DRÁVA MENTI HORVÁT HÚSVÉTI DALOK BEGOVÁCZ RÓZSA (Zenei lejegyzés: MATUSEK LÁSZLÓ)
A húsvéti dalokat a Dráva menti horvát etnikai csoporthoz tartozó falvakban gyűjtöttem 1976— 78-ig. Ezen etnikai csoport falvai közigazgatásilag két megyéhez tartoznak: Baranyához (Felsőszentmár ton, Drávasztára, Dráuakeresztúr, Révfalu) és So mogyhoz (Lakácsa, Potony, Tótújíalu, Szentborbás). A Baranya megyei Dráva menti horvát falvak a húsvéti kóló éneklésének hagyományával már ko rábban fölhagytak. Idős adatközlőim egyöntetű állítása szerint az emlékezettel megragadható idő ben Felsőszentmártonban nem volt hagyománya a húsvéti kóló éneklésének, Drávasztárán is csak egyetlen egy húsvéti dalra emlékeztek adatköz lőim, az „Ovo kolo . . . " kezdetűre. Véleményem szerint valamikor általános szokás volt a Dráva menti horvát falvakban a húsvéthoz kötődő szertartásos húsvéti kóló éneklése. A nép szokás megszűnésével a hozzá kötődő dalok is idővel feledésbe merültek. A Somogy megyei Dráva menti horvát falvak ban viszont a húsvéti kóló éneklése még az 1950es években is élő szokás volt. Az itt talált húsvéti dalok között vannak olya nok, amelyek mind a négy faluban ismertek pl.: „Zenio se ban Ivane . ..", „Igralo je divno kolo . . . " Vannak viszont olyanok is, amelyeket csak egy adott faluban énekeltek. Ilyen pl. a csak Lakócsán énekelt „Oj, bosiljak, bosilj то)..." és a csak Potonyban ismert „Ajan gore vino dole..." Potonyi adatközlőim szerint a „Selom ide pisán jelen..." kezdetű dalt a többi somogyi Dráva menti horvát falu leányai és asszonyai a tótújfalusiaktól vették át, feltehetőleg a két világháború közötti időszakban. A fent említett dalt Lakócsán két refrénnel is éneklik. Érdekes módon a potonyiak nem vettek át hús véti dalt a lakócsaiaktól, annak ellenére, hogy az átvételi lehetőség adva volt. A potonyiak ugyanis 1938-ig (a potonyi templom fölszenteléséig) Lakócsára jártak istentiszteletre. Az „Oj, ti care livadare..." kezdetű dal Felső.szeatmártonban Iván-napi énekként ismert; Lakó csán viszont húsvéti kólóként éneklik. A húsvéti kólókat nagyszombaton a föltámadás
után; húsvét mindkét napján mise és litánia után és a húsvétot követő első vasárnapon, az ún. fehér vasárnapon énekelték a leányok és az egészen fiatal menyecskék a templom előtt vagy az útke reszteződéseknél. A húsvéti kólókat nemcsak énekelték, hanem táncolták is. Hátul deréktájon összekapaszkodva, balra vezették a zárt kört, kettőt balra, egyet jobb ra lépve. A húsvéti női énekes körtánc egyetlen lépésmotívum végtelen ismétléséből áll. „A fiatal asszonyok közül csak azok sodródnak bele, akik nek még nincs gyermekük. A táncot lejtők száma legkevesebb 5—6." (Gönczi 1937: 256) Ebbe a kólóba sem legény, sem nős ember soha be nem állhatott. A férfiak csak a körön kívül gyönyörködhettek a szépen felöltöztetett és kicsi nosított fehérnépben. A húsvéti dalokat csak a már említett alkalmak kor énekelték. Más társas összejövetelek alkalmá val, mint pl.: szüret, nem énekelték; tehát a Drá va menti horvát húsvéti kóló alkalomhoz kötött, zenekíséret nélkül előadott, meghatározott lépés motívumhoz ragaszkodó női énekes körtánc. A húsvéti körtáncban a dal fontos szerepét mu tatja, hogy a tánchoz több, egymással rokon dal lam társul. E dallamok sok szövegstrófával kap csolódnak, s előadásuk hosszadalmas a régies sor es strófaismétlések, valamint a refrének miatt. A 2 vagy 3 soros, egyszerű szerkezetű, rövid szaka szokban 3, 4, 7, 8, 10, 11, 12 szótagos verssorok keverednek. Ezeket a dalokat több szólamban énekelték, ze nekíséret nélkül, egymás után végig. „Lakócsán egy, esetleg két előénekes rövid sorokban (mint látjuk, egyik hosszabb, másik rövidebb) előénekel s a többi együttesen ugyanazt karban utána ének li" (Gönczi 1937: 257) Minden versszak után a legélesebb hangú énekes kurjantott egyet. A húsvéti kóló igen lassú ütemű, szinte szertar tásosan ünnepélyes. A dal és a tánc viszonya arit mikus. A húsvéti kólónál a tánc és zene frázisai között nincs megfelelés, a tánclépések ritmusa független a zene - különben is szabad vagy vegyes - ritmusától. A húsvéti kóló dallama (mint már említettem)
Janus Pannonius Múzeum Evkönyve (1979) 24, p. 273—300. Pécs, Hungária, 1980
274
BEGOVACZ RÓZSA
1. ábra. A közölt horvát húsvéti dalok gyűjtőhelyei (fekete körök): l=Potony, 2=Tótújfalu, 3=Lakócsa, 4=Szentborbás, 5=Felsőszentmárton, 6=Drávakeresztúr, 7=Révíalu, 8=Drávasztára. 1. slika. Naselja и kojima su sakuplene uskrsne pjesme (crni krugovi): l=Potony (Potonja), 2—Tótújfalu (Novo Selo), 3=Lakócsa (Lukovisce), 4=Szentborbás (Brlobas), 5=F elsőszentmárton (Martinéi), 6=Drávakeresztúr (Krizevci), l=Révtalu (Dravljanci), 8=Drávasztára (Starin)
hasonló, viszont a strófaismétlések és a refrének különbözőek és igen változatosak. Típusai ezek: a) Versszakon belül a második verssor ua., mint az első; de a második verssor bővül az első vers sor utolsó szavával (általában négy szótaggal). Pl.: livadare..." „Oj, ti care b) Az első verssor vége egy szóval bővül, amely megtalálható lesz minden strófa első verssora vé gén. A második verssort az állandósult refrén képezi. Pl. : „Selom ide pisán jelen..." c) Minden második verssorát egy állandó refrén adja. Pl.: „Prsten zvekne ..." d) Az első verssort úgy követi a második, hogy a második verssor első részét egy jelzős szerkezet, a második részét pedig az első verssor utolsó há rom szótagja alkotja. Pl.: „Oj, bosiljak, bosilj moj..." e) A második verssor tulajdonképpen egy jelzős szerkezet, amely mintha megerősítené az első vers sorban mondottakat. PL: „Siroko je Drinopolje..." f) A második verssor ua., mint az első, azzal a különbséggel, hogy a második sorban az utolsó szótagot elhagyják. Pl.: „Mandalena kolo vodi. .." g) A második verssor az első verssor utolsó négy szótagjának a megismétlése. Pl.: „Ovo kolo naokolo..."
h) Az első verssor három vagy négy szótagból áll. A második verssor ugyanezt a három vagy négy szótagot ismétli úgy, hogy közben egy mon dattá egészíti ki. Pl.: „Lepa Mara..." i) Ezek a dalok háromsoros egyszerű szerke zetűek. Az első verssor egy teljes mondat, a máso dik sort az első sor utolsó négy szótagja, a harma dik sort az első verssor első négy szótagja alkotja. Pl. -.„Zenio se ban Ivane ..." A húsvéti kólók tartalmát vizsgálva találhatunk lírai, epikus és balladás hangvételűeket. Az egyik, a legfőbb húsvéti körtáncdal („Urodela pisana jabuka...") párosító szövegű. Egy másik, epikus ének természeti jelképei (szarvas, hold, nap, eső) talán az évszakváltás, a napforduló, az agrárrítusok esőkérő szokására utalnak („Selom ide pisán jelen...") (Borbély é. п.: 13-14). Néhány hú-véti dalnál találkozhatunk földrajzi hely megjelölésével is. Pl. Sava, Drinopolje, Koso vo. Ezt talán azzal magyarázhatnánk, hogy a Dráva mentén a népek migrációja mindig is jelentős volt. így ezeket a dalokat a Dráva menti horvátok vagy magukkal hozták az óhazából, vagy pedig a vándorlás során más népektől vették át. „A lakócsai szöveg tele van jórészben ismeret len vagy elavult szavakkal, melyeknek pontos je lentését nehéz kihámozni. Sok benne a szlovén elem s több más tárgyú szöveg keveredett hozzá, melyekből csak hosszas kutatás s utánjárással le hetne esetleg az ősi szöveget értelmezni s megálla pítani. A potonyiban csak itt-ott fordul elő egyegy megfejthetetlen szó." (Gönczi 1937: 257) Magyarországon a Dráva menti horvát etnikai csoporton kívül egy helyen volt még hagyomány a húsvéti dal templom előtti éneklése: a Budapest környéki szerbeknél. „Sestra bratu porucüje..." kezdetű szerb húsvéti dalt Vujicsics Tihamér 1972ben Budakalászon jegyezte le. (Vujicic 1978: 158) Az általam átnézett jugoszláv irodalomban ki mondottan húsvéthoz kapcsolódó dalokat nem ta láltam. Találkoztam viszont a Dráva menti horvát húsvéti dalok jugoszláv változataival. A „Cmilj divojke posijale..." kezdetű dal egyik változatát Vuk Stefano vie Karadzic is lejegyezte. Könyvében ez a változat („Smilj se tűzi na nevjeste. . .") (Karadzic 1953: 321) „Szerelmi és kü lönböző más női énekek" címszó alatt keresendő. A „Siroko je Drinopolje. . ." kezdetű dalt dr. Ni kola Andric Varcaron jegyezte föl. ő ezt a dalt a „Családi dal" kategóriába sorolta. Az általa lejegy zett variáns kezdete „Drenopoljka se ne da odvratiti..." (Andric 1929: 161) A balladás hangvételű „Sava se je zamutila..." kezdetű dal egyik változatát Andric a boszniai Skopljen jegyezte le „Utopljenica..." (Andric 1909: 70) címmel. Ez a dal a gyűjtő besorolása szerint „Az európai románc és ballada hatás nyo-
DRÁVA MENTI HORVÁT HÚSVÉTI DALOK mán keletkezett dalok" (Andric 1909: XIII) kate góriájába tartozik. Az „Ajan gore vino dole..." kezdetű húsvéti dal témájában hasonló a dr. Vinkó Zganec által lejegyzett dalhoz, amelyet Zganec a „Szokásokhoz és szertartásokhoz kapcsolódó dalok" közé sorol. Címe „Star i mlad . . ." {Zganec 1950: 76) A dr. Vinkó Zganec által gyűjtött „Kolo vodi Katalena.. ." (Zganec 1950: 59) kezdetű dal na gyon hasonlít a Dráva menti horvátok „Mandalena kolo vodi..." kezdetű húsvéti dalához. A „Zenio se ban Ivane..." kezdetű tragikus hangvételű húsvéti kólónak is vannak Jugoszláviá ban talált változatai. Egyik variánsa a Zganec gyűjtötte „Potopljeni svatovi. .." (Zganec 1950: 92) Ugyancsak Zganec gyűjtötte Jávorjéban a „Mladi Jure sátor zbija..." és Kljucban a „Mladi Jive sátor dila.. ." (Zganec 1952: 261—262) kez detű dalokat, amelyek szintén a Dráva menti hor vát húsvéti dal egy-egy változatának tekinthetők. Végezetül köszönetet mondok adatközlőimnek, akik sokban hozzájárultak dolgozatom elkészítésé hez.
275
2. ábra. Húsvéti körtáncot járó horvát leányok és menyecskék. Ltsz: 49 RP. Drávasztár a, Baranya megye. Készítője ismeretlen, készült 1931. (Repró Zalka Éva, 1979.) 2. slika. Hrvatske djevojke i snase и uskrsnom kolu. Inv. br.: 49 RP. Starin, zupanija Baranja. Autor je nepoznat, slika je snimljena 1931. (Reprodukcija Éva Zalka, 1919.)
278
BEGOVACZ RÓZSA Oj ti care liuadare . . .
Ó, te réteknek
Énekelte: Villányi Józsefné (sz: 1916), Pataki Istvánné Kovácsevics Györgyné (sz: 1918)
(sz:
1916),
Fucskár
cárja
...
Józsefné
(sz:
1917),
1978. Lakócsa
Oj, ti саге livadare oj, ti care livadare, livadare S to eu tebi te livade sto eu tebi te livade, te livade Okrej kraja pokosene okrej kraja pokosene, pokosene Al u polák cmilje rodi al u polák cmilje rodi, cmilje rodi Cmilje rodi i govori cmilje rodi i govori, i govori „Divojke me berite me divojke me berite me, berite me Snasicama ne dajte me snasicama ne dajte me, ne dajte me Snasice me mrsko nose snasice me mrsko nose, mrsko nose Kad u vecer doma dojdu kad u vecer doma dojdu, doma dojdu Mené svojim cedu dadu mené svojim cedu dadu, cedu dadu Cedo z menőm kucu mete cedo z menőm kucu mete, kucu mete One misle da ja cvatem one misle da ja cvatem, da ja cvatem A ja evece bol je vanem a ja evece bolje vanem, nego cvatem Divojke me lepő nose divojke me lepő nose, lepő nose Kad u vecer doma dojdu kad u vecer doma dojdu, doma dojdu Mené metno u casicu mené metno u casicu, u casicu One misle da ja vanem one misle da ja vanem, da ja vanem АГ ja evece bol je cvatem аГ ja evece bol je cvatem nego vanem"
Ó, te réteknek cárja, ó, te réteknek cárja, réteknek. Mire neked ezek a rétek, mire neked ezek a rétek, a rétek? Széleinél lekaszáltak, széleinél lekaszáltak, lekaszáltak? De középen szalmavirág nyílik, de középen szalmavirág nyílik, nyílik. A szalmavirág nyílik és mondja, a szalma virág nyílik és mondja, és mondja: „Leányok, szedjetek engem, leányok, szedjetek engem, szedjetek! Menyecskéknek ne adjatok, menyecskéknek ne adjatok, ne adjatok! A menyecskék csúnyán viselnek, a menyecskék csúnyán viselnek, csúnyán viselnek. Este, mikor hazajönnek, este, mikor hazajönnek, hazajönnek. Engem gyermeküknek adnak, engem gyermeküknek adnak, gyermeküknek adnak, Gyermekük a szobát sepri velem, gyermekük a szobát sepri velem, sepri veJem, Azt hiszik, hogy én virágzóm, azt hiszik, hogy én virágzóm, virágzóm De én, virág, jobban hervadok, de én, virág, jobban hervadok, mint nyílok. A leányok szépen viselnek, a leányok szépen viselnek, viselnek, Este, mikor hazajönnek, este, mikor hazajönnek, hazajönnek. Engem pohárkába tesznek, engem pohárkába tesznek, pohárkába Azt hiszik, hogy hervadozom, azt hiszik, hogy hervadozom, hervadozom. De én, virág, jobban nyílok, de én, virág, jobban nyílok, mint hervadok."
DRÁVA MENTI HORVÁT HÚSVÉTI DALOK
Majka
Katu doma vice
...
Katát anyja hazahívja..
279
.
Énekelte: Szilovics Györgyné (sz: Szilovics Katalin 1901) 1978. Potony
Majka Katu doma vice, na voj na voj dugoj nőci sjajnoj „Odi Kató vecerati, navoj navoj dugoj nőci sjajnoj" „Nejdem majko vecerati, navoj navoj dugoj nőci sjajnoj Vecerajte ne cekajte, navoj navoj dugoj nőci sjajnoj Sad su momki к igri stigli, navoj navoj dugoj nőci sjajnoj Ja nje moram razigrati, navoj navoj dugoj nőci sjajnoj Makar meni mrtvoj pásti, navoj navoj dugoj nőci sjajnoj"
Katát anyja hazahívja, ezen, ezen a hosszú, fényes éjjelen: „Gyere, Kató, vacsorázni, ezen, ezen a hosszú, fényes éjjelen! „Nem megyek anyám vacsorázni, ezen, ezen a hosszú, fényes éjjelen Vacsorázzatok ne várjatok, ezen ezen a hosszú, fényes éjjelen! Most értek a tánchoz a legények, ezen, ezen a hosszú, fényes éjjelen Nekem kell őket megtáncoltatnom, ezen, ezen a hosszú, fényes éjjelen. Ha holtan esem is össze, ezen, ezen a hosszú, fényes éjjelen."
280
BEGOVACZ RÓZSA
Majka
Маги doma vice. .
Marót
anyja
hazahívja . ..
Énekelte: Romolicz Andrásné (sz: 1920), Fenyvesi Ferencné (sz: 1912), Fucskár Józsefné (sz: 1917) 1978. Lakócsa
Majka Maru doma vice, navoj nanoj dugoj nőci sjajnoj „Odi Maró vecerati, navoj nanoj dugoj nőci sjajnoj" „Vecerajte ne cekajte, navoj nanoj dugoj nőci sjajnoj" „Dosli so ti snobocani, navoj nanoj dugoj nőci sjajnoj" „Ciji majko snobocani, navoj nanoj dugoj nőci sjajnoj" „Susterovi snobocani, navoj nanoj dugoj nőci sjajnoj" „Sto doneli snobocani, navoj nanoj dugoj nőci sjajnoj" „Doneli su zlatan prsten, navoj nanoj dugoj nőci sjajnoj" „АГ ja necu al' ja nejdem, navoj nanoj dugoj nőci sjajnoj!"
Marót anyja hazahívja, ezen, ezen a hosszú, fényes éjjelen. „Gyere, Maró, vacsorázni, ezen ezen a hosszú, fényes éjjelen!" „Vacsorázzatok, ne várjatok, ezen ezen a hosszú, fényes éjjelen!" „Kérőid érkeztek, ezen ezen a hosszú, fényes éjjelen." „Kinek a kérői, anyám, ezen ezen a hosszú, fényes éjjelen?" „Suszterek kérői, ezen, ezen a hosszú, fényes éjjelen." „Mit hoztak a kérők, ezen, ezen a hosszú, fényes éjjelen?" „Arany gyűrűt hoztak, ezen ezen a hosszú, fényes éjjelen." „De én nem akarom, de én nem megyek, ezen, ezen a hosszú, fényes éjjelen."
DRÁVA MENTI HORVÄT HÚSVÉTI DALOK
Selotn ide pisán jelen . . . .
Megy a tálun a hímes
281
szarvas...
Énekelte: Fenyvesi Ferencné (sz: 1912), Fucskár Józsefné (sz: 1917), Romolicz Andrásné (sz: 1920) 1978. Lakócsa
Selom ide pisán jelen, kaline kalinovo kovilje zeleno Selom ide i govori, kaline kalinovo kovilje zeleno „Daj mi boze zlatne röge, kaline kalinovo kovilje zeleno Da orusim gore vrja, kaline kalinovo kovilje zeleno Da ja vidim sto u gori, kaline kalinovo kovilje zeleno" U gori su tri postelje, kaline kalinovo kovilje zeleno Na svakojoj po gospoja, kaline kalinovo kovilje zeleno Se tri su se dornenj ale, kaline kalinovo kovilje zeleno Saka svoje cedo ljulja, kaline kalinovo kovilje zeleno Как ce kojem ime biti kaline kalinovo kovilje zeleno „Moj ce biti zarko sunce, kaline kalinovo kovilje zeleno" „Moj ce biti s ja jan mjesec, kaline kalinovo kovilje zeleno" „Moj ce biti rosna kisa, kaline kalinovo kovilje zeleno" „Zarko sunce za sirote, kaline kalinovo kovilje zeleno" „Sjajan mjesec za putnjike, kaline kalinovo kovilje zeleno" „Rosna kisa za oranje, kaline kalinovo kovilje zeleno."
Megy a falun a hímes szarvas, fagyai, a fagyainak zöld árvaleányhaja. Megy a falun és mondja, fagyai, a fagyainak zöld árvaleányhaja, „Adj, istenem, arany szarvakat, fagyai, a fagyainak zöld árvaleányhaja. Hogy ledönthessem a hegy csúcsát, fagyai, a fagyainak zöld árvaleányhaja. Hogy lássam, mi van a hegyen, fagyai, a fagyainak zöld árvaleányhaja" Három ágy van a hegyen, fagyai, a fagyainak zöld árvaleányhaja. Mindegyiken egy-egy úrhölgy, fagyai, a fagyainak zöld árvaleányhaja. És azon tanakodnak ők, fagyai, a fagyainak zöld árvaleányhaja. Mindegyik gyermekét ringatja, fagyai, a fagyainak zöld árvaleányhaja. Miként nevezzék el gyermeküket, fagyai, a fagyainak zöld árvaleány ha ja, „Az enyém a forró nap lesz, fagyai, a fagyainak zöld árvaleányhaja," „Az enyém a fényes hold lesz, fagyai, a fagyainak zöld árvaleányhaja." „Az enyém a harmatos eső lesz, fagyai, a fagyainak zöld árvaleányhaja," „Forró nap a szegényeknek, fagyai, a fagyainak zöld árvaleányhaja" „Fényes hold a vándoroknak, fagyai, a fagyainak zöld árvaleány ha ja" „Harmatos eső a szántásnak, fagyai, a fagyainak zöld árvaleányhaja."
282
BEGOVACZ RÓZSA
Selom ide pisán jelen Énekelte: Szilovics Józsefné
Megy
a íalun a hímes
szarvas
(Vucseta Katalin), 48 éves 1978. Potony
Selom ide pisán jelen, lipero lepő tvoje crno око divojko Selom ide boga moli, lipero lepő tvoje crno око divojko „Daj mi boze zlatne röge, lipero lepő tvoje crno око divojko Da orusim gori vrja, lipero lepő tvoje crno око divojko Da ja vidim sto u gori, lipero lepő tvoje crno око divojko" U gori su tri posteje, lipero lepő tvoje crno око divojko Na posteji po gospoja lipero lepő tvoje crno око divojko Svaka svoje cedo ljuja, lipero lepő tvoje crno око divojko Med sebom se domenuju, lipero lepő tvoje crno око divojko Kako ce njim ime biti lipero lepő tvoje crno око divojko Najstarija govorila, lipero lepő tvoje crno око divojko „Moj ce biti zarko sunce, lipero lepő tvoje crno око divojko Zarko sunce za sirote, lipero lepő tvoje crno око divojko" АГ srednja je govorila, lipero lepő tvoje crno око divojko „Moj ce biti sjajan mesec, lipero lepő tvoje crno око divojko Sjajan mesec za putnike, lipero lepő tvoje crno око divojko" Najmladza je govorila, lipero lepő tvoje crno око divojko „Moj ce biti rosna kisa, lipero lepő tvoje crno око divojko Rosna kisa za sijanje, lipero lepő tvoje crno око divojko"
Megy falun a hímes szarvas, lipero* szép a te fekete szemed, leány! Megy a falun és imádkozik, lipero, szép a te fekete szemed, leány! „Adj istenem arany szarvakat, lipero, szép a te fekete szemed, leány! Hogy ledöntsem a hegy tetejét, lipero, szép a te fekete szemed, leány! Hogy megnézzem, mi van a hegyen, lipero szép a te fekete szemed, leány!" A hegyen három ágy van, lipero, szép a te fekete szemed, leány! Minden ágyon egy-egy úrhölgy, lipero, szép a te fekete szemed, leány! Mindegyik gyermekét ringatja, lipero, szép a te fekete szemed, leány! Egymás között tanakodnak, lipero, szép a te fekete szemed, leány] Milyen néven hívják őket, lipero, szép a te fekete szemed, leány! Mondja a legidősebbik, lipero, szép a te fekete szemed, leány! „Az enyém a forró nap lesz, lipero, szép a te fekete szemed, leány! Forró nap a szegényeknek, lipero, szép a te fekete szemed, leány." „De mondja a középső, lipero, szép a te fekete szemed, leány! Az enyém a fényes hold lesz, lipero, szép a te fekete szemed, leány! Fényes hold a vándoroknak, lipero, szép a te fekete szemed, leány." A legfiatalabb mondja, lipero szép a te fekete szemed, leány! „Az enyém a harmatos eső lesz, lipero, szép a te fekete szemed, leány! Harmatos eső a vetésnek, lipero, szép a te fekete szemed, leány!" *lipero — Adatközlőim a szó jelentését már nem ismerik.
DRÄVA MENTI HORVÁT HÜSVÉTI DALOK Oj bosiljak
bosilj moj...
Ó, bazsalikom,
233 én bazsalikomom
...
Énekelte: Fenyvesi Ferencné (sz: 1912), Fucskár József né (sz: 1917), Romolicz Andrásné (sz: 1920) 1973. Lakócsa
Oj, bosiljak bosilj moj drága ljuba bosilj moj Nece bosilj da znice drága ljuba da znice Vec je zniko zelen bor drága ljuba zelen bor U ború je ternes moj drága ljuba temes moj U temesu kucica drága ljuba kucica U kucici zlatni stol drága ljuba zlatni stol Za njim sedi dragi moj drága ljuba dragi moj Na tim stolu prsten moj drága ljuba prsten moj U djepu mu rubac moj drága ljuba rubec moj po tim poznam da je moj drága ljuba da je moj
Ó, bazsalikom, én bazsalikomom, drága szeretőm, én bazsalikomom! Nem akar a bazsalikom kibújni, drága szeretőm, kibújni. Hanem zöld fenyő bújt ki, drága szeretőm, zöld fenyő. A fenyőben az temes*-em van, drága szeretőm, az én temes-em. A temes-ben házacska, drága szeretőm, házacska. A házacskában arany asztal, drága szeretőm, arany asztal. Mögötte ül az én kedvesem, drága szeretőm, az én kedvesem. Ezen az asztalon az én gyűrűm van, drága szeretőm, az én gyűrűm van. Zsebében az én kendőm van, drága szeretőm, az én kendőm. Erről tudom, hogy az enyém, drága szeretőm, hogy az enyém. * temes — Adatközlőim a szó jelentését nem is merik.
284
BEGOVACZ RÓZSA
Siroko
je Drino polje
Énekelte: Fucskár Józsefné
Széles a Drina
mezeje...
(sz: 1917), Fenyvesi Ferencné (sz: 1912), Romolicz Andrásné (sz: 1920) 1978. Lakócsa
Siroko je Drino polje polje siroko Onud jasi mlado momce tanko visoko Z puta vice Drinopoljka lepa divojka „Stani malo mlado momce idem s tobom ja" „Nejdi sa mnom Drinopoljka lepa divojka Siroko je Drino polje ne proj des ga ti Visoka je crna gora umoris se ti Zlovoljna je moja majka ne ugodis njoj ti" „Projti eu ja Drino polje boga moleci Preci eu ja ernu goru venca vijuci Ugodit eu tvojoj majci tebe ljubeci"
Széles a Drina mezeje, széles mező, Fiatal legény lovagol arra, vékony, magas. Az útról kiált a drinamezei leány, szép leány: „Állj meg egy szóra, fiatal legény, veled tartok én!" „Ne gyere velem, drinamezei leány, szép leány! Széles a Drina mező, rajta -át nem mehetsz. Magas a fekete hegy, elfáradsz te. Rosszindulatú az anyám, nem tudsz kedvére tenni." „Átmegyek a Drina mezején, istent imádva. Átmegyek a fekete hegyen, koszorút kötözve, Kedvére teszek anyádnak, téged csókolva."
DRAVA M E N T I H ORV A T HÚSVÉTI
Ajan gore vino dole
DALOK
285
Bent a vázét, lent a bor
Énekelte: Szigecsán József né (sz: Szilovics Magdolna, 1907) 1977. Potony
Ajan gore vino dole ajan gore vino dol Di su vile vino pile di su vile vino pi Di su pile tu prolele di su pile tu prolel Nuz nje ide star na konju nuz nje ide star na konj Bozju pomoc zazivavo bozju pomoc zazivav „Bozja pomoc bele vile bozja pomoc bele vil Bil li starom piti dale bil li starom piti dal" „Vojele bi izlevaü vojele bi izlevat Nego starom piti dati nego starom piti dat" Di su vile vino pile di su vile vino pil Di su pile tu proliié di su pile tu prolii Nuz nje ide mlad na konju nuz nje ide mlad na konj Bozju pomoc zazivavo bozju pomoc zazivav „Bozja pomoc bele vile bozja pomoc bele vil Bi li mladom piti dale bi li mladom piti dal" „Ako bi ga kupovale ako bi да kupoval Jos bi mladom piti dale jos bi mladom piti dal"
Vent a vezér, lent a hot, fent a vezér, lent a . . . Ahol bort ittak a tündérek, ahol bort ittak a tünde . . . Ahol ittak, ott kiöntözgették, ahol ittak, ott k i ö n t ö z g e t . . . Lovon megy mellettük az öreg, lovon megy mellettük az ö . . . Isten segedelmét kérte, isten segedelmét kér . . . „Isten segítsen fehér tündérek, isten segítsen, fehér tünde . . . Adnátok-e inni az öregnek, adnátok-e inni az öreg . . . ?" „Inkább kiöntözgetjük, inkább k i ö n t ö z g e t . . . Mintsem öregnek inni adjunk, mintsem öregnek inni ad . . . !" Ahol bort ittak a tündérek, ahol bort ittak a t ü n d e , . . . Ahol ittak, ott kiöntözgették, ahol ittak, ott k i ö n t ö z g e t . . . Lovon megy mellettük a fiatal, lovon megy mellettük a fia . . . Isten segedelmét kérte, isten segedelmét k é r : . . . „Isten secr\sen, fehér tündérek, isten segítsen, fehér tünde . . . Adnátok-e inni a fiatalnak, adnátok-e inni a f i a t a l . . . „Ha magunknak is vennünk kellene, ha magunknak is vennünk kelle . . . Fiatalnak mégis adnánk belőle, fiatalnak mégis adnánk b e l ő ! " . .
286
BEGOVACZ RÓZSA Mandalena
kolo
vodi...
Mandalena
kólót
vezet...
Énekelte: Szigecsán Józsefné (sz: 1907) Dallama: lásd „Ajan gore . . . " 1977 Mandalena kolo vodi Mandalena kolo vod Za njom majka tija odi za njom majka ti ja od Tija odi i govori tija odi i govor „Mandalena doma odi Mandalena doma od Dosli su ti snobocani dosli su ti snobocan" „S-a doneli snobocani sta doneli snobocan" „Doneli su svilan menten doneli su svilan ment" „АГ ja nemam al' ja nejdem al' ja nemam al' ja nejd" Mandalena kolo vodi Mandalena kolo vod Za njom majka tija odi za njom majka tija od Tija odi i govori tija odi i govor „Mandalena doma odi Mandalena doma od Dosli su ti snobocani dosli su ti snobocan" „Sta doneli snobocani sta doneli snobocan" „Doneli su zlatan prsten doneli su zlatan prst" „АГ ja nemam al' ja nejdem al' ja nemam al' ja nejd" Mandalena kolo vodi Mandalena kolo vod Za njom majka tija odi za njom majka tija od Tija odi i govori tija odi i govor „Mandalena doma odi Mandalena doma od Dosli su ti snobocani dosli su ti snobocan" „Sta doneli snobocani sta doneli snobocan" doneli su lepog momk" doneli su lepog momk" „АГ ja nemam al' ja idem al' ja nemam аГ ja idem"
,
Mandalena kólót vezet Mandalena kólót ve Utána jár halkan az anyja utána jár halkan az any Halkan járva mondogatja halkan járva mondogat „Mandalena gyere haza Mandalena gyere ha Kérőid érkeztek kérőid érkéz" „Mit hoztak a kérők mit hoztak a ké ?" „Selyem mentét hoztak selyem mentét hoz" „De nincs nekem, de nem megyek én de nincs nekem, de nem megyek" Mandalena kólót vezet Mandalena kólót ve Utána jár halkan az anyja utána jár halkan az any Halkán járva mondogatja halkan járva mondogat „Mandalena gyere haza Mandalena gyere ha Kérőid érkeztek kérőid érkéz" „Mit hoztak a kérők mit hoztak a ké ?" „Arany gyűrűt hoztak arany gyűrűt hoz" „De nincs nekem, de nem megyek én de nincs nekem, de nem megyek" Mandalena kólót vezet Mandalena kólót ve Halkan jár az anyja utána halkan jár az anyja utá Halkan járva mondogatja halkan járva mondogat „Mandalena gyere haza Mandalena gyere ha Kérőid érkeztek kérőid érkéz" „Mit hoztak a kérők mit hoztak a ké ?" „Szép legényt hoztak szép legényt hoz" „De nincs nekem, de megyek én de nincs nekem, de megyek én"
DRÁVA MENTI HORVÁT HÚSVÉTI DALOK
lgtalo
je divno
kolo
Járják
287
a szép
kólót
Énekelte: Begovácz Márkné (sz: 1927), Szilovics Györgyné (sz: 1901) Dallama ua. mint az „Aj an g o r e . . . " kezdetű dalé 1977. Potony lgtalo je divno kolo igralo je divno kol U tim kolu s ve divojke u tim kolu sve divoj Sve su bele i rumene sve su bele i rumen Samo jedna bledog lica samo jedna bledog li U pojasu tankovita u pojasu tankovi Pitala nju drugarica pitala nju drugari „Sta je tebi drugo moja sta je tebi drugo moj Sta si tako pobledela sta si tako poblede" „Dragi me je ostavijo dragi me je ostavi Na plot se je naslonjio na plot se je naslonji U ruki mu ki ta cmije u ruki mu kita cmij S vim divojke redom deji svim divojke redom dej Na me nece ni gledati na me nece ni gledat Sam pocekaj kurvin sine sam pocekaj kurvin si Kad se pocmem udavati kad se pocmem udavat Za mladzega za drazega za mladzega za drazeg Koji nosi mandalamu koji nosi mandalam Mandalamu kálim puce mandalamu kálim puc Sviju dekla srce puci sviju dekla srce puc Na mog drága gledajuci na mog drága gíedajuc"
Járták a szép kólót, járták a szép ko . . . Ebben a kólóban van minden leány, ebben a kólóban van minden le . . . Mindegyik fehér és piros, mindegyik fehér és p i . . . Csak egynek arca halvány, csak egynek arca h a l . . . Dereka karcsú, dereka kar . . , Kérdezte barátnője, kérdezte barátnő . . . „Mi van veled, barátnőm, mi van veled, b a r á t . . . ? Miért vagy ily halovány, miért vagy ily halo . . . ?" „A szeretőm elhagyott, a szeretőm elha . . . Kerítésre támaszkodott, kerítésre támaszko . . . Kezében szalmavirág bokréta, kezében szalmavirág bokré . . . Sorban ajándékoz meg minden leányt, sorban ajándékoz meg minden le . . . Még csak nem is pillant reám, még csak nem is pillant re . . . Várjál csak, kurva fia, várjál csak, kurva f i . . . ! Ha elkezdek férjhez menni ha elkezdek férjhez me . . . . Fiatalabbhoz, kedvesebbhez, fiatalabbhoz, kedvesebb . . . Ki dolmányt visel, ki dolmányt v i . . . Dolmányt és acélgombokat, dolmányt és acélgombo . . . Minden leánynak a szíve hasad meg, minden leánynak a szíve hasad . . . Ha ránéz a szeretőmre, ha ránéz a s z e r e t ő m . . . !"
283
BEGOVÄCZ RÓZSA
Ovo kolo
...
Énekelte: Dudás Györgyné (sz: 1910-ben Drávasztárán, jelenleg Szentborbáson él) 1977. Szentbcrbás
Ovo kolo navokoló navokolo Da se triput okrenemo okrenemo Da je nase selo zdravo selo zdravo I u selu tri divojke tri divojke jedna meni druga tebi druga tebi Treca nasim kolovodji kolovodji Koj u kolu kolo vodi kolo vodi Lepi Pavo i Nikola i Nikola Lepi Pavo aj' polako aj' polako Snasice su posustale posustale Ruzice njim popadale popadale Po praju se potspale potepale Na nogama naitale naitale
Ez a kóló körbe, körbe, körbe, körbe. Háromszor forduljunk meg, forduljunk meg. Hogy falunk egészséges legyen, egészséges legyen. És a faluban három leány, három leány. Egyik nekem, másik neked, másik neked. Harmadik a kolóvezetőnek, a kolóvezetőnek. Ki a kólóban kólót vezet, kólót vezet. Szép Pavo és Nikola, és Nikola, Szép Pavo, lassan haladj, lassan haladj! A menyecskék elfáradtak, elfáradtak, Rózsáik lehullottak, lehullottak, A porban porosodtak, porosodtak, Lábukkal rátapostak, rátapostak.
289
DRÁVA MENTI HORVÁT HÚSVÉTI DALOK
Lepa Mara . ..
Szép Mara . . .
Énekelte: Fenyvesi Ferencné (sz: 1912), Fucskár Józsefné (sz: 1917), Romolicz Andrásné (sz: 1920) 1978. Lakócsa
MM J = 8A Moderato
Lepa Mara lepa Mara poljske ruze brala Beruc ruze beruc ruée u goricu zasla Tam je nasla tam je nasla Ivana s vin j ara „Bogaj tebi bogaj tebi Ivane svinjare Izved' mené izved' mené iz te gore erne Dat eu ti ja dat eu ti ja ljubit lice belo" „Daj Marice daj Marice da ti ljubim lice" „Ne dam Ivo ne dam Ivo do majkine basée" Kad so dosli kad so dosli do majkine basée „Daj Marice daj Marice da ti ljubim lice" „Ne dam Ivo de dam Ivo do majkine kuce" Kad so dosli kad so dosli do majkine kuce „Daj Marice daj Marice da ti ljubim lice" „Ne dam Ivo ne dam Ivo tu me vidi majka" Ni je tako ni je tako zmija zmaj varala Ko Marica ko Marica Ivana s vin j ara (E dalnak két dallama ismeretes Lakócsán.)
Szép Mara, szép Mara mezei rózsát szedett, Rózsát szedve, rózsát szedve a hegyre tévedt. Ott találta, ott találta Iván kanászt: „Adj Isten, adj Isten, Iván kanász! Vezess ki engem, vezess ki engem ebből a fekete hegyből! Megengedem, megengedem fehér arcom csókolni." „Add, Marica, add, Marica, hadd csókoljam arcod!" „Nem engedem, Ivo, nem engedem, Ivo, anyám kertjéig." Amikor odaértek, amikor odaértek az anya kertjéhez, „Add, Marica, add. Marica, hadd csókoljam arcod!" „Nem engedem, Ivo, nem engedem, Ivo, anyám házáig." Amikor odaértek, amikor odaértek az anya házához: „Add, Marica, add, Marica, hadd csókoljam arcod!" „Nem engedem, Ivo, nem engedem, Ivo, mert meglát anyám." így nem, így nem vezetett félre a sárkánykígyó. Mint Marica, mint Marica az Iván kanászt.
BEGOVACZ RÓZSA
Orgovane Énekelte: Fenyvesi Ferencné
Orgonám
...
(sz: 1912), Fucskár Józsefné (sz: 1917), Romolicz Andrásné (sz: 1920) 1978. Lakócsa
Orgovane orgovane drago cvece moje Ne siri se ne siri se okrej kuce moje Ni je meni ni je meni do tvojeg mirisa Vec je meni vec je meni do dva do tri jada U tim kolu u tim kolu tri divojke faje Prvu faje prvu faje da je svakim dobra Drugu faje drugu faje da je z rodom dobra Trecu faje trecu faje da je sama dobra Ne ber'mo mi ne ber'mo mi koja svakim dobra АГ ni onu al' ni onu koja z rodom dobra Vec ber'mo mi vec ber'mo mi koja sama dobra
Orgonám, orgonám, kedves virágom, Ne terjeszkedj, ne terjeszkedj házam táján. Nem törődöm, nem törődöm most illatoddal. Mert nekem, mert nekem két-három bánatom van. Ebben a kólóban, ebben a kólóban három leányt dicsérnek. Elsőt dicsérik, elsőt dicsérik, hogy mindenkihez jó. Másodikat dicsérik, másodikat dicsérik, hogy rokonaihoz jó, Harmadikat dicsérik, harmadikat dicsérik, hogy önmaga jó. Nem azt választjuk, nem azt választjuk, aki mindenkihez jó. De azt' sem, de azt sem, aki rokonaihoz jó. Hanem azt választjuk, hanem azt választjuk, aki önmaga jó.
DRÁVA MENTI HORVÁT HÚSVÉTI DALOK
Весе se . . .
291
Sétál
Énekelte: Szigecsán József né (sz: Szilovics Magdolna, 1907) 1977. Potony
Sece se sece se Mijo nemij о Po tomu po tomu lepim Kosovu Potvara potvara junak divojku Da mu je da mu je stala na nogu Ona se ona se kune preklinja „Tako mi tako mi Boga, Mari je Nisam ga nisam ga vidla od sinoc Kad sinoc kad sinoc kasno navoj noc Kad mi je kad mi je davo jabuku Z vrja je z vrja je slatka medena U srednje u srednje gorka cemerna"
Sétál sétál Mijo, a nem kedves. Ezen, ezen a szép Kosovo mezőn. Átkozza, átkozza a dalia a leányt, Hogy az, hogy az a lábára taposott. Amaz, amaz esküdözik: „Úgy segéljen, úgy segéljen Isten és Mária, Nem láttam, nem láttam este óta. Amikor este, amikor este későn, ezen az éjszakán, Amikor, amikor almát adott. Kívülről, kívülről mézédes. Közepén, közepén epekeserű!"
( 292
BEGOVÁCZ RÓZSA
Urodela
Beérett....
Énekelte: Szigecsán József né (sz: Szilovics Magdolna, 1907) 1977. Potony
Urodela urodela pisana jabuka Koju Ivo koju Ivo skoro zasadijo Nuz nju pala nuz nju pala tanana stazica Po njoj ide po njoj ide Ivo Sejanine Ispala mu ispala mu knjiga iz dzepova Nju je nasla nju je nasla Janica divojka „Da znas Ivo da znas Ivo sto knjiga gorovi Knjiga véli knjiga véli de se Ivo zeni" „Spravljaj ruvo spravljaj ruvo Janica divojka Spravljaj ruvo spravljaj ruvo ako li ga nemas" „Men' se ruvo men' se ruvo na tri strane spravlja Jedno sprav'ja jedno sprav'ja moje majke majka Drugo sprav'ja drugo sprav'ja moja mila majka Trece sprav'jam trece sprav'jam ja divojka sama Koje sprav'ja kője sprav'ja moje majke majka Ono cemo ono cemo svatom podejiti Koje sprav'ja kője sprav'ja moja mila majka Ono cemo ono cemo rodom podejiti Koje sprav'jam kője sprav'jam ja divojka sama Ono cemo ono cemo mi dvoje derati"
Beérett, beérett a hímes alma, Melyet Ivo, melyet Ivo nemrég ültetett. Mellé esett, mellé esett egy keskeny ösvény. Rajta megy, rajta megy Ivo, az ültető. Kiesett, kiesett zsebéből a könyv. Ezt megtalálta, ezt megtalálta Janica leány: „Ha tudnád, Ivo, ha tudnád, Ivo, mi áll a könyvben!'? A könyv írja, a könyv írja, hogy Ivo nősül." „Készítsd ruhád, készítsd ruhád, Janica leány, Készítsd ruhád, készítsd ruhád, ha még nem lenne készen!' „Nekem ruha, nekem ruha három helyen készül. Egyet készít, egyet készít anyám anyja. Másikat készíti, másikat készíti az én kedves anyám, A harmadikat, a harmadikat magam készítem. Amit készít, amit készít az anyám anyja. Azt elosztjuk, azt elosztjuk a násznép között. Amit készít, amit készít az én kedves anyám. Azt elosztjuk, azt elosztjuk a rokonok között. Amit én, amit én készítek magam. Azt mi, azt mi ketten szaggatjuk el."
DRÁVA MENTI HORVÁT HÚSVÉTI DALOK
Sava je se zamutila Énekelte: Fenyvesi Ferencné
...
Felkavarodott
293
a Száva vize
...
(sz: 1912), Fucskár Józsefné (sz: 1917), Romolicz Andrásné (sz: 1920) 1978. Lakócsa
Sava se je zamutila zamutila Sava se je Do dve seke kupale se kupale se do dve seke Mandalena i Marija i Marija Mandalena Mandalena preplivala preplivala Mrtva Mara progovara progovara mrtva Mara „Mandalena seko moja seko moja Mandalena Ne kazuj mi majki mojoj majki mojoj ne kazuj mi Da sam se ja udomila udomila da sam se ja Dva mi brega dva devera dva devera dva mi brega A vodica svekrvica svekrvica a vodica Mandalena seko moja seko moja Mandalena Pozdravi mi ocka moga ocka moga pozdravi mi Nek ne fata sitnu ribu sitnu ribu nek ne fata Ufa tit ce telo mo je telő mo je ufatit ce"
Felkavarodott
a Száva vize, a Száva vize,
felkavarodott. Két nővér fürdött benne, fürdött benne, két nővér, Mandaléna és Mária, és Mária. Mandaléna Mandaléna átalúszta, átalúszta, Megszólal a halott Mara, halott Mara, megszólal a : „Mandaléna, én nővérem, én nővérem, Mandaléna, Ne mondd meg az anyámnak, az anyámnak, nem mondd meg, Hogy én férjhez mentem, férjhez mentem, hogy én . . . Két vőfélyem a két part, a két part, két vőfélyem . . . , A víz pedig az anyósom, az anyósom, a víz pedig . . . Mandaléna, én nővérem, én nővérem, Mandaléna, Apámat is üdvözlöm, üdvözlöm, apámat is . . . Apró halat ne fogjon, ne fogjon, apró halat. Mert testemet fogja meg, fogja meg, mert testemet."
294
BEGOVÁCZ RÓZSA
Prsten zvekne
goru
jekne
Gyűrű csendül, a hegyen
visszhangzik
Énekelte: Fenyvesi Ferencné (sz: 1912), Fucskár Józsefné (sz: 1917), Romolicz Andrásné (sz: 1920) Dallama: lásd „Sava se je zamutila . . . " 1978. Lakócsa
Prsten zvekne goru jekne za novog grada Al iz grada na bor pada za novog grada „Udajte nje ne drz'te nje za novog grada Dok nje sise ne prevare za novog grada I junaki ne ostave za novog grada" Prsten zvekne goru jekne za novog grada
Gyűrű csendül, a hegyen visszhangzik, az új városért. De a várból a fenyőre esik, az új városért. „Adjátok férjhez őket, ne tartogassátok őket az új városért. Míg a mellük rá nem szedi őket, az új városért És a vitézek el nem hagyják őket." az új városért. Gyűrű csendül, a hegyen visszhangzik, az új városért.
295
DRÁVA MENTI HORVÁT HÚSVÉTI DALOK
Sto se peli
Mitől himbálódzik
zaleluja
az
üröm..
Énekelte: Tóth Jánosné (sz. Szilovics Magdolna, 50 éves) 1979. Potony
Sto se peli
zaleluja, zaleluja
sto se peli Nit od sunca nit od vetra nit od vetra nit od sunca Vec od suza divojacki divojacki vec od suza Divojacki i momacki i momacki divojacki Sto nju bijes kurvin sine kurvin sine sto nju bijes Vec u dvoru majkinomu majkinomu vec u dvoru АГ kakvu ti postelj nosi postelj nosi al' kakvu Nisu ti nju gradi vredni gradi vredni nisu ti nju АГ kakvu ti ski inj u nosi skr inj u nosi аГ kakvu ti Nisu ti nju konji vredni konji vredni nisu ti nju АГ kakva je sama lepa sama lepa аГ kakva je Nije ti nju glava vredna glava vredna nije ti nju
Mitől himbálódzik az üröm, az üröm, mitől himbálódzik? Nem is naptól, nem is széltől, nem is széltől, nem is naptól. Hanem leánykönnyektől, könnyektől, hanem leány . . . Leányokétól és legényekétől, és legényekétől, leányokétól. Miért vered, kurva fia, kurva fia, miért vered? Már az anyja udvarában, udvarában, már az anyja . . . Csak milyen ágyat visz neked, ágyat visz neked, csak milyen? . . . Váraid nem méltók hozzá, méltók hozzá, váraid nem. De milyen szökrönyt visz neked, szökrönyt visz neked, de milyen . . . ? ! Lovaid nem méltók hozzá, méltók hozzá, lovaid nem. És amilyen szép önmaga, szép önmaga, és amilyen . . . Fejed őt meg nem érdemli, meg nem érdemli, fejed őt.
296
BEGOVACZ RÓZSA
Cmilj divojke
posijale ..
Szalmavirágot
vetettek
a
leányok...
Énekelte: Fenyvesi Ferencné, (sz. 1910), Fucskár Józsefné (sz. 1917), Romolicz Andrásné (sz. 1920) 1978. Lakócsa
Cmilj divojke
posijale posijale
cmilj divojke Cuvalo ga redom selo redom selo cuvalo ga Red je doso na junake na junake red je doso "Oj, junaci katanaci katanaci oj, junaci Mené puno naberite naberite mené puno U kolo me ponesite ponesite u kolo me Devojkama me dejite me dej ; te devojkama Devojke me lepő nose lepő nose devojke me Vazdak danák za vuvetom za vuvetom vazdak danák Kad u vecer doma dojdu doma dojdu kad u vecer Mené metnu u casicu u casicu mené metnu One mislu da ja vanem da ja vanem one mislu A ja cvece bol je cvatem nego vanem bol je cvatem
Szalmavirágot vetettek a leányok vetettek a leányok szalma virágot Sorban őrizte a falu azt a falu azt sorban őrizte Sor került a vitézekre a vitézekre sor került „Ó vitézek katonák katonák ó vitézek Belőlem sokat szedjetek sokat szedjetek belőlem És a kólóba vigyetek vigyetek és a kólóba Engem leányoknak adjatok leányoknak adjatok engem A leányok szépen viselnek szépen viselnek a leányok Egész nap a fülük mögött a fülük mögött egész nap Este mikor hazajönnek hazajönnek este mikor Engem pohárkába tesznek pohárkába tesznek engem Azt hiszik, hogy hervadok hogy hervadok azt hiszik De én virág jobban nyílok, mint hervadok jobban nyílok, mint hervadok de én virág
DRÁVA MENTI HORVÁT HÚSVÉTI DALOK
Snasicama ne dejite ne dejite snasicama Snasice me mrsko nose mrsko nose snasice me Vazdak danák za pojasom za pojasom vazdak danák Kad u vecer doma dojdu doma dojdu kad u vecer Mené malom cedu dadu cedu dadu mené malom Cedo z menőm kucu mete kucu mete cedo z menőm One mislu da ja cvatem da ja cvatem one mislu АГ ja cvece bo'je vanem nego cvatem bo'je vanem"
Menyecskéknek ne adjatok ne adjatok menyecskéknek A menyecskék csúnyán viselnek csúnyán viselnek a menyecskék Egész nap az övükben az övükben egész nap Este mikor hazajönnek hazajönnek este mikor Engem kis gyermeküknek adnak gyermeküknek adnak engem kis Gyermekük a szobát sepri velem sepri velem gyermekük a szobát Azt hiszik, hogy virágzóm hogy virágzóm azt hiszik De én virág jobban hervadok, mint virágzóm jobban hervadok, mint virágzóm de én virág"
297
BEGOVÁCZ RÓZSA
238
Zenio se ban Ivane ... Énekelte: Pavlekovics Márkné
Nősült Iván
bán...
(Potonyban született, jelenleg Tótújfaluban él) 1977. Tótújfdlu
Zenij о se ban Ivane, ban Ivane zenij о se Dal'ku ljubu isprosijo isprosijo dal'ku ljubu Preko onog sivog morja sivog morja preko onog Kad su isli po divojku po divojku kad su isli Могje bilo ravno z bregom ravno z bregom morje bilo Med sebom se domenuju domenuju med sebom se Ko ce morje preplivati preplivati ko ce morje Preplivat ce ban Ivane ban Ivane preplivat ce Zajavuce divojcica divojcica zajavuce Al njoj kaze ban Ivane ban Ivane al njoj kaze „Ne plasi se divojcica divojcica ne plasi se Ja eu morje preplivati preplivati ja eu morje" Kad je doso do pol morja do pol morja kad je doso
Nősült Iván bán, Iván bán nősült. Messzi szeretőt kéretett ki, kéretett ki messzi szeretőt. Azon a szürke tengeren túlit, tengeren túlit, azon a szürke . . . Amikor mentek a leányért, a leányért, amikor mentek . . . A tenger a parttal volt egyenlő, volt egyenlő, a tenger a p a r t t a l . . . Tanakodnak egymás között, egymás között tanakodnak. Ki ússza át a tengert, át a tengert ki ússza? Átússza Iván bán Iván bán, átússza. Feljajdul a leány, a leány feljajdul. Mondja neki bán Iván, bán Iván mondja neki: „Ne tarts rossztól, leány, rossztól leány ne tarts! Én a tengert átúszom, átúszom én a tengert!" Amikor a fél tengerig ért, tengerig ért, amikor a f é l . . .
DRÁVA MENTI HORVÁT HÚSVÉTI DALOK
299
Csak a tolla látszott kicsit, látszott kicsit csak a tolla. De amikor a parthoz ért, parthoz ért, de amikor a . . . Belefulladt Iván bán, Iván bán belefulladt. Feljajdult a leány, a leány följajdult: „Jaj nekem, kedves anyám, kedves anyám, jaj nekem! De hova is menjek én, menjek én, de hova is? . . . Ha az ő anyjához megyek, anyjához megyek, ha az ő . . . Az ő anyja azt mondja majd, azt mondja majd az ő anyja: „Menyem van, de nincsen fiam, de nincsen fiam, menyem van." Ha az én anyámhoz megyek, anyámhoz megyek, ha az én . . . Anyám nekem azt mondja majd, azt mondja majd anyám nekem: „Leányom van, de vejem nincsen, de vejem nincsen, leányom van."
Malo mu se perje vidlo per je vidlo malo mu se Kad je doso pókraj mórja pókraj mórja kad je doso Zatopi se ban Ivane ban Ivan-2 zatopi se Zajavuce divojcica divojcica zajavuce „A joj meni majko moja majko moja a joj meni Al kamo eu i ja poci i ja poci al kamo cu Ako idem к njegvoj majki к njegvoj majki ako idem Njegva ce mi majka reci majka reci njegva ce mi Snaju imam sina nemam sina nemam snaju imam Ako idem mojoj majki mojoj majki ako idem Moja ce mi majka reci majka reci moja ce mi Cerku imam zeta nemam zeta nemam cerku imam"
ADATKÖZLÖK Drávasztára Matoricz József né (Dudás Ilona) szül.: 1933 Tenke Gáborné (Pedrovácz Rozália), 1923 Szilovics Márkné (Horváth Klára), 1907 Lakócsa Fenyvesi Ferencné (Darabos Rozália), 1912 Fucskár József né (Darabos Magdolna), 19177 Kovácsevics Györgyné (Hajós Magdolna), 1918 Pataki Istvánné (Hajós Rozália), 1916 Romolicz Andrásné (Darabos MáriaJ7 1920 6 Villányi Józsefné (Horváth Magdolna), 1916 Potony Begovácz Márkné (Szilovics Rózsa), 1927
Szigecsán Józsefné (Szilovics Magdolna), 1907 Szilovics Györgyné (Szilovics Katalin), 1901 Szilovics Józsefné (Vucseta Katalin), 1930 Tó h Jánosné (Sz;lovics Magdolna), 1929 Szentborbás Borbás Mihályné (Gulyás Ilona), 1915 Dudás Györgyné (Kovács Anna), 1910 Fülöp Józsefné (Borbás Anna), 1915 Molnár Ambrusné (Borbás Ágnes), 1933 Tótújfalu Pavlekovics Márkné (Szilovics Ágnes), 1912 Petrinovics Györgyné (Poszovácz Mária), 1923 Poszovácz Jánosné (Borbás Anna), 1902