eltérően már nem hierarchikus viszonyrendszerben állnak egymással, hanem a világ jövőjének azonos értékű talapzatát képezik. Az új társadalmi modell kialakításában különösen fontos szerepet kapnak az intelligens fejlesztések. Az információs technológia széles körű elterjedése új dimenziót nyit nemcsak a környezetkímélő technológiák és a gazdaság új pályára állítása szempontjából, hanem az állam és az állampolgár kapcsolatának alakításában, a demokrácia kiterjesztésében is. Társadalmi szempontból Európában a részvételi demokráciát a „demokrácia demokratizálásának” is nevezhetnénk. Jelentősége elsősorban a lakosság aktív bevonását és egyetértésének megszerzését jelenti a megkerülhetetlen változások folyamatába. Szemben a képviseleti demokráciát bíráló, gyakran megkérdőjelező európai baloldali mozgalmakkal, úgy véljük, hogy az európai országokban és a magyar társadalomban is tapasztalható növekvő szociális szakadék mellett a részvételi demokrácia szerepe mindenekelőtt az információs társadalomra és a tudásalapú gazdaságra való áttérésben nélkülözhetetlen.6 Az új kihívásokra egyetlen állam és egyetlen önkormányzat sem képes valós válaszokat adni a lakosság bizalma és együttműködése nélkül. Ez utóbbi előfeltétele pedig az információáramlás kétirányúságának lehető legteljesebb megteremtése. A lakosság aktivizálása a fejlett demokráciákban úgy tűnik, nehezebb feladat, mint a harmadik világban: a jól kiépült intézményi rendszer és a közgondolkodásban mélyen gyökerező „jóléti állam” felelősségére apelláló magatartást a lakosság közügyekkel szembeni passzivitása, 6
A részvételi demokrácia és a jól-lét szoros kapcsolatát fejti ki a belga Raymond Van Ermen a „2015 Nouvel Horizon pour l’Europe. Ses institutions, ses Entreprises, ses Syndicats, sa Société Vivile: La Société de Bien-être” című tanulmányában. A szerző az EU alkotmányának I-3, 1. §-ára tesz javaslatot, és kifejti, hogy az Unió eddigi három összetartó eleme mellé (kormányok közötti együttműködés – EU Tanács; föderatív rendszer – EU Parlament; funkcionalitás – egységes piac és pénz) egy új elem, az európai társadalmi tőke újrateremtése vált nélkülözhetetlenné ahhoz, hogy kontinensünkön a jól-lét társadalmát megteremtsük (szemben a korábbi jóléti társadalom koncepciójával). A jól-lét társadalmának alapja az állampolgárok mobilitása, kreatív aktivitása, részvétele a közjó érdekében. A jól-léti társadalom megvalósításának alapja a participáció elvének teljes körű megvalósítása – European participative democracy.
237