Goals for Good: A siker újradefiniálása by Tudatos Vásárlók Egyesülete

A siker újradefiniálása Miért létfontosságúak a fiatalok célkitűzései mindannyiunk és a bolygónk jólléte szempontjából?

TUDATOS VÁSÁRLÓK EGYESÜLETE

TArTAlom Kik vagyunk

Bevezetés

Célok és értékek

Hogyan hatnak céljaink a jóllétünkre?

Milyen hatást gyakorolnak céljaink a bolygóra?

A külső siker

Az intézmények szerepe

Megoldások

Az értékek különböző modelljei (A függelék)

Hivatkozások és további irodalom (B függelék)

Kik vagyunk Ezt a dokumentumot a Tudatos Vásárlók Egyesülete és a Global Action Plan egy együttműködés keretében teszi közzé. A Tudatos Vásárlók Egyesülete 2002 óta dolgozik a fenntarthatóságért. A TVE szerint megvalósítható a magasabb fokú jóllét alacsonyabb materiális fogyasztási szinten. Elsődleges eszköze a szemléletformálás, a fogyasztók tájékoztatása életmódjuk fenntarthatósági és társadalmi hatásairól, valamint támogatásuk a kisebb környezeti hatású és nagyobb társadalmi hasznú életmód megvalósításában. A tájékoztatási tevékenységet elsősorban az évente több mint egymillió egyéni látogatót vonzó www.tudatosvasarlo.hu-n, a tesztek.tudatosvasarlo.hu oldalon, a közösségi médiában és a sajtóban fejti ki. Közel 10 éve különböző magatartásváltozási és képzési programokat épít, melyek közül a legjelentősebbek a háztartások zöldítését célzó ÖkoKör, és a közösségi mezőgazdaságokat fejlesztő különböző programok. Ezekben a kis hatókörű, ám annál intenzívebb programokban több ezren vettek részt az elmúlt években.

Tudta? 1 millió fajt fenyeget a kihalás, főképp az emberi tevékenység miatt.

A Global Action Plan (GAP) nonprofit szervezet azért küzd, hogy a Föld tönkretétele nélkül élhessünk ezen a zöld és virágzó bolygón. A GAP szakértője annak a területnek, amely azt vizsgálja, miként lehet az embereknek segíteni abban, hogy fenntarthatóbb módon éljenek. Úgy igyekszünk ebben segíteni, hogy összekapcsoljuk azt, ami az embernek, és azt, ami a bolygónak jó. Mi állunk az Egyesült Királyság a légszennyezés témakörében indított legjelentősebb kampánya, a Clean Air Day mögött. Együtt dolgozunk a fiatalokkal a fogyasztói szemlélet (a „konzumerizmus") visszaszorításában és a jóllét növelésében – ami jó az embereknek, egyben gyakran zöldebb is. Ezen túl összehozzuk a vállalatokat a fiatalokkal, hogy együttesen teremtsék meg a fenntartható jövő alapjait. A fiatalok környezetvédelmi kérdések kezeléséhez szükséges készségeinek és ismereteinek fejlesztése a bolygó és valamennyi lakosának jövője szempontjából kulcskérdés.

Bevezetés Az ifjúsági szervezetek a lehető legjobb esélyt szeretnék biztosítani a fiataloknak, hogy sikeresek legyenek, kibontakozhassanak, és teljes életet élhessenek. Egyre többen látják úgy, hogy ehhez nem csak a fiatalok tudományos és szakmai teljesítményét érdemes támogatni, de jellemüket is fejleszteni kell. Erősíteni kell lelki ellenállóképességüket, és segítséget kell nekik nyújtani olyan stratégiák elsajátításában, amelyek révén mentálisan és fizikailag egészségesek maradhatnak. Fel kell készíteni őket arra is, hogy felelősségteljes, egymást tisztelő, aktív polgárokká váljanak, akik pozitívan hatást gyakorolnak a társadalomra, amelyben élnek. Több évtized kutatási eredményei támasztják alá, hogy a saját jóllétünk, a helyi közösségek és az élővilág sorsa szempontjából is meghatározó, hogy milyen életcélokat tűzünk ki magunk elé. Kimutatták azt is, hogy azok a célok, amelyek a személyes fejlődésre, az erős kapcsolatokra és a tágabb közösségeink életéhez való hozzájárulásra fektetik a hangsúlyt, sikeres stratégiát kínálnak a teljes élet és az aktív állampolgárság ösztönzése szempontjából egyaránt. Kultúránk azonban jellemzően mégsem az ehhez hasonló törekvéseket tünteti fel követendő példaként a fiatalok előtt. Egy olyan korszakban nőnek fel, amelyben a reklámok és a média túlságosan is arra ösztönzi őket, hogy elsősorban a kinézetükre, a megvásárolható javakra, és a közösségi oldalakon „lájkok” formájában bezsebelhető elismerésre összpontosítsanak. A csillogó hírességek és influenszerek a „siker” igéző képét festik fel, és annak ígéretét, hogy belekóstolhatunk életmódjukba az általuk népszerűsített újabb és újabb termékek révén. Éjjel-nappal szüntelenül bombázzák a fiatalokat ezekkel az üzenetekkel – óriásplakátokon, munkavégzés közben a laptop képernyőjén, a tévében és a mindenhol velük lévő mobiltelefonokon. A közelmúlt kutatási eredményei azonban arra utalnak, hogy az e csillogó, túlpörgetett fogyasztásra épülő siker káros a jóllétükre, korlátozza a tudatos állampolgárságot és elpusztítja az élő bolygónkat1. A fiatalokkal

dolgozó szervezeteknek komoly kihívást jelenthet mindezekkel szembeszállni, és segítséget nyújtani a fiatal korosztálynak abban, hogy egészségesebb célokat válasszanak − bár ez volna előnyös nekik, a társadalomnak és a bolygónak egyaránt. Ez a dokumentum áttekintést nyújt arról, hogy kitűzött céljaink és értékeink hányféle módon befolyásolják jóllétünket és a bolygó jóllétét. Ezt a közelmúltban számos kutatás kimutatta. Felvázolja egyúttal azokat a gyakorlati lépéseket, amelyeket a fiatalokkal foglalkozó szervezetek tehetnek azért, hogy erősítsék a fiatalok ellenállóképességét a külső, a lájkok és a folyamatos vásárlás egyre mérgezőbb kultúrájával szemben, és segítsenek elsajátítani a felelős állampolgárság és a környezetvédelem értékeit. Mindehhez letölthető anyagok is tartoznak. Ezeket a „Goals for Good” kurzus során használhatjuk, és a Global Action Plan, a Tudatos Vásárlók Egyesülete és az InEuropa által felkért tudományos testülettel közösen dolgoztuk ki. A „Goals for Good” kurzus arra ösztönzi a fiatalokat, hogy maguknak és a bolygónak is előnyös célokat tűzzenek ki. Kutatásaink szerint a kurzus résztvevői jelentősebb mértékben fordultak egészségesebb célok felé azokhoz a résztvevőkhöz képest, akik pusztán a célkitűzés és megvalósítás módszerére koncentráló kurzuson vettek részt, és nem tanultak a társadalom többsége által vágyott életcélok társadalmi és környezeti hatásairól. Korábbi kutatások is kimutatták, hogy amikor a fiatalok a bolygó és maguk számára is jó célokat tűznek ki, nő a jóllétük2; kisebb valószínűséggel lépnek fel náluk pszichológiai rendellenességek3, és nagyobb valószínűséggel viselkednek környezetvédelmi és társadalmi szempontból felelős módon. Az egészséges értékek és célok előmozdítása ezért fontos stratégiai szerepet játszik a fiatalok jóllétének védelmében, a fiatalok társadalmi részvételének előmozdításában, valamint egy olyan társadalom kialakításában, amely bolygónk határait tiszteletben tartja.

Célok és értékek mik a célok?

mik azok az értékek?

„Kik is szeretnénk lenni valójában?” – ehhez a képhez a céljaink segítségével igyekszünk hozzáilleszteni az életünket. Kitűzhetünk rövid távú célokat (pl. ötöst szeretnék a biológia vizsgámon) és az életünket hosszabb távon vezérlő, hosszú távú célokat is (pl. orvos leszek). A jóllétünk szempontjából nagyon fontos, hogy rendelkezzünk célokkal, amelyek megvalósítására törekedhetünk, és hogy ezek megvalósításában előrehaladjunk4. A célok egyfajta céltudatosságot, motivációt, struktúrát és értelmet adnak mindennapi életünknek5. A célok felé tett előrelépés növeli az önbecsülés és a személyes hatékonyság érzését6.

Az értékeink azt tükrözik, hogy mi számít igazán, és mitől jó a jó élet7. Értékeink befolyásolják életünk valamennyi döntését: a munkát, amit végzünk, a barátokat, akiket választunk, azt, hogy milyen híreket olvasunk, mire költjük a pénzünket és hogyan töltjük szabadidőnket. Alakítják elképzeléseinket arról, hogy milyen társadalomban szeretnénk élni, és formálják politikai nézeteinket.

Kitűzött céljaink tükrözik a személyes elképzelésünket arról, hogy milyen a sikeres élet, ami viszont értékeinkben gyökerezik.

„A konzumerizmus pénzügyi és kulturális dominanciájának visszafordítása […] a huszonegyedik század egyik legerősebb pszichológiai drámája.” Kate Raworth, közgazdász

A kutatások szerint értékeinket két kategóriába sorolhatjuk8: • A külső értékek közé tartozik a pénzügyi siker, a vonzó megjelenés és a társadalmi elismerés. Ezek az értékek többnyire saját érdekeink követésével kapcsolatosak. Azért nevezik őket „külső” értékeknek, mert máshonnan származó jutalmakra és dicséretekre támaszkodnak, és jellemzően egy további cél elérésének eszközei. • A belső értékek közé tartozik a személyes fejlődés, a jó kapcsolatok ápolása és tenni a közösség életéért. Ezen értékek között megtaláljuk mások érdekeinek tiszteletben tartását és a természeti környezet védelmét is. A belső értékeket azért nevezik így, mert követésük természetükből adódóan kielégítő, és nagyobb valószínűséggel elégítik ki a jóllétünket meghatározó mély lelki szükségleteinket. Egyszerre több különböző értékeket tartunk fontosnak, ugyanakkor a különböző értékek között rangsort állítunk fel9. Prioritásként kezelt értékeink befolyásolják mind a rövid, mind a hosszú távú életcéljainkat, és azt, hogy mire fordítunk időt, pénzt és figyelmet (az 1. ábra felsorol néhány példát). Ezek a mindennapi döntések befolyásolják saját jóllétünket, áttételesen ugyanakkor hatást gyakorolnak közösségeinkre és környezetünkre (az értékekről az A. függelékben olvashat többet).

Külső értékek Pénzügyi siker

Vonzó megjelenés

Belső értékek

Társadalmi elismerés

Önelfogadás

Kapcsolatok

Közösségi érzés

Fontos... Jómódban élni, és mindent megvásárolni, amit szeretnék

Fontos... Jól kinézni, mások szemében vonzónak tűnni

Fontos... Kivívni mások elismerését

Fontos... Kompetensnek érezni magunkat, személyes fejlődést elérni

Fontos... Erős, kielégítő kapcsolatok a családdal és a barátokkal

Fontos... A körülöttem lévő világ javítása és mások segítése

Példa a rövid távú célokra Beszerezni az aktuális stílusikonokhoz társított legújabb edzőcipőt

Példa a rövid távú célokra Lefogyni

Példa a rövid távú célokra Több lájkot gyűjteni be az Instagramon

Példa a rövid távú célokra Megtanulni zongorázni

Példa a rövid távú célokra Több időt tölteni a barátaimmal a valós életben

Példa a rövid távú célokra Önkénteskedni egy fontosnak tartott ügy érdekében

Példa a hosszú távú célokra Magas fizetést biztosító karriert választani

Példa a hosszú távú célokra Attraktív partnerre szert tenni

Példa a hosszú távú célokra Híresnek lenni

Példa a hosszú távú célokra Az erősségeimre építő karriert választani

Példa a hosszú távú célokra Olyan társsal élni, akit szeretek és tisztelek

Példa a hosszú távú célokra Másokat segítő karriert választani

1. ábra: A külső és belső célok meghatározásai 6

Hogyan hatnak céljaink a jóllétünkre? Külső értékek – anyagi siker Több évtized kutatási eredményei támasztják alá, hogy a belső célok előnyben részesítése magasabb, a külső célok előresorolása pedig alacsonyabb jólléthez kapcsolódik (a jelenségről az 1. ábra nyújt összefoglalást)10. A külső törekvések önmagukban nem ártalmasak a jóllétre, például mindannyian vágyunk a pénzügyi biztonságra, szeretnénk magabiztosabb fellépést, és szeretnénk, hogy mások elismerően gondoljanak ránk. Mégis egyensúlyt kell teremteni a kétféle érték között; a külső értékek károssá válnak, amikor a belső értékek felett elsőbbséget élveznek. Egyes kutatások szerint a fiatalokra jellemző gyakoribb pszichológiai betegségek oka a külső célok – például vagyon, imidzs, státusz – felé történő kulturális elmozdulás, valamint a belső céloktól – például a közösségtől, az élet értelmétől és a jó kapcsolatoktól – való elfordulás11.

A legtöbb influenszer látványos, ha úgy tetszik pazarló életet él – vagy legalábbis ezt mutatja. A legújabb dizájner ruhákban feszítenek, menő éttermekbe járnak, mesés nyaralóhelyekről posztolnak. Nagyon sokszor a posztok nyíltan vállalt vagy burkolt reklámok, amelyek közzétételéért pont azért fizetnek nekik, mert sok (fiatal) követőjük van. Az anyagi javakban bővelkedő, gondtalan és sikeres élet vonzó a fiataloknak. Beszédes adat, hogy a Be Social felmérése szerint a tinédzserek negyede szeretne influenszer lenni, akiket egyébként egyértelműen a külsőségek, azaz a jól kinéző fotók és sztorik miatt követnek a közösségi médiában. A fiatalok negyede azért követi az influenszereket, mert jó termékeket ajánlanak.

A külső célokkal szemben a belső célok kielégítik az olyan alapvető pszichológiai szükségleteket, mint az autonómia-igény (annak érzése, hogy képesek vagyunk választani, és kontrollt gyakorolhatunk életünk felett), a kompetencia-igény (annak érzése, hogy képesek vagyunk az élet kihívásainak megfelelni) és a kapcsolódás igénye (másokkal ápolt szoros, egészséges kapcsolatok)12. Külső célokat követve gyakran kerülünk olyan helyzetbe, amelyben rosszabbul érezzük magunkat. Még akkor is, amikor az emberek elérik a külső célokat, gyakran elmarad a jóllét növekedése, és nagyobb valószínűséggel mutatnak olyan, a pszichológiai jóllét hiányáról árulkodó tüneteket, mint a depresszió és a szorongás13. Számos magyarázat létezik arról, hogy a külső értékek és a célok prioritásként kezelése miért ártalmas a jóllétére:

Törékeny önértékelés Amikor a fiatalok nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az olyan külső céloknak, mint a vonzó megjelenés, a magas kereset, a menő öltözködés, vagy kellő számú követő összegyűjtse a közösségi médiában, gyakran arra utal, hogy önbecsülésük másoktól és mások elismerésétől függ14. Önértékelésük törékeny még azokban a pillanatokban is, amikor sikerül e célokat teljesíteniük (pl. 5000 követő elérése), az elégedettség nem tart sokáig, és az önértékelés érzése hamarosan meggyengül, hacsak nem érkezik újra külső megerősítés másoktól.

Önmagunk összehasonlítása a társadalmi ranglétrán felettünk állókkal A külső célok emellett arra is ösztönzik a fiatalokat, hogy folyamatosan másokhoz mérjék magukat, aminek eredményeként végül rosszabbul érzik magukat. Mindannyiunkkal előfordul, hogy megpróbáljuk felmérni, hol tartunk az életben másokhoz képest. Ám ha megszállottan olyanokhoz hasonlítgatjuk magunkat, akiket önmagunknál valamilyen szempontból jobbnak érzékelünk (mert gazdagabbak, vékonyabbak, szebbek, népszerűbbek), végül úgy érezzük majd, nem vagyunk elég jók15. A fiatalok számára komoly kihívást jelent az is, hogy életüket ne videoklipekhez, hírességekhez, vagy olyan Instagram-posztokhoz mérjék, amelyeken a márkák és hírességek tökéletesre retusált képei kibogozhatatlanul összekeverednek a kortársak bejegyzéseivel. Ezeket a képeket képszerkesztő programok és szűrők alkalmazásával gyakran oly mértékben javítják, hogy gyakorlatilag lehetetlen megfelelni nekik. Mindez káros, különösen a lányokra. Önmagunk összehasonlítása a felettünk állókkal szorongáshoz, alacsony önbecsüléshez, depresszióhoz és magányhoz vezet. A reklámok kifejezetten ösztönzik ezt a fajta összehasonlítást; vásároljunk többet, hogy tartsunk a lépést a többiekkel. Annak idején csak szűkebb környezetünk tagjaival

"Egy magyar kutatás kimutatta, hogy azoknak a fiataloknak, akik napi 6 óránál többet interneteznek, és elsősorban nem információ keresésre, hanem játékra, közösségi médiára és csevegésre használták a netet, alacsonyabb az önbecsülésük, és jobban jelentkeznek náluk a depresszió egyes tünetei.”16

hasonlítottuk össze magunkat, de napjainkban a fiataloknak globális hírességekkel kellene versenyezniük, s az így létrejött irreális elvárások teljesítésére vajmi kevés esélyük van. Egyes vizsgálatok szerint azok a gyerekek, akik a legtöbb pénzt a leggyorsabban költik el önmagukra, alacsonyabb önbecsülésről és fokozottabb szorongásról számolnak be17.

Shopping-terápia Sokan próbálják meg a vásárláson keresztül levezetni a feszültséget és kellemetlen érzéseiket18, mindazonáltal a „shopping-terápia” nem működik, mivel kevéssé oldja meg az adott érzést kiváltó problémát, és csak átmenetileg tereli el róla a figyelmet. A külső értékekre összpontosítás a kényszeresebb vásárlási magatartáshoz is kapcsolódik, amely adósságfelhalmozáshoz és pénzügyi nehézségekhez vezethet19. A kellemetlen igazság az, hogy a „többet akarok – úgy érzem, nem vagyok elég jó” ciklus pontosan azért következik be, mert a marketingszakemberek a társas szorongást az értékesítés segédeszközeként használják.

A külső értékek és célok előtérbe állítását a következő jelenségekkel kapcsolták össze • • • •

A jóllétünk21

• • • • •

A valós szükségletek kiszorítása A kutatók szerint a külső célok is ellentétesek jóllétünkkel, mivel minél több energiát fordítunk elérésükre, annál kevesebb időnk marad a pszichológiai szükségleteinknek valóban megfelelő célok megvalósítására20. Például, ha valaki túlságosan összpontosít a megjelenésére, túl sok időt tölthet az edzőteremben az izomtömeg-építés céljának hódolva, az olyan, bizonyítottan valódi kiteljesítést nyújtó időtöltéstől rabolja el az időt, mint a barátokkal és családdal töltött idő, vagy új dolgok tanulása.

• •

Társadalmi jóllét

„Fast food” értékek és egészséges értékek A külső értékekre és célokra tekinthetünk úgy, mint a gyorséttermi ételekre; nagyon csábítóak, és az adott pillanatban ínycsiklandóak, de végül rosszabbul érezzük magunkat tőlük, és nem nyújtanak igazi táplálékot. Ugyanígy teljesen helyénvaló időről időre finom csokoládét majszolni, de ha folyamatosan csak cukros és zsíros ételeket fogyasztunk, zöldséget sosem, nem jutunk hozzá az egészséges tápanyagokhoz.

A bolygó jólléte22

Gyakoribb depresszió Magasabb fokú szorongás Gyakoribb étkezési zavarok Az egészség szempontjából kockázatos szokások (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás) Gyakoribb szerencsejáték-függőség Több fizikai betegség Gyakoribb magányosság Alacsonyabb önbecsülés Alacsonyabb motivációs szint a munkában és a tanulás terén Több adósság Kényszeres vásárlás

A belső értékek és célok előtérbe állítását a következő jelenségekkel kapcsolták össze • Magasabb elégedettség az életben • Pozitívabb érzelmek (izgalom, az erő/határozottság érzése) • Jobb kapcsolatok • Magasabb vitalitás • Magasabb önbecsülés • Kevesebb depresszió • Kevesebb szorongás • Jobb teljesítmény a munkában és a tanulás terén

• Önző viszonyulás embertársainkhoz • Alacsonyabb szintű empátia • Kevesebb pro-szociális magatartás (például önkéntesség és mások segítése) • Több antiszociális viselkedés • Az egyén kevésbé törődik a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának kérdéseivel • Versengőbb magatartás • Előítéletesebb gondolkodás azokról, akik nem tartoznak a „saját csoporthoz"

• Nagyobb valószínűséggel vesz részt civilszervezetekben és a közügyekben • Inkább törődik a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának kérdéseivel • Több együttműködő viselkedés • Magasabb empátia • Több pro-szociális viselkedés (például önkéntesség és mások segítése)

• Kevésbé törődik a környezet állapotával • Kevésbé jellemző a környezetért érzett felelősség motiválta magatartás • Magasabb ökológiai lábnyom • Magasabb fogyasztás

• Jobban törődik a környezet állapotával • Inkább jellemző a környezetért érzett felelősség motiválta magatartás

milyen hatást gyakorolnak céljaink a bolygóra? A pénzügyi siker, a vonzó külső és az elismertség külső céljaira áhítozva az emberek az anyagi javak megszerzését helyezik életük középpontjába. Fontos, hogy a legújabb ruhákat, sminket, telefont és technológiát birtokolják, életük későbbi szakaszában pedig nagy házra, drága autóra és luxusnyaralásokra áhítoznak. Azonban az ilyen szintű fogyasztás fenntartása azon az illúzión alapul, hogy a forrásaink végtelenek. A valóság ezzel szemben az, hogy egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón élünk. Az erőforrásokat pedig 70 százalékkal gyorsabban használjuk el, mint amilyen ütemben az élővilág regenerálódni képes.23 Klíma- és ökológiai vészhelyzetet élünk. Mindannyiunknak jelentősen csökkentenünk kell a kibocsátásunkat, és kevesebb erőforrást kell használnunk a globális felmelegedés 1,5 fok alatt tartásához, amelyet a 2015-ös Párizsi Egyezmény tűzött ki célul a klímakatasztrófa elkerülése érdekében24. „Minden, amit megvásárolunk, hatással van a bolygóra, legyen az a ritka édesvíz felhasználása gyapot termesztésére a textiliparban; az elképesztő mennyiségű energia, amely a telefonjainkhoz szükséges ritka fémek kibányászását teszi lehetővé; vagy a fosszilis energia elégetése, amellyel e termékeket világszerte szállítjuk.” A globális erőforrásokra vonatkozó 2019-es előrejelzés (Global Resources Outlook Report 2019) szerint a fogyasztói javak kitermelése és előállítása a klímaváltozásra gyakorolt negatív hatás 50 százalékáért, a vízhiány 90 százalékáért és a biológiai sokféleség elvesztésének 90 százalékáért felelős25.

Goals for Good résztvevő

A divatirányzatok mind gyakoribb változása, illetve a technológiai fejlődés ütemének gyorsulása azt eredményezi, hogy a sokra becsült javaink technológiailag vagy pszichológiailag idejétmúlttá, sőt, cikivé válnak, és előbb-utóbb hulladék lesz belőlük.

A külső értékek és az ökológiailag felelős viselkedés

A jóllét növelése és a kibocsátás csökkentése

A kutatások megerősítették, hogy azok, akik előnyben részesítik az anyagi jólléthez, imidzshez és státuszhoz kapcsolódó külső értékeket, hajlamosabbak többet fogyasztani, és ökológiai lábnyomuk is jóval nagyobb, mint azoké, akik a belső értékeket részesítik előnyben26. A külső értékeket követők valószínűsíthető attitűdjei és viselkedése hozzájárul a környezet pusztulásához27. Az egyik kutatás szerint a külső értékekre fókuszáló kamaszok társaiknál kevésbé tanúsítanak környezetbarát magatartást, így például kevésbé hajlamosak újrahasznosítani, használt dolgokat vásárolni vagy kerékpárral járni.28

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül bolygónk ökológiai korlátait és azokat a problémákat, amelyekkel a fiatalabb generációknak szembe kell majd nézniük. A klímasztrájkokban jelenleg aktív generáció (az 1997 és 2012 között születettek) megengedett széndioxid-kibocsátása a hatoda lesz a baby boomer nagyszülők generációjáénak (akik 1946 és 1964 között születtek)30. Meg kell találnunk, hogyan élhetünk úgy, hogy a jóllétünk fokozódjon, a széndioxid-kibocsátásunk pedig csökkenjen. Ehhez az kell, hogy ne az anyagi javakban keressük a boldogulást, amelyeket hamar elhasználunk, és aztán kidobunk.

A külső célok emellett elvonják az embereket az alternatív, az aktív állampolgárságot jobban támogató céloktól, és hogy a környezetvédelemmel és a társadalmi igazságossággal foglalkozzanak29, jóllehet ezek mind kritikus kérdések a jövő generációk jólléte és a világ jövője szempontjából. Amikor belső célokkal rendelkezünk, hajlamosabbak vagyunk nagyobb jelentőséget tulajdonítani a társadalmi és környezeti problémáknak, és aktívabb szerepet vállalunk civil kérdésekben és a közügyekben (például önkéntes munkán, adományozáson vagy szervezeti tagságon keresztül).

A fiatalokkal dolgozó szervezeteknek lehetősége van arra, hogy az élére álljanak ennek a társadalmi változásnak oly módon, hogy diákjaik és munkatársaik körében beszélnek a sikeres életről vallott felfogásukról, és olyan vágyak és célok felé terelik őket, amely a kutatások szerint valóban boldogabb, egészségesebb és teljesebb élethez vezet. Sajnos egyelőre nem ez a szokásos sikerértelmezés.

„Az olyan helyeken, mint Davos, az emberek sikertörténeteket szeretnek mesélni. Azonban a pénzügyi sikereikért fizetett ár elképesztően magas.” Greta Thunberg, diáklány, aktivista

A külső siker Életünkben az értékeket és célokat erősen befolyásolja a kultúra, amelyben felnövünk. A gyermekként és kamaszként látott sikertörténetek formálják, hogy milyenné szeretnénk válni. Sikerfelfogásunkat szüleink és kortársaink befolyásolták, valamint a média, amely szintén hatással van ránk. A kutatások azt mutatják, hogy az 1970-es évek óta az emberek céljai egyre inkább külsőleg befolyásoltak. Ennek a kiadványnak a keretei nem elengedőek annak bemutatására, milyen módon hat ki a mai kultúra a külső célokra, azonban röviden kitérünk ezen kultúra egyik legfontosabb motorjára: a reklámokra.

Külső értékek – társadalmi elismerés 2019-ben indult Magyarországon a korábban nemzetközileg már hatalmas nézettséget produkáló Love Island. A fiatalok körében népszerű műsor azt sugallja, hogy a tökéletes külső és a hírnév a társadalmi elfogadottság és a siker kulcsa. Ezt erősíti az is, hogy számos hazai celeb és influenszer az ilyen, külsőségeket előtérbe helyező műsorokkal emelkedett ki a tömegből és tett szert hírnévre.

Tudta? A divatipar üvegházhatású gázkibocsátása nagyobb, mint a nemzetközi repülésé és szállítmányozásé együttvéve. Ruháink nagy része hamar hulladékként végzi, minden másodpercben egy kukásautónyi ruha kerül a szeméttelepekre vagy a szemétégetőkbe. 12

A reklámok A reklám utat mutat a boldogsághoz és a sikerhez, és ez az út azzal van kikövezve, amit megkeresel, amit birtokolsz, és ahogy kinézel. Ahogy korábban már volt róla szó, ezek a célok egészségtelenek a jóllétünk és a bolygó egészsége szempontjából. A fiatalok különösen fogékonyak azokra az üzenetekre, amelyek a fogyasztási cikkeket népszerűséghez, önbecsüléshez és szeretethez kapcsolják, és erősen motiváltak arra, hogy beilleszkedjenek a kortársaik közé. A hirdetők egyre kifinomultabb technikák alkalmazásával keltik fel azt az érzést a fiatalokban, hogy szükségük van bizonyos tárgyakra a beilleszkedéshez, és ahhoz, hogy jobban érezzék magukat. Ma a mobil eszközök segítségével a reklám mindenütt és mindig célba veszi a fiatalokat. A közösségi oldalakon a reklámok egyre növekvő befolyása, valamint a mindenhol jelen lévő okostelefonok azt jelentik, hogy a fiatalok attól a pillanattól kezdve, hogy reggel felkelnek, addig, míg le nem fekszenek, a külső értékeket hirdető üzeneteknek vannak kitéve. Ez nem a közösségi média általános bírálata. Elismerjük, hogy a közösségi média platformok pozitív erőként is működhetnek egészséges értékek és célok közvetítésében. Jó példa erre a fiatalok klímasztrájk-mozgalma, és amelynek során több mint 1600 demonstrációra került sor több mint 120 országban. Ez a mozgalom soha nem nőhetett volna ekkorára a közösségi média nélkül. Azonban szeretnénk felhívni a figyelmet arra a nyomásra, ami a fiatalokat éri az új médiaplatformon jelentkező óriási reklámmennyiségen keresztül.

"A reklám elülteti benned azt a gondolatot, hogy ha az összes terméket megszerzed, sikeres leszel és minden könnyebb lesz." Lucy, 14 éves

"Nagyon nagy nyomás van a korosztályomon, hogy új ruhákat, cipőket, kozmetikumokat vegyünk, és ez lelkileg megterhelő, mert az emberek azt gondolják: nem leszek menő, ha nekem nincs meg ez vagy az." Sam, 13 éves

Tudta? Az e-hulladék, beleértve a mobiltelefonokat, televíziókat, laptopokat és elektronikus játékokat, globálisan a leggyorsabban növekedő hulladék ágazat. Évente akár 1,3 millió tonna ilyen hulladékot szállítanak az EU-ból Afrikába és Ázsiába.

A ma használt hirdetési technikák sokkal rejtőzködőbbek, célzottabbak, és képesek az emberek viselkedését és hangulatait előrejelezni. 2010 óta a gyerekek több időt töltenek a képernyő előtt, mint máshol. Az „ingyenes” szolgáltatásokért fizetőeszközként személyes adataink szolgálnak, amelyek alapján ezután célzott hirdetéseket kapunk olyan termékekről, amelyekről feltételezik, hogy megvásároljuk őket. Míg elméletben a legtöbb fiatal tinédzser tudatában van a célzott online hirdetéseknek, a gyakorlatban általában mégsem képesek azonosítani ezeket, főképp a közösségi médiában nem31. A többi korcsoporthoz képest a tinédzserek a leginkább hajlamosak vásárolni, illetve külsejüket megváltoztatni egy hirdetés megtekintése után. A gyerekek és a fiatalok a márkák fontos célközönségét képezik, mivel viszonylag magas elkölthető jövedelemmel rendelkeznek, és egy egész életre fogyasztókká válhatnak, ha megveszik az adott márka üzenetét. A reklámok erős hatást gyakorolhatnak a kulturális attitűdökre és társadalmi normákra az általuk forgalmazott konkrét terméken túl. Üzeneteket hordoznak, hogy mit kell értékelnünk és mi a fontos az életben. Ezek az üzenetek általában külső fókuszúak: fontos, hogy hogy nézünk ki, mit birtoklunk, és mit gondolnak rólunk az emberek. Magyarországon a teljes lakosság negyede, a 14-29 éves fiatalok nyolcada küzd a depresszió valamelyik enyhébb vagy komolyabb tünetével32, ami összefügg az élettel való elégedettséggel. Az arány az egyik legnagyobb Európában. A reklámok emellett a belső értékeket értékesítőeszközként használják. Ha megvesszük a termékeiket, javulnak a kapcsolataink, kalandban lesz részünk, és úgy érezzük majd, hogy tartozunk valahová. Azonban természetesen a termékek nem adják meg azt, amire a belső szükségleteink miatt vágyunk.

"A kutatások szerint a tinédzserek általában azért néznek szívesen reklámokat, mert azt remélik, tanulhatnak valamit a társas világban való sikeres viselkedésről. Ugyanakkor vizsgálati adatok igazolják, hogy azok a serdülők, akik azért nézik a reklámokat, mert az ott megjelenített helyzetekbe és életformába képzelik el szívesen magukat, azoknál a reklámfogyasztásra és modellkövetésre gyakorolt hatása statisztikailag szignifikánsan nagyobb. Az eredmény különösen az alkoholfogyasztás, de pl. az autóvezetési stílus tekintetében is figyelemre méltó." Kósa Éva, pszichológus

A külső értékek csillogó máza Bár ennek a kiadványnak a fókuszában a fiatalokkal foglalkozó szervezeteknek adott tanácsok állnak, és nem reklámipar legyőzése, a szervezetek számára fontos, hogy felismerjék a fiatalokra nehezedő nyomást. A külső értékeket látványos hirdetésekben és a legmodernebb médiába csomagoltan adják el, így az átlagos fiatal (vagy bármelyikünk) számára gyakorlatilag szinte lehetetlen ellenállni nekik. Az alacsony jövedelmű családokban élő fiatalok a legfogékonyabbak a hirdetésekre, és közülük aránytalanul sokan rossz mentális állapotban vannak33. Érthető, hogy a legszegényebb háttérrel rendelkező fiatalok érezhetik a legnagyobb ellentétet a valós életük és a reklámok üzenetei között, így még fontosabbnak tartják a pénzügyi sikereket, mint a boldogabb élet feltételét. Ha túlságosan kritizáljuk a külső értékeket és célokat, az néhány fiatal esetében visszaüthet: fenyegetve érezhetik az értékeiket és a céljaikat, és emiatt előfordulhat, hogy sokkal inkább ragaszkodnak hozzájuk34. Ezért inkább az értékekről szóló nyílt vitákat tartjuk fontosnak, valamint a belső értékek és célok aktív támogatását. Az értékekkel kapcsolatos kutatás azt mutatja, hogy a belső értékek erősítése a külső értékek gyengülésével párosul,35 így megfelelő stratégia az egészségtelen értékek és célok fontosságának csökkentésére. Természetesen hasznos lehet közelebbről megvizsgálni a tényeket a külső értékek és célok káros hatásáról jóllétünkre és a bolygónkra, azonban legyünk óvatosak a sommás erkölcsi ítélkezéssel, mivel az sokakat elriaszthat.

Külső vs. belső értékek – vonzó megjelenés

„… beszélgetni fogunk még vendégeimmel a szép nőkről, hogy miért is kreatívabbak és sikeresebbek ők, mint a rusnyább társaink” – 2017-ben ezzel a mondattal vált mémmé Megyeri Csilla, az akkor az Alföld Televízión futó Púder című női magazin műsorvezetője. A sokakat felháborító kijelentés nem várt sikert hozott. Megyeri Csilla azóta több reality és szórakozató műsorban is feltűnt, hivatalosan is „influenszer” lett. Az instagramon több mint százezer követőjének rendszeresen posztolja a külsőségek, a jó megjelenés fontosságát sugalló posztokat és a további anyagi fogyasztásra buzdító reklámokat.

Az intézmények szerepe A fiatalok rengeteg időt töltenek bizonyos intézményekben. Ezek fontos értékeinek központi szerepe van a fiatalok egész életére kiható, alapvető értékek kialakításában36. Befolyásolják, hogy a fiatal mit tekint „normális”, „elfogadható” és „kívánatos” viselkedésnek. Lényeges, hogy nem csupán az intézmény fontosnak mondott, hanem a fontosként kezelt dolgai is nagy befolyással bírnak. Például ha egy intézmény úgy nyilatkozik, hogy a kedvesség fontos, ám kizárólag a tanulmányi vagy szakmai előmenetelt jutalmazza, a diákok vagy munkatársak úgy fogják érezni, hogy a kedvességet az intézmény nem igazán értékeli. Hasonló módon, ha egy intézmény úgy nyilatkozik, hogy értékeli a környezetvédelmet, kívánatos, hogy a munkavállalók lássák a bevezetett környezeti intézkedéseket, például az egyszer használatos műanyagok betiltását a menzán, az autózás csökkentésének ösztönzését, illetve a környezetvédelmi hatás mérését. Az embereket megint csak jobban befolyásolja, amit fontosnak mutatnak, mint amit fontosnak mondanak.

Belső vs. külső érték – Dögös külső vs. önelfogadás A nyár közeledtével elárasztják a közösségi médiát és a különböző magazinokat a jobbnál jobb tippek arról, hogyan kellene magunkat kirobbanó (fizikai) formába hozni a strandidényre. Ám a tökéletesen kidolgozott (edzett és photoshoppolt) testekről érkező képözön sokakat inkább frusztrál, mintsem sportra ösztönöz, mert a legtöbbek számára elérhetetlen állapotot mutat. 2019-ben ezt elégelte meg Lakatos Márk stylist, aki a humor eszközét felhasználva mutatta meg, hogy milyen is az igazi „beach body”. Vicces posztjait, amelyek arra hívták fel a figyelmet, hogy nem csak a lányokat, a fiúkat is nyomasztják a tökéletes test iránti elvárások, több tízezren osztották meg.

Az intézmények tudatosan alakíthatják ezt a hatást oly módon, hogy tisztázzák, milyen értékeket kívánnak közvetíteni, és ezeket az értékeket hogyan közvetítik mások által felismerhető, jutalmazható és mérhető viselkedésen keresztül. A kiadvány végén található cselekvési terv minták útmutatók ahhoz, hogyan ismerhetik el, jutalmazhatják, mérhetik és modellezhetik azokat az értékeket, amelyeket hirdetni kívánnak.

A belső értékek és célok normává tétele Az intézményeknek fontos szerepük van a belső értékek és célok normává tételében, valamint abban, hogy a fiataloknak lehetőséget biztosítsanak ezen értékek kifejezésére. Az egyének kevésbé hajlamosak kifejezni a közösséggel vagy a természettel kapcsolatos aggodalmukat, ha úgy gondolják, hogy ez valamilyen módon furcsává vagy különcködővé teszi őket mások szemében.

Kép forrása: Lakatos Márk, facebook www.markandmore.hu

Esettanulmány: A Goals for Good („Célok a jó szolgálatában”) kurzus A Goals for Good egy négyszer egyórás workshop-sorozat, melynek célja a belső értékek erősítése, és a fiatalok ösztönzése arra, hogy számukra, mások és a bolygó számára hasznos célokat tűzzenek ki és érjenek el. A kurzus hozzásegíti a résztvevőket, hogy: • Megkérdőjelezzék a „siker” hagyományos értelmezését • Felfedezzék a jólléthez vezető öt módszert (Five Ways to Wellbeing) és annak a tudományát, hogy mi tesz bennünket valójában boldoggá • Átgondolják, hogy saját magukon túl milyen hatással bírnak céljaik • Fokozzák eltökéltségüket, és erősségeiket céljaik elérésére használják A Goals for Good kurzust a jóllét, értékek, motivációk és fenntarthatóság területén dolgozó kutatók segítségével, a Global Action Plan, a Tudatos Vásárlók Egyesülete és az InEuropa fejlesztették ki. "Kísérleti körülmények között úgy találták, hogy a kurzus miatt a részvevők sokkal inkább priorizálták a belső célokat a külső célokkal szemben; és ez az értékváltás a kurzust követő két hónap után is fennmaradt."

Az ingyenes Goals for Good eszköztárak letölthetők innen:

„Ha elmegyünk és veszünk egy új autót vagy telefont, akkor pár napig biztos jól érezzük magunkat, de aztán elmúlik az újdonság varázsa, míg ha az időnket valami jóra fordítjuk, és valakire hatást gyakorolunk, tudjuk, hogy tényleg számít, amit tettünk.” Goals for Good résztvevő

www.tudatosvasarlo.hu/cikk/goals-good-igy-erd-el-hatekonyan-celjaidat

A tizenévesek különösen érzékenyek a társadalmi normákra, és nem akarják felhívni a figyelmet arra, hogy mások, mint a többiek. Így különösen fontos, hogy segítsük a fiatalokat meglátni, ahogy más fiatalok kifejezik belső értékeiket és belső célokat akarnak elérni. A kiadvány végén található cselekvési terv minták között olyan tevékenységeket is találhat, amelyeket diákjaival vagy munkatársaival végezhet vagy megvitathat az általuk vallott értékekre vonatkozóan, és megoszthatja a válaszaikat is.

A szélesebb társadalom értékeinek befolyásolása A kutatások szerint az intézményeknek abban is fontos szerepük van, hogy a nagyközönség mit gondol arról, milyen értékek fontosak az embereknek. A Common Cause Foundation kutatása szerint37 a legtöbben úgy vélik, hogy az intézmények (beleértve az iskolákat, az egyetemeket és a munkahelyeket is) azokat az értékeket támogatják, amelyek az anyagi jóllétet, az imidzset és az ambíciót előnyben részesítik a belső értékekkel szemben. A kutatás szerint minél jobban hisznek ebben az emberek, annál valószínűbb, hogy úgy gondolják, a többiek is több külső értéket vallanak.

Belső értékek – Kapcsolatok A Suhanj Alapítvány integratív fitnesz terme és az alapítvány részvételével zajló események segítik a mindenki számára nyitott, segítő közösségek kialakulását. Az Alapítvány fitneszterme akadálymentesített, a gépeket épek és fogyatékkal élők is tudják használni, az edzéseket is úgy alakítják, hogy azokon mindenki örömmel tudjon részt venni. Az alapítvány ép önkéntesei segítenek a fogyatékkal élőknek abban, hogy megtapasztalhassák mekkora öröm például egy futóversenyen részt venni, ők pedig átélhetik mások segítésének örömét, kölcsönösen megtanulhatják a közösségi beilleszkedést. Az edzőterem látogatói és az alapítvány önkéntesei a „jólléthez vezető öt út” mindegyikét megtapasztalhatják.

Ez még inkább kiemeli az intézmények fontos szerepét a belső értékek közvetítésében az ott tanuló és dolgozó fiatalok felé, és a nagyközönség véleményének formálásában is. Szerencsére, a környezeti és társadalmi kihívások kezelésére irányuló társadalmi felelősségvállalás kialakulásában is kulcs szerepe lehet az intézményeknek.

Kép forrása: Suhanj Alapítvány, facebook www.suhanj.hu

megoldások Ajánlott cselekvési terv az Ön szervezetének a belső értékek és célok közvetítésére Az intézmények sokféle módon tehetik magukévá és erősíthetik a belső értékeket. Az alábbi stratégiák sikeresnek bizonyultak erre. Mind az 1., mind pedig a 2. számú stratégia megtalálható a Goals for Good eszköztárban, amely innen letölthető: www.tudatosvasarlo.hu/cikk/goals-good-igy-erd-el-hatekonyan-celjaidat

1. Gyakorolja a jólléthez vezető öt módszert (Five Ways to Wellbeing) A belső fókuszú rövid és hosszú távú célokat kijelölni, és ezeken munkálkodni javíthatja mentális és fizikai jóllétünket, és hozzájárulhat ahhoz, hogy aktívabb állampolgárok legyünk. A „Five Ways to Wellbeing” keretrendszer38 egy sor konkrét tényeken alapuló alapelv, amely kifejezetten a pszichológiai szükségletek kielégítésére alkalmas, és kiváló útmutatást nyújt, mikor megpróbáljuk megérteni, milyen célok segítik belső értékeink megerősítését. Ezek a következők: „kapcsolatok”, „aktív életmód”, „odafigyelés”, „tanulás” és „odaadás”. 1. Kapcsolatok: Figyeljen arra, hogy minőségi időt töltsön másokkal − legyenek ők közeli barátok, családtagok vagy ismerősök. Legyenek közös élményeik, és ápolja ezeket a kapcsolatokat. Az erős kapcsolatok gazdagítják az életünket, és boldogabbá tesznek. Példa ezzel kapcsolatos célra: Étkezésekkor elteszem a telefonomat, és többet beszélgetek a családommal vagy a barátaimmal. 2. Aktív életmód: A fizikai aktivitás jó mind a testnek, mind pedig a léleknek. Gyalogoljon, kerékpározzon, kezdjen sportolni − az aktivitásnak sokféle módja van. Fedezzen fel olyan, élvezetes tevékenységet, amely megfelel az edzettségi szintjének. Példa ezzel kapcsolatos célra: Lépjen be a helyi fociegyesületbe (még ha nem is nagy focista)! 3. Odafigyelés: Ne sajnálja az időt, vegye szemügyre a környező világot. Ha hálásak vagyunk azért, amink van, értékelni tudjuk azt, ami valóban fontos. A tudatosabb figyelem a kutatások szerint erősíti a belső értékeinket, magasabb fokú jólléthez vezet, és elősegíti a környezetkímélőbb életformát.39

Példa ezzel kapcsolatos célra: Minden nap írjunk le egy dolgot, amiért hálásak vagyunk. 4. Tanulás: Az új készségek és tudás elsajátítása és gyakorlása, például a nyelvtudás, a hangszeres játék, vagy egy projekt irányítása nemcsak személyes fejlődésünkhöz járul hozzá, hanem ezek révén érezhetjük, hogy képesek vagyunk változásokat előidézni. Példa ezzel kapcsolatos célra: Megtanulni megfőzni egy ételt, amit szeretek. 5. Odaadás: Ha adunk, az arra ösztönöz bennünket, hogy saját magunkon túl másokkal is törődjünk − akár a társainkat támogatjuk, akár a helyi közösséget segítjük, akár olyan ügyeket, amelyek fontosak nekünk. Ha saját jóllétünket a bennünket körülvevő világon belül szemléljük, az páratlan élményt nyújt, és több kapcsolatot teremt a közösségekkel. Példa ezzel kapcsolatos célra: Látogassa meg idősebb szomszédait!

2. Kérdezze meg a fiatalokat, hogy mi érdekli őket − majd ossza meg, mit mondtak. Társadalmunkban a „siker” szót inkább társítják pénzügyi sikerrel, hírnévvel és státusszal, mint egészséges kapcsolatokkal, vagy a társadalomra és a bolygónkra gyakorolt pozitív hatással. Mindazonáltal a kutatások szerint40 miután az alapvető szükségleteinket kielégítettük, a mindennapos tevékenységeink (sport, vagy másokkal való kapcsolattartás) jobb hatással vannak jóllétünkre, mint a változó körülmények (nagyobb ház, több pénz). A sikerről szóló téves elképzelések és előítéletek hatást gyakorolhatnak az emberek életét alapvetően befolyásoló döntésekre, és ez káros a jóllétük és a bolygó szempontjából. Egy lehetséges stratégia, amely segíti a fiatalokat a sikerhez kapcsolódó társadalmi elvárások megkérdőjelezésében, ha elősegítjük az értékeik részletes feltárását, meghallgatjuk őket, és megosztjuk, amit mondanak. Az alábbi kérdések a segítségükre lehetnek az ilyen feltáró beszélgetések során: • Mi érdekel igazán? • Mit jelent számodra a sikeres élet? • Mi a jó élet? • Mit tesz valóban boldoggá?

„Sokáig úgy gondoltam, hogy a munka általi kielégülés az élet fő célja, és az egyetlen, ami boldoggá tehet. Most azonban már meg vagyok róla győződve, hogy valami sokkal egyszerűbb, például a család boldogabbá tesz, mint a nagy szakmai előmenetel”. Idézet egy Goals for Good résztvevőtől

A feltáró beszélgetések során használhatunk vizuális eszközöket és igénybe vehetjük a kreativitást, például rajzolhatunk, mindmap ábrákat, szófelhőket hozhatunk létre a fiatalok által adott válaszokból, és a résztvevők beleegyezésével megoszthatjuk őket a szervezetünk rendelkezésére álló kommunikációs csatornákon.

Esettanulmány A 2018-as Goals for Good kurzus mintegy 200 résztvevőjét kérdeztük meg, hogy mi érdekli őket igazán, majd a válaszaikból szófelhőt hoztunk létre. A nagyobb méretű szavak azokat a fogalmakat jelzik, amelyek többször fordultak elő. A válaszaik túlnyomórészt belső fókuszúak voltak. Megkérdezzük a fiatalokat, hogy mi érdekli őket igazán, és megosztjuk pozitív módon a válaszaikat, hogy megkérdőjelezzék a fiatalok számára fontos dolgokkal kapcsolatos előítéleteket.

Töltse le a Goals for Good eszköztárat, és hozzájuthat a fenti két stratégiához kapcsolódó foglalkozás óravázlatához: www.tudatosvasarlo.hu/cikk/goals-good-igy-erd-el-hatekonyan-celjaidat A Goals for Good olyan program, amely képzés és eszköztárak elegyét használja beszélgetések kezdeményezésére fiatalokkal, ahol feltárják, hogy az általunk vallott értékek hogyan befolyásolják életünket, és segítenek a szándék kialakításában a világuk átalakítására. Ez a keretrendszer azért működik jól, mert az embereknek saját maguk legérdekesebb, önmaguk által kialakított verzióját mutatja be, az oda vezető úttal együtt. Íme egy példa a Goals for Good résztvevői által kitűzött és elért célokra Magyarországon: Adrienn, magyarország Adrienn célja az volt, hogy otthagyja a munkahelyét, új állást találjon, és új tapasztalatokat szerezzen, melynek révén tovább gazdagíthatja készségeit − és sikeresen el is érte céljait! A munkahelyváltás érzelmi döntés volt. Miközben új állást keresett, arra gondolt, hogy szeretne egy etikus, környezetbarát vagy ilyen termékkel foglalkozó cégnél dolgozni. Adrienn most egy olyan vállalatnál dolgozik, amely biológiailag lebomló termékeket gyárt.

3. mutasson példát! legyen szerepmodell! A leghatékonyabb stratégia a példamutatás, nem a beszéd. A tanárok, a képzők és a vezetők fontos szerepet töltenek be a fiatalok életében. Fontos, hogy az ilyen felelős pozícióban lévők megvizsgálják az általuk hirdetett értékeket, és megkérdezzék maguktól, hogy szavaik és cselekedeteik milyen értékeket közvetítenek. Gondolja végig az alábbi kérdéseket: • Milyen értékeket szeretne hirdetni? • Hogyan mutatja meg ezeket az értékeket? Például, amikor a fiataloknak a karrierről beszél, azt hangsúlyozza, hogy mennyit kereshetnek, vagy azt, hogy hogyan járulhatnak hozzá a társadalom jobbításához? Ha az Önök vállalata vagy szervezete azt mondja, hogy értékei közé tartozik a környezetvédelem, hogyan valósítja meg ezt a gyakorlatban?

Belső értékek – Közösségi érzés A Budapest Bike Maffia önkéntesei azzal segítenek, amiben a legjobbak: a biciklizéssel. Adományokat gyűjtenek, és ezeket juttatják el biciklis önkénteseik közvetlenül a rászorulóknak. Például diákok körében fut „+1 szendvics” kezdeményezés, ahol az iskolások által adományozott és gyűjtött tízórai uzsonnákat juttatják el hajléktalanoknak. Fantasztikus kezdeményezésük a céges csapatépítők szervezése, ahol a résztvevő munkatársak együtt készítenek és juttatnak el szendvicseket vagy éppen meleg ételt a rászorulóknak a Maffia szervezésében.

mérje meg azt, amiről azt mondja, fontos Önnek A régi mondás, hogy „amit megmérünk, azt végezzük el” alkalmazható arra is, hogy „amit megmérünk, az, ami fontos”. Vegye fontolóra az alábbi kérdéseket: • Mi fontos az Ön intézményének? • Mit mérnek jelenleg? A tudományos vagy szakmai előmenetel mellett mérik-e a jóllétet, a társadalomra gyakorolt hatást és/vagy az ökológiai lábnyomot? Ha igen, hogyan osztják meg az eredményeket az Önökkel dolgozó fiatalokkal?

Kép forrása: Budapest Bike Maffia, facebook www.bbm.hu

Jutalmazás és elismerés Gondoljuk át, hogy milyen magatartásformákat jutalmazunk és ismerünk el, és hogy milyen módon jutalmazzuk és ismerjük el azokat. Ez sokat elmond arról, hogy egy intézményben mik a fontos értékek. • Az iskolákban a kiemelkedő tanulmányi-vagy sporteredményeket gyakran elismerik és jutalmazzák. De mi a helyzet a kedvességgel? Vagy a helyi közösség érdekében végzett munkával? • A csapatmunkát és az együttműködést vajon az Önök szervezete ugyanúgy jutalmazza, mint az egyéni eredményeket?

További anyagokért és információkért keresse fel az alábbi oldalt: A Goals for Good Magyarországon: www.tudatosvasarlo.hu/cikk/goals-good-igy-erd-el-hatekonyan-celjaidat

Tudta? Ha a világon mindenki annyit fogyasztana, mint mi Magyarországon, legalább két bolygóra lenne szükségünk, hogy mindent előállítsunk.

680 18-30 év közötti fiatal körében végeztünk felmérést az Egyesült Királyságban, Olaszországban és Magyarországon a boldogságról és a megvásárolható dolgokhoz való viszonyukról. A résztvevők 60 százaléka egyetértett, vagy erősen egyetértett azzal az állítással, hogy „boldogabb lennék, ha több dolgot tudnék megvásárolni”. A résztvevők 81 százalékát eléggé vagy nagyon aggasztják a környezetvédelmi problémák, például a klímaváltozás, a fajok kihalása és a környezetszennyezés. 84 százalékuk egyetértett azzal, hogy szeret olyan dolgokat birtokolni, amivel lenyűgözhet másokat. Mikor megkértük őket, hogy soroljanak fel öt olyan szót, amely a „siker” szóról jut eszükbe, 45 százalékuk mondta, hogy „pénz”, míg csupán 32 százalék mondta, hogy „boldog” vagy „boldogság”.

Az értékek különböző modelljei

A függelék

A tudományos irodalom az értékek két fő modelljét ismeri, amelyeket felvázoltunk ebben a jelentésben. Ezek a modellek különböző kifejezéseket használnak hasonló különbségtételek leírására az általunk vallott értékek típusaira vonatkozóan.

1) A belső értékek és célok összehasonlítva a külső értékekkel és célokkal Tim Kasser professzor több mint két évtizede kutatja az értékeket és célokat. Az életben követett értékek és célok két típusát különbözteti meg: • A belső értékeket és célokat: az önelfogadást, a tartozást valahová, és a közösség érzését. • A külső értékeket és célokat: a vonzó külsőt, a társadalmi elismerést és az anyagi sikereket

2) Schwartz modellje az alapvető emberi értékekről Shalom Schwartz (1992) több mint 70 országban kutatta az emberi értékeket. Két típusú értéket különített el: az énkiterjesztő és az önmeghaladó értékeket. Az önmeghaladó értékek középpontjában a mások jólétével és érdekeivel való törődés áll. ide tartozik: • A jóakarat: olyanok jóllétének megőrzése és javítása, akikkel valaki gyakori személyes kapcsolatban van (a „belső csoport”). • Az univerzalizmus: minden ember jólléte és a természet megértése, megbecsülése, toleranciája és védelme. Az önmegvalósító értékek az illető saját érdekeinek előnyben részesítését, valamint a mások feletti viszonylagos sikert és dominanciát jelentik. Ezek közé tartozik: • A hatalom: emberek és erőforrások feletti társadalmi státusz és presztízs, kontroll és dominancia. • A siker: személyes siker a társadalmi normák szerint mutatott kompetenciák bemutatásán keresztül. Az egyszerűség kedvéért ezeket a fogalmakat elegyítve egyszerűen „belső” és „külső” értékekről vagy célokról beszélünk (Crompton & Kasser, 2012 alapján).

Hivatkozások 1 Tim Kasser, ‘Materialistic Values and Goals’, Annual Review of Psychology, 67.1 (2016), 489–514. 2 Lekes, Natasha, Nora H. Hope, Lucie Gouveia, Richard Koestner, and Frederick L. Philippe. “Influencing Value Priorities and Increasing Well-Being: The Effects of Reflecting on Intrinsic Values.” The Journal of Positive Psychology 7, no. 3 (2012): 249–61. 3 Niemiec, Christopher P., Richard M. Ryan, and Edward L. Deci. “The Path Taken: Consequences of Attaining Intrinsic and Extrinsic Aspirations in Post-College Life.” Journal of Research in Personality 73, no. 3 (June 2009): 291–306. 4 Schmuck, Peter Ed, and Kennon M. Sheldon. Life Goals and Well-Being: Towards a Positive Psychology of Human Striving. Hogrefe & Huber Publishers, 2001. http://psycnet.apa.org/psycinfo/2001-01629-000 5 Sonja Lyubomirsky, The How Of Happiness: A Practical Guide to Getting The Life You Want (London: Piatkus, 2010). 6 Charles S. Carver and Michael F. Scheier, ‘Origins and Functions of Positive and Negative Affect: A Control-Process View.’, Psychological Review, 97.1 (1990), 19. 7 Shalom H. Schwartz, ‘An Overview of the Schwartz Theory of Basic Values’, Online Readings in Psychology and Culture, 2.1 (2012). 8 Tim Kasser, ‘Materialistic Values and Goals’, Annual Review of Psychology, 67.1 (2016), 489–514. 9 Schwartz, Shalom H., ‘An Overview of the Schwartz Theory of Basic Values’, Online Readings in Psychology and Culture, 2.1 (2012). 10 Dittmar, H ‘The Relationship between Materialism and Personal Well-Being: A Meta-Analysis.’, Journal of Personality and Social Psychology, 107.5 (2014), 879–924. 11 Jean M. Twenge and others, ‘Birth Cohort Increases in Psychopathology among Young Americans, 1938–2007: A Cross-Temporal Meta-Analysis of the MMPI’, Clinical Psychology Review, 30.2 (2010), 145–54. 12 Edward L. Deci and Richard M. Ryan, ‘The “What” and “Why” of Goal Pursuits: Human Needs and the Self-Determination of Behavior’, Psychological Inquiry, 11.4 (2000), 227–68 13 Christopher P. Niemiec, Richard M. Ryan, and Edward L. Deci, ‘The Path Taken: Consequences of Attaining Intrinsic and Extrinsic Aspirations in Post-College Life’, Journal of Research in Personality, 73.3 (2009), 291–306. 14 Tim Kasser, The High Price of Materialism (Cambridge, Mass; London: MIT Press, 2003). 15 Sonja Lyubomirsky and Lee Ross, ‘Hedonic Consequences of Social Comparison: A Contrast of Happy and Unhappy People’, Journal of Personality and Social Psychology, 73.6 (1997), 1141–57. 16 Demetrovics, Zsolt & Király, Orsolya & Koronczai, Beatrix & Griffiths, Mark & Nagygyörgy, Katalin & Elekes, Zsuzsanna & Tamás, Domokos & Kun, Bernadette & Kokonyei, Gyongyi & Urbán, Róbert. (2016). Psychometric Properties of the Problematic Internet Use Questionnaire Short-Form (PIUQ-SF-6) in a Nationally Representative Sample of Adolescents. PLOS ONE. 11. 10.1371/journal.pone.0159409. 17 Kasser. T. (2002) The High Price of Materialism. Cambridge, Massachussetts: The MIT Press 18 Kasser. T. (2002) The High Price of Materialism. Cambridge, Massachussetts: The MIT Press 19 Dittmar and others. 20 Deci and Ryan. 21 Dittmar and others. 22 Megan Hurst and others, ‘The Relationship between Materialistic Values and Environmental Attitudes and Behaviors: A Meta-Analysis’, Journal of Environmental Psychology, 36 (2013), 257–69. 23 Johan Rockström and others, ‘Planetary Boundaries: Exploring the Safe Operating Space for Humanity’, Ecology and Society, 14.2 (2009).

B függelék 24 Lewis Akenji and others, 1.5-Degree Lifestyles: Targets and Options for Reducing Lifestyle Carbon Footprints, 2019 https://pub.iges.or.jp/pub/15-degrees-lifestyles-2019 25 Global Resources Outlook Report (2019). Retrieved from https://www.resourcepanel.org/reports/global-resources-outlook 26 Kirk Warren Brown and Tim Kasser, ‘Are Psychological and Ecological Well-Being Compatible? The Role of Values, Mindfulness, and Lifestyle’, Social Indicators Research, 74.2 (2005), 349–68. 27 Hurst and others. 28 Birgitta Gatersleben, Niamh Murtagh, and Wokje Abrahamse, ‘Values, Identity and pro-Environmental Behaviour’, Contemporary Social Science, 9.4 (2014), 374–92. 29 Hurst and others. 30 Damian Carrington Environment editor, ‘Climate Crisis: Today’s Children Face Lives with Tiny Carbon Footprints’, The Guardian, 10 April 2019, section Environment https://www.theguardian.com/environment/2019/apr/10/climate-crisis-todays-children-facelives-with-tiny-carbon-footprints [letöltve 19 June 2019]. 31 Ofcom, 2016. Children and parents: media use and attitudes report (November), pp.1–53. Available at: http://stakeholders.ofcom.org.uk/binaries/research/media-literacy/media-useattitudes-14/Childrens_2014_Report.pdf. 32 Eurostat (hlth_ehis_mh2e) 33 Chaplin, L. N., Hill, R. P., & John, D. R. (2014). Poverty and Materialism: A Look at Impoverished Versus Affluent Children. Journal of Public Policy & Marketing, 33(1). https://doi.org/10.1509/jppm.13.050 ; UNICEF (2013), “Research Shows UK Children Caught in Mate- rialistic Trap,” press release, (accessed January 29, 2014), [available at http://www.unicef.org.uk/Media-centre/Press- releases/Research-shows-UK-children-caughtin-materialistic- trap]. U.S. 34 Brehm, Jack W. “Psychological Reactance: Theory and Applications.” ACR North American Advances, 1989. 35 Maio, Gregory R., Ali Pakizeh, Wing-Yee Cheung, and Kerry J. Rees. “Changing, Priming, and Acting on Values: Effects via Motivational Relations in a Circular Model.” Journal of Personality and Social Psychology; Bauer, M. A., J. E. B. Wilkie, J. K. Kim, and G. V. Bodenhausen. “Cuing Consumerism: Situational Materialism Undermines Personal and Social Well-Being.” Psychological Science 23, no. 5 (May 1, 2012): 517–23. 36 Tom Crompton, ‘Common Cause: The Case for Working with Our Cultural Values’, 2010. 37 ‘Common Cause Foundation (2016) Perceptions Matter: The Common Cause UK Values Survey, London: Common Cause Foundation.’ 38 Thompson, S., J. Aked, N. Marks, and C. Cordon. “Five Ways to Wellbeing: The Evidence.” New Economics Foundation, London, 2008. 39 Kirk Warren Brown and others, ‘When What One Has Is Enough: Mindfulness, Financial Desire Discrepancy, and Subjective Well-Being’, Journal of Research in Personality, 43.5 (2009), 727–736. 40 S. Lyubomirsky and K. Layous, ‘How Do Simple Positive Activities Increase Well-Being?’, Current Directions in Psychological Science, 22.1 (2013), 57–62 https://doi.org/10.1177/0963721412469809

További irodalom

B függelék

Akenji, Lewis, Michael Lettenmeier, Ryu Koide, Viivi Toivio, and Aryanie Amellina, 1.5-Degree Lifestyles: Targets and Options for Reducing Lifestyle Carbon Footprints, 2019 https://pub.iges.or.jp/pub/15-degrees-lifestyles-2019 [letöltve 19 June 2019]

Hurst, Megan, Helga Dittmar, Rod Bond, and Tim Kasser, ‘The Relationship between Materialistic Values and Environmental Attitudes and Behaviors: A Meta-Analysis’, Journal of Environmental Psychology, 36 (2013), 257–69, https://doi.org/10.1016/j.jenvp.2013.09.003

Bauer, M. A., J. E. B. Wilkie, J. K. Kim, and G. V. Bodenhausen, ‘Cuing Consumerism: Situational Materialism Undermines Personal and Social Well-Being’, Psychological Science, 23.5 (2012), 517–23 https://doi.org/10.1177/0956797611429579

Kasser, Tim, ‘Materialistic Values and Goals’, Annual Review of Psychology, 67.1 (2016), 489–514 https://doi.org/10.1146/annurev-psych-122414-033344 ———, The High Price of Materialism (Cambridge, Mass; London: MIT Press, 2003)

Brehm, Jack W., ‘Psychological Reactance: Theory and Applications’, ACR North American Advances, 1989 Brown, Kirk Warren, and Tim Kasser, ‘Are Psychological and Ecological Well-Being Compatible? The Role of Values, Mindfulness, and Lifestyle’, Social Indicators Research, 74.2 (2005), 349–68 https://doi.org/10.1007/s11205-004-8207-8 Brown, Kirk Warren, Tim Kasser, Richard M. Ryan, P. Alex Linley, and Kevin Orzech, ‘When What One Has Is Enough: Mindfulness, Financial Desire Discrepancy, and Subjective Well-Being’, Journal of Research in Personality, 43.5 (2009), 727–736 Carver, Charles S., and Michael F. Scheier, ‘Origins and Functions of Positive and Negative Affect: A Control-Process View.’, Psychological Review, 97.1 (1990), 19 ‘Common Cause Foundation (2016) Perceptions Matter: The Common Cause UK Values Survey, London: Common Cause Foundation.’ Crompton, Tom, ‘Common Cause: The Case for Working with Our Cultural Values’, 2010 Crompton, Tom, and Tim Kasser, ‘Human Identity: A Missing Link in Environmental Campaigning’, Environment: Science and Policy for Sustainable Development, 52.4 (2010), 23–33, https://doi.org/10.1080/00139157.2010.493114 Deci, Edward L., and Richard M. Ryan, ‘The “What” and “Why” of Goal Pursuits: Human Needs and the Self-Determination of Behavior’, Psychological Inquiry, 11.4 (2000), 227–68 https://doi.org/10.1207/S15327965PLI1104_01 Dittmar, Helga, Rod Bond, Megan Hurst, and Tim Kasser, ‘The Relationship between Materialism and Personal Well-Being: A Meta-Analysis.’, Journal of Personality and Social Psychology, 107.5 (2014), 879–924, https://doi.org/10.1037/a0037409 editor, Damian Carrington Environment, ‘Climate Crisis: Today’s Children Face Lives with Tiny Carbon Footprints’, The Guardian, 10 April 2019, section Environment https://www.theguardian.com/environment/2019/apr/10/climate-crisis-todays-children-facelives-with-tiny-carbon-footprints [accessed 19 June 2019]

Lyubomirsky, S., and K. Layous, ‘How Do Simple Positive Activities Increase Well-Being?’, Current Directions in Psychological Science, 22.1 (2013), 57–62 https://doi.org/10.1177/0963721412469809 Lyubomirsky, Sonja, The How Of Happiness: A Practical Guide to Getting The Life You Want (London: Piatkus, 2010) Lyubomirsky, Sonja, and Lee Ross, ‘Hedonic Consequences of Social Comparison: A Contrast of Happy and Unhappy People’, Journal of Personality and Social Psychology, 73.6 (1997), 1141–57 https://doi.org/10.1037/0022-3514.73.6.1141 Maio, Gregory R., Ali Pakizeh, Wing-Yee Cheung, and Kerry J. Rees, ‘Changing, Priming, and Acting on Values: Effects via Motivational Relations in a Circular Model’, Journal of Personality and Social Psychology, 97.4 (2009), 699–715, https://doi.org/10.1037/a0016420 Niemiec, Christopher P., Richard M. Ryan, and Edward L. Deci, ‘The Path Taken: Consequences of Attaining Intrinsic and Extrinsic Aspirations in Post-College Life’, Journal of Research in Personality, 73.3 (2009), 291–306, https://doi.org/10.1016/j.jrp.2008.09.001 Rockström, Johan, Will Steffen, Kevin Noone, Åsa Persson, F. Stuart III Chapin, Eric Lambin, and others, ‘Planetary Boundaries: Exploring the Safe Operating Space for Humanity’, Ecology and Society, 14.2 (2009), https://doi.org/10.5751/ES-03180-140232 Schor, Juliet, and Associate Professor of Economics Juliet B. Schor, Born to Buy: The Commercialized Child and the New Consumer Culture (Simon and Schuster, 2004) Schwartz, Shalom H., ‘An Overview of the Schwartz Theory of Basic Values’, Online Readings in Psychology and Culture, 2.1 (2012), https://doi.org/10.9707/2307-0919.1116 Twenge, Jean M., Brittany Gentile, C. Nathan DeWall, Debbie Ma, Katharine Lacefield, and David R. Schurtz, ‘Birth Cohort Increases in Psychopathology among Young Americans, 1938–2007: A Cross-Temporal Meta-Analysis of the MMPI’, Clinical Psychology Review, 30.2 (2010), 145–54, https://doi.org/10.1016/j.cpr.2009.10.005

Gatersleben, Birgitta, Niamh Murtagh, and Wokje Abrahamse, ‘Values, Identity and pro-Environmental Behaviour’, Contemporary Social Science, 9.4 (2014), 374–92 https://doi.org/10.1080/21582041.2012.682086