Page 1


Boston Boston az egyik legismertebb, legrégebbi és legeurópaibb amerikai város. Történelem: Bostont angol bevándorlók alapították 1630-ban. A korábbi kisebb csoportokat követően 1630ban egy jól előkészített, a City bankjai által támogatott expedíció indult az óhazából mintegy fél tucat vitorlással az Újvilágba. Megérkezvén Amerika partjaihoz, különböző helyeken próbáltak letelepedni. A Charles folyó torkolatánál megfelelő helyet találtak, és az angliai Bostonból érkezett Johnson házaspár tiszteletére az új települést is Bostonnak nevezték el. Nagy-Boston az óceánba szélesen hömpölyögve torkolló Charles-folyó szigetein alakult ki. A mai Boston 2/3-a feltöltött terület a városnak úgy csináltak helyet, hogy a folyam hatalmas területeit feltöltötték, és a szárazföldhöz csatolták. A város rohamos fejlődésnek indult, itt kezdődtek el a függetlenségi törekvések, Boston volt a színhelye az első fegyveres konfliktusnak, amely a „Bostoni mészárlás” néven került be a történelembe. A brit katonák sortüzet nyitottak a növekvő adók miatt tiltakozókra és 5 embert megöltek. Az Old State House a brit gyarmati kormányzás épülete volt, itt volt a „bostoni mészárlás” helyszíne.


Az 1770-es években az angolok főképpen kereskedelmi adókkal próbáltak meg befolyást szerezni a 13 gyarmat felett. A "Bostoni teadélután" az amerikai forradalom gyújtópontja volt. Ennek közvetlen oka az volt, hogy az angol kormány a Londonba szállított tea vámját megszüntette, de változatlanul fenntartotta a tea vámját az észak-amerikai gyarmatokon. Ez az úgynevezett „Boston tea Party” volt a jel az Anglia elleni általános felkelésre az amerikai gyarmatokon. „Olyan teát főzünk György királynak, hogy abba belefullad!” - mondták. 1773. december 16-án, amikor Bostonba megérkezett a teaszállítmány, szürkületkor indiánnak öltözött helyi lakosok megtámadták a hajót. Az egész rakományt, mintegy 342 láda teát, a tengerbe dobták. Ez az esemény indította el a függetlenségi háborút, mely az Amerikai Egyesült Államok megalakulásával végződött. A Faneuil Hall tornyán kereszt helyett egy arany tücsköt láthatunk. A függetlenségi harcok idején, a városba érkezett gyanús idegeneknek azt a keresztkérdést tették felé, hogy mi van a templom tornyán. Ha angol kém volt az illető, hiába hordott össze „tücsköt-bogarat” rögtön lebukott.


A függetlenség kivívása után Boston a világ egyik leggazdagabb nemzetközi kereskedelmi kikötője lettés az ipari fejlődés is felgyorsult. A 19. század második felében zajlott a város kulturális virágzása. Az abolicionista mozgalom kiinduló pontja volt a város. Az abolicionizmus, szűkebb értelemben a rabszolgaság eltörléséért küzdő mozgalom volt. A „legeurópaibb” amerikai városban minden megtalálható a történelmi nevezetességektől a szórakozásig, múzeumoktól a sportolási lehetőségekig, a friss tenger gyümölcseitől az olasz konyháig. Boston az egyik legismertebb és legrégebbi amerikai város. Oktatási és kutatóintézményei messze földről vonzzák az idelátogatókat. Sokan emlegetik Bostont az “Amerika sétáló városa” (America’s walking city) néven, mivel rengetegen sétálnak a városban, nagyon népszerű lakói körében. Az Freedom Trail azaz a „Szabadság ösvénye”, a függetlenségi harcok fontos helyszíneit kapcsolja össze. Ez az út piros vonallal, vagy a földbe ágyazott vörös téglával van jelölve. A város vezetése a zöldterület növelésére létrehozta az Emerald Necklace-t, azaz a „smaragd nyaklánc”-ot, ami nem más, mint kilenc, gyalogutakkal és patakokkal, tavacskákkal összekapcsolt park láncolata. A smaragd nyaklánc Frederick Law Olmsted alkotása, ő tervezte a New York-i Centrál Parkot is.


Boston történelmi központja a Beacon Hill, itt telepedtek le annak idején az első, felszabadított fekete rabszolgák, az egész Egyesült Államokban elsőként itt törölték el a rabszolgaságot. A sikátorokban még fellelhetőek azok a szűk lejárók, melyeken keresztül menekítették a szökött rabszolgákat a délről érkezett fejvadászok elől.


Ma, a városi arisztokrácia családjai élnek a dombra felkapaszkodó hangulatos utcákban. A télikertek, árnyékoló rácsok és tűzlétrák által tagolt színes homlokzatú házak különleges, romantikus hangulatot árasztanak. A pislákoló gázlámpák fényében valóban úgy érzi az ember, hogy egy időutazáson vesz részt. Az utcák kövei Angliából származnak, a bevándorlók hajóinak nehezéke volt.


1798-ban a domb keleti oldalán épült az állam közigazgatási székhelye, a Massachusetts State House. A hatalmas, elegáns épület színarany borítású kupolája a város egyik jelképe. Ez a gyönyörű épület szolgált mintául később a washingtoni Capitolium építésekor.

Mellette a néhai elnök John Fitzgerald Kennedy szobra látható, aki korábban Massachusetts állam szenátora volt.


Néhány szó a Kennedy családról: A családi vacsorák a közéletről és politikáról szóltak a Kennedy-család otthonában. Az ebédlő falán egy térkép lógott, amelyet az apa geopolitikai magyarázatokhoz használt, a konyhában pedig volt egy tábla, amelyre az anya újsághíreket helyezett el, hogy a gyerekek a vacsora előtt képbe kerüljenek, és hozzá tudjanak szólni a politikai témájú beszélgetésekhez. Ahogy az asszony egyszer megjegyezte: "A gyerekeim politikai altatódalokra aludtak el." Az apa, a vagyonát az ingatlan-, a film- és a banküzletben szerzett Joseph P. Kennedy több közhivatalt is betöltött Franklin D. Roosevelt elnöksége idején, és egyértelmű volt, hogy gyerekeit - legalábbis a fiúkat - is közéleti pályára szánja. A legidősebb gyerek, ifjabb Joseph P. Kennedy meghalt a második világháborúban, de a többi három fiú tartotta magát az apai elvárásokhoz, még ha a politika pálya kettejük esetében is végzetesnek bizonyult. A család történetét tragédiák sorozata árnyékolta be. John F. Kennedy elnök 1963-ban merénylet áldozata lett, és öt évvel később lelőtték az éppen az elnökjelöltségért kampányoló öccsét, Robert Kennedyt is, így a legkisebb testvérre, a szenátusba 1962-ben beválasztott Edward Kennedyre várt, hogy továbbvigye a családi tradíciót. JFK sírja Washingtonban az Arlington-i temetőben:


Edward Kennedy elnöki reményei füstbeszálltak, egy gyanús körülmények között történt halálos autóbalesetben játszott szerepe miatt. 1969-ben autójával lesodródott egy hídról, és ugyan neki sikerült megmenekülnie, de a vele utazó fiatal nő meghalt. Kennedyt azért marasztalták el, mert otthagyta a helyszínt, és csak órákkal később jelentette a balesetet a rendőrségnek. Sokáig voltak olyan remények, hogy ifjabb John Kennedy lesz az, aki majd sikeres politikai karriert fut be, de a végképp elszálltak, amikor 1999-ben egy repülőgép-balesetben életét vesztette. Több mint fél évszázad után most először nincs egy Kennedy sem a szenátusban, és valószínűleg nem is lesz egy darabig.. A Kennedyek tevékenységét is tanulmányozó Wendy Schiller szerint azonban nem kell temetni a család örökségét. A családtagok így is fontos társadalmi feladatokat látnak el, és "új eszközökkel újraformálják, átrajzolják, kibővítik a Kennedy-örökséget". Ha nem is politizálnak közvetlenül, de valamilyen formában, életben tartják a 70-80 évvel ezelőtti családi vacsoráknál szövögetett apai-nagyapai álmokat.


Újra Bostonról: Néhány évtizeddel ezelőtt a Bostoni városatyák úgy döntöttek, hogy a teljes autópálya-hálózatot és tömegközlekedést leviszik a föld alá. A projekt neve stílszerűen a „Big Dig „azaz a Nagy Ásás volt. A több milliárd dollárba kerülő beruházás során szinte teljesen eltüntették a felszíni közlekedést. Ennek következtében Bostonban nincs dugó.

Boston Common and Public Garden közepén George Washington elnök szobra áll.


A Holokauszt emlékmű számomra inkább morbidnak tűnt, semmint az emlékezés szimbólumának. A hat, számtengerrel borított üvegtorony tövében, mély vermekből füstszerű pára áramlik a szabadban.

A bostoni belváros jellegzetes negyedekre oszlik, ám egységesen jellemző rá, hogy egy-egy sarkon kifordulva esélyünk sincs megsaccolni, milyen látvány tárul elénk.


A belváros szívében a Trinity Church mellett láthatjuk a hatalmas Hancock tornyot, melynek üveg homlokzatán tükröződik a templom.


A piaci negyed a Quincy Market, éttermeknek, gyorsbüféknek, ajándékboltoknak ad helyet

A gőzölgő kávéskanna az első reklámcégér volt Amerikában. A Starbucks nevet Herman Melville amerikai szerző Moby Dick c. regényéből vették.


Boston folyója a Charles folyó Boston utcáin sétálva, egy kis téren magyar 1956-os emlékművet láthatunk.


Nézzünk meg egy videót Bostonról és a Harvard egyetemről: http://www.youtube.com/watch?v=Mde7bdsVBQs

Érdekességek: A puritán Bostonban játszódik a Skarlát betű című nagysikerű könyv, mely többször megfilmesítettek. Az új-angliai puritánok törvénye szerint a nagy „A „ betüt – adultery – házasságtörés, élete végéig viselnie a házasságtörőnek. A rabszolga-felszabadításban két író is jelentős szerepet vállalt műveivel.

Az egyik, Harriet Beecher Stowe: Tamás bátya kunyhója című regénye, mely bemutatja a rabszolgaság kegyetlenségét és embertelenségét.

A másik Mark Twain, eredeti nevén Samuel Langhorne Clemens, aki Tom Sawyer és Huckleberry Finn kalandjain és más regényein keresztül leplezte le a déli ültetvényesek világát. Négy évig hajókalauzként dolgozott a Mississippin, és életének ebből a korszakából kölcsönözte írói álnevét is. A mark twain kifejezés a mérőónnal dolgozó matróznak, a hajókalauz segédjének mélységjelző kiáltása, ami szó-szerint „második jelzést" jelent, azaz két ölnyi vízmélységet. Mark Twain, aki déli államban, déli környezetben nevelkedett, a déli konföderáció hadseregében szolgált, a rabszolgarendszer feltétlen ellensége volt. Beérkezett író korában egy néger diákot teljesen a saját költségén taníttatott ki a Yale egyetemen, hogy „ily módon legalább egy részét kifizethesse annak a jóvátételi összegnek, amivel minden fehér ember minden feketének tartozik".

Minden Massachusetts-i autó rendszámára rá van írva az állam beceneve: Massachusetts The Spirit of America, azaz Amerika lelke.

Hogy mennyire nem republikánus környéken járunk, jól mutatja az üzletben kapható mókás termék, az úgynevezett Bush-o-meter, mely egy kulcstartóként hordható visszaszámláló szerkezet, s a jelenlegi elnök regnálásából még hátra lévő időt mutatja, másodpercnyi pontossággal.

Chicago jelzője a „Szeles város”, de azt írták az útikönyvben, hogy Bostonban csak egy utca van, ahol állandóan fúj a szél, én azt tapasztaltam, hogy minden utcában fúj.


Red Sox: Boston híressége, a „Vörös Zoknisok” nevű baseball csapat, az USA élvonalához tartozik, rengeteg a szurkolójuk országszerte.

A híres „Bostoni maratoni” jelképe: a teknőc lehagyja a nyuszit.


A bostoni fojtogató: Boston központjában egy kopott bérházhoz hívták ki a rendőrséget 1962 egyik forró, párás júniusi éjszakáján. Egy hálószobában fiatal nő holttestére bukkantak. Ruha alig volt rajta, a lábai szemérmetlenül széttárva: a saját harisnyájával fojtották meg. Ez volt az első gyilkossága az évszázad egyik legismertebb tömeggyilkosának… a bostoni fojtogatónak. A rendőrség szerint a bostoni fojtogató esete még mindig az egyik leghíresebb amerikai bűntény. A bűnesetről film is készült Tony Curtis főszereplésével. Gasztronómia: A chowder egy tej alapú, sűrű leves hallal vagy tenger gyümölcseivel. Francia halászfalvakban jelent meg először, ahol a legkülönfélébb hálóba akadt dolgokat hajigálták abba az edénybe, amiről aztán elnevezték. A főbb alapanyagok mindig valami halféle, krumpli, tej és különböző zöldségek, fűszerek. A híres Clam Chowder - vagy kagylóleves - ennek, már egy Amerikában elterjedt változata. Én nem mertem megkóstolni, de aki megízlelte, azt mondta, hogy szörnyű volt.

Harvard Nagy-Bostont a Charles folyó vágja ketté, keletről pedig az óceán határolja. A nyugati oldalon pedig Cambridge fekszik itt épült a világ egyik leghíresebb egyeteme, a Harvard.


A Harvard egyetem kertjében, az évszázados fák árnyékában megbúvó épületek, történelmi hangulatot árasztanak.


Az egyetemi terület nagy része szabadon bejárható, az alapító John Harvard szobrát is itt láthatjuk, a babonás és lusta diákok előszeretettel simogatják a cipőorrát, a sikeres vizsga reményében. Hát biztosan könnyebb, mint tanulni. A három hazugság szobrának is nevezik, ugyanis nem ő alapította, és nem akkor, hiszen az 1636ban alapított intézményt eredetileg New College-nek hívták, később nevezték Harvard Collegenak John Harvard papról, aki az intézmény támogatója volt. A harmadik hazugság, hogy a szobor nem őt ábrázolja, hiszen senki sem tudta, hogy nézett ki, kiválasztottak a jó megjelenésű diákot, és róla mintázták meg a szobrot. Times Higher Education tavalyi listája szerint a Harvard a legjobb egyetem a világon, amit a szinten bostoni illetőségű Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT), majd a Cambridge-i Egyetem, Berkeley Egyetem, Stanford Egyetem és az Oxfordi Egyetem követ. Egy a Harvardon szerzett diploma remek befektetés, aki itt végzett biztos lehet, hogy álláshoz jut nem csak az Egyesült Államokban, hanem az egész világon is. A tanulmányi költségek is elég jelentősek. A 2010-2011-es tandíj 35 ezer $ volt, és ehhez jön még a kollégiumi ellátás, ami 15 ezer $. Természetesen jelentős ösztöndíj támogatást is el lehet érni, ami akár a költségek 75%-át is elérheti. Diákok a világ minden részéről érkeznek, az itt megszerzett kapcsolati tőke, egész életükben segíti a karrierjüket. A több mint 20ezer hallgató 20%-a külföldi, magyar diákok is tanulnak itt. A legnépszerűbb a gazdasági, a politikai és a jogi kar. 74 Nobel díjas végzett itt, de sok amerikai elnök és vezető politikus is az egyetem hallgatója volt. Csak néhány közülük: Theodor Roosevelt, Franklin Roosevelt, J.F Kennedy és Obama is stb. Itt tanult továbbá Bill Gates, a Microsoft létrehozója, és az információs sztráda megálmodója, valamint Mark Zuckerberg ( ő a Facebook alapítója ). Bill Gatesről azt mondják, hogy csak bejött az egyik kapun, a másikon meg kisétált, mivel nem fejezte be a tanulmányait, de úgy látszik ez a rövid idő is elegendő volt számára. Hiába, van aki gyorsan tanul. Az egyetem hatalmas könyvtárral rendelkezik, több millió kötetet őriznek, gyűjteményeikben olyan ritkaságok szerepelnek, mint a Gutenberg-biblia vagy az első fotográfia. Érdekesség, hogy a Memorial könyvtár alapítója, egy a Titanicon meghalt diák anyja, aki a fia által gyűjtött régi kéziratok adományozása mellett, jelentő pénzösszeggel is támogatta a könyvtár létrehozását, de volt egy számunkra meglepő kikötése, hogy „minden harvardi diák tanuljon meg úszni”. Sajnos a Titanic katasztrófánál nem számított az úszni-tudás. A Harvard egyetem tagja a legjobb egyetemeket magába foglaló Borostyán Ligának (Ivy League)


Egy technikai érdekesség: Az amerikai Harvard egyetem és az IBM nevű cég közös munkája eredményeként készült el 1944re a Mark I programvezérelt számítógép. Ez volt az első olyan gép, amely képes volt automatikusan hosszú számításokat végezni. A több mint 15 méter hosszú, két és fél méternél magasabb és csaknem öt tonnás berendezést, egy 51 lóerős elektromos motor hajtotta. Ez a gép volt az első, amelyik már a híres Neumann elvek alapján működött. Külön érdekesség, hogy az IBM-nél akkoriban úgy számoltak, hogy hosszú távon kb.5db számítógép fogyhat évente az egész világon. Ennél még a meteorológusok jobb előrejelzést adnak.


Harvardi kĂŠpek:


Massachusetts államtól búcsúzzunk a Bee Gees együttes világhírű dalával: http://www.youtube.com/watch?v=Q229wqPyWN4

Boston 2012


Boston - Harvard  

Boston a legeurópaibb amerikai város

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you