Vértanúink Hitvallóink – 2024. május

Köszönjük a kiadvány megjelenéséhez a Veszprémi Érsekség közreműködését és támogatását.

Vértanúink-Hitvallóink XXX. évfolyam 1. szám (95. szám) 2024. május

@Magyarországi Mindszenty Alapítvány H-1085 Budapest, Horánszky u. 22. Tel.: +36 1 445-1548, ungmind@gmail.com

Felelős kiadó: Habsburg-Lotharingiai Eduard Szerkesztő: Kovács Gergely okl. posztulátor

Lapszámunk megjelenését a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.

A Vértanúink-Hitvallóink c. folyóirat ingyenes kiadását és a Magyarországi Mindszenty Alapítvány működését olvasóink adományai biztosítják.

Erste Bank Hungary Zrt.

Számlaszám Magyarországon: 11991102-02139889

Külföldön: HU41 11600006 00000000 98263004

SWIFT kód: GIBAHUHB

Adószám: 18063703-1-42

A határon túli magyar egyházmegyékből és más országokból honlapunkon keresztül közvetlenül is lehet adományokat eljuttatni: www.mindszentyalapitvany.hu

Virtuóz Nyomda, Budapest, felelős vezető: Tolonics Gergely

Gondoskodott a háború elől menekülő emberek, családok életéről, gyermekeik iskoláztatásáról, hitoktatásáról, az Egyház javainak védelméről, majd a háborút követően a lelki, szellemi, testi, anyagi és erkölcsi károk gyógyításáról, a helyreállításról.

Minden – pásztori, tanító, kormányzó – tevékenységével Isten Országának megvalósulását, benne népe megszentelődését szolgálta. Tanúságtevő módon ragaszkodott a felismert igazsághoz, aki Krisztus, és aki szabaddá tesz. Ezért kész volt vállalni a küzdelmeket, az üldöztetést és a börtönbüntetést is. Püspöki szolgálata kezdetén így ír erről a hívekhez intézett szózatában: „Mi tudjuk a kinyilatkoztatásból, de a történelem tapasztalatából is, hogy nincs más név, amelyben üdvösségünket lelhetnénk, mint a mi Urunk Jézus Krisztus drága neve (ApCsel 4,12). Senki más biztos alapot nem vethet, mint a mi Urunk Jézus Krisztus (1Kor 3,11). Hitben, erkölcsben kell megújulnunk a veszprémi egyházmegye szentjeinek példáját követve. Csak a bűntől rettegjünk, a szentségtől nem szabad félnünk. Nemzeti érdek, hogy mi, magyarok szentek legyünk. Ez tesz bennünket az apostoli hivatás birtokosaivá. Boldog leszek, ha ebben magyar szentjeink közbenjárására egyéni, családi és nemzeti újjászületés következik el Egyház és Haza kimondhatatlan javára, lelkünk örök boldogságára” (Mindszenty József püspök körlevele, 1944. április).

Így tekintett Bódi Mária Magdolna 1945. március 23-án Krisztusnak ajánlott életáldozatára is, akinek utolsó sóhaja így szólt: „Uram, Királyom, végy magadhoz”. Röviddel Magdi áldozatának hírvétele után elrendelte a tanúk kihallgatását, a körülmények dokumentálását annak érdekében, hogy a boldoggáavatási eljárás előkészítése mielőbb megkezdődjön.

Később is – mint Esztergom prímás-érseke – nagy erővel végezte a rábízottak szolgálatát. Kiállt az igazságért az igazságtalansággal szemben, szólt a kitelepítések ellen, védte az Egyház jogait, buzdított a hitben való megerősödésre, az imádságra, az állhatatos kitartásra mindvégig. Esztergomi szolgálata idején is példaként állította Bódi Mária Magdolna szent életre törekvését és életáldozatát. Így ír ezzel kapcsolatban: „Bódi Magda életét köszönöm Istennek. Ma valóban kellenek ilyen eszmények” (1948. VII. 4.).

Mindszenty József bíboros, prímás élete, küzdelme, áldozata mindannyiunk előtt áll. Hálásak vagyunk Istenünknek, hogy boldoggáavatási eljárása előrehaladott fázisban van, mint ahogy látjuk azt is, hogy Krisztushoz való hősies ragaszkodását elismerték. Így a „Tiszteletreméltó” címmel illethetjük. Közbenjáró imameghallgatásért kérjük az Urat. „Tiszteletreméltó” mivoltában is imádságra buzdít Egyházunkért, népünkért, családjainkért, ifjúságunkért. Hálásak vagyunk személyéért és azért, hogy egyházmegyénk egykori főpásztoraként bátor bizalommal kérhetjük

közbenjárását. Reméljük, mihamarabb a boldogok sorában tekinthetünk rá és életpéldájára.

Érte megfogalmazott hálánkban fontos felidézni, hogy Mindszenty püspök úr bátor kezdeményezése is kellett ahhoz, hogy idén április 30-án

Bódi Mária Magdolna boldoggáavatási ügye – a hivatalos eljárásrendnek megfelelően – a Bíborosok Testülete elé kerülhet, amely testület javaslattal élhet a Szentatya felé. Bízunk Istenünk nagylelkűségében, hogy meghallgatja kérésünket a boldoggáavatási eljárással kapcsolatban is.

A közös imádságot segíti a Bódi Mária Magdolna Imaszövetség, mely 2024. március 23-án kezdi meg szolgálatát, és várja a lelkipásztorok és a hívek csatlakozását. Buzdítok erre mindenkit, minden lelkipásztort, minden hívőt, fiatalokat és időseket!

Isten Tiszteletreméltó Szolgája Mindszenty József kinevezése 80. évfordulójának megünneplése jó alkalom arra, hogy az év különböző lelkipásztori programjait volt főpásztorunk életének kiemelkedő eseményeire emlékezve tartsuk meg. Ezért örömmel hirdetem meg a Mindszenty 80 emlékévet. A programokba való bekapcsolódásra és buzgó részvételre kérem a Főtisztelendő Lelkipásztorokat, plébániák, fiatalok, hittanosok, katolikus oktatási intézményeink közösségeit, a kedves Híveket. Az imaszövetséggel és az ünnepi évvel kapcsolatos tudnivalókat, programokat a lelkipásztorok segítségével, kiadványainkat forgatva, illetve a főegyházmegye hírcsatornáin keresztül lehet megismerni.

Ferenc pápa, Szentatyánk az Imádság Éveként megnyitott 2024-ben kitartó imára buzdít. Főegyházmegyénk sajátos kéréseit és ajándékait is szem előtt tartva kapcsolódunk az imaévbe. Gondviselő Istenünk hallgassa meg kérésünket, áldásával óvjon és tegyen állhatatossá minket a hitben!

Veszprém, 2024. február 24. + György érsek

Ezzel az érseki határozattal március 3-án Veszprémben kezdetét vette a MINDSZENTY 80 emlékév, melyhez alapítványunk is örömmel csatlakozott. 30 éves folyóiratunk mostani számát jelentős részben ennek az örvendetes eseménysorozatnak és a hozzá kapcsolódó veszprémi tartalmaknak szenteljük.

MindszenT y 80

A Veszprémi Főegyházmegye 2024. március 3-án indította útjára a Mindszenty 80 emlékév et, Mindszenty József zalaegerszegi apátplébános veszprémi püspöki kinevezésének (1944. március 5.) 80. évfordulója alkalmából. Mindszenty az isteni örök igazságot hirdette, és megtörhetetlenül tanúskodott mellette, akárcsak kortársa, a Litéren tisztasági fogadalmáért 1945. március 23-án életét áldozó Isten Szolgálója Bódi Mária Magdolna, kinek boldoggá avatását – rövid egyházkormányzati ideje ellenére – Mindszenty József kezdeményezte mint veszprémi püspök 1945-ben. A Mindszenty 80 emlékév et követő esztendőben

Bódi Mária Magdolna égi születésének 80. jubileumára emlékezik a Veszprémi Főegyházmegye, és bízunk benne, hogy utolsó szakaszába léphet a munkáslány boldoggáavatási eljárása.

A Mindszenty-emlékév 2024. március 3-án Mindszenty József veszprémi püspöki kinevezésének 80. évfordulójához kapcsolódóan vette kezdetét. erre az alkalomra Udvardy György érsek főpásztori ünnepi körlevelet bocsátott ki, amelyben elődje gondolatait idézte a S zent Pannóniáról és méltatta rövid, de mégis rendkívül hatékony püspöki szolgálatát. Kihirdették a március 23-án elinduló Bódi Mária Magdolna Imaszövetség megalapítását, valamint a k ülönböző korcsoportoknak szóló országos hittanversenyt. 2024. március 25-én Mindszenty József veszprémi püspökké szentelésének napján mutatták be a „Szent Mihály veszprémi egyháza” A v eszprémi püspökség (1993-tól érsekség) története című egyháztörténeti kötetet. 2024. május 4-én a Veszprémi Főegyházmegye is csatlakozik az esztergomi országos Mindszenty-zarándoklathoz. Május 11–12-én a hagyományos Gizella Napok programsorozat kiemelt eleme lesz a hittanos-találkozó, valamint az országos hittanverseny eredményhirdetése. Májusban (18., 25.), júniusban (16., 30.), valamint szeptemberben (15., 22.) hajókirándulással egybekötött, a Mindszenty 80 emlékévhez tematikusan kapcsolódó rendezvényeken vehetnek részt, akik felszállnak a B alatonfüredről induló Szent Miklós hajó fedélzetére. 2024. június 28–30. között a f iatalokat megszólító BALAKAT-on (Balatonfűzfő) Mindszenty József és Bódi Mária Magdolna karizmatikus életpéldáját követve tehetnek bizonyságot a résztvevők arról, hogy hisznek az Oltáriszentségben velünk lévő Krisztusban, az élő Egyházban, az emberi kapcsolatokban, és a s zeretet embert és világot formáló erejében.

A Mindszenty 80 emlékév őszi és téli hónapjaiban is kiemelt figyelem irányul az egykori főpásztor alakjának, szellemi örökségének méltó megidézésére, így a szeptember 28–29-i Szent Mihály-napi ünnepségen és a Szent Mihály-főszékesegyház búcsúján is. Mindszenty József püspökségének drámai eseményéről, a főpásztor és papjai, kispapjai nyilas letartóztatásáról emlékezünk meg november 27én; Szeplőtelen Fogantatás ünnepén, december 8-án a veszprémi várbörtönben celebrált papszenteléseket idézzük fel. Arra is örömmel hívjuk fel a hozzánk látogatók figyelmét, hogy a Mindszenty 80 emlékév kiemelt eseményeihez kapcsolódóan az Érsekségi Turisztikai Központ tematikus sétákat szervez, amelyeken a veszprémi várat lehet bejárni avatott sétavezetőkkel. A Mindszenty 80 emlékév lezárására 2025. március 23-án, Bódi Mária Magdolna halálának 80. évfordulóján kerül sor, egyben ezen a napon megnyitjuk a Bódi Mária Magdolna 80 emlékévet.

Loószné Dömötör Enikő irodavezető

Szeretettel várjuk Veszprémbe a Vértanúink-Hitvallóink kedves olvasóit, a programokról részletesen tájékozódhatnak a www.veszpremiersekseg.hu oldalon.

a Tisz TeleTre

Március 3-án főpásztori szentmise keretében helyezték el Schmidt Béla méltán híres, „A hazájáért engesztelő Mindszenty” címet viselő festményét a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyház Szent Márton-oltára előtti díszes emelvényen. Székely János püspök határozatát teljes terjedelmében közöljük.

Kerek öt évvel ezelőtt, 2019. február 12-én Ferenc pápa elrendelte a Mindszenty József bíboros életszentségét (hősies erénygyakorlását) elismerő határozat kihirdetését. Az evangéliumot különleges módon életre váltó bíborost azóta Isten Tiszteletreméltó Szolgájának nevezzük, ami azt jelenti, hogy ha nem is liturgikus és közösségi formában, de immár hivatalosan is méltóvá vált a katolikus hívek egyénileg gyakorolható tiszteletére. Kanonizációs eljárásában a következő lépéshez – ami a boldoggá avatás – szükség van egy, a tiszteletreméltó bíboros égi közbenjárására bekövetkező csodás imameghallgatás elismerésére –, melyet imáinkkal és személyes kéréseinkkel tőle bátran kérhetünk.

Kérem ezért a Paptestvéreket és az egyházmegye hívő közösségét, hogy teljes bizalommal forduljanak a tiszteletreméltó bíboros felé. Ezt segítendő úgy rendelkezem, hogy a szombathelyi Sarlós Boldogasszony Székesegyház Szent Márton-oltára előtt állandó jelleggel, rögzített helyen és módon, kerüljön kihelyezésre egy Mindszenty-ábrázolás, Schmidt Béla festőművész Mindszenty bíborosról készült portréja.

Hasonló képelhelyezésekre az egyházmegye más templomaiban is van lehetőség. Ilyen esetben fontos, hogy a Tm. Mindszenty József-kép legyen a hívek egyéni áhítata számára könnyen megközelíthető helyen, lehetőség szerint az egyik oldalhajóban vagy oldalkápolnában, falra vagy állandó hordozóra szerelve, de semmiképpen nem a templom szentélyében elhelyezve. Fontos továbbá, hogy a kihelyezett kép ne keltsen oltárkép benyomást és ne jelenítse meg a szenteknek járó attribútumokat (dicsfény-kör, korona vagy pálmaág), körülötte virágok vagy koszorúk elhelyezése igen, fogadalmi tárgyak (hálatáblák, állandó lámpások) kihelyezése nem lehetséges. Lehetőség szerint kerüljön kihelyezésre a boldoggá avatásért mondható hosszabb vagy rövidebb imádság hivatalos szövege is („Mennyei Atyánk! Szívesen fogadod híveid áldozatait...”, „Istenünk, te Mindszenty József bíborost arra választottad ki...”). Ezek az

imádságok egyházmegyénkben a szentmisék végén a hívek közösségével együtt is imádkozhatóak. Mindszenty bíboros életútja és alakja ezer szállal kapcsolódik egyházmegyénkhez. Csehimindszenten született, a Szombathelyi Premontrei Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, a Szombathelyi Szemináriumban (ma Brenner Kollégium) készült a papi hivatására, azután Rábapatyon lett káplán, majd huszonöt éven át Zalaegerszeg plébánosa volt. 34 plébánia, valamint lelkészség, 8 egyházi iskola és 3 kollégium alapítása fűződik a nevéhez, de alapított idősotthont, közreműködött a zalaegerszegi ONCSA házak felépítésében a legszegényebbek számára, minden évben 35 rászoruló diák taníttatását finanszírozta, ő szorgalmazta a zalaegerszegi Jézus Szíve-templom építését és a N otre Damenővérek segítségével a leánygimnázium (ma Mindszenty Iskola) létrehozását. A náci és a kommunista diktatúra idején védte az üldözötteket, szót emelt a jogaitól teljesen megfosztott zsidóság érdekében, küzdött a háború okozta borzalmak minimalizálásáért, az Egyház szabadságáért, az egyházi iskolákért, a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartásáért, az erkölcsi értékekért, Istenért, Egyházért, hazáért. A hit ragyogó tanúja volt a vérzivataros XX. században.

Isten Tiszteletreméltó Szolgája Mindszenty József bíboros tisztelete szolgálja az általa hűségesen szolgált hívő közösség, szeretett szülőföldje és az egész magyar nép megszentelődését, valamint boldoggá avatásának mielőbbi megvalósulását. (Szombathely, 2024. március 2.)

Püspök atya ezekkel a szavakkal áldotta meg a tiszteletreméltó bíboros képét:

Magasztalunk téged, Urunk, mert egyedül te vagy a szent. Rajtunk megkönyörülve elküldted a világba Fiadat, Jézus Krisztust, minden szentség szerzőjét és beteljesítőjét. Ő Egyházára elküldte a Vigasztaló Szentlelket, aki a hívek szívét a szeretet lángjára gyújtja. Dicsőítünk tehát ma téged, Urunk, mivel ugyanezen Lélek ajándékaival gazdagítottad Mindszenty József bíboros atyát, akinek tiszteletére szolgáid e kép elkészítéséről gondoskodtak.

Engedd, kérünk, hogy az Úr nyomában járva és Mindszenty bíboros úr példáját szemlélve eljussanak a teljes nagykorúságra, Krisztus korának tökéletes mértékére. Szóval és példával hirdessék a jó hírt, amelyért vérüket ne habozzanak odaadni. Amikor a földi haza feladatait teljesítik, Krisztus lelke töltse el őket és irányuljon tekintetük arra a mennyei otthonra, ahol te, Atyánk, Fiaddal együtt részesíted őket országodban. Kérünk tehát, Urunk, áldd meg ezt a képet és töltsd el szívünket Szentlelked kegyelmével, hogy mindig figyelmeztessen minket arra a hitre és tiszteletre, amelyet Mindszenty József bíboros úr tanúsított. Add, hogy az ő példájából merítsünk erőt, és mi is példaképei legyünk a következő nemzedéknek. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

MindszenT y József egyedi püspöKi foTói

A veszprémi főpásztor születésének centenáriumára megrendezett Fidelissimus Pastor, Mindszenty bíboros fehérvértanúsága című bécsi, veszprémi, pécsi és hévízi vándorkiállítás katalógusaként jelent meg hasonló címmel az a kötet, melyben Kovács Gergely társszerkesztő önálló tanulmányban foglalkozik Mindszenty családi, veszprémi püspöki, esztergomi érseki és bíborosi címereivel. Püspöki kinevezések alkalmával nemcsak címerek, bélyegzők, levélpapírok, borítékok, szárazpecsétek készülnek, hanem hivatalos és dedikált protokollképek is. Ezek később egyházi intézményekbe, plébániákra és sekrestyékbe kerülnek a mindenkori szentatya képe mellé. Ennek egyik előnye, hogy a vendég pap tudja, kinek a nevét kell a szentmise adott részein a kipontozott vagy „N.”-nel jelölt részeken mondani.

Az említett kötetben szerepel az itt látható veszprémi püspöki protokollfotó is Mindszenty atya édesanyjának hagyatékából. A centenáriumi kiállításba azonban nem ez, hanem a veszprémi Szent Margit plébánián található püspöki fotó került. A megjegyzés azért fontos, mert a két kép

különbözik egymástól. Az első egész alakos fénykép, a második pedig egy arcportré (ez látható a borítón és a Mindszenty 80 emlékév hivatalos logójában).

A püspöki iktatásban nagyon ritka alkalommal fordulnak elő számlák. Szerencsés eset tanúi lehetünk, ugyanis Brunhuber Béla, József Főherceg Ő Kir[ályi] Fensége Udvari És Kamarai Fényképésze számlája fennmaradt. Ebből kiderül, hogy a fotózás 1944 áprilisának végén történt, mert a számla keltezése május 1. Összesen hét fényképet dolgozott ki a fotográfus: négy darab „Salon kép felvételi díjjal (talárban) P[engő] 145.” és 3 darab „Salon kép felvételi díjjal (talár nélkül) P[engő] 115.” Végül tehát hét fénykép készült 260 Pengő értékben, ám ezekből csak kettő jutott el a megrendelésig: a 95618-h és a 95618-e szám- és betűkombinációval jelölt fotók. A sokszorosítással Mindszenty püspök úr nem a pesti fényképészt bízta meg, hanem a püspökség fenntartásában lévő Egyházmegyei Könyvnyomda, Könyv- és Papírkereskedést.

A hagyatéki és a plébániai képek között – az ábrázoláson túl – van még egy lényeges különbség. Míg az első esetben az aláírás „Mindszenty József veszprémi püspök”, addig a másodiknál „+József püspök” szerepel. Kontrollforrások és kontrollképek hiánya miatt csak feltételezhetjük, hogy a teljes alakos képet a laikusoknak szánták, mivel ezen a polgári neve és az egyházban betöltött szerepe olvasható. A portrékép viszont egyházi személyek, intézmények számára készülhetett, hiszen a keresztnév előtt szereplő kereszt a felszentelt püspököt jelenti, illetve a név után csak a „püspök” van feltüntetve.

A protokollfotók tekintetében mindenképpen érdemes megtekinteni a zalaegerszegi Mindszentyneum „Szeretetet hoztam ide is” című életút-kiállítását, ahol Mindszenty atya püspöki, érseki és bíborosi fényképei egymás mellett láthatók. A püspöki és az érseki fotók közti különbség már szabad szemmel is kivehető – noha készítésük között alig másfél év telt el és korabeli szokás szerint retusálták is ezeket. A bíborosi kép azonban az előző kettőhöz képest is merőben más, a valóságot jobban tükrözi. A három fénykép három egymást követő évben készült, és az eltérések, az idők jelei jól láthatók, a bíborosi kép elgondolkodtató. Mindszenty atyáról még mindig tartja magát az a nézet, hogy komor, mogorva ember volt. Biztos voltak ilyen pillanatai, de tartogat ő meglepetéseket az utókor számára. A Mindszentyneumban járva a főpapi portrékkal szemközti falon nézzük meg milyen kép, és milyen tekintet néz ránk…

Varga Tibor László

Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár

A cikkben említett bécsi kiállításon mutattuk be először Megyer-Meyer Antal színes címerrajzának első változatát, amelyet 1944-ben Mindszenty József püspökké szentelésére készített. Azóta a végleges címer fekete-fehér rajza is előkerült, ez alapján a Mindszentyneum életút-kiállításába sikerült rekonstruálni a hitvalló főpásztor teljes veszprémi püspöki címerét.

Bódi Mária Magdolna hitoktatói szolgálata

„MerT a Bódi Magdával M

eg TanulTuK !”

Bódi Mária Magdolna, a vértanúság hírében elhunyt litéri munkáslány történetének talán legismertebb mozzanata, hogy 1945 márciusában, 23 évesen életét áldozta tisztasága védelmében. Lelkiségéből most egy aspektust ragadnék ki, mégpedig azt, hogy a szeretet erénye hogyan jelent meg hitoktatói szolgálatában. Mint tudjuk, Magdinak nem volt hitoktatói végzettsége. Jó értelmi képességei és szorgalma ellenére nem volt lehetősége továbbtanulni. A gondviselés azonban igazi tanár egyéniségekkel és magasan képzett, kiváló lelkipásztorokkal vette őt körül, akik meglátták benne a tehetséget. A szülők is elfogadták Magdi szolgálatát az adott keretek között, mivel színvonalas órákat tartott, és a gyerekek is szerették őt.

Magdi pedagógus vénája már kamaszkorában felszínre tört. Ránk maradt történetek szerint a Máma-pusztai szomszéd gyerekeknek nemigen ment a hittan, ezért Androsits atya megszidta őket. A következő alkalommal azonban csodálkozott, hogy mennyire ügyesek voltak ugyanezek a gyerekek. Kérdésére hamar választ kapott tőlük: „Mert a Bódi Magdával megtanultuk”. István atya ekkor figyelt fel rá először. Magdi Szent Miklós ünnepére beöltözött Mikulásnak, megajándékozta és jóra buzdította a Máma-pusztai kicsiket. Aztán az egyik pajtában karácsonyi színdarabot rendezett a gyerekekkel. Itt ilyen még nem volt.

Később sokat segített a plébánián is. Szívgárda-csoportot vezetett és hittant tartott a gyerekeknek Vilonyán. A hitoktatás nemcsak a hitismertek gyarapítását jelentette számára, hanem az Istentől kapott szeretet és hit átadását is. „Magdi néni” született nevelő volt: a gyerekek rajongtak érte, mert érezték rajta, hogy szívvel-lélekkel tanítja őket. A vasárnapi szentmiséken is találkoztak vele. Hittanosai rendszeres szentáldozók lettek, többen elvégezték az elsőpénteki nagykilencedet, és szívesen teljesítették a Magdi nénitől kapott heti erénygyakorlatokat is. A gyermekek szívén keresztül aztán a szülőket is sikerült közelebb vinnie Istenhez. A „pedagógus” szó görög eredetije „gyermekvezetőt” jelent. Milyen úton vezette Magdi a rábízott gyerekeket? Ha egy szóval szeretnénk válaszolni, akkor ezt mondhatnánk: a szeretet útján. Volt hittanosai és szívgárdistái mind így emlékeznek rá vissza: vidám volt, barátságos, szere -

tett velük játszani. Ahogy elbeszélték, nemcsak kiadta a parancsot nekik, hanem ő is együtt csinálta velük, amit kért. Tudott fegyelmet tartani, de soha nem erőszakkal, hanem jó szóval és szeretettel. Nyoma sem volt az akkoriban szokásos körmösnek vagy tenyeresnek, amivel a legtöbb tanító fegyelmezett az osztályokban. Nem volt rá szükség, szívesen fogadtak neki szót. Meggyőződéssel tanította a hittant, nem is volt nehéz odafigyelni rá. Ha esett, ha fújt, ha jó idő volt, mindig megtartotta a foglalkozásokat. A gyerekek már várták, messziről eléje futottak, és tolták a biciklijét.

Magdi részéről ez nem olcsó népszerűség-keresés volt. Felkészült volt, nagyon jó órákat tartott, rengeteg érdekes dologról beszélt a gyerekeknek, megkérdezte őket a tananyagról, ők pedig szívesen válaszoltak neki. Komolyan átvették a katekizmust, a Biblia főbb tanításait, a szentek életét, és megtanulták az imákat is. Nem múlt el egyetlen olyan óra sem, hogy ne imádkoztak volna együtt Magdi nénivel.

Szakács Péter révfülöpi plébános, az egyházmegyei eljárás püspöki delegátusa

HÍreinK

Február 4-én ünnepelte az irgalmasrendi Romanus Ribaltschenko testvér Istennek szentelt szolgálata arany jubileumát. 1975-ben ő ápolta Mindszenty bíborost élete utolsó óráiban a rend bécsi kórházában. Rendtársai köszöntéséhez mi is hálás szívvel csatlakozunk. „Számára minden nap Istentől kapott ajándék. Vele mi is hálásak vagyunk a hivatásunk ajándékáért és azért a jó példáért, amit ő mutat nekünk. Kedves Romanus testvér, ma ünnepeljük arany jubileumodat és emlékezünk Isten és az emberek iránti fáradhatatlan elkötelezettségedre. A vendéglátás és a befogadás sok mélyen átélt pillanatára, amikor meglátod embertársaidat és az ő szükségleteiket, együtt érzel velük. Legyél még sokáig mellettük. Minden figyelmed és szereteted az arcodra van írva, mert téged Isten szeretetének tüze inspirál. Embereket látni, együtt érezni velük, melléjük állni és kitartani a jóban. Életed céljává vált ez a mindennapi cselekedetekben megnyilvánuló jóság, amit példaként továbbadsz rendi testvéreidnek is. Különleges elismerésünk jelképe legyen Ferenc pápa áldása: Ad multos annos, vivat!”

A Mindszenty Társaság – melyet jeles közéleti személyek húsz éve, 2004ben alapítottak – évente három alkalommal ülésezik olyan helyszíneken, amelyek különösen kötődnek a bíboros életútjához. Március 24-i ülésük helyszínéül a zalaegerszegi Mindszentyneumot választották. Itt került sor a Mindszenty-emlékérmek átadására is. A díjazottak: Varga János, a bécsi Collegium Pazmanianum rektora, aki rendszeresen szervez megemlékezéseket Mindszenty atyáról az osztrák fővárosban és a Pázmáneumban is hűségesen őrzi emlékét; Fülöp István András ezredes, a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön volt parancsnoka, neki köszönhető, hogy a bíboros 1944es, nyilas fogságának helyszínén emlékhely és kiállítás létesült. A harmadik díjazott a Csehimindszenti Mindszenty József Általános Iskola, melynek elődintézményébe maga a bíboros is járt, és ahol vetélkedők, előadások, megemlékezések sorával őrzik a névadó emlékét. Szívből gratulálunk!

IV. Károly királyt 20 évvel ezelőtt, 2004. október 3-án avatta boldoggá Szent II. János Pál pápa. Az évfordulón szeretnénk az utolsó magyar király életszentségével foglalkozni, ezért a szombathelyi püspöki látogatóközponttal tervezünk egy időszaki kiállítást, az eljárás gazdag posztulátori anyagára támaszkodva a Szent István Társulattal egy lelkiségi életrajz kiadását, benne a pápai dekrétumok fordításával. Az évforduló egyik fénypontja lehet az

a hermazarándoklat, melynek során Károly király Szent István-bazilikai ereklyéjét ünnepélyesen Bécsbe és Rómába szállítják. További részletekről a honlapukon és facebook-oldalunkon adunk tájékoztatást.

Új Általános Relátora van a Szenttéavatási Dikasztériumnak. A Mindszenty-életműdíjas Vincenzo Criscuolo kapucinus atya nyugdíjba vonulása miatt Angelo Romano kapta e jelentős megbízatást, aki nemcsak a Szent Egyed misszionárius közösség, de a híres római sziget Szent Bertalan-templomának elöljárója is, ahol a XX. század mártírjainak emlékét kiemelten ápolják. Ez bizakodással tölthet el bennünket a folyamatban lévő magyar ügyek, most különösen Bódi Mária Magdolnáé, és az újabb eljárások előrehaladása miatt. Vincenzo Criscuolo atyának megköszönjük azt a páratlanul jelentős munkát, amelyet a Mindszenty Ügy előrevitelében mint az ügy vatikáni relátora végzett.

Állandó szentmisék Mindszenty bíboros boldoggá avatásáért

Esztergomi Bazilika / minden hónap 6-án (ha vasárnapra esik, 5-én), reggel 8.30 órakor Mindszenty bíboros nyughelyénél

Egri Bazilika / minden hónap 6-án (októberben 5-én), reggel 7 óra (december 6-án 6 óra) (közvetíti a Szent István Rádió)

Kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyház / április 6. 18:00, május 5. 7:30, június 6. 18:00, július 6. 18:00, augusztus 6. 7:15, szeptember 6. 18:00, október 6. 7:30, november 6. 18:00, december 6. 18:00 Budapest–Városmajori Jézus Szíve-templom / minden hónap 6-án (októberben 5-én), reggel 7 óra (közvetíti a Magyar Katolikus Rádió)

Harminc évvel ezelőtt, 1994. március 19-én vette kezdetét Mindszenty József szenttéavatási eljárása. Az elmúlt három évtizedben sokan fáradoztak az ügy előmozdításán, és még többen imádkoztak azért, hogy a tiszteletreméltó bíborost mielőbb a boldogok sorában tisztelhessük. Bizakodással tekintünk előre és hálával nézünk vissza erre és a Mindszenty-tisztelet gyümölcseire: a májusi esztergomi vagy az őszi városmajori zarándoklatokra, a több helyen hagyományos és rendszeres szentmisékre, közösségi alkalmakra, az eddigi imameghallgatásokra, a zalaegerszegi életút-kiállításra, a Conti utcai börtönsétáinkra, a megszámlálhatatlan találkozásra, beszélgetésre, az „Egymillió Imádkozó Magyarra”, erre az idén harminc éves folyóiratra és kitartó olvasóinkra, támogatóinkra. Legyen továbbra is hitéletünk gazdagító forrása a Mindszenty bíboros iránt érzett tiszteletünk és megbecsülésünk!

BeölTözés

Néhány évvel ezelőtt Boldog Brenner

János atya életéről láttam egy zenés da rabot. Megragadott, ahogy a szereplők az előadás kezdetén rendes öltözetükben jelentek meg, majd első gesztusként a színpad közepén összedobált halomból választották ki a szerepükhöz illő ruhát: ki orvosi köpenyt, ki reverendát, felöltőt, blézert vagy focizós szerelést. Ügyes ötlet, amely jelzi a színpad „mintha” a mindennapok közti különbséget. Persze nem arról van szó, hogy a mindennapok reálisabbak, mint a színpad. Jó esetben a fordítottja igaz: a színpadon olyasmit látunk, ami a legvalóságosabb, valamiért egyetemes jelentőségű. Közben szerepek válogatása, esetlegessége tanús kodik a személyek eredeti egyenlőségéről és választott szerepeiről éppúgy, mint arról, hogy mi magunk is választunk, döntünk önmagunkról, arról, hogy milyen szerepet kívánunk játszani az „igazi drámában”.

Úgy érzékelem és fontosnak is tartom, hogy erősebb a belső hatása a külsőre, mint fordítva. A külső, az öltözék, a díszlet csak a hagyományos színpadon dönt a szereplő kilétéről. Az élet eredendő rendje pont fordítva működik: a szív igazsága ragyog a szemekben, s ami belül él, az utat keres magának a felszínen is. A bűntől sújtott világban ugyan nem valósul meg mindenütt ez az átjárhatóság. A lélek meggyógyulhat, de a test mégsem mindig lesz ép és egészséges. És mutatkozhat valaki „szépnek” agresszív és üres szívvel is, belső ragyogás nélkül. Krisztus a teremtés egységének, Istentől is jónak látott belső értékének a helyreállítója: „mindent jóvá tett” (vö. Mk 7,34).

Akit megkeresztelnek, fehér ruhát kap – testben jelképesen, a szívében valóságosan. És milyen sokat jelent felnőtteknek, ha menyasszonyi vagy vőlegényi díszt ölthetnek, esetleg papi ruhába öltöztetik őket! Ez utóbbinak, a reverendának ünnepélyes felöltése régi szokás szerint éppen a „beöltözés” nevet viseli. Ahogy egy jó házasságban vagy hűséges

papságban, úgy a keresztény életben is napról napra döntünk arról, mennyire akarunk szívből élni. Akit megkereszteltek, azt Isten elfogadta és lefoglalta, felszabadította és megszentelte. Ami utána jön, ennek az első kapcsolatnak a kibontakozása.

Néhány héttel ezelőtt jártam abban a börtönben Budapesten, ahol Mindszenty József bíboros úr mintegy öt éven át raboskodott. Az egyik helyiség mindjárt a bejárat mellett a „vetkőztető”. Ma úgy mondanánk, ott „rabosították” az érkezőt. Igyekeztek megfosztani mindattól, ami szerepére, személyiségének társadalmilag is elfogadott súlyára emlékeztethette, illetve bemártani mindabba, amit a rabruha által alig fedezett mezítelenség jelent.

A szenvedés gépezeténél mégis jobban megrendített a börtön egyik története: a „mezítelen Krisztussal”, egy ruhátlan rabbal való találkozás emléke. Arra gondolok, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus végső kiszolgáltatottságában magához öleli a lemeztelenített és embertelenségbe süllyesztett vértanúkat – és őbennük talán minket is. Ez a reményünk, ez a reményem: hogy mindnyájan az ő végtelen irgalmába öltözünk.

Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök, az alapítvány újonnan megválasztott kurátora

„Fegyencet itt olyan nehéz látni, mint fehér hollót, pedig most akad elég fegyenc minálunk. A szabály ellenére alkalmam volt egyszer egy másik fegyencet is látni.

Mint (a) 105-ös jövök be a sétáról illő kísérettel. Az őrmester vezet a folyosón át cellámba. De nem a 105-be, hanem — szórakozottan — a szomszédba. Én kezdettől láttam a hibát, de szívesen engedelmeskedtem a fegyőrnek. Kattan a zár s én belépek. A »tulajdonos« a rekkenő kánikulai hőségben ruhátlanul fekszik a priccsen, abban a megnyugtató tudatban, hogy őt itt nyugalmában senki sem fogja megzavarni. Fegyencnél ritka hirtelenséggel felemeli fejét és a két fegyenc, aki egymásról semmit sem tud, nézi egymást. Este lefekvés után, amikor az őr távolodik a folyosón, ütögetem a falat, amely a két »ismerős« rab ágyát választja el egymástól. A viszonzás elmaradhatatlan. Én nem állítom — mint némely börtönnapló szerzője — hogy értekezéseket tartottunk a falon át. Ehhez nem értettünk. De a faltelefon segítségével biztosítjuk egymást együttérzésünkről. Egyszer (később) kisebb javítást végeznek a cellámban s egy napra az üres szomszéd cellába tesznek. Oda ülök az asztalához, ledőlök az ágyára s úgy tűnődöm: ki lehetett a szomszédom?”

(Mindszenty: Emlékirataim)

MindszenT y, a kezdő szent

Hetvenöt évvel ezelőtt zajlott Mindszenty József bíboros kirakatpere. 1949. február 8-án a kommunista párt vezérelte népbíróság életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte „hazaárulás, államellenes összeesküvés és valutaüzérkedés” hamis vádjaival.

A zalaegerszegi Mindszentyneumban ebből az alkalomból tabuk nélküli vitaestet rendeztünk – egy sorozat első részeként, melynek fő célja az volt, hogy a résztvevők árnyaltabb képet kapjanak Mindszenty József személyiségéről. „Mindszenty (i)gazsága” – a szándékosan provokatív címet egy Mindszenty-szentbeszédből vettük, ezzel is kifejezve, hogy beszélgetés során a bíboros életének személyes igazságait keressük. Az esten a zalaegerszegiek körében keringő helyi történetekre és általuk beküldött kérdésekre válaszolt az este két vendége – az egyházüldözéskiállítás és a Mindszenty-életútkiállítás két főkurátora – Soós Viktor Attila egyháztörténész (Nemzeti Emlékezet Bizottsága) és Kovács Gergely, a Mindszenty Alapítvány képviselője.

A felvezetésben egy részletet hallgattunk meg Mindszenty József kirakatperének rádió-hangfelvételéből, majd ezt követően a helyi történetek kerültek terítékre. Sok kérdés az elismerés hangján szólt, de sok kritikát is hallhattunk a hajdani egerszegi plébános személyiségére és

viselkedésére vonatkozóan. Számos kérdés érkezett azzal kapcsolatban is, hogy ha életében megosztó személyiség volt, akkor hogyan lehetne ma a legtöbb magyar számára nemzeti hős? Miben áll egyáltalán a hősiessége? És miért szeretné a katolikus egyház a boldogok sorában tisztelni? Nagy élmény volt számunkra, ahogy a sok, látszólag ellentmondásos történet mögül kirajzolódott a mesélők szüleinek, nagyszüleinek alakja, a város sokszínű figurái, és a beszélgetés végére a bíboros vonásai is árnyaltabbá váltak azok számára, akik korábban talán túlságosan leegyszerűsítve, fekete-fehér alaknak látták őt. Olyan volt az egész, mint egy régi festmény izgalmas restaurátori megtisztítása: le kellett fejtenünk a bíborost elítélő és évtizedekig rágalmazó kommunizmus torzító rétegeit, a személyes és ezért óhatatlanul szubjektív emlékezet elemeit, és így tárult fel Mindszenty apátplébános igazi arca. Sérülések és foltok is vannak ezen a képen. Látszik, hogy egy kezdő festő rajzolta. Mindszenty József is „kezdő szentként” jelenik meg rajta. Így viszont könnyebb azonosulni vele, belehelyezkedni élete megannyi nehéz döntésébe, és példát meríteni az ő különleges személyiségéből.

A Mindszentyneum megnyitásával, annak állandó életút-kiállításával kapcsolatosan elhangzott, hogy Zalaegerszeg számára azért nagyon fontos Mindszenty személye, mert negyed évszázadon át rengeteget dolgozott a város fejlődésén, templomokat és iskolákat építtetett. A kulturális szervezetek létrehozása mellett a rábízott hívekért is mindent megtett. Maga az épület is az ő munkássága előtti tisztelgés, mely a tavalyi évben több építészeti nívódíjat nyert. Az est zárásaként Mindszenty József utolsó szó jogán mondott szavai hangzottak el, melyet a látogatók is meghallgathatnak a kirakatpert bemutató kiállításrészben: „Ma reggel ez az imádság jött az ajkamra: Uram, adj békét ezekben a napokban!

Nem a közeli vagy távol-jövőbe, hanem érdekes, ez az ősi imádság azt mondja: ezekben a napokban. Ezt a békét kértem az én Egyházamnak, melynek szeretetét elhoztam ide is. Ezt a békét kérem a magam lelkének is.”

A vitaestet olyan sikeresnek éreztük, hogy elhatároztuk, sorozatot szervezünk a bíboros életéhez, személyéhez kapcsolódó „rázós kérdésekből”. Legközelebb az égi születésnapon, május 6-án várjuk az érdeklődőket a Mindszentyneum konferenciatermében, az est címe: TABUK NÉLKÜL Mindszentyről és Nagy Imréről. Kérdéseiket május 1-ig küldhetik el a rendezveny@mindszentyneum.hu email címre, szeretettel várjuk a Vértanúink-Hitvallóink olvasóit is!

Mindszenty bíborost 1948. december 26-án, karácsony másnapján tartóztatta le az Államvédelmi Hatóság. Erre a szomorú évfordulóra emlékezve gyűltek össze a bíboros tisztelői 2023. december 26-án az esztergomi Mindszenty József téren és a Prímási Palota falán elhelyezett emléktáblánál csendes megemlékezés keretében Szerencsés Zsolt tb. kanonok, dorogi plébános és Kovács Gergely alapítványi képviselő szóltak az egybegyűltekhez.

Egy kiállítás személyes benyomásai

„ szereTeTeT, Hoz TaM ide is…”

Zalaegerszeg városa nagyot álmodott, és hajdani plébánosa emlékére a Modern Városok Program segítségével és TOP pályázati forrásokból létrehozta a Mindszentyneum – Mindszenty József Látogatóközpontot, melynek állandó kiálltásai a várostörténet epizódjait, Mindszenty bíboros életútját és a kommunista diktatúra egyházüldözését elevenítik fel számunkra. 2024. március 5-én, Mindszenty veszprémi püspöki kinevezésének kerek 80. évfordulóján a Veszprémi Főegyházmegye munkatársainak kisebb csoportjával mi is meglátogattuk a Mindszenty-házat.

A bíboros után – részben viszontagságos életútja, részben puritán személyisége miatt – viszonylag kevés személyes tárgy maradt fenn, a kiállításba is visszafogottan válogattak ezek közül. Kárpótol bennünket e rekvizitumok megvilágítása, a térhasználat és a képi látvány, melyek együttes hatására a látogató számára mintha megszűnnének a tér és az idő korlátai. Nagy hatást tett ránk a kiállítás rotundája, a nem szokványos, kör alakú tér, mely a római Santo Stefano Rotondo templomot – Mindszenty bíboros címtemplomát – idézi. Látogatásunk alkalmával a hangrendszer nem működött, így a vizuális hatás még erősebb volt. Elgondolkodtunk, mit jelentenek a teret uraló színek. A padló bíborvörös színű. Ez utalhat a bíborosi címre, vagy jelölheti a vértanúk kiontott vérét, mellyel a jó magokat megöntözve a hit szárba szökken. A terem közepén kiemelkedik a bíboros fehér gipszszobra. Ez volt az előminta, amely Máriaremetén és Fatimában valósult meg nemesebb anyagokból. De talán pont ez az egyszerű anyag, a gipsz – mely szinte minden háztartásban megtalálható – hozza közel hozzánk a kiállítás főszereplőjét, olyan közel, hogy a gyerekek a palástja mögött bújócskázhatnak.

Amikor Mindszenty József átvette a veszprémi egyházmegye kormányzását, ezt egyszerűen és csendesen tette. Nem tartotta helyesnek, hogy Magyarország német megszállása idején ünnepélyes ceremóniát tartson, ahogy a korban szokás volt, hanem csendesen, egyszerűen foglalta el a püspöki székét. A bérmálások alkalmával gyakran megkérdezték a főpásztort, mi legyen az ebéd. Ő ilyenkor csak egyszerű levest vagy főzeléket kért, mert az akkori szegénységben nem akarta a híveket terhelni, akiknek nagyobb szükségük volt az ennivalóra. A bombázások alatt mindig csak

az imádságos könyvét vitte magával az óvóhelyre. A fehér szobor színe a fehér vértanúságra is utalhat. Látványszerű, ahogy a padló vöröse és a különlegesen kialakított mennyezet arany színe áttűnik, visszatükröződik a szobron. A vörösből a fehéren arany lesz, az aranyból bíborvörös. A mozaikszerű körtér és ez a szobor szinte megelevenítik Mindszenty főpásztori programját: „Nemzeti érdek, hogy mi magyarok szentek legyünk”.

San Giovanni Rotondo új kegytemplomában láttam és éreztem hasonlót, amikor a felső templomból kör alakban haladva eljutottam az altemplomba Pio atyához, ahol a mennyezetet és a falképek hátterét is arany mozaiklapok díszítik. Ezek között van Pio atya bilokációjának mozaikábrázolása, az a jelenet, amikor a szerzetes meglátogatta a börtönben fogva tartott bíborost, és bort és kenyeret vitt neki a legszentebb áldozat bemutatásához. A Mindszentyneumban ugyanezt két papi ostya jeleníti meg, és rajtuk a börtönrácson átszűrődő keresztalakú fénysugár.

A második emeleti egyházüldözés-kiállításban az arany mozaikok ott feltáruló hátoldalán a diktatúra áldozataivá vált egyházi személyek arcképei jelennek meg. Boldog Meszlényi Zoltán püspök, aki megáldotta a fűzfőgyártelepi Szent László-templomot, ahová Isten Szolgálója Bódi Mária Magdolna nap mint nap betért. Boldog Apor Vilmos püspök, aki életét áldozta a hozzá menekült nők védelmében. Talán véletlenül, talán nem, Apor püspök arcképe fölé annak a veszprémi egyházmegyés papnak a fotója került, akit Bódi Mária Magdolna a legmeghatározóbb lelkiatyjának tekintett.

Az egyházüldözésről szóló kiállításban egy rövid kisfilm a kommunista diktatúra álságos mivoltát mutatja be, hogy a hatalom miként használta ki az embereket önkényes céljaira. A felvételek egyik helyszíne az említett fűzfőgyártelepi templom, amelyet Boldog Meszlényi Zoltán áldott meg, ahol a bérmálás szentségét kiszolgáltatta, és ahová Isten Szolgálója Bódi Mária Magdolna oly sokszor betért, hogy találkozhasson az ő Krisztusával. Mi, veszprémiek, örömmel fedeztük fel ezeket a „csak nekünk” szóló, másoknak talán rejtekben maradó finom utalásokat a két kiállítás gazdag mondanivalójában. Reméljük, hogy a Mindszentyneum minden látogatója megtalálja a csak neki szóló, saját, személyes üzenetét! (VTL)

Istenünk, te Mindszenty József bíborost

arra választottad ki, hogy az üldöztetés idején

mindhalálig hűséges főpásztor legyen: az igazság és a szeretet tanúságtevője.

Hívő néped örömére add meg, kérünk, hogy őt mielőbb

Egyházunk szentjei között tisztelhessük. Krisztus, a mi Urunk által.

Ámen.