„a tér és a hely között az a különbség, hogy a térnek száma, a helynek arca van. a tér mindig geometriai ábra. a hely mindig festmény és rajz, és nincs belőle több, mint ez az egy. a térnek képlete, a helynek géniusza van. mert nemcsak természet és környezet, föld, talaj, éghajlat, növényzet, vizek, hegyek és mindez együttesen. a hely nemcsak az, ahol a dolgok vannak. a hely barátságos, vagy ellenszenves, félelmetes, vagy szelíd, nyugodt vagy fenséges, és a nyelvnek alig van jelzője, amit ne lehetne a helyre alkalmazni. két egyforma hely éppúgy nincs, mint megismétlődő pillanat.”
Hamvas Béla a hely szelleméről
„a hely nem fényképezhető, mert ami a fényképen marad, nem a hely, csak annak térképe.”
Hamvas Béla
mayerhof katonai térkép 1783/84
„kyrwától máriahalomig”
„a térkép megkísérli a helyet és a teret egzaktul egy nevezőre hozni, olyan egyezményes jelekkel, ahogy a hangjegy leírja a zenét. ”
Hamvas Béla
falu panorámája a szőlő-hegyről 1949-ben
‘terra keroa’ [1255]: a tatárjárás előtt királyi várbirtok
‘kerwa’ [1270]
‘kyrwa’ [1400]
‘kirba’: a török hódoltság idején
‘kirva’/ ‘kirua’ [1783]: szláv eredetű, jel.: görbe
‘kerwa’, ‘kirwey’,’kirwall’: német tájnyelvben
„egészen dombos vagy úgy nevezett púpos vidék” a helységnév miatt a lakosok állandó gúnyolódásnak voltak kitéve
‘máriahalom’ [1936]: Szűz Mária kultusz (sarlós boldogasszony kápolna a falu határában) + dombos táj
XVI. század - szlovákok
XVII. század - a falu feltehetően elpusztult
XVIII. század - Württemberg tartományból katolikus németek
1946 - kitelepítettek 640 sváb embert
„a híres kirvai fehér bor eljutott a monarchia több területére is egészen addig, amíg a filoxéra el nem pusztította a szőlőket. körte, alma és szilva termelése is jelentős volt ebben az időszakban. emeletes présházaiban gabonát, gyümölcsöt, bort egyaránt tároltak.”
„száz dombot hord falum tája ám, ki munkát áldoz rája: verejtékért fizet bőven lágy kenyérrel és szőlővel.”
jellemző növények
sikárfű: kemény gyökere a súroló kefék nyersanyagát adta
fűzfabokrok: vesszőiket télen kosárkészítésre használták fel
—várhidi bácsi még metszette egykor a patak partján található sok fűzfabokorról a gallyakat, hogy azokból különböző használati tárgyakat készítsen—
helyszín: máriahalom, komárom-esztergom megye DK-i részén, a bajnai- medencében helyezkedik el
népesség: 674 fő
tengerszint feletti magassága: 171m
térszín: lösz borította medencedombsági táj, [agyag és lejtősen
rétegzett homokos- kőzettörmelékes lösz]
ásványi nyersanyag: vakoló homok
talajminőség: a löszön képződött barna mezőségi talajok, a kötött vályogtalajok, az öntéstalajok nagyrészt meghatározzák a mezőgazdasági művelési ágazatait
termelés: szántóföldeken gabonafélék, a falu DNY-i részén gyümölcs- és szőlőtermesztés folyik
erdő: cser, tölgy, [fenyő]
csapadékmennyiség: kevesebb, mint 550mm, a csapadék egy része már a hegységen átkelve lehullik és a tenyészidőszakban a szükséges csapadékmennyiségnek csak a fele esik le a térségben
vizek: a táj vizei kemények, az árvíz a rétek eliszaposodásával jár
uralkodó szélirány: ÉNY, É-i [a medence szélárnyékban van]
éghajlat: mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz, évi középhőmérséklet 9,7°C, napsugárzás időtartama 1980 óra, gyakoriak a májusi fagyok
a helyszín előtt húzódó pincesor
helyszín: máriahalom, hrsz.: 02/1 [különleges turisztikai] terület: 4300 m2
közművesítettség: teljes helykijelölés
a területen legfeljebb 2 építményszintű épület építhető
hész: a belterülethez közvetlenül kapcsolódóan, a település keleti részén, a pincesortól délre található terület [0,43 ha]. a turisztikai besorolás alapján a sportolási és turisztikai szolgáltatások széles, --de a környezetet nem terhelő és nem zavaró-- funkciói valósíthatók meg. a területen az átmeneti ott tartózkodást szolgáló szállásépületek, valamint szociális funkciók mellett, ellátási, vendéglátási funkciójú épületek, szolgáltató épületek, valamint idegenforgalmi, bemutató, oktatási épületek és sportcélú létesítmények helyezhetők el.
szabályok és engedélyezés: nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, amelynek mérete nem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot
megengedett max. szintterületsűrűség: 0,4 - 0,7
tervezett max. építménymagasság: 4,5 - 6,0 m
tervezett beépítettség: 20 - 30%
beépítés módja: szabadonálló
min. zöldfelületi arány: 60%
vízió
nyári
mi egy közösséget formáló tér, mely lehetőséget biztosít az egy közösségben élőknek, hogy megismerhessék egymást, tudjanak egymásról, tanuljanak egymástól, közösen főzhessenek és együtt étkezhessenek miért
aktív közösség kialakulásának szorgalmazására, melynek tagjai figyelnek egymásra, kapcsolatokat alakíthatnak ki, elkezdenek kommunkikálni egymással kinek
idősebbeknek, akik igény vagy segítség nélkül már nemigen fognak hozzá bizonyos ételek elkészítéséhez, lekvár befőzéshez stb. és fiataloknak, akik nem tudják hogyan fogjanak hozzá
Anna
a kert eddigi funkciói: pince - kisház - tyúkól konyhakert - gyümölcsös
a nyári hívószavai: pitvar - füstös sütőház - nyári konyha ‘nyári’ gyümölcsszárító - gyümölcstároló konyhapavilon - teaház
máriahalom petőfi sándor utcai pincesorának túloldalán elhelyzkedő, szintén présházakkal határolt területén, egy gyümölcsös- és veteményeskert adja, az azt kiszolgáló konyhaépítmény helyszínét
beépítési koncepció: terület használatából adódó funkcionális elhelyezés, logikus víz és áramvételi lehetőségek szem előtt tartása
környezeti kapcsolatok: présházak sora, befolyásoló természeti elemek [patak elhelyezkedése, esetenként való kiöntése, szélirány stb. figyelembe vétele]
igazodás: a pince, a tyúkól, a konyhakert és a gyümölcsös elhelyezkedése, egymástól való távolsága és kihasználtságának vizsgálata
működés: ideiglenes tárolás [aszalási, szárítási lehetőségek kialakítása], nyárikonyha [munkaasztal, mosogatás, sütés főzés és feldolgozási lehetőségének kialakítása]
használat: megfelelő anyagok, padló [tisztíthatóság], tető [tűzállóság], tűz [főzés, sütés, füstelvezetés], víz [mosogatás, szürkevíz elvezetés], bútorok [“rakodó padka”, pokróc, asztal, fatárolás, növényszárítás] használaton alapuló tervezése, kialakítása
“na tűz az lesz, az mindig van”
—az ember léptékű természet, a kert és az ott közösen eltöltött idő, pozitív hatással van a közösségek kialakulására—
elnevezések
kerti/nyári konyha
bothy, baccus jel.: backhouse, kunyhó, hátsó, koszos konyha
eredet: angolszász
abuhan jel.:“hely, ahol a hamu van”
eredet: filipín
jelentés
nyári konyha: [néprajzi lexikon] olyan egy, vagy kéthelyiséges épület, amely tehermentesíti a háztartást a nyári időszakban a sütés és főzés által generált szagok, meleg és piszok alól
kürtőajj, füstösajj, füstös jel.: épület kémény alatt
eredet: tápióság
19. századtól jelentek meg a nyári konyhák
virágkoruk az 1850-es évektől az 1930-as évekig tartott
elődje, az ekkor már széles körben elterjedt sütőház [16.sz.]
életmódtól függően, paraszti használatban,ahogy a kamrába kerültek a lakószobák idejétmúlt berendezési tárgyai, úgy a nyári konyhába szorultak a konyhából kiszoruló
tüzelőberendezések
főúri háztartásokan, személyzetet és jólétet feltételeztett
egyéb megjelenő melléképületek a füstölő, a tejkonyha vagy tejház, a mosókonyha és a gumós pince, melyet zöldségek, gyümölcsök és diófélék tárolására használtak
kialakulásában nagy szerepet játszott a technológiai újítás, a nemek szerinti munkavégzés és a kertkúltúra fejlőséde
lényegi eleme a közösségi jellege, mint informális élettér, ahol a családtagok és a közeli ismerősök, rokonok együtt lehettek, tartósítottak, savanyítottak, befőztek
főként a nők élet- és munkatere volt, az általuk végzett munka eredménye pedig eladható, megehető termék lett, amellyel akár kereskedni is lehetett
átmeneti formák: udvarra helyezett sparhelt, lakodalmi főző sátor, kemence előtetővel
megjelenik egy állandó építmény, amiben kemencéket építettek, tűzpadkával, katlannal, éppen olyat amilyet bent a házban elfalaztak, lebontottak, később ide került a csikótűzhely, az asztalsparhelt, majd a gáztűzhely a nyári főzés és más ház körüli munka [pl.:mosás] elvégzésének helyszíne
a 60-as évektől, a kockaház elterjedésétől fogva gyakran lakó funkciót is kap
ezek a formák és az átmeneti megoldások, egymással párhuzamosan léteznek, --nem kizárólagos időszakokban-- a társadalmi, gazdasági és történeti tényezők függvényében
“ amikor külsőleg alakult a régi épület képe, akkor belsőleg is megszüntették a szabadkéményt, mert otrombák voltak, hogy úgy mondjam. még nádtetővel elment, de mikor már cserép alá tették a házat, ahhoz már ciclinderkéményt építettek. az már nem bírta volna el azt a füstmennyiséget sem, amit a kemence, meg a szsabadtűzhely leadott. ezért vált szükségessé, hogy megosszák a tűzhelyeket” [azaz, hogy áthelyezzék a kemencét és a sparheltet a nyári konyhába]
tápiószecső
Sütőháza k
nyári konyhák általában különálló épületek, ritkábban, a lakóház hátsó szárnyához, vagy az épület frontjához csatlakoznak
általában téglalap alaprajzú, 45-75 négyzetméteres, egy vagy kétemeletes, oromfalas épület
legtöbbször a favázas szerkezetük volt, de léteztek a tégla-, borona- és kőfalú építmények is néhol étkezésre szólító, csengőt rejtő kupolát is építettek tetőhöz
4 4
4 4
A sütőházakkaL a szakirodalo m meglehetőse n mostohá n bánt, igen kevés adat van róluk GILYÉN Nándor idézzük: a sütőházban „belü csak a kemencét találjuk melléépítet katlannal." 13 1 Mint azt az előző bekezdésünkben írtuk , a vásárhelyi tanyavilágban ez csak részben igazolható „A sütőház legtöbbször a tele k házza szemközt i oldalá n áll Ugyanide kerü l a nyár konyha is E ké épülete gyakran egyesítik , ilyenko r a kemenc e sokszo r az épülete n kívü van, csak tüzelőnyílás a mara d benn."132 PÁLL István a Szabolcs megye gyűjtésére hivatkozva fogalmazta : „Az egyedü áll ó sütőházak között összeírtak vályog, paticsos és sárfal ú épületeke t is." A tetőhéjazatuk : nád, zsindely, zsúpos szalmás , deszka, és cseréptetős Kéményü k fa és kő.133
rácz tanya nyári konyhájának alap és metszet + Bezdán Sándor nyári konyhájának alap és axonometriás rajzai
32 kép A Rácz-tanya nyár konyhájának bejárata
“hát tulajdonképpen, az amit megépítettünk pincével, hát tulajdonképpen használják ma is ezt a szót, hogy nyári konyha. tehát ennek egy része, ez olyan 3x12 vagy 15 méter hosszú, nem tudom pontosan. ez tulajdonképpen tartozott egy ilyen kicsi rész hozzá, ami egy 3x3 méteres és ezalatt van csak pince. mellette egy tüzelőtárolónak van helye és mellette volt egy tyúkól és egy két fakkos disznóól, akkor még a háztáji gazdaság nagyon jól működött, hiszen abból élt az ember, amit megtermelt, meg amit felnevelt. hát a nyári konyhának az volt a szerepe tulajdonképpen, ott volt nekem a gáztűzhelyem, és amikor... palackos volt? palackos igen. és amikor befőzés volt, akkor én azt ott végéztem, vagy például tyúkot kopasztottam, és akkor azt ott csináltam. vagy kint az udvaron, vagy ott csináltam”
32 kép A Rácz-tanya nyár konyhájának bejárata
Vásárhelye n a sütőház - nem tévesztendő össze a sütőkonyháva - az udvaron , általába n a tanyaházza l szembe n álló magányo s épüle t volt A sütőhá z szó utols ó szótagja jelzi , hogy önáll ó épület amelyben az esetek nagyobb részében belü fűtő s kemence került , míg az előtérbe n a konyhai tűzhelye k foglalta k helyet, amelye k vagy a közös nyitot t kéményhez, vagy a kaminho z csatlakoztak , illetv e önáll ó füstelvezetőve l rendelkeztek Ez utóbb nem mindi g jelentet t különáll ó kéményt , hane m példáu a beépített csikósparhe bádog füstcsövé az oldal - vagy végfa áttöréséve a szabadba ki vezették A sütőházat, mive l ezek födémme bíró padlásol t épülete k voltak egész évben használták Vályogbó l és téglábó l építették , cseréptetővel A hódmezővásárhely tanyavilágbó két , mé g jó dokumentálhat ó sütőháza t mutatun k be Ezek két típus alkotnak A 35 kép Tárkán y Szűcs Sándor , Tanya 1069 számú a Kenyere-part határban , a tanyaházzal szembe n áll ó sütőházá t mutatja A tanya épületegyüttes t 1898-ban, vályogbó építették A sü35 kép Tárkán y
131 GILYÉN Nándor-MENDEL E Ferenc-TÓT H Jáno s 1975 96 (Lásd mé g a 164. 165 és
167 ábrát.
132 GILYÉN Nándor-MENDEL E Ferenc-TÓT H Jáno s 1975 96
133 PÁLL István 1987 2 94
interjú részlet P.A-néval
a kerti konyhák abban különböznek az egyszerűbb grillező helyektől, hogy komplex konyhafelszerelést építenek fel bennük mosogatóval, munkapulttal együtt
fő, hogy a sütés-főzésnek minden eszköze kéznél legyen, és az ételt készítő ne izolálódjon el a vendégektől
lehetett benne vagy hozzáépítve kemence, rakott katlan, kémény, illetve tűzhely
bejárati nyíláson kívül a konyha mind a három oldala körbe volt építve padkával, erre rakták az edényeket és a kenyeret hűlni
nyáron, erre a padkára ültek a felnőttek, hogy elfogyasszák ebédjüket, a gyerekek pedig földre terített pokrócokra telepedve ettek
berendezésük áttekinthető és egyszerű
központi eleme a több ember leültetésére, étkezésére és munkavégzésére alkalmas asztal
egyéb mozdítható darabok, székek, fellépők és egy ruha- vagy növény szárításra alkalmas állvány is helyet kap
“gondolkodtam rajta, hogy odaadom a cigányoknak, de aztán eszembe jutott, hogy itt a nyári konyhában meg jók lesznek”
idős hölgy, a hímzett falvédőkről, úri
“télen öléskor nagyon jó volt a nyári, mert nem lett a lakás piszkos, zsíros” mende a ‘nyárik’ legtöbbször olyan nagyok voltak, hogy még a vendégeknek is ott tálaltak disznóölés alkalmával
a nemi szerepek változása, a szülők feladatkörének alakulása
a család összes tagjának bevonásasa az ételkészítésbe, tapasztalat és tudás átadás
kerti konyha az ételkészítés és vendéglátás mellett, rekreációs tér, társasági színhely
egyszerre több feladat párhuzamos lebonyolítását biztosítja, például gyerekfelügyelet, tanítás és ételkészítés
a hagyományos ételfajták készítésének divatja, a kert szeretete, a befőzések szabadtérre koncentrálása
magyar kerti konyhák legtöbbször az elsorvadó nyári konyhák funkcióit veszik át napjainkban
felértékelődik a saját készítésû élelmiszer, a környezetvédelem, fenntarthatóság és az egészségtudatos étkezés, a növények szerepe, a nem nagyipari állattartásból származó húsfélék a saját részre megtermelt zöldségek és gyümölcsök fogyasztása nő, feldolgozásukhoz pedig szükség van egy megfelelő térre párhuzamosan felértékelődik a közösségi főzés, a szabadidő eltöltésében a szalonnasütés, bográcsozás, az ételek közös elôállítása társaságban, ennek megvalósításához és a lakóház megkíméléséhez szükséges a régi nyári, vagy a kerti konyha mai kontextus
“kockacukor terítő és talapzat, tányér, villa, kés és kanál. lehet ebédelni.” alkotó: Révész László kortárs értelmezés képzőművészet
23. ceredi nemzetközi kortárs művésztelep kiállítása 2018: ‘nyári konyha’
a ceredi művésztelep alkotói a ceredi családoknál található nyári konyhákat mint művészeti alapanyagot kapták meg
helyspecifikus installációtól a szocio-art és videoinstallációig tart a művészek által választott kifejezési forma a művészek, a lakók és az építmény tárgyi és szellemi kultúrájának, működésének megértésével párhuzamosan készítették alkotásaikat
‘a házigazda idős néni, leül a nyári konyha díványára, mi is mellé telepedünk. beszélgetünk. a kredencen fénykép, az unoka fényképe. a ceredi nyári konyha olyan hely, ahol a konyhafunkción túlmenően a családi életnek is jelentősége volt. a sarokban modern, LED-tv, előtte műanyagvirág. húsleves fő, nyolcvanon túl is a néni lát neki a főzésnek. az eszcájgok a helyükön, szépen sorban, függnek egymás mellett. kék, barna fedők, fehér tésztaszűrő, merőkanál. minden együtt, elérhető távolságban. az idő nem állt meg. bejárjuk a kamrát, benézünk a tisztaszobába is. sokan vagyunk, kitérünk, félrehúzódunk, a kíváncsiságunk eleven, mindent látni akarunk. van olyan ház, amit már nem laknak. nemrégen még lakták.’
előkép
a ház koncepciójának alapja az egyszerű geometria, amely a technológiai és szerkezeti részleteken alapul
napsütötte órákban gazdag területen helyezkedik el, belső klímájának fenntartását a túllógó tető segíti, mely elegendő árnyékot biztosítva, megóvja a falakat a felmelegedéstől
a belső térben a különböző hőtermelő funkciók --pl.: főzés, zuhanyzás-- a belső kürtőkkel kerültek összeköttetésbe, mely a hirtelen termelődő hőt kivezeti a lakótérből
az első formatervezett, üzemben gyártott széria hétvégi ház modulhálóra illeszkedő elemeivel több alaprajz variáns alakítható ki
fő szerkezeti eleme a tartószerkezetet jelentő szögacélváz keret, míg a külső térelhatároló elemek anyaga farost szendvicspanel lefedése hullámosított alumínium lemez, melynek szellőztetett héjalása nem igényelt külön hőszigetelést könnyű szerkezetük gyors felépítést biztosított előkép
forrássok, képjegyzék
Abafáy-Deák Csillag: Háztűznézőben. Ceredi Nemzetközi Kortárs Művésztelep. 2018. tiszatajonline.hu, 2019/10/25
Cseri Miklós, Bereczki Ibolya, Kovács Zsuzsa [szerk.]: Ház és ember. Szentendre, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. 2009.
Dr. Kasza Sándor, Fűrészné Molnár Anikó [szerk.]: Komárom-Esztergom megye kézikönyve. Hatvan, Alfadat-Ceba, 1997.
Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I-II. Budapest, Akadémia kiadó, 1978.
Hamvas Béla: Az öt géniusz. https://www.hamvasbela.org/2012/07/hamvas-bela-az-ot-geniusz.html utolsó letöltés ideje: 2021.01.23.
Magyarország Kormánya: Lakossági tájékoztatók. Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek 2017.01.01-től. 2017. e-epites.hu, 2019/10/27
Máriahalom község Önkormányzata: Településrendezési terv. Helyi építési szabályzat. 2010. mariahalom.hu, 2019/11/05
Murczin Evelin - Építőművész szak, MA szakdolgozat: ’halom Kistelepülések közösségi élet-terének átértelmezése. Budaoest, MOME, 2019.
Nagyné Batári Zsuzsanna: A nyári konyha és kontextusa. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2018.
Dr. Wagenhoffer Vilmos: Kyrwától Máriahalomig /a község vázlatos története/ Máriahalmi Faluvédő Egyesület, 2006.
kép [03.old]:
kép [04.old]:
kép [05.old]:
kép [06.old]: kép [07.old]: kép [08.old]:
kép [09.old]: kép [10.old]: kép [11.old]: kép [12.old]: kép [13.old]:
kép [14.old]: kép [15.old]: kép [16.old]:
kép [17.old]: kép [18.old]: kép [19.old]:
kép [21.old]: kép [23.old]:
kép [24-5.o.]:
kép [27.old]:
kép [28.old]: kép [29.old]:
kép [30.old]:
róz lin, 35mm, Csórompuszta, 2018 [saját felvétel]
tavasz, 35mm, Máriahalom, 2017-2018 [saját felvétel]
nyár, 35mm, Máriahalom, 2017-2018 [saját felvétel]
ősz, 35mm, Máriahalom, 2017-2018 [saját felvétel]
tél, 35mm, Máriahalom, 2017-2018 [saját felvétel]
térkép, Dr. Wagenhoffer Vilmos: Kyrwától Máriahalomig /a község vázlatos története/ Máriahalmi Faluvédő Egyesület, 2006. falu panorámája, Dr. Wagenhoffer Vilmos fotógyűjteménye
betakarítás, Dr. Wagenhoffer Vilmos fotógyűjteménye
betakarítás, Dr. Wagenhoffer Vilmos fotógyűjteménye
pincefal, 35mm, Máriahalom, 2016 [saját felvétel]
pincefal, 35mm, Máriahalom, 2018 [saját felvétel]
cicka, 35mm, Máriahalom, 2017 [saját felvétel]
fűz, 35mm, Bodrogkisfalud, 2018 [saját felvétel]
térkép, Dr. Kasza Sándor, Fűrészné Molnár Anikó (szerk.): Komárom Esztergom megye kézikönyve. Hatvan, Alfadat-Ceba, 1997. légifotó digitál, Máriahalom, 2014 térkép, Máriahalom [saját rajz] helyszínfotó digitál, Máriahalom, 2018 [saját felvétel]
ANNA 4, Szabó Anna festménye tűzrakás, ‘stég’ építés HW, Bodrogkisfalud 2018
fortepan 30497
lekvárbefőzés, [www.tivadar.hu/archgaleria]
fortepan 3890
gáztűzhely, Budapest 1930
[Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára]
szabadkémény kemencével, fotó: Bárdosi János Sótony 1969
[CC-BY-NC -SA @ Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum, Szombathely]
kép [31.old]:
Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa [szerk.]: Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. 44-45 old. [Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009]
kép [33.old]: kép [34.old]: kép [35.old]:
kép [37.old]: kép [38.old]: kép [39.old]:
kép [40.old]: kép [41.old]: kép [42-3.o.]:
kép [44-5.o.]:
kép [46-7.o.]:
fortepan 142765
mangalica, 35mm, Hódmezővásárhely 2019 [saját felvétel] máriahalmi disznóvágás, Dr. Wagenhoffer Vilmos fotógyűjt.
építőtábori lakoma, ‘merengő’ pavilonépítés HW, Csopak 2016 artcolony-cered.com tiszatajonline.hu
fortepan 9293
kukoricagóré, [mek.oszk.hu]
“Archetypes and Free Plan: Orinda House by Charles W. Moore” [socks-studio.com] [2db]
‘varia’ ház, Callmeyer-Rojkó: Hétvégi házak - nyaralók [Műszaki Könyvkiadó, 1972] [2db]
nest we grow, [archdaily.com] [2db]
tanulmány
tervezés építés