XVIII. évfolyam, 25. szám 2025. augusztus 22.
Barackos túrótorta
HOZZÁVALÓK:
Kekszes alap:
• 150 g kekszmorzsa (enyhén sós-vajas keksz)
• 80 g vaj (olvasztva)
• 1 evőlanál barna cukor
Túrókrém:
• 500 g tehéntúró
• 100 g joghurt
• 200 g porcukor
• 1 teáskanál vanília kivonat
• 1 citromból nyert citromhéj
• 100 ml habtejszín (meleg)
• 7 db lapzselatin (hideg vízbe beáztatva, majd kinyomkodva)
• 8 db nektarin (ebből 4 darab zseléhez kell)
• 3 evőkanál vaj (olvasztott)
• 1 citromból nyert citromlé Barackzselé:
• 4 db nektarin
• 2 evőkanál barna cukor
• 1 citromból nyert citromlé
• 4 g lapzselatin
(hideg vízbe beáztatva, majd kinyomkodva)
ELKÉSZÍTÉS:
Kekszes alap:
1. Egy 20 cm-es rugós tortaforma alját és oldalát sütőpapírral kibéleljük.
2. Aprítógépbe tesszük a kekszeket és a barna cukrot, és az egészet finom, homokszerű állagúra daráljuk. Hozzáadjuk az olvasztott vajat a robotgéphez, és összekeverjük a kekszmorzsával.
3. Belenyomkodjuk a morzsát a tortaforma aljába egy kanál segítségével.
4. Hűtőbe tesszük dermedni, addig elkészítjük a tölteléket.
Túrókrém:
1. A nektarin, a tejszín és a zselatin kivételével robotgéppel mindent keverjünk össze egy nagy tálban.
2. A nektarinok héját vékonyan irdaljuk be, majd forrázzuk le őket (így könnyedén lejön a héjuk). Pucoljuk meg, és magozzuk ki a csupasz barackokat. Végül négy darabot vágjunk apró kis kockákra, a másik négyet tegyük félre.
3. Melegítsük fel a tejszínt, és adjuk hozzá a beáztatott, kinyomkodott zselatinlapokat. Kavargassuk addig, amíg a zselatin megolvad, majd az egészet öntsük hozzá a túrós keverékhez. Adjuk hozzá a felkockázott barackokat is, majd jól keverjük el az egészet, és borítsuk a kekszes alapra.
4. Hűtőben dermesszük legalább egy-két órát.
Barackzselé:
1. A nektarint, a cukrot és a citromlevet turmixoljuk le, majd mikróban egy perc alatt forrósítsuk fel ezt az elegyet. Adjuk hozzá a beáztatott, kinyomkodott zselatinlapokat. Kavargassuk addig, amíg a zselatin megolvad, majd az egészet öntsük rá a kidermedt túrótorta tetejére, és egyengessük el szépen.
2. Tegyük a tortát 3-4 órára a hűtőbe, mielőtt felvágnánk. Tálalás előtt dekoráljuk a tetejét friss gyümölcsökkel és mentával. Jó étvágyat!
Nincsenek
hajók
vagy halak a Fekete-tenger közepén
Miért hívják ezt „európai Bermuda-háromszögnek”?
Biztosan sosem figyeltél fel a Fekete-tenger egy érdekes jellegzetességére, mégpedig arra, hogy a közepén nincs hajóforgalom. Elég, ha rápillantasz egy interaktív térképre, ami mutatja a hajóforgalmat és az összes regisztrált hajó helyzetét, hogy meggyőződj róla: ez nem mítosz, nem kitaláció, nem „összeesküvés-elmélet”.
Láthatod, hogy a partok mentén tele van a tenger a legkülönbözőbb rendeltetésű hajókkal. De a közepén „tátong egy lyuk”, ami a legkülönbözőbb gondolatokat veti fel. Figyelembe véve, hogy a Fekete-tenger sok európai kedvelt nyaralóhelye, ez az „üresség” aggodalomra ad okot. Például, amikor a netezők elkezdtek erre a jelenségre felfigyelni, az interneten a legkülönfélébb kellemetlen pletykák kezdtek terjedni: kezdve valamilyen ősi civilizáció maradványaitól, amiket a hatóságok nem engednek megtekinteni, vagy hogy valami egészen különleges szuperfegyver van elhelyezve ezen a területen.
A Fekete-tenger felépítésének sajátosságai
A Fekete-tenger korántsem olyan nyugodt belvíz, mint amilyennek első pillantásra tűnhet. A boldog partokon kinyújtózhatsz és élvezheted az élet melegét és nyugalmát. A hajóskapitányok számára azonban a Feketetenger tele van veszélyekkel: sekély vizekkel, homokpadokkal, nagy mélységekkel, erős áramlatokkal és még „rejtett örvényekkel” is – amikor a hajó „ívben” kezd haladni, és letér a pályájáról, mert az áramlat ezen a helyen nagy kört kezd alkotni (ezért szabad szemmel láthatatlan).
Persze a partok mentén is van bőven veszély/akadály, de a Fekete-tenger közepe ilyen tekintetben egy valódi „kincsesbánya”, hiszen kijut benne bőven az imént felsorolt veszélyek mindegyikéből. Ettől függetlenül persze, át lehet kelni rajta (egyetlen hajózással foglalkozó ember sem használná az „átúszni” kifejezést). De minek kockáztatni, minek a nehézségekkel küzdeni és veszélybe sodorni a legénységet, amikor vannak olyan útvonalak, amelyek biztonságosan járhatók?
A Fekete-tenger középső részének sajátosságai
A racionális okok ellenére a Fekete-tenger közepén vannak olyan rejtélyek is, amelyek zavarba ejtik a tudományos közösséget. Például a legtöbb örvény a középpontban, méretétől függetlenül, az óramutató járásával ellentétes irányban forog. Egyes örvények olyan nagyok, hogy különálló gyűrűs áramlatokról beszélhetünk ebben a régióban. És ez annak ellenére van így, hogy a legtöbb „standard” áramlatot itt kizárólag a „szélrózsa” szabályozza.
A Fekete-tenger közepe teljesen biztonságos a „szilárd akadályok” szempontjából – nincsenek zátonyok, szigetek és nagy tárgyak. A halászat sem túl kedvelt errefelé, mivel bebizonyosodott, hogy a nagy halrajok is szeretik elkerülni ezeket a területeket.
És nem mellesleg, a Fekete-tengerben nagyon mély víz. 100 méternél mélyebben pedig nehéz bármilyen életet találni. Csak baktériumcsoportok vannak, amelyek nem félnek az iszapos fenék közelében „uralkodó” hidrogén-szulfidtól.
„Húzóáramlatok” és feláramlások Nagyon tetszik a tengerészek szlengje. Van benne valami „nem evilági” – zord, tesztoszteronnal teli, gázolaj és tengeri hullám szagú. Ezért itt az ideje, hogy beszéljünk néhány specifikus dologról, amelyek jelen vannak mind a Fekete-tenger közepén, mind a Föld legtöbb más tengerében és víztömegében. Például a „húzóáramlatok” – veszélyes, hirtelen, kiszámíthatatlan áramlatok, amelyekre a fekete-tengeri hajósok gyakran panaszkodnak. A „húzóáramlatok” tulajdonságait magában a névben is felfedezheted – a hajót mintegy oldalra „húzza”, és ha elbambulsz, és nem korrigálod az irányt, annyira letérhetsz az útról, hogy beleütközöl valamilyen víz alatti zátonyba, vagy akár zátonyra is futhatsz.
A „húzóáramlatok” különösen gyakran jelentkeznek a kaukázusi partoknál. Ott változik leggyakrabban a szélrózsa, és a legkiszámíthatatlanabbul.
A feláramlások is áramlatok. De nem vízszintesek, hanem függőlegesek. A nagy hajóknak általában nem jelentenek akadályt (bár az egyik elmélet szerint a hajók Bermudaháromszögben történő gyakori eltűnését épp a feláramlások magyarázzák). A Fekete-tengerben is sok a függőleges áramlat. És sok helyi „tengeri” legenda szól arról, hogy egy szerencsétlen halászhajó hogyan nem tért vissza a tengerről, és tűnt el a víz alatt, amikor elnyelte ez a pusztító természeti erő. De ezek nélkül is van elég probléma. Például a legnagyobb örvényeket a bolgár partoknál észlelik – ott a körkörös vízáramlat átmérője eléri az 50 vagy annál is több kilométert.
Ráadásul az erejük akkora, hogy a legmodernebb motorok/hajócsavarok sem mindig bírnak velük.
Alternatív „Bermuda-háromszög” Az összeesküvés-elméletek egyes rajongói különleges statisztikát vezetnek – feljegyzik a Fekete-tenger térségében eltűnt kis és nagy hajókat. Természetesen a hajóépítési technológiák fejlődésével az elmúlt 100-200 évben gyakorlatilag nem történtek balesetek, de amikor az Orosz Birodalom még csak éppen elkezdte benépesíteni ezt a régiót, a Fekete-tenger közepén nemcsak halászhajók, hanem nagy hadihajók is eltűntek. Egyes teoretikusok szerint a Fekete-tenger közepe kiváló alternatívája a Bermudaháromszögnek.
Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy itt teljesen váratlanul is kialakulhat vihar, amely könnyen „szétszedheti” a tökéletlen fahajót. Egyébként a legnagyobb mélység éppen itt található – ez egy közismert tény. És a mélység olyan nagy, hogy gyakorlatilag lehetetlen meghatározni, hogy hány hajó fekszik most az „európai Bermuda-háromszög” alján – rég egybeolvadtak a szurdokos és dombos tengerfenék domborzatával.
De sok tudós teljesen jogosan úgy véli, hogy éppen ezen a helyen található „az ígéret földje” minden régész számára – a hajózás ugyanis itt már azóta zajlott, hogy az emberiség elsajátította a hajóépítést, és elindult felfedezni a vizeket. Az elsüllyedt hajók többsége pedig a legértékesebb árukat, például aranyat és ezüstöt szállított eladásra.
A pompeji kőtestek valójában nem megkövült emberi maradványok... De akkor vajon mik?
Mindenki hallott már az időszámításunk szerint 79 októberében, a Vezúv kitörése miatt elpusztult ókori városról, Pompejiről. A területet mára feltárták, a világörökség része lett, és évente több mint két és fél millió turista keresi fel.
A vastag vulkáni hamu és kőtörmelék alatt rengeteg használati tárgy, ház és egyéb helyiség maradt fenn, ám Pompeji kétségkívül leghatásosabb látnivalói az emberi alakú kőtestek. Ezek azonban nem emberi maradványok, nem ókoriak, és még csak nem is kőből vannak.
Pompejiben sétálva, a kőtesteket figyelve végigfut az ember hátán a hideg: micsoda szenvedésen mehettek keresztül azok a szerencsétlen lakosok, akiket elevenen betemetett a forró láva. Csakhogy ez a gondolatmenet két ponton is hibádzik: egyrészt, mire a láva elérte a várost, minden ott tartózkodó halott volt a mérges gázok miatt, másrészt azok a megkövesedett testek nem a forró láva által ellepett emberi maradványok.
De még mielőtt valaki csalást kiáltana, szögezzük le, hogy nem ízléstelen marketingfogásról van szó.
„Az igazság az, hogy ezek valójában egyáltalán nem emberi testek. Csupán egy okos régészeti ötlet következményei az 1860-as évekből” – írta a BBC Magazine-nak Mary Beard történész, a Cambridge-i Egyetem professzora. A XIX. századi ásatások során ugyanis a régészek furcsa üregeket vettek észre, amelyek olykor emberi maradványokat is tartalmaztak.
És hogy mik voltak ezek a különös vájatok? Pompeji lakóinak valódi „testei” – pontosabban azoknak a helye.
A láva ugyanis tényleg befedte a holttesteket és meg is kövesedett körülöttük, ám az emberi hús, a belső szervek és a ruhák a másfél ezer év alatt lebomlottak, és csak egy üreg maradt, ami a testük pontos formáját őrizte meg – gyakorlatilag ezek negatív lenyomatok az egykori lakosok holttesteiről.
És hogy mi közük ezeknek a lyukakhoz a kiállított kőtestekhez? A XIX. századi régészeknek is eszükbe jutott már, hogy ezek a vájatok egyfajta öntőformaként funkcionálhatnak, és ha a lyukakat feltöltik gipsszel, akkor pontos másolatot kapnak a testről. Összefoglalva tehát a kőtestek nem ókoriak, nem emberi testeket látunk, amelyeket örökre fogságba ejtetett a láva, és még csak nem is kőből vannak. Lenyomatok csupán, amelyek viszont valóban egykor élt, igazi emberek alakjait mutatják. A mai technológia révén pedig úgy tudnak ilyen öntvényeket készteni, hogy nem roncsolják a „formát”, tehát egy testformából többet is ki tudnak önteni – amit meg is tettek, így lehetséges, hogy ilyen sok kőtestet lehet látni ma Pompejiben.
A történészprofesszor szerint ez nem probléma, sőt. A második világháborúban ugyanis több mint százhatvan bombát dobtak le a területre, ezzel jóformán majdnem mindent elpusztítva, amit addigra helyreállítottak Pompejiből.
„Őszintén szólva, egy romhalmaz volt. Ami most látható, az az újjáépítés újjáépítése” – mondja Beard.
„Nem vádolok senkit »hamisítással«” – teszi hozzá a professzor. Inkább a modern restaurátorok és az eredeti, római kori építők közös munkájának eredményének tekinti a mai Pompejit. Hangsúlyozza, hogy ez nem teszi kevésbé lenyűgözővé vagy hiteltelenné a történteket – a testek csak segítenek megmutatni, mi történt 79 októberében egy egész várossal.
Grönland miért sziget, Ausztrália pedig miért szárazföld?
Ha ránézünk egy térképre, Grönland és Ausztrália nagyjából ugyanakkora méretűnek tűnik, sőt, Grönland talán még nagyobb is.
Ennek ellenére Grönland mégis csak egy sziget, míg Ausztrália egy különálló kontinens. Miért ez az igazságtalanság?
Valójában minden így igazságos, és erre 3 okunk is van.
Méretek
Grönland és Ausztrália látszólagos méretegyezősége csak annak köszönhető, hogy Grönland sokkal közelebb van a pólushoz, mint Ausztrália. Minél közelebb vagyunk a sarkokhoz, annál jobban torzulnak a valós méretek a térképen, mivel a Földünk ellipszis alakú. Ezt könnyű megérteni, ha lehúzzuk egy narancs héját, és megpróbáljuk kiteríteni az asztalon.
Ha összehasonlítjuk Grönland és
Ausztrália valós területét, kiderül, hogy Grönland majdnem négyszer kisebb, mint Ausztrália – a bolygónk legkisebb kontinense (2 millió km² a majdnem 8 millió km²-rel szemben). Ez egy nyomós érv, de nem ez a legfontosabb. Geológia
A méret, bár számít, sokkal nagyobb szerepet játszik és logikusabb magyarázatot ad Grönlandnak az Észak-Amerikai litoszféralemezhez való tartozása. Ha Grönland, Ausztráliához hasonlóan, egy különálló lemezen helyezkedne el, akkor valószínűleg külön kontinensnek tekinthetnénk, de… nem ez a helyzet. Azért a geológiával kapcsolatban akad néhány zavarba ejtő kérdés. Például Oroszország távol-keleti része és Japán egy jelentős része, amelyek úgy tűnnek, hogy Eurázsiához tartoznak, geológiai
szempontból valójában Grönlandhoz hasonlóan, az Észak-Amerikai litoszféralemezen fekszenek. India pedig ugyanazon a lemezen található, mint Ausztrália, annak ellenére, hogy szintén Eurázsiának tűnik. Bár néha az IndoAusztrál lemezt két részre osztják: az indiai és az ausztrál lemezre.
De ez még nem minden. Van még egy fontos ok, amiért Grönlandot nem tekintjük külön kontinensnek.
Sajátosságok
Ha megnézzük Grönland lakóit, sem a növény-, sem az állatvilág, sem az őslakosok nem különböznek a szomszédos szigetek lakóitól. Grönland őslakosai egy nagy etnikai csoporthoz, az eszkimókhoz tartoznak. A növényés állatvilág pedig ugyanolyan, mint például a Baffin-szigeten vagy Kanada északi részén.
Ausztráliában viszont az őslakosok, akik az európaiak érkezése előtt éltek ott, különböztek a többi etnikai csoporttól. Az állatokról és növényekről nem is beszélve – Ausztráliában rengeteg olyan élőlény található, amely sehol máshol a világon nem fordul elő. Gondoljunk csak a legismertebbekre: a kengurukra és más erszényesekre. Szóval, bárhogy is nézzük, nincs hiba abban a logikában, miszerint Ausztrália egy kontinens, Grönland pedig csak egy sziget, bár tény, hogy a legnagyobb.
A Dalmand Zrt. Középhídvég munkavégzési hellyel pályázatot hirdet
MEZŐGAZDASÁGI GÉPSZERELŐ munkakörben
Téged keresünk, ha: Géplakatos, gépszerelő-és karbantartó képesítéssel rendelkezel, autóvillamosságban szerzett tapasztalat/ végzettség birtokában vagy, mezőgazdasági műszaki területen szerzett tapasztalattal rendelkezel.
Előnyt jelent, ha: Gépi forgácsoló végzettséggel rendelkezel
Amit nyújtunk: Biztonságot és megbecsülést, fiatalos, lendületes csapatot, hosszú távú munkalehetőséget, bejelentett, stabil, biztos állást, valamint versenyképes jövedelmet és juttatásokat.
Jelentkezz még ma!
Jelentkezés a Denes.Palko@dalmand.bonafarm.hu e-mail címen vagy a következő telefonszámon: +36706519902
Sertéstelepi dolgozó munkakörben.
Elvárások: befejezett általános iskolai végzettség, elkötelezettség az állatok iránt, valamint jó teherbíró képesség. Amit nyújtunk: versenyképes alapbért és cafetériát, biztonságot és megbecsülést, hosszú távú munkalehetőséget, bejelentett, stabil, biztos állást.
Pályakezdők jelentkezését is várjuk, jelentkezz még ma!
Jelentkezés a Karrier.Mezogazdasag@bonafarm.hu e-mail címen vagy a következő telefonszámon: +36304145620
ASZFALTOZÁS, BETONOZÁS ORSZÁGOSAN.
TEL.: 06-70/556-77-24
EGYÉB
Hagyatéki tárgyak, festmények, porcelánok, karórák, tört aranyezüst felvásárlás kimagasló áron. Akár házhoz is megyünk. 0670/291-2414
SZOLGÁLTATÁS
Vállalom kőműves szakmában mindenféle kisebb-nagyobb munkálatait, legyen szó teljes lakásfelújításról. +3670/157-5043
ÁCSMUNKA, TETŐFEDÉS, cserepeslemezelés, trapézlemezelés, tetőjavítás, cserépfedés, ereszcsatornázás, lapostető-szigetelés, SOS egyéb javítások! KEDVEZMÉNY 30% 2025.09.15.-ig. 06-20-977-2731
Lomtalanítást, hagyaték felszámolást vállalok. Hétvégén is. Tel. 0630/294 2733
Redőnyjavítás, gurtnicsere, akár ma! Cégeknek is! Nyugdíjasoknak kedvezmény!
Kőművesmester vállal 50 km-es vonzáskörzetben régi és új családi házak felújítását. Kőműves-ács: vizes-salétromos, penészes falak megszüntetése, repedt-süllyedt falak helyreállítása, tetőszerkezet építése, javítása, beázása, kúpolása, kémények javítása, homlokzatszigetelés, fürdőhelyiségek átalakítása. Kerítések építése, javítása. Mindenféle külső-belső felújítást vállalok A-Z-ig. Sitt elszállítás. Ingyenes felmérés. 25% kedvezménnyel 2025.08.07.-09.31-ig!
Tel.: +3670/170-5930
ÁCSMUNKA, komplett tetőkészítés, tetőjavítás, bádogos munka, Lindab-lemezelés, ereszcsatornázás, széldeszkázás, tetőszigetelés, beázás-javítás, kúpkikenés. KEDVEZMÉNY 30% 2025.09.15.ig. 06-30-550-0768
Tetőfedő mester vállal bádogos, ácsmunkát, cseréplemez átrakást, cseréplécezést, kisebb tetőjavítást, lapostető szigetelést anyaggal együtt is. Ingyenes felmérés, azonnali kezdés. Telefon: +3620/240-1572
Tetőfedést , kisebb javításokat, bádogozást, ereszcsatornázást, széldeszkázást, teraszkészítést, lapostető szigetelést, kúpcserép kikenést, Lindab-lemezelést, S.O.S. munkákat vállalok. 30% engedmény, augusztus 31-ig. Telefon: (0630)139-3271
Ács, tetőfedő, bádogos munkák, régi palatető felújítás, teljes tetőfelújítás, vihar okozta kárelhárítás. Cserepeslemez akció, 10% kedvezmény szeptember végéig. +36301640793
ÁLLÁS
Németországi betanított vasipari munkára keresünk munkatársakat, nyelvtudás nem szükséges. Ingyenes szállással. Érdeklődni: 20/275-79-32 Velence- Acél Kft
Németországba keresünk Géplakatos munkatársakat, nyelvtudás nem szükséges. Ingyenes szállással. Érdeklődni: 20/27579-32 Velence- Acél Kft nagytormási sertéstelepére pályázatot hirdet
Péter: 06-20/357-9502
TETŐFEDŐ , ÁCS, BÁDOGOS: cserepeslemezelése, ereszcsatornázása akciósan, tetőfelújítása, széldeszkázása, teraszépítése, kúp javítása, SOS javítások. KEDVEZMÉNY 30% 2025.10.30-ig. 06-30-782-0429
Ácsszerkezet, tetőfedő, bádogos munkát vállalunk. Régi és új tető készítése, palatetők javítása, szigetelés, teraszok, garázsok építése. Lindab cserepeslemezt és cserepet kedvező áron, bármilyen tetőre. Szigetelést, festést vállalunk. Saját anyaggal dolgozunk. Ingyenes felmérés, 25% kedvezmény 2025.09.30-ig. Telefon: +3630/697-1114
A Carrbridge Investment Kft.
