Issuu on Google+

Baku Azerbajdzsán fővárosa Az egykori szovjet tagköztársaság ma dinamikusan fejlődő ország, a gyors növekedés minden előnyével és hátrányával. A Kaukázus hegyvonulataitól, a szorgosan bólogató olajkutak erdején át, a mélyen fekvő Kaszpi-tengerig, rengeteg érdekes természeti látnivalót kínál ez a hazánkhoz hasonló méretű ország. Évezredekkel ezelőtt, az itt élő népesség főképp tűzimádó volt, nyelvükön az "Azer" szó jelenti a tüzet. A tűz országában jellemzően a címeren is egy vörös lángnyelvekkel díszített fehér csillagot láthatunk.

A lángok Baku címerében is megjelennek, sőt a néhány éve megépült hármas lángtorony (Flame Towers), a város új jelképe lett.


A Szovjetunió összeomlása után Azerbajdzsán önálló muszlim állammá vált. A háborúkkal és belső viszályokkal tarkított időszak után, manapság már konszolidált állapotok vannak, bár nem a legdemokratikusabb módon, viszont kétségkívül rend és közbiztonság van. Ilham Heydar Aliyev 2003-tól az ország elnöke, és szinte mindent róla vagy az apjáról neveztek el. Az Aliyevek portréja számos helyen díszeleg a város közútjain, óriásplakátokon és a boltok pénztárgépei mellett bekeretezve. Na de hagyjuk a politikát, ismerkedjünk a fővárossal, Bakuval és környékével! Utazási készülődésünk során többen megkérdezték, hogy tulajdonképpen miért is akarunk mi Azerbajdzsánba látogatni. Mondhattam volna, hogy azért mert ott még nem voltunk, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy még élénken él bennünk a „Selyemút” ősi városainak – Szamarkand, Buhara, Khiva – időtálló, fantasztikus szépsége és ódon hangulata, most is valami hasonlóra számítottunk. Azerbajdzsánról alapvetően kettő dolog jut nagy hirtelen az átlagember eszébe, az Eurovízós dalfesztivál és a „baltás” Safarov, na és természetesen a bakui olajmezők.

Azerbajdzsán, mint már említettem egy muzulmán ország, de nem ragaszkodnak mereven a vallási előírásokhoz. A fiatalok a nyugati divatot követik. A fiúk ingben és csillogó ünnepi cipőben, jól fésülten beszélgettek a csinos, szolid sminkes muzulmán lányokkal, akiknek a többsége nem viselt fejkendőt.


Baku a tűz és a szél városa A legelterjedtebb nézet szerint Baku nevének jelentését a város régebbi perzsa nevéből származtatják. Az egyik teória szerint a Bad-kube azt jelenti, hogy a "város, ahol a szelek fújnak". A másik nézet szerint a Bagkun névből ered, melynek jelentése az "Isten hegye". Egyes mondások szerein Bakut keletről a Kaszpi-tenger, alulról meg egy olajtenger határolja. Tény az, hogy a feltörő nyersolajat már az ókorban hasznosították. A város igazán gyors fejlődését az olaj kitermelésének köszönhette. 1846-ban itt fúrták a világ első olajkútját. Ez volt a világ legrégebbi olajbányász vidéke, ám az ipari méretű termelés meghonosodására egészen az 1870-es évekig várni kellett. Ekkor jelentek meg a külföldi befektetők: a Rothschildok, vagy Ludvig Nobel, a híres feltaláló testvére, aki külföldi olajmunkásokat hozatott be, és olajszállítási célú tankerhajókat is építettek. 1877-ben Bakuban épült meg a világ első kőolajvezetéke, és 1906-ban már a Föld akkori leghosszabb kőolajvezetékén folyt a szállítás Bakutól egészen a Fekete-tenger partján fekvő Batumiig. A bakui olajtermelés a 19. század végére már meghaladta az USA-ét is! Az 1930-as években – a szárazföldi telepek kimerülésének első jeleire – Bakuban vetődött föl a világon először a tengeri kőolajbányászat lehetősége. Az 1940-es évek végén elsőként az ún. Olajszikláknál kezdték meg a tengeri bányászatot, majd hamarosan az egész bakui partvidéket behálózták a jellegzetes fúrótornyok és az azokat összekötő cölöphidak, amelyek szinte önálló várossá nőttek össze.


A XX. század elején már több mint 3000 olajkút működött itt, és Baku adta a világ olajtermelésének a felét. A II. világháború idején a sztálingrádi csata a hatalmas bakui olajmezők birtoklásáért zajlott. Baku ma is elképesztő ütemben fejlődik, az olaj és a földgázkitermelés fantasztikus gazdagságot biztosít a városnak. A széles, gyakran 2x4 sávos autópályák a suhanó, méregdrága terepjárókkal, a 30-40 emeletes magas-épületek impozáns látványa és a futurisztikus formavilágú már-már szürreális középületek, egyaránt a mérhetetlen gazdagságot sugallják. A különféle építészeti stílusok keveredése és az óriási kontrasztok miatt, számomra a várostervezés nem tűnik átgondoltnak, inkább ötletszerű, kissé kaotikus. A városba bevezető autópálya mentén olyan érzése támad az embernek, mintha valamelyik „kőgazdag” Emirátusba érkeznénk. Üdítő, vibráló város, ahol elképesztő gyorsasággal, gomba módra szaporodnak a toronyépületek, de még jelentős a szovjet múlt öröksége, a szocreál lakótelepek.


A Heydar Aliyev Cultural Center-t a világhírű építész, Zaha Hadid és tervezőcsapata készítette, ötvözve a kreativitást, innovációt és merészséget. A gravitáció leküzdése, a hullámok állandó körforgása és az egyenes vonalak mellőzése jellemzi az épületet. Múzeum, kávézó, koncertterem és konferenciaközpont található itt.


Óváros (Ichari Shahar) A középkorban fallal körülvett óvárosban ma is megtalálható a különböző kultúrák keveredése. Itt található Baku két különleges látványossága a Szűz (Maiden)- torony és a Shirvanshahs palota.


A Szűz-toronyról: A 29 méter magas toronyból szép a kilátás a Kaszpi-tengerre és a városra. Az óváros déli részén található torony nemcsak a városnak, hanem az egész országnak a jelképe. Eredete homályba vesz, források híján szinte semmit sem lehet tudni. Egyesek szerint ősi vallási szentély volt, ahol hét istent imádtak; ezért a tornyot is hét szintesre építették. Amikor felépítették közvetlenül a Kaszpi-tenger partján állt, de a talajfeltöltések, a kikötő bővítése és a vízszint-változás miatt, körülbelül 300 méterre került a parttól. Számos, rejtélyes történet kering a torony elnevezéséről és rendeltetéséről. Egyik legenda szerint egy elferdült ízlésű király megkívánta a saját, még érintetlen lányát, aki időnyerés céljából, először egy saját bástyát kért, majd bemenekült a már felépített toronyba, és miután a király megostromolta az épületet, a szerencsétlen szűz végső kétségbeesésében a mélybe vetette magát. Egy másik változat szerint egy királylány és egy halászlegény beteljesületlen szerelméről szól. A halászlegény ugyanis a viharos tengerbe veszett, ezért kedvese a toronyból a mélybe vetette magát. Egyesek szerint a tornyot abból a célból építették, hogy támadás esetén a nők (főleg a szüzek) ide meneküljenek, amíg a férfiak legyőzik az ellenséget.


A legnépszerűbb verzióban némi nemzeti büszkeség is fellelhető: azért szűz ez a torony, mert még soha senkinek nem sikerült elfoglalni. Tény, hogy homályos rendeltetés ellenére, a Szűztorony Azerbajdzsán nemzeti szimbóluma. Sokáig ennek képe szerepelt például minden azeri bankjegyen és az első azeri film is ennek egyik legendáját dolgozta fel.


A Sirvánsahok palotája: A szépen rendbe hozott palota a 15. századból való. A középkori, perzsa időszak építészetéből ez a legértékesebb emlék. Másik fontos látnivaló a XV. századi: az épületegyüttes részei a főpalota, a Divankhana nevű pavilon, a mauzóleum, a mecset, illetve a fürdő. A palota Azerbajdzsán építészetének gyöngyszeme.


Gyönyörű mecseteket is megnézhetünk, ilyen például az óvárosban lévő Juma mecset és a nyugati városrészben épített Imam Huseyn-mecset.


A videón a müezzin imára hívja a hívőket. https://www.youtube.com/watch?v=ooiSs8HJKmY


Belvárosi séta: A középkori karavánszerájok és ultramodern felhőkarcolók sajátságos harmóniában férnek meg egymás mellett. Divatos sétálóutcák világmárkákkal, velencei lagúnák, londoni taxik és dubai felhőkarcolók egymás mellett. Ez Európa, Ázsia és Amerika találkozása a Kaszpi-tenger partján, Bakuban. A 2012-es Eurovíziós Dalfesztivál közvetítése során láthattunk először fantasztikus képeket a városról. A fallal körülvett óváros, háttérben a Flame Towers (Láng Tornyok).


A sétálóutcán pezseg az élet. Márványburkolatú aluljárókon lehet átjutni az út egyik oldaláról a másikra, és meglepő módon minden tiszta, sehol egy falfirka. A széles utcákat gyönyörű, üde, rendezett parkok, szebbnél szebb szökőkutak váltják. Az óváros falán túl modern üvegszerkezetű metróállomás állt.


A folyamatosan dudáló, hatalmas autótömegben olyan érzésed támad, hogy a túlsó oldalra születni kell. Az erőszakos tülekedés és a számomra átláthatatlan szabályok ellenére balesetet nem láttunk. Ha a helyzet úgy kívánja, simán szembe mennek a forgalommal, még az autópályákon is. Sok a luxusterepjáró, a Mercedes, de a legújabb nyugati és távol-keleti márkák mellett még szép számmal találunk Ladákat is.


A Baku Bulvár: A parton több km. hosszan, zöldellő parkokkal, látványos szökőkutakkal díszített széles sétány vezet végig, a hatalmas Guinness-rekord nagyságú zászlóig, és a mellette épült „Kristálypalotáig”, ahol az Eurovíziós dalfesztivált rendezték. A tengerparti Bulvár, Európa egyik leghosszabb tengerparti sétánya.


A tengerparti sétát a londoni „uborka” épülethez hasonló bevásárlóközpontnál kezdhetjük. Ha már itt tartunk, számos, hatalmas bevásárló komplexum – mall – található Bakuban. A csillogó üzletekben, butikokban, szinte minden világmárka képviselteti magát. Mindegyikben találhatunk úgynevezett „food court” szintet, ahol az azeri és a török jellegű étkezdék valamint a divatos keleti konyha ízei mellett, választhatunk olasz ételeket is.


A hangulatos sétány estefelé mindig megtelik emberekkel, egyszerű sétálókkal, a szerelmesek inkább a padokon üldögélnek és hallgatják a szökőkutak csobogását. Bakui szökőkutak: http://www.youtube.com/watch?v=Lllnp3G8_ts


Tovább sétálva az olasz Velencében találtuk magunkat, ahol mesterséges csatornák és reneszánsz jellegű hidak bontják meg a kaukázusi képet. Még gondolák is vannak, természetesen a Flame Towerst mindenhonnan lehet látni.


A velencei lagúnákat elhagyva, megpillantottuk a bakui szőnyegmúzeum épületét, amely egy kigördített szőnyeget formáz. Ez már a keleti mesevilág megjelenítése, talán még repülő szőnyeg is bérelhető.


A szőnyeg-épülettől után, már egészen közelről pillanthatjuk meg a lángtornyokat. A tornyok tövében van a Mártírok emlékműve, ahol a Mártírok falán láthatjuk az elesett hősöket, akikre örökösen égő tűz emlékeztet.


Egy vide贸 az Eml茅kparkr贸l: http://www.youtube.com/watch?v=2b6ASWIkdAw


A Lángtornyok esténként valóban lángolnak, a fényjáték során az azeri zászlót is lengetik, jelképezve a függetlenséget és a szabadságot. Baku éjjel: http://www.youtube.com/watch?v=Bt59ip1fiqc Egyéb érdekességek: A régi karavánszerájokban hangulatos éttermeket rendeztek be.


Tegyünk egy videó-sétát Bakuban! http://www.youtube.com/watch?v=RXZZNCHiEMQ A kísérőzene a 2011 évi Eurovíziós dalfesztivál győztes azerbajdzsáni dala.

Befejezés: Baku városa, fejlődésének új korszakát éli, annak minden ellentmondásával együtt. Érdemes lenne, úgy 20 év múlva újra idelátogatni. Ez nem is lehetetlen, hiszen még csak 92 éves leszek. Mindig bebizonyosodik, hogy nem szabad a látszat alapján megítélni az embereket. Az azeri férfiak úgy néznek ki, hogy ahogy mondani szokták, „nem vennék tőlük használt autót”, de, ha szóba elegyedsz bárkivel, rendkívül kedves, barátságos, segítőkész és udvarias emberek.

2014 március

Készítette: Vincze Péter


Baku