Zöldhullám

A kéklő nász mestere

2017 É v K é t é l t ű j e

Mocsári béka

Írta: Nagy Loránd István Fotó: 123rf

Él hazánkban egy békafaj, amelynek egyedei az év túlnyomó részében ránézésre szinte megkülönböztethetetlenek a laikusok számára a barnabékák más képviselőitől. A párzási időszakban azonban valami megváltozik egy időre: a sekély vizeket valószínűtlen kék pompába öltözött hímek lepik el, és különös kórust alkotva hívogatják bugyborékoló hangjukkal nőstényeiket.

A mocsári béka (Rana arvalis) a védett fajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 50 000 Ft egyedenként. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján szintén szerepel e kétéltű – besorolása LC (Least Concern), azaz „legkevésbé aggasztó helyzetű”. Kiemelt oltalom

valódibéka-félék (Ranidae) népes családjába, azon belül is az úgynevezett barnabékák csoportjába tartozó mocsári béka (Rana arvalis) elterjedési területe Franciaország keleti határaitól a Fekete-tenger északi partvidékén át egészen Szibériáig húzódik. Areájának északnyugati részét a Rana arvalis arvalis alfaj, míg délkeleti felét a hosszabb lábú Rana arvalis wolterstorffi népesíti be. Magyarországon ez utóbbi alfajjal találkozhatunk. Legjelentősebb hazai állományai holtágakhoz, folyókat kísérő kemény- és puhafás ligeterdőkhöz, nedves rétekhez, lápokhoz kötődnek. Elsősorban az alföldi területeket kedveli, de dombvidékeken is felbukkan. A

Karcsú alkatú, hegyes orrú béka, testhossza 6,5–8 cm, belső sarokgumója nagy méretű, kemény tapintású. Háta többnyire barnás színezetű, a közepén végighúzódó világos, hosszanti csík pedig sötétebb szegélyű. Testének oldalán szintén gyakori a világosabb szín, amely foltos vagy márványozott övként jelenik meg. Sárgásfehér hasa foltmentes, hátsó lábai harántcsíkosak, halántéksávja sötét tónusú, szembogara vízszintes állású. A hímnek két belső hanghólyagja van, amelyek segítségével csuklásszerű, tompán bugyborékoló hangot hallat. Rokonaitól – az erdei és a gyepi békától – a lábhossz, az orr formája, a hasoldal mintázata, a termet és a sarokgumó jellege alapján is meg lehet különböztetni, de a legbiztosabb az, ha a gerincvonal mentén végigfutó hátsávra koncentrálunk, ilyennel ugyanis csak a mocsári büszkélkedhet.

Októbertől márciusig vízben vagy vizek közelében telel. A tavasz első hónapjának végén, április elején szaporodik: peterakáshoz sekély vizeket keres fel. Előbb a hímek jelennek meg, és gyorsan fel is öltik nászruhájukat. A fejük és a hátuk mellett gyakran testük teljes felső része kékké változik. Rendszerint óriási párzási gyülekezeteket alkotnak, az erősebb nem képviselői pedig szempillantás alatt rávetik magukat a némi késleltetéssel becsobbanó nőstényekre. Tudjuk, mi következik. Az 1500–2000 petéből álló csomók az aljzaton maradnak (megduzzadva sem emelkednek a felszínre). Az ebihalak kikeléséhez mintegy két hétre van szükség. A lárvák május végén, júniusban alakulnak át parányi békákká.

A mocsári béka az év jelentős részében szárazföldi életmódot folytat, a vizektől ugyanakkor sosem távolodik el túlságosan. Elsősorban rovarokkal, férgekkel és ászkákkal táplálkozik, de pókokat és csigákat is fogyaszt. 