A „Ligeti 100” projektet a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutató Intézet támogatásával a Széchenyi István Egyetem Művészeti Kar mesterszakos építőművész, formatervező művész, tervezőgrafikus hallgatói, valamint design és zeneművész oktatói készítették elő 2022 február és november között.
„Egyik kompozíciós szándékom egy olyan illuzórikus zenei tér létrehozása, amelyben az eredetileg mozgás és idő mozdulatlanként és időtlenként jelenik meg.”
„Ligeti 100” projekt összefoglaló 4
Rávezető előadások 7
Inspirációk, gondolatok 8
A belső tér vizuális átalakítása 10
„Ligeti 100” arculat 14
„Ligeti 100” konferencia program 16
„Ligeti 100” hangverseny program 17
Az udvar átalakítása 21
Közreműködők 24
„Ligeti 100”
2023-ban ünnepli a zenei világ Ligeti György születésének századik évfordulóját. Ez év tavaszára kezdeményeztünk egy olyan produkciót, amit a Széchenyi István Egyetem Művészeti Kar zeneművészei és designerei közösen hoznak létre.
A 2022-es év tavaszi félévében építőművész, formatervező, tervezőgrafikus hallgatók és oktatók vegyes teamekben foglalkoztunk Ligetivel, megismerkedtünk a zenéjével, jelentőségével a zene világában és megkíséreltük ezt összekapcsolni a design három vetületével.
Egy konferencia és koncert produkció térbeli, installációs és képi megjelenését gondoltuk végig és terveztük meg a győri volt Zsinagóga terében, ahol 2023 május 4-én a délelőtti zeneelméleti konferencián megemlékezünk a 20. század második felének egyik legjelentősebb zeneszerzőjéről, majd az esti koncerten megszólal Ligeti zenéje.
Rávezető előadások
A tervezést három előadás készítette elő. Bali János Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, tudós, pedagógus, karmester, furulya- és fuvola művész, egyetemi docens „Bevezetés Ligeti György zenei világába” címmel beszélt a zeneszerző életútjának főbb állomásairól, életművének kulcs fontosságú darabjairól, stiláris változásairól, zenei és film idézetekkel mutatva be a műveket.
Kucsera Tamás Gergely művészeti szakíró, eszmetörténész, egyetemi tanár „A hazai művészeti kanonizáció nem művészeti keretei az elmúlt évszázadban - jövőre lenne százesztendős Ligeti György” című előadása a művészeti kánonról és az életművek kanonizációjának ellentmondásairól szólt. Pálfalusi Zsolt filozófus, művészetelméletkutató, egyetemi docens „Bevezetés a zeneesztétikába” címmel beszélt a zene és a zeneesztétika születéséről.
Inspirációk, gondolatok
„Veszek egy formát, amely folyamatos és amely egy statikus harmónia rendületlenül fokozatos átalakulása. De szeletekre vágom. Gondoljunk a tájra, a vonaton vagyunk, nagyon gyorsan haladunk, látjuk a tájat, de a táj csak darabokban, töredezetten látható. Tehát veszek egy tájat és felszeletelem. A szeleteket elfelejtjük és egy egybefüggő tájként látjuk.”
Az idézetben megfogalmazott fragmentáció, mint alkotói eszköz és az „Artikulation” című elektronikus mű kottaképe lett az elsődleges inspirációja a „Ligeti 100” események vizuális megfogalmazásának. A Zsinagóga gazdag ornamentikájú terét akartuk újra értelmezni egyes részletek kiemelésével, hasonlóképpen, ahogy Ligeti beszél a harmónia átalakításáról. A produkció logó és plakát terveiben a zene lejegyzésének izgalmas, avantgárd eszközei jelennek meg a grafika képi nyelvén.
A belső tér vizuális átalakítása
Az 1870-ben épült egykori neológ Zsinagóga centrális, nyolcszög alaprajzú terét kupola zárja. A gazdagon díszített, keleties stílusú ornamentika és festés végig vonul a falakon, boltíveken és mindkét karzatszinten egészen a laternáig Koncepciónk lényege a motívumokkal telített tér vizuális átalakítása és újra értelmezése oly módon, hogy a belső felületeknek csak egyes részeit emeljük ki, újfajta összefüggéseket keresve a motívumok között. Az átalakítás eszköze a fény, illetve annak hiánya. Hat projektorral vetítünk kimaszkolva fekete fényt, a koncerten elhangzó művek karakteréhez alkalmazkodva.
A tér átalakításának másik eleme egy olyan akusztikai felület létrehozása, ami geometriai szerkesztésével igazodik a tér adottságaihoz és mozgatható kialakításával alkalmas annak akusztikailag kedvezőtlen kupolahatását mérsékelni.
„Ligeti 100” arculat
A Ligeti centenárium győri eseményeihez tervezett grafikai arculat karakterét az említett avantgárd kottaképek, a kaleidoszkópszerű, dallam, ritmus és harmónia nélkül komponált hangzás vizuális metaforái és a megismert művek szubjektív zene-érzet élményének képi megjelenítései határozták meg. Ezekből az ösztönös képekből, színekből és áramló formákból alakult a grafikai arculat.
A „Ligeti 100” esemény plakátján, a tervezett konferencia és hangverseny programfüzetén, valamint a grafikai elemeket egységbe fogó logón kívül itt is megszületett egy alternatíva a belső tér vizuális átalakítására.
A kupolatérbe befüggesztett akusztikai „felhő” mozaikos elrendezésű, változó magasságú hangelnyelő hasábjai nem csak a már említett problémás centrális utózengést mérsékelik, hanem a felületükre vetített fényekkel a zene vizuális kiegészítésére adnak lehetőséget.
Az udvar átalakítása
A „Ligeti 100” centenáriumi rendezvényekre szeretnénk megnyitni a Zsinagóga díszes főbejáratát. A Koncertterembe való belépést előkészíti egy olyan kültéri installáció, ami átvezeti a látogatót a város hétköznapjából a művészet időtlenségébe. Egy több rétegű, ezért különbözőképpen átlátható, fátyolszerű átmeneti teret terveztünk, ami a rendezvény kapuzata lesz.
Hasonlóan ahhoz, ahogy a zenészek behangolják hangszereiket a koncert előtt, ugyanúgy szükséges a közönség számára is, hogy ráhangolódjon a zene befogadására.
A külső térben az eszköz a természetes fény, ami átvilágítva a több rétegben befüggesztett finom hálóanyagokat, állandóan változó moaré hatással szűri át a Zsinagóga képét a belépő előtt. A bejárathoz megérkezve pedig ugyanezen fátyolosan sejtelmes zónával rekeszti ki az utcát a belsőtől.
