Geotúra
Nem mind mészkő, ami barlang Írta: Szigeti Ferenc Albert, Nagy Loránd István*
Furcsa, kissé ovális alakú üreg nyílik a vízmosásban: a mintegy 10 méter hosszú járat meglepően egyenes. Viszont biztosan nem vájták. A rejtély csak tovább nő, amikor a barlang falában elszenesedett famaradványokat veszek észre. Mi lehet ez?
a azt halljuk, hogy barlang, akkor leginkább egy cseppkövekkel teli, föld alatti csodavilág jut eszünkbe. Összességében talán kevésbé látványos, de nagyon is különleges barlangokat azonban nem csupán a mészkő (karszt) rejthet. Az úgynevezett nemkarsztos barlangokban cseppköveket csak elvétve találunk, cserébe kialakulásuk minden esetben nagyon különleges. Ezért az alább bemutatott, legérdekesebb, ugyanakkor viszonylag könnyen elérhető,
nemkarsztos barlangjaink minden, a természet varázsára rácsodálkozó túrázó számára ideális túracélpontok lehetnek.
H
Az Anna-barlang bejárata a népszerű üdülőhelyen, Lillafüreden Fotó: Gulyás Attila
A nem mészkőben kialakuló barlangok általában valóban rövidek, sok esetben inkább az üreg szó juthat eszünkbe, mintsem a barlang (a hazai rekorder a mátrai Ágasvár oldalában található, 428 méter hosszú Csörgő-lyuk). Cserébe van belőlük bőven: a nemkarsztos barlangok kutatására létrejött Vulkánszpeleológiai Kollektíva több mint 1200 ilyen képződményt számlált össze hazánkban az elmúlt évtizedekben, igaz, ebben vannak mesterséges üregek is, amelyek hivatalosan nem számítanak barlangnak. A mészkőbarlangoktól eltérően ezek a barlangok nem kémiai oldás, illetve az azt módosító fizikai hatások következtében alakultak ki, hanem többek között törések menti elmozdulásokkal, magmás kőzetben gáz- vagy gőzbuborékok „megdermedésével”, stabilitását vesztő, lehulló kőzetdarabok közötti résekben vagy éppen az aprózódás, a mállás és a koptatás lepusztító folyamatai révén. Természetesen a nemkarsztos barlangok létrejöttében is többféle barlangképző hatás érvényesült általában.
76
|
w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u
