FORRÁS HÉVÍZI
2023. február 22. • XII. évfolyam 3. szám
HÉVÍZ VÁROS LAPJA
Még egy cseh sztár is fellépett Először tartottak zenés, táncos asszonyfarsangot a termelői piacon
8. oldal
Fenntarthatóság és önrendelkezés az agráriumban Győztünk az uniós mezőgazdasági forrásokért folytatott küzdelemben – jelentette ki Nagy István agrárminiszter egy hévízi szakmai konferencián, amely előtt Papp Gábor polgármesterrel folytatott négyszemközti megbeszélést. A tárcavezető lapunknak felidézte: a brüsszeli siker hosszú előkészítés, sok tárgyalás és rengeteg munka eredménye, ami oda vezetett, hogy az unió elfogadta Magyarország agrárpolitikai stratégiai tervét, „s ez minden hazai gazdának nagyon jó hír, mert így kiszámítható, biztos támogatás áll rendelkezésre a következő hét évben”. Ez több mint 5300 milliárd forintot jelent mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk számára.
kormány a nemzeti társfinanszírozást a maximális 80 százalékra emelte, vagyis a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló források minden száz forintjából nyolcvanat a magyar állam fizet, emelte ki Nagy István. Ez azt szolgálja, hogy nőjön a magyar gazdák versenyképessége és a hazai élelmiszeripar újra betölthesse azt a szerepet, amit joggal vár el a társadalom, folytatta a tárcavezető, felhívva a figyelmet: a rendszerváltás utáni privatizációs folyamatok során az visszasüllyedt az Maximális mértéken agrárium alapanyagtermelő fázisba, Mindez kiegészül azzal a ami a legalacsonyabb jövestratégiai döntéssel, hogy a delmezőségű szint.
Az agrárminiszter szerint prosperáló, generációváltáson átesett, a mostaninál jóval korszerűbb agráriumunk lesz hét év múlva. Papp Gábor (balról) és Nagy István a konferencia előtt
Önrendelkezés és biztonság A kormány most ezen változtatna, például megfelelő hűtő-, tároló- és feldolgozókapacitások kiépítésével, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ágazatban magasabb hozzáadott értéket érje-
Konferencia a lelkipásztori hivatásról Lapzártánkkor kezdődött a keszthelyi és a hévízi egyházközséget is felölelő Veszprémi Református Egyházmegye háromnapos lelkipásztori konferenciája, amelynek 2020 után ismét a fürdőváros biztosít helyszínt. Péntekné Vizkelety Márta, a hévízi gyülekezet lelkésze lapunknak azt mondta, megtiszteltetés, hogy ismét otthont adhattak e tanácskozásnak, amelyhez hasonló alkalmak a pandémiás években nem voltak. Elárulta, az idei konferencia apropója, hogy 2023 a lelkipásztori hivatás éve
nek el – szögezte le az agrárminiszter, aki szerint mindez fontos az élelmiszer-önrendelkezés és -biztonság miatt is. A másik fontos cél a fenntarthatóság, vagyis a források 40 százalékát arra használják, hogy „olyan környezet vegyen bennünket körül, amelyben jó élni, s majd az unokáink is megfelelő életkörülményeket találjanak” – emelte ki Nagy István.
Precíziós gazdálkodás
Farkas Gergely főtanácsos, dr. Steinbach József püspök és dr. Nemes Pál főgondnok a hétfői pódiumbeszélgetésen a református egyházban, így az előadások, pódiumbeszélgetések a szolgálatot járták körül, annak lelki, teológiai, hitbeli s eg-
zisztenciális kérdéseit vizsgálva. A programról következő számunkban olvashatnak részletes beszámolót. (pá)
Ennek része például számos állatjóléti intézkedés, továbbá az is, hogy sokkal kevesebb növényvédőszert és műtrágyát használjanak a hazai agráriumban, amely a tervek szerint a precíziós gazdálkodás felé mozdul el a következő esztendőkben. Az úgynevezett digitális agrárstratégiában megfogalmazott célok azt segítik elő, hogy kevesebb munkaerővel, illetve vegyszer- és antibiotikum használatával eredményes legyen az ágazat úgy, hogy fenntartható világot
hagyjunk magunk után – fogalmazott az agrárminiszter.
Korszerűbb mezőgazdaság – Reményeim szerint a hét éves ciklus végén egy prosperáló, generációváltáson átesett, megújuló, a mostaninál jóval korszerűbb agráriumunk lesz – szögezte le Nagy István. – Egyik fontos célkitűzésünk, hogy az ágazat jövedelmezőségét 153 százalékra emeljük a mostanihoz képest, az agrárexportot illetően pedig 15 milliárd eurós szintre szeretnénk eljutni, ami szintén 50 százalékos növekedést jelent. Azt is megfogalmaztuk: a fával borított területek aránya 27 százalék legyen. Mindez azt segítheti, hogy megújuló környezetben, fenntartható fejlődés keretében, versenyképes jövedelmet nyújtson a hazai mezőgazdaság, s mindemellett az élelmiszer-önrendelkezésünk is biztosított legyen. (pá)