Monografia Ilustrata a Judetului Bihor

ORADEA 2013

Judeţul Bihor - Bihor county Bihar megye - România Autori: Aurel Chiriac (Coordonator) Ovidiu D. Pop (dtp, layout, foto) Colaboratori: dr. Rodica Petrea, dr. Dumitru Sim Traducere şi corectură: Larisa Fofiu, Ecaterina Hanţiu, Teleki Enikő, Pop Catalina, Felicia Duma, Mihaela Duma, Bokor Ágota Foto: Andrei Posmoşanu, Szilágyi Lóránd, Doru Sicoe, Groupromo, Sergiu Aursulesei, Claudiu Szabo, Mihnevici Cristian, Aranyics Orsolya, Nelu Madău, Tudor Croitoru, Cristian Davidovici, Patrick Pop Imaginile cu Oradea de altădată aparţin fototecii Muzeului Ţării Crişurilor şi colecţiei de ilustrate ale dlui Doru Sicoe.

Duran`s 410174- Oradea, Str. Iuliu Maniu nr. 48, Tel./Fax: 00 4 0359 401 562 www.durans.ro / www.oradea-bihor.ro http://issuu.com/vertigoro/docs/bihormonografie

Toate drepturile asupra acestei lucrări aparţin editurii Duran’s.

All rights reserved to Duran’s Puiblishing House.

A kiadványal kapcsolatos összes jog a Duran’s Kiadót illeti.

Reproducerea integrală sau parţială, precum şi folosirea unor materiale din prezentul volum se poate face numai cu acordul scris al editurii Duran’s.

Any partial or integral reproduction, as well as the use of some materials (from this volume), can be made only with the written approval of Duran’s Publishing House.

A kötet teljes vagy részleges másolása valamint egyéb, a kötetben megjelenő adatok felhasználása kizárólag a Duran’s Kiadóval kötött írásos szerződés alapján valósulhat meg.

Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a României POP, OVIDIU Judeţul Bihor / Pop Ovidiu; coord.: dr. Aurel Chiriac, dr. Rodica Petrea; cu contribuţia: dr. Sim Dumitru.

Ed. a 5-a, rev. - Oradea: Duran’s, 2013 ISBN 978-973-1903-44-6 I. Chiriac, Aurel (coord.)

II. Petrea, Rodica (coord.)

III. Sim, Dumitru

913(498-35 Bihor)(084)

2

Situarea teritoriului Bihorului în apropierea unor rute comerciale importante pentru acest colţ de lume, încă din antichitate, şi, apoi, la confluenţa unor mari civilizaţii – ale Occidentului şi ale Răsăritului Europei – din a doua jumătate a mileniului I şi-a pus amprenta asupra evoluţiei societăţii omeneşti trăind pe aceste meleaguri. Una din consecinţele acestui ultim statut a fost că după anul 1000 s-au consacrat coordonatele care personalizează realitatea umană circumscrisă arealului administrativ propriu zonei: pluralismul etnic, confesional şi cultural.

Mărturiile materiale scoase la iveală de arheologi au demonstrat că daco-geţii, care au format ramura nord-dunăreană a tracilor, s-au impus, în a doua jumătate a mileniului I î. Hr., ca şi populaţie autohtonă în spaţiul carpatodanubiano-pontic, inclusiv în Bihorul de astăzi, dar şi că cimerienii, ilyrii, celţii, hunii, avarii şi gepizii – între secolele VI î.Hr. şi VII/VIII – au avut o contribuţie de luat în seamă la maturizarea civilizaţiei din această parte a Europei Centrale şi de Sud-Est. De la dacii “bihoreni” au rămas cetăţi şi tezaure – Tăşad, Sacalasăul Nou, Şuşturogi (secolele I î. Hr. – I d. Hr.) – care atestă nu numai stabilitatea lor în acest areal geografic, ci şi nivelul de dezvoltare atins de statul dac în epoca clasică. În timpul existenţei Daciei romane (secolele II–III), dacii liberi, rămaşi în afara graniţelor provinciei romane, au derulat în continuare relaţii economice şi nu numai, cu populaţia acestuia. Pentru ca, după retragerea administraţiei romane, în vremea împăratului Aurelian (271), o parte dintre coloniştii romani să trăiască în continuare alături de dacii liberi, contribuind la procesul de romanizare, ce a culminat cu apariţia poporului român spre sfârşitul mileniului I (sec. VIII).

Din veacul al VI-lea şi până în cel de-al IX-lea slavii se vor constitui în populaţia cu rol determinant asupra destinului religios al românilor, orientaţi de acum înainte spre relaţia cu biserica Răsăritului. Din secolul al X-lea, ungurii, aşezaţi în Câmpia Pannoniei, îşi vor îndrepta interesul special spre Bihor şi Transilvania deopotrivă, pe care le vor include treptat Regatului Ungariei, între secolele XI – XIII. Rămânerea acestora în noua realitate politică – administrativă va avea drept consecinţă, pe termen lung, convieţuirea românilor şi maghiarilor, cei dintâi aparţinând cultului ortodox şi ceilalţi celui catolic, ambele rezultate în urma schismei bisericii creştine, din 1054. Această situaţie a generat complexe transformări în istoria regiunii şi a contribuit la afirmarea unei civilizaţii specifice, personalizate prin contribuţia fiecărui grup etnic ce a trăit în acest areal geografic.

Din veacul al XI-lea, Comitatul Bihor a devenit o unitate administrativ-teritorială în componenţa Regatului Ungariei, apoi, din 1567 şi până în 1660, în aceea a Principatului Transilvaniei. Au urmat 32 de ani de apartenenţă la Paşalâcul de Oradea (1660–1692), iar, de la sfârşitul secolului al XVII-lea (1692) la Imperiul Habsburgic, respectiv din 1867, la Imperiul

Băile 1 Mai

4

Austro-Ungar. De la 1 decembrie 1918 Bihorul, devenit judeţ, este integrat Regatului României, din care va face parte până la 30 septembrie 1940 când, prin Dictatul de la Viena, o parte este redată vechiului stăpân,parte care, însă, va reveni între graniţele României, de la 12 octombrie 1944. În toată această lungă perioadă de istorie, românii şi maghiarii vor fi naţionalităţile stabile şi principale ca număr, în ordinea menţionată. Este, însă, tot atât de adevărat că pentru o durată mai lungă sau mai scurtă de timp se vor regăsi aici şi alte naţionalităţi – italieni, turci, germani, evrei, slovaci, ruteni, sârbi, polonezi, rromi etc. – care au avut un rol semnificativ în progresul economic şi cultural-artistic al Bihorului. Întemeierea, mai întâi, a Capitlului romano-catolic şi, la sfârşitul veacului al XI-lea, de către Ladislau I, regele Ungariei, a Episcopiei romano-catolice de Oradea, a determinat decăderea Bihariei ducelui Menumorut - după ce mai multe secole aceasta a deţinut o poziţie primordială în vestul României (sec. VIII – X), din calitatea de centru politic şi religios al părţii de vest, incluse voievodatului în fruntea căruia se afla. Datorită noului stăpân feudal, relaţiile cu Apusul se vor intensifica, iar cele cu Răsăritul vor fi tot mai greu de întreţinut de către ortodocşi, ca urmare a unor măsuri restrictive impuse de noua putere. Dar, dincolo de opreliştile impuse de autorităţile dominante, complexele monastice, lăcaşurile de cult, aşezările rurale şi cele urbane existente în evul mediu central şi sud-est european confirmă forţa celor două culte istorice de a se exprima şi de a-şi consolida individualitatea etnică şi confesională.

Pe plan artistic, regăsirea stilurilor bizantin, romanic, gotic, renascentist, baroc şi, mai aproape de vremurile noastre, secession, neoromânesc, în regiune, confirmă dinamismul unei societăţi care şi-a manifestat mereu orgoliul de a fi în pas cu vremurile. Ansamblul de cult ortodox de la Voivozi (secolele XII-XIV), datorat unor meşteri locali, catedralele romanică şi gotică ale Episcopiei romano-catolice din Oradea (secolele XII-XVI), donjoanele romanice de la Cheresig, Adrian (secolul XIII), lăcaşurile de cult romanice şi gotice din Bihor ridicate între secolele XII-XVI (Abram, Tămaşda, Parhida, Tileagd etc.), Cetatea Oradiei, un reper al renaşterii transilvane şi chiar dintr-un areal geografic mai larg (secolele XVI–XVII), bisericile de zid ortodoxe de la Seghişte (secolul al XVlea), aceasta perpetuînd un plan încununat cu o absidă definitorie Răsăritului, şi Tinăud (secolul al XVII-lea), de plan triconc, ambele reprezentative pentru arhitectura de cult românească medievală, lăcaşurile de cult aparţinătoare barocului din Oradea, Beiuş, Salonta, Aleşd etc., romano-catolice, ortodoxe, reformate (secolul XVIII), edificiile destinate instituţiilor publice, neoclasice şi eclectice (secolul XIX), construcţiile aparţinătoare curentului secession, de la începutul veacului XX, care dau un farmec aparte centrului Oradiei şi ale unor oraşe precum Salonta, Aleşd, Valea lui Mihai, Marghita, edificiile neoromâneşti din anii interbelici, şcolare şi civile, alături de bisericile de zid neobizantine realizate în acelaşi răstimp la Oradea, Beiuş, Aleşd, Tilecuş, Tinca, Holod, sunt doar câteva pilde care conving asupra permanenţei dialogului înfiripat între civilizaţiile Apusului şi Răsăritului în acest teritoriu, într-o durată lungă de timp, precum şi asupra importanţei valorilor datorate acestora.

Pe parcursul mileniului al II-lea Bihorul, cu oraşele, târgurile şi satele sale, a devenit o

Băile Felix

realitate teritorială unde, pe de o parte, comunităţile circumscrise acesteia s-au străduit să îşi păstreze tradiţiile specifice, transmise de la o generaţie la alta, iar, pe de altă parte, au urmărit să fie în pas cu realizările cultural-artistice şi nu numai, asigurându-şi în acest fel şansa progresului. Aşa s-a ajuns ca în secolul al XVlea aici să fie un observator astronomic şi ca fizicianul Georg Puerbach sa calculeze eclipsele de soare şi lună pe baza aşa numitelor Tabulae Varadiensis. Oradea a reuşit să se impună ca o urbe de seamă a umanismului central şi sudest european, datorită unor episcopi romanocatolici erudiţi (Andrea Scolari, János Vitéz de Zredna etc.); să promoveze o şcoală capitulară romano-catolică de renume în regiune, unde au studiat Nicolae Olahus, ajuns apoi arhiepiscop al Ungariei, dar şi Ianus Pannonius; să ridice, în perioada când principii reformaţi ai Transilvaniei au controlat oraşul, Cetatea Oradiei, unul din monumentele de arhitectură pilduitoare pentru renaşterea din această parte a Europei. Acestora din urmă se datorează şi înfiinţarea unei tipografii (1565) care a funcţionat mult timp aici, precum şi a unei şcoli superioare de ştiinţe umane (secolul XVII). În acelaşi timp, în Bihor, biserica din lemn - remarcabilă prin armonia proporţiilor, decorul sculptat şi pictura interioară de factură ortodoxă - devine emblematică pentru lumea românească, circulaţia cărţii vechi tipărite la Iaşi, Bucureşti, Târgovişte, Braşov, Orăştie, Alba Iulia etc. se transformă întrun fenomen firesc, care va atinge o amploare unică în secolul al XVIII-lea, obiceiurile populare de străveche origine sunt respectate cu stricteţe, contribuind la consolidarea conştiinţei de neam. Toate acestea relevă profunzimea efortului autohtonilor şi al populaţiilor alogene trăind în zonă şi certifică asupra contribuţiei acestora la conturarea personalităţii civilizaţiei Europei, în general.

Târgurile Bihorului medieval au coagulat o activitate economico–comercială de mare dinamism şi diversitate. Celebritatea târgului anual al Oradiei, unde ajungeau produse provenite din Europa, Asia, Orient, dar şi ale breslelor urbei, va fi benefică pentru întreg Bihorul, ştiut fiind că populaţia rurală a fost motivată, astfel, în a dezvolta economii complementare ocupaţiilor principale, agricultura şi creşterea animalelor. La rândul lor, târgurile Beiuşului, Aleşdului, Salontei, Marghitei, Tileagdului, Cefei, etc. s-au impus şi au rămas în timp pieţe de desfacere, atât pentru marfa oferită de breslaşii orădeni, cât şi pentru cea datorată satelor cu meşteşugari specializaţi de aici, care vor cunoaşte însă o remarcabilă afirmare în lumea românească din depresiunea Beiuşului între secolele XVII–XX, când fierarii, lemnarii, olarii, spătării, sumănării, tăbăcarii vor fi cu prioritate apreciaţi pentru realizările lor.

Pentru comunitatea omenească din Bihor, epoca cuprinsă între 1692–1918 s-a dovedit a fi decisivă din punctul de vedere al promovării modernităţii pe plan economic, social–politic, confesional, urbanistic şi cultural-artistic. Curtea de la Viena, prin aplicarea reformelor curentului iluminist austriac, a căutat să consacre o formulă de viaţă îndestulătoare pentru traiul cotidian şi să asigure un cadru oficial de exprimare a drepturilor specifice fiecărei naţionalităţi din Imperiul Habsburgic. Românii, cu componenta macedoromână, maghiarii, germanii, evreii, slovacii, rutenii, sârbii etc., datorită politicii împăraţilor luminaţi austrieci, au obţinut rezultate semnificative în afirmarea iniţiativelor economice private, a individualităţii etnice şi în

Stâna de Vale

trecerea de la o mentalitate de tip medieval la una modernă, singura în măsură să ofere şansa maturizării conştiinţei naţionale.

Episcopi importanţi, din secolele al XVIIIlea şi al XIX-lea au readus Oradea şi Bihorul în rândul regiunilor dinamice din punctul de vedere al vieţii spirituale. Ignatie Dărăbant, Samuil Vulcan, români greco-catolici Csáky Imre, Patachich Adam, romano-catolici, au avut un rol de luat în seamă pe acest plan, repunând cartea şi şcoala în drepturi. La fel membrii Consistoriului ortodox din Oradea, de la 1792 începând, a militat pentru şcoala proprie şi pentru emanciparea culturală a propriilor enoriaşi.

Fără îndoială, prin implicarea reprezentanţilor bisericilor ortodoxe, greco-catolice, aceasta din urmă creată la începutul veacului al XVIII-lea, romano-catolice, reformate, mozaice, respectiv a celor ce au susţinut ideile iluministe, fie ei români, maghiari sau de alte etnii – Petru Maior, Gheorghe Şincai, Samuil Micu, Ioan Corneli, Ignatie Darabant, Samuil Vulcan sau Pray György, Katona István, Granoczy Antal etc. şi în Bihor s-a reuşit un salt spectaculos în ceea ce priveşte modernizarea mecanismelor de funcţionare a vieţii sociale, economice, confesionale, culturale şi, în egală măsură a concepţiei de dezvoltare urbanistică a aşezărilor în general.

Totodată, este de remarcat climatul de efervescenţă nemaiîntâlnit până atunci în domeniul instrucţiei primare, gimnaziale şi superioare – acum, spre exemplu, se pun bazele Academiei Regale (1780), cu specializările filozofie şi, apoi, drept (1788), iar la 1828 a Gimnaziului grecocatolic de băieţi din Beiuş, important pentru destinul românilor din Bihor şi nu numai - în cazul şcolilor primare şi gimnaziale limbile de predare sunt specifice fiecărei naţionalităţi, tipăririi de cărţi maghiare, germane şi române, vieţii muzicale – să nu uităm că la Oradea au dirijat corul catedralei romano-catolice stat Michael Haydn şi Ditter von Dittersdorf - şi, nu în ultimul rând, arhitectonice şi arhitecturale.

Un impact deosebit asupra modului de existenţă, în general, asupra cadrului construit în special, l-a avut programul de sistematizare a aşezărilor rurale şi urbane promovat în întreg Imperiul. “Tragerea la linie” (1772–1774) a afectat majoritatea satelor Bihorului, aducând modificări de esenţă în ceea ce priveşte habitatul tradiţional de până atunci, dominat de aşezările de tip risipit, şi a consacrat controlul statului asupra activităţilor productive, în vederea impozitării acestora. Un alt efect al sistematizării rurale a fost ctitorirea, în secolele respective, de noi lăcaşuri de cult, care s-au alăturat celor existente sau refăcute deja. În cazul lumii româneşti au fost vizitate bisericile de lemn, pictate de zugravi români localnici sau veniţi din ţările române, cum a fost cazul lui David Zugravu de la Curtea de Argeş. În acelaşi timp, Oradea şi târgurile prospere din Bihor (Beiuş, Salonta, Aleşd, Marghita, Tileagd, Ceica, Tinca, Valea lui Mihai) încep, între secolele al XVIII-lea şi prima jumătate a celui de al XX-lea, să îşi desăvârşească planurile urbanistice, prin conturarea centrelor şi prin îmbogăţirea zestrei de clădiri cu destinaţie instituţională, socială, culturală şi de locuinţe. Este răstimpul când, de pildă, Oradea îşi definitivează trama stradală principală şi când îşi dobândeşte o personalitate aparte, datorită stilului secession în arhitectură, pătruns la cumpăna dintre mileniile II şi III, când oamenii locului îşi vor promova, în a doua jumătate a secolului al XIX-lea, interesele culturii cărora le aparţin prin remarcabile personalităţi ale perioadei (Ioan

Munteanu, Alexandru Cmeciu, Nicolae Oncu, Alexandru Roman, Emanuil Gojdu, Nicolae Jiga sau Arany János, Márki Sándor, Rómer Flóris, Bunyitay Vincze, Karácsonyi János etc.); când, în anii de trecere dintre secolele XIX-XX Iosif Vulcan, creatorul revistei „Familia”, şi Ady Endre, unul dintre iniţiatorii revistei „A Holnap”, vor deveni exemple, pe de o parte, ale iubirii faţă de naţiunea căreia le aparţin, iar, pe de altă parte, ale dorinţei de a colabora pe plan cultural în ciuda unor legi restrictive în domeniul limbii şi al instrucţiei.

Modernitate înseamnă în Bihor şi trecerea, în a doua jumătate a secolului al XIX-lea, spre industria de fabrică, chiar dacă micii meseriaşi sunt în continuare numeroşi, introducerea treptată a mijloacelor de comunicaţie (căi ferate, poştă, telegraf, telefon), serviciilor publice (spital) şi de siguranţă publică (poliţia, pompierii). Apoi, apariţia unui număr mare de asociaţii, societăţi şi fundaţii cu scop caritabil, cultural şi de asistenţă socială, reprezentând fie interesele etniei proprii, fie ale comunităţii.

Nu este mai puţin adevărat că mutaţiile relevate deja s-au produs într-o etapă istorică în care naţionalităţile din Imperiu îşi fac publice documentele programatice certificând dreptul de a fi a fiecăruia încă de la la sfîrşitul veacului al XVIII-lea, cum a fost Supplex Libellus Valachorum,pentru români, în care sunt aduse în atenţie argumente de la care pornind pot emite speranţe cu privire la împlinirea dorinţelor acestora; când s-au derulat revoluţiile de la 1848-1849, avînd scopuri distincte pentru românii şi maghiarii ardeleni, când s-au intensificat mişcările naţionale din recent creatul Imperiu Austro-Ungar (1867) – la sfârşitul secolului al XIX-lea şi începutul celui de al XX-lea - care au pus în discuţie inclusiv regândirea graniţelor Europei Centrale.

Sfârşitul primului război mondial aduce cu sine apariţia României Mari, alături de Cehoslovacia, Serbia, etc, cea dintâi proclamată la 1 Decembrie 1918, la Alba Iulia, eveniment la care au luat parte şi românii bihoreni, cu delegaţia cea mai numeroasă. Începând din 20 aprilie 1919, data intrării armatei regale conduse de generalul Traian Moşoiu în Oradea, românii, maghiarii, evreii, slovacii, germanii, sârbii, rutenii, rromii etc. din judeţul Bihor vor fi implicaţi în procesul de integrare în Regatul României, pe plan politic, social, religios, economic, financiar, industrial, agricol, urbanistic şi culturalartistic. În acelaşi timp, se creează Episcopia ortodoxă a Bihorului, după veacuri de aşteptări, şi se reorganizează Episcopia greco-catolică a Bihorului, Episcopia romano-catolică de Oradea, Episcopia reformată de Piatra Craiului şi Biserica baptistă, română şi maghiară,dar apare şi biserica penticostală, astfel că Oradea îşi consolidează statutul model, valabil şi astăzi din perspectiva realităţii multiconfesionale.

Este ştiut faptul că anii interbelici s-au detaşat prin prosperitate economică, în ciuda marii crize financiare care s-a făcut simţită şi în regiune, la care au contribuit toate grupurile etnice trăind în Bihor. Românii au militat, ca de altfel şi conlocuitorii acestora, să îşi promoveze tradiţiile prin unor asociaţii, reviste ce aveau un program în acest sens, iar, pe de altă parte, pentru a constitui instituţii de sine stătătoare, de stat şi nu numai, în domeniul teatrului, datorită cărora au avut loc spectacole în limba română şi maghiară; muzicii - concertele marelui George Enescu s-au organizat periodic aici - muzeelor, insistându-se mai cu seamă pe dezvoltarea sectorului etnografic, dar şi prin iniţierea unor

saloane de artă la care au participat plasticieni români şi maghiari din Oradea, Beiuş etc. Nu mai puţin importantă a fost menţinerea, încă o vreme, a Facultăţii de Drept, pînă în 1936, cînd se transferă la Cluj, după aproape un veac şi jumătate de existenţă în Oradea. Firesc, la finalizarea celor propuse în epocă, un rol de seamă l-au avut numeroşi intelectuali de rasă ai Bihorului (Teodor Neş, George Bacaloglu, Nicolae Firu, Francisc Hubic, M.G. Samarineanu, George A. Petre, Petru E. Papp, Constantin Pavel, Angela Selegian-Buteanu, Vioara Ignat Ciordaş, Ioan Buşiţia, Niculiţă Pop, Nicolae Irimie, Fehér Dezső, Tabéry Géza, Andrássy Ede, Réte Sándor, Király József, Török Gyula, Székely Ármin, Faragó Dezső, Macalik Alfréd, Tibor Ernő, Balogh István, Leon Alex, Román Páll etc.), ce au consacrat un climat de efervescenţă spirituală exemplar.

La sfârşitul anilor interbelici, când s-au acutizat conflictele politice ce au stat la baza declanşării celei de-a doua conflagraţii mondiale, a avut loc impunerea Dictatului de la Viena (1940–1944), în urma căruia Bihorul este împărţit, o parte revenind Regatului Ungariei, inclusiv Oradea. Zona rămasă în România şi-a avut centrul la Beiuş, de unde s-au apărat interesele statului român. În teritoriul ocupat au urmat peste patru ani ce au marcat dramatic existenţa unei părţi dintre membrii societăţii civile, a românilor şi evreilor în mod special, pentru ca în timpul evenimentelor militare din toamna anului 1944, să fie afectate toate grupurile etnice aflate în calea frontului (români, maghiari, evrei, rromi etc.). Începând cu 12 octombrie 1944 Bihorul s-a reîntregit, datorită ofensivei victorioase a armatelor române şi sovietice. Anii care au urmat s-au distins prin insinuarea în structurile de conducere ale ţării a reprezentanţilor comuniştilor, care au construit scenariul de abdicare forţată a regelui Mihai I, la 30 decembrie 1947.

Judeţul Bihor, cu oraşele (Oradea, Salonta, Marghita, Beiuş, Dr. Petru Groza - Ştei, Nucet, Vaşcău) şi cele 448 de aşezări rurale (86 comune şi 362 sate), respectiv oamenii locului au aflat, treptat, ce înseamnă controlul instaurat de partidul unic asupra existenţei de zi cu zi, asupra vieţii economice, sociale, politice, religioase şi culturale în general, precum şi anularea, de către ideologii comunismului, a ierarhiei valorilor. Totodată s-a promovat o politică de a rezolva problema locuinţelor, prin impunerea unor construcţii tipizate şi a altora ce trebuiau să rămână emblematice pentru epocă, s-a pus accentul pe crearea unor platforme industriale mamut, dar s-au şi creat la Oradea instituţii culturale profesioniste şi un institut pedagogic, devenit după 1989 una din cele mai mari universităţi ale României.

Revoluţia declanşată la 22 decembrie 1989 a pus capăt unei ere ce s-a dovedit a fi ostilă omului şi drepturilor fundamentale ale acestuia. Eliberarea energiilor interioare, încătuşate până atunci, a stat la baza iniţiativelor private şi la afirmarea a numeroase personalităţi creatoare în toate domeniile de activitate.

Deşi, tranziţia prelungită a generat stări de incertitudine şi în Bihor, la toate nivele de manifestare ale societăţii locului, totuşi au fost depăşite situaţiile de criză, reuşind să se menţină liniştea. De altfel, Bihorul multietnic, multiconfesional şi multicultural a demonstrat, prin oamenii săi, cât de important este să trăieşti în respectul celuilalt şi cât de important este să îţi respecţi istoria trecută şi prezentă, proprie şi comună, deopotrivă.

Dr. Aurel CHIRIAC

Salonta

Beiuş

Valea lui Mihai

5

The position of the Bihor area on the main trade routes of this part of the world, from Antiquity and later at the meeting point of two great civilizations – Western and Eastern Europe – in the 1st Millennium, lead to the development of local society. One of the consequences of this latest condition was that at the end of this historical period the specific characteristics that define the Bihor community were revealed: ethnical, religious and cultural pluralism.

The archeological discoveries attested that the Dac-Gets, the north-Danubian branch of the Traks, were the leading population in the Carpathian-Danubian-Pontical area, by their number, in the second half of the 1st century b.c. Beside this population others were also present in this area: the Cymerians, Illyrs, Celts, Huns, Avars and Gepids – between VI b.c. and VII/VIII –, who significantly contributed to the maturation of the Central and South-Eastern European civilization. On the other hand, from the Dacs from Bihor we have fortress ruins and treasure left, in Tăşad, Sacalasăul Nou, Şuşturogi (I b.c. – I) –, proving not only their establishment in the geographical area, but also the development level of the dac village in the classical era.

During the time of the Roman Dacia (II–III), the free Dacs remained outside the borderlines of the antique state continuing their economical relations with the roman province. After the remission of the Romans, during the Aurelianus Empire (271), part of the roman colonials continued living together with the free Dacs, having their contribution to the Romanization process of the Dacs and so towards the formation of the Romanian population.

From the VIth century until the IXth the Slavic population will have the greatest, decision role to the religious destiny of the Romanians, definitively orientating them towards the Oriental Church. From the Xth century the Hungarians, who settled down in the Pannon plateau will orientate their interest towards Bihor and Transylvania, and step by step they include them to the Hungarian Kingdom between XI–XIII. Their perseverance in the Carpathian territory of today’s Romania will be followed in time by the cohabitation of Romanians and Hungarians, the first ones having Orthodox religion, and the other being Catholics, both resulted by the Christian church’s schism in 1054. This situation generated complete transformations in the history of this region, contributing to the affirmation of a specific civilization, very personalized due to the contribution of each nationality who were living in this geographical area.

From the XIth, Bihor shire became an administrative unit belonging to the Hungarian Kingdom, later on, between 1567 Săcueni

6

and 1660 it belonged to the Transylvanian Principates. 32 years of belonging to the Oradea Pasalik (1660–1692) followed, and then from the end of the XVIIth it became part of the Habsburg Empire, from 1867 part of the Austro-Hungarian Empire. At the 1st of December 1918 Bihor became a county and it’s tied to the Romanian Kingdom, belonging there until the 30th of September 1940 when, by the Vienna Treaty, part of Bihor County is given back to the old master for a short while; and it’s going to belong within the Romanian borders again from 1944, October the 12th. All this long history period Romanians and Hungarians will be the basic nationalities by number, in the mentioned order. It has to be mentioned that for different periods of time there will be other nationalities as well in Bihor, as Italians, Turks, Germans, Jews, Slovaks, Rutens, Serbs, Polish, and Gypsies etc. who will have important role in the economical and cultural development of Bihor.

After holding the leading position in politics and religion in Western Romania (VIII – X), due to the establishment of the RomanCatholic Capitle (shrine) first and later, the establishment of the Roman Catholic Bishopric of Oradea by I. László King of Hungary at the end of the XIth Century, lead to the decline of Biharia to the duke of Menumorut. Due to the new feudal principal, the relationships with the West will be enforced, but relations with the Oriental world will be less by the day, the Orthodox are going to be unable to keep their relations because of restrictions from the authority. Far beyond the threats from the authorities the existing medieval monastic centers, churches, villages and towns from Central and South-Eastern Europe confirm the force of the two historical cults in order to express themselves and to enforce their ethnical and confessional individuality.

Artistically, the presence of Byzantine, Romanesque, Gothic, Renaissance, Baroque and later on the Secession, NeoRoman styles in the area proves the dynamism of a society which manifested its pride to be modern. Here we mention the church complex from Voivozi (XII-XIV), which is hand made by local craftsmen, the Romanesque and Gothic cathedrals of the Roman Catholic Bishopric from Oradea (XII-XVI), the Romanesque dungeons from Cheresig and Adrian (XIII), the Romanesque and Gothic church from Bihor from the XII-XVIth Century (Parhida, Tileagd etc.), Oradea Fortress, an example of the Transylvanian (and even larger area) Renaissance (XVI–XVII), the Orthodox stone churches from Seghiste (XV), developing a characteristic nave of the Orient, as well as the one from Tinăud, example of the medieval Romanian church’s nave (XVII), Baroque churches from Oradea, Beiuş, Salonta, Aleşd etc., Roman-Catholic, Orthodox, Reformed Churches (XVIII), Neoclassical and Eclectical institution buildings (XIX), Secession buildings from the beginning of the XXth, giving a special atmosphere to the center of Oradea and other towns as well: Salonta, Aleşd, Valea lui Mihai, Marghita, Neo-Roman buildings from between the two world wars, Neo-Byzantine churches from Oradea, Beiuş, Aleşd, Tilecuş, Tinca, Holod, are only some of the examples of the Marghita

permanent dialogue between the Occidental and Oriental civilization on these lands, which lasted for a longer period of time, and also examples of the importance of the existing common values.

Along the IInd millennium, Bihor county, together with its towns, markets and villages became a territorial reality where the surrounded communities kept their specific traditions, on the other hand they proved that it is eager to catch up with latest cultural and other different currents in order to complete its development and progress. For example, due to a number of illuminated Roman-Catholic bishops such as Andrea Scolari, János Vitéz de Zredna etc., An interesting detail that asserts the town’s importance is related to the person of the astronomer Georg Peuerbach who in the middle of the 15th century held that the 0 meridian passed right through Oradea. The fortress hosted a working astronomic observer from which sun and moon eclipses were calculated (Tabulae Varadiensis).

Oradea came to attest its importance as a humanist center in Central and SouthEastern Europe, to promote a capitulary Roman Catholic school for the region, due to the Reformed principals of Transylvania to build the fortress of Oradea, which is one of the remarkable architectural monuments from the Renaissance period of Europe.

Thanks to them a functional typography was founded here in 1565 and a humanist College as well in the XVIIth Century. In the same time, the wooden church from Bihor, with is harmonious proportions, carved interior and Orthodox mural painting became an emblem for the Romanian society. The circulation of the printed old books from Iasi, Bucureşti, Târgovişte, Braşov, Orăştie, Alba Iulia etc. turns into a constant, assuring the development of this phenomenon into a unique extension in the XVIIIth. The ancient traditions are strictly kept, contributing to the national identity consciousness.

All these facts show us the value of the efforts of the local population and their share to the general personalization of Europe.

Markets in the medieval Bihor have been developing an economical-trade activity with high dynamism and diversity. The celebrity of the yearly market in Oradea brought commerciant with goods from Europe, Asia and Far East¸ but also from the local craftsmen, which was a blessing for Bihor region. The population developed additional occupation beside the basic ones (agriculture and animalfarm). Markets from Beiuş, Aleşd, Salonta, Marghita, Tileagd, Cefa etc. functioned and persevered as retail markets both for craftsmen from Oradea and from the villages. Due to this trade activity the local craftwork came to a strong development in the Romanian world from the Beius Basin between XVII–XX, when the forgers, timbers, potters, furriers etc. will be appreciated for their work.

For Bihor society the 1692–1918 period was crucial for the modern thinking in economics, social-politics, religious, urbanistic and cultural life. The court from Vienna, by the engagement of the Austrian illuminist reforms searched to assure an average welfare and life style and also an official frame for expression for each nationality Vaşcău

from the Habsburg Empire. In this situation the Romanians, with their Macedonian component, the Hungarians, Germans, Jews, Slovaks, Rutens and Serbs, due to the illuminist policies obtained major results in the affirmation of their ethnical individualities and in the changing of medieval mentalities into modern ones. This was the only measure which could offer the chance of maturation of the national conscience.

There is no doubt, by a strong cooperation between the Roman Catholic, Orthodox and Greek Catholic church (created at the beginning of the XVIIIth century), Reformed, Mosaic church together with the Romanian, Hungarian and other illuminist thinkers as well – Petru Maior, Gheorghe Şincai, Samuil Micu, Ioan Corneli, Ignaetie Darabant, Samuil Vulcan or Pray György, Katona István, Granoczy Antal etc.-, Bihor could realize a spectacular development in society’s welfare, economical, religious, cultural and also urbanistical strategy-thinking mechanisms. We have to underline the remarkable teaching activity of the time, primary, secondary and postgraduate teaching for all ethnicities in their mother tongue, the printing of books in Hungarian, German and Romanian languages. During this time were established the Royal Academy (1780) with specialization in Philosophy and Law on a later stage, the Greek-Catholic Boy Gymnasium in Beius in 1828 - important establishments for the Romanians’ destiny from Bihor and other areas. Also has to be mentioned the musical and arts activity, as Michael Haydn and Ditter von Dittersdorf visited and stayed in Oradea.

A special effect over the general lifestyle from the area and especially over the built heritage had the systematization program of rural and urban settlements, promoted all over the Empire during 1772– 1774. The “Tracking” affected most of the villages from Bihor, bringing major changes in the traditional habitat from that time (being dominated by spread settlements so far) and bringing state control over production, in order to introduce taxation. The other effect of rural systematisation was the building and restauration of numerous cult buildings, enriching the existing ones.

Most of them are wooden churches, having extraordinary aesthetic quality, painted by local Romanian painters or other from the Romanian Lands, such as David Zugravu from Curtea de Arges.

In the same time Oradea and the prospering markets from Bihor (Beiuş, Salonta, Aleşd, Marghita, Tileagd, Ceica, Tinca, Valea lui Mihai) began to complete their urbanistical project, between the end of the XVIII and beginning of the XXth century. They reorganize the downtown area of each city, build new buildings with public, social, cultural and inhabiting destination. It is the time when Oradea finshes its street-screen, defining its personality due to the secessionist buildings in architecture at the turning point between the two milleniums, when remarkable personalities of the time promote the general weal of culture (Ioan Munteanu, Alexandru Cmeciu, Nicolae Oncu, Alexandru Roman, Emanuil Gojdu, Nicolae Jiga or Arany János, Márki Sándor, Rómer Flóris, Balc

Bunyitay Vincze, Karácsonyi János etc.). At the meeting point of the XIXth and XXth century Iosif Vulcan, the founder of “Familia” paper and Ady Endre, cofounder of “A Holnap” paper (tomorrow, H.) will be examples of both nationalist expressivity and will of cultural cooperation.

Modernization in Bihor is also the industrialization from the middle of the XIX th century, even if the craftsmen are still in big number on the market. The introduction of communication channels (railway, post, telegraph, telephone), public services (hospital) and public security (police, fire brigades), the rising of a number of associations, societies and foundations dealing with various goals (charity, culture, social assistance, ethnical, communitary) are also basic parts of development and progress.

The changes came in moments when the different nationalities from the Imperia publish their programs (from the fall of the XVIIIth Century, such as Supplex Libellus Valachorum), including hopeful arguments, like during the 1848-49 revolution, when the Romanians and Hungarians from Transylvania have had separate goals, or when the national movements of the newly created Austro-Hungarian Empire (1867) firmed (XIX-XX), driving to the rethinking of borderlines in Central Europe.

The end of the First World War brings the appearance of Great Romania, proclaimed in 1918 December 1st in Alba Iulia, where Romanians from Bihor also took part, with the biggest number as presence. From the 20th of April 1919, the day when the Royal Army of the Romanian Kingdom entered Oradea with general Traian Moşoiu in front, Romanians, Hungarians, Jews, Slovaks, Germans, Serbs, Rutens, Gypsies etc from the newly created Bihor county will be part of the political, social, religious, economical, financial, industrial, agricultural, urbanistical and cultural integration program into the Romanian Kingdom. In the same time it is founded the Greek-Catholic Bishopric of Oradea, the Orthodox Bishopric of Oradea, the Roman-Catholic Bishopric of Oradea, the reformed Bishopric of Piatra Craiului, the Baptised Romanian and Hungarian Church, and the Pentecostal church, so that leads to Oradea municipal city consolidation – as it is today as well – a model in the multiconfessional reality’s perspective. A remarkable contribution to this process has been brought by bishops, as Roman Ciorogariu, Demetrie Radu and Sulyok István.

It is well known that Bihor, between the two world wars showed economical prosperity although the great financial crisis. Especially the efforts of the Romanians contributed to the cultural preservation of heritage with the help of small associations and magazines and also by creating independent and state-owned institutions as the theatre, where Romanian and Hungarian shows were presented, music and concerts as well. From time to time there were organized concerts with the great George Enescu. Museums, specially ethnographic exhibitions and artistic shows were organized in this period, with the participation of Romanian and Hungarian artists from Oradea and Beius. It was also very imporDiosig

tant the sustainance of the Law Faculty until 1936, when it is moving to Cluj after almost 150 years of existence in Oradea and Bihor.

Of course, fulfilling the goals of the age by the most important personalities of the time (Teodor Neş, George Bacaloglu, Nicolae Firu, Francisc Hubic, M.G. Samarineanu, George A. Petre, Petru E. Papp, Constantin Pavel, Angela Selegian-Buteanu, Vioara Ignat Ciordaş, Ioan Buşiţia, Niculiţă Pop, Nicolae Irimie, Fehér Dezső, Tabéry Géza, Andrássy Ede, Réte Sándor, Király József, Török Gyula, Székely Armin, Faragó Dezső, Macalik Alfréd, Tibor Ernő, Balogh István, Leon Alex, Román Pál etc.) lead to a spiritual effervescence in this area.

Right before the Second World War when the political conflicts have strengthened, as a result of the imposition of Vienna treaty (1940–1944), Bihor is shared; part of it comes back to the Hungarian Kingdom, including Oradea. The part which remained in Romania had its center in Beius, in order to protect the interests of the Romanian state.

In the occupied territories along a period of four years the war events affected dramatically part of the civil society, especially the Romanians and Jews, then after the fall of 1944 brought tragedy to ethnicities affected by the frontline, Hungarians as well.

In 1944, October the 12th Bihor has been reintegrated due to the victory of the Romanian and soviet army. The following years were under the sign of communism, their representatives followed to enter the state’s conducting system, until they forced the king of Romania, Mihai I for abdication on the 30th of December 1947. Bihor county, its towns (Oradea, Salonta, Marghita, Beiuş, Dr. Petru Groza - Ştei, Nucet, Vaşcău) and 448 villages (86 communes 362 boonies), with all the people living there found out, step by step what is the meaning of a central, unique, state party’s control system in everyday life, economy, social, political, religious and cultural issues and also what is the cancellation of any value by the communist ideology. In the meanwhile a living area-systematization policy was promoted in order to resolve the living area for people, by ready-made blockhouses and emblematic buildings. In architecture the importance came to build huge industrial plateaus, but also professional cultural institutions and a pedagogical institute, which became one of the biggest universities of the country after 1989.

The revolution from 1989, December 22 ended a hostile era which neglected human rights. The liberation of inner energies was at the base of private initiatives and affirmation of numerous creative personalities in every domain. Although the long transition period generated insecurity in Bihor, too, at each levels of society, the crisis situations in economy, social life, religion and culture have been managed in peace so far. In fact, in a multiethnic, multiconfesional and multicultural Bihor the people proved how important is to live with the respect of each other.

Dr. Aurel CHIRIAC

Voivozi

7

Az itt élő közösség fejlődését jelentős mértékben befolyásolta, hogy a bihari térséget feltehetőleg már az ókorban fontos kereskedelmi utak keresztezték, és hogy az idők folyamán két nagy civilizáció: a nyugatés kelet-európai kultúra metszéspontjában feküdt, már az első évezredben. A civilizációk közti kölcsönhatás történelmi következményei a mai napig fellelhetőek Bihar nemzetiségi, vallási és kulturális sokszínűségében.

A régészek által feltárt tárgyi bizonyítékok alapján tudjuk, hogy a géta-dákok, a trákok észak-dunai leszármazottai már a Krisztus előtti első évezred második felében jelen voltak ezen a földön csak úgy, mint az egész Kárpát-medencében. A leletek igazolják, hogy az időszámításunk előtti 6. századtól kezdődően az időszámításunk utáni 8. századig az illírek, kelták, hunok, avarok és a gepidák jelentős mértékben járultak hozzá ezen vidék, illetve az egész Középés Keletközép-Európa társadalmának alakulásához. A „bihari” dákoktól Tasádfőn, Újsásteleken, Sitervölgyben az i.e. I. századból fennmaradt kincsek és várak igazolják a dák állam ókori fejlettségi szintjét.

A római kori Dácia idején (I.-II. század) az újonnan keletkezett határvonalakon kívül esett szabad dákok folytatták a római birodalommal létrejött gazdasági kapcsolatok ápolását. 271-től, Aurelianus császár uralkodása idején a római adminisztrációt kivonták Dáciából, de a római hódítók egy része a területen maradt, együtt élt a szabad dákokkal, és így hozzájárult azok elrómaiasodásához, illetve a későbbiekben a román nép kialakulásához.

A VI. századtól kezdve a IX. századig a szláv népcsoportnak volt meghatározó szerepe a román nép vallási fejlődésében, a Keleti Egyház felé irányítva azt. A X. századtól a Pannon síkságon letelepedett magyarok “érdeklődése” kiterjedt Bihar vidékére és Erdély területére is, amit aztán a XI.-XIII. századokban fokozatosan a Magyar Királyság területéhez csatoltak. A magyarok letelepedése a jelenlegi Románia Kárpátok határolta területén az 1054-es egyházszakadás következtében görög-keletivé lett románok és a római katolikus magyarok hosszútávú együttélését eredményezte.

Mindez összetett változásokat eredményezett Európa ezen részének történelmében, nagy mértékben hozzá járult a nemzetek meghatározó szellemiségének kialakulásához.

A XI. századtól a bihari dukátus a Magyar Királyság egyik területi–közigazVadu Crişului

8

gatási egysége lett, 1567-től 1660-ig az Erdélyi Fejedelemséghez, majd 32 éven át – 1660 és 1692 között – a váradi pasalikhoz tartozott, a XVII. század végétől a Habsburg Birodalomhoz, 1867-től pedig az OsztrákMagyar Monarchiához. 1918. december elsején az egyesülés következtében Bihar is a Román Királyság részévé vált és az is maradt 1940. szeptember 30-ig, amikor a Bécsi döntés értelmében a megye egy része visszakerült régi tulajdonosához, majd 1944. október 12-től visszacsatolták Romániához. E hosszú történelmi időszak alatt a románok és a magyarok állandó és számszerűen is meghatározó népei a régiónak.

Hosszabb-rövidebb ideig más nemzetiségek is megjelennek Biharban, köztük olaszok, törökök, németek, zsidók, szlovákok, rutének, szerbek, lengyelek, romák stb., akik fontos szerepet töltöttek be a régió gazdasági, művészeti és kulturális fejlődésében.

Két évszázadon keresztül (a VIII. és a X. század között) Ménmarót Biharja fontos szerepet töltött be politikai és vallási szempontból egészen a XI. század végéig, amikor is I. László magyar király Váradra helyezett egy katolikus káptalant és püspökséget. A feudális magyar uralkodónak köszönhetően megszilárdult a kapcsolat a Nyugattal, az ortodox egyház viszont a hatalom megszorításainak következtében egyre nehezebben tudott kapcsolatot tartani a Kelettel. A középkori monostorok, templomok, városok és falvak létrejötte egyaránt bizonyítja, hogy állandósult a bihari társadalom etnikai és vallási sokszínűsége.

Művészeti szempontból a bizánci, román, gótikus, reneszánsz, barokk, később a szecessziós, illetve a neoromán stílus jelenléte a régióban igazolja a helyi társadalom mindig korszerűségre törekvő dinamizmusát. Építészeti szempontból számottevő fontosságúak a XII.-XIV. században épült, helyi mesterek készítette almaszegi ortodox épület-együttes, a váradi Római Katolikus Püspökség román stílusú és gótikus katedrálisai, a körösszegi és adorjáni román stílusú, XIII. századi őrtornyok, a Bihar megyei románkori és gótikus templomok (Pelbárthida, Mezőtelegd stb.), a váradi vár, az erdélyi reneszánsz kiemelkedő építménye (XVI.-XVII. század), a tinódi háromhajós román kőtemplom (XVII. század), a XVIII. században épült barokk római-katolikus, ortodox és refomátus templomok Nagyváradon, Nagyszalontán, Belényesben, Élesden, a 19. századi neo-klasszikus és eklektikus középületek, a Nagyvárad, Nagyszalonta, Élesd, Érmihályfalva és Margitta központját sajátos bájjal felruházó XX. század eleji szecessziós épületek, a két világháború közötti neo-román épületek (iskolák és lakóházak), a városok neobizánci kőtemplomai (Nagyvárad, Belényes, Élesd, Tenke, Hollód).

Mindezek a bihari társadalom kreatív erejét, illetve két civilizáció határán a Kelet és a Nyugat közötti párbeszédet szemléltetik.

Piatra Craiului

A második évezred folyamán a bihari térségben a vásárvárosok és falvak folyamatosan megőrizték sajátos hagyományaikat, generációkon át életben tartották szokásaikat, ugyanakkor sikereket értek el a kulturális felzárkózás terén is, biztosítva ezáltal önmaguk számára a haladást. Ekkoriban jelölte itt ki a nulladik hosszúsági kört az osztrák fizikus és csillagász, Georg Peuerbach (1423-1461), aki csillagvizsgálót is létesített a városban, ahol a nap- és holdfogyatkozások bekövetkeztének idejét is kiszámította (Váradi Táblák – Tabulae Varadiensis). Váradnak sikerült Közép- és Délkelet-Európa egyik humanista központjává válnia, létrehoznia a régióban jelentős szerepet betöltő római katolikus káptalani iskolát, Erdély református fejedelmeinek köszönhetően pedig felépítenie a várat, az erdélyi és kelet-európai reneszánsz egyik legjelentősebb építészeti remekét, de emblematikusakká váltak ugyanakkor Bihar arányaiban harmonikus, faragványaiban és falfestményeiben egyedi fatemplomai is.

A XVIII. században folyamatosan érkeztek Biharba a Jászvásásárban, Bukarestben, Targovisten, Brassóban, Szászvárosban és Gyulafehérváron nyomtatott könyvek, ékesszólóan bizonyítva az itt élő lakosság és az ide származottak közös igyekezetét arra, hogy meghonosítsák az európai civilizációt.

A középkori vásárok dinamikus gazdasági–kereskedelmi tevékenységei voltak Biharnak. Az évente megtartott váradi vásár hírneve például jótékony hatással volt az egész vidékre, ugyanis a világ minden tájáról: Európából, Ázsiából, Távol-Keletről érkeztek ide kereskedők. A város céhei fellendítették a kézművesipart és a kereskedelmet, a földművelést és az állattenyésztést kiegészítő ágazatokat is.

A Belényesben, Élesden, Nagyszalontán, Margittán, Mezőtelegden, Cséffán rendezett vásárok jó felvevő piacai voltak a váradi kézműves céheknek csakúgy, mint a Belényes környéki kézművesfalvak mesterembereinek is, akik mint vasművesek, famegmunkálók, fazekasok, szűcsök nagy elismerésnek örvendtek a XVIII.-XX. században.

Az 1692.–1918. közötti időszak meghatározó volt a bihariak számára úgy mint a gazdasági, társadalmi-politikai, vallási és művészeti-kulturális fejlődés terén. A bécsi udvar, a felvilágosodás szellemében alkalmazta reformjait, a korszerű, kényelmes életfeltételek és sajátos jogok biztosítására törekedett a Habsburg Birodalom nemzetei számára. Az itt élő románok, magyarok, németek, zsidók, rutének, szerbek közössége például makedo-románokkal bővült, a felvilágosult osztrák császár politikájának köszönhetően ugyanakkor jelentős eredményeket értek el nemzeti sajátosságaik megőrzésében, a középkori gondolkodásmódnak időszerű szemlélettel való felváltásában, illetve megkezdődhetett a nemzeti öntudat kiteljesedése.

Azoknak az ortodox, görög-katolikus, római-katolikus, református, mózeshitű felTinca

világosult eszméket valló egyházi személyiségeknek köszönhetően, mint Petru Maior, Gheorghe Şincai, Samuil Micu, Ioan Corneli, Samuil Vulcan vagy Pray György, Katona István, Gánóczy Antal látványos haladás mutatkozott Bihar társadalmi, gazdasági, vallási, kulturális életében. Lényeges eleme a fejlődésnek, hogy Biharban minden szinten felélénkült az anyanyelvi oktatás, egyidőben a magyar, német és román nyelvű könyvek nyomtatásával. A zenei és kulturális élet fejlődését beszédesen érzékelteti, hogy évekig időzött Váradon Michael Haydn és Ditter von Dittersdorf.

Különös hatással volt a vidékre, a lét módjára, de fontos volt az építészet szempontjából is, a Birodalomban általánossá vált településrendészeti program. A „Vonalba állítás” (1771.-1774.) nagymértékben érintette a bihari falvakat és városokat, mely megváltoztatta az addigi szétszórt hagyományos építészetet, lehetővé téve az állami ellenőrzés és adóztatás rendszerének biztosítását.

Egy másik hatását a településrendészeti tervek rendszerének az új egyházi alapítások alkották, ezek építkezési rendszerezése, melyek a már létező egyházakkal és azok restaurálásával párhuzamosan jöttek létre. Ezek nagyrészét kiváló értékű fatemplomok alkotják, melyeket helyi vagy havasalföldi festők, mint a Curtea de Arges-i David Zugravu, alkotásai díszítenek.

Ezzel egyidőben, a XVII. század és a XX. század első fele között, a fejlődő Várad és a bihari városok (Belényes, Szalonta, Élesd, Margitta, Mezőtelegd, Magyarcséke, Tenke, Mihályfalva) elkezdték az urbanisztikai tervek tökéletesítését, a városközpontok kialakítását intézményi-, szociális-, kulturális jellegű értékes középületek és lakások építésével.

A XIX. század második fele, a századforduló, az az időszak, amikor Nagyvárad utcahálózata és a Főutca arculata kibontakozott, sajátos jelleget nyert, a szecessiós építészeti stílus jegyében, amikor is saját nemzeti kultúrájukat gazdagító kiváló korabeli személyiségek tevékenykednek Váradon (Ioan Munteanu, Alexandru Cmeciu, Nicolae Oncu, Alexandru Roman, Emanuil Gojdu, Nicolae Jiga vagy Arany János, Márki Sándor, Rómer Flóris, Bunyitay Vincze, Karácsonyi János). A Familia újság megalapítója, Iosif Vulcan és a Holnap újság kezdeményezője, Ady Endre jeles példái a századforduló kortársainak, egyrészt a saját nemzedékükhöz fűződő szeretetük, másrészt a kulturális együttműködést előmozdító tevékenységük révén.

Habár a kisiparosok száma ezután is számottevő marad, Bihar megye korszerűsödése egyben a nemzetiségi és közösségi érdekeket szolgáló XIX. századi iparosítást, a közlekedési és kommunikációs csatornák (vasút, posta, táviroda, telefon) folyamatos bevezetését, a közszolgáltatások (pl. kórház) és közbiztonság (csendőrség, tűzoltóság) működtetését, a jótékonysági, Tămăşeu

müvelődési és társadalmi segélyszervezetek megjelenését jelenti.

Az említett változások ugyanakkor olyan időben történtek, amikor a nemzetiségek nyilvánosságra hozták prog-ramjaikat, olyan sajátos érvekre építve, amelyek például megkülönböztetik az 1848.-49-es forradalom céljait az erdélyi románok és a magyarok körében, illetve amikor az Osztrák-Magyar Monarchia nemzeti mozgalmai megerősödtek és napirendre került KözépEurópa határainak átrendezése.

Az I. világháború vége eredményezte Nagy-Románia megjelenését, amelyet 1918. december elsején kiáltanak ki a gyulafehérvári nagygyűlésen, és amelyen bihari románok is részt vettek. 1919. április 20val kezdődően, amikor a Traian Mosoiu által vezetett királyi hadsereg bevonult Nagyváradra, a Bihar megyei románok, magyarok, zsidók, szlovákok, németek szerbek, rutének, romák mind a Román Királysághoz való csatlakoztatás alanyaivá váltak politikai, gazdasági, pénzügyi, ipari, mezőgazdasági, urbanisztikai és művészeti-kulturális szempontból. Tudvalevő, hogy a két világháború közötti időszakban gazdasági fellendülés jellemezte a vidéket, a jelentős gazdasági válság ellenére. Ugyanekkor egy évszázad után megalakul a Bihar Megyei Ortodox Püspökség, átszervezik a Bihar Megyei Görög-Katolikus Püspökséget, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökséget, a Királyhágómelléki Református Püspökséget, valamint a román, illetve magyar Baptista egyházakat és ezáltal Nagyvárad megszilárdítja megyei jogú város minőségét – ami napjainkban is – a többvallásos társadalmak között modell értékűnek tekinthető. Jelentős mértékben hozzájárultak ehhez a folyamathoz többek között Roman Ciorogariu, Demetrie Radu és Sulyok István püspökök is.

A fellendülés elsősorban a bihariak kultúrát fenntartó erőfeszítésének köszönhető, amely fontosnak tartotta a hagyományőrzést, mindenekelőtt a már jól bejáratott, régen működő intézmények továbbéltetésével, illetve újak alapításával. Egyik legfontosabb intézmény a színház volt, ahol román és magyar nyelvű előadásokat és hangversenyeket tartottak (George Enescu is fellépett), a múzeumban néprajzi kiállítások és képzőművészeti tárlatok nyíltak. Különösen Nagyváradon és Belényesben volt élénk kulturális tevékenység, román és magyar művészek közreműködésével. Nem kevésbé volt fontos a Jogi Egyetem fenntartása egészen 1936-ig, amikor is átköltöztették Kolozsvárra szinte másfél évszázados Nagyváradi működés után. A korszakban végbement eseményekhez jelentős mértékben hozzájárultak azok a Bihar megyei személyiségek (Teodor Neş, George Bacaloglu, Nicolae Firu, Francisc Hubic, M.G. Samarineanu, George A. Petre, Petru E. Papp, Constantin Pavel, Angela Selegian-Buteanu, Vioara Ignat Ciordaş, Ioan Buşiţia, Niculiţă Pop, Nicolae Irimie, Remeţi

Fehér Dezső, Tábéry Géza, Andrássy Ede, Király József, Török Gyula, Székely Ármin, Faragó Dezső, Macalik Alfréd, Tibor Ernő, Balogh István, Leon Alex, Román Pál), akik példaértékű szellemi pezsgést idéztek elő a megye életében.

A két világháború közötti időszak vége felé a politikai konfliktusok újból kiéleződtek, és a Bécsi döntés (1940.) értelmében Bihart kettéosztják, egyik része visszatér a Magyar Királysághoz. Az 1940.-44 között zajló második világháború eseményei egyaránt fájdalmasan érintették a bihari román, magyar és zsidó közösségek civil életét.

A román és szovjet hadsereg közös, győzedelmes támadása eredményeként 1944. október 12-én Bihar megye ismét egyesült. Az ezt követő években a kommunisták fokozatosan átvették az állam vezetését, s 1947. december 30-án I. Mihály román királyt lemondásra kényszerítették. Bihar megye városainak (Nagyvárad, Nagyszalonta, Margitta, Belényes, Vaskohsziklás, Diófás, Vaskoh) és 448 vidéki településének (86 község és 362 falu) lakosai lassan megtanulták, mit jelent az egypártrendszer működése, a központosított államhatalom jelenléte a mindennapi életben, hogyan befolyásolja a vállalatok működését és hogyan semmisíti meg az addigi értékrendet.

Ugyanakkor itt is érvényesült a városok és falvak településfejlszetési politikája: az urbanizációnak mondott, a lakásprobléma megoldását szolgáló típusépületek tömeges felhúzása, illetve a korra jellemző emblematikus építmények, az ipari mamutok létrehozása. Bár létesítettek kulturális intézményeket is, valamint egy tanárképző főiskolát, ami aztán 1989. után Románia egyik legnagyobb egyetemévé fejlődött.

Az 1989-es év decemberének eseményei egy olyan korszaknak vetettek véget, amely az ember alapvető jogait is semmibe vette. A belső energiák felszabadulása szabad teret biztosított a magánkezdeményezéseknek, a kreatív személyiségek kibontakozásának. Bár a hosszantartó átmeneti időszak Biharban is bizonytalanságérzetet szült, a békés élet érdekében sikerült kezelni a gazdasági, társadalmi, vallási, kulturális és művészeti élet válsághelyzeteit: mint a történelem során már annyiszor, ismét bebizonyosodott, hogy a helyi lakosság körében a sok nemzetiségű, sok vallású, multikulturális Biharban mennyire fontos egymás kölcsönös tisztelete és megbecsülése.

Dr. Aurel CHIRIAC

Sântandrei

9

10

Abram

75

Boiu

102

Abrămuţ

76

Borod

84

Adoni

153

Borozel

84

Albeşti

134

Borş

85

Albiş

89

Borşa

139

Aleşd

54

Borumlaca

148

Almaşu Mare

80

Borz

151

Almaşu Mic (Balc)

80

Botean

119

Almaşu Mic (Sârbi)

146

Bratca

86

Alparea

128

Brădet

91

Ant

79

Brăteşti

134

Apateu

126

Briheni

123

Arpăşel

81

Brusturi

87

Aştileu

77

Brusturi (Finiş)

113

Ateaş

96

Bucium

97

Auşeu

78

Bucuroaia

104

Avram Iancu

79

Budeşti

134

Balc

80

Budoi

133

Batăr

81

Budureasa

88

Băile Felix

144

Buduslău

89

Băiţa

60

Bulz

90

Băiţa Plai

60

Bunteşti

91

Bălaia

157

Burda

88

Băleni

120

Burzuc

146

Bălnaca

152

Butani

125

Bălnaca-Groşi

152

Cacuciu Nou

125 78

Beiuş

56

Cacuciu Vechi

Beiuşele

106

Cadea

64

Belejeni

111

Calea Mare

121

Belfir

158

Cărăsău

103

Berechiu

143

Cauaceu

82

Betfia

144

Căbeşti

92

Beznea

86

Călacea

127

Bicaci

114

Călăţani

157

Bicăcel

121

Călăţea

77

Biharia

82

Călugări

94

Birtin

162

Căpâlna

93

Bistra

133

Cărăndeni

121

Bogei

156

Cărănzel

121

Boianu Mare

83

Cărpinet

94

Index

Căuaşd

160

Corboaia

83

Câmp

70

Cordău

144

Câmp-Moţi

70

Cornişeşti

110

Câmpani

95

Corniţel

84

Câmpani de Pomezeu

132

Coşdeni

132

Cefa

96

Cotiglet

97 110

Ceica

97

Crânceşti

Ceişoara

97

Crestur

76

Cenaloş

101

Cresuia

106

Cetariu

98

Criştioru de Jos

105 105

Cetea

84

Criştioru de Sus

Cherechiu

99

Cubulcut

64

Cheresig

159

Cucuceni

136

Cheriu

128

Cuieşd

87

Cheşa

103

Curăţele

106

Cheşereu

99

Curtuişeni

107

Cheţ

58

Cusuiuş

120

Chijic

104

Cuzap

133 86

Chioag

146

Damiş

Chiraleu

100

Delani

56

Chiribiş

156

Derna

108

Chistag

77

Dernişoara

108

Chişcău

130

Dicăneşti

112

Chişirid

126

Dijir

75

Chişlaz

100

Diosig

109

Cihei

144

Dobreşti

110

Ciocaia

64

Dobricioneşti

125

Ciuhoi

101

Dolea

148

Ciuleşti

147

Drăgăneşti

111

Ciumeghiu

102

Drăgeşti

112

Ciutelec

156

Drăgoteni

135

Cociuba Mare

103

Dumbrava

117

Cociuba Mică

130

Dumbrăvani

91

Codru

151

Dumbrăviţa

117

Codrişoru

78

Dumbrăviţa de Codru

151

Cohani

75

Duşeşti

97

Coleşti

70

Fânaţe

95

Copăcel

104

Făncica

76

Copăceni

142

Fâşca

164

97

Fegernic

146

Corbeşti

11

Index

12

Fegernicu Nou

146

Felcheriu

128

Feneriş

131

Ferice

91

Finiş

113

Fiziş

113

Fogaş

148

Fonău

118

Forău

162

Forosig

117

Fughiu

128

Galoşpetreu

153

Gălăşeni

125

Gepiş

121

Gepiu

114

Gheghie

78

Ghenetea

58

Ghida

80

Ghighişeni

136

Ghiorac

102

Ginta

93

Girişu de Criş

115

Girişu Negru

158

Giuleşti

130

Goila

92

Grădinari

111

Groşi

78

Gruilung

121

Gurani

130

Gurbediu

158

Gurbeşti (Căbeşti)

92

Gurbeşti (Spinuş)

147

Haieu

144

Hăuceşti

100

Hârseşti

95

Hidiş

132

Hidişel

110

Hidişelu de Jos

116

Hidişelu de Sus

116

Hinchiriş

120

Păuleşti

87

58

Păuşa

126

75

Peştere

77

Mădăras

124

Peştiş

54

Măgeşti

125

Petid

103

Hodiş

117

Lupoaia

117

Hodişel

127

Marghita

Hodoş

141

Margine

Holod

117

Homorog

124

Hotar

161

Măgura

130

Petrani

131

Hotărel

123

Mărţihaz

124

Petreasa

135

Husasău de Criş

119

Meziad

135

Petreu

76

Husasău de Tinca

118

Mierag

155

Petrileni

136

Huta

83

Mierlău

116

Picleu

87

Huta Voivozi

150

Miersig

118

Pietroasa

130

Ianca

109

Mihai Bravu

138

Pociovelişte

106

Ianoşda

124

Miheleu

121

Pocluşa de Barcău

100

Inand

96

Mişca

100

Pocluşa de Beiuş

151

Inceşti

97

Mizieş

111

Pocola

131

Ineu

119

Moteşti

130

Poiana Cornetu

77

Ioaniş

113

Munteni

90

Poiana (Criştioru de Jos)

105

Iteu

75

Nădar

147

Poiana Tăşad

104

Iteu Nou

75

Nimăieşti

106

Poiana (Tăuteu)

156

Izbuc

94

Niuved

154

Poienii de Jos

91

Izvoarele

165

Nojorid

126

Poienii de Sus

91

Josani (Căbeşti)

92

Nucet

60

Poieţari

131

Josani (Măgeşti)

125

Ogeşti

142

Pomezeu

132

Lacu Sărat

132

Olcea

127

Ponoară

86

Lazuri

137

Olosig

64

Popeşti

133

Lazuri de Beiuş

120

Oradea

29

Poşoloaca

157

Lăzăreni

121

Ortiteag

125

Prisaca

163

Leheceni

94

Orvişele

87

Răbăgani

134

Leleşti

91

Oşand

118

Răcaş

110

Leş

126

Oşorhei

128

Râpa

158

Livada Beiuşului

111

Otomani

140

Reghea

165

Livada de Bihor

126

Paleu

129

Remetea

135

Loranta

87

Palota

145

Remeţi

90

Lorău

86

Parhida

154

Rieni

136

Lugaşu de Jos

122

Păcăleşti

111

Rogoz

142

Lugaşu de Sus

122

Pădurea Neagră

54

Rohani

93

Lunca

123

Pădureni

164

Roit

143

Luncasprie

110

Păgaia

83

Rontău

144

Luncşoara

78

Păntăşesti

111

Roşia

137

Index

Roşiori

138

Sântion

85

Talpoş

81

Vaida

138

Rotăreşti

142

Sârbeşti

123

Tarcea

153

Valea Cerului

148

Rugea

83

Sârbi

146

Tămaşda

79

Valea Crişului

86

Saca

88

Sebiş

111

Tămăşeu

154

Valea de Jos

136

Sacalasău

108

Secătura

86

Tărcaia

155

Valea de Sus

95

Sacalasăul Nou

108

Seghişte

123

Tărcăiţa

155

Valea lui Mihai

68

Salonta

64

Sighiştel

95

Târguşor

99

Valea Mare de Codru

117

Santăul Mare

85

Sfârnaş

101

Tărian

115

Valea Mare de Criş

84

Santăul Mic

85

Sitani

132

Tăşad

112

Valea Târnei

150

Sarcău

146

Sititelec

118

Tăut

81

Varasău

87

Satu Barbă

75

Socet

150

Tăutelec

98

Varviz

133

Satu Nou

154

Sohodol

92

Tăuteu

156

Vaşcău

70

Săbolciu

139

Spinuş

147

Teleac

88

Vălani de Pomezeu

132

Săcădat

139

Spinuş de Pomezeu

132

Telechiu

161

Vălanii de Beiuş

161

Săcuieni

64

Stracoş

112

Tileagd

157

Vărăşeni

134

Sălacea

140

Stânceşti

91

Tilecuş

157

Vărzari

133

Sălard

141

Subpiatră

161

Tinăud

54

Vărzarii de Jos

70

Tinca

158

Vărzarii de Sus

70

Săldăbagiu de Barcău

80

Sudrigiu

136

Săldăbagiu de Munte

129

Suplacu de Barcău

148

Toboliu

159

Văşad

107

Săldăbagiu Mic

93

Suplacu de Tinca

93

Tomnatic

163

Vâlcele

148

Sălişte

147

Surduc

104

Topa de Criş

163

Vârciorog

164

Viişoara

165

Sălişte de Beiuş

88

Surducel

164

Topa de Jos

110

Sălişte de Pomezeu

134

Şauaieu

126

Topa de Sus

110

Vintere

117

Sălişte de Vaşcău

105

Şerani

84

Topeşti

112

Voivozi (Popeşti)

133

Sărand

104

Şerghiş

164

Totoreni

155

Voivozi (Şimian)

149

Tria

108

Zăvoiu

142

Zece Hotare

152

Sărsig

100

Şilindru

149

Săucani

134

Şimian

149

Tulca

160

Săud

91

Şinteu

150

Ţeţchea

161

Sâmbăta

142

Şişterea

98

Ţigăneştii de Beiuş

111

Ţigăneştii de Criş

87

Sâniob

101

Şoimi

151

Sânlazăr

100

Şoimuş

135

Ucuriş

127

Sânicolau de Beiuş

151

Ştei

66

Uileacu de Beiuş

162

Sânnicolau de Munte

64

Şuiug

75

Uileacu de Criş

157

Sânicolau Român

143

Şumugiu

116

Uileacu de Munte

129

Sânmartin

144

Şuncuiş

113

Ursad

151

Sânmartin de Beiuş

131

Şuncuiuş

152

Urseşti

123

Sântandrei

145

Şuştiu

123

Urvind

122

Sântelec

116

Şuşturogi

98

Urviş de Beiuş

151

Sântimreu

141

Talpe

111

Vadu Crişului

163

13

ORADEA

ORADEA CITY N A G Y V Á R A D

1600-1919 / 1940-1944

1920-1940

1965-1989

1990-

Oradea www.oradea.ro Atestare documentară 1113 episcopus Waradiensis

Municipiul Oradea este reşedinţa judeţului Bihor şi este unul din cele mai semnificative centre economice, sociale şi culturale din nord-vestul României.

Număr de locuitori: 206.527* Scurt istoric:

Arealul orădean a fost, prin poziţia sa geografică de excepţie, un loc propice locuirii încă din perioada neolitică. Cercetările arheologice desfăşurate de-a lungul anilor au delimitat aşezări aparţinând acestei perioade, dar şi epocii bronzului, a primei vârste a fierului la Oradea “Salca”, “Parcul Petőfi” şi Oradea “Sere”. Este demn de amintit, funcţionarea pe Dealul Viilor a unei fortificaţii dacice, dezafectată în momentul cuceririi Daciei de către oştile romane.

Piese arheologice de excepţie, provenind din amintitele aşezări, stau astăzi la loc de cinste între colecţiile Muzeului Ţării Crişurilor.

Evul de mijloc este marcat de stabilirea la Oradea a unei episcopii romano-catolice, în anul 1092, moment de debut şi al primei cetăţi medievale din localitate, ridicată prin strădania regelui Ladislau I. Toponimul Oradea (Varadinum) a fost atestat documentar în anul 1113, când a fost pomenit, într-o diplomă a abaţiei de Zobor şi primul episcope local, Syxtus alături de Saul, primul comite de Bihor atestat în regiune. O mănăstire purtând hramul Sfintei Fecioare Maria a înnobilat austera cetate ridicată aici de pomenitul rege. Unul dintre cele mai dramatice momente din lunga istorie a oraşului de pe Crişul Repede a fost marcat de marea invazie tătară din anul 1241, primăvara acelui an marcând în fapt distrugerea completă a oraşului dar şi a cetăţii. Călugărul Rogerius, peregrin prin părţile transilvane în acel moment, ne-a lăsat prin a sa Carmen Miserabile, una dintre cele mai veridice descrieri a tragediei care a marcat Oradea în amintitul an.

În ciuda distrugerilor oraşul şi-a revenit rapid, secolul al XV-lea marcând, prin activitatea câtorva episcopi, dintre care s-a remarcat umanistul Andrea Scolari, perioada sa de glorie. O nouă cetate, dar mai ales o nouă catedrală ridicată în stil gotic, au transformat oraşul în loc de pelerinaj, mulţimile închinându-se la moaştele Sfântului Ladislau, ocrotitorul urbei, care avea o capelă aparte în catedrală. Miniaturile care apar pe Cronica Pictată de la Viena ne arată monumentul, cu un fronton impozant, străjuit de două turnuri, alături de detalii legate de momentele construcţiei. Un amănunt interesant, dar care mărturiseşte importanţa oraşului, este legat de persoana astronomului Georg Peuerbach care la mijlocul veacului al XV-lea a socotit că meridianul zero trecea tocmai pe la Oradea. În cetate a funcţionat în acel timp şi un observator astronomic, de unde erau calculate eclipsele solare şi de Lună.

Mijlocul secolului al XVI-lea a reprezentat pentru Creştinătate o mare încercare în confruntarea cu Semiluna. Nici oraşul Oradea nu a făcut excepţie de la acest efort, dovadă fiind asediul din vara anului 1598, când oştile otomane au fost respinse de la porţile cetăţii.

Acesta este momentul în care principii ardeleni hotărăsc redefinirea fortificaţiei orădene după modelul italian bastionar, cel mai bun, din punct de vedere strategic pentru acele vremuri. Lucrările au fost demarcate de către Ioan Sigismund, principele Ardealului, cu sprijinul material al întregii ţări.

În final, rodul acestor eforturi s-a materializat într-una dintre cele mai mari fortificaţii din centrul Europei, care a rezistat cu succes înfruntărilor vremii. Cetatea Oradiei dispunea de un ansamblu de cinci bastioane unghiulare care acopereau toate direcţiile de foc ale artileriei de asediu, ajutată de un şanţ inundat în scopul contracarării oricărui atac al infanteriei inamice.

Cele două mari asedii, cel turcesc, soldat cu ocuparea cetăţii în 1660, respectiv ocupaţia habsburgică începută în 1692, au marcat profund realităţile de ordin etnic, confesional şi social ale urbei. Perioada de pace care urmează va aduce în peisajul orădean un aflux de populaţie activă, atât în plan economic, cât şi în plan spiritual, fenomen care îşi va pune amprenta în plan urbanistic printr-o serie de clădiri monumentale: Palatul Baroc, Catedrala RomanoCatolică, Claustrul Ursulinelor, Ansamblul Mănăstirii Mizericordienilor, Catedrala Greco-Catolică Sf. Nicolae, Biserica cu Lună, Palatul Episcopiei Greco-Catolice şi altele.

În plan economic, secolul al XIX-lea aduce cu sine un progres susţinut de avântul tehnologic, care în Oradea se va contura prin reţeaua de transport în comun, electrificarea stradală, alimentarea cu apă potabilă şi canalizare, dotări care vor deservi ansamblurile monumentale noi construite: Clădirea Primăriei Oradiei Mari, Complexul “Vulturul Negru”, Teatrul de Stat, Cafeneaua “Astoria”, Hotelul “Transilvania”, Palatul de Justiţie, Gara Centrală etc. Populaţia oraşului număra în acel moment peste 70 mii de locuitori, români, maghiari, evrei, nemţi şi slovaci, care puneau umărul deopotrivă la prosperitatea urbei de pe Crişul Repede.

Primul Război Mondial aduce cu sine schimbări majore de ordin politic, teritorial şi naţional. Oraşul începe să înregistreze un aflux de populaţie românească venită din lumea rurală, alături de intelectualitatea naţională şcolită la Colegiul Premonstratens (Colegiul Naţional “M. Eminescu”), la Liceul Regal-Real (Colegiul Naţional “E. Gojdu”) şi Academia Tereziană de Drept. Cultura românească, alături de cea maghiară, dar şi a lumii evreilor va înregistra un vector ascendent până în momentul Dictatului de la Viena, eveniment în urma căruia oraşul, ca şi partea de nord a judeţului vor fi supuse unui nemilos proces de epurare etnică, soldat cu expulzări în masă (1940-1944).

Prima jumătate a anului 1945 va conduce la reinstaurarea administraţiei româneşti, iar după mai puţin de trei ani la cea comunistă, de import, prin care toate valorile autohtone au fost înlocuite cu cele marxist-leniniste. Acum oraşul va beneficia de ridicarea unor cartiere de blocuri de locuinţe standardidizate, acele cuburi bine cunoscute, fără personalitate şi fără pic de stil, iar viaţa cultu-

rală şi spirituală vor fi supuse ideologiei socialiste.

După 22 decembrie 1989, redobândirea dreptului la liberă exprimare aduce cu sine apariţia unor noi construcţii moderne, dezvoltarea vieţii culturale şi spirituale care va ţine cont de respectul faţă de celălalt, într-un municipiu multietnic şi multiconfesional.

16

* www.recensamantromania.ro

cca. 1903

1598

Oradea www.oradea.ro Documentary testimony

1113, episcopus Waradiensis The city of Oradea is the residence city of Bihor County and it is one of the most significant economic, social and cultural centre of the north-western Romania.

No. of inhabitans: 206.527* Short history:

Because of its geographical situation, Oradea was a place for living even since the Neolithic times. The archaeological research conducted over time have revealed settlements belonging to that period but also to the Bronze Age and early Iron Age at Oradea “Salca”, “Parcul Petőfi” and Oradea “Sere”. On “Viilor” Hill there was once a Dacian fortification that at the Romans conquer had been disabled by the armies. “Tara Crisurilor” Museum holds now many valuable archaeological pieces coming from these settlements.

The Medium Eve is marked by the establishment of a Roman-catholic bishopric in 1092, the début of the first medieval fortress built thanks to King’s Ladislau I. The toponym Oradea (Varadinum) was documentary certified in 1113 when it has been mentioned in a diploma of the abbey by Zobor and the first local bishop, Syxtus together with Saul, the first attested governor of the shire of Bihor. A monastery patronized

by Saint Mary ennobled then the gloom austere fortress. One of the most dramatic moments in the long history of the city was the great Tartar invasion from 1241 when the spring brought along the destruction of the city and the fortress. A pilgrim in the Transylvanian lands, the monk Rogerius has left us in his Carmen Miserabile one of the most truthful descriptions of the tragedy that marked Oradea in that year.

Despite of the destructions, the city recovered fast and the 15th century was a glorious period due to the activity of some bishops, such as the humanist Andrea Scolari. A new fortress and a new gothic cathedral transformed the city in a place for pilgrimage where the crowds kneeled at the relics of Saint Ladislau, the protector of the town, who had a chapel in within the cathedral. The miniatures on the painted chronicle from Vienna show us the monument with its triangular cornice watched by two towers and details related to the stages of building. An interesting detail that asserts the town’s importance is related to the person of the astronomer Georg Peuerbach who in the middle of the 15th century held that the 0 meridian passed right through Oradea. The fortress hosted a working astronomic observer from which sun and moon eclipses were calculated.

The middle of the 16th century meant for Christianity a great test when it had to face the Sublime Porte. Oradea was no exception to this effort, the proof being the siege from the summer of 1598 when ottoman armies were rejected at the fortresses gates.

That was the moment when the princes of Ardeal decide to redefine the fortification after the Italian stronghold model, the best from a strategic point of view. The works were commenced by Ioan Sigismund, prince of Ardeal with the material support of the whole country.

The result of those efforts materialized in one of the largest fortifications from Central Europe which hold out against all the conflicts of those times. The fortress of Oradea had a 5 angular bastion ensemble that covered all the fire directions of the siege artillery, helped by a flooded fosse meant to counteract against the enemy pedestrians.

The two grate sieges, the Turkish – that ended up with the occupation of the fortress in 1660 and the habsburgic occupation started in 1692 have deeply marked the ethnical, confessional and social realities of the town. The peaceful period to follow brought in an inflow of active population in both economic and spiritual fields, a phenomenon that laid an imprint on the urban plan through a series of monumental buildings: the Baroque Palace, the Roman-catholic Cathedral, “Claustrul Ursulinelor”, “Mizericordienilor” monasteries, St. Nicolas Greek-catholic cathedral, the Moon Church, the Greek-catholic Bishopric Palace etc.

The 19th century brought in the economical field a sustained progress, a technological development – the tramway, street illumination, and potable water supply and sewerage systems, all to serve the new monuments: Oradea City Hall, “Vulturul Negru” Complex, State Theatre, “Astoria” Café, “Transylvania” Hotel, Justice Palace, Central Train Station etc.

The city had a number of over 70 thousand inhabitants, Romanian, Hungarian, Jews, Germans and Slovaks who worked together for the prosperity of the town.

The First World War brought major political, territorial and national changes. The city begins to receive a flow of Romanian countrymen that would join national intellectuals brought up at Premonstratens College (National College “M. Eminescu”), la Regal-Real Highschool (National College “E. Gojdu”) and Theresian Academy of Law.

Romanian culture would register an ascendant vector until the moment of the Vienna Dictate, after which the city as well as the northern part of the county would be subjects to a ruthless ethic filtering resulting in mass expelling.

The first half of the 1945 drove to the re-establishment of Romanian administration and less than 3 years later the communist one, an imported one through which all authentic values had been replaced by the Marxist-Leninist ones. New neighborhoods of standardized, styleless, lacking personality blocks of apartments would be build – the well known cubes and cultural and spiritual life would be subdued to socialist ideology.

After 22nd of December 1989, the regained right of free expression puts an end to standardization – new modern buildings are being build and cultural and spiritual life will develop towards mutual respect in a city of multiethnic and multiconfessional reality.

18

* www.recensamantromania.ro

1693

Nagyvárad www.oradea.ro www.nagyvarad.ro Első okleveles említés

1113, episcopus Waradiensis Nagyvárad (románul Oradea, németül Grosswardein, szlovákul Vel’ký Varadín, latinul Magnovaradinum, a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján. A település a régió legnagyobb városa.

Lakosok száma: 206.527* Rövid történet:

A város története az ókorig nyúlik vissza, az idők során a régészeti kutatások feltárt települések „Salca” és a nagyváradi „Sere” tartoznak ezen időszakhoz, a bronzkor és a korai vaskorból. Ekkor alapítottak egy települést a Szálkadomb környékén a rómaiak. Ennek létét régészeti leletek is alátámasztják, melyeket a Körösvidéki Múzeumban lehet megtekinteni.

Nagyvárad történetét Szent László király legendái vezetik be. A történészek közül egyesek szerint Szent István király uralkodásának második felében megalapította a bihari püspökséget, amelyet 1091. után I. László király Váradra tett át. Az áthelyezéskor I. László korában már állt az általa 1083. után létesített Szűz Mária-prépostság.

Más történészek szerint Szent László a bihari püspökséget nem áthelyezte Váradra, hanem püspökséget alapított itt. A nagyváradi hagyomány 1092-t tartja a püspökség alapítási évének.

Várad első írásos említése – mint civitas Waradiensis – 1113-ból maradt fenn a zólyomi Benedekrendi apátság egyik oklevelében. 1130. körül II. István király Váradra telepítette a premontrei rendet. III. Béla király kérésére 1192-ben a pápa szentté nyilvánította I. László királyt.

Scolari András püspöksége alatt (1409.–1426.)

Várad a békés fejlődés útján haladt, virágzott a művészet, a kultúra, az ipar, a kereskedelem és a tudomány is. A humanista műveltség legnagyobb váradi képviselője Vitéz János püspök volt, aki külön csillagvizsgálót tartott fenn – az osztrák fizikus és csillagász, Georg Peuerbach (1423.1461.) által – olyan táblázatot készített, amellyel a nap- és a holdfogyatkozásokat előre ki lehetett számítani. Mivel a táblázatánál a váradi meridiánt vette alapul, ezért a “Váradi táblák” (Tabulae Varadiensis) nevet adta neki. A váradi káptalan tagjai között élt ebben az időben a latinul verselő Janus Pannonius is.

A XVI. század második felében, az Oszmán Birodalom fölemelkedésének időszakában hozzákezdtek a vár megerősítéséhez, a munkálatok 1570. és 1618. között zajlottak, itáliai építőmesterek irányításával. A mai formájában látható várat (amely a legjobb állapotban megmaradt olasz reneszánsz stílusban épült vár) több alkalommal, így 1474-ben és 1598-ban is megostromolták, de csak 1660ban sikerült elfoglalni. 1598. őszén öt héten át ostromolta a török sereg, de nem járt sikerrel.

A váradiak oldalán harcoltak az osztrákok, valamint Mihály vajda, Havasalföld fejedelme is, de melléjük állt az eső, amely elöntötte a török tábort, és a betegségek is, amelyek megtizedelték azt. Két évvel később mégis sikerült elfoglalniuk a várat, amelyet 1692-ig tartottak uralmuk alatt, amikor ismét Magyarország fennhatósága alá került.

A török hódoltság idején a várost egy pasaság székhelyévé tették. 1890-ben Nagyvárad, Bihar vármegye székhelye volt, egyben vasúti csomópont is, ahonnan hét irányba ágazott el a vasút. A városban 17 templom és hat kolostor állt, két katedrális, két püspöki palota, valamint számos reprezentatív köz- és magánépület. A város népessége 38.557, többségük magyar és zsidó volt.

A XX. század elején a korszerű ipar a városfejlődés meghatározó tényezőjévé vált. Neves építészek maradandót alkottak a historizmus és a szecesszió jegyében. A város fejlődését példázza 1894-ben a vízmű megépítése és a vezetékes víz bevezetése a városba, amit közel egy évtized múlva a csatornázás is követett, 1904-ben villamosművet létesítettek, ezzel megoldódott a közvilágítás is, 1906-ban beindulhatott a villamosközlekedés.

Az I. Világháború hoz jelentős politikai változásokat helyi és nemzeti szinten. A városba kezd beáramlani a román lakosság a vidékről és az a nemzeti értelmiség amelyik tanulmányait a Premontrei Főiskolán és Jogakadémián (a mai „Mihai Eminescu” Főgimnázium), a Főreáliskolán (a mai Emanuil Gojdu Főgimnázium) és a Tudományos Akadémián végezte.

A román, a magyar és a zsidó kulturális élet felvirágzik, míg a 1940-es augusztus 30-i bécsi döntés alapján Észak-Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz és etnikai tisztogatás és tömeges kitoloncolások következnek be.

A háború vége felé Nagyváradot kétszer bombázták a szövetséges légierők: 1944. június 2-án és szeptember 6-án.

Az 1945-ös év első felében román vezetőségü közigazgatás jön létre a városban, amelyik három év után átkerül az import, marxista-leninista, minden érték nélküli ideológiai vezetéshez. Az 1960-as évektől nagyiramú iparosítás vette kezdetét. Nagyvárad nyugati részén egy teljesen új ipartelepet hoztak létre és új lakónegyedek épülnek standard, kommunista igényű panelházakkal (blokkok). A kulturális és spirituális élet ki lett téve a szocialista ideológiának.

Az 1989-es decemberi forradalom után megszűnt a diktatórikus rendszer, megalakultak a helyi közigazgatás új szervei, többpártrendszer váltotta fel az addigi kommunista egyeduralmat. Új, modern épületek jelennek meg a városban. A kulturális és spirituális élet szabad fejlődése jegyében, a másik iránti tisztelet jelében Nagyvárad, több nemzetiségű és több vallásu európai várossá nőtte ki magát.

1860

1863

* www.recensamantromania.ro

19

Oradea

Nagyvárad www.oradea.ro www.nagyvarad.ro Monumente istorice şi arhitectonice - Zona centrală pietonală Pornind de la Supermarket “Crişul” (vezi harta) pe Calea Republicii, la cca. 100 m. pe stânga apare clădirea fostului Palat al Finanţelor Publice [1] (1890, stil eclectic). Vizavi, pe partea dreaptă, se află Biserica Romano - Catolică Olosig [2] (ridicată la 1784, actuala construcţie datează din 1904).

Aproape lipită de biserică, în partea stângă a faţadei acesteia, se întinde clădirea Spitalului militar [3], una dintre puţinele clădiri ce nu şi-au schimbat destinaţia din sec. XVIII (iniţial clădirea a fost ridicată de ordinul călugărilor franciscani, în 1731, fiind apoi cedată armatei în 1788, când franciscanii au fost obligaţi să părăsească oraşul). O altă clădire cu origini călugăreşti, situată aproximativ vizavi, este Spitalul mizericordienilor [4] (1760, în stil baroc târziu), aflat pe str. Republicii nr. 33, actual sediu al Direcţiei sanitare. În corpul clădirii funcţionează şi astăzi farmacia spitalului de odinioară, fiind astfel cea mai veche farmacie din Oradea.

Historical and Architectonic Monuments - The pedestrian central zone

1

3

The starting point is the “Crisul” Supermarket (see the map) on Republicii Street. Then, about 100 m on the left, you can see the Palace of the Public Finances [1] (1890, Eclectic style).

Opposite the street, on the right side, there is the Olosig Roman-Catholic Church [2] (built in 1784, the present building dates from 1904).

The Military Hospital [3] almost linked to the left side of the church, is one of the few buildings that has not changed its destination since the 13th century (initially was built at the order of the Franciscan monks in 1731, then in 1788 it was given to the army because the Franciscans were forced to leave town). Another building constructed by the monks, just opposite the street, is the Hospital of the Mercifulls [4] (1760, late Batoque style) on 33 Republicii Street, today the headquarters of the Medical Board. The building is still housing the pharmacy of the former hospital and it is the oldest pharmacy in Oradea.

Műemlékek és építészet - Belvárosi sétálóutca A Körös (Crisul) áruháztól (ld. térkép) a Fő utcán elindulva mintegy száz méter után balra feltűnik a volt Pénzügyigazgatósági Palota [1] épülete (1900, eklektikus stílusban – ifj.

Rimanóczy Kálmán). Szemben látható az olaszi római katolikus plébániatemplom, a Barátok temploma [2], amelyet 1784-ben építettek, ám mai kinézetét az 1903–1905 közötti átépítés során nyerte el, ifj. Rimanóczy Kálmán terve alapján. A templom mellett, annak főhomlokzatától balra található a katonai kórház [3], azon kevés épület egyike, amelynek rendeltetése a XVIII. század óta nem változott. (A templom melletti szárnyát eredetileg a ferences rend építtette 1738-ban, majd 1788-ban átadták a hadseregnek, amikor a ferenceseknek el kellett hagyniuk a várost). Majdnem szemben a templommal egy másik, eredetileg egyházi rendeltetésű épület látható, az irgalmasrendi kórház [4] (1760-ban épült kései barokk stílusban), a Fő (Republicii) utca 33. szám alatt, mely ma is egészségügyi intézmény székhelye, és amelynek földszintjén ma is üzemel a régi kórház gyógyszertára, a város legrégebbi patikája. Ezek után eljutunk a Fő utcán sétáló szakaszához, amelyet 2006-ban alakítottak ki jellenlegi formájára.

5. Strada Republicii / Republicii street / Fő utca 6. Capela romano-catolică ”Îngerii Păzitori” (1754-1760) / The “Gardin Angels” roman-catholic chapel (1754-1760)/ Az irgalmas rend kápolnája (1754-1760) 7. Biserica romano-catolică ”Sfânta Brigitta” - azi biserica ortodoxă cu hramurile Sf. Treime şi Pogorârea Sf. Duh (1693) / The Saint Brigitta Roman-Catholic church, today Orthodox Church / A Szent Brigitta római katolikus templom, ma ortodox Sf. Treime templom

20

2

4 5

6 7

Oradea

Nagyvárad www.oradea.ro www.nagyvarad.ro Monumente istorice şi arhitectonice - zona centrală pietonală Intrând apoi pe sectorul pietonal al str. Republicii (cu pavajul refăcut în forma actuală în anul 2006), ajungem după cca. 200 m. în dreptul altor două palate impunătoare. Palatul Apollo [8], pe partea dreaptă, colţ cu str. Mihai Eminescu, terminat în anul 1914 (arh. Rimanóczi K. Jr.) în stil secession caracteristic, cu numeroase elemente decorative şi statui de inspiraţie antică. Vizavi, pe partea stângă, o altă construcţie demnă de strada principală - Palatul Moszkovits [9] (1905). Peste drum, pe partea dreaptă, colţ cu str. Mihai Eminescu se ridică Palatul Stern [10] 1908-1909).

Cotind la stânga în dreptul acestei clădiri, pe str.

Parcul Traian, ajungem după cca. 50 m. la clădirea Băncii Naţionale [11] (fosta Bancă-Austro-Ungară, 1913), după care apare Palatul Justiţie [12], terminat la 13 august 1898, o construcţie impunătoare şi masivă, realizată în mai puţin de 3 ani, în stil eclectic, care adăposteşte din nou (2001) Tribunalul şi alte instituţii ale justiţiei. Pe partea opusă a parcului se găseşte fosta Casă a comitatului Bihor [13] (probabil 1855), astăzi sediu al Prefecturii şi al Consiliului Judeţean Bihor. În sala festivă a clădirii a fost expus în anul 1910 avionul realizat în Oradea într-una din primele „fabrici de aeroplane” din Europa! În părculeţul dintre cele două clădiri se află muzeul memorial Ady Endre [14] (unul din cei mai importanţi poeţi maghiari, care a trăit şi în Oradea), clădirea fiind iniţial (1868) o foarte cunoscută cafenea, iar azi demisolul clădirii are din nou aceeaşi destinaţie!

Refăcând traseul, trecem pe colţ pe lângă o clădire masivă cu etaj, care a fost ridicată în 1880, cu destinaţia de hotel şi restaurant, adăpostind apoi din anul 1929 Casa Naţională [15]. În continuare, la următorul colţ al str. Republicii cu str. R. Ciorogariu, pe partea stângă putem admira Palatul Rimanóczy [16] (1906-1907, arh. Rimanóczy Jr.).

Cotind la dreapta pe str. R. Ciorogariu, la cca.100 m. pe partea dreaptă a străzii, la nr. 3, apare clădirea care adăposteşte din anul 1920 Palatul Episcopiei Ortodoxe Române [17] (1903, clădit ca reşedinţă a familiei de arhitecţi Rimanóczy). Revenind pe principala arteră comercială şi pietonală a oraşului, întâlnim pe partea dreaptă faţada mănăstirii (claustrul) Ursulinelor şi biserica Sfânta Ana [18], ridicate în1772-1773 în stil baroc (pe zidul bisericii, în stânga intrării este plasată o plăcuţă care indică nivelul apelor Crişului la inundaţiile din august 1851; încălzirea globală începuse deja...? ).

La mică distanţă, pe partea stângă, apare o clădire al cărei exterior nu este deloc remarcabil: hotelul Parc [19], ridicat în 1903, cu numeroase elemente decorative în stil secession la interior ce merită admirate (feronerie, vitralii, ancadramente, etc.), şi care a fost multă vreme situat în categoria hotelurilor din reţeaua Ritz şi a adăpostit personalităţi de seamă aflate în trecere prin Oradea: Nicolae Iorga, George Enescu, regele Carol al II-lea, Rabindranath Tagore, s.a.

Plecând din dreptul hotelului Parc, avem în faţă la capătul zonei pietonale clădirea fostei cafenele “Royal” [20], în stil secession autentic, care a fost una dintre cele mai elegante şi frecventate localuri de acest gen. Ansamblul (început în 1890), mai includea un hotel, băi publice, restaurant cu terasă spre Criş, a fost primul complex impunător de clădiri şi servicii din Oradea, iar interiorul deosebit de elegant al fostei cafenele, apoi “fostul” restaurant Oradea, a fost recent redeschis. Alături de acest complex, în partea dreaptă, se află Casa Poynar [21], o clădire reprezentativă, ridicată în doar 6 luni în anul 1907, în stil secession cu influenţe renascentiste italiene (arh. F. Sztarill). Cele două clădiri menţionate se află deja în Piaţa Ferdinand (fosta Piaţa Teatrului), despre care Iorga nota în impresiile sale „...acea piaţă de fală şi gală” unde se pot vedea bănci, palate şi desigur teatrul. Începutul lucrărilor a debutat la 11 iulie 1899 iar la 15 octombrie1900 (după numai 15 luni!) se inaugura acest lăcaş de cultură, după planurile unor arhitecţi din Viena. Teatrul din Oradea [22] este unul dintre cele mai reuşite exemple ale eclectismului, cu faţada principală neoclasică, cu un portic, coloane cu capiteluri compozite care susţin un fronton triunghiular decorat cu basoreliefuri, având în faţă două statui alegorice. În partea stângă a teatrului poate fi admirată clădirea Hotelului Astoria [23] (1902, arh. F. Sztarill) iar vizavi de acesta se găseşte fostul Hotel Transilvania [24] (azi sediu de firme), construit în anul 1904 în stil eclectic şi inaugurat cu mare fast ca hotel şi cafenea “Pannonia” (până în 1914), apoi numit “Pallas” până în 1945. Sala mare de la parter, cu ornamentaţia interioară originală în stil secession mai adaposteşte şi azi un restaurant. Alături se află fosta Casă de economii a comitatului Bihor [25], inaugurată în iulie 1892 (azi sediu al băncii BRD), ridicată în actuala înfăţişare în anul 1907, în stil caracteristic secession.

22

9 8

13

10

11

15 12

14

12

Oradea

Nagyvárad www.oradea.ro www.nagyvarad.ro Historical and Architectonic Monuments - The pedestrian central zone After a 200 m walk on the Pedestrian precinct of the Republicii St. (with the pavement fixed in 2006), we found ourselves in front of two impressive palaces: the Apollo Palace [8] on the right side, at the corner with Mihai Eminescu St., finished in 1914 (architect Rimanóczy Kálmán jr.) in the Secession style with numerous decorative elements and statues of antique inspiration. Opposite the street, on the left side, there is a building wothy of this street: the Moszkovits Palace [9] (1905). Across the street, on the right side, at the corner with Mihai Eminescu St., is the Stern Palace [10] (1908-1919). Then turning left on Parcul Traian St., after 50 m, we reach the headquarters of the National Bank [11] (the former Austro-Hungarian Bank, 1913), followed by the Law Court [12] finished on the 13th of August 1898, an impressive and massive building, ready in less than three years in the Eclectic style, since 2001 the Court House. On the opposite side of the park we find the former House of Bihor County [13] (probabbly 1855), now the County Prefecture and the Bihor County Council. In 1916, the plane built in Oradea in one of the first „plane factories” frop Europe was displayed in the festivity hall.

In the small park situated between the two buildings, we find the „Ady Endre” Memorial Museum [14] (one of the most famous Hungarian poets who lived in Oradea, too). Its basement has preserved the initial destination of the building, that of a café.

Coming back on the same route on Republicii St., on the corner, we pass by a massive one-floor building, constructed in 1880, initially as a hotel and restaurant and since 1929 “The National House” [15]. At the next corner of the Republicii Street with R. Ciorogariu st., on the left side, one can admire the Rimanóczy Palace [16] (1906-1907, architect Rimanóczy Kálmán jr.). Turning right on R. Ciorogariu st. (at about 100 m on the right side of the street, at number 3) we see the building of the Palace of the Romanian Orthodox Bishops [17] since 1920 (1903, built by the Rimanóczy architects as a family residence). Returning to the main commercial and pedestrian precinct of the town, we can notice on the right side, the facade of the Ursuline Monastery and the St. Ana Church [18] built in 1772-1773 in Baroque style (at the entrance on the wall, on the left side, there is a bord indicating the flood levels from august 1851,(could global warming have started then...?).

At a short distance, on the left, we find ourselves in front of a building with a completely unremarkable exterior, the Parc Hotel [19] (1903), but inside with numerous decorative elements in the Secession style. The hotel should be admired for its interior (iron mongery, stained glass windows, framings.

Etc.) For a long period of time the hotel belonged to the same category as the Ritz Hotels did, accomodating personalities that passed through Oradea: Nicolae Iorga, George Enescu, King Charles II, Rabindranath Tagore, etc. Leaving the hotel, at the end of the pedestrian precinct, is the former Royal Cafe [20], authentic Secession Style, one of the most elegant and freqvented cafes. The pile (begun in 1890) also included a hotel, public bathes and a restaurant with a terrase with a view on the river. It represents the first impressive pile of buildings and services from Oradea. Unfortunately the extremely elegant interior of the former cafe (then the Oradea Restaurant) recently reopened. Next, on the right, there is the Poynar House [21], a representative building erected in only 6 months (1907), in Secession Style with Italian Renaissance influences, (architect F. Sztarill). The two buildings mentioned above are situated in the Ferdinand Square „ that square of fame and glory” as for Iorga called it in his memories. Here we can see banks, pallaces and the theatre [22]. The construction works to the theatre began on the 11 th of July, 1899 and it was inaugurated on the 15th of October 1900, after only 15 months. It stands for one of the most representative buildings of the Eclectic Style, with a neoclassical main facade, with bas reliefs and with two allogorical statues in front. On the left side, one can admire the Hotel Astoria [23] (1902, architect F. Sztarill) and just opposite the street the former Transylvania Hotel [24] built in 1904 in Eclectic style and inaugurated as the Pannonia Hotel and Restaurant (till 1919), then renamed „Pallas” (till 1945). The large hall from the groundfloor with its original elements in the Secession Style, is still a restaurant.

Next, we see The Savings Bank of Bihor County [25] inaugurated in July 1892 (today the headquarters of a bank, BRD). Its present appearance dates since 1907, „in the Secession style”. Here we are on the right bank of the Crisul Repede River, at the end of our first route.

26. Corso 27. Clădirea Baroului de avocaţi (1909)/ Az Ügyvédi kamara (1909) / The Bar Association 28. Bazarul (1900) / The “Bazar” / A Bazár

24

17

26

27

28 16

18

19

Oradea

Nagyvárad www.oradea.ro www.nagyvarad.ro Műemlékek és építészet - A belvárosi sétálóutca Mintegy kétszáz méter megtétele után két impozáns palotához érünk: jobboldalt az 1914-ben befejezett szecessziós Apolló palota [8] látható (ifj. Rimanóczy Kálmán tervezte), amelynek homlokzatán számos díszítőelem és antik jellegű szobor van. Szemben vele, a bal oldalon egy másik, a Fő utca arculatához méltó épület áll, a Moszkovits-palota [9] (1905 – ifj.

Rimanóczy Kálmán). Az utca túloldalán, jobboldalt, a Szaniszló (ma Eminescu) utca sarkán a Stern-palota [10] (1904–1905; Tervezők: Komor Marcell és Jakab Dezső) látható. Ha ennél a kereszteződésnél balra fordulunk, a Széchényi (ma Traian) parkba érünk, és mintegy ötven méterre meglátjuk a Nemzeti Bank [11] (volt Osztrák-Magyar Bank, 1912; Tervező: Alpár Ignác) épületét. Ezután következik az 1898-ban átadott Igazságügyi Palota [12] eklektikus stílusú épülete (tervező: Kiss István). 2001 óta ismét a törvényszéknek és egyéb igazságügyi intézményeknek ad otthont. Szemben, a park túloldalán áll az egykori vármegyeháza [13] (az 1760-as években épült, 1855ben kibővítették), melyet ma is megyei intézmények: a prefektúra és a megyei önkormányzat használ. Az épület dísztermében tették közszemlére 1910-ben a Nagyváradon, Európa egyik első „repülőgépgyártóüzemében” készült repülőgépet. A két épület közötti kis parkban áll az Ady Endre Emlékmúzeum [14], a költő ugyanis egy ideig a városban élt. Az épület, mely 1898-ben készült el eredetileg Mülleráj néven ismert nyári kioszk volt, az alagsorban jelenleg is kávézó működik.

Ugyanezen az útvonalon visszatérve a Fő utcára, a sarkon elhaladunk egy emeletes épület mellett, amelyet 1887-ben építettek Knapp Ferenc terve alapján. Eredetileg Széchényi Szállóként és vendéglőként üzemelt, majd 1929-től a Román Nemzeti Ház [15] működött benne. Tovább haladva, a Fő utca és az Úri (ma Ciorogariu) utca sarkán baloldalt megcsodálhatjuk id. Rimanóczy Kálmán velencei gótikából ihletődő palotáját [16] (1905; Tervező: ifj. Rimanóczy Kálmán).

Jobbra fordulva mintegy száz méter megtétele után, az Úri utca jobb oldalán, a 3-as szám alatt egy újabb neogótikus stílusú, emeletes épület tűnik szembe, amely 1920 óta az ortodox püspökségnek [17] ad otthont. Az épület 1903-ban épült, és eredetileg a Rimanóczy család tulajdona volt.

Visszatérve a város fő kereskedelmi utcájára, jobboldalt az Orsolya zárda és Szent Anna-templom [18] 1858-ban épült neogótikus homlokzata tűnik fel. A templomot és a mellette levő klauzúra épületet 1773–1774-ben építették barokk stílusban. A templom falán, a bejárattól balra egy tábla látható, amely a Körös 1851-es áradásakor mért vízszintet jelzi. Nem messze a templomtól, balol-dalt a Park Szálló [19] látható, amely egy barokk épület átalakítása nyomán 1915-ben nyerte el mai arculatát. Belsejében számos, megtekintésre érdemes szecessziós díszítőelem látható (kovácsolt vas korlátok, ólomüveg-ablakok, stb.).

Számos, a városon átutazó személyiség szállt meg itt: Nicolae Iorga történész, George Enescu zeneszerző, II. Károly román uralkodó, Rabindranath Tagore, stb.

A Park szállótól tovább indulva a sétálóutca végén az egykori Rimanóczy Szálló épülete látható, földszintjén az egykori Royal kávéházzal, amely a város egyik legelegánsabb és legnépszerűbb intézménye volt. Az egykori szálloda Körös-parti szárnyát 1892ben építették, míg a Bémer (ma Ferdinad) térre néző szárnyat 1900-ban toldották hozzá, úgyszintén eklektikus stílusban, id. Rimanóczy Kálmán terve alapján.

Az egykori Royal kávéház [20], később Oradea, azaz Nagyvárad vendéglő egy vállakozónak köszönhetöen ismét patináns hangulatával várja vendégeit. Az épületegyüttes mellett látható a Poynár ház [21], egy reprezentatív szecessziós épület, amelyet 1907-ben építettek Sztarill Ferenc terve alapján. A két utóbbi épület már a Bémer (ma Ferdinánd) téren áll, amely Nicolae Iorga román történész szerint “büszke és puccos tér”, és amelyet banképületek, paloták és a színház övez. A teátrum [22] építési munkálatai 1899. július 11.-én kezdődték el, és 1900. október 15.-én már fel is avatták a bécsi Fellner és Helmer építésziroda által tervezett épületet. A színház a nagyváradi eklektika egyik legsikerültebb képviselője neoklas�szicista, portikuszos főhomlokzatával, valamint oszlopsorával, amely egy domborművekkel díszített timpanont tart, előtte pedig két szobor látható.

A színház baloldalán az Astoria (az egykori Emke) Szálló [23] épülete (1902; Tervező: Sztarill Ferenc.

Ebben ismerkedett meg 1903 szeptemberében Ady Lédával, illetve itt született meg 1908-ban a Holnap irodalmi társaság gondolata. Vele szemben, a másik sarkon az 1904-ben eklektikus stílusban épült, 1920ig Pannónia, majd 1945-ig Pallas néven működő egykori Transzilvánia szálló [24] áll, amely ma egy cég székháza (Tervező Guttman József). A földszinti nagyterem ma is vendéglőként működik, ez megőrizte eredeti szecessziós díszítését.

Mellette látható az egykori Nagyváradi Központi Takarékpénztár [25] 1907-ben átadott épülete (ma a Román Fejlesztési Bank székháza), amelynek az ifj.

Rimanóczy Kálmán által megálmodott szecessziós stílusú homlokzatából mára már kevés maradt meg.

2. Piaţa Ferdinand / Ferdinand Square / Ferdinand tér

26

2

22

20

21

24 25

23

Oradea

Nagyvárad www.oradea.ro www.nagyvarad.ro Monumente istorice şi arhitectonice ale Oradiei – zona centrală Alegem ca punct de plecare Primăria Oradea [29], situată pe malul stâng al Crişului Repede, o clădire impunătoare în stil neoclasic, având un turn impresionant ca dimensiuni şi eleganţă. Inaugurată la 10 ianuarie1904, după doi ani de la demararea construcţiei, Primăria şi-a păstrat pâna azi destinaţia. Datorită arhitectului Rimanóczy Kálmán s-a realizat una dintre cele mai frumoase clădiri cu funcţie de primărie din ţară, care se remarcă prin Sala mare de şedinţe şi eleganta casă a scărilor. În faţa primăriei este amplasată Biserica catolică Sf. Ladislau [30], ridicată aici între anii 1723-1733.

Piaţa Unirii este o arie reprezentativă şi pentru diversitatea confesională a oraşului. La cca. 200 m. de primărie, pe aceeaşi latură a pieţii, se află Palatul Episcopiei Greco-Catolice [31] (1905, arh.

Rimanóczy K. jr.) în stil eclectic, unde predomină elementele decorative bizantine. În imediata apropiere, pe colţ cu str. Iuliu Maniu se află Catedrala greco-catolică “Sfântul Nicolae”[32] (1806-1810, arh. Giovanni Quai). Pe aceeaşi stradă, la cca. 50 m. se află clădirea ce adăposteşte Liceul greco-catolic [33] (1925), realizată în stilul neoromânesc. Pe partea opusă a pieţei se află Biserica cu lună [34] (1784-1790), o clădire impunătoare, în stil baroc clasicizant, cu turnul înalt de 40 m; în turn a fost plasat în 1793 mecanismul cu glob ce indică fazele lunii pe cer şi care funcţionează cu aceeaşi precizie de peste două secole!

Continuând plimbarea pe aceeaşi latură a pieţii ajungem la una din cele mai impunătoare şi totodată interesante clădiri din oraş - Palatul Vulturul Negru [35] (arh. Jakab Dezső şi Marcell Komor).

Inima complexului de clădiri îl constituie pasajul central, în forma de Y, cu intrare dinspre Piaţa Unirii şi ieşiri spre străzile Independenţei şi Vasile Alecsandri. Acest pasaj se pare că a fost inspirat de celebra galerie Vittorio Emanuele din Milano. Complexul, conceput cu două faţade - una spre piaţă şi alta spre Criş - este reprezentativ pentru stilul secession, şi cuprinde un hotel (recent renovat în stilul original), o sală mare şi una mică de spectacole, restaurant, cafenea, cofetărie şi numeroase magazine. Părăsind piaţa pe str. V. Alecsandri, avem ocazia de a mai admira câteva clădiri interesante: pe partea dreapta Palatul Moszkovits [36], la numerele 7 şi 11, apoi Casa Deutsch [37] (1906-1910) la nr. 4, “un bibelou de arhitectură secesionistă” cu întreaga faţadă decorată cu motive populare florale (azi sediu de bancă). Ajungând la capătul străzii, intrăm în Piaţa 1 Decembrie: pe partea dreaptă, la cca. 50 m., putem admira unul din cele mai reprezentative palate orădene ridicate de comunitatea evreiască - Palatul Ullmann [38] (1913, arh. F. Lobll). Construit în stil secession vienez, are un parter înalt placat cu faianţă verde-albăstruie, plus 3 etaje şi mansardă, iar faţada este decorată cu medalioane în relief de stuc şi butoni de cărămidă. Caracteristic acestei clădiri este basorelieful reprezentând leul nubian şi sfeşnicul cu şapte braţe (menora) realizat din ceramică şi smalţ metalic bronz-verzui. În apropierea palatului se află Sinagoga ortodoxă [39] (1890) de pe str. Mihai Viteazul, funcţională şi astăzi. Pe colţul opus al străzii (colţ cu str. Gen. Moşoiu,) se află Mănăstirea Capucinilor [40] şi biserica mănăstirii. Traversând parcul, pe partea opusă se poate vedea o clădire masivă, fostă Hală comercială [41] (1893-1895, arh. Rimanóczy Kálmán sr.), în care a funcţionat şi şcoala superioară comercială (azi adăposteşte Facultatea de Medicină). Pe aceeaşi parte a pieţei, în dreapta clădirii facultăţii se află o altă podoabă arhitectonică: Colegiul Naţional “Emanuil Gojdu” [42], ridicat în 1896 (arh. Knapp F.) pe malul Crişului Repede, în care a funcţionat iniţial Şcoala arhireală.

Părăsind piaţa pe str. Independenţei către Piaţa Unirii, pe colţul stâng al străzii străjuieşte Casa Fuchs [43] (1904, arh. Marcell Komor şi Jakab Dezső.), în stil secession. Puţin mai departe, pe partea dreaptă a străzii străbătută de tramvaie, apare Sinagoga israelită neologă [44] (1878).

29. Turnul Primărie Oradea - Acesta are o înălţime de aproape 50 m şi este prevăzut cu 4 nivele principale dintre care trei de panoramă.

29. The Tower Hall - It has a height of about 50 m and is equipped with four main levels of which three have panoramic view.

29. Városháza tornya - Ez közel 50 méter magas, négy szintet tartalmaz, mely közül három panorámás kilátással rendelkezik. .

28

29

29

32

31

30

33

Oradea

Nagyvárad www.oradea.ro www.nagyvarad.ro Historical and Architectonic Monuments of Oradea – Central Zone The starting point of this part is the City Hall [29], a neoclassic building with an impressively elegant tower situated on the left bank of the Crisul Repede River. It is a massive and impressive building that combines the majestic and elegant style with the functionality of an administrative institution: a sober facade in the neoclassical style and a tower that evokes the Italian Renaissance and dominates the square. Inaugurated on the 10th of January 1904, two years after the beginning of the construction works, the City Hall has preserved its initial destination (architect Rimanóczy Kálmán).

The large Meeting hall and the impressive stair house, decorated with frescos, are probably among the most beautiful interiors that can be seen in a city hall in Romania.

St. Ladislau [30], a catholic church situated opposite the street, was built in 1723–1733. When the construction works for the city hall began it was suggested that the church should be moved away in order to enlarge the square. The Unirii Square is a representative area for the confessional diversity of the town: 200 m from the city Hall, on the same side of the square, there is the Palace of the Greek Catholic Bishopric [31] (1905, architect Rimanóczy K. Jr.) in Eclectic Style with Byzantine decorative elements. Next to it, at the corner with Iuliu Maniu Street, we see the Greek Catholic Cathedral [32] (1806 – 1810, architect Giovanni Quai), on the same street about 50 m away, we reach the Greek Catholic Highschool [33] (1925), built in a neo-romanian style. The Moon Church [34], an Orthodox Church, is situated on the other side of the square. It is an impressive building, in the academic Baroque style with a 40 m high tower; in 1793, a mechanism with a globe showing the phases of the noon on the sky was placed in the tower. The mechanism has been functioning with the same precision for more than two centuries! Following the same side of the square, we reach one of the most beautiful and interesting buildings from the town: the Black Eagle Palace [35] (architects Jakab Dezső and Marcell Komor, 1907 - 1909). The heart of this pile is the central way passage, in the shape of the letter “Y”, with the entrance on Unirii Sq. and the exits on Independentei St. and on V. Alecsandri St. The passage way seems to have been inspired by the famous Vittorio Emanuele Gallery Milan. This pile, designed with two facades one with the view on the square and one on the river is representative for the Secession Style. It included a hotel (recently renovated in its original style), two festivity halls (one large and small), a restaurant, a cafe, a confectionery and numerous shops.

Leaving behind the square, on V. Alecsandri St., we have the chance to admire a few interesting buildings; Moszkovits Palace [36] at no. 7 and 11 on the right side, then the Deutsch House [37] (1906 – 1910) at no. 4, „a jewel of the Secessionist architecture” with the entire facade decorated with folk floral motives (now the headquarters of a bank). At the end of the street, we enter the 1 Dececembrie Square: on the right side, at about 50 m, we can admire one of the most representative palaces from Oradea built by the Jewish community – the Ullmann Palace [38] (1913, arch. F. Lobel). Built in the Viennese Secession style, it has a light groundfloor sided with greenish/bluish tiles, three floors, an attic and a facade decorated with medallions in stucco bold relief and brick cuff links.

Representative for this building is the bas-relief of a Nubian lion and the candlestick with seven arms made of ceramics with bronze-greenish email. The Orthodox Synagogue [39] (1890) on Mihai Viteazu St. is close to this palace and it is still functional.

The Capuchin Monastery [40] and the church of the monastery are just across the street. Crossing the park, on the other side, we can see a massive building, the former Commercial Hall [41] (1893 – 1895, architect Rimanóczy Kálmán senior) and the Superior School of Commerce (today the Faculty of Medicine). On the same side of the square, on the right of the faculty, we can see another architectural jewel: the Emanuil Gojdu National College [42] (1896, architect Knapp F.) situated on the bank of the river.

Leaving the Independentei Street and heading towards the Unirii Square, on the left corner of the street, we come across the Fuchs House [43] (1904, architects Marcell Komor and Jakab Dezső), in Secession style. A little bit farther, on the right side of the street, we find the Neolog Synagogue [44] (1878).

45. Piaţa Unirii / Unirii Square / Egyesülés tere (volt Szent László tér)

30

33

35

36

35 35

45

Oradea

Nagyvárad www.oradea.ro www.nagyvarad.ro Műemlékek és építészet - A városközpont épületei Kiindulási pontként válasszuk a Sebes-Körös bal partján álló városházát [29]. Impozáns épület, amely a méltóságteljes eleganciát ötvözi egy középület funkcionalitásával. Visszafogott, neoklasszicista homlokzatával, valamint az olasz reneszánszt idéző tornyával uralja a teret. Az 1904. január 10.-én, két év munkával elkészült városháza ma is a tervező (ifj. Rimanóczy Kálmán) által szánt feladatot látja el. Az ülésteremnek, valamint a falképekkel díszített, impozáns lépcsőháznak köszönhetően a nagyváradi városháza belseje minden bizonnyal az ország legszebbjei közé tartozik.

A városházával szemben a Szent László római katolikus plébániatemplom [30] áll, amely 1723 és 1741 között épült. Tornyot 1800-ban emeltek a templomhajó elé. A Szent László (ma Unirii) tér egyébként jól tükrözi a város felekezeti sokszínűségét: mintegy kétszáz méterre a városházától, a tér ugyanazon oldalán áll az eklektikus, görög katolikus püspöki palota [31] (1905; tervező: ifj.

Rimanóczy Kálmán), amelynek stílusjegyei között a román és a bizánci elem az uralkodó. Közvetlen közelében, a Beöthy Ödön (ma Iuliu Maniu) utca sarkán áll a görög katolikus székesegyház [32] (1800-1810), ugyanebben az utcában, mintegy ötven méterre pedig a Görög katolikus gimnázium [33] (1934; tervező: Szallerbeck Antal). A tér szemközti oldalán látható a Holdas templom [34]. Az 1784 és 1790 között klasszicista, barokk stílusban épült, impozáns ortodox templom tornya negyven méter magas. A toronyban 1793-ban egy gömböt helyeztek el, amely a Hold állását mutatja, és amely több mint kétszáz éve ugyanolyan pontosan működik. A tér ugyanezen oldalán, folytatva sétánkat, eljutunk a város legimpozánsabb és legérdekesebb épületéhez, a Fekete Sas palotához [35].

Az épületkomplexum szíve a központi, Y alakú átjáró, amelynek bejárata a Szent László térről nyílik, de ki lehet jutni rajta a Kossuth (ma Independentei) és a Zöldfa (ma Alecsandri) utcákra is. Az épületkomplexum 1907–1908 között épült Komor Marcell és Jakab Dezső terve alapján. A palota mintájául valószínűleg a milánói Viktor Emánuel galéria szolgált. A szecessziós stílusú épület két homlokzata közül az egyik a Körösre, a másik a Szent László térre néz, a közelmúltban korhűen restaurált szállodának, egy kisebb és egy nagyobb előadóteremnek, vendéglőnek, kávéháznak, cukrászdának és számos üzletnek ad otthont.

A Zöldfa (ma Vasile Alecsandri) utca irányába haladva, elhagyva a teret további értékes épületeket csodálhatunk meg. Jobboldalt, a 7. és 11. szám alatt a szecessziós Moszkovits-palota [36] (1910– 1911; Tervező: Vágó László és Vágó József), majd a Zöldfa utca 4. szám alatt a Deutsch-házat [37] (1906–1910), amelyet népies virágmotívumokkal díszített homlokzat jellemez. Ma bankszékházként működik. Az utca végére érve kijutunk a Nagyvásár (ma December 1) térre. Jobboldalt, mintegy ötven méterre az egyik legreprezentatívabb, a város izraelita közössége által emelt épület tárul elénk: az Ullmann-palota [38] (1913; tervező: Löbl Ferenc).

A bécsi szecessziós stílusú épület homlokzatának alsó részét kékeszöld kerámia borítja, egyébként három emelet és manzárdszint található benne.

A homlokzatot stukkóval és domborművekkel díszített medalionok díszítik. Az épület egyik ismertető jegye a menórát és núbiai oroszlánt ábrázoló dombormű, amely bronz- és zöldes árnyalatú kerámiából készült. A palota közelében, a Zárda (ma Mihai Viteazul) utcában áll az ortodox zsinagóga [39] (1890; tervező: Bach Nándor), amely ma is működik. Az átellenben lévő sarkon (Kapucinus– ma Mosoiu utca) található az egykori kapucinus zárda és templom [40]. 1836–1838 között építették Barthel György terve alapján. Átkelve a parkon, annak túloldalán látható az egykori Kereskedelmi Csarnok [41] (1893–1896; tervező: Phann és Gaál), amelyben kereskedelmi iskola is működött. Ma a Nagyváradi Egyetem orvosi- és gyógyszerészeti kara található benne. A tér ugyanezen oldalán, az egyetemtől jobbra az Emanuil Gojdu Gimnázium [42] áll, amely 1896-ban épült Knapp Ferenc tervei alapján állami főreáliskolának. A Nagyvásár térről a Kossuth (ma Independentei) utcán át ismét a Szent László tér felé haladva, az utca bal oldalán, a szecessziós stílusú Füchsl-palota [43] áll (1902– 1903; tervező: Bálint Zoltán és Jámbor Lajos). Kicsit távolabb, az utca – ahol egyébként villamos is közlekedik – jobb oldalán áll a neológ zsinagóga [44] (1878; tervező Busch Dávid).

46. Hanul Arborele Verde (1760), azi aici funcţionează Teatrul Arcadia pentru copii şi tineret şi diverse magazine / The Arborele Verde Inn (Green arbor), today The Arcadia Theatre for Kids and Youth and shops (1760) / A Zöldfa fogadó, ma az Arkádia Ifjúsági és Gyermekszínház és üzletek találhatók benne (1760)

32

40

38 43

39

44 42

41

37

46

Oradea

Nagyvárad www.oradea.ro www.nagyvarad.ro Monumente istorice şi arhitectonice - Zone limitrofe centrului Datorită distanţelor mai mari dintre monumentele propuse pe acest traseu, este recomandabilă alocarea unui interval de cca. 3-4 ore sau folosirea autoturismului.

Alegând ca punct de pornire magazinul Crişul, acelaşi ca şi pentru primul traseu, ne îndreptăm pe Calea Republicii spre gara Oradea [47]. Cunoscută drept Gara Mare, pentru că Oradea dispunea deja din sec. XIX de încă două gări, clădirea a fost construită între 1868 şi 1870. În august 1870 a avut loc prima călătorie de probă a unui tren de persoane pe traseul Oradea-Cluj; ineditul traseului l-au constituit de la început cele 4 tuneluri aflate pe parcurs. Părăsind piaţa şi lăsând gara în spate, parcurgem cca. 250 m. pe străduţa din stânga blocurilor situate vizavi, ajungând în faţa Palatului Baroc [48], în fapt Palatul Episcopiei Romano-Catolice din Oradea, o replică la scară redusă a Palatului Belvedere din Viena. Acesta este unul din cele mai valoroase edificii construite în stil baroc pe teritoriul României; la fel ca şi celelalte două construcţii din apropiere, Bazilica romano-catolică Sf. Maria [49] şi Şirul Canonicilor [50], palatul a fost ridicat în a doua jumătate a secolului al XVIIIlea. Cele trei obiective formează împreună cel mai important complex baroc din România, precum şi unul din cele mai reprezentative ale Europei. Cele 117 camere ale palatului în formă de U, ai căror pereţi acoperiţi cu fresce au adăpostit până de curând “Muzeul Ţării Crişurilor”, au un număr de 365 de ferestre, câte una pentru fiecare zi a anului.

Piatra de temelie a fost pusă în mai 1762, arhitectul clădirii fiind Franz Hillebrandt, iar lucrările au fost finalizate în 1776. Catedrala, realizată conform planurilor arhitectului italian Giovanni Battista Rica, este situată în imediata vecinătate şi a fost finalizată patru ani mai târziu, în vremea domniei împărătesei Maria Tereza. Un grup de clădiri interesante îl formează, peste drum de catedrală, “Şirul canonicilor” alcătuit din 10 case, ridicate între 1768 şi 1875 pentru a servi drept locuinţe capelanilor episcopiei; acestea sunt reunite printr-un şir de arcade sprijinite pe 56 de stâlpi, coridorul fiind podit cu grinzi de lemn. În imediata apropiere a complexului baroc se află fostul Muzeu al societăţii de arheologie şi istorie [51] (1896) al judeţului Bihor. Următorul obiectiv important îl constituie cetatea Oradea, la care vom ajunge parcurgând str. Roman Ciorogariu spre zona centrală. Pe această stradă, avem ocazia de a admira pe partea dreaptă clădirea impunătoare a actualului Colegiu Naţional “Mihai Eminescu”, ridicată în 1874, sediu al fostei Academii de drept [52] (care funcţiona la Oradea deja din 1788!) şi al Liceului premonstratens (arhigimnaziul). Alături se află biserica ordinului premonstratens [53] ridicată în1772. Cotind la dreapta după biserica lăsăm în stânga Palatul poştelor [54], iar apoi la capătul străzii facem la stânga, intrând pe str. Moscovei, care ne ofera posibilitatea de a mai descoperi alte monumente de interes: pe partea stângă, fosta clădire a Cercului catolic [55] (1914) care este azi sediul Filarmonicii Oradea, iar pe colţul drept al străzii, Casele Adorján I [56] şi II [57] (1904-1906).

Ajungem astfel din nou în piaţa Ferdinand, din faţa teatrului, de unde vom traversa podul peste Criş spre Piaţa Unirii, având ocazia să mai admirăm o dată numeroasele monumente arhitectonice aflate aici. Continuând pe direcţia înainte, avem posibilitatea să ajungem până la Universitatea Oradea [58] (cca.1 km.), situată într-un adevărat campus, pe locul unde s-a înălţat complexul de clădiri al unei şcoli de jandarmi (1912), într-un stil secession sobru. Dacă timpul nu ne permite această deplasare, vom coti la stânga pe lângă Biserica cu Lună, pe str. Gen. Moşoiu, apoi în continuare de-a lungul parcului din Piaţa 1 Decembrie; la capătul străzii se află clădirea noii Catedrale Ortodoxe, pe platoul din faţa căreia putem lăsa maşina pentru a ne deplasa în Cetatea Oradea [59], situată în spatele catedralei.

Cetatea a fost ridicată începând cu secolul XI şi a devenit în timp o adevărată emblemă a oraşului, individualizându-se printr-o formă pentagonală unică în Estul Europei. Dincolo de zidurile cetăţii funcţionau: o bibliotecă, un observator astronomic, o tiparniţă şi o şcoală. În biserica catolică [60] sau în cimitirul ei şi-au găsit odihna veşnică nu mai puţin de şapte capete încoronate: Ladislau I (decedat la 25 iulie 1095, adus la Oradea în perioada 1130-1134), Andrei al II-lea (înmormântat în 1235 la Oradea), Ştefan al IIlea, Ladislau al IV-lea Cumanul (asasinat în 1290 la Cheresig), regina Beatrix (soţia lui Carol Robert de Anjou, în 1319), regina Maria (soţia lui Sigismund de Luxemburg, in 1396) şi regele-împărat Sigismund de Luxemburg (în 1437).

34

47

48

48

49

50

49

Oradea

Nagyvárad www.oradea.ro www.nagyvarad.ro Historical and Architectonic Monuments - The area outside the centre Due to the long distances between the monuments from this route we recommend a lapse of time of 3 to 4 hours or the use of a car. The starting point of this route is the Crisul Supermarket, just like for the first route, but this time we take the Republicii Street towards the Railway Station [47]. It is also known as the Great Railway Station because Oradea had already two stations in the 19th century. It was built between 1868 and 1870. The first journey of a personal train on the route Oradea – Cluj took place in August 1870.

From the beginning, the 4 tunnels from the route represented the novelty of the journey. Leaving behind the station and the square, at about 250 m on the left street, we reach the Barogue Palace [48], in fact the Palace of the Roman – Catholic Bishopric of Oradea, a replica at a reduced scale of the Belvedere Pallace in Vienna. It is one of the most significant Baroque buildings from Romania. The palace together with the other neighbouring buildings, the St. Mary Roman – Catholic Basilica [49] and the Canonical Row [50], were built in the second half of the 18 th century. They form the most important pile of Baroque buildings from Romania and also one of the most representative from Europe. Till recently the 117 rooms of the Palace that has the shape of the letter U and whose walls are covered by frescos, sheltered the Tarii Crisurilor Museum. The Palace has 365 windows, one for each day of the year. The head stone of the Palace was laid in May 1762. Franz Hillebrandt was the architect and the works were finalized in 1776. The Cathedral, built according to the plans of the Italian architect Giovanni Battista Rica, is situated in the proximity of the Palace and it was finished four years later, during the reign of Empress Mary Thereza. Just across the street, an interesting group of building of 10 houses, built in 1768 – 1875, that served as dwellings for the chaplains, form the Cannonical Row. The houses are united by a row of archways supported by 56 pillars. The corridor is floored with wooden beams.

The Museum of History and Archeology Society [51] (1896) is situated close by.

Our next sight is the Fortress of Oradea. To get there we walk down the Roman Ciorogariu Street and head towards the central zone. On this street we have the chance to admire, on the right, the building of the Mihai Eminescu National College (1874), the former Academy of Law [52] (that functioned in Oradea since 1788!) and the Premonstratens Highschool.

The Catholic Church [53] is next to the college and it was built in 1835-1853. Then, turning right we leave the Post Palace [54] and on the left at the end of the street, we turn left and enter the Moscovei Street.

Here we can discover other monuments: on the left, the former building of the Catholic Group [55] (1914) and now the Philarmonic Orchestra of Oradea and at the right end of the street, the Adorjan Houses I [56] and II [57] (1904-1906). Here we are again in the Ferdinand Square, in front of the theatre. From here we cross the bridge towards the Unirii Square. We can admire one more time the numerous architectural buildings from this zone.

Going straight ahead we get to the University of Oradea [58] (about 1 km away) situated in a real “university campus” on the place where a school of gendarmerie once stood (1912) (Secession style). If the time permits, we turn left at the Church with the Moon, on Gen. Mosoiu Street, then pass by the park on Piata 1 Decembrie Street. At the end of the street we see the Orthodox Cathedral, still under construction. We can leave the car on the parking place, in front of the Cathedral, and walk to the Fortress of Oradea [59] that is right behind the Cathedral. The works at the fortress began in the 11th century and, in time, it has become the symbol of the town. It is remarkable due to its pentagonal shape, unique in Eastern Europe. Within the walls of the fortress, there were a library, an astronomical observatory, a printing press and a school.

The Catholic Church [60] and the cometry are the resting place for no less then 7 royalty: Ladislau1 (decreased on July 25, and brought to Oradea in 11301134 ), Andrew 2 (buried in Oradea in 1235 ), Steven 2 Ladislau 4 the curman( murdered at Cheresig in 1290), Queen Beatrix (the wife of King Carol Robert of Anjou, in 1319), Queen Mary (the wife of Sigmund of Luxemburg, in 1396) and the King-Emperor Sigmund of Luxemburg (in 1437).

61. Biserica Evanghelică (1903) / The Lutheran Church / A nagyváradi evangélikus templom 62. Biserica Reformată Oraşul Nou (1835-1853)/ The Orasul Nou (New Town) Reformed Church / Az újvárosi református templom 63. Institutul Sf. Vincenziu, azi Liceul RomanoCatolic “Szent Laszló”(1869) / The Saint Vince Institute / Szent Vince intézet 64. Biserica ortodoxă cu hramul Sf. Arhangheli Mihail şi Gavril (1768-1779) / The Orthodox Church Sf. Arhangheli Mihail and Gavril / Ortodox templom Sf. Arhangheli Mihail şi Gavril 64A. Universitatea Agora University / Agora Egyetem 64B. Palatul Rhédey Palace / Rhédey Palota (XVIII) 65. Podul Intelectualilor / The Intellectual bridge/ A Garasos híd

36

51

61 54

53 52

57

56

55

62 63

61

64A

65

64B

Oradea

Nagyvárad www.oradea.ro www.nagyvarad.ro Műemlékek és építészet - A belvárost övező terület Mivel a körutunk során felkeresendő látnivalók viszonylag nagy távolságra vannak egymástól, javasolt, hogy mintegy 3-4 órát szánjunk a túrára, vagy üljünk autóba.

Akárcsak az első útvonalon, itt is a Körös áruháztól indulunk, és a Fő (ma Republicii) utcán a vasútállomás irányába haladunk. A Nagy-állomásként [47] ismert épület – mivel a városban már a 19. századtól további két állomás is van – 1857-ben épült, majd 1902-ben átépítették a ma is ismert formában. A Nagyvárad – Kolozsvár útvonalon 1870-ben tette meg az első próbautat egy személyvonat; az útvonal különlegessége, hogy négy alagúton is áthalad a szerelvény, amíg célba ér.

Magunk mögött hagyva az állomást, mintegy 250 méterre az épülettel szemben álló tömbházak közötti utcában megérkezünk a római katolikus püspöki palotához [48], amely a bécsi Belvedere palota kicsinyített mása. Az 1761–1777 között, Franz Anton Hillebrand terve alapján épített palota, Románia területén található legértékesebb barokk műemlékek közé tartozik, akárcsak a Bazilika és a Kanonok-sor.

Az utóbbi három épület az ország legnagyobb barokk épületegyüttesét alkotja, amely Európában is az egyik legjelentősebb. Az U alakú palota 117 szobája – melynek kápolnája falait freskók díszítik – a közelmúltig a Körösvidéki Múzeumnak adott otthont. A palota közvetlen közelében levő székesegyház [49] Giovanni Battista Ricca és Franz Anton Hillebrandt tervei alapján készült 1751–1780 között.

A székesegyházzal szembeni érdekes épületcsoport, a Kanonok sor [50] tíz, 1750 és 1875 között épült provinciális klasszicista stílusú barokk házból áll. Itt laktak a káptalan tagjai. A házak előtt 56 oszlopon nyugvó árkádsor fut, az árkádok alatti folyosót deszkaburkolat borítja.

A barokk épületegyüttes szomszédságában, a Múzeum utcában áll az egykori Bihar Megyei Régészeti és Történelmi Egyesület Múzeuma [51] (1895; Tervező id.

Rimanóczy Kálmán).

A következő jelentős célpont a nagyváradi vár, amely felé az Úri (ma Roman Ciorogariu) utcán indulunk el. Itt megcsodálhatjuk az utca jobb oldalán álló Mihai Eminescu Főgimnázium impozáns épületét, amely 1874ben épült, és amely korábban a Jogakadémiának (ez már 1788 óta Nagyváradon működött) és a Premontrei Főgimnáziumnak [52] adott otthont. Közvetlen szomszédságában áll az 1741–1766 között épült klasszicizáló barokk stílusú premontrei templom [53], amelynek tervezője Vépi Máté pálos szerzetes volt. A templom mellett jobbra fordulva elhagyjuk a Postapalo-tát [54], majd az utca végén balra térve megérkezünk a Szilágyi Dezső (ma Moscovei) utcába. Itt további érdekes épületeket vehetünk szemügyre: baloldalt áll az eklektikus Katolikus Kör [55] egykori épülete (1895; Tervező: ifj.

Rimanóczy Kálmán, 1914-ben bővítették ki az udvari szárnnyal Sztarill Ferenc terve nyomán), amely ma a Nagyváradi Filharmónia székhelye: A jobboldali saroképület a szecessziós stílusú Adorján-ház [56] (1903; Tervező: Komor Marcell és Jakab Dezső). Közvetlen mellette a 4. szám alatt egy újabb szecesz-sziós stílusú bérház található. Ez is építtetőjéről Adorján-házként [57] ismert, és úgyszintén Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte. Ily módon ismét a Bémer (ma Ferdinánd) térre érkeztünk, a színház elé, ahol átkelünk a hídon, így ismét megcsodálhatjuk az itt álló műemléképületeket. Folytatva utunkat, a Nagyváradi Egyetemhez [58] érkezünk (kb. egy kilométeres útszakasz), amely valódi egyetemi campus közepén áll, azon a helyen, ahol 1912–1913-ban egy csendőriskola épületkomplexumát alakították ki Vágó József terve alapján, szecessziós stílusban. Amennyiben nem futja időnkből erre a kitérőre, a Holdas templom mellett balra fordulunk a Kapucinus (ma Mosoiu) utcában, és egyenesen haladunk tovább a Nagyvásár (ma December 1) park mellett. A park túlsó végében magasodik az új épülő ortodox katedrális épülete, az előtte lévő parkolóban ott hagyhatjuk autónkat, hogy gyalog folytassuk utunkat a vár felé, amely a katedrális mögött áll.

A várat [59] a 11. században kezdték el építeni, és idővel a város jelképévé vált. Az épületet ötszög alakú alaprajza teszi különlegessé, amely Kelet-Európában egyedülálló. A vár falai között könyvtár, csillagvizsgáló, nyomda és iskola is működött. A várban álló katolikus székesegyházban [60] hét uralkodó talált végső nyughelyet: I. Szent László (1095. július 25-én hunyt el, és 1130 és 1134 között hozták Nagyváradra), II. András (akit 1235-ben temettek itt el), II. István, IV. Kun László (akit 1290-ben a közeli Körösszegen gyilkoltak meg), Beatrix királyné (Róbert Károly felesége, 1319), Mária királynő (Luxemburgi Zsigmond felesége, 1396-ban) és Luxemburgi Zsigmond (német-római császár és magyar király, 1437).

58A. Biblioteca Univerităţii / Library of the University / Az egyetem könyvtára 58B. Sala de sport a Univerităţii / Sportshall of the University / Az egyetem sportcsarnoka 59A. Parcul Dendrologic Cetate / The Arboretum from Oradea Fortress / A nagyváradi vár arborétuma 66. Garnizoana (1898), viitorul sediu al Muzeului Ţării Crişurilor / The future Tarii Crisurilor Museum / A Honvéd Hadapród iskola (ma a Körösvidéki Múzeum székháza)

38

58 58A

58B 66

59 59

60 59

59A

Oradea

Nagyvárad 67. Muzeul memorial Iosif Vulcan (1887) / Iosif Vulcan Museum / A Iosif Vulcan Múzeum 68. Spitalul Orăşenesc (1806) / The town hospital/ A városi kórház (Bihar Megyei Közkórház) 69. Fostul sediu al Lojei Masonice Regele Ladislau, astăzi sediul Direcţiei Regionale a Vămilor (1901) / Former house of the Ladislau King`s Freemasons Lodge / I. László Király Szabadkőművespáholy (ma 67 a területi vámigazgatóság székháza) 70. Clădirea Institutului de Credit şi Economii ”Bihoreana” (1912-1914) / Credit House “Bihoreana”/ 68 A volt “Bihoreana” Takarékpénztár épülete 71. Mănăstirea Immaculata, azi Grupul Şcolar Sanitar Vasile Voiculescu (1860-1870) / Immaculata Monastery / Immaculata Zárda 72. Camera de comerţ şi industrie (1908) azi Compania de apă) / The former Chamber of Commerce and Industry / A Gazdasági és Iparkamara volt épülete 73. Biblioteca “Gheorghe Şincai” (2002-2007)/ County Library (2002-2007)/ A volt megyei könyvtár 74. Vila Okanyi-Schwartz fost sediu al Camerei de comerţ şi industrie (1911) / Okanyi-Schwartz house/ Az Okanyi-Schwartz villa 75. Muzeul memorial “Aurel Lazăr” (1905) / “Aurel Lazăr” Museum / “Aurel Lazăr” emlékmúzeum 76. Muzeul Militar Naţional (1895)/ National Millitary Museum / Katonai Múzeum 77. Casa Lévay (1894) / Lévay House/ A Lévay ház 78. Casa Darvas La Roche (1910-1911) / Darvas La Roche house / A Darvas La Roche ház 79. Casa de Păstrare şi Economii (1880-1990) / Saving bank / Takarékpénztár 80. Capela Sf. Ladislau (1900) / Saint Laszló chapel/ A Szent László kápolna 69

71

72 70

40

73

74 75

78 79

76

80

77

Oradea

Nagyvรกrad

42

Oradea

Nagyvárad 81. Biserica seminarului greco-catolic, azi biserica ortodoxă Sf. Mare Mucenic Gheorghe (1858) / The church of the Greek-Catholic Seminar / A Szemináriumi templom 82. Biserica reformată Olosig (1784) / The Olosig Reformed Church / Az Olaszi református templom 83. Mănăstirea şi biserica franciscană Adormirea Maicii Domnului (1994) / The Greek-Catholic Monastery / A görög katolikus kolostor és templom 84. Biserica Municipală a Oradiei cu hramul Naşterea Mariei - „Biserica Militară” (Sec. XVII) / Nasterea Mariei Orthodox Church / A megyeszékhely ortodox temploma 85. Biserica reformată Olosig din cartierul Rogerius (1996-2005) / Olosig Reformed Church / A váradrogériuszi református templom 86. Capela Rhédey (1804) / The Rhédey chapel / A 81 Rhédey-kápolna 87. Biserica de lemn Sf. Martiri Constantin Brâncoveanu şi fii săi (1760-1762 Letca Sălaj) / Wooden 83 Church / A nagyváradi Egyetemnél lévő fatemplom 88. Turnul şi biserica reformată din Episcopia (17321764) / The tower and the Reformed Church from Episcopia / A biharpüspöki református templom és tornya 89. Biserica baptistă (1912-1913) / The Baptist Church / Baptista templom 90. Biserica romano-catolică Sf. Treime (1727) / The “Holy Trinity” Roman-Catholic Church / A szőllősi Szentháromság római katolikus plébániatemplom 91. Biserica ortodoxă Sf. Ierarh Nicolae - „Biserica Albastră” (1938-1952) / Sf. Ierarh Nicolae Orthodox Church / Rogériuszi ortodox templom 92. Biserica de lemn Sf. Mare Mucenic Gheorghe (1998)/Ortodox Wooden Church / Ortodox fatemplom 93. Biserica baptistă „Emanuel” - a doua ca mărime din Europa / Emanuel Baptist Church / Emanuel baptista templom, második legnagyobb Európában 94. Mănăstirea Sfintei Cruci (1992) / Holy Cross Orthodox Monastery / A Szent Kereszt ortodox kolostor

82

84

85

88

86

44

91 89

90

92 93

87

94

Oradea

Nagyvárad 95. Universitatea „Emanuel” /University / Emanuel Egyetem 96. Universitatea Creştină “Partium” /Partium Christian University / Partiumi Keresztény Egyetem 97. Sediul Inspectoratului de Poliţie Judeţean Bihor/ Police Headquaters / A Bihar Megyei Rendőrség székhelye 98. Seminarul greco-catolic (1844-1928) / The GreekCatholic seminary / A görög-katolikus fiú iskola 99. Inspectoratul de Stat în Construcţii / State Construction Inspectorate / Országos Építési Főfelügyelőség

100. Agenţia de Protecţie a Mediului / Environmental 95 Protection Agency / Környezetvédelmi Igazgatóság 101. Centrul de Excelenţă NATO HUMINT / NATO Centre of Excellence / NATO Központ 96 102. Institutul Sfântul Iosif, azi Inspectoratul Şcolar (1867-1868) / Saint Joseph Institute / Szent József Intézet (ma tanfelügyelőség) 103. Camera de comerţ şi industrie / The Chamber of Commerce and Industry / A Gazdasági és Iparkamara épülete 104. Aeroportul Oradea / Airport / Repülőtér 105. Casa de Cultură a Sindicatelor / Sindicate`s Culture House / Szakszervezetek Művelődési Háza 106. Biblioteca Judeţeană “Gheorghe Şincai”/ County Library / A megyei könyvtár 107. Liceul Teologic Penticostal “Betel” şi Centrul Creştin “Salem” 108. Administraţia Financiară Oradea / Financial Administration Oradea / Adóhivatal 109. Spitalul Clinic de Neurologie şi Psihiatrie (1902-1903) / Neuro Hospital / Ideg és Pszichiátriai kórház 110. Maternitatea / Maternity / Szülészet 111. Spitalul judeţean / County Hospital / A Megyei korház 112. Spitalul Clinic Municipal “Gavril Curteanu” (1965-1969) / Hospital / A “Gavril Curteanu” kórház 113. Inspectoratul pentru Situaţii de Urgenţă “Crişana” / Inspectorate for Emergency Situations / Crişana Országos Katasztrófavédelemi Felügyelőség

99 98

97

100

103 101

46

102

104 109

105 106

110

107 111 112

108 113

Oradea

Nagyvárad 114. Bazinul Olimpic “Ioan Alexandrescu” - cea mai modernă din România/ The Olympic Swimming pool - the most modern in Romania / Ioan Alexandrescu olimpiai uszoda - a legkorszerübb Romániában 4. Jacques Rogge, preşedintele CIO, primeşte titlul de Doctor Honoris Causa a Universoităţii Oradea 401. Oradea City Running Day 115. Stadionul tineretului (Oraşului) -1900 - / Tineretului Stadium / A Tineretului stadion 116. Stadionul Municipal “Iuliu Bodola” / The “Iuliu Bodola” City stadium / A “Bodola Gyula” városi stadion 117. Arena “Antonio Alexe” (1973) 117B. Gala Atletismului Bihorean / Bihari atlétikai gála 118. Strandul Municipal / Municipal lido / A városi strand 114 119. Strandul Ioşia / Iosia lido / Az Őssi strand 120. Orăşelul Copiilor / Kids Town / Gyermekváros 402. C.S. Sănătatea 403. Iron Man

5

115

401.

116

117

48

117B

118

402.

120

403.

119

Oradea

Nagyvárad www.oradea.ro www.nagyvarad.ro

121. Galeria Euro Foto Art 122. Galeria de Arte Vizuale 123. Ansamblul Artistic Profesionist “Crişana” / Crisana Artistic Professional Ensemble/ A Crisana néptánc együttes 124. Ansamblul Artistic Profesionist “Nagyvárad” / Nagyvárad Artistic Professional Ensemble / A Nagyvárad néptánc együttes 125 Scenă la Teatrul Regina Maria (trupa Iosif Vulcan) / Scene at the Theatre / Iosif Vulcan színésztársulat előadása 126. Spectacol la Teatrul Arcadia / Scene at the Arcadia Theatre / Előadás az Arkádia Színházban 127. Scenă la Teatrul Szigligeti / Scene at the Theatre / Szigligeti színház előadása 128. Cvartetul Intermezzo 129. Cvartetul Varadinum 130. Concert jazz-rock (Balogh Joe, Marius Pop, Bader Oliver Robert) 131. Metropol - legendara trupă a anilor `70 / Metropol the legendary rock band of the 70s / A 70-es évek legendás rock csapata, a nagyváradi Metropol 132. Concert rock cu trupa orădeanului Dutka András / Rock concert with Andras Dutka`s band / Rock koncert Dutka András együttesével 133. Concert A.G. Weinberger 134. Celelalte Cuvinte - legendara trupă a anilor `80/ Celelalte Cuvinte - the legendary rock band of the 80`s / A 80-es évek legendás rock csapata, a Celelalte Cuvinte 135. Filarmonica Oradea 136. Rockfilamonica Oradea (Florian Chelu) 137. Spectacol a Şcolii de Arte „Francisc Hubic” / “Francisc Hubic” School of Arts / Francisc Hubic Művészeti iskola előadása

125

121

122

123

124

126

127

128

50

129

130 131

132

133 135

134

137

136

Oradea

Nagyvárad 138. TOP Expo 139. Toamna Orădeană / Oradea`s Fall / Nagyváradi Ősz 140. Goran Bregovic pe scena Toamnei Orădene / Goran

Bregovic at the scene of Oradea`s Fall / Goran Bregovic a nagyváradi Ősz Fesztivál szinpadán 141 Festum Varadinum 142. Carnavalul Florilor / Flowers Carnival / Virág karnevál 143. Majális 144. Târgul Meşterilor Populari / Fair of the Craftsmen / Népművészeti vásár 145. Serbările Cetăţii / Fortress Fest / Vár napok

139

138 140

141

142

144

145

143

O R A Ş E

C I T I E S V Á R O S O K

Aleşd Élesd

www.alesd-bihor.ro Atestare documentară 1291 villa Elusd Oraşul Aleşd este situat pe drumul european E60, la circa 38 km est de municipiul Oradea.

Localităţi componente: Aleşd (1291), Pădurea Neagră (1954), Peştiş (1302, Pestus), Tinăud (1219, villa Tinod).

Nr. de locuitori: 10.757 Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă Tinăud (sec XVII), biserica ortodoxă de lemn Peştiş (sec.XVIII), cetatea Piatra Şoimului Peştiş (sec XIII), castelul Batthyányi (1894), azi spitalul Aleşd.

Sărbători populare câmpeneşti şi evenimente socio-culturale din zonă: Târgul de vară “Aleşdana”.

Elemente peisagistice: Gruiul Pietrii, locul fosilier din Valea Lionii.

Documentary testimony 1291 villa Elusd Aleşd is located in the eastern part of Bihor county, near the border with Cluj county, at a distance of 38 km from Oradea.

1 3 2

Villages around: Aleşd (1291), Pădurea Neagră (1954), Peştiş (1302, Pestus), Tinăud (1219, villa Tinod).

No. of inhabitans: 10.757 Historical and architectural monuments: the Orthodox Church from Tinăud (the XVIIth century), the wooden Orthodox Church from Peştiş (the XVIIIth century), the Piatra Şoimului fortress from Peştiş (the XIIIth century), the Poiana Florilor castle (the XIXth century), the Batthyányi castle (1894), which today hosts the Aleşd hospital.

Folklore and socio-cultural habits: Aleşd summer fair.

Sightseeing: Gruiul Pietrii, fossil findingplace in Valea Lionii.

4

Első okleveles említés 1291 villa Elusd Élesd, az E60-as európai út mentén fekszik, Nagyváradtól 38 km-re, keletre.

Hozzá tartozó települések: Élesd (1291), Feketeerdő (1954), Köröspestes (1302, Peştiş), Tinód (1219, villa Tinod).

Lakosok száma: 10.757 Történelmi és építészeti öröksége: Tinód - Ortodox templom (XVII. század), Pestesi ortodox fatemplom – (XVIII. század), Sólyomkő vára – Köröspestes (XIII. század), Flórarét kastély (XIX. század), Batthyányi kastély (1894), amely ma az élesdi kórház épülete.

Néprajzi és hagyományörző tevékenységek: élesdi nyári vásár.

Szép tájak: a lugosi Kőliget (Gruiul Pietrii) és kövület lelőhely (Valea Lionii).

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

54

Castelul Zichy de la Poiana Florilor (sec. XIX)/ The Poiana Florilor Zichy castle / Magaslaki Zichy kastély, ma kolostor Blazonul familiei Zichy / Crest of Zichy family / A Zichy család címere Peştiş-Ruinele cetăţii Piatra Şoimului / The ruins of the Piatra Şoimului fortress / Sólyomkő vára – Pestes Poiana Florilor - Biserica de lemn / The Wooden Orthodox Church from Poiana Florilor / Magaslak- ortodox fatemplom Biserica romano-catolică / The Roman-Catholic church / Római katolikus templom Ştrandul Aleşd / Alesd lido / Az élesdi strand Ctitorul bisericii din Tinăud / Founder of the church from Tinaud / A tinódi ortodox templom alapítója Vedere din centru / Downtown of Aleşd / Élesd központja Castelul Batthyány-Bethlen (sec. XIX) - azi Spitalul Municipal / Batthyány-Bethlen castle / Batthyány-Bethlen-kastély Casa Létai (Finaţele Aleşd)/ The Létai house / A Létai ház - 1910 Pădurea Neagră - fosta fabrica de sticlă / The former glass manufactory / A volt üveggyár Peştiş - biserica ortodoxă de lemn (1797) / The Wooden Orthodox Church from Peştiş / A pestesi ortodox fatemplom Sculptură - Pieta / Pieta / Piéta Tinăud - biserica ortodoxă (1659) / Orthodox Church from Tinăud / Tinód - ortodox templom Aleşd - Biserica reformată (1906) / The Reformed Church / Az élesdi református templom Aleşd - Biserica ortodoxă / Orthodox Church / Ortodox templom

5 6

7

8

9

13

11

10 14

13

16

12 15

Beiuş

Belényes www.beius.ro Atestare documentară 1270 Benenus, Belynes, Belenjnes

Oraşul Beiuş este situat la 63 km de Oradea pe drumul european E76, pe direcţia sud–est. Este aşezat pe malul drept al Crişului Negru şi străbătut de afluentul acestuia - Valea Nimăieşti. La 25 km se află staţiunea climaterică Stâna de Vale, situată la altitudinea de 1100 m, una dintre cele mai renumite staţiuni montane de odihnă din România.

Localităţi componente: Beiuş(1270 Beneus), Delani (1828 Gyalán) Nr. de locuitori: 10.985

Monumente istorice şi de arhitectură:

biserica ortodoxă “Sf. Dimitrie” (1927), Casina Romană (1871), Şcoala Civilă de Fete (1890), Internatul pavelian de fete (1900), liceul “Samuil Vulcan” (1828, 1899), biserica romano-catolică “Sf. Treime” (1752), biserica reformată (1780-1782) şi biserica ortodoxă “Sf. Arhangheli Mihail şi Gavril” (1738) – Beiuş.

Etnografie şi manifestări tradiţionale:

Zilele municipiului şi Târgul săptămânal din fiecare joi.

Documentary testimony 1270 Benenus, Belynes, Belenjnes Beiuş is situated at a distance of 63 km from Oradea on the E76 European road. The Crişul Negru river borders the town at a side, and one of the river-channels (Valea Nimăieşti) flows through it. Stâna de Vale resort lies 25 km from here, at a height of 1100 m. It is one of the most famous mountain resorts of the country.

2 3

Villages around: Beiuş (1270 Beneus), Delani (1828 Gyalán) No. of inhabitans: 10.985 Historical and architectural monuments: The “Sf. Dimitrie” Orthodox Church (1927), The Roman Casina (1871), Girls’school (1890), The Pavelian boarding school for girls (1900), The “Samuil Vulcan” highschool (1828, 1899), The “Sf. Treime” Roman-Catholic church (1752), the Reformed Church (1780-1782) and the “Sf. Arhangheli Mihail and Gavril” Orthodox Church (1738) – Beiuş.

Első okleveles említés 1270 Benenus, Belynes, Belenjnes Belényes 63 km-re fekszik Nagyváradtól délkeletre, az E 76-os európai műút mentén, a FeketeKörös jobb partján. A települést átszeli a folyó egyik ága, a Nyimesd völgyét alkotva. 25 km-re innen emelkedik Biharfüred, amely 1100 méter magasan található és Románia egyik legnevesebb hegyvidéki üdülőhelye.

1 4

Hozzá tartozó települések: Belényes (1270 Beneus), Gyalán (1828 Gyalán) Lakosok száma: 10.985

Történelmi és építészeti öröksége:

“Szent Demeter” ortodox templom (1927), római Casina (1871), Polgári Leányiskola (1890), Leánybentlakás (1900), Samuil Vulcan Gimnázium (1828, 1899), Szentháromság római katolikus templom (1752), református templom (1780-1782), Szent Mihály és Gábriel Arkangyalok ortodox temploma (1738).

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

56

Beiuş - vedere aeriană / Aerial view / Belényes madártávlatból Casina Română (1871) Biserica ortodoxă de lemn (2007) / The Orthodox Wooden Church / Ortodox fatemplom Biserica reformată (1780) / The Reformed Church / Református templom Biserica romano-catolică “Sfânta Treime” (1752) / The “Sfânta Treime” Roman-Catholic church/ Szentháromság római katolikus templom Muzeul de istorie şi etnografie / Museum / Népművészeti Múzeum Şcoala generală “Nicolae Popoviciu” / The Nicolae Popoviciu Elementary school / Nicolae Popoviciu Általános Iskola Interior restaurant / Restaurant inside / Étterem udvara Biserica ortodoxă din deal / Orthodox Church from the hill / Ortodox templom Delani - vedere aeriană / Aerial view / Gyalány madártávlatból Casa Ioan Ciordaş, azi Grup Şcolar Ioan Ciordaş / Ioan Ciordaş house, today high School / Ioan Ciordaş ház, ma iskola Placa memorială / Memorial plaque / Emléktábla Ştrandul Beiuş / Lido / Strand Colegiul Naţional “Samuil Vulcan” / The “Samuil Vulcan” National College / Samuil Vulcan Főgimnázium Biserica ortodoxă “Sfântul Dimitrie” (fostă greco-catolică) / The “Sf. Dimitrie” Orthodox Church / Szent Demeter ortodox templom Nuntă în biserica ortodoxă “Sfântul Dimitrie” / Wedding / Esküvő a Szent Demeter ortodox templomban

5

7 10

9 6 8

11 13

12

14

15

16

Marghita Margitta

www.marghita.ro Atestare documentară 1216 villa Margneta Municipiul Marghita, unul din cele mai tinere centre urbane din România, se află în nord-vestul judeţului Bihor, la 58 km de Oradea şi la numai 30 km de frontiera cu Ungaria.

Localităţi componente: Marghita, Cheţ (1397 Kech), Ghenetea (1345 Ghenethe).

Nr. de locuitori: 17.175

2

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica romano-catolică “Sf. Maria” (1772), biserica reformată (sec. XVI-XVIII) şi castelul Csáky (sec. XVIII) – Marghita.

Obiective turistice: Drumul Crucii – Golgota Principalul punct turistic din oraş este ştrandul termal, cu hotel şi camping, atrăgând anual sute de turişti din toată ţara şi folosind apa geotermală în scop balnear.

Documentary testimony 1216 villa Margneta Marghita town, one of the youngest urban centres from Romania, located at the north-western part of Bihor county at a distance of 58 km from Oradea, 30 km from the Hungarian border.

Villages around: Marghita, Cheţ (1397 Kech), Ghenetea (1345 Ghenethe).

No. of inhabitans: 17.175 Historical and architectural monuments: the “Sf. Maria” Roman-Catholic church (1772), the Reformed Church (XVI-XVIII) and the Csáky Castle (XVIII) – Marghita.

Tourism: Cross’ Road – Golgota. The most important touristic attraction of the town is the thermal spa with hotel and camping, hosting hundreds of tourists every year from all over the country. It is famous for the geothermal water with healing qualities.

1 4 3

Első okleveles említés 1216 villa Margneta

5

Margitta, Románia egyik legfiatalabb megyei rangú városa, Bihar megye északnyugati részén terül el, Nagyváradtól 58 km-re, és csupán 30 km-re Magyarország határától.

Hozzá tartozó települések: Margitta, Kéc (1397 Kech), Genyéte (1345 Ghenethe).

Lakosok száma: 17.175 Történelmi és építészeti öröksége: Mária római katolikus templom (1772), Református templom (XVI-XVIII. század) és a Csáky kastély (XVIII. század).

Turisztikai látványosságok: A Kálvária. A város legfontosabb turisztikai létesítménye a szállodával és kempinggel ellátott termálfürdő, amely évente több száz turistát vonz az ország területéről, de külföldről is. A fürdő hévize gyógyhatású.

6 1. Biserica reformată (1630) / The Reformed Church / A református templom 2. Cheţ - biserica ortodoxă “Adormirea Maicii Domnului” / Orthodox Church / Kéci ortodox templom 3. Biserica greco-catolică / The Greek-Catholic church / Görög katolikus templom 4. Primăria oraşului Marghita (sec. XVI)/ Town Hall / Margittai Polgármesteri Hivatal 5. Colegiul Naţional “Octavian Goga” / National College / Főgimnázium 6. Vedere aeriană / Aerial view / Légi felvétel 7. Ştrandul cu apă termală / Thermal spa / Termálfürdő 8. Zilele Marghitei / Marghita Days / Város napok.

9. Drumul Crucii / The Cross Way / A kereszt útja 10. Biserica romano-catolică (1722) / The Roman-Catholic church / Római katolikus templom 11. Biserica ortodoxă Ghenetea / The Orthodox Church / Ortodox templom 12. Vedere aeriană / Aerial view / Margitta madártávlatból 13. Judecătoria Marghita / Law court/ Bíróság 14. Ghenetea - vedere aeriană / Aerial view / Genyéte madártávlatból 15. Bustul Dr. Pop Mircea (1927-1990) 58 / Statue of Dr. Pop Mircea / Dr. Pop Mircea szobra

7

8

9

10

12

13

14

15 11

Nucet Diófás

www.primarianucet.ro

Oraşul Nucet este situat la poalele munţilor Bihor, în pitoreasca depresiune a Beiuşului, la 12 km de oraşul Ştei şi 93 de km de Oradea.

Din Nucet, pe şoseaua DN75, turiştii pot ajunge în zona Arieşeni – Vârtop, punct de plecare către numeroase obiective de interes: Poarta Bihorului, Groapa Ruginoasă (rezervaţii geologice), Valea Sighiştelului şi pârtiil de schi de la Arieşeni şi Vârtop.

Localităţi componente: Nucet, Băiţa (1585 Rézbánya), Băiţa Plai Nr. de locuitori: 2.394 Monument istoric: biserica romano-catolică „Sfânta Maria Mică” (1780) – Băiţa.

Elemente peisagistice: Poarta Bihorului, Groapa Ruginoasă (rezervaţii geologice).

1 Nucet town is located at the feet of the Bihor Mountains in the beautiful Beius Depression at a distance of 12 km from Ştei and 93 km from Oradea. From Nucet the DN75 national road leads the tourists to the Arieşeni – Vârtop region, which is a starting point for many interesting sights: Poarta Bihorului, Groapa Ruginoasă (geological reservations), Valea Sighiştelului and ski slopes in Arieşeni.

4

Villages around: Nucet, Băiţa (1585 Rézbánya), Băiţa Plai No. of inhabitans: 2.394 Historical monument: the “St. Maria Mică” Roman-Catholic church (1780) – Băiţa.

Sightseeing: Poarta Bihorului cave, Groapa Ruginoasă – The Rust-Coloured Pit

Diófás a Bihari Hegység lábánál fekvő település, a festői belényesi medence szívében 12 km-re Vaskohsziklástól és 93 km-re Nagyváradtól. Diófásról, a DN75-ös országúton megközelíthető a Vértop hágó, ahonnan túrázni lehet a Bihar-kapuhoz, a Rozsdaszakadékhoz (geológiai rezervátum) és az ottani sípályákhoz.

Hozzá tartozó települések: Diófás, Rézbánya (1585 Rézbánya), Băiţa Plai.

Lakosok száma: 2.394 Történelmi örökség: Kisboldogasszony római katolikus templom (1780) – Rézbányán.

Satul de vacanţă Vârtop - Pârtia Piatra Grăitoare / Vartop holiday willage - Piatra Grăitoare ski splope/ Vertop vakációs falu - Piatra Grăitoare sípálya 2. Satul de vacanţă Vârtop / Vartop holiday willage / Vértop vakációs falu 3. Biserica romano-catolică „Sfânta Maria Mică” Băiţa (1780) / The RomanCatholic church / Római katolikus templom 4. Primăria oraşului Nucet / The Town Hall / Diófási Polgármesteri Hivatal 5. Băiţa Plai - intrare la mina de uraniu / Uranium mine entrance / Uránbánya bejárat 6. Satul de vacanţă Vârtop / Vartop holiday willage / Vértop vakációs falu 7. Biserica ortodoxă din curtea Spitalului de Psihiatrie Nucet / The Orthodox Church from The Psychiatric Hospital / Ortodox templom a Pszichiátriai Kórház udvarán 8. Băiţa / Băiţa / Rézbánya 9. Satul de vacanţă Vârtop - Pârtia Piatra Grăitoare / Vartop holiday willage - Piatra Grăitoare ski splope/ Vertop vakációs falu - Piatra Grăitoare sípálya 10. Biserica ortodoxă din Nucet/ The Orthodox Church / Ortodox templom 11. Peştera Porţile Bihorului / Porţile Bihorului Cave / Biahr kapuja barlang 1.

60

8

5

3 7 2 6

9

10

11

Salonta

Nagyszalonta www.salonta.net www.salonta.ro Atestare documentară 1332 sacerdos de villa Zalancha

2

Municipiul Salonta, al doilea ca număr de locuitori din judeţul Bihor după municipiul Oradea, este aşezat în extremitatea vestică a ţării, lângă graniţa cu Ungaria (punct de trecere a frontierei la distanţă de 15 km), la 40 km sud de Oradea.

Nr. de locuitori: 18.137 Monumente istorice şi de arhitectură: „Turnul Ciunt” (sec. XVII). Călătorul aflat în Salonta se poate opri în casele ce au aparţinut poeţilor Arany János, Sinka István şi Zilahy Lajos, poate depune o floare la statuile acestora sau a revoluţionarului paşoptist Kossuth Lajos sau poate admira Turnul Ciunt ori Palatul “Arany” care adăposteşte Biblioteca orăşenească “Teodor Neş” şi o galerie de artă. Demne de interes sunt şi bisericile oraşului şi clădirea Primăriei.

Documentary testimony 1332 sacerdos de villa Zalancha Salonta is the second largest settlement from Bihor county, after Oradea, and it is located at the western part of the country near the Hungarian border.

3 1

No. of inhabitans: 18.137 Historical and architectural monuments: The “Truncated Tower” (XVII).

The visitors of Salonta can see the memorial houses of Arany János, Sinka István and Zilahy Lajos, the statue of Kossuth Lajos, the “Truncated Tower” and the “Arany” Palace which hosts the “Teodor Neş” library and an art gallery. The building of the Town Hall, and the churches are also very interesting.

Első okleveles említés 1332 sacerdos de villa Zalancha Nagyszalonta a lakosok számát tekintve Bihar megye második legnagyobb települése Nagyvárad után. A város az ország legnyugatibb pontján fekszik, közel Magyarország határához (15 km. távolságra a határátkelőtől).

Lakosok száma: 18.137 Történelmi és építészeti öröksége: Csonkatorony (XVII. század), Arany János Emlékmúzeum, amely a felújított Csonkatoronyban van, Sinka István, Zilahy Lajos szülőháza, Kossuth Lajos köztéri szobra. Az Arany Palotában kapott helyet a Teodor Neş városi könyvtár, valamint egy művészeti galéria. A látnivalók között számos templomot és a városháza épületét is megemlíthetjük.

“Turnul Ciunt” (1636) / The “Truncated Tower”/ Csonkatorony 2. Salonta în Cartea Recordurilor Guiness, cu cea mai mare cantitate de gulaş, gătită în acelaşi recipient / Guinness World Record The biggest Gulas / Gulyás főzés világrekord Nagyszalontán 3. Muzeul Arany János / Museum / Múzeum 4. Biserica ortodoxă “Pogorârea Sfântului Duh”, fostă greco-catolică (1933 - 1937)/ Orthodox Church / Ortodox templom 5. Preşedintele Slovaciei, Ivan Gasparovici, în vizită la Consulatul Onorific al Republicii Slovace / President of Slovakia visiting the Honorifc Consulate of the Slovak Republic/ Ivan Gasparovici, a szlovák elnök, a Bihar megyei Szlovák Konzulátusánál 6. Biserica ortodoxă (1931) şi statuia lui Avram Iancu / The Orhodox Church and the Avram Iancu statue / A z orthodox templom és Avram Iancu Szobra 7. Monumentul Bocskai / The Bocskai monument / Bocskai emlékszobor 8. Biserica baptistă (1903) / The Baptist Church / Baptista templom 9. Biserica reformată (1750)/ The Reformed Church / Református templom 10. Statuia Kosuth Lajos (1901) / Statue / Kosuth Lajos Szobor 11. Primăria oraşului Salonta (1906) / Town Hall / Polgármesteri Hivatal 12. Biserica romano-catolică (1875) / The RomanCatholic Church / Római katolikus templom 13. Salonta – vedere aeriană / Aerial view / Nagyszalonta madártávlatból 14. Statuia lui Arany János (1907) / Statue / Arany János szobra 15. Teodor Neş - bust / Statue / Teodor Neş szobra 16. Casa memorială Arany János / Arany János memorial house / Arany Porta 17. Strand / Lido / Strand 62 18. Gara Salonta / Railway Station / Vasútállomás 1.

11 13

12

4

5

6 8

7

9

10

14

16

15

18

17

Săcueni

Székelyhíd www.sacueni.ro www.szekelyhid.ro Atestare documentară 1214 Sashad Cel mai nou oraş al judeţului Bihor, se află pe drumul naţional 19, ce leagă Oradea de Satu Mare, la 40 km nord faţă de Oradea. Este nod feroviar al căilor ferata Oradea – Satu Mare şi Săcueni - Şimleul Silvaniei; din anul 2004 punct de trecere a frontierei cu Ungaria.

Localităţi componente: Săcueni (1214 Sashad), Cadea (1270 villa Kaga), Olosig (1294 Enlolazy), Cubulcut (1294 Kubulkut), Ciocaia (1338 villa Chokol), Sânnicolau de Munte (1294 Sanctus Nicolaus).

Nr. de locuitori: 11.599 Monumente istorice şi de arhitectură: Curie nobiliară (Casa Fényes, sec. XVIII) – Ciocaia; Biserica reformată (sec. XVIII); Biserica romanocatolică „Sf. Maria Imaculata” (1711-1768) şi Palatul Studenberg (sec. XVIII) – Săcueni.

Elemente peisagistice: Parcurile dendrologice Cadea şi Săcueni, lacul vărgat „Cicoş” Etnografie şi manifestări tradiţionale: Manifestarea anuală „Toamnă pe Valea Ierului” (prima sâmbătă şi duminică din luna octombrie) – Săcueni. Ştrandurile termale de la Săcueni şi Sânnicolau de Munte sunt cunoscute în toată Transilvania.

1

Documentary testimony 1214 Sashad Săcueni lies along the E 671 road, linking Oradea – Satu Mare, 42 km from Oradea. It is a junction of Oradea – Satu Mare and Săcueni – Şimleul Silvaniei railway lines and from 2004 is a public road crossing point with Hungary.

Villages around: Săcueni (1214 Sashad), Cadea (1270 villa Kaga), Olosig (1294 Enlolazy), Cubulcut (1294 Kubulkut), Ciocaia (1338 villa Chokol), Sânicolau de Munte (1294 Sanctus Nicolaus).

No. of inhabitans: 11.599 Historical and architectural monuments: the Reformed Church (18th century), the RomanCatholic church (1711-1768), the Stubenberg Castle (18th century) today primary schoool, the Fenyes House (18th century) Sights: the Cicos lake, the dendrological parks from Cadea and Săcueni.

Events: every year is held The Ermelleki Osy (Er region Autumn) festival. The thermal baths from Săcueni and Sannicolau de Munte are well-known all over Transylvania.

4

5

8

9

Első okleveles említés 1214 Sashad Székelyhíd az Érmelléken, Nagyváradtól 40 km-re északra fekszik, a 19-es főúton. A Nagyvárad-Szatmárnémeti és a Székelyhíd–Szilágysomlyó vasútvonal csomópontja és 2004-től román-magyar határátkelőhely.

Hozzá tartozó települések: Székelyhíd (1214 Sashad), Nagykágya (1270 villa Kaga), Érolaszi (1294 Enlolazy), Érköbölkút (1294 Kubulkut), Csokaly (1338 villa Chokol), Hegyközszentmiklós (1294 Sanctus Nicolaus).

Lakosok száma: 11.599 Történelmi és építészeti öröksége: a XV. (XVII) századi gótikus református templom, a XVII. századi barokk római katolikus templom, a Stubenberg kastély, a pincesor, a turulmadaras millenniumi emlékmű, a Rákóczi-, Petőfi- és Ady emléktáblák, a csokalyi Fényes Elek emlékpark, a Csíkos tó. A székelyhídi és a hegyközszentmiklósi termálstrand Erdély szerte ismert. Az Érmelléki Ősz kulturális versenynek (szeptember első hétvégéjén) és az Érmelléki Borversenynek tíz éves, nagysikerű hagyománya van.

1. Vedere aeriană / Aerial view / Madártávlatból 2. Palatul Dietrichstein-Stubenberg (XVIII) / Palace / Dietrichstein - Stubenberg kastély 3. Pivniţe (Drumul vinului) / Wine cellars / Pincesor (Sósút) 4. Primăria oraşului Săcueni / Town Hall / Székelyhídi Polgármesteri Hivatal 5. Cadea - fosta reşedinţă a familiei contelui Pongrácz Jenő (1820) / Lónyai-Pongrácz castle / Nagykágyai Lónyai-Pongrácz kastély 6. Biserica reformată Ciocaia (1724-1725) / The Reformed Church / A csokalyi református templom 7. Casa de Cultură Săcueni / The Cultural House / Kultúrotthon 8. Biserica reformată Cubulcut (1730) / Reformed Church/ Érköbölkúti református templom 9. Vedere aeriană / Aerial view / Madártávlatból 10. Biserica reformată Olosig (1825-1835) / Reformed church / Érolaszi református templom 11. Ştrandul termal Săcueni / Thermal lido / A székelyhídi termálfürdő 12. Ştrandul termal Sânnicolau de Munte / Thermal lido/ Hegyközszentmiklósi termálfürdő 13. Ciocaia - Curia nobiliară Fényes (XVIII) - rămăşiţe/ Fényes mansion / Fényes Elek kúria maradványa 14. Biserica reformată Săcueni (XIII) / The reformed church / A székelyhídi református templom 15. Biserica romano-catolică Săcueni (1764-1768) / The Roman-Catholic church / A székelyhídi római katolikus plébaniatemplom 64 16. Casă din Sânnicolau de Munte / Old house / Hegyközszentmiklósi régi ház 17. Biserica reformată Cadea (1799) / Reformed church / Nagykágyai református templom

17

16

2 6

10

15

3

7

11

12

14

13

Ştei

Vaskohsziklás www.stei.ro www.primariastei.ro Atestare documentară 1580 Skey Mică aşezare de la poalele Munţilor Apuseni, oraşul Ştei este străbătut de DN 76 (E79), ce leagă municipiile Oradea şi Deva, la 81 km sudest de Oradea şi este situat pe malul drept al Crişului Negru. Este un oraş (cunoscut ca Dr. Petru Groza sub regimul comunist) care a luat naştere în anul 1952 lângă satul cu acelaşi nume.

Nr. de locuitori: 8.648 Documentary testimony 1580 Skey It is a small settlement at the feett of the Apuseni Mountains (Western Carpathians), 81 km south-east from Oradea, on the right banks of Crisul Negru River. The Oradea- Deva DN 76 (E79) road crosses Ştei. The town was founded in 1952, near a village of the same name, as an industrial center for the grinding of uranium mined in nearby Băiţa. Between 1958 and 1996, it was named Dr. Petru Groza, after the Romanian socialist leader who had died in 1958.

No. of inhabitans: 8.648 Első okleveles említés 1580 Skey Vaskohsziklást, a Nyugati Érchegység lábánál meghúzódó kis települést a 76-os főút (E79) szeli át, amely összeköti Nagyváradot és Dévát. A városka Nagyváradtól 81 km-re fekszik délkelet irányban, a Fekete-Körös jobb partján. A várost 1952-ben alapították az azonos nevű falu mellett, a szomszédos rézbányán kitermelt uránérc őrlésére. 1958 és 1990 között Dr. Petru Groza volt a város neve, Románia korábbi miniszterelnökéről elnevezve.

Lakosok száma: 8.648

1 9

1. Vedere aeriană / Aerial view / Madártávlatból 2. Casă / House / Ház 3. Biserica ortodoxă “Sfinţii Apostoli Petru şi Pavel“ / Orthodox Church / Ortodox templom 4. Statuia lui Miron Pompiliu / Statue / Miron Pompiliu szobor 5. Noua biserică ortodoxă / The new Orthodox Church / Az új ortodox templom 6. Pompierii / Fire department / Tűzoltóosztag 7. Sediu de firmă / Company headquaters/ Cégszékhely 8. Sediu de firmă / Company headquaters/ Cégszékhely 9. Primăria / Town Hall / Városháza

66

2 6

4

7

5 8

3

Valea lui Mihai Érmihályfalva

www.valealuimihai.ro www.ermihalyfalva.ro Atestare documentară 1270 praedium Mihail Oraşul Valea lui Mihai este situat în partea de nord–vest a judeţului Bihor, la 67 km. de Oradea. Intravilanul cât şi extravilanul aparţinător oraşului se încadrează în unitatea de relief de câmpie, în zona de câmpie înaltă subcolinară a Câmpiei Careiului (Nyirului).

Nr. de locuitori: 10.317

2

Etnografie şi manifestări tradiţionale: Zilele Salcâmului în Floare (luna mai).

Documentary testimony 1270 praedium Mihail Valea lui Mihai lies along the E 671 (DJ 19) road, 67 km from Oradea and Satu Mare.

It is a railway junction of Oradea – Satu Mare and Carei - Debrecen rail line. Valea lui Mihai – Nyirábrány is a public road and railway border crossing point.

No. of inhabitans: 10.317 Etnography and heritage: Blossoming Acacia Days held in May.

Első okleveles említés 1270 praedium Mihail Érmihályfalva Bihar megye északnyugati határán terül el, 67 km-re Nagyváradtól, fontos vasúti és közúti csomópont Nagyvárad és Szatmár között, ugyanakkor nemzetközi közúti és vasúti határátkelő Magyarország irányába. A település mezőváros, földrajzilag a Nyíri (Károlyi) síkság magasdombjaihoz tartozik.

3

1

4

15

Lakosok száma: 10.317 Néprajzi és hagyományörző tevékenységek: Nyíló Akác Napok (májusban).

1. Biserica romano-catolică / The RomanCatholic church / A római katolikus templom 2. Fosta primărie / The former Local Hall / A régi polgármesteri hivatal 3. Clopot din 1941 / Bell from 1941 / Harang 1941-ből 4. Monumentul martirilor anticomunişti din 1956 / Anticomunist monument from 1956 / Az 1956-os “Érmihályfalvi Csoport” emlékműve 5. Primăria oraşului Valea lui Mihai / Town Hall / Érmihályfalvi Polgármesteri Hivatal 6. Carul alegoric cu flori al oraşului Valea lui Mihai de la Carnavalul Florilor Debreţin 2006 / The truck of flowers from Valea lui Mihai from the Flower Carnival, Debrecen 2006 / Érmihályfalva virágkocsija a 2006-os debreceni Virágkarneválkor 7. Gara / Railway station / Vasútállomás 8. Monument / Monument / Emlékmű 9. Sediu bancă - fostă farmacie (1802)/ Bank headquarters / Bank - régi patika 10. Sinagoga / Synagogue / Zsinagóga 11. Biserica reformată (1714) / The Reformed church / Református templom 12. Zilele Salcâmului în Floare / “Salcâmul în Floare” Days / Nyíló Akác Napok 13. Interior din biserica romano-catolică / The interior of the Roman-Catholic church / Római katolikus templom 14. Muzeul Orăşenesc de Istorie şi Etnografie “Andrássy Ernő” / Museum / Andrássy Ernő Múzeum 15. Vedere aeriană / Aerial view / Madártávlatból

68

13 14

7

8

5

6 9 10

11

12

Vaşcău Vaskóh

www.primariavascau.ro Atestare documentară 1552 Nayhko Oraşul este situat în extremitatea sud-estică a judeţului Bihor, la o distanţă de 86 km faţă de municipiul Oradea, pe DN76 (E79), în depresiunea Beiuşului, pe cursul superior al râului Crişul Negru.

Localităţi componente: Vaşcău (1552 Nayhko), Câmp (1600 Keompeolsboy), Câmp-Moţi (1600 Keompelsboy), Coleşti (1580 Kolest), Vărzarii de Sus (1552 Felseofywes), Vărzarii de Jos (1552 Alsofywes).

Nr. de locuitori: 2.839 Monumente istorice şi de arhitectură: biserica de lemn „Sfinţii Arhangheli” (sec. XVIII) – Coleşti.

Elemente peisagistice: Avenul Câmpeneasca şi Izbucul Boiu (rezervaţie speocarstică).

Documentary testimony 1552 Nayhko Vaşcău town is situated at the south-eastern extremity of Bihor county, at a distance of 86 km from Oradea on the DN76 (E79) road. Geographically it lies in the Beiuşului Depression on the superior course of the Crişul Negru River.

Villages around: Vaşcău (1552 Nayhko), Câmp (1600 Keompeolsboy), Câmp-Moţi (1600 Keompelsboy), Coleşti (1580 Kolest), Vărzarii de Sus (1552 Felseofywes), Vărzarii de Jos (1552 Alsofywes).

No. of inhabitans: 2.839 Historical and architectural monument: The “Sf. Arhangheli” Orthodox wooden church (XVIII) – Coleşti.

Sightseeing: The Câmpeneasca aven and The Boiu spring (speo-carstical reservation).

2

Első okleveles említés 1552 Nayhko

1

A város Bihar megye délkeleti határánál fekszik, 86 km-re Nagyváradtól, a 76-os főút mentén (E79), a belényesi medencében, a Fekete-Körös felső folyásán.

3

A község falui: Vaskóh (1552 Nayhko), Câmp (1600 Keompeolsboy), Câmp-Moţi (1600 Keompelsboy), Kolafalva (1580 Kolest), Felsőfüves (1552 Felseofywes), Alsófüves (1552 Alsofywes).

Lakosok száma: 2.839 Történelmi és építészeti öröksége: Szent Arkangyalok fatemplom (XVIII. század) – Kolafalván.

Szép tájak: Kimpanyászka-barlang és Vaskohmező búvópatak (karsztikus barlangrezervátum).

1. Panoramă / Panorama / Tájkép 2. Câmp - cuptor de var / Field – Lime oven / Mészégető kemence a mezőn 3. Casă veche / Old house / Régi ház 4. Car vechi / Old carriage / Régi szekér 5. Biserica ortodoxă Vărzarii de Jos (1857) / The Orthodox Church from Vărzarii de Jos / Alsófüvesi ortodox templom 6. Biserica de lemn Coleşti (1752) / The wooden church in Coleşti / Kolafalvi fatemplom 7. Sculptură / Sculpture / Szobor 8. Biserica ortodoxă Câmp (1850) / The Orthodox Church from Câmp / Vaskohmezői ortodox templom 9. Casa Memorială Nicolae Bogdan / The Nicolae Bogdan memorial house / Nicolae Bogdan Emlékház 10. Coleşti - case vechi / Coleşti – old houses / Kolafalva – régi házak 11. Biserica romano-catolică Vaşcău (1744) The Roman-Catholic church / A vaskohi római katolikus templom 12. Biserica ortodoxă Vaşcău (1716) / The Orthodox Church / Vaskohi ortodox templom 13. Biserica ortodoxă Vărzarii de Sus (1859) / The Orthodox Church / Felsőfüvesi ortodox templom

70

7

8

4

5 9

11

12

6

10

13

COMUNE

C O M M U N E S K Ö Z S É G E K

Abram

Érábrány www.abram.ro

Atestare documentară 1216 villa Abram

4 Comuna Abram se află în zona Dealurilor Barcăului, fiind străbătută de râul Barcău. Se află la 6 km de municipiul Marghita şi 64 km nord de Oradea.

Localităţi componente: Abram (1291 villa Abram), Cohani (1454 Kolyan), Dijir (1410 Dizer), Iteu (1321 Lykeu) , Iteu Nou (1956), Margine (1406 possesio walachalis Zeltarlow), Satu Barbă (1406 Barby, Barby Janusfalwa), Şuiug (1422 possesio volachalis Zvnyogd).

Nr. de locuitori: 3.354 Monument istoric şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn “Sf. Arhangheli” (1700) – Margine.

Etnografie şi manifestări tradiţionale: atelier de împletituri din nuiele – Şuiug.

Documentary testimony 1216 villa Abram

5 Abram village lies in the region of Barcau Hills, the Barcau river crosses it. It is located 6 km from Marghita and 64 km from Oradea.

6

1

Villages around: Abram (1291 villa Abram), Cohani (1454 Kolyan), Dijir (1410 Dizer), Iteu (1321 Lykeu), Iteu Nou (1956), Margine (1406 possesio walachalis Zeltarlow), Satu Barbă (1406 Barby, Barby Janusfalwa), Şuiug (1422 possesio volachalis Zvnyogd).

No. of inhabitans: 3.354 Historical monument: “Sf. Arhangheli” Orthodox wooden church (1700) – Margine.

Etnography and heritage: basketwork in Suiug.

Első okleveles említés 1216 villa Abram Érábrány község a Berettyó völgyében terül el, 6 km-re Margittától és 64 km-re Nagyváradtól.

A község falui: Érábrány (1291 villa Abram), Berettyókohány (1454 Kolyan), Dizsér (1410 Dizer), Lüki (1321 Lykeu), Újlüki (1956), Széltalló (1406 possesio walachalis Zeltarlow), Újbártfalva (1406 Újbárfalva, Barby Janusfalwa), Szunyogd (1422 possesio volachalis Zvnyogd).

Lakosok száma: 3.354

7

2

Történelmi örökség: Arkangyalok ortodox fatemplom (1700) – Széltallón.

Néprajzi és hagyományörző tevékenységek: a szunyogdi kosárfonás

3

1. Abram – biserica fostei mănăstiri premonstratense (1234) / The church of late premonstratense mansion / Az érábrányi volt premontrei kolostor temploma 2. Margine – biserica ortodoxă de lemn (1700) / The Orthodox Wooden Church / A széltallói ortodox fatemplom 3. Iteu – casă veche / Old house / Lüki régi ház 4. Şuiug – casă veche / Old house / Szunyogdi régi ház 5. Satu Barbă – vedere / Sight / Újbártfalvi látkép 6. Dijir – vedere / Sight / Dizséri látkép 7. Iteu – pivniţe vechi / Old cellars / Lüki régi pincék

75

Abrămuţ

Vedresábrány www.primaria-abramut.ro Atestare documentară 1334 Mogosabraam Comuna Abrămuţ este situată la 65 km de Oradea pe direcţia nord-est, la 4 km de Marghita.

Localităţi componente: Abrămuţ (1332 Mogosabraam), Crestur (1311 Kereztwr), Făncica (1274 Felfonchika), Petreu (1215, 1229 villa Petri).

Nr. de locuitori: 3.019

2

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica reformată (1643) – Abrămuţ. cetatea de pământ “Zongora” de la Petreu.

1 Documentary testimony 1334 Mogosabraam Abramut lies in the north-eastern part of the county, 65 km from Oradea, and 4 km from Marghita.

Villages around: Abrămuţ, (1332 Mogosabraam) Crestur (1311 Kereztwr), Făncica (1274 Felfonchika), Petreu (1215, 1229 villa Petri).

No. of inhabitans: 3.019 Historical and architectural monument: the Reformed Church in Abramut from 1643, the soil fortress “Zongora” in Petreu.

Első okleveles említés 1334 Mogosabraam Vedresábrány Bihar megye északkeleti részén, Nagyváradtól 65 km-re, Margittától 4 km-re helyezkedik el.

3 5

A község falvai: Vedresábrány, (1332 Mogosabraam), Apátkeresztúr (1311 Kereztwr), Érfancsika (1274 Felfonchika), Monospetri (1215, 1229 villa Petri).

Lakosok száma: 3.019 Történelmi és építészeti öröksége: az 1643-ban épült vedresábrányi református templom, a monospetri Zongora földvár.

4 6

1. Petreu – casă veche (1850) şi biserica reformată (XVII) / Old house and the Reformed Church / Monospetri régi ház és a református templom 2. Petreu - biserica ortodoxă (1890-1900) / The Orthodox Church / A monospetri ortodox templom 3. Abrămuţ - biserica reformată (XIII) / Reformed Church/ Vedresábrányi református templom 4. Făncica - vedere / Sight / Érfancsikai látkép 5. Crestur - ruine biserică medievală / Medieval church ruins / Apátkeresztúri középkori templomrom 6. Conacul Zíchy / Zíchy Mansion / Zíchykúria

76

Aştileu Esküllő

www.primaria-astileu.ro

1

2 3

Atestare documentară 1335 Uskeleu Comuna Aştileu este aşezată în partea de nordest a judeţului Bihor, la o distanţă de 40 km de Oradea, fiind situată la contactul dintre platoul calcaros Pădurea Craiului şi depresiunea tectonică de tip golf Vadu Crişului.

Localităţi componente: Aştileu (1335 Uskeleu), Călăţea (1475, 1552 Kalotha), Chistag (1220 villa Questest), Peştere (1692 Bestele / Pestere), Poiana Cornetu.

Nr. de locuitori: 3.799 Monument istoric: conac (sec. XVIII) – Aştileu.

Elemente peisagistice: peştera Igriţa (rezervaţie speologică).

5

Documentary testimony 1335 Uskeleu Aştileu village is in the north-eastern part of the county, 40 km far from Oradea, being located at the borderline of the limestone plateau of Pădurea Craiului and the tectonic depression of Vadu-Crişului.

Villages around: Aştileu (1335 Uskeleu), Călăţea (1475, 1552 Kalotha), Chistag (1220 villa Questest), Peştere (1692 Bestele / Pestere), Poiana Cornetu.

No. of inhabitans: 3.799

4

Historical monument: mansion (XVIII) – Aştileu.

Sightseeing: Igriţa cave (speological reservation).

Első okleveles említés 1335 Uskeleu Esküllő község a megye északkeleti részén fekszik, 40 km-re Nagyváradtól, a Királyhágó mészkő-fennsíkja és Körösrév tektonikus medencéjének találkozásánál.

6

A község falvai: Esküllő (1335 Uskeleu), Kalota (1475, 1552 Kalotha), Keszteg (1220 villa Questest), Kőrösbarlang (1692 Bestele / Pestere), Poiana Cornetu.

Lakosok száma: 3.799 Történelmi örökség: esküllői kúria (XVIII. század).

Látnivalók: Igric barlang (barlangászati rezervátum).

7

1. Peştere – biserica ortodoxă (1934-1952) / The Orthodox Church / Az körösbarlangi ortodox templom 2. Aştileu - vedere / Sight / Esküllői látkép 3. Chistag – carieră de piatră / Stone exploitation / A kesztegi kőbánya 4. Poiana Cornetu – biserica ortodoxă / The Orthodox Church / A Poiana Cornetu ortodox templom 5. Călăţea - gospodărie / Farm / Kalotai gazdaság 6. Călăţea - vedere / Sight / Kalotai látkép 7. Chistag – fabrica de ciment / Cement factory / A kesztegi cementgyár

77

Auşeu Kisősi

www.auseu.ro Atestare documentară 1406 posseisio walachalis Ewsy Comuna Auşeu este situată în depresiunea VadBorod, mărginită la nord de munţii Plopişului.

Se află pe drumul european E 60, la 47 km est de Oradea şi la 8 km de Aleşd.

Localităţi componente: Auşeu (1406 posseisio walachalis Ewsy), Cacuciu Vechi (1482, 1552 Olah Kakwch), Codrişoru, Gheghie (1406 possesio walachalis Gegen), Groşi (1406 possesio walachalis Thythews), Luncşoara (1214 villa Loc).

Nr. de locuitori: 3.035

2

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Apostoli Petru şi Pavel” (sec. XVIII) - Gheghie, castelul de vânătoare Zíchy (1860), biserica ortodoxă de lemn „Sf. Gheorghe” (1760) – Luncşoara, casa parohială (1927) - Groşi, arhitectură tradiţională şi moară de apă – Luncşoara.

Manifestări etnografice şi tradiţionale: colecţia de artă Petre Bodeuţ – Auşeu;

4

1

Documentary testimony 1406 posseisio walachalis Ewsy Auşeu is situated in the Vad-Borod depression, bordered in north by Plopişului Mountains. You can reach it by the E 60 road, 47 km from Oradea and 8 km from Aleşd.

Villages around: Auşeu (1406 posseisio walachalis Ewsy), Cacuciu Vechi (1482, 1552 Olah Kakwch), Codrişoru, Gheghie (1406 possesio walachalis Gegen), Groşi (1406 possesio walachalis Thythews), Luncşoara (1214 villa Loc).

No. of inhabitans: 3.035 Historical and architectural monuments: the ”Sf. Apostoli Petru and Pavel” Orthodox wooden church (XVIII), Zíchy castle (1860) – Gheghie; the “Sf. Gheorghe” Orthodox wooden church (1760) – Luncşoara, parish from Groşi (1927), traditional architecture and watermill – Luncşoara.

Etnography and heritage: Petre Bodeuţ artwork-collection – Auşeu

3

Első okleveles említés 1406 posseisio walachalis Ewsy Kisősi község a Rév-Báród medencében található, északról a Réz-hegység határolja. Az E60-as főút mentén fekszik, 47 km-re Nagyváradtól és 8 km-re Élesdtől.

A község falvai: Kisősi (1406 posseisio walachalis Ewsy), Oláhkakucs (1482, 1552 Olah Kakwch), Szekatura, Kőrösgégény (1406 possesio walachalis Gegen), Tőtös (1406 possesio walachalis Thythews), Élesdlok (1214 villa Loc).

Lakosok száma: 3.035 Történelmi és építészeti öröksége: Péter és Pál ortodox fatemplom (XVIII. század), Zíchy-kastély (1860) – Körösgégény; Szent György Ortodox fatemplom (1760) – Élesdlok, a tőtösi parókia, az élesdloki hagyományos építészet és vízimalom.

6

Néprajzi és hagyományörző tevékenységek: Petre Bodeuţ műgyűjteménye Kisősiben.

1. Gheghie - biserica ortodoxă de lemn (sec.

XVIII) / The Orthodox Wooden Church / A körösgégényi fatemplom 2. Cacuciu Vechi – arhitectură veche / Old architecture / Oláhkakucsi régi községháza épületdísz 3. Gheghie - biserica ortodoxă de lemn (sec. XVIII) - detaliu / The Orthodox Wooden Church - detail / A körösgégényi fatemplom - részlet 4. Auşeu – casa Alexandru Roman (18261897) / Alexandru Roman (1826-1897) house / A kisősi Alexandru Roman (1826-1897) Emlékház 5. Luncşoara - biserica ortodoxă de lemn (1760) / The Orthodox Wooden Church / Az élesdloki fatemplom 6. Groşi – poarta de lemn a casei natale Petre Bodeuţ (1917-1995) / The wooden front door of Petre Bodeuţ born house / A tőtösi Petre Bodeut szülőház fakapuja 7. Gheghie – fostul castel de vânătoare Zíchy (1860) / The late Zíchy Castle / A körösgégényi volt Zíchy kastély

78

5 7

Avram Iancu

Keményfok

www.primaria-avramiancu.ro Atestare documentară 1828 Keményfok Comuna Avram Iancu este cea mai sudică comună din partea bihoreană a Câmpiei Crişurilor, pe drumul naţional E79 ce leagă Oradea de Arad, la 58 km de Oradea.

Localităţi componente: Avram Iancu (1828 Keményfok), Ant (Ont 1353), Tămaşda (1169 villa Tamasd).

Nr. de locuitori: 1.828 Monumente istorice şi de arhitectură: bazilica romanică (biserică, sec. XIII-XIV) – „Simonta” (aşezare, ep. bronzului) şi „Barantău” (aşezare, ep. dacică) – Tămaşda.

Documentary testimony 1828 Keményfok

2 1 4

Avram Iancu is a village in the south-eastern extremity of the Câmpia Crişurilor from Bihor county, along the E79 national road at a distance of 58 km from Oradea.

Villages around: Avram Iancu (1828 Keményfok), Ant (Ont 1353), Tămaşda (1169 villa Tamasd).

No. of inhabitans: 1.828 Historical and architectural monuments: Roamanesque style Church (XIII-XIV) – “Simonta” (ancient settlement) and “Barantău” (ancient dacian settlement) – Tămaşda.

Első okleveles említés 1828 Keményfok Avram Iancu község, a Körös-fennsík bihari részének legdélebbi települése, az E79-es főúton fekszik Arad és Nagyvárad között, ez utóbbitól 58 km-re.

A község falvai: Keményfok (1828 Keményfok), Ant (Ont 1353), Tamáshida (1169 villa Tamasd).

Lakosok száma: 1.828 Történelmi és építészeti örökség: román stílusú templom (XIII.-XIV. század) – Simonta (bronzkori tele-pülés) és Barantó (dák település) – Tamáshida.

3

5

6

1. Tămaşda – vedere cu bazilica romanică (sec. XIII) / Sight with the middle age origin, Romanesque style, once three naves church built of brick (13th century)/ Tamáshidai látkép a régi román stílusú templommal (XIII. század) 2. Ant – biserica reformată (1862) / The Reformed Church / Az anti református templom 3. Avram Iancu - Statuia lui Avram Iancu/ Statue of Avram Iancu / Avram Iancu szobra 4. Tămaşda – Primăria cu biserica ortodoxă în fundal (1866) / Local Hall with the ortodox church in the back / A tamáshidai községháza, háttérben az ortodox templom 5. Crişul Negru la Ant / The Black Criş at Ant / A Fekete-Körös Antnál 6. Avram Iancu - Vedere / Sight / Keményfoki látkép

79

Balc

Bályok www.primaria-balc.ro

Atestare documentară 1213 terra Baluc Comuna Balc se află în zona Dealurilor Barcăului, fiind străbătută de râul Barcău. Se află la 22 km nord-est de municipiul Marghita şi la 80 km de Oradea.

Localităţi componente: Balc (1213 terra Baluc), Almaşu Mare (1760-1762 Almás), Almaşu Mic (12911294 villa Alumas), Ghida (1386, 1410 villa olachalis Deda), Săldăbagiu de Barcău (1406 poss. Walachalis Zaldobagh).

Nr. de locuitori: 3.579 Monumente istorice şi de arhitectură: „Cariera de piatră” (aşezare din neolitic) – Balc; amplasament de fortificaţie medievală (sec. XIII-XIV) – Almaşu Mare, biserica reformată (1791) şi castelul DeghenfeldSchönburg (1896), azi sediul schelei de producţie Suplacu de Barcău – Balc.

Elemente peisagistice: Parcul Dendrologic Balc.

1 Documentary testimony 1213 terra Baluc

2

Balc is in the Barcăului Hills region, the Barcău river flows through it. You will find it at 22 km from Marghita city and 80 km from Oradea.

Villages around: Balc (1213 terra Baluc), Almaşu Mare (1760-1762 Almás), Almaşu Mic (1291-1294 villa Alumas), Ghida (1386, 1410 villa olachalis Deda), Săldăbagiu de Barcău (1406 poss. Walachalis Zaldobagh).

No. of inhabitans: 3.579 Historical and architecture monuments: „Stone-pit” (stone-age settlement) – Balc; medieval fortress (XIII-XIV) – Almaşu Mare, Reformed Church (1791) and Deghenfeld-Schönburg Castle (1896), today industrial center Suplacu de Barcău – Balc.

Sightseeing: Dendrological Park Balc.

Első okleveles említés 1213 terra Baluc

3

Bályok község a Berettyó völgyében lévő település, melyet a Berettyó folyó szel át Margitta várostól 22-, Nagyváradtól 80 km-re.

A község falvai: Bályok (1213 terra Baluc), Kozmaalmás (1760-1762 Almás), Kisalmás (1291-1294 villa Alumas), Berettyódéda (1386, 1410 villa olachalis Deda), Száldobágy (1406 poss. Walachalis Zaldobagh).

Lakosok száma: 3.579

5

Történelmi és építészeti öröksége: református templom (1791) és a Degenfeld-Schönburg kastély (1896), mely ma a berettyószéplaki termelők székháza.

Szép tájak: Bályoki dendrológiai park.

6 4 1. Balc – vedere aeriană cu castelul Deghenfeld-Schönburg (1896) şi biserica reformată (XIII) / Aerian view with the Deghenfeld-Schönburg castle and the Reformed Church / Madártávlatból a Degenfeld-Schönburg kastély és a református templom Bályokon 2. Săldăbagiu de Barcău - vedere / Sight / Száldobágyi látkép 3. Almaşu Mare - domeniu de vânătoare / Hunting domain / A kozmaalmási vadászterület 4. Cantonul de vânătoare Fagu / Hunting house Fagu / Fagu erdészház 5. Balc - Primăria / Local Hall / A bályoki községháza 6. Almaşu Mic - car cu boi / Ox chariot / Kisalmási ökrösszekér 7. Bivoli din Ghida / Buffalo / Berettyódédai bivalyok

80

7

Batăr

Feketebátor www.batar.bihor.ro Atestare documentară 1202-1203 Batur

2 1 3

Comuna Batăr este situată la extremitatea estică a Câmpiei Crişurilor, fiind străbătută de Crişul Negru. Se află la 17 km de municipiul Salonta şi 57 km de Oradea.

Localităţi componente: Batăr (1202-1203 Batur), Arpăşel (1326 Arpad), Talpoş (1344 Talpamezew), Tăut (1316 Toty).

Nr. de locuitori: 5.241 Monumente istorice şi de arhitectură: „Hârbod” (aşezare sec. XIV) şi „Biserica turcilor” (reşedinţă nobiliară fortificată din sec. XV-XVI) – Batăr, Castelul Markovits (1891), azi grădiniţă – Arpăşel; biserica ortodoxă de lemn „Sf. Gheorghe” (1789) – Tăut.

Elemente peisagistice: Parcul Dendrologic Batăr şi Arpăşel.

Manifestări etnografice şi tradiţionale: colecţie numismatică.

Documentary testimony 1202-1203 Batur Batăr is situated at the most eastern extremity of the Câmpia Crişurilor, the Crişul Negru River flows through it. It is located 17 km from Salonta town and 57 km from Oradea.

Villages around: Batăr (1202-1203 Batur), Arpăşel (1326 Arpad), Talpoş (1344 Talpamezew), Tăut (1316 Toty).

No. of inhabitans: 5.241 Historical and architectural monuments: “Hârbod” (settlement XIV) and “Turkish Church” (noble residence and fortress from the XV-XVI) – Batăr, Markovits castle (1891), today kindergarten – Arpăşel; the “Sf. Gheorghe” Orthodox wooden church (1789) – Tăut.

Sightseeing: Dendrological Park Batăr and Arpăşel.

4

5

Etnography and heritage: numismatic collection.

Első okleveles említés 1202-1203 Batur Feketebátor község, melyet a Fekete-Körös szel át, a Körös-fennsík keleti határán fekszik 17 km-re Nagyszalontától, 57 km-re Nagyváradtól.

A község falvai: Feketebátor (1202-1203 Batur), Árpád (1326 Arpad), Talpas (1344 Talpamezew), Feketetót (1316 Toty).

Lakosok száma: 5.241 Történelmi és építészeti örökség: Hârbod (XIV. századi település) és Törökök temploma (XV-XVI. századi nemesi kúria erődítménnyel), Markovits-kastély (1891), ma óvoda Árpádon; Szent György ortodox fatemplom (1789) Feketetóton.

Szép tájak: a bátori és árpádi dendrológiai park.

Néprajzi és hagyományörző tevékenységek: numizmatikai gyűjtemény.

6

7

1. Talpoş - vedere / Landscape / Talpasi látkép 2. Arpăşel – casa poetului Sárközi Gerő (1908 – 1977) / The Memorial house of poet Sárközi Gerő / Sárközi Gerő költő szülőháza 3. Arpăşel - castelul Markovits (1891), azi grădiniţă / The Markovits castle, today kindergarden / Az árpádi Markovits-kastély, ma óvoda 4. Batăr - Primăria / Local Hall / A feketebátori községháza 5. Tăut – biserica ortodoxă (1789) / The Orthodox Church / A feketetóti fatemplom 6. Batăr – fostă reşedinţă nobiliară (1901) / Ex noble residence / A feketebátori volt nemesi kúria (Lovassy kastély) 7. Biserica reformată Arpăşel (1789) / The Reformed Church from Arpasel / Árpádi református templom

81

Biharia Bihar

www.comunabiharia.ro Atestare documentară 1075 civitas Bichor Comuna Biharia este situată în partea de vest a judeţului Bihor, pe şoseaua naţională Oradea - Satu Mare. Se găseşte pe malul stâng al pârâului Cosmo, afluent al Barcăului, la nord de Oradea (14 km). Este traversată de calea ferată spre Satu Mare şi de drumul judeţean 191 Biharia - Marghita.

1 2

3

Localităţi componente: Biharia (1075 civitas Bichor), Cauaceu (1213 villa Kouachi).

Nr. de locuitori: 5.879 Monumente istorice şi de arhitectură: „Cetatea de pământ” (fortificaţie sec. VII-IX), monumentul generalului Gáspár András, „Lutărie şi Cărămidărie” (aşezare, cimitir sec. XIV) şi „Grădina de legume” (aşezare sec. XI-XIII) – Biharia, biserica reformată (1785) – Cauaceu.

Evenimente locale: Festivalul de trei zile al tinerilor - “Ziua Cetăţii – luna august.

Documentary testimony 1075 civitas Bichor Biharia is situated in the western part of Bihor County, on the national road which links Oradea to Satu-Mare. It lies on the left side of Cosmo brook, a tributary stream of Barcau, north from Oradea (14 km). The commune is crossed by the railway and by the 191 county road Biharia - Marghita.

Villages around: Biharia (1075 civitas Bichor), Cauaceu (1213 villa Kouachi).

No. of inhabitans: 5.879

6

5

Historical and architectural monuments: the Ground Fortress from the VII-IX century and the monument of the general Gáspár András (1848 – 1849), “Lutărie and Cărămidărie” (ancient settlement and cemetery XIV) and “Grădina de legume” (settlement XI-XIII) – Biharia, Reformed Church (1785) – Cauaceu.

Local events: Youth days - “Ziua Cetăţii” – held in august.

Első okleveles említés 1075 civitas Bichor Bihar község a megye nyugati részén, a Nagyvárad-Szatmár főúton fekszik, a Berettyóba ömlő Kösmő patak bal partján, Nagyváradtól északra (14 km). Áthalad rajta a vasút és a 191-es Bihar-Margitta megyei út.

A község falvai: Bihar (1075 civitas Bichor), Hegyközkovácsi (1213 villa Kouachi).

Lakosok száma: 5.879 Történelmi és építészeti öröksége: Földvár (VII.-IX. századi erődítmény), Agyagos és Téglás (XIV. századi település és temető), Vete-ményes (XI-XIII. századi település), valamint Gáspár András honvéd tábornok emlékműve (1848–1849) Biharon, református templom (1785) Hegyközkovácsiban.

Helyi események: A község legjelentősebb rendezvénye a háromnapos Földvári Ifjúsági Találkozó, augusztusban.

1. Cauaceu – vedere cu biserica reformată (1785) / Sight with the Reformed Church/ Hegyközkovácsi, látkép a református templommal 2. Statuia Regelui Ştefan / Statue of King Stefan / István király szobra 3. Biharia - vedere aeriană cu biserica reformată (XIV) / Aerial view / Bihar madártáblatból 4. Zilele comunei / Market / A bihari piac 5. Biserica reformată Biharia (1802)/ Reformed hurch / Bihari református templom 6. Biserica romano-catolică Biharia (1826)/ Roman Catholic Church / Római katolikus templom 7. Cetatea de pământ de la Biharia (sec VIII-IX) / The Ground Fortress / A bihari földvár

82

7

4

Boianu Mare Tasnádbajom

Atestare documentară 1358 Bayon Comuna Boianu Mare este situată în extremitatea nord-vestică a judeţului, în Dealurile Barcăului, la 18 km de Marghita şi 76 km de Oradea.

Localităţi componente: Boianu Mare (1358 Bayon), Corboaia (1913 Korbolytelep, cătun al satului Boianu Mare), Huta (1913 Almaszeghuta), Păgaia (1474 Wzthatho poss. Olahalis), Rugea (Ruzsatag, cătun al satului Boianul Mare 1913).

Nr. de locuitori: 5.879 Monument istoric şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Arhangheli” (1686) pictată în 1785 – Boianu Mare.

Manifestări etnografice tradiţionale: obiceiuri de colindat (Stea, Viflaiem, Pomul), arhitectură tradiţională, ţesături – Boianu Mare.

1 2

4

Documentary testimony 1358 Bayon Boianu Mare is situated in the north-western extremity of the county, on the Barcăului Hills, 18 km from Marghita and 76 km from Oradea.

Villages around: Boianu Mare (1358 Bayon), Corboaia (1913 Korbolytelep den of Boianu Mare), Huta (1913 Almaszeghuta), Păgaia (1474 Wzthatho poss. Olahalis), Rugea (1913 Ruzsatag, den of Boianul Mare).

No. of inhabitans: 5.879 Historical monument: the “Sf. Arhangheli” Orthodox wooden church (1686) painted in 1785 – Boianu Mare.

Etnography and heritage: Christmas carols (Stea, Viflaiem, Pomul), traditional architecture and weaving – Boianu Mare.

Első okleveles említés 1358 Bayon Nagybajom község a megye északnyugati határán fekszik a Berettyó völgyében, Margittától 18-, és Nagyváradtól 76 km-re.

5

A község falvai: Tasnádbajom (1358 Bayon), Korbojtelep (Tasnádbajomi tanya, 1913 Korbolytelep), Hutatelep (1913 Almaszeghuta), Úsztató (1474 Wzthatho poss. Olahalis), Ruzsatag (1913 Ruzsatag, Tasnádbajomi tanya).

Lakosok száma: 5.879 Történelmi öröksége: Arkangyalok ortodox fatemplom (épült 1686-ban, festették 1785-ben).

Néprajzi és hagyományörző tevékenységek: karácsonyi kántálás, hagyományos építkezés, szövés.

3

1. Boianu Mare – biserica ortodoxă de lemn (1686) / The Orthodox Wooden Church / A tasnádbajomi ortodox fatemplom 2. Păgaia - biserica ortodoxă (1938) / Orthodox Church/ Ortodox templom 3. Păşunea de la Rugea / Rugea`s lease / A ruzsatagi legelő 4. Boianu Mare - vedere / Lanscape / Tasnádbajomi látkép 5. Corboaia - vedere / Lanscape / Korbojtelepi látkép

83

Borod

Nagybáród www.borod.bihor.ro Atestare documentară

1291-1294 Baroud

Comuna Borod este situată în depresiunea VadBorod, mărginită la nord de munţii Plopişului.

Se află pe drumul European E 60, la 58 km est de Oradea şi la 19 km de Aleşd.

Localităţi componente: Borod (1291-1294 Baroud), Borozel (1291 Baroud), Cetea (1392 Chechyas), Corniţel (1392 Chormel), Şerani - Šarány în slovacă (1913, cătun al satului Borod), Valea Mare de Criş (1392 Nagypatak).

Nr. de locuitori: 4.154

2

1

3

Monument istoric: „Cimitirul vechi” şi amplasament de biserică romanică (sec. XIII-XIV) – Borod.

Manifestări etnografice tradiţionale: dansuri populare şi obiceiuri (clacă de tors, colindat), teatru nescris – Borod.

Documentary testimony

1291-1294 Baroud

Borod lies in the Vad-Borod depression, bordered in the north by the Plopişului Mountains.

It is situated along the E 60 European road, 58 km from Oradea and 19 km from Aleşd.

Villages around: Borod (1291-1294 Baroud), Borozel (1291 Baroud), Cetea (1392 Chechyas), Corniţel (1392 Chormel), Şerani - Šarány in Slovak (1913 Den of satului Borod), Valea Mare de Criş (1392 Nagypatak).

No. of inhabitans: 4.154 Historical monument: “Old Cemetery” and Romanesque Church-ruins (XIII-XIV) – Borod.

Etnography and heritage: folklore dances and customs (singing, twisting), unwritten theatre – Borod.

Első okleveles említés

1291-1294 Baroud

Báród, a Rév-Báród medencében fekvő község, Nagyváradtól 58 km-re, Élesdtől 19kmre, az E60-as európai út mentén található. Északon a Réz-hegység szegélyezi.

6

4

A község falvai: Nagybáród (1291-1294 Baroud), Kisbáród (1291 Baroud), Cséklye (1392 Chechyas), Báródsomos (1392 Chormel), Sarán - Šarány szlovákul (1913 Nagybáródi tanya), Felsőpatak (1392 Nagypatak).

Lakosok száma: 4.154 Történelmi öröksége: Az Ótemető és a román stílusú templom (XIII.-XIV. század).

Néprajzi és hagyományörző tevékenységek: néptánc és a helyi szokások, népi színjátékok.

5

1. Piatra Craiului / Királyhágó 2. Borod - vedere / Landscape / Korbojtelepi látkép 3. Cetea - vedere / Landscape / Cséklyei látkép 4. Şerani – clopot din 1904 / Bell from 1904 / Saráni harang 1904-ből 5. Şerani – şcoala-biserică romano-catolică / School and Catholic church / A saráni katolikus templom-iskola 6. Corniţel - vedere / Landscape / Báródsomosi látkép 7. Valea Mare de Criş - biserica ortodoxă (1935) / The Orthodox Church / A felsőpataki ortodox templom 8. Borozel - biserica ortodoxă (1871–1875) / The ortodox church / A kisbáródi ortodox templom 9. Gard de nuiele / Hedge / Sövénykerítés

84

7

8

9

Borş Bors

www.pcbors.ro Atestare documentară

1215 villa Burs

1 2

Comuna Borş este situată pe frontiera de vest a ţării, de o parte şi de alta a şoselei DN1 - E60, care iese din ţară prin punctul de frontieră Borş şi face legătura cu principalele drumuri internaţionale spre centrul şi vestul Europei.

Distanţa între centrul comunei şi municipiul Oradea este de 12 km.

Localităţi componente: Borş (1215 villa Burs), Santăul Mare (1219 villa Zamtou, Zantou), Santăul Mic (1291, 1294 villa Petri filii Vrdug), Sântion (1215 predium monasterii Sancti Joannis Baptiste).

Nr. de locuitori: 3.410 Manifestări etnografice tradiţionale: lacurile din comună prezintă un loc de agrement şi pescuit sportiv. Deasemenea, existenţa izvoarelor termale şi pădurea comunală reprezintă locuri favorabile excursiilor şi recreaţiei. Zilele comunei se organizează la sfârşitul lunii iulie.

Documentary testimony

1215 villa Burs

Borş village is located in the western part of Romania, and it is crossed by DN1- E60 which leaves the country at Bors Customs and makes the connection with the most important international roads from Western and Central Europe. The distance between Bors and Oradea is 12 km.

Villages around: Borş (1215 villa Burs), Santăul Mare (1219 villa Zamtou, Zantou), Santăul Mic (1291, 1294 villa Petri filii Vrdug), Sântion (1215 predium monasterii Sancti Joannis Baptiste).

No. of inhabitans: 3.410 Etnography and heritage: during the last week-end of July people organise the days of the village.

Első okleveles említés

1215 villa Burs

5 4 6

8

3 7

Bors község területe az ország nyugati határáig nyúl, az E60-as európai út mentén, amely Bors határátkelőnél hagyja el az országot, ös�szekapcsolván azt Közép–, és Nyugat-Európa legfontosabb nemzetközi úthálózataival. Itt van Románia legnagyobb közúti határátkelőhelye.

Bors község Nagyváradtól 12 km-re, nyugatra fekszik.

A község falvai: Bors (1215 villa Burs), Nagyszántó (1219 villa Zamtou, Zantou), Kisszántó (1291, 1294 villa Petri filii Vrdug), Biharszentjános (1215 predium monasterii Sancti Joannis Baptiste).

Lakosok száma: 3.410 Néprajzi és hagyományörző tevékenységek: számos pihenni és horgászni vágyónak nyújt kikapcsolódási lehetőséget a községhez tartozó tavak. A melegvizű források és a községi erdő kirándulásra, túrázásra csalogat.

Július utolsó hétvégéjén rendezik a nagysikerü községi napokat.

1.

2.

3.

9 4.

5.

6.

7.

8.

9.

Borş - vedere aeriană / Aerial view / Bors madártávlatból Sântion - vedere aeriană / Aerial view / Biharszentjános madártávlatból Şcoala generală şi profesională “Tamási Áron” / High school/ A borsi Tamási Áron Általános és Szakképző Iskola Pescari la Santăul Mic / Fishing at the lake / Kisszántói halászok Zilele comunei Borş / Borş commune days / borsi Községi Napok Zilele comunei Borş / Borş commune days / borsi Községi Napok Borş – biserica reformată (1780)/ The Reformed Church / A borsi református templom Santăul Mic – biserica reformată (1790)/ The Reformed Church / A kisszántói református templom Vama Borş / Borş customs / A borsi határátkelőhely

85

Bratca Barátka

www.primaria-bratca.ro Atestare documentară

1435 Brata

Comuna Bratca este localizată la extremitatea estică a Defileului Crişului Repede, sub poalele Munţilor Pădurea Craiului. Este la aproximativ 65 km de Oradea.

1

Localităţi componente: Bratca (1435 Brata), Beznea (schimbat denumirea din Delureni în 1996), Damiş (1587-1589 Damos), Lorău (1406 possesio walachalis Lorew), Ponoară (1913 Remetelórév), Secătura (cătun al satului Bratca), Valea Crişului (1392 Nagypatak).

Nr. de locuitori: 5.567

2

5

7

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Arhangheli” (1723) – Delureni; biserica ortodoxă de lemn „Sf. Arhangheli” (1795) – Valea Crişului.

Manifestări etnografice tradiţionale: obiceiuri de nuntă, obicei de Anul Nou (Vergelul), obicei de Bobotează (Chiraleisa), teatru nescris, moară de apă – Bratca; instrumentişti la vioara cu goarnă – Damiş.

Documentary testimony

1435 Brata

Bratca is located in the eastern extremity of the Crisul Repede Pass right under the Pădurea Craiului Mountains at a distance of 65 km from Oradea.

Villages around: Bratca (1435 Brata), Beznea (changed the name from Delureni in 1996), Damiş (1587-1589 Damos), Lorău (1406 possesio wealachalis Lorew), Ponoară (1913 Remetelórév), Secătura (den of Bratca), Valea Crişului (1392 Nagypatak).

No. of inhabitans: 5.567 Historical and architectural monuments: The “Sf. Arhangheli” Orthodox wooden church (1723) – Delureni; the “Sf. Arhangheli” Orthodox wooden church (1795) – Valea Crişului.

Etnography and heritage: wedding habits, New Year’s Eve customs (Vergelul), baptism (Chiraleisa), unwrtitten theatre, watermill – Bratca; horn-violin players – Damiş.

Első okleveles említés

1435 Brata

Barátka község a Sebes-Körös szurdokának keleti határán terül el, a Királyhágó lábánál, 65 km-re Nagyváradtól.

A község falvai: Barátka (1435 Brata), Báródbeznye (1996-ban változott meg Delureni elnevezésből), Erdődámos (1587-1589 Damos), Remetelórév (1406 possesio walachalis Lorew), Kőrösponor (1913 Remetelórév), Secătura (Barátkai tanya), Nagyfeketepatak (1392 Nagypatak).

Lakosok száma: 5.567 Történelmi és építészeti öröksége: Arkangyalok fatemplom (1723)– Beznye; Arkangyalok fatemplom (1795) – a Királyhágón.

Néprajzi és hagyományörző tevékenységek: lakodalmas, újévi szokások, vízkereszt (Chiraleisa), szerepjátékok, vízimalom; az erdődámosi kürthegedűsök.

1. Valea Crişului – vedere / Landscape / Nagyfeketepataki látkép 2. Bratca - vedere / Landscape / Barátkai látkép 3. Damiş - peisaj / Landscape / Erdődámosi látkép 4. Valea Brătcuţei / Brătcuţei valley / A Barátka völgye 5. Beznea - biserica ortodoxă de lemn (1723) / The Orthodox Wooden Church / A báródbeznyei ortodox fatemplom 6. Valea Crişului - biserica ortodoxă de lemn (1795) / The Orthodox Wooden Church / A báródbeznyei ortodox fatemplom 7. Lorău – stâncă / Rock / Remetelórévi szikla 8. Secătura – gard din lemn / Pale / Fakerítés 9. Toamna / Autumn / Ősszel

86

4

3

6

8

9

Brusturi Tataros

www.primariabrusturi.ro Atestare documentară 1360 locus sessionalis Tatarpatak Comuna Brusturi este situată între Dealurile Oradiei şi Dealurile Dernei, la 40 km nordvest de Oradea, fiind străbătută de pârâul Fânaţelor.

1 3

2 7

Localităţi componente: Brusturi (1360 locus sessionalis Tatarpatak), Cuieşd (1451, 1496 Kewesd), Loranta (1954 cătun al satului Cuieşd), Orvişele (1954 cătun al satului Brusturi), Păuleşti (1413 Tothfalwa), Picleu (1469 Bogdanfalwa), Ţigăneştii de Criş (1588 Czigafalwa), Vărăsău (1913 Varaszótanya) Nr. de locuitori: 4.377 Monument istoric: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Arhangheli” (1600) – Ţigăneştii de Criş.

Documentary testimony 1360 locus sessionalis Tatarpatak Brusturi lies among the Oradea Hills and Dernei Hills, 40 km north-west from Oradea, being crossed by Fânaţelor brook.

Villages around: Brusturi (1360 locus sessionalis Tatarpatak), Cuieşd (1451, 1496 Kewesd), Loranta (1954 den of Cuieşd), Orvişele (1954 den of Brusturi), Păuleşti (1413 Tothfalwa), Picleu (1469 Bogdanfalwa), Ţigăneştii de Criş (1588 Czigafalwa), Vărăsău (1913 Varaszótanya).

No. of inhabitans: 4.377 Historical monument: the “Sf. Arhangheli” Orthodox wooden church (1600) – Ţigăneştii de Criş.

8 4

Első okleveles említés 1360 locus sessionalis Tatarpatak

5

Tataros község Várad és Derna dombjai között fekszik északnyugat irányba 40 km-re Nagyváradtól, a Fonó patak mellett.

A község falvai: Tataros (1360 locus sessionalis Tatarpatak), Kövesd (1451, 1496 Kewesd), Lólapatak (1954 Kövesdi tanya), Orviseltanya (1954 Brusturi tanya), Felsőtótfalu (1413 Tothfalwa), Szóvárhegy (1469 Bogdanfalwa), Cigányfalva (1588 Czigafalwa), Varaszótanya (1913 Varaszótanya).

Lakosok száma: 4.377 Történelmi öröksége: Arkangyalok ortodox fatemplom (1600) Cigányfalván.

6

9

1. Ţigăneştii de Criş – gospodărie / Household / cigányfalvi udvar 2. Ţigăneştii de Criş – biserica ortodoxă de lemn (1600) / The Orthodox Wooden Church / A cigányfalvi ortodox fatemplom 3. Case din Orvişele / Houses in Orvişele / orviseltanyai házak 4. Clopotul din Tătăruş / Bell / A tatarosi harang 5. Ţăran din Loranta / Farmer / lólapataki paraszt 6. Vărăsău – casă veche / Old house / varaszótanyai régi ház 7. Cuieşd – pivniţă / Cellar / kövesdi pince 8. Brusturi - vedere aeriană / Aerial view / Tatros madártavlatból 9. Picleu – biserica ortodoxă (1950 – 1953)/ The Orthodox Church / szóvárhegyi ortodox templom

87

Budureasa Bondoraszó

www.budureasa.ro Atestare documentară 1588 Budwduraz Budureasa este comuna cu cea mai mare suprafaţă din judeţ, fiind situată în extremitatea vestică a Munţilor Bihor, sud-est de Oradea la 75 km (12 km de Beiuş şi 13 km până la Stâna de Vale).

Localităţi componente: Budureasa (1588 Budwduraz), Burda (1588 Burda), Saca (1537 Zeek), Sălişte de Beiuş (1588 Zelesthe), Teleac (1580, 1692 Telek).

Nr. de locuitori: 2.672 Monument istoric şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Gheorghe” (1645, adusă de la Nimăieşti) – Saca.

Elemente peisagistice: molhaşurile (turbăriile) din Valea Izbucelor; versantul sudic al vârfului Cârligaţi; versantul sud-estic al Pietrei Grăitoare (rezervaţii botanice); Cetatea Rădesei (peşteră-tunel, rezervaţie mixtă).

Manifestări etnografice tradiţionale: meşteri lădari (lăzi de zestre), încondeiatul ouălor de Paşte, jocuri de Priveghi (obicei la înmormântări), ţesături şi cusături populare.

1

2

4

3

7

Documentary testimony 1588 Budwduraz Budureasa has the most extended commune of the county, being located at the western extremity of Bihor Mountains south-east from Oradea at 75 km (12 km from Beiuş and 13 km from Stâna de Vale).

Villages around: Budureasa (1588 Budwduraz), Burda (1588 Burda), Saca (1537 Zeek), Sălişte de Beiuş (1588 Zelesthe), Teleac (1580, 1692 Telek).

No. of inhabitans: 2.672 Historical monument: the “Sf. Gheorghe” Orthodox wooden church (1645, brought from Nimăieşti) – Saca.

Sightseeing: Stâna de Vale leisure resort; the Valea Izbucelor streams; Southern view of the Cârligaţi top; south-eastern part of Piatra Grăitoare (botanical reservation); the Cetatea Rădesei (tunnel-cave, mixed reservation).

Etnography and heritage: wedding casemakers, painting eggs at Easter, Vigil games (funereal custom), popular fabrics and sewings, embroideries.

8

Első okleveles említés 1588 Budwduraz Bondoraszó a megye legnagyobb területü községe, a Bihari hegység nyugati határán fekszik, Nagyváradtól délkeletre 75-, Belényestől 12- és Biharfüredtől 13 km–re.

A község falvai: Bondoraszó (1588 Budwduraz), Borda (1588 Burda), Száka (1537 Zeek), Belényesszeleste (1588 Zelesthe), Telek (1580, 1692 Telek).

Lakosok száma: 2.672 Történelmi öröksége: a szákai Szent György ortodox fatemplom (1645-ben hozták át Nyimesdről).

Látnivalók: Biharfüredi üdülőtelep; búvópatakok, beszélő kövek (növénytani rezervátumok), Aragyásza barlang (alagút-barlang, vegyes rezervátum).

Néprajzi és hagyományörző tevékenységek: ládakészítő mesterek (hozományládák), hímestojás-festés, virrasztó játékok (temetkezési szokás), népi szövés és varrás.

1. Lăzile de zestre ale meşterului popular Ioan Oancea din Budureasda / Dowry chest from Budureasa / Hozományos láda 2. Burda - casă tradiţională / Traditional house / bordai hagyományos ház 3. Sălişte de Beiuş – casa natală a poetului Gheorghe Pituţ / Born house / Gheorghe Pituţ költő szülőháza Belényesszelestén 4. Budureasa - Vedere aeriană / Aerial view/ Bondoraszó madártávlatból 5. Sălişte de Beiuş – casă tradiţională / Traditional house/ belényesszelestei hagyományos ház 6. Budureasa - biserica ortodoxă (1792)/ The Orthodox Church / bondoraszói ortodox templom 7. Teleac - biserica ortodoxă (1909) / The Orthodox Church / teleki ortodox templom 8. Saca – biserica ortodoxă de lemn (1645) / The Orthodox Wooden Church / A szákai ortodox fatemplom 9. Vatră / Old fireside / Búbos kemence

88

9 5

6

Buduslău

Érbogyoszló

www.buduslau.ro Atestare documentară

1552 Bogyzlo

Comuna Buduslău se întinde lângă drumul judeţean Valea lui Mihai – Marghita, la 10 km. de Marghita şi la 20 km de Valea lui Mihai, în Câmpia Ierului, la aproximativ 66 km nordvest de Oradea

2

1

4

3

Localităţi componente: Buduslău (1552 Bogyzlo), Albiş (1373 Albeus).

Nr. de locuitori: 1.963 Monumente istorice şi de arhitectură: biserica reformată (sec. XV) – Albiş; biserica reformată (sec. XVIII) – Buduslău.

Evenimente locale: Zilele satelor se organizează anual, la Buduslău începând din anul 1994, la Albiş din 2001. Sărbătorile religioase tradiţionale ocupă un loc important în viaţa localnicilor.

Documentary testimony

1552 Bogyzlo

Buduslău is next to the county road Valea lui Mihai – Marghita, 10 km from Marghita and 20 km from Valea lui Mihai, in the Ier river field, at a distance of 66 km north-west from Oradea.

Villages around: Buduslău (1552 Bogyzlo), Albiş (1373 Albeus).

No. of inhabitans: 1.963 Historical and architectural monuments: Reformed Church (XV) – Albiş; Reformed Church (XVIII) – Buduslău.

Events: since 1994 in Buduslau and since 2001 in Albis people organise the days of the village every year. The traditional religious holidays play an important role in the life of the village.

Első okleveles említés

5

6

7

1552 Bogyzlo

Érbogyoszló Bihar megye északi részén fekszik, az Érmihályfalva–Margitta megyei út mentén, Margittától 10-, Érmihályfalvától 20-, és Nagyváradtól 66 km-re.

A község falvai: Érbogyoszló (1552 Bogyzlo), Albis (1373 Albeus).

Lakosok száma: 1.963 Történelmi és építészeti öröksége: Református templom (15. század) - Albis, Református templom ( XVIII. század) – Bogyoszló.

Rendezvények: Bogyoszlón 1994-től, Albison 2001-től rendszeresen megrendezik a falunapokat. A község életében jelentős szerepet tölt be a hagyományos ünnepek megtartása.

1. Buduslău - biserica reformată (sec.

XVIII) / The Reformed Church / Az érbogyoszlói református templom 2. Albiş – monument / Monument / Az albisi emlékmű 3. Buduslău – investiţie particulară / Particular investment / érbogyoszlói vállalkozás 4. Casă veche din Buduslău / Old house / érbogyoszlói régi ház 5. Albiş – monument / Monument / Albis emlékmű 6. Cruce / Cross / Feszület az erdőben 7. Albiş - biserica reformată (sec. XV) / The Reformed Church / Az albisi református templom

89

Bulz

Csarnóháza www.primariabulz.bihor.ro Atestare documentară

1406 possesio walachalis Chornahaza Comuna Bulz este situată în nordul Masivului Vlădeasa, la revărsarea Văii Iadului în Crişul Repede, la 70 km est de Oradea.

Localităţi componente: Bulz (1406 possesio walachalis Chornahaza), Munteni (1954), Remeţi (contopit în satul Lorău-Ponoară-Remeţi 1954).

Nr. de locuitori: 2.397 Elemente peisagistice: Peştera din Valea Leşului (rezervaţie speo-carstică), Vârful Boceasa (rezervaţie biologică), Lacul de acumulare Leşu, cu o suprafaţă de 148 ha şi un volum de apă de 28,3 mil. m3 a fost dat în folosinţă în anul 1973, fiind un loc ideal pentru petrecera concediilor şi a timpului liber.

1 2

5

Arhitectură tradiţională: Mori de apă – Munteni şi Remeţi.

Documentary testimony

1406 possesio walachalis Chornahaza

Bulz is situated at north from Vlădeasa Gorge, at the influence of Iad into the Crişul Repede River, 70 km east from Oradea.

Villages around: Bulz (1406 possesio walachalis Chornahaza), Munteni (1954), Remeţi (formed by incorporate of Lorău-Ponoară-Remeţi willages in 1954).

No. of inhabitans: 2.397 Sightseeing: The Valea Leşului Cave (speocarstic reservation), Boceasa Top (biological reservation), Lesu Accumulation Lake, with a surface of 148 ha and 28,3 mil. cubic metre of water, is one of the most popular place for holydays.

Etnography and heritage: Watermills– Munteni and Remeţi.

Első okleveles említés

1406 possesio walachalis Chornahaza

3

Csarnóháza a Vlegyásza-hegység északi részén fekszik, a Jád-patak Sebes-Körösbe való torkolásánál, Nagyváradtól 70 km-re.

A község falvai: Csarnóháza (1406 possesio walachalis Chornahaza), Munteni (1954), Jádremete (Lorău-Ponoară-Remeţi faluk összeolvadásából keletkezett 1954-ben).

Lakosok száma: 2.397

6

Látnivalók: Lesi barlang (karsztikus barlangrezervátum), Bocsásza csúcs (természeti rezervátum), a Lesi gyűjtőtó – 148 hektár és 28,3 millió köbméter víz – egyike a legkedveltebb szabadidő-helyeknek.

Néprajzi és hagyományörző tevékenységek: vízimalmok Jádremetén és Munteni-ben.

4

1. Spre vârful Scoroşeţu (1158 m) / On the way to Scoroşeţu peak (1158 m) / A Scoroşeţu csúcs felé 2. Barajul lacului de acumulare Leşu / The gate of Leşu Lake / A Lesi-tó gátja 3. Valea Iadului / Iadului Valley / A Jád völgye 4. Lacul fără fund de la Remeţi / The bottomless lake from Remeţi / A jádremetei feneketlen tó 5. Ţăran din Munteni / Farmer / Munteni-i paraszt 6. Şcoala din Bulz / School / A csarnóházi iskola 7. Biserica ortodoxă veche de la Remeţi (1895) / The old Orthodox Church / A régi ortodox templom Jádremetén

90

7

Bunteşti Bontesd

http://comunabuntesti.ro Atestare documentară

1588 Buntafalva

Comuna Bunteşti este situată în Dealurile Beiuşului, la aproximativ 80 km sud–est de Oradea şi 20 km de Beiuş.

Localităţi componente: Bunteşti (1588 Buntafalva), Brădet (1587 Bradet), Dumbrăvani (1588), Ferice (1588 Ferichie), Leleşti (1588 Lalesth), Poienii de Jos (1587 Alsopöen), Poienii de Sus (1587 Felseopöen), Săud (1588 Zoodh), Stânceşti (1600 Bika Falua).

Nr. de locuitori: 4.766

2

1 3

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica de lemn „Sf. Ioan Teologul” (1733) – Brădet; biserica de lemn „Schimbarea la faţă” (1752) – Dumbrăveni; biserica de lemn „Sf. Ioan Gură de Aur” (1724) – Stânceşti.

Elemente peisagistice: Ferice Plai-Hoanca (fâneţe piemontane nealterate, rezervaţie mixtă).

Manifestări etnografice tradiţionale: Culegători de plante medicinale, moară de apă – Poienii de Sus; focuri purificatoare de primăvară (40 de sfinţi) – Brădet; textile tradiţionale – Brădet şi Dumbrăveni; şuri poligonale (sec. XVIII-XX) – Ferice; unicul centru de ceramică nesmălţuită din Bihor – Leleşti; moară de apă – Săud.

Documentary testimony

1588 Buntafalva

Bunteşti is situated among the Beiuşului Hills, about 80 km south-east from Oradea and 20 km from Beiuş.

4

Villages around: Bunteşti (1588 Buntafalva), Brădet (1587 Bradet), Dumbrăvani (1588), Ferice (1588 Ferichie), Leleşti (1588 Lalesth), Poienii de Jos (1587 Alsopöen), Poienii de Sus (1587 Felseopöen), Săud (1588 Zoodh), Stânceşti (1600 Bika Falua).

No. of inhabitans: 4.766 Historical and architectural monuments: the “Sf. Ioan Teologul” Orthodox wooden church (1733) – Brădet; the “Schimbarea la faţă” Orthodox wooden church (1752) – Dumbrăveni; the “Sf. Ioan Gură de Aur” Orthodox wooden church (1724) – Stânceşti.

Sightseeing: Ferice Plai-Hoanca (mixed reservation).

Etnography and heritage: medical herbs collectors, watermill– Poienii de Sus; purification fires every spring (40 saints) – Brădet; traditional fabrics – Brădet and Dumbrăveni; poligonal granaries (XVIII-XX) – Ferice; the only un-enamelled ceramics workshop in Bihor county – Leleşti; watermill– Săud.

Első okleveles említés

1588 Buntafalva

Bontesd község Belényes dombjai között fekszik, Nagyváradtól kb. 80 km-re délkeletre, Belényestől 20 km-re.

A község falvai: Bontesd (1588 Buntafalva), Biharfenyves (1587 Bradet), Dombrovány (1588), Fericse (1588 Ferichie), Lelesd (1588 Lalesth), Alsópojény (1587 Alsopöen), Felsőpojény (1587 Felseopöen), Szód (1588 Zoodh), Kisbékafalva (1600 Bika Falua) Lakosok száma: 4.766

5

6

7

8 9

Történelmi és építészeti öröksége: biharfenyvesi Sf. Ioan Teologul fatemplom (1733); Fatemplomok (1752) - Dumbraveni (1724) – Békafalva.

Látnivalók: a fericsei Plai-Hoanca (szénafüvek, vegyes rezervátum).

Néprajzi és hagyományörző tevékenységek: Gyógynövényszedés, vízimalom – Felsőpojény; tavaszi tisztítótűz (40 vértanú) és hagyományos textíliák - Biharfenyves; sokszögű csűrök (XVIII-XX. század) – Fericse; Bihar megye egyetlen utánozhatatlan kerámiát készítő műhelye – Lelesd; vízimalom.

1. Brădet - vedere aeriană / Aerial view / Biharfenyves madártávlatból 2. Moara de apă de la Poienii de Jos (sec XVIII), mutată în anul 1974 la Complexul Muzeal Naţional ASTRA din Sibiu / Old water mill from Poienii de Jos (18th century), moved to ASTRA National Museum Complex from Sibiu in 1974/ Alsópojényi vízimalom (XVIII. sz.), 1974-ben a szebeni Astra Múzeumba költöztették 3. Stânceşti - biserica ortodoxă de lemn (1724) / The Orthodox Wooden Church / A kisbékafalvai fatemplom 4. Localnici din Bunteşti / People from Bunteşti/ Bontesdi lakosok 5. Bunteşti - casă tradiţională / Traditional house / bontesdi hagyományos ház 6. Brădet - biserica ortodoxă de lemn (1733) / Orthodox wooden church / A biharfenyvesi fatemplom 7. Dumbrăvani - biserica ortodoxă de lemn (1752)/ The Orthodox Wooden Church / A dombroványi ortodox fatemplom 8. Localnică din Dumbrăvani / Woman from Dumbrăvani / dombroványi parasztasszony 9. Ferice - peştera ‘/‘The cave / A fericsei barlang

91

Căbeşti Biharkaba

www.cabesti.bihor.ro Atestare documentară

1552 Kabafalwa

Comuna Căbeşti se află la confluenţa pârâurilor Roşia şi Sohodol, între comunele Roşia şi Remetea, la aproximativ 76 km. sud– est de Oradea.

Localităţi componente: Căbeşti (1552 Kabafalwa), Goila (1828 cătun al satului Căbeşti), Gurbeşti, Josani (1956 cătun al satului Căbeşti), Sohodol (1552 Laywr, Kyszohoda).

Nr. de locuitori: 2.082 Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Adormirea Maicii Domnului” (sec. XVIII) – Goila; biserica ortodoxă de lemn „Sf. Nicolae” (1799) – Gurbeşti.

Manifestări etnografice tradiţionale: ţesătoarele din Căbeşti şi Josani; mori de apă cu aducţiune superioară (sec. XIX-XX), textile tradiţionale – Căbeşti şi Sohodol.

Documentary testimony

1552 Kabafalwa

Căbeşti village is situated at the confluence of two creeks: Roşia and Sohodol, between the village Roşia and Remetea, south-east of Oradea at a distance of aprox. 76 km.

1 2

4

3

5

6

Villages around: Căbeşti (1552 Kabafalwa), Goila (1828 den of Căbeşti), Gurbeşti, Josani (1956 den of Căbeşti), Sohodol (1552 Laywr, Kyszohoda).

No. of inhabitans: 2.082 Historical and architectural monuments: the “Adormirea Maicii Domnului” Orthodox wooden church (XVIII) – Goila; the “Sf. Nicolae” Orthodox wooden church (1799) – Gurbeşti.

Etnography and heritage: twisters from Căbeşti and Josani; superior adduction watermills (XIX-XX), traditional fabrics – Căbeşti and Sohodol.

Első okleveles említés

1552 Kabafalwa

Biharkaba község a Rosia és Szohodol torkolatánál fekszik, Rosia és Révremete falvak között, Nagyváradtól délkeletre, kb. 76 km-re.

A község falvai: Biharkaba (1552 Kabafalwa), Goila (1828 Biharkabai tanya), Gorbolyfalva , Krajnikfalva (1956 Biharkabai tanya), Aszóirtás (1552 Laywr, Kyszohoda).

Lakosok száma: 2.082 Történelmi és építészeti öröksége: Szűzanya ortodox fatemplom (XVIII. század) és a görbesdi Szent Miklós ortodox fatemplom (1799).

Néprajzi és hagyományörző tevékenységek: kabáni és krajnikfalvai fonók, vízimalmok (XIXXX. század) és hagyományos textiliák Kabán és Szohodolon.

7

1. Căbeşti - peisaj / Landscape / biharkabai látkép 2. Goila – biserica ortodoxă de lemn (sec.

XVIII) / The Orthodox Wooden Church / A goilai ortodox fatemplom 3. Peşteră din Valea Strămturii / Cave in Strâmturii Valley / Barlang a Stramturii völgyben 4. Josani - biserica ortodoxă (1768) / The Orthodox Church / A krajnikfalvi ortodox templom 5. Gurbeşti - biserica ortodoxă de lemn (1799) / The Orthodox Wooden Church / A gorbolyfalvi ortodox fatemplom 6. Sohodol – moara de apă / Water mill / aszóirtási vízimalom 7. Goila - peisaj / Landscape / goilai látkép

92

Căpâlna

Feketekápolna www.primaria-capilnabh.ro Atestare documentară 1552 egyhazas Gyanta kapolnas Gyanta Comuna Căpâlna este situată pe cursul Crişului Negru, la aproximativ 50 km sud–est de Oradea.

Localităţi componente: Căpâlna (1552 Egyhazas Gyanta, Kapolnas Gyanta), Ginta (1213 villa Gyonta, Genta), Rohani (cătun al satului Ginta), Săldăbagiu Mic (1599 Also Zaldobagy), Suplacu de Tinca (1291-1294 Zeplak, sacerdos de villa Zeplak) Nr. de locuitori: 2.013 Monumente istorice şi de arhitectură: biserica de lemn „Sf. Nicolae” (1724) – Căpâlna; biserica de lemn „Sf. Ierarh Nicolae” (1769) – Săldăbagiu Mic. Manifestări etnografice tradiţionale: dansuri populare.

1

6 2

7

Documentary testimony 1552 egyhazas Gyanta kapolnas Gyanta Căpâlna lies along the Crişul Negru river, southeast from Oradea, at a distance of 50 km.

Villages around: Căpâlna (1552 Egyhazas Gyanta, Kapolnas Gyanta), Ginta (1213 villa Gyonta, Genta), Rohani (den of Ginta), Săldăbagiu Mic (1599 Also Zaldobagy), Suplacu de Tinca (1291-1294 Zeplak, sacerdos de villa Zeplak) No. of inhabitans: 2.013 Historical and architectural monuments: the “Sf. Nicolae” Orthodox wooden church (1724) – Căpâlna; the “Sf. Ierarh Nicolae” Orthodox wooden church (1769) – Săldăbagiu Mic. Etnography and heritage: Popular dances.

3

Első okleveles említés 1552 egyhazas Gyanta kapolnas Gyanta Feketekápolna község a Fekete-Körös mentén fekszik, Nagyváradtól délkelet irányába, 50 km-re.

A község falvai: Feketekápolna, Gyanta (1213 villa Gyonta, Genta), Rohani (Gyantai tanya), Kőrösszáldobágy (1599 Also Zaldobagy), Tenkeszéplak (1291-1294 Zeplak, sacerdos de villa Zeplak).

Lakosok száma: 2.013

Történelmi és építészeti öröksége: Szent Miklós fatemplom (1724) Kápolnán; Szent Miklós Püspök fatemplom (1769) Körösszáldobágyon.

Néprajzi és hagyományörző tevékenységek: néptánc.

4 8

5

1. Ginta - vedere aeriană / Aerial view / Gyanta madártávlatból 2. Căpâlna - vedere aeriană / Aerial view / Feketekápolna madártávlatból 3. Suplacu de Tinca - vedere aeriană / Aerial view / Tenkeszéplak madártávlatból 4. Rohani - vedere aeriană / Aerial view / Rohani madártávlatból 5. Săldăbagiu Mic – casă pictată / Painted house / körösszáldobágyi festett ház 6. Săldăbagiu Mic – biserica ortodoxă de lemn (1796) / The Orthodox Wooden Church/ A körösszáldobágyi ortodox fatemplom 7. Biserica reformată de la Ginta (18571859) / The Reformed Church from Ginta / A gyantai református templom 8. Căpâlna – biserica ortodoxă de lemn (1724) / The Orthodox Wooden Church / A feketekápolnai ortodox fatemplom

93

Cărpinet Kerpenyéd

www.primaria-carpinet.ro

2

Atestare documentară

1588 Carpinet

Comuna Cărpinet este situată în partea de sud-vest a judeţului Bihor, pe drumul naţional 76 (E 79) Oradea-Deva, la 94 km de Oradea.

Se învecinează la nord cu oraşul Vaşcău, iar la sud cu comuna Criştioru de Jos. Localităţi componente: Cărpinet (1588 Carpinet), Călugări (schimbat denumirea din Ponoarele în 1966), Izbuc (1588 Zohodol), Leheceni (1588 Lehechien).

Nr. de locuitori: 2.245

1

Elemente peisagistice: Izbucul (intermitent) de la Călugări (rezervaţie speocarstică).

Manifestări etnografice tradiţionale: Meşteri olari (ceramică roşie smălţuită) – Leheceni, Cărpinet; moară de apă – Călugări.

3

4

Documentary testimony

1588 Carpinet

Cărpinet is situated in the north-western part of Bihor county, on the 76 (E 79) national road Oradea-Deva, 94 km from Oradea. At north it is bordered by the town of Vaşcau, at south by Criştioru de Jos. Villages around: Cărpinet (1588 Carpinet), Călugări (changed the name from Ponoarele in 1996), Izbuc (1588 Zohodol), Leheceni (1588 Lehechien).

No. of inhabitans: 2.245

5 6

Sightseeing: Izbucul de la Ponoare (speocarstic reservation).

Etnography and heritage: pottery (red enamelled ceramics) – Leheceni, Cărpinet; watermill– Călugări.

Első okleveles említés

1588 Carpinet

Kerpenyéd község Bihar megye délnyugati részén fekszik, a Nagyváradot Dévával összekötő 76-os főúton, 94 km-re Nagyváradtól. Északon Vaskoh városával szomszédos, délen pedig Alsóbiharkristyór községgel.

A község falvai: Kerpenyéd (1588 Carpinet), Kalugyer (1996-ban változott meg Ponoarele elnevezésből), Vaskohaszód (1588 Zohodol), Lehecsény (1588 Lehechien).

Lakosok száma: 2.245 Látnivalók: a ponori búvópatakok (karsztikus barlangrezervátum).

Néprajzi és hagyományörző tevékenységek: fazakas mesterek (mázas vörös kerámia) – Lehecsényben és Biharkristyóron, Kalugyeren vízimalom.

1. Biserica ortodoxă de lemn de la Mănăstirea Izbuc (1696), adusă de la Beiuş în anul 1957 / The Orthodox woden church (1696) from Izbuc Monastery, brought here from Beiuş in 1957 / A vaskohaszódi kolostor ortodox fatemploma (1969), melyet 1957-ben költöztettek át Belényesből 2. Călugări - peisaj / Landscape / kalugyeri látkép 3. Izbucul (intermitent) de la Călugări / The intermittent source / A kalugyeri búvópatakok 4. Izbuc - biserica ortodoxă (1859) / The Orthodox Church / A vaskohaszódi ortodox fatemplom 5. Preot de la Mănăstirea Izbuc / Priest / A vaskohaszódi kolostor papja 6. Cărpinet - biserica ortodoxă (1870-1871) / The Orthodox Church / A kerpenyédi ortodox templom 7. Cărpinet - peisaj / Landscape / kerpenyédi látkép 8. Olar din Leheceni (Raul Bocşe) / Pottery from Leheceni/ lehecsényi fazekas mester 9. Olărit la Leheceni / Pottery at Leheceni / lehecsényi fazekak.

10. Colecţia etnografică personală Burta Marţian din Izbuc / Private collection/ Burta Martian népművészeti magán 94 gyűjteménye

7

8

9

Câmpani

Felsőmezős

www.primariacomuneicimpani.ro Atestare documentară 1600 Alsokimpány Felsökimpany

1 5

2

4

Comuna Câmpani este aşezată în sudul judeţului, la poalele Munţilor Bihor, între oraşele Ştei şi Nucet, pe DN 75, la 89 km distanţă de Oradea.

Localităţi componente: Câmpani (1600 Alsokimpány, Felsökimpany), Fânaţe (1600 Fonacz), Hârseşti (1588 Herchiesth), Sighiştel (1503 presbyter valachalis de Segesfalva), Valea de Sus (1600 Walle Nigra).

Nr. de locuitori: 2.658 Monument istoric: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Dimitrie” (1724) – Fânaţe.

Elemente peisagistice: Valea Sighiştelului (rezervaţie speo-carstică) - 412,60 ha

Documentary testimony

3

1600 Alsokimpány Felsökimpany

Câmpani is in the south of the county, at the feet of the Bihor Mountains, between Ştei and Nucet towns, along the DN 75 road, 89 km from Oradea.

6

Villages around: Câmpani (1600 Alsokimpány, Felsökimpany), Fânaţe (1600 Fonacz), Hârseşti (1588 Herchiesth), Sighiştel (1503 presbyter valachalis de Segesfalva), Valea de Sus (1600 Walle Nigra).

No. of inhabitans: 2.658 Historical monument: the “Sf. Dimitrie” Orthodox wooden church (1724) – Fânaţe.

Sightseeing: Valea Sighiştelului (speo-carstic reservation).

Első okleveles említés 1600 Alsokimpány Felsökimpany

Felsőmezős község a megye déli részén fekszik, a Bihar-hegység lábánál, Királyhágó és Nucset között a 75-ös főúton, Nagyváradtól 89 km-re.

A község falvai: Felsőmezős (1600 Alsokimpány, Felsökimpany), Fonóháza (1600 Fonacz), Herzafalva (1588 Herchiesth), Kisszegyesd (1503 presbyter valachalis de Segesfalva), Felsőfeketevölgy (1600 Walle Nigra).

Lakosok száma: 2.658 Történelmi örökség: Szent Demeter ortodox fatemplom (1724) – Fonóháza.

Látnivalók: szegyesdi patak völgye (karsztikus barlangrezervátum).

7

8

9 10

1. Peştera Coliboaia - Pictură rupestră cu o vărstă între 23.000 şi 35.000 ani. / Coliboaia cave - cave art between 23,000 and 35,000 years old / Coliboaia-barlang - körülbelül 30 ezer éves barlangrajz 2. Valea de Sus - vedere / Landscape / Felsőfeketevölgyi látkép 3. Cununie religioasă în biserica ortodoxă Sighiştel (1943-1957) / Wedding at the Orthodox Church / Esküvő a kisszegyesdi ortodox templomban 4. Hârşeşti - biserica ortodoxă (1958) / The Orthodox Church / A herzefalvi ortodox templom 5. Fânaţe - Moara cu “Dube” (1877) mutată în anul 1966 la Complexul Muzeal Naţional ASTRA din Sibiu / Mill with “Dube” (1877) moved to ASTRA National Museum Complex from Sibiu in 1966 / A fonóházi vízimalom (1877), 1966-ban a szebeni ASTRA Múzeumba költöztették 6. Valea Sighiştelului / The Sighiştel Valley / Kisszegyesd völgye 7. Fânaţe - sculputură din lemn / Wooden sculpture / fonóházi fafaragás 8. Câmpani - biserica ortodoxă (1877) / The Orthodox Church / A felsőmezei ortodox templom 9. Valea de Sus - biserica ortodoxă (1928) / The Orthodox Church / A felsőfeketevölgyi ortodox templom 10. Fânaţe - biserica ortodoxă de lemn 95 (1724) / The orthodox wooden church / A fonóházi ortodox fatemplom

Cefa Cséffa

www.primariacefa.bihor.ro www.parccefa.ro Atestare documentară

1302 villicus de Chepha Comuna Cefa este situată în partea de vest a ţării, la graniţa cu Ungaria, în sud-vestul judeţului Bihor, la circa 30 km de Oradea, pe DN 79 ce leagă Oradea de Arad, prin Inand.

Localităţi componente: Cefa (1302 villicus de Chepha), Ateaş (1283 possesiones Athas), Inand (1369 Inand).

Nr. de locuitori: 6.325 Monument istoric: biserica ortodoxă „Sf. Arhangheli” (1852) – Inand.

Elemente peisagistice: colonia de păsări din pădurea Rădvani (rezervaţie zoologică).

Evenimente locale: în septembrie se organizează zilele comunei, de Crăciun spectacol de colinde, iar în ultima duminică a lui august întâlnirea fiilor satului Inand. Anual deschidere de frontieră cu localitatea Geszt (Ungaria).

1 2

3

Documentary testimony

1302 villicus de Chepha Cefa lies in the south-western part of the county towards Arad, 30 km from Oradea. It could be reached from the E 671 (DN 79) road.

Villages around: Cefa (1302 villicus de Chepha), Ateaş (1283 possesiones Athas), Inand (1369 Inand) No. of inhabitans: 6.325 Historical monuments: The “Sf. Arhangheli” Orthodox Church (1852) – Inand.

Events: in September people organize the days of the village, at Christmas there is a song competition, on the last Sunday of August there is the meeting of those who emigrated from Inand.

There is also an annual custom opening with Geszt place from Hungary.

4

5

6

Első okleveles említés

1302 villicus de Chepha Cséffa község az ország nyugati felén található, Magyarországgal határos település Bihar megye délnyugati részén. Nagyváradtól 30 km-re fekszik, a Nagyváradot Araddal összekötő 79-es főút mentén.

A község falvai: Cséffa (1302 villicus de Chephal), Atyás (1283 possesiones Athas), Inánd (1369 Inand), Lakosok száma: 6.325 Történelmi örökség: Arkangyalok ortodox templom (1852) – Inánd.

Látnivalók: a radványi erdő madárállománya (állattani rezervátum).

Helyi események: Szeptemberben rendezik a falunapokat, karácsonykor dalversenyt, augusztus utolsó vasárnapján az Inándon születtek találkozóját, és ugyancsak évente egyszer nyitják meg a határt a magyarországi Geszt helységgel.

1. Lacurile din Parcul Natural Cefa / The lakes from Cefa/ A cséffai tavak 2. Cefa - Muzeul Parohial / Presbitery Museum / A cséffai parókia múzeuma 3. Pescuit la Cefa / Fishing / Horgászat 4. Inand - biserica ortodoxă (1826) / The Orthodox Church / Az inándi ortodox templom 5. Cefa - biserica romano-catolică / The Roman-Catholic church / A cséffai római katolikus templom 6. Cefa - biserica ortodoxă (1883) / The Orthodox Church / A cséffai ortodox templom 7. Ateaş - biserica ortodoxă (1913) - detaliu / The Orthodox Church - detail / Az atyási ortodox templom - részlet 8. Colonia de păsări din Pădurea Rădvani/ Heron population in Rădvani forest / Gémtelep a radványi erdőben 9. Parcul Natural Cefa / Cefa Natural Park / A cséffai Természeti Park

96

8

9

7

Ceica

Magyarcséke www.ceica.bihor.ro Atestare documentară

1389 Cheke

Comuna Ceica se situează la sud-est de Dealurile Tăşadului, la aproximatix 33 km. de Oradea pe drumul spre Beiuş (DN 76 – E 79).

2

Localităţi componente: Ceica (1389 Cheke), Bucium (1508 Bwchon), Ceişoara (1508 Choksara), Corbeşti (1828, 1851 Korbest), Cotiglet (1492 Koghlygeth), Duşeşti (1508 Dwsafalwa), Inceşti (1828 Jántsesd).

Nr. de locuitori: 4.105 Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Arhangheli” (1734) – Ceişoara; biserica ortodoxă de lemn „Sf. Arhangheli” (sec. XVIII) – Cotiglet; biserica ortodoxă de lemn „Pogorârea Sf. Duh” (sec. XIX) – Duşeşti.

Manifestări etnografice tradiţionale: obicei de colindat cu turcă, moară de apă cu aducţiune superioară – Ceişoara.

1 4

5

3

Documentary testimony

6

Ceica is located south-east of Tăşadului Hills, 33 km from Oradea on the road to Beiuş (DN 76 – E 79).

1389 Cheke

Villages around: Ceica (1389 Cheke), Bucium (1508 Bwchon), Ceişoara (1508 Choksara), Corbeşti (1828, 1851 Korbest), Cotiglet (1492 Koghlygeth), Duşeşti (1508 Dwsafalwa), Inceşti (1828 Jántsesd).

No. of inhabitans: 4.105 Historical and architectural monuments: the “Sf. Arhangheli” Orthodox wooden church (1734) – Ceişoara; the “Sf. Arhangheli” Orthodox wooden church (XVIII) – Cotiglet; the “Pogorârea Sf. Duh” Orthodox wooden church (XIX) – Duşeşti.

Etnography and heritage: Christmas carols and wishes, superior adduction watermill – Ceişoara.

Első okleveles említés

1389 Cheke

Magyarcséke község Tasád völgyétől délkeletre húzódik, a megyeszékhelytől 33 km-es távolságra, Belényes irányába (DN 76 – E 79).

7

8

A község falvai: Magyarcséke (1389 Cheke), Tőkefalva/Bucsum (1508 Bwchon), Cseszvára (1508 Choksara), Hollószeg (1828, 1851 Korbest), Kótliget (1492 Koghlygeth), Dusafalva (1508 Dwsafalwa), Jancsófalva (1828 Jántsesd).

Lakosok száma: 4.105 Történelmi és építészeti öröksége: Arkangyalok ortodox fatemplom (1734) Cseszvárán és Kótligeten (XVIII. század); a dusafalvai ortodox fatemplom (XIX. század).

Néprajzi és hagyományörző tevékenységek: kolindálás (barangolás), felsőmeghajtású vízimalom Cseszvárán.

10

9

1. Corbeşti – Peisaj / Lanscape / hollószegi látkép 2. Bucium – Biserica ortodoxă (1935) / The Orthodox Church / A dusafalvi ortodox templom 3. Ceica – Biserica romano-catolică (1737) / The Roman Catholic Church / A magzarcséki római katolikus templom 4. Duşeşti – Biserica ortodoxă de lemn (XIX) / The Orthodox Wooden Church / A dusafalvi ortodox fatemplom 5. Corbeşti – Biserica ortodoxă / The Orthodox Church / A hollószegi ortodox templom 6. Ceişoara – Biserica ortodoxă de lemn (1734) / The Orthodox Wooden Church / A cseszvári ortodox fatemplom 7. Ceica – vechiul han / Old hostelry / magyarcsékei régi csárda 8. Corbeşti – Biserica de lemn (XVII), mutată la mănăstirea Sfânta Cruce din Oradea / The Orthodox Wooden Church, moved to Oradea, at Holy Cross Orthodox Monastery / A hollószegi fatemplom amely át lett költöztetve a nagyváradi Szent Kereszt ortodox kolostorhoz 9. Cotiglet – Biserica ortodoxă de lemn (sec.

XVIII) / The Orthodox Wooden Church / A cseszvári ortodox fatemplom 10. Localnică din Corbeşti / 97 Woman from Corbeşti / hollószegi parasztasszony

Cetariu

Hegyközcsatár www.cetariu.ro Atestare documentară

1208 villa Satar

Comuna Cetariu se află la nord–est de Oradea, la 15 km.

Localităţi componente: Cetariu (1208 villa Satar), Şişterea (1291-1294 villa Suhtur, Sehtu), Şuşturogi (1372 Surdula), Tăutelec (1272 Totthelek, villa Thouthelek).

Nr. de locuitori: 3.892 Monumente istorice şi de arhitectură: biserica romano-catolică „Sf. Maria” (1804-1809), casa parohială a Parohiei Romano-Catolice (1743) şi biserica reformată (sec. XVII-XVIII) – Cetariu; biserica reformată (sec. XV) – Şişterea.

Evenimente locale: Zilele Comunei organizate în luna august, Balul Strugurilor, Carnavalul şi întreceri sportive între localităţi.

1 Documentary testimony

1208 villa Satar

Cetariu lies in the north – eastern part of the county, 15 km from Oradea.

Villages around: Cetariu (1208 villa Satar), Şişterea (1291-1294 villa Suhtur, Sehtu), Şuşturogi (1372 Surdula), Tăutelec (1272 Totthelek, villa Thouthelek).

No. of inhabitans: 3.892 Historical and architectural monuments: the “Sf. Maria” Roman-Catholic church (18041809), the catholic parish house (1743) and the Reformed Church (XVII-XVIII) – Cetariu; the Reformed Church (XV) – Şişterea.

Local Events: in August people organise the days of the village, called “Hegyközi Napok”.

There are also grape harvest festivals, carnivals and sport competitions.

2

4

Első okleveles említés

1208 villa Satar

Hegyközcsatár község északkeletre, a megyeszékhelytől 15 km-re fekszik.

A község falvai: Hegyközcsatár (1208 villa Satar), Siter (1291-1294 villa Suhtur, Sehtu), Sítervölgy (1372 Surdula), Hegyköztóttelek (1272 Totthelek, villa Thouthelek).

Lakosok száma: 3.892 Történelmi és építészeti öröksége: Szűzanya római katolikus templom (1804-1809), római katolikus plébánia (1743) és a a református templom (XVII-XVIII.század) - Hegyközcsatár; a siteri Árpád-kori (református) templom (XV. század) és a régi ház (XIII. század).

Helyi események: augusztusban a falunapok, szüreti bál, farsangolás és sportversenyek.

3 6

1. Cetariu - lac / Lake / A hegyközcsatári halastó 2. Cetariu – biserica reformată (sec. XVII-XVIII / The Reformed Church / A hegyközcsatári református templom 3. Cetariu – biserica romano-catolică Sfânta Maria (1804-1809) / The Roman Catholic Church / A hegyközcsatári római katolikus templom 4. Cetariu - primăria / Local hall / A hegyközcsatári Polgármesteri Hivatal 5. Şişterea – biserica reformată (sec. XV / The Reformed Church / A siteri református templom 6. Lacul Popii / Lake / A siteri halastó 7. Şuşturogi – biserica ortodoxă (1936) / Orthodox Church / A sitervölgyi ortodox templom

98

7

5

Cherechiu

Kiskereki

www.cherechiu.ro www.kiskereki.ro Atestare documentară

1220 villa Kerequi

Comuna Cherechiu este aşezată la 47 km. de Oradea pe direcţia nord– vest, în Câmpia Ierului, putând fi accesată de pe drumul E 671.

Localităţi componente: Cherechiu (1220 villa Kerequi), Cheşereu (1215 villa Quesereu), Târguşor (1203 Forum Reginae).

Nr. de locuitori: 2.484 Obiective de interes turistic: clopotul de 510 kg. al bisericii reformate din Târguşor; conacul Fráter din aceeaşi localitate a fost construit în jurul anilor 1600; biserica reformată din Cheşereu a fost construită în anul 1784, clopotul acesteia a fost turnat în 1645.

Documentary testimony

1220 villa Kerequi

1 3

2

Cherechiu lies in the north – western part of the county, 47 km from Oradea. It can be reached on the E 671 road.

Villages around: Cherechiu (1220 villa Kerequi), Cheşereu (1215 villa Quesereu), Târguşor (1203 Forum Reginae).

No. of inhabitans: 2.484 Interesting places: the bell of the Reformed Church (510kg) from Târguşor has the nicest sound in the region. The Fráter Mansion was built in 1600. The Reformed Church of Cheşereu was built in 1784 and its bell was moulded in 1645.

Első okleveles említés

1220 villa Kerequi

Kiskereki község 47 km-re fekszik Nagyváradtól északnyugatra, az Érmelléken. A település az E 671-es főúton közelíthető meg.

4

5

A község falvai: Kiskereki (1220 villa Kerequi), Érkeserű (1215 villa Quesereu), Asszonyvására (1203 Forum Reginae).

Lakosok száma: 2.484 Turisztikai látványosságok: az asszonyvásári református templom harangja, amelynek súlya 510 kg, és az 1600-ban épült Fráter-kúria. A kiskereki református templom 1784-ben épült, harangját 1645-ben öntötték.

6

7

1. Cherechiu - vedere aeriană cu biserica reformată (1802) / Aerial view with teh Reformed Church / A kiskereki református templom madártávlatból 2. Târguşor – casă ţărănească / Small old house / asszonyvásári nádfedeles ház 3. Copii din Cherechiu / Kids from Cherechiu / kiskereki gyerekek 4. Biserica romano-catolică Cheşereu (1831) / The Roman Catholic Church from Chesereu / Az érkeseri római katolikus templom 5. Biserica reformată Târguşor (1790) / The Reformed Church from Târguşor / Az asszonyvásári református templom 6. Biserica reformată Cheşereu (XV) / The Reformed Church from Chesereu / Az érkeserüi református templom 7. Cherechiu – casă ţărănească / Old peasant house / kiskereki parasztház

99

Chişlaz Vámosláz

www.primaria-chislaz.ro Atestare documentară

1213 villa Lazdi

Comuna Chişlaz este aşezată în Depresiunea Barcăului, fiind străbătută de râul Barcău.

Se află la 60 km nord–est de Oradea, pe drumul judeţean 191.

1 2

Localităţi componente: Chişlaz (1213 villa Lazdi), Chiraleu (1291-1294 villa Kyraly), Hăuceşti (1909 Hăuceşti, Höke), Mişca (1255 Mikche), Pocluşa de Barcău (1213 villa Puklusteluk), Sânlazăr (12911294 villa Lazar), Sărsig (1490 Sarszeg).

Nr. de locuitori: 3.451

5 6

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica reformată (sec. XIV) şi biserica romano-catolică „Sf. Maica lui Isus” (1754) – Mişca.

Manifestări etnografice tradiţionale: dansuri populare tradiţionale maghiare – Mişca.

Documentary testimony

1213 villa Lazdi

Chişlaz lies in the Barcăului Depression, being crossed by the Barcău river, north-east from Oradea, 60 km away from the city along the 191 county road.

Villages around: Chişlaz (1213 villa Lazdi), Chiraleu (1291-1294 villa Kyraly), Hăuceşti (1909 Hăuceşti, Höke), Mişca (1255 Mikche), Pocluşa de Barcău (1213 villa Puklusteluk), Sânlazăr (1291-1294 villa Lazar), Sărsig (1490 Sarszeg).

No. of inhabitans: 3.451

8

4

Historical and architectural monuments: the Reformed Church (XIV) and “Sf. Maica lui Isus” Catholic Church (1754) – Mişca.

Etnography and heritage: Hungarian folk dances – Mişca.

Első okleveles említés

1213 villa Lazdi

Vámosláz község a Berettyó medencében fekszik, Nagyváradtól északkeletre 60 kmes távolságra, a 191-es megyei úton, a Berettyó folyó szeli át.

A község falvai: Vámosláz (1213 villa Lazdi), Berettyókirályi (1291-1294 villa Kyraly), Hőke (1909 Hăuceşti, Höke), Micske (1255 Mikche), Poklostelek (1213 villa Puklusteluk), Szentlázár (1291-1294 villa Lazar), Sárszeg (1490 Sarszeg).

Lakosok száma: 3.451

3

Történelmi és építészeti öröksége: református templom (XIV. század) és a Jézus anyja római katolikus templom (1754) Micskén.

Néprajzi és hagyományörző tevékenységek: micskei magyar néptánc.

9 1. Mişca – casa Jákó (sec. XVIII) / Jako house / A micskei Jákó ház 2. Mişca - Biserica romano-catolică (1754) / The roman-catholic church / A micskei római katolikus templom 3. Mişca – biserica reformată (sec. XIV) / The Reformed Church / A micskei református templom 4. Hăuceşti – clopot din sat / Bell / A hőkei harang 5. Sânlazăr - vedere / Landscape / szentlázári látkép 6. Pocluşa de Barcău – biserica reformată (1799) / The Reformed Church / A poklostelki református templom 7. Sărsig – biserica ortodoxă (1882) / The Orthodox Church / A sárszegi ortodox templom 8. Chişlaz – ştrandul termal / Thermal lido from Chislaz / A vámoslázi termál fürdő 9. Chiraleu - casă ţărănească / Old house / berettyókirályi parasztház 10. Mişca – centru creştin / Christian centre/ Ifjúsági és Katekétikai Központ Micskén

100

10

7

Ciuhoi/Sâniob

Berettyócsohaj/Szentjobb www.ciuhoi.ro Atestare documentară

1

1291-1294 villa Chuey Comuna Ciuhoi este situată în partea central-nordică a judeţului, la numai 35 de km de Oradea. Conform Hotărârii de Guvern din octombrie 2012, comuna Sâniob devine centrul de comună.

Localităţi componente: Ciuhoi (1291-1294 villa Chuey), Cenaloş (1342 Chalanus), Sâniob (1169 abbas de Sancto Iog), Sfârnaş (1332 sacerdos de villa Fornus).

Nr. de locuitori: 2.292 Evenimente locale: Sâniob este un loc de pelerinaj vestit pentru câteva evenimente importante cum ar fi: sărbătoarea regelui Sfântul Ştefan, Pâinea Nouă, Ziua Comunei şi la 8 septembrie Bâlciul Bisericii.

Obiective turistice: biserica romano-catolică Sâniob, mănăstirea din 1905 şi moara abaţiei construită în anii 1800.

Documentary testimony

1291-1294 villa Chuey

2

3 4

8

Ciuhoi lies 35 km from Oradea, at the centralnorth part of the county, on the Oradea - Marghita road. In 2012 the center of the coummune becomes Sâniob.

Villages around: Ciuhoi (1291-1294 villa Chuey), Cenaloş (1342 Chalanus), Sâniob (1169 abbas de Sancto Iog), Sfârnaş (1332 sacerdos de villa Fornus).

No. of inhabitans: 2.292 Local events: Sâniob is an old famous pilgrimage place, for some important events such as King Stefan I Day. Interesting places: the catholic church from Sâniob, the monastery from 1905, the Lukacs mill from 1800.

Első okleveles említés

1291-1294 villa Chuey Berettyócsohaj község a megye közepén észak irányába helyezkedik el, alig 35 km-re Nagyváradtól. A 2012-ben, októberi hónap végén született kormányhatározat szerint, Szentjobb lett a községközpont.

7

A község falvai: Berettyócsohaj (1291-1294 villa Chuey), Biharcsanálos (1342 Chalanus), Szentjobb (1169 abbas de Sancto Iog), Berettyófarnos (1332 sacerdos de villa Fornus).

Lakosok száma: 2.292 Helyi események: Szentjobb híres zarándokhely: Szent István király ünnepe, új kenyér ünnepe, falunapok és szeptember 8-án templomi búcsú.

Turisztikai látványosságok: a szentjobbi római katolikus templom, az 1905-ben épült zárda és az 1800-as években épült apátsági malom.

5

6

9

10

1. Blazonul Abaţiei de la Sâniob / Coat of arms of The Abbey from Sâbtion / A szentjobbi apátság címere 2. Sit arheologic la Sâniob / Archeological site / Ásatások Szentjobbon 3. Sâniob – moara abaţiei (1800) / The Lukács mill / A szentjobbi Lukács apátsági malom 4. Sâniob – vedere aeriană / Aerial view / Szentjobb madártávlatból 5. Sâniob – Centrul Creştin / Christian centre / Keresztény központ Szentjobbon 6. Cenaloş - Casa de copii / Orphanage / A biharcsanálosi gyerekotthon 7. Sâniob – biserica romano-catolică (1736) / The catholic church / A szentjobbi római katolikus templom 8. Ciuhoi – biserica ortodoxă (1896) / The Orthodox Church / A berettyócsohaji ortodox templom 9. Degustător de vin / Wine taster / Borkóstoló 10. Ziua satului Sâniob / Saniob willage day / A szentjobbi falunap

101

Ciumeghiu Csömög

www.comunaciumeghiu.ro Atestare documentară

1216 villa Semec

Comuna Ciumeghiu este aşezată în partea de sud–vest a judeţului Bihor, la 50 km de Oradea, fiind învecinată la nord cu teritoriul administrativ al oraşului Salonta, iar la vest cu Ungaria.

Localităţi componente: Ciumeghiu (1216 villa Semec), Boiu (1232 Nogboy, Kysdedboy), Ghiorac (1214 villa Gyoroc) Nr. de locuitori: 4.383

2 3

Monumente istorice şi de arhitectură: castelul Miskolczy (1779), azi dispensar medical – Ciumeghiu; castel (sec. XIX), azi sanatoriul „Cighid” – Ghiorac.

Monument natural: Parcul Dendrologic Cighid – Ghiorac.

Documentary testimony

1216 villa Semec

Ciumeghiu lies in the south-western part of Bihor county, 50 km far from Oradea, bordered at north by the administrative territory of Salonta town, at west by Hungary.

1 4

5

Villages around: Ciumeghiu (1216 villa Semec), Boiu (1232 Nogboy, Kysdedboy), Ghiorac (1214 villa Gyoroc) No. of inhabitans: 4.383 Historical and architectural monuments: Miskolczy castle (1779), today medical centre– Ciumeghiu; castle (XIX), today medical sanatorium “Cighid” – Ghiorac.

Sightseeing: Dendrological Park Cighid – Ghiorac.

Első okleveles említés

1216 villa Semec

7

10

Illye község a megye délnyugati részén fekszik, Nagyváradtól 50 km-re, északon Nagyszalontával határos, nyugaton pedig Magyarországgal.

A község falvai: Illye (1216 villa Semec), Mezőbaj (1232 Nogboy, Kysdedboy), Erdőgyarak (1214 villa Gyoroc) Lakosok száma: 4.383 Történelmi és építészeti öröksége: Miskolczy kastély (1779), ma orvosi rendelő; XIX. századi kastély, ma szanatóriumként működik Erdőgyarakon.

Látnivalók: a csegődgyaraki dendrológiai park.

8

1. Ciumegiu - biserica ortodoxă (1938) / The Orthodox Church / Az illyei ortodox templom 2. Ciumegiu – castelul Miskolczy (1779) / The Miskolczy castle / Az illyei Miskolczy kastély 3. Castelul Miskolczy (1779) / The Miskolczy castle / Az illyei Miskolczy kastély 4. Ciumegiu – lac / Lake / Az illyei tó 5. Blazonul familiei Tisza / Crest of Tisza family / A Tisza család címere 6. Ghiorac – Sanatoriul Cighid (Castelul Tisza 1884-1898) / Cighid sanatorium / A csegődi szanatórium (Tisza kastély) 7. Ciumeghiu – car vechi / Old chariot / Régi szekér 8. La plimbare / Walk / Kacsaséta 9. Recoltă / Harvest / Betakararítás 10. Boiu – biserica reformată (1826) / The Reformed Church / A mezőbaji református templom 11. Spre Boiu / On the way to Boiu / Mezőbaj felé

102

11

9

6

Cociuba Mare Alsókocsoba

www.primariacociubamare.ro Atestare documentară

1445 Kochoba

Comuna Cociuba Mare este aşezată pe valea mijlocie a Crişului Negru în depresiunea Şoimi-Tinca în sudul judeţului Bihor, la aproximativ 50 km. sud-est de Oradea.

Localităţi componente: Cociuba Mare (1445 Kochoba), Cărăsău (1371 possessiones walachales Karazou inferior et superior), Cheşa (1374 Kesehaza), Petid (1374 Peteghd).

Nr. de locuitori: 3.234 Monumente istorice şi de arhitectură: „Fântâniţa” (aşezare neolitică) şi „Cohăreşti” (aşezare, epoca fierului) – Cociuba Mare.

1 Documentary testimony

2

3

5

1445 Kochoba

Cociuba Mare is located in the central part of the Crişul Negru valley in the Şoimi-Tinca depression, southern part of Bihor county, 50 km far from Oradea.

Villages around: Cociuba Mare (1445 Kochoba), Cărăsău (1371 possessiones walachales Karazou inferior et superior), Cheşa (1374 Kesehaza), Petid (1374 Peteghd).

No. of inhabitans: 3.234 Historical and architectural monuments: „Fântâniţa” (stone age settlement) and „Cohăreşti” (iron-age settlement) – Cociuba Mare.

Első okleveles említés

1445 Kochoba

Alsókocsoba község a Fekete-Körös folyásának középső részén található, a Sólyom-Tenke medencében, 50 km-re Nagyváradtól.

4

A község falvai: Alsókocsoba (1445 Kochoba), Karaszó (1371 possessiones walachales Karazou inferior et superior), Kisháza (1374 Kesehaza), Petegd (1374 Peteghd).

Lakosok száma: 3.234 Történelmi és építészeti öröksége: kőkori és vaskori leletek Alsókocsobán.

6

7

1. Cociuba Mare – casa parohială / Parish house / Az alsókocsobai parókia 2. Cărăsău - biserica ortodoxă (1949) / The ortodox church / A karaszói ortodox templom 3. Cheşa – biserica reformată (sec. XX)/ The Reformed Church / A kisházi református templom 4. Cociuba Mare - biserica ortodoxă (18991900) / The Orthodox Church / A alsókocsobai ortodox templom 5. Cheşa – poartă / Front door / Kapu 6. Petid - biserica ortodoxă (1931) înainte şi după renovare / The ortodox church / A petegdi ortodox templom 7. Petid – fermă de vaci / Cow farm / petegdi tehénfarm

103

Copăcel Kiskopács

www.primaria-copacel.ro Atestare documentară

1508 Kopachel

Comuna Copăcel este aşezată într-o regiune deluroasă, dar pitorească, la 22 km sud-est de municipiul Oradea.

Localităţi componente: Copăcel (1508 Kopachel), Bucuroaia (1508 Bokorvanya), Chijic (1236 Kuegeg), Poiana Tăşad (1954 cătun al satului Tăşad), Sărand (1236 villa Zaram), Surduc (1508 Zwrdoc).

Nr. de locuitori: 2.473 Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Adormirea Maicii Domnului” (1754) – Bucuroaia; biserica ortodoxă de lemn „Adormirea Maicii Domnului” (1782) – Surduc.

Manifestări etnografice tradiţionale: porţi sculptate – Copăcel.

1 Documentary testimony

2

1508 Kopachel

5

Copăcel is a pitoresque and hill-surrounded village, 22 km south-east of Oradea.

Villages around: Copăcel (1508 Kopachel), Bucuroaia (1508 Bokorvanya), Chijic (1236 Kuegeg), Poiana Tăşad (1954 den of Tăşad), Sărand (1236 villa Zaram), Surduc (1508 Zwrdoc).

No. of inhabitans: 2.473 Historical and architectural monuments: the “Adormirea Maicii Domnului” Orthodox wooden church (1754) – Bucuroaia; the “Adormirea Maicii Domnului” Orthodox wooden church (1782) – Surduc.

Etnography and heritage: carved gates – Copăcel.

6

Első okleveles említés

1508 Kopachel

Kiskopács község festői, dimbes-dombos tája a megyeszékhelytől 22 km-re, délkeletre taláható.

A község falvai: Kiskopács (1508 Kopachel), Bokorvány (1508 Bokorvanya), Kegyek (1236 Kuegeg), Kopácsmező (1954 Tasádfői tanya), Szaránd (1236 villa Zaram), Élesdszurdok (1508 Zwrdoc).

Lakosok száma: 2.473 Történelmi és építészeti örökség: Szűzanya ortodox fatemplom (1754) Bokorványban és Szurdokon (1782).

Néprajzi és hagyományörző tevékenységek: kiskopácsi faragott kapuk.

3 7

1. Poiana Tăşad – peisaj / Landscape / Kopácsmezői látkép 2. Surduc – Biserica ortodoxă de lemn (1782) / The Orthodox Wooden Church / Az élesdszurdoki ortodox fatemplom 3. Bucuroiaia – Biserica ortodoxă de lemn (1754) / The Orthodox Wooden Church / A bokorványi ortodox fatemplom 4. Bivoli din Surduc / Buffalos from Surduc / élesdszurdoki bivalyok 5. Iaz / Water gang / Itató 6. Copăcel – Biserica ortodoxă (1934) / The Orthodox Church / A kiskopácsi ortodox templom 7. Chijic - Biserica ortodoxă (1905) / The Orthodox Church / A kegyeki ortodox templom

104

4

Criştioru de Jos

Biharkristyór

http://primariacristiorudejos.ro Atestare documentară

1588 Chiscior

Comuna Criştioru de Jos este cea mai de sud comună a judeţului, aflându-se pe drumul european E79 ce leagă Oradea de Deva, la 96 km sud-est de Oradea.

4

Localităţi componente: Criştioru de Jos (1588 Chiscior), Bâlc (1213 terra Baluc), Criştioru de Sus, Poiana (1587 Felseopöen), Sălişte de Vaşcău (1588 Zelesthe) .

Nr. de locuitori: 1.641 Manifestări etnografice tradiţionale: serbarea câmpenească „La izvorul lui Horea”, la hotarul dintre Poiana şi Sălişte de Vaşcău în prima duminică din iulie; meşteri olari (ceramică roşie smălţuită) la Criştioru de Jos şi Sălişte de Vaşcău.

Documentary testimony

1588 Chiscior

Criştioru de Jos is the southernmost village of the county, along the Oradea-Deva European road, 96 km far from Oradea.

1

Villages around: Criştioru de Jos (1588 Chiscior), Bâlc (1213 terra Baluc), Criştioru de Sus, Poiana (1587 Felseopöen), Sălişte de Vaşcău (1588 Zelesthe).

No. of inhabitans: 1.641

5

Etnography and heritage: every first Sunday in July the “La izvorul lui Horea” field-feast, at the border of Poiana with Sălişte de Vaşcău; pottery (enamelled red ceramics) at Criştioru de Jos and Sălişte de Vaşcău.

Első okleveles említés

1588 Chiscior

Biharkristyór község a megye legdélebbi települése, 96 km-re található Nagyváradtól, a Déva felé vezető európai jelzésü úton.

2

6 3

A község falvai: Biharkristyór (1588 Chiscior), Bâlc (1213 terra Baluc), Felsőbiharkristyór, Biharmező (1587 Felseopöen), Vaskohszeleste (1588 Zelesthe).

Lakosok száma: 1.641 Néprajzi és hagyományörző tevékenységek: Horea forrása mezei ünnepség, amelyet Biharmező, Szelistye és Vaskoh határán rendeznek minden év júliusának első vasárnapján; fazekasműhelyek (zománcozott vörös kerámia).

1. În drum spre cătunul Bâlc / On the way to Bâlc / Bâlc felé vezető úton 2. Serbarea câmpenească “La Izvorul lui Horea” / Village festival / Helyi falusi ünnep 3. Poiana - vedere / Lanscape / Biharmezői látkép 4. Cascada Hotăran / Hotăran waterfall / A Hotăran-vízesés 5. Popasul lui Horea / Horea`s stage / Horea pihenője 6. Criştioru de Sus - fostă moară de apă / Former water mill / A felsőbiharkristyóri volt vízimalom

105

Curăţele Tisztásfalva

Atestare documentară

1692 Czuracel

Comuna Curăţele este situată în partea de sud-est a judeţului Bihor, la 70 km de Oradea, în depresiunea Beiuşului, învecinându-se la sud-est cu municipiul Beiuş.

1

2

3

4

Localităţi componente: Curăţele (1692 Czuracel, Kuracsel), Beiuşele (1588 Kys Bellenies), Cresuia (1588 Krezwlye), Nimăieşti (1552 Vajdafalva), Pociovelişte (1600 Poczaveleste).

Nr. de locuitori: 1.641 Manifestări etnografice tradiţionale: cioplitori în lemn (unelte agricole),singura localitate din ţară unde se mai fac scări de lemn – Cresuia; moară de apă – Curăţele; meşteri opincari – Nimăieşti.

Documentary testimony

1692 Czuracel

Curăţele lies in the south-east of the county, in the Beiuşului depression, neighbouring the city of Beiuş at south-east, 70 km from Oradea.

Villages around: Curăţele (1692 Czuracel, Kuracsel), Beiuşele (1588 Kys Bellenies), Cresuia (1588 Krezwlye), Nimăieşti (1552 Vajdafalva), Pociovelişte (1600 Poczaveleste).

No. of inhabitans: 1.641 Etnography and heritage: wood-carvers – Cresuia; watermill– Curăţele; shoemakers (opinci)– Nimăieşti.

5

6

7

Első okleveles említés

1692 Czuracel

Tisztásfalva község Bihar megye délkeleti részén a Belényesi medencében, Belényes város közelében, Váradtól 70 km-re fekszik.

A község falvai: Tisztásfalva (1692 Czuracel, Kuracsel), Kisbelényes (1588 Kys Bellenies), Kereszély (1588 Krezwlye), Nyimesd (1552 Vajdafalva), Pócsafalva (1600 Poczaveleste).

Lakosok száma: 1.641 Néprajzi és hagyományörző tevékenységek: fafaragás (főleg mezőgazdaságban használatos szerszámok faragása) Kereszélyen; vízimalom Tisztásfalván és bocskorgyártók Nyimesden.

8

1. Iconostasul bisericii ortodoxe din Curăţele (1862) / Iconostasis of the Orthodox Church from Curăţele / A tisztásfalvai ortodox templom ikonosztáza 2. Nimăieşti - biserica ortodoxă (1870) / The Orthodox Church / A nyimesdi ortodox templom 3. Pociovelişte – biserica ortodoxă (1906)/ The Orthodox Church / A pócsafalvai ortodox templom 4. Bivoli din Curăţele / Buffalos from Curăţele / tisztásfalvai bivalyok 5. Cresuia - biserica ortodoxă (1740-1750)/ The Orthodox Church / A nyimesdi ortodox templom 6. Biserica ortodoxă din Curăţele (1862) / The Orthodox Church from Curăţele / A tisztásfalvai ortodox templom 7. Beiuşele - biserica ortodoxă (1865) / The Orthodox Church / A kisbelényesi ortodox templom 8. Beiuşele – tradiţii agrare / Customs / Hagyományos földművelés 9. Cresuia - atelier de fabricat scări de lemn / Craft workshop - wooden staircase / Falétrát gyártó műhely

106

8

Curtuişeni

Érkörtvélyes

www.curtuiseni.ro Atestare documentară

1342 Kurthuelus

Comuna Curtuişeni este cea mai nordică comună a judeţului, în Câmpia Ierului, fiind la 7 km distanţă de oraşul Valea lui Mihai şi la 70 km de Oradea.

Localităţi componente: Curtuişeni Kurthuelus), Văşad (1219 villa Voznad).

Nr. de locuitori: 3.791

(1342

Monumente istorice şi de arhitectură: „Dealul Cărămidăriei” (aşezare neolitică) şi „Dealul Capelei” (ruină de biserică şi cimitir, sec. XIII-XIV) – Curtuişeni; „La ţigani”. (aşezare neolitică) şi „Dealul viilor” (aşezare, ep. fierului) – Văşad.

1 Documentary testimony

1342 Kurthuelus

Curtuişeni is the northernmost village of the county situated in the Ierului Field, 7 km from Valea lui Mihai and 70 km from Oradea.

Villages around: Curtuişeni (1342 Kurthuelus), Văşad (1219 villa Voznad).

No. of inhabitans: 3.791 Historical and architectural monuments: “Dealul Cărămidăriei” (neolithic settlement) and “Dealul Capelei” (church ruins and cemetery, XIII-XIV) – Curtuişeni; “La ţigani”. (neolithic settlement)and “Dealulviilor”(ironage settlement) – Văşad.

Első okleveles említés

1342 Kurthuelus

Érkörtvélyes a megye legészakibb települése, az Érmelléken fekszik, 7 km-re Érmihályfalvától és 70 km-re Nagyváradtól.

A község falvai: Érkörtvélyes (1342 Kurthuelus), Érvasad (1219 villa Voznad).

Lakosok száma: 3.791

2

3

4

5 6

Történelmi és építészeti öröksége: Téglagyárdomb (kőkori település) és Kápolnadomb (XIII-XIV. századi templomromok és temető); Cigányék (kőkori település) és Szőlődomb (vaskori település) – Vasadon.

1. Curtuişeni - intrare în sat / Entrance / érkörtvélyesi látkép 2. Văşad - biserica ortodoxă (1709) / The Orthodox Church / Az érvasadi ortodox templom 3. Văşad - peisaj/ Landscape / érvasadi látkép 4. Curtuişeni - biserica reformată (18401848) / The Reformed Church / Az érkörtvélyesi református templom 5. Curtuişeni - Primăria / Local hall / Az érkörtvélyesi Polgármesteri Hivatal 6. Curtuişeni – Casa de Cultură / Culture house / Az érkörtvélyesi kultúrotthon

107

Derna

Felsőderna www.derna.ro Atestare documentară

1406 possesio walachalis Olahdarna Comuna Derna este situată în partea de nordest a judeţului Bihor, pe Dealurile Dernei, la o distanţă de 50 km faţă de Oradea şi la 35 km faţă de Marghita.

Localităţi componente: Derna (1406 possesio walachalis Olahdarna), Dernişoara (1406 possesio walachalis Magyardarna), Sacalasău (1406 poss.

Walachalis Sasthelek), Sacalasăul Nou (Nový Šaštelek în Slovacă), Tria (1466 Therye).

Nr. de locuitori: 3.020

1 3

2 4

Monument istoric şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Nicolae” (1721) – Sacalasău.

Documentary testimony

1406 possesio walachalis Olahdarna

Derna is situated in north-eastern part of Bihor, among the Dernei Hills, 50 km from Oradea, and 35 km from Marghita.

Villages around: Derna (1406 possesio walachalis Olahdarna), Dernişoara (1406 possesio walachalis Magyardarna), Sacalasău (1406 poss. Walachalis Sasthelek), Sacalasău Nou (Nový Šaštelek in Slovak), Tria (1466 Therye).

No. of inhabitans: 3.020 Historical monument: the “Sf. Nicolae” Orthodox wooden church (1721) – Sacalasău.

5

Első okleveles említés

1406 possesio walachalis Olahdarna

Felsőderna község a megye északkeleti részén helyezkedik el a dernai dombok között, 50 kmre Nagyváradtól és 35 km-re Margittától.

A község falvai: Felsőderna (1406 possesio walachalis Olahdarna), Alsóderna (1406 possesio walachalis Magyardarna), Sástelek (1406 poss.

Walachalis Sasthelek), Újsástelek (Nový Šaštelek szlovákul), Terje (1466 Therye).

Lakosok száma: 3.020 Történelmi öröksége: a sásteleki Szent Miklós ortodox fatemplom (1721).

6

7

8 1. Sacalasăul Nou - vedere / Landscape / újsásteleki látkép 2. Tria - peisaj / Landscape / terjei látkép 3. Dernişoara – biserica ortodoxă de lemn (1786) / The Orthodox Wooden Church / Az alsódernai ortodox fatemplom 4. Dernişoara - casă veche / Old house / alsódernai régi ház 5. Sacalasău - vedere / Landscape / sásteleki látkép 6. Sacalasăul Nou – biserica romanocatolică / The catholic church / Az újsásteleki római katolikus templom 7. Derna – poşta / The post office / A felsődernai postahivatal 8. Dernişoara – fântână / Well / alsódernai kút

108

Diosig

Bihardiószeg www.diosig.ro Atestare documentară

1278 Gyoziyk

Comuna Diosig este situată în partea de nordvest a judeţului, la 32 km distanţă de Oradea, încadrându-se în două mari formaţii geomorfologice - cea de câmpie joasă din partea centrală şi de vest şi cea colinară din partea de nord-est a comunei, ceea ce a favorizat dezvoltarea podgoriilor în zonă.

Localităţi componente: Diosig (1278 Gyoziyk), Ianca (1291-1294 Joanka, villa Ivance) Nr. de locuitori: 9.636 Monumente istorice şi de arhitectură: castelul „Zíchy” (1701) şi biserica reformată (1609) – Diosig.

Manifestări etnografice tradiţionale: manifestarea culturală „Zilele Diosigului” în prima sâmbătă şi duminică din luna septembrie.

3

1 Documentary testimony

2

1278 Gyoziyk

Diosig lies in the north-western part of the county, 32 km far from Oradea, twisting two major geo-morfological sites: the lower field in the centre and in the western part, and the hill-shaped formation in the north-eastern part of the village.

Villages around: Diosig (1278 Gyoziyk), Ianca (1291-1294 Joanka, villa Ivance) No. of inhabitans: 9.636 Historical and architectural monuments: the “Zíchy” castle (1701) and the Reformed Church (1609) – Diosig.

Etnography and heritage: “Diosig Days” every first weekend in September.

Első okleveles említés

1278 Gyoziyk

6

4

7

Bihardiószeg község Nagyváradtól 32 km-re fekszik, a megye északnyugati részén. A községet két geomorfológiai alakzat határolja: a középnyugati részen síkság, északkeleten dombvidék, mely kedvező feltételeket biztosít a szőlőtermesztéshez.

A község falvai: Bihardiószeg (1278 Gyoziyk), Jankafalva (1291-1294 Joanka, villa Ivance) Lakosok száma: 9.636 Történelmi és építészeti öröksége: Zíchy kastély (1701) és a református templom (1609).

Néprajzi és hagyományörző tevékenységek: Diószegi Napok szeptember első hétvégéjén.

5

1. Diosig - vedere aeriană / Aerial view / Bihardiószeg madártávlatból 2. Zilele Diosigului / Diosig`s Days / diószegi Napok 3. Diosig – Primăria / Tawn Hall/ A bihardiószegi polgármesteri hivatal 4. Diosig - biserica reformată (1609) / The Reformed Church / A bihardiószegi református templom 5. Castelul Zíchy (1701) / The Zíchy castle / A Zíchy-kastély 6. Biserica romano-catolică Diosig / The Roman Catholic church/ A bihardiószegi római katolikus templom 7. Ianca – troiţă din lemn din curtea bisericii reformate / Wooden troita at the Reformed Church / Faemlékmű a jankafalvi református templom kertjében

109

Dobreşti

Bihardobrosd

Atestare documentară

1508 Wasnosfalwa

Comuna Dobreşti este situată la 38 km sudest de Oradea.

Localităţi componente: Dobreşti (1508 Wasnosfalwa), Cornişeşti (1588 Korpafalva), Crânceşti (1508 Kranikfalva), Hidişel, Luncasprie (1692 Lunkaspri), Răcaş (1954 cătun al satului Luncasprie), Topa de Jos (1326 locus Tuppatheluk, Tupatheleke), Topa de Sus (1508 Felsew Topa).

Nr. de locuitori: 5.680 Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn Sf. Arhangheli (1725 ) – Luncasprie, biserica ortodoxă de lemn “Adormirea Maicii Domnului” (1731 ) – Topa de Jos, mori de apă – Luncasprie şi Topa de Sus. Monumente naturale: Avenul din Galeria de Bauxită, Peştera cu Apă din Valea Letea, Peştera cu Apă din Valea Videi, Peşterile din Stanul Cerbului, Peştera din Valea Cadului, Peştera Sifoanelor.

3

1 2

Documentary testimony

1508 Wasnosfalwa

Dobreşti lies 38 km south-east from Oradea.

Villages around: Dobreşti (1508 Wasnosfalwa), Cornişeşti (1588 Korpafalva), Crânceşti (1508 Kranikfalva), Hidişel, Luncasprie (1692 Lunkaspri), Răcaş (1954 den of Luncasprie), Topa de Jos (1326 locus Tuppatheluk, Tupatheleke), Topa de Sus (1508 Felsew Topa).

No. of inhabitans: 5.680 Historical and architectural monuments: the “Sf. Arhangheli” Orthodox wooden church (1725) – Luncasprie, the “Adormirea Maicii Domnului“ Orthodox wooden church (1731 ) – Topa de Jos, watermills – Luncasprie and Topa de Sus. Sightseeing: Gorge in “Galeria de Bauxită”, watercave from Valea Letea, watercave from Valea Videi, caves in Stanul Cerbului, Valea Cadului, Dealul Teiuş, and Sifoanelor cave.

Első okleveles említés

1508 Wasnosfalwa

Bihardobrosd község Nagyváradtól 38 km-re fekszik délkeletre.

A község falvai: Bihardobrosd (1508 Wasnosfalwa), Nagykerpesd (1588 Korpafalva), Karáncsfalva (1508 Kranikfalva), Nánhegyes, Lankás (1692 Lunkaspri), Răcaş (1954 Lankási tanya), Alsótopa (1326 locus Tuppatheluk, Tupatheleke), Felsőtopa (1508 Felsew Topa).

Lakosok száma: 5.680

4

Történelmi építészeti öröksége: Lankás - Arkangyalok ortodox fatemplom (1725), az alsótopai ortodox fatemplom (1731), valamint a felsőtopai vízimalom.

Szép tájak: Bauxit szurdok, Léte-völgyi vizes barlang, Vida-völgyi vizes barlang, a Szarvasvölgyi barlangok, Tövis völgye, Zsilipes barlang.

5

6 1. Răcaş – peisaj / Landscape / zankástanyai látkép 2. Luncasprie – biserica ortodoxă de lemn (1725) / The Orthodox Wooden Church / A lankási ortodox fatemplom 3. Ocolul Silvic Dobreşti / Forestry District/ A bihardobrosdi kerületi Erdészeti hivatal 4. Lacul Vida / The Vida lake / A Vida-tó 5. Copii din Luncasprie / Kids / lankási játszótér 6. Topa de Jos – biserica ortodoxă de lemn (1731) / The Orthodox Wooden Church / Az alsótopai ortodox fatemplom 7. Topa de Sus – biserica ortodoxă de lemn (1796) / The Orthodox Wooden Church / A felsőtopai ortodox fatemplom

110

7

Drăgăneşti

Dragánfalva

www.draganesti.ro Atestare documentară

1522 Draganfalwa

Comuna Drăgăneşti este situată la 71 km sud–est de Municipiul Oradea, pe drumul european ce leagă Oradea de Deva.

2

Localităţi componente: Drăgăneşti (1522 Draganfalwa), Belejeni (1552 Belezen), Grădinari (1422 possesio hungaricalis Negerfalwa), Livada Beiuşului (1956 Râturi), Mizieş (1580 Mezess), Păcăleşti (1895 Pakala), Păntăşeşti (1580 Panthosfalwa), Şebiş (1552 Nagyhsebes), Talpe (1580 Talpfalwa), Ţigăneştii de Beiuş (1692 Csigany falua).

Nr. de locuitori: 2.927 Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Buna Vestire” (1686) – Belejeni; biserica ortodoxă de lemn „Sf. Arhangheli” (1724) – Şebiş; biserica ortodoxă de lemn „Adormirea Maicii Domnului” (1731) – Talpe.

Documentary testimony

1522 Draganfalwa

Drăgăneşti is located south-east of Oradea and Beiuş, on the Oradea-Deva European road between, 71 km far from Oradea.

Villages around: Drăgăneşti (1522 Draganfalwa), Belejeni (1552 Belezen), Grădinari (1422 possesio hungaricalis Negerfalwa), Livada Beiuşului (1956 Râturi), Mizieş (1580 Mezess), Păcăleşti (1895 Pakala), Păntăşeşti (1580 Panthosfalwa), Şebiş (1552 Nagyhsebes), Talpe (1580 Talpfalwa), Ţigăneştii de Beiuş (1692 Csigany falua).

No. of inhabitans: 2.927 Historical and architectural monuments: the “Buna Vestire” Orthodox wooden church (1686) – Belejeni; the “Sf. Arhangheli” Orthodox wooden church (1724) – Şebiş; the “Adormirea Maicii Domnului” Orthodox wooden church (1731) – Talpe.

Első okleveles említés

1522 Draganfalwa

1

Dragánfalva község a megyeszékhelytől és Belényestől délkeletre fekszik, a Déva felé vezető európai út mentén, 71 km-re Nagyváradtól.

A község falvai: Dragánfalva (1522 Draganfalwa), Belezsény (1552 Belezen), Kisnyégerfalva (1422 possesio hungaricalis Negerfalwa), Livada Beiuşului (1956 Râturi), Mézes (1580 Mezess), Pakala (1895 Pakala), Panatasa (1580 Panthosfalwa), Körössebes (1552 Nagyhsebes), Talp (1580 Talpfalwa), Cigányosd (1692 Csigany falua).

Lakosok száma: 2.927 Történelmi és építészeti öröksége: ortodox fatemplom Belényeshegyen (1686); ortodox fatemplom Körössebesen (1724) és Talpán (1731).

3

4 5

6

1. Şebiş – biserica ortodoxă de lemn(1724)/ The Orthodox Wooden Church / A körössebesi ortodox fatemplom 2. Mizieş – vedere aeriană / Aerial view / Mézes madártávlatból 3. Belejeni – biserica ortodoxă de lemn (1724) / The Orthodox Wooden Church / A belezsényi ortodox fatemplom 4. Păcăleşti – vedere aeriană / Aerial view / Pakala madártávlatból 5. Talpe – biserica ortodoxă de lemn (1731)/ The Orthodox Wooden Church / A talpi ortodox fatemplom 6. Drăgăneşti - vedere aeriană / Aerial view/ Dragánfalva madártávlatból

111

Drăgeşti Drágcséke

Atestare documentară

1508 Dragckeke

Comuna Drăgeşti este situată în regiunea deluroasă de pe versanţii sud-vestici ai Munţilor Pădurea Craiului, pe şoseaua naţională DN 76 Oradea-Beiuş, la 26 km sudest de Oradea şi la 36 km distanţă de Beiuş.

Localităţi componente: Drăgeşti (1508 Dragckeke), Dicăneşti (1508 Dekanfalva), Stracoş (1508 Istrakos), Tăşad (1508 Thasadfew), Topeşti (1508 Kysthoppa).

Nr. de locuitori: 2.569

1 5

2 4

3

Monumente istorice şi de arhitectură: „Cetăţuia” (aşezare fortifi-cată, sec. IV î.e.n.-sec. I e.n.) – Tăşad, moară de apă – Stracoş.

Monument natural: iedera arborescentă (monument al naturii) – Drăgeşti.

Documentary testimony

1508 Dragckeke

Drăgeşti is situated in the hilly region of southwestern side of the Pădurea Craiului Mountains, on the Oradea-Beiuş DN 76 national road, 26 km from Oradea and 36 km from Beiuş.

Villages around: Drăgeşti (1508 Dragckeke), Dicăneşti (1508 Dekanfalva), Stracoş (1508 Istrakos), Tăşad (1508 Thasadfew), Topeşti (1508 Kysthoppa).

No. of inhabitans: 2.569

6

Historical monuments: “Cetăţuia” (fortress and settelment, IV b. c.-I a.c.) – Tăşad, watermill– Stracoş.

Sightseeing: ivy arbre (natural monument) – Drăgeşti.

Első okleveles említés

1508 Dragckeke

Drágcséke a Királyhágó dombosabb, délnyugati oldalán, a 76-os műút mentén, a Nagyvárad– Belényes útszakaszon, 26 km-re fekszik a megyeszékhelytől.

A község falvai: Drágcséke (1508 Dragckeke), Dékányos (1508 Dekanfalva), Isztrákos (1508 Istrakos), Tasádfő (1508 Thasadfew), Toposd (1508 Kysthoppa).

Lakosok száma: 2.569 Történelmi öröksége: Fellegvár (i.e. IV.–i.u. I. századi erődítmény) – Tasádfő.

Látnivalók: repkény (természetvédelmi övezet); isztrákosi vízimalom.

1. Spre Stracoş / To Stracoş / Isztrákos felé 2. Drăgeşti - casă veche / Old house / drágcsékei régi ház 3. Simplitate / Simplicity / Jellegzetes kerítés 4. Vremuri uitate la biserica din Topeşti / Forgotten times in the church of Topeşti / “Megállt az idő” a toposdi templomban 5. Dicăneşti – artă în gheaţă / Ice art / Jégszobor 6. Calcarele tortoriene de la Tăşad / Miocene (tortorian) chalc from Tăşad / A tasádfői miocén mészkő 7. Tăşad - steag şi troiţă / The flag and cross / A tasádfői kereszt

112

7

Finiş

Várasfenes

www.primariafinis.bihor.ro 3

Atestare documentară

1291 castrum nostrum Fenes Comuna Finiş este aşezată în partea de sudvest a judeţului Bihor la o altitudine medie de 550 m în zona de contact a depresiunii Beiuşului cu Munţii Codrului, la 67 km de Oradea.

Localităţi componente: Finiş (1291 castrum nostrum Fenes), Brusturi (1956 cătun al satului Finiş), Fiziş (1552 Fyzegh), Ioaniş (1422 Janosfalwa), Şuncuiş (1422 Sonkolos).

Nr. de locuitori: 3.693

1

2

Obiective interesante: mănăstirea şi biserica de lemn de la Huta şi păstrăvăria de la Huta.

Monument istoric şi de arhitectură: ”Cetatea Finiş” (1244) – Finiş.

Documentary testimony

1291 castrum nostrum Fenes Finiş lies in the south-west part of Bihor, at a 553 m medium height, at the meeting point of Beiuşului Depression with the Codrului Mountains, 67 km far from Oradea.

Villages around: Finiş (1291 castrum nostrum Fenes), Brusturi (1956 den of Finiş), Fiziş (1552 Fyzegh), Ioaniş (1422 Janosfalwa), Şuncuiş (1422 Sonkolos).

No. of inhabitans: 3.693 Interesting places: monastery and The Orthodox Wooden Church in Huta and troutery.

Historical monument: “Béla Fort” (1244) – Finiş.

4

5

6 7

Első okleveles említés

1291 castrum nostrum Fenes Várasfenes község a megye délnyugati részén fekszik, 553 m magasan, a Belényesi medence és a Béli-hegység találkozásánál, 67 km-re Nagyváradtól.

A község falvai: Várasfenes (1291 castrum nostrum Fenes), Papkútfürdő (1956 Várasfenesi tanya), Füzegy (1552 Fyzegh), Kőrösjánosfalva (1422 Janosfalwa), Belényessonkolyos (1422 Sonkolos).

Lakosok száma: 3.693 Látnivalók: a hutai kolostor és ortodox fatemplom, pisztrángnevelde.

Történelmi öröksége: a fenesi vár, vagy Bélavár (1244).

8

9

1. Finiş - vedere aeriană / Aerial view / Várasfenes madártávlatból 2. Finiş - ruinele cetăţii Finiş (1244) / Ruins of Béla Fort / Várasfenes, az egykori Bélavára 3. Finiş – biserica ortodoxă (1847–1848)/ The Orthodox Church / A várasfenesi ortodox templom 4. Sărbătoare la schitul Huta / Holiday at the Huta abbey / Ünnep a hutai kolostornál 5. Brusturi - cruci vechi / Old cross / Régi keresztek 6. Biserica ortodoxă de lemn de la schitul Huta (1927) / The Orthodox Wooden Church at the Huta abbey / Ortodox fatemplom a hutai kolostornál 7. Ioaniş - vedere aeriană / Aerial view / Kőrösjánosfalva madártávlatból 8. Loc de chermeză în valea Finiş / Place for fun in Finis valley / Szabadtéri ünnepeknek kiszabott hely a Fenes völgyben 9. Şuncuiş - vedere aeriană / Aerial view / Belényessonkolyos madártávlatból

113

Gepiu Gyapjú

www.comuna-gepiu.ro Atestare documentară

1332 sacerdos de villa Gapyu Comuna Gepiu se află la mijlocul distanţei între Oradea şi Salonta, la 20 km sud de Oradea.

Localităţi componente: Gepiu (1332 sacerdos de villa Gapyu), Bicaci (1291-1294 Bykach).

Nr. de locuitori: 1.711 Elemente peisagistice: pădurea şi lacul de acumulare Gepiu.

1 8

6

2

Documentary testimony

1332 sacerdos de villa Gapyu Gepiu is at half way between Oradea and Salonta, 20 km south of Oradea.

Villages around: Gepiu (1332 sacerdos de villa Gapyu), Bicaci (1291-1294 Bykach).

No. of inhabitans: 1.711 Sightseeing: forest and lake in Gepiu.

Első okleveles említés

1332 sacerdos de villa Gapyu 7 Gyapjú község félúton, Nagyváradtól 20 kmre, Nagyvárad és Nagyszalonta között fekszik, délre.

A község falvai: Gyapjú (1332 sacerdos de villa Gapyu), Mezőbikács (1291-1294 Bykach).

Lakosok száma: 1.711 Látnivalók: a gyapjúi erdő és gyűjtőtó.

5

1. Bicaci - peisaj / Landscape/ mezőbikácsi látkép 2. Gepiu - biserica ortodoxă (1850) / The ortodox church / A mezőbikácsi ortodox templom 3. Bicaci - biserica ortodoxă (1956) / The Orthodox Church / A gyapjúi ortodox templom 4. Bicaci – biserica romano-catolică (1813) / The Roman-Catholic church / A mezőbikácsi római katolikus templom 5. Lacul de la Gepiu / The lake from Gepiu / A gyapjúi halastó 6. Gepiu Colonie – biserica ortodoxă / The Orthodox Church / A gyapjúkolóniai ortodox templom 7. 8. Păsări de curte / Poultry / Baromfi

114

4

3

Girişu de Criş

Kőrösgyéres

www.girisudecris.ro Atestare documentară

1221 predium Guerus Comuna Girişu de Criş este aşezată la 15 km de Oradea către sud–vest, în Câmpia Crişului Repede, pe DJ 797/A.

1

2

3

Localităţi componente: Girişu de Criş (1221 predium Guerus), Cheresig (1289 Kereseg), Tărian (1341 Teryan), Toboliu (1213 villa Gyan).

Nr. de locuitori: 3.212 Monument istoric: donjon de cetate (sec. XIII-XIV) – Cheresig.

Manifestări locale: în 21 mai a fiecărui an se organizează ziua satului la Tărian. Tot anual au loc şi “Zilele Prieteniei Româno – Maghiare” organizate de comună în colaborare cu localităţile Körösszegapáti şi Harsánd din Ungaria.

Documentary testimony

1221 predium Guerus Girişu de Criş is 15 km south-west of Oradea, in the Crişului Repede Field, on the DJ 797/A road.

4

Villages around: Girişu de Criş (1221 predium Guerus), Cheresig (1289 Kereseg), Tărian (1341 Teryan), Toboliu (1213 villa Gyan).

No. of inhabitans: 3.212

5

Historical monument: fortress-tower (XIII-XIV) – Cheresig.

Local events: on each 21st of May people organise the village day at Tarian. At Girisu de Cris they organise annually the Romanian – Hungarian Friendship Days in partnership with the Hungarian local administration of Korosszegapati and Harsand (Hungary).

Első okleveles említés

1221 Predium Guerus Körösgyéres község Nagyváradtól 15 km-re fekszik, délnyugat irányába, a 797/A megyei úton, a Sebes-Körös síkságán.

A község falvai: Körösgyéres (1221 predium Guerus), Körösszeg (1289 Kereseg), Köröstarján (1341 Teryan), Vizesgyán (1213 villa Gyan).

Lakosok száma: 3.212 Történelmi öröksége: a körösszegi Csonka Torony (XIII-XIV. század).

Helyi események: Május 21.-én falunapot rendeznek Köröstarjánban. Ugyancsak évente rendezik meg a román-magyar barátság napját, a magyarországi Körösszegapáti és Harsánd településekkel közösen.

1. Girişu de Criş – biserica ortodoxă (Sec. XX) / The Orthodox Church / A körösgyéresi ortodox templom 2. Tărian - biserica ortodoxă (Sec. XX) / The Orthodox Church / A körösgyéresi ortodox templom 3. Girişu de Criş - biserica romano–catolică (1792) / The Roman-Catholic church / A körösgyéresi római katolikus templom 4. Girişu de Criş - Primăria / Local Hall / A körösgyéresi községháza 5. Tărian - biserica romano–catolică (1865) / The Roman Catholic Church / A köröstarjáni római katolikus templom

115

Hidişelu de Sus Harangmező

www.primaria-hidiseludesus.ro Atestare documentară

1214 Harangve Mezew Comuna Hidişelu de Sus se află situată în partea central sudică a judeţului Bihor, traversată de drumul naţional DN 76 OradeaBeiuş, la 17 km sud-est de Oradea.

Localităţi componente: Hidişelu de Sus (1214 Harangve Mezew), Hidişelu de Jos (1435 Alamamezeo), Mierlău (1214 Nyr Mezew), Sântelec (1435 Zentelek), Şumugiu (1692 Somody, Symeggy, Pusta Somogy).

Nr. de locuitori: 3.324 Monument istoric: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Arhangheli” (sec. XVIII) – Hidişelu de Jos.

Documentary testimony

1214 Harangve Mezew

1

Hidişelu de Sus lies in the mid-southern part of Bihor County, on the Oradea-Beiuş DN 76 national road, 17 km far from Oradea.

Villages around: Hidişelu de Sus (1214 Harangve Mezew), Hidişelu de Jos (1435 Alamamezeo), Mierlău (1214 Nyr Mezew), Sântelec (1435 Zentelek), Şumugiu (1692 Somody, Symeggy, Pusta Somogy).

No. of inhabitans: 3.324 Historical monument: the “Sf. Arhengheli” Orthodox wooden church (XVIII) – Hidişelu de Jos.

Első okleveles említés

1214 Harangve Mezew

2

3

4

6

Harangmező község Bihar megye délközép részén terül el Nagyváradtól 17 km távolságra, és átszeli a 76-os, Belényes felé vezető műút.

A község falvai: Harangmező (1214 Harangve Mezew), Almamező (1435 Alamamezeo), Nyárló (1214 Nyr Mezew), Biharszenttelek (1435 Zentelek), Váraduzsopa (1692 Somody, Symeggy, Pusta Somogy).

Lakosok száma: 3.324 Történelmi öröksége: Arkangyalok ortodox fatemplom (XVIII. század).

5

1. Şumugiu - vedere aeriană / Aerial view / Váraduzsopa madártávlatból 2. Hidişelu de Jos - lac de pescuit / Fishing lake / Az almamezői halastó 3. Hidişelu de Sus - biserica ortodoxă de lemn (1998) / The Orthodox Wooden Church / A harangmezői ortodox fatemplom 4. Sântelec - peisaj / Landscape / biharszentteleki látkép 5. Hidişelu de Jos - peisaj / Landscape / almamezői látkép 6. Hidişelu de Jos - biserica ortodoxă de lemn (1730) / The Orthodox Wooden Church / Az almamezői ortodox fatemplom 7. Mierlău - strada principală cu biserica ortodoxă (1910) / main street with te Orthodox Church / A nyárlói főutca az ortodox templommal

116

7

Holod

Pusztahollód www.primariaholod.ro

Atestare documentară

1326 possesio Hydus Comuna Holod este aşezată la aproximativ 40 km sud–est de Oradea, fiind străbătută de Crişul Negru.

1

2 3

Localităţi componente: Holod (1326 poss. Hydus), Dumbrava (1828 Mocsár), Dumbrăviţa (1374 Dombrawytza), Forosig (1508 Forrozeegh), Hodiş (1326 possesio populosa Hudus), Lupoaia (1508 Farkaspathaka), Valea Mare de Codru (1828 Nagy Patak, Valle Mare), Vintere (1349 terra seu poss. Felwenter, Felventer).

Nr. de locuitori: 3.560 Evenimente locale: anual, în ultima duminică a lunii martie se ţin manifestările culturale în memoria lui Iosif Vulcan, ilustru cărturar, născut la Holod.

De asemenea, penultima sâmbătă şi duminică, anual, au loc manifestările cultural-sportive Zilele Holodului.

Documentary testimony

1326 possesio Hydus Holod is located at about 40 km south-east ofOradea and it is crossed by Crişul Negru river. It is also a railway-knot.

Villages around: Holod (1326 poss. Hydus), Dumbrava (1828 Mocsár), Dumbrăviţa (1374 Dombrawytza), Forosig (1508 Forrozeegh), Hodiş (1326 possesio populosa Hudus), Lupoaia (1508 Farkaspathaka), Valea Mare de Codru (1828 Nagy Patak, Valle Mare), Vintere (1349 terra seu poss. Felwenter, Felventer).

No. of inhabitans: 3.560

4

5

Local events: Every year on the last Sunday of March local authorities organise the Iosif Vulcan Memorial Days, an important figure of Romanian literature and culture. Holod cultural and sports days are also organised annually on the penultimate Saturday and Sunday of the year.

Első okleveles említés

1326 possesio Hydus Pusztahollód a megyeszékhelytől délkeletre, 40 km-re fekszik, a Fekete-Körös szeli át. A település vasúti csomópont.

A község falvai: Pusztahollód (1326 poss. Hydus), Tenkemocsár (1828 Mocsár), Kisdombró (1374 Dombrawytza), Forrószeg (1508 Forrozeegh), Káptalanhódos (1326 possesio populosa Hudus), Farkaspatak (1508 Farkaspathaka), Alsópatak (1828 Nagy Patak, Valle Mare), Venter (1349 terra seu poss. Felwenter, Felventer).

Lakosok száma: 3.560 Helyi események: minden év márciusának utolsó vasárnapján Iosif Vulcan, hollódi születésű író emlékére szerveznek kulturális eseményeket. Hasonlóképpen éves rendszerességgel tartják meg a hollódi kulturális-, és sport napokat, az év utolsó előtti hétvégéjén.

6

7

8

1. Holod - statuia lui Iosif Vulcan (1973) / Statue of Iosif Vulcan writer / A pusztahollódi születésű Iosif Vulcan író szobra 2. Dumbrăviţa - biserica ortodoxă (1924)/ The Orthodox Church / A kisdombrói ortodox templom 3. Holod – Mănăstirea Franciscană / The Franciscan Monastery / A pusztahollódi ferences kolostor 4. Hodiş – casă veche / Old house / káptalanhodosi régi ház 5. Dumbrava - biserica ortodoxă (1863) / The Orthodox Church / A tenkemocsári ortodox templom 6. Forosig - vedere / Landscape / forószegi látkép 7. Vintere – car vechi / Old chariot / venteri régi szekér 8. Valea Mare de Codru - vedere / Landscape / Téli alsópataki látkép

117

Husasău de Tinca Biharhosszúaszó

comunahusasaudetinca.ro Atestare documentară

1332 sacerdos de villa Hirziezo Comuna Husasău de Tinca este situată în sudvestul judeţului, la 35 km distanţă de Oradea şi la 30 km de Salonta.

Localităţi componente: Husasău de Tinca (1332 sacerdos de villa Hirziezo), Fonău (1583 Rwssfalva), Miersig (1337 sacerdos de villa Narzeg), Oşand (1213 villa Vosian), Sititelec (1213 villa Scesul).

Nr. de locuitori: 2.368

5 Documentary testimony

1332 sacerdos de villa Hirziezo Husasău de Tinca lies in the south-western part of the county, 35 km far from Oradea and 30 km from Salonta.

Villages around: Husasău de Tinca (1332 sacerdos de villa Hirziezo), Fonău (1583 Rwssfalva), Miersig (1337 sacerdos de villa Narzeg), Oşand (1213 villa Vosian), Sititelec (1213 villa Scesul).

No. of inhabitans: 2.368

1

6

2

7

Első okleveles említés

1332 sacerdos de villa Hirziezo Biharhosszúaszó a megye délnyugati részén terül el, 35 km-re Nagyváradtól és 30 km-re Nagyszalontától.

A község falvai: Biharhosszúaszó (1332 sacerdos de villa Hirziezo), Rózsafalva (1583 Rwssfalva), Nyárszeg (1337 sacerdos de villa Narzeg), Vasánd (1213 villa Vosian), Székelytelek (1213 villa Scesul).

Lakosok száma: 2.368

3

1. Miersig - peisaj / Landscape / nyárszegi látkép 2. Husasău de Tinca - vedere generală / Landscape / biharhosszúaszói látkép 3. Lacul de la Miersig / Lake from Miersig / A nyárszegi tó 4. Sititelec - vedere / Landscape/ székelyteleki látkép 5. Oşand - peisaj / Landscape / vasándi látkép 6. Sititelec - biserica ortodoxă / The Orthodox Church / A székelyteleki ortodox templom 7. Fonău - biserica ortodoxă / The Orthodox Church / A rózsafalvai ortodox templom 8. Şcoala din Husasău de Tinca / School from Husasău de Tinca / A biharhosszúaszói iskola 9. Lacul de pescuit de la Sititelec / Fishing lake / A székelyteleki halastó

118

4

8

9

Ineu

Köröskisjenő http://primariaineu.bihor.ro Atestare documentară

1214 villa Ieneu

1

2 3

Comuna Ineu este situată la 15 km est de Oradea şi la 6 km vest de comuna Tileagd, pe valea Crişului Repede, fiind aşezată în întregime pe lunca acestui râu şi mărginită la nord de dealurile ce se prelungesc de la Oradea spre est.

Localităţi componente: Ineu (1214 villa Ieneu), Botean (1366 Botthyan), Husasău de Criş (1236 Huzzeuozo).

Nr. de locuitori: 4.070 Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Arhangheli” (1720) şi şcoala Botean (1890).

Documentary testimony

1214 villa Ieneu

4 5

6

Ineu lies 15 km east from Oradea and 6 km west from Tileagd, along the riverbanks of Crişul Repede.

Villages around: Ineu (1214 villa Ieneu), Botean (1366 Botthyan), Husasău de Criş (1236 Huzzeuozo).

No. of inhabitans: 4.070 Historical and architectural monuments: the “Sf. Arhangheli” Orthodox wooden church (1720) and school (1890), Botean.

Első okleveles említés

1214 villa Ieneu

Köröskisjenő 15 km-re fekszik Nagyváradtól, 6 km-re Telegd községtől, a Sebes-Körös partján. Északról, a Nagyváradtól keletre húzódó dombláncok övezik.

A község falvai: Kőröskisjenő (1214 villa Ieneu), Mezőbottyán (1366 Botthyan), Köröskisújfalu (1236 Huzzeuozo).

Lakosok száma: 4.070 Építészeti hagyatéka: Arkangyalok fatemplom (1720) és a bottyáni iskolaépület (1890).

1. Husasău de Criş – cişmea tradiţională / Traditional drip / köröskisújfalui utcai kút 2. Ineu - pădure / Forrest / A köröskisjenői erdő 3. Husasău de Criş - vedere generală / Landscape / köröskisújfalui látkép 4. Ineu - biserica ortodoxă (1775-1833) / The Orthodox Church / A köröskisjenői ortodox templom 5. Botean – biserica ortodoxă de lemn (1720) / The Orthodox Wooden Church / A mezőbottyáni ortodox fatemplom 6. Botean - pictură pe lemn din biserica veche de lemn (1721) înfăţişează moartea sub aspectul unui schelet/ Botean – painting on wood in the old wooden church (1721), it presents death / Mezőbottyán (Botean) – a régi, 1721-ben épült fatemplomban lévő festmény a halált ábrázolja.

119

Lazuri de Beiuş Belényesirtás

lazuridebeius.ro Atestare documentară

1588, 1692 Lazur

Comuna Lazuri de Beiuş este situată la sud– est de Municipiul Oradea şi de Beiuş, pe drumul european ce leagă Oradea de Deva, la 80 km. de Oradea.

1 3

Localităţi componente: Lazuri de Beiuş (1588, 1692 Lazur ), Băleni (1580 Bolilith), Cusuiuş (1588 Koywyenies), Hinchiriş (1588, 1692 Henkeres).

Nr. de locuitori: 1.875

2 4

5

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Înălţarea Maicii Domnului” (1750), Hinchiriş; biserica ortodoxă de lemn „Pogorârea Sf. Duh” (1752), Lazuri de Beiuş, moară de apă şi joagăr, Lazuri de Beiuş.

Monumante ale naturii: peştera din Oşiel, peştera din Pârâul Ştirbilei.

Documentary testimony

1588, 1692 Lazur

Lazuri de Beiuş lies south-east of Oradea and Beiuş, on the Oradea-Deva European road, 80 km far from Oradea.

6

Villages around: Lazuri de Beiuş (1588, 1692 Lazur ), Băleni (1580 Bolilith), Cusuiuş (1588 Koywyenies), Hinchiriş (1588, 1692 Henkeres).

No. of inhabitans: 1.875 Historical and architectural monuments: the “Înălţarea Maicii Domnului” Orthodox wooden church (1750), Hinchiriş; the “Pogorârea Sf. Duh” Orthodox wooden church (1752), Lazuri de Beiuş, watermill and saw, Lazuri de Beiuş.

Natural monuments: Oşiel cave, Pârâul Ştirbilei cave.

Első okleveles említés

1588, 1692 Lazur

Belényesirtás község a megyeszékhelytől és Belényestől délnyugatra fekszik, a Déva felé vezető európai úton, 80 km-re Nagyváradtól.

A község falvai: Belényesirtás (1588, 1692 Lazur ), Balalény (1580 Bolilith), Köszvényes (1588 Koywyenies), Henkeres (1588, 1692 Henkeres).

Lakosok száma: 1.875 Történelmi és építészeti öröksége: a henkeresi ortodox fatemplom (1750), a köszvényesi ortodox fatemplom (1752), vízimalom és vízifűrész.

Természeti öröksége: barlangok (Oşiel, Pârâul Ştirbilei)

1. Băleni - păşunea satului / Lease / A balalényi legelő 2. Hinchiriş – vedere aeriană / Aerial view / Henkeres madártávlatból 3. Hinchiriş – cruce veche din lemn / Old wooden cross / Henkeres, régi fakereszt 4. Cusuiuş – casă veche / Old house / köszvényesi régi ház 5. Hinchiriş – biserica ortodoxă de lemn (1750) / The Orthodox Wooden Church / A henkeresi ortodox fatemplom 6. Lazuri de Beiuş – biserica ortodoxă de lemn (1752) / The Orthodox Wooden Church / A belényesirtási ortodox fatemplom

120

120

Lăzăreni Miklóirtás

primarialazareni.wordpress.com Atestare documentară

1828 Miklo Lázur

Comuna Lăzăreni este situată în Dealurile Tăşadului la circa 30 km sud de Oradea, pe drumul judeţean 768 spre Holod.

10

Localităţi componente: Lăzăreni (1828 Miklo Lázur), Bicăcel (1508 Hozzwbykach), Calea Mare (1552 Magyar Gyepes), Cărăndeni (1493 Karand), Cărănzel (1552,1587 Kyskarand), Gepiş (1338 poss.

Chepusteluk), Gruilung, Miheleu (1355 Mehleu).

Nr. de locuitori: 3.039 Monument al naturii: calcarele tortoriene de la Miheleu

1 2

Documentary testimony

1828 Miklo Lázur

Lăzăreni lies among the Tăşadului Hills, 30 km south from Oradea, on the 768 county road to Holod.

Villages around: Lăzăreni (1828 Miklo Lázur), Bicăcel (1508 Hozzwbykach), Calea Mare (1552 Magyar Gyepes), Cărăndeni (1493 Karand), Cărănzel (1552,1587 Kyskarand), Gepiş (1338 poss.

Chepusteluk), Gruilung, Miheleu (1355 Mehleu).

No. of inhabitans: 3.039

9

Sightseeing: limestones from Miheleu

Első okleveles említés

3

1828 Miklo Lázur

Miklóirtás a tasádmezei dombok között fekszik, 30 km-re Nagyváradtól, a Hollód felé vezető 768-as megyei úton.

A község falvai: Miklóirtás (1828 Miklo Lázur), Pusztabikács (1508 Hozzwbykach), Magyargyepes (1552 Magyar Gyepes), Nagykáránd (1493 Karand), Kiskáránd (1552,1587 Kyskarand), Oláhgyepes (1338 poss. Chepusteluk), Hosszúliget, Méhelő (1355 Mehleu).

Lakosok száma: 3.039

8

Látnivalók: a méhelői mészkövek

4

6

7

5

1. Bicăcel – cişmea tradiţională / Traditional drip / pusztabikácsi utcai kút 2. Şcoala din Lăzăreni – School of Lăzăreni/ A miklóirtási iskola 3. Miheleu – iarna pe uliţă / Winter on streets / Méhelő - téli utca 4. Bicăcel – casă veche / Old house / pusztabikácsi régi ház 5. Bicăcel - păşune / Lease / Pusztabikácsi legelő 6. Cărăndeni - biserica ortodoxă (1936) / The Orthodox Church / A nagykárándi ortodox templom 7. Cărănzel – clopot / Bell / A kiskárándi harang 8. Calea Mare - biserica ortodoxă veche (1836) - interior / The old Orthodox Church - inside / A magyargyepesi régi ortodox templom 9. Lăzăreni – Primăria / Local hall / Miklóirtás Polgármesteri Hivatala 10. Miheleu - peisaj de iarnă / Landscape / méhelői látkép

121

Lugaşu de Jos Alsólugas

www.lugas.ro Atestare documentară

1291-1294 villa Lugas

Comuna Lugaşu de Jos este situată în partea centrală a judeţului Bihor pe drumul european E60, la circa 34 km est de municipiul Oradea. Cea mai mare parte din suprafaţa comunei se întinde în depresiunea Vad – Borod, pe malul drept al Crişului Repede, care formează aici un important lac de acumulare; satul Lugaşu de Sus se află în zona premontană a munţilor Plopiş.

2

1 3

4

Localităţi componente: Lugaşu de Jos (12911294 villa Lugas), Lugaşu de Sus (1291-1294 villa Lugas), Urvind (1282 Vluend).

Nr. de locuitori: 3.314 Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă „Naşterea Maicii Domnului” (sec. XVII) – Lugaşu de Jos; biserica ortodoxă de lemn „Buna Vestire” (1720) – Lugaşu de Sus.

Documentary testimony

1291-1294 villa Lugas Lugaşu de Jos is situated in the centre of Bihor, along E60, 34 km east of Oradea. The largest part of the village lies in the Vad Borod Depression.

Villages around: Lugaşu de Jos (1291-1294 villa Lugas), Lugaşu de Sus (1291-1294 villa Lugas), Urvind (1282 Vluend).

No. of inhabitans: 3.314 Historical and architecture monuments: the “Naşterea Maicii Domnului” Orthodox Church (XVII) – Lugaşu de Jos; the “Buna Vestire” Orthodox wooden church (1720) – Lugaşu de Sus.

Első okleveles említés

5

6

7

1291-1294 villa Lugas Alsólugas község Bihar megye központi részén fekszik, az E60-as műút mentén, 34 kmre Nagyváradtól. A község legnagyobb része a Rév–Báród medencében fekszik, a község központja pedig a Réz-hegység lábánál.

A község falvai: Alsólugos (1291-1294 villa Lugas), Felsőlugos (1291-1294 villa Lugas), Örvénd (1282 Vluend).

Lakosok száma: 3.314 Történelmi és építészeti öröksége: alsólugasi Szűzanya ortodox templom (XVII. század), és felsőlugasi ortodox fatemplom (1720).

9

8 1. Lugaşu de Jos – vedere / Landscape / alsólugasi látkép 2. Urvind – biserica reformată (1918) / The Reformed Church / Az örvéndi református templom 3. Lugaşu de Sus – biserica ortodoxă de lemn (1720)/ The Orthodox Wooden Church / A felsőlugasi ortodox fatemplom 4. Crişul Repede / Crişul Repede river / A Sebes-Körös Alsólugasnál 5. Lugaşu de Jos - biserica ortodoxă (1650) / The Orthodox Church / Az alsólugasi ortodox templom 6. Urvind – vedere / Landscape / örvéndi látkép 7. Urvind - car vechi / Old chariot from Urvind / örvéndi régi szekér 8. Lugaşu de Sus – vedere / Landscape / alsólugasi látkép 9. Lugaşu de Jos - pensiune (fost castel al contelui Zíchy- 1840) / Pension (ex Zíchy mansion) / Az alsólugasi panzió (volt Zíchy-kúria)

122

Lunca

Biharlonka www.primaria-lunca.ro Atestare documentară

1588 Lonka

Comuna Lunca se află în sud–vestul judeţului Bihor, la 84 km de Oradea, încadrându-se în ţinutul Munţilor Codru–Moma, este situată pe limita dintre cele două unităţi de relief – Munţii Codru–Moma şi Munţii Bihorului – ca o punte formată dintr-o zonă de dealuri la cumpăna dintre Crişul Alb şi Crişul Negru.

Localităţi componente: Lunca (1588 Lonka), Briheni (1588 Brehen), Hotărel (1527-1528 Hathar), Sârbeşti (1692 Szurbesty), Seghişte (1503 presbyter valachalis de Segesfalva), Şuştiu (1588 Közebsusdh), Urseşti (1580).

Nr. de locuitori: 3.140

1

Manifestări etnografice şi tradiţionale: încondeiat de ouă de paşte, „Lioara”, obicei de primăvară practicat a doua zi de Paşte în cimitirul satului Lunca odată cu pomenile şi dezlegarea la morţi; textile tradiţionale – Lunca; mori de apă – Lunca şi Şuştiu.

6

2

Documentary testimony

1588 Lonka

Lunca is in the south-western part of Bihor, being part of the Codru – Moma Mountains. It is situated at the meeting-line of the Codru– Moma Mountains with the Bihorului Mountains – a hill-bridge between the Crişul Alb and Crişul Negru rivers.

Villages around: Lunca (1588 Lonka), Briheni (1588 Brehen), Hotărel (1527-1528 Hathar), Sârbeşti (1692 Szurbesty), Seghişte (1503 presbyter valachalis de Segesfalva), Şuştiu (1588 Közebsusdh), Urseşti (1580).

No. of inhabitans: 3.140

3

Etnography and heritage: Easter egg-painting, „Lioara”, (springtime custom on the second day of Easter, out in the Churchyard, in order to pray for the dead); traditional fabrics – Lunca; watermills– Lunca and Şuştiu.

Első okleveles említés

1588 Lonka

Biharlonka a megye délnyugati részén fekszik, a Béli hegységben, a Béli és Bihari hegyláncok határán. Ennek a földrajzi alakulatnak különleges szépségét a FehérKörös és Fekete-Körös közötti dombok adják.

4

7

8

A község falvai: Biharlonka (1588 Lonka), Berhény (1588 Brehen), Határ (1527-1528 Hathar), Szerbesd (1692 Szurbesty), Szegyesd (1503 presbyter valachalis de Segesfalva), Susd (1588 Közebsusdh), Urseşti (1580).

Lakosok száma: 3.140 Néprajzi és hagyományörző tevékenységek: húsvéti hímestojás-festés, Lioara - tavaszi népszokás, amikor is Húsvét másodnapján a falu temetőjébe látogatnak a megemlékezést és az örök életet hirdető lakosok; vízimalmok Lonkán és Süsdön.

5

9

1. Urseşti – casă veche / Old house / Ursesti-i régi ház 2. Briheni - groapă de cartofi / Potatoes hole / berhényi burgonyagödör 3. Urseşti - biserica ortodoxă (Sec. XIX)/ The Orthodox Church / Az ursesti-i ortodox templom 4. Lunca - biserica ortodoxă (1908) / The Orthodox Church / A biharlonkai ortodox templom 5. Cuptor de var / White heat kiln / Mészégető 6. Păşune Briheni / Lease / A berhényi legelő 7. Sârbeşti – casă veche - interior / Old house - inside / szerbesdi régi ház 8. Şuştiu - biserica ortodoxă (Sec XIX)/ The Orthodox Church / A susdi ortodox templom 9. Seghişte - vedere generală / Landscape / szegyesdi látkép

123

Mădăras Madarász

http://primaria-madaras.ro Atestare documentară

1291-1294 Madaraz

1

2

Comuna Mădăras se află la 30 km. sud de Oradea, în Câmpia Crişurilor, la 9 km de Salonta.

Localităţi componente: Mădăras (1291-1294 Madaraz), Homorog (1202-1203 Homorb), Ianoşda (1203 forun Janosd), Mărţihaz (1291 villa filiorum Marcelli).

Nr. de locuitori: 3.021 Monument istoric: biserica ortodoxă „Adormirea Maicii Domnului” (1836-1837) – Homorog.

Documentary testimony

1291-1294 Madaraz

Mădăras lies along the E 671 Oradea-Arad road, 30 km south of Oradea and 9 km from Salonta.

3

4

Villages around: Mădăras (1291-1294 Madaraz), Homorog (1202-1203 Homorb), Ianoşda (1203 forun Janosd), Mărţihaz (1291 villa filiorum Marcelli).

No. of inhabitans: 3.021 Historical monument: the “Mother of God Falling Asleep” Orthodox Church at Homorog is an architectural monument (1836-1837).

Első okleveles említés

1291-1294 Madaraz Madarász község 30 km-re, délre fekszik Nagyváradtól a Körösök síkságán, és 9 km-re Nagyszalontától.

5

A község falvai: Madarász (1291-1294 Madaraz), Oláhhomorog (1202-1203 Homorb), Jánosda (1203 forun Janosd), Marciháza (1291 villa filiorum Marcelli) Lakosok száma: 3.021 Történelmi öröksége: az oláhhomorogi ortodox templom (1836-1837).

9

6 7

8 1. Mădăras - motel / Motel / madarászi motel 2. Mărţihaz - biserica ortodoxă (1923) / The Orthodox Church / A marciházai ortodox templom 3. Homorog - biserica ortodoxă (1836) / The Orthodox Church / Az oláhhomorogi ortodox templom 4. Ianoşda - vedere / Lanscape / jánosdai látkép 5. Mădăras - ştrand / Lido / A madarászi fürdő 6. Homorog - vedere / Lanscape / oláhhomorogi látkép 7. Ianoşda - gard de nuiele / Hedge / Jánosdai sövény 8. Mădăras - complex agrement/ leisure complex / madarászi üdülőközpont 9. Ianoşda - fântănă / Draw well / jánosdai gémeskút

124

Măgeşti Szászfalva

www.primariamagesti.ro Atestare documentară

1508 Zazhaza

Comuna Măgeşti este situată în depresiunea Vad – Borod, la 46 km est de Oradea.

Localităţi componente: Măgeşti (1508 Zazhaza), Butani (1552 Rekasdh), Cacuciu Nou (1482, 1552 Olah Kakwch), Dobricioneşti (1360 Dobrocsonhaza), Gălăşeni (1552 Galoshaza), Josani (cătun al satului Căbeşti 1956), Ortiteag (1335 Urguteg) Nr. de locuitori: 2.878

1

Monumente istorice şi de arhitectură: biserică reformată (sec. XIII) – Cacuciu Nou; biserica ortodoxă de lemn „Sf. Arhangheli” (sec. XVIII) – Josani.

Elemente peisagistice: peştera Gălăşeni (rezervaţie speo-carstică cu o lungime de peste 2 km.), peştera de la Moara Jurjii sau peştera de la Izbucul Jurjii – este situată la obârşia Văii Gălăşenilor.

Etnografie şi manifestări tradiţionale: vechi cărţi de cult – Josani.

Documentary testimony

1508 Zazhaza

Măgeşti is located in the Vad – Borod Depression, 46 km east from Oradea.

Villages around: Măgeşti (1508 Zazhaza), Butani (1552 Rekasdh), Cacuciu Nou (1482, 1552 Olah Kakwch), Dobricioneşti (1360 Dobrocsonhaza), Gălăşeni (1552 Galoshaza), Josani (den Căbeşti 1956), Ortiteag (1335 Urguteg) No. of inhabitans: 2.878 Historical and architectural monuments: the Reformed Church (XIII) – Cacuciu Nou; the “Sf. Arhangheli” Orthodox wooden church (XVIII) – Josani.

Sightseeing: Gălăşeni cave (2 km long speocarstic reservation), Moara Jurjii cave or Izbucul Jurjii cave – in the Galasenilor Valey, Măgeşti.

Etnography and heritage: ancient religious books – Josani.

2 3

5

Első okleveles említés

1508 Zazhaza

6

Szászfalva a Rév–Báród medencében fekszik, Nagyváradtól 46 km-re, keletre.

A község falvai: Szászfalva (1508 Zazhaza), Rikosd (1552 Rekasdh), Magyarkakucs (1482, 1552 Olah Kakwch), Doborcsány (1360 Dobrocsonhaza), Gálosháza (1552 Galoshaza), Krajnikfalva (1956 Biharkabai tanya), Ürgeteg (1335 Urguteg) Lakosok száma: 2.878 Történelmi és építészeti öröksége: a magyarkakucsi XIII. századi református templom és a krajnikfalvi ortodox fatemplom (XIII. század) Látnivalók: gelecsényi barlang (2 km. hos�szú karsztikus barlangrezervátum), más, a Gelecsény völgyében található barlangok Néprajzi és hagyományörző tevékenységek: Krajnikfalván nagy értékű régi imakönyvek találhatók.

7

4

1. Măgeşti – casă veche / Old house / szászfalvi régi ház 2. Ortiteag - biserica baptistă / The Baptist Church / Az ürgetegi baptista templom 3. Josani – biserica ortodoxă de lemn (sec.

XVIII) / The Orthodox Wooden Church / A krajnikfalvai ortodox fatemplom 4. Peştera Gălăşeni / Galaseni cave / A gálosházi barlang 5. Josani - vedere / Lanscape / krajnikfalvi látkép 6. Dobricioneşti - vedere / Lanscape / doborcsányi látkép 7. Cacuciu Nou – biserica reformată (sec. XIII) / The Reformed Church / A magyarkakucsi református templom

125

Nojorid

Nagyürögd www.primarianojorid.ro 4

Atestare documentară

1229 Villa Irug

Comuna Nojorid, componentă a Zonei Metropolitane Oradea, se află la 8 km sud de Oradea, pe drumul naţional 79 ce leagă Oradea de Arad.

Localităţi componente: Nojorid (1229 villa Irug), Apateu (1219 villa Apati), Chişirid (1273 villa Irgud), Leş (1291-1294 Lesuy), Livada de Bihor (fost cătun al satului Nojorid 1954), Păuşa (1291-1294 Posalaka), Şauaieu (1216 villa Sari).

Nr. de locuitori: 4.570

1

Monument istoric: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Dumitru” (1770-1780) , Păuşa.

5 Documentary testimony

1229 Villa Irug

Nojorid, as part of the Oradea Metropolitan Area, lies 8 km south from Oradea, on the Oradea-Arad 79 road.

Villages around: Nojorid (1229 villa Irug), Apateu (1219 villa Apati), Chişirid (1273 villa Irgud), Leş (1291-1294 Lesuy), Livada de Bihor (ex den of Nojorid 1954), Păuşa (1291-1294 Posalaka), Şauaieu (1216 villa Sari).

No. of inhabitans: 4.570 Historical monument: the “Sf. Dumitru” Orthodox wooden church (1770-1780) , Păuşa.

2

3

6

7 Első okleveles említés

1229 Villa Irug

Nagyürögd község része a nagyváradi metrpolisz övezetnek, a megyeszékhelytől 8 km-re délre fekszik a 79-es műúton.

A község falvai: Nagyürögd (1229 villa Irug), Oláhapáti (1219 villa Apati), Kisürögd (1273 villa Irgud), Váradless (1291-1294 Lesuy), Mácsapuszta (Nagyürögd volt Tanya 1954), Váradpósa (12911294 Posalaka), Biharsályi (1216 villa Sari).

Lakosok száma: 4.570 Történelmi öröksége: a váradpósai Szent Demeter ortodox fatemplom (1770-1780).

8 9 1. Lacul Şauaieu / Lake / A biharsályi tó 2. Tradiţie locală în Şauaieu / Local custom/ biharsályi hagyomány 3. Nojorid – biserica ortodoxă (1909) / The Orthodox Church / A nagyürögdi ortodox templom 4. Nojorid – centru / Centre of Nojorid / A nagyürögdi községi központ 5. Şauaieu – peisaj / Landscape / biharsályi látkép 6. Chişirid – după vânătoare / After hunting/ Vadászat után a kisürögdi erdőben 7. Livada de Bihor – lacul Alceu / Alceu lake/ A biharsályi tó 8. Păuşa – biserica ortodoxă de lemn (17701780) / The Orthodox Wooden Church / A váradpósai ortodox fatemplom 9. Apateu – biserica ortodoxă (1810) / The Orthodox Church / Az oláhapáti ortodox templom 10. Cămin cultural Leş - mozaic de Aurel Pop / Cultural House / A váradlesi művelődési ház

126

10

Olcea Olcsa

www.comunaolcea.ro Atestare documentară

1552 Olchya

1

2

Comuna Olcea este situată în partea de sud a judeţului Bihor, la aproximativ 60 km de Oradea.

Localităţi componente: Olcea (1552 Olchya), Călacea (1312 villa Colosa), Hodişel (1580 Kyshodos), Ucuriş (1344 terra Ukrvs).

Nr. de locuitori: 2.965 Căminul cultural din Ucuriş poartă numele poetei “Lucreţia Suciu” pentru a eterniza memoria poetei care a fost din localitatea Ucuriş. De activitatea literară a Lucreţiei Suciu este legată apariţia revistei “Foaia Literară” în anul 1897 la Oradea.

Documentary testimony

1552 Olchya

Olcea is located in the south of Bihor County, 60 km far from Oradea.

3 5

4 9

Villages around: Olcea (1552 Olchya), Călacea (1312 villa Colosa), Hodişel (1580 Kyshodos), Ucuriş (1344 terra Ukrvs).

No. of inhabitans: 2.965 The culture house from Ucuriş bears the name of a poet, “Lucreţia Suciu” whose name is linked to the first edition of the “Foaia Literară” revue in Oradea.

Első okleveles említés

1552 Olchya

Olcsa község a megye déli részén fekszik, 60 km-re Nagyváradtól.

6

A község falvai: Olcsa (1552 Olchya), Bélkalocsa (1312 villa Colosa), Pusztahodos (1580 Kyshodos), Ökrös (1344 terra Ukrvs).

Lakosok száma: 2.965 Az ökrösi művelődési ház Lucreţia Suciu, helyi születésű költő nevét viseli, akihez a Foaia Literară irodalmi újság 1897–es megjelenése fűződik.

7

8

1. Călacea - grădiniţa / Kindergarten / A bélkalocsai óvoda 2. Fetiţă din Hodişel / Little girl / pusztahodosi kislány 3. Olcea – lac / Lake / olcsai tó 4. Hodişel – gâşte pe uliţi / Landscape / Pusztahodosi látkép 5. Olcea - biserica ortodoxă (1947 - 1949)/ The Orthodox Church / Az olcsai régi ortodox templom 6. Călacea - biserica ortodoxă (1907 - 1909) / The Orthodox Church / A bélkalocsai régi ortodox templom 7. Ucuriş - biserica ortodoxă (1909) / The Orthodox Church / Az ökrösi régi ortodox templom 8. Hodişel - biserica ortodoxă (1989) / The Orthodox Church / A pusztahodosi régi ortodox templom 9. Bine aţi venit! / Wellcome / Isten hozott! - megyehatár

127

Oşorhei

Fugyivásárhely www.primaria-osorhei.ro Atestare documentară

1391 Wasarhel

Comuna Oşorhei, componentă a Zonei Metropolitane Oradea este situată în partea de est a municipiului Oradea, la 8 km distanţă, pe şoseaua internaţională E60, fiind aşezată pe terasele râului Crişul Repede.

Localităţi componente: Oşorhei (1391 Wasarhel), Alparea (1272-1290 Alpar), Cheriu (1202-1203 villa Alqueri), Felcheriu (1202-1203 villa Felquery), Fughiu (1236 villa Fudy).

Nr. de locuitori: 5.874

1

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica reformată (sec. XVIII) – Fughiu; biserica ortodoxă „Adormirea Maicii Domnului” (1710) – Oşorhei.

Documentary testimony

1391 Wasarhel

Osorhei, as part of the Oradea Metropolitan Region, lies 8 km east from Oradea, on the E60 road, along the banks of Crişul Repede river.

Villages around: Oşorhei (1391 Wasarhel), Alparea (1272-1290 Alpar), Cheriu (1202-1203 villa Alqueri), Felcheriu (1202-1203 villa Felquery), Fughiu (1236 villa Fudy).

No. of inhabitans: 5.874 Historical and architectural monuments: the Reformed Church (XVIII) – Fughiu; the “Adormirea Maicii Domnului” Orthodox Church (1710) – Oşorhei.

3

2

6

Első okleveles említés

1391 Wasarhel

Fugyivásárhely a nagyváradi Metropolisz Övezet része, 8 km-re keletre helyezkedik el a megyeszékhelytől, az E60-as európai úton, a Sebes-Körös partján.

A község falvai: Fugyivásárhely (1391 Wasarhel), Váradalpár (1272-1290 Alpar), Alkér (1202-1203 villa Alqueri), Felkér (1202-1203 villa Felquery), Fugyi (1236 villa Fudy).

Lakosok száma: 5.874 Történelmi építészeti öröksége: a fugyivásárhelyi református templom (XVIII. század) és a fugyivásárhelyi ortodox templom (1710).

1. Păşunea de la Alparea / Lease / váradalpári legelő 2. Oşorhei - biserica ortodoxă veche (1710) şi cea nouă / The old (1710) and the new Orthodox Churches / A fugyivásárhelyi régi (1710) és új ortodox templomok 3. Oşorhei – Centrul Caritas Catolica / Caritas Catolica Centre / A fugyivásárhelyi Caritas Catolica 4. Cheriu - biserica ortodoxă (1894-1896) / The Orthodox Church / Az alkéri ortodox templom 5. Panou de întâmpinare Felcheriu / The willage panel of Felcheriu / A felkéri falutábla 6. Fughiu - lacul de acumulare / Accumulation lake / A fugyi vásárhelyi gyüjtőtó 7. Fughiu – biserica reformată (sec. XVIII) / The Reformed Church / A fugyivásárhelyi református templom 8. Oşorhei - vedere / Landscape / fugyivásárhelyi látkép

128

4 7

8

5

Paleu

Hegyközpályi 1

www.paleu.ro Atestare documentară

1291-1294 Fulpaul

Comuna Paleu, una din cele mai noi comune din judeţ, componentă a Zonei Metropolitane Oradea, se află la nord de Oradea la 12 km.

Localităţi componente: Paleu (1291-1294 Fulpaul), Săldăbagiu de Munte (1226 procurator villae Scaldubag), Uileacu de Munte (1291-1294 villa Vylak).

Nr. de locuitori: 3.400

Documentary testimony

1291-1294 Fulpaul

2

3

Paleu, is one of the newest communes from the county, part of the Oradea Metropolitan Area, and it lies 12 km north from Oradea.

Villages around: Paleu (1291-1294 Fulpaul), Săldăbagiu de Munte (1226 procurator villae Scaldubag), Uileacu de Munte (1291-1294 villa Vylak).

No. of inhabitans: 3.400

Első okleveles említés

1291-1294 Fulpaul

Hegyközpályi a megye legfiatalabb községei közé tartozik, része a Metropolisz Övezetnek, Nagyváradtól 12 km-re fekszik.

4

6

5

A község falvai: Hegyközpályi (1291-1294 Fulpaul), Hegyközszáldobágy (1226 procurator villae Scaldubag), Hegyközújlak (1291-1294 villa Vylak).

Lakosok száma: 3.400

1. Lacul de la Săldăbagiu de Munte cu hanul pescăresc / The lake from Săldăbagiu de Munte with the fishing hostelry / A hegyközszáldobágyi halastó a halászcsárdával 2. Uileacu de Munte - vedere cu biserica romano-catolică (1739) / Landscape with the RomanCatholic church / hegyközújlaki látkép a római katolikus templommal 3. Paleu - pivniţe de vin şi biserica reformată (1760) / Wine cellars and the Reformed Church / hegyközpályi boros pincék és a református templom 4. Săldăbagiu de Munte - vedere aeriană / Aerial view / hegyközszáldobágyi látkép 5, 6. Lacul de la Paleu cu restaurante / The lake from Paleu with the restaurants/ A hegyközpályi halastó és éttermei

129

Pietroasa Vasaskőfalva

www.primariapietroasabh.ro Atestare documentară

1587 Petroz

Comuna Pietroasa este situată în Munţii Bihorului, adăpostind o parte din cea mai frumoasă zonă a judeţului – Parcul Natural Apuseni, cu renumita Peşteră a Urşilor de la Chişcău. Este poziţionată sud– est de Oradea la 87 km şi la 24 km de Beiuş.

Localităţi componente: Pietroasa (1587 Petroz), Chişcău (1588 Alsokoh), Cociuba Mică (1587 Kochioba), Giuleşti (cătun al satului Pietroasa), Gurani (1587 Gwraryw), Măgura (1690 Magoran), Moţeşti (1956 cătun al satului Pietroasa).

Nr. de locuitori: 3.451 Monument istoric: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Gheorghe” (1715) – Cociuba Mică.

Elemente peisagistice : Pietrele Boghii, Pietrele Galbenei, Piatra Bulzului (rez. Geo.); peşterile: Urşilor, Focul Viu, Micula, Borţigului (rezervatii speo-carstice); Cetăţile Ponorului, Săritoarea Bohodei, Platoul Padiş, depres.

Bălileasa, platoul carstic „Lumea pierdută”, Groapa de la Bârsa, Poiana Florilor (rezervatii mixte).

Manifestări etnografice tradiţionale: Muzeul Etnografic “Horea şi Aurel Flutur”, dansuri populare, teatru, nescris – Chişcău; mori de apă – Gurani şi Pietroasa; ţesături populare şi dansuri populare – Pietroasa.

1 2

3

Documentary testimony

1587 Petroz

Pietroasa lies in the Bihorului Mountains, hosting a part of the most beautiful region of the county – the Apuseni National Park and the famous Bear-Cave from Chişcău. It is 87 km south-east of Oradea and 24 km far of Beiuş.

Villages around: Pietroasa (1587 Petroz), Chişcău (1588 Alsokoh), Cociuba Mică (1587 Kochioba), Giuleşti (den of Pietroasa), Gurani (1587 Gwraryw), Măgura (1690 Magoran), Moţeşti (1956 den of Pietroasa).

No. of inhabitans: 3.451 Historical and architectural monuments: the “Sf. Gheorghe” Orthodox wooden church (1715) – Cociuba Mică.

Sightseeing: Pietrele Boghii, Pietrele Galbenei, Piatra Bulzului (Geological reservation.); caves: Urşilor, Focul Viu, Micula, Borţigului (speocarstic reservations); Cetăţile Ponorului, Săritoarea Bohodei, Platoul Padiş, Bălileasa depression, carstic gorge “Lost world”, Bârsa Whole, Poiana Florilor (mixed reservations).

Etnography and heritage: “Horea and Aurel Flutur” Ethnographic Museum, folk dances, unwritten theatre – Chişcău; watermills – Gurani and Pietroasa; folk weaving and dances – Pietroasa.

Első okleveles említés

1587 Petroz

4 5

Vasaskőfalva a Bihari hegységben fekszik, határában van a megye legvonzóbb természeti szépsége, a Nyugati Érchegység Természeti Parkja, a világhírű Medvebarlanggal. Nagyváradtól 87 km-re délkeletre fekszik, 24 km-re Belényestől.

A község falvai: Vasaskőfalva (1587 Petroz), Kiskoh (1588 Alsokoh), Felsőkocsoba (1587 Kochioba), Zsulest (Vasaskőfalvai tanya), Gurány (1587 Gwraryw), Biharmagura (1690 Magoran), Mocsest (1956 Vasaskőfalvai tanya).

Lakosok száma: 3.451 Történelmi öröksége: a felsőkocsobai ortodox fatemplom (1715).

Látnivalók: Boga-kő, Galbina, Bulz-kő (földtani rezervátum); Barlangok: Medvebarlang, Eszkimó jégbarlang, Micula, Porcika jégzsomboly, (karsztikus barlangrezervátumok); Csodavár, Bohogyó vízesés, “Pádis fennsík”, Bălileasa medence, “Elveszett világ” karsztfennsík, Bársza-katlan, Flóra-rét (vegyes rezervátumok).

Néprajzi és hagyományörző tevékenységek: “Horea és Aurel Flutur” Néprajzi Múzeum, néptánc, népi játékok – Kisjenő; vízimalmok Gurányon és Vasaskőfalván; népi textiliák és táncok.

1. Valea Boga / Boga Valley / Boga völgye 2. Chişcău - Muzeul Etnografic “Horea şi Aurel Flutur”/ “Horea and Aurel Flutur” Ethnographic Museum / A kiskohi “Horea és Aurel Flutur” Néprajzi Múzeum 3. Cociuba Mică – biserica ortodoxă de lemn (1715) / The Orthodox Wooden Church / A felsőkocsobai ortodox fatemplom 4. Chişcău - Peştera Urşilor / Bears` Cave / A kiskohi Medve barlang 5. Crişul Pietros / Crişul Pietros river / Köves Körös 6. Moţeşti- peisaj / Landscape / Motesti látkép 7. Gurani - biserica veche (Sec. XVIII) / The old church/ A gurányi régi templom

130

6

7

Pocola

Biharpoklos

1

www.primaria-pocola.ro Atestare documentară

1422 Alsomolos

Comuna Pocola se află în sudul judeţului, pe drumul naţional 76 Oradea-Deva, la 55 km de Oradea şi la 7 km de Beiuş. Situată în depresiunea Beiuşului, într-o zonă cu relief colinar cu altitudini cuprinse între 150-300 m este străbătută de Valea Roşie.

Localităţi componente: Pocola (1422 Alsomolos), Feneriş (1580 Feneres), Petrani (1552 Ponthuskew), Poieţari (cătun al satului Feneriş, 1956), Sânmartin de Beiuş (1828 Szent Márton).

Nr. de locuitori: 1.678

Documentary testimony

1422 Alsomolos

2

3 4

7

Pocola lies in the Beiuşului Depression along the Roşie Valley, on the 76 Oradea-Deva national road, having many hills with a height varrying between 150 and 300 m. It is 55 km from Oradea and 7 km from Beiuş.

Villages around: Pocola (1422 Alsomolos), Feneriş (1580 Feneres), Petrani (1552 Ponthuskew), Poieţari (den of Feneriş, 1956), Sânmartin de Beiuş (1828 Szent Márton).

No. of inhabitans: 1.678

Első okleveles említés

1422 Alsomolos

Biharpoklos község a belényesi medencében fekszik, 55 km-re Nagyváradtól, 7 km-re Belényestől, a Rossa völgyében a 76-os főút mentén Nagyvárad–Déva útvonalon, domborzata 150 és 300 m közötti.

A község falvai: Biharpoklos (1422 Alsomolos), Fenyéres (1580 Feneres), Pontoskő (1552 Ponthuskew), Poieţari (Fenyéresi tanya, 1956), Belényesszentmárton (1828 Szent Márton).

Lakosok száma: 1.678

5

6

8

1. Pocola - Primăria / Local Hall / A biharpoklosi községháza 2. Sânmartin de Beiuş – biserica ortodoxă veche / The old Orthodox Church / A belényesszentmártoni régi ortodox templom 3. Pocola – casă veche / Old house / biharpoklosi régi ház 4. Biserica ortodoxă Pocola (1910) / The Orthodox Church / A biharpoklosi ortodox templom 5. Pocola – casa Moruţ Gheorghe / Moruţ Gheorghe`s house / Moruţ Gheorghe biharpoklosi háza 6. Pocola – casa Moruţ Gheorghe - detaliu / Moruţ Gheorghe`s house - detail / Moruţ Gheorghe biharpoklosi háza 7. Feneriş - biserica ortodoxă (1922–1930) / The Orthodox Church / A fenyéresi ortodox templom 8. Pocola – peisaj / Landscape / biharpoklosi szénaboglyák

131

Pomezeu Kispapmező

www.primariapomezeu.bihor.ro

1

Atestare documentară

1492 Papmezzezye

Comuna Pomezeu se află pe cursului pârâului Vida, la aproximativ 44 km sud–est de Oradea.

Localităţi componente: Pomezeu (1492 Papmezzezye), Câmpani de Pomezeu (1492 Papmezeye), Coşdeni (1508 Kosdanfalva), Hidiş (1580 Alsohydassel), Lacu Sărat (cătun al satului Pomezeu 1956), Sitani (1508 Zythaanfalva), Spinuş de Pomezeu (1492 Thyws), Vălani de Pomezeu (1508 Alsopathak).

Nr. de locuitori: 3.373 Monumente istorice şi de arhitectură: ruine de cetate (sec. XV-XVI) – Pomezeu, casa Floarea Morgovan – Pomezeu, biserică ortodoxă de lemn (sec.

XVII) – Câmpeni de Pomezeu; biserica ortodoxă de lemn „Sf. Nicolae” (1730) – Vălani de Pomezeu.

2

3

Documentary testimony

1492 Papmezzezye

Pomezeu is located along the Vida river, south-east at almost 44 km of Oradea.

5

Villages around: Pomezeu (1492 Papmezzezye), Câmpani de Pomezeu (1492 Papmezeye), Coşdeni (1508 Kosdanfalva), Hidiş (1580 Alsohydassel), Lacu Sărat (den of Pomezeu 1956), Sitani (1508 Zythaanfalva), Spinuş de Pomezeu (1492 Thyws), Vălani de Pomezeu (1508 Alsopathak).

No. of inhabitans: 3.373 Historical and architectural monuments: fortress ruins (XV-XVI) – Pomezeu, Floarea Morgovan`s house – Pomezeu; The Orthodox Wooden Church (XVII) – Câmpeni de Pomezeu; the “Sf. Nicolae” Orthodox wooden church (1730) – Vălani de Pomezeu.

Első okleveles említés

4

7

6

8

1492 Papmezzezye

Kispapmező a Vida patak mentén fekszik, Váradtól 44 km-re, délkeletre.

A község falvai: Kispapmező (1492 Papmezzezye), Nagypapmező (1492 Papmezeye), Kosgyán (1508 Kosdanfalva), Hegyes (1580 Alsohydassel), Lacu Sărat (1956 Kispapmezői tanya), Szitány (1508 Zythaanfalva), Tősfalva (1492 Thyws), Papmezővalány (1508 Alsopathak).

Lakosok száma: 3.373 Történelmi és építészeti öröksége: várromok (XV.-XVI. század), Floarea Morgovan háza Kispapmezőn, az ortodox fatemplom (XVII. század) Nagypapmezőn és Papmezővalányban (1730).

1. Spinuş de Pomezeu - distilerie de pălincă/ Distillery of local drink called palinca / Szeszfőzde Tősfalván 2. Vălani de Pomezeu – biserica ortodoxă de lemn (1738)/ The Orthodox Wooden Church/ A papmezővalányi ortodox fatemplom 3. Vălani de Pomezeu - vedere / Landscape / papmezővalányi látkép 4. Sitani - moara de apă / Water mill / A szitányi vízimalom 5. Pomezeu – casa Floarea Morgovan / Floarea Morgovan`s house / Floarea Morgovan háza Kispapmezőn 6. Şcoala Coşdeni / School / A kosgyáni iskola 7. Pomezeu – Primăria / Local Hall / A kispapmezei Polgármesteri Hivatal 8. Câmpani de Pomezeu – biserica ortodoxă de lemn (1738) / The Orthodox Wooden Church / A nagypapmezei ortodox fatemplom 9. Pomezeu - ruinele de cetăţii Kornis (sec.

XV-XVI) / Fortress ruins / A kispapmezei várrom (XV.-XVI. század) 10. Sitani - case vechi / Old houses / szitányi régi házak 11. Hidiş - biserica ortodoxă (1834)/ The orthodox ohurch / A hegyesi régi ortodox templom

132

9

10 11

Popeşti Papfalva

1

www.popestibihor.ro 2

Atestare documentară

1435 Papfalva

Comuna Popeşti este situată în nord-estul judeţului Bihor, la 64 km de Oradea, în bazinul hidrografic al văii Bistrei, la nord de munţii Plopişului şi la vest de dealurile Dernei.

Localităţi componente: Popeşti (1435 possesio walachalis Papfalwa), Bistra (1472 possesio walachis Wyfalva), Budoi / Budonoš (1828 Bodonos), Cuzap (1406 possesio walachalis Kwzep), Varviz (1327 Warvyzy), Vărzari (1913 Füves), Voivozi (1406 poss. Valahalis Almazegh).

Nr. de locuitori: 8.322

3

Monument istoric: „Bisericuţa” (ruine de complex monastic, sec. XII-XVI), în actuala Mănăstirea Voivozi.

9

Documentary testimony

1435 Papfalva

Popeşti is situated in north-east of Bihor, 64 km from Oradea, in the hydrographic basin of Bistra stream (of Barcău river), in the north of the Plopişului Mountains and in the west of the Dernei Hills.

Villages around: Popeşti (1435 possesio walachalis Papfalwa), Bistra (1472 possesio walachis Wyfalva), Budoi / Budonoš (1828 Bodonos), Cuzap (1406 possesio walachalis Kwzep), Varviz (1327 Warvyzy), Vărzari (1913 Füves), Voivozi (1406 poss.

Valahalis Almazegh).

No. of inhabitans: 8.322

4

Historical monument: “Bisericuţa” (cluster ruins, XII-XVI), today Voivozi Monastery.

Első okleveles említés

1435 Papfalva

Papfalva a megye északkelti részén, 64 kmre Nagyváradtól, a Bisztra völgyében, a Rézhegységtől északra, a dernai domboktól nyugatra fekszik.

5

A község falvai: Papfalva (1435 possesio walachalis Papfalwa), Sebesújfalu (1472 possesio walachis Wyfalva), Bodonos / Bodonoš (1828 Bodonos), Középes (1406 possesio walachalis Kwzep), Várvíz (1327 Warvyzy), Füves (1913 Füves), Almaszeg (1406 poss. Valahalis Almazegh).

Lakosok száma: 8.322 Történelmi öröksége: Kistemplom (XII.-XVI. századi kolostorromok), ma almaszegi kolostor.

8 6

7

1. Varviz – car cu boi / Ox chariot / várvízi ökrösszekér 2. Mănăstirea Voivozi / Monastery of Voivozi/ Az almaszegi kolostor 3. Cuzap - biserica ortodoxă (1930) / The Orthodox Church / A középesi ortodox templom 4. Vărzari - pe uliţă / Landscape / füvesi utcai látkép 5. Voivozi - vedere genarală / Landscape / almaszegi látkép 6. Budoi – Liceul Slovac / Slovak gymnasium / A bodonosi szlovák gimnázium 7. Popeşti - vedere genearlă / Landscape / papfalvi látkép 8. Biserica ortodoxă de lemn (1700) a Mănăstirii Voivozi/ The wooden church from Monastery of Voivozi/ Az almaszegi kolostor fatemploma 9. Pârâul Bistra / Bistra river / A Bisztrapatak

133

Răbăgani Robogány

Atestare documentară

1

1552 Rebeghefalwa et Lazur

2 4

Comuna Răbăgani este aşezată în partea de sud-est a judeţului Bihor, pe DN76 la distanţa de 48 km de Oradea.

Localităţi componente: Răbăgani (1552 Rebeghefalwa et Lazur), Albeşti (1508 Albolfalwa), Brăteşti (1954), Budeşti (cătun al satului Săucani), Sălişte de Pomezeu (1583 Felseozeleste), Săucani (1580 Zeokefalva), Vărăşeni (1508 Weresfalwa).

Nr. de locuitori: 2.312 Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Teodor Tiron” (1738) – Brăteşti; biserica ortodoxă de lemn „Sf. Trei Ierarhi” (1743) – Vărăşeni.

Monument al naturii: izvoarele mezotermale Răbăgani (rezervaţie zoologică).

Manifestări etnografice tradiţionale: obicei de colindat cu turcă şi viflaim – Vărăşeni.

Documentary testimony

1552 Rebeghefalwa et Lazur Răbăgani lies in the south-eastern part of Bihor County, on the DN 76 road, 48 km far of Oradea.

3

7

6

Villages around: Răbăgani (1552 Rebeghefalwa et Lazur), Albeşti (1508 Albolfalwa), Brăteşti (1954), Budeşti (den of Săucani), Sălişte de Pomezeu (1583 Felseozeleste), Săucani (1580 Zeokefalva), Vărăşeni (1508 Weresfalwa).

No. of inhabitans: 2.312 Historical and architectural monuments: the “Sf. Teodor Tiron” Orthodox wooden church (1738) – Brăteşti; the “Sf. Trei Ierarhi” Orthodox wooden church (1743) – Vărăşeni.

Sightseeing: mezo-thermal springs from Răbăgani (zoological reservation).

Etnography and heritage: Christmas and New Year’s Eve carols and wishes (turcă and viflaim) – Vărăşeni.

9

Első okleveles említés

1552 Rebeghefalwa et Lazur Robogány a 76-os főút mentén helyezkedik el, Nagyváradtól 48 km-re, délkeletre.

8

A község falvai: Robogány (1552 Rebeghefalwa et Lazur), Fehérlak (1508 Albolfalwa), Brăteşti (1954), Budeşti (Szokány falu tanyája), Papmezőszeleste (1583 Felseozeleste), Szokány (1580 Zeokefalva), Veresfalva (1508 Weresfalwa).

Lakosok száma: 2.312 Történelmi és építészeti öröksége: Szent Teodor Tiron ortodox fatemplom (1738); a veresfalvi Szentháromság ortodox fatemplom (1743).

Szép tájak: robogányi mezotermálkori vizek (állattani rezervátum).

Néprajzi és hagyományörző tevékenységek: veresfalvi kántálás

1. Dealurile Albeştiului / Hills of Albeşti / fehérlaki dombok 2. Somn uşor! / Sweet dreams! / Szép álmokat!

3. Săucani - biserica ortodoxă de lemn (1720)/ The Orthodox Wooden Church / A szokányi ortodox fatemplom 4. Săucani - biserica ortodoxă de lemn (1720) detaliu / The Orthodox Wooden Church / A szokányi ortodox fatemplom 5. Săucani - biserica ortodoxă de lemn (1720) detaliu / The Orthodox Wooden Church / A szokányi ortodox fatemplom 6. Clopot / Bell / Harang 7. Budeşti - peisaj / Landscape / Budesti-i látkép 8. Vedere / Sight / Látkép 9. Brăteşti - biserica ortodoxă de lemn (1738) / The Orthodox Wooden Church / A brătesti-i ortodox fatemplom 10. Budeşti - peisaj/ Landscape / Budesti-i látkép 11. Vărăşeni - biserica ortodoxă (1998)/ The orthodox church / A veresfalvi ortodox templom 12. Răbăgani - biserica ortodoxă veche (18641867) / The old Orthodox Church / A robogányi régi ortodox templom

134

10

12 11

5

Remetea

Magyarremete www.remetea.ro

Atestare documentară

1422 Remethe

1

Comuna Remetea este aşezată în sud-estul judeţului Bihor, la 71 km de Oradea, în Depresiunea Beiuş, la o altitudine medie cuprinsă între 400 şi 800 m.

Localităţi componente: Remetea (1422 Remethe), Drăgoteni (1552 Dragotha), Meziad (1552 Mezgedt), Petreasa (1552 Ponthuskew), Şoimuş (1213 Şoimuş) Nr. de locuitori: 3.143 Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn (sec. XVIII) – Petreasa; biserica reformată (sec. XIII) – Remetea; biserica ortodoxă de lemn „SF. Nicolae” (1752) – Şoimuş.

Elemente peisagistice: peştera Meziad (rezervaţie speo-carstică), stejarul secular pe şoseaua Remetea-Meziad (peste 400 ani), moara de apă din Remetea; Manifestări etnografice tradiţionale: încondeiat de ouă de Paşte – Drăgoteni; anual, vara la Remetea se organizează Sărbătoarea Fii Satului.

2

Documentary testimony

1422 Remethe

Remetea lies south-east part of the county, 71 km from Oradea, in the Beiuş Depression; the average heights here are between 400 and 800 m.

7 5

Villages around: Remetea (1422 Remethe), Drăgoteni (1552 Dragotha), Meziad (1552 Mezgedt), Petreasa (1552 Ponthuskew), Şoimuş (1213 Şoimuş) No. of inhabitans: 3.143

4

6 3

Historical and architectural monuments: The Orthodox Wooden Church (XVIII) – Petreasa; the Reformed Church (XIII) – Remetea; the “Sf. Nicolae” Orthodox wooden church (1752) – Şoimuş.

Sightseeing: Meziad cave (speo-carstic reservation), 400 years old oak-tree on a side of the Remetea-Meziad road, watermill in Remetea.

Etnography and heritage: Easter eggs painting – Drăgoteni; every summer they organize here the meeting of Remetea’s inhabitants.

Első okleveles említés

1422 Remethe

8

Magyarremete község a megye délkeleti részén terrül el, 71 km-re Nagyváradtól, a belényesi medencében, a Rosa-patak mellett. Tengerszint fölötti magassága 400 és 800 m közötti.

A község falvai: Magyarremete (1422 Remethe), Drágota (1552 Dragotha), Mézged (1552 Mezgedt), Petreasa (1552 Ponthuskew), Gyepűsolymos (1213 Şoimuş).

Lakosok száma: 3.143 Történelmi és építészeti öröksége: a solymospetrászi ortodox fatemplom (XVIII. század); a magyarremetei református templom (XIII. század); a solymosi ortodox fatemplom (1752).

Látnivalók: mézgedi barlang (karsztikus barlang-rezervátum), 400 éves tölgyfa a RemeteMézged úton, remetei vízimalom.

Néprajzi és hagyományörző tevékenységek: húsvéti hímestojás-festés – Drágota; valamint a Remetén évente megrendezett elszármazottak találkozója.

9 10

11

1. Remetea - vedere aeriană / Aerial view / Magyarremete madártávlatból 2. Remetea – biserica reformată (sec. XIII) / The Reformed Church / A magyarremetei református templom (XIII. század) 3. Şoimuş– biserica ortodoxă de lemn (1752) / orthodox wooden church / A gyepűsolymosi ortodox fatemplom 4. Meziad - biserica ortodoxă (1897-1900) / The Orthodox Church / A mézgedi ortodox templom 5. Remetea – pensiune turistică / Pension / magyarremetei panzió 6. Drăgoteni – biserica ortodoxă / Orthodox Church / A drágotai ortodox templom 7. Peştera de la Meziad / Cave / A mézgedi barlang 8. Şoimuş - vedere / Landscape/ gyepűsolymosi látkép 9. Stejarul secular aflat pe şoseaua Remetea-Meziad / The oak from Remetea-Meziad road ( more than 400 years old) / Magyarremete és Mézged között található öreg tölgyfa (több mint 400 éves) 10. Drăgoteni – port popular / Traditional folk costumes / drágotai népviselet 11. Încondeiat de ouă de Paşte – Drăgoteni / Easter eggs painting – Drăgoteni / Húsvéti hímestojás-

festés – Drágota

135

Rieni Rény

http://primariarieni.ro Atestare documentară

1588 Ryeen

Comuna Rieni se află situată la 77 km sud-est de Oradea, în bazinul hidrografic superior al Crişului Negru care o traversează de la sud la nord.

Localităţi componente: Rieni (1588 Ryeen), Cucuceni (1588 Kakachien), Ghighişeni (1588 Gegesen), Petrileni (1588 Petrilen, Zawoyen), Sudrigiu (1588 Chiomafalva), Valea de Jos (1588 Alsofeketepatak).

Nr. de locuitori: 3.185 Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Mucenic Teodor Tiron” – Rieni; biserica ortodoxă de lemn „Sf. Arhangheli” (1738) – Valea de Jos. Manifestări etnografice tradiţionale: „Lioara”, obicei de primăvară practicat a doua zi de Paşte în cimitirele satelor Rieni şi Valea de Jos, odată cu pomenile şi dezlegarea la morţi; încondeiat de ouă şi textile tradiţionale – Rieni; centru de olărit – Valea de Jos; fântâni cu cumpănă sau roată – Petrileni.

2

1

Documentary testimony

1588 Ryeen

Rieni lies in the superior hydrographic basin of the Crişul Negru river, that crosses it from south to north, 77 km south-east of Oradea.

Villages around: Rieni (1588 Ryeen), Cucuceni (1588 Kakachien), Ghighişeni (1588 Gegesen), Petrileni (1588 Petrilen, Zawoyen), Sudrigiu (1588 Chiomafalva), Valea de Jos (1588 Alsofeketepatak).

No. of inhabitans: 3.185 Historical and architectural monuments: the “Sf. Mucenic Teodor Tiron” Orthodox wooden church – Rieni; the „Sf. Arhangheli” Orthodox wooden church (1738) – Valea de Jos. Etnography and heritage: Easter egg-painting, „Lioara”, (springtime custom on the second day of Easter, out in the churchyard, in order to pray for the dead) in the Rieni and Valea de Jos villages, pottery – Valea de Jos; fountains with wheel and balance – Petrileni.

4 5

3

Első okleveles említés

1588 Ryeen

Rény község a Fekete-Körös felső folyásának medencéjében fekszik, Váradtól 77 km-re délkeletre. A folyó északdél irányban szeli át.

A község falvai: Rény (1588 Ryeen), Kakucsány (1588 Kakachien), Gyegyesény (1588 Gegesen), Petrelény (1588 Petrilen, Zawoyen), Kisszedres (1588 Chiomafalva), Alsófeketevölgy (1588 Alsófeketepatak).

Lakosok száma: 3.185 Történelmi és építészeti öröksége: a rényi ortodox fatemplom; az Arkangyalok ortodox fatemplom (1738) – Alsófeketevölgy Néprajzi és hagyományörző tevékenységek: húsvéti hímestojás-festés, Lioara: tavaszi népszokás, amikor húsvét másodnapján a falu temetőjébe látogatnak a megemlékezést és az örök életet hirdető lakosok; fazakasműhely Alsófekete Völgyben; a petrelényi kerekes és gémes kutak.

1. Rieni – biserica ortodoxă de lemn (1754)/ The Orthodox Wooden Church / A rényi ortodox fatemplom 2. Sudrigiu – biserica ortodoxă (1708) cruci de eroi / The Orthodox Church / Ortodox templom Petrelényen 3. Valea de Jos – biserica ortodoxă de lemn (1738) / The Orthodox Wooden Church / A kisszedresi ortodox fatemplom 4. Ghighişeni - casă de lemn / Wooden house / gyegyesényi faház 5. Sudrigiu - vedere aeriană / Aerial view / Kisszedres madártávlatból 6. Petrileni – biserica ortodoxă veche (1930) / The old Orthodox Church / A régi ortodox templom Petrelényen 7. Cucuceni - vedere aeriană / Aerial view / Kakucsány madártávlatból 8. Cucuceni – biserica ortodoxă de lemn (1730) / The Orthodox Wooden Church / A kakucsányi ortodox fatemplom

136

7

6

Roşia

Biharrósa http://comunarosiabihor.ro www.padureacraiului.ro 4 3

2

Atestare documentară

1445 Rossa

1

Comuna Roşia este situată în partea de sud-est a judeţului Bihor, la poalele de vest a Munţilor Pădurea Craiului, la 81 km. de Oradea.

Localităţi componente: Roşia (1445 Rossa), Lazuri (1956 cătun al satului Sohodol).

Nr. de locuitori: 2.644 Monument istoric: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Nicolae” (1779) – Lazuri de Roşia.

Monumente ale naturii: peşterile Ciur-Izbuc, CiurPonor, Farcu, Gruieţ, Topliţa şi Vacii (rezervaţii speologice).

Manifestări etnografice tradiţionale: obiceiuri de iarnă, 4 mori de apă – Roşia; meşter de viori cu goarnă – Lazuri; vechi cărţi de cult – Lazuri de Roşia.

Documentary testimony

1445 Rossa

Roşia lies in the south-eastern part of Bihor County, south-west of the Pădurea Craiului Mountains, and 81 km from Oradea.

6

Villages around: Roşia (1445 Rossa), Lazuri (1956 den of Sohodol).

No. of inhabitans: 2.644 Historical monument: the “Sf. Nicolae” Orthodox wooden church (1779) – Lazuri de Roşia.

Sightseeing: caves: Ciur-Izbuc, Ciur-Ponor, Farcu, Gruieţ, Topliţa and Vacii (speological reservation).

Etnography and heritage: winter customs, 4 water mills – Roşia; horned violin with craftsmen– Lazuri; ancient religious books – Lazuri de Roşia.

Első okleveles említés

1445 Rossa

Biharrósa a megye délkeleti részén, a Királyhágó délnyugati oldalán fekszik, Nagyváradtól 81 km-re.

A község falvai: Biharrósa (1445 Rossa), Lazuri (1956 Aszóirtás falu tanyája).

Lakosok száma: 2.644

7

5 9

8

Történelmi öröksége: a Szent Miklós ortodox fatemplom (1779).

Szép tájak: Ciur-Izbuc, Ciur-Ponor, Farcu, Gruieţ, Topliţa és Vacii barlangok (szpeológiai rezervátumok).

Néprajzi és hagyományörző tevékenységek: téli szokások, 4 vízimalom, kürtöshegedű-készítő mesterek és régi imakönyvek.

1. Peştera Farcu / Farcu cave / Farcu barlang 2. Roşia - biserica ortodoxă (1895) / The Orthodox Church / A biharrósai ortodox templom 3. Lazuri de Roşia – biserica ortodoxă de lemn (1779) / The Orthodox Wooden Church / A lazuri-i ortodox fatemplom 4. Cheile Albioarei / Albioarei Narrows / Albioarei szoros 5. Valea Lazurilor / Lazurilor Valley / Lazurilor völgye 6. Lazuri – vedere aeriană / Aerial view / Lazuri-i látkép 7. Atelierul de viori cu goarnă a meşterului popular Dorel Codoban (1945-2012) din Lazuri / The horn violin workshop of Mr. Dorel Codoban (1945-2012) from Lazuri / Dorel Codoban (1945-2012) trombitás hegedűmühelye Lazuriban 8. Runcuri – Traditional Casa 9. Roşia - moară de apă tradiţională / Water mill from Roşia / A biharrósai vízimalom

137

Roşiori

Biharfélegyháza www.rosiori.ro Atestare documentară

1291-1294 villa Drug, Felyghaz

2

Comuna Roşiori se află în Câmpia Ierului, la 23 de km nord de Oradea.

Localităţi componente: Roşiori (1291-1294 villa Drug, Felyghaz), Mihai Bravu (sat întemeiat după primul război mondial), Vaida (1285 sacerdos de Wauiuada).

Nr. de locuitori: 3.100

1 Documentary testimony

1291-1294 villa Drug, Felyghaz The small commune of Roşiori is located in the Ier Field, 23 km north from Oradea.

Villages around: Roşiori (1291-1294 villa Drug, Felyghaz), Mihai Bravu (founded after the I World War), Vaida (1285 sacerdos de Wauiuada).

No. of inhabitans: 3.100

3 Első okleveles említés

1291-1294 villa Drug, Felyghaz Biharfélegyháza az Érmelléken, Nagyváradtól 23 km-re, északon fekszik.

4

A község falvai: Biharfélegyháza (1291-1294 villa Drug, Felyghaz), Mihai Bravu (az első világháború után létrejött település), Biharvajda (1285 sacerdos de Wauiuada).

Lakosok száma: 3.100

5 6

8

7

9

1. Roşiori - vedere aeriană / Aerial view / Biharfélegyháza madártávlatból 2. Mihai Bravu – pivniţă veche de vin/ Old wine cellar / biharfélegyházi régi borospince 3. Vaida – casă veche / Old house / biharvajdai régi ház 4. Balul strugurilor la Vaida / The Grapes Fest at Vaida / A biharvajdai szüreti bál 5. Lacul Vaida / Lake / A biharvajdai halastó 6. Roşiori – Primăria / Local Hall / A biharfélegyházi községháza 7. Vaida– biserica reformată / The Reformed Church / A biharvajdai református templom 8. Roşiori - pivniţe vechi / Old cellars / biharfélegyházi régi pincék 9. Roşiori – biserica reformată (1825 1837)/ The Reformed Church / A biharfélegyházi református templom 10. Sărbătoare / Celebration / Ünnep

138

10

Săcădat

Mezőszakadát www.sacadat.ro Atestare documentară

1256 Zakadoth

Comuna Săcădat este aşezată la o distanţă de 19 km est de Municipiul Oradea, pe linia ferată Oradea - Bucureşti, pe valea Crişului Repede care îi brăzdează teritoriul pe o lungime de 6 km.

Localităţi componente: Săcădat (1256 Zakadoth), Borşa (1249 terra Borok), Săbolciu (1256 terra seu poss) Nr. de locuitori: 3.198

1

Monument istoric şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Arhangheli” (sec. XVIII) – Borşa.

Documentary testimony

1256 Zakadoth

Săcădat is located east from the city of Oradea, 19 km from it, along the Bucureşti-Oradea railway, and it is crossed by the Crişul Repede river on a length of 6 km.

Villages around: Săcădat (1256 Zakadoth), Borşa (1249 terra Borok), Săbolciu (1256 terra seu poss) No. of inhabitans: 3.198

2

3

Historical monument: the “Sf. Arhangheli” Orthodox wooden church (XVIII) – Borşa.

Első okleveles említés

1256 Zakadoth

Szakadát község a megyeszékhelytől 19 kmre keletre, a Bukarest–Nagyvárad vasútvonal mentén fekszik, a Sebes-Körös partján, amely 6 km hosszúságban szegélyezi a települést.

A község falvai: Mezőszakadát (1256 Zakadoth), Borostelek (1249 terra Borok), Mezőszabolcs (1256 terra seu poss) Lakosok száma: 3.198

4

5

Történelmi öröksége: a borsai Arkangyalok ortodox fatemplom (XVIII. század).

7

6

9

8 10

11

1. Săcădat - vedere / Landscape/ mezőszakadáti látkép 2. Săbolciu – parc / Park / A mezőszabolcsi park 3. Baraj pe Crişul Repede / Dam on Crişul River / Gát a Sebes-Körösön 4. Borşa – casă veche / old house / borosteleki régi ház 5. Crişul Repede / Crişul Repede river / A Sebes-Körös 6. Borşa – biserica ortodoxă de lemn (XVIII) / The Orthodox Wooden Church / Borosteleki ortodox fatemplom 7. Săbolciu – biserica ortodoxă (1948) / The Orthodox Church / A mezőszabolcsi ortodox templom 8. Săbolciu – biserica ortodoxă (1948) / The Orthodox Church / A mezőszabolcsi ortodox templom 9. Borşa– biserica ortodoxă / The Orthodox Church / A borosteleki ortodox templom 10. Săbolciu / Săbolciu / Mezőszabolcs 11. Săbolciu - Hotel / Hotel / mezőszabolcsi hotel

139

Sălacea Szalacs

www.salacea.ro Atestare documentară

1163 Zolochy

Comuna Sălacea se întinde în partea nordică a judeţului Bihor, la 61 km de Oradea, pe Valea Ierului. Dealurile Sălacea – Săcuieni şi râul Ier sunt factorii geografici determinanţi pentru viaţa şi dezvoltarea localităţii.

Localităţi componente: Sălacea (1163 Zolochy), Otomani (1263 Oltman).

Nr. de locuitori: 3.198

1

Monumente istorice şi de arhitectură: conac (sec. XVIII), conac (sec. XIX) – Otomani; biserica romano-catolică „Sf. Maria Imaculata” (1792), casa parohială romano-catolică (sec.XVIII) – Sălacea.

Manifestări etnografice tradiţionale: împletituri din papură – Sălacea şi Otomani. Comuna îşi sărbătoreşte din anul 1986 zilele localităţii în Sălacea, unde se organizează anual „Zilele Sălăcene” în perioada de sfârşit a lunii iulie - începutul lunii august, iar zilele localităţii Otomani în mijlocul lunii august.

2 Documentary testimony

3

5

1163 Zolochy

Sălacea is situated in the northern part of Bihor county, 61 km from Oradea, along the river Ier. The Sălacea – Săcuieni hills and the river Ier are important geographical factors in the life and development of the commune.

Villages around: Sălacea (1163 Zolochy), Otomani (1263 Oltman).

No. of inhabitans: 3.198 Historical and architectural monuments: mansion (XVIII), mansion (XIX) – Otomani; the “Sf. Maria Imaculata” Roman-Catholic church (1792), the catholic parish (sec.XVIII) – Sălacea.

Etnography and heritage: bulrush weaving – Sălacea and Otomani.

6

Első okleveles említés

1163 Zolochy

Szalacs Bihar megye északi felén terül el, 61 km-re Nagyváradtól, az Ér völgyében. Délen a berettyómenti dombok, északon pedig az Ércsatorna fogják közre, meghatározva a település életét és fejlődését.

A község falvai: Szalacs (1163 Zolochy), Ottomány (1263 Oltman).

Lakosok száma: 3.198 Építészeti öröksége: XVIII-XIX. századi kúriák, Szeplőtelen Szűz Mária római katolikus templom (1792), Római Katolikus Plébánia (XVIII. század) .

Néprajzi és hagyományörző tevékenységek: Nádfonás – Szalacs és Ottomány területén.

1. Sălacea - podul mare de piatră (cca.

200 de ani) / Stone bridge / A szalacsi Négylyukú kőhíd 2. Sălacea - casă tradiţională / Old house / szalacsi tájház 3. Sălacea – pivniţe de vin (aprox. 1000 pivniţe / Wine cellars (about 1000 cellars) / szalacsi borospincék (kb. ezer pince) 4. Otomani – biserica reformată (sec. XIX)/ The Reformed Church / A ottományi református templom (XIX. század) 5. Sălacea – Puţul lui Dózsa / Dózsa`s well/ A szalacsi Dózsa-kút 6. Otomani Conacul Komáromy (sec. XVIII) / Komáromy mansion / Az ottományi Komáromy-kúria (XVIII. század) 7. Sălacea - biserica romano-catolică interior (1792) / The Roman-Catholic church - inside / A szalacsi római katolikus templom (1792) 8. Sălacea - biserica reformată (1798)/ The Reformed Church / A szalacsi református templom (1798)

140

4

7

8

Sălard

Szalárd

www.salard.ro Atestare documentară

1

2 5

1291-1294 villa Zalard vaiwode Comuna Sălard este situată la 23 km. nord– est de Oradea. Comuna este străbătută de drumul judeţean Biharia-Marghita şi de râul Barcău.

Localităţi componente: Sălard (1291-1294 villa Zalard vaiwode), Hodoş (1220 Sanctus Henricus), Sântimreu (1220 Sanctus Henricus).

Nr. de locuitori: 4.160 Monumente istorice şi de arhitectură: „Cetatea Adrian” (ruine de cetate, sec. XIII); biserica reformată (sec. XV) – Hodoş; biserica reformată (sec. XIV); conac, azi azil pentru persoane vârstnice (sec. XVIII) şi hambar (1792) – Sălard.

Documentary testimony

1291-1294 villa Zalard vaiwode Sălard lies 23 km north-east from Oradea and it is crossed by the Biharia-Marghita county-road and by the Barcău river.

Villages around: Sălard(1291-1294 villa Zalard vaiwode), Hodoş (1220 Sanctus Henricus), Sântimreu (1220 Sanctus Henricus).

No. of inhabitans: 4.160

3

4

Historical and architectural monuments: “Cetatea Adrian” (ruins, XIII), the Reformed Church (XV) – Hodoş; the Reformed Church (XIV); mansion (XVIII) and granary (1792) – Sălard.

Első okleveles említés

1291-1294 villa Zalard vaiwode Szalárd község 23 km-re fekszik Nagyváradtól északkeletre. A községet átszeli a Bihar–Margitta megyei út, valamint a Berettyó-patak.

6 7

A község falvai: Szalárd (1291-1294 villa Zalard vaiwode), Jákóhodos (1220 Sanctus Henricus), Hegyközszentimre (1220 Sanctus Henricus).

Lakosok száma: 4.160 Történelmi és építészeti öröksége: adorjáni várromok (XIII. század); Szalárdon, a református templom (XV. század) – Jákóhodoson; a református templom (XIV. század), kúria (XVIII. század) és hambár (1792) – Szalárdon.

8 9

10

1. Hodoş – vedere generală / Landscape / jákóhodosi látkép 2. Sălard - hambar din anul 1792 / Granary from 1792 / A szalárdi Granárium (1792) 3. Sălard - biserica ortodoxă (Sec. XX) / The Orthodox Church / A szalárdi ortodox templom 4. Sântimreu - biserica reformată (1674)/ The Reformed Church / A hegyközszentimrei református templom 5. Sântimreu – statuia Sfântului Emeric/ Statue of Saint Emerich / Szent Imre herceg hegyközszentimrei szobra 6. Ruinele bastionului Adrian (1242) / Adrian Castle - ruins / Adorjáni várrom 7. Sălard - biserica reformată (sec. XV) / The Reformed Church / A szalárdi református templom (XV. század) 8. Sântimreu – pivniţă cu vin, interior / Wine cellar / hegyközszentimrei boros pince 9. Sălard – conacul Bartsch (sec. XVIII) / Bartsch Mansion, today asylum for aged people / A szalárdi Bartsch-kúria, ma öregotthon 10. Fântâna arteziană cu apă minerală de la Sântimreu (cca 700 ani) / Mineral water spring / A szentimrei ásvány víz - az “Élet Vize” (kb. 700 éves ártézi kút)

141

Sâmbăta

Szombatság www.primaria-simbata.ro Atestare documentară

1508 Zombathsagh

Comuna Sâmbăta este aşezată în partea de sud-est a judeţului Bihor, la o distanţă de 40 km de Oradea pe DN76 spre Deva.

Localităţi componente: Sâmbăta (1508 Zombathsagh), Copăceni (1692 Kopacsal), Ogeşti (1508 Kyshodos), Rogoz (1568 Rogoz), Rotăreşti (1508 Kerekesfalwa), Zăvoiu (1508 Therpefalva).

Nr. de locuitori: 1.672 Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Adormirea Maicii Domnului” (1730) – Copăceni; biserica ortodoxă de lemn „Buna Vestire” (sec. XIX) – Ogeşti, biserica ortodoxă de lemn „Sf. Nicolae” (sec.

XIX) – Rotăreşti.

Monument al naturii: Parcul Dendrologic din Sâmbăta.

Manifestări etnografice tradiţionale: obicei de colindat cu turcă – Copăceni.

1 Documentary testimony

1508 Zombathsagh

2

3

Sâmbăta is a commune on the DN76 road, 40 km south – east from Oradea.

Villages around: Sâmbăta (1508 Zombathsagh), Copăceni (1692 Kopacsal), Ogeşti (1508 Kyshodos), Rogoz (1568 Rogoz), Rotăreşti (1508 Kerekesfalwa), Zăvoiu (1508 Therpefalva).

No. of inhabitans: 1.672 Historical and architectural monuments: the “Adormirea Maicii Domnului” Orthodox wooden church (1730) – Copăceni; the „Buna Vestire” Orthodox wooden church (XIX) – Ogeşti, the “Sf. Nicolae” Orthodox wooden church (XIX) – Rotăreşti.

Sightseeing: Sâmbăta dendrological park.

Etnography and heritage: playing the“turca” – Copăceni.

4

Első okleveles említés

1508 Zombathsagh

5

Szombatság község Bihar megye délkeleti részén helyezkedik el, a 76-os főút mentén, Nagyváradtól 40 km-re.

A község falvai: Szombatság (1508 Zombathsagh), Kapocsány (1692 Kopacsal), Csékehodos (1508 Kyshodos), Venterrogoz (1568 Rogoz), Kerekesfalva (1508 Kerekesfalwa), Törpefalva (1508 Therpefalva).

Lakosok száma: 1.672 Történelmi és építészeti öröksége: a Szűzanya ortodox fatemplom (1730) – Kapocsány; a XIX. századi oláhhodosi és kerekesfalvai ortodox fatemplomok.

Látnivalók: Dendrológiai park Néprajzi és hagyományörző tevékenységek: kolindálás

6 7

1. Copăceni – biserica ortodoxă de lemn (1730) / The Orthodox Wooden Church / A kapocsányi ortodox fatemplom 2. Sâmbăta – biserica ortodoxă (1715) / The old Orthodox Church / A szombatsági régi ortodox templom 3. Rotăreşti – biserica ortodoxă de lemn (1810) / The Orthodox Wooden Church / A kerekesfalvi ortodox fatemplom 4. Ogeşti – biserica ortodoxă de lemn (1826) / The Orthodox Wooden Church / A csékehodosi ortodox fatemplom 5. Zăvoiu – casă veche / Old house / törpefalvi régi ház 6. Copăceni - vedere generală / Landscape / kapocsányi látkép 7. Sâmbăta - vedere aeriană/ Aerial view / Szombatság madártávlatból 8. Sâmbăta – parcul dendrologic / The Arboretum from Sambata / A szombatsági arborétum

142

8

Sânnicolau Român

Oláhszentmiklós

www.sinnicolauroman.ro Atestare documentară

1332 sacerdos de villa Sancti Nycolay

Comuna Sânnicolau Român (reînfiiţat în anul 2003) este străbătută de Canalul Crişului Repede, fiind comună de frontieră cu Ungaria, situată la 26 km sud de Oradea.

Localităţi componente: Sânnicolau Român (1332 sacerdos de villa Sancti Nycolay), Berechiu (1334 sacerdos de villa Brakun), Roit (1291-1294 Ruyd).

Nr. de locuitori: 2.085

Documentary testimony

1332 sacerdos de villa Sancti Nycolay

1

Sânnicolau Român is crossed by Crişul Repede Channel, being a fronteer-commune with Hungary, lying 26 km south of Oradea.

Villages around: Sânnicolau Român (1332 sacerdos de villa Sancti Nycolay), Berechiu (1334 sacerdos de villa Brakun), Roit (1291-1294 Ruyd).

No. of inhabitans: 2.085

Első okleveles említés

1332 sacerdos de villa Sancti Nycolay

Oláhszentmiklós határmenti település, a községet átszeli a Sebes-Körös csatornája, Nagyváradtól 26 km-re délre fekszik.

A község falvai: Oláhszentmiklós (1332 sacerdos de villa Sancti Nycolay), Felsőbarakony (1334 sacerdos de villa Brakun), Rojt (1291-1294 Ruyd).

Lakosok száma: 2.085

3

2

4 7

5 6

1. Sânnicolau Român – Primăria / Local Hall / oláhszentmiklósi községháza 2. Berechiu – biserica ortodoxă (1802) / The Orthodox Church / A felsőbarakonyi ortodox templom 3. Şcoala de la Roit / School / A rojti iskola 4. Roit - apicultură / Beekeeping / Méhészkedés Rojton 5. Sânnicolau Român - biserica ortodoxă (1886) / The Orthodox Church / Az oláhszentmiklósi ortodox templom 6. Sânnicolau Român - Statuia lui Nicolae Jiga (1790-1870) / Statue of Nicolae Jiga/ Az oláhszentmiklósi Nicolae Jiga szobor 7. Sânnicolau Român - biserica baptistă Betleem/ The baptist church/ Az oláhszentmiklósi baptista templom

143

Sânmartin

Váradszentmárton www.sanmartin.ro Atestare documentară

2

1

1291-1294 Sanctus Martinus

6

Comuna Sânmartin este situată la 7 km sud - est de Municipiul Oradea, fiind componentă a Zonei Metropolitane Oradea. Comuna este străbătută de DN 76 Oradea-Băile Felix-Deva. Potenţialul economic al comunei îl reprezintă activitatea turistică, turismul balnear, reprezentat de renumitele staţiuni balneare Băile Felix şi Băile 1 Mai. Localităţi componente: Sânmartin (1291-1294 Sanctus Martinus), Băile Felix (1662), Betfia (1522 Beethya), Cihei (1220 villa Chehy), Cordău (1273 terra Kordu), Haieu (1249 terra Hewyo), Rontău (1552 Ronto).

Nr. de locuitori: 7.713 Monumente istorice şi de arhitectură: „La Crater” (descoperire, paleolitic) – Betfia; „Terasa Peţei” (aşezare, neolitic) – Haieu; ştrandul Apollo (1896) şi biserica de lemn (1785, adusă din Brusturi) – Băile Felix; Cazinou (sec. XX) – Băile 1 Mai; biserica ortodoxă „Naşterea Maicii Domnului” (sec.XIV) – Haieu, castel, azi sediul unei firme (sec. XVIII).

Monument al naturii: rezervaţia cu nufărul termal „Pârâul Peţa” – Băile 1 Mai. Manifestări etnografice tradiţionale: teatru nescris – Sânmartin.

4

5

3

Documentary testimony

1291-1294 Sanctus Martinus Sânmartin is part of the Oradea Metropolitan Region, being located 7 km south-east far from the city. It is also crossed by the DN 76 road: Oradea-Băile FelixDeva. The economical potential of the commune is represented by tourism, by the two major leisure and healthcare resorts from Băile Felix and Băile 1 Mai. Villages around: Sânmartin (1291-1294 Sanctus Martinus), Băile Felix (1662), Betfia (1522 Beethya), Cihei (1220 villa Chehy), Cordău (1273 terra Kordu), Haieu (1249 terra Hewyo), Rontău (1552 Ronto).

No. of inhabitans: 7.713 Historical and architectural monuments: “La Crater” (stone findings) – Betfia; “Terasa Peţei” (neolithic settlement) – Haieu; Apollo Spa (1896) and wooden church (1785, brought from Brusturi) – Băile Felix; Casino (XX) – Băile 1 Mai; the “Naşterea Maicii Domnului” Orthodox Church (sec.XIV) – Haieu, castle (XVIII).

Sightseeing: water lily thermal reservation „Pârâul Peţa” – Băile 1 Mai. Etnography and heritage: unwrtitten theatre – Sânmartin.

7

8

9

Első okleveles említés

1291-1294 Sanctus Martinus Váradszentmárton része a nagyváradi Metrolpolisz Övezetnek, Nagyváradtól 7 km-re helyezkedik el. A községet a 76-os főút szeli át, Félixfürdő és Déva irányába. A település gazdasági bevételét a turizmus, különösen a fürdőturizmus jelenti, a községhez tartozó Félixfürdőnek és Május 1 fürdőnek köszönhetően.

A község falvai: Váradszentmárton (1291-1294 Sanctus Martinus), Félixfürdő (1662), Betfia (1522 Beethya), Váradcsehi (1220 villa Chehy), Kardó (1273 terra Kordu), Hájó (1249 terra Hewyo), Rontó (1552 Ronto).

Lakosok száma: 7.713 Történelmi és építészeti öröksége: a kráter (kőkori leletek) Betfián; Peceterasz (kőkori település) – Hájó; az Apolló Strand (1896) és ortodox fatemplom (1785ben hozták át Tatárosból) – Félixfürdőn; Kaszinóépület (XX. század) – Május 1 fürdőn; az ortodox templom (XIV. század) – Hájó, Premontrei rendház (XVIII. századból), ma egy cég székháza - Váradszentmárton Látnivalók: tavirózsák rezervátuma, Pece patak a Május 1 fürdőn

1. Rontău – biserica ortodoxă (1725) / The Orthodox Church / A rontói ortodox templom 2. Cordău – biserica ortodoxă (1835) / The Orthodox Church / A kardói ortodox templom 3. Cihei - vedere aeriană / Aerial view / Váradcsehi madártávlatból 4. Capela de la Haieu (1883), cu elementele arhitecturale romanice, cisterciene şi gotice/The chapel in Haieu, a medieval church from the 14th century, with baroque and romanic elements/A hájói kápolna, amely egy középkori eredetű (XIV. század) templom, ahol még fölfedezhetők román, ciszterci és gótikus stílusú elemek is 5. Haieu – biserica ortodoxă (1856) / The Orthodox Church / A betfiai ortodox templom 6. Betfia – biserica ortodoxă (1857) / The Orthodox Church / A hájói ortodox templom 7. Avenul de la Betfia (86 m) / The vertical cave from Betfia / A betfiai zsomboly 8. Dealul Şomleu, unde se află rezervaţia paleontologică Betfia / Şomleu hill with the neolithic conservation area from Betfia / Somleu domb a betfiai kőkori védett területtel 9. Sânmartin - vedere aeriană / Aerial view / Váradszentmárton madártávlatból 10. Capela ortodoxă Haieu-Băile 1 Mai (XIII) / The orthodox chapel / A hájói ortodox kápolna 11. Sânmartin – biserica romano-catolică (1774) şi castelul (1784) / The Catholic church and the castle / A váradszentmártoni régi római 144 katolikus templom és a volt premontrei rendház

10 11

Sântandrei

Biharszentandrás www.primariasantandrei.bihor.ro 1

3

Atestare documentară

1291-1294 Sanctus Andreas Comuna Sântandrei este situată în partea de vest a judeţului, în Câmpia Crişurilor, la o distanţă de 5 km de municipiul Oradea, pe DJ 797 şi este componentă a Zonei Metropolitane Oradea.

Localităţi componente: Sântandrei (1291-1294 Sanctus Andreas), Palota (1214 Palatium).

Nr. de locuitori: 3.977

4

2

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica romano-catolică „Sf. Anton din Padova” (18241829) – Palota; biserica ortodoxă „Sf. Arhangheli” (1782) – Sântandrei.

Manifestări etnografice tradiţionale: Kirvai (Kircheweih), sărbătoare folclorică şi creştină a etnicilor germani (duminica cea mai apropiată de sărbătoare Sf. Anton, iunie) – Sântandrei.

Documentary testimony

1291-1294 Sanctus Andreas Sântandrei is located in the western part of the county, on the Crişurilor Plain, 5 km from Oradea, on the DJ 797 road and it is part of the Oradea Metropolitan Area.

Villages around: Sântandrei (1291-1294 Sanctus Andreas), Palota (1214 Palatium).

No. of inhabitans: 3.977 Historical and architectural monuments: the “Sf. Anton din Padova” Roman-Catholic church (1824-1829) – Palota; the „Sf. Arhangheli” Orthodox Church (1782) – Sântandrei.

Etnography and heritage: Kirvai (Kircheweih), folk festival of the German ethnics (held on the closest Sunday to St. Anton day in June) – Sântandrei.

5

6 Első okleveles említés

1291-1294 Sanctus Andreas Biharszentandrás a megye nyugati részén, a körösmenti síkságon fekszik, Nagyváradtól 5 km-re a 797-es megyei úton.

Része a nagyváradi Metropolisz Övezetnek.

A község falvai: Biharszentandrás (1291-1294 Sanctus Andreas), Újpalota (1214 Palatium).

Lakosok száma: 3.977 Történelmi és építészeti öröksége: a Pádovai Szent Antal római katolikus templom (1824-1829) – Palotán; az Arkangyalok ortodox templom (1782) – Szentandráson Manifestări etnografice tradiţionale: a német kisebbség Kirvai (Kircheweih), keresztény folklórünnepe, melyet júniusban tartanak, Szent Antal napjához legközelebb eső vasárnapon.

7 8 9

1. Sântandrei – vedre aeriană / Aerial view / biharszentandrási látkép 2. Sântandrei – peisaj / Agriculture / biharszentandrási mezőgazdaság 3. Cavoul contelui Johann Maria Frimont (1759-1831), ctitorul bisericii romanocatolice Sf. Anton din Padova de la Palota/ The vault of Johann Maria Frimont (17591831), founder of the catholic church from Palota / Johann Maria Frimont (17591831) kriptája az újpalotai római katolikus templomban 4. Palota – placă comemorativă / Memorial tablet / újpalotai emléktábla 5. Sântandrei - biserica ortodoxă veche (1782) / The old Orthodox Church / A biharszentandrási régi ortodox templom 6. Sântandrei – Primăria / Local Hall / A biharszentandrási Polgármesteri Hivatal 7. Apicultor din Palota / Apiculturist / újpalotai méhész 8. Sântandrei - biserica ortodoxă (Sec. XX)/ The Orthodox Church/ A biharszentandrási ortodox templom 9. Biserica romano-catolică „Sf. Anton din Padova” de la Palota (Sec. XIX) / The Roman-Catholic church from Palota / Az újpalotai római katolikus templom

145

Sârbi

Alsótótfalu www.primariasarbi.go.ro Atestare documentară

1291-1294 villa Alumas Comuna Sârbi este situată la nord–est de Oradea, la 35 de km.

Localităţi componente: Sârbi (1291-1294 villa Alumas), Almaşu Mic, Burzuc (1421 possesio wolachalis Borzlyk), Chioag (1421 possesiones wolachalis Kewagh), Fegernic (1213 pred. Fegyuerenuch), Fegernicu Nou (cătun al satului Fegernic 1954) , Sarcău (1800 Szarkó).

Nr. de locuitori: 2.999 Monumente istorice: câmp de tumuli Fegernicu Nou; câmp de tumuli – Sârbi.

–

1 2

Documentary testimony

1291-1294 villa Alumas Sârbi lies 35 km north-east from Oradea.

Villages around: Sârbi (1291-1294 villa Alumas), Almaşu Mic, Burzuc (1421 possesio wolachalis Borzlyk), Chioag (1421 possesiones wolachalis Kewagh), Fegernic (1213 pred. Fegyuerenuch), Fegernicu Nou (1954 den of Fegernic) , Sarcău (1800 Szarkó).

No. of inhabitans: 2.999 Historical monuments: Tumulus fields – Fegernicu Nou and Sârbi.

Első okleveles említés

3

4

1291-1294 villa Alumas Alsótótfalu Nagyváradtól északkeletre fekszik, 35 km. távolságra.

A község falvai: Alsótótfalu (1291-1294 villa Alumas), Kisalmás, Borszeg (1421 possesio wolachalis Borzlyk), Kővág (1421 possesiones wolachalis Kewagh), Almásfegyvernek (1213 pred. Fegyuerenuch), Újalmásfegyvernek (1954 Almásfegyverneki tanya), Szarkó (1800 Szarkó).

Lakosok száma: 2.999 Történelmi öröksége: Tumulok mezők – Újfegyverneken és Tótfaluban

6 5 7

1. Almaşu Mic - car cu boi / Ox chariot / kisalmási ökrösszekér 2. Sarcău – motel cu ştrand termal / Motel with thermal water pool / szarkói motel, termálvizes medencével 3. Burzuc – casă de rugăciuni/ Prayer house/ A borszegi imaház 4. Fegernicu Nou – clădirea fundaţiei creştine / The building of the Christian foundation / Az újalmásfegyverneki Keresztény Alapítvány székháza 5. Chioag - biserica ortodoxă (1875) / The Orthodox Church / A kővági ortodox templom 6. Sârbi – comeplex comercial / Shop / alsótótfalui üzlet 7. Sârbi - biserica ortodoxă (Sec. XIX) / The Orthodox Church/ Az alsótótfalui ortodox templom 8. Fegernic – biserica ortodoxă (19341940) / The Orthodox Church / Az almásfegyverneki ortodox templom 9. Burzuc – casă veche / Old house / Borszegi régi ház

146

8

9

Spinuş

Hagymádfalva 2

www.primaria-spinus.ro Atestare documentară

1523 Halmaghfalva

Comuna Spinuş cuprinde partea de nord, nord-est a Depresiuni Ghepişului, porţiuni din vestul Dealurilor Dernei şi estul Dealurilor Oradiei, fiind aşezată la la 44 km nord–est de Oradea.

1 3

Localităţi componente: Spinuş (1523 Halmaghfalva), Ciuleşti (1784, 1828 Csujafalva), Gurbeşti (1828 Gurbest), Nadăr (1400 Nadantelek), Sălişte (1490 Kewesdwghaza).

Nr. de locuitori: 1.265 Monument istoric şi de arhtectură: biserica ortodoxă de lemn (1799) – Gurbeşti.

Documentary testimony

1523 Halmaghfalva

4

Spinuş covers the northern and the northeastern part of the Ghepiş Depression, parts of the western side of the Dernei Hills and parts of eastern side of the Oradea Hills. It lies at 44 km north-east from Oradea.

Villages around: Spinuş (1523 Halmaghfalva), Ciuleşti (1784, 1828 Csujafalva), Gurbeşti (1828 Gurbest), Nadăr (1400 Nadantelek), Sălişte (1490 Kewesdwghaza).

No. of inhabitans: 1.265 Historical monument: The Orthodox Wooden Church (1799) – Gurbeşti.

Első okleveles említés

1523 Halmaghfalva

Hagymádfalva a Gyepes-medence északkeleti részén fekszik, a dernai nyugati és a váradi keleti dombok között, Nagyváradtól 44 km-re.

5

A község falvai: Hagymádfalva (1523 Halmaghfalva), Csujafalva (1784, 1828 Csujafalva), Görbesd (1828 Gurbest), Nadántelek (1400 Nadantelek), Kövesegyháza (1490 Kewesdwghaza).

Lakosok száma: 1.265 Történelmi örökség: az ortodox fatemplom (1799) – Görbesd

6

7

8 9 1. Gurbeşti – spre casă / On the way home/ Hazafelé Görbesdre 2. Spinuş – casa Lidia / Lidia house / hagymádfalvai Lídia ház 3. Sălişte - vie / Grapes / A kövesegyházai szőlős 4. Sălişte – casă veche / Old house / kövesegyházai régi ház 5. Ciuleşti - vedere generală / Landscape / csujafalvai látkép 6. Sălişte - biserica ortodoxă (1928) / The Orthodox Church / A kövesegyházai ortodox templom 7. Nadăr - biserica ortodoxă (1850) / The Orthodox Church / A görbesdi ortodox templom 8. Sălişte – biserica reformată (Sec. XIX)/ The Reformed Church / A kövesegyházai református templom 9. Sălişte - vedere strda principală / Landscape / kövesegyházai látkép

147

Suplacu de Barcău Berettyószéplak

www.suplacudebarcau.ro Atestare documentară

1291-1294 villa Zeplac Comuna Suplacu de Barcău este situată în partea de nord-est a judeţului Bihor, la limita acestuia cu judeţul Sălaj. Comuna se află la marginea Munţilor Plopiş, acolo unde râul Barcău, ieşind din strâmtorile defileului de la Marca, curge spre câmpie.

Localităţi componente: Suplacu de Barcău (12911294 villa Zeplac), Borumblaca (1327 Borumlak), Dolea (1954 cătun al satului Suplacu de Barcău), Fogaş (1954 cătun al satului Suplacu de Barcău), Vâlcelele (1956 Râtul Blaghii), Valea Cerului (Čerpotok – în slovacă).

Nr. de locuitori: 4.600

Documentary testimony

1291-1294 villa Zeplac Suplacu de Barcău lies in the north-eastern part of Bihor county at the border with Sălaj county, nearby the Plopiş Mountains where Barcău river starts its flowing to the open field, after crossing the narrow gorge of Marca – Sălaj.

1 2

3

Villages around: Suplacu de Barcău (1291-1294 villa Zeplac), Borumblaca (1327 Borumlak), Dolea (1954 den of Suplacu de Barcău), Fogaş (1954 den of Suplacu de Barcău), Vâlcelele (1956 Râtul Blaghii), Valea Cerului (Čerpotok – in Slovakian).

No. of inhabitans: 4.600

Első okleveles említés

1291-1294 villa Zeplac Berettyószéplak Bihar megye északkeleti részén fekszik, Szilágy megye határához közel, a Réz-hegység lábánál, ahol a Berettyó folyó elhagyván a márkaszéki szurdokot a völgy felé veszi az útját.

A község falvai: Berettyószéplak (1291-1294 villa Zeplac), Baromlak (1327 Borumlak), Dólyapuszta (1954 Berettyószéplaki tanya), Fogaş (1954 Berettyószéplaki tanya), Blágarét (1956 Râtul Blaghii), Cserpatak (Čerpotok szlovákul).

Lakosok száma: 4.600

4

5

6 7 1. Viaductul de la Suplacu de Barcău (1,8 km) / Suplacu de Barcău Viaduct (1,8 km) / A berettyószéplaki viadukt (1,8 km) 2. Borumblaca – vedere generală / Landscape / baromlaki látkép 3. Suplacu de Barcău – vedere generală / Landscape / berettyószéplaki látkép 4. Borumblaca – biserica romano-catolică (Sec. XX) / The Roman-Catholic church / A baromlaki római katolikus templom 5. Borumblaca – statuia lui Iisus (1938) / Statue of Jesus/ Jézus szobra szlovák felirattal Baromlakán 6. Borumblaca – casă veche slovacă / Slovak old house/ baromlaki régi szlovák ház 7. Valea Cerului - vedere generală / Landscape / cserpataki látkép 8. Valea Cerului - case / Houses / cserpataki házak

148

8

Şimian

Érsemjén

www.simian.ro Atestare documentară

1

1333 villa Visemian Comuna Şimian se întinde la 75 km de Oradea în direcţia nord–vest, la 5 km de graniţa cu Ungaria, la 3 km de Valea lui Mihai.

Localităţi componente: Şimian (1333 sacerdos de Symian), Şilindru (1281 Serend), Voivozi (1406 poss. Valahalis Almazegh).

Nr. de locuitori: 4.053 Monumente istorice şi de arhitectură: biserica reformată (sec. XVIII) – Şimian; Merită vizitate Conacele Frater şi Csiha şi parcul din centrul comunei care adăposteşte bustul lui Kazinczy Ferenc, datând din anul 1907; La Şilindru merită vizitată biserica greco-catolică (sec XVIII).

2 Documentary testimony

1333 villa Visemian

Simian lies in the north-western part of the county, 75 km from Oradea, 5 km from the Hungarian border and 3 km from Valea lui Mihai.

Villages around: Şimian (1333 sacerdos de Symian), Şilindru (1281 Serend), Voivozi (1406 poss.

Valahalis Almazegh).

No. of inhabitans: 4.053 Historical and architectural monuments: the Reformed Church from Şimian (17th century) – architectural monument, the Frater and Csiha mansions, the park in the centre of the commune with the bust of the writer Kazinczy Ferenc built in 1907, and the greek-catholic church (17th century) from Şilindru.

Első okleveles említés

1333 villa Visemian 4

3

Érsemjén Nagyváradtól 75 km-re északnyugat irányba, Magyarország határától 5 km-re, Érmihályfalvától pdig 3 km-re fekszik.

A község falvai: Érsemjén (1333 sacerdos de Symian), Érselénd (1281 Serend), Feketefalu (1406 poss. Valahalis Almazegh).

Lakosok száma: 4.053 Történelmi és építészeti öröksége: a község központjában egy szép park közepén áll Kazinczy Ferenc mellszobra, 1907-ben emeltette a szintén neves faluszülötte, Fráter Lóránd. Érdemes megtekinteni a Fráter és Csiha-kúriákat, a semjéni, XVII. századbeli református és ugyanabban a században épült érseléndi görög katolikus templomokat.

6

5 7

8

1. Şilindru – lac pescăresc / Fishing lake / Érselénd – halastó 2. Şimian – liturghie în biserica reformată / Reformed Church mass / Istentisztelet az érsemjéni református templomban 3. Parcul din Şimian cu biserica reformată (XVII) şi bustul Kazinczy Ferenc (1907) / Park of Simian with the Reformed Church and the bust of Kazinczy Ferenc / Az érsemjéni park a református templommal és a Kazinczy Ferenc mellszoborral 4. Şilindru – biserica greco-catolică (1780)/ The greek catholic church (1780) / Az érseléndi görög katolikus templom 5. Voivozi - biserica ortodoxă - liturghie / The mass in the Orthodox Church from Voivozi / Mise a feketefalui templomban 6. Conacul Roxin din Şimian (XVIII), azi Muzeul Memorial Kazinczy Ferenc, Fráter Lóránd şi Csiha Kálmán / Roxin Mansion, today museum / Érsemjéni Roxin-kúria, ma Kazinczy Ferenc, Fráter Lóránd és Csiha Kálmán emlékmúzeum 7. Şimian - vedere aeriană / Aerial view / Érsemjén madártávlatból 8. Şimian - Ziua comunei / The Day of Simian / Érsemjéni Napok 149

Şinteu

Nova Huta - Sólyomkővár www.primariasinteu.bihor.ro Atestare documentară

1535 Semtheesth

Comuna Şinteu se situează pe culmea Muntelui Şes, de o parte şi alta a DN 1H care leagă oraşul Aleşd cu oraşul Şimleu Silvaniei (Sălaj), la 53 de km est de Oradea şi este locuită de populaţie majoritar slovacă.

1

2

3

4

5

6

7

Localităţi componente: Şinteu - Nova Huta în slovacă (1535 Semtheesth), Huta Voivozi (Stára Huta în slovacă), Socet (1954 cătun al satului Şinteu, Huta Sočet în slovacă), Valea Târnei (1830, 1913 Hármaspatak, Zidáreňi în slovacă).

Nr. de locuitori: 1.291 Manifestări etnografice tradiţionale: festivalul folcloric al hutenilor slovaci (august), “Înălţarea semnului de mai”, “Balul Cartofului” (octombrie) – Şinteu.

Documentary testimony

1535 Semtheesth

Şinteu is situated on the top of the Şes Mountain, on both sides of DN 1H road, what connects Aleşd to Şimleu Silvaniei, 53 km east from Oradea.

Villages around: Şinteu - Nova Huta in Slovakian (1535 Semtheesth), Huta Voivozi (Stára Huta in Slovakian), Socet (1954 den of Şinteu, Huta Sočet in Slovakian), Valea Târnei (1830, 1913 Hármaspatak, Zidáreňi in Slovakian).

No. of inhabitans: 1.291 Etnography and heritage: folk festival held by the Slovak hutenians in August, Rising of Maysign, and the Potato Feast in October – Şinteu.

Első okleveles említés

1535 Semtheesth

Sólyomkő a Réz-hegység tetején helyezkedik el, Nagyváradtól 53 km-re, a DN 1H út két oldalán, amely összeköti Élesdet és Szilágysomlyót.

A község falvai: Sólyomkővár - Nova Huta szlovákul (1535 Semtheesth), Almaszeghuta (Stára Huta szlovákul), Forduló (1954 sólyomkővári tanya, Huta Sočet szlovákul), Hármaspatak (1830, 1913 Hármaspatak, Zidáreňi szlovákul).

Lakosok száma: 1.291 Néprajzi hagyományok: szlovák folklórfesztivál augusztusban, májusfa állítás, burgonyabál (október) – Sólyomkővár

8 1. Şinteu – frescă din biserica romano catolică (Sec. XIX) / Mural from the Roman-Catholic church / Freskó a sólyomkővári római katolikus templomban 2. Valea Târnei – capelă (Sec. XIX) / Chapel / A hármaspataki kápolna 3. Socet – gospodărie tradiţională / Farm / fordulói gazdaság 4. Şinteu - biserica romano catolică (18381840)/ The Roman-Catholic church / A sólyomkővári római katolikus templom 5. Şinteu – interiorul bisericii romano catolice / The inside of the RomanCatholic church / sólyomkővári római katolikus templombelső 6. Troiţă din Huta Voivozi / Cross from Huta Voivozi / almaszeghutai kereszt 7. Şinteu – casa parohială / Presbitery / A sólyomkővári parókia 8. Şinteu - vedere generală / Sight / sólyomkővári látkép 9. Ferma de bizoni şi mistreţi de la Şinteu / Bison and wild boar farm from Sinteu / sólyomkővári bölény és vaddisznó farm 10. Preşedintele Slovaciei, Ivan Gasparovici, in vizită la Şinteu / President of Slovakia, Ivan Gasparovici, visiting Sinteu / Ivan Gasparovici - Szlovákia elnökének látogatója Sólyomkőváron

150

9

10

Şoimi Sólyom

Atestare documentară

1

1487 Solyond, Sylyond Comuna Şoimi este aşezată la 67 km sud–est de Oradea, fiind străbătură de pitorescul defileu al Crişului Negru, la poalele munţilor Codru Moma.

Localităţi componente: Şoimi (1487 Solyond, Sylyond), Borz (1587 Borzik), Codru (1956 cătun al satului Dumbrăviţa de Codru), Dumbrăviţa de Codru (1692 Dombruicza), Pocluşa de Beiuş, Sânnicolau de Beiuş (1552 Zenthmiklos), Ursad (1374 poss.

Walachalis Vyzath), Urviş de Beiuş (1487 Erwenyes).

Nr. de locuitori: 3.008 Monumente istorice şi de arhitectură: „Dealul Boţocana” (turn şi amplasament de biserică) şi ruine de reşedinţă feudală, cimitir (sec. XI-XIII) – Sânnicolau de Beiuş; biserica de lemn „Sf. Arhangheli” (sec. XVIII) – Şoimi.

Monumente ale naturii: Dealul Pacău (rezervaţie botanică, bujorul banatic) – Borz.

Etnografie şi manifestări tradiţionale: complex de mori pe Valea Morilor (sec. XIX-XX) – Borz; moară de apă – Şoimi şi Urviş de Beiuş.

2

3 Documentary testimony

1487 Solyond, Sylyond Şoimi is located 67 km south-east from Oradea and it is crossed by the pitoresque gorge of the Crişul Negru River, at the feet of the Codru Moma Mountains.

5

Villages around: Şoimi (1487 Solyond, Sylyond), Borz (1587 Borzik), Codru (1956 den of Dumbrăviţa de Codru), Dumbrăviţa de Codru (1692 Dombruicza), Pocluşa de Beiuş, Sânnicolau de Beiuş (1552 Zenthmiklos), Ursad (1374 poss. Walachalis Vyzath), Urviş de Beiuş (1487 Erwenyes).

No. of inhabitans: 3.008 Historical and architectural monuments: “Dealul Boţocana” (tower and church) and settlement and cemetery ruins from the feudal age (XI-XIII) – Sânnicolau de Beiuş; the “Sf. Arhangheli” Orthodox wooden church (XVIII) – Şoimi.

Sightseeing: Dealul Pacău (botanical reservation with rare flowers from the region) – Borz.

Etnography and heritage: mill-complex along Valea Morilor (XIX-XX) – Borz, water mill – Şoimi and Urviş de Beiuş.

4

Első okleveles említés

1487 Solyond, Sylyond

8 6

Sólyom község Váradtól délkeletre fekszik, 67 kmre. Átszeli a Bihari hegység lábánál fakadó Fekete-Körös festői szurdoka.

A község falvai: Sólyom (1487 Solyond, Sylyond), Borz (1587 Borzik), Codru (1956 Havasdombrói tanya), Havasdombró (1692 Dombruicza), Havaspoklos, Belényesszentmiklós (1552 Zenthmiklos), Urszád (1374 poss. Walachalis Vyzath), Belényesörvényes (1487 Erwenyes).

Lakosok száma: 3.008 Történelmi és építészeti öröksége: a belényesszentmiklósi torony és templomromok, a temető (XI-XIII. század); az Arkangyalok ortodox fatemplom (XVIII) Látnivalók: Pacău-domb (botanikai rezervátum, bánáti bazsarózsa) – Borz

7 10 9 11

1. Dumbrăviţa de Codru - vedere aeriană cu biserica ortodoxă (1820-1835) / Aerial view of the Orthodox Church / Légi felvétel a havasdombrói ortodox templomról 2. Borz - biserica ortodoxă (1922) / The Orthodox Church/ A borzi ortodox templom 3. Pod peste Crişul Negru, detaliu/ Bridge over the Crisul Negru River / Híd a Fekete-Körösön 4. Dumbrăviţa de Codru - vedere aeriană / Aerial view / Havasdombró madártávlatból 5. Cuptor tradiţional pentru pâine / Traditional oven / Régi kemence 6. Pocluşa de Beiuş - biserica ortodoxă (Sec. XIX)/ The Orthodox Church / A havaspoklosi ortodox templom 7. Chemători la nuntă/ Wedding guests / Vőfélyek 8. Sânnicolau de Beiuş – vedere aeriană / Aerial view / Belényesszentmiklósiról légi felvétel 9. Şoimi – biserica ortodoxă de lemn / The Orthodox Wooden Church / Sólyomi fatemplom 10. Sânnicolau de Beiuş - monument istoric (Sec. XIII)/ Historical monument / belényesszentmiklósi történelmi műemlék 11. Borz – Defileul Crişului Negru - vedere aeriană / Aerial view / Borz madártávlatból

151

Şuncuiuş

Vásonkolyos www.suncuius.ro Atestare documentară

1256, 1264 Sunkulus Comuna Şuncuiuş este situată în partea de est a judeţului Bihor, la circa 63 km de municipiul Oradea, la poalele munţilor Padurea Craiului în depresiunea Vad-Borod, pe valea Crişului Repede. Este o zonă turistică apreciată datorită formelor de relief şi formaţiunilor carstice din rezervaţia naturală Defileul Crişului Repede. Comuna este străbătută de DJ 108I (Tileagd-Vadu CrişuluiSuncuiuş-Bratca), care face legătura cu şoseaua E60.

1

Localităţi componente: Şuncuiuş (1256, 1264 Sunkulus), Bălnaca (1406 Balnak), Bălnaca-Groşi (1956 cătun al satului Bălnaca), Zece Hotare (1913 Révtizfalu).

Nr. de locuitori: 3.503 Monumente istorice şi de arhitectură: „Dealul Simionului” (fortificaţie tip pinten barat, ep. fierului), „Peştera Lesiana” (punct de locuire, neolitic, ep. feudală) şi „Peştera Mişidului” (punct de locuire, neolitic, ep. medievală) – Bălnaca.

Monumente ale naturii: peşterile Vântului (cea mai lungă peşteră din România) şi Unguru Mare (rezervaţii speocarstice), Cheile Mişidului şi defileul Crişului Repede (rezervaţii mixte).

Manifestări etnografice tradiţionale: obiceiuri de clacă şi colindat, teatru nescris, ţesături populare, horitoare, moară de apă – Şuncuiuş.

3

2

4

5

Documentary testimony

1256, 1264 Sunkulus Şuncuiuş is in the eastern part of Bihor county, 63 km from Oradea, at the feet of the Pădurea Craiului Mountains in the Vad-Borod Depression, along the Crişul Repede River. It is a well-known tourist place due to the geographical shapes and carstic formations from the natural reservation of The Crişul Repede Gorge. The commune is crossed by the DJ 108I road (Tileagd-Vadu Crişului-Suncuiuş-Bratca), that connects the commune to the E 60.

Villages around: Şuncuiuş (1256, 1264 Sunkulus), Bălnaca (1406 Balnak), Bălnaca-Groşi (1956 den of Bălnaca), Zece Hotare (1913 Révtizfalu).

No. of inhabitans: 3.503 Historical and architectural monuments: “Dealul Simionului” (fortress from iron age), “Lesiana” cave (settlement in neolithic and medieval age) and “Mişidului” cave (settlement in neolithic and medieval age) – Bălnaca.

Sightseeing: Vântului (the longest cave of Romania) and Unguru Mare caves (speo-carstic reservations), Mişidului Canyon and Crişul Repede Gorge (mixed reservations).

Etnography and heritage: meeting points and Christmas carols, unwritten theatre, folk weaving, water mill – Şuncuiuş.

Első okleveles említés

1256, 1264 Sunkulus Vársonkolyos Bihar megye keleti részén fekszik, 63 km-re Nagyváradtól a Királyhágó lábánál.

Mivel a Rév–Báród medencében terül el, a SebesKörös partján, változatos domborzati formáinak köszönhetően nagyra értékelik a túrázók. A községet átszeli a DJ 108I megyei út Telegd–Körösrév–Sonkolyos–Barátka szakaszon, amely összeköti a települést az ettől 1 km távolságra lévő E60-as nemzetközi úttal.

A község falvai: Vársonkolyos (1256, 1264 Sunkulus), Körösbánlaka (1406 Balnak), Körösbánlakai erdő (1956 den of Bălnaca), Révtízfalu (1913 Révtízfalu).

Lakosok száma: 3.503

8

7 9

Történelmi és építészeti öröksége: Simon völgye (vaskori erődítmény), Biró Lajos barlang (kőkori és középkori településmaradványok) Misid (kőkori és középkori településmaradványok) – Bánlaka Látnivalók: A Szelek és a Nagy Magyar barlangok (karsztikus barlangrezervátum), Misid völgye és a Sebes-Körös szurdoka (vegyes rezervátum) Néprajzi hagyomány: Kaláka és kántálás, népi játékok, népi szőttesek, vízimalom

1. Defileul Crişului Repede / The Gorge of the Crişul Repede River / A Sebes-Körös szurdoka 2. Rafting 3. Bălnaca / Bălnaca / Körösbánlaka 4. Şuncuiuş – tabără / Camp / A vársonkolyosi táborközpont 5. Peştera Unguru Mare / Unguru Mare cave / Nagy Magyar-barlang 6. Bălnaca - biserica ortodoxă (Sec. XIX) / The Orthodox Church / A kőrösbánlakai ortodox templom 7. Zece Hotare - Sculptură în lemn / Wood sculpture / A révtízfalui fafaragás 8. Şuncuiuş – vedere aeriană / Aerial view / Vársonkolyos madártávlatból 9. Peştera Unguru Mare văzută di aer / Unguru Mare cave seen from air / Nagy Magyar-barlang madártávlatból

152

152

6

Tarcea Értarcsa

www.tarcea.ro 2

Atestare documentară

1163 villa Torsa

Comuna Tarcea este situată în partea de nordvest a judeţului Bihor, aflându-se la circa 60 km de Oradea şi la 7 km de Valea lui Mihai.

Localităţi componente: Tarcea (1163 villa Torsa), Adoni (1237 terra Odum), Galoşpetreu (1291-1294 Villa Petri in Nyr).

Nr. de locuitori: 2.703

1

3

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica romano-catolică „Sf. Treime”(1786) – Adoni; conacul Draveczky (1846) azi clădire de locuit şi bibliotecă şcolară, conacul Fráter I (1860) azi dispensar medical, conacul Fráter II (1895) – Galoşpetreu, biserica-cetate reformată (1621) Galoşpetreu.

Etnografie şi manifestări tradiţionale: împletituri din papură şi nuiele – Adoni, casă piesagistică de pe Valea Ierului - Galoşpetreu.

Documentary testimony

1163 villa Torsa

Tarcea is situated in the northern part of the county on the E671 road, 60 km from Oradea and 7 km from Valea lui Mihai.

Villages around: Tarcea (1163 villa Torsa), Adoni (1237 terra Odum), Galoşpetreu (1291-1294 Villa Petri in Nyr).

No. of inhabitans: 2.703

4

5 6

Historical and architectural monuments: Its ancient monuments are the Roman-Catholic church (1786) from Adoni, the Fráter I mansion (1860), the Draveczky mansion (1846), the Fráter mansion II (1895), the Reformed Church (1621) from Galospetreu. The pride of the commune is the museum of the traditional country house, inaugurated in 2002 in Galospetreu Etnography and heritage: basketwork and bulrush weaving – Adoni.

Első okleveles említés

1163 villa Torsa

Értarcsa Bihar megye északi részén helyezkedik el a Nagyvárad–Szatmárnémeti E 671 főűt mentén, 6o km-re Nagyváradtól és 7 kmre Érmihályfalvától.

A község falvai: Értarcsa (1163 villa Torsa), Éradony (1237 terra Odum), Gálospetri (1291-1294 Villa Petri in Nyr).

Lakosok száma: 2.703 Történelmi és építészeti öröksége: Az éradonyi római katolikus templom (1786), a Draveczki kúria (1846) ma iskolakönyvtár, Fráterkúria I (1860) ma rendelő, Fráter-kúria II (1895) és a református vártemplom (1621) – Gálospetri.

7

8

1. Adoni –biserica romano-catolică (1786) / The Roman-Catholic church / Az éradonyi római katolikus templom 2. Adoni – statuie de frontispiciu, biserica romano - catolică / Frontispiece statue, the Roman-Catholic church / Az éradonyi római katolikus templom homlokzati szobra 3. Tarcea - biserica ortodoxă (1859) / The Orthodox Church / Az értarcsai ortodox templom 4. Galoşpetreu - Colecţia de Etnografie creată de Kéri István, într-o gospodărie ţărănească / Ethnographic collection of Mr. Kéri István / Kéri István alkotta falumúzeum Gálospetriben 5. Galoşpetreu – conacul Fráter II (1895) / Fráter II mansion / A gálospetri Fráterkúria II 6. Tarcea – vedere aeriană / Aerial view / Értarcsa madártávlatból 7. Galoşpetreu – biserica reformată (1621)/ The Reformed church / A gálospetri református vártemplom 8. Galoşpetreu – casă tradiţională / Sight house / A gálospetri érmelléki tájház

153

Tămăşeu Paptamási

www.tamaseu.ro Atestare documentară

1219 villa Tumas

Comuna Tămăşeu este una din noile comune ale judeţului, aflându-se la 19 km nord de Oradea. Comuna Tămăşeu are ştrand cu apă termală frecventat nu numai de localnici iar la Parhida există apă minerală recomandată pentru mai multe afecţiuni.

Localităţi componente: Tămăşeu (1219 villa Tumas), Niuved (1200 villa Neueg), Parhida (1216 villa Vodozt), Satu Nou (1828, 1851 Kis-Újfalu).

Nr. de locuitori: 2.000

Documentary testimony

1

1219 villa Tumas

Tămăşeu is one of the new communes of the county, 19 km north from Oradea. Tămăşeu has a thermal water pool, and Parhida village has medically proved mineral water in healing different affections.

Villages around: Tămăşeu (1219 villa Tumas), Niuved (1200 villa Neueg), Parhida (1216 villa Vodozt), Satu Nou (1828, 1851 Kis-Újfalu).

No. of inhabitans: 2.000

Első okleveles említés

1219 villa Tumas

Paptamási a megye új községei közé tartozik, Nagyváradtól 19 km-re északra fekszik.

Tamásiban termálvizű strand, Pelbárthidán pedig gyógyhatású ásványvízforrások találhatók.

A község falvai: Paptamási (1219 villa Tumas), Nyüved (1200 villa Neueg), Pelbárthida (1216 villa Vodozt), Kügyipuszta (1828, 1851 Kis-Újfalu).

Lakosok száma: 2.000

3 6

1. Tămăşeu – vedere aeriană / Aerial view / Paptamási légi felvétel 2. Niuved – casă tradiţională / Old house / nyüvedi régi ház 3. Tămăşeu – ştrandul termal / Thermal swimming pool / A paptamási termálfürdő 4. Parhida – biserica reformată (sec. XIII)/ The Reformed Church / A pelbárthidai református templom 5. Balul strugurilor la Parhida / Grape fest / pelbárthidai szüreti bál 6. Satu Nou - vedere aeriană / Aerial view / Kügyipuszta madártávlatból

154

4

2

5

Tărcaia

Köröstárkány

http://korostarkany.uw.hu/ 2

Atestare documentară

1332 sacerdos de villa Tharcand Comuna Tărcaia se află la 71 km sud–est de Oradea şi este situată în Depresiunea Beiuşului, fiind străbătută de Crişul Negru.

Localităţi componente: Tărcaia (1332 sacerdos de villa Tharcand), Mierag (1588 Mirragh), Tărcăiţa (1588 Tarchanichia), Totoreni (1580 Totorfalua).

Nr. de locuitori: 2.144 Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Adormirea Maicii Domnului” (1756) – Mierag; biserica ortodoxă de lemn „Pogorârea Sf. Duh” (1796) – Tărcăiţa, biserica ortodoxă de lemn „Adormirea Maicii domnului” (1697) – Totoreni.

Manifestări etnografice tradiţionale: cărţi vechi de cult – Mierag; arhitectură tradiţională – Tărcăiţa; moară de apă pe Valea Crişului Negru, Totoreni şi pe Valea Tărcăiţei – Tărcaia.

1

3 Documentary testimony

1332 sacerdos de villa Tharcand Tărcaia lies in the Beiuşului Depression, being crossed by the Crişul Negru River. It is 71 km south-east from Oradea.

Villages around: Tărcaia (1332 sacerdos de villa Tharcand), Mierag (1588 Mirragh), Tărcăiţa (1588 Tarchanichia), Totoreni (1580 Totorfalua).

No. of inhabitans: 2.144

6 7

Historical and architectural monuments: the „Adormirea Maicii Domnului” Orthodox wooden church (1756) – Mierag; the „Pogorârea Sf. Duh” Orthodox wooden church (1796) – Tărcăiţa, the “Adormirea Maicii Domnului” Orthodox wooden church (1697) – Totoreni.

Etnography and heritage: ancient religious books – Mierag; traditional architecture – Tărcăiţa; water mill on the Crişul Negru River, Totoreni and on Tărcăiţa – Tărcaia.

Első okleveles említés

1332 sacerdos de villa Tharcand Köröstárkány a belényesi medencében, Váradtól 71 km-re, délkeletre fekszik, a FeketeKörös szeli át.

A község falvai: Köröstárkány (1332 sacerdos de villa Tharcand), Mérág (1588 Mirragh), Tárkánykai (1588 Tarchanichia), Tatárfalva (1580 Totorfalua) Lakosok száma: 2.144 Történelmi és építészeti öröksége: régi misekönyvek - Mérág, népi építészet - Kistárkány, vízimalmok - Tatárfalva

4 5

8

1. Tărcăiţa – păşunea satului / Pasture / A kistárkányi legelő 2. Totoreni – biserica ortodoxă de lemn (1697)/ The Orthodox Wooden Church / A tatárfalvai ortodox fatemplom 3. Tărcăiţa – biserica ortodoxă de lemn (1796) / The Orthodox Wooden Church / A kistárkányi ortodox fatemplom 4. Tărcaia – biserica reformată (Sec. XVIII)/ The Reformed Church / A köröstárkányi református templom 5. Mierag – biserica ortodoxă de lemn (1756)/ The Orthodox Wooden Church / A mérági ortodox fatemplom 6. Tărcăiţa – pictură a bisericii de lemn (1796)/ The ceiling of the wooden church / A kistárkányi ortodox fatemplom mennyezete 7. Râpele de la Mierag / Cliffs from Mierag / mérági vízmosás 8. Mierag - car cu boi / Ox chariot / kisalmási ökrösszekér

155

Tăuteu Tóti

www.primaria-tauteu.ro Atestare documentară

1291-1294 villa Toty Comuna Tăuteu este situată în nord-estul judetului Bihor, la 56 km de Oradea, în bazinul hidrografic al văii Bistrei, afluent de stânga al Barcăului, la vest de munţii Plopişului şi la nord de dealurile Dernei.

Localităţi componente: Tăuteu (1291 – 1294 – villa Toty), Bogei (1406 possesio walachalis Bozay), Chiribiş (1219 villa Terebus), Ciutelec (1305 Cheyteluk) , Poiana.

Nr. de locuitori: 4.338 Monument istoric: biserica reformată (sec. XV) – Tăuteu.

Documentary testimony

1291-1294 villa Toty

Tăuteu is located in the north-eastern part of the county, 56 km from Oradea, in the valley Bistra tributary stream of the Barcău river, in the west of the Plopişului Mountains and in the north of the Dernei Hills.

1

Villages around: Tăuteu (1291 – 1294 – villa Toty), Bogei (1406 possesio walachalis Bozay), Chiribiş (1219 villa Terebus), Ciutelec (1305 Cheyteluk), Poiana.

No. of inhabitans: 4.338 Historical monument: the Reformed Church (XV) – Tăuteu.

Első okleveles említés

1291-1294 villa Toty Tóti község Bihar megye északkeleti részén fekszik, 56 km-re a megyeszékhelytől a Bisztra völgyében, amit a Berettyó bal oldali ága, nyugatról pedig a Réz-hegység határol.

2

A község falvai: Tóti (1291 – 1294 – villa Toty), Bozsaly (1406 possesio walachalis Bozay), Bisztraterebes (1219 villa Terebus), Cséhteleki (1305 Cheyteluk), Rétimalomtanya.

Lakosok száma: 4.338 Történelmi és építészeti öröksége: a tóti református templom (XV)

3 4

1. Bogei – poartă de lemn de inspiraţie maramureşană / Wooden front door / A bozsalyi fakapu 2. Poiana – conacul Poroszlay (1860-1870) / Poroszlay Mansion / rétimalomtanyai Poroszlay-kúria 3. Tăuteu – biserica reformată (sec. XV) / The Reformed Church / A tóti református templom 4. Chiribiş - biserica ortodoxă (1909) / The Orthodox Church / A bisztraterebesi ortodox templom 5. Tăuteu – biserica romano-catolică (Sec. XX) / The Roman-Catholic church / A tóti római katolikus templom 6. Tăuteu – elevi ai şcolii generale / Kids from the elementary school / A tóti általános iskola tanulói 7. Ciutelec – parc / Park / A cséhteleki park

156

5 6

7

Tileagd

Mezőtelegd www.primariatileagd.ro www.mezotelegd.com Atestare documentară

1

2

1256 terra seu poss. Thelegd Comuna Tileagd este situată în vestul depresiunii Vad – Borod, care se desfăşoară în lungul Crişului Repede între Munţii Plopiş şi Pădurea Craiului. Comuna se află la 21 km est de Oradea, pe drumul european E 60, ce leagă Oradea de Cluj Napoca.

Localităţi componente: Tileagd (1256 terra seu poss. Thelegd), Bălaia (1622 Kabaláspatak), Călăţani (cătun al satului Tileagd, 1954 Călăţeni), Poşoloaca (1291-1294 Pousalaka), Tilecuş (1552 Thelkesdh), Uileacu de Criş (1283 poss. Wylak).

Nr. de locuitori: 7.026

4

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica reformată (1775) – Poşoloaca; biserica reformată (1507) şi castelul Teleki (1848), azi sanatoriu – Tileagd; biserica ortodoxă de lemn „Sf. Arhangheli” (1785) – Tilecuş.

Manifestări etnografice tradiţionale: obiceiuri de colindat, horitoare – Tilecuş.

Documentary testimony

1256 terra seu poss. Thelegd Tileagd is situated in the western part of the Vad – Borod Depression, lying along the Crişul Repede River between the Plopiş Mountains and the Pădurea Craiului Mountains. The commune is 21 km east from Oradea, on the E 60 road, which connects Oradea to Cluj Napoca.

Villages around: Tileagd (1256 terra seu poss.

Thelegd), Bălaia (1622 Kabaláspatak), Călăţani (den of Tileagd, 1954 Călăţeni), Poşoloaca (12911294 Pousalaka), Tilecuş (1552 Thelkesdh), Uileacu de Criş (1283 poss. Wylak).

No. of inhabitans: 7.026 Historical and architectural monuments: the Reformed Church (1775) – Poşoloaca; the Reformed Church (1507) and the Teleki castle (1848), today a medical sanatorium – Tileagd; the “Sf. Arhangheli” Orthodox wooden church (1785) – Tilecuş.

Etnography and heritage: Christmas customs – Tilecuş.

3 6

Első okleveles említés

5 8

1256 terra seu poss. Thelegd Mezőtelegdet a Rév–Báród-medence nyugati részén találjuk, a Sebes-Körös folyása mentén, a Réz-hegység és a Királyhágó között. A község 21 km-re fekszik Nagyváradtól, az E 60-as út mentén, amely Nagyváradot köti össze Kolozsvárral.

A község falvai: Mezőtelegd (1256 terra seu poss.

Thelegd), Kabaláspatak (1622 Kabaláspatak), Călăţani (Tileagdi Tanya, 1954 Călăţeni), Pósalaka (1291-1294 Pousalaka), Telkesd (1552 Thelkesdh), Pusztaújlak (1283 poss. Wylak).

Lakosok száma: 7.026 Történelmi és építészeti öröksége: a református templom (1775) – Pósalakán; a református templom (1507) és a Teleki kastély (1848), ma szanatórium – Mezőtelegden; ill. a telkesdi ortodox fatemplom (1785) Néprajzi hagyomány: kántálás – Telkesd

7

9

1. Uileacu de Criş - vedere aeriană / Aerial view / Pusztaújlak madártávlatbol 2. Tileagd - bustul Hagymássy Kata, nevasta fostului principe al Transilvaniei Ştefan Bocskay (1605-1606) / The bust of Hagymássy Kata, wife of Stephen Bocskai - Prince of Transylvania / Hagymássy Kata mellszobra, Bocskai István, Erdély fejedelmének felesége 3. Tileagd – frescă biserica reformată (1507) / The Reformed Church / A mezőtelegdi református templom 4. Tileagd – biserica reformată (1507) / The Reformed Church / A mezőtelegdi templombelső 5. Poşoloaca – vedere cu biserica reformată (1775) / View of the Reformed Church / Pósalaki látkép a református templommal 6. Tileagd – centru / Centre / A mezőtelegdi község központja 7. Tilecuş – biserica ortodoxă de lemn (1785) / The Orthodox Wooden Church / A telkesdi ortodox fatemplom 8. Poşoloaca – casă veche de 200 ani / 200 years old house / pósalaki 200 éves ház 9. Tileagd – castelul Haller-Teleki (1848) / Haller-Teleki castle / A mezőtelegdi Haller-Teleki kastély

157

Tinca Tenke

www.primariatinca.bihor.ro Atestare documentară

1338 Tenky

Comuna Tinca este situată la 130 m altitudine, pe terasa inferioară dreaptă a râului Crişul Negru, la 40 km sud de Oradea. Tinca găzduieşte o staţiune balneo-climaterică care dispune de 3 izvoare cu ape minerale bicarbonatate, calcice, magneziene, sodice, carbogazoase, atrăgând numeroşi vizitatori pentru tratament sau doar pentru petrecerea timpului liber.

Localităţi componente: Tinca (1338 Tenky), Belfir (1552 Belfenyer), Girişu Negru (1169 villa Gyuros), Gurbediu (1584 Gizanfalua), Râpa (1692 Répa Hodos).

Nr. de locuitori: 7.406 Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Nicolae” (1743) – Tinca.

Merită vizitat Muzeul de Ştiinţe Naturale, având colecţii de floră şi faună specifice văii Crişului Negru.

Monumente ale naturii: Poiana cu Narcise Goronişte (rezervaţie botanică) – Gurbediu.

Etnografie şi manifestări tradiţionale: în luna august a fiecărui an se organizează “Zilele Tincanilor”.

1 2

3

Documentary testimony

1338 Tenky

Tinca lies at 130 m height on the lower right terrace of the Crişul Negru River, having the Miersigului hills at north and being at 40 km south from Oradea. Tinca has a healthcare and leisure resort with three mineral water springs rich in bicarbonates, calcium, magnesium and sodium. Many tourists and pacients visit the resort due to these springs.

Villages around: Tinca (1338 Tenky), Belfir (1552 Belfenyer), Girişu Negru (1169 villa Gyuros), Gurbediu (1584 Gizanfalua), Râpa (1692 Répa Hodos).

No. of inhabitans: 7.406 Historical and architectural monuments: the “St. Nicolae” Orthodox wooden church (1743) – Tinca.

Worth to see the Natural Sciences Museum, with an important collection of the flora and fauna of the region.

Sightseeing: Tinca healthcare resort; the Goronişte daffodil field (botanical reservation) – Gurbediu.

Etnography and heritage: “Zilele Tincanilor” – the commune days every August.

5

Első okleveles említés

1338 Tenky

Tenke község 130 m tengerszint fölötti magasságban fekszik, a Fekete-Körös jobb oldali alsó teraszán, Nagyváradtól 40 km-re délre.

Tenkefürdő 3 gyógyvízforrással is büszkélkedhet, melyek gazdag ásványi tartalma a turistákat és a gyógykezelésre járókat egyaránt csalogatja.

A község falvai: Tenke (1338 Tenky), Bélfenyér (1552 Belfenyer), Feketegyörös (1169 villa Gyuros), Tenkegörbed (1584 Gizanfalua), Kőrösmart (1692 Répa Hodos).

Lakosok száma: 7.406 Történelmi és építészeti öröksége: a Szent Miklós ortodox fatemplom (1743). Érdemes meglátogatni a természetrajzi múzeumot, melynek gazdag növényiés állattani gyűjteménye bemutatja a régió sajátos élővilágát.

Látnivalókk: Tenkefürdő; Nárciszrét (botanikai rezervátum) – Tenkegörbeden Néprajzi hagyomány: minden év augusztusában megrendezik a Tenkei Napokat

1. Tinca – peisaj / Landscape/ tenkei látkép 2. Râpa - biserica ortodoxă (1936) / The Orthodox Church / A körösmarti ortodox templom 3. Gurbediu - biserica ortodoxă (1888-1889)/ The Orthodox Church / A tenkegörbedi ortodox templom 4. Belfir – orfelinat (XIX) / orphanage / Gyermekotthon 5. Tinca - biserica ortodoxă de lemn (1743)/ The Orthodox Wooden Church/ A tenkei ortodox fatemplom 6. Băile Tinca / Tinca Spa / Tenkefürdő 7. Băile Tinca – izvoare de apă minearală / Mineral water springs / tenkefürdői gyógyvízforrás 8. Tinca - biserica ortodoxă - iconostas aurit în aur (1927-1939) / The Orthodox Church / A tenkei ortodox templom 9. Tinca – biserica reformată (1882-1883) / The Reformed Church / A tenkei református templom

10. Tinca – biserica romano-catolică 158 (1810) / The Roman-Catholic Church / A tenkei római katolikus templom

4 6

7 8

9

10

Toboliu

Vizesgyán

Atestare documentară

1213 villa Gyan

Comuna Toboliu este aşezată la 20 km de Oradea către sud–vest, în Câmpia Crişului Repede, pe DJ 797/A, înfiinţată prin reorganizarea comunei Girişu de Criş, în baza Legii 375/2007 la 10 ianuarie 2008.

1 2

Localităţi componente: Toboliu (1213 villa Gyan), Cheresig (1289 Kereseg-1291 Kerus Zeg) Nr. de locuitori: 2.057 Monument istoric: donjon de cetate (sec. XIII-XIV) – Cheresig.

3

Manifestări etnografice tradiţionale: Festivalul verzei de la Toboliu

Documentary testimony

1213 villa Gyan

Toboliu is 20 km south-west of Oradea, in the Crişului Repede Field, on the DJ 797/A road, founded in 10th of january 2008 as a commune, spliting from Girisu de Cris.

Villages around: Toboliu (1213 villa Gyan), Cheresig (1289 Kereseg-1291 Kerus Zeg).

No. of inhabitans: 2.057

4

5

Historical monument: fortress-tower (XIII-XIV) – Cheresig.

Local Events: cabbage festival in Toboliu

Első okleveles említés

1213 villa Gyan

6

Vizesgyán község Nagyváradtól 20 km-re fekszik, délnyugati irányba, a 797/A megyei úton, a Sebes-Körös síkságán. A Körösszegi várral szemben, a Sebes-Körös bal partjára épült Árpád-kori Vizesgyán település valószínűleg egyidős a Körösszegi várral, mivel a falu a várszolgák lakhelye volt, amit a XIII. századi oklevelek is megerősítenek.

2008. január 10-én vált ki Körösgyéres községből.

A község falvai: Vizesgyán (1213 villa Gyan).

Kőrösszeg (1289 Kereseg-1291 Kerus Zeg), Lakosok száma: 2.057 Történelmi öröksége: a körösszegi Csonka Torony (XIII-XIV. század) Helyi események: a vizesgyáni káposzta fesztivál

7

7

1. Cheresig – vedere / Landscape / körösszegi látkép 2. Toboliu - peisaj / Landscape / vizesgyáni látkép 3. Toboliu - Festivalul verzei / The Cabbage Festival / A vizesgyáni káposzta fesztivál 4. Cheresig - donjon de cetate (sec. XIII-XIV) / Fortress-tower (XIII-XIV) / A körösszegi Csonka torony (13-14. század) 5. Cheresig - Crişul Repede / The Cris rever at Cheresig / A Fekete-Körös Körösszegen 6. Cheresig - biserica ortodoxă (1905) / The church / A körösszegi templom 7. Toboliu - biserica ortodoxă (1865) / The Orthodox Church / A vizesgyáni ortodox templom 8. Toboliu - primăria / The Local Hall / A vizesgyáni polgármesteri hivatal

159

Tulca Tulka

www.primariatulca.bihor.ro Atestare documentară

1215 villa Tulka

Comuna Tulca este aşezată în sud-vestul judeţului Bihor, la 8 km vest municipiul Salonta, la 48 km sud de Oradea.

Localităţi componente: Tulca (1215 villa Tulka), Căuaşd (1316 Kauastelek).

Nr. de locuitori: 2.904

Documentary testimony

1215 villa Tulka

Tulca lies in the north-western part of Bihor county, 8 km West of Salonta and 48 km South of Oradea.

Villages around: Tulca (1215 villa Tulka), Căuaşd (1316 Kauastelek).

No. of inhabitans: 2.904

1

Első okleveles említés

1215 villa Tulka

Tulka a megye délnyugati részén fekszik, 48 km-re Nagyváradtól és 8 km-re Nagyszalontától.

A község falvai: Tulka (1215 villa Tulka), Kávásd (1316 Kauastelek).

Lakosok száma: 2.904

2

4

3 5

1. Tulca – vedere aeriană / Aerial view / Tulka madártávlatból 2. Tulca - biserica ortodoxă (1881–1882)/ The ortodox church / A tulkai ortodox templom 3. Căuaşd - biserica ortodoxă (1925-1926)/ The ortodox church / A kávásdi ortodox templom 4. Tulca – moară veche / Old mill / A tulkai régi malom 5. Cu căruţa prin Tulca / With chariot / Szekérrel Tulkán

160

Ţeţchea Cécke

www.primariatetchea.bihor.ro Atestare documentară

1256 terra Chetka

Comuna Ţeţchea este situată pe cursul mijlociu al Crişului Repede, de pe malul stâng al râului până sub poala dealurilor Tăşadului, la 34 km est de Oradea.

1

2

Localităţi componente: Ţeţchea (1256 terra Chetka), Hotar (1508 Isoparlaga), Subpiatră (1552 Kwallya), Telechiu (1291-1294 villa Teluky).

Nr. de locuitori: 3.164 Monumente istorice şi de arhitectură: sediul primăriei, fost castel Zathureczky (sfârşitul sec.

XIX), biserica ortodoxă de lemn „Sf. Gheorghe” (1714) – Hotar.

Monument al naturii: peştera de la Subpiatră.

Manifestări etnografice tradiţionale: obiceiuri de colindat – Hotar şi Subpiatră; textile tradiţionale – Hotar.

Documentary testimony

1256 terra Chetka

Ţeţchea is situated on the middle course of the Crişul Repede River, on the left bank, under the Tăşadului hills, 34 km east from Oradea.

4

Villages around: Ţeţchea (1256 terra Chetka), Hotar (1508 Isoparlaga), Subpiatră (1552 Kwallya), Telechiu (1291-1294 villa Teluky).

No. of inhabitans: 3.164 Historical and architectural monuments: the Local hall, former Zathureczky castle (end of XIX), the “St. George” Orthodox wooden church (1714) – Hotar.

Sightseeing: cave from Subpiatră.

Etnography and heritage: Christmas carols – Hotar şi Subpiatră; traditional weaving – Hotar.

3 Első okleveles említés

1256 terra Chetka

Cécke község a Sebes-Körös bal partján helyezkedik el, egészen a tasádi dombokig húzódva, Nagyváradtól 34 km távolságra.

A község falvai: Cécke (1256 terra Chetka), Izsópallaga / Határ (1508 Isoparlaga), Kőalja (1552 Kwallya), Mezőtelki (1291-1294 villa Teluky).

Lakosok száma: 3.164 Történelmi és építészeti öröksége: A polgármesteri hivatal épülete, néhai Zathureczky kastély (XIX. század végén), Szent György ortodox fatemplom (1714) – Izsópallagán Látnivalók: Kőaljai barlang Néprajzi hagyomány: Kántálás és hagyományos szövések

5 7

6

8 9

1. Ţeţchea - primăria / The Local Hall / A céckei polgármesteri hivatal 2. Tabăra de creaţie a Facultăţii de Arte Vizuale Oradea - sculptură în lemn / Wooden sculpture / Fafaragás 3. Subpiatră - biserica ortodoxă (1938) / The Orthodox Church / A kőaljai ortodox templom 4. Ţeţchea - fostul castel Zathureczky (XIX) / Zathureczky Castle/ A céckei Zathureczkykastély 5. Telechiu - biserica reformată (1790) / The Reformed Church / mezőtelki református templom 6. Ţeţchea - biserica ortodoxă / The Orthodox Church / A céckei ortodox templom 7. Ţeţchea – vedere aeriană / Aerial view / Cécke madártávlatból 8. Hotar – biserica ortodoxă de lemn (1714)/ The Orthodox Wooden Church / A határi ortodox fatemplom 9. Monumentul eroilor la Ţeţchea / Heroes Monument / A céckei hősök emlékműve

161

Uileacu de Beiuş Belényesújlak

Atestare documentară

1332 sacerdos de villa Vyloko Comuna Uileacu de Beiuş este aşezată în lunca Crişului Negru, la est de defileul pitoresc al aceluiaşi râu. Comuna este situată în partea de sud a judeţului Bihor la 82 km de Oradea.

Localităţi componente: Uileacu de Beiuş, Forău (1522 Toplyteza), Prisaca (1580 Giapiupataka), Vălanii de Beiuş (1828 Valány, Volány) Nr. de locuitori: 2.483

Documentary testimony

1332 sacerdos de villa Vyloko Uileacu de Beiuş lies in the Crişul Negru valley, to the east of the beautiful gorge of the river. The village is 82 km far from Oradea, in the south of the county.

1

Villages around: Uileacu de Beiuş, Forău (1522 Toplyteza), Prisaca (1580 Giapiupataka), Vălanii de Beiuş (1828 Valány, Volány) No. of inhabitans: 2.483

Első okleveles említés

1332 sacerdos de villa Vyloko Belényesújlak a Fekete-Körös mentén húzódó település, a folyó szurdokától keletre. A község a megye déli részén fekszik, 82 km-re Váradtól.

A község falvai: Belényesújlak, Belényesforró (1522 Toplyteza), Gyepűpataka (1580 Giapiupataka), Vălanii de Beiuş (1828 Valány, Volány) Lakosok száma: 2.483

2

4

3

1. Uileacu de Beiuş - vedere aeriană / Aerial view / belényesújlaki légi felvétel 2. Uileacu de Beiuş - tabără de creaţie / Creative camp / belényesújlaki kézműves tábor 3. Uileacu de Beiuş - fermă de struţi / Ostrich farm / belényesújlaki struccfarm 4. Forău – biserica ortodoxă (1882) / The Orthodox Church / A belényesforrói ortodox templom 5. Vălanii de Beiuş - biserica ortodoxă / The Orthodox Church / A valányi ortodox templom 6. Forău - în drum spre casă / on their way to home / Belényesforró - hazafelé

162

5 6

Vadu Crişului

Körösrév

www.vadu-crisului.ro Atestare documentară

1256 tributum in portu Crysy ComunaVaduCrişuluiseaflăasezatăînparteaestică a judeţului Bihor, pe calea ferată Oradea - ClujNapoca şi pe şoseaua E60 (DN1) Oradea - ClujNapoca, la o distanţă de 50 km faţă de Oradea şi la 100 km. faţă de Cluj-Napoca. Localitatea este situată la ieşirea Crişului Repede dintr-un sector îngust de chei (defileu).

Localităţi componente: Vadu Crişului (1256 tributum in portu Crysy), Birtin (1213 villa Bercen), Tomnatic (1954), Topa de Criş (1406 poss. Volahalis Topazhaza).

Nr. de locuitori: 4.394 Monumente istorice şi de arhitectură: turn medieval de la „Portus Crisy” – „Vama Sării” sau „Casa Zmăului” (sec. XIII-XVI) – Vadu Crişului, biserica ortodoxă „Sf. Arhangheli Mihail şi Gavriil” (1790) – Vadu Crişului.

Monumente ale naturii: defileul Crişului Repede şi peştera Vadu Crişului (rezervaţie mixtă), peşterile Birtinului sau peştera Caprei, peştera din Hârtopul fără Fund, peştera Roşie Manifestări etnografice tradiţionale: festivalul folcloric „Târgul de la Vama Sării” meşteri olari (ceramică albă), formaţie de dansuri populare şi obiceiuri de colindat – Vadu Crişului.

1

2

Documentary testimony

1256 tributum in portu Crysy Vadu Crişului is situated in Eastern Bihor, along the Oradea - Cluj-Napoca railway and the E60 (DN1) Oradea - Cluj-Napoca road at 50 km far from Oradea and 100 km from Cluj-Napoca.

The village is next to the opening of the Crişul Repede river.

3

Villages around: Vadu Crişului, Birtin (1213 villa Bercen), Tomnatic (1954), Topa de Criş (1406 poss.

Volahalis Topazhaza).

No. of inhabitans: 4.394 Historical and architecture monuments: medieval tower from “Portus Crisy” – “Vama Sării” or “Casa Zmăului” ( XIII-XVI) – Vadu Crişului, the Orthodox Church (1790) – Vadu Crişului.

Sightseeing: Crişul Repede gorge and Vadu Crişului cave (mixed reservations), many caves: Birtinului Hârtopul, Roşie Etnography and heritage: folklor festival „Vama Sării fair” pottery (white ceramics), popular dances and Christmas singing – Vadu Crişului.

4

Első okleveles említés

1256 tributum in portu Crysy

5

Körösrév a megye keleti részén található, a Nagyvárad-Kolozsvár vasútvonal mentén, az E60-as főúton, Váradtól 50 km-re, és 100 kmre Kolozsvártól. A település a Sebes-Körösnek a szorost elhagyó kitörésénél fekszik. A sajátos domborzati és földtani képződmények meghatározó jelleget adnak a révi medence délkeleti ,,öbölszerű” részének a Rézhegység és Királyhágó között.

A község falvai: Körösrév, Bertény (1213 villa Bercen), Tomnatek (1954), Kőröstopa (1406 poss.

Volahalis Topaza).

Lakosok száma: 4.394 Történelmi és építészeti öröksége: Portus Crisy középkori torony – Sóvám vagy Tündérvár (XIII-XVI. század), Arkangyal ortodox templom (1790) Látnivalók: Sebes-Körös szoros és Zíchy barlang (vegyes rezervátum), barlangok: Bertény, Kecske, Rosia – szemközt a Pestera menedékházzal (nem működő) Néprajzi hagyomány: Sóvámi vásár június első vasárnapján, fazekasság (fehér kerámia), néptánc és kántálás

6 7

8

1. Vadu Crişului - vedere aeriană / Aerial view / Rév madártávlatból 2. În memoria olarilor din Vadu Crişului / In memoriam of the potters from Vadu Crişului / A révi fazekasok emlékére 3. Olărit în Vadu Crişului / Potter from Vadu Crişului / révi fazekas asszony 4. Casa în care a locuit Karl Handl, descoperitorul peşterii Vadu Crişului (1903)/ In this house lives Karl Handl, the discover of the Vadu Crişului cave (1903) / Ebben a házban lakott Karl Handl, a révi barlang felfedezője 5. Birtin - vedere aeriană / Aerial view / Bertényi madártávlatból 6. Biserica ortodoxă Vadu Crişului (1790)/ The Orthodox Church / A révi ortodox templom 7. Tomnatic - peisaj / Landscape/ tomnateki látkép 8. Topa de Criş - Monumentul comemorativ al celor morţi cu ocazia construirii căii ferate Oradea-Cluj (1870)/ Memorial of the dead at the construction of the railway Oradea-Cluj A Nagyvárad-Kolozsvár 163 vasút építésének halotjainak emlékére

Vârciorog Vércsorog

www.varciorog.ro Atestare documentară

1492 Verchelogh

Comuna Vârciorog este aşezată în Munţii Pădurea Craiului, la 35 km sud–est de Oradea.

Localităţi componente: Vârciorog, Fâşca (1274), Şerghiş (1438 poss. wolachalis Serges), Surducel (1954 cătun al satului Vârciorog).

Nr. de locuitori: 2.358 Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Arhangheli Mihail şi Gavriil” (1759) – Fâşca; biserica ortodoxă de lemn „Sf. Arhangheli Mihail şi Gavriil” (1742) – Vârciorog.

Elemente peisagistice: peştera Osoiu (rezervaţie speo-carstică).

Manifestări etnografice tradiţionale: obiceiuri de colindat – Vârciorog.

2

1 Documentary testimony

1492 Verchelogh

Vârciorog is in the Pădurea Craiului Mountains, 35 km south-east from Oradea.

Villages around: Vârciorog, Fâşca (1274), Şerghiş (1438 poss. wolachalis Serges), Surducel (1954 den of Vârciorog).

No. of inhabitans: 2.358 Historical and architecture monuments: The Orthodox Wooden Church (1759) – Fâşca; The Orthodox Wooden Church (1742) – Vârciorog.

Sightseeing: Osoiu cave (speo-carstic reservation).

Etnography and heritage: Christmas carols– Vârciorog.

Első okleveles említés

1492 Verchelogh

Vércsorog község a Királyhágó lábánál fekszik, 35 km-re keletre Nagyváradtól.

A község falvai: Vércsorog, Várfancsika (1274), Serges (1438 poss. wolachalis Serges), Kisszurdok (1954 Vércsorogi tanya).

Lakosok száma: 2.358 Történelmi és építészeti öröksége: Fatemplom (1759) – Várfancsikán és Vércsorogon (1742) Szép tájak: Oszvai barlang (karsztikus barlangrezervátum) Néprajzi hagyomány: kántálás

1. Apus de soare / Sunset / Naplemente 2. Şerghiş - vedere / Landscape / sergesi látkép 3. Fâşca - biserica ortodoxă de lemn (1759)/ The Orthodox Wooden Church/ A várfancsikai ortodox fatemplom 4. Vârciorog - crucea luminată / Cross from Vârciorog / A vércsorogi kereszt 5. Vârciorog - biserica ortodoxă de lemn (1742) / The Orthodox Wooden Church/ A vércsorogi ortodox fatemplom 6. Fâşca - de la câmp / People from Fâşca / várfancsikai lakosok 7. Recoltă / Harvest / Gazdag termés

164

3

4

5

6

7

Viişoara Érszőllős

http://primariaviisoarabh.ro Atestare documentară

1355 Pachal

1

Comuna Viişoara se află la 67 km nord–est de Oradea şi se întinde la 10 km de Marghita, putând fi accesată pe DJ 191 Marghita – Tăşnad.

2

Localităţi componente: Viişoara (1355 Pachal), Izvoarele (1850 Kis Paczalusa), Pădureni (Satul de Necaz, cătun al satului Păgaia), Reghea (1797, 1815 Csekenye).

Nr. de locuitori: 1.370 Monumente de arhitectură: Case tradiţionale ţărăneşti.

Documentary testimony

1355 Pachal

Viişoara lies 10 km far from Marghita, one can reach it by the DJ 191 Marghita – Tăşnad county road. The village is 67 km north-east from Oradea.

3

Villages around: Viişoara, Izvoarele (1850 Kis Paczalusa), Pădureni (Satul de Necaz, den of Păgaia), Reghea (1797, 1815 Csekenye).

No. of inhabitans: 1.370 Etnography and heritage: traditional peasant houses .

Első okleveles említés

1355 Pachal

4

Érszőllős 10 km-re fekszik Margittától, Váradtól 67 km-re északkeletre, a DJ 191 Margitta–Tasnád megyei úton közelíthető meg.

5

A község falvai: Érszőllős, Szolnokháza (1850 Kis Paczalusa), Erdőtelep (Satul de Necaz, Úsztatói tanya), Csekenye (1797, 1815 Csekenye).

Lakosok száma: 1.370 Néprajzi hagyomány: parasztházak

6 8

7

1. Pădureni - singura femeie dintr-un sat locuit numai de două persoane (2008) / The only one woman from Pădureni (in the willage lives only two persons) / Az egyetlen erdőtelepi asszony (a faluban csak ketten élnek) 2. Viişoara - vedere din sat/ Landscape / érszőllősi látkép 3. Reghea - vedere aeriană / Landscape / csekenyei látkép 4. Viişoara – casă tradiţională ţărănească/ Traditional peasant house / érszőllősi parasztház 5. Pădureni - casă tradiţională / Traditional house / erdőtelepi parasztház 6. Izvoarele - biserica reformată / The Reformed Church / A szolnokházi református templom 7. Reghea - biserica ortodoxă (1923) / The Orthodox Church / A csekenyei ortodox templom 8. Izvoarele - biserica ortodoxă (1911) / The Orthodox Church / A szolnokházai ortodox templom

165

TURISM

TOURISM T U R I Z M U S

Judeţul Bihor este situat în nord-vestul României, fiind străbătut de paralela de 470 latitudine nordică, respectiv meridianul de 220 longitudine estică. Se învecinează cu judeţele Satu-Mare, la nord, Sălaj, Cluj şi Alba, la est, Arad, la sud şi cu Ungaria, la vest, ceea ce-i asigură o poziţie strategică importantă. Extinzându-se pe o suprafaţă de 7.544 km2 (3,2% din teritoriul ţării), ocupă poziţia a şasea în ierarhia judeţelor potrivit acestui criteriu.

Din cei 596.951* de locuitori ai judeţului, 50,4% trăiesc în mediul urban: municipiile Oradea (reşedinţa judeţului care are 206.235* locuitori), Salonta, Beiuş, Marghita şi oraşele Aleşd, Ştei, Nucet, Valea lui Mihai, Vaşcău şi Săcueni.

Cele 91 de comune cu 429 de sate componente concentrează 49,6% din locuitorii judeţului.

Specific este faptul că, pe un spaţiu relativ restrâns, se realizează o succesiune clasică de peisaje variate şi atractive - de câmpie, de deal şi de munte - orientate dinspre vest spre est şi desfăşurate de la altitudinea de 90 m, în Câmpia joasă a Crişurilor, până la 1849 m, altitudinea maximă din Munţii Bihor-Vlădeasa.

Datorită complexităţii structurii geologice s-a constituit o mare varietate a resurselor subsolului. Se remarcă îndeosebi rezervele de bauxită din Munţii Pădurea Craiului, rocile de construcţie (calcare, argilă refractară, marmură ş.a.), apele minerale (Stâna de Vale, Tinca) şi cele geotermale (Băile Felix, Băile 1 Mai), minereurile complexe şi rezervele de lignit.

Clima.Teritoriul judeţului se află sub influenţa circulaţiei vestice ce transportă mase de aer oceanic, umede. Etajarea reliefului si particularităţile locale ale suprafeţei active determină existenţa unor diferenţieri sensibile ale climei temperat-continentale moderate. Media anuală a temperaturii aerului prezintă valori cuprinse între 10-110C în zona de câmpie, 7-100C în zona dealurilor şi a munţilor joşi, respectiv 2-70C în aria montană propriu-zisă. Cantităţile medii anuale de precipitaţii cresc dinspre vest, din zona de câmpie (600-650 mm/an), spre est, în treapta montană (1.000-1.400 mm/an).

Hidrografia. Râurile aparţin bazinului hidrografic al Crişurilor: Barcăul (68 km pe teritoriul judeţului), Crişul Repede (101 km pe teritoriul judeţului), Crişul Negru (136 km pe teritoriul judeţului), Ierul, respectiv afluenţii acestora. Din a doua jumătate a secolului al XIX-lea a început amenajarea reţelei hidrografice pentru a limita amploarea inundaţiilor şi pentru a deseca zonele joase cu exces de umiditate, prin crearea de numeroase canale printre care şi Canalul Colector ce leagă Crişul Repede de Crişul Negru. Lacul Şerpilor şi Lacul cu Stuf de lângă Salonta sunt cele mai însemnate lacuri naturale iar dintre lacurile antropice se remarcă cele de baraj (Lacul Leşu, de pe valea Iadei, fiind cel mai important) şi heleşteele din zona de câmpie. Cele mai mari heleştee sunt cele amenajate în scop piscicol: Cefa (598 ha), Tămaşda (200 ha), Homorog (95 ha) şi Inand (30 ha).

Vegetaţia naturală este reprezentată de formaţiunile silvostepei specifice zonei de câmpie (pajişti în alternanţă cu pâlcuri de stejar) şi zona de pădure.

Etajul pădurilor de foioase, extins până la 1.000 m, este alcătuit din păduri de stejar pedunculat (Quercus robur), de cer (Quercus cerris) cu gorun (Quercus petraea), de gorun cu carpen, (Carpinus betulus), ulm, (Ulmus foliacea), frasin, (Fraxinus excelsior), păduri de fag (Fagus sylvatica) cu carpen şi păduri de fag. Pădurile de fag cu molid (Picea excelsa) fac trecerea spre etajul coniferelor (1.000-1.600 m), alcătuit din păduri de molid şi molid în amestec cu brad (Abies alba) şi lariţă (Larix decidua). La peste 1.600 m se desfăşoară asociaţiile vegetale subalpine. În proximitatea apelor se dezvoltă vegetaţia de luncă, cu zăvoaie de plop (Populus alba, nigra), sălcii (Salix alba, Salix fragilis) şi pajişti.

Numeroase specii de plante valoroase sunt ocrotite: nufărul termal (Nymphaea lotus thermalis), liliacul carpatin (Syringa josikaea), ghinţura punctată (Gentiana punctata), narcisa sălbatică (Narcissus angustifolius) oiţele (Anemone narcissiflora), crinul de pădure (Lilium martagon) ş.a.

Fauna bogată cuprinde numeroase specii de interes cinegetic: cerbul (Cervus elaphus), ursul (Ursus arctos), mistreţul (Sus scrofa), căpriorul (Capreolus capreolus), iepurele (Lepus europaeus), fazanul (Phasianus colchicus) etc. Apele de munte sunt excelente domenii de pescuit populate cu păstrăv indigen (Salmo trutta fario), păstrăv curcubeu (Salmo irideus), zglăvoacă (Cattus gobio) şi lipan (Thymallus thymallus). În apele de deal sunt specifici lipanul (Thymallus thimallus), cleanul (Leuciscus cephalus) mreana (Barbus barbus) şi scobarul (Chondros-toma nasus) iar în cele de şes, crapul (Cyprinus carpio) şi bibanul (Perca fluviatilis), etc.

Arii protejate. Cele 64 de rezervaţii naturale şi monumente ale naturii plasează judeţului Bihor pe locul al doilea în ţară: o rezervaţie naturală geologică si geomorfologică, una speologică, 3 monumente naturale geologice si geomorfologice, 20 de monumente naturale speologice, 13 rezervaţii naturale botanice, 16 rezervaţii naturale mixte, 8 rezervaţii naturale paleontologice şi două rezervaţii naturale zoologice. Cele mai multe sunt concentrate în Parcul Natural Apuseni.

Bihor county is situated in the north-western part of Romania, being crossed by the 47°th parallel of north latitude and the 22°th meridian of east longitude. It neighbours Satu-Mare county in the north, Salaj, Cluj and Alba counties in the east, Arad county in the south and Hungary in the west. With a surface of 7,544 km2 (3.2% of the total surface of the country), Bihor is the sixth largest county in the country.

Out of the 596,951* inhabitants of the county, 50.4% of them live in towns: Oradea (the administrative town of the county with 206,235* inhabitants), Salonta, Beiuş, Marghita, Aleşd, Ştei, Nucet, Valea lui Mihai, Vaşcău, Săcueni, 91 communes, 429 villages.

An essential feature of the county is the classical succession of diverse and attractive landscape on a relatively limited surface: plains, hills, mountains, orientated from west to east, from 90 m altitude, in Câmpia Crişurilor, to 1.849m altitude in Bihor-Vlădeasa Mountains.

Due to its geologically structural complexity there has been a great variety of soil resources composed. The most important to mention here is bauxite in Munţii Pădurea Craiului, construction rocks (limestone, clay, marble, etc), mineral waters (Stâna de Vale, Tinca) and those thermal (Băile Felix, Băile 1 Mai), complex minerals and resources of brown coal.

Climate. The territory of the county is under the influence of the Western circulations, which transports oceanic, wet air. The terracing of the relief and local surf climate. The county lies under the influence of the Western Winds that carry wet, oceanic air masses. The terracing relief and local particularities of the active surface lead to differences in the temperate continental climate. The average annual temperature of the air varies from 10-11°C in the plains (10.4°C in Oradea) to 7-10°C in the hills and lower mountains and 2-7°C in the higher mountains. The highest temperature of +40°C was registered on 21.08.2000, and the thermal minimum of -29.2°C on 24.01.1942. The average annual precipitation increases from west, from the plain area (600-650 mm/year) towards east in the hilly zone, (700-1000 mm/year) and in the mountains (1000-1400 mm/year). The most frequent winds are from the South, followed by the Western ones and then the Northern Winds. Precipitation quantity average grows from West from the area of fileds (600-650 mm/ year) to the East, towards the mountain areas (1000-1400 mm/year).

Hydrography. The rivers belong to the hydrographic basin of the Cris rivers: Barcău (68 km on the territory of the county), Crişul Repede (101 km on the territory of the county), Crişul Negru (136 km on the territory of the county), Ierul and their tributary streams. Since the second half of the 19th century the authorities have started the construction of the hydrographic net in order to reduce floods and to dry up the lower areas by building numerous channels, such as the Collector Channel which connects the Crişul Repede to the Crişul Negru. There are very few natural lakes. Most important are the Snake Lake (Lacul Şerpilor) and the Reedy Lake (Lacul cu Stuf) near Salonta. There are anthropic lakes, like the ones behind a dam (the most important is the Lesu Lake on the Iad river) and the fish-

ponds from the lowlands. The biggest fisheries are at Cefa (598 ha), Tămaşda (200 ha), Homorog (95 ha), Inand (30 ha).

Vegetation is represented by the sylvan-steppe, specific to this lowland area (a mixture of dry, green grass and oak bushes on a flat surface) which is mostly covered at this moment by agricultural parcels, secondary meadows, acacia and deciduous plantations. At the level of deciduous forests, which lies up to 1.000 m height, we find different kinds of oak, pedunculate oak (Quercus robur), Turkey oak (Quercus cerris), evergreen oak (Quercus petraea), hornbeam (Carpinus betulus), elm (Ulmus foliacea), ashtree (Fraxinus excelsior), beechtree (Fagus sylvatica). The beech forests, mixed with spruce fir (Picea excelsa) make the transition to the coniferous level (1.000-1.600 m). We find here sruce firs, fir trees (Abies alba) and larch trees (Larix decidua).

The transitory vegetation (intra-zonal and a-zonal) is represented by downhill plants and poplars (Populus alba, nigra), white and osier willows (Salix alba, Salix fragilis) and meadows, salt soil vegetation (both wet and sandy terrain). Numerous plant species are precious and protected: thermal water lilies (Nymphaea lotus var. Thermalis), Carpathian ivy (Syringa josikaea), and others as Gentiana punctata, Narcissus angustifolius, Anemone narcissiflora, Lilium martagon etc.

The rich fauna consists of numerous species with hunting interest: the horndeer (Cervus elaphus), the bear (Ursus arctos), the wildboar (Sus scrofa), the deer (Capreolus capreolus), the hare (Lepus europaeus), the pheasant (Phasianus colchicus) a.o. The mountain rivers are excellent fishing places, populated by trout species (Salmo trutta fario, Salmo irideus) and other fish: the miller’s thumb (Cattus gobio) and the grayling (Thymallus thymallus).

The waters of the hilly region are populated by specific fish: the grayling (Thymallus thimallus), the barbel (Barbus barbus), the broad snout (Chondrostoma nasus), and the dace (Leuciscus cephalus). The waters from the plain region are populated by the carp (Cyprinus carpio), the perch (Perca fluviatilis) etc.

The soils of the county are very diverse; in the flat fields the cernozium are dominant, but locally there are sandy soils, alluvium soils, salty soils etc. In the hilly regions we will widely find brown and white soils (luvisoil), and up in the mountains cambisoil and spodisoil is represented in extended areas.

Protected areas. Bihor county holds 64 natural reservations and natural monuments, being at the second place in the country: a geological and geomorphologic reservation, a speological one, three geological and geomorphologic natural monuments, 20 speological natural monuments, 13 botanical natural reservations, 16 mixed natural reservations, 8 paleonthological natural reservations, two zoological natural reservations. Most of them are concentrated in the Apuseni Natural Park, which is mainly part of the Batrana Canyon from the Bihor-Vlădeasa Mountains. The park is meant to protect and conserve the greatest natural and cultural value from the Apuseni Mountains.

Bihar megye Románia északnyugati részén fekszik, a 470-es északi hosszúsági és a 220-as keleti szélességi kör keresztezésénél. Északi szomszédja Szatmár megye, keleten Szilágy-, Kolozs- és Fehér megye, délen Arad megye határolja, nyugati oldala pedig Magyarországgal határos, mely fontos stratégiai pozíciót biztosít számára. Területe 7.544 km2 (az ország 3,2%-a), mellyel a megyék területi rangsorában a hatodik helyet foglalja el.

A megye 596.951* lakosa közül 50,4% él városon: Nagyváradon, a megyeszékhelyen (206.295* lakos), Szalontán, Belényesben, Margittán, Élesden, Vaskohszikláson, Dióson, Mihályfalván, Vaskoh és Székelyhíd városokban. A vidéki lakosok aránya 49,6%, mely 91 községben és 429 faluban oszlik el.

A megye kis területén a különböző domborzati formák klasszikusan váltják egymást – síkság, dombvidék, hegyvidék nyugatról keletre, 90 m-től (Körös-síkság) 1.849 m-ig (Bihar-Vlădeasa hegyek).

A térség komplex földtani szerkezetének köszönhetően változatosan gazdag talajkincsekben. Említésre méltóak a királyerdői bauxit tartalékok, az építkezésben használatos kőzetek (mészkő, agyag, márvány, stb.), az ásványvizek (Biharfüred, Tenke) és a termálvizek (Félixfürdő, Május 1-fürdő), valamint a komplex ásványok és a lignit tartalékok. Éghajlat. A megye területileg a nyugati áramlatok hatáskörébe tartozik, melyek óceáni, nedves levegőtömegeket szállítanak. A domborzat rétegződése és a helyi aktív felszín jellegzetességei enyhe különbségeket eredményeznek a mérsékelt-szárazföldi éghajlatban. A hőmérséklet éves átlagértéke 10-11°C a síksági övezetben, 7-10°C a dombvidéken és az alacsonyabb hegyvidéken, illetve 2-7°C a magasabb hegyvidéken. A csapadék éves átlagértéke a nyugati síksági övezettől (600-650mm/év), a keleti hegyvidékig (1.000-1.400mm/év) fokozatosan nő.

Vízhálózat. A folyók, a Körösök vízgyűjtő medencéjéhez tartoznak: a Berettyó (68 km a megye területén), a SebesKörös (101 km a megye területén), a Fekete-Körös (136 km a megye területén) és a Szárazér, valamint ezek mellékfolyói. A XIX. század második felétől elkezdték a vízhálózat rendbetételét, az árvizek megfékezése érdekében, valamint az alacsony fekvésű, vízfelesleggel küszködő területek lecsapolását, melyet számos csatorna kiépítésével oldottak meg. Ilyen a Köröscsatorna is, mely a Sebes- és a Fekete-Köröst köti össze. A megye legjelentősebb természetes állóvizei a Szalonta melletti Kígyók-tava és Nádas-tó, a mesterségesek közül ilyenek a Jád völgyében levő Lesi-tó, és a síksági övezetben található halastavak. A legnagyobb halastavak környékén Cséffa (598 ha), Tamáshida (200 ha), Oláhhomorog (95 ha) és Inánd (30 ha) a halászat jellegzetes tevékenység.

Az erdők lemezes rétegződését (1.000m-ig) kocsányos tölgy- (Quercus robur), cser- (Quercus cerris), gyertyán- (Carpinus betulus), szilfa- (Ulmus foliacea), magas kőris- (Fraxinus excelsior), bükk- (Fagus sylvatica) erdők alkotják. Lucfenyves bükkerdők (Picea excelsa) vezetnek a tűlevelűek övezetébe (1.000-1.600 m), melyek luc- és erdei fenyvesekből (Abies alba) valamint vörösfenyőkből állnak. 1.600 m. felett a növényzet alpesi jelleget ölt.

A vizek közelében a lankás növényzet jellemző nyárfákkal (Populus alba, nigra), akácokkal (Salix alba, Salix fragilis) és pázsitfű-félékkel.

Számos értékes növény védettséget élvez: a termál tündérrózsa (Nymphaea lotus thermalis), a kárpáti orgona (Syringa josikaea), a pöttyös tátika (Gentiana punctata), a vadnárcisz (Narcissus angustifolius), a juhocska (Anemone narcissiflora), az erdei liliom (Lilium martagon), stb.

Gazdag állatvilága számos, vadászati szempontból is értékes fajt tartalmaz: szarvas (Cervus elaphus), medve (Ursus arctos), vaddisznó (Sus scrofa), őzbak (Capreolus capreolus), nyúl (Lepus europaeus), fácán (Phasianus colchicus) stb.

A hegyvizek kitűnő halászati lehetőséget biztosítanak, őshonos pisztránggal (Salmo trutta fario), szivárvány pisztránggal (Salmo irideus), és pérhallal (Thymallus thymallus) népesítettek. A dombvidéki vizekre jellemző a pérhal (Thymallus thimallus), a domolykó (Leuciscus cephalus), a márna (Barbus barbus) és a paduc (Chondros-toma nasus), a síksági övezetre pedig a ponty (Cyprinus carpio) és a sügér (Perca fluviatilis).

Védett területek. A 64 természeti rezervátum, mely Bihar megyét országos szinten a második helyre jogosítja, a következőképpen oszlik meg: egy földtani és földszerkezettani természetes rezervátum, 20 természetes barlang, 13 természetes növénytani rezervátum, 16 természetes vegyes rezervátum, 8 természetes őslénytani rezervátum és két természetes állattani rezervátum. A legtöbb rezervátum a Nyugati Szigethegység nemzeti parkjában található.

* www.recensamantromania.ro

Potenţial turistic

Treapta montană deţine un potenţial turistic de excepţie. Pitorescul zonei datorează mult alternanţei reliefului domol (culmi largi, rotunjite, prelungi, însorite şi uşor accesibile) cu formele carstice spectaculoase (abrupturi calcaroase, martori structurali, creste, chei, peşteri, polii etc.). Particularităţile reliefului favorizează un turism montan legat mai mult de odihnă şi de staţionare, dar în multe areale se pretează şi celui de ascensiune. Predomină turismul recreativ (drumeţiile montane, speoturismul, sporturile de iarnă, vânătoarea, pescuitul etc.), turismul curativ şi cel cultural. Se practică tot mai mult rafting pe sectoare de pe Crişul Repede, Crişul Negru şi cel Pietros, escalada (pe sectoare din Defileul Crişului Repede şi din zona Aleu-Bohodei), canyoning (pe Valea Galbena şi Valea Seacă), speoturism (în PadişCetăţile Ponorului, Defileul Crişului Repede, Cheile Albioarei Valea Videi, Valea Iadei) şi parapanta (în zonele Roşia, Padis, Stâna de Vale).

Atractivitatea reliefului este completată benefic de alte premise importante de ordin natural: clima favorabilă sporturilor de iarnă (cantitatea mare de zăpadă, şi persistenţa mare a stratului de zăpadă) la Stâna de Vale şi la Vârtop, izvoarele termale şi minerale, izbucurile, numeroasele lacuri şi cascade, pădurile cu animale de interes cinegetic, râurile nepoluate şi fondul piscicol bogat în specii.

Pădurile, fâneţele întinse si gospodăriile tradiţionale dau o notă particulară zonei, favorizând dezvoltarea turismului rural. Pensiunile turistice rurale sunt concentrate îndeosebi în Depresiunea Beiuşului, Bazinul Crişului Repede şi Valea Iadei. Mai căutate sunt cele agroturistice deoarece produsul lor turistic reflectă trăsăturile caracteristice ale gospodăriei ţărăneşti (produse proprii, specialităţi regionale, animale mici şi pentru tracţiune, contact personal cu gazda şi atmosferă tipică gospodăriei ţărăneşti).

Prin prisma atractivităţii turistice, cea mai mare notorietate o are, incontestabil, subunitatea Bătrâna (Bihorul central sau Padişul) a Munţilor Bihor-Vlădeasa, căreia i se suprapune, în linii generale, Parcul Natural Apuseni, care e destinat protecţiei şi conservării acestei zone de maximă valoare peisagistică şi culturală din Munţii Apuseni.

Una dintre cele mai importante zone turistice, Padişul, include mai multe subunităţi: Platoul carstic Padiş (între 1250-1280m, cu numeroase lapiezuri, doline, uvale, sorburi, exurgenţe etc.); Poiana Ponor (o polie tipică în care reapar, printr-un izbuc puternic, apele “pierdute” în Padiş şi apoi dispar, după un parcurs de circa 300m din nou, printr-un un sistem de sorburi, care la ape mari nu drenează decât o parte din ape, cealaltă parte acumulându-se într-un minunat lac temporar); Lumea Pierdută (un platou împădurit cu conifere în care se găsesc multe avene, peşteri, doline, izbucuri şi sorburi); Cetăţile Ponorului (una dintre cele mai spectaculoase formaţiuni carstice din ţară, alcătuită din trei avene adânci aflate într-o depresiune cu un diametru de 1 km şi adâncimea de 300 m, împădurită, cu pereţi foarte abrupţi şi un curs de apă cu mai multe sectoare subterane); Izbucul şi Cheile Galbenei (sălbatice, avînd versanţi abrupţi, numeroase peşteri şi cascade); la obârşia afluentului Valea Seacă, se află rezervaţia geologică şi geomorfologică Groapa Ruginoasă, a cărei structură roşcată de ravene impresionante o face deose-

1. Peştera Micula - cascadă / Micula cave / Vízesés a Micula-barlangban 2. Peştera Câmpeneasca / Campeneasca cave / Jókai víznyelőbarlang 3. Peştera Pişolca din Valea Sighiştelului / Pisolca Cave / Pisolca-barlang 4. Pestera cu Cristale de pe Valea Iadului/ The Crystal Cave from Iadului Valley / A jád völgyi kristály barlang 5. Peştera Farcu/ The Farcu cave / A Farcu barlang 6. Peştera Ciur Izbuc/ The Ciur Izbuc cave / A Ciur Izbuc barlang 7. Gheţarul Focul Viu / The Alive Fire / Az Eszkimó-jégbarlang 8. Cetăţile Ponorului / The fortresses of Ponor / A Csodavár

170

2 1

3

7 8

4 5

6

Potenţial turistic

bit de spectaculoasă; Groapa de la Barsa este un bazin închis cu numeroase şi variate forme carstice, (Peştera Gheţarul de la Barsa, Peştera Neagră, Peştera Zăpodie), declarat rezervaţie naturală mixtă. La extremitatea sa sudică se află peştera Gheţarul Focul Viu, monument natural de interes naţional, renumită pentru gheţarul subteran.

Zona Valea Sighiştelului-Valea Crăiasa prezintă interes turistic mai ales pentru prezenţa reliefului carstic complex (doline, peşteri, văi cu versanţi abrupţi, izbucuri). Dintre numeroasele peşteri, Peştera Măgura se dataşează datorită peisajul subteran unic. Spectaculoasele Chei ale Sighiştelului ocupă aprope în întregime valea.

Urmare a valorii peisagistice deosebite, Valea Sighistelului a fost declarată rezervaţie naturală mixtă. Peştera Urşilor de la Chişcău, aflată la limita vestică a munţilor, a fost transformată în obiectiv turistic de marcă odată cu amenajarea ei. Turiştii sunt atraşi de frumuseţea şi bogăţia stalactitelor, stalagmitelor şi de resturile fosile ale ursului de cavernă (Ursus spelaeus). În zona defileului Someşului Cald, aflat în extremitatea nordică, la limita cu Munţii Vlădeasa, se găsesc Cheile Someşului Cald, considerate printre cele mai sălbatice din Munţii Apuseni şi una din cele mai interesante forme carstice, peştera Cetatea Rădesei, declarată rezervaţie naturală mixtă.

Munţii Vlădeasa sau Bihorul nordic se remarcă prin forme de relief greoaie datorită predominanţei rocilor dure, magmatice, având culmile largi şi relativ netede ce se pretează drumeţiilor, văi adânci, cu versanţi abrupţi, favorabile escaladelor, cascadele numeroase, lacuri de acumulare şi izbucuri (Topliţa-Remeţi, izbucul Ciuhandrului, izbucurile din Valea Draica etc.) în sectoarele cu relief carstic.

La limita Munţilor Vlădeasa cu Munţii Pădurea Craiului se desfăşoară zona turistică Valea Iadei - Stâna de Vale, o zonă turistică consacrată, ce se remarcă printr-o alternanţă a sectoarelor sălbatice de defileu cu sectoare de lărgire. Existenţa structurilor calcaroase, pe anumite areale, explică prezenţa peşterilor ce se detaşează prin bogăţia speleotemelor. Cele mai importante peşteri sunt amenajate datorită potenţialului turistic şi poziţiei favorabile: Peştera cu apă de la Bulz, Peştera cu Apă din Valea Leşului ş.a. Abrupturile favorabile escaladelor (Creasta Frunţii - a cărei culme beneficiază de un excelent punct de belvedere, cu o panoramă largă asupra satului Remeţi, Creasta Cicondului, abrupturile din cheile afluenţilor Iadului-Ieduţul etc.), cascadele spectaculoase (Iadolina, Săritoarea Ieduţului şi Vălul Miresei) şi lacurile de acumulare Leşu, Munteni şi Bulz întregesc oferta turistică a zonei. Atracţiile turistice sunt completate benefic de frumosul liliac transilvan (Syringa josikaea), specie arbustivă endemică ce înfloreşte primăvara. Arealul ocupat de acesta în bazinul Văii Iadei a fost declarat rezervaţie naturală.

Depresiunea Stâna de Vale, situată pe cursul superior al Iadei împreună cu staţiunea pe care o adăposteşte, dominată de masive muntoase înalte cu păduri de molid şi fag, reprezintă un nod turistic important al Munţilor Apuseni. Staţiunea balneoclimaterică, cu vatra situată la altitudinea de 1100 m, are un bioclimat favorabil, tonic, ozonificare deosebită şi ape oligominerale şi feruginoase

1 2

3

1. 2. 3. 4. 5. Peştera Urşilor / The bears cave

/ Medve barlang

172

4 5

Potenţial turistic

valorificate în cadrul unor cure pentru afecţiuni endocrinologice, respiratorii, nevroze astenice, surmenaj, convalescenţă ş.a. Staţiunea atrage numeroşi turişti şi datorită amenajărilor existente pentru practicarea sporturilor de iarnă.

Zona Aleului, aflată în sud-vestul Munţilor Vlădeasa, sub Masivul Cârligaţi, este inclusă în Parcul Natural Apuseni. Aceasta se remarcă prin numeroase abrupturi spectaculoase pe care s-au format cascade pitoreşti (Cascada Bohodeiului) şi printr-un climat de adăpost. Relieful abrupt favorizează practicarea escaladelor. Pe versantul sudic al Masivului Cârligaţi se afla o rezervaţie botanică ce ocroteşte flora endemică dacică cu oiţe (Anemone narcissiflora).

Masivul Biharia sau Bihorul sudic, cu altitudinile cele mai mari (1849 m în vârful Cucurbăta Mare), este alcătuit mai ales din şisturi cristaline ce au conservat, pe alocuri, urmele modelării glaciare cuaternare şi a celei nivale. Zona Cucurbăta Mare-Piatra Grăitoare oferă cea mai amplă perspectivă a Munţilor Apuseni. Se detaşează prin masivitatea reliefului şi prezenţa circurilor glacio-nivale.

Versantul sud-estic al vârfului Piatra Grăitoare (Coasta Brăiesei) prezintă depresiuni crionivale ce adăpostesc specii vegetale relicte ocrotite, pe o suprafaţă de 5 ha. În extremitatea nordică, zona Vârtop a devenit un adevărat sat de vacanţă datorită posibilităţilor deosebite de practicare a sporturilor de iarnă.

Munţii Pădurea Craiului deţin, la rândul lor, un potenţial turistic însemnat datorită prezenţei pe arii extinse a relieful carstic. Ca rezultat al acţiunii apei subterane s-au format numeroase peşteri de interes turistic: peşterile cu apă de la Bulz, din valea Leşului, Ponoraş, Moanei, Bătrânului, Gălăşeni, Igriţa, de la Cubleş, Osoi, Ciur-Izbuc, Ciur-Ponor, Bonchii, Cornilor. Numeroasele chei şi defilee întregesc “oferta” turistică naturală: Cheile Videi, Albioarei, Cuţilor, Lazurilor.

Zona Crişului Repede se remarcă printr-un potenţial turistic deosebit, dublat de cel de poziţie şi infrastructură ce îi conferă calitatea de axă majoră de circulaţie. Defileul Crişului Repede, rezervaţie naturală mixtă (geologică, faunistică si fosiliferă cu relief carstic variat), reprezintă o succesiune de lărgiri şi îngustări.

Versanţii abrupţi (Stanul Stupului este un perete abrupt de peste 80 m, deosebit de prielnic pentru escaladă), numeroasele peşteri valoroase (Peştera Vântului, 46 km - cea mai lungă din ţara noastră, Peştera Vadu Crişului, descoperită în anul 1903, bine dotată tehnic pentru turism, Peştera Ungurului, amenajată recent), sectoarele mici de chei pe afluenţii Crişului Repede (Cheile Mişidului), pitorescului văii Brătcuţei, extrem de favorabilă drumeţiilor, reprezintă principalele atracţii ale zonei. Turismul recreativ, în special speoturismul, raftingul şi escaladele (în sectorul Vad-Şuncuiuş sunt peste 100 de trasee reamenajate), câştigă tot mai mult teren. Rafting şi caiac se pot practica pe unele sectoare ale Crişului Repede, în special în sectorul de nivel mediu, Vad-Bratca. În terminaţiile sud-vestice ale Munţilor Pădurea Craiului, în imediata apropiere a localităţii omonime, se află Peştera Meziad, declarată rezervaţie naturală. Este una dintre cele mai mari peşteri din ţară, însumând mii de metri de galerii dispuse pe mai multe etaje.

1

2

3

1. Peştera Igrita / Igrita cave / Igrita barlang 2. Peştera Măgura din Valea Sighiştelului / Magura cave / József-főherceg barlang 3. Peştera Drăcoaia din Valea Sighiştelului / Dracoaia Cave / Sárkány-lyuk 4. Peştera Devenţului / Deventului Cave / Devenc-barlang 5. Peştera Cubleş / The Cubles cave / A Cublesbarlang 6. Peştera Osoiu / The Osoiu cave / Osoi-barlang 7. Peştera Porţile Bihorului / Porţile Bihorului cave / Bihar kapuja-barlang 8. Ferice - peştera ‘/‘The cave / A fericsei barlang 9. Peştera Gălăşeni / The Galaseni cave / Gálosházi-barlang

174

4

5 7

6 8

9

Potenţial turistic

În Munţii Codru-Moma, de interes turistic este Platoul carstic al Vaşcăului datorită reliefului carstic de suprafaţă (văi cu doline, uvale, polii, martori de eroziune sub formă de măguri, sorburi), dar mai ales datorită prezenţei izbucului intermitent de la Călugări, declarat monument natural geologic şi geomorfologic, ce atrage numeroşi turişti. Zona Defileului Crişul NegruDumbrăviţa, cu forme carstice şi un peisaj deosebit de pitoresc se pretează mai ales drumeţiilor, agroturismului, pescuitului sportiv, sporturilor nautice şi vânătorii. În treapta de câmpie, absenţa unui relief spectaculos este compensată cu succes de particularităţile vegetaţiei şi ale apelor ce se îmbină perfect într-un peisaj de un farmec particular. Vegetaţia naturală este constituită din pajişti şi resturi ale pădurilor existente odinioară. Mult mai semnificativă ca resursă turistică este vegetaţia acvatică şi palustră caracteristică luncilor şi fâşiei marginale a numeroaselor lacuri din zonă. Astfel, Complexul de lacuri amenajate -Cefa- a cărui valoare peisagistică se datorează întinderilor mari de ape, pădurilor poienite şi vegetaţiei de stuf, papură, pipirig, este deosebit de atractiv. Zona umedă, heleşteele Cefa-Rezervaţia naturală Pădurea Rădvani se remarcă, pe lângă vegetaţia palustră şi colonia de păsari pe care o adăposteşte, prin pajiştile de sărături cu Salicornia Herbaceea, Artemisia Maritima şi Festuca pseudovina.

Resursele faunistice ale silvostepei cu o varietate mai redusă sunt compensate însă de efectivele mari de fazani şi căpriori care asigură un fond cinegetic apreciabil, precum şi de bogăţia şi diversitatea faunei piscicole fluviale şi lacustre, toate favorizând turismul sportiv, vânătoarea şi pescuitul. Cele mai importante locaţii de pescuit sunt canalele Cefa III, Cefa IV, canalul colector din vecinătatea Pescăriei Cefa. Amenajarea Cefa are una dintre cele mai bune oferte (două bazine de câte 6 hectare fiecare, populate cu crap, caras, ştiucă si somn). La acestea se adaugă şi lacurile de la Livada, Gepiu, Apateu, Miersig, Paleu, Leş, Valea Popilor, Săldăbagiu, populate îndeosebi cu caras şi somotei. În zona Ier-Barcău-Valea lui Mihai, cele mai importante elemente de “atracţie” se leagă de prezenţa numeroaselor lacuri, rezervaţiilor naturale, vestitelor pivniţe tradiţionale de vin şi fondului bogat de vânătoare.

Ariile protejate Complexul hidrografic Valea Rece (Sălacea), si lacul eutrof natural Cicoş (Săcueni) reprezintă resturi ale mlaştinilor ce erau specifice întregii văi a Ierului, în care este păstrată o floră specifică. În zona Valea Ierului, lacurile Ianca şi Vaida (lângă Diosig), Cadea (lângă Săcueni), Albiş şi Crestur (zona Marghita), populate cu caras, crap, roşioară, babuşcă, somotei, somn şi ştiucă se pretează pescuitului sportiv.

Podgoria Diosig exploatează relieful favorabil de câmpie şi dealuri joase cu centrele viticole Diosig, Săcuieni şi Sâniob. Potrivit cercetărilor făcute, existau plantaţii viticole încă din secolul al XVI-lea. Se remarcă vinurile Feteasca albă, Riesling italian, Feteasca regală şi Muscat Ottonel.

Arealul Valea lui Mihai este cunoscut pentru vestita sa podgorie, suprapusă Câmpiei nisipoase a Careilor, cu vechi tradiţii. În secolul al XVII-lea viile erau organizate în “grădini de struguri”, separate de terenurile arabile.

1 2

3 1. Cheile Galbenei / The Galbina Gorges / Galbinaszoros 2. Platoul Padiş/ Padiş Plateau / Pádis mező 3. Vârful Curcubăta Mare (Bihor) - 1849 m, cel mai înalt vârf din Munţii Apuseni / The highest peak of the Apuseni Mountains - “Cucurbăta Mare” 1.849 metres, also called Bihor Peak/ Curcubata Mare csúcs - Bihar 1.849 m. - a legmagasabb az Erdélyi-középhegységben 4. Groapa Ruginoasă / Ruginoasa Abyss / Rozsdaszakadék 5. Molhaşurile de la Izbuce / Spring Peat Bogs / Tőzeglápok 6. Poiana Ponor / Ponor glade / Ponor-rét víznyelői 7. Cascada Evantai / Evantai waterfall / Eminenciás vízesés 8. Cetăţile Rădesei / The forthresses of Rădesei / Az Aragyásza-barlang

176

4 53

6

7

8

Potenţial turistic

În centrul viticol Valea lui Mihai se produce Feteasca regală, Mustoasa de Măderat. În zonă se află şi rezervaţia naturală de la Voivozi, “Păşunea cu Corynephorus conescens”, specie atlantico -mediteraneană, singura staţiune viguroasă din ţară, în care aceasta creşte spontan. Pe lacurile Şimian şi Văşad se practică pescuitul sportiv.

Una dintre cele mai valoroase zone turistice, complexul balnear Băile Felix-Băile 1 Mai, se află circa 8 km de Oradea. Acesta este renumit pentru proprietăţile curative ale apelor termale oligominerale, radioactive, cu temperaturi de până la 49oC şi ale nămolului sapropelic fosil. Nuanţa mai blândă a climei şi întinsele păduri de foioase adaugă un plus de atractivitate zonei. Complexul dispune de peste 4000 de locuri de cazare, opt baze de tratament, un spital de recuperare, numeroase hoteluri, pensiuni, cluburi şi restaurante, camping-uri, piscine de agrement, terenuri de sport etc. Bazele de tratament sunt dotate cu instalaţii de electroterapie, kinetoterapie, hidroterapie, aerosoli, săli pentru masaj, săli pentru împachetări cu parafină etc., ce asigură efectuarea unei game largi şi complexe de proceduri recomandate, în special, tratării diverselor afecţiuni reumatismale, ginecologice, neurologice ş.a. În staţiunea Băile 1 Mai, rarităţile floristice şi faunistice atrag numeroşi turişti: nufărul termal (Nymphaea lotus thermalis), specie relictă tropicală din terţiar, melcul endemic relict (Melanopsis parreysii Muhlfeld), peştele endemic roşioara lui Racoviţă (Scardinius erythrophtalmus racovitzai). Lacul Peţa, rezervaţie naturală, este singurul ecosistem termal natural din Europa.

Staţiunea balneară Tinca se află aşezată pe râul Crişul Negru, la 36 km de Oradea. Dispune de valoroase izvoare de ape minerale, apreciate pentru proprietăţile lor curative şi de un bioclimat sedativ. Rezervaţia naturală botanică Poiana cu narcise Goronişte, din imediata apropiere, reprezintă un alt element de certă atracţie turistică.

1. Cascada Hotăran (80 m ) - treapta inferioară/ Hotăran waterfall - lower level / Hotăranvízesés - alsó szint 2. Cascada Iadolina (10 m) / Iadolina waterfall / Iadolina-vízesés 3. Cascada de la Pădurea Neagră / Pădurea Neagră waterfall / Feketeerdői-vízesés 4. Cascada Bulbuci (40m) / Bulbuci waterfall / Három Király-vízesés 5. Cascada Oşelu (10m) / Oselu waterfall / Schmidl vízesés 6. Cascada Vălul Miresei din Valea Iadului / The Bride’s veil waterfall from Iadului Valley / A jád völgyi Fátyól-vízesés 7. Cascada Moara Dracului (20m) / Moara Dracului waterfall / Ördögmalom-vízesés 8. Cascada Bohodei / Bohodei Waterfall / NagyPhaeton-vízesés

178

2

1

3

4

5

6 7

8

Touristic Turisztikai potential látványosságok

The mountain level holds an extraordinary touristic potential. The charm of the Apuseni Mountains, covering the eastern part of the county, is the result of the combination of diverse physical-geographical, social, economical and cultural elements which have clear individuality, driving to a unique panorama with unbelievable touristic values. The beauty of the landscape is ought to the very diverse and friendly combination of natural shapes (large, round and sunny tops, which are easy to climb) with spectacular limestone forms (gaps, structural rips, gorges and canyons, caves etc).

The characteristics of the relief of the Apuseni Mountains offer mountain tourism, closer to entertainment and relaxation and also good enough for ascension. The recreational tourism prevails here (hiking, speotourism, winter sports, hunting and fishing etc.), the health-care tourism and the cultural one.

Rafting (in the region of Vadu Crişului-Bratca and along the Crişul Negru and Pietros), climbing (in the region of Vad-Şuncuiuş having over 100 renewed traces along the Aleului-Bohodei area), canyoning (in Valea Galbenă, Valea Seacă), speotourism (in Padiş-Cetăţile Ponorului, Crişul Repede Gorge, Albioarei Gorge, Valea Videi, Valea Iadei) and paragliding (in the region of Roşia, Padiş, Stâna de Vale) are being practiced more and more nowadays.

The attraction of the sight is completed by other important natural premises: favourable climate for winter sports (large amount of snow which keeps for over 136 days a year) in Stâna de Vale and Vârtop, the thermal springs and mineral water springs, numerous lakes and waterfalls, forests with important animal species for hunting, unpolluted rivers and a rich fish-base etc. The large forests and meadows, traditional households also enrich the particularities of the region, helping the development of rural tourism. The rural pensions are concentrated especially in the Beiusului Depression, the Crişul Repede Basin and the Iad Valley. It is a great interest towards the agrotourist pensions due to the fact that the touristy product wears the characteristics of a peasant household (private products, regional specialties, small animals and bowing animals, personal contact with the land owner, typical atmosphere).

The Bihor-Vlădeasa Mountains have the most representative peaks, with the height between 1200 and the maximum of 1849 m at the Cucurbăta Mare top from the Biharia gorge. Generally, the sight is dominated by large and long riverbanks, friendly and soft, separated by deep valleys like gorges and gaps.

From the touristy point of view, the biggest attraction is the sun-unit Bătrâna (central Bihor Mountain or Padiş). The Padiş-Cetăţile Ponorului closed basin, having no ground-outflow is representing an important tourist area, including more sub-units: Padiş (high karstic field between 1250-1280 m with numerous geological shapes and formations); Poiana Ponor (a typical sight where the hidden and “lost” springs from Padis reappear, an entire system of losing water in smaller and bigger, temporary pounds); Lumea Pierdută: the “Lost World” (a sight with coniferous full of caves and pits, tiny hills, hidden springs and holes); Cetăţile Ponorului (a spectacular karstic formation shaped from three deep horns, where the tectonic estuary is building a 1 km wide, 300 m deep basin, with forest on it, having extremely sheer walls and a water-course with many underground portions); the Galbena Valley, holding the reappearance of lost waters from the Galbena brook, waters which disappeared in Padis and Cetatile Ponorului. It has sheer walls, waterfalls, gorges and caves (at the origin of its channel, Valea Seacă, you can find the Groapa Ruginoasă, a sandstone basin over the limestone where the regressive erosion lead to an impressive red structure, called rusty pit.

The Bârsa Pit is a closed basin, being a mixed natural reservation and holding many karstic forms as a wash-out, 16 caves (Glacier Cave from Bârsa, Peştera Neagră, Peştera Zăpodie etc.). The Borţig and Focul Viu depressions from the neighborhood are famous for their underground glaciers.

The Sighiştelului area has touristy attraction by its complex karstic relief, (dolinas, caves, sheer valleys, and hidden springs). From all the 40 caves of this area the most spectacular is the Magura Cave, having the length of over 1800 m. The underground sight calls for active tourism, among the other caves of the Sighiştelului basin. It is the area in the country where most of the karstic forms have borned, counting more than 160 caves over 15 km2 surface (Cocean, P., 1988). Among the caves we mention Tibocoaia, Varniţa, Calului, Peştera de la Faţa Pietrii etc. The Sighiştelului canyon captures almost the entire valley, and due to its special sight-value it has been considered mixed natural reservation.

The Cave of Bears (Peştera Urşilor) from Chişcău, situated at the western extremity of the mountains, was considered tourist place from the beginning.

180

1

Touristic Turisztikai potential látványosságok

The beauty and richness of the stalactites and stalagmites, the paleontological remains of the cave bear (Ursus spaeleus), including a complete skeleton, are very attractive. The lower level of the cave is active and considered a science reservation.

At the northern extremities, bordering the Vladeasa Mountains, in the nearance of the Someşului Cald springs, appears the limestone, generating the most important karstic phenomena. The most interesting of these is the Cetatea Rădesei cave, considered mixed natural reservation. The Someşul Cald Canyon is one of the wildest from the Apuseni Mountains.

The Vlădeasa Mountains or the Northern Bihor is a massive sub-unit, being characterized by heavy forms, due to the presence of magma rocks. The hard rock is evidenced by the sheer walls, bearing caves and landslides along the rivers, resulting wonderful waterfalls (like the ones along the Iade Valley: Iadolina, Săritoarea Ieduţului and Valul Miresei).

The mountaintops are large, smooth and good for hiking, the deep valleys with their sheer walls are just good for cascade-formations: Creasta Frunţii – its top holds an excellent panoramic view over the village Remeţi, Creasta Ciocondului and the river gorges of Iadului-Ieduţului, Leşu and others.

The chalk structures explain the presence of specific caves in some areas. The most important caves are equipped for visitors due to the great touristic potential of the region and to the easy accessibility: the water cave from Bulz, Faţa Apei, from the Leş valley etc. There are also many hidden springs like in Topliţa-Remeţi, Ciuhandrului, Valea Draica etc.

The Iadei Valley – Stâna de Vale region is a traditional tourist place with remarkable diversity of wild gorges and large basins. The entropic lakes from Leşu, Munteni, Bulz bring additional charm to the area, called also the hydrographic basin of the Iade. The tourist attractions are completed by the presence of the Transylvanian lilac (Syringa josikaea), which blossoms in spring. You can find it over the Iade Valley, the region being declared a natural reservation.

Stâna de Vale depression is situated on the upper banks of the Iade river, together with the healthcare and holiday resort with the same name. It is dominated by high massifs, being an important touristy knot from the Apuseni Mountains. The healthcare resort with its center at 1100 m height has a friendly, tonic bio-clime with special ozonerichness and waters enriched with oligo-minerals and iron derivates. The medical effect of these elements is exploited in order to cure hormonal, respiratory affections, tiredness and aftercare period. The region is equipped for winter sports as well.

The Pădurea Craiului Mountains hold an important touristic potential. Due to the presence of charcoal-type rocks the karstic relief has the most extension from the geomorphologic point of view. The mountains are not too high, they rise up to 600 - 800 m height, being sectioned in plateaus by valleys, some of them really smooth (Zece Hotare, Podul Glimei etc.) with many karstic formations. As a result of the underground water activity many water-caves appeared: at Bulz, Leş Valley, Ponoraş, Moanei, Bătrânului, Gălăşeni, Igriţa, Cubleş, Osoi, Ciur-Izbuc, Ciur-Ponor, Bonchii, Cornilor. Many gorges and canyons complete the natural sight: Cheile Videi, Albioarei, Cuţilor, Lazurilor. Very important gorges are along the Crişul Repede river, from Vad and along the Roşia river, at Căbeşti.

2

3

4

1. Stâna de Vale - panorama / Panaorama view / biharfüredi panoráma 2. Vârtop - pârtia Vârtop / Vârtop skisplope / Vertop sípálya 3. Vârtop - pârtia Piatra Grăitoare / Piatra Grăitoare skisplope / A vertopi Zengőkő sípálya 4. Spre Vârtop / The way to Vârtop / A Vértophoz vezető út

182

Touristic Turisztikai potential látványosságok

The Crişul Repede zone is remarkable for its specific touristic potential, being enriched by its position and infrastructure. The Crişul Repede canyon is a mixed natural reservation (geological, zoological and paleontological with diverse karstic shapes), presenting a succession of narrow and enlarged portions of the valley along BuceaVadu Crişului. Its spectacular forms come from the Triassic chalk modulation. The sheer walls of the river (Stanul Stupului is an arduous wall, over 80 m high, good for climbing), the numerous caves (the Winds cave - Peştera Vântului, 46 km long, is the longest cave from our country, the Zichy cave Peştera de la Vadu Crişului, discovered in 1903 is equipped for tourism, Peştera Ungurului renewed, the small canyon segments along the channels of Crişul Repede river (Cheile Mişidului), the pitoresque of Brătcuţa valley, extremely good for hiking etc. represent the most important attractions of the region. The entertainment tourism, specially climbing, speotourism and rafting are getting more and more to people’s interest. Rafting and kajaking can be practiced in some parts of the Crişul Repede river, specially in the Vad-Bratca sector.

In the south-western ends of the Pădurea Craiului Mountains, next to the village with the same name, you will find the Meziad cave, one of the biggest caves of this country. It has five different levels, each representing the differences of underground drafting in space and time. The length of the galleries is over 3400 m and the place has been declared natural speological reservation.

The Codru-Moma Mountains are not too high, the peak does not exceed 1000 m, and it is formed by Triassic and Jurassic chalk: dolinas, canyons, plateaus etc. Touristy sights are the Vascau karstic plateau with its various forms, especially with the hiding spring from Călugări, and the Dumbrăviţa de Codru and Crişul Negru Gorge karstic zone. This one has an incredible beautiful sight, good for sporty fishing and aquatic sports, hunting, hiking and agro-tourism. The Finiş-Huta area from the Codrului Mountains is locally well- known, being one of the most beautiful panoramas of these mountains.

The Plopişului Mountains are not very high, less than 750 m and basically formed by crystalline alluviums in the depths. The highest top is the Văratic. In the central parts we can find villages populated by Slovaks, who were inhabited by the Habsburgs here (at the end of the 18th century, beginning f the 19th century) in order to complete the timber work. Later, they took part in the forestry industry, burning the wood and boiling the ashes for glass-making.

Beside the ethnographical heritage (Slovak traditional households, customs and bearings), the Şinteu-Pădurea Neagră area holds many touristy elements as well.

In the lowlands, the absence of a spectacular relief is successfully balanced by the particularities of vegetation, and by the beautiful waters, enriching the sight with specific charm. The vegetation is formed by mezohygrophil meadows and small forest areas, reminisces of former forests. It is more important the aquatic and swampy vegetation, specific for the edge-zones of the present lakes. So, one of the most important aquatic complex is the Cefa built lakes complex, its sight value is due to the extended water surface, the light forests and the swampy vegetation (reed, rush, sedge).The humid area of the fisheries from the Cefa-Rădvani Forest natural reservation is remarkable also by its bird colony, by the salty meadows, populated with Salicornia Herbaceea, Artemisia Maritima and Festuca pseudovina. The zoological reduced resources of the forest steppe are balanced by a big number of pheasants and deer, offering a remarkable hunting base, and by the diversity of fish species in the rivers and pounds, helping the development of sports tourism, hunting and fishing.

1. Stâna de Vale - schi şi distracţie / Ski and fun / Sport és kikapcsolódás Biharfüreden 2. Stâna de Vale - concurs de snowmobile/ Snowmobile competition / Motorosszán verseny Biharfüreden 3. Stâna de Vale - Izvorul Minunilor/ The wonder mint / Biharfüred - Csodaforrás 4. Stâna de Vale - vedere aeriană / Aerial view / Biharfüred madártávlatból

184

1 2

3

4

Touristic potential Turisztikai látványosságok

South from Oradea, the most important fishing places are the channels Cefa III, Cefa IV and the collecting channel from the Cefa Fishery neighbourhood (32 km). Cefa resort has one of the best offers in fishery (two pools, 6 hectares each, inhabited with different kinds of fish).

We also count the other lakes from the area: Livada, Gepiu, Apateu, Miersig, Paleu, Leş, Valea Plopilor, Săldăbagiu, and the lake in the nearance of Borş – Santăul Mic has special equipment.

In the northern part of the county, in Ier-BarcăuValea lui Mihai area the most attractive elements are linked to the lakes, natural reservations, famous vineyards and a rich hunting base. You can practice sports fishing on the river Ier and on the lakes near Văşad, Şimian (Valea lui Mihai), Ianca and Vaida (close to Diosig), Cadea (near Săcueni), Albiş and Crestur (Marghita). In the Ier valley you can find the hydrographic complex of Valea Rece (Sălacea), and the natural lake of Cicoş (Săcueni), remains of swamps which were characteristic to the Ier valley in the older days, having a specific flora.

The Diosig vineyard exploits the lowland and hilly relief, for its vineries from Diosig, Săcuieni and Sâniob. According to researches, the vineyard place dates from the 16th century. Remarkable wines, such as the Feteasca alba (recommended species with fruitful taste and vivacity), Feteasca regala (authorized white wine, impressing the consumer by its charmy odor and rich bouquet) and the Muscat Ottonel (authorized wine, with golden colour and typical perfume) are produced here.

The Valea lui Mihai area is well known for is famous vineyard and the natural reservation from Voivozi, where a meadow of Corynephrus conescens is protected, originally from Atlantic and Mediterranean regions. The Valea lui Mihai vineyard lies over the sandy lands of Carei, and has very old vinery traditions. In the 17th century the vineyards where organized in “grape-gardens”, being separated from agriculture. In this vinery center from Valea lui Mihai they produce the Feteasca regala wine (recommended, tasteful, easy and fine), Mustoasa de Măderat (authorized, the locals call it Lampau, which is a dominant wine, with strong local influences, twisting together the natural conditions of the fruits and the productions area).

At a distance of 8 km from Oradea there is the bath resort called Băile Felix-Băile 1 Mai, famous for the natural curing elements, oligomineral, radioactive thermal waters with a temperature up to 49o C and for the sapropelic fosil clay you find here. The smooth clime and extended deciduous forests come to complete the attractive sight of the region.

There are 4000 places to rest, eight treatment bases, an aftercare hospital, numerous hotels and pensions, clubs and restaurants, camping and spa, sport grounds etc. The curing bases are specifically equipped for electrotherapy, kinetotherapy, hydrotherapy, aerosol, massage halls etc., in order to complete the largest and most complex healthcare treatments of rheumatic, neurological, gynaecological affections etc.

In Băile 1 Mai bath the floral rarities (thermal water lily– Nymphaea Lotus varietas thermalis- tropical relict species from the Tertiary) and animal rarities (a species of snail, endemic relict called Melanopsis parreysii Muhlfeld, and of fish, called Scardinius erythrophtalmus racovitzai, which survived to the last glaciations in the Peta lake, the only thermal ecosystem from Europe) lead to consider the region a natural reservation, which calls many tourists in this area.

Tinca healthcare resort holds many springs with mineral water, being situated along the Crişul Negru river at about 36 km from Oradea. It is well known for its mineral waters with medical effects and for the reassuring bio-clime, natural cure elements etc. The botanical reservation with daffodils from Goronişte, in the neighbourhood of Tinca represents another touristic attractive element.

1 2

3

1. Şuncuiuş - Peştera Unguru Mare / Unguru Mare cave / Nagy Magyar-barlang 2. Şuncuiuş - castel / Castel / A vársonkolyosi kastély 3. Şuncuiuş - camping de 1 Mai / Camping on 1st of May / Május elsejei kemping 4. Şuncuiuş - Peştera Unguru Mare, exterior / Unguru Mare cave outside / A Nagy Magyar barlang bejárata 5. Zece Hotare - scuptură în lemn / wood sculptures / Tíz Határ - fa szobor 6. Şuncuiuş - Peştera Vântului / Wind’s cave / Sonkolyosi szélbarlang 7. Valea Mişidului - Peştera Lesiana / Lesiana Cave from Misidului Valley / Száraz Biró Lajos barlang a Misid völgyből 8. Defileul Crişului Repede / Crişul Repede defile / A Körös-szoros

186

4 5

6

8

7

Turisztikai Turisztikailátványosságok látványosságok

A hegyvidék különleges turisztikai vonzerővel rendelkezik. Festői szépsége a mérsékelt domborzati formák (könnyen elérhető, hosszan elnyúló, kerekített, napos csúcsok) és a látványos karsztikus képződmények (szakadékok, hegygerincek, szorosok, barlangok) váltakozásának köszönhető. A domborzati formák jellegzetessége a pihenni és üdülni vágyók turisztikai paradicsomává teszi, de számos hely alkalmas a hegymászásra is. A rekreatív turizmus (hegyi túra, barlangászat, téli sportok, vadászat, halászat) mellett a kulturális-, és gyógyturizmus is jelentős. Egyre elterjedtebb a rafting (a Sebes-Körös, a Fekete-Körös és KövesKörös hegyi szakaszain), sziklamászás (a Sebes-Körös szorosában, az Aleu-Bohodei vidéken), vadvizi evezés (Galbina-völgy, és Valea Seacă), barlangászat (Csodavár, r. Padiş-Cetăţile Ponorului; Sebes-Körös-meder, r. Defileul Crişului Repede; Cheile Albioarei; Valea Videi; Jád völgye, r. Valea Iadei) és siklóernyőzés (Roşia; Pádis r. Padiş; Biharfüred, r. Stâna de Vale).

A domborzat vonzerejét a következő természeti tényezők egészítik ki: a téli sportoknak kedvező klíma (nagy mennyiségű hó, tartós vastagságú hóréteg) Biharfüreden (Stana de Vale) és a Vértop-hágón (Vartop), termál-, és ásványvizek, erdők, tavak, vízesések, tiszta folyók változatos és gazdag halállománnyal.

Az erdők, a kiterjedt kaszálók és a hagyományos háztartások különlegessé teszik a vidéket, és elősegítik a faluturizmus fejlődését. Számos vidéki turisztikai panziót találunk a Belényesi medencében, a Sebes-Körös mentén és a Jád-völgyében. Ezek közül is az agroturisztikai panziók a legkeresettebbek, mivel a falusi háztartások minden jellemző jegyével el vannak látva (saját termékek, helyi jellegzetességek, állatok, közvetlen kapcsolat a házigazdával, a falusi háztartás jellegzetes légköre).

A turisztikai attraktivitás szempontjából vitathatatlanul a Bihar-Vladeasa hegység Bătrâna nevű alegysége (Öreg-havas), más nevén Pádis a legjelentősebb, melyet nagyrészt a Nyugati Sziget-hegység Nemzeti Parkja (amely ennek a nagy természeti és kulturális értékű vidéknek a védelmét és konzerválását hivatott szolgálni) fed le.

A fent említett nagy jelentőségű turisztikai terület, Pádis több alegységét foglalja magába: Platoul carstic Padiş (1250-1280 m. számos dolinával, medencével és exokarsztikus jelenséggel); Poiana Ponor (tipikus helye az elbújó és előbukkanó folyóvizeknek, az ún. elveszett vizeknek, melyek felbukkanásuktól körülbelül 300 méternyi láthatóság után újra eltűnnek); Lumea Pierdută (erdős fennsík természetes kőzetekkel, barlangokkal, dolinákkal, feltörő vizekkel és üregekkel); Csodavár (r. Cetăţile Ponorului - az ország egyik legcsodálatosabb karszt formációja, 1 méteres átmérővel és 300 méter mélységgel, erdős részekkel, meredek falakkal és egy olyan vízfolyással, mely több földalatti szegmensben is jelen van); az Izbucul és a Galbinakőköz (r. Cheile Galbenei - vad vidék meredek lejtőkkel, számos barlanggal és vízeséssel); a Szárazpatakkal (r. Valea Seacă) való talalkozásánál található a geológiai és geomorfológiai rezervátum, a Groapa Ruginoasă (Rozsdaszakadék), melynek rozsdaszínű struktúrája igen különlegessé teszi; a Groapa de la Barsa egy zárt medence, különféle karsztikus képződményekkel... (következő oldal)

1

1 2

1. Vadu Crişului - vedere spre defileu / Sight to the defile / A révi-szoros 2. Peştera Bătrânului / Bătrânului (Old Man`s or Hell) cave / A Pokol-barlang 3. Vadu Crişului - Cascada / Waterfall / A révi vízesés 4. Vadu Crişului - peştera / The cave / A révi Zíchybarlang 5. Vadu Crişului - vama sării / Vama Sarii / A révi Tündérvár 6. Vadu Crişului - vama sării / Vama Sarii / A révi Tündérvár 7. Vadu Crişului - baie la cascada / bath at the waterfall / Fürdőzés a révi vízesésnél

188

3

4 5

7

6

Turisztikai Turisztikailátványosságok látványosságok 1 (Bársza-jégbarlang, r. Gheţarul de la Barsa, Fekete-barlang, r. Peştera Neagră, Zapodiebarlang, r. Peştera Zăpodie), melyet mindezekért nemzeti természeti rezervátummá nyilvánítottak. Déli részén található az Eszkimó-jégbarlang (Gheţarul Focul Viu), mely országos érdekeltségű természeti csoda, érdekessége földalatti gleccsereiben áll.

A Szegyesi-völgy (Valea Sighiştelului) — Királypatak (Valea Crăiasa) térség turisztikai érdekessége komplex karsztikus domborzatában áll (dolinák, barlangok, meredek lejtők és völgyek, felbukkanó vizek). A számos barlang közül kiemelkedő fontosságú a József főherceg barlang (Peştera Măgura), melynek különlegessége egyedi földalatti látványában áll. Szegyes (Sighistel) látványos szorosai majdnem teljes egészében jelen vannak a völgyben. Sighistel völgyét természeti rezervátummá nyilvánították. A Kiskóhi (Chişcău) medvebarlangot turisztikai központtá alakították, amint azt bejárhatóvá tették. A sztalaktitok és szlagmitok gazdagsága és szépsége, a barlangi medve (Ursus spelaeus) fosszilia maradványai a turistákat vonzó helyi látványosságok részei.

A Someşului Cald hegyszorosban (a Vlegyásza, r. Vlădeasa hegység északi részén található) fekszik a Szamosbazár (Cheile Someşului Cald) szoros is, melyet a Nyugati Hegység legvadabb vidékének tartanak, és ugyanitt lelhető fel az Aragyásza-barlang (Cetatea Rădesei), melyet különleges karsztikus formái miatt szintén természeti rezervátumként ismernek el. A Vlegyásza (Vlădeasa) hegység (vagy Észak-Bihar) nehézkes kiemelkedéseiről ismert, amit jórészt a kemény, magmatikus kőzet, a magas és relatíve sima falú hegytető határoz meg. Tökéletesen megfelel a természetjárás, hegymászás céljainak, hiszen a meredek lejtők, a számos vízesés, a gyűjtőtavak és a források (Topliţa-Remeţi, izbucul Ciuhandrului, izbucurile din Valea Draica stb.) mind hozzájárulnak a természet szépségeihez ezen karsztikus körzetekben.

A Vlădeasa - és a Királyerdő (Pădurea Craiului) - hegységek találkozásánál a Jád-völgye (Valea Iadei) — Biharfüred (Stâna de Vale) turisztikai zóna található, váltakozó vadszoros kibővülő részeivel. A bizonyos tájegységeken jelenlévő meszes struktúrák adnak magyarázatot a jellegzetes barlangok kialakulására.

A hegymászásnak kedvező meredek területek (Creasta Frunţii, melyről csodálatos kilátás nyílik Remeţi községére; Creasta Cicondului, a Iadului-Ieduţul találkozásánál kialakult meredek tájegységek), a csodálatos vízesések (Jadolina, r. Iadolina; Szerenádvízesés r. Săritoarea Ieduţului; Lája-vízesés, r. Vălul Miresei) és a Lesi-, Munteni-, és Bulz-gyűjtőtavak mind-mind bővítik a turisztikai változatosságot.

A turisztikai látványosságok körébe tartozik az erdélyi orgona is (Syringa josikaea), mely tavasszal virágzik. A Jád-völgyében lévő terület, ahol ez a virág terem, ma már természeti rezervátum. A biharfüredi (Stâna de Vale) medence (mely a Jád-folyó felső részén fekszik) menedékházaival a Nyugati hegység egyik kiemelt turisztikai kuriózuma, melyet masszív sziklák népesítenek be, bükkfák és lucfenyők takarnak. Balneoklimaterikai állomása, mely 1100 méteres magasságban fekszik,

1. Cefa - lac de pescuit / Fishing lake / A cséffai halastó 2. Săcuieni - lacul Cicoş / Cicoş lake / A székelyhídi Csikós-tó 3. Lacul Leşu / Leşu Lake / Lesu-tó 4. Lacurile comunei Cetariu / Fishing lakes from Cetariu / A hegyközcsatári halastavak 5. Lacul Vida / Vida Lake / Vida tó 6. Lacul Sântimreu (Vaida) / Sântimreu Lake / Hegyközszentimrei halastó 7. Lacul de la Marghita / Lake from Marghita / Margittai halastó 8. Lacul de la Fegernic / Lake from Fegernic / Almásfegyverneki halastó

190

2 3

4 5

6

7

8

Turisztikai látványosságok

kellemes bioklímával rendelkezik, különleges ozonifikálással és oligominerális vizekkel, melyeket endokrinológiai-, légzési-, idegi problémákra és lábadozásra hasznosítanak. Ez, és a téli sportolási lehetőség számos turistát vonz a vidékre.

A Vlegyásza (Vlădeasa) hegység délnyugati részén, a Horgas-havas (Cârligaţi hegyvonulat) lábánál fekvő Aleu térség a Nyugati Természeti Park (Parcul Natural Apuseni) része. Ez főleg mesésen szép, meredek lejtőiről híres, mely számos festői vízesés otthona (pl. Nagy Phaeton-vízesés - r. Cascada Bohodeiului). A látványhoz kedvező klíma is társul. A meredek domborzat hegymászásra kitűnően alkalmas. A hegység déli végében védett botanikus kert található, ahol a különlegesnek számító “Anemone narcissiflora” is fellelhető.

A legnagyobb magasságokkal büszkélkedő Bihar hegység (1849 méteres Cucurbăta Mare csúcsával) nagyrészt kristályos palakövekből áll, mely megőrizte a gleccseres átváltozások nyomait. A Cucurbăta Mare - Piatra Grăitoare tájegységről nyílik a legteljesebb rálátás a Nyugati Hegységre. Domborzatának masszív jellege közismert. A Grăitoare (Coasta Brăiesei) délkeleti lejtőjén 5 ha-on védett növényi fajokat találunk. A Vértop térség északi része, a téli sportok űzésének széles skáláját kínálva valódi nyaraló faluvá nőtte ki magát.

Karsztikus domborzatának köszönhetően a Királyerdő-hegység (r. Pădurea Craiului) szintén turisztikai kuriózumként emlegetett. A földalatti vizek mozgása számos, turisztikai objektumként számontartott, barlang kialakulásához vezetett: Bulzi (vizes barlang), Lesvölgy, Ponoraş, Moanei, Bătrânului, Gălăşeni, Cubles, Igriţa, Osoi, Ciur-Izbuc, Ciur-Ponor, Bonchii, Cornilor.

Szorosok teljesítik ki a turisztikai látnivalók sorát: Cheile Videi, Albioarei, Cuţilor, Lazurilor.

A Sebes-Körös övezetének turisztikai befogadó képességét megkétszerezik helyzeti és infrastrukturális jellemzői, melyek fontos közlekedési csomóponttá teszik. A medence vegyes természeti rezervátuma (geológiai, állattani, és fosszíliai, változatos karsztikus domborzattal) szélesedések és beszűkülések váltakozó sorozata. A meredek lejtők (pl. a Stanul Stupului - egy több mint 80 m. magas fal, mely kifejezetten alkalmas sziklamászásra), számos technikailag jól kiépített, értékes barlang (pl. a Szelek-barlangja - 46 km, országunk leghosszabbja), a Révi barlang (1903-ban fedeztek fel), a Nagymagyar-barlang, a Sebes-Körös mellékfolyóinak mentén elhelyezkedő kis szoros-övezetek ( Mişid völgye), a festői Bratcutei völgy (mely kifejezetten kedvelt túrázó útvonal) a környék legfőbb természeti látványosságai.

Egyre nagyobb teret nyer a turizmuson belül a barlangászat, a vadvízi evezés és a sziklamászás (Rév-Sonkolyos övezetében több mint 100, újra kiépített útvonal áll a látogatók rendelkezésére). A Sebes-Körös egyes részein, különösen a Rév-Bratca szakaszon megfelelőek a

1. Băile Felix - rezervaţie de nuferi / Water lily in small pools at Felix spa / A félixfürdői tavirózsarezervátum 2. Băile Felix - nufăr / Waterlily / A félixfürdői tündérrózsa 3. Băile Felix - nufăr / Waterlily / A félixfürdői tündérrózsa 4. Băile 1 Mai - Lotusul termal (Nymphaea Lotus Thermalis) / The Thermal water-lily / A püspökfürdői Lótuszvirág 5. Băile 1 Mai - Rezervaţia Naturală “Pârâul Peţea” / Rezervation / A püspökfürdői természetvédelmi terület

192

1 2

3

4 5

4

Turisztikai látványosságok

körülmények vadvízi evezésre és a kajakozásra.

A Pădurea Craiului délkeleti végén, az azonos nevű község közvetlen közelében található Meziad-barlang szintén természeti rezervátum. Országunk egyik legnagyobb barlangja, mely több szintes folyosóival ejt ámulatba.

A Codru-Moma-hegységbeli Vaşcău Karsztikus Fennsík karsztikus domborzatának és a Călugări forrásoknak (dolinák, eróziók) köszönheti hírnevét, melyek geológiai és geomorfológiai csodaszámba mennek, és rengeteg turistát vonzanak a környékre.

A Fekete-Körös Dumbrăviţa zónája szintén karsztikus képződményei és festői tájai miatt közkedvelt színhelye a túráknak, az agroturizmusnak, a sporthalászatnak, a vízisportoknak és a vadászatnak.

A síkság domborzati változatosságának hiányát nagyszerűen helyettesíti a növényzet és a vizek sajátossága, melyek különleges együttese kivételes képet ad. Az említett növényzet legnagyobb részét gyepes és erdős részek alkotják. Fontos turisztikai látványosság a tavak vízi-, és mocsári növényzete.

Kiemelkedő a Cséffa-tavak területeinek nagy vízfelületei, erdőtisztásai, és növényvilága (nád, káka és gyékény). A vizes területek a Cséffa Természeti Rezervátum (Cefa - Rezervaţia naturală), Pădurea Rădvani halastavak mocsári növényzetük mellett különböző madárfajaikkal és fűnövényzetükkel (Salicornia Herbaceea, Artemisia Maritima, Festuca pseudovina) is hívogatólag hatnak.

A fás területek állatvilágának némi egyhangúságát oldja fel az igen nagytestű fácánok és őzbakok jelenléte, valamint a vízi állatvilág gazdagsága, mely kedvez a sportturizmust, vadászatot és halászatot választóknak. A legfontosabb halászhelyek a Cséffa III, Cséffa IV csatornák, valamint a cséffai halastavak közelében található gyűjtőcsatorna. Cséffa az egyik legjobban felszerelt központ (2 medence, mindkettő 6 ha, ponttyal, kárásszal, csukával és harcsával). Jól felszereltek még Livada, Gepiu, Apateu, Miersig, Paleu, Leş, Valea Popilor és Săldăbagiu tavai, melyek leginkább kárásszal és kis pontyokkal népesítettek.

A Szárazér-Berettyó-Érmihályfalva övezet legjelentősebb látványosságai szép számú tavai, természeti rezervátumai, hagyományos borospincéi, és a vadászathoz szükséges állatállomány.

A hidegvölgyi vízhálózati övezet (Szalacs) és a Csikósi-tó (Székelyhíd) védett részei a Szárazér völgyének, mely jellegzetesen mocsaras terület volt. Maradványait az erre jellemző növényvilág máig megőrizte.

A Szárazér völgyében számos helyen űzhető a sporthlászat: Jankafalván és Biharvajdán (Diószeg mellett), Nagykágyán (Székelyhíd mellett), az Albison és Apátkeresztúron. A kárász, ponty, koncér, harcsa és csuka a legjellemzőbb halfajok.

Podgoria Diosig sík- és dombvidékes övezete

1 2

4

5 1. Băile 1 Mai - vedere aeriană / Aerial view / Püspökfürdő madartávlatból 2. Băile Felix - biserica ortodoxă de lemn (1785) / The orthodox wood church / Ortodox fatemplom Félixfürdőn 3. Băile Felix - biserica greco-catolică de lemn / The Greec-Catholic wood church / A görög-katolikus fatemplom Félixfürdőn 4. Băile 1 Mai - Ştrandul Venus / Venus lido / Püspökfürdői Vénusz strand 5. Băile Sarcău / Sarcău Spa / Szarkói termalfürdő 6. Băile Felix - Ştrandul Apollo (1896) / Apollo lido / A félixfürdői Apolló-fürdő 7. Băile Felix - vedere aeriană / Aerial view / Félixfürdő madartávlatból 8. Băile Felix - ştrandul Padiş şi ştrandul Internaţional / Swiming pool / A félixfürdői Padisés International strandok

194

3

6

7 8

Turisztikai látványosságok

kedvezően hat Diószeg, Székelyhíd és Szentjobb borászati központjainak termelésére. Kutatások bizonyítják, hogy már a XVI. században jelen volt a szőlőtermesztés. A környék borainak legjelentősebb nevei a Fehér Leányka, Olasz Riesling, Királyleányka és az Otonel Muskotály.

Mihályfalva környéke borvidékéről híres, mely vetekszik a hagyományörző Károlyok alföldjével. A XVII. században a szőlőtőkéket szőlőkertekbe rendezték, elválasztva más megművelt földektől. Az itt található bortermelői központban Királyleányka és Măderati Mustos borokat állítanak elő. A közeli almaszegi Természeti Rezervátumban az országban egyedülállónak számít az itt honos atlanti-mediterrán növény, a “Corynephorus conescens”. A Şimian és Văşad tavakon sporthalászati lehetőség is nyílik.

Az egyik legértékesebb turisztkai zóna, a Félix-Május 1 balneáris központ, mely körülbelül 8 kmre fekszik Nagyváradtól. Különlegessége termál-, ásványi- és radioaktív vizeinek tisztító és kúráló hatásában áll, melyek hőmérséklete akár a 49 °C-ot is elérheti.

A kellemes klíma és a nagy kiterjedésű lombhullató erdők növelik a hely különleges hatását. A komplexum több mint 4000 ember ellátására alkalmas. 8 kezelési alapot kínál, othhont ad egy regeneráló kórháznak, számos hotelnek, szórakozóhelynek és étteremnek.

Camping, úszómedence, sportpálya emelik a környezet színvonalát. A kezelőközpontok elektroterápiás, kinetoterápiás, hidroterápiás, aeroszolos berendezésekkel, masszázsszalonokkal, parafinos pakolásokra alkalmas termekkel vannak ellátva, így a szolgáltatások bő választékát nyújtják legfőképpen a reumatikus, nőgyógyászati és neurológiai problémák kezelésére. A püspökfürdői növény-, és állatvilág ritkaságai, a védett Lótuszvirág (Nymphaea lotus thermalis), csiga (Melanopsis parreysii Muhlfeld), racovitai piros hal (Scardinius erythrophtalmus racovitzai) is számos turistát vonz.

A Pece-tó (termeszetvédelmi terület) az egyetlen természetes termál ökoszisztéma Európában.

A tenkei Balneoterápia-központ 36 km-re Nagyváradtól, a Fekete-Körös mellett húzódik. Több gyógyhatású, természetes ásványvízforrással rendelkezik, melyek nyugtató bioklimatikus hatásuk miatt széles körben ismertek. A közvetlen közelében található Goronistei Nárcisz Rét (természetvédelmi terület) szintén fontos turisztikai látványosságnak számít.

1. Ştrandul cu valuri din Băile 1 Mai (cel mai vechi din România~ 1835) / The pool with artificial waves in 1Mai (the oldest in the country) / A püspökfürdői (Május 1) hullámfürdő (Románia legrégibb ilyen jellegű, mai is müködő létesítménye ~1835) 2. Aqua President 3. Băile Felix - Ştrandul Felix/ Felix pool / A félixfürdői Felix-strand 4. Aqua President 5. Băile Felix - Ştrandurile cu apă termală Apolo (1896) şi Felix / The thermal water swiming resorts in Felix spa “Apolo” (1896) and “Felix” / Az Apolló- (1896) és Felix termálstrandok 6. Băile 1 Mai - Ştrandul Venus/ Venus swimming resort / A püspökfürdői Venus-strand 7. Băile Felix - Ştrandul cu apă termală Apolo (1896) / The thermal water swiming resort in Felix spa “Apolo” (1896)/ Az Apolló(1896) termálstrand 8. Băile Sarcău / Sarcău Spa / Szarkói termalfürdő 9. Scăldat pe malul Crişului Negru, la Ginta / Bath at the Crisul Negru river at Ginta / Gyantai fürdőzés a Fekete Körösön 10. Scăldat pe malul Crişului Repede, la Oradea/ Bath at the Crisul Repede river at Oradea / Fürdőzés a Sebes Körösön, Nagyváradon

196

1 2

3

4

5 6

7

8

9

10

Colecţii muzeale / Museum Collections / Múzeumi gyűjteményei 1. Salonta - Nagyszalonta (Arany Porta); Sălacea Salacs; 3. Salonta - Nagyszalonta (Arany János); 4. Izbuc (Burta Marţian); 5. Săcueni - Székelyhíd; 6. Galoşpetreu - Gálospetri; 7. Chişcău (Flutur); 8. Curtuişeni - Érkörtvélyes; 9. Beiuş - Belényes; 10. Remetea - Magyarremete; 11. Cefa - Cséffa; 12. Tinca - Tenke; 13. Valea lui Mihai - Érmihalyfalva; 14. Şimian- Érsemjén 1 3

4 5

2

6

198

7

8 10

12

13

9

11

14

Moara de la Sﾄブd / The water mill from Sﾄブd / A szﾃｳdi vﾃｭzimalom