épített- és --a hozzá szorosan kapcsolódó-- természeti környezet
~55p [mome], budakeszi, telki, perbál, tinnye, úny felől
~60p óbuda, pilisvörösvár, piliscsaba, tinnye, úny felől
élelmiszerbolt gregorék boltja kakukk presszó
zöldséges telefon fülke bázis buszmegálló pékség
autós/gyalogos bejárat
vetemény
kerítés menti növényzet
nádas
szilvafa
almafa
körtefa
meggyfa
cseresznyefa
barackfa
telepítés a ‘nyári’ a pincével párhuzamosan, míg a tyúkólra merőlegesen helyezkedik el a három építmény közrefogja a kerti munka kiemelt helyszínét, a főzéshez szükséges alapanyagok forrását, a veteményest
‘az alak mozdulatlan, csak megjelenése táncol.’
Weöres Sándor, egysorosok és más aforizmák, XXXVIII.
koncepció
konyhamag + tető
~ a tömeg/mag állandó, a felhőt/tetőt környezete alakítja.
vízió
mag placc
mag
körbejárható, körbeállható, szabadonálló tömeg a munkafolyamatok térben logikusan elkülönülnek
alkalmas 4-8 ember egyidejű összehangolt közös főzésére
különböző tevékenységek párhuzamos végzésére placc
fedett, téglaburkolatú, szabad felhasználású tér nincsenek fixen elhelyezett bútorok, épített elemek akár szőnyegleterítős töröküléses étkező, akár workshop tér bakokra állított munkaasztalokkal
tető sátor, nyereg, félnyereg, ideiglenes vagy állandó feladata a védelem az eső és a tűző napfény ellen anyagában fontos kitétel, hogy tűzálló legyen ellenálljon a fagynak és az UV sugárzásnak ne hevüljön fel, temperálja a tér felmelegedését mérsékelje a zuhogó eső, jégverés hangját
variációk tetőre + esőre
félnyereg eresz, összefolyó mentes fedést biztosít és különböző tetősíkok
illesztése sem bonyolítja szerkezetét
egyirányú lejtéséből adódóan a patakmeder felé tudja vezetni a tetőre érkező csapadékot, a talajlejtés segítségével
méretezés védelmet nyújtson a téglaplacc és ezáltal a konyhamag és az ‘étkező’ tér számára
asztalból pult
I. moduláris feldolgozóasztal állítható akasztós növényszárító drapériával, mozgatható tároló elemekkel, a pult aljához rögzíthető akasztós ‘fiókokkal’
II. lineáris munkapult különböző rendeltetésű felületek [tűzhely, mosogató, tálaló és feldolgozó munkapult] sorolása
a pult tömegének negatív tereiben kialakul fáslyuk és helyet biztosít különféle tárolók, eszközök számára
mag mag
a mosás/tisztítás, a feldolgozás, a főzés/sütés és a tálalás folyamatának folyamatos körforgása, az ezekhez szükséges felületeket és a tömeg egészét egy ‘szigetté/maggá’ formálja
a folyamatok egyenrangúak, így a négy különféle rendeltetésű felület mérete, egyenlő
a pulton lévő funkciók használatához szükséges eszközök tárolása, a tömeg négy oldalába süllyesztett --különböző méretű-- ‘lyukakban’ történik
tűzmag: a konyhamag épített tűzhelye
“vagyon egy spar ofen kementze, a mellyen vagyon két vas ajtó, egy Rehr”
kolozsmonostori uradalom, 1839
“sok gazdasszony czirógatta már —mióta a takaréktűzhelyek föl vannak találva— kedves életpárját mind addig, mig nem hozott neki pestről vagy más városból ollyan konyhai diszbutort, melly se füstöt, se lángot nem mutat: melly sokkal kevesebb tüzifát emészt: mellyen nem kell a pecsenyét nyárson forgatni, mellyen nem kozmásodik meg az étel és a mellynek barlangjaiban főzéskor csibét, libát, bélpecsenyét, kolbászt, hurkát, pogácsát, rétest stb. olly könnyü szerrel lehet megsütni, hogy ugyszólván nincs is mind ezen jófalatok megsütésével egyéb vesződés: mint betenni, [s annak idejében kivenni] a kemencze bőségü tűzhely-fülkébe vagy magyarán mondva rérlibe. ...”
Dienes Lajos, kortás újságíró Vasárnapi Újság, 1857. 33. szám
elnevezések
hivatalosan: takaréktűzhely sparherd [18.sz. Németo.] sparhelt [19.sz. Kisalföld] sporhert [19.sz. Nógrád]
szóbeszédben: vaskonyha [1810 körül]
masina [1820 körül] vasspór, vasfűtő, pléhfűtő spórkonyha [1850 körül]
1550-ben az olasz Geronymo Cardano említi először a vaslemezes takaréktűzhelyt, melyet az újkor legjelentősebb műszaki újításai közé sorol
16. századi feltalálása azonban még nem jelentette elterjedését
a 18. század végén európa-szerte jelentős erőfeszítéseket tettek a fatakarékos kályhák és fözőtűzhelyek kikisérletezésére és elterjesztésére a kulcsszó a takarékosság, innen ered a sparherd, magyar fordításban takaréktűzhely elnevezés
a takaréktűzhely az ipari termelés jellegzetes terméke, amely a 19.századi kapitalista fejlődés során terjed el széles körben és jut el a parasztság lakóházaiba is készítés szerint elkülönítünk épített- és hordozható tűzhelyeket, forma alapján megkülönböztetünk felálló sütővel rendelkező csikótűzhelyeket és alsó sütővel épített asztaltűzhelyeket
magyarországon kezdetben a falazott takaréktűzhely terjedt el, melynek legfőbb magyarázata, hogy a falazott tűzhely olcsóbb volt, mint annak hasonló teljesítményű és méretű hordozható változata
beltérben általában a konyha vagy szoba valamelyik falához szorosan építették
szabadba elsősorban az alföldi tanyaudvarokon építettek nyári főzőhelyet
zárt rendszerű, füstmentes rendszerével, a korábbi nyílt tűzi főzéshez képest, a óriási változást hoz a háztartási munkában
visszaszorulása a két világháború között kezdődött, majd az 1960-as években a palackos gáz elterjedésével használatuk végleg háttérbe szorult városi környezetben
a vegyes tüzelésű tűzhelyből nem találtak fel jobbat, modernebbet, így valójában nem vált korszerűtlenné
a lakott területektől távolabb eső helyeken, —erdészházakban, tanyákon— ma is a takaréktűzhely az egyik legjobb fűtő- és főzőberendezés
főzés az udvari takaréktűzhelyen, 1930-as évek, Kisgyőr
a takaréktűzhely legegyszerűbb változata négy földbe vert akáckaróra épült, melyek tetejére deszkalapot fektettek, erre pedig pelyvás sárból formáltak kis tűzhelyet
a jobban megépített változatoknak tüzelőajtajuk és bádogcső kéményük is volt a füstöskonyhába állított tűzhelyeknél előfordult, hogy a füstelvezetéssel nem bíbelődtek, de azért a legtöbb takaréktűzhelyre állítottak egy füstcsövet, mert ez fokozta a tűzhely huzatát és jobb égést biztosított
a szabadban felépített takaréktűzhelyekre kályhacsődarabot tettek, hogy a szél ne fújja az arcukba a füstöt és a tűzhelynek is legyen megfelelő huzata
a tűzhely rakása legtöbbször a kőműves vagy egy hozzáértő mester feladata volt, a sarat a háziak készítették, a száradást követő meszelés pedig a nők dolga volt
a falazott takaréktűzhelyet téglából vagy vályogból építették, de egyszerűbbeket sárból is tapasztottak a takaréktűzhelyet, mint hőre mozgó berendezést, agyagos sárba kellett rakni, mert a mészhabarcs vagy cementhabarcs nem bírta az ismétlődő hőhatásokat
egyes tűzhelyek alját vagy lábait habarcsba rakták, majd a tűztér alatt váltottak át sárra
az építéshez használt sárba mindig pelyvát és töreket kevertek
a tűzhelyet legtöbbször földpadlóra vagy egy-két téglasor alapozásra építették
a tömör testű tűzhelyeket úgy is falazhatták, hogy alul csak a szélét rakták ki [köpenyfal], a belsejét pedig törmelékekkel vagy földdel töltötték fel
a tűzhely alja legtöbbször bemélyed az oldalfalakhoz képest, hogy főzéskor a lábfejek kényelmesen elférjenek, ez a beugró lábazati rész lehet csupán 1-2 tégla magasan, de akár a tűzhely feléig is emelkedhet
a tűzhely alsó része készülhet tömören falazva, de gyakran fatároló lyukat, ‘fáslyukat’ alakítottak ki benne
a fáslyuk helye a sütő alatti részen volt, tetejét egyenesen vagy sokszög alakban hidalták át
az aszataltűzhelyekhez rendszerint nem készült fáslyuk, a süllyesztett sütő miatt, mely kevesebb holtteret hagyott.
a 20. század közepétől nyers, látszó téglaburkolatú tűzhelyeket építettek, melyeket néha színes [vörösbarna, kék] olajfestékkel mázolják be
elnevezések:
épített sparhelt
falazott tűzhely
rakott sprahelt
berakott konyha fali-, tégla-, fődspór
falsparhelt, falmasina
tűzmag [saját elnevezés]
a falazott tűzhelyek főzőlapjának magassága 70-80 centiméter, szélessége, 50 és 80 centiméter közötti, hossza 60-80 centiméter a főzés öntöttvaslapokon történik, melyeket U alakú keret fog össze
a tűztér alja, a rostély a főzőlaptól, 20-30 centiméterrel mélyebben helyezkedik el a tűztér falait éltéglafalak alkotják, amelyek a külső oldalon a keretig érnek, a belső fala ennél 5-6 centiméterrel alacsonyabb, mivel a rostélyon égő tűz a tűztér ezen oldalfalán átfordulva jut a mellette lévő sütő körüli 5-6 centiméter széles járataiba
a járat körülöleli a sütőt de a platni alatti rést lezárhatóvá kell tenni, ahhoz hogy a láng lefelé forduljon és körbejárja a sütőt a sütőtérnek —a tűztértől legtávolabbi— sarkán felemelkedő járatból egy bádogcsövön keresztül távozik az égéstermék a hamulyuk L alakú járat, amely a rostélytól indul függőlegesen lefelé, majd alul vízszintesen vezet ki a tűzhely elejére építéskor először az ajtaját kell elhelyezni vagy a nyílását kihagyni
a hamuzó szélessége alul az ajtóhoz felül a rostélyhoz igazodik, mélysége a rostély hosszából és a hamuzónyílás feletti falvastagságból adódik össze
egy falazott asztaltűzhely metszete
1 laposvasra tett cserép a járat elzárására 2 laposvas a sütődoboz eltartására 3 cseréptakarás a főzőlap végében
H hamuzó | R rostély | T tűztér | S sütő | F főzőlap
alkotóelemek elnevezései: sütő: tűz-, sütőtér sütődoboz, sütőcső tűzhely fülke rérli, lerni
öntött vas-, főzőlap: platten, platt
kémény: kamin/komín vindófni
tető_ hagyományos 6 hullámú hullámpala fedés, 7°-os hajlásszöggel
fagerendák_ 120x50mm keresztmetszetű fenyő gerendák, a keretre hegesztett ‘fülek’ segítségével csatlakoznak a szerkezethez
keretek_ 50x90mm keresztmetszetű, 4mm falvastagságú zártszelvény elemek sarokmerev hegesztett illesztéssel, lenolaj felületkezeléssel
konyhamag_25x12x6,5 cm-es kisméretű bontott téglából, beton munkapulttal
placc_ kisméretű bontott téglák homokágyban, öntött betonszegéllyel keretezve
konyhamag lemezalap_ 20cm vastag beton alap 100x100x5mm síkhálóval vasalva
sávalap_ 3 sor ZS30 zsalukő, 6mm ø betonacéllal vasalva
talajon fekvő padlórétegrend [r 1]
részletrajz: 1:25
kisméretű bontott tégla 6,7 cm
[téglák közötti fuga: homok] .
finom szemű murva
durvább szemű murva
kavicsfeltöltés
tömörített talajvisszatöltés . sövény kerítés
3 cm
5 cm
23 cm
0. nézet pi
tucat szint
a szinte tömör téglarakás külső téglasorai egyfajta burkolatként ölelik körbe a konyhamag belsejét, melybe a tűz és a víz terei harapnak bele
a külső, kötés nélkül sorolt téglákat, drótok kötik össze a mag belsejével és egymással
az 5 mm falvastagságú fém tárolódobozok különféle méretét és a tömegen belüli helyezetét a funkció határozza meg
tálalás - mosás
tálalás mosás
Sabján Tibor: A Takaréktűzhely. Budapest, Terc, 2002
Sabján Tibor: Kenyérsütő kemencék. Budapest, Terc, 2013
Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások III. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1981
[19.old.]: [20,21o.]: [22,23.o.]:
[25.old.]: [27.old.]: [29.old.]: [31.old.]: [33.old.]:
[34.old.]: [35.old.]: [36,37.o.]: [38,39.o.]: [40,41.o.]: [42.old.]: [43.old.]: [44.old.]: [45.old.]: [46,47.o.]: [49.old.]: [03.old]: [04,05.o.]: [06,07.o.]: [08,09.o.]: [10,11.o.]: [12,13.o.]: [14,15.o.]: [16,17.o.]: [18.old.]:
1:20, makettrészlet; analógfotó
maps aplikáció műhold felvétele, Máriahalom és vonzáskörzetéről megközelítés, helyszínrajz megismerés, ‘helyek’ megértés, beépítési koncepció 1:500, tömör fa helyszínmakett
vízió, koncepció skiccek a ‘nyári’ elemei, koncepciórajz és makett kémény nélküli külső kemence, Sabján Tibor: Kenyérsütő kemencék, 115.old. [TERC, 2013]
nyeregtető koncepciórajz és makett félnyeregtető koncepciórajz és makett skiccek a konyhamag kialakulásáról
takaréktűzhely, ‘tűzmag’ rajz fortepan 32845
főzes az udvari takaréktűzhelyen, Sabján Tibor: A takaréktűzhely 132.old. [TERC, 2002]
fortepan 83821
Falazott asztaltűzhely metszete, Sabján Tibor: A takaréktűzhely 113.old. [TERC, 2002]
‘nyári’, axonometria látvány: nyári a kertben robbantott axonometria metszet, részletrajz [1:25]
északi nézet
alaprajz, [1:100]
konyhamag felülnézet [1:25]
konyhamag: 12 szint
robbantott konyhamag axo
1:20 makett; analógfotók, mag nézetek
1:20 makett
tanulmány tervezés építés