Page 1

Nรกdler & Szikszai


Nรกdler Istvรกn

Szikszai Kรกroly


Kettõsség egy húrra….

Lehet-e két különbözõ mûvészeti felfogásban dolgozó, stílusában, habitusában dolgozó alkotóban közös pontot találni? Ez a kérdés merül fel azonnal, ha Nádler István és Szikszai Károly munkáit összehasonlítjuk. Ilyenkor éppen a különbségek taglalása által találhatjuk meg azt a közös nevezõt, azt a megmagyarázhatatlan azonosságot, ami megmarad, és feltáró kérdéseinkre csak sejthetõ választ ad. Mindkettõjük most kiállított anyaga lírai hangoltságból van összegyúrva, így már érthetõ, hogy nem lehet külsõ formai analízissel megfejteni alkotásaikat. Nádler István útja a reduktív absztrakció világából ered, egymásra épülõ korszakaival nem követ semmiféle teória által kijelölt ösvényt. Annak ellenére, hogy az absztrakt irányzat lényege a konkrét, önreflexív felfogás, Nádler István atmoszférikus utat nyit a legelvontabb radikális geometrikus képfelfogásból is, elég, ha kezdeti korszakokra gondolunk, az amerikai hard edge irányzat sajátos hasznosítására. A geometrikus képi elvontságra jellemzõ statikusságot nem vette, és most sem veszi figyelembe, fontos számára a mozgás, a kalligráfiára jellemzõ érzelmi kifejezés. Lassan már fél évszázados munkásságát áttekintve nyugodtan kimondhatom, hogy a stílusváltások mögött egy lírai dinamika teszi jellegzetessé képeit. Emiatt nehéz a kategorizálás, a stílusirányzatokhoz való könnyed besorolás. Sohasem akart az aktuális trendek formavilágával azonosulni, a termékeny párbeszéd módszerével a megtermékenyítõ hatásokat befogadva és feldolgozva saját útján haladt. Így szinte akaratlanul megelõlegezte a modernizmus egyöntetûsége ellenében posztmodern ideológiák által hangoztatott individuális alkotói magatartást, mindezt persze belsõ alkotói meggyõzõdéssel. Most bemutatott munkáiban felerõsödik a lírai hangvétel, már nem rejtve, a konstrukció mögött megbújva, hanem a keleti kalligráfiák puritánságával és


könnyedségével. Inkább vertikális az a tengely, amire legtöbb munkája épül, mintha eget és földet kapcsolná össze a legegyszerûbb írásjellel. Szikszai Károly képzõmûvészeti elõképzettsége ellenére fiatalon inkább költõként vált ismertté. Narratív grafikai munkái is eleinte groteszk hangvételû jelenetek voltak. Hosszabb szünet után egy redukáltabb világot talált, a fojtott expresszivitás és a statikus foltszerûség kettõsségébõl kibontakozó tájábrázolása mellett a cselekvõ ember szerepet kap, de tömörítõ hajlama miatt szimbolikus elvontsággal. A játékosnak nevezhetõ groteszk világ után munkái komorabbakká váltak, de mégsem egy pesszimista világképet sugároznak. Telve van romantikával, a természeti szépséghez vonatkoztatott emberi érzések által antropomorf karaktert kapnak a megfoghatatlan távoli hegyek, dombok, utak. Chaim Soutine festészetének hullámzóan expresszív tájai után szinte monokrómnak mondható egyszerû foltokból kezdett borongós tájhangulatokat létrehozni. Egyszerûsége ellenére a képek nehezen körülírható életérzést sugallnak a lírai, csöndes melankóliától egészen a mindent elnyelõ fekete tragikumig. Mindkét mûvész elsõsorban az érzelmi, érzéki alapokra építi mûveit, de alapvetõ különbség, hogy Nádler István az absztrakció keretein belül szinte lélekrajzi naplóhoz hasonlóan változik. Az elvont formavilág ellenére mélypszichológiai analízissel felfejthetõnek vélnénk a rejtõzõ tartalmakat, de az általános emberi érzelmek hieroglifái nem konkretizálhatóak. Akár a zenei tartalmak, az egyszerûnek tûnõ jelek összetett szövedéket generálnak a megfejthetetlenség spontán gesztusával. Szikszai Károly mûvei, a tárgyi világ ábrázolása ellenére is inkább hangulati hullámzások variációi, sorozatain belül mintha egy alaphangot járna körül a rezignált belenyugvástól a zaklatott, tragikus vallomásig.

Gaál József

Dualitatea pe o singurã coardã…

Putem gãsi oare puncte comune în doi creatori care au diferite viziuni despre lume au stiluri diferite ?i a cãror personalitate se deosebe?te într-atît? Asta e întrebarea care se ridicã instantaneu dacã comparãm lucrãrile lui István Nádler ?i ale lui Károly Szikszai. În asemenea situa?ii putem gãsi numitorul comun numai prin inventarierea diferen?elor, a?a ajungem la similitudinea dintre cele douã opere, o similitudine care rãmîne dupã invetarierea men?ionatã ?i care rãspunde doar par?ial întrebãrilor noastre. Materialul expus de ei doi poate fi caracterizat printr-o atmosferã liricã ?i deci nu se poate analiza din exterior. Drumul lui István Nádler porne?te dinspre lumea abstrac?iei reductive, perioadele sale distincte nu urmeazã o cãrare trasã de teorie. În pofida faptului cã esen?a direc?iei abstracte este viziunea concretã, autoreflexivã, István Nádler deschide un drum al atmosferei chiar ?i din cea mai abstractã concep?ie geometricã. E destul sã ne gîndim la perioadele sale de început, la folosirea caracteristicã a direc?iei americane hard edge. El nu a luat ?i nici azi nu ia în seamã staticitatea proprie abstrac?iunii imagistice geometrice, pentru el, rãmîne importantã mi?carea, expresia sentimentalã a caligrafiei. Cunoscîndu-i opera lui de o jumãtate de secol pot sã spun lini?tit cã în spatele schimbãrilor/alternan?elor de stil tablourile ?i graficile sale sunt caracterizate printr-o dinamicã liricã. Din cauza asta categorisirea, clasificarea conform direc?iilor de stil. István Nádler n-a vrut niciodatã sã se identifice cu lumea formelor trendurilor actuale, ?i-a fãurit propriul drum dialogînd în mod creativ, asimilînd influen?ele


fertilizatoare. Astfel s-a comportat ca un creator individual postmodern în epoca modernitã?ii, desigur, datoritã convingerii sale interioare. În lucrãrile prezentate acum se accentueazã modalitatea liricã: de aceastã datã ea nu e ascunsã în spatele construc?iei, ci fiind suavã, puritanã ?i elegantã asemenea caligrafiilor orientale. Axa pe care este construitã majoritatea lucrãrilor sale e mai mult verticalã de parcã ar lega cerul ?i pãmîntul prin cel mai simplu semn de punctua?ie. De?i are studii de artã plasticã, Károly Szikszai a devenit cunoscut mai întîi ca poet. Lucrãrile sale grafice narative au fost ?i ele episoade grote?ti. Dupã o pauzã mai lungã ?i-a creat o lume mai simplã; în tablourile ?i graficile sale peisajul apare printr-o expresivitate re?inutã ?i prin petele statice. Alãturi de asta, omul care ac?ioneazã prime?te un rol aparte, dar datoritã înclina?iei artistului de a fi concis apare cu o abstactizare simbolicã. Lumea grotescã o putem numi jucãu?ã, dupã asta, lucrãrile lui Szikszai devin mai sumbre, neradiind totu?i o viziune pesimistã asupra lumii. Lumea asta e plinã de romantism, ?i datoritã sentimentelor umane rela?ionate la frumosul natural mun?ile, dealurile, drumurile din depãrtare primesc un caracter antropomorf. Dupã peisajele unduitorexpresive ale lui Chaim Soutine Szikszai a început sã creeze atmosfere sumbre peisagistice prin pete aproape monocrome. În pofida simplitã?ii tablourile transmit un sentiment de via?ã abia descriptibil de la melancolia lini?titã ?i liricã la tragicul negru ce înghea?ã totul. Ambii arti?ti î?i construiesc operele pe baze sentimentale ?i sensitive, deosebirea esen?ialã fiind totu?i cã în cadrul abstrac?iei István Nádler se schimbã asemenea unui jurnal psihologic. Aspectele ascunse par descifrabile, dar hieroglifele sentimentelor general-umane nu pot fi concretizate. Ca ?i con?inutele muzicale, semnele aparent simple ?es un hã?i? complicat cu gestul spontan a indescifrabilului. Operele lui Károly Szikszai, cu toate cã în ele apare lumea obiectivã sunt mai curînd variantele onduirilor suflete?ti, privind seriile sale parcã ar contura un sentiment de bazã de la împãcarea rezignatã la confesiunea tragicã ?i tulburatã.

József Gaál Tradus de Péter Demény

Duality on one string

Can we find a common feature in the work of two artists with utterly different artistic thinking, style and habit? This question rises immediately when we try to compare the works of István Nádler and Károly Szikszai. In this case, we can only find the common feature through the anatomization of the differences between their works and even like this we can't get any certain answer. Both of their presently featured material is inspired lyrical attunement, so it is completely understandable that we can't decipher their works using only external formal analysis. The path of István Nádler comes from the world of reductive abstractionism, in his successive cycles he doesn't seem to follow a path marked by any theory. Even though the essence of abstractionism is the particular, self-reflexive perception, István Nádler opens an atmospheric way from the most abstract, geometrical image perception as well, just think about his early cycles, his very particular exploitations of the trend of American hard edge. He has never taken the stativity of the geometrical pictorial abstractionism into consideration, motion and the calligraphically emotional expression is very important for him. Reviewing his almost half-centennial work, I dare to say that behind the shifts of styles there is a lyrical dynamism that makes his paintings characteristic. That is why it is difficult to assign his works to any artistic style. He never wanted to be identified with any of the actual trends, he kept on following his own way with his method of productive dialogs and adopting and processing any fructifying effects. Thus he anticipated, almost


unintentionally but with a firm inner conviction, the individual creative behavior connected to the postmodern ideologies (and opposing to the modernist theories). In his presently exhibited works the lyrical tone is amplified and it is not hidden anymore behind the constructions but exposed with the lightness of the Eastern calligraphies. Despite his early artistic education, in his younger days Kรกroly Szikszai became known as a poet. Even his narrative graphical works were grotesque scenes in the beginning. After a longer break he found a reduced world for himself, he started to give role to the active man next to his expressive and static duality of landscape representation but, because of his compressing tendency, with a symbolic abstraction. After this playfully grotesque world, his works started to become more and more gloomy, however they do not transmit a pessimistic worldview. They are full of romanticism, the unreachable distant mountains, hills, roads are all assigned to an anthropomorphic characteristic through the human feelings connected to the beauty of nature. Compared to the expressive landscapes of Chaim Soutine, Szikszai started to create almost monochromic, murky landscapes out of plain blurs. Despite their simplicity, the paintings suggest a hardly definable feeling, ranging from the lyrical, dark melancholy to the all-consuming black tragedy. Both artists build their works on emotional and sensual grounds, but a basic difference is that Istvรกn Nรกdler, similarly to a psychographic diary, changes constantly inside the frames of abstractionism. Despite the abstract formality, we would think that the hidden contents can be unraveled with the help of a deep psychological analysis but the hieroglyphs of the general human emotions are impossible to concretize. Just like in the case of music, the apparently simple sings generate a complex contexture with the spontaneous gesture of insolvability. Despite their representation of the material world, the works of Kรกroly Szikszai are mostly variations of emotional fluctuations, it's like he circles a certain keynote within his cycles, from the resigned deference to a tormented, tragic confession.


Balla Zsófia

Zsófia Balla

Vonalak kertje

The Garden of Lines

Nádler István képei alá

Kísértenek formák, terek.

For pictures by István Nádler

I am haunted by forms and spaces.

Mi vet itt jelre s indulatra féket?

What here has halted sign and passion? Why

Mint zuhan föl vonal, szín, s mitõl hull sután?

Do line and colour rocket, collapsing all too soon?

Az ember életébe téved

Man blunders into life the way that I

be úgy, mint én e kertbe, délután.

Enter a garden of an afternoon.

Tülekedés és rohanás csömörlött

Sick of the general crush and rush

bennem, valami alja-mocska nyelv.

My tongue thickens and grows crude.

Mások játszmája minden, úgy tûnt,

I'm part of another's game, it seems,

minden forma kisiklott, félrenyelt.

All form misshapen, misconstrued.

Vad dolgaikat végzik, akik gyõzik.

The winners go about their wild affairs

S mi halk vagy lassú, az kimúl.

Whatever was slow or quiet fades away at last

Pitbull gépek vizelik arcba gõzük.

Pitbull-appliances piss steam in our faces.

Mi sem marad a múlt savaiból.

Nothing remains of the seasoning of the past.

De most a kert, melyet a gyilkos hõség

But here's a garden not to be laid waste

nem pörzsöl el, csak fût, s míg zölden ég,

By furious heat, that's merely warmed, burns green,

ezer bogot, bogarat bont s a tõzeg

All buds and bugs, the turf a sheen

fût csillagzik, ahogy gyanúból száll ki kép.

Of sparkling grass, the image clean.

Most vont ecsetnyom, szálló cirmos inda

Now trace of brushstroke, strips of trailing root

lapozgat-rezget s annyiféle árny

Turn and tremble, shadow-stroked, flicked back,

simít, hogy végül visszavonja

And the dog-stenched hush withdraws

magát az ebszagú csönd és így vált irányt.

Into itself and changes tack.

Mert föl. Mert léted fölfelé igyekszik.

Because we rise. Because your spirit strives

A törekvés hamarabb célba mér,

Upward, and its desire to rise

mint a megérkezés.

Strikes home more than arrival might.

Hogy törnél arra, ami nem a legtöbb?

How can you strive for less than all?

Ami nem a legtöbb, mindig kevés.

What's less than all must be too few.

Üres tér szédített, de most lehullt rám

The empty space has dizzied me but now

a kert. Hátára vett, akár a hullám,

The garden's every leaf and bough

mert föllendülni nem kaptam erõt.

Rains over me and throws me down

Fölmutatott és az égbe tartott –

As any wave is like to do And I've no strength to rise anew.

s láttam, füst száll minden nagy fény elõtt. It pointed upwards to a skyward flight: I saw it there, the smoke preceding all great light.

Translated from the Hungarian by George Szirtes


Nadler Istvan

Szikszai Károly

1938 Born in Visegrád, Hungary, on the 29th of November. 1954—58 Studied at the School of Arts and Crafts, Budapest. 1958—63 Studied at the Hungarian Academy of Fine Arts, Budapest, under Gyula Hincz. 1964 Study tour in Europe with financial support from the Karolyi Foundation, Vence, France 1982 Awarded the Special Prize of the Jury at the 14th International Festival of Painting, Cagnes-sur-Mer, France. 1985 Awarded the First Prize of the 4th Biennial of European Graphic Arts, Baden-Baden, Germany. 1986 Received the Munkácsy State Art Award. 1997 Received the Artist of Merit Award of the Republic of Hungary. 1998 Awarded the First Prize at the Liberty '98 Flag Competition announced by the European Council on the occasion of the 50th anniversary of the Universal Declaration of Human Rights. 1999 Visiting professor at the University of California, Los Angeles, USA. 2001 Received the Kossuth Prize. 2003 One-year scholarship of the Kulturstiftung Landis und Gyr in Zug, Switzerland. 2005 Elected Regular Member of the Széchenyi Academy of Literature and Arts. 2006 Founding member of OSAS, Open Structures Art Society. Lives and works in Budapest and Feketebács (Balaton Highlands), Hungary.

Born in 1952 in Budapest. He's poem's collection was published by Magvetõ. He wrote movies and tv's screenplys. Since 1991 he works at Élet és Irodalom. Since 2003 he have several exhibition in Hungary and abroad.

Solo Exhibitions (Selection) 2003 István Nádler: Hommage à Giacometti. Galerie Annamarie M. Andersen, Zürich Hommage à Ligeti György 80. A Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Berlin 2004 Hommage à Ligeti György 80. Dorottya Galéria, Budapest 2006 Akadémiai Új képek székfoglaló kiállítás: Esterházy-portrék. Várfok Galéria, Budapest 2007 Nádler István „Nem is a föld miatt, nem is az ég miatt”. Várfok Galéria — XO Terem, Budapest 2008 Nádler István. Új munkák. Galerie der Stadt Fellbach 2010 Vasary Villa, Balatonfüred 2011 Spirál Várfok Galéria, Budapest 2013 Artmark Galerie, Wien 2013 Új Kriterion Gallery, Miercurea Ciuc


Józsefvárosi anzix, (Lolapok szériából) 23,5x16,5 cm., akril, szén, 2013


Lista lucrãrilor / List of the Artworks István Nádler Feketebacs no.1-10, 100x70cm, tempera pe hãrtie, 2013 / Feketebacs no.1-10, 100x70cm, tempera on paper, 2013 Károly Szikszai Anzix din Józsefváros, 23,5x16,5 cm., acrilic, cãrbune pe hãrtie, 2013 / Postcard from Józsefváros, 23,5x16,5 cm., acrylic, charcoal on paper, 2013


Profile for Uj Kriterion Galeria

Nadler szikszai  

Istvan Nadler / Karoly Szikszai catalogue

Nadler szikszai  

Istvan Nadler / Karoly Szikszai catalogue

Advertisement