Issuu on Google+

STUDII DE ATELIER. CERCETAREA MINORITĂŢILOR NAŢIONALE DIN ROMÂNIA WORKING PAPERS IN ROMANIAN MINORITY STUDIES MŰHELYTANULMÁNYOK A ROMÁNIAI KISEBBSÉGEKRŐL

Nr. 50

Kiss Tamás – Barna Gergő

Erdélyi magyarok a magyarországi és A romániai politikai térben

Institutul pentru Studierea Problemelor Minorităţilor Naţionale Cluj-Napoca, 2013


STUDII DE ATELIER. CERCETAREA MINORITĂŢILOR NAŢIONALE DIN ROMÂNIA WORKING PAPERS IN ROMANIAN MINORITY STUDIES MŰHELYTANULMÁNYOK A ROMÁNIAI KISEBBSÉGEKRŐL n Nr. 50: Autor: Kiss Tamás – Barna Gergő Titlu: Erdélyi magyarok a magyarországi és a romániai politikai térben

n Coordonator serie: Iulia Hossu, Horváth István © Institutul pentru Studierea Problemelor Minorităţilor Naţionale Cluj-Napoca, 2013 ISSN 1844 – 5489 www.ispmn.gov.ro n Corectură text: Szenkovics Enikő n Concepţie grafică, copertă: Könczey Elemér n Tehnoredactare: Sütő Ferenc – TIPOTEKA LABS n Tipar: IDEA Design+Print, Cluj-Napoca

Opiniile exprimate în textul de faţă aparţin autorilor şi ele nu reflectă în mod obligatoriu punctul de vedere al ISPMN şi al Guvernului României.


Kiss Tamás – Barna Gergő • Erdélyi magyarok a magyarországi és A romániai politikai térben

n KISS Tamás, szociológus-demográfus. A Kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója. Kutatási területei: demográfia, migráció, etnikai rétegződés, etnikai mobilizáció. E-mail: t_kiss77@yahoo.com Kiss Tamás is a sociologist and demographer at the Romanian Institute for Research on National Minorities. Research areas: demography, migration, ethnic stratification, ethnic mobilization. E-mail address: t_kiss77@yahoo.com. n BARNA Gergő, szociológus. A TransObjective Consulting közvélemény- és társadalomkutató cég vezetője. Kutatási területei: politikai szociológia, ifjúságszociológia. E-mail: bgrig2000@yahoo.com Barna Gergő is a sociologist and manager of the TransObjective Consulting public opinion research company. Research areas: political sociology, youth sociology. E-mail address: bgrig2000@yahoo.com

Kivonat n 2013. május 18. és június 8. között 1232 fős, erdélyi magyarokra reprezentatív mintán végeztünk adatfelvételt, amely a szóban forgó közösség politikai viselkedését egy kettős viszonyrendszerben, a magyarországi és a romániai politikai térben vizsgálta. A kutatás szorosan kapcsolódott a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet Etnikai pártok kisebbségi választói magatartás elnevezésű kutatási programjához. Mindamellett egy új elem volt, hogy az erdélyi magyarok választói viselkedését ezúton nem csupán Románián belül vizsgáltuk. A szempontváltást az tette szükségessé, hogy 2010. május 26-án a Magyar Országgyűlés elfogadta a magyar állampolgárságról szóló 1993-as állampolgársági törvény módosítását, bevezetve az egyszerűsített honosítást, és lehetővé téve a szomszédos országokban élő magyarok számára, hogy magyarországi lakhely nélkül megszerezzék a magyar állampolgárságot. Emellett a 2011 novemberében elfogadott új választási törvény lehetővé teszi, hogy a magyarországi lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok is szavazzanak az országgyűlési választásokon (az országos pártlistákra). Ez olyan helyzetet teremtett, hogy az erdélyi magyarok politikai (illetve választói) viselkedését immár két metszetben vagyunk kénytelenek vizsgálni.

Abstract n Between 18 May and 8 June, 2013 the authors have collected data from a representative sample of 1,232 Hungarians from Transylvania with the purpose to examine the political behaviour of the aforementinoned community within the political spaces of both Hungary and Romania. While closely related to a research project (entitled ’Ethnic parties, voting behaviour’) carried out within the Romanian Institute for Research on National Minorities, the present research has extended its focus to Transylvanian Hungarians’voting behaviour outside Romania. This change of perspective has been necessary because on 26 May 2010 the Hungarian Parliament adopted the amendment to the 1993 Law on Hungarian citizenship by introducing the simplified naturalization procedure, thus enabling Hungarians from the neighbouring countries of Hungary to obtain Hungarian citizenship without residency. Moreover, the new Hungarian election law adopted in November 2011 allows Hungarian citizens without residency in Hungary to vote in the Hungarian Parliamentary elections (on candidates from national party lists). As a consequence, the political, or voting behaviour of Hungarians from Transylvania needs to be analyzed by taking into account this perspective as well.

3


MN

working WORKING papers PAPERS • 50/2013

Tartalom A kutatásról és a mintavételről n 5 1. Az erdélyi magyarok a román(iai) és a magyar(országi) politikai közösségben n 7 1.1. Román és magyar nemzettagság n 7 1.2. Politikai tájékozottság n 15 1.3. Politikai érdeklődés, politikai én-hatékonyság n 16 2. Az erdélyi magyarok magyar állampolgársághoz való viszonya n 18 2.1. A kedvezményes honosítás megítélése n 18 2.2. Az igénylési szándékok alakulása n 18 2.3. Az igényléseket meghatározó motivációk (2012. július) n 20 2.4. Az igényléstől való tartózkodást meghatározó motivációk (2012. július) n 21 3. Erdélyi magyarok és a magyarországi politika n 22 3.1. Részvételi szándék a magyar parlamenti választáson n 22 3.2. Magyarországi pártopciók, pártokhoz való viszony n 24 4. Erdélyi magyarok a romániai politikában n 27 4.1. Általános közérzet n 27 4.2. Parlamenti választás: részvétel, opciók n 29 4.3. Európai parlamenti választások: részvétel és opciók n 32 4.4. Pártok iránti bizalom n 33 4.5. Politikusok iránti bizalom n 35 5. Az Európai Unióhoz való viszony n 38 5.1. Intézmények iránti bizalom n 38 5.2. Milyen irányba haladnak a dolgok az Európai Unióban? n 41 5.3. Politikai én-hatékonyság és az Európai Unió n 41 5.4. Az Európai Unió és a kisebbségi jogok n 43 6. Televíziózás n 44 6.1. A televíziózás szerepe az erdélyi magyarok időmérlegében (2011 januárjában) n 44 6.2. Az erdélyi magyarok tévénézési szokásai 2013 júniusában n 45 6.3. Az erdélyi magyarok tévénézési szokásai 1999 februárjában és 2007 októberében n 47 7. Migrációs tapasztalat és potenciál n 50 7.1. Külföldön élő háztartástagok n 50 7.2. Személyes migrációs tapasztalat n 53 7.3. Turisztikai potenciál n 54 7.4. Tanulmányi migrációs potenciál n 55 7.5. Kivándorlási potenciál n 57 7.6. Külföldi munkavállalás n 58 7.7. A kettős állampolgárság migrációs hatása n 59 8. A magyarországi és romániai közvélemény viszonya a határon túli közösségekhez, illetve a velük kapcsolatos politikához (romániai és magyarországi minta, 2012. július) n 61 9. A román közvélemény viszonya a magyar kettős állampolgárság intézményéhez (romániai minta, 2012. július) n 65 Könyvészet n 69

4


Kiss Tamás – Barna Gergő • Erdélyi magyarok a magyarországi és A romániai politikai térben

Erdélyi magyarok a magyarországi és A romániai politikai térben A kutatásról és a mintavételről n 2013. május 18. és június 8. között 1232 fős, erdélyi magyarokra reprezentatív mintán végeztünk adatfelvételt, amely a szóban forgó közösség politikai viselkedését egy kettős viszonyrendszerben, a magyarországi és a romániai politikai térben vizsgálta. A kutatás szorosan kapcsolódott a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet Etnikai pártok kisebbségi választói magatartás elnevezésű kutatási programjához. Mindamellett egy új elem volt, hogy az erdélyi magyarok választói viselkedését ezúttal nem csupán Románián belül vizsgáltuk. A szempontváltást az tette szükségessé, hogy 2010. május 26-án a Magyar Országgyűlés elfogadta a magyar állampolgárságról szóló 1993-as állampolgársági törvény módosítását, bevezetve az egyszerűsített honosítást, és lehetővé téve a szomszédos országokban élő magyarok számára, hogy magyarországi lakhely nélkül megszerezzék a magyar állampolgárságot. Emellett a 2011 novemberében elfogadott új választási törvény lehetővé teszi, hogy a magyarországi lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok is szavazzanak az országgyűlési választásokon (az országos pártlistákra). Mindez pedig olyan helyzetet teremtett, hogy az erdélyi magyarok politikai (illetve választói) viselkedését immár két metszetben vagyunk kénytelenek vizsgálni. Az empirikus vizsgálat jellemzői: • Az adatfelvétel időpontja: 2013. május 18–június 8. • Célpopuláció: Erdély (16 megye) magyar nemzetiségű választásra jogosult (18 év fölötti) állandó lakossága. • Mintanagyság: 1232 fő. • Az eredmények 95%-os valószínűséggel, ±2,9%-es hibahatárral érvényesek. • Mintavétel típusa: rétegzett, véletlenszerű mintavétel. A lekérdezés kérdezőbiztosok segítségével a megkérdezett lakásán történt. o A településeket régió,1 adminisztratív státus2 és etnikai összetétel3 szerinti rétegekbe soroltuk. Az így kialakított rétegeken belül a településeket véletlenszerűen választottuk ki, ügyelve arra, hogy azok a magyarok számával arányos eséllyel kerüljenek a mintába. o Azokon a településeken, ahol nem egységes a házszámozás, véletlenszerűen utcákat választottunk, szintén figyelembe véve azt, hogy az adott utcákban hányan laknak.4 o A háztartásokat a megadott utcán belül lépték segítségével kellett kiválasztani. o A háztartáson belül a megkérdezetteket nem és életkor szerinti kvóta segítségével kellett kiválasztani.

1 Öt régiót alakítottunk ki. Ezek: Hargita, Kovászna, Maros, Partium (Szatmár, Bihar, Szilágy), illetve Közép-Erdély (Kolozs, Beszterce-Naszód, Máramaros, Brassó, Szeben, Fehér, Hunyad, Temes, Arad, Krassó-Szörény). 2 Város, községközpont. 3 Két kategóriával dolgoztunk: magyar, illetve nem magyar többségű településekkel. 4 Ezt a választói névjegyzékek vagy ezek hiányában a telefon-előfizetésekre vonatkozó adatbázis alapján becsültük.

5


MN

working WORKING papers PAPERS • 50/2013

• Az adatbázist nem, életkor, településtípus és régió szerint súlyoztuk. • A kérdezőbiztosok munkáját személyesen és telefonon ellenőriztük. A jelentésben használt rövidítések: NV – nem válaszol; NT – nem tudja; N – esetszám, említések száma Idősoros összehasonlításokban felhasznált kutatások: Erdélyi magyarok (romániai) választói viselkedésében felhasznált idősorok 1999. febr. – CCRIT, 1999.02.16–1999.02.28, N=1181 2000. márc. – CCRIT, 2000.03.17–2000.03.27, N=1174 2000. okt. – CCRIT, 2000.09.26–2000.10.02, N=1141 2003. okt. – CCRIT, 2003.10.10–2003.10.24, N=1190 2004. márc. – CCRIT, 2004, N=1177 2004. szept. – CCRIT, 2004.09.18–2004.09.28, N=1167 2005. jan. – Max Weber Társadalomkutató Központ, 2004.12.20–2005.01.04, N=1011 2006. nov. – CCRIT, 2006.11.09–2006.12.14, N=1043 2007. júl. – TransObjective Consulting, 2007.07.04–2007.07.24, N=1706 (emelt Székelyföld és Partium) 2007. nov. – TransObjective Consulting, 2007.10.24–2007.11.06, N=1277 (emelt Székelyföld) 2008. ápr. – TransObjective Consulting, 2008.04.02–2008.04.18, N=1114 2009. márc. – Kvantum Research, 2009.02.13–2009.03.09, N=1910 (emelt Hargita és Kovászna) 2009. szept. – Kvantum Research, 2009.09.02–2009.09.13, N=1240 2010. dec. – Kvantum Research, 2010.11.20–2010.12.14, N=1143 2011. dec. – Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2011.11.25–2011.12.13, N=1190 2012. júl. – Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2012.06-22–2012.07.07, N=1171 Román és magyar nemzettagság Kárpát Panel – MTA Kisebbségkutató Intézet, Max Weber Társadalomkutató Központ 2007 – N=894 2010 – N=872 Televíziózás – időmérleg Fókuszban a kultúra – Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2010.12.28–2011.01.30, N=1188

6


Kiss Tamás – Barna Gergő • Erdélyi magyarok a magyarországi és A romániai politikai térben

 . Az erdélyi magyarok a román(iai) 1 és a magyar(országi) politikai közösségben 1.1. Román és magyar nemzettagság Az erdélyi magyarokat több metszetben is megpróbáltuk a román, illetve a magyar politikai közösségen belül elhelyezni. A politikai közösségnek a nemzetközi szakirodalomban többféle meghatározása van.5 Anélkül, hogy a kérdést mélységeiben tárgyalnánk, két szempontot emelhetünk ki. (1) Egyrészt létezik a fogalomnak egy „vékony” (felszínes) és egy „mély” meghatározása. A „vékony” meghatározás szerint ahhoz, hogy politikai közösségről beszéljünk, elég, ha emberek egy csoportja közös joghatóság alá tartozik. Ebben az értelemben (egy nemzetállamokon alapuló nemzetközi rendszerben) a területiségnek van kiemelt szerepe. Azt mondhatjuk, hogy egy adott államban élők (vagy legalábbis az állampolgárok) politikai közösséget alkotnak. Ez a fajta meghatározás nem feltételezi, hogy a politikai közösség tagjait a szolidaritás, a lojalitás vagy a közös politikai kultúra kötné össze. A „mély” meghatározás ezzel szemben pont ez utóbbi elemekre helyezi a hangsúlyt, mondván, hogy ezek nélkül nincs semmilyen politikai projektnek (államnak stb.) legitimitása. A politikai közösség tagjait pedig semmi nem kapcsolja össze azon kívül, hogy kényszerűen elfogadják a status quo-t. (2) Másrészt érdemes leszögezni, hogy a (szakmai és nyilvános) közbeszéd a politikai közösséget leginkább a nemzettel azonosítja. A nemzet alatt pedig kimondva vagy kimondatlanul a politikai közösség „mély” meghatározását értjük. Vizsgálatunkban – részben a Kárpát Panel kutatásból6 kiindulva – kidolgoztunk egy, a nemzeti hovatartozásra vonatkozó kérdésblokkot. A Kárpát Panel vizsgálatot az MTA Kisebbségkutató Intézete végezte Magyarországon és a négy legnagyobb Kárpát-medencei kisebbségi magyar közösségben 2007-ben, illetve 2010-ben. A kutatásnak szokatlanul erős sajtóvisszhangja volt, mégpedig azért, mert a kutatók az eredményekre alapozva kijelentették, hogy Erdélyben a kérdezettek többsége az erdélyi magyarokat egyszerre tekinti a magyar és a román nemzet részének. Az eredmények szerint ez a többi kisebbségi magyar közösség esetében nem volt igaz. A kijelentés jelentős mértékben ellentmondott a hétköznapi tapasztalatoknak (hisz Erdélyben valójában meglehetősen nehézkes olyan magyar emberrel találkozni, aki magát a román nemzet részének tekintené) és az egyéb, idevágó kutatási eredményeknek.7 Vizsgálatunkban a Kárpát Panel következő kérdéseit ismételtük meg: - Mi határozza meg leginkább az Ön nemzeti hovatartozását? (1) a saját döntése; (2) az anyanyelve, kultúrája, vagy (3) az állampolgársága - Ön szerint az erdélyi magyarok részét képezik-e a magyar nemzetnek? (1) igen; (2) nem - Ön szerint az erdélyi magyarok részét képezik-e a román nemzetnek? (1) igen; (2) nem A kérdésblokkot három tovább új kérdéssel egészítettük ki: - (Amennyiben azt válaszolta, hogy erdélyi magyarok részét képezik/illetve nem képezik részét a román nemzetnek) kérem, indokolja meg a válaszát (nyílt kérdés) - Ön személy szerint a magyar nemzet tagjának érzi magát? (1) igen; (2) nem - Ön személy szerint a román nemzet tagjának érzi magát? (1) igen; (2) nem Eredményeink egyrészt cáfolják a Kárpát Panel vizsgálat alapján feltételezett időbeli trendeket. A kutatók 2007-ben, anélkül, hogy idősorokkal rendelkeztek volna, viszonylag új fejleménynek feltételezték, hogy a válaszadók többsége az erdélyi magyarokat a román nemzet részének tekinti. A vizsgálatok eredményei szerint ez az arány 2007-ben 65, 2010-ben 63, 2013-ban viszont csak 52 százalékos volt.

5 Jó összefoglalót ad erről Salat Levente (2011) tanulmánya. 6 A Kárpát Panel vizsgálatot az MTA Kisebbségkutató Intézete végezte Magyarországon és a négy legnagyobb Kárpátmedencei kisebbségi magyar közösségben. 7 Hogy ne a saját kutatási eredményeinkre hivatkozzunk: Brubaker (1999: 65) a következőket mondja: „Transylvanian Hungarians resent and resist the putatively inclusive, citizenship-based rhetoric of the nationhood which construes them as members of the Romanian nation. In their self-understanding they are citizens of the Romanian state, but members of a Hungarian cultural nation that cuts across boundaries of state and citizenship.” (Az erdélyi magyarok elutasítják és ellenállnak a nemzet állampolgárságra alapuló, úgymond befogadó diskurzusának, amely a román nemzet tagjaiként értelmezi őket. Önértelmezésük szerint román állampolgárok, azonban egy kulturálisan meghatározott magyar nemzet tagjai, amely átvágja az államhatárokat és az állampolgárság különbségeit.”)

7


MN

working WORKING papers PAPERS • 50/2013

Ennél fontosabb azonban, hogy megpróbáltunk utánajárni, milyen megfontolások lehetnek a válaszok mögött. 573 értelmezhető indoklást kaptunk azoktól, akik szerint az erdélyi magyarok a román nemzet képezik. (1) A válaszadók 71 százaléka a területi komponenst hozta fel valamilyen formában. Ezen belül az összes (az erdélyi magyarokat a román nemzet részének tekintő) válaszadó közel fele (48 százaléka) ezt a szempontot érzelmileg teljesen semleges vagy akár negatív értelemben használta. Olyan válaszokra kell gondolnunk, mint: „Erdély Romániához tartozik”, „Romániában élünk”, „itt élünk”, „Romániában élünk, nincs más választásunk”, „hiába vagyunk magyarok, úgyis Romániához tartozunk”, „kénytelenek vagyunk itt élni”, „az ország része vagyunk”, „itt vagyunk román területen”, „ezek között a határok között élünk: Románia kellős közepén”, „Romániában élő magyarok vagyunk”, „részei vagyunk, mert itt lakunk”, „nemzeti öntudatban nem, csak területileg”, „Romániában élünk, sajnos”. A területiséget hangsúlyozó válaszok között érzelmileg talán kevésbé semlegesek és intenzívebb kötődést sugallnak az „itt születtünk” típusú válaszok, amivel az erdélyi magyarokat a román nemzet tagjainak gondolók 12 százalékánál találkozunk. Ez a leggyakrabban „itt születtünk”, „ide születtünk” formában jeleik meg. Ebben a kategóriában is találunk olyan válaszokat, amelyek arra utalnak, hogy az eredmények között nincs a „román nemzettel” (mint „mély” értelemben vett politikai közösséggel) való különösebb azonosulás: „magyar vagyok, ide születtem”, „a mi őseink is ide születtek”, „ide születtünk, nem a mi döntésünk”. Az előbbi alkategóriánál egyértelműen intenzívebb (és pozitív) kötődést sugallnak az „ide tartozunk” típusú válaszok. Ebbe a kategóriába soroltuk azokat a válaszokat, amelyekben a románokkal való „együttélés” szerepel. Mint látható, ebbe a kategóriába tartozik a válaszok 5,3 százaléka. A következő, szintén a területi szempontot hangsúlyozó válaszkategória explicit módon kényszerközösségként értelmezi az erdélyi magyarság számára a román nemzetet. A megfogalmazások a következők: „a románok megkaparintották Erdélyt”, „Romániához csatoltak minket”, „magyarok vagyunk, de elcsatoltak”. Végül a válaszadók 1,9 százaléka (11 személy) a haza fogalmára hivatkozott. A területiségre utaló válaszok között ezek tükröznek a román politikai közösséggel (Romániával) való mélyebb azonosulást. (2) Egy következő kategória a politikai, jogi és állampolgári közösségre utal, és ezt érti a román nemzethez való tartozás alatt. Ez összességében a válaszok 9 százalékában jelenik meg. Azokat a válaszokat, ahol egyszerűen a román állampolgárság jelent meg, külön kategóriába soroltuk. Összességében azt mondhatjuk, hogy ez a válaszkategória jelenti ténylegesen azt, amit a kutatók önkényesen rávetítettek mindazokra, akik az erdélyi magyarokat a román nemzet tagjának mondták, vagyis, hogy „a romániai magyarság elindult az állampolgári integráció útján” (Papp–Veres szerk.: 2007: 8). Érdekes ugyanakkor, hogy a válaszok egy részében ez a fajta integráció nem feltétlen, hanem a „kisebbségi jogokhoz”, a „románokkal való kiegyezéshez” kötött. (3) A következő kategória, amely a válaszok 7 százalékát jelenti (51 személy), a nemzettagságot egyszerűen állampolgárságként értelmezi. A Kárpát Panel vizsgálatot végző kutatók maguk is felvetették, hogy elképzelhető, a válaszadók egy része egyszerűen „keveri”8 az állampolgárság és a nemzettagság fogalmát (Veres 2007: 45). Úgy tűnik, hogy az erdélyi magyarokat a román nemzet tagjaiként értelmező válaszok többsége mögött döntően nem egy ilyen egyszerű „félreértés” van (hanem ennél egyszerre „több” és „kevesebb”). (4) Egy következő, immár csupán 3 százalékot (17 válaszadó) kitevő kategória a románokkal való kulturális közösséget hangsúlyozza. Vagyis ezek azok a válaszok, amelyek a román nemzethez való tartozást azon a tengelyen értelmezik, amelyen a domináns magyar nemzet-definíció megfogalmazódik. A válaszadók nagyobb része az asszimilációra utal: „sok a vegyes házasság”, „magyarnak születtem, de románhoz mentem hozzá”, „beolvadtunk”, „sokan elrománosodtak”. Egy kisebb része az erdélyi magyar közösség vagy az erdélyiek kulturális köztességére hivatkozik: „két kultúra metszéspontjában élünk”, „itt Erdélyben sok mindent átvettünk egymástól”. Vannak olyan válaszok, amelyek a kulturális közeledést egyértelműen negatív színben láttatják: „átvettük a rossz szokásaikat”, „nekünk is nagyon balkáni lett a kultúránk”. (5) Egy, a román nemzethez való egyértelműen negatív érzelmi viszonyulást mutató kategória az, amely (a területiség említése nélkül) beszél kényszerközösségről: „kényszerből”, „muszájból”, „nem mi akarjuk így”. Ez a kategória a válaszok 3,2 százalékát öleli fel.

8 Most tekintsünk el attól, hogy mennyire jogosult azt feltételezni, hogy a válaszadók „tévesen” interpretálják a kérdőívben szereplő kérdéseket.

8


Kiss Tamás – Barna Gergő • Erdélyi magyarok a magyarországi és A romániai politikai térben

(6) Az érzelmi közösség a románokkal, a történelmi sorsközösség, illetve a kettős kötődésre vonatkozó szubjektív döntés szintén a román nemzettel való azonosulás valamilyen mélyebb változatára utalnak. Ezek összességében a válaszok 4,6 százalékát teszik ki. (7) Végül egy sajátos, 1,1 százalékot képviselő kategória az, amely a román nemzethez való tartozást azzal indokolja, hogy a magyarok (magyarországiak) nem fogadják be az erdélyi magyarokat: „Magyarországon lerománoznak” stb. További 406 értelmezhető választ kaptunk azoktól, akik nem tartják az erdélyi magyarokat a román nemzet részének. (1) A leggyakrabban (87 válaszadónál, a válaszok 22 százalékában) előforduló indoklás a magyar nemzettagságra való hivatkozás. A válaszadók ezen része arra utalt, hogy (saját értelmezése szerint) az ember nem lehet egyszerre román és magyar. Ilyen válaszokra kell gondolni: „hogy lehetek román, ha magyar vagyok?”, „a magyarok nem románok”, „nem vagyunk egy nemzetiség”, „mi magyarok vagyunk, ők románok”. (2) A következő gyűjtőkategória a magyar kultúrára, anyanyelvre hivatkozik. Ez a válaszok 19 százalékában jelenik meg (76 válaszadó). A példák a következők: „mert magyar az anyanyelvünk”, „nem egy a kultúra”, „nyelvi kulturális különbség van köztünk”, „nem is beszélek románul”, „sem a kultúránk, sem semmi nem talál”, „mi a magyar kultúrában nőttünk fel, nem vagyunk románok”. (3) A következő választípus a románokkal való ellentétet emeli ki. Ide 51 válasz, a válaszok 12 százaléka tartozik. A válaszok: „a magyar nem bírja a románt és fordítva”, „utálom a románokat, hogy legyek román”, „egy kanál vízben meg tudnánk fojtani egymást”, „mindig szemben álltunk a románokkal”. Ugyancsak ide soroltuk azokat a válaszokat, amelyek a román nemzetállam elnyomó természetével, a két etnikum közötti hatalmi aszimmetriával indokolják a nemleges feletetet: „nincsenek kisebbségi jogaink”, „elnyomnak minket”, „nem adnak autonómiát”, „nem engednek magyarokat a polcra”, „kirekesztenek bennünket”, „kisebbség vagyunk, a románok lenéznek minket”. (4) A válaszadók 10 százaléka (40 személy) arra utalt, hogy a román állampolgárság nem egyenlő a román nemzettagsággal: „román állampolgárok vagyunk, nem románok”, „csak állampolgárok vagyunk”, „nem az állampolgárság dönti el”. (5) Szintén 10 százalékot (45 válaszadó) tesznek ki azok, akik a román nemzethez való érzelmi, illetve szubjektív kapcsolódás hiányát hozzák fel: „nem érzem magam annak”, „nem akarunk románok lenni”, „erős a nemzeti identitás, így nem olvadunk be”, „mert mindig élt a magyar nemzettudat és ma is él bennem”, „minden nemzetnek megvan a maga hovatartozása”. (6) A válaszadók 7 százaléka (28 személy) az (etnikai) leszármazásra hivatkozott: „minden ősöm magyar volt”, „a magyar vér nem válik románná”, „a család és az ősök határozzák meg a nemzetiséget”. (7) Egy következő választípus szerint (5 százalék, 21 személy) a területi hovatartozás és a nemzeti kötődés két különböző dolog: „Romániában élünk, de nem vagyunk a román nemzet tagjai”, „területileg csak”, „csak az országhoz, nem a nemzethez”, „eltérő nemzetek azonos országban”. (8) Egy következő címszó alá sorolt válaszadók (4 százalék, 18 személy) egy köztes kategóriával vagy identitással azonosították magukat. 8 válaszadó „sehová sem tartozik” („ott románok vagyunk, itt bozgorok”), 6 válaszadó erdélyiként identifikálta magát, 4 válaszadó székelyként. Ez utóbbi esetben a köztes kategória nem áll, hisz magukat a románokkal és nem a magyarokkal szembeállítva értelmezték: „a székelyek nem románok”, „mert székely vagyok”. A további indoklások kevesebb mint 10 esetben fordultak elő. Ami lényeges, hogy csupán egyetlen személy hivatkozott a magyar állampolgárságára. Az indoklások alapján az állapítható meg, hogy a válaszadók döntő többsége, amikor azt mondja, hogy az erdélyi magyarok a román nemzet részét képezik, ez alatt nem valamilyen „mély”, a román nemzettel való azonosulást ért. A megállapítás mögött érzelmileg semleges (sőt az esetek jelentős részében negatív) viszonyulás áll. Ezt húzza alá az is, hogy amikor arra kérdeztünk rá, hogy „személyesen a román nemzet tagjának érzi-e magát”, az arányok megfordulnak, és a többség (55 százalék) immár nemmel válaszol. A sajtónyilvánosságba is masszívan átszivárgott téves értelmezések annak voltak köszönhetőek, hogy a Kárpát Panelt végző kutatókat megtévesztették a szavak. Nem vettek tudomást arról, hogy a nemzet fogalmát a mindennapokban több értelemben használják. Adott kontextusban (például amikor román útlevéllel szeli át a bosnyák–szerb határt, vagy egy nemzetközi konferencián Romániát képviseli) egy erdélyi magyar a román nemzet tagja, abban az értelemben, hogy kiterjed rá Románia joghatósága. Ez igaz lehet anélkül, hogy a román nemzeti projekttel szemben bármilyen pozitív viszonyulása lenne (sőt úgy is, hogy ahhoz negatívan viszonyul). Más kontextusban ugyanez az erdélyi magyar már nem a

9


MN

working WORKING papers PAPERS • 50/2013

Téves értelmezés továbbá az is, amikor a Kárpát Panel eredményeit interpretáló kutatók (Veres 2007: 44) kognitív disszonanciáról beszélnek. A disszonancia nem a hétköznapi cselekvők,

román nemzet tagjaként határozza meg magát (főként, ha ez az adott helyzetben magyarságával szemhanem kutatók értelmezési rácsaiból adódik, akik Panel a „nemzet” alatt (kimondva, ben áll). aTéves értelmezés továbbá az is, amikor a Kárpát eredményeit interpretáló kimondatlanul) kutatók (Veres 2007: 44) kognitív disszonanciáról beszélnek. A disszonancia nem a hétköznapi cselekvők, hanem kontextustól függetlenül a politikai közösség mély változatát értették. a kutatók értelmezési rácsaiból adódik, akik a „nemzet” alatt (kimondva, kimondatlanul) kontextustól függetlenül a politikai közösség mély változatát értették.

1. Mi határozza meg leginkább az Ön nemzeti hovatartozását? 1. Mi határozza meg leginkább az Ön nemzeti hovatartozását? 80 72 70

66

64

60 50 40 30

30

27 22

20 10

7

6

3

3

0 2007 (Kárpát Panel; N=894) Saját döntése

2010 (Kárpát Panel; N=872)

Anyanyelve és kultúrája

2013 (N=1232)

Állampolgársága

NT, NV

2. Ön szerint a romániai/erdélyi magyarok részét képezik-e a magyar

2. Ön szerint a romániai/erdélyi magyarok részét képezik-e a magyar nemzetnek? 2013. június nemzetnek? 2013. június (N=1232) (N=1232)

Igen; 84,7

Nem; 9,4

NT; 5,7

10

3. Ön szerint a romániai/erdélyi magyarok részét képezik-e a román nemzetnek? 2013. június (N=1232)

9


Nem; 9,4

Kiss Tamás – Barna Gergő • Erdélyi magyarok a magyarországi és A romániai politikai térben NT; 5,7

3. Ön szerint a romániai/erdélyi magyarok részét képezik-e a román nemzetnek? június (N=1232) 3. Ön szerint a romániai/erdélyi magyarok részét2013. képezik-e a román nemzetnek? 2013. június (N=1232)

Nem; 36,9

Igen; 51,9

NT; 11,2

4. Ön szerint a romániai/erdélyi magyarok részét képezik-e a román nemzetnek? 2007–2013

4. Ön szerint a romániai/erdélyi magyarok részét képezik-e a román nemzetnek? 2007–2013 70

65

10

63

60 51,9 50 40 30

36,9

Igen Nem NT

31 25

20 10

11,2

10 6

0 2007 (Kárpát Panel; N=894)

2010 (Kárpát Panel; N=872)

2013 (N=1232)

11

5. Ön szerint a romániai/erdélyi magyarok részét képezik-e a román nemzetnek? Kérem indokolja meg a válaszát! Igen választ adók. 2013.


MN

working WORKING papers PAPERS • 50/2013

5. Ön szerint a romániai/erdélyi magyarok részét képezik-e a román nemzetnek? Kérem, indokolja meg a válaszát! Igen választ adók. 2013. június Terület – itt (Romániában, Erdélyben stb.) élünk Terület – itt születtünk Terület – ide tartozunk Terület – ide csatoltak Terület – haza, szülőföld Terület összesen Politikai, jogi, állampolgári közösség – szavazati jog, politikai közösség Politikai, jogi, állampolgári közösség – adót fizetek Politikai, jogi, állampolgári közösség – közös törvények Politikai, jogi, állampolgári közösség – munka, megélhetés Politikai, jogi, állampolgári közösség – a románokkal való kiegyezés szükségessége Politikai, jogi, állampolgári közösség – Kisebbségi jogok biztosítása Politikai, jogi, állampolgári közösség összesen Állampolgárság Kulturális hasonlóság – asszimiláció, hasonulás Kulturális hasonlóság – közös elemek Kulturális közösség összesen Érzelmi közösség a románokkal Történelmi és sorsközösség Döntés – kettős kötődés Kényszerből A magyarországiak nem fogadnak be Értelmezhető választ adott

Esetszám % 280 47,7 70 11,9 31 5,3 22 3,8 11 1,9 414 70,6 14 2,4 10 1,7 8 1,4 7 1,2 6 1,1 5 0,9 51 8,7 41 7,0 11 1,9 6 1,0 17 2,9 11 1,8 8 1,3 7 1,2 19 3,2 6 1,1 573 91,2

6. Ön szerint a romániai/erdélyi magyarok részét képezik-e a román nemzetnek? Kérem, indokolja meg a válaszát. Nem választ adók. 2013. június Kizárólagos nemzettagság – Mert magyar, mert a magyar nemzet tagja Kizárólagos nemzettagság – A magyar nem (lehet) román (kizárólagos a nemzettagság) Kizárólagos nemzettagság összesen Anyanyelv, kultúra Anyanyelv kultúra – Nem beszél (jól) románul Anyanyelv, kultúra összesen Ellentét a románokkal Állampolgárság ≠ nemzettagság Identitás, döntés, érzés Identitás, döntés, nemzeti érzés – nem érzi magát románnak Identitás, döntés, érzés összesen Család, származás, ősök, születés Terület ≠ nemzettagság Köztes identitás – „Sehová sem tartozik” Köztes identitás – erdélyi Köztes identitás – székely Köztes identitás összesen Kényszer (Erdélyt elcsatolták) Szecesszió – „Külön ország kellene legyünk” Különbözünk a románoktól Románokkal szembeni ellenszenv A románok nem tartják románnak Magyarok közt él Magyar állampolgár Összesen értékelhető választ adott 12

Esetszám 58 29 87 75 2 76 51 40 34 11 45 28 21 8 6 4 18 8 7 5 5 2 1 1 406

% 14,3 7,2 21,5 18,4 0,4 18,8 12,6 9,8 8,3 2,8 10,1 7,0 5,3 1,9 1,4 1,1 4,4 2,1 1,7 1,2 1,1 0,4 0,2 0,2 91,5


Kiss Tamás – Barna Gergő • Erdélyi magyarok a magyarországi és A romániai politikai térben

7. Ön személyesen a magyar nemzet tagjának érzi magát? 2013. június (N=1232) 7. Ön személyesen a magyar nemzet tagjának érzi magát? 2013. érzi június (N=1232) 7. Ön személyesen a magyar nemzet tagjának magát? 2013. június

(N=1232)

Igen; 90,7

Igen; 90,7

Nem; 6,4 NT/NV; 2,9 Nem; 6,4 NT/NV; 2,9 8. Ön személyesen a román nemzet tagjának érzi magát? 2013. június (N=1232)

8. Ön személyesen a román nemzet tagjának érzi magát? 2013. június (N=1232) 8. Ön személyesen a román nemzet tagjának érzi magát? 2013. június (N=1232) Nem; 55,5

Nem; 55,5

Igen; 38,6

Igen; 38,6

NT/NV; 5,9

NT/NV; 5,9

13 13 13


MN

working WORKING papers PAPERS • 50/2013

9. A román nemzettagságra vonatkozó kérdések háttérváltozók szerint. 2013. június

N

A romániai/erdélyi magyarok a román nemzet részét képezik? Igen Nem NT/NV

Ön személyesen a román nemzet tagjának érzi magát? Igen Nem NT/NV

Székelyföld

412

50,8

40,4

8,7

28,4

66,3

5,3

Partium

305

61,8

28,3

9,9

53,9

37,8

8,2

Közép-Erdély

306

46,3

43,0

10,7

34,5

62,2

3,3

Szórvány

209

47,8

34,0

18,2

42,6

49,8

7,7

Város

634

46,6

41,2

12,2

40,2

54,4

5,4

Falu

599

57,4

32,6

10,0

36,9

56,6

6,5

18–34

385

51,6

39,1

9,4

40,3

55,1

4,7

35–54

420

50,7

36,9

12,4

38,4

54,7

6,9

55+

428

53,5

35,0

11,4

37,2

56,7

6,1

Férfi

642

50,6

39,4

10,0

35,8

58,7

5,5

590

53,3

34,3

12,4

41,7

51,9

6,4

Alapfokú

192

57,1

29,8

13,1

39,1

50,0

10,9

Középfokú

782

51,0

36,4

12,5

37,1

56,9

6,0

Felsőfokú

259

50,6

43,6

5,8

42,9

54,8

2,3

Igényelte

386

50,8

42,2

7,0

37,6

59,1

3,4

475

51,9

36,3

11,8

36,8

56,0

7,2

371

53,1

32,3

14,6

42,2

51,1

6,8

641

52,4

35,4

12,2

40,7

52,9

6,4

482

53,5

35,9

10,6

36,9

58,0

5,2

77

36,4

57,1

6,5

21,1

73,7

5,3

32

53,1

34,4

12,5

65,6

25,0

9,4

371

53,1

32,3

14,6

42,2

51,1

6,8

389

52,6

35,9

11,5

40,3

52,6

7,2

Fidesz-szavazó

416

51,7

41,3

7,0

34,4

61,3

4,3

Nem Fideszszavazó

55

41,8

41,8

16,4

36,4

61,8

1,8

1232

51,9

36,9

11,1

38,6

55,5

5,9

Régió

Településtípus

Életkor

Nem

Iskolai végzettség

Magyar állampolgárság

Opció a romániai választásokon

Opció a magyarországi választásokon

Szándékszik igényelni Nem szándékszik igényelni Passzív, bizonytalan RMDSZ-szavazó EMNP-, MPPszavazó Román pártra szavaz Nem igényli az állampolgárságot Passzív, bizonytalan

Összesen

14


Kiss Tamás – Barna Gergő • Erdélyi magyarok a magyarországi és A romániai politikai térben

1.2. Politikai tájékozottság Szintén a román politikai közösségbe való nagyfokú integráltság ellen szólnak a politikai ismeretekre vonatkozó kérdések. A román(iai) és a magyar(országi) politika vonatkozásában négy-négy (egymással szimmetrikus) ismeretkérdést fogalmaztunk meg. Elsőként arra kértük a válaszadókat, hogy mondják meg, hány párt van a román, illetve a magyar parlamentben, és sorolják fel őket. Mindkét esetben viszonylag nehéz kérdésről volt szó, ugyanis mindkét parlamentbe pártkoalíciók is bejutottak a legutóbbi választás során, illetve (részben a szakadások nyomán) vannak olyan pártok, amelyeknek nincs külön frakciójuk. Így a válaszokat megengedőn értékeltük. Jó válasznak tekintettük azt is, ha valaki a parlamentbe jutott koalíciókat, és azt is, ha külön az azokat alkotó pártokat sorolta fel. A frakció nélküli és pártszakadás nyomán létrejött alakulatok felsorolásától eltekintettünk (de helyes válasznak tekintettük, ha ezek valamelyike megjelent a felsorolásban). Más szóval csak abban az esetben tekintettük hibásnak a választ, ha valamely, az utóbbi választáson bejutott párt/koalíció nem került megemlítésre, vagy ha valamelyik parlamenten kívüli párt megemlítésre került.9 Második kérdésünk esetében (melyik a legnagyobb ellenzéki párt) egyértelműbb volt a válasz. Romániában a Demokrata Liberális Párt (PDL), illetve a Szövetség Romániáért (ARD) válaszokat tekintettük helyesnek. Magyarországon értelemszerűen csak a Magyar Szocialista Pártot (MSZP) fogadtuk el helyes válaszként. Harmadikként a PDL, illetve az MSZP elnökére kérdeztünk rá, zárt kérdés formájában. Végül negyedik kérdésünk arra vonatkozott, hogy hány éves a mandátuma Románia és Magyarország elnökének. Az eredmények meglehetősen sokkolóak voltak számunkra. Leszámítva a harmadik, pártelnökökre vonatkozó kérdést, a magyarországi politikára vonatkozó ismeretkérdések esetében rendre több helyes választ kaptunk. A magyarországi politikára vonatkozóan az erdélyi magyarok átlagban 1,4, míg a román politikára vonatkozó kérdések esetében csupán 1,18 helyes választ adtak. 43 százalék volt azoknak az aránya, akik egyetlen, a román politikára vonatkozó kérdésre sem tudtak válaszolni, és csupán 28 százalék azoké, akik a magyar politikában bizonyultak teljes mértékben járatlannak. 10. Romániai politikai tájékozottságot mérő ismeretkérdések. 2013. június (N=1232) Helyes válaszok aránya

Kérdés - Ön hogy tudja, hány párt van Románia parlamentjében? - Kérem, sorolja fel őket!* - Melyik a legnagyobb ellenzéki párt a román parlamentben? ** - Ki a PDL elnöke? (1) Emil Boc; (2) Traian Băsescu; (3) Vasile Blaga; (4) Elena Udrea - Hány éves Románia elnökének a mandátuma?

9,7 31,4 41,8 35,0

*A  bban az esetben tekintettük helyesnek a választ, ha megnevezte az USL-t (vagy külön-külön a PSD-t és a PNL-t), a PDL-t, az RMDSZ-t és a PPDD-t. Ha ezek mellett a PC-t, illetve a Kisebbségi frakciót is megnevezte, azt is helyes válaszként regisztráltuk. ** A PDL és az ARD válaszokat tekintettük helyesnek.

11. Magyarországi politikai tájékozottságot mérő ismeretkérdések. 2013. június (N=1232) Kérdés - Ön hogy tudja, hány párt van a magyar Országgyűlésben? - Kérem, sorolja fel őket!* - Melyik a legnagyobb ellenzéki párt a magyar Országgyűlésben? - Ki jelenleg a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke? - Hány év Magyarország köztársasági elnökének mandátuma?

Helyes válaszok aránya 13,9 39,9 33,4 52,4

*A  bban az esetben tekintettük helyesnek a választ, ha megnevezte a Fidesz-t (vagy külön-külön a Fideszt és a KDNP-t), az MSZP-t, az LMP-t és a Jobbikot. Ha ezek mellett a DK-t vagy a Párbeszéd Magyarországért pártot is megnevezte, azt szintén helyes válasznak tekintettük.

9 Romániában leggyakrabban a Nagy Románia Pártot (PRM), illetve az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP), Magyar­országon a Szabad Demokraták Szövetségét (SZDSZ), illetve a Magyar Demokrata Fórumot (MDF) említették tévesen a válaszadók.

15


MN

working WORKING papers PAPERS • 50/2013

12. A helyes válaszok száma 2013. június (N=1232)

0 1 2 3 4 Áltag

Romániai politika

Magyarországi politika

43,0 20,8 16,4 14,8 5,0 1,18

28,1 30,7 20,3 15,0 5,9 1,40

1.3. Politikai érdeklődés, politikai én-hatékonyság Következő kérdésünkben arra kérdeztünk rá, hogy a válaszadók (szubjektíve) mennyire érdeklődnek a romániai, a magyarországi, illetve az erdélyi magyar politika iránt. Az ismeretkérdésekhez hasonlóan itt is azt tapasztaltuk, hogy az erdélyi magyarok kapcsolódása a magyarországi politikához erősebb, mint a romániaihoz. Emellett azt is láthattuk, hogy az erdélyi magyar politika iránti érdeklődésük mindkettőt megelőzi. Végül harmadik kérdésblokkunk a politikai én-hatékonyságra vonatkozott. Ez a választói viselkedés racionális döntéselméleti vizsgálatából ered, és a személyes én-hatékonyság (self-efficacy) fogalmát alkalmazza a politika területére. Politikai kontextusban ez arra vonatkozik, hogy a választó mit gondol, ő személyesen milyen mértékben képes befolyásolni a politikai történéseket. Az irodalom megkülönböztet belső és külső én-hatékonyságot. A belső az egyén arra vonatkozó hitét jellemzi, hogy meg képes érteni és részt tud venni a politikai folyamatban, illetve befolyásolni tudja a politikai történéseket, a külső pedig arra, hogy mennyire képes / hajlandó a kormány választ adni az emberek problémáira, vagy hogy mennyire adnak a politikusok a polgárok véleményére. A vizsgálat során a külső én-hatékonyságot mértük a három politikai mezőnyre (a romániaira, a magyarországira és az erdélyi magyarra) differenciált formában, míg a belső én-hatékonyságra egyetlen, nem differenciált kérdés vonatkozott. Eredményeink szerint az igazán nagy különbségek a román és a magyar politikai mezőnyön belüli (külső) én-hatékonyság között húzódnak. Az erdélyi magyarok 62 százaléka egyáltalán nem ért egyet azzal, hogy „a román politikusokat, vezetőket érdekli, hogy én és a hozzám hasonló emberek mit gondolunk”. Azok aránya, akik egyáltalán nem és inkább nem értenek egyet, összességében 88 százalék, míg az (inkább és teljesen) egyetértők aránya csupán 12 százalék. Ezzel szemben az erdélyi magyarok 39 százaléka ért (teljes mértékben vagy inkább) egyet azzal, hogy a magyarországi, és 49 százaléka azzal, hogy az erdélyi magyar politikusokat érdekli az ő és a hozzájuk hasonló emberek véleménye. Kijelenthető tehát, hogy az erdélyi magyarok (a politikai ismeretkérdések, a szubjektív érdeklődés és az én-hatékonyságra vonatkozó kérdések alapján egyaránt) közelebbi kapcsolatban vannak a magyarországi, mint a romániai politikával. Hangsúlyoznunk kell ugyanakkor, hogy a politikai ismeretekre, érdeklődésre, illetve én-hatékonyságra vonatkozóan nem áll rendelkezésünkre idősoros adat. Így nem tudjuk megítélni, hogy a magyarországi politika primátusa mikortól datálható. Kérdés, hogy már a magyarországi politikai közösség erdélyi magyarokra való kiterjesztése (állampolgárságon, illetve szavazati jogon keresztül) előtt is, vagy csak azt követően kapcsolódtak a magyar politikához erősebben az erdélyi magyarok, mint a hazaihoz. 13. Milyen mértékben érdeklődik Ön... 2013. június (N=1232)

Egyáltalán nem Kismértékben Eléggé Nagymértékben Átlagérték (1=egyáltalán nem; 4=nagymértében)

16

A romániai politika iránt 42,6 38,5 15,1 3,8

A magyarországi politika iránt 34,5 38,4 21,8 5,3

Az erdélyi magyar politika iránt 22,9 31,1 31,3 14,8

1,80

1,98

2,38


Kiss Tamás – Barna Gergő • Erdélyi magyarok a magyarországi és A romániai politikai térben

14. Ön milyen mértékben ért egyet az alábbi kijelentésekkel? 2013. június

Én és a hozzám hasonló emberek képesek befolyásolni a politikát és a közügyeket. A román politikusokat, vezetőket érdekli az, hogy én és a hozzám hasonló emberek mit gondolunk. A magyarországi politikusokat, vezetőket érdekli az, hogy én és a hozzám hasonló emberek mit gondolunk. Az RMDSZ politikusait, vezetőit érdekli az, hogy én és a hozzám hasonló emberek mit gondolunk.

Esetszám (N)

Egyáltalán nem

Inkább nem

Inkább igen

Teljes mértékben

Átlag*

1187

44,3

29,4

19,6

6,6

1,89

1195

61,6

26,2

9,5

2,7

1,53

1140

36,1

25,2

31,7

7,0

2,10

1170

29,0

22,2

38,3

10,6

2,30

* 1 – egyáltalán nem; 4 – teljes mértékben.

17


2. Az erdélyi magyarok magyar állampolgársághoz való viszonya WORKING papers PAPERS • 50/2013 M N working 2.1. A kedvezményes honosítás megítélése Az erdélyi magyarok magyarmagyarok állampolgársághoz való viszonyáról a mostani immár a második 2. Az erdélyi

mérésünk. Korábban állampolgársághoz 2012 júliusában tettünk fel hasonló Elmondható, hogy a magyar valókérdéseket. viszonya könnyített honosítás erdélyi magyar közösségen belüli megítélése meglehetősen egyértelmű.

kedvezményes honosításazmegítélése Ahogy 2.1. már Aérintettük 2012 júliusában, erdélyi magyarok 86 százaléka értett egyet a kedvezményes honosítással, ami 2013 júniusára 95 való százalékra emelkedett. párhuzamosan Az erdélyi magyarok magyar állampolgársághoz viszonyáról a mostaniEzzel immár a második mérésünk. Korábban 2012 júliusában tettünk fel hasonló kérdéseket. Elmondható, hogy a könnyített ho(ahogy működő gyakorlattá vált) tulajdonképpen eltűnt a kettős állampolgárságot ellenzők 2012nosítás erdélyi magyar közösségen belüli megítélése meglehetősen egyértelmű. Ahogy már érintettük

2012 9júliusában, az erdélyi magyarok 86 százaléka értett egyet a kedvezményes honosítással, ami 2013 ben még százalékos csoportja. júniusára 95 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan (ahogy működő gyakorlattá vált) tulajdonképpen eltűnt a kettős állampolgárságot ellenzők 2012-ben még 9 százalékos csoportja.

15. A magyar állam 2011 januárja óta kedvezményes eljárással

15. A magyar állam 2011 januárja kedvezményes eljárással állampolgárságot ad a vele állampolgárságot ad aóta vele szomszédos országokban élő magyarok szomszédos országokban élő magyarok számára. Ennek nyomán sok erdélyi magyar is igényelte számára. Ennek nyomán sok erdélyi magyar is igényelte és megkapta a és megkapta a magyar állampolgárságot. Ön egyetért-e ezzel?

magyar állampolgárságot. Ön egyetért-e ezzel?

100 90

94,5 85,6

80 70 60

2012. júl. (N=1176) 2013. jún. (N=1232)

50 40 30 20 9,0

10

2,5

5,4

3,0

0 Igen

Nem

NT, NV

2.2. Az igénylési szándékok alakulása Elmondható, hogy nem csupán a kedvezményes honosításhoz való pozitív viszonyulás vált egyöntetűvé, hanem az állampolgársági igénylések aránya is dinamikusan növekedett. Miközben 2012 júniusában még csak minden ötödik, addig 2013 júliusára majdhogynem minden harmadik erdélyi magyar igényelt magyar állampolgárságot. Eközben változatlan maradt azok aránya, akik a továbbiakban igényelni akarják, és 43 százalékról 30 százalékra csökkent azoké, akik nem szándékoznak igényelni a magyar állampolgárságot. Így elmondható, hogy – habár nem lesz egyöntetűen minden erdélyi magyarból 19 magyar állampolgár – arányuk középtávon akár kétharmad fölé mehet. Regionális bontásban nincsenek nagy különbségek, bár a szórványban élők között valamivel alacsonyabb a magyar állampolgárság iránti érdeklődés. Ezen kívül elmondható, hogy általában az alacsonyabb mobilitású rétegek élnek kisebb arányban a lehetőséggel. Így, miközben a 18–34 évesek között csupán 16, addig az 55 év fölöttiek között 48 százalék a nem igénylők aránya. Hasonlóképpen az alapfokú végzettségűek 53 százaléka nem igényelne állampolgárságot, szemben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 19 százalékával. 18


elmondható, hogy általában az alacsonyabb mobilitású rétegek élnek kisebb arányban a lehetőséggel. Így, miközben a 18–34 évesek között csupán 16, addig az 55 év fölöttiek között 48 Kiss Tamás – Barna Gergőaránya. • Erdélyi magyarok a magyarországi és A romániai 53 politikai térben százalék a nem igénylők Hasonlóképpen az alapfokú végzettségűek százaléka nem

igényelne állampolgárságot, szemben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 19 százalékával. 16. Ön igényelte-e a magyar állampolgárságot?

16. Ön igényelte-e a magyar állampolgárságot?

45 38,6

40

36,3

34,6

35 30 25

22,6

20

18,2

15

13,1

11,1 10

8,1

8,1

6,4

5

1,8

1,1

0 Igen, igényeltem Igényeltem, de Nem igényeltem, Nem igényeltem és meg is kaptam még nem kaptam de és nem is áll meg szándékomban szándékomban áll igényelni igényelni 2012. júl.(N=1172)

Nem döntötte el

Nem kíván válaszolni

2013. jún. (N=1232)

17. Ön igényelte-e a magyar állampolgárságot? Háttérváltozók szerint 2012. július

17. Ön igényelte-e a magyar állampolgárságot? Háttérváltozók szerint Nem N

Régió

Szórvány Közép-Erdély

199 N 210

Szórvány 199 Közép-Erdély 210 Régió Partium 291 Székelyföld 508 Város 597 Település­ típus Falu 573 18–34 357 Életkor 35–54 372 55+ 441 Nő 616 Nem Férfi 555 Alapfokú 358 Végzettség Középfokú 648 Felsőfokú 166 Passzív, 409 bizonytalan RMDSZPártopció 561 szavazó (romániai parlamenti EMNP-, MPP82 választások) szavazó Román 73 pártra szavaz Összesen 1125

2013. június

Igényelni Igényelte 2012. július fogja

Igényelni Nem akarja akarja N Igényelte 2013. június fogja igényelni igényelni Nem Nem Igényelni Igényelni 34,4 13,6 39,2 47,2 N 209 36,8 Igényelte akarja Igényelte28,7 akarja fogja 23,3 35,2 igényelni 41,4 307 32,9fogja 41,4 igényelni 25,7 13,6 23,3 18,2 21,3 22,6 16,4 28,0 18,3 13,8 16,2 23,2 10,1 20,7 35,5

39,2 35,2 38,5 36,0 36,2 37,9 48,7 41,9 23,4 39,1 34,6 25,4 42,0 42,2

47,2 41,4 43,3 42,8 41,2 45,7 23,2 39,8 62,8 44,6 42,2 64,5 37,3 22,3

209 307 305 412 633 599 384 420 428 624 590 191 781 259

28,7 32,9 29,5 32,8 37,0 25,4 40,9 32,4 21,7 31,3 31,4 12,6 31,2 45,2

34,4 41,4 40,0 37,4 34,9 42,4 43,5 42,6 30,1 38,9 38,1 34,0 40,5 36,3

36,8 25,7 30,5 29,9 28,1 32,2 15,6 25,0 48,1 29,8 30,5 53,4 28,3 18,5

15,6

32,0

52,3

641

30,9

35,9

33,2

20,9

40,3

38,9

483

29,8

42,2

28,0

39,0

42,7

18,3

77

49,4

37,7

13,0

9,6

38,4

52,1

32

18,8

37,5

43,8

19,2

37,3

43,1

1232

31,3

38,5

30,2

19

20


MN

working WORKING papers PAPERS • 50/2013

2.3. Az igényléseket meghatározó motivációk (2012. július) A 2012. júliusi vizsgálatunk során rákérdeztünk az igénylés mögötti motivációkra is. A négyfokú skálán értelmezhető válaszok esetében lefuttatott faktorelemzés szerint a motivációk két mögöttes tényezőre, egy „szimbolikus” és egy „pragmatikus” komponensre bomlanak. A pragmatikus faktorba a migrációval kapcsolatos motivációk tartoznak (magyarországi letelepedés, magyarországi munkavállalás és harmadik országban történő munkavállalás). A 2012-es eredmények alapján elmondható, hogy az állampolgárság igénylésében, a magyarországinál nagyobb szerepet játszik a más országban történő munkavállalás. Ez arra utal, hogy miközben Magyarország migrációs célországként már korántsem olyan vonzó, mint az elmúlt évtizedekben volt, a magyar útlevél lehetősége vonzó maradt. A magyar állampolgárság sokak számára a migráció (és általában a nemzetközi területi mobilitás) során konvertálható tőkeként működik. Ezt két tényező segíti elő. Egyrészt egyes országokban a magyar munkavállalók a románoknál kedvezőbb jogi elbírálás alá esnek, másrészt a román útlevelet és állampolgárságot sokan (nemcsak magyar, hanem román etnikumúak is) Nyugat-Európában ma is stigmaként érzékelik. 18. Abban, hogy Ön igényelte (vagy szándékában áll igényelni) a magyar állampolgárságot, milyen mértékben játszanak szerepet a következők? Értékelje egy 0 és 10 közötti skálán, ahol a 0 azt jelenti, hogy egyáltalán nem játszott/játszik szerepet, a 10 pedig azt, hogy nagymértékben szerepet játszott/játszik. (Átlagértékek; a magyar állampolgárságot igénylők vagy igényelni szándékozók [N=662]; 2012. július)

A magyar állampolgárság igénylésével a magyar nemzethez való tartozásomat fejeztem/fejezem ki.

8,1

7,1

A magyar állampolgárság segít az identitásom megőrzésében.

A magyar állampolgárság megkönnyíti, hogy más országokban (pl. Németország, Egyesült Államok) vállaljak munkát.

6,3

Szeretnék Magyarországon egészségügyi ellátásban részesülni.

6,2

A magyar állampolgárság lehetőséget biztosít, hogy Magyarországon vállaljak munkát.

5,4

4,6

Szavazhatok a magyarországi választásokon.

A magyar állampolgárság lehetőséget biztosít, hogy Magyarországon telepedjek le.

4,5

Szeretnék magyarországi nyugdíjat.

4,4

Magyar állampolgárként nagyobb biztonságban érzem magam Romániában.

3,7 0,0

1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

6,0

7,0

8,0

9,0

19. Abban, hogy Ön igényelte (vagy szándékában áll igényelni) a magyar állampolgárságot, milyen mértékben játszanak szerepet a következők? (Főkomponens-elemzés; rotált faktormátrix; a magyar állampolgárságot igénylők vagy igényelni szándékozók [N=662]; 2012. július)

A magyar állampolgárság lehetőséget biztosít, hogy Magyarországon vállaljak munkát. A magyar 20 állampolgárság lehetőséget biztosít, hogy Magyarországon telepedjek le. A magyar állampolgárság megkönnyíti, hogy más

„Pragmatikus” faktor 0,868 0,847

„Szimbolikus” faktor


Kiss Tamás – Barna Gergő • Erdélyi magyarok a magyarországi és A romániai politikai térben

19. Abban, hogy Ön igényelte (vagy szándékában áll igényelni) a magyar állampolgárságot, milyen mértékben játszanak szerepet a következők? (Főkomponens-elemzés; rotált faktormátrix; a magyar állampolgárságot igénylők vagy igényelni szándékozók [N=662]; 2012. július) „Pragmatikus” „Szimbolikus” faktor faktor 0,868

A magyar állampolgárság lehetőséget biztosít, hogy Magyarországon vállaljak munkát. A magyar állampolgárság lehetőséget biztosít, hogy Magyarországon telepedjek le. A magyar állampolgárság megkönnyíti, hogy más országokban (pl. Németország, Egyesült Államok) vállaljak munkát. Szeretnék magyarországi nyugdíjat. Szeretnék Magyarországon egészségügyi ellátásban részesülni.

0,847 0,824 0,725 0,648

A magyar állampolgárság igénylésével a magyar nemzethez való tartozásomat fejeztem/fejezem ki. A magyar állampolgárság segít az identitásom megőrzésében. Magyar állampolgárként nagyobb biztonságban érzem magam Romániában. Szavazhatok a magyarországi választásokon.

0,282 0,345 0,784 0,766 0,645

0,522

0,557

20. Abban, hogy Ön nem igényli a magyar állampolgárságot, milyen 2.4. Az igényléstől való tartózkodást meghatározó motivációk (2012. július) mértékben játszanak szerepet a következők? Értékelje egy 0 és 10 közötti skálán, ahol a 0 azt jelenti, hogy egyáltalán nem játszott/játszik 20. Abban, hogy Ön nem igényli a magyar állampolgárságot, milyen mértékben játszanak szereszerepet, a 10 pedig azt, hogy nagymértékben szerepet játszott/játszik. pet a következők? Értékelje egy 0 és 10 közötti skálán, ahol a 0 azt jelenti, hogy egyáltalán nem (Átlagértékek; nem igénylők, [N=450]; 2012. játszott/játszik szerepet, a a 10magyar pedig azt,állampolgárságot hogy nagymértékben szerepet játszott/játszik. (Átlagértékek; a magyar állampolgárságot nem igénylők, [N=450]; július) 2012. július) Nem kell magyar állampolgár legyek ahhoz, hogy a magyar nemzethez tartozzam.

8,0

Semmilyen hasznom nem származik a magyar állampolgárságból, így nem éri meg az utánajárást.

7,0

Romániában élek, nincs szükségem arra, hogy más állam polgára legyek.

6,4

Túlzottan bürokratikus az eljárás, nehéz megszerezni a magyar állampolgárságot.

4,7

Magyar állampolgárként hátrányok érhetnek Romániában.

4,2

0,0

1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

6,0

7,0

8,0

9,0

21


MN

working WORKING papers PAPERS • 50/2013

3. Erdélyi magyarok és a magyarországi politika 3.1. Részvételi szándék a magyar parlamenti választáson Nincsenek pontos adataink azzal kapcsolatban, hogy hány erdélyi magyar igényelte, illetve kapta meg a magyar állampolgárságot. A 2013 áprilisában közzétett kormányzati adatok szerint a kérelmezők 67 százaléka rendelkezett román állampolgársággal, illetve a kérelmek 35 százalékát adták le Románia területén. Problémát jelent, hogy egyrészt a román állampolgárságú kérvényezők egy nem elhanyagolható része életvitelszerűen Magyarországon él, másrészt pedig az Erdélyben lakók egy jelentős része Magyarországon kérvényezi az állampolgárságot. Az tűnik a legésszerűbb feltételezésnek, hogy a kérvényezők mintegy 65 százaléka erdélyi magyar (amit egy maximális aránynak tekinthetünk). A hivatkozott kormányzati közlemény szerint 341 ezer személy kapott 2011. január 1. és 2013. április 4. között egyszerűsített honosítási eljárás keretén belül magyar állampolgárságot. Így (vagyis 65 százalékkal számolva) ezek közül 222 ezer lehetett erdélyi magyar. Amennyiben az állampolgárok 80 százaléka nagykorú, akkor a szavazati joggal rendelkezők számát 178 ezerre tehetjük. Ez az adat nem mond ellent a 2013. júniusi mérésünk eredményeinek, mely szerint a (18 év fölötti) erdélyi magyarok 18 százaléka rendelkezik már magyar állampolgársággal. Azt is hozzátehetjük, hogy mérésünk szerint további 13 százalék igényelte már az állampolgárságot, vagyis az állampolgársági kérelmekkel foglalkozó bürokrácia áteresztőképessége a fő akadálya annak, hogy 2014 májusára a magyar állampolgárok aránya elérje az egyharmadot. Az egyszerűsített honosítással magyar állampolgárságot kapott erdélyiek számára vonatkozó becslés Ebből nagykorú

Hónap a törvény életbelépése óta

Új állampolgár

Ebből erdélyi

Összesen

Havi átlag

2011. dec. 1.

11

115 000

74 750

59 800

5 436

2012. máj. 6.

16

157 000

102 050

81 640

5 103

2013. ápr. 4.

27

341 500

221 975

177 580

6 577

2013. szept. 4.

32

430 000

279 500

223 600

6 776

2014. május

40

260 000

6 500

Időpont

Források: 2011. dec. 1. – http://hvg.hu/vilag/20111201_schmitt_honositas 2012. máj. 6. – http://nol.hu/belfold/egyszerusitett_honositas__jovore_felmillio_uj_magyar_allampolgar_lehet 2013. ápr. 4. – http://www.allampolgarsag.gov.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=251:hirek1304 042&catid=1:friss-hirek&Itemid=50 2013. szept. 4. – http://www.allampolgarsag.gov.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=274:hirek130 909&catid=1:friss-hirek&Itemid=50

A fenti táblázat utolsó sora arra vonatkozó becslést tartalmaz, hogy mennyire mehet fel 2013 májusáig a magyar állampolgárságú erdélyi szavazók száma. Ezt a becslést azért készítettük, hogy képet kapjunk arról, potenciálisan hány erdélyi szavazóra lehet majd számítani a 2014-ben esedékes magyarországi országgyűlési választásokon. Ez a szám (amennyiben az állampolgársági kérvényeket elbíráló bürokratikus rendszer áteresztőképessége nem változik meg radikálisan) 260 ezer fő körülire várható (6500 új állampolgárral számolva havi átlagban). Ez a 18 év fölötti erdélyi magyarok körülbelül negyedét jelenti. A szavazópolgárok várható száma mellett természetesen a részvételi arány a központi kérdés. Ennek becslése meglehetősen nehéz egy olyan választási procedúra esetében, amelynek részletei nem ismertek a választók előtt. Így a közvélemény-kutatásunk eredményei nem tekinthetők tényleges előrejelzésnek.

22


Kiss Tamás – Barna Gergő • Erdélyi magyarok a magyarországi és A romániai politikai térben

Elmondható ugyanakkor, hogy 2012 júliusa és 2013 júniusa között nem pusztán a magyar állampolgárok, hanem a választáson részt venni szándékozók aránya is jelentősen növekedett. A 2013-as vizsgálatban az állampolgársággal rendelkező, az igénylést beadó, illetve beadni szándékozó válaszadók 38 százaléka jelezte, hogy biztosan részt venne a magyar parlamenti választásokon. Ugyanez az arány egy évvel korábban még csak 29 százalékos volt. Véleményünk szerint egy olyan választás esetében, ahol a részvétel mikéntje nem ismert és az eredmények csak közvetve vannak befolyással a szavazók mindennapjaira, a 38 százalékos részvételi arány magasnak tekinthető. Ez különösen akkor szembeötlő, ha a magyarországi választásra vonatkozó adatokat a romániai parlamenti választások 55 és az EP-választások 47 százalékos biztos részvételi szándékával hasonlítjuk. A magas részvételi szándék az előző fejezetben bemutatott adatokhoz hasonlóan a magyarországi politikai közösséghez való intenzív (virtuális) kötődést húzza alá. Tekintettel a szavazási procedúra körüli nagyfokú bizonytalanságra, külön rákérdeztük, hogy a különböző lehetséges forgatókönyvek esetében élne-e a válaszadó a szavazati jogával. A válaszok alapján a személyes felkeresés (vagyis ha a levélben leadott szavazatokat valamilyen „futárszolgálat” gyűjti ös�sze) a leginkább ösztönző. A levélben, postán keresztül történő szavazás, illetve a regisztráció már jelentős mértékben visszavetik a szavazási kedvet. A konzulátuson, illetve Magyarországon történő szavazás érthetően olyan költséggel járnak, amit az erdélyi magyar szavazók csak egy kis része fog bevállalni biztosítani a márdemokratikus választási procedúrák alapfeltételeként számon tartott azért, hogy leadja a szavazatát. Amikor a „futárszolgálat” szavazásra ösztönző mivoltát hangsúlyozzuk, 10 transzparenciát. természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a módszer könnyen a visszaélések melegágyává válhat, és szinte lehetetlen biztosítani a demokratikus választási procedúrák alapfeltételeként számon tartott transzparenciát.10

21. Magyar állampolgárként lehetősége lesz arra, hogy lakhelyén

21. Magyar állampolgárként lehetősége lesz arra, hogyválasztásokon. lakhelyén szavazzon a magyarországi szavazzon a magyarországi parlamenti Ön szándékszikparlamenti választásokon. Ön szándékszik-e élni a szavazati jogával? (A magyar állampolgársáe élni a szavazati jogával? (A magyar állampolgárságot igényeltek és got igényeltek és igényelni szándékozók)

igényelni szándékozók)

45 40

38,3 35,8

35 30

29,3

31,1 2012. júl (N=661) 2013. jún (N=860)

25 20 15,6

15,5 15,1

15 10,6 10

3,9

5

4,9

0 Biztosan igen

Valószínűleg igen

Valószínűleg nem

Biztosan nem

NT, NV

22. Élne-e Ön a szavazati jogával, amennyiben...? (Biztos és valószínű szavazók) Igen Nem NT/NV 10 Ezeket a kérdéseket részletesen tárgyaltaÖsszes László Róbert a 2013.(N=592) február 8-án Kolozsvárott, szavazó 83,6 az Erdélyi 12,8 Politikatudományi 3,5 Személyesen felkeresnék, Társaság konferenciáján tartott előadásán. Biztos szavazók (N=328) 84,8 12,5 2,7 hogy leadhassa a szavazatát Valószínű szavazók (N=264) 82,2 13,3 4,5 Összes szavazó (N=592) 68,6 25,2 6,3 Levélben, a postán keresztül Biztos szavazók (N=328) 73,8 20,7 5,5 23 kellene leadnia a szavazatát Valószínű szavazók (N=264) 62,1 30,7 7,2 Összes szavazó (N=592) 60,6 28,6 10,8 Egy nem nyilvános listán


MN

working WORKING papers PAPERS • 50/2013

22. Élne-e Ön a szavazati jogával, amennyiben...? (Biztos és valószínű szavazók)

Személyesen felkeresnék, hogy leadhassa a szavazatát Levélben, a postán keresztül kellene leadnia a szavazatát Egy nem nyilvános listán előzőleg regisztráltatnia kellene magát Egy nyilvános listán előzőleg regisztráltatnia kellene magát A legközelebbi konzulátuson (Kolozsvár, Csíkszereda) tudna szavazni Át kellene mennie Magyarországra szavazni

Összes szavazó (N=592) Biztos szavazók (N=328) Valószínű szavazók (N=264) Összes szavazó (N=592) Biztos szavazók (N=328) Valószínű szavazók (N=264) Összes szavazó (N=592) Biztos szavazók (N=328) Valószínű szavazók (N=264) Összes szavazó (N=592) Biztos szavazók (N=328) Valószínű szavazók (N=264) Összes szavazó (N=592) Biztos szavazók (N=328) Valószínű szavazók (N=264) Összes szavazó (N=592) Biztos szavazók (N=328) Valószínű szavazók (N=264)

Igen

Nem

NT/NV

83,6 84,8 82,2 68,6 73,8 62,1 60,6 67,1 52,5 59,5 63,1 55,0 47,5 54,6 38,6 22,6 28,3 15,6

12,8 12,5 13,3 25,2 20,7 30,7 28,6 23,2 35,4 29,8 26,5 34,0 43,8 38,4 50,4 67,9 65,0 71,5

3,5 2,7 4,5 6,3 5,5 7,2 10,8 9,8 12,2 10,7 10,4 11,1 8,8 7,0 11,0 9,5 6,7 12,9

3.2. Magyarországi pártopciók, pártokhoz való viszony A pártopciók tekintetében nagymértékű egyöntetűség figyelhető meg. Mind a 2012-es, mind a 2013-as mérésünk szerint a Fidesz-KDNP viszi el az Erdélyből érkező szavazatok túlnyomó többségét. A pártopcióval rendelkező biztos szavazók között a Fideszt támogatók aránya 82, illetve 86 százalékos volt. A két mérés között jelentős mértékben (32-ről 25 százalékra) csökkent az opcióval nem rendelkezők aránya a biztos és valószínű választók között. Ebből a csökkenésből kizárólag a FIDESZ profitált. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a magyarországi politikai szcénán az erdélyi magyarok ugyanolyan egyöntetűen támogatják a FIDESZ-t, mint a romániai mezőnyben az RMDSZ-t. A Fidesz-KDNP választói támogatottságát leginkább nem az ellenfelei, hanem az állampolgárságot igénylők aránya, illetve a választási részvétel határolja be. Ezek okozzák, hogy a Fidesz-szavazók Székelyföldön (43 százalék), a férfiak (38 százalék), a közép-, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők (37, illetve 34 százalék), valamint az RMDSZ-szavazók között (39 százalék) képviselnek az átlagnál nagyobb arányt. Korábban már érintettük, hogy az EMNP/MPP-szavazók kicsiny tábora az átlagnál politikailag jóval motiváltabb. Ők szintén nagyobb arányban szavaznak a Fideszre, viszont az ellenzéki pártok (ezen belül a Jobbik) támogatottsága is az ő körükben magasabb. A Jobbik politikusai, amikor saját pártjuk támogatottságát szubjektíve érzékelik, minden bizonnyal ugyanabba a csapdába esnek, mint az Erdélyi Magyar Néppárt prominensei. A saját, politikailag aktív kapcsolathálójukat jellemző megoszlásokat próbálják a teljes népességre kivetíteni. Közvélemény-kutatások sora bizonyítja, hogy érzékelésük téves, a Jobbik támogatottsága az erdélyi magyarok körében 3 százalék körülire tehető. Egy következő kérdésben arra kérdeztünk rá, hogy az egyes magyarországi pártok „milyen mértékben képviselik az erdélyi magyarok érdekeit”. Az erre adott válaszok a pártopcióknál élesebben húzzák alá, hogy az erdélyi magyarok magyarországi politikai mezőnnyel kapcsolatos véleményei (szemben a politikai osztállyal) mennyire egyértelműen strukturáltak. Ha csupán a véleménnyel rendelkezőket nézzük, azt látjuk, hogy az erdélyi magyarok 91 százaléka lát a FIDESZ-ben „barátot”, és csupán 9 százaléka „ellenséget”. Ezzel szemben az Együtt 2014 és az LMP az erdélyiek 89, a Demokratikus Koalíció 87, az MSZP pedig a 80 százalékuk szerint inkább, vagy egyáltalán nem képviseli az erdélyi magyarokat. Egyik baloldali párt esetében sem éri el a válasszal rendelkezők között a 20 százalékot azok aránya, akik szerint ezek (nagymértékben, vagy inkább igen) az erdélyi magyarok érdekeit képviselik.

24


Az erdélyi magyarok úgy érzik, hogy az érdekeiket inkább a jobboldali pártok jelenítik meg.Kiss A Tamás bal-jobb dichotómia azonban korlátozza aésJobbik szintén meglehetősen – Barna Gergő •érvényességét Erdélyi magyarok a magyarországi A romániai politikai térben negatív megítélése. A radikális magyar jobboldal pártjában a véleménnyel rendelkezők csupán 30 százaléka lát „barátot”, 70 százaléka „ellenséget”. A párt alacsony szimpátia-indexe és Az erdélyi magyarok úgyellentmond érzik, hogy az az érdekeiket inkábbszélsőséges a jobboldali pártok jelenítik meg. A balelenyésző támogatottsága erdélyiek magyar nacionalizmusát jobb dichotómia érvényességét azonban korlátozza a Jobbik szintén meglehetősen negatív megítélése.

A radikális magyar jobboldal pártjában a véleménnyel rendelkezők csupán 30 százaléka lát „barátot”, 70 feltételező magyarországi vélekedéseknek. százaléka „ellenséget”. A párt alacsony szimpátia-indexe és elenyésző támogatottsága ellentmond az erdélyiek szélsőséges magyar nacionalizmusát feltételező magyarországi vélekedéseknek.

23. Ha részt venne, melyik párt jelöltjeire szavazna? (Biztos és valószínű 23. Ha részt venne, melyik párt jelöltjeire szavazna? (Biztos és valószínű szavazók) szavazók) 70 64,5 60

55,7

50

40 32,1 30 25,1 20

10 5,1

4,3

2,4

3,0

1,8

1,4

1,3

0,7

0 FIDESZ-KDNP

MSZP

Jobbik

Együtt 2014

Független jelöltre

2012. júl. (N=422)

1,7

0,3

LMP

0,5

0,1

Demokratikus Koalíció

Más párt jelöltjeire

NT, NV

2013. jún. (N=597)

24. Ha24. részt párt jelöltjeire (Biztos és valószínű opcióval Havenne, résztmelyik venne, melyik pártszavazna? jelöltjeire szavazna? (Biztos és rendelkező valószínű szavazók)

opcióval rendelkező szavazók)

100 90

86,1 82,1

80 70 2012. júl. (N=286) 2013. jún. (N=447)

60 50 40 30 20

28 7,5

10 0

FIDESZ-KDNP

5,7

MSZP

3,6 4,0 Jobbik

0,0

1,9

Együtt 2014

2,6 1,7 Független jelöltre

1,1 0,4 LMP

2,5

0,1

Demokratikus Koalíció

0,7 0,0 Más párt jelöltjeire

25. Ön szerint az alábbi magyarországi pártok milyen mértékben 25 képviselik az erdélyi magyarok érdekeit? (N=1232)


10

7,5

0

MN

FIDESZ-KDNP

5,7

MSZP

3,6 4,0

0,0

2,6 1,7

1,9

1,1 0,4

working WORKING papers PAPERS • 50/2013 Jobbik

Együtt 2014

Független jelöltre

LMP

2,5

0,1

Demokratikus Koalíció

0,7 0,0 Más párt jelöltjeire

25. Ön szerint alábbi magyarországi pártok milyen mértékben képviselik az erdélyi magyarok 25.azÖn szerint az alábbi magyarországi pártok milyen mértékben érdekeit? 100%-ig a különbséget a „nem tudom” és a nem válaszolók aránya képezi. (N=1232)

képviselik az erdélyi magyarok érdekeit? (N=1232) 6,8

Fidesz

38,9

Jobbik

MSZP

16,8

56,8

13,4

35,2

Demokratikus Koalíció

LMP

5,4

40,0

Együtt 2014

-80,0

72,7

5,2

32,7

-60,0

-40,0

Nagymértékben, inkább igen Inkább, egyáltalán nem

4,0

-20,0

0,0

20,0

40,0

60,0

80,0

29

26


Az erdélyi magyarok Románián belüli politikai viselkedésével kapcsolatban természetesen jóval többKiss előzetes információval rendelkezünk. Így az általános közérzetet, a választáson való Tamás – Barna Gergő • Erdélyi magyarok a magyarországi és A romániai politikai térben részvételi szándékokat, az egyes pártok támogatottságát, illetve népszerűségét, valamint a politikusok bizalmi indexét több mint egy évtizedes adatsorok alapján vizsgálhatjuk. Az

4. Erdélyi magyarok a romániai politikában

adatbázisokat a CCRIT, TransObjective Consulting, illetve a Kvantum Research bocsátotta rendelkezésünkre az Etnikai pártok, kisebbségi választói magatartás vizsgálat során kötött megegyezés értelmében. n Az erdélyi magyarok Románián belüli politikai viselkedésével kapcsolatban természetesen jóval több

4.1.előzetes Általános közérzet információval rendelkezünk. Így az általános közérzetet, a választáson való részvételi szándékokat, az egyes pártok támogatottságát, illetve népszerűségét, valamint a politikusok bizalmi indexét

több mint egy évtizedes adatsorok alapján vizsgálhatjuk. Az adatbázisokat TransObjective Elmondható, hogy a válaszadók 82 százaléka szerint Romániában aaCCRIT, dolgok általában Conrossz sulting, illetve a Kvantum Research bocsátotta rendelkezésünkre az Etnikai pártok, kisebbségi választói

irányba mennek. Ez gyakorlatilag megegyezik a 2012 júliusában mért eredményekkel. Az is magatartás vizsgálat során kötött megegyezés értelmében. elmondható, hogy 2013 júniusában a magyarok az ország helyzetét (a változás irányát) jóval

4.1. Általános közérzet negatívabban ítélték meg, mint a többségi nemzet tagjai. Következő kérdésünk a válaszadók életszínvonalának várható alakulására vonatkozott. IttRomániában is a pesszimizmus dominál.rossz 10 százalék Elmondható, hogy a válaszadók 82 százaléka szerint a dolgok általában irányba Ez gyakorlatilag megegyezik a 2012 mért eredményekkel. is elmondható, úgymennek. véli, hogy sokkal rosszabbul fog élnijúliusában egy év múlva, további 50 Az százalék pedig, hogy hogy 2013 júniusában a magyarok az ország helyzetét (a változás irányát) jóval negatívabban ítélték meg,

valamivel rosszabbul. A tagjai. sokkalKövetkező jobban kérdésünk válaszok aaránya csupán 1, míg a valamivel jobban mint a többségi nemzet válaszadók életszínvonalának várható alakulására vonatkozott. Itt is a pesszimizmus dominál. 10 százalék úgy véli, hogy sokkal rosszabbul fog élni

válaszoké 29 százalék egy év múlva, továbbivolt. 50 százalék pedig, hogy valamivel rosszabbul. A sokkal jobban válaszok aránya csupán 1, míg a valamivel jobban válaszoké 29 százalék volt.

Az Ön véleménye szerint az országban dolgok jó haladnak? vagy rossz irányba 26. Az26. Ön véleménye szerint az országban a dolgok jó vagyarossz irányba 2013. június (N=1232) haladnak? 2013. június (N=1232)

Rossz irányba; 81,6

NT, NV; 7,0

Jó irányba; 11,4

30

27


MN

working WORKING papers PAPERS • 50/2013

27. Az Ön véleménye szerint az országban a dolgok jó vagy rossz irányba

27.ÖnAzvéleménye Ön véleménye az szerint az országban dolgok jó vagy haladnak? rossz irányba 27. Az jó avagy irányba Idősor. haladnak?szerint Idősor. országban 100%-ig aa dolgok különbséget arossz „nem tudom” és a nem haladnak?aIdősor. 100%-ig a különbséget a „nem tudom” és a nem 100%-ig a különbséget „nem tudom” és a nem válaszolók aránya képezi

válaszolók aránya képezi válaszolók aránya képezi

100 100

91 91

90 90 77 77

80 80 70 70

67 67

74 74

69 69

67 67

59 59

60 60 50 50

55 55

51 51

56 52 56 52

34 34

41 41 33 33

40 40 30 30 20 20 10 10

22 22

20 20

26 26

32 32

19 19

12 12

79 79

Rossz irányba Rossz irányba Jó irányba Jó irányba

17 17

14 14 66

9 9

11 11 11 11

1199 9999 . .f f eebb .(.N( 2200 N= 0000 =11 . .o 181 okk 18)1 t.t. ) (N(N 220 000 = = 111 33. .oo 4114 kkt 220 )1) t(N( 00 44. N= =11 .mm áár 9109 220 crc. )0) 0004 .(N( N 4. .s ==1 szze 171 eppt 7)7 .t.( 220 ) N(N 006 = =11 6. .n 3 1 noov 63)6 v. .( ) 220 N(N ==1 007 1040 7. .j újúl 34)3 .l.( 20 ) N( 20 N=1 077. = 1707 .ook 60) kt.t ( 6) 20 . N( 20 N=1 80 . =12 8.á 727 áppr. 20 7)7 200 r.(N ) 099. ( = N1 m =11 . má 114 20 árcr . 1)4 2009 c.(N ) 09. s (N=1 . sze =191 zept 901) 20 p.t ( 0) . N( = 2010 N1 10. d 2 = 1420 . dec 4)0 20 ec. ( ) . N( = 2011 N 11 11. d . dec =1413 4)3 ec. (N 20 ) . (= 2012 1 N =119 12. jú 0 19) 20 . júl. (N 0) l. = 2013 (N 1 . 1 13 j ú =19 2 . j n. ún (N 19)2 ) . ( =1 N 2 =132 23) 2)

00

83 83 82 83 83 82

múlt év év júniusához júniusáhozviszonyítva viszonyítvaÖn Önhogyan hogyanél? él?2013. 2013.június június(N=1232) (N=1232) 28. A múlt

28. A múlt év júniusához viszonyítva Ön hogyan él? 2013. június (N=1232) Valamivel Valamivel rosszabbul; rosszabbul;49,7 49,7

Sokkal rosszabbul; Sokkal rosszabbul; 10,2 10,2

NT; 10,2 NT; 10,2

Sokkal jobban; 1,0 Sokkal jobban; 1,0 Valamivel jobban; Valamivel jobban; 28,9 28,9

28

31 31


biztosra ígérők aránya 11 százalékkal csökkent 2012 júliusához képest. Így adatfelvételünk idején az erdélyi magyarok 55 százaléka volt biztos szavazó. Ez egyben azt jelenti, hogy Kiss Tamás – Barna Gergő • döntő Erdélyitöbbségét magyarokösszegyűjtő a magyarországi és Amozgósító romániai politikai térben csökkent a magyar szavazatok RMDSZ képessége. Míg

2012 nyarán a Szövetség a magyar szavazatok 47 százalékát tudta volna begyűjteni, addig egy évvel később már csak 39 százalékot. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az opcióval

4.2. Parlamenti választás: részvétel, opciók

rendelkező biztos szavazók körében jelentősen módosult volna a különböző politikai alakulatok A romániai 2012-ben parlamentiaz választások tekintetében az rendelkező első fontos szempont, hogy a részvételüket támogatottsága. RMDSZ-t az opcióval biztos szavazók 78, 2013-banbiz81 tosra ígérők aránya 11 százalékkal csökkent 2012 júliusához képest. Így adatfelvételünk idején az erdélyi

százaléka támogatta. Azvolt egyéb magyar pártok támogatottsága 12-ről 14 százalékra magyarok 55 százaléka biztos szavazó. Ez egyben azt jelenti, hogy csökkent a magyaremelkedett, szavazatok döntő többségét összegyűjtő RMDSZ mozgósító képessége. Míg 2012 nyarán a Szövetség a magyar szavazatok 47 százalékát tudta volna begyűjteni, addig egy évvel később már csak 39 százalékot. Ez nem jelenti azt, hogy az opcióval rendelkező biztos szavazók kikerülnek) körében jelentősen módosult benugyanakkor az „interetnikus szélek” (ahonnan a román pártok támogatói a románokhoz volna a különböző politikai alakulatok támogatottsága. 2012-ben az RMDSZ-t az opcióval rendelkező hasonlóan nagyobb voltak,Azmint a magyar közösség tagjai. Miután ez biztos szavazók 78,mértékben 2013-ban 81mozgósítottak százaléka támogatta. egyéb magyar pártok támogatottsága 12-ről százalékra emelkedett, miközben a román pártoké 10-ről Ez utóbbi mögött az az 14összefüggés megszűnt, csökkent a román pártok5 százalékra magyar csökkent. választóközösségen belüli van, hogy 2012-ben az „interetnikus szélek” (ahonnan a román pártok támogatói kikerülnek) a románoktámogatottsága hoz hasonlóanis. nagyobb mértékben mozgósítottak voltak, mint a magyar közösség tagjai. Miután ez az összefüggés megszűnt, csökkent a román pártok magyar választóközösségen belüli támogatottsága is.

miközben a román pártoké 10-ról 5 százalékra csökkent. Ez utóbbi mögött az van, hogy 2012-

29. Amennyiben jövő vasárnap országos parlamenti választást tartanának, Ön elmenne-e sza29. Amennyiben jövő vasárnap országos parlamenti választást tartanának, vazni? 2013. június (N=1232)

Ön elmenne-e szavazni? 2013. június (N=1232)

60

55,3

50

40

30 20,4

20

15,4

10

6,4 2,1

0 Biztosan igen

Valószínűleg igen

Valószínűleg nem

Biztosan nem

Nem tudja

0,4 NV

30. Amennyiben jövő vasárnap országos parlamenti választást tartanának, Ön elmenne-e szavazni?

32

29


MN

working WORKING papers PAPERS • 50/2013

30. Amennyiben jövő vasárnap országos parlamenti választást tartanának, Ön elmenne-e szavazni? 70

70 60 50 40

30

60

57

50 40

66

60

60

60

57

32

30 20 10

47 25

23

23

32

20

25 10 0

23

17

16

2007. júl. (N=1706)

2008. ápr. (N=1114)

2

0

2007. júl. (N=1706)

90

2008. ápr. (N=1114)

20 14

22

3 17

3

3

20

14

17

2009. márc. 2009. szept. 4 4 (N=1240) (N=1910)

Biztosan igen

0

17

20

323

4

13

0

22

20

23

17

4

2

46

28

13

23 17

16

28

55

57

46

47

55

66

57

60

Valószínűleg igen

2009. márc. 2009. szept. (N=1910) (N=1240)

2010. dec. (N=1143) 3

2011. dec. (N=1190) 3

2012. júl. (N=1192) 3

Biztosan/valószínűleg nem

2010. dec. (N=1143)

2011. dec. (N=1190)

2013. jún. (N=1232)3

NT/NV

2012. júl. (N=1192)

2013. jún. (N=1232)

31. Ha Ön elmenne, a parlamenti képviselők esetében melyik párt Biztosan igen Valószínűleg Biztosan/valószínűleg nem NT/NV jelöltjeire szavazna? Biztos igen szavazók és opcióval rendelkező biztos szavazók 2013. június

31. Ha Ön elmenne, a parlamenti képviselők esetében melyik párt

31. Ha Ön jelöltjeire elmenne, a szavazna? parlamenti képviselők esetében melyik párt jelöltjeire szavazna? Biztos 81,0 Biztos szavazók és opcióval rendelkező biztos szavazók 80 és opcióval rendelkező biztos szavazók 2013. június 90 80 70

60

szavazók 2013. június

70,3

70

81,0

5070,3 40

60 30

50 40 30

20 8,2 9,4

10

3,1 3,6

11,2 3,6 4,1

0 RMDSZ

MPP

EMNP

USL

0,9 1,0

0,2 0,3

0,4 0,4

PDL

PPDD

Független jelöltre

20 Biztos szavazók

8,2 9,4

10 0

3,1 3,6

32. RMDSZ

3,6 4,1

Opcióval rendelkező biztos szavazók

0,9 1,0

0,2 0,3

0,4 0,4

2,2 Nem döntött

Nem válaszol

11,2 2,2

Az erdélyi magyarok pártopciói választás MPP EMNP USL PDL a parlamenti PPDD Független Nemtekintetében Nem jelöltre döntött válaszol 1999 és 2013 között. Teljes népesség Biztos szavazók

Opcióval rendelkező biztos szavazók

33 32. Az erdélyi magyarok pártopciói a parlamenti választás tekintetében 1999 és 2013 között. Teljes népesség 30


Kiss Tamás – Barna Gergő • Erdélyi magyarok a magyarországi és A romániai politikai térben

32. Az erdélyi magyarok pártopciói a parlamenti választás tekintetében 1999 és 2013 között. Teljes népesség 60 60 50 50

57,9 57,9

62,3 62,3 56,5 56,5

49,6 49,6 43,6 43,6

58,2 58,2 46,1 46,1 45,5 45,5

40 40 31,7 31,7

30 30

32,4 32,4

53,4 53,4

50,4 50,4

45,9 45,9 41,8 41,8

48,7 48,7

35,0 35,0

42,8 42,8

38,5 38,5

40,5 40,5

47,5 47,5

39,1 39,1

51,6 51,6

39,1 39,1

33,9 33,9

20 20 7,7 7,7

10 10 6,0 6,0

3,4 3,4

4,3 4,3

3,4 3,4

1,8 1,8

5,2 5,2

3,3 3,3

3,1 3,1

5,3 5,3 2,9 2,9

2,5 2,5

5,4 5,4 3,0 3,0

6,1 6,1 7,3 7,3

6,5 6,5 2,6 2,6

1919 9999 . f. f ebeb . (. ( NN =1=1 2020 1818 0000 1)1) . o. o ktkt . (. ( 2020 NN =1=1 0404 1414 . s. s 1)1) zeze ptpt . (. ( NN 2020 =1=1 0606 1313 . n. n 6)6) ovov . (. ( NN =1=1 2020 0404 0707 3)3) . j. j úlúl . (. ( NN =1=1 2020 7070 0808 6)6) . á. á prpr . (. ( NN 2020 =1=1 0909 1111 . m. m 4)4) árár c.c. ( ( 2020 NN =1=1 0909 9191 . s. s 0)0) zeze ptpt . (. ( NN =1=1 2020 1010 2424 . d. d 0)0) ecec . (. ( NN =1=1 2020 1111 1414 . d. d 3)3) ecec . (. ( NN =1=1 2020 1919 1212 0)0) . j. j úlúl . (. ( NN =1=1 2020 1919 1313 2)2) . j. j únún . (N. (N = 1= 1 2323 2)2)

0 0

6,8 6,8

8,0 8,0

5,0 5,0

4,2 4,2

RMDSZ RMDSZ

Passzív, bizonytalan Passzív, bizonytalan

Más magyar párt Más magyar párt

Román párt Román párt

33. Az33. erdélyi magyarok pártopciói a pártopciói parlamenti választás tekintetében 1999 és 2013 között. Az erdélyi magyarok a parlamenti választás tekintetében 33. Az erdélyi magyarok pártopciói a parlamenti választás tekintetében Biztos, opcióval rendelkező szavazók

1999 1999 és és 2013 2013 között. között. Biztos, Biztos, opcióval opcióval rendelkező rendelkező szavazók szavazók

100 100

91,2 91,2

90 90 80 80

87,9 87,9

83,6 83,6

70 70

90,7 90,7

84,6 84,6

80,3 80,3

85,8 85,8

86,9 86,9

83,5 83,5 80,5 80,5

78,9 78,9

78,0 78,0

81,1 81,1

60 60 50 50 40 40 30 30 20 20 10 10

8,8 8,8

11,4 11,4 5,0 5,0

15,3 15,3 4,3 4,3

6,5 6,5

9,2 9,2

2,8 2,8

6,2 6,2

13,8 13,8 7,3 7,3

8,9 8,9 5,2 5,2

7,5 7,5 5,6 5,6

12,6 12,6

10,6 10,6

6,9 6,9

5,9 5,9

11,9 11,9 10,1 10,1

13,5 13,5 5,4 5,4

1919 9999 . f. f ebeb . (. ( NN 2020 =6=6 0000 6666 . o. o )) ktkt . (. ( 2020 N N 0404 =7=7 . s. s 7979 zeze )) ptpt . . 2020 (N(N 0505 =7=7 . j. j 6767 anan )) uáuá r (r ( NN 2020 =4=4 0606 2323 . n. n )) ovov . (. ( NN =6=6 2020 7878 0707 )) . j. j úlúl . (. ( N N 2020 =9=9 0808 3030 . á. á )) prpr 2020 . (. ( N N 0909 =6=6 . m. m 4949 árár )) c.c. (N(N 2020 =1=1 0909 1313 . s. s 6)6) zeze ptpt . (. ( NN 2020 =5=5 1010 7878 . d. d )) ecec . (. ( N N 2020 =4=4 1111 8181 . d. d )) ecec . (. ( NN =6=6 2020 1010 1212 )) . j. j úlúl . (. ( NN 2020 =7=7 1313 2525 . j. j )) únún . (. ( NN =6=6 3737 ))

0 0

12,1 12,1

RMDSZ RMDSZ

Más magyar párt Más magyar párt

Román párt Román párt

31


Az európai parlamenti választásnak a parlamentinél közvetlenebb, rövidebb távú tétje van, hisz májusban ez a politikai megmérettetés esedékes. Elmondható, hogy a válaszadók a parlamentinél working WORKING papers PAPERS • 50/2013 MN alacsonyabb, 47 százalékos arányban jelezték biztosra a részvételüket. Szintén kisebb arányú a biztos részvétel, ha a 2007-es, illetve a 2009-es EP választások előtti vizsgálati eredményekhez

4.3. Európai parlamenti választások: részvétel és opciók

hasonlítjuk.

Az európai parlamenti választásnak a parlamentinél közvetlenebb, távú van, indul), hisz má-az Az is elmondható, hogy (amennyiben a Szövetség mellett rövidebb az EMNP és tétje az MPP jusban ez a politikai megmérettetés esedékes. Elmondható, hogy a válaszadók a parlamentinél alacsoRMDSZ bejutását egyedül az jelezték alacsony részvétel veszélyezteti. A biztos szavazatainak nyabb, 47 százalékos arányban biztosra a részvételüket. Szintén kisebbválasztók arányú a biztos részvétel, ha a 2007-es, illetve a 2009-es EP-választások előtti vizsgálati eredményekhez hasonlítjuk. a 63 százalékát az RMDSZ, 10 százalékát az EMNP és 2,5 százalékát az MPP vinné, miközben Az is elmondható, hogy (amennyiben a Szövetség mellett az EMNP és az MPP indul) az RMDSZ beegyedül alacsony részvétel A biztos választók szavazatainak a 63 százalékát az azjutását opcióval nemaz rendelkezők arányaveszélyezteti. 17 százalékos. RMDSZ, 10 százalékát az EMNP és 2,5 százalékát az MPP vinné, miközben az opcióval nem rendelkezők aránya 17 százalékos.

34. (Jövő év májusában) Európai parlamenti választásokat tartanak. Ön

34. (Jövő év májusában) Európai parlamenti választásokat tartanak. Ön elmegy majd szavazni? elmegy majd szavazni? 70

60

58,9 53,4

50

46,6 Biztosan igen Valószínűleg igen Valószínűleg nem Biztosan nem Nem tudja

40

30

27,7

26,9 23,2

20

10

12,0

9,5

7,1 7,8 3,7

5,3 4,9

7,1

6,7

0 2007. júl. (N=1706)

2009. márc. (N=1910)

2013. jún. (N=1232)

35. Ha Ön elmenne, az európai parlamenti képviselők esetében melyik párt jelöltjeire szavazna? Biztos választók, 2013. június (N=574)

35

32


Kiss Tamás – Barna Gergő • Erdélyi magyarok a magyarországi és A romániai politikai térben

35. Ha Ön elmenne, az európai parlamenti képviselők esetében melyik párt jelöltjeire szavazna? Biztos választók, 2013. június (N=574) 80

75,7

70 62,6 60

50

40

30

20

15,3 10,1

10

12,3

2,5 3,0

1,8 2,1

1,7 2,1

1,0 1,2

0,5 0,6

0,3 0,4

MPP

PDL

PSD

PNL

PPDD

Más párt

0 RMDSZ

EMNP

Biztos választók (N=681)

2,2 2,6 Független

2,0 Nem döntött

NV

Opcióval rendelkező biztos szavazók (N=558)

4.4. Pártok iránti bizalom Pártok irántiutoljára bizalom2011 decemberében mértük. Ehhez képest a változások nem A pártok4.4. iránti bizalmat A pártok iránti bizalmat autoljára 2011 decemberében mértük. 31, Ehhez a változások nem je- bízik jelentősek. Az RMDSZ-ben válaszadók 69, az EMNP-ben az képest MPP-ben 21 százaléka lentősek. Az RMDSZ-ben a válaszadók 69, az EMNP-ben 31, az MPP-ben 21 százaléka bízik meg. Ennél

meg. jelentősen Ennél jelentősen román pártok bizalmi indexe: a PSD-ben az erdélyi alacsonyabbalacsonyabb a román pártokabizalmi indexe: a PSD-ben az erdélyi magyarok 6, a PNL-ben 9, a PDL-ben pedig 10 százaléka bízik meg.

magyarok 6, a PNL-ben 9, a PDL-ben pedig 10 százaléka bízik meg. 36. Milyen mértékben bízik Ön a következő pártokban, politikai szervezetekben? 2013. június (N=1232)

36. Milyen mértékben bízik politikai Teljesen InkábbÖn a következő Inkább nem pártokban, Egyáltalán nem megbízom megbízom bízom meg bízom meg NT szervezetekben? 2013. június (N=1232) RMDSZ 18,4 50,9 15,8 13,1 1,8 Teljesen Inkább Inkább nem Egyáltalán nem EMNP 4,8 26,0 30,7 24,8 13,6 megbízom megbízom bízom meg32,4 bízom meg NT 17,5 MPP 3,1 17,9 29,1 RMDSZ 18,4 50,9 15,8 13,1 1,8 7,2 PD-L 0,8 9,3 29,8 52,9 4,8 26,05,8 30,7 24,8 13,6 7,8 PSD EMNP 0,5 28,3 57,7 MPP 3,1 17,9 32,4 29,1 17,5 PD-L 0,8 9,3 29,8 52,9 7,2 PSD 0,5 5,8 28,3 57,7 7,8 37. Megbízik az alábbi politikai alakulatokban (erdélyi magyar politikai alakulatok) 2000–2013 33


MN

working WORKING papers PAPERS • 50/2013

37. Megbízik az alábbi politikai alakulatokban (erdélyi magyar politikai alakulatok) 2000–2013 100

89

100 90

86

89

90 80

86

80 70

78

78

78

78

80 80

79 68

79

78

75

78

69

81

80

81 66

69

68

70 60

75

80

60 50

66 47 47 46

50 40

46

40 30

32

30 20

32

20 10

69

42 41 41

36 36

28

33

28

33

31 31

23

21

23

22

20

10 0

69

70

42

22

20

70

21

20 20 00 00 .m .m ár ár c c 20 20 . . 00 00 .o .o k k 20 20 t. t. 03 03 .o .o 20 20 kt. kt. 04 04 .m .m á á 20 20 rc rc 04 04 . . .s .s ze ze pt pt 20 20 . . 05 05 .j .j a a 20 20 n. n. 06 06 .n .n ov ov 20 20 . . 07 07 .j .j ú ú 20 20 l. l. 07 07 .n .n ov ov 20 20 . . 08 08 .á .á 20 20 pr. pr. 09 09 .m .m á á 20 20 rc rc 09 09 . . .s .s ze ze p p 20 20 t. t. 10 10 .d .d e e 20 20 c. c. 11 11 .d .d ec ec 20 20 . . 13 13 .j .j ún ún . .

0

RMDSZ

EMNT / EMNP

MPSZ / MPP

RMDSZ

EMNT / EMNP

MPSZ / MPP

38. Megbízik az alábbi politikai alakulatokban (országos/román pártok) 38. Megbízik az alábbi politikai (országos/román alakulatokban (országos/román pártok) 2000–2013 pártok) 38. Megbízik az alábbi politikai alakulatokban 2000–2013 2000–2013 40 40 35 35 30 30 25

35 30 30

15 10 10 5 5 0

30

24

23

24

25 20 20 15

35

19 19 15 15

5 5

14 14

20

20

20

20

16 16

19 19 15 15

30

23 19 19 17 17

33 33

29 29

25 25 24

20

24

20

19 16

17

19

16

13 13

17 10 10

6 6

21 21 21 21

23

22

23

22 22

20 20

22 13

14

9

13

14 9 9

9 9

11

8

11 8

78

8

7

4 4

10 6 6

20 20 00 00 .m .m ár ár c c 20 20 . . 00 00 .o .o k k 20 20 t. t. 03 03 .o .o 20 20 kt kt 04 04 . . .m .m 20 20 árc árc 04 04 . . .s .s ze ze p p 20 20 t. t. 05 05 .j .j a a 20 20 n. n. 06 06 .n .n ov ov 20 20 . . 07 07 .j .j ú ú 20 20 l. l. 07 07 .n .n o o 20 20 v. v. 08 08 .á .á 20 20 pr. pr. 09 09 .m .m 20 20 árc árc 09 09 . . .s .s ze ze p p 20 20 t. t. 10 10 .d .d e e 20 20 c. c. 11 11 .d .d ec ec 20 20 . . 13 13 .j .j ún ún . .

0

9 10

4.5. Politikusok iránti bizalom 4.5. Politikusok iránti bizalom

PDSR / PSD

PD / PD-L

PNL

PDSR / PSD

PD / PD-L

PNL

Jelentésünkben az erdélyi magyar, a magyarországi és a román politikusok iránti bizalmat 34 Jelentésünkben az erdélyi magyar, a magyarországi és a román politikusok iránti bizalmat egymáshoz hasonlítva jelenítettük meg. Az erdélyi politikusok közül Kelemen Hunorra, Borbély egymáshoz hasonlítva jelenítettük meg. Az erdélyi politikusok közül Kelemen Hunorra, Borbély


Kiss Tamás – Barna Gergő • Erdélyi magyarok a magyarországi és A romániai politikai térben

4.5. Politikusok iránti bizalom Jelentésünkben az erdélyi magyar, a magyarországi és a román politikusok iránti bizalmat egymáshoz hasonlítva jelenítettük meg. Az erdélyi politikusok közül Kelemen Hunorra, Borbély Lászlóra, Tőkés Lászlóra és Toró T. Tiborra kérdeztünk rá. A magyarországiakat Orbán Viktor, Mesterházy Attila és Bajnai Gordon képviselte, míg a románokat Traian Băsescu, Crin Antonescu és Victor Ponta. A legnépszerűbbnek Kelemen Hunor bizonyult, akiről az erdélyi magyarok 79 százalékának pozitív a véleménye. Ezzel Orbán Viktor népszerűségi indexe gyakorlatilag megegyezik. Borbély Lászlóban az erdélyi magyarok 57 százaléka bízik, amivel jócskán megelőzi az 51 százalékos népszerűségnek örvendő Tőkés Lászlót. Traian Băsescu mint a legnépszerűbb román politikus 34 százalékkal megelőzi mind Torót (26 százalék), mind a két magyar baloldali pártvezetőt.

Inkább kedvezőtlen

Nagyon kedvezőtlen

18,8 14,6 12,5 6,0 5,1 2,2 0,8 32,0 2,3 2,4

59,9 36,0 44,7 20,5 29,0 14,7 7,8 45,0 13,0 13,5

11,2 26,2 15,3 14,0 31,3 26,2 23,9 11,8 18,3 17,0

5,8 21,5 9,1 9,2 33,8 49,8 54,2 8,8 29,2 29,5

40. Politikusok ismertsége és ismertsége bizalmi indexe. és 2013. június (N=1232) 40. Politikusok bizalmi indexe. Traian Băsescu

Nem hallott róla

Inkább kedvező

Kelemen Hunor Erdélyi magyar Tőkés László politikusok Borbély László Toró T. Tibor Traian Băsescu Román Victor Ponta politikusok Crin Antonescu Orbán Viktor Magyar­országi Bajnai Gordon politikusok Mesterházy Attila

Nagyon kedvező

39. Most közéleti szereplők, politikusok nevét fogom felolvasni. Önnek ezekről kedvező vagy kedvezőtlen a véleménye? Jelezze, amennyiben nem hallott róluk. 2013. június (N=1232)

4,3 1,6 18,5 50,3 0,8 7,1 13,3 2,4 37,1 37,6

2013. június (N=1232) 99,2

34,1

98,4

Tõkés László

50,6 97,6

Orbán Viktor

77,0

Kelemen Hunor

95,7 78,8

Victor Ponta

92,9

16,9 86,7

Crin Antonescu

8,6

Borbély László

81,5

57,2 62,9

Bajnai Gordon

Hallott róla Kedveli

15,4

Mesterházy Attila

62,4 15,9 49,7

Toró T. Tibor

26,5 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

41. A felsorolt politikusokat kedvelők és nem kedvelők aránya. A 35 100%hoz viszonyított különbség a politikusokat nem ismerőkből adódik 2013. június (N=1232)


49,7

Toró T. Tibor

26,5 0

M N10

20 30 50 working papers WORKING PAPERS •4050/2013

60

70

80

90

100

41. A felsorolt politikusokat kedvelők és nem kedvelők aránya. A 100%41. A felsorolt kedvelők és nem kedvelők aránya. A 100%-hoz viszonyított különbhozpolitikusokat viszonyított különbség a politikusokat nem ismerőkből adódik ség a politikusokat nem ismerőkből adódik 2013. június (N=1232) 2013. június (N=1232) 16,9

Kelemen Hunor

78,8

20,6

Orbán Viktor Borbély László

77,0

24,4

Tõkés László

57,2

47,8

Traian Băsescu

50,6

65,1

34,1 23,2

Toró T. Tibor

26,5

76,0

Victor Ponta

16,9

Mesterházy Attila

46,5

15,9

Bajnai Gordon

47,5

15,4

Crin Antonescu

78,1

-100,0

-80,0

Nem kedveli Kedveli

8,6 -60,0

-40,0

-20,0

0,0

20,0

40,0

60,0

80,0

100,0

42. Erdélyi magyar politikusok ismertsége 2004–2013 között

42. Erdélyi magyar politikusok ismertsége 2004–2013 között

100

96

96

98

97

98

98

99

98

98

90

89

80 78

83

98 96

82

71 66

60

67

64 58

55

50

50 44

42

41

42

2006. nov.

2007. júl.

44

35

30 20

98

91 84

74

81

70

40

98

23 2004. márc.

26 2004. szept.

2005. jan.

Tőkés László

2007. nov.

2008. ápr.

2009. márc.

Kelemen Hunor

2009. szept.

2010. dec.

2011. dec.

2013. jún.

Borbély László

43. Erdélyi magyar politikusokban megbízók aránya 2004–2013 között 80

36 70

77 69

67 65

72

79

39


20

23

26

2004. 2004.Gergő 2005. • 2006. 2007.a magyarországi 2008. 2009. és 2009. 2010. politikai 2011. 2013. Kiss Tamás – Barna Erdélyi 2007. magyarok A romániai térben márc.

szept.

jan.

nov.

júl.

nov.

Tőkés László

ápr.

márc.

Kelemen Hunor

szept.

dec.

dec.

jún.

Borbély László

43. Erdélyi megbízók arányamegbízók 2004–2013 között 43. magyar Erdélyipolitikusokban magyar politikusokban aránya

2004–2013 között

80 77

70

60

69

65

62 64

62

62

58

50

50

31

34

30

51

46

43

41

40

49

51

49

46

40

57

59

53

54

53

52

33

79

72

67

32

32

27 20

10

21 16

17

2004. márc.

2004. szept.

2005. jan.

2006. nov.

2007. júl.

2007. nov.

Kelemen Hunor

2008. ápr.

2009. márc.

Tőkés László

2009. szept.

60

50

2011. dec.

2013. jún.

Borbély László

44. Román politikusokban megbízók aránya 2006–2013 között 44. Román politikusokban megbízók aránya 70

2010. dec.

2006–2013 között

67 61

59 49

40 47 38

40

34

30 18

20 17

17

20 17

14

10 9

8

9

0 2006. nov. 2007. júl. 2007. nov. 2008. ápr. Traian Băsescu

2009. márc.

2009. szept.

Crin Antonescu

2010. dec. 2011. dec. 2013. jún. Victor Ponta

37


MN

working WORKING papers PAPERS • 50/2013

5. Az Európai Unióhoz való viszony 5.1. Intézmények iránti bizalom Az Európai Unióhoz való viszonyra vonatkozó eredményeink a vizsgálat politikai szempontból talán legnagyobb relevanciával bíró részét képezik. Már az intézményekben való bizalomra vonatkozó kérdésből kitűnik ugyanis, hogy ezen a téren alapvető változások következtek be. Az intézményekbe vetett bizalomra vonatkozó kérdést utoljára 2010 decemberében tettük fel. Az idősoros adatokból megállapítható, hogy miközben az egyéb politikai intézményekhez (helyi önkormányzat, kormány, parlament) való viszony alig változott, addig az Európai Unióba vetett bizalom közel 20 százalékkal esett. Így most az Unióban az erdélyi magyarok 49 százaléka bízik meg. Le kell szögeznünk, hogy a korábbi mérések alapján az EU-ba vetett bizalom hihetetlenül magas volt. Megelőzte még a helyi önkormányzatokat, mi több, 2007-ben az EU-csatlakozást követően megközelítette az egyházakat is. Az EU-ba vetett bizalom ma is meghaladja a nemzetállami szintű intézmények bizalmi indexét. Nyilván ebben a vonatkozásban az országos (romániai) adatokkal való összehasonlítás a másik kulcskérdés. Megállapítható, hogy a magyarok esetében az önkormányzatokba vetett bizalom jóval meghaladja az országos szintet, míg a nemzetállami intézmények esetében (kormány, parlament) alulmúlja azt. Az EU-val szemben a magyarok még mindig több bizalmat táplálnak, mint a többségiek, a különbség azonban már nem jelentős. A magyarok 49 százaléka bízik meg az Unióban a románok 45 százalékával szemben. Az idősoros adatok alapján kiderül, hogy 2007-ben ez a különbség jóval nagyobb volt. Akkor az erdélyi magyarok 78, a románok 68 százaléka bízott meg az Unióban, az utóbbi öt évben azonban a magyarok jobban kiábrándultak a szupranacionális szervezetből. 45. Megbízik-e az alábbi intézményekben. 2013. június (N=1232) 100

2,9

90

16,2

4,8

80

39,9

70

6,8

5,2

61,0

65,6

7,8

5,3

5,1

77,3

80,3

17,3

14,2

43,6

60 50 80,9

40 30

55,3

48,6

20

32,2

29,2

10

m en t

án y

Pa rla

K or m

ko k

Ig az

sá g

B an

sz ol gá lta

tá s

U ni ó Eu ró pa i

H el yi

ön ko rm

Eg

yh áz

án yz at

0

Inkább megbízik

Inkább nem bízik meg

NT/NV

46. Megbízik az alábbi intézményekben 1999–2013 100 90

86

87

85

85

88

87

85

87

85

38 80 70

68

78 62

77

82

84

81


Pa rla

K or

Ig az

B

sá gs zo lg á

Eu ró pa i

á H el yi

ön ko rm

E

Kiss Tamás – Barna Gergő • Erdélyi magyarok a magyarországi és A romániai politikai térben Inkább megbízik

Inkább nem bízik meg

NT/NV

46. Megbízik az alábbi intézményekben. 1999–2013

46. Megbízik az alábbi intézményekben 1999–2013

100 87

86

90

85

88

85

87

87

85

85

84

82

81

80 78

68

70 60

57

54

52

40 30 20

30

37

25

38

36

29

31 23

22

24

23

77 58

66

68

58 45

41

37

32

58

52

50 40

58

57

62

38 25

43

42

42

32

31

38

55 49

38 32

34

35 33

30

29

55

18

21

16

10

17 14

0 1999. febr.

2000. márc.

2000. okt.

2003. okt.

2004. márc.

2004. szept.

2006. nov.

2007. júl.

2008. ápr.

2009. szept.

2010. dec.

2013. júl.

Egyház

Európai Unió

A helyi önkormányzat

Igazságszolgáltatás

Kormány

Parlament

47. Megbízik az alábbi intézményekben. 2013, Románia és erdélyi magyarok

47. Megbízik az alábbi intézményekben. 2013, Románia és erdélyi magyarok 60

55 49

50

45

43

40

37

30

26

20

17

14

16

10

0 Európai Unió

Helyi önkormányzat

Erdélyi magyarok (N=1232)

Kormány

Parlament

Románia (Eurobar. 2013. máj.)

48. Az Európai Unióban megbízók aránya az erdélyi magyarok közt, Romániában és Magyarországon 2007-ben és 2013-ban 39 90


0 Európai Unió

Helyi önkormányzat

Kormány

Parlament

working WORKING papers PAPERS • 50/2013 M N magyarok Erdélyi (N=1232) Románia (Eurobar. 2013. máj.)

48. Az Európai megbízók aránya az erdélyiaránya magyarok Romániában és Magyar­ 48. AzUnióban Európai Unióban megbízók az közt, erdélyi magyarok közt, országon 2007-ben és 2013-ban

Romániában és Magyarországon 2007-ben és 2013-ban

90 80

78 68

70

60

60 49

50

47

45

40 30 20 10 2007. júl. N=1706

2013. jún. N=1232

Eurobar. 2007. máj. N=1087

Eurobar. 2013. máj. N=1083

Eurobar. 2007. máj. N=1040

Eurobar. 2013. máj. N=1027

0 Erdélyi magyarok

Románia 2007

Magyarország

2013

44

49. Az Európai Unióban megbízók aránya háttérváltozók szerint. 2013. június

Régió Településtípus Életkor Nem Iskolai végzettség Magyar állampolgárság Opció a romániai választásokon Opció a magyarországi választásokon

40

Székelyföld Partium Közép-Erdély Szórvány Város Falu 18–34 35–54 55+ Férfi Nő Alapfokú Középfokú Felsőfokú Igényelte Szándékszik igényelni Nem szándékszik igényelni Passzív, bizonytalan RMDSZ-szavazó EMNP-, MPP-szavazó Román pártra szavaz Nem igényli az állampolgárságot Passzív, bizonytalan Fidesz-szavazó Nem Fidesz-szavazó Összesen

Esetszám 412 305 306 209 634 599 385 420 428 642 590 192 782 259 386 475 371 641 482 77 32 371 389 416 55 1232

% 43,2 52,5 53,3 46,9 47,9 49,2 53,2 44,3 48,6 46,9 50,5 48,4 49,5 45,9 49,5 46,9 49,9 42,7 57,7 36,4 59,4 49,9 41,6 54,1 47,3 48,6


5.2. Milyen haladnak a magyarok dolgok az Európai Unióban? Kiss Tamásirányba – Barna Gergő • Erdélyi a magyarországi és A romániai politikai térben Szintén intő jel, hogy elérte az 50 százalékot azok aránya, akik szerint az EU-ban a dolgok rossz irányba 5.2. haladnak. A irányba jó irányt haladnak érzékelők aránya nemazériEurópai el az egyharmadot Milyen a dolgok Unióban? (32 százalék). Szintén intő jel, hogy elérte az 50 százalékot azok aránya, akik szerint az EU-ban a dolgok rossz irányba haladnak. irányt érzékelők aránya nem az éri el az egyharmadot (32 százalék). 50. AzA jó Ön véleménye szerint Európai Unióban a dolgok jó vagy rossz

irányba haladnak? 2013. június (N=1232)

50. Az Ön véleménye szerint az Európai Unióban a dolgok jó vagy rossz irányba haladnak? 2013. június (N=1232) Rossz irányba; 50,0

Jó irányba; 31,6

NT, NV; 18,3

5.3. Politikai énhatékonyság és az Európai Unió

5.3. Politikai én-hatékonyság és az Európai Unió

Az átrendeződés még egyértelműbb, ha a politikai én-hatékonyságot tekintjük. Erre szintén Az átrendeződés még egyértelműbb, ha a politikai én-hatékonyságot tekintjük. Erre szintén 2007-es összehasonlító adatainkadataink vannak. Ekkor az erdélyi magyarok 72 százaléka válaszolt72 igennel arra a kérdés2007-es összehasonlító vannak. Ekkor az erdélyi magyarok százaléka válaszolt re, hogy „a szavam/szavazatom számít az EU-ban”. Ez 2013-ra 38 százalékra esett. Hozzá kell tennünk,

igennel a kérdésre, hogy „amagas szavam/szavazatom számít az EU-ban”. 2013-ra hogyarra a 2007-es érték hihetetlenül volt, sehol az EU-tagállamokban nemzetállamiEz szinten ilyen 38 magas értékkel nem találkozhattunk. Az én-hatékonyság csökkenése azért kulcsfontosságú, mert (a ra-

százalékra Hozzá kell tennünk, hogy a 2007-esszerint értékahihetetlenül volt, sehol az EUcionálisesett. döntés-elméleti megközelítésű) szakirodalom választásokonmagas való részvételt közvetlenül meghatározó háttérváltozóról van szó. (Az emberek nagyobb eséllyel vesznek a választáson, ha Az tagállamokban nemzetállami szinten ilyen magas értékkel nem részt találkozhattunk. úgy vélik, hogy számít a szavazatuk.)

Korábbi vizsgálataink alapján arra a kulcsfontosságú, következtetésre jutottunk, és 2009-es EP-válaszénhatékonyság csökkenése azért merthogy (aa 2007-es racionális döntés-elméleti táson való (a románokénál) magasabb részvételt – a korábbi elképzelésekkel szemben elsősorban nem

megközelítésű) szakirodalom választásokon valóazrészvételt közvetlenül meghatározó olyan konjunkturális tényezőkszerint okozták,a mint a „verseny” vagy „összefogás”, hanem az EU-ba vetett jóval nagyobb bizalom és én-hatékonyság. Miután az RMDSZ retorikájában az EU-csatlakozás fontosháttérváltozóról van szó. (Az emberek nagyobb eséllyel vesznek részt a választáson, ha úgy

sága 15 éven keresztül kulcsszerepet töltött be, az erdélyi magyarok a többségieknél (is) pozitívabban Uniót. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy (amellett, hogy a többségiekhez hasonlóan azt vélik,látták hogyazszámít a szavazatuk.) hitték, német- vagy franciaországi fogyasztási standardokat hoz magával) az EU-ban a kisebbségi jogok Korábbi vizsgálataink alapján arra ezek a következtetésre jutottunk,Ma hogy a 2007-esmegegyeés 2009-es védelmezőjét látták. Úgy tűnik, hogy mára az illúziók szertefoszlottak. gyakorlatilag zik azok aránya, akik azt hiszik, hogy az EU odafigyel a kisebbségi problémákra, azokéval, akik szerint ez EP-választáson való (a románokénál) magasabb részvételt – a korábbi elképzelésekkel szemben nem így van. Egy következő tényező, ami az erdélyi magyarok újdonsült EU-szkepticizmusához vezethetett, a magyarországi média, melyet jelentős mértékben a Fidesz retorikája elsősorban nem olyan konjunkturális tényezők okozták, mintEU-ellenes a „verseny” vagyural. az „összefogás”,

hanem az EU-ba vetett jóval nagyobb bizalom és énhatékonyság. Miután az RMDSZ 46 41


így van. Egy következő tényező, ami az erdélyi magyarok újdonsült EU-szkepticizmusához vezethetett, a magyarországi média, melyet jelentős mértékben a Fidesz EU-ellenes retorikája

MN

ural.

working WORKING papers PAPERS • 50/2013

51. A véleményem/szavazatom számít az Európai Unióban. Románia és erdélyi magyarok

51. A véleményem/szavazatom számít az Európai Unióban. Románia és erdélyi magyarok 80 72 70

60

50 38

40

35 29

30 23

20

20

10 2007. júl. N=1706

2013. jún. N=1232

Eurobar. 2007. máj. N=1087

Eurobar. 2013. máj. N=1083

Eurobar. 2007. máj. N=1040

Eurobar. 2013. máj. N=1027

0 Erdélyi magyarok

Románia 2007

Magyarország

2013

52. Értem, hogyan működik az Európai Unió. Románia és erdélyi magyarok

52. Értem, hogyan működik az Európai Unió. Románia és erdélyi magyarok

52. Értem, hogyan működik az Európai Unió. Románia és erdélyi magyarok 70

58

60

50

50

49

40 34

37 33

30

47 20

10 2007. júl. N=1706

2013. jún. N=1232

Eurobar. 2007. máj. N=1087

Eurobar. 2013. máj. N=1083

Eurobar. 2007. máj. N=1040

Eurobar. 2013. máj. N=1027

0 Erdélyi magyarok

Románia 2007

Magyarország

2013

5.4. Az Európai Unió és a kisebbségi jogok 42

53. Az Európai Unió hangsúlyosan odafigyel a nemzeti kisebbségek problémáira


2007

2013

Kiss Tamás – Barna Gergő • Erdélyi magyarok a magyarországi és A romániai politikai térben

5.4. Az Európai Unió és a kisebbségi jogok

53. Az Európai hangsúlyosan 5.4. Az Európai Unió ésUnió a kisebbségi jogok odafigyel a nemzeti kisebbségek problémáira 2013. június (N=1232) 53. Az Európai Unió hangsúlyosan odafigyel a nemzeti kisebbségek problémáira. 2013. június (N=1232)

Inkább nem ért egyet; 44,1

Inkább egyetért; 46,3

NT, NV; 9,6

54. Az Európai Unió hangsúlyosan odafigyel a nemzeti kisebbségek problémáira (háttérváltozók szerint). 2013. június (N=1232)

54. Az Európai Unió hangsúlyosan odafigyel a nemzeti kisebbségek Inkább nem problémáira (háttérváltozók szerint).Inkább 2013. június (N=1232) Esetszám NT, NV

Régió Településtípus Életkor Nem Iskolai végzettség Magyar állampolgárság Opció a romániai választásokon Opció a magyarországi választásokon

Székelyföld Partium Közép-Erdély Szórvány Város Falu 18–34 35–54 55+ Férfi Nő Alapfokú Középfokú Felsőfokú Igényelte Szándékszik igényelni Nem szándékszik igényelni Passzív, bizonytalan RMDSZ-szavazó EMNP-, MPP-szavazó Román pártra szavaz Nem igényli az állampolgárságot Passzív Fidesz-szavazó Nem Fidesz-szavazó Összesen

412 305 306 209 634 599 385 420 428 642 590 192 782 259 386 475 371 641 482 77 32 371 389 416 55 1232

egyetért 35,2 47,7 54,1 54,8 46,8 45,7 45,5 48,3 44,9 48,0 44,3 44,3 47,5 44,0 44,8 46,3 47,4 41,7 53,4 36,4 56,3 47,4 44,2 46,5 51,8 46,3

ért egyet 59,7 42,4 33,9 30,8 43,0 45,4 46,2 42,9 43,5 44,9 43,3 39,1 43,4 50,2 47,4 43,8 41,2 47,5 37,5 61,0 34,4 41,2 42,9 48,0 44,6 44,2

5,1 9,9 12,1 14,4 10,3 8,8 8,3 8,8 11,7 7,2 12,4 16,7 9,1 5,8 7,8 9,9 11,3 10,8 9,1 2,6 9,4 11,3 12,9 5,5 3,6 9,5

43

48


MN

working WORKING papers PAPERS • 50/2013

6. Televíziózás

n A televíziózásra vonatkozó kérdésblokkot elsősorban azért tettük be, hogy a magyarországi, illetve romániai közélethez való kapcsolódás tekintetében ezen keresztül is adalékot kapjunk.

 .1. A televíziózás szerepe az erdélyi magyarok időmérlegében 6 (2011 januárjában) 2011 januárjában egy kulturális fogyasztásra vonatkozó mérés keretében rákérdeztünk az erdélyi magyarok időfelhasználására.11 Ez alapján a médiatípusok közül a televíziózás központi jelentősége körvonalazódott. Az erdélyi magyarok ugyanis átlagosan 3 órát töltenek el naponta a tévékészülék előtt, ami a teljes szabadidejük 62,5 százaléka. A televíziózással eltöltött idő nagyjából megegyezik a romániai átlaggal, nemzetközi (európai) összehasonlításban viszont egy rendkívül magas értéket jelent. Az időfelhasználás szempontjából az egyéb médiatípusok jelentősége jóval kisebb. Az újságolvasás az olvasás címszó alá sorolódik. Ennek a jelentősége nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedő, viszont a romániai érték duplája (átlagban 45 perc naponta). A rádióhallgatás az egyéb szabadidős tevékenység címszó alá esik, amennyiben nem (munka vagy utazás közben végzett) háttértevékenységként jelenik meg. 55. Az erdélyi magyarok és a romániaiak időmérlege 2011 januárjában

Munka, tanulás

Szabadidős tevékenység

Pihenés, alvás

Munka Tanulás, szakmai felkészülés Utazás otthonról a munkahelyig, iskoláig, ingázás Háztartási munka (javításokat beleértve) Más személyek felvigyázása (gyerekek, öregek) Összesen Tévénézés Olvasás Látogatás rokonoknál, barátokkal töltött idő Egyéb szabadidős tevékenység Összesen Alvás (éjszakai) Pihenés napközben, délutáni alvás Összesen

Erdélyi magyarok (N=1165) 5,0 0,8

Románia (N=3410) 4,6 0,7

0,3

0,4

3,1

3,8

1,2

0,9

10,4 3,0 0,8

10,4 2,9 0,4

0,3

0,3

0,7 4,8 8,1 0,7 8,8

1,3 5,0 8,0 0,6 8,6

11 A vizsgálatot a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a bukaresti Kulturális Kutató és Tanácsadó Központ (Centrul de Cercetare şi Consultanţă în Domeniul Culturii) végezte.

44


Kiss Tamás – Barna Gergő • Erdélyi magyarok a magyarországi és A romániai politikai térben

6.2. Az erdélyi magyarok tévénézési szokásai 2013 júniusában A 2013 júniusában elvégzett adatfelvétel szerint a magyarországi csatornák dominanciája körvonalazódik. Egy erdélyi magyar átlagban naponta 100 percet néz magyarországi televízióadókat, ami a (legfontosabb szabadidő-eltöltési formát jelentő) televíziózásra fordított idejének a kétharmada. A román tévéadókra fordított átlagos időmennyiség ezzel szemben csupán 46, az erdélyi magyar műsorokra (Erdély TV és az RTV magyar adásai) pedig 10 perc. A legnépszerűbb magyarországi tévéadó az RTL Klub, amit a Duna Televízió követ. Nagy a nézettsége ugyanakkor a két magyar közszolgálati csatornának (M1, M2), illetve a TV2-nek is. A román nyelvű csatornák közül egyedül a Pro TV van benne a legnépszerűbb öt csatornában. Érdemes a tévézési szokások regionális és életkor szerinti eltéréseit kiemelni. A magyarországi adók átlag fölötti dominanciája figyelhető meg a Székelyföldön, illetve a Partiumban, valamint a fiatal (18–34 éves) generáción belül. A szórványterületeken12 ezzel szemben az arányok jóval kiegyenlítettebbek. Itt a magyarok majdhogynem fele-fele arányban néznek magyar és román nyelvű adókat. A pártopció és a médiafogyasztás közötti összefüggés szintén szignifikáns. Míg az RMDSZ- és az EMNP/MPP-szavazók nagyobb, addig a román pártokra voksolók kisebb arányban néznek magyar adókat.

Naponta

Hetente néhányszor

Ritkábban

Nem nézi

Nem fogható

Nem tévézik

RTL Klub (HU) Duna TV (HU) Pro TV (RO) TV2 (HU) MTV1 – M1 (HU) MTV2 – M2 (HU) Antena1 (RO) Realitatea TV (RO) ATV (HU) Antena3 (RO) Erdély TV RTV1 – TVR1 (RO) RTV – TVR magyar adásai Hír TV (HU) Digi24 (RO) Transilvania Live (RO)

Átlagos napi nézettség (perc)

56. Az alábbi tévéadók közül melyiket milyen gyakorisággal nézi? És mennyit nézi az egyes adókat átlagosan naponta (percben kifejezve)? 2013. június (N=1232)

25,6 21,8 16,7 16,0 15,3 12,0 8,7 6,7 5,8 5,5 5,2 4,9 4,8 4,1 2,2 1,8

50,4 39,8 35,8 34,3 33,1 27,8 15,1 15,8 8,1 9,9 10,0 7,0 3,4 8,8 4,0 2,6

15,6 19,7 16,9 19,2 20,0 18,3 9,3 9,6 9,6 6,4 8,6 6,0 11,0 7,5 3,3 1,8

9,5 18,2 16,6 12,6 18,7 19,9 23,6 15,7 22,3 13,8 12,6 21,7 20,4 11,0 8,7 7,0

12,0 12,0 20,4 18,6 16,6 21,0 36,9 44,5 38,5 49,9 22,8 55,4 53,4 30,0 42,9 39,5

3,8 1,6 1,5 6,6 2,8 4,4 6,5 5,7 12,7 11,4 37,3 1,4 3,2 33,9 32,4 40,4

8,7 8,7 8,7 8,7 8,7 8,7 8,7 8,7 8,7 8,7 8,7 8,7 8,7 8,7 8,7 8,7

12 Ide soroltuk Máramaros, Beszterce-Naszód, Brassó, Szeben, Fehér, Hunyad, Arad, Temes és Máramaros megyéket.

45


MN

working WORKING papers PAPERS • 50/2013

57. Milyen gyakran nézi az alábbinézi tévéadókat? A naponta és hetenteA néhányszor ará57. Milyen gyakran az alábbi tévéadókat? napontaválaszok és hetente nya. 2013. június (N=1232)

néhányszor válaszok aránya. 2013. június. (N=1232)

RTL Klub (HU)

15,6

50,4

Duna TV (HU)

19,7

39,8

TV2 (HU)

19,2

34,3

MTV1 - M1 (HU)

20,0

33,1

ProTV (RO)

16,9

35,8

MTV2 - M2 (HU)

18,3

27,8

Realitatea TV (RO)

15,8

Antena1 (RO)

15,1

ETV (Erdélyi Magyar Televízió)

9,6 9,3 8,6

10,0

ATV (HU)

8,1

9,6

Hír TV (HU)

8,8

7,5

Antena3 (RO)

11,0

3,4

RTV1 - TVR1 (RO)

6,0

7,0

Digi24 (RO)

4,0

Transilvania Live (RO) 2,6 0

Hetente néhányszor

6,4

9,9

RTV - TVR magyar adásai

Naponta

3,3 1,8 10

20

30

40

50

60

70

58. A magyarországi, román és erdélyi magyar átlagos napi nézettségeátlagos háttérválto58. A magyarországi, román és csatornák erdélyi magyar csatornák napi zók szerint. 2013. június

nézettsége háttérváltozók szerint. 2013. június

Román Erdélyi Erdélyi Magyar­ Román Magyar­ Magyarországi Eset- EsetMagyarországi nyelvű magyar magyar Összesen országi nyelvű Összesen országi adók adók adók adók (perc) adók szám számadók (perc) adók adók (perc) aránya (perc) (perc) aránya (%)(%) (perc) (perc) (perc) Székelyföld 35 11 146 68 68 Székelyföld 413 413 99 99 35 11 146 Partium 304 123 47 6 177 70 Partium 304 123 47 6 177 70 RégióRégió Közép-Erdély 53 13 162 59 59 Közép-Erdély 305 305 96 96 53 13 162 Szórvány 59 145 54 54 Szórvány 209 209 77 77 59 88 145 Város 633 100 50 10 161 62 62 Település633 100 50 10 161 Település- Város típus Falu 597 101 42 10 153 66 típus Falu 597 101 42 10 153 66 Férfi 642 97 51 11 159 61 61 Férfi 642 97 51 11 159 Nem Nem 41 155 67 67 Nő Nő 589 589 104104 41 99 155 18–34 385 81 33 5 119 68 81 33 5 119 68 18–34 385 Életkor35–5435–54 49 10 159 63 63 418 418 100100 49 10 159 Életkor 63 63 55+ 55+ 428 428 119119 56 14 189 Alapfokú 69 69 Alapfokú 192 192 124124 44 12 179 Iskolai Iskolai Középfokú 780 104104 64 64 Középfokú 780 49 11 164 végzettség végzettség Felsőfokú 61 61 Felsőfokú 259 259 73 73 41 77 121 Passzív, bizonytalan 639 639 63 63 Passzív, bizonytalan 89 89 44 88 141 RMDSZ-szavazó 66 66 Pártopció RMDSZ-szavazó 483 483 117117 49 11 177 Pártopció (Románia) EMNP-, MPP-szavazó 77 77 105105 68 68 (Románia) EMNP-, MPP-szavazó 39 11 156 Román 32 40 40 Román pártrapártra szavazszavaz 32 68 68 86 16 170 Igényelte 67 67 Igényelte 386 386 96 96 39 88 143 Magyar Magyar állampolSzándékszik igényelni475 475 101101 64 64 Szándékszik igényelni 46 11 158 állampolgárságigényelni gárság 370 370 106106 55 10 171 Nem szándékszik igényelni 62 62 Összesen 100,6 46,5 64 64 Összesen 12321232 100,6 46,5 10,0 10,0 157,1 157,1 46

52


Kiss Tamás – Barna Gergő • Erdélyi magyarok a magyarországi és A romániai politikai térben

 .3. Az erdélyi magyarok tévénézési szokásai 6 1999 februárjában és 2007 októberében Nyilván felvetődik a kérdés, hogy mióta jellemző a magyarországi médiatér ilyen mértékű dominanciája. A Partiumban (ahol foghatók voltak a magyarországi adók) ez már a rendszerváltást megelőzően megvolt, sőt, akkor (román konkurencia hiányában13) még hangsúlyosabban. Erdély egyéb vidékein a kilencvenes években csak a Duna Televízió volt elérhető, a magyar nyelvű kereskedelmi csatornák pedig csupán az ezredfordulót követően jelentek meg a kábelszolgáltatók kínálatában. Gyakorlatilag ezt az állapotot tükrözi a birtokunkban lévő legrégebbi erre vonatkozó adatfelvétel, melyet az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja (CCRIT) 1999 februárjában az RMDSZ megbízásából készített. Ekkor a kutatók nem kérdeztek rá az egyes adók időbeni nézettségére, de így is kivehető, hogy a Duna Televízió, illetve a kilencvenes évek közepén elsőként beindult román kereskedelmi adó, a Pro TV voltak a legnépszerűbb csatornák. Az egyetlen csatorna, amely gyakorlatilag minden háztartásban fogható volt, a szintén erős pozíciókkal rendelkező román közszolgálati adó (RTV1) volt. A ma legnépszerűbb magyar kereskedelmi csatornát, az RTL Klubot csupán a magyarok 18,5 százaléka nézte hetente legalább néhány alkalommal. Az RTL Klub, illetve a magyar közszolgálati csatorna nézettsége gyakorlatilag a partiumi területre, illetve néhány szórvány megyére (Arad, Temes, illetve Máramaros egy részére) korlátozódott. Ezeken a területeken ugyanakkor jóval kisebb nézettségnek örvendett a Duna Televízió, illetve a román nyelvű adók. A Székelyföldön a Duna TV volt messze a legnépszerűbb adó, de a mai helyzethez képest (egyéb magyar nyelvű csatorna hiányában) a román nyelvű televízióadók is jóval nézettebbek voltak. A szórványterületeken és kisebb mértékben Közép-Erdélyben a román nyelvű adók dominanciája volt megfigyelhető. Következő referencia-időpontunkban, 2007 októberében már a maival megközelítőleg megegyező mintázatot mutattak az erdélyi magyarok televíziózási szokásai. A legnézettebb adó ekkor még ugyan a Duna Televízió volt, de az RTL Klubot minden nap nézők aránya is ugyanekkora volt. 2007-ben ugyanakkor szintén nem mértük az egyes adók percben kifejezett nézettségét. Így mérve elképzelhető, hogy már ekkor az RTL Klub lehetett a legkedveltebb adó. 2007-hez viszonyítva elmondható, hogy a második legnépszerűbb magyarországi kereskedelmi csatorna, illetve a Pro TV veszített népszerűségéből, míg a magyar közszolgálati M1-es növelte azt. Legnagyobb mértékben ugyanakkor a román közszolgálati adók népszerűsége csökkent. Összességében tehát elmondható, hogy a televíziózás technikai feltételeinek megváltozásával, az ezredfordulót követően, az erdélyi magyarok bekapcsolódtak a magyarországi médiatérbe. A magyarországi adók dominanciája természetesen csökkentette a román nyelvű médiafogyasztást. Ugyanakkor azt is alá kell húznunk, hogy fontos szempont, hogy az erdélyi magyar elit/politikai osztály sem tudott versenyképes tévécsatornát kialakítani. Az Erdély TV-t átlagban 5,2, a Román Televízió különböző magyar nyelvű adásait pedig átlagosan 4,8 percet nézik naponta az erdélyi magyarok. 59. Milyen gyakran nézi az alábbi tévéadókat? 1999. február (N=1178) Naponta nézi Duna TV (HU) PRO TV (RO) RTV1 (RO) RTV magyar adása Antena1 (RO) M1, M2 (HU) Nyugati műholdas adó RTL Klub (HU) Helyi kábeltévé RTV1 kolozsvári magyar adása MSAT (HU) RTV2 (RO)

48,9 43,7 31,2 27,9 21,6 21,1 16,2 16,0 12,6 10,3 8,7 7,5

Hetente néhány órát 10,8 10,4 17,3 18,8 11,8 5,4 10,2 2,8 8,5 8,4 3,4 9,1

Ritkábban

Nem nézi

Nem fogható

Nem tévézik

8,1 6,4 29,3 23,9 15,0 4,8 16,8 3,5 13,2 25,8 5,5 20,7

6,1 9,6 14,4 20,8 13,7 7,7 29,5 10,0 23,4 37,7 12,4 24,4

21,9 25,8 3,6 4,4 33,8 56,7 23,1 63,6 38,2 13,7 65,8 34,2

4,2 4,2 4,2 4,2 4,2 4,2 4,2 4,2 4,2 4,2 4,2 4,2

13 A nyolcvanas években Romániában napi néhány órát volt televízióadás, aminek jelentős részét a Ceaușescut éltető műsorok tették ki.

47


RTV1 kolozsvári magyar adása 10,3 8,4 MSAT (HU) 8,7 3,4 working WORKING papers PAPERS • 50/2013 M N RTV2 (RO) 7,5 9,1

25,8 5,5 20,7

37,7 12,4 24,4

13,7 65,8 34,2

4,2 4,2 4,2

60. Milyen gyakran nézi az alábbi tévéadókat? A naponta nézi és hetente nézi válaszok aránya. 60. Milyen gyakran nézi az alábbi tévéadókat? A naponta nézi és hetente 1999. február (N=1178)

nézi válaszok aránya. 1999. február (N=1178)

Duna TV (HU)

48,9

10,8

43,7

PRO TV (RO)

10,4

31,2

RTV1 (RO)

17,3 46,8

RTV magyar adás Antena1 (RO)

21,6

M1, M2 (HU)

21,1

Nyugati műholdas adó

16,2

RTL Klub (HU)

16,0

11,8 5,4 10,2

Naponta nézi Hetente néhány órát

Helyi kábeltévé

2,8

12,6

8,5 18,7

RTV1 kolozsvári magyar adása 8,7

MSAT (HU)

3,4

7,5

RTV2 (RO) 0

9,1 10

20

30

40

50

60

70

54 61. Milyen gyakran nézi az alábbi tévéadókat? 2007. október (N=1247)

RTL Klub

Naponta nézi 47,0

Hetente 2-3 nap nézi 11,0

Ritkábban nézi 11,0

Nem nézi 9,1

Nem fogható 17,5

Nem tévézik 6,1

Duna TV

46,8

19,7

19,7

6,0

8,2

6,1

TV2

45,7

14,9

14,9

11,2

12,9

6,1

Pro TV

39,5

17,2

17,2

15,8

6,5

6,1

MTV2

26,5

25,0

25,0

14,1

8,7

6,1

MTV1

26,3

21,9

21,9

13,1

15,2

6,1

Antena1

20,5

18,8

18,8

19,7

11,8

6,1

RTV1

17,7

21,4

21,4

25,6

3,6

6,1

Realitatea TV

16,5

16,5

16,5

28,6

14,2

6,1

RTV2

12,2

19,7

19,7

29,3

6,0

6,1

Hír TV

10,6

14,9

14,9

17,3

35,0

6,1

48


Antena1 20,5 18,8 18,8 19,7 11,8 6,1 RTV1 17,7 21,4 21,4 25,6 3,6 6,1 Realitatea TV 16,5 16,5 16,5 28,6 14,2 6,1 Kiss Tamás – Barna Gergő • Erdélyi magyarok a magyarországi és A romániai politikai térben RTV2 12,2 19,7 19,7 29,3 6,0 6,1 Hír TV 10,6 14,9 14,9 17,3 35,0 6,1 62. Milyen gyakran gyakran nézi az alábbi tévéadókat? A naponta nézi és hetente nézi válaszok aránya. 62. Milyen nézi az alábbi tévéadókat? A naponta nézi és hetente 2007. október (N=1247)

nézi válaszok aránya. 2007. október (N=1247) 46,8

Duna TV

19,7

45,7

TV2

14,9

47,0

RTL Klub

11,0

39,5

ProTV MTV2

26,5

MTV1

26,3

17,2 25,0 21,9

20,5

Antena1

18,8

17,7

RTV1

21,4

Naponta nézi Hetente 2-3 nap nézi

16,5

Realitatea TV

16,5

12,2

RTV2

19,7

10,6

Hír TV 0

14,9 10

20

30

40

50

60

70

63. A tévéadók nézettségének változása 1999 és 2013 között 63. A tévéadók nézettségének változása 1999 és 2013 között 70

67

66

60

58

60

59

61 57 53

53

54

53

48

50

51 49

46 39

40 33

33 30

20

27

39

25

55

32

24

26

19 16

14

17 13

10

0 RTL Klub (HU)

Duna TV (HU)

TV2 (HU)

1999. febr. (N=1178)

MTV1 (HU) ProTV (RO) MTV2 (HU) Realitatea TV (RO) 2007. okt. (N=1247)

Antena1 (RO)

Hír TV (HU) RTV1 (RO) RTV2 (RO)

2013. jún. (N=1232)

49


MN

working WORKING papers PAPERS • 50/2013

7. Migrációs tapasztalat és potenciál

n A magyar-magyar kapcsolatok, illetve a magyar állampolgárság-politika kapcsán kikerülhetetlen kérdés a migráció. Hogyan hat a könnyített honosítás az erdélyi magyarok vándormozgalmi trendjeire? Hogyan függ össze a magyar állampolgárság- és migrációpolitika? Ezek olyan kérdések, amelyek kapcsán nincs nyilvános vita és nincs őszinte beszéd. Gyorsjelentésünk empirikus adalékokkal kíván szolgálni a kérdéshez. A kérdést természetesen egy átfogóbb romániai és kelet-európai migrációs kontextusban értelmezhetjük.14

7.1. Külföldön élő háztartástagok Vizsgálatunk eredményei szerint 2013 júniusában az erdélyi magyar háztartások 26,5 százalékában volt olyan személy, aki külföldön tartózkodott, ami akkor is elképesztően magas szám, ha feltételezzük, hogy a kérdezettek egy része a módszertani utasításokhoz képest tágabban értelmezte a háztartástag fogalmát.15 Összehasonlításképpen 2006-ban ez az arány 6, 2009-ben pedig 9,5 százalék volt. A 2013-as mérés szerint a külföldön élő családtagok 40 százaléka Románia 2007-es EU-csatlakozását követően hagyta el az országot (vagyis viszonylag friss migráns, külföldi munkavállaló). 21 százalékuk 2002 és 2007 között, 20 százalékuk 1993 és 2002 között, további 13 százalékuk pedig 1993 előtt hagyta el az országot. Nyilvánvalóan főként ez utóbbiak esetében kérdéses, hogy ténylegesen háztartástagokról van-e szó. Összességében a külföldön élő családtagok 49 százaléka él Magyarországon, de ez az arány a 2007 óta távozottak esetében már csupán 28 százalék. Ezen csoport esetében 25 százalék a Németországban és 32 százalék az egyéb országban (döntően Angliában, az Egyesült Államokban, Kanadában, Belgiumban, Hollandiában) tartózkodók aránya. Az illető ország állampolgárságával rendelkezők aránya, érthető módon, Magyarországon a legmagasabb (80 százalékos), és jóval nagyobb arányú (74,4 százalékos) a 2007 előtt távozottak esetében. A 2007 óta távozottaknál az arány csupán 25 százalékos, és ez is döntően Magyarországon tartózkodókat takar.

14 Ahhoz, hogy ezt megtehettük, nagymértékben hozzájárult a SEEMIG nemzetközi vizsgálat, melyet a KSH Népességtudományi Kutatóintézet vezet, és amelynek a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet a romániai tudományos partnere. 15 2011-ben az RMDSZ, illetve egyéb szervezetek erőteljes magyar identitáskampányt folytattak. Ennek során (többek között) arra biztatták az erdélyi magyarokat, hogy regisztráltassák külföldön élő családtagjaikat, még abban az esetben is, ha életvitelszerűen nem tartózkodnak Romániában. Elképzelhető, hogy a külföldön élő „háztartástagok” növekedését részben a kampány hatásának kell tulajdonítanunk.

50


Kiss Tamás – Barna Gergő • Erdélyi magyarok a magyarországi és A romániai politikai térben

64. Van olyan személy az Önök háztartásából, aki jelenleg külföldön él? 2006–2013 30 26,5 30 25 26,5 25 20

20 15

15 10

9,5

6,0

10 5

9,5

6,0 5 0 2006 (N=2492; 20– 45 évesek) 0

2009 (N=4058)

2013 (N=1232)

2009 (Nkülföldön =4058) 2013 (N=1232) 65. Mióta él ott? 2013. június, élő háztartástagok N=452

2006 (N=2492; 20– 45 évesek)

65. 45Mióta él ott? 2013. június, külföldön élő háztartástagok N=452 40 45

65. Mióta él ott? 2013. június, külföldön élő40,3 háztartástagok N=452 40,3

35 40 30 35 25 30 19,7

20 25 15 20 10 15

12,6

19,7

20,6

20,6

6,9

12,6

5 10 0 5

6,9 1993 előtt

1993–2002

2002–2007

2007+

NT

1993 előtt

1993–2002

2002–2007

2007+

NT

0

51


MN

working WORKING papers PAPERS • 50/2013

66. Melyik él? 2013. június (Külföldön élő háztartástagok) 66.országban Melyik országban él? 2013. június (Külföldön 70

66. Melyik országban él? 2013. június (Külföldön élő háztartástagok) 64,4

70

64,4

60 60 50 50

élő háztartástagok)

49,0 49,0

40 40

31,9

30

28,6

30

28,6

20 20

20,7 16,7 16,7

10

13,6

31,9

25,3 25,3

20,7 9,6

13,6

9,6

10

13,4

12,6

13,4

12,6

14,3 14,3

0 0

Összesen (N=452)

2007 előtt (N=239)

Magyarország Összesen (N=452) Magyarország

2007 után (N=182)

Németország Olaszország, Spanyolország 2007 Egyéb 2007 előtt (N=239) után (N=182) Németország

Olaszország, Spanyolország

Egyéb

67. Az (adott országban) állampolgársággal rendelkezők aránya a külföldön élőországban) háztartástagok között tartózkodási hely szerint. 2013. 67. Az (adott állampolgársággal rendelkezők aránya a 67. Az (adott országban) állampolgársággal rendelkezők aránya a külföldön élő háztartástagok június külföldön élő háztartástagok között tartózkodási hely szerint. 2013. között tartózkodási hely szerint. 2013. június 90 90 80 80 70

június

80,4 80,4

70 60 60 50 50 40

32,3

30,7

40 30

30,7

30 20

24,6

32,3

24,6

20 10 10 0 0

52

Magyarország (N=219)

Németország (N=75)

Magyarország (N=219)

Németország (N=75)

Olasz-, Spanyolország (N=61) Olasz-, Spanyolország (N=61)

Egyéb (N=93) Egyéb (N=93)


Kiss Tamás – Barna Gergő • Erdélyi magyarok a magyarországi és A romániai politikai térben

68. Az állampolgársággal aránya a külföldön élő a tartózko68. Az állampolgársággal rendelkezők arányarendelkezők a külföldön élő háztartástagok között háztartástagok között a tartózkodás kezdete szerint. 2013. június dás kezdete szerint. 2013. június 80

74,4

70 60

54,3

50 40 30

25,8

20 10 0 Összes (N=452)

2007 előtt (N=238)

2007 után (N=182)

7.2. Személyes migrációs tapasztalat 7.2. Személyes migrációs tapasztalat Szintén jelentős mértékben megugrott (2009-hez viszonyítva) a személyes migrációs tapasztalattal rendelkezők aránya. Míg négy évvel ezelőtt az (otthonukban lekérdezhető) erdélyi magyarok 12, addig Szintén jelentős mértékben megugrott (2009-hez viszonyítva) a személyes migrációs ma 17 százaléka számolt be arról, hogy 1989 után élt legalább 3 hónapot huzamosan külföldön. A migrációs rendelkezők tapasztalattalaránya. rendelkezők körében júniusában is a Magyarország felé elmozdulók tapasztalattal Míg négy évvel2013 ezelőtt az (otthonukban lekérdezhető) erdélyi képezték a többséget. A külföldi tartózkodásról beszámolók 56 százaléka Magyarországot említette, magyarok 12, addig ma 17 százaléka számolt be arról, hogy 1989 után élt legalább 3 hónapot azonban a 2009-es eredményekhez viszonyítva (67,6 százalék) a csökkenés itt is igen látványos. Szinkülföldön. tehuzamosan duplájára nőtt azok aránya (jelenleg 20,5 százalék), akik németországi tartózkodásról számoltak be. Emellett az AEÁ és Kanada, illetve Anglia növekedett jelentős mértékben. A migrációs tapasztalattal rendelkezők körében 2013 júniusában is a Magyarország felé

elmozdulók képezték a ideig többséget. A három külföldihónapig tartózkodásról beszámolók 56 1989 százaléka 69. Élt-e Ön huzamosabb (legalább folyamatosan) külföldön után? Magyarországot említette, azonban a 2009-es eredményekhez viszonyítva (67,6 százalék) a 18 16,9

csökkenés itt is igen látványos. Szinte duplájára nőtt azok aránya (jelenleg 20,5 százalék), akik 16

németországi tartózkodásról számoltak be. Emellett az AEÁ és Kanada, illetve Anglia 14 növekedett jelentős mértékben. 12 10

11,9

69. Élt-e Ön huzamosabb ideig (legalább három hónapig folyamatosan) külföldön 1989 után?

8 6 4

60

2 0 2009 (N=3857)

2013 (N=1232)

53 70. Ön hol, milyen országban élt külföldön? (1989 után legalább 3 hónapot külföldön tartózkodók), 2009–2013


2 0

09 (Nworking =WORKING 3857) papers PAPERS • 50/2013 M20N

2013 (N=1232)

70. 70. Ön hol, országban élt külföldön? után legalább 3 hónapot külföldön tartózkoÖn milyen hol, milyen országban élt(1989 külföldön? (1989 után legalább 3 hónapot dók), 2009–2013

külföldön tartózkodók), 2009–2013

Magyarország

67,6

56,2 11,8

Németország, Ausztria 2,3

AEÁ, Kanada

20,5

5,3 5,8 5,1

Olaszország

6,5 5,1

Egyéb

3,5 3,3

Spanyolország Nagy-Britannia

0,6 2,9

Franciaország

0,8 1,3

Izrael

0,9 0 0

10

20

30

40

2013 (N=208)

50

60

70

80

2009 (N=439)

7.3. Turisztikai potenciál

7.3. Turisztikai potenciál Ha a migrációs szándékokat nézzük, Magyarország visszaszorulása ennél is Ha a migrációs szándékokat nézzük, Magyarország visszaszorulása ennél is egyértelműbb, és csupán

turisztikai célországként őrizte meg az erdélyikülföldre magyarok számára elsődleges egyértelműbb, és csupán célországként őrizte megazturisztikai az erdélyivonzerejét. magyarok számára az 71. Önturisztikai tervezi-e, hogy menjen célból? (N=1232)

elsődleges vonzerejét. 71. Ön tervezi-e, hogy külföldre menjen turisztikai célból? (N=1232)

61

Igen; 50,5 Nem; 48,7

NT/NV; 0,8

54

72. Ha tervezi, hogy külföldre menjen turisztikai célból, melyik országba? (N=623) Magyarország

36

45


NT/NV; 0,8

Kiss Tamás – Barna Gergő • Erdélyi magyarok a magyarországi és A romániai politikai térben

72. Ha tervezi, hogy külföldre menjen turisztikai célból, melyik országba? (N=623)

72. Ha tervezi, hogy külföldre menjen turisztikai célból, melyik országba? (N=623) Magyarország

45

36

Egyéb

28

8

Németország, Ausztria

26

10

Olaszország

20

8

Görögország, Ciprus

13

6

Franciaország

12

5

Nagy-Britannia

11

4

Horvátország

10

5

Spanyolország

8

3

AEÁ

2

Svájc

2

Törökország

2

Összes említés Első említés

6 5 5 3

Egyiptom Különösen sokkoló,2 hogy Magyarországgal szemben még a tanulni vágyó erdélyi 2

Bulgária

magyarok is egyértelműen1 Németországot, az Egyesült Államokat, illetve más EU-tagországokat 0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

részesítenek előnyben. A vonatkozó szakirodalomból tudjuk, hogy az anyaország az ezredfordulón még igen nagy vonzerővel bírt az erdélyi (és az egyéb kisebbségi közösségekből származó) magyar diákok számára (Szentannai 2001; Horváth 2004). 7.4. Tanulmányi migrációs potenciál 7.4. Tanulmányi migrációs potenciál 73. Ön tervezi-e, hogy 73. Ön tervezi-e, hogy külföldre menjen tanulni?

külföldre menjen tanulni?

62

100 91,6 90 80,3

80 70 60 50 40 30 19

20 10 0

7,6 0,8

0,7

Teljes népesség (N=1232)

18–34 éves (N=385) Igen

Nem

NT/NV

55

74. Ha tervezi, hogy külföldre menjen tanulni, melyik országba? (N=83)


MN

working WORKING papers PAPERS • 50/2013

Különösen sokkoló, hogy Magyarországgal szemben még a tanulni vágyó erdélyi magyarok is egyértelműen Németországot, az Egyesült Államokat, illetve más EU-tagországokat részesítenek előnyben. A vonatkozó szakirodalomból tudjuk, hogy az anyaország az ezredfordulón még igen nagy vonzerővel bírt az erdélyi (és az egyéb kisebbségi közösségekből származó) magyar diákok számára (Szentannai 2001; Horváth 2004). 74. Ha tervezi, hogy külföldre menjen tanulni, melyik országba? (N=83) 49,4

Németország, Ausztria

27,7

36,1

AEÁ

31,3

25,3

Magyarország

18,1 Összes említés Első említés

21,7

Nagy-Britannia

1,2

53

Egyéb EU

20,5

7,2

Egyéb

1,2 0

10

20

30

40

50

60

7.5. Kivándorlási potenciál Miközben a végleges elvándorlási szándék is növekedni látszik, Németország és Ausztria (mely országokat az emigrálni szándékozók 46 százaléka említett lehetséges célországként) itt is megelőzi Magyarországot (40,7 százalék). 75. Ön tervezi-e, hogy külföldre menjen letelepedés céljával? 16 14,1

14 12

9,7

10 8 6

56

4

7


0

10

20

30

40

50

60

Kiss Tamás – Barna Gergő • Erdélyi magyarok a magyarországi és A romániai politikai térben

7.5. Kivándorlási potenciál Miközben a végleges elvándorlási szándék is növekedni látszik, Németország és Ausztria 7.5. Kivándorlási potenciál (mely országokat az emigrálni szándékozók 46 százaléka említett lehetséges célországként) itt is Miközben a végleges elvándorlási szándék is növekedni látszik, Németország és Ausztria (mely or-

szágokat az emigrálni szándékozók 46 százaléka említett lehetséges célországként) itt is megelőzi Mamegelőzi Magyarországot (40,7 százalék). gyarországot (40,7 százalék).

75. Ön tervezi-e, külföldre menjen 75. hogy Ön tervezi-e, hogyletelepedés külföldrecéljával? menjen

letelepedés céljával?

16 14,1

14 12

9,7

10 8

7

6 4 2 0

N=2492

N=553 2006

20–45 éves

Teljes népesség

N=1232 2013

76. Ha Ha tervezi, tervezi, hogy másmás országban telepedjen le, melyik országban? N=107 76. hogy országban telepedjen le, melyik országban? N=107

64

46,4

Németország, Ausztria

26,5 40,7

Magyarország

33,3 38,5

Egyéb

16,8 19,3

Egyesült Királyság

9,4 Összes említés Első opció

15,5

USA

10,4 7,3

Spanyolország

2,2 6,7

Olaszország

1,0 0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

40,0

45,0

50,0

57

7.6. Külföldi munkavállalás


MN

working WORKING papers PAPERS • 50/2013

7.6. Külföldi munkavállalás A munkavállalási szándék esetében pedig Magyarország 24,2 százalékkal Németország (64 százalék) NT/NV; 3,2 és az Egyesült Királyság (30,9 százalék) mögé szorult. 77. Ön tervezi-e, hogy külföldre menjen munkavállalás céljával? Igen; 26,3

NT/NV; 3,2

Igen; 26,3

Nem; 70,5

Nem; 70,5

78. Amennyiben tervezi, hogy külföldön vállal munkát, hol, melyik

78. Amennyiben tervezi, hogy külföldön vállal országban? munkát, hol, melyik országban?

78. Amennyiben tervezi, hogy külföldön vállal munkát, hol, melyik 64,0 43,1 országban?

Németország, Ausztria

Egyesült Királyság

Magyarország Egyesült Királyság 11,8

Dánia, Svédország Olaszország

10,211,8

2,5 2,6

USA

USA

3,4 6,2

2,7

Svájc

6,1

0,8

2,2

5,3

2,2

5,3

13,4

4,5

Egyéb

13,4

4,5

0,0

Összesen említette Első opció

6,1

0,8

Egyéb

Összesen említette Első opció

7,8

6,2

2,7

Spanyolország

0,0

24,2

8,2 7,8 5,3

3,4

Belgium, Hollandia

Franciaország

30,9

5,3

Belgium, Hollandia

Franciaország

18,9

24,2

10,2 2,5 8,2

Olaszország

Spanyolország

64,0

43,1

14,2 18,9

Dánia, Svédország Magyarország 2,6

Svájc

30,9

14,2

Németország, Ausztria

10,0

10,0

20,0

20,0

30,0

30,0

40,0

40,0

50,0

50,0

60,0

60,0

70,0

70,0

A kettős állampolgárságmigrációs migrációs hatása hatása 7.7. 7.7. A kettős állampolgárság 58

66 66


Kiss Tamás – Barna Gergő • Erdélyi magyarok a magyarországi és A romániai politikai térben

7.7. A kettős állampolgárság migrációs hatása Az adatok arra intenek, hogy a kettős állampolgárság kérdését és vándorlásra tett hatását az átalakulóban lévő romániai migrációs rendszer kontextusában kell értékelnünk. A nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején az erdélyi magyarok – akik számára a legfontosabb célország egyértelműen Magyarország volt – a teljes romániai migráns népességen belül erősen felül voltak reprezentálva. Ez az ezredfordulót követően alakult át, amióta Románia igen intenzíven bekapcsolódott a nemzetközi migrációs rendszerbe. Románia – Lengyelország mellett – a legjelentősebb kelet-európai kibocsátó országgá vált, lakosságarányosan pedig régiónk az elvándorlás által leginkább érintett állama. A Világbank 2010-es összesítése alapján a román állampolgárságú bevándorlók száma világszerte 2,8 millió volt. A 21. század első évtizedében a román migráció első számú célországai Olasz-, illetve Spanyolország voltak. Ezekben az országokban a román bevándorlók száma egyenként egymillió körülire nőtt. Az is elmondható, hogy az Olasz- és Spanyolországba irányuló kivándorlók között a magyarok minden jel szerint erősen alul voltak reprezentálva.16 79. A román állampolgárságú rezidensállomány az EU néhány tagországában 2004 Olaszország

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

177 812 248 849 297 570 342 200 625 278 796 477 887 763 968 576 1 072 342

Spanyolország 189 979 287 087 388 422 539 507 734 764 799 225 823 111 843 775

865 572

Németország

90 614 100 429 112 230 135 707

171 475

75 572

94 825

Egyesült Királyság Magyarország

89 104

73 365

7 481

17 619

55 676

67 608

73 043

66 250

78 452

66 951

Belgium

65 903

66 435

72 781

76 878

73 520

15 310

21 403

26 383

34 178

42 927

15 473

11 846

11 648

17 525

Írország Svédország

2 343

2 360

2 371

2 252

4 442

6 536

7 661

8 807

10 150

Dánia

1 329

1 405

1 563

1 672

2 386

3 744

5 076

6 934

9 453

Hollandia

2 735

3 020

3 006

3 225

4 894

6 256

7 118

8 289

9 115

21 942

21 882

27 646

32 341

11 877

19 280

27 769

32 457

36 830

Görögország Franciaország Ausztria Portugália

23 638 20 483

21 314

Forrás: Eurostat

A 2009-ben kezdődő gazdasági válság Románia migrációs rendszerben elfoglalt helyét nagymértékben átalakította. Ennek a folyamatban lévő átalakulásnak egyenlőre csupán a jeleit látjuk, a végkifejletét nem ismerjük. A válság során a statisztikák szerint az Olasz-, illetve Spanyolországban élő román állampolgárok száma nem csökkent.17 A jelentős arányú visszavándorlás jelei Romániában sem mutatkoznak. A migránsállomány addigi dinamikus növekedése azonban megállt. Ezzel szemben Németország, az

16 A most tárgyalt vizsgálat adatai is egyértelműen erre utalnak. Lásd még a 2011-es népszámlálás elemzését (Kiss–Barna 2012). 17 A statisztikák által sugallt kép olyan szempontból lehet csalóka, hogy a Spanyol- illetve Olaszországot elhagyók egy része valószínűleg nem de-regisztrál az ottani lakossági nyilvántartó rendszerben.

59


MN

working WORKING papers PAPERS • 50/2013

Egyesült Királyság és Belgium azok a nyugat-európai országok, amelyekben a román migránsállomány az elmúlt néhány évben dinamikus növekedésnek indult. Elképzelhető, hogy néhány éven belül (a migrációs rendszer most zajló átalakulása következtében) ezek az országok a román kivándorlás fő célpontjaivá válnak. Miközben az ezredfordulót követő Spanyol- és Olaszországba irányuló vándorlásban a magyarok alul voltak reprezentálva, nagy a valószínűsége annak, hogy az új, Németországba és az Egyesült Királyságba irányuló hullám esetében ez nem így lesz. Egyrészt a magyarországi emigrációnak is ezek a legfontosabb célországai,18 ami az erdélyi magyarok számára a magyar migrációs hálózatokba való bekapcsolódás lehetőségével jár együtt. Másrészt ebben a tekintetben a magyar állampolgárságnak közvetlen szerepe is lehet. 80. Igényelte-e a magyar állampolgárságot? Migrációs szándék szerint. 2013. június (N=1232)

Turisztikai célból Tanulni Letelepedés céljából Munkát vállalni Összesen

Igényelte

Szándékszik igényelni

Nem szándékszik igényelni

Igen (N=622)

39,2

42,6

18,2

Nem (N=600)

23,2

34,3

42,5

Igen (N=93)

61,3

32,3

6,5

Nem (N=1129)

29,0

39,0

32,1

Igen (N=120)

44,2

51,7

4,2

Nem (N=1029)

29,9

36,9

33,2

Igen (N=325)

40,9

47,1

12,0

Nem (N=869)

28,0

34,9

37,2

31,3

38,6

37,2

A 2013. júniusi vizsgálatunk eredményei szerint a migrációs szándék (aminek, mint láttuk, elsődleges célpontja már nem Magyarország) erősen növeli a magyar állampolgárság iránti igényt. Míg az összes erdélyi magyar 37 százaléka nem tervezi, hogy igényli a magyar állampolgárságot, addig ez az arány a külföldön tanulni készülők esetében 6,5, a külföldön letelepedni készülők esetében 4,5, a munkavállalók esetében 12, a turisztikai célból külföldre készülőknél pedig 18 százalék. Mint már érintettük, a 2012. júliusi vizsgálatunk során rákérdeztünk az igénylés mögötti motivációkra is. Ez alapján a magyar állampolgárság igénylésében a legfontosabb pragmatikus motiváció a harmadik országban való munkavállalási szándék.

18 Lásd Albert–Hárs (2012).

60


Kiss Tamás – Barna Gergő • Erdélyi magyarok a magyarországi és A romániai politikai térben

8.

A magyarországi és romániai közvélemény viszonya a határon túli közösségekhez, illetve a velük kapcsolatos politikához (romániai és magyarországi minta, 2012. július) n A könnyített honosítást lehetővé tevő törvénymódosulás új helyzetbe hozta az erdélyi magyarokat azzal, hogy formálisan kiterjesztette rájuk a magyar(országi) politikai közösséget. A továbbiakban azt fogjuk szemügyre venni, hogy ehhez a projekthez (illetve általában a kisebbségi magyar közösségekkel szembeni politikához) hogyan viszonyul a magyarországi közvélemény. Románia sok szempontból hasonló helyzetben van, mint Magyarország, hisz az Ukrajnában, illetve a Moldovában élő románokkal szemben szintén az anyaország szerepét játssza el. Itt 1991-től működik a 2010-ben életbe lépett magyar állampolgársági törvényhez nagyon hasonló gyakorlat.19 Ezt a törvényt a román politikai elit konszenzussal hozta meg és működtette. Ez alapján megközelítőleg 500 ezer moldvai és észak-bukovinai román jutott román állampolgársághoz. Így lehetőségünk nyílik arra, hogy a magyarországi és romániai közvélemény saját határon túli nemzettársaikkal szembeni viszonyulását összehasonlító módon vizsgáljuk. Az összehasonlításra az ad alapot, hogy a Kisebbségkutató Intézet által 2012 júliusában egy országos (romániai) 1691 fős mintán lekérdezett kérdésblokkot, szintén 2012 júliusában, egy 1200 fős magyarországi mintán a Medián közvélemény-kutató intézet is lekérdezte. A kérdésblokk a határon túli magyar és román közösségekkel szembeni tízfajta intézkedés támogatottságára kérdezett rá. Ezeket, ahogy az alábbi táblázatban látható, négy dimenzióba soroltuk, nevezetesen: (1) Nemzeti közösség kiterjesztése (állampolgárság, útlevél és szavazati jog biztosítása); (2) Szociálpolitikai komponens (ingyenes egészségügyi ellátás biztosítása, illetve ösztöndíjak biztosítása a határon túliak számára); (3) Hagyományos identitáspolitikai komponens (az anyanyelvi felsőoktatás támogatása a kisebbségi területeken, a kisebbségi szervezetekkel/pártokkal való kapcsolat, illetve az ösztöndíjak biztosítása); (4) Migrációpolitika (a határon túliak munkavállalásának és bevándorlásának ösztönzése). Végül egy kérdés (a hazai vállalatok terjeszkedésének elősegítése a kisebbségi közösség által lakott területen) egyik dimenzióba sem illett bele. 81. A határon túli közösségekkel kapcsolatos politikák dimenziói és támogatottságuk Dimenzió   Támogassa a magyar/román nyelvű felsőfokú oktatást a szomszédos országokban

Nemzeti közösség kiterjesztése

Szociális komponens

Támogatók aránya

Hagyományos identitáspolitika

×

Támogassa magyar cégek létrehozását a határon túli magyarlakta/románlakta területeken Erősítse a kapcsolatait a szomszédos országokban élő magyar/román közösségek politikai szervezeteivel.

×

Bevándorláspolitika

Magyarország

Románia

67,7

85,4

67,5

83,0

66,7

90,6

19 Lásd Iordachi (2012).

61


MN

working WORKING papers PAPERS • 50/2013

Dimenzió  

Nemzeti közösség kiterjesztése

Szociális komponens

Támogatók aránya

Hagyományos identitáspolitika

Bevándorláspolitika

Magyarország

Románia

Biztosítson magyar/ román állampolgárságot a szomszédos országokban élő magyaroknak/románoknak

×

63,2

89,1

Biztosítson magyar/ román útlevelet a szomszédos országokban élő magyaroknak

×

58,7

81,3

52,2

81,9

Nyújtson ösztöndíjat a szomszédos országokban élő magyar/román egyetemistáknak

×

×

Könnyítse meg a szomszédos országokban élő magyarok/románok munkavállalását Magyarországon/ Romániában

×

47,6

78,1

Támogassa a szomszédos országokban élő magyarok/románok bevándorlását Magyarországra/ Romániába

×

40,5

73,5

36,7

77,4

29,5

71,0

Biztosítson szavazati jogot a parlamenti választásokon a szomszédos országokban élő magyaroknak/ románoknak Biztosítson ingyenes egészségügyi ellátást Magyarországon/Romániában a szomszédos országokban élő magyaroknak/románoknak

×

×

Forrás: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár; Medián

62


Kiss Tamás – Barna Gergő • Erdélyi magyarok a magyarországi és A romániai politikai térben

Az első nyilvánvaló különbség a két ország közvéleménye között, hogy Romániában a határon túli román közösségekhez való viszony kérdése konszenzusnak örvend. Az összes ezekre vonatkozó intézkedést 70 százalék fölötti arányban támogatták a román válaszadók. 71 százalékban támogatták azt is, hogy az állam biztosítson ingyenes egészségügyi ellátást a szomszédos országokban élő románoknak. A román állampolgárságot kiterjesztő törvénykezés támogatottsága 89, a szomszédos országokban élő románok szavazati jogának támogatottsága pedig 77 százalékos. Ezzel szemben Magyarországon a kérdés nem csupán 2004. december 5-én osztotta meg a közvéleményt, hanem gyakorlatilag azzal nagymértékben azonos szerkezetben osztja meg ma is. A támogatók aránya a leginkább konszenzusosnak számító kérdésben a magyar nyelvű felsőoktatás támogatásában is csupán 68 százalékos, ami alatta marad a románok által legkevésbé támogatott lépésének, az ingyenes egészségügyi ellátásnak. Az is elmondható, hogy a határon túli magyarokat érintő politikák támogatottsága a Fidesz-szavazók között átlag feletti és az MSZP-szavazók között a legalacsonyabb. A Jobbik- és az LMP-szavazók két szélsőérték között helyezkednek el. Mindazonáltal a magyarországi közvéleményben egy sajátos mintázat is megfigyelhető: megkülönböztethetünk kvázi-konszenzusos, megosztó és elutasított közpolitikákat. Kvázi-konszenzusosnak neveztük azokat a közpolitikákat, amelyek esetében mind a négy párt támogatói között az „igen”-ek képeznek többséget. Ezek a kérdések egyrészt a hagyományos identitáspolitika (magyar nyelvű egyetemi oktatás, kisebbségi pártokkal való kapcsolat), másrészt a nemzeti közösség szimbolikus kiterjesztésével kapcsolatos kérdések (állampolgárság, útlevél), illetve a magyar cégek határon túli terjeszkedése. Megosztóak azok a politikák, amelyeket egyes pártok választói támogatnak, más pártoké pedig elleneznek. Ebbe a kategóriába csúszott a hagyományos identitáspolitikai és szociális elemeket egyaránt tartalmazó egyetemi ösztöndíjak kérdése, amit a szocialista szavazók többsége ellenez. Ugyancsak ilyenek a bevándorlás-politikai intézkedések, ugyanis csupán a Fidesz-szavazók között vannak többségben azok, akik szívesen látnának határon túli munkavállalókat, illetve bevándorlókat Magyarországon. Végül ugyanide került a szavazati jog kérdése, amit szintén csupán a Fidesz-szavazók támogatnak. Végül az elutasított közpolitika kategóriába került a szociálpolitika tárgykörébe sorolható ingyenes egészségügyi ellátás. Vélhetően ugyancsak ide került volna más, a jóléti, illetve ellátórendszerekhez való hozzáférésre vonatkozó kérdés is. 82. Teljes mértékben vagy inkább egyetért az alábbi kijelentésekkel. Romániai és magyarországi minta, 2012. július Támogassa a magyar/román nyelvű felsőfokú oktatást a szomszédos országokban

67,7

Támogassa magyar cégek létrehozását a határon túli magyarlakta/románlakta területeken

67,5

Erősítse a kapcsolatait a szomszédos országokban élő magyar/román közösségek politikai szervezeteivel

66,7

Biztosítson magyar/román állampolgárságot a szomszédos országokban élő magyaroknak/románoknak

85,4

83,0

90,6

89,1

63,2

Biztosítson magyar útlevelet a szomszédos országokban élő magyaroknak

81,3

58,7

Nyújtson ösztöndíjat a szomszédos országokban élő magyar/román egyetemistáknak

81,9

52,2

Könnyítse meg a szomszédos országokban élő magyarok/románok munkavállalását Magyarországon/Romániában

78,1

47,6

Támogassa a szomszédos országokban élő magyarok/románok bevándorlását Magyarországra/Romániába

73,5

40,5

Biztosítson szavazati jogot a parlamenti választásokon a szomszédos országokban élő magyaroknak/románoknak

77,4

36,7

Biztosítson ingyenes egészségügyi ellátást Magyarországon/Romániában a szomszédos országokban élő magyaroknak/románoknak

71,0

29,5 0

10

Magyarország 2012. júl. (N=1200)

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Románia 2012. július (N=1691)

83. Teljes mértékben vagy inkább egyetért az alábbi kijelentésekkel. Magyarországi minta, 2012. július (N=1200) 63 Összes

Fidesz

MSZP

Jobbik

LMP

Nincs pártja


MN

working WORKING papers PAPERS • 50/2013

83. Teljes mértékben vagy inkább egyetért az alábbi kijelentésekkel. Magyarországi minta, 2012. július (N=1200)

Támogassa a magyar/román nyelvű felsőfokú oktatást a szomszédos országokban Támogassa magyar cégek létrehozását a határon túli magyarlakta területeken Erősítse a kapcsolatait a szomszédos országokban élő Kvázimagyar közösségek politikai konszenzus szervezeteivel. Biztosítson magyar állampolgárságot a szomszédos országokban élő magyaroknak Biztosítson magyar útlevelet a szomszédos országokban élő magyaroknak Nyújtson ösztöndíjat a szomszédos országokban élő magyar egyetemistáknak Könnyítse meg a szomszédos országokban élő magyarok munkavállalását Magyarországon Megosztó Támogassa a szomszédos országokban élő magyarok bevándorlását Magyarországra Biztosítson szavazati jogot a parlamenti választásokon a szomszédos országokban élő magyaroknak Biztosítson ingyenes egészségügyi ellátást Elutasított Magyarországon a szomszédos országokban élő magyaroknak

64

Összes

Fidesz

MSZP

Jobbik

LMP

Nincs pártja

67,7

78,8

61,0

72,1

61,0

64,4

67,5

82,9

58,6

69,7

68,6

63,0

66,7

83,6

58,7

68,9

55,4

62,1

63,2

79,8

55,4

69,8

54,3

56,5

58,7

74,0

50,0

67,4

59,8

52,2

52,2

65,2

45,7

51,1

53,3

47,8

47,6

66,0

41,1

46,5

48,7

42,2

40,5

59,7

34,1

42,7

38,4

34,1

36,7

58,3

29,2

38,9

33,5

30,2

29,5

47,5

23,2

30,6

30,6

21,1


Kiss Tamás – Barna Gergő • Erdélyi magyarok a magyarországi és A romániai politikai térben

 . A román közvélemény viszonya a magyar kettős 9 állampolgárság intézményéhez (romániai minta, 2012. július)

n Egy következő probléma a román közvélemény viszonya a magyar kettős állampolgársághoz. Itt azt kell kiemelnünk, hogy Románia (Horvátország és Szerbia mellett) azon államok között van, amelyek gyakorlatilag nem tettek semmilyen válaszlépést a kettős állampolgárság lehetőségének a bevezetése ellen. A magyar állampolgársági törvény módosítását követően az akkor ellenzékben lévő szociáldemokraták (PSD) fogalmaztak meg nyilvános kritikát. A sajtóban a PSD több politikusa felvetette, hogy meg kellene vonni a kettős állampolgároktól a választhatóság és a közhivatalok viselésének jogát (erre a 2003-as alkotmánymódosítás óta van lehetőségük), azonban az ügy nem jutott a parlamenti beadvány szintjéig sem. Korábban a magyar státustörvény kapcsán a román reakciók valamivel hevesebbek voltak, de akkor sem voltak például a szlovák-féléhez foghatóak. Ezt Iordachi (2009: 192) azzal a sajátos kettős pozícióval magyarázta, ami Romániát ebben a kérdésben jellemzi. Románia a brubakeri (1996) értelemben egyszerre „nemzetiesítő” állam az erdélyi magyarokkal és etnikai anyaország a moldovai és ukrajnai románokkal szemben. A kettős állampolgárság intézményéhez történő (kizárólag vagy elsősorban) a magyar kérdést szem előtt tartó viszonyulást ráadásul igencsak megnehezíti a közel hárommilliós nyugat-európai román diaszpóra megléte, amit a migrációval foglalkozó fejezetben érintettünk. Ilyen körülmények között is érdekes azonban megnézni a román közvélemény magyar kettős állampolgársághoz, illetve általában a magyar állam erdélyi magyaroknak nyújtott támogatáspolitikájához való viszonyát. A 2012. júliusi romániai mérésünkben elsőként egy öt kérdésből álló blokkra kérdeztünk rá, amely a (1) a magyar cégek létrehozására Romániában; (2) az erdélyi magyar egyetemistáknak nyújtott ösztöndíjakra; (3) az erdélyi magyarság politikai szervezeteivel ápolt kapcsolatra, (4) az erdélyi magyaroknak biztosított magyar állampolgárságra, illetve (5) a romániai magyar felsőoktatás támogatására vonatkozott. Ezek közül az utolsót – mint érintettük – a klasszikus identitáspolitika, az utolsó előttit pedig a magyar nemzeti közösség kiterjesztéseként értelmeztük. A román válaszadók legnagyobb arányban (70,5 százalékban) a magyar cégek alapítását, legkevésbé pedig (55,6) a magyar nyelvű felsőoktatás támogatását tolerálják. Általánosságban elmondható azonban, hogy a román közvélemény viszonylag kismértékben helyteleníti a magyar állam erdélyi magyarokkal kapcsolatos politikáit. Másrészt az is nyilvánvaló, hogy az erdélyi románok a teljes népességnél kisebb mértékben támogatják Magyarországnak az erdélyi magyarok irányában megnyilvánuló intézkedéseit. A magyar állam politikájával szembeni elfogadó magatartás annál is meglepőbb, hogy eközben a (jórészt jelenleg érvényben) lévő kisebbségi/nyelvi jogok támogatottsága igen alacsony. Így például a romániaiak csupán 25, míg az erdélyi románok csupán 18 százaléka ért egyet azzal, hogy a magyarok használhatják anyanyelvüket a közigazgatásban és csupán 41, illetve 43 százalékuk azzal, hogy az iskolában magyar nyelven tanulhatnak. Egy következő kérdésben közvetlenül kérdeztünk rá a magyar állampolgársági törvény 2010-es módosításának (vagyis hogy a romániai magyarok magyar állampolgársághoz juthatnak lakhelyükön) támogatottságára/tűrtségére. A romániai minta 57 százaléka válaszolt egyetértően és csupán 29 százaléka helytelenítően. Az erdélyi románok esetében az arányok hasonlóak: 56, illetve 30 százalék. Hasonlóképpen arra enged következtetni, hogy az állampolgárság kérdése kis eséllyel kerül majd a román politika napirendjére, hogy a megkérdezettek csupán 26 százaléka vonná vissza a magyar állampolgárrá vált erdélyiektől a román állampolgárságot, 28 százaléka a szavazati jogot és 31 százaléka a választhatóság és a köztisztviselői állás betöltésének a jogát. Ezek az arányok az erdélyi románok esetében magasabbak. Ők 42 százalékban támogatnák az utóbbit, vagyis hogy a magyar állampolgárok ne lehessenek köztisztviselők. Ugyanakkor nagyon elgondolkodtató, hogy ennél nagyobb arányt képviselnek azok, akik (állampolgárságuktól függetlenül) helytelenítik, hogy magyarokat lehet bírói funkcióba kinevezni, illetve polgármesternek és parlamenti képviselőnek választani. A helytelenítők aránya a teljes mintán 40, az erdélyi románok között pedig 49 (!) százalékos. Összefoglalva, a magyar állampolgárság kérdése (az államközi viszonyok mellett) a román közvélemény szemében sem képezi a román-magyar viszony legfőbb neuralgikus pontját. A kettős állampolgársághoz való toleráns viszonyulás mögött egyrészt a moldvai és ukrajnai románokkal szembeni etni-

65


MN

working WORKING papers PAPERS • 50/2013

kai anyaország-szerep, másrészt a hárommillió fős nyugati román diaszpóra, a teljes román társadalom számára kézzelfogható élménye áll. A románok a hagyományos kisebbségi jogok akár egy alacsonyabb szintjéhez (így a nyelvhasználathoz vagy a magyar nyelvű oktatáshoz) is jóval kevésbé toleránsan viszonyulnak, mint az erdélyi magyarok kettős állampolgárságához. 84. Egyetért azzal, hogy a magyar állam... Romániai minta, 2012. július Támogassa a magyar cégek létrehozását Támogassa a magyar Romániában cégek létrehozását Romániában

74,7 70,974,7 70,9

Nyújtson ösztöndíjat a romániai magyar Nyújtson ösztöndíjat a egyetemistáknak romániai magyar egyetemistáknak Erősítse kapcsolatait a romániai magyar Erősítse kapcsolatait közösség politikai a romániai magyar szervezeteivel közösség politikai szervezeteivel Biztosítson magyar állampolgárságot a Biztosítson magyar romániai magyaroknak állampolgárságot a romániai magyaroknak Támogassa a magyar nyelvű felsőoktatást Támogassa a magyar Romániában nyelvű felsőoktatást Romániában

69,8 66,9 69,8 66,9 69,5 63

69,5

63 66,7 62,5 66,7 62,5 56,9

Románia (N=1691)

0

10

20

30

40

50

60

Románia (N=1691) Erdélyi románok (N=703) Erdélyi románok (N=703) 70 80

0

10

20

30

40

50

60

70

55,6 56,9 55,6

80

85. Egyetért azzal, hogy a magyaroknak... Romániai minta, 2012. július 85. Egyetért hogy azzal, a magyaroknak... Romániai minta, 2012. július 85. azzal, Egyetért hogy a magyaroknak... Romániai minta, 2012. július

66

Vannak magyar nyelvű újságjaik Vannak magyar nyelvű újságjaik Vannak magyar nyelvű adásaik a közszolgálati Vannak TV-ben magyar nyelvű adásaik a közszolgálati TV-ben Lehetőségük van magyarul tanulni az Lehetőségük iskolában van magyarul tanulni az iskolában Lehetőségük van magyarul tanulni az Lehetőségük egyetemenvan magyarul tanulni az egyetemen Különálló egyetemük legyen Különálló egyetemük legyen Lehetőségük van a magyar nyelv Lehetőségük van használatára a a magyar nyelv közigazgatásban használatára a közigazgatásban 0 0

67,0 70,5 67,0 70,5 62,7 61,4 62,7 61,4 48,3 48,3

53,6 53,6

41,0 43,1 41,0 43,1 27,3 24,9 27,3

Románia (N=1691)

24,9 18,2

24,7

Erdélyi románok (N=703) Románia (N=1691)

24,7

Erdélyi románok (N=703)

10

18,2 20

30

40

50

60

70

80

10

20

30

40

50

60

70

80


Kiss Tamás – Barna Gergő • Erdélyi magyarok a magyarországi és A romániai politikai térben

86. Magyarország magyar állampolgárságot biztosít a szomszédos államokban élő magyarok számára. Ennek köszönhetően sok romániai 86. Magyarország magyar állampolgárságot biztosít államokban élő magyarok magyar igényelte és kapta megaaszomszédos magyar állampolgárságot. Ön számára. Ennek köszönhetően sok romániai magyar igényelte és kapta meg a magyar állampolegyetért-e azzal, hogy a Romániában élő magyarok magyar gárságot. Ön egyetért-e azzal, hogy a Romániában élő magyarok magyar állampolgárságot kapkaphatnak? Romániai minta, 2012. július hatnak? Romániaiállampolgárságot minta, 2012. július 70

60

57,3

56,5

50

40

Erdélyi románok (N=703) Románia teljes népessége (N=1691)

29,9

30

28,6

20 13,6

14,1

10

0 Igen

Nem

NT/NV

87. Egyetért-e az alábbiakkal? minta, 2012. július (N=1691) 87. Egyetért-e azRomániai alábbiakkal? Romániai minta, 2012. július (N=1691) Inkább nem, Teljesen vagy Inkább nem, vagy egyáltalán Teljesen vagy NT, inkább egyetért vagy egyáltalán nem ért egyet inkább egyetért NV nem ért egyet Vissza kellene vonni a román állampolgárságot azoktól a romániai 26,0 64,2 magyaroktól, akik igényelték a magyar állampolgárságot. Vissza kellene vonni a román állampolgárságot azoktól Vissza kellene vonni a szavazati jogot azoktól a romániai a romániai magyaroktól, akik igényelték magyar ál26,0 64,2 9,8 27,8 63,3 magyaroktól, akik igényelték a magyar állampolgárságot. lampolgárságot. Vissza kellene vonni azt a jogot a kettős, román-magyar Vissza kellenehogy vonni a szavazati jogot azoktól a romániaibe állampolgároktól, köztisztviselői állásokat tölthessenek 27,8 31,3 63,3 58,9 9,0 magyaroktól, akik igényelték a magyar állampolgárságot. Romániában (polgármesterek, parlamenti képviselők, bírák lehessenek). Vissza kellene vonni azt a jogot a kettős, román-

NT, NV 9,8 9,0 9,8

magyar állampolgároktól, hogy köztisztviselői állásokat 31,3 58,9 9,8 tölthessenek Romániábanaz (polgármesterek, 88.be Egyetért-e alábbiakkal? Erdélyi románok, 2012. július (N=1691) parlamenti képviselők, bírák lehessenek). Inkább nem, Teljesen vagy NT, vagy egyáltalán inkább egyetért NV nem ért egyet Vissza kellene vonni a román állampolgárságot azoktól a romániai 32,9 55,9 11,1 magyaroktól, akik igényelték a magyar állampolgárságot. Vissza kellene vonni a szavazati jogot azoktól a romániai 35,2 53,3 11,5 magyaroktól, akik igényelték a magyar állampolgárságot. Vissza kellene vonni azt a jogot a kettős, román-magyar állampolgároktól, hogy köztisztviselői állásokat tölthessenek be 42,6 45,9 11,4 Romániában (polgármesterek, parlamenti képviselők, bírák lehessenek).

67

76


MN

working WORKING papers PAPERS • 50/2013

88. Egyetért-e az alábbiakkal? Erdélyi románok, 2012. július (N=1691) Inkább nem, Teljesen vagy vagy egyáltalán inkább egyetért nem ért egyet

NT, NV

Vissza kellene vonni a román állampolgárságot azoktól a romániai magyaroktól, akik igényelték a magyar állampolgárságot.

32,9

55,9

11,1

Vissza kellene vonni a szavazati jogot azoktól a romániai magyaroktól, akik igényelték a magyar állampolgárságot.

35,2

53,3

11,5

Vissza kellene vonni azt a jogot a kettős, románmagyar állampolgároktól, hogy köztisztviselői állásokat tölthessenek be Romániában (polgármesterek, parlamenti képviselők, bírák lehessenek).

42,6

45,9

11,4

89. Ön egyetért-e azzal, hogy egy magyar nemzetiségű személy megválasztható vagy nemzetiségű kinevezhető polgármesternek, parlamenti 89. Ön egyetért-e azzal, hogy egy magyar személy megválasztható vagy kinevezhető polgármesternek, parlamenti képviselőnek vagy bírának? Romániai minta, 2012. július képviselőnek vagy bírának? Romániai minta, 2012. július 29,1

Teljes mértékben

16,2

26,2

Inkább igen

30,3

29,1

Inkább nem

35,3

11,2

Egyáltalán nem

13,8

Románia teljes népessége (N=1691) Erdélyi románok (N=703)

4,3

NT

4,3

0

5

10

15

20

25

30

35

40

Könyvészet ALBERT Fruzzsina – HÁRS Ágnes 2012 Social Impact of Emigration and Rural-Urban Migration in Central and Eastern Europe. Final Country Report. Hungary. European Commission DG Employment, Social Affairs and Inclusion. BRUBAKER, Rogers 1996 Nationalism Reframed: Nationhood and the National Question in the NewEurope Cambridge: Cambridge University Press. 68

BRUBAKER, Rogers 1999 The Manichean Myth: Rethinking the Distinction Between 'Civic' and 'Ethnic' Nationalism.


Kiss Tamás – Barna Gergő • Erdélyi magyarok a magyarországi és A romániai politikai térben

Könyvészet ALBERT Fruzzsina – HÁRS Ágnes 2012 Social Impact of Emigration and Rural-Urban Migration in Central and Eastern Europe. Final Country Report. Hungary. European Commission DG Employment, Social Affairs and Inclusion. BRUBAKER, Rogers 1996 Nationalism Reframed: Nationhood and the National Question in the NewEurope Cambridge: Cambridge  University Press. BRUBAKER, Rogers 1999 The Manichean Myth: Rethinking the Distinction Between ‚Civic’ and ‚Ethnic’ Nationalism. In. Hanspeter  Kriesi  et al ed.:   Nation and National Identity: The European Experience in Perspective. Zurich: Ruegger, 1999, 55–71. HORVÁTH István 2004 Az erdélyi magyar fiatalok Magyarország irányú tanulási migrációja, 1990–2000. Erdélyi Társadalom 2004/3–4, 59–84. IORDACHI, Constantin 2009 Politics of citizenship in post-communist Romania: Legal traditions, restitution of nationality and multiple memberships. In Bauböck, Rainer – Perchinig, Bernhard – Sievers, Wiebke (ed.) Citizen­ ship Policies in the New Europe. Expanded and Updated Edition. Amsterdam University Press. IORDACHI, Constantin 2012 Reacquiring the Romanian Citizenship in Historical Perspective: From the Restitution of State Citizenship to the Primacy of the Citizenship Status Acquired at Birth. In: Iordachi, C. (coord.), Re­ dobândirea cetăţeniei române/Reacquiring Romanian Citizenship. Curtea Veche, Bucharest, 311–396. KISS Tamás – BARNA Gergő 2012 Népszámlálás 2011. Erdélyi magyar népesedés a XXI. század első évtizedében. Műhelytanulmányok a romániai kisebbségekről 43. Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár. PAPP Z. Attila – VERES Valér szerk. 2007 Kárpát Panel 2007. A Kárpát-medencei magyarok társadalmi helyzete és perspektíváik. Gyorsjelentés. Budapest, MTA – Kisebbségkutató Intézet. SALAT Levente 2011 A politikai közösség kérdése a többség-kisebbség viszonyának a nézőpontjából. Magyar Kisebbség 2011/3–4, 159–190. SZENTANNAI Ágota 2001 A Magyarországon tanult fiatalok karrierkövetése. Regio 2001/4, 113–131. VERES Valér 2007 Analiza comparată a identităţii minorităţilor maghiare din Bazinul Carpatic. A Kárpát-medencei magyarok nemzeti identitásának összehasonlító elemzése. Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Műhelytanulmányok.

69


Tamás – Barna GerGő • Népszámlálás 2011. papers WORKING PAPERS • 50/2013 M NKissworking

Erdélyi magyar NépEsEdés a XXi. század Első évtizEdébEN

DESPRE INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE ABOUT THE ROMANIAN INSTITUTE FOR RESEARCH ON NATIONAL MINORITIES A NEMZETI KISEBBSÉGKUTATÓ INTÉZETRŐL MINORITĂȚILOR NAŢIONALE NAȚIONALE (ISPMN) funcţionează funcționează ca INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR instituție publică și ca personalitate personalitate juridică juridică în însubordinea subordineaGuvernului Guvernuluișișiîn sub coordonarea Departameninstituţie coordonarea Departametului tului pentru Interetnice. Institutului este în municipiul Cluj-Napoca. pentru RelaţiiRelații Interetnice. SediulSediul Institutului este în municipiul Cluj-Napoca.

Scop și activităţi de bază

Studierea și cercetarea inter- și pluridisciplinară a păstrării, dezvoltării și exprimării identităţii etnice, studierea aspectelor sociologice, istorice, culturale, lingvistice, religioase sau de altă natură ale minorităţilor naţionale și ale altor comunităţi etnice din România.

Direcţii principale de cercetare

Schimbare de abordare în România, în domeniul politicilor faţă de minorităţile naţionale: analiza politico-instituţională a istoriei recente; Dinamica etno-demografică a minorităţilor din România; Revitalizare etnică sau asimilare? Identităţi în tranziţie, analiza transformărilor identitare la minorităţile etnice din România; Analiza rolului jucat de etnicitate în dinamica stratificării sociale din România; Patrimoniul cultural instituţional al minorităţilor din România; Patternuri ale segregării etnice; Bilingvismul: modalităţi de producere, atitudini și politici publice; Noi imigranţi în România: modele de încorporare și integrare.

The ROMANIAN INSTITUTE FOR RESEARCH ON NATIONAL MINORITIES (RIRNM) is a legally constituted public entity under the authority of the Romanian Government. It is based in Cluj-Napoca.

Aim

The inter- and multidisciplinary study and research of the preservation, development and expression of ethnic identity, as well as social, historic, cultural, linguistic, religious or other aspects of national minorities and of other ethnic communities in Romania.

Major research areas

Changing policies regarding national minorities in Romania: political and institutional analyses of recent history; Ethno-demographic dynamics of minorities in Romania; Identities in transition – ethnic enlivening or assimilation? (analysis of transformations in the identity of national minorities from Romania); Analysis of the role of ethnicity in the social stratification dynamics in Romania; The institutional cultural heritage of minorities in Romania; Ethnic segregation patterns; Bilingualism: ways of generating bilingualism, public attitudes and policies; Recent immigrants to Romania: patterns of social and economic integration.

70

21 75


MN

WORKING PAPERS • 42/2011 working 43/2012 WORKING papers

A kolozsvári székhelyű, jogi személyként működő NEMZETI KISEBBSÉGKUTATÓ INTÉZET (NKI) a Román Kormány hatáskörébe tartozó közintézmény.

Célok

A romániai nemzeti kisebbségek és más etnikai közösségek etnikai identitásmegőrzésének, -változásainak, -kifejeződésének, valamint ezek szociológiai, történelmi, kulturális, nyelvészeti, vallásos és más jellegű aspektusainak kutatása, tanulmányozása.

Főbb kutatási irányvonalak

A romániai kisebbségpolitikában történő változások elemzése: jelenkortörténetre vonatkozó intézmény-politikaielemzések; elemzések; intézménypolitikai A romániai kisebbségek népességdemográfiai jellemzői; Átmeneti identitások – etnikai revitalizálás vagy asszimiláció? (a romániai kisebbségek identitásában végbemenő változások elemzése); Az etnicitás szerepe a társadalmi rétegződésben; A romániai nemzeti kisebbségek kulturális öröksége; Az etnikai szegregáció modelljei; A kétnyelvűség módozatai, az ehhez kapcsolódó attitűdök és közpolitikák; Új bevándorlók Romániában: társadalmi és gazdasági beilleszkedési modellek.

22 76

71


MN

working WORKING papers PAPERS • 50/2013

A apărut/Previous issues/Megjelent: n Nr. 1 Kiss Tamás – Csata István: Evoluţia populaţiei maghiare din România. Rezultate şi probleme metodologice. Evolution of the Hungarian Population from Romania. Results and Methodological Problems n Nr. 2 Veres Valér: Analiza comparată a identităţii minorităţilor maghiare din Bazinul Carpatic. A Kárpát-medencei magyarok nemzeti identitásának összehasonlító elemzése. n Nr. 3 Fosztó László: Bibliografie cu studiile şi reprezentările despre romii din România – cu accentul pe perioada 1990–2007 n Nr. 4 Remus Gabriel Anghel: Migraţia şi problemele ei: perspectiva transnaţională ca o nouă modalitate de analiză a etnicităţii şi schimbării sociale în România

n Nr. 11 Székely István Gergő: The representation of national minorities in the local councils – an evaluation of Romanian electoral legislation in light of the results of the 2004 and 2008 local elections. Reprezentarea minorităţilor naţionale la nivel local – O evaluare a legislaţiei electorale româneşti pe baza rezultatelor alegerilor locale din 2004 şi 2008 n Nr. 12 Kiss Tamás – Barna Gergő – Sólyom Zsuzsa: Erdélyi magyar fiatalok 2008. Közvélemény-kutatás az erdélyi magyar fiatalok társadalmi helyzetéről és elvárásairól. Összehasonlító gyorsjelentés. Tinerii maghiari din Transilvania 2008. Anchetă sociologică despre starea socială şi aşteptările tinerilor maghiari din Transilvania. Dimensiuni comparative n Nr. 13 Yaron Matras: Viitorul limbii romani: către o politică a pluralismului lingvistic

n Nr. 5 Székely István Gergő: Soluţii instituţionale speciale pentru reprezentarea parlamentară a minorităţilor naţionale

n Nr. 14 Sorin Gog: Cemeteries and dying in a multi-religious and multi-ethnic village of the Danube Delta

n Nr. 6 Toma Stefánia: Roma/Gypsies and Education in a Multiethnic Community in Romania

n Nr. 15 Irina Culic: Dual Citizenship Policies in Central and Eastern Europe

n Nr. 7 Marjoke Oosterom: Raising your Voice: Interaction Processes between Roma and Local Authorities in Rural Romania

n Nr. 16 Mohácsek Magdolna: Analiza finanţărilor alocate organizaţiilor minorităţilor naţionale

n Nr. 8 Horváth István: Elemzések a romániai magyarok kétnyelvűségéről

n Nr. 17 Gidó Attila: On Transylvanian Jews. An Outline of a Common History

n Nr. 9 Rudolf Gräf: Palatele ţigăneşti. Arhitectură şi cultură

n Nr. 18 Kozák Gyula: Muslims in Romania: Integration Models, Categorization and Social Distance

n Nr. 10 Tódor Erika Mária: Analytical aspects of institutional bilingualism. Reperele analitice ale bilingvismului instituţional

n Nr. 19 Iulia Hossu: Strategii de supravieţuire într-o comunitate de romi. Studiu de caz. Comunitatea „Digului”, Orăştie, judeţul Hunedoara

72


n Nr. 20 Székely István Gergő: Reprezentarea politică a minorităţilor naţionale în România. The political representation of national minorities in Romania n Nr. 21 Peti Lehel: Câteva elemente ale schimbării perspectivei religioase: secularizarea, transnaţionalismul şi adoptarea sectelor în satele de ceangăi din Moldova Transnational Ways of Life, Secularization and Sects. Interpreting Novel Religious Phenomena of the Moldavian Csángó Villages n Nr. 22 Sergiu Constantin: Tirolul de Sud – un model de autonomie şi convieţuire? n Nr. 23 Jakab Albert Zsolt: Organizarea memoriei colective în Cluj-Napoca după 1989 The Organization of Collective Memory by Romanians and Hungarians in Cluj-Napoca after 1989 n Nr. 24 Peti Lehel: Apariţia Fecioarei Maria de la Seuca – în contextul interferenţelor religioase şi etnice The Marian Apparition from Seuca/Szőkefalva in the Context of Religious and Ethnical Interferences n Nr.25 Könczei Csongor: De la Kodoba la Codoba. Despre schimbarea identităţii etnice secundare într-o familie de muzicanţi romi dintr-un sat din Câmpia Transilvaniei Hogyan lett a Kodobákból Codoba? „Másodlagos” identitásváltások egy mezőségi cigánymuzsikus családnál n Nr. 26 Marius Lazăr: Semantică socială şi etnicitate. O tipologie a modurilor identitare discursive în România n Nr. 27 Horváth István (coord.) – Veress Ilka – Vitos Katalin: Közigazgatási nyelvhasználat Hargita megyében az önkormányzati és a központi kormányzat megyeszintű intézményeiben Utilizarea limbii maghiare în administraţia publică locală şi în instituţiile deconcentrate din judeţul Harghita

n Nr. 28 Sarău Gheorghe: Bibliografie selectivă privind rromii (1990 - 2009) n Nr. 29 Livia Popescu, Cristina Raţ, Adina Rebeleanu: „Nu se face discriminare!”...doar accesul este inegal. Dificultăţi în utilizarea serviciilor de sănătate de către populaţia romă din România/ „No discrimination!” Just unequal access... Barriers in the use of healthcare services among the Romanian Roma n Nr. 30 Kiss Tamás – Veress Ilka: Minorităţi din România: dinamici demografice şi identitare n Nr. 31 Sólyom Zsuzsa: Ancheta sociologică – Coeziune socială şi climat interetnic în România, octombrie – noiembrie 2008 n Nr. 32 Könczei Csongor: Művészeti szakoktatás avagy műkedvelő hagyományőrzés? Helyzetkép a romániai magyar iskolai néptáncoktatásról n Nr. 33 Veress Ilka: Strategiile de reproducere culturală ale minorităţii armene din România n Nr. 34 Kiss Dénes: Sistemul instituţional al minorităţilor etnice din România n Nr. 35 Gidó Attila – Sólyom Zsuzsa: Kolozsvár, Nagykároly és Nagyvárad zsidó túlélői. A Zsidó Világkongres�szus 1946-os észak-erdélyi felmérése The surviving Jewish inhabitants of Cluj, Carei and Oradea. The survey of the World Jewish Congress in 1946 n Nr. 36 Marin Timeea Elena: „We are Gypsies, not Roma“. Ethnic Identity Constructions and Ethnic Stereotypes – an example from a Gypsy Community in Central Romania n Nr. 37 Kiss Dénes: Romániai magyar nonprofit szervezetek – 2009–2010. A szervezetek adatbázisának bemutatása és a nonprofit szektor szociológiai elemzése

73


MN

working WORKING papers PAPERS • 50/2013

n Nr. 38 Lazăr Andreea: O cartografiere a concepţiilor „populare” despre apartenenţa naţională în statele membre ale Uniunii Europene

n Nr. 44 Plainer Zsuzsa: Controlul presei locale orădene în primii ani ai sistemului ceauşist. Descriere generală şi aspecte minoritare

n Nr. 39 Gidó Attila: School Market and the Educational Institutions in Transylvania, Partium and Banat between 1919 and 1948

n Nr. 45 Remus Gabriel Anghel: Migraţia croaţilor din România. Între migraţie etnică şi migraţie de muncă

n Nr. 40 Horváth István: Romania and Moldova, Migration mid-19th Century to Present, with Special Focus on Minorities Migration/Migraţia din România şi Republica Moldova de la mijlocul secolului XIX până în prezent, cu accent pe migraţia minorităţilor n Nr. 41 Plainer Zsuzsa: WHAT TO GIVE IN RETURN? Suspicion in a Roma shantytown from Romania n Nr. 42 Sorbán Angella: Kisebbség – társadalomszerkezet – kétnyelvűség n Nr. 43 Kiss Tamás – Barna Gergő: Népszámlálás 2011. Erdélyi magyar népesedés a XXI. század első évtizedében. Demográfiai és statisztikai elemzés

74

n Nr. 46 Gheorghe Sarău: Istoricul studiului limbii rromani şi al şcolarizării rromilor în România (1990–2012) n Nr. 47 Könczei Csongor – Sárkány Mihály – Vincze Enikő: Etnicitate şi economie n Nr. 48 Csősz László – Gidó Attila: Excluşi şi exploataţi. Munca obligatorie a evreilor din România şi Ungaria în timpul celui de-al Doilea Război Mondial n Nr. 49 Adriana Cupcea: Construcţia identitară la comunităţile turcă şi tătară din Dobrogea


Wp50%2009 10%20jav