Vértanúink-Hitvallóink XXXI. évfolyam 1. szám (97. szám) 2025. április
Köszönjük a Veszprémi Érsekség közreműködését és támogatását.
Címlapon a Szent Péter-bazilika Szentlélek-ablaka.
Fotó: Merényi Zita
Lapszámunk megjelenését a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.
@Magyarországi Mindszenty Alapítvány
H-1085 Budapest, Horánszky u. 22. Tel.: +36 1 445-1548, ungmind@gmail.com
Felelős kiadó: Habsburg-Lotharingiai Eduard Szerkesztő: Kovács Gergely okl. posztulátor
A Vértanúink-Hitvallóink c. folyóirat ingyenes kiadását és a Magyarországi Mindszenty Alapítvány működését olvasóink adományai biztosítják.
Erste Bank Hungary Zrt.
Számlaszám Magyarországon: 11991102-02139889
Külföldön: HU41 11600006 00000000 98263004
SWIFT kód: GIBAHUHB
Adószám: 18063703-1-42
A határon túli magyar egyházmegyékből és más országokból honlapunkon keresztül közvetlenül is lehet adományokat eljuttatni: www.mindszentyalapitvany.hu
Virtuóz Nyomda, Budapest, felelős vezető: Tolonics Gergely
Előszó
„Halál, hol a te győzelmed?” (1Kor 15,55)
Szent Pál az első korinthusi levélben feltett kérdésével emlékeztet minket arra az örök igazságra, hogy Krisztus legyőzte a halált, és az Ő követőinek sorsa nem a pusztulás, hanem az örök élet dicsősége. E szavak különös erővel csengenek vissza, amikor vértanúink és hitvallóink életére tekintünk, akik halálukkal is tanúságot tettek a feltámadásba vetett hitükről.
Bódi Mária Magdolna élete és vértanúsága ennek a krisztusi diadalnak ragyogó példája. Ő maga is emberi eszközeitől megfosztva, mindenét Istennek adva állt helyt a legnagyobb próbatételben. Egy mindig derűs fiatal lány, aki arra hív minket, hogy ráismerjünk: az életet nem birtokolni kell, hanem odaadni. A földi javakat, az e világi sikereket, sőt végső soron önmagunkat is akkor ismerjük meg igazán, ha tudatosan megtanuljuk elengedni mindezt, és Istennek ajánljuk. Másoknak szentelt életét hűen tükrözik szavai is: „Édes Jézus, ígérem, hogy az elvetett mag sokszoros termést hoz.”
A Veszprémi Főegyházmegye – és az egész Magyar Katolikus Egyház – jelentős ünnepre készül. A 2025. április 26án, Veszprémben sorra kerülő boldoggáavatási ünnepségre való felkészülés jegyében e kiadvány is a céltudatos Bódi Mária Magdolna életét és vértanúságát mutatja be. Szeretnénk, ha ennek a 23 éves lánynak a példája ma is erőt adna mindazoknak, akik a hit, a tisztaság és az önfeláldozás útját akarják járni. Legyen az ő élete élő bizonyság arra, hogy a halálnak nincs felettünk végső hatalma, mert a győzelem Krisztusé.
Veszprém, 2025. február 19.
veszprémi érsek
Magdi vatikáni
szEMMEl
Dr. Cristiana Marinelli 2020 óta Bódi Mária Magdolna kanonizációs eljárásának római posztulátora, 2023 óta hasonló minőségben Márton Áron erdélyi püspök eljárásának vatikáni képviselője. Posztulátortársával Kovács Gergely beszélgetett.
Cristiana mióta foglalkozik boldoggá- és szenttéavatási ügyekkel? Több mint tíz éve. Kezdetben eljárási anyagokat fordítottam, ami közel vitt és megszerettette velem ezt a témát, aztán elvégeztem a Dikasztérium posztulátorképző és Positioszerkesztő szakmai képzését. A szentté avatásra jelöltek életének kutatása sajátos betekintést nyújt a lelkiségükbe, küldetésükbe, karizmájukba. Miközben elhelyezzük őket a saját történelmi, társadalmi és egyházi közegükben, felfedezhetjük életükben az evangéliumi értékek egyéni és személyes kimunkálását. Ez az a perspektíva, amiből kibontakozik nemcsak a saját korukban betöltött szerepük, de a máig ható üzenetük, aktualitásuk is. Ebben a munkában, amelyet egyre inkább hivatásomnak tekintettem, megtapasztalhattam egy olyan szellemi, lelki gazdagodást is, amely gyümölcsöző hatást gyakorolt a személyes hitéletemre.
A jelenlegi vértanú ügyek között, melyeknek vatikáni összegzései, a Positiók szerkesztésében közreműködtem, két hasonló eljárással találkoztam: Boldog Paschalina Jahn és kilenc Szent Erzsébettársulati nővértársa ügyével, akiket szintén 1945 februárja és májusa között öltek meg Sziléziában, a mai Csehországban, valamint Tiszteletreméltó Christophora Klomfass és tizennégy társa ügyével, akiket keletporoszországi területen gyilkoltak meg a Vörös Hadsereg katonái, és akiknek május 31én Braniewóban (Lengyelország) lesz a boldoggá avatásuk. Ezek az esetek nagyon hasonlítanak Mária Magdolna ügyéhez mind a történelmi környezet, mind az ateista kommunizmus hit és erkölcsellenes vonatkozásai szempontjából.
A XXI. század egyházi közössége számára milyen lelkipásztori jelentőséggel bír egy II. világháborús vértanú szűzlány boldoggá avatása? Magdi vértanúsága egy nagyon fontos és örök értéket közvetít: a Krisztushoz való hűség mélyen átélt emberi valóságát, amit ő az élete
feláldozása árán is megőrzött. Ez a különleges és hitvalló tanúságtétel segít nekünk abban, hogy teljes bizalommal helyezzük földi életünket az Úr kezébe, ahogy ezt Magdi is tette, bizonyítva, hogy az evangéliumi eszmények a legkilátástalanabb körülmények között is a maguk teljességében átélhetőek. Személye napjainkban különösen aktuális üzenetet és példát közvetít. Felhívást a valódi és elkötelezett Krisztuskövetésre, amelyet tiszta szív és lelkesedés kísér, és amely nem önmagáért való, hanem az a célja, hogy életünkkel hiteles tanúságot tehessünk Isten végtelen szeretetéről.
Van, ami személyesen megérintette Magdi életéből és vértanúságából?
Magdi a szüzességi magánfogadalmát nem puszta lemondásként élte meg, hanem teljes elköteleződésként Krisztus felé, az Úr iránti „szerelmének” fenntartások nélküli, önátadó kifejezéseként. Fogadalmát a lelki anyaság hivatásává tette magában, amelyet a feltétel nélküli szeretet formájában tudott gyakorolni minden embertársa iránt, akivel csak találkozott. Amikor igent mondott erre az isteni hívásra, amely a tiszta szeretet teljes megélésére szólította őt, akkor ez nemcsak kizárólagos istenkapcsolatot, hanem különbségtétel nélküli nyitottságot eredményezett a környezete felé.
A boldoggáavatási ünnepség előkészületeiben a római posztulátornak milyen feladatai vannak?
Egy összetett feladatot látunk el az ügy hivatalos kezdeményezője, a Veszprémi Érsekség képviseletében a Szenttéavatási Dikasztérium és további vatikáni hivatalok irányába. Miután a Szentatya engedélyezte a vértanúság elismerésére vonatkozó dekrétum kiadását, részt vettünk ennek szövegezésében. Az illetékes főpásztor szándékainak ismeretében ezután kérelmet nyújtottunk be a Pápai Államtitkárságon a boldoggá avatás konkrét helyének és időpontjának meghatározása érdekében, és kértük az Istentiszteleti Dikasztériumtól az új boldog misekönyörgésének (collecta) és papi zsolozsmában használható szentírási szakaszának, valamint az április 26án kihirdetésre kerülő ünnepnapjának engedélyezését. Ezeken túl a vatikáni hivatal kérésére közreműködünk a boldoggá avatásra vonatkozó apostoli levél összeállításában, a szertartás liturgikus rendjének jóváhagyási eljárásában, végül pedig az avatást követően a boldoggáavatási határozat (apostoli bréve) szerkesztésében.
Hogyan készül magára az ünnepségre?
A boldoggá avatás nem csupán egy kánonjogi cselekmény, de egy nagyon jelentős spirituális és lelkipásztori esemény, amely új lendületet adhat a helyi egyházi közösség hitéletének. Sőt, bizonyos értelemben a boldoggá avatás egyetemes felhívás az életszentségre, alkalmas arra, hogy a hívek lelkében növelje a vágyat Krisztus követésére. Április 26a csodálatos alkalom lesz az imádságra és az új boldog példájának felmutatására. Magdi tanúságtétele új fényben fog felragyogni a jelen és a jövő generációk számára, mely képes megújítani az egész keresztény közösséget és különösen azokat, akik magukra ismernek az ő hivatásában és lelkiségében.
Végül a sok érdeklődés miatt engedje meg, hogy Márton Áron ügyének előrehaladására is rákérdezzek. Az, hogy a Szentatya tavaly december 18án elismerte Márton Áron életszentségét, és azóta Tiszteletreméltónak nevezhetjük őt, fontos előrelépés a boldoggá avatás felé. Ez a pápai elismerés szintén egy felhívást hordoz magában: Áron püspök példájának követésére és a buzgóbb imádságra. Bizalommal kérjük Istent, hogy erősítse meg az ő életszentségének elismerését egy közbenjárására történő csoda ajándékával, hogy ez az utolsó lépés és feltétel fejezze ki az ő akaratát a sokak által remélt boldoggá avatásra vonatkozóan is.
MindszEnty bíboros, a katolikus püspök
Az engesztelés gondolata
A bíborosi beszéd 2024. november 24-én a veszprémi Várbörtön Mindszenty-kiállításának megnyitóján hangzott el; folytatás a következő lapszámban.
Az engesztelés a vallások történetében a bűn enyhítésének útjaként jelenik meg. Kultikus cselekmények, imák, áldozatok, rituális mosdás, tárgyak megmosása szolgál gyakran az engesztelés eszköze gyanánt. Az Ószövetségben a bűn Isten akarata iránti engedetlenség. Az Újszövetségben Krisztus keresztáldozata a világ bűneinek engesztelése. Maga Jézus az Izajás könyvének későbbi részeiben szereplő szenvedő Isten Szolgájának messiási szerepét vállalja magára. Így áldozata helyettesítő engesztelés.
A keresztény hit összefüggésében elsősorban a vértanúság teológiája állítja középpontba az engesztelés gondolatát. A keresztény élet Krisztus szenvedésében való részesedést is jelent (vö. 2Kor 4,10; Kol 1,24 stb.). Az Egyház történetében később a vezeklési gyakorlat és a Jézus Szívetisztelet ugyancsak az engesztelő magatartás megélését fejezte ki. Ebben a tiszteletben magát Krisztust is engeszteli a hívő azért az emberi közönyért, amelyet oly sokan tanúsítanak szeretetének nagy műve iránt. A Jézus Szíve iránti imádó tisztelet azonban szorosan összetartozik annak megfontolásával, hogy mi, emberek, mennyire rászorulunk Krisztus engesztelő irgalmára.
Közismert, hogy már Mindszenty József veszprémi püspöki kinevezése előtt terjedni kezdett egy sajátos magyarországi engesztelő mozgalom, mely összekapcsolódott Szűz Máriának mint a Világ Győzelmes Királynőjének tiszteletével. XII. Piusz pápa 1942. október 31én és december 8án Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ajánlotta a világot. Ez alkalommal az Istenszülőt a Világ Királynőjének nevezte. Amikor 1950. november 1jén Munificentissimus Deus kezdetű apostoli rendelkezésében ünnepélyesen kihirdette Szűz Mária mennybevételének dogmáját, a szöveg így fogalmazott: „Fiának, a századok halhatatlan Királyának jobbján Királynőként tündököl” (DS 3902, vö. 1Tim 1,17).
Jézus Szívének engesztelése mozgalomként és programként már jóval korábban megjelent a Világegyház életében. XI. Piusz pápa 1928. május
8án kelt, Miserentissimus Redemptor kezdetű enciklikájában már különös hangsúllyal szólít fel erre az egyéni és közösségi engesztelésre. Ez a pápai megnyilatkozás a kiindulópont, amire Mindszenty bíboros 1946. február 11én kiadott főegyházmegyei körlevelében kifejezetten hivatkozik. „Az engesztelésnek ott van helye és akkor van ideje, ahol és amikor elárad a bűn, és jelentkezik, megmutatkozik annak velejárója, a haragvó Isten büntetése. Aztán – a Miserentissimus kezdetű apostoli körlevél szerint – mindkettőnek tudatában az ember elégtétele, jóvátétele, hogy imádsággal, bűnbánattal és egyéb, önként vállat jócselekedetekkel a szenvedő, gyalázatokkal tetézett Krisztussal szemben együttérzésünknek adjuk kifejezést, az isteni igazságosságnak eleget tegyünk és így a megsértett erkölcsi rendet helyreállítsuk”. Ehhez hozzáfűzi, hogy „az Úr Jézus Szentséges Szíve kinyilatkoztatásaival indította el az engesztelés nagy iskoláját Alacoque Szent Margit közbejöttével a f rancia nép és az emberiség körében”. A hercegprímás ezután kifejti az engesztelés teológiáját, majd felszólítja a papokat és a híveket az engesztelésre. Felsorolja ennek eszközeit és módjait. Ilyenek a szentórák, szentségimádások, rózsafüzércsoportok, triduumok, ünnepségek, litániák szentbeszéddel és gyóntatással, első pénteki szentmise és szentáldozás, első szombaton – „Fatima szellemében” – szentmise rózsafüzérrel, szentáldozással, első vasárnap pedig szentségimádási óra. A Fatimára való hivatkozás az engeszteléssel kapcsolatban ugyancsak a Világegyház összefüggésébe állítja a főpásztor kezdeményezését. Mindszenty bíboros az engesztelésre tekintettel is hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kegyelem állapotában éljünk, mert „csak a halálos bűntől mentek vezekelhetnek és engesztelhetnek másokért”.
Ez az engesztelő lelkiség tükröződik a Püspöki Konferenciának abban a körlevelében is, amelyet a hercegprímás ihletésére adtak ki 1946 karácsonyára. A körlevél szól a tört reményekről és a felvidéki magyarság kitelepítéséről. Beszél „magyarüldözésről”, éhezőkről, koldusokról, betegekről. Mindezek miatt hangsúlyozza a levél az imádság fontosságát. Ezt köti össze az engeszteléssel: „Most más időknek kell jönniök az egész nemzet életében, hívjuk csak vissza ide annyi hiábavaló próbálkozás csődje után az imádság világát”. Ebben a körlevélben részletes gondolatokat találunk Lourdesról, különösen pedig Fatima engesztelő szelleméről. Itt már nem csak Jézus Szíve engeszteléséről van szó, hanem kifejezetten a Szűzanya Szeplőtelen Szívének engeszteléséről. „Mivel nem engeszteltünk, elkövetkezett a világra mindaz, amit a Szűzanya elénk tárt: a háború szenvedése, az Anyaszentegyház üldözése, ártatlanok vére hullása, pusztulás, éhínség, döghalál. De még nem aludt ki a mécses, még rendelkezésünkre áll a végső pillanat: fogjunk mindnyájan, vállvetve az engeszteléshez. Ezt az engesztelést anyai felsőbbségével kívánja az Egyház, különösen azóta, hogy a fatimai jelenés negyedszázados fordulóján XII. Piusz pápa felajánlotta az Egyházat és az emberiséget a Szűzanya Szeplőtelen Szívének. Ekkor nevezte az Isten Anyját a Világ Királynőjének”. A körlevél részletesen megemlékezik Szűz Mária tiszteletéről a magyar történelemben, utal Pázmány Péterre, aki még a protestáns erdélyi fejedelmet, I. Rákóczi Györgyöt is arra buzdította, „hogy mindenekfelett Istent engesztelje” A körlevél szövegéből egyértelmű, hogy nem politikai szándék fejeződik ki benne, hanem az a hívő meggyőződés, hogy az engesztelő imádság révén Isten megkönyörül rajtunk, és enyhíti népünk sorsát. Ez a gondolatvilág nem stratégiák és taktikák gyűjteménye, hanem Isten és az emberiség kapcsolatának hívő szemlélete az üdvösség történetének tükrében. […]
Ez az imádkozó lelkiség az emberi élet és a történelem természetfeletti szemléletével jár együtt, annak kifejezője. Mindszenty József egyéb tetteit és megnyilatkozásait ebből a lelkiségből kiindulva kell szemlélnünk. Ez a közeg adja szavainak különleges rezonanciáját. A bíboros többször is megismétli az engesztelésre szóló felhívását. Így tesz 1947. május 25én kelt főegyházmegyei engesztelő körlevelében is, melyben a fatimai jelenések 30 éves évfordulóján engesztelésre szólítja fel az egyházmegye híveit. Ugyanazokat az imádságokat és áhítatgyakorlatokat ajánlja, mint a korábbi körlevelek. Külön hangsúlyozza a rózsafüzér, a kereszthordozás, a szentmise és a szentgyónás engesztelő értékét. Hangvétele mármár drámai, amikor kijelenti: „Az engesztelők tartják fel az emberiség felett a bűntől és Isten haragjától elsötétült égboltot”
Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, érsek
MindszEnty püspök
szErEpE a bódi ügy
Elindításában
BatthyányStrattmann László hitvalló édesapa esetében merült fel először az a szakmai kérdés, hogy mit kezdjünk az új kanonizációs szabályok között a korábbi vizsgálati anyagokkal. A másik hasonló magyar vonatkozású ügy a 20 éve boldoggá avatott IV. Károly utolsó magyar király eljárása, melyet volt lehetőségem közelről megismerni. A Boldog Károlyügy tanulságai számomra akkor váltak nagyon hasznossá, amikor 2010 és 2016 között Bódi Magdolna, 2012 és 2016 között pedig Hám János hitvalló szatmári püspök egyházmegyei eljárásainak lefolytatásában püspöki szakértőként közreműködtem. Ezekben az ügyekben a régi szabályok szerint nagyon hamar és gondosan lefolytatott tanúkihallgatások jegyzőkönyvei komoly értéket jelentettek. A Bódi Ügyben ilyen dokumentumok: a Mindszenty veszprémi püspök által 1945. augusztus 1jén elindított félhivatalos eljárás tanúkihallgatásai, az 1947. április 25. és 1950. június 6. között lefolytatott előzetes eljárás 1952 februárjában a kommunista hatóságok elől elrejtett, és 2010ben a veszprémi Szent Mihályplébániai rejtekhelyen megtalált iratanyaga, végül a „Posztulátori irattár” 1945–1952 között keletkezett vonatkozó része, mely 1983–1984ben került a püspöki levéltárba „jobb idők számára”
Mindszenty tizenkilenc hónapos veszprémi püspöki szolgálatából több mint négy hónapot töltött nyilas fogságban. 1945. április 1jén szabadult, de a hazajutás nehézségei miatt csak április 20án foglalhatta el újra püspöki székét. Alighogy értesült Bódi Magdi hitvalló haláláról, kinevezte Oross István fűzfőgyártelepi plébánost a lehetséges szenttéavatási ügy posztulátorává és Temesi József irodaigazgatóval együtt megbízta őket egy előzetes tanúkihallgatás lefolytatásával. Erre április 24én került sor, mindössze egy hónappal a vértanúság után. A püspöki szándék mellett a gyors eljárást az is indokolta, hogy Magdi munkahelyén ellehetetlenült a foglalkoztatás, ezért fennállt a veszélye, hogy a munkatársak elköltöznek és sokkal nehezebb lesz őket elérni. Az eljárás mai, 2023ban véglegesített vatikáni szakanyagában nagyra értékelték ezt az első, félhivatalos eljárást és Mindszenty püspök kezdeményező szerepét Bódi Magdi szenttéavatási eljárásában.
A fent említett „jobb idők” mára elérkeztek. Magdi „kisszentterézi” kicsinysége egy hitet és erkölcsöt nagyon megpróbáló időszakban, egy elmaradott szociális közegben, de egy nagyon intenzív és életszentségre törekvő egyházközségi háttér mellett a hűség és a bátorság csodáját teremte. Magdi életminőségválasztása és Krisztus melletti döntése tényleg életrehalálra szólt, és vértanúsága lelki örökségének önmagán is túlmutató üzenete van, hiszen „nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint ha valaki életét adja barátaiért” (Jn 15,13).
Magdi élete és vértanúsága egy hiteles jellé vált, amely Istenre mutat. Az ő boldoggá avatása erőforrást jelenthet számunkra is a mindennapi „küzdelmeinkben”, a mindenkori ember legnagyobb kísértése, a kirekesztés és a szeretetlenség különböző formái és megnyilvánulásai ellen. Segítheti a mai fiatalokat, akik az életdöntések meghozatalában nagyon komoly nehézségekkel kénytelenek szembenézni, pedig ez szó szerint életbevágóan fontos a létminőségük szempontjából.
Bódi Magdi édesanyjával
„Bódi Magda életét köszönöm Istennek. Ma valóban kellenek ilyen eszmények. Áldását küldi, Mindszenty József” – írta már bíborosként, 1948. július 4én. Isten nagy ajándékának tartom, hogy a közelmúlt magyar boldoggá avatásai csupa fiatal példaképet állítanak elénk: Salkaházi Sárát, Brenner Jancsit, Sándor Pistát. Ezért lehet Bódi Magdi boldoggá avatása is kiemelkedő közösségi eseményünk. „Isten fiatal. Övé a jövő. Ő nemcsak a múlt, a hagyományok, a valamikori nagyságok tudója vagy féltékeny vigyázója, hanem az újnak, a f iatalnak, a holnapnak az előhívója egyénekben és népekben, akik nem adják föl magukat. Ezért nincs helye a csüggedésnek.” (Mindszenty, 1973. november 5.)
Kovács Gergely
ízElítő a boldoggá avatás
ElőkészülEtEiből
Bódi Mária Magdolna 1941. október 26 án egy lelkigyakorlat után visszavonhatatlan tisztasági fogadalmat tett. Ezzel igent mondott arra a krisztusi útra, mely oda vezetett, hogy a Veszprémi Főegyházmegye ma egy történelmi eseményre készülhet: a mindig derűs, céltudatos, bátor, okos, elkötelezett fiatal lány 2025. április 26 i boldoggá avatására. Az előkészületek ünnepélyes megindítására 2024. október 26 án, Magdi tisztasági fogadalmának napján került sor, amikor Udvardy György érsek atya meghívására Michael Wallace Banach c. érsek, Magyarország apostoli nunciusa szentmisét mutatott be a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyházban. Ezzel vette kezdetét a fél éves lelki felkészülés. Felkészülésünk alapja az imádság, a célja pedig, hogy egyre többekkel megismertessük és megszerettessük Magdi alakját, és magunkat is felkészítsük a boldoggá avatás kegyelmének befogadására. Hogy lehet felkészülni egy ilyen ajándékra? Erre nincs biztos válaszom, de nagy örömmel számolok be arról, milyen eszközökkel igyekszünk minél szélesebb rétegekhez eljuttatni egy fiatal lány életének történetét, aki tudatosan, okosan, nagy bátorsággal, a maga határozott, de szelíd módján szerette volna embertársait Krisztushoz vezetni.
Október 26 ra elkészítettünk egy lelki füzetet, melyet több, mint 150000 példányban osztottunk szét határon innen és túl. Ezen a napon indítottuk el a bodimariamagdolna.hu honlapunkat, melyre összegyűjtöttük az eddig megjelent írásokat, eseményeket és ahol naprakészen informáljuk olvasóinkat az előkészület minden mozzanatáról. Készítettünk egy logót, amely Magdi legjellemzőbb tulajdonságait hordozza: dinamikus személyiségét a mozgásban levő kerékpár, természetszeretetét a virágeső, derűs kedvességét, fiatalságát rajzolt alakja, a hit iránti elköteleződését (hajnali kerékpárutak a szentmisére) a templomablakkeresztkerékpár ábrázolása, vértanúságát a vörös szín jeleníti meg. Magdi egyik lelkivezetője, Temesi atya róla szóló, Tanúságtétel liliommal, vérrel című, de már nem elérhető könyvét hangoskönyvvé dolgoztuk át. A több mint húszrészes sorozatot az egyházmegye Fb csatornájának podcast csoportjában adjuk közre. Nyolcrészes animációs sorozatot is indítottunk egy újabb korosztályt megcélozva. Felállítottunk egy csoportot lelkigyakorlatok tartására: ők várják mindazok megkeresését, akik lelkinap(ok) keretében szeretnének találkozni Magdival. Ezek mellett tudományos konferenciák, könyvkiadás, utazókavicsok útra bocsátása, visszaszámlálás, a Mindszenty80 tematikus év, kvízjátékok, 15 részes videósorozat a felkészülés aktualitásairól, és még számos más program, szöveges és egyéb segédanyag szólít meg minket, hogy Magdi személyén keresztül merítsünk erőt, bátorságot és ötletet saját, Krisztushoz vezető utunkhoz.
A felkészülés egy jelentős része magának a boldoggáavatási ünnepnek az előkészítése. A legelső lépés az ünnep napjának meghatározása volt: a dátum Magdi bérmálkozásának a napja lett. A helyszínválasztás szempontjai közül a legfontosabbak: megfelelően bővíthető tér, ideális láthatósági és terepviszonyok, jó megközelíthetőség és alkalmas technikai feltételek. A Veszprémi Aréna minderre a legoptimálisabb lehetőséget kínálta – köszönjük a házigazdáknak a lehetőséget. A s zentmise ünnepi menetéről liturgikus füzet készült, melyben nemcsak a zenei tételek, de a vértanúhoz köthető liturgikus szövegek is kidolgozásra és jóváhagyásra kerültek. A zenei szolgálat összeállításánál az volt a cél, hogy minden zarándok énekével is bekapcsolódhasson a liturgiába. Született egy új himnusz, melynek szövege egy ismert himnusz dallamára (Ó Dicsőséges Asszonyság) íródott. Folyamatban van az ünnepi liturgia Christus Vincit kórusművének komponálása. A kórusok és a zenekar is nagy lelkesedéssel próbálnak. Liturgikus varrodánkban varrják a p api ruhákat. Ötvösök dolgoznak az ereklyetartón. Meghívókat küldünk az egyházi vezetők és közösségeik, a társadalom és a kultúra szereplői számára, megszólítjuk az oktatási intézményeket, cserkészeket, fiatalokat, akiket már a megelőző péntek este várunk az ifjúsági találkozóra. Meghívtunk több olyan egyházmegyét, akik magyar vonatkozású boldoggá avatás előtt állnak, hogy bemutathassák jelöltjüket a h ozzánk érkező zarándokoknak. Komoly technikai munkák is zajlanak, hogy az érkező zarándokok az ünnep minden percét zavartalanul élhessék meg. Önkénteseket toborzunk, akik szintén a zarándokokat segítik a három ünnepnapon: pénteken ifjúsági találkozó, szombaton boldoggáavatási szentmise, aznap és vasárnap ereklyehódolat a Szent Mihály Főszékesegyházban, végül hálaadó esti szentmise és az ereklye ünnepélyes lezárása.
Urunk, add kegyelmedet, hogy
Magdi élete továbbra is sokszoros termést hozhasson.
Loószné Dömötör Enikő
Veszprémi Érsekség, irodavezető
a boldoggá avatásról
A boldoggá avatás a jelölt meghatározott helyen – pl. szerzetesrendben vagy egyházmegyében – és adott korlátok között történő nyilvános, egyházi tiszteletének pápai jóváhagyása.
A boldoggá avatás tehát ellentétben a szentté avatással a pápa megengedő és nem elrendelő határozata, amely kezdetben egyedi pápai privilégium volt, később az általános gyakorlat részeként a szentté avatás előfeltétele lett.
Az első hivatalos beatifikáció 1606. február 15én történt, amikor V. Pál pápa a szentté avatás előzményeként III. Fülöp spanyol király kérésére jóváhagyta a katalán ferences harmadrendi Salvatore da Horta helyi tiszteletét. A XVII. század első felében a boldoggá avatás kihirdetése különösebb ünnepélyesség nélkül abban a római szerzetesi vagy nemzeti templomban zajlott, amelyhez az új boldog kötődött. VII. Sándor pápa határozta meg részletekbe menően a boldoggá és a szentté avatás közti különbséget, és ő döntött úgy, hogy ne csak a szentavatás, de
a boldogavatás kizárólagos helyszíne is a vatikáni Szent Péter Bazilika legyen. Az első ünnepélyesen boldoggá avatott Szalézi Szent Ferenc volt 1662. január 8án. Az életszentséget vagy a vértanúságot kizárólag a boldoggá avatás előtt vizsgálja a vatikáni dikasztérium, a szentté avatást megelőzően már nem. A vértanúk esetében nincs szükség csodára a boldoggá avatáshoz. Akár vértanúról, akár hitvallóról legyen szó, egyetlen csoda elismerésére van szükség a szentté avatáshoz, valamint arra, hogy a boldog tisztelete kiteljesedjék. A boldoggá avatást a pápa egy rövid apostoli levélben, ún. apostoli brévében mondja ki. Szövege a vatikáni közlönyben jelenik meg általában néhány hónappal a tényleges boldoggá avatást követően.
Egészen 1971ig a vatikáni Szent Péter Bazilika volt a boldoggá avatások kizárólagos helyszíne. A Te Deum éneklése alatt lehullott a lepel az új boldog képéről, ereklyéjéről és megszólaltak a harangok. A pápa a délelőtti szertartáson és hálaadó szentmisén nem jelent meg, csak délután jött le az Apostoli Palotából, hogy az új boldog ereklyéi előtt imádkozzon. Az új boldogról két képet függesztettek ki, az egyiket a templomon belül. Ezt nagyon gyakran nem leleplezték, hanem ünnepélyesen felvonták a Gian Lorenzo Bernini által tervezett, Szent Péter Katedráját őrző ereklyeoltár mögötti, dicsfénnyel övezett ablaknyílásba: a vatikáni bazilika Glóriaoltárára. Innen ered a boldoggá és szentté avatások régi, egyházias kifejezése, ezt jelenti a maga teljes valóságában: felkerülni a Glóriára. A Katedraoltár tervezésekor már ez a cél lebegett a nagy barokk művész előtt, aki úgy képezte ki az oltár mögötti részt, hogy a standardképek felvonását lehetővé tegye. A Szentlélekablakot pedig azért övezte olyan meseszép angyalos, fénysugaras koszorúval, hogy az új boldogok és szentek dicsfényének művészi megjelenítéséről is gondoskodjon. Egyetlen ilyen magyar vonatkozású kép készült, a kassai szentek 1905. január 15i boldoggá avatására. Ez a Katedraoltár ablakába illeszkedő ovális kép a jezsuita Párbeszéd Házában látható. Akkoriban a másik standardképet a bazilika főhomlokzatának közepére, az Áldások erkélyére függesztették. 1971ben VI. Pál pápa a boldoggá avatásnak is a szentté avatáshoz hasonló ünnepélyességet és jelentőséget kívánt adni azáltal, hogy elsőként a lengyel Maximilian Kolbe atya esetében – amin az éppen Rómában tartózkodó Mindszenty bíboros is részt vett –, aztán egy kivétellel minden további alkalommal személyesen végezte a beatifikáció szertartásait.
Ezt a hagyományt folytatta II. János Pál, aki a boldoggáavatási formula kihirdetését egész pápasága alatt fenntartotta magának. E pápai gyakorlat miatt elhalványodni látszott a különbség a boldoggá és a szentté avatás között: a boldog helyi kultuszának pápai engedélyezése és a szent egész egyházra vonatkozó tiszteletének ünnepélyes legfőbb
pásztori elrendelése között.
XVI. Benedek pápa ezt a különbséget tette ismét érzékelhetővé, amikor két eset kivételével nem vett részt személyesen a boldoggáavatási szentmiséken, az apostoli bréve boldoggáavatási formulája viszont szó szerint ugyanaz maradt, mint amit VI. Pál és II. János Pál pápák idejében és azóta is használnak.
XVI. Benedek pápaságának első két boldoggá avatása alapján a Szenttéavatási Kongregáció 2005. szeptember 29én kiadott írásos nyilatkozata határozza meg a jelenleg érvényes boldoggáavatási gyakorlatot és szertartásrendet. A rendelkezés egyrészt helyreállította a boldoggáavatási hagyományoknak azt a részét, amely a beatifikáció teológiai és egyházjogi tartalmát jobban kifejezésre juttatja, másrészt jelentős újdonsága, hogy az apostoli bréve ünnepélyes kihirdetésére nem Rómában, hanem az új boldogok szülőföldjén, tiszteletük helyén kerülhet sor. Nagy megtiszteltetés ez a helyi egyházi közösség számára, és szép jelképe a Szent Péter mindenkori utódához fűződő erős lelki köteléknek.
Részlet Kovács Gergely: Vég nélkül. Szentavatás régen és ma c. kötetéből
régi tartaloM , új köntös
Ismét megjelentek
Mindszenty bíboros emlékiratai
Fél évszázad elteltével újból megjelentek Mindszenty József emlékiraartalom változatlan, a forma megújult. Utóbbi kissé zavarba is es őskiadáshoz szokott olvasót: az emlékiratokat sajtó alá rendező Kovács Gergely, a kötet kiadását és modernizálását felvállaló Mindszenty Alapítvány vezetője előszeretettel épít a digitális techejezetnyitó képeknél kódok segítségével egy párhuzamos tudásbázist nyit ki az olvasónak: a Magyar Katolikus Rádió hangoskönyvét, archív filmrészleteket, a történet helyszíneit mozgófilmen és képeken, alaegerszegi Mindszentyneum kiállítását. Szóval egy bővített, iatalabb korosztályt is elérni akaró kiadást vehetünk kézbe.
A külső borító ismerős, mégis új: az eredeti kiadást uraló fényképfelvétel, amelyen Mindszenty bíboros sejtelmes, árnyékszerű sziluettje látható a vatikáni Szent Jánostoronyban, csak alapanyag a grafikus kezében: változtatva a színeken módosította a kép szimbolikus üzenetét, és immár
nem bíborszínű, hanem törtfehér, üde alapon, de vérpiros paralelogramma mögé helyezte a főhőst. A szerző nevének és a fejezetcímek tömbszerű betűtípusát lecserélte egy könnyed, amolyan „tanítónénis” kézírásra. A tartalom – mint azt leszögezhettük – egyetlen betűjében sem változott, mégis több, amennyiben Kovács Gergely szerkesztő Mindszenty egyes gondolatait, megállapításait, hitének igazolásait kiemelte, ezzel vezetve az olvasó tekintetét a súlyosabb mondatokhoz.
A viszontagságos körülmények között készült kézirat publikálását a világ szinte minden nap várta, időnként fel is röppent ennek híre, majd cáfolata is. Hogy „bomba” volte, amikor 1974 őszén végre megjelent? A magyar nyelvű kiadás kétségtelenül. Csak illegális úton juthatott be az országba, ronggyá olvasott példányai kézrőlkézre jártak. S ettől Mindszenty nimbusza még fényesebben ragyogott, ő lett a nyilas és bolsevik diktatúrák elleni harc hőse, egy modernkori Dávid, aki szembeszáll a túlerőben lévő Góliáttal.
Minden emlékiratból ki lehetne csemegézni leírások sorozatát, amelyek nem úgy, nem ott vagy nem akkor történtek, ahogy a visszaemlékező felidézi. Nincs ez másként Mindszentyvel sem, az ő emlékiratai is magukon viselik ezeket a tüneteket. Ám ez lett a bíboros elégtétele, elmaradt védőbeszéde, hírnevének védelme, a manipulálatlan „utolsó szó jogán”. Az Igazság. Nem a tényeiben tűpontos, hanem a szubjektív igazság. Hogy emiatt célszerű lett volna jegyzetelni az emlékiratokat? Talán. Azonban mára az ismeretek oly tágasak, az információk oly könnyen elérhetők, hogy az emlékiratok magyarázatok nélkül is a helyükön kezelhetők. Kiadásuk elérték céljukat: a kommunista politika mesterséges propagandisztikus képe a politikus papról, a bíboros hercegről, a nagybirtokokat visszakövetelő múzeumi figuráról ha nem is foszlott szét, de határozottan háttérbe szorult, és a helyén kirajzolódott a zalaegerszegi fiatal hitoktató szerény alakjától az egyházfői rangjától megfosztott bíborosig terjedő skálán a Jó Pásztort megtestesítő pap arcéle, aki felelőssége tudatában nem habozik akár életét is adni juhaiért. A mai generációk majd megfogalmazzák saját Mindszentyképüket, újraértelmezik üzeneteit, amelyek közül egy bizonyosan örök: mindenféle önkény, fél vagy egész diktatúra elutasítása, mert csak szabad lélek képes méltósággal élni és alkotni.
Balogh Margit
főigazgatóhelyettes
MTA BTK Történettudományi Intézet
HírEink
A Pio atya és Mindszenty bíboros misztikus találkozása témában tavaly meghirdetett meghívásos szoborpályázatunkra három értékes és a helyszínhez, a mátraverebélyszentkúti nemzeti kegyhelyhez méltó pályamű érkezett. A zsűri tagjai, Dragonits Márta, Kránitz Mihály, Orosz Lóránt OFM, Rieger Tibor, Tábi János mecénás és Kovács Gergely a f iatal művész, Fáskerti Zsófia alkotását választották ki megvalósításra. A „finom, ötletekben gazdag, érzékeny mintázással” készített terv domborműként ábrázolja Mindszenty és Pio atya bilokációs börtöni szentmiséjét. Az alkotás mészkőből készül, ünnepélyes átadására 2025 szeptemberében, Pio atya liturgikus emléknapjához igazítva kerül sor. További érdekes tartalmak a következő lapszámunkban!
Magyarország Washingtoni Nagykövetsége 2024. október 10én panelbeszélgetéssel tisztelgett Mindszenty bíboros emléke előtt, 1974es amerikai körútjának 50. évfordulója alkalmából. A Mindszenty-szeminárium című programon Takács Szabolcs nagykövet és Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke méltatta Mindszenty örökségét és hatását a magyar diaszpórára. A panelbeszélgetésen részt vettek Elizabeth Spalding, a Kommunizmus Áldozatai Emlékmúzeum igazgatója, Ermias SahleSelassie, Etiópia Koronatanácsának elnöke és Megyery Stefan, a washingtoni Szent István Katolikus Közösség lelki vezetője. Végül megnyitották az alapítványunk közreműködésével létrejött angol nyelvű roll up kiállítást A követség a tárlatot további helyszínekre is elviszi, hamarosan a washingtoni Saint Paul II National Shrine templomban lesz látható.
A Veszprémi Érsekség Mindszenty80 programsorozatának egyik záró eseménye volt a megemlékezés Mindszenty 1944. november 27i letartóztatásáról. A „protestáló püspököt” nyilas fogságába közvetlen paptársai és kispapjai is elkísérték. 2024. november 27én Erdő Péter bíboros lapunkban olvasható előadásával és a veszprémi Várbörtönben létrejött Mindszentykiállítás megnyitásával emlékeztek a 80 évvel ezelőtti eseményekre. A kiállítás létrejöttében alapítványi képviselőnk, Kovács Gergely is közreműködött. A tárlat Mindszenty erkölcsi kiállásának és ellenállásának fontos üzenetét hordozza: ő a félelemkeltő propaganda ellenére a helyben maradást, a közösségek támogatását és az üldözöttek melletti szolidaritást választotta.
2024. október 6án és 2025. január 18án IV. Károly király boldoggá avatásának 20. évfordulójához kapcsolódóan került sor a Boldog Károly-díjak átadására. A Károly Király Imaliga Magyar Tagozata 2004ben alapította az Arany Érdemkereszt kitüntetést, melynek most a felújított félminiatűr változatát kapták olyan személyek, akik közösségi tevékenységükkel és munkájukkal hozzájárulnak Károly király tisztelete és az általa megjelenített közösségi értékek ápolásához. Október 6án Székely János szombathelyi megyéspüspök a s zombathelyi püspöki palota Dísztermében, január 18án Fekete Szabolcs Benedek segédpüspök a Mindszentyneumban nyújtotta át a kitüntetést: Babák László Mátyás, Beatrix
Van den Borre FSO, Bodó Judit, Bódvai András, Erőss Réka Mária, Érszegi Márk Aurél, Fazakas Zoltán Márton OPraem, Fejérdy Gergely, Glässer Norbert, Jancsó András, Kardonné Fábry Eszter, Kuzmányi István, Maczó Ferenc, Maurer Péter, Mogyorósi Márk Ányos OSB, Nagy Brigitta, Nagy Norbert, Pandula Attila, Pálffy Géza, Pálffy László, Pánczél Hegedűs János, Semjénné Menus Gabriella Erzsébet, Seremetyeff-Papp János, Solymári Dániel, Szabó Zoltán, Szőnyi Szilárd, Tóth Gergely, Ujváry Tamás, Varga János számára.
Az örömteli események mellett szomorúan emlékezünk meg Hittig Gusztáv, a Károly Király Imaliga Magyar Tagozata alapítójának elhunytáról, 2024. december 1jén, advent első vasárnapján. Gusztáv hosszú évek óta elkötelezett gondozója és gazdagítója volt Boldog Károly király tiszteletének. 2023 ban a nagyapja által is viselt Pro Ecclesia et Pontifice pápai arany érdemkereszt kitüntetésben részesült. 2024. december 18 án helyeztük örök nyugalomra a Szent Istvánbazilika altemplomában. Emlékét hálás szeretettel őrizzük.
2025. május 31 re a Szombathelyi Püspökséggel közösen jubileumi
Mindszenty-zarándoklatot hirdetünk Máriacellbe. Székely János püspök az ünnepi szentmise után a kegytemplom közvetlen közelében avatja fel Rieger Tibor különleges máriaremetei és fatimai Mindszenty szobrának bronz változatát. További részletek a hátsó borító szórólapján!
bódi Mária
Magdolna földi
Maradványainak kánoni vizsgálata
Ferenc pápa 2024. május 23án, Apor Vilmos emléknapján ismerte el Bódi Mária Magdolna vértanúságát. Magdit attól kezdve Tiszteletreméltónak szólíthatjuk: életpéldája, lelki öröksége és vértanúhalála méltó a hívek közösségének tiszteletére. A kanonizációs eljárás szerves része a földi maradványok vizsgálata, mely az Egyház régi szent hagyományaiból eredeztethető.
A szentek és boldogok ereklyéi tiszteletünk tárgyát képezik. A hitelességükkel és őrzésükkel kapcsolatos rendelkezések, melyek alapján a földi maradványok azonosítása és vizsgálata történik, a Szentek Ügyei Dikasztériumának hatáskörébe tartoznak. A boldoggáavatási szertartás egyik leglátványosabb és talán legmeghatóbb része, amikor az ereklyét – a boldoggá avatásról szóló pápai levél felolvasása után – az oltár közelében elhelyezik.
Magdi földi maradványainak az előírások szerinti kánoni vizsgálata a vértanúság pápai elismerése után kezdődhetett el. Elsőként a Szentek Ügyei Dikasztériuma érvényben lévő útmutatásának kikérése történt meg, mely előírta például a világi hatóságok által szabályozott engedélyek, a törvényes örökösök és hozzátartozók beleegyező nyilatkozatainak beszerzését.
Továbbá pontosan meg kellett jelölni a földi maradványok nyugvóhelyét, illetve azt is, ahol a kánoni vizsgálat után azok ideiglenes, majd végleges és méltó elhelyezést nyernek. A gondos őrizet biztosítása mindenhol alapkövetelmény volt.
Az előírt dokumentáció a mellékletét képezte annak a kérvénynek, melyet a Dikasztériumhoz kellett benyújtani a kánoni vizsgálat megkezdéséhez. A Dikasztérium engedélye nélkül ugyanis semmiféle tevékenység nem végezhető a földi maradványokkal (ereklyékkel) kapcsolatban. Miután Rómából megérkezett a beleegyező nyilatkozat, Udvardy György érsek kinevezte a vizsgálatot felügyelő bíróságot, és kijelölte az exhumálás időpontját: 2024. október 25ét. Az időpont megválasztását az őszitéli fagyok beállta, illetve a boldoggáavatási szertartást megelőző féléves lelki felkészülés elindítása határozta meg. Magdi október 26án tette le tisztasági fogadalmát, ezért a Veszprémi Érsekség éppen ezen a napon indította el a lelki felkészülést, melyet Michael W. Banach apostoli nuncius ünnepélyesen nyitott meg.
A kánoni vizsgálatot egész éjszakás imavirrasztás előzte meg a sírhely mellett. Maga a folyamat liturgikus keretben lezajló esemény, mely a peres rendtartás miatt és kegyeleti okokból nem nyilvános, azonban a dokumentációs céllal készült fényképek és filmrészletek főpásztori engedéllyel és egyházi jóváhagyással nyilvánosságra hozhatók. Az exhumálás során a folyamatban részt vevő minden személynek – a főpásztornak, a bíróság tagjainak, a tanúknak, a felkért szakértőknek, a technikai segítőknek, valamint a meghívottaknak – esküt kellett tennie a titoktartásra és a szakmai munka legmagasabb színtű elvégzésére. 2024. október 25én délelőtt nyolc órakor, a litéri Szent István Király és Lisieuxi Kis Szent Teréztemplomban a reggeli zsolozsma után Udvardy György érsek liturgikus keretek között ismertette a Dikasztérium és a világi hatóságok engedélyét. Ezután került sor a résztvevők ünnepélyes eskütételére. Az előírásoknak megfelelően felolvasták Isten Tiszteletreméltó Szolgálója halálozási és temetési bejegyzését. Majd a főpásztor, a bíróság tagjai, a felkért szakemberek, a technikai dolgozók és a meghívottak kivonultak a sírhoz, mely a tanúk azonosítása szerint emberemlékezet óta Magdi nyughelye. A síremlék eltávolítása után (restaurálást követően visszahelyezik) a földön kirajzolódott – színében eltért a környezetétől – a koporsónyílás helye. Az alapos és folyamatos jegyzőkönyvezés és dokumentálás mellett délután öt óra körül mutatkoztak meg a koporsó körvonalai, a korabeli temetési és egészségügyi előírásoknak megfelelő mélységben. Michael W. Banach apostoli nuncius a délutáni órákban megtekintette (vizitálta) a sírfeltárást, majd a jelenlévőkkel együtt imádkozott, hálát adva a Jóistennek a sok kegyelemért és ajándékért, melyet Magdin keresztül kaptunk.
A földi maradványok és más tárgyi leletek teljes kiemelése, valamint a környező földterület tüzetes átvizsgálása este tíz óráig tartott, a sírhely
visszatemetése és környezetének rendbetétele pedig bőven tizenegy óra után fejeződött be. Udvardy érsek mindenkinek megköszönte tevékeny és szakszerű munkáját, és a földi maradványok kiemelésének folyamatát a közösen elmondott Miatyánkkal hivatalosan is lezárta.
Magdi halálának és temetésének körülményei miatt a feltáráshoz a legnagyobb gondosságra volt szükség. 1945. március 23án érték a gyilkos lövések viszonylag közelről, és másnap édesapja egy pokrócba tekerve ideiglenes helyre temette. Március 28án helyezték abba a sírba – egy fakoporsóban a földbe –, ahol a kánoni vizsgálat időpontjáig nyugodott. Leírások alapján testét nem mosták le és nem öltöztették át. A földi maradványok legteljesebb feltárása, kiemelése és megőrzése okán a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Belföldi Hadisírgondozó Osztályának munkatársai, a PPKE BTK Régészettudományi Intézetének tanárai és hallgatói, valamint az Igazságügyi Orvosszakértői Intézet munkatársa kaptak felkérést a szakmai munka elvégzésére.
A hadisírgondozókra azért volt szükség, mert ők rendelkeznek a legnagyobb tapasztalattal a második világháborús sírok feltárását illetően. A koporsós földbe temetés miatt régészeti módszereket kellett alkalmazni, hogy mind a földi maradványok, mind a testtel közvetlenül érintkező tárgyak feltárása és kiemelése a legnagyobb gondosággal megtörténhessen.
Az igazságügyi antropológus a földi maradványok tisztítását és vizsgálatát végezte, melyet a dikasztériumi határozat kötelezően előír. Részvétele tehát elengedhetetlen, megbízatását ugyanakkor széles döntési jogkörrel felruházva teljesíti: teljes szakmai szabadsággal bír a maradványokkal kapcsolatban. Egyedül ő rendelkezik a szükséges további vizsgálatokról, valamint az esetleges konzerváló kezelésekről, illetve ő tesz javaslatot abban a kérdésben, hogy mely földi maradványok kerüljenek a későbbi ereklyetartókba. Minden újabb tevékenységhez szükséges azonban a főpásztor engedélye, melyet jegyzőkönyvbe kell foglalni.
A vizsgálat maga egy nemes szövettel letakart asztalon történt, majd a földi maradványok ugyancsak egy nemes szövettel bélelt urnába kerültek, melyet a főpásztor hitelesítő pecsétjével zártak le. A sírból történő kiemelés többórás, a vizsgálat többnapos folyamat volt, ugyanis minden egyes csontról, illetve egyéb tárgyi leletről részletes állapotleírás készült, mely a kánoni vizsgálat mellékletét képezi. Ezenfelül az egész eljárást jegyzőkönyv rögzíti négy példányban, melyből egyet a Dikasztériumba kell küldeni, egyet az ereklyéket tartalmazó urnába tenni, egyet az Érseki Hivatalban biztonságos helyen és végül egyet az egyházmegyei levéltárban elhelyezni.
Varga Tibor László levéltáros, Veszprémi Főegyházmegyei
Levéltár
MindszEnty-szobor
MáriacEllbEn
Az 50 évvel ezelőtt elhunyt és ideiglenesen Máriacellben eltemetett Tiszteletreméltó Mindszenty József emlékére Rieger Tibor, a 85. esztendejében járó, kiváló szobrászművész állíthat szobrot a kegytemplom kertjében.
A művész nem először mintázza meg a bíborost. A bécsi Irgalmas rendi kórház előcsarnokában 2006ban leplezték le azt a bronz mellszobrot, mely Mindszenty József halálának helyszínét kívánta méltó módon megjelölni. A kórház kertjében azóta koszorúzások adnak ünnepi keretet a tisztelet kifejezésének. 2009ben a pesti Szent Istvánbazilika bejáratánál helyezték el a bécsihez hasonló mellszobrot. 2015ben a BudapestMáriaremetei Kisboldogasszony Plébánia és a Mindszenty Alapítvány meghívásos pályázatot hirdetett az 1947ben hatalmas tömeget megmozgató, gyalogos férfizarándoklat emlékművére. A pályamunkák közül Rieger Tibor tervét fogadta el a bíráló bizottság. Az elkészült, életnagyságú mészkő szobrot Erdő Péter bíboros, prímás, érsek áldotta meg 2017ben a máriaremetei bazilika főkapuja előtti téren. Az eredetivel azonos méretű hófehér gipszmintát a 2022ben Zalaegerszegen megnyitott Mindszentyneum körcsarnokában megvalósított installáció részeként láthattuk viszont. Ebből a gipszalapból kiindulva készíthette el a művész a további köztéri szobrait. 2023 óta áll a szobor törökországi, szikrázóan ragyogó fehér márványból faragott példánya Fatimában. A Mindszenty bíborosról nevezett Magyar Kálvária első állomása előtti térre állíttatta fel a Portugál–Magyar Együttműködési Egyesület és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. 2025. május 31én az ausztriai Máricellben fog otthonra lelni Rieger Tibor megérdemelten népszerű műve. Az alapanyag ezúttal öntött bronz. A gipszminta és a három elkészült szobor páratlan lehetőséget nyújt az elmélyült szemlélésre. Vajon egyszerű önismétlések sora előtt állunk? Mi változott az eszme megszületése óta eltelt 10 év alatt? Hogyan alakulhat át helyszínről helyszínre, anyagról anyagra egy szobor és annak üzenete? Az első terv egy konkrét helyszínhez, egy eseményhez kötődött, de a másolatok elkészítése sem véletlen. A művészi kifejezésmód magja ugyanaz, de idővel egyre mélyebb tartalmi rétegekbe kísér el minden egyes újabb feldolgozás. Máriaremetén a háború végén és az új politikai rendszer kezdetén a kinevezett főpásztor szentmisével várja a zarándokokat, majd újból útjukra
Vértanúink-Hitvallóink
XXXI. évfolyam 1. szám (97. szám) 2025. április
bocsátja őket, vissza a hétköznapi életükbe. Ő maga helyben marad, erre is utal a mértanilag szabályos, kúpszerű tömb zárt teste. Mint Rieger Tibor más művei, ez is a kora középkor mereven álló szobrainak formai jegyeit idézi, hogy kifejezze az időtlenség, a romolhatatlanság erejét. Az ábrázolt személy egyszerű kéztartása befelé forduló lelkiállapotot szemléltet. Mindszenty élete, papi munkássága az adott helyhez, feladathoz szilárdan ragaszkodó ember példázata. Az istenszerető, a hívek közötti kitartó földi szolgálatra rendelt személy karaktere nem az arcáról olvasható le, hanem a f inoman ívelt, egyszerű mozdulatából érzékelhető, mellyel a hivatását jelképező bíborosi köpenyt a teste köré vonja. A hosszú szolgálatot teljesítő katonák húzzák így össze magukon nehéz zubbonyukat a viharban. örténelem folyamatos rideg szelei és tartós hideg esőzései Mindszenty életét is végig kísérték. A szobor nem testileg erős embert láttat, hanem egy sovány alkatú, keskeny arcú férfit, aki tartja a hátát és szilárdan fogja öpeny (ferraiolo) valójában habkönnyű selyemből készült és valós fizikai védelmet biztosan nem nyújtott, mert a maga idejében inkább drága, elegáns, rangjelző ruhadarab volt. Viselője mégsem kapaszkodhat másba, mint abba, amije van, a hittel elfogadott, múlhatatlan küldetéstudatába. Halála után 50 évvel tudjuk, hogy a lelki erősség maga bármennyire is légiesen szellemi minőségnek hat, rendíthetetlen erővé képes válni.
Lapszámunk megjelenését a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.
Köszönjük a Veszprémi Érsekség közreműködését és támogatását.
Címlapon a Szent Péter-bazilika Szentlélek-ablaka.
Fotó: Merényi Zita
@Magyarországi Mindszenty Alapítvány
H-1085 Budapest, Horánszky u. 22. Tel.: +36 1 445-1548, ungmind@gmail.com
Felelős kiadó: Habsburg-Lotharingiai Eduard Szerkesztő: Kovács Gergely okl. posztulátor
A Vértanúink-Hitvallóink c. folyóirat ingyenes kiadását és a Magyarországi Mindszenty Alapítvány működését olvasóink adományai biztosítják.
Erste Bank Hungary Zrt.
Számlaszám Magyarországon: 11991102-02139889
Külföldön: HU41 11600006 00000000 98263004
SWIFT kód: GIBAHUHB
Adószám: 18063703-1-42
A zalaegerszegi múzeumi helyszínen a szobor gipszmintája egyszerű, piedesztál nélküli, emberközeli, tapintható szemléltető eszközzé válhatott a látogatók számára. A máriaremetei zarándokvezető szobor Fatimában már Krisztus szenvedéstörténetében lett az útitársunk. A portugáliai márványszobor a tágas, tiszta, kék ég hátterével a szentéletű bíboros megdicsőülésének reményét is ábrázolja. A legújabb, a máriacelli bronzszobor felületének színe, a patinásodásra hajlamos felülete a földhöz, az e világhoz való közelséget juttatja ismét az eszünkbe. Tiszteletreméltó Mindszenty József emléke velünk marad, szilárd meggyőződésén, kitartásán alapuló életpéldája ma is utat mutat.
A határon túli magyar egyházmegyékből és más országokból honlapunkon keresztül közvetlenül is lehet adományokat eljuttatni: www.mindszentyalapitvany.hu
Kontsek Ildikó az esztergomi Keresztény Múzeum igazgatója, a szobor bíráló bizottságának tagja
Virtuóz Nyomda, Budapest, felelős vezető: Tolonics Gergely
