TELJES KÖNYV - Varga Csaba és Ugrin Emese - Új demokrácia- és államelmélet

továbbá ezek alapvető konfliktusainak az értelmezése és persze a konfliktuskezelés új lehetőségeinek és technikáinak a megnevezése.

5. A különböző káoszelméletek alapján a Földet körülvevő Univerzum és a Földön lévő univerzális-globális világ új viszonyainak, új összetettségeinek a megértése és az új valóságképhez igazodó cselekvéselmélet kidolgozása.

6. Az új globalizációelméletek alapján a földi civilizáció és kultúra új állapotának leírása és a XXI. század közepéig jövőalternatívát jelentő tudástársadalom-forgatókönyvek megfogalmazása és megvitatása.

7. A tegnapi és a mai politikaelméletek alapján a politikai társadalmak és intézményrendszerek válságainak megismerése és az új konfliktuskezelésként egy lehetséges új demokrácia (posztdemokrácia) mozgáspályáinak kimunkálása.

8. A régi és a jelenlegi utópiaelméletek szellemében a tudástársadalom normarendszerének megfogalmazása, de ezt meghaladó módon akár a XXI. század végéig szóló jövőképvízió legfontosabb tartalmainak egységes rendszerré alakítása.

9. Ha a modern tudomány és poszttudomány még nem is áll jól a tudatelméletek megalkotásával, ennek ellenére – az egyik legvalószínűbb megaalternatívaként – a tudatközpontú és egyben személyes és kollektív tudatot fejlesztő társadalommodell előkészítése, napirendre tűzése.

Nemcsak azért, mert a kilenc nem kerek szám, de tizedik átfogó tudástársadalmi felismerésként érdemes egy-két mondatban összegezni az állam és a közigazgatás jövőjével kapcsolatos hipotéziseket. A XX. század szinte mindenhol az erős, központosított, hatalomkoncentráló és a társadalom konfliktusait nehezen kezelő államok korszaka volt.

Ma ezek a viták hol a politikarendszer válságaiként, hol a jóléti állam kríziseiként, vagy a civil társadalmak alávetettségeiként jelennek meg a mediatizált nyilvánosságban. Az európai információs társadalom víziója ugyan kidolgozta a maga digitálisállam- és e-közigazgatási paradigmáját, ám új államelmélettel és új állammodelltervvel sem Európa, sem Magyarország nem rendelkezik.

Utóiratként annyit azonban jegyezzünk meg: a tudáskor szintén nem a ciklikus történelem vége, hanem csak az egyik első státusa. A következő egyik lépcsőfok – mint jeleztük – a tudattársadalom időszaka lehet.

289