










HETI RECEPTAJÁNLATUNK:
Erdei gyümölcsösbabapiskótás szelet

HOZZÁVALÓK:
Alap:
• 200 g háztartási keksz
• tej az áztatáshoz
Erdei gyümölcsös krém:
• 450 g erdei gyümölcs
• 100 g cukor
• 2 cs epres pudingpor
• 400 ml víz
Rétegzéshez:
• babapiskóta
ELKÉSZÍTÉS:
Vaníliás krém:
• 1 cs vaníliás pudingpor
• 350 ml tej
• 80 g cukor
• 200 g mascarpone vagy másmilyen natúr krémsajt
• 1 cs vaníliás cukor
Tetejére:
• 250-300 ml tejszínhab

Grönland miért sziget, Ausztrália pedig miért szárazföld?
Ha ránézünk egy térképre, Grönland és Ausztrália nagyjából ugyanakkora méretűnek tűnik, sőt, Grönland talán még nagyobb is. Ennek ellenére Grönland mégis csak egy sziget, míg Ausztrália egy különálló kontinens. Miért ez az igazságtalanság?
A kekszeket beáztatjuk a tejbe és kitesszük egy előre beállított sütikeretbe vagy tepsi aljába. Elkészítjük a gyümölcsös réteget. A gyümölcsöt kimérjük egy edénybe és hozzáadjuk a cukrot és a víz 3/4-ed részét, majd elkezdjük összefőzni. Amikor már a gyümölcsszemek szétesnek, akkor botmixerrel pürésítjük az egészet.
A maradék vizet elkeverjük a pudingporral és besürítjük vele a gyümölcsös krémet. A kész, még forró gyümölcspudingot a kekszre simítjuk.
A gyümölcsös réteg tetejére babapiskótát teszünk.
A vaníliás krémhez a tejben elkeverjük a pudingport és a cukrokat, majd sűrűre főzzük és kihűtjük. AMikor már teljesen kihűlt vagy csak langyos, akkor elkeverjük benne a mascarponét/krémsajtot és a babapiskóta tetejére simítjuk egyenletesen.
A vaníliás krémre pedig tejszínhabot simítunk. Egy éjszakára hűtőbe vagy hűvös helyre tesszük, majd másnap tálaljuk, amikor a keksz és a babapiskóta is kellőképpen megpuhult.
Jó étvágyat!
Valójában minden így igazságos, és erre 3 okunk is van. Méretek
Grönland és Ausztrália látszólagos méretegyezősége csak annak köszönhető, hogy Grönland sokkal közelebb van a pólushoz, mint Ausztrália. Minél közelebb vagyunk a sarkokhoz, annál jobban torzulnak a valós méretek a térképen, mivel a Földünk ellipszis alakú. Ezt könnyű megérteni, ha lehúzzuk egy narancs héját, és megpróbáljuk kiteríteni az asztalon. Ha összehasonlítjuk Grönland és Ausztrália valós területét, kiderül, hogy Grönland majdnem négyszer kisebb, mint Ausztrália – a bolygónk legkisebb kontinense (2 millió km² a majdnem 8 millió km²-rel szemben). Ez egy nyomós érv, de nem ez a legfontosabb. Geológia
A méret, bár számít, sokkal nagyobb szerepet játszik és logikusabb magyarázatot ad Grönlandnak az Észak-Amerikai litoszféralemezhez való tartozása. Ha Grönland, Ausztráliához hasonlóan, egy különálló lemezen helyezkedne el, akkor valószínűleg külön kontinensnek tekinthetnénk, de… nem ez a helyzet.
Azért a geológiával kapcsolatban akad néhány zavarba ejtő kérdés. Például Oroszország távolkeleti része és Japán egy jelentős része, amelyek úgy tűnnek, hogy Eurázsiához tartoznak, geológiai szempontból valójában Grönlandhoz hasonlóan, az Észak-Amerikai litoszféra-

lemezen fekszenek. India pedig ugyanazon a lemezen található, mint Ausztrália, annak ellenére, hogy szintén Eurázsiának tűnik. Bár néha az Indo-Ausztrál lemezt két részre osztják: az indiai és az ausztrál lemezre. De ez még nem minden. Van még egy fontos ok, amiért Grönlandot nem tekintjük külön kontinensnek.
Sajátosságok
Ha megnézzük Grönland lakóit, sem a növény-, sem az állatvilág, sem az őslakosok nem különböznek a szomszédos szigetek lakóitól. Grönland őslakosai egy nagy etnikai csoporthoz, az eszkimókhoz tartoznak. A növény- és állatvilág pedig ugyanolyan, mint például a Baffin-szigeten vagy Kanada északi részén. Ausztráliában viszont az őslakosok, akik az európaiak érkezése előtt éltek ott, különböztek a többi etnikai csoporttól. Az állatokról és növényekről nem is beszélve – Ausztráliában rengeteg olyan élőlény található, amely sehol máshol a világon nem fordul elő. Gondoljunk csak a legismertebbekre: a kengurukra és más erszényesekre.
Szóval, bárhogy is nézzük, nincs hiba abban a logikában, miszerint Ausztrália egy kontinens, Grönland pedig csak egy sziget, bár tény, hogy a legnagyobb.










Miért nem úszik senki a vízben és miért nincsenek turisták
Chilében, mikor az egész ország gyakorlatilag egy hosszú strand?
Ez az ország hosszabb, mint Európa, és végig tengerpart.
Chile egy nagyon különleges ország. A helyzet azonban az, hogy bármelyik térképet vagy útikalauzt is nyitod meg, sosem fogod megtalálni Chilét a tengerpartjairól és üdülőhelyeiről híres országok között. Ez nagyon meglepő, pláne azért, mivel hasonló méretű tengerpartja van, mint mondjuk Brazíliának vagy Argentínának.
De ha a szomszédos országokban ilyen híresek a strandok, és a világ minden pontjáról vonzzák a turistákat, akkor hogy lehet az, hogy a chilei strandokat kerülik az emberek?
Chile tengerpartjai gyönyörűek, a strandjai azonban mégis üresek Hogy teljesen őszinték legyünk, azért az ország északi részein az Egyenlítő közelében vannak olyan sekély öblök, melyek többé-kevésbé alkalmasak az úszásra, de csak maximum két hónapig évente.
A turisták vonzásához azonban ez kevés, ezért Chilében alternatívaként hatalmas tengerparti úszómedencéket kezdtek létrehozni, hogy vonzzák velük a turistákat. A chilei San Antonio tartományban található Algarrobo városban található például a világ legnagyobb medencéje. A San Alfonso del Mar üdülőhely medencéje 1 kilométer hosszú, 8 hektár a vízfelülete, és 250 millió liter szűrt tengervízzel van feltöltve. Legmélyebb pontján 3,5 méter mély.
A más, hasonló kaliberű medencékkel ellentétben azonban ez nem a gazdag turisták elkápráztatása végett épült, hanem hogy a szegény helyiek és idetévedt turisták legalább tudjanak valahol úszni, ha a tengerben nem lehet.
Na de térjünk vissza ahhoz, hogy miként lehet az, hogy egy gyönyörű, trópusi éghajlatú ország nem közkedvelt tengerparti üdülőhely, és nem mernek vízbe menni az emberek? A válasz a Humboldt-áramlatban keresendő, ami Chile egész partja mentén végigfut. Az Antarktiszról hozott vizet keringető Humboldt-áramlat Dél-Amerika egész nyugati részén végigfut. A jéghideg áramlatok tehát alaposan odavágnak Chile és Peru partjainak, amiknél így még az év legmelegebb időszakában sem melegedik fel a víz 22°C-nál magasabbra, de jellemzően még a 19°C-ot sem érik el a nyári hónapokban. Ennek a meglepő jelenségnek köszönhető többek közt az a tény, hogy az Egyenlítő mentén fekvő Galapagosszigeteket pingvinek lakják, és hogy Chilében még a legmelegebb évszakokban is maximum az őslakosok merészkednek be a tengerbe, de legtöbbször a turistákhoz hasonlóan ők is elkerülik a csapvíz-hideg chilei strandokat. Minden rosszban van valami jó Fontos leszögezni, hogy mint minden rosszban, ebben is van valami jó. A hideg áramlatok miatt a part menti vizek rengeteg oxigént tartalmaznak, ami az intenzív áramlatokkal együtt segít felszínre hozni és kitermelhetővé tenni a tengerben található sót. Chile tengerpartjai emellett különösen gazdag halállománnyal rendelkeznek, ami a tengeri mikroorganizmusok miatt a világ egyik legtermékenyebb halászati területe. Ez az iparág mindig is virágzott és jó bevételt hozott az államnak, így ha a turizmusból nem is feltétlenül, azért a halászatból egész jól fenntartják a gazdaságot.
