Page 1


Kedves Alma Mater Tagunk, kedves Olvasónk!

Impresszum

Tartalom

Dr. Görög Márta Alumni ügyekért felelős rektori megbízott

2017-ben továbbra is töretlen lendülettel és hittel munkálkodtunk azon, hogy a Szegedi Tudományegyetem volt-és jelenlegi hallgatói, dolgozói kapcsolatban maradhassanak az Egyetemmel, s akár a távozás után is élvezhessék az egyetemi élet nyújtotta lehetőségeket. Megújult honlapunk még korszerűbben, a lehető legegyszerűbben szolgáltat felületet a volt csoporttársakkal, ismerősökkel való kapcsolattartásra, az SZTE legfontosabb eseményeinek nyomon követésére. Ebben az évben lezajlott két mentorprogramunk is, melyek közül az őszi félévire már külföldi hallgatók is jelentkezhettek, és nagy örömünkre szolgált tapasztalni, hogy milyen nagy érdeklődés mutatkozik részükről a program iránt, hiszen ezzel nagyban hozzájárulhatunk a nemzetközi kapcsolatok kiterjesztéséhez, az SZTE hírnevének öregbítéséhez a nagyvilágban is. Mindemellett elkezdődött a pedagógus nagyköveti rendszerünk kiépítése, a nyár elején pedig ismét megrendezésre került az Alma Mater Weekend, amely idén is kellemes hangulatú, családias légkörben zajlott. A Lejössz a JATÉ-ba? bulin újra összejöhettek a régi barátok, hogy együtt nosztalgiázzanak; a minden évben hagyományosan megtartott Alma Mater Mikuláson pedig egy nagyon izgalmas délutánt tölthettek el a családos alumnusok gyermekeikkel együtt. Ezúttal is köszönjük, hogy továbbra is részesei az SZTE Alma Mater közösségének! Békés karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag, boldog új esztendőt kíván az SZTE Alma Mater!

„Hús-vér problémákat, hús-vér embereket szeretnék bemutatni” – interjú Thuróczy Szabolccsal 2 80 éve tudta meg a szegedi egyetem közvéleménye és a világ: Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas 5 A TIK-ben járt a Mikulás

8

Czakó Gábor elméleti kémikus: „az az eredmény, amit a kutató nem publikál, nem is létezik” 9 Kutatási eredmények 2017

12

22. Őszi Kulturális Fesztivál – összefoglaló

13

TENGERI TEKNŐSÖKKEL ÚSZNI

14

Már működnek az első lézerek a szegedi kutatóintézetben

16

Többgenerációs SZTE-sek

18

Három egykori SZTE-s hallgató kapott Junior Prima-díjat

22

BLOGTÚRA Akaratlan blog

24

GYÖNGYEIM blog

26

Magyarósi Csaba

28

Természetes antibiotikumok - Ködpiszkáló

30

Minőség – versenyképesség – tudomány

33

A hónap Alma Mater tagja körkép

34

Sport Hírek

36

Aranyanyu-díjas Maráz Anikó

37

Irodalmi körkép 2017

38

„A szülők és nagyszülők tudása kincs, amit nem szégyellni, hanem megőrizni kellene” – interjú Székely Annával

40

SZTE 2017

42

Készítették: Bobkó Anna, Gila Adrienn, Korsós Brigitta, Kósa Boglárka, Kovács Zoltán Frigyes, Schwimmer-Tóth Tímea, Újszászi Ilona Felelős kiadó: Prof. Dr. Görög Márta, SZTE Alumni ügyekért felelős rektori megbízott (JATE ÁJTK ’98) SZTE Közkapcsolati Igazgatóság, SZTE Alma Mater 6722 Szeged, Honvéd tér 6. 33-as iroda 62/546 775


„Hús-vér problémákat, húsvér embereket szeretnék bemutatni” – interjú Thuróczy Szabolccsal Az Aranyélet című remake-sorozat rég nem látott sikert hozott a magyar filmpiacra. A sorozat egyik főszereplőjét, a Miklósi Attilát alakító Thuróczy Szabolcsot Magyarország egyik legfoglalkoztatottabb színészeként tartják számon. A József Attila Tudományegyetem jogi karán 1996ban végzett színész telefonon mesélt nekünk munkásságáról és az egyetemi éveiről.

Elvégezted az SZTE jogi karát és már középiskolában is színészkedtél. Miért nem színművészetire mentél, ha már akkoriban is vonzott ez a terület? Akkoriban, aki engem felfedezett, Gaál Erzsébet, azt mondta, hogy nem biztos, hogy passzolna az én világomhoz a Színművészeti Főiskola – és én elhittem neki. Plusz, mivel egyből belekerültem a mélyvízbe, már 19-20 éves koromban játszottam előadásokban. Meg nem is biztos, hogy felvettek volna, talán nem is az a stílusú ember voltam, akire szükségük volt. Már akkor sem voltam igazán befolyásolható. Vagy legalábbis úgy gondoltam. Szegeden esti tagozatra jártam, folyamatosan ingáztam Szolnok, Szeged, Nyíregyháza és Budapest között. Vonaton éltem, meg a színházban, néha az egyetemen. Mennyire volt így nehéz elvégezni az egyetemet? Hát, nem volt könnyű. Azt tudni kell, hogy ez egy ilyen klasszikus történet – az apám ügyvéd volt, a bátyám is jogot végzett Szegeden, így adta magát, hogy jogra menjek. Jó voltam magyarból és történelemből, így bátran belevágtam. Sok problémám és kudarcom volt, de valahogy mindig átvészeltem, felszívtam magam.

Szoktam is mondani, hogy a vonaton, amikor Kisteleknél jártunk, kidugtam a fejem az ablakon és már nem is emlékeztem semmire abból, amiből épp aznap vizsgáztam. Az egyetem után csináltál valamit, ami a joghoz köthető? Semmit, egyetlen momentum sem volt. Aláírtam egy szerződést, amikor lakást vettem, nagyjából ennyi. Soha semmilyen szinten nem vettem részt ebben a munkában. Nem is gondoltam rá soha. Milyen volt Szegeden egyetemistának lenni? Jó volt. Sok szenzációs dolog történt. Ahol több tízezer diák fordul meg, ott van élet is. A JATE Klub, egyetemi bulik, koncertek, Ifjúsági Ház, a szegedi színház… nagyon komoly, jó barátaim voltak ott. Szóval nagyon szerettem Szegeden lenni. A kikapcsolódásom meg az volt, hogy elmentem a Somogyi-könyvtárba és ott olvasgattam. Ha egy kicsit el akartam vonulni, oda bújtam el. Mit olvastál? Élet és Irodalmat, folyóiratokat, Színház és Filmvilágot, mindent, ami érdekelt. Egy huszonéves csávónak, akinek még semmilyen kötöttsége nincs,


aranybányák az ilyen helyek. Olvastam szépirodalmat, filozófiát, mindenfélét. Sosem felejtem el, hogy filozófiát tanultunk az egyetemen is. A transzcendentális appercepcionalitást is vettük Kanttól. Ebbe úgy kicsit belehülyül az ember, hogyha komolyan veszi. Voltak ilyen dolgok. De mondom, nagyon szerettem ott lenni. Jelenleg az egyik legkeresettebb színész vagy Magyarországon. Gyorsan jött ez a siker, vagy inkább egy hosszú folyamat eredménye volt? Nem, nem jött gyorsan. Szeretek kitartani a saját kortárs alkotóim mellett, akikkel dolgozom, és azért, hogy feljebb jussak, valahogy soha nem csaltam vagy hazudtam meg a színházzal együttműködő kollégáimat. Minden úgy szépen lassan jött, lépésről lépésre. Most forrta ki magát a helyzet, ilyen 4-5 éve, amikor már rendszeresen komolyabb feladatokat bíztak rám, és azt gondolták, hogy elbírom ezt a terhet. Na meg, már én is elhiszem magamról.

Nagyon nagy siker övezi az HBO sorozatát, az Aranyéletet, amiben az egyik főszerepet te játszod. Ráadásul hamarosan érkezik a harmadik évad is. Mire számíthatunk ebben? Nyilván erről nem sok mindent árulhatok el. Abban biztos vagyok, hogy egy nagyon impulzív, izgalmas, kicsit talán inkább a kamaradrámára hajazó évad lesz, sok akcióval az előtérben. És hát, csodálatosan megírták a forgatókönyvet az írók. Nagyon elkapták annak a lényegét, amit ez a sorozat meg akar fogalmazni 2017 körül Magyarországról. Szóval nagyon jó lesz, most még forgatjuk januárban és februárban is, és ha minden úgy alakul, akkor jövő ősszel lesz bemutatva.

Az Aranyélet sokak szerint elég jól lefesti a „mai magyar valóságot”. Egyetértesz ezzel? Hát hogyne. Bizonyos mértékben az aljas, mocskos emberek a népszerűek. A filmekben is így van, amióta kitalálták a gengszterműfajt és ezeket a karaktereket, mindenki nekik szurkol. Az emberek szeretik az ilyeneket. Elgondolkodtató és zavarba ejtő, de meg kell fogalmazni, hogy mi zajlik itt, mert sok TV csatorna nem teheti meg, de az HBO egy szabad piac, szabad pálya, és azt mondanak, amit akarnak, arról beszélnek, ami igazán fontos, vagy amiről beszélni kell. Érzel ezzel kapcsolatban egyfajta küldetéstudatot? Szeretnéd megmutatni a valóságot a médián keresztül? Természetesen. Az Aranyélet például nagyon sok embert szólít meg, mindenféle társadalmi rétegből, a taxisofőrtől kezdve a pénztároson át az orvosig, meg a tanárig. Szerintem ez a jó, amikor valami nem csak egy bizonyos csoportot érint, hanem

mindenkit. A korrupció az élet minden területére beszivárog. Örömmel tapasztalom azt, hogy ha valami egyszerű, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy nem jó, sőt ellenkezőleg: az a legjobb, amikor valami egyszerűen, lényegre törően van megfogalmazva. Ez minden falat átfejel a nézőknél, mert érzik, hogy ez róluk szól, nem valamilyen álságos, fantáziával kitalált történet, hanem hús-vér problémák, hús-vér emberek szerepelnek benne. A Spektrumon futó új dokumentumsorozat, a Tabukról tabuk nélkül is ehhez a témához köthető, amiben te vagy a műsorvezető. Testhez illő ez a feladat, igaz? Igen-igen. Az én gyűrött arcomhoz illik ez a karakter, és ezt szívesen ki is használták. Szinte katarti-

3


kus élmény volt olyan különös sorsú emberekkel találkozni, akikkel talán soha az életben nem találkoztam volna. Ezért nagyon hálás vagyok a készítőknek, hogy rám gondoltak. A magyar társadalomban a csendes elhallgatás, meg a rafinált titkolózás azért eléggé jelen van, szinte nincs olyan része a sorozatnak, ami valamilyen szinten ne érintené az embereket. Különböző családi titkok, szexuális függőségek – van, hogy az emberek 30-40 évig elélnek ezekkel a terhekkel. Ha ilyen formában szembe jön velük, esetleg elgondolkoznak, hogy „úristen én ennek gyakorló betege vagyok, csak nem tudtam róla”. Ezek nagyon fontos megvilágosodások szerintem. Mennyire nehéz ezt a műsort vezetni? Megterhelő lelkileg? Én nem műsorvezető vagyok itt, inkább egy figyelő szempár, összekötöm, felvezetem, az egész műsort narrálom a hangommal. Próbálok kicsit a háttérben maradni, remélem, sikerül is. Máté fiaddal sokáig nem tartottad, csak az utóbbi időben vetted fel a kapcsolatot. Hogy alakult ez azóta? Jól alakul, ő is színésznek készül. Nagyon szurkolok a sikerének, meg azért is, hogy ne keseredjen el, hogyha nem olyan hamar jön a siker, vagy a tehetség kiforrottsága; mint ahogy nekem se jött. Nagyon sokat van Pesten nálunk, amikor teheti, és próbálok én is ott lenni minden nagyobb pillanatában, amikor valami fontos dolog történik vele. Van-e valamilyen „álomszereped”, amit mindenképpen szeretnél még eljátszani? Álomszerep? Hát, a Dr. Bubót nagyon szeretném eljátszani, de nem musicalben hanem úgy élőszereplős Dr. Bubóként.  Viccet félretéve nincsen semmilyen olyan, amit mindenképpen szeretnék eljátszani. Talán, ha a Nagymenőket megcsinálnák élőszereplősben, abban szívesen szerepelnék, már ha philadelphiai színész lennék. De magyar színészként nincs ilyen. Kósa Boglárka


80 éve tudta meg a szegedi egyetem közvéleménye és a világ: Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas Szeged és az egyetem lelkesen ünnepelte SzentGyörgyi Albert Nobel-díját. A jeles évforduló alkalmából a Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas kutatójára és rektorára az özvegye, Marcia Szent-Györgyi szegedi látogatásának meglepetéseit, előadását, interjúit idézve emlékezünk.

2017-ben számos programmal ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem, hogy az egykor itt kutató és oktató Szent-Györgyi Albert 85 éve a C-vitaminnal kapcsolatban olyan jelentős megállapításokat tett, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy 85 éve átvehette a tudományos világ legjelentősebb elismerését, a Nobel-díjat. 1937. október 28-án értesült Szent-Györgyi Albert, a szegedi egyetem kutatója arról, hogy az 1937. évi fiziológiai és orvosi Nobel-díjat neki ítélte a stockholmi Királyi Karolinska Intézet orvosi fakultása „A biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”. Az özvegy szegedi látogatásai A 2017. Szent-Györgyi-emlékév jeles és „meglepetés napjává” vált szeptember 21-én és 22-én Marcia Szent-Györgyi Szegedre látogatott a férje nevét viselő cég, a Goodwill Pharma Kft. vendégeként.

30 éve, 1987-ben vette fel SzentGyörgyi Albert nevét az akkor még önálló felsőoktatási intézményként létező Szegedi Orvostudományi Egyetem.

Marcia Szent-Györgyi 2017. szeptember 21-én újságírói kérdésre válaszolva elmondta: most örömmel nézett szét Szegeden, fedezte fel az SZTE Rektori Épület bejárati lépcsősoránál felállított egész alakos Szent-Györgyi-szobrot. Sétát tett a szegedi belvárosban. A Klauzál téren mesélte el neki pesti jogász kísérője azt az anekdotát, amit a férfi egykor az édesanyjától hallott arról, hogy Szent-Györgyi a lakása ablakán kinézve miként hódolt a női szépségnek. A történet elismétlésekor mosolyogva mondta a férjére emlékező feleség: „Ez ő”. Marcia viszont nem tudott arról, hogy Szent-Györgyi Emlékszobát alakítottak ki a jeles tudós első szegedi laboratóriumának és lakásának helyet adó Kálvária téri iskolaépületben, illetve a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Dékáni Hivatal épületében. E jó hírek hallatán, Marcia szegedi programjába illesztették az SZTE Szent-Györgyi Emlékszobájának megtekintését is.

5


Egy tudós férj életútjának az üzenetei Marcia Szent-Györgyi több korábbi nyilatkozatában is hangsúlyozta: festőnő, nem szeret beszélni, kerüli a nyilvánosságot, ezért is számított kivételes alkalomnak, hogy szegedi látogatásán beszédet tartott „A prof”-ról. „A professzor imádta a tudományt, ezért élt. Fiatalemberként az I. világháborúban karon lőtte szándékosan önmagát, hogy eljöhessen a csatamezőről, s valóban a tudománynak szentelhesse az életét és mindent megtegyen a békéért” – hangsúlyozta Marcia Szent-Györgyi. „A II. világháborúig és azt követően is azért küzdött, hogy gazdaságilag és minden más lehetőséggel, a kutatások és egyéb felfedezések során a békét szolgálhassa. A náci megszállás valódi vészhelyzetbe kergette. Éjszaka, hóban, fagyban, hidegben, keresztül a határon kellett menekülnie, hogy megmentse életét. Részt vett a II. világháborút lezáró békefolyamatban, hogy az a lehető legjobbat hozza Magyarország számára.”

Szent-Györgyi „megszállottsága, kiállása, felkészültsége a magyarországi gyerekkorból, az itteni képzésből származik” – húzta alá özvegye. „Tudományos életét és kutatásait annak szentelte, hogy választ kapjon a rák gyógyításának a rejtélyére és az örökletes betegségek megoldására.

Az volt a célja, hogy valamennyiünk életét jobbá tegye.” A professzor szellemiségének legfontosabb üzeneteként emelte ki, hogy „meg kell osztani a tudást. A kutatók együttműködése az alapja mindennek, a

tudomány fejlődésének. E kutatómunkába be kell vonni a diákokat is” – mondta. –„Szívesen beszélt a diákok előtt, a Nobel-bizottság Alapítvány rendezvényein, a konferenciákon. Szent-Györgyit mindenhol állva tapsolták meg.” Tárgyak és példaképek „Nagyra becsülte tudós társait. Neki is voltak példaképei, akiket élete végéig kiemelt tisztelettel emlegetett” – hangsúlyozta Marcia Szent-Györgyi. Elsőként a Cambridge-i egyetemről Frederic Gowland Hopkins említhető szellemi értelemben a mesterének. Ezt fejezi ki, hogy Hopkins portréja élete végéig ott függött Szent-Györgyi dolgozószobájának falán – tudtuk meg az özvegytől „Hálával említette a svéd nagykövet és a diplomáciai képviselet munkatársainak a nevét, mert segítségükkel tudott elmenekülni a II. világháborúban.” „Rendkívül aktív életet élt: tudóstársaival valódi barátságot ápolt, nemzetközi szervezetet épített ki és tartott fenn” – hangsúlyozta az özvegy, majd egymás után sorolta a kutatók és azok feleségeinek a nevét. Szent-Györgyi Albert felfogása szerint ugyanis „valódi kutatómunkát végezni és eredményt elérni csak akkor lehetséges, ha ehhez az otthoni támogatás is adott”. „Végső nyughelye Woodshole. Nehéz lenne őt távolabb vinni, mert az volt az utolsó otthona és ott volt a laboratóriuma, ahol élete végéig dolgozott” – reagált a Szent-Györgyi hamvainak hazahozatalát felvető kérdésre az örököse. Szent-Györgyi hagyatékának feldolgozottságával mennyire elégedett? – kérdeztük az özvegyet. Marcia Szent-Györgyi válaszában elárulta: több tárgy sorsáról már korábban rendelkezett. Az özvegy dokumentumokat adott át Szent-Györgyi korábbi európai munkahelyeinek, személyes tárgyakat


Kérdésünkre válaszolva az özvegy elmondta: az öltönyt a „Szent-Györgyi C-vitamint” jegyző cég, a Goodwill Pharma Kft. ügyvezető igazgatója kapta. Dr. Jójárt Ferenc fölajánlásaként ezt a relikviát is bemutatják az SZTE és a Szent-Györgyi Rotary Klub közös szervezésében rendezett kiállításon. A 2017. november 11-i Egyetem Nap ünnepséget követően megnyíló, 2017. december 10-ig az SZTE Rektori Épülete átriumában megtekinthető Szent-Györgyi Emlékkiállítás is jeles programja volt a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi-emlékévének. SZTEinfo – Újszászi Ilona Fotók: Archív (Liebmann Béla, Farkas András), Kecse-Nagy Sándor, SZTEinfo

Eddig soha nem látott személyes holmikat is meg lehetet tekinteni a Szent-Györgyi Albert emlékkiállításon. juttatott el azoknak a magyarországi intézményeknek, amelyek felvették férje nevét. Példaként említette meg a Nógrád megyei bujáki általános iskolát. „Arra törekszem, hogy méltó helyre kerüljenek a Szent-Györgyi Alberthez kötődő tárgyak és az írásai is”. Kiderült: még otthonában őrzi J. F. Kennedy levelét, amelyben az amerikai elnök személyes hangon válaszolt a vietnami háború ellen tiltakozó Szent-Györgyinek. „Nagyon jól esik, hogy ennyi helyen ismerik és szeretik Szent-Györgyi Albertet. Meggyőződésem, hogy sokan szívügyüknek tekintik a Szent-Györgyi hagyaték ápolását.

Szent-Györgyi Albert talán éppen az 1937. október 28., a Nobel-díj elnyerésének a híre utáni napokban rendelte a Tisza-parti város neves szabóságában azt az öltönyt, amely özvegyének minapi látogatásán került vissza Szegedre.

Az anekdota szerint felesége vacsorára tálalt fel neki paprikát, és ekkor eszébe jutott, hogy ezt a növényt még nem is vizsgálta meg, így leszaladt a tányérjával dolgozni.

Bemutatták Marton János nyugalmazott könyvtárigazgató és Pap Kornélia, a Klebelsberg Könyvtár Szent-Györgyigyűjteményének gondozója Kihívások, küzdelmek, kalandok a tudományban és a társadalomban - Szent-Györgyi Albert Magyarországon című művét.

7


A TIK-ben járt a Mikulás A Mikulás idén immáron 12. alkalommal látogatott el a  József Attila Tanulmányi és Információs Központba, ahol az SZTE Alma Mater Mikulás  ünnepségen a gyerekek személyesen is találkozhattak vele. A részvétel, mint eddig is, regisztráció ellenében ingyenes volt. Közel négyszázan jöttek el az SZTE Alma Mater Mikulás rendezvényére, ami nagyon jó hangulatban telt. Számos gyönyörű rajz érkezett hozzánk idén is, amit három kategóriában értékeltünk és nyereménycsomagokkal jutalmaztunk. A Mikulás érkezését a gyülekező után a Ramazurka Zenekar  izgalmas műsora és a  Mikulás Rajzverseny Eredményhirdetése előzte meg. A mesébe illő este teljes ideje alatt kézműveskedés, könyv-   és LEGO sarok, varázslatos tudományok és a Képzerdő intelligens játszóháza várta a gyerekeket. Ezúton is köszönjük a támogatóknak, hogy hozzájárultak a rendezvény megvalósulásához, és minden látogatónak, aki részt vett az SZTE Alma Mater Mikuláson. Jövőre találkozunk! A rendezvényről készült képeket a  Mikulás galériában tekinthetik meg. SZTE Alma Mater

A rajzverseny három kategóriában zajlott korosztály szerint (törpe, manó, aprónép), valamint két különdíjasunk is lett. Törpe:  1. Hodoniczki Zsófia 2. Perneki Nikolett 3. Kocsik Noé

Aprónép: 1. Müller György 2. Besenyi-Gerháth Sára 3. Sándor-Kérchy Vilmos

Manó 1. Borbás Hanna 2. Füle Dóra 3. Katona Dóra

Különdíjak: Kincses Hanga


Czakó Gábor elméleti kémikus: „az az eredmény, amit a kutató nem publikál, nem is létezik” Miért éppen úgy zajlik le a kémiai folyamat, ahogyan? Ez és a reakció dinamikája érdekli az elméleti kémiával foglalkozó Czakó Gábor vegyészt. A Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék adjunktusát, az MTA Kémiai Osztály legifjabb „nagydoktorát” az ide vezető útról, a munkájáról, illetve a Science magazinban, a Nature lapcsaládban megjelent publikációiról kérdezte Újszászi Ilona.

– Az alapvető kémiai reakciók dinamikáját és mechanizmusait szeretném mélyebben megérteni. Kutatócsoportommal megpróbáljuk kiterjeszteni vizsgálatainkat az úgynevezett kisebb bio-rendszerek felé. Így mostanában például aminosavak modellezésén is dolgozunk – mutatta be Czakó Gábor elméleti kémikus a tudománynak azt a szeletét, amely pillanatnyilag a legjobban érdekli. A  Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék adjunktusa  2017-ben védte meg akadémiai doktori disszertációját. Ezzel a 36 éves szegedi kutató az MTA Kémiai Osztály legfiatalabb nagydoktora lett. „Kiszámolta” az energiagát alakját – A kémiai reakciók hogyan mennek végbe lépésről lépésre? Erre a kérdésre keressük a választ, de nem kísérleti körülmények közepette, hanem  számolással modellezzük, miként zajlik le a kémiai reakció. Mi a fizika törvényeit alkalmazzuk a kémiára. Így egy mozifilmhez hasonlatosan le tudjuk játszani, mi történik egy kémcsőben. Így új reakció utakat fedezünk fel, szabályozni tudjuk a kémiai átalakulásokat, mélyebben érthetjük meg a természetben végbemenő folyamatokat. Mindez később tananyaggá válhat egy iskolai könyvben – magyarázta alapkutatásuk célját és kilátásait Czakó Gábor. – Az energiagáton kell egy reakciónak keresztülmennie ahhoz, hogy a reagáló atomokból és molekulákból termékek képződjenek. Tehát energiát kell befektetni egy reakcióba ahhoz, hogy e gáton túllendülhessenek az folyamat alkotóelemei. Ez

régóta ismert tény a kémiában, középiskolában is tanítják. Ám az energiagát két legfontosabb tulajdonságáról még nem tudunk eleget. Az energiagát magasságát már régóta vizsgálják a kutatók, ám a másik lényegi tulajdonság, a gát alakjának a kísérleti meghatározása eddig lehetetlennek tűnt. Egyik kutatási partnerünk, a tajvani csoport egy olyan mérési eljárást dolgozott ki, ami az energiagát alakjának a meghatározására  szolgál. Ám ezekhez a mérésekhez  elengedhetetlen az elméleti támogatás, amikhez a számításokat én végeztem. Ugyanis ezek a számítások bizonyították, hogy a tajvaniak kísérletei visszaadják az energiagát alakját. Az elméleti szimulációk és a kísérletek eredményeit összevetettük és kiderült az egyezés – magyarázta legutóbbi, a  Nature Chemistry-beli publikációjuk újdonságtartalmát Czakó Gábor, a négyszerzős cikk közül az egyetlen magyar kutató. (Az SZTE Hírportál erről szóló információja itt olvasható.) – A szegedi kutatócsoportunk más tagjaival közösen is publikáltunk már. Például 2017-ben jelent meg a Brit Kémiai Társaság vezető folyóiratában, a Chemical Science-ben az a háromszerzős cikkünk, amelyben – az egyik PhD-hallgatónkat is bevonva –  bemutattunk egy érdekes helyettesítési reakciót, a fogkrémekben is fellelhető fluoridion reakcióját a metil-jodiddal. Ezt a szimulációt  új módszerrel és technikával végeztük el, amely minden korábbinál pontosabbnak bizonyult, s ezt kísérleti eredmények is igazolták. Mindez forradalmasíthatja a helyettesítéses reakciók szimulációját  – hozott egy újabb példát a szegedi elméleti kémikusok sikerére Czakó Gábor, aki már elindította azt a habi-

9


litációs folyamatot, amelynek végén docensi, majd egyetemi tanári kinevezést kaphat. „Jósol” a helyettesítéses reakciókról – A metánnak, a földgáz fő alkotó elemének a  más anyagokkal,  például az oxigénnel és a halogén atomokkal  kialakuló reakcióit vizsgáljuk. A másik kutatási irányunk az úgynevezett helyettesítéses reakciók egyik típusának vizsgálata, amelyet SN2 névvel illetnek a tudományos publikációkban. Ekkor a molekulák egy csoportját másféle atomokkal helyettesítjük, így alakítjuk át az egyik molekulát egy másikká– vázolta munkájukat. – Mi nemcsak megmagyarázzuk a már megtörtént reakciók lefolyásának a jellemzőit, hanem jóslásokat is teszünk az eddig nem ismert új útvonalakról. – Száz éve ismert az úgynevezett SN2 helyettesítéses reakciók útja, ám a mi szimulációnk talált egy új útvonalat – összegezte a 2015-ben a Nature lapcsalád egyik multidiszciplináris folyóiratában, a Nature Communicationsban publikált eredményük lényegét Czakó Gábor. Az erre épített, de az ausztriai Innsbruck egyik kutatócsoportjának kísérleti eredményeivel bővített témakörből született a 2016-os Nature Chemistry cikk. A szegedi kutató és társa által vizsgált helyettesítéses reakció a szerves kémia egyik legfontosabb folyamata, mert számos vegyület előállítását teszi lehetővé, és kulcsszerepet játszik a biokémiai folyamatokban is. A metán reakcióit a kísérlet és az elmélet együtt magyarázza – A világ vezető kutatócsoportja a metán reakcióit vizsgáló, fentebb említett tajvani csapat – jelentette ki az amerikai években megismert partnereiről  Czakó Gábor. – Mindig  hasznos a kísérleti csoporttal való együttműködés, mert az elmélettel kiegészülve a legérdekesebb eredményeket adhatja – magyarázta. Szerinte a kémia már nem  kifejezetten  kísérleti tudomány, ugyanis számos eset bizonyítja: elméleti úton pontosabban kiszámítható egy reakció útja. Így küszöbölhető ki az olyan hibalehetőség, ami abból adódik, hogy a kémiai anyag nem stabil, vagyis bomlékony, vagy éppen mérgező, ezért nem jól vizsgálható. – A számolás sokszor gyorsabb és olcsóbb, mint a kísérlet, ami  fontos  szempont például  a gyógyszeripar számára.

– Amerikai és kínai elméleti kémiai kutatócsoportokkal is együtt dolgozom, ígéretes eredménnyel. Korábban a metán és a klóratom reakciójáról publikáltam az amerikai Science magazinban. A Nobel-díjas  John Polanyi  által kidolgozott reakciódinamikai alapszabályok módosítására tettünk javaslatot. Míg ő elméletét egy kétatomos molekulának egyetlen atommal való reakciója alapján fogalmazta meg, addig mi ötatomos molekulát vizsgáltunk. Azt találtuk, hogy csak némi módosítással alkalmazható az általános érvényűnek gondolt szabály. Ezt követően az Amerikai Tudományos Akadémia folyóirata  (PNAS) kért fel egy cikk megírására, így 2012-ben az oxigén atom és a metán reakcióját tárgyaló közleményünket a  PNAS  közölte. Ezen sikerek után a legújabb eredményeinket is a világ vezető folyóiratai közölték;  az elmúlt három évben három közleményünk jelent meg a brit  Nature lapcsalád hasábjain. Minden cikkünk komoly  nemzetközi visszhangot váltott ki.

Csapat és szuperszámítógép kell – Csapatban dolgozunk mi, elméleti kémiával foglalkozó kutatók is. A külföldi kísérletes kutatóktól érkező adatokkal kapcsolatos számításokat végzünk a

„szuperszámítógépeinkkel”, a részeredményeket folyamatosan megbeszéljük, értelmezzük a csoportban, majd megfogalmazzuk és cikké gyúrjuk az összegzést – avatott be munkamódszerébe a kutató, aki egyetért a megállapítással: „amit a kutató nem publikál, az az eredmény nem létezik”. – A munkanapom nagyobb részét a kutatás teszi ki, de tanítani is szeretek. A tehetséggondozást nagyon fontosnak tartom. Előadásaim egy része kifejezetten kapcsolódik a kutatócsoportom témáihoz.

Ezeket az oktatáshoz kötődő alkalmakat használom ki, hogy felkeltsem az érdeklődést az elméleti és kémiai és a kutatómunka iránt – fogalmazott.


– Határterülete a kémiának, a fizikának, a számítástechnikának és a matematikának az elméleti kémia. Ahogy egyre mélyebben ásunk a kémia reakciók természetének a megértése terén, úgy kell elmélyedni a matematikában, a fizikában és az informatikában is.  A középiskolai matektudás kevés ahhoz, hogy azokat az egyenleteket megoldjuk, amelyek leírják e kémiai reakciókat. Sőt: e bonyolult egyenleteket papír alapon meg sem lehet oldani, külön programokat írunk, hogy a számítástechnika fejlődésével egyre pontosabb számításokat tudjunk végezni – mosolyodott el elsőszámú kísérleti eszköze, a komputerje előtt ülő kutató. Szentestől Szegeden át Thaiföldig –  Tehetség és szorgalom, illetve jó tanár kell ahhoz, hogy a természettudományos vonalon rendezett versenyeken sikert arasson a diák. Velem a szentesi általános iskolában  Balogh Terézia  tanárnő szerette meg a kémiát. Diákként sokat köszönhetek a kémiai versenyeknek, amelyek egyfajta edzésnek számítottak – fogalmazott a természettudományokkal való első találkozásairól  Czakó Gábor, aki a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban  Meleg Istvántanítványaként ért el sikereket. Harmadik osztályos gimnazistaként negyedik helyezett lett az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen, majd 1999-beneljutott a Thaiföldön rendezett Nemzetközi Kémiai Diákolimpiára, a nagy-nagy megmérettetésre: a szegedi Radnóti gimnázium kémia tagozatos „titánjaként” ezüstéremmel tért haza. – Minden természettudomány, így a kémia nyelve is a matematika. De jó esetben a kísérletezés is felkelti egy diák figyelmét a kémia iránt. Ám a kísérletek preparatív része egyre kevésbé érdekelt, inkább arra voltam kíváncsi, hogy mi van mögötte, miért éppen úgy zajlik le a kémiai folyamat, ahogy – avatott be a kémiai iránti vonzalmának alakulásába Czakó Gábor. Elárulta: a budapesti családi kötődés és a diákolimpiára történő felkészítők alatt az ottani oktatókkal való találkozás az oka annak, hogy nem a szegedi egyetemen, hanem az elméleti kémiában erősnek számító ELTE vegyész szakján szerzett MSc-oklevelet, majd 2007-ben PhD-fokozatot.

Hisz a Lendületben – Reakciódinamikával az atlantai Emory University nemzetközi élvonalba tartozó kutatócsoportjában kezdtem el foglalkozni. Négy év után az ELTE-re tértem haza. Onnan 2015-ben hívott az elméleti kémia oktatójának és saját kutatócsoport alapítására a Szegedi Tudományegyetemre Tóth Ágota professzor – vázolta fel életrajzát Czakó Gábor, akit eredményeiért  2012-ben a Magyar Tudományos Akadémia ifjúsági Polányi-díjjal tüntetett ki, és aki ugyanebben az évben megkapta a Junior Prima-díjat is.

– Az MTA Lendület pályázatán eddig ötször indultam, de pályázati támogatást – talán tudománypolitikai okok miatt – sajnos még nem nyertem. Nem adom fel, ismét benyújtom a kutatási tervemet, mert szeretnék itthon maradni és itt eredményesen dolgozni – hangsúlyozta Czakó Gábor, aki Magyarországon egyedülálló módon az elmúlt két évben kétszer

Nature Chemistry szerzőjeként hívta föl magára a figyelmet. A fentebb bemutatott,

is a

hazai és nemzetközi körökben is kiemelkedő jelentőségű kutatómunkája alapján talán

Lendület pályázat odaítélése. Czakó Gábor úgy véli: az elméleti kémia területén megfelelő számítógépes- és munkaerő-kapacitás elnyerése esetén még az nem várat sokat magára a

eddigieknél is eredményesebb lehet ötletei megvalósításában, tartósan a világ élvonalában maradhat. Immár több mint tíz munkatársával egyetemben oly eredményesen foglalkozik a kémiai reakciók titkainak föltárásával, hogy a csapatát

Amerikai Kémiai Társaság szaklapja is, egy úgynevezett Feature

bemutatásra méltónak találta az

Article formájában, amely hamarosan megjelenik.

SZTEinfo – Újszászi Ilona Fotó: Bobkó Anna

11


Kutatási eredmények 2017 A Neuron folyóirat Berényi Antal és kutatócsoportja újabb cikkét közölte „Univerzális mechanizmust találtunk, amely mind a gondolkodás, mind a térbeli tájékozódás során képessé teszi az úgynevezett hely-sejteket arra, hogy megbízható kódolást tudjanak végrehajtani” – összegezte Berényi Antal, az SZTE-MTA Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoport vezetője a Neuron folyóiratban 2017. március 8-án megjelent publikációban. Forrás Tudományterületi rangsorokban is a világ legjobb 500 egyeteme között az SZTE Hét területen került a világ legjobb 500 egyeteme közé a Szegedi Tudományegyetem a Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb tudományterületi listáin. Forrás Akár a Marson is alkalmazható reaktorokat fejleszt a Thalesnano Zrt. és az SZTE Napjaink egyik legnagyobb kihívást jelentő globális problémája az autók kipufogógázaiból és a gyárkéményekből a levegőbe jutó, egyre gyarapodó mennyiségű szén-dioxid. Erre reagál a Szegedi Tudományegyetem és a ThalesNano Zrt. közös projektje. Forrás

Forradalmasítja a kutatást az ELI-ALPS, az attoszekundumos fényimpulzus forrás A rendkívül gyors kémiai, biológiai és fizikai folyamatok megfigyelésére ad lehetőséget az ELI-ALPS, az attoszekundumos fényimpulzus forrás. A szegedi egyetemhez is ezernyi szállal kapcsolódó kutatóközpont épületének átadó ünnepségén a speciális fény; a lézer alkalmazásának lehetőségeit, köztük a tumoros betegségek korai felismerésére és kezelésére esélyt adó innovatív módszerekhez vezető utat is bemutatta Krausz Ferenc fizikus, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója. Forrás Robottávcső épül az SZTE Bajai Obszervatóriumában A legizgalmasabb csillagászati jelenségek, így például a szupernóvák, gammakitörések és fekete lyukak megfigyelésére építenek 80 cm tükörátmérőjű robottávcsövet a Szegedi Tudományegyetem Bajai Obszervatóriumába. A régióban is komoly fejlesztésnek számító eszköz hozzásegíti a magyar kutatókat a világűr hatalmas energiájú és igen gyors folyamatainak vizsgálatához. Forrás


22. Őszi Kulturális Fesztivál – összefoglaló Honnan tudhatjuk, hogy beköszöntött az ősz Szegedre? Amellett, hogy egyre hűvösebb az idő és ködösebbek a reggelek, biztos jel az is, hogy a fák leveleivel együtt a város kulturális programjai is egyre színesebbé válnak ebben az időszakban.

Köszönhető ez az idén 22. alkalommal megrendezett Őszi Kulturális Fesztiválnak, ami október 1. és november 10. között nyújtott temérdek kikapcsolódási lehetőséget az érdeklődőknek. A rendezvénysorozatot ebben az évben is az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Irodája szervezte, fővédnökei pedig Prof. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, valamint Dr. Botka László, Szeged polgármestere voltak. A 2017-es Őszi Kulturális fesztiválon számos igényes, könnyű-, komolyzenei és dzsesszkoncerttel, képzőművészeti-és fotókiállításokkal, konferenciákkal, színházi produkciókkal találkozhattunk a város különböző pontjain. A Szegedi Tudományegyetem is temérdek színvonalas programmal járult hozzá a rendezvény megvalósulásához. A fesztivál megnyitójára látványos, színes fényekkel vonták be az SZTE rektori épületét, melyhez a zenei aláfestést Benedekfi István zongoraművész és Benedekfi Zoltán hegedűművész biztosították. Rengeteg vonzó programmal kecsegtetett az idei fesztivál a képzőművészet szerelmeseinek. A József Attila Tanulmányi és Információs Központ MÁSKÉP(P) című sorozatában többek közt szerepelt Dr. Gyeviki János fotókiállítása „Időn túli üzenetek” címmel, Miskolczi Ágnes „Fehéren-feketén” – Az álmok szárnyain” rajzai, valamint Bobkó Anna „Arcok az egyetemről” címet viselő fotókiállítása is. Az idei Szabadegyetemen a legkülönbözőbb érdekes témák közül válogathatott a hallgatóság. Ezek

között szerepelt például a kínai gazdasági átalakulás, az emberi és állati agy hasonlóságainak és különbözőségeinek bemutatása, és még arról is lehetett tanulni, hogy hogyan ismerhetők fel az anyajegyek és a melanóma közötti különbségek. A költészet népszerűsítését célzó „Vers délben” című sorozatban a fesztivál ideje alatt minden hétköznap 12 órakor elhangzott egy költemény a rektori épület előtt. Idén verset mondott többek között a Kávészünet Zenekar és Szélpál Szilveszter operaénekes is. Sor került még ezeken kívül egy zenés irodalmi estre Grecsó Krisztiánnal és Kollár-Klemencz Lászlóval a Somogyi Könyvtárban, színvonalas koncertekre a Fool Moon Acappella Fesztivál keretein belül, és számos hangversenyre, melyek közül többet a Zeneművészeti Kar hallgatói tartottak. A korábbi évek nagy sikerű kezdeményezése nyomán idén ősszel is megtartották az olvasás éjszakáját az SZTE Eötvös Lóránd Szakkollégiumában. A programban szerepelt még számos workshop, könyvbemutató, közönségtalálkozóval összekötött filmvetítés, ismeretterjesztő séták a városban. A 2017-es Őszi Kulturális Fesztivál idén is rengeteg egyetemi polgárt mozgósított, látogatót vonzott Szegedre. Köszönet a szervezőknek, előadóknak, kiállítóknak és fellépőknek a színes programokért! Nagy izgalommal várjuk a tavaszi fesztivált, amikor hasonló, érdekes, élményekben gazdag időszakra számíthatunk. Kósa Boglárka

13


TENGERI TEKNŐSÖKKEL ÚSZNI SZTE –sek a nagyvilágban sorozatunkban külföldön élő volt hallgatónk, Daru Orsolya számol be Baliról Az SZTE hallgatói közül a diploma megszerzése után sokan külföldön próbáltak szerencsét. Ebben a számban Daru Orsolyát kérdezzük, aki német szakon végzett 2004-ben, az egyetem után Indonéziában, majd Baliban próbált szerencsét, ahol búvártúrákat szervez, és egy magyar éttermet is üzemeltet. Ezekről a tájakról nagyon extravagáns elképzeléseink vannak, de vajon tényleg mindenki delfinekkel és tengeri teknősökkel úszkál szabadidejében? Erről mesélt nekünk Orsi.

Minden országnak és kultúrának megvannak a saját szokásai, de olykor ezek egészen egyediek és számunkra furcsák (pl. Japánban cipővel lépni a lakásba illetlenség), de vannak egyszerű gesztusok is, melyek véletlen használata sértő lehet. Milyen számodra különös, érdekes szokásokat tapasztaltál Balin? (Pl. azt olvastam, hogy Indonéziában nagyon komolyan veszik a spiritualitást, és nem szabad hozzáérni senki fejéhez, mert a legszentebb testrésznek tartják.) Hirtelen nem is tudom, melyiket meséljem, mert annyi van! Egy igazi kultúrsokk, ami a mai napig kitart :-) Párom indonéz így első sorból figyelem az érdekesebbnél érdekesebb szokásokat. Persze néha összetűzésbe is kerülünk ezek miatt, hiszen a mi agyunkkal felfoghatatlanok a miértjeik. Legyen akármennyire is forró az idő, akkor is bezárják a házuk összes ablakát és ajtaját éjszakára, miközben egy lámpát égve hagynak a lakásban. A fény azért bír nagy jelentőséggel, mert a szellemeket távol tartja. Esténként minden ház bejáratánál vagy a garázsnál világítanak a lámpák, hiába nem várnak már senkit haza. A hangoskodás bármily furcsán hangzik is, szintén a kultúrájuk része és imádnak ünnepelni. Legké-

sőbb reggel hat-hét felé elkezdenek ordibálva beszélgetni egymással, hahotáznak, dudálnak, túráztatják a motort; mindezt, mintha rajtuk kívül nem létezne más ember. Amiért ezek a tevékenységek különösen idegesítőek lehetnek, hogy az ajtók, ablakok nincsenek szigetelve, sőt a ventilláció miatt igazából sok helyen minden szobában szépen faragott nyitott(!!!) ablaknyílások vannak; minden zaj full decibelen áramlik be a napjainkba. A helyi tömegközlekedésben használt kisbuszokból sokszor úgy bömböl az indonéz diszkó, mint itthon egy fesztiválon este 8-kor és az is megér egy misét, amikor valamelyikük telefonál. Azt, hogy a bal kézzel ne nyújtsak át semmit, mert az tisztátalan (mind a hindu, mind a muszlim kultúrában), roppant nehéz volt megszoknom. Főleg, mert pl. ez a fajta felfogás egyáltalán nincs jelen a keresztények körében azon a szigeten, ahonnan a férjem származik (Manado). Amire Indonézia folyamatosan tanít az az, hogy elfogadjam a dolgokat úgy, ahogy vannak, és felül tudjak emelkedni azon is, ami kívül esik a tolerancia határomon. Persze van olyan, amit meg kell változtatni. Ilyen az állat- és környezetvédelem, de ez sajnos nagyon lassan megy, néha hiábavaló harcnak tűnik.


15

A szokások mellett milyen kulturális különbségeket fedeztél fel, melyek eltérnek a hazaitól, vagy fordítva: meséltél nekik olyan magyar szokást, amit ők találtak furcsának, szokatlannak? A húsvéti locsolkodás pl. úgy ahogy van, jót mosolyogtak rajta. Kádban elnyúlva fürdeni, napi 4-5 villámtusolás helyett szintén érthetetlen a legtöbbjük számára. Magyar lagzik, azokon is a násznagy szerepe volt az egyik olyan magyar sztori, amit elég sokszor ki kellett már fejtenem társaságban. Mennyire volt nehéz a beilleszkedés, az idegen nyelv és kultúra elsajátítása? Szerinted bárki fel tudná találni magát külföldön, vagy ehhez sajátos találékonyság szükséges? Indonézia előtt már jó pár éve Ázsiában éltem, nem esett nehezemre a beilleszkedés. A nyelv igazán könnyen tanulható, szemben pl. a thai-jal, a kultúrájukat pedig külföldiként el kell, hogy fogadjam, ha ott akarok élni. Mégha nem is tetszik, ez egy ilyen dolog, mindig az alkalmazkodik, aki vendégként érkezik. Azt gondolom, bárki fel tudja találni magát bárhol, ha akarja és van vele célja (nyelvtanulás, tapasztalatszerzés, pénzkereset), de ismerek sok olyat, aki hátat fordított, mert nem neki való. Azok számára, akik még nem jártak olyan egzotikus helyeken, mint Bali vagy Dubai, külső szemmel nagyon idilli világnak tűnnek: minden lakásnak kilátása nyílik az óceánra, mindennapos szabadidős tevékenység a delfinekkel úszás. Valóban ilyen idilli a környezet és a lehetőségek, vagy ez csak egy turistacsalogató illúzió, „Instagram-világ”? A második :-)

Van valamilyen különleges hatása egy ember életére, ha egy gyönyörű, egzotikus helyen, környezetben él? Megtanultam mindenben a szépet keresni, amit előtte készpénznek vettem. Elfogadtam, hogy emberi tulajdonság az állandó (el)vágyódás, és nem feltétlenül kell teret adnunk ennek az érzésnek, inkább magunk körül megpróbálni kialakítani azt a környezetet, ami álmainkban él. Biztosan sokan kérdezik, de nincs honvágyad? De, nagyon. Mióta édesanya vagyok, elmondhatatlanul feszít a honvágy, olyannyira, hogy nem kizárt, hogy pár évet Európában töltsünk. Mit üzennél azoknak, akik tervezgetik, vagy most készülnek hátukra venni a külföldi úti-batyut? Mire figyeljenek, ügyeljenek? Hajrá, egy örök élmény lesz! Minden örömet, kudarcot, mosolyt zsebre tenni és hagyni, hogy formáljon Benneteket az út, amin lépdeltek. Nem minden fekete-fehér, ne ítélkezzetek, tanuljatok mindenkitől! (A legfontosabb kérdés ): Úsztál már delfinekkel, vagy tengeri teknősökkel? Persze, 11 éven át ez volt a szakmám, hogy turistáknak mutassam meg ezeket az élőlényeket! interjú: Korsós Brigitta fotók: Pataki Zsófia, Jeremy Bishop


Már működnek az első lézerek a szegedi kutatóintézetben Tudományos megnyitót rendeztek november 9-én a szegedi lézeres kutatóintézetben. A rendezvényen beszámoltak az első három lézerrendszer installálásáról: a közép-infravörös, a Terahertzes és a nagy ismétlési frekvenciájú lézert az ELI-ALPS munkatársai külsős kutatókkal tesztelik.

Ünnepélyes keretek között indították el az első lézereket az ELI-ALPS épületkomplexumában. A kutatóintézet közép-infravörös lézerrendszerét a francia Fastlite által vezetett, és az ELI-ALPS részvételével végrehajtott közös kutatás-fejlesztési projekt eredményeképpen fejlesztették ki közel 492 millió Ft értékben. Ezt a rendszert a fejlesztők sikeresen installálták, a helyszíni tesztüzem is hibátlanul zajlott. Az ún. nagy ismétlési frekvenciájú lézert a Jénai Egyetem vezette konzorcium fejlesztette, a Fraunhofer Institute és az Active Fiber Systems GmbH együttműködésével hozzávetőleg 900 millió Ft értékben. A lézerrendszer már üzemel, jelenleg az egyes kompressziós fázisok finomhangolása zajlik. A helyszíni tesztüzem várhatóan november 17-én zárul majd le. A Terahertzes forrás tervezésére, fejlesztésére és üzembe helyezésére vonatkozó K+F megbízást a Pécsi Tudományegyetem nyerte el mintegy 853 millió Ft értékben. Ennél a rendszernél a fő lézer már teljes kapacitással működik, a Terahertzes for-

rás és a spektroszkópiai állomás esetén az utolsó beállítások vannak folyamatban. A helyszíni tesztüzem zárását november végére tervezik.


17

A lézerrendszereket tudományos megnyitó keretében mutatták be a nemzetközi felhasználói közösségnek. A rendezvényen a kutatóintézet vezetői mellett köszöntőt mondott Florian Gliksohn, a három ELI-pillér megvalósulásáért felelős ELI Delivery Consortium integrált szervezetfejlesztési igazgatója, Sandro de Silvestri, az ELI Tudományos Tanácsának elnöke és Fülöp Zsolt, az ELI konzorcium nemzetközi koordinációjáért felelős rendkívüli követ.

Dimitris Charalambidis, az ELI-ALPS vezető tudományos tanácsadója kiemelte: „Ezek a rendszerek a közeli röntgen tartományba eső ultrarövid (attoszekundumos) impulzusok új forrását jelentik, amelyeket az atomok, molekulák, biomolekulák, felületek és nanoméretű ultrahangos elektromos töltésdinamika vizsgálatára szánnak. A közép-infravörös lézer elsősorban fizikusok, kémikusok, biológusok, biofizikusok számára jelent majd egy teljesen újszerű kutatási eszközt.”

Osvay Károly, az ELI-HU Nonprofit Kft. kutatási technológiai igazgatója a technikai újdonságokról elmondta: „A már működő közép-infravörös lézer energikus, néhány optikai ciklusnyi, széles spektrális tartományon hangolható impulzust biztosít. Ez a rendszer mind a 3-5-ször nagyobb csúcsteljesítményével, mind pedig stabil működésével meghaladja a jelenleg működőket. A nagy ismétlési frekvenciájú lézer tervezését és felépítését tekintve is egyedi, hiszen ez az első olyan rövid impulzusú lézer, amely már az ipar és a távközlés által is használt dióda és szállézer technológiát ötvözi a nemlineáris impulzusrövidítéssel és a fázis stabilizálással. A rendszer robusztus, mégis helytakarékos, a 100 kHz-es ismétlési frekvencián akár 24 órányi stabil működéssel két optikiai ciklus időtartamú impulzusokat bocsájt ki.”

A megnyitón bemutatott berendezések jelentősége, hogy ezeken a hullámhossz-tartományokon korábban nem voltak elérhető lézerek. A tervek szerint ezeken a lézerrendszereken már novembertől kísérleteznek a kutatók.

Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta: „Örömünkre szolgál, hogy az ELI-ALPS egyedülálló lézereinek segítségével új távlatokat nyithatunk számos fontos tudományos területen, mindeközben Szeged pozícióját tovább erősítjük a kutatói szféra hazai és a nemzetközi térképén. ”


Többgenerációs SZTE-sek

A Szegedi Tudományegyemen az elmúlt 50-60 évben hatalmas változások történtek. Számtalan érdekes életút kiindulópontja az SZTE, ahol diákok ezrei fordulnak meg nap mint nap. Arról, hogy milyen lehetett a hangulat az egyemen 1956 októberében, vagy, hogy milyen lehetőségeket nyújtott az eddigi hallgatóinak, ki más is tudna pontosabb képet lefesteni, mint az, aki végig élte ezeket az időszakokat? Ezért indítottuk az Alma Mater Többgenerációs SZTE-sek rovatát, melynek első részében Füzesi Kristóf és lánya, Füzesi Helga, volt SZTE-s hallgatók egy közös beszélgetés során meséltek nekünk az általuk bejárt életutakról.

Dr. Füzesi Kristóf

Gondoltam, szigorlaton három kettessel átmegyek valahogy az első év végén. Aztán ebből három ötös lett.

A szalmabáláktól az orvosiig Amikor összeforrt a magyarság - Azzal kezdeném, hogy 80 éves leszek mindjárt, ebben a hónapban, és ’44-ben palatáblán tanultam a betűvetést. Két hónappal ezelőtt egy manchesteri kollégát Skype-on keresztül szakvizsgáztattunk. A palatáblát még én kezeltem, a laptopot a munkatársaim. Érti a poént ebben az egészben? Füzesi Kristóf 1937-ben született Hartán, földműves család gyermekeként. Kalocsán végezte a gimnáziumot kitűnő eredménnyel, majd a Szegedi Orvostudományi Egyetemre felvételizett, mivel, mondja, az tűnt a legnagyobb kihívásnak a szakok közül. A humán gimnázium Kalocsán egy nagyon fegyelmezett, szigorú légkörű intézet volt – Apám azt mondta, ebben az időben voltam a legkezelhetőbb – emlékezik vissza mosolyogva. - Az elődeim között nem volt orvos, viszont mindkét gyermekem orvosi egyetemet végzett. Amikor felvételiztem, nyilván féltem, hogy sikerül-e majd venni az akadályokat.

Füzesi Kristóf 1956-62 között járt az akkori SZOTÉ-ra, így átélte a Szegeden ébredező forradalom napjait. – Ott voltam 56-ban az Auditorium Maximumban, bár sosem voltam az a „barikádra menő” típusú ember. Egyetértettem az eseményekkel, de minket hamar haza is küldtek akkor. Kifizették az útijegyet, kiadták az élelmiszert egy hónapra, nagyon szép mennyiség volt. Két éhes évfolyamtársammal két és fél kiló téliszalámit megettünk három nap alatt, ez az egyhavi adagunk volt. Az egész úgy indult, hogy ne legyen kötelező az orosz nyelv oktatása, aztán addig jutottunk, hogy ruszkik haza. A tanárok többsége a hallgatóság mellé állt. Nagyon érdekes hangulata volt az egésznek, és volt bennem egy kis félsz is. Apám azt mondta: „hogy képzelitek el, egy ilyen nagyhatalommal szemben esélyünk sincs”. És érdekes, azt válaszoltam, hogy „higgye


el papa, a történelem jóvá fogja ezt még írni nekünk”. Ez valóban így lett, most is azt mondják, hogy 56 volt az első repedés a diktatúrán.

„You are that famous Kristof!” A lányom meg elkön�nyezte magát mellettem, hogy ilyen jó véleménnyel vannak az apjáról. Aki igazán szereti és uralja a szakmát, az minden nap örömmel megy be dolgozni

Állítom, a magyarság ennyire egy irányba soha nem húzott még, mint akkor. A hangulat fantasztikus volt. Apám egyszer látott egy teherautót, amin fegyvert osztogattak, és megdöbbentő volt, hogy akkor nem kellett félni, hogy kinek a kezébe adják. Összeforrt az ország. Az, hogy az egyetemen sikerült maradnom, tulajdonképpen mázli volt, mert semmiféle pártban nem voltam tag egész életem folyamán. You are that famous Kristof! -Az egyetem elvégzése után a méltán híres Petri Klinikára sikerült bejutnom. Ez egy nagyon markáns intézmény volt, Közép-Európa egyik legjobb intézete. Hálás vagyok Altorjay docensnek, akivel együtt a Gyermekklinikára kerültem, s ahol évtizedeken keresztül dolgozhattam a kor elvárásainak megfelelő, hatékony, modern gyermeksebészetért. Munkával töltött évei alatt számos külföldi úton vett részt, többek közt elutazott az NDK-ba, Zürichbe és Skóciába is. -A legnagyobb dolog talán az volt, amikor Glasgow-ba jutottam ki 1974-75-ben egy évre. Rajtam kívül még 5 magyar gyermeksebésznek volt alkalma egy évet ebben az intézetben eltölteni, ami meghatározta az egész magyar gyermeksebészet arculatát. Életreszóló barátságok köttettek itt. Aztán 5 év elteltével meglátogattuk Skóciában a helyet, ahol dolgoztam. A titkárnő mutatott be az utódomnak. Ő csak ennyit mondott, amikor meglátott:

-Úgy alakult, hogy a kenyérkereső foglalkozásom és a hobbim azonos volt. Kevesen mondhatják el, de én minden nap szívesen mentem be a munkahelyemre, 45 éven keresztül. 70 éves koromig aktívan műtői tevékenységben vettem részt, és még 75-ig dolgoztam. Aztán azt gondoltam, át kell adnom a fiataloknak a lehetőséget, hiszen volt megfelelő utánpótlás. 75 éves koromig még tartottam előadásokat, angolul és magyarul is. Most tiszteletbeli tag vagyok, és valamilyen szinten mindig része marad az életemnek ez a szakma. Lekvárt főz és teniszezik Füzesi Kristóf jelenleg nyugdíjas éveit tölti, de egy percig sem unatkozik. – Nagyon sokat olvasok. Évekig csupán a „szakbarbári” irodalmat olvastam, most bepótolom azt, amit elmulasztottam. Lányom, Helga a szállítóm, nagyon igényesen megválogatva juttatja el nekem a könyveket. A számítógép is sok élményt nyújt az információszerzés tekintetében. A nem túl szerencsés TV műsorok kiegészítéseképpen pedig Helgi lánya, Flóra segít nekem, aki sok művészfilmet hoz pendrive-on, ez is nagyon nagy élmény. Emellett hetente kétszer teniszezek, most is onnan jöttem. Na és nagyon szeretek főzni, állítólag meg is vannak elégedve velem. Sőt, néha még lekvárt is főzök – meséli nevetve a professzor.

Dr. Füzesi Helga Füzesi Helga 1988-ban végzett az akkori SZOTE fogorvostudományi szakán. Édesapjához hasonlóan ő is része maradt az oktatásnak, jelenleg is óraadóként segíti a külföldi fogorvostanhallgatók tanulmányait. -Én ott csatlakoznék be apukám történetébe, amikor Skóciában töltött egy évet, hiszen ez nemcsak neki és a magyar gyermeksebészetnek, de nekem is nagyon meghatározó volt a későbbi pályámat tekintve. Innen indult ugyanis az az

19


angolszász – pontosabban skót – imádatom, ami elvezetett a jelenleg is végzett munkámhoz. „Csak” fogorvos lettem -Először gyerekorvos szerettem volna lenni, de aztán rájöttem, hogy én nem bírnám a halállal való rendszeres találkozást, és ez sajnos kikerülhetetlen ebben a szakmában. Nekem ez, úgy gondolom, lelkileg sok lett volna. Megemlítettem ezt a pályaválasztásom környékén apukám egy barátjának, aki azt mondta, miért nem leszek akkor inkább fogorvos? Hat óra munkaidő, nincs ügyelet, egy nőnek nagyon jó ez a család és gyerekek mellett. Nyilván ez azért nem így történik mindig, most is van, hogy 16 órát dolgozom egyhuzamban, de végül valahogy igaza volt, nekem való ez a szakma.

Helga egy szép szokást visz tovább, amely hagyományt édesapja hívott életre, számos barátságot teremtve, sőt mi több: újabb hallgatókat csalogatva a Szegedi Tudományegyetemre.

-Amikor apukám kint töltött egy évet Skóciában,

havonta felhívott minket, gyakran még nagy csomagokat is küldtek karácsonykor. Egy másik hallgató, aki magyar származású egyébként, de már Ohioban született, is tagja volt azon hallgatóknak, akik anno nálunk töltötték a karácsonyt. Most, 30 év után megjelent a Facebookon, és mondta, hogy meglátogatnának minket Szegeden a feleségével. El is jöttek két napra, elvittem őket az egyetemre, a TIK-be, és teljesen el voltak ájulva, hogy mennyit változott a város és az SZTE két évtized alatt. Mondta, hogy az ő fia is orvosira szeretne jelentkezni. Most itt van, másodéves, és imádja. Azt mondja, hogy Szeged a legjobb hely a világon. Füzesi Kristóf: Meg kell említenem, hogy a Szegedi Tudományegyetem orvosi karának egyik legnagyobb visszacsatolása ez, hogy az az apa, aki itt végzett, az visszaküldi Szegedre a fiát tanulni, akár külföldről is. Ez is bizonyítja, hogy az angol egyetemek színvonalát egyértelműen megüti az itteni oktatás.

Füzesi Helga egyike volt azoknak, akik részt vettek a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karán az angol nyelvű oktatás elindításában.

karácsonykor meghívta magához az akkori főnöke, és neki ez olyan nagy dolog volt

akkor!

Emiatt, mikor hazajött, azt mondta,

hogy mostantól minden évben válasszunk ki

három külföldi hallgatót, és hívjuk meg őket

26-án, karácsonykor magunkhoz, Ezt egész egyetemista korom alatt csináltuk, több életre december

hogy ne érezzék magukat idegennek itt.

-Emlékszem, 1986-ban, amikor én még egyetemista voltam, indult el az angol képzés az egyetemen. Jöttek a külföldi hallgatók, és ez nekem mekkora nagy élmény volt akkor! Folyton ott nyüzsögtem a dékáni hivatalban, mert lehetett segíteni a hallgatóknak, elkísérni őket a rendőrségre, hiszen nagyon bonyolult volt őket „beiktatni” az egyetemre.

szóló barátság is köttetett ezen alkalmaknak köszönhetően.

Az egyik hallgató például egy Los Angeles-ben élő izraeli családból származott. Náluk az édesapa szinte

Amikor megszülettek a gyerekeim, részmunkaidőben jöttem vissza dolgozni. Akkoriban nem volt annyi rezidens, na meg a fogászat mindig inkább német kötődéssel bírt, én, mint angolul jól beszélő, kerültem


21

bele az angol oktatásba. A családi hagyományt úgy vittem tovább, hogy ötödév végén meghívom a hallgatókat egy vacsorára, és úgy hallottam, hogy erről már egyetemre kerülésükkor értesülnek és várják. FK: Helga az egyik legnépszerűbb gyakorlatvezető, nagyon szeretik a hallgatói. Sokszor kapott már meghívást egy-egy lediplomázott diák esküvőjére. Azért ez nem semmi. Helga a fogászat és az oktatás mellett régóta fut és énekel egy kórusban. Például tagja Fuss a gyereksebészetért! csoportnak, akik gyűjtik a kilométereket, amiből a sebészet számára támogatás lesz. A zenei vonal a következő generációban bontakozott ki igazán: -A lányom, Flóra, jelenleg az SZTE Fogorvostudományi Karán tanul. Ő nagyon korán, 6 évesen kezdett el hárfázni, majd ezzel nemzetközi versenyeken is nagyon szép eredményekkel végzett. Wales-ben például korosztályos első lett, Moszkvában pedig egy hónapon belül két versenyen is szép helyezést ért el. Mondhatni, ő 11 évesen volt a csúcson, ami kicsit meg is mutatkozott abban, hogy a nagy sikereket követően nehezen tudta eldönteni, hogy a zenei vagy az orvosi pályát válassza. Kapott tőlünk egy évet Cambridge-ben, ahol kreatív zenetechnológiát tanult,

de itt rájött arra, hogy a zeneszerzés mégsem az ő területe lesz. Ezért hazajött, most másodéves a fogorvosin. FK: Van egy fiam is, Helgi öccse, ő szintén nagyon szépen vette az akadályokat. Itt végzett Szegeden, majd négy év után kezdett unalmas lenni neki az egyetem. Ekkor azt felajánlottam, hogy befizetem, hogy tegye le ECFMJ vizsgát az amerikai nagykövetségen. Ennek volt egy elméleti és klinikai része, mindkét területet simán megcsinálta, ami lehetőséget teremtett neki, hogy Houstonba jusson és a neves Baylor College-ben sebész rezidens lehessen. Itt sikeresen letette a sebész szakvizsgát. -Mi gyerekkorunkban gyakran hallgattuk, hogy édesapám egyszerű földműves, falusi családból származik, első generációs orvos, és hogy mennyi küzdelemmel jár eddig eljutni.

FK: És én ezzel kapcsolatban mindig csak azt mondtam a fiamnak, hogy csak annyit lépjen előre az életben, amennyit én is előre léptem. Erre ő egyszer azt válaszolta: apuka, akkor nekem az Egyesült Államok Elnökének kellene lennem! Kósa Boglárka


Három egykori SZTE-s hallgató kapott Junior Prima-díjat

Tíz fiatal tudóst tüntettek ki Junior Prima díjjal, az elismerést elnyerők közül hárman a Szegedi Tudományegyetem egykori hallgatói, és ketten jelenleg is a felsőoktatási intézményben dolgoznak kutatóként.

A kitüntetettek Dömötör Orsolya, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar (TTIK) Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoport tudományos munkatársa, Szalai Tamás, az SZTE TTIK Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék tudományos munkatársa, valamint Varga Zoltán, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Biokémiai Intézet egykori doktorandusza, a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet adjunktusa. Hármuk közül Szalai Tamással és Dömötör Orsolyával készítettünk egy-egy rövid interjút, amelyben szakterületük érdekességeiről kérdeztük őket.

Szalai Tamás Szalai Tamás a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi-és Informatikai karának Optikai és Kvantumelektronikai Tanszéken dolgozik, a Dr. Vinkó József által vezetett asztrofizikai kutatócsoport tagjaként. Elsődleges kutatási területe a bizonyos csillagok fejlődésének végén bekövetkező, óriási energiakibocsátással járó szupernóva-robbanások vizsgálata. Miért választotta ezt a szakterületet? Már középiskolás koromban elköteleződtem a csillagászat mellett, amiben több tényező is szerepet játszott. Sopronban jártam gimnáziumba, ahol egy csillagászati szakkör tagja voltam, amit a Magyar Csillagászati Egyesület tagjai vezettek. Hozzájuk csatlakoztam én is diákkoromban. A matematikát és a fizikát is szerettem, amelyek elengedhetetlenek ehhez a szakmához. Emellett sokat segített a

Szegedi Tudományegyetem csillagász szakjának megtalálásában az is, hogy ismertem néhány akkori egyetemistát, akik meséltek arról, milyen is ez a szak, miért érdemes idejönni. Szimpatikus volt az itteni képzésben az is, hogy nagyon gyakorlatorientált és hallgatóközpontú. Mit szeret a szakmájában? A csillagászat egy átfogó tudományág, mondhatni, mindenkit érdekel az, hogy hol van a helyünk az Univerzumban, hogyan keletkezett ez az egész, és hogy milyen módon képzeljük el a világ működését. A legősibb tudományágról beszélünk, ami manapság újabb virágkorát éli a technológia haladásának köszönhetően. Ez a folyamatos, dinamikus fejlődés egy igazán motiváló tényező számomra a szakmámban.


Mit csinál szívesen a szabadidejében? A pályázati alapú kutatómunkában tevékenykedő (és mellette jellemzően egyetemi oktatást és egyéb tevékenységeket is végző) embereknek általában nem túl sok szabadidejük marad... A pályázatok ugyanakkor elengedhetetlenek a nemzetközi színtéren zajló munkához. Szerencsés körülmény, hogy a feleségemmel (aki középiskolai tanárként és egyetemi oktatóként, kutatóként is dolgozik) az időbeosztásunk hasonló. A megmaradt kis szabadidőt próbáljuk egymással és a családjainkkal, olykor barátokkal tölteni – egy-egy családi ebéd, közös főzés vagy egy pohár bor elfogyasztása is fontos pillanatot jelent a mindennapok sodrásában. Ugyanakkor a kutatói lét lehetőséget teremtett például arra is, hogy több kontinensre is eljuthattunk, s ezek az utazások mind felejthetetlen emlékek maradnak számunkra.

Így az ember nem fásul bele abba, amit csinál. Illetve, valamilyen szempontból egy kicsit talán közel maradtam az eredeti, gyógyszerész szakmámhoz is, hiszen rákellenes hatású szénkomplexeket vizsgálunk. Ennyivel, úgymond, még kapcsolódok a régi „énemhez”. Mit csinál szívesen a szabadidejében? Nagyon szeretek barkácsolni, fából szoktam kicsike székeket és fadobozokat készíteni. De ezt csak akkor tudom megtenni, amikor hazamegyek a szüleimhez, mert ott vannak hozzá eszközök. Itt Szegeden mostanában horgolni szoktam inkább. Kósa Boglárka fotó:MFB

Dömötör Orsolya Dömötör Orsolya a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán dolgozik, a Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoport tagjaként. Legfőbb kutatási területe a rákellenes platinafém komplexek oldategyensúlyi vizsgálata és biomolekulákkal való kölcsönhatásának megfigyelése. Miért választotta ezt a szakterületet? Eredetileg gyógyszerész vagyok, és mondhatni, én inkább témavezetőt választottam, mint témát. A gyakorlatvezetőm – valamint a szakdolgozati és doktori témavezetőm – Enyedi Éva volt, aki jelenleg a közvetlen főnököm is egyben. Ő volt az, aki megismertetett a koordinációs kémia érdekességeivel. Természetesen a téma nagyon érdekelt, mert sokféle módszerrel lehet dolgozni, igényel némi számolási készséget és logikát, de mégsem annyira bonyolult, mint az elméleti kémia. Nagyjából ez az, ami idáig elvezetett. Mit szeret a szakmájában? Részben azt, amit az imént említettem hogy sokféle műszeres technikát használunk, így nem „favágásszerűen”, rutinból dolgozunk, hanem mindig gondolkozni kell, változtatni egy kicsit az eljáráson.

A díjakat 2017. november 24-én a Magyar Tudományos Akadémián Lovász László, az MTA elnöke, Juhász Edit, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára és Bernáth Tamás, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnökvezérigazgatója adta át. A Junior Prima 2017-es díjazottjai, magyar tudomány kategóriában: Bodai Zsolt (kémia), Bolgár Bence (bioinformatika), Bunford Nóra (idegtudomány, pszichológia), Dömötör Orsolya (kémia), Gromlusz Vince Kornél (orvostudomány), Kovács Péter (klinikai orvostudomány), Perlaki Gábor (orvostudomány), Szalai Tamás (planetológia), Varga Zoltán (orvostudomány), Vincze Miklós Pál (földtudományok)

23


BLOGTÚRA Akaratlan blog Az SZTE kommunikáció szakán végzett Szabó Dominika akarva vagy akaratlanul, 2017 nyarán, pontosabban június 11én egy ominózus csőtörés okozta belső bizsergésre hallgatva elindított egy blogot: „Kisgatyában térdepelek a mosogató alatt, ömlik a pesztós víz, ázik a minden, én káromkodom egy kiadósat, és elhatározom, nyitok egy blogot, b@szki.” Mivel Dominika már gyerekkorában körbeutazta egész Európát -azóta pedig a fél világot-, rendhagyó úti beszámolókat és kedves történeteket olvashatunk tőle ötnyelvű nyarakról, egy drezdai tapsikoló srácról, egy ismeretlennek szánt éjjeli szerelmes levélről, vagy akár egy zongoristáról egy esőáztatta Párizsi híd közepén.

Bátor indítványozás ez a blog, mivel gyakran merész írásaival polgárpukkasztó és tabu témákat is feszeget: olvashatunk véleményt Szíriáról és az embercsempészetről, a magyar oktatásról, vagy fájdalmas vallomást egy szerettének elvesztéséről. A mindennapok tabu témáit, és kellemetlen történeteit -melyekről reflexből nem veszünk tudomást, vagy mélyen magunkba temetünkDominika nem rejti el, és nem hallgat, hanem megafont ragad, és kiadja magából: írással porol és nagytakarít. Ile Saint-Louis 2017.10.25 Ráérősen kavarogtunk a városban, Párizs túl sok mindent kínál ahhoz, hogy bármit is konkretizáljunk, így aztán bízva húgom helyismeretében, ízlésében, a saját emlékeinkben és halovány vágyainkban, egyszerűen csak kavarogtunk. Csavarogtunk. Anyám egyetlen kérése, a Notre Dame teljesítése után kávézni indultunk az Ile Saint-Louis felé. Meleg, verőfényes napsütés, balzsamos színek, enyhe szellő kényeztetett minket, amíg hátat nem fordítottunk a katedrálisnak. Ahogy a kávéhelyszínt keresve az Ile Saint-Louisra sétáltunk, az égen szaladásnak indultak az ártatlan bárányfelhők, szétkergette őket egy baljós, szürke sötétedés. Nem vettük túl komolyan a jeleket, a Saint-Louis hídhoz közel aztán mégis betértünk egy kis sarki kávézóba. A hídon lassan sétáltunk át, én nem is tudtam volna máshogy. Éreztem, hogy van itt valami.

Elcsépeltnek mondható turista látványosság: a híd közepi pianínón játszó sufni-zongorista körül, a híd járdaszegélyén a zenét fülelők ücsörögtek, bámészkodó turisták, fotózkodó szerelmespárok álldigáltak félkörben, mellettük egy-két párizsi igyekezett elhaladni, nyilván róluk tudomást sem véve, a pianistát meg sem hallva. Még biciklis is átkelt a hídon, illett az összképbe a hippigatyás, jóképű férfi, aki szórakozottan karikázott el a szombati ingyen-cirkusz mellett. A zongorista játékából kettősséget éreztem: komfortos, kopott melankóliát, és a zene unhatatlan szeretetét. A gyerekeim pénzt kértek tőlem, öntudatlan gyermeki érzékkel akarták a néhány perces lelki eledelt megköszönni, adtam aprót, boldogok voltak. Voltunk. Vonzódtam a pianínóhoz és gazdájához. Közben a fölénk nehezedő, szürke felhő sűrű, hűvös levegőt tolt a kardigánujjakba, fázni kezdtünk. A hídon szépen átértünk, a kis sarki kávézót kiszúrtuk, betértünk. A zene, ami addig kéretlenül is betöltötte a fejem, sőt, na, a szívem is – elhalkult.


25

Vidáman, megpihenve kezdtünk a kávézóban cseverészni, amikor a nagy szürkeség nemcsak hűvöset, de viharos szelet is hozott, és a vízszintesen metsző eső is megérkezett. A járókelők iparkodni kezdtek, az ernyőket kifordította a lendület, kopogott, süvített odakint az idő, sötétté satírozta a környék formáit a hirtelen jött természeti méreg. A kávézó ablakát az előtte strázsáló platán kopaszodó ágai verdesték, a szomszéd fagylaltozó egyik kerti székét kíméletlenül csapta falhoz a szél. A kintiek iparkodásából szaladozás, a csevelyekből csönd és nyakbehúzott önvédelem lett. Kiszámítható reakciók, sietős alakok Párizs egy csinos kis pontján. Engem azonban a zongorista és a hangszer érdekelt. Kabátot vettem és kimentem a kávézóból, egyenesen a hídra. Aggódtam, hogy ilyen rövid idő alatt se lefedni, se elvontatni nem lehet egy pianínót, percek alatt forgáccsá ázik a hangszer, és a kopaszodó gazdája is. Az utcára lépve éreztem, hogy a bentről egy átlagos októberi kellemetlenségnek tűnő jelenség valójában egy ingerült zivatar, egy unott oszlatás. Pillanatok alatt fáztam át, az eső csípte az arcom, a szélben a kapucnimat képtelenség volt a fejemen tartani. A hídon négyen voltunk. Egy, a kőkorlátnak láncolt bicikli, a pianínó, a zongorista és én. A hangszer a híd közepén állt, talpig bebugyolálva. A fekete hullazsák a négy lábáboz volt erősítve, a szél türelmetlenül zajongott a levegővel teli bugyrokkal. Érthetetlen, mikor volt ideje a zongoristának ilyen akkurátusan lefedni, de a zongora – dacolva a pimasz helyzettel – biztonságban várakozott. Gazdája pedig a híd korlátjának támaszkodva, a fekete hullazsák másik felébe burkolva, egymáson átvetett lábbal állt, tökéletes nyugalmat sugározva. Az arcát nem láttam, de ma már biztos

vagyok benne, hogy mosolygott is. Én felszisszentem a hidegtől, a kabátom átázott, bosszantó egy időjárás – gondoltam. Ütemesen kopogott az csapadék a hullazsákokon. Mintha még visszhangzott is volna. Mire azonban meguntam a látványt, s épp hátat fordítottam volna a jelenetnek, az eső, ahogy jött, oly hirtelen, el is állt. Amint a roppant nagy felhő az utolsó csöppeket facsarta ki szürke, töppedt testéből, a zongorista a hangszerhez lépett. A négy lábnál eloldotta a kötést, és egyetlen mozdulattal rántotta le a feketeséget a pianínóról. Olyan látvány volt ez, ahogy Drakula gróf forgathatta elegáns lendítéssel selyemköpenyét, vagy, ahogy a zongoraművész hátracsapja a frakkját, mielőtt a székre ül. A hangszer gazdája is helyet foglalt. Nem tudom, a szék honnan került elő, és mennyire volt vizes, de ez most nem is számít, sőt. A zongorista leült. Játszani kezdett. És akkor a híd nedves köve, a város ázott hangulata tényleg visszhangozni kezdett, a szürkeségből színek bújtak elő. Álldigáltam még egy kicsit, mert mire felfogtam, mi történik, az arcomat már a nap is elérte. Halványan, gyengéden, ahogy egy szerető kéz simítja a hátad, úgy vont hangjegyekből szivárványt körénk a pillanat. A pianínó és a zongorista zenéje széjjelfutott a hídon, végig a macskaköveken, át Párizs e pillanatnyi érzetén, be az ázott lelkekbe, végig a Szajna piszkos habjain, körbe az űzött agytekervényeken, be a sarki kávézóban ücsörgő családomig. Összeállította: Korsós Brigitta Forrás: Akaratlan blog


BLOGTÚRA GYÖNGYEIM blog Botházy Kata, aki az SZTE ETSZK-n valamint a JGYPK-n végezte tanulmányait, főállásban családi bölcsőde vezető, ám emellett még sok minden más is: pedagógus és némettanár, sportoktató és könyvelő - szóval egy igazi szuperanyuka, és ezek mellett még egy szuper blogot is vezet. Kedves és vidám történeteket olvashatunk tőle, ismertetőket a kismamák életről, a gyereknevelésről, egészségről, véleményeiről és érzéseiről, akár tabu- ám mégis fontos témákról.

MAMA, kérlek meséld egy.. Fiamra gondolva, minden lombikban fogant kis léleknek és szüleiknek ajánlva Bámulok magam elé és sírok. Pont ugyanúgy, mint egy évvel ezelőtt. Megrohannak az emlékek. Október hónap kezdődött, szürke, nyirkos nap volt, fáztam is, pedig sosem szoktam. Most is megremegek. Egy éve ilyenkor rózsaszín köntöst kaptam és sapkát, úgy kellett várakoznom az emeleti szobában, majd besétálni a műtőbe. Hormonoktól megzavarva, túl az injekciós ovuláció-stimuláción sokminden nyomasztott már. Az egész légkör megnyugtató és kedves volt, én mégis féltem. 11 óra van, egy éve ekkor már túlvoltunk a petesejt punkción. A Kaáli Intézet folyosóján a leendő anyukák altatásból felébredve kérdezgették egymást, kinek hány petesejtet sikerült leszívni. Tizenkettő. Nyolc. Tíz. - Gondolatban elküldtem mindenkit a fenébe, akinek egyáltalán beszélni volt kedve. Hallottam ezeket a számokat, pedig nem akartam hallani. Reszkettem, hogy tőlem is megkérdi valaki. Mert akkor ki kell mondjam: kettő. Elég kevés. A többi sajnos ciszta volt. Fáradtnak, elesettnek éreztem magam, és szinte megsemmisítően kevésnek. Kettő. Csak magamban forgattam ezt a számot, végül senki nem kérdezett meg. Eszembe jutnak drága nőgyógyászom vicces szavai, amelyeket még az egész tortúra előtt mondott. Rettegtem ugyanis attól, hogy nem lesz megfelelő mennyiségű vagy minőségű petesejtem: „Kata, szülészet, nem tenyészet - egy is pontosan elég!” Az ő humora nélkül valószínű-

leg feladtam volna. Bíztam, bíztunk benne, hogy jól van ez így, hisz egy is elég, sőt, pontosan egy kell, AZ AZ EGY. Tudtuk, most kell hinni, bízni az Úr segedelmében, és Benned, hogy erős vagy. Bámulok magam elé és sírok. Téged nézlek, Kisfiam. Csendben alszol. Ritka pillanat. Nem hangoskodsz. Csodálatos vagy. Csodálatos voltál egy évvel ezelőtt is, amikor is a leszívást követő napon félve a választól telefonon érdeklődtem, mi a helyzet a lombikban. „Az egyik határozottan a megtermékenyülés jeleit mutatja.” - hangzott a hivatalos válasz, amelyet sosem felejtek el. Egy lépéssel közelebb kerültünk Hozzád. Akkor már léteztél. Mi pedig itthon drukkoltunk Neked, hogy erősödj. Felfoghatatlan csoda. Elhittük, mert el kellett hinnünk, hogy létezel, ki más hihetne Benned ennyire, ha nem a leendő szüleid... De nagyon féltünk is. Én ezt a félelmet, a folyamatos gombócot a torkomban csak úgy tudtam feloldani, hogy elképzeltelek. Gyönyörű hajasbabának láttalak.  Bámulok magam elé és sírok. Gyönyörű Hajasbabám, hisz itt vagy! Szebb vagy mint amilyennek képzeltelek! Mi pedig sosem szerettünk így senkit, mint Téged. Születésednél talán csak a fogantatásod volt csodálatosabb! Október hatodika. „Egy szép, nagy embriót kap vissza, Kata.”- mondta a doktornő, és kezdetét vette a varázs. Egy vékony cső. Ennyi volt az utazásod. Belém fecskendezték az életed. Nem volt épp romantikus, nekem mégis felemelő élmény volt. Pár percig tartott csupán, és én mindezt éberen követtem, éreztem, láttam. Ezután egy órányi mozdulatlan fekvés következett a pihenőben. Életre hívás. Istenközeli élmény. Bizonyságtétel. Sosem éreztem még az Úr kezét ennyire magamon. Virágillat volt mindenhol. Mé-


hembe fogadtalak, és tudtam, hogy képes vagyok a hitem által magamban nevelgetni Téged. Veres püspök úrnak is üzenem mindezt. Bámulok magam elé és sírok. Örömkönnyek ezek. Mint egy évvel ezelőtt, a beültetés után két héttel. Amikor félelemmel vegyes várakozással csináltuk meg a terhességi tesztet. Nem is egyet, hármat. Apukád nézte az eredményt, én idegességemben csak tébláboltam a fürdőszoba kövén. Egy csíkot láttunk. És megint ugyanaz az érzés: ez kevés. Apukád nem keseredett el, kivárta a három percet, és lám, előjött a másik csík is. Határozott, erős csík volt. Nem lehetett eltéveszteni. Ott voltál. Megtapadtál. Belül, belém kapaszkodtál. Ó jaj, csak a véremben is kimutatható legyél! Csak az ultrahangon is láthassunk! Csak dobogjon a szíved! Csak ne legyen semmi komplikáció tizenkét hetesen! Csak maradna már abba a   vérzés... Kilenc hónap várandósság - nekem terhesség volt inkább. „A terhesség nem betegség!” „A lombikos terhesség csak a megtermékenyítés módjában tér el a természetes várandósságtól.” „Az életkora miatt szükséges ez a vizsgálat is.”  Sokszor kellett meghallgatunk ezeket a (félig) igaz, ám de cseppet sem együttérző mondatokat. De már vége, hisz itt szuszogsz előttem. Bámulok magam elé és sírok. Egy nehéz év telt el, de utólag mintha csak egy perc lett volna. Mögöttünk sok év küzdelem, fájdalom és megrázkódtatás. Sokmindenen mentünk keresztül mi együtt. A múltunk elválaszthatatlan kötelék, a jelenünk még mindig felfoghatatlan csoda. Úgysem érti ezt senki, csak aki járt hasonló cipőben. Sokan csak legyintenek ezekre a nehézségekre, egyesek úgy vannak

vele, sikerült, végülis tökmindegy az előzmény, mások azt mondják: «Biztos százszor is vállaltátok volna, ha netán ez nem sikerül.» Nem. Nem értik. Nem kellett vállalnunk többször. Nem bírtuk volna el. Ez az egy lehetőségünk volt, ezt az esélyt kaptuk, kegyelemből. Éltünk vele, megszenvedtük az utat, és ez örökre megváltoztatott bennünket. Épp ezért nem törődöm már azzal, hogy ki mit mond: hogy hogy kéne viselkednünk, hogy miként kéne neveljünk, hogy mit kéne éreznünk, hogy nem kéne így féltsünk, hogy vannak akik szerint császárral szülni semmiség, hogy felgyógyulni belőle sem nagy ügy, hogy többet kéne kimozdulnunk, hogy fel kéne vennem a telefont, hogy kendőben kéne hordoznunk, hogy nem kéne cumit adnunk a szádba, hogy az igény szerinti szoptatással túlságosan magamhoz kötlek, hogy nem kéne a mi ágyunkban aludnod délután, hogy kéne egy kistesó, hogy nem kéne foglalkoznunk a győri püspök szavaival... Nem érdekel. Senki nem törhet pálcát felettünk. Ösztönösen, legjobb tudásunk szerint és az Úrtól kapott szeretettel fogunk nevelni Téged. Soha nem fogom szégyellni Előtted a könnyeimet, hisz Te úgyis ismersz, belülről, és igazán. A sok szeretetet és imát pedig, ami életre hívásodat kísérte, nem feledjük a családnak és a barátoknak. Bámulok magam elé, már nem sírok. Ébredezel. Mosolyogsz. Összebújunk. Szelfizünk. Nemsoká apukád is hazaér. Fekszünk egymás mellett az egyforma kék pizsinkben és csak mi tudjuk, mennyire vártuk ezt az érzést.  Összeállította: Korsós Brigitta Forrás: Gyöngyeim blog

27


BLOGTÚRA Magyarósi Csaba Diplomáját a SZTE kommunikáció-magyar szakán szerezte, 2001-től az Index.hu munkatársa volt először gazdaság-, majd a tudományrovatban, de ismertségét az Attraktor nevű dokumentumsorozat szerkesztője- és műsorvezetőjeként szerezte. Főállásban vlogger is: két Youtube csatornát szerkeszt, technikai kütyükről beszél szakszerűen (Aplleblog), vagy élmény-beszámolókat készít külföldi utazásairól, világjárásáról (Egy nap a városban). Csabát követve megtudhatuk mindent az új Android és Apple termékekről, vagy hogy Mi a franc a Pokémon Go, a mesterséges intelligencia, vagy éppen a siker titka.

Mi a SIKER TITKA? 2017.10.10 -Spanyolországi nyaralásáról..Nem azért tudtunk ilyen helyeken nyaralni, mert a szüleim olyan fertelmesen gazdagok voltak, hanem azért, mert hoztak egy döntést, mégpedig azt a döntést, hogy minden pénzünket a nyaralásokra fordítjuk, mert úgy gondolták, hogy nekem is, és nekik is hasznosabb, hogy ha látom a világot, mint hogy ha szuper bringám van, vagy szuper számítógépem, vagy egy nagyon jó autót veszünk, vagy esetleg egy nagyobb lakást, mint ahol laktunk lakótelepen. És azt gondolom így néhány év távlatából, hogy b@romira igazuk volt, ettől mind azonban kis srácként nagyon-nagyon vágytam egy f@ sza bringára. És ahogy említettem is, már itt voltunk Spanyolországban, gyűjtöttem össze-vissza a kagylókat, és egyszer csak beugrott, hogy ezekből a kagylókból akár pénzt is lehetne csinálni. Tizenegy éves voltam, és arra jutottam, hogy ha ezt a rengeteg kagylót hazaviszem, és otthon jó áron eladom, akkor ezeknek az árából egészen biztosan össze fog jönni az a bringa, amire annyira vágytam. Úgyhogy elkezdtem gyűjtögetni, egyik kagylót a másik után, és ahogy néztem a kis szatyromat, elkezdtem számolgatni, hogy éppen hol tartok, és nagyon gyorsan, olyan másfél hétig tartó kitartó munkával, összejött 1000 darab kagyló, amit már

csak haza kellett vinnem, és el kellett adnom valahogy. Nagyapám volt a segítségemre, akivel kimentünk a lengyel piacra hétvégente (ez egy olyan piac volt valamikor a kilencvenes évek elején, ahol alapvetően lengyelek árulták a portékáikat, mindenféle műanyag vackokat, meg olyan dolgokat, amiket még a szovjet időkben gyártottak), és beültem közéjük, és elkezdtem a kagylók darabját 20 forintért árulni, azoknak, akik ilyen lengyel biszb@ szok miatt jöttek a piacra. És ebből nagyjából már össze is jött a bringára való lóvé, ami azt jelentette, hogy néhány nappal később elmentem egy kereskedésbe, és átvettem azt a biciklit, amit már nem is hónapok, hanem évek óta nézegettem, és megvolt az a nagyon-nagyon jóleső érzés tizenegy évesen, hogy -persze a szüleimnek köszönhetően, hiszen ők hoztak olyan helyzetbe, hogy én kagylókat tudtam gyűjteni-, de valamelyest a saját erőfeszítésemmel engedhettem meg magamnak. És erről eszembe jut egy nagyon-nagyon hasonló sztori, amit most hallottam nemrég. Szóval van egy jó barátom, akinek a fia egy nap kitalálta, hogy medencét szeretne a kertbe -igen, az igényszint azért jelentősen változott húsz-huszonöt év alatt, én még egy bringát akartam, ő meg egy medencét-, de nem is ez a lényeg, sokkal inkább a trükk, és a trükkre érkezett megfejtés lényeg. ….És a feladat


azzal a jóleső érzéssel nyugtatja magát, hogy amikor ezt a vigaszdíjat használja …Szóval akkor a történetek tanulsága: én nem állítom azt, hogy az életben minden erőfeszítést siker koronáz, mert nagyon sokszor hiába próbálkozunk, semmi sem lesz a végén. Persze nagyon sokat számítanak a körülmények is, pl én sem tudtam volna kagylót gyűjteni, ha éppen nem Spanyolországban vagyok, de talán értitek a sztoriból hogy nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy ha erőfeszítéseket teszünk, akkor biztosan közelebb kerülünk a céljainkhoz, ha meg nem teszünk erőfeszítést, csak másokra mutogatunk, hogy miattuk meg miattuk nem teljesülnek az álmaink, akkor meg távolabb kerülünk a céljainktól. Nem biztos, hogy minden erőfeszítést egyben siker is koronáz, de az biztos, hogy valamelyest közelebb kerülünk ahhoz, amit el akarunk érni. Lehet, hogy csak azért, mert tanulunk valamit a sztoriból, lehet, hogy csak azért, mert a kitartánem volt nagyon-nagyon egyszerű, a fiú ugyanis azt a feladatot kapta, hogy ásson egy olyan mély gödröt, amibe ő már belefér, és ha ez a gödör megvan, akkor el lehet beszélgetni a medencéről. Na most tudni kell a srácról, hogy ő nem valami négy éves, és hát nem olyan magas mint én, de maximum egy fejjel alacsonyabb nálam, és hát így nekiállni egy olyan gödröt ásni, amibe te beleférsz, az egy komoly elhatározás. Most ami a legdurvább, hogy a srác nekiállt ásni a gödröt, és van ennél is durvább: mégpedig az, hogy minden nap kiment és ásott. Reggel iskola előtt, iskola után, minden alkalmat megragadott arra, hogy kiássa azt a gödröt, és nem is tudom néhány hét, vagy egy hónap után az erőfeszítéseit siker koronázta! Értitek ezt? A kis srác annyira vágyott arra a medencére, hogy nem csak egyszerűen kérte az apját, nem csak egyszerűen könyörgött, hanem emberfeletti melóval kiásott egy másfél méter mély gödröt – és a srác végül nem kapta meg a medencét, mert amikor az apja megdöbbenve tapasztalta, hogy a fiú teljesítette a királyi feladatot, akkor rájött arra, hogy ebben a srácban sokkal több kitartás van, mint azt ember el tudná képzelni egy tizenévesről. Viszont megállapodtak, szóval lett egy köztes megoldás, valamiféle más vigaszdíjat ajánlott fel a fiának, és a srác szerencsére elfogadta a vigaszdíjat, és most

sunk növekedni fog, lehet, hogy csak azért, mert céltudatosabbak leszünk, de az tuti, hogy közelebb kerülünk hozzá. Ez nem a siker receptje, mert szerintem nincs is a sikernek receptje, vagy, hogy ha van neki, akkor azt én nem tudom. De biztos, hogy valami előfeltétele. Összeállította: Korsós Brigit Forrás: Youtube - Magyarósi Csaba

29


BLOGTÚRA Természetes antibiotikumok Az antibiotikum gonosz. Gonosz, mert mesterséges. Gonosz, mert elpusztítja az élő szervezetet (anti biotikum, érted, ugye?). Fúj, nem kell az antibiotikum! Szedjünk helyette valami természeteset.

Sajnos, ez nem paródia: a google keresőbe beírva a „természetes antibiotikum” kifejezést tízezerszámra találunk olyan találatokat, amelyek nagyjából a fenti eszmefuttatás alapján ajánlanak számos (gyógy)növényt az antibiotikumok helyett. A mesterséges, káros antibotikum helyett egy jól bevált gyógynövény - jól hangzik, ugye? A baj csak az, hogy akik ilyeneket írnak, valószínűleg nincsenek tisztában azzal, mik is az antibiotikumok. Az antibiotikumok definíció szerint olyan anyagok, amelyek az emberi szervezetben megtelepedett baktériumokat elpusztítják vagy szaporodásukat gátolják. Ahhoz, hogy egy anyag (vagy növényi kivonat) alkalmazható legyen bakteriális fertőzések kezelésére, hatásosnak, szelektíven hatónak, (relatíve) toxicitásmentesnek és megfelelő mértékben biohasznosulónak kell lennie. A következőkben a fentiek mentén röviden megpróbálom elmagyarázni, miért nem nevezhető antibiotikumnak minden anyag, amely megöli a baktériumokat. A legalapvetőbb feltétel természetesen az, hogy az „antibiotikumjelölt” elpusztítsa a kórokozókat. Sok tízezer olyan anyag, vegyület, kivonat létezik, amely lombikban megöli a kórokozókat, de sokuk esetén irreálisan nagy dózist kellene beadni a hatás kialakulásához, ha fertőzött embereket akarnánk kezelni. Mert az egy dolog, hogy egy kórokozóte-

nyészetet nyakon öntve egy lombikban a mikróbák elpusztulnak, de ha a hatásos kezelés több kiló hatóanyag elfogyasztását tenné szükségessé, egyértelmű, hogy a gyógyászati alkalmazás esélye nulla. További fontos szempont, hogy az anyag ne úgy általában a baktériumok (pl. talajbaktériumok) ellen hasson: elsősorban a jelentősebb humán kórokozók elleni hatás a lényeges. Az sem árt, ha egy antibiotikum szelektív: nem pusztítja el a bélbaktériumokat (sajnos, ezt általában nem lehet megúszni, ilyenkor van szükség probiotikumok alkalmazására), és nem mérgező az emberi szervezet sejtjeire. Jóllehet van néhány antibiotikum, amelyek nem veszélytelenek (pl. hallás- vagy májkárosítóak), a szerek kiválasztásánál az alkalmazásból eredő veszélyeket mindig összevetik az elérhető eredménnyel. A komolyabb mellékhatással járó antibiotikumokat szoros orvosi kontroll mellett, s csak olyankor alkalmazzák, amikor más szerrel nem érhető el eredmény. A szelektivitás azt is jelenti, hogy a hatóanyagok mindegyikénél ismert, mely kórokozók esetén használhatóak igazán hatékonyan. Az lenne az ideális, ha minden esetben, amikor antibiotikumkezelésre kerül sor, meghatároznák, hogy az adott betegnél milyen baktérium alakította ki a betegséget. Bár erre van elvi lehetőség, az antibiotikumérzékenység meghatározása több napot vesz igénybe,


31 így nagyon sokszor erre nem kerül sor (pl. mert a beteg állapota nem engedi meg a várakozást). További fontos feltétel, hogy a hatásnak az emberi szervezetben kell kialakulnia. Magyarán: nem elég, ha az „antibiotikum” egy lombikban elpusztítja a kórokozót, erre az emberi szervezetben is képesnek kell lennie. A különbség látszólag árnyalatnyi, valójában azonban hatalmas. A lombikban (ún. in vitro) hatásos anyagok egy része ugyanis nem szívódik fel olyan mennyiségben a gyomor-bélrendszerből, hogy a vérben vagy a szövetekben baktériumellenes koncentrációt érjen el. Másként mondva ezeknek az anyagoknak rossz a biohasznosulása. A baj az, hogy az első pillantásra ígéretesnek tűnő (azaz lombikban baktériumokat jól pusztító) jelöltek zöméből sosem lesz antibiotikum. Legtöbbször ugyan létezik a kórokozóellenes hatás, de nem elég erős. Vagy ha igen, akkor nem elég szelektív, így túlságosan súlyos mellékhatásokkal párosul. De ha még ez is stimmel, nagyon gyakran az a legfőbb probléma, hogy nem szívódik fel megfelelő arányban a hatóanyag, így nem képes feldúsulni ott, ahol a kórokozók tanyáznak (vérplazmában, szövetekben). És még az is előfordulhat, hogy bár felszívódik, de gyorsan el is bomlik: a végeredmény ugyanaz. A fentiek miatt számos, a bulvársajtóban sztárolt anyag, növény nem tekinthető antibiotikumnak, ugyanis nem alkalmasak bakteriális fertőzések kezelésére, a kórokozók elpusztítására az élő szervezetben. Mint említettem, a baktériumölő képesség nem elég: senki nem tekinti antibiotikumnak például a hipót, jóllehet egy lombikban kiválóan elpusztítja a baktériumokat. Ugyanez a helyzet a tömény alkohollal: felületi fertőtlenítésre megfelelő, szájon át történő antibakteriális kezelésre (pl. tüdőgyulladásban) nem. Sajnos, a gyógynövények között sincsenek hatásos antbiotikumok. Az antibak-

teriális hatással jellemzett növények (a fokhagymától a grapefruit magjáig) hatóanyagai a fertőzés helyén (a különböző szervekben) nem érnek el olyan koncentrációt, hogy az lehetővé tegye a kórokozók elpusztítását. Ettől még a fokhagyma és társai kiváló antibakteriális szerek: szájon át elfogyasztva a szájüregben, magunkra kenve pedig a bőrünkön számos mikróbát elpusztítanak - a felületi fertőtlenítés azonban nem hoz gyógyulást egy olyan esetben, amikor a vérben vagy a szövetekben szaporodtak el a baktériumok. Az antibakteriális hatás nem tévesztendő ös�sze az antibiotikus hatással. Gyakori tévhit, hogy az antibiotikumok szintetikus anyagok (ezért kellene óvakodnunk tőlük, s előnyben részesítenünk a „természetes antibiotikumokat”). A valóság azonban az, hogy az antibiotikumok alapvetően természetes vegyületek: ezeket az anyagokat jellemzően gombák állítják elő, hogy elpusztítsák a velük vetélkedő baktériumokat. A gombák és a baktériumok „együttélése” ezért a baktériumok számára kellemetlenné válhat - ezt hívják antibiózisnak. Az első antibiotikumot, a penicillint Alexander Fleming skót kutató „véletlenül” fedezte fel: észrevette, hogy bepenészedett baktériumtenyészetében elpusztultak a kórokozók, s ennek magyarázatát a penészgombák (Penicillium notatum) által termelt anyagokban kereste s találta meg. Azóta a penicillinen kívül az antibiotikumok családjának számos tagja van. Ezek egy része különböző gombák által termelt vegyület (amit biotechnológiai módszerekkel állítanak elő), más részük a gombák vegyületeinek félszintetikus származéka (ezeket a hatás fokozására módosítják kémiailag). Szűkebb értelemben az antibiotikumok gomba-eredetű természetes anyagok, de gyakran illetik ezzel a névvel a nem ilyen eredetű, azonban szintén szisztémás baktériumellenes hatással rendelkező vegyületeket.


Ugyanakkor némi igazsága azoknak is van, akik az antibiotikumok ellen beszélnek. Tény, hogy a szükségesnél több antibiotikumot - és nem is túl szakszerűen - használunk fel. Olyan betegségek esetén is előkerülnek ezek a szerek, amikor nem lenne rájuk szükség (pl. közönséges náthában, amikor a betegséget vírusok okozzák, amelyekre egyáltalán nem hatnak az antibiotikumok). Az antibiotikumok túlzott, indokolatlan alkalmazása számos probléma forrása. Ha egy antibiotikumot a szükségesnél rövidebb ideig alkalmazunk (csak addig, amíg a súlyosabb tünetek mérséklődnek), a kórokozók egy része megerősödve, a kezelésre rezisztensen túlél, és egyre nehezebben kezelhető fertőzések forrásává válik. Ugyanilyen rezisztenciaforrás az is, ha nem a megfelelő szert használjuk a fertőzés kezelésére. Az lenne az ideális, ha az antibiotikumkezelés szakmai ajánlások alapján és az antibiotikumérzékenység meghatározása után kezdődhetne el - mindez utópisztikus, ám szakmailag kívánatos cél. Az antibiotikumrezisztencia nagyon súlyos, emberéleteket követelő probléma; egyre gyakoribb, hogy a korábban hatásos szerek nem hatnak a kórokozókra, s ennek oka elsősorban a szakszerűtlen használat. Ezért lenne fontos, hogy csak szakember által javasolt esetben, az orvos által felírt antibiotikumot használjunk, és a kezelést az előírt ideig folytassuk. A szomszéd megmaradt gyógyszerének beszedése többszörösen problémás: jó eséllyel hatástalan az adott fertőzésre, de még ha hatékony is, valószínűleg a megmaradt készlet nem elegendő egy teljes kúrára. 

rezisztencia a már forgalomban lévő szerekre. Épp ezért aktívan folyik a potenciálisan antibiotikumként felhasználható anyagok, köztük növényi kivonatok, vegyületek vizsgálata is. Nem kizárt, hogy a jövő sikeres hatóanyagai éppen növényi vegyületeken alapulnak majd, azonban az interneten propagált „természetes antibiotikumok” (pl. fokhagyma, ginzeng, fahéj, gyömbér, almaecet, citrom) nem alkalmasak a valóban hatásos szerek helyettesítésére. Csak reménykedni tudok abban, hogy nincs olyan elszánt ember, aki citromos teával vagy fokhagymával próbálja magát vagy gyermekeit kezelni tüdőgyulladás esetén...

Jelenleg nagyobb problémát jelent az antibiotikumok indokolatlan, szakszerűtlen alkalmazása, mint az antibiotikumkezelés elutasításából származó hátrányok. Az antibiotikumokat elutasítók ugyanakkor valószínűleg nincsenek tisztában azzal, hogy hányan haltak meg ma már banálisnak tekintett fertőzésekben a gyógyszercsoport kifejlesztése előtt. A század elején nem volt ritka, hogy egy egyszerű megfázás talaján kialakuló tüdőgyulladás emberéleteket követelt. A fokhagyma és a többi, egyéb célokra hasznos gyógynövény ilyen esetben nem segített - ezt nagyszüleink tudták, de az internetkorszak emberei kezdik elfelejteni. Az új antibiotikumokra nagy igény van a terápiában, főleg azért, mert egyre gyakoribb a

Célja a gyógynövényekkel,

Dr. Csupor Dezső – Ködpiszkáló

Dr. Csupor Dezső nem egy átlagos gyógyszerész: amellett, hogy a Szegedi Tudományegyetem GYTK Farmakognóziai Intézetének egyetemi docense, más szegedi orvosok és gyógyszerészek segítségével Ködpiszkáló álnévvel blogot szerkeszt és vezet.

gyógyszerekkel és étrendkiegészítőkkel kapcsolatos tévhitek és rémhírek ködének eloszlatása, „piszkálása”, hiszen a helytelenül használt és alkalmazott „csoda praktikák” többet árthatnak, mint segíthetnek.


Minőség – versenyképesség – tudomány Dr. Kovács Sárkány Hajnalka és dr. Kovács Vilmos a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karán szerzett diplomát élelmiszermérnök szakirányon, majd a Debreceni Egyetemen védte meg doktori disszertációját. A kilencvenes évek óta vállalkozóként dolgoznak, kezdetben élelmiszer-feldogozással foglalkoztak, majd a kétezres évektől munkájuk elsősorban a szerbiai kis- és középvállalatok versenyképességének előmozdítására irányul, amelyet többek között nemzetközi szabványok tanúsításával, pályázati és más erőforrások felkutatásával és menedzselésével valósítanak meg. Továbbá a Szent István Egyetem zentai kihelyezett tagozatán is oktatnak. Az SZTE Alma Mater mentorprogramjában 2015 óta vesznek részt.

Miért fontos számotokra a kapcsolat a Szegedi Tudományegyetemmel? Dr. Kovács Vilmos: A tanulmányaink befejezése után nem szakadtunk el a szegedi Mérnöki Kartól, a Nemzeti Kiválóság Program keretében az intézmény befogadott ösztöndíjas kutatóként, valamint a vajdasági Milk Business projekt keretében is együttműködtünk a kar oktatóival. Nyugodtan mondhatom, hogy az évek során szoros szakmai és személyes kapcsolatot sikerült kialakítanunk az ott dolgozókkal. Valamint a fiunk is a Szegedi Tudományegyetemen tanul, a Gazdaságtudományi Karon. Miért jelentkeztetek az SZTE Alma Mater mentorprogramjába, milyenek a tapasztalataitok? Dr. Kovács Sárkány Hajnalka: Mind a vállalkozói, mind a tudományos életben mi is sok segítséget kaptunk a tőlünk tapasztaltabbaktól. Ez volt a mérce számunkra, és amikor olyan helyzetbe kerültünk, szinte természetes volt, hogy segítsünk másoknak, megosszuk a tapasztalatainkat a fiatalokkal. Nagyon megörültünk, amikor pár éve megláttuk a mentorprogram felhívását, és nem volt kérdés, hogy jelentkezünk. Nagyon jó döntés volt. Sokat kaptunk, tanultunk a mentoráltjainktól. Nagyon jó együttműködni a lelkes fiatalokkal, az ő lendületük és ötleteik bennünket is inspirálnak. Miben tudtok segíteni a mentoráltaknak? Dr. Kovács Vilmos: Cégünk, a szabadkai European-cert kiterjedt ügyfélkörének köszönhetően a legkülönbözőbb méretű és profilú cégek működésére van rálátásunk, és ennek következményeképpen széleskörű gazdasági tapasztalatokkal rendelkezünk, amit át is tudunk adni az érdeklődőknek.

Aktuális, gyakorlati kérdésekről tudunk beszélgetni velük, legyen szó a gazdasági életről vagy épp a kutatómunkáról. Milyen terveitek vannak a jövőre nézve, szeretnétek-e folytatni a mentorálást? Dr. Kovács Sárkány Hajnalka: Mindenképpen, az elkövetkezőkben is szeretnénk ezt folytatni. Azt el kell mondanom, hogy a mentoráltak kiválasztásakor prioritást élveznek a Szegeden tanuló vajdasági fiatalok, akiknek szeretnénk megmutatni, hogy Vajdaságban is van perspektíva. A tehetséggondozó munkánkat éppen ezért szeretnénk kiterjeszteni, egy olyan programot tervezünk elindítani, amelynek célja legalább száz vajdasági vállalkozó minőségügyi képzése, mentorálása. Mit tartotok a legfontosabb elismeréseteknek, sikereteknek? Dr. Kovács Sárkány Hajnalka: Cégünk idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját, emiatt számba vettük az elmúlt időszak történéseit. Mindenképpen nagyon fontosnak tartjuk, hogy partneri viszonyt tudtunk kialakítani a térség jelentős cégeivel, intézményeivel és civil szervezeteivel. Tevékenységünkkel nagyban hozzájárultunk a minőségkultúra elmélyítéséhez. 2016-ban nagy meglepetés és elismerés volt számunkra a Genius Loci Díj, melyet a tehetséggondozás ügyét aktívan támogató vállalkozásoknak ítélnek oda. De ennél sokkal többet jelent nekünk, hogy például a mentorprogram befejezte után is kapcsolatban maradunk a mentoráltjainkkal, ügyes-bajos dolgaikkal megkeresnek bennünket. Nagyon jó érzés követni a szakmai fejlődésüket, és velük együtt örülni a sikereiknek.

33


A hónap Alma Mater tagja körkép

Január: Menyhei Szabolcs Menyhei Szabolcs rajztanárként diplomázott, ám ma Londonban él és az ILM-nél mozifilmek vizuális effektjeivel foglalkozik. Olyan nagysikerű produkciókon dolgozott már, mint a Star Wars legújabb epizódja, az Ant-Man és a Thor 2.

Február: Kurucz Éva Kurucz Éva jelenlegi Család-barát  műsorvezető, egykori kormányszóvivő, volt Hír TV-s szerkesztő-műsorvezető. Februárban a Móra Szakkollégiumba látogatott vissza, ahol a Mórások a médiában  sorozat keretén belül mesélt egyetemi-kollégiumi éveiről, sokoldalú pályájáról, a sikereihez vezető útról és izgalmasabbnál izgalmasabb feladatokról.

Március: Wodala Márk Wodala Márk, a Szegedi Tudományegyetem volt hallgatója, mintegy húsz éve szinkrontolmácsként tevékenykedik. Számos neves rendezvényen, konferencián dolgozott már, legutóbb a 2017-es Oscar díjátadó gálát. Szegeden született, most Budapesten él, gyakran hívják külföldre is dolgozni.

Május: Vincze Veronika Az SZTE kutatónőjének és öregdiákjának, Vincze Veronikának ítélték 2017 márciusában a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat, melyet a számítógépes nyelvészet területén végzett tudományos munkásságáért, eddig elért eredményeiért, s szakmájának népszerűsítéséért érdemelt ki.

Augusztus: Prof. Dr. Széll Márta A L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért díj nyertese, az MTA Bolyai-plakett kitüntetettje, és emellett 2011-ben az 50 legbefolyásosabb magyar nő listáján is szerepelt. Molekuláris biológus, aki jelenleg az SZTE Orvosi Genetikai Intézet vezetője.

Október: Dóczi Attila Dóczi Attila - vagy ahogy követői ismerhetik, Attis – alig egy éve gyárt videókat a Youtube-ra, két csatornáján összesen mégis nagyjából 76 000 feliratkozóval büszkélkedhet. Előbb az Animegyetem nevű csatornát hozta létre, majd belekezdett a Tanulom Magam című, főként pszichológiai témákat rövid videókban feldolgozó csatornája szerkesztésébe. Dóczi Attila emellett az SZTE-n is tanít, valamint itt is diplomázott 2010-ben, kommunikáció-és média szakon.

November: Kondor Vilmos Magyarország talán legtitokzatosabb, rejtőzködő írója Szegeden járt egyetemre, majd tanulmányait külföldön fejezte be; a Sorbonne-on szerzett vegyészmérnöki diplomát. Miután visszatért Magyarországra tanár lett, matematikát és fizikát oktat egy nyugat-magyarországi gimnáziumban. Nagy sikerű, műfajteremtő regényének, a Budapest Noir-nak (2008) filmes adaptációja november elején debütált a mozikban. SZTE Alma Mater


SZTE ALUMNI PEDAGÓGUS NAGYKÖVETI RENDSZER KOOPERATÍV SZAKMAI KULTÚRA

SZTE ALUMNI PEDAGÓGUS

MÓDSZERTANI DISKURZUS

NAGYKÖVETI RENDSZER

Az EFOP-3.4.4-16-2017-00015 pályázat keretén belül a Szegedi Tudományegyetem számára 2017 őszétől kezdődően lehetőség nyílik az SZTE Pedagógus Nagyköveti Rendszer kiépítésére. Ennek első lépéseként az SZTE Alma Mater csatlakozott az SZTE Beiskolázási Roadshow-jához, aminek köszönhetően az elmúlt hetekben tíz középiskolával kezdtük meg az együttműködést.

Az SZTE Pedagógus Nagyköveti Rendszer kiépítése során elsősorban azt a tényt tekintjük kulcsfontosságúnak, mely szerint a pedagógusok aktív együttműködése növeli az oktatás színvonalát. Fő célunk egy olyan alumni közösség létrehozása, amire az SZTE-n végzett tanárok támaszkodhatnak mindennapi munkájuk során, s amely lehetőséget biztosít arra, hogy az egymástól távol élő, ám hasonló problémákkal küzdő pedagógusok megoszthassák egymással tapasztalataikat, ötleteiket, jó gyakorlataikat. Ehhez mi, az SZTE Alma Mater naprakész szakemberek bevonásával és a legfrissebb információkat nyújtó online közösségi tér és tudástár biztosításával egy olyan módszertani diskurzus kiépülését szeretnénk megalapozni, amelynek köszönhetően magas színvonalú, a 21. század kihívásainak megfelelő, folyamatos szakmai fejlődésben részesülhetnek nagyköveteink. A programhoz csatlakozó tanárok ingyenes továbbképzéseken, programokon vehetnek részt, valamint 2018-tól kezdődően munkájuk elismeréseként két kolléga részére évente átadásra kerül Az év alumni pedagógus nagykövete díj. Az együttműködés fázisairól, az elért eredményekről a Szegedi Tudományegyetem központi és kapcsolódó oldalain, valamint az SZTE Alma Mater honlapján is folyamatosan beszámolnak munkatársaink.

Kik jelentkezhetnek? •

A Szegedi Tudományegyetemen (vagy jogelődjén, a József Attila Tudományegyetemen, illetve a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán) végzett pedagógus kollégák.

Mindez milyen kötelezettségekkel jár? • • • • •

a kolléga vegyen részt diákjaival a közös programok lebonyolításában kísérje el és készítése fel diákjait az SZTE által szervezett versenyekre legyen partnerünk a természettudományos tantárgyak népszerűsítésében mondja el véleményét a témában megjelenő kiadványokról, tréningekről, előadásainkról legyen lelkiismeretes partnere az SZTE-nek

Miért éri meg jelentkezni? Mert a jelentkezők: • részt vehetnek ingyenes szakmai továbbképzéseken • hozzáférést kapnak online módszertani segédanyagainkhoz • amennyiben kirándulást szerveznek Szegedre, osztályaik ingyenes tárlatvezetésen vehetnek részt az egyetem fő szervezeti egységeiben, laboratóriumaiban • segítséget kapnak diákjaik pályaválasztásához kapcsolódó feladataikban • egy aktív pedagógus közösség részévé válnak

Ha az SZTE ALUMNI PEDAGÓGUS NAGYKÖVETI RENDSZER felkeltette érdeklődését az alábbi elérhetőségeken kaphat további tájékoztatást, illetve veheti fel kollégáinkkal a kapcsolatot. Elérhetőségek: Gila Adrienn SZTE Alma Mater Alumni koordinátor gila.adrienn@sztealmamater.hu tel.: 62/54-6775, mobil: 70/4591795

Európai Szociális Alap

BEFEKTETÉS A JÖVŐBE


Sport Hírek Sikeres évet zárt a Szegedi Vízmű T&N SZTE felnőtt női vízilabda csapat

III. hely - Szalai Bogi Női amatőr: Szín Regina - negyeddöntő Férfi egyéni: II. hely - Varga Csaba II Férfi csapat: II. hely - Krajczár Dávid, Varga Csaba Férfi páros: II. hely - Krajczár Dávid - Varga Csaba Krajczár Dávid - negyeddöntő A BEFS Universitas Floorball Kupát 2017-ben az SZTE csapata nyerte!

A 2016-17-es vízilabda bajnokságban a Szegedi Vízmű Taylor and Nash Szegedi Tudományegyetem felnőtt női vízilabdacsapata az OB I előkelő 4. helyén végzett. Az SZTE, mint a csapat névadó szponzora ezúton gratulál a lányoknak! Az SZTE a csapat mellett büszke azokra a tagokra, akik egyszersmind a SZTE hallgatói. Hallgatói sportsikerek a tavaszi szemeszterben A Szegedi Tudományegyetem csapata I. helyezést ért el a 27. Bosch Szarvasűzők MEFOB-on. A 78 km hosszú útvonal 12 különböző hosszúságú és nehézségű szakaszból állt, Egertől Miskolcig, a Bükki Nemzeti Parkon keresztül haladva. Résztvevők: Bognár Anna, Erős Júlia, Tóth Ibolya, Süli Szabina Mercédesz, Cene Kristóf, Seres Imre, Nyéki Péter, Hetényi Péter, Ádász Bence, Dékány Máté, Simon Péter Az asztalitenisz MEFOB összesített pontversenyét 2017ben az SZTE nyerte. A Szegedi Tudományegyetem versenyzői a következő eredményeket érték el: Női páros: I. hely - Fuderer Dalma, Szalai Boglárka Női egyéni: I. hely - Fuderer Dalma Női csapat: II. hely - Fuderer Dalma, Szalai Boglárka, Szín Regina

A Squash MEFOB 2017 versenyen eredményesen szerepeltek az SZTE hallgatói. Eredmények : Nők: Szűcs Liza IV. hely Csapat: Szűcs Liza, Haskó Zsombor, Benedek Kristóf II. hely 50. Súlyemelő MEFOB 2017 Eredmények : Nők  63 kg - II. hely Pethő Melinda  127 kg /57; 70/ 69 kg - II. hely  Csordás Cintia 110 kg /50; 60/   Férfiak 69 kg - IV. hely Benkő Dániel 143 kg /65; 78/ 77 kg - V. hely Király Igor 173 kg /77; 96/ 105 kg - I. hely Dávid Martin 265 kg /140; 145/ Női csapat - IV. hely A 2017-es évi Dunai Regattán az SZTE sárkányhajó csapata V. helyezést ért el.


Aranyanyu-díjas Maráz Anikó, az SZTE egyetemi adjunktusa

37

Orvos kategóriában Dr. Maráz Anikó szegedi onkológusnak ítélte idén a Richter Aranyanyu Díjat a zsűri. Ajánlói az orvosnőt szakmaisága mellett emberségéért és őszinteségéért jelölték az elismerésre.

A nők társadalmi megbecsülésének és önbecsülésének növelése a Richter Aranyanyu Díj célja. Az elismerésre idén négy kategóriában lehetett voksolni: pedagógus, egészségügyi szakdolgozó, orvosnő illetve szociális területen dolgozó. Orvos kategóriában a zsűri díját Dr. Maráz Anikó, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Onkoterápiás Klinika doktornője kapta. A tinédzser gyerekeivel is foglalkozó édesanyát egyik paciense jelölte erre az elismerésre, mert szerinte és sorstársai szerint is „fénylő pont a beteg-óceánon a szegedi onkológus”. Amikor daganatos betegséget diagnosztizálnak valakinél, akkor hosszan tartó, és gyakori kezelésekre számíthat. Anikó páciensei számára élmény minden találkozás az onkológus adjunktussal, hiszen megismerve

őt, biztosak lehetnek benne, hogy őszinte, emberséges és segítőkész támogatásra számíthatnak. Anikó különös figyelmet fordít arra, hogy a betegeivel egy nyelvet beszéljen. Megfigyelései szerint az orvos-beteg közti kommunikáció minősége nagyban befolyásolja a kezelhetőséget és az eredményességet. Ha egy beteg-óceánon evezünk, egyetlen dologra van szükség: egy biztos pontra. Betegei számára Anikó ezt a biztonságot jelenti - olvasható az ajánlás. Az elismerő címet olyan nők kapták, akik munkájukat csekély elismerés mellett, mégis nap, mint nap sosem szűnő lelkesedéssel végzik. SZTE infó


Irodalmi körkép 2017

Újszászi Ilona – Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? 110 éve rekordszámban kényszerültek nekivágni az óceánnak az Osztrák–Magyar Monarchiában élő népcsoportok tagjai, hogy az Újvilágban szétszóródva szerencsét próbáljanak. Milyen sors várt a kitántorgottakra a „lehetőségek hazájában”? Mai utódaik miként őrzik magyarságukat a diaszpórában? A kérdésekre az amerikai Ohio államban megismert családok történeteivel válaszol Újszászi Ilona, a Szegedi Tudományegyetemen dolgozó újságíró. Forrás

Szilárdi Réka: Az újpogány vallási diskurzus narratív mintázatai Az elmúlt évtizedekben különös események tanúi lehettek a nyugati társadalmak vallási jelenségeinek alakulását figyelemmel kísérő kutatók. A hatvanas-hetvenes években bekövetkező nagy „spirituális robbanás” eredményeképpen, a számtalan modern vallási mozgalom mellett megjelent egy izgalmas vonulat, amelyben mintha egyes archaikus vallási formák élednének újjá. A szerzőpáros ezt az újpogány jelenségcsoportot vizsgálja nemzetközi szinten és sajátos magyar vonatkozásában, amely a vallási és a nemzeti identitás összefonódásának és politikai vetületének érdekes tendenciáit mutatja. Forrás

Bíró-Balogh Tamás szerk: Különben magyar költő vagyok A Különben magyar költő vagyok című kötetben Radnóti Miklósnak a kortársaival való levelezését találja az olvasó. Hogy kik voltak a kortársai? Barátok, családtagok, költőtársak, szerkesztők, kritikusok, szerelmek.

Az összegyűjtött levelek által 1926-tól követhetjük nyomon Radnóti Miklós életét, az erdélyi családtagokkal zajló kamaszlevelezés felhőtlen viccelődésétől egészen az utolsó munkaszolgálatra induló búcsújáig. Előttünk bontakozik ki a másfél évtizedes művészi pálya: az egyre szűkebb irodalmi térben mozgó magyar költőé. Tanúi lehetünk bírósági ügyének, bepillantást nyerünk egyetemi tanulmányaiba, beszámolókat kapunk a nyaralásokról, tudósításokat a munkaszolgálatokról. Helyet kaptak az érzelmi zavarokban született levelek: a Radnótit Reichenbergből szerelmével üldöző Tini üzenetei éppúgy, mint a Beck Judittal megélt valós szenvedély vallomásai. Mindenekelőtt a saját verseiért, saját költészetéért tollat ragadó és levelet író költő szólal meg a könyvben. Hol szelíden, hol önérzetesen, hol hivatalosan, hol érzelmesen, nem egyszer titokban. Forrás

Grecsó Krisztián Harminc év napsütés Vajon a család jelentheti-e nekünk az otthont az idő dimenziójában vagy minden alkalommal újra meg kell küzdenünk ezért az otthonosságért? Grecsó Krisztián történetei legszemélyesebb emlékeinket idézhetik fel: a nagymamákkal töltött nyarakat, a szabálytalan karácsonyestéket, az önálló élet első bizonytalan lépéseit, a hosszú vágyakozásokat és a rövid találkozásokat. A szerzővel ismerős terepen barangolhatunk, mégis minden más. A falu és város közötti kulturális váltások megélése, a helyekhez és helyzetekhez való visszatérés ambivalenciája most is ott van az írásokban, de mindent közelről látunk, így a történetek egyszerre komikusak és drámaiak.  A Harminc év napsütés – az író első tárcanovella-gyűjteménye – olyan, mint egy varázslatos kalendárium, benne a generációk közötti kommunikáció


lehetőségei és lehetetlenségei, a velünk élő múlt kiismerhetetlen történetei. Forrás

Darvasi László – Szív Ernő: Az irodalom ellenségei Szív Ernő visszatért – miközben soha nem ment el igazán. Darvasi László még a kilencvenes években hívta életre újságíró alteregóját, Esti Kornél és Szindbád nem is olyan távoli rokonát: Szív Ernőt, a hírlapírót. Szív Ernő évek óta hetente tájékoztatja a világ legfontosabb történéseiről az újságolvasókat: arról, hogy milyen fantasztikus dolgok tudnak történni a zöldségesnél, egy antikváriumban, Berlinben, New Yorkban vagy épp a múlt időben. Szív Ernő legújabb könyvében az irodalom ellenségei sorakoznak fel: határidők, megrendelések, díjak, a többi író, a számtalan olvasó, vagy épp maga Jézus. Szív Ernőt vendégei ugyanis soha nem hagyják nyugodtan dolgozni: hát így lesznek ők maguk a munka tárgya.  Az irodalom ellenségei  a Magvető Kiadó Szív Ernő-sorozatának első darabja. Forrás

Tékiss Tamás: Samu sejti “Míg a felnőttek azt gondolják, hogy le kell butítani a szókészletüket, amikor nekünk karat�tyolnak, meg lassabban kell szövegelniük, hogy megértsük őket, valójában az a nagy helyzet, hogy mi vagyunk azok, akik egyáltalán nem bízunk meg bennük eléggé ahhoz, hogy őszintén, nyíltan és hosszasan akarjunk beszélgetni velük. Nem azért nem szólok hozzá a politikai eszmecseréikhez, mert lövésem sincs róla, hanem mert komplett hülyeségnek tartom az egészet, és nem azért adok elterelő választ, ha a szerelmi életemről kérdeznek, mert szégyenlős vagyok, vagy mert nem tudom szavakba önteni az érzéseimet, hanem azért, mert a felnőttek egyszerűen nem vesznek minket komolyan, és nem tudják megtartani a titkainkat.” Forrás

Orcsik Roland kapta a 2017-es Csáth Géza-díjat Orcsik Roland költő- szerkesztő, irodalomszervező, kultúrcsempésznek ítélték meg a Csáth Géza-díjat, amelyet 2017. szeptember 11-én kapott meg a Fiatal Írók Szövetsége rendhagyó díjátadóján, Szabadkán. A kizárólag adományokból alapított Csáth Géza-díjat – amely mellé ezúttal egy tősgyökeres vajdasági fél disznót és névre szóló hentesbárdot kapott a díjazott – első ízben Kabai Lóránt költő, szerkesztőnek ítélte oda a kuratórium 2016. december 15-én. A díj átadásának helyszíne évenként változik: egyszer a budapesti Neurológiai Klinikánál, Csáth Géza agyvelejének nyughelyén, másszor Csáth Géza szabadkai szülőházánál sorakozik fel díjazott és kuratórium. A díjjal az alapítók a hazai díjazási rendszer és kulturális élet anomáliáira is szeretnék felhívni a figyelmet, megvalósulásának aktualitását a hazai kulturális életben érzékelhető eltolódás, a magánmecenatúra hiánya adja: a díjat kizárólag magánszemélyek, az adott év kuratóriumának tagjai finanszírozzák. Forrás

Hommonay Gergely Az elnökasszony - A bundás választás Erzsébet Fenevadova, a szőrös fülű bajszos polihisztor, díva és szupermodell az ország legbefolyásosabb bundása. Igazi véleményvezér macska, akinek útmutatásaira szomjazik a nép. Erzsébet nem rejti véka alá a véleményét. Legyen szó bármiről, bátran osztja az észt, és minden szava azt bizonyítja, hogy joggal pályázik az elnökasszonyi posztra. Megjelenése óta az eladási listák élén Hommonay új könyve. Forrás

39


„A szülők és nagyszülők tudása kincs, amit nem szégyellni, hanem megőrizni kellene” – interjú Székely Annával Székely Anna az SZTE Néprajzi és Kulturális Antropológia Tanszéken végzett és már az egyetem alatt néptáncolni kezdett. A táncnak köszönhetően rengeteget utazott a határon túli magyarlakta területekre; ezért tartja nagyon fontosnak a hagyományok továbbörökítését. Jelenleg Segesváron tartózkodik, e-mailes interjúnkban pedig többek közt a kultúramegőrzés fontosságáról mesélt nekünk.

Mikor és milyen szakra jártál az SZTE-re? Hogy érezted magad az egyetemen? 2009 és 2017 között jártam az SZTE Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék néprajz szakára, azon belül pedig minorként a táncantropológia, táncfolklorisztika specializációt választottam. Alap-, és mesterdiplomámat is itt szereztem meg. Időközben elvégeztem az egyetem nemzetközi táncantropológiai képzését is. A Choreomundus nevű program középpontjában a tánc, mint tudás, örökség és gyakorlat szerepel. A képzés keretein belül új, értékes ismeretkekkel bővíthettem a táncantropológiai tudásomat. Nagyon élveztem Szegeden tanulni. Számomra egy új világ nyílt meg a néprajzi, kulturális antropológiai képzésnek köszönhetően. Sok kellemes emlék és jó barát köt Szegedhez. Mi indította el a néprajz iránti érdeklődésed? Van-e valamilyen családi kötődésed ez irányban, meghatározó élmény, ami elindított az utadon? Pályaválasztás előtt tudtam, hogy érdekel az irodalom és a történelem, de nem annyira, hogy ezzel a két területtel mélyrehatóan foglalkozzam. Úgy hittem, hogy a néprajz szak valamelyest hasonló, vagy a két tudományág ötvözete lehet, de aztán megtapasztaltam, hogy nem az, sőt – számomra –

sokkal izgalmasabb kérdésekkel foglalkozik a néprajztudomány, az antropológia. Szorosabb családi kötődésem, vagy meghatározó élményem nincs, még néptáncolni is csak az egyetem alatt kezdtem el. Valamiért erre vezetett az utam eddig, meglátjuk mi lesz belőle. Mit csinálsz most pontosan, mivel foglalkozol? A nyár folyamán felvételt nyertem a Szegedi Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájának Modernkor alprogramjába, azonban most tanulmányaimat halasztom (8 évnyi tanulás után már egy kicsit kellett is, új szemléletmódot hozhat a szünet – bár kutatóként sosem tarthatok igazi szünetet). Jelenleg Segesváron, Erdélyben, tartózkodom a Nemzetpolitikai Államtitkárság által kiírt Petőfi Sándor Program keretein belül. Az itt élő szórvány magyarok mindennapi életébe segédkezem, diákokkal foglalkozom, eseményeket szervezek. A Petőfi Sándor Program keretében biztosan sokat utaztál már határon túli magyar területekre. Milyen helyeken jártál eddig életed során? Miket csináltál az egyes helyeken? Tanulmányaim keretén belül utaztam határon túli területekre, leginkább az Erdélyi Mezőség területére. Nyári néptánc-, és népzenetáborokban


végeztem terepkutatást, melynek eredményeiből készítettem Choreomundusos szakdolgozatomat. További kutatásaimat pedig a Kolozsvártól 30 kmre található Bonchidán végzem.

Tapasztalható-e különbség a határon innen és azon túl élő magyarok között abból a szempontból, hogy miként álnak a népi hagyományok őrzéséhez, átadásához? Összehasonlítási alapot csak szülővárosom és jelenlegi lakhelyem helyzete adhat. Dabason, ahol a gyermekkoromat töltöttem sok helyi hagyományt őriznek. Több család tartja közösen főleg a nagyobb ünnepeket, a Borovenka Hagyományőrző Néptánccsoport Dabas-Sáriban például viseletben tart szüreti felvonulást, illetve „hagyományos húsvéti locsolkodást.” Mi a családommal erre a településre költöztünk, így nincs olyan szoros kapcsolatom a helyi hagyományokkal (csak annyi, hogy alapszakos szakdolgozatomat Dabas-Sári tánckultúrájából írtam). Amit itt tapasztalok, az az, hogy a helyi közösség tudatos hagyományőrzést végez. Erdélyben azonban a hagyományápolás a mindennapok részét képezi. A gyermekek családi kereteken belül tapasztalják meg például a locsolkodás helyi szokásvilágát. Fehéregyházán például én is részt vettem egy tradicionális szüreti bálon, amit a helyi fiatalok szerveztek meg. A bálon előfordultak a vidékre jellemző néptáncok is modern zenei köntösben. Emellett megjelentek a mai populáris zenék és táncok is, de ez is a jelenlegi erdélyi folklór része. „Eddigi tapasztalataim alapján úgy gondolom, hogy a kultúra átadásához, a nemzeti identitás megerősítéséhez elsődlegesen annak lokális és egyben minél szélesebb megismerésére van szükség, ehhez pedig elengedhetetlen egy jól működő, hasznos közösség.” – ezt írod a Petőfi Sándor Program oldalán megtalálható bemu-

tatkozásodban. Mit gondolsz, mennyire valósul meg ma itthon a kultúránk átadása? Úgy gondolom, hogy helyi szinten, közösségekben a kultúra él, hiszen egy folytonosságról van szó. A kultúra átadása pedig közös eseményeken, szokások felelevenítésén keresztül valósulhat meg. Az is hasznos lehet, ha a néprajztudomány eredményeit felhasználva ismertetjük meg a közösséget akár saját, akár más tájegységek hagyományaival. Segesváron például ezért Márton nap alkalmából táncházat szerveztünk, melynek keretén belül előadás tartottam a Kárpát-medencei Márton napi szokásokról és hagyományokról. Budapesten és más nagyvárosokban az érdeklődők találkozhatnak a magyar kultúra több rétegével, s itt nem csupán a különféle népművészeti fesztiválokra gondolok, hiszen a művészetek, az irodalom is fontos része a magyar kultúrának. Fontosnak tartod, hogy a fiatalok közelebb kerüljenek a hagyományos, népi kultúránkhoz? Mit lehetne tenni ennek érdekében? Mindenképp fontos lenne rájönniük a fiataloknak arra, hogy nagyszüleik, szüleik tudása nagy kincs, amit nem szégyellni, vagy elhagyni kell. A sokféle hagyományőrző tevékenység, a közös élmények összehozhatják a közösség tagjait, főleg itt a szórványban. A fiatalabb generációnak a helyi, saját kultúrájuk egyediségének felismerésére van szükségük ahhoz, hogy hagyományaikat jobban értékeljék, s így ápolják, megőrizzék azokat. De hogy meddig, hogyan és milyen keretek között folytatódik ez, akár egy néprajzi, antropológiai kutatás témája is lehetne. Kósa Boglárka

41


SZTE 2017 Január Koszorúztak és kitüntetéseket vettek át az SZTE polgárai is a magyar kultúra napján

- az MTI tudósítása szerint - kitért arra is, hogy „az 1901-ben alapított cégnek már az első világháború után voltak leányvállalatai külföldön, a nemzetközi hálózat ma már nemcsak a régióba, hanem Nyugat-Európába, Latin-Amerikába és Kínába is kiterjed. A cég árbevételének 90 százaléka külföldről származik” – ismertette hozzátéve, hogy a nemzetközi szintű gondolkodás és viselkedés is nagyon lényeges, kiemelve a hitelességet és az átláthatóságot.” Magyarország legzöldebb egyeteme az SZTE

A Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett városi ünnepségeken a Szegedi Tudományegyetem többszörösen is képviseltette magát. A Kölcsey-szobornál 2 koszorúval tisztelgett az SZTE, míg a díjátadó ünnepségen elismert 15 alkotó különböző módon kötődik az egyetemhez. Az SZTE Senator Honoris Causa címével is kitüntetett Bogsch Erik az Év embere

Továbbra is Magyarország legzöldebb felsőoktatási intézménye a Szegedi Tudományegyetem a világ zöld egyetemeit rangsoroló GreenMetric felmérésben. Az Indonéziai Egyetem által készített legújabb rangsorban a szegedi egyetem Európán belül a 45. helyen végzett. A belvárosokban fekvő és működő intézmények közül világviszonylatban a 14. legzöldebb az SZTE. Február Emléktáblát avattak Kossuth Zsuzsanna születésének kétszázadik évfordulóján

„Célunk, hogy a tehetséges emberek Magyarországon tudják kifejteni tevékenységüket, ezzel hozzájárulva a magyar gazdaság fejlődéséhez. A kutató-fejlesztő kollégák ugyanolyan körülmények között tudnak dolgozni, mint a nyugat-európai laboratóriumban” – hangsúlyozta Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója, aki 2017. január 4-én vette át a Figyelő 2016-os Év embere díját. A szakember a Szegedi Tudományegyetem Senator Honoris Causa kitüntető címénenek is birtokosa. Bogsch Erik a Figyelő hetilap díjátadó ünnepségén

Magyarország első főápolója kétszáz éve született, ebből az alkalomból avatott emléktáblát a magyar Ápolók Napján a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ és a Magyar Ápolási Egyesület az SZTE Petri Gábor Klinikai Tömb aulájában.


BTK - Új kurzusokkal folytatódik a Bölcsész Szabadegyetem az SZTE-n A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara 2016 őszén indította el a Bölcsész Szabadegyetemet. A meghirdetett kurzusokból több mint százat vettek fel a diploma után és a diploma előtt álló érdeklődők, így a szegedi bölcsészkar a hallgatóknak is meghirdetett kurzusainak egy részét 2017 tavaszán ismét megnyitja a nem-egyetemi polgárok számára. A programban való részvétel nem jár vizsgakötelezettséggel, de a kurzusok igazolt látogatása esetén a Bölcsészettudományi Kar oklevelet állít ki a szemeszter végén a résztvevők számára. Március Munkaadók és munkakeresők találkoztak az SZTE Tavaszi Állásbörzén

A régió legnagyobb álláskeresési fórumán, az SZTE Tavaszi Állásbörzén rekordszámú, közel 70 kiállító várta a látogatókat március 29-én, szerdán. Nyitott gyakornoki- és álláslehetőségeit kínálta – többek között – a BP Global Business Services, a Bonafarm Csoport, a CAS Software, a ContiTech, az Epam, az ExxonMobil, a Givaudan Hungary, a KUKA Robotics Hungária és a Legrand. Az érdeklődők ellátogathattak a LogMeIn, a Mercedes-Benz, a Morgan Stanley, az NNG, a PwC, a Tesco, az Unilever az ÁllásStart, a Europe Direct Szeged, az Információs Hivatal, az MKB Bank és a Meló-Diák standjaihoz is. A Monguz Információtechnológiai Kft. kapta az SZTE Alma Mater díjat

Tizenkettedik alkalommal adták át az SZTE Alma Mater presztízsdíjat, amelyet a Szegedi Tudományegyetem öregdiák szervezete minden évben azon cégnek ítél, amely kiemelt foglalkoztatója az SZTE-n végzett hallgatóknak, szoros kapcsolatot ápol az intézménnyel és támogatja céljainak megvalósítását. A díjat a XXII. SZTE Tavaszi Állásbörze megnyitóján Kármán László, a Monguz Információtechnológiai Kft. vezetője vette át. Tudományterületi rangsorokban is a világ legjobb 500 egyeteme között az SZTE 2017. március 8-án hozta nyilvánosságra a brit QS legfrissebb tematikus felsőoktatási rangsorait. Az öt tudományterületi – bölcsészettudományi, műszaki, orvos - és élettudományi, társadalomtudományi valamint természettudományi – lista összeállításához több mint 4400 intézményt értékeltek, melyből idén a legjobb 1117-et rangsorolták. A bölcsészettudományi listán az SZTE BTK nyelvészeti képzése a 201-250. helyen végzett, míg az életés orvostudomány területeken a 451-500. helyre került. A mezőgazdasághoz kapcsolódó képzések listáján a 151-200., a biológia tudományágban a 401450. az SZTE. A szegedi gyógyszerészképzés a 201250., az orvosképzés a 301-350. helyen szerepel. Együttműködési megállapodás a Szegedi Tudományegyetem és a Youngstown State University között Prof. Dr. Tóth Péter, az SZTE Zeneművészeti Kar dékánja - Prof. Dr. Szabó Gábor rektor megbízásából -  együttműködési megállapodást írt alá Abraham Martinnal, az Ohio-i Youngstown State University rektorával 2017. március 8-án. A felek megállapodtak abban is, hogy a két egyetem zeneművészeti kara szemeszterenként egy-egy hallgató ingyenes oktatását vállalja. Április Újra megnyílik a trópusi lepkekert a szegedi egyetemi füvészkertben Újra megnyitja kapuit szombaton a Szegedi Tudományegyetem arborétumának trópusi lepkekertje, melyben a növényi sokféleség mellett «az állatvilág repülő virágai», trópusi pillangók figyelhetőek meg

43


karnyújtásnyi távolságból. A sétautat bejárva húsz lepkefaj csaknem 400 színpompás példányával találkozhatnak az érdeklődők. A látogatókat a helyszínen rövid szakvezetéssel várják, emellett információs táblák is segítik a trópusi pillangók megismerését.

A Tiszatáj online archívuma - Új szolgáltatás az SZTE Klebelsberg Könyvtárban

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár munkatársai az első megjelenéstől egészen napjainkig digitalizálták a Tiszatáj folyóiratot. Fiatal szegedi értelmiségiek 1946 őszén, a Kálmány Lajos Körben új folyóirat alapításán munkálkodtak. Céljuk az alföldi néptudományi kutatás, a népi gondolat előadásokkal, kiadványokkal való terjesztése volt, egy irodalmi folyóirat hasábjain keresztül. Az újonnan alapított lap a Tiszatáj nevet kapta, amely aztán hosszú és szép pályát futott be, olyannyira, hogy mai szépirodalmi folyóirataink között a legöregebb. Az első szám 1947. március 8-án jelent meg. A kezdetektől nagy teret szentelt a teljes hazai kortársi szépirodalom bemutatásának is.

AJTK - Szegedi sikerek a XXXIII. OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciójában

A három napos rendezvény versenynapján 32 tagozatban, 286 szerző mutatta be kutatómunkájának eredményét, amelyeket hallgatói opponenciák és a háromtagú zsűri bírálatai követtek minden tagozatban. A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karáról 37 dolgozattal 38 hallgató, továbbá 25 opponens hallgató mérette meg magát. Hallgatóink 5 első helyezést, 6 második helyezést, 2 harmadik helyezést, 22 különdíjat és 2 legjobb opponensi díjat hoztak el. Május Forradalmasítja a kutatást az ELI-ALPS, az attoszekundumos fényimpulzus forrás

Így tehát elmondható, hogy a most 70 éves Tiszatáj a hazai és a szegedi szellemi életben, az egész irodalmi kultúránkban megkerülhetetlen, mintegy 820 lapszám jelent meg városunk nagy múltú irodalmi folyóiratából.

A rendkívül gyors kémiai, biológiai és fizikai folyamatok megfigyelésére ad lehetőséget az ELI-ALPS, az attoszekundumos fényimpulzus forrás. A szegedi egyetemhez is ezernyi szállal kapcsolódó kutatóközpont épületének átadó ünnepségén a speciális fény, a lézer alkalmazásának lehetőségeit, köztük a tumoros betegségek korai felismerésére és kezelésére esélyt adó innovatív módszerekhez vezető utat is bemutatta Krausz Ferenc fizikus, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója.

A teljes időszakot tekintve a folyóirat megjelent cikkeinek száma pedig meghaladja a 20 ezret! Ekkora mennyiségű anyag digitalizálása, cikkekre bontása és feldolgozása nem kis munkát jelentett a Klebelsberg Könyvtár számára.

„A szellemvilágban nincsenek nagy országok és kis országok, ott nincsenek országhatárok. Minden ország akkora, amennyivel hozzájárul az emberi haladáshoz, teljesen függetlenül attól, hogy a térképen mekkora terület jelöli a helyét a világban” – idézte a


szegedi egyetem Nobel-díjas egykori rektora, Krausz Ferenc. Összefogással tegyünk meg mindent azért, hogy az ELI-ALPS segítségével Magyarországot és Európát nagyobbá tudjuk tenni ezen a térképen! Göncz Árpádról nevezték el az SZTE két épülete közötti sétányt

helyzetbe. A mesterképzésbe bekapcsolódók lehetőségei kiterjedtebbek. Így  teremtődik meg az elmélet és a gyakorlat szinergiája az SZTE ÁJTK Munkaügyi Kapcsolatok és Társadalombiztosítási Képzések Intézetében, ahol a folyamatos feladat az oktatás és a szak megújítása – az aktualizálás jegyében. GYTK - Ismét szegedi hallgató a Gyógyszerészi Gondozási-, és Betegtanácsadási Verseny győztese!

A szegedi egyetem angol fordító- és tolmácsképzését alapító tanárra emlékezve Göncz Árpádról, az íróról és műfordítóról, az 1956-os forradalmárról és Magyarország 1990-2000. közötti köztársasági elnökéről nevezték el az SZTE két egyetemi épülete közötti sétányt. Hiánypótló képzésnek indult, ma is virágzik az SZTE ÁJTK munkaügyi kapcsolatok és társadalombiztosítási szak

Idén 7 gyógyszerészhallgató szállt versenybe, 2 fő a debreceni, 2 a budapesti, és 3 a szegedi karról. A szegedi Gyógyszerésztudományi Kart, Hoffman Anna, Filinger Zsófia Klára és Katona Bálint végzős hallgatók képviselték. Az izgalmas versenyen a betegeket egy orvos és egy végzős orvostanhallgató játszotta. A verseny végeredménye: Filinger Zsófia Klára - SZTE Gyermán Anna - DE Oláh Dóra – DE

25 éve Magyarországon elsőként a szegedi egyetem jogi kara indított munkaügyi kapcsolatok, illetve társadalombiztosítás szakot. Az SZTE ÁJTK Munkaügyi Kapcsolatok és Társadalombiztosítási Képzések Intézete jubileumi rendezvényén megemlékeztek a szakalapításban is ötletadó Nagy László  professzorról, a munkajog klasszikus alakjáról, a nemzetközi hírű jogtudósról.  A szegedi képzési modell jellemzője, hogy ezeken a joghoz és a mindennapi élethez szorosan kötődő szakjainkon a hallgatókat gyakorlati szakemberek, mint meghívott előadók oktatják. Az alapképzést követően  a végzettek többsége egyfajta  „munkaügyi kapcsolatok üzemmérnökként” alkalmazza a megszerzett ismereteket, nemigen kerül ügydöntő

III. Tésztahíd Építő Verseny

2017. április 27-én csütörtökön rendeztük meg immár harmadik alkalommal a hagyományos Tésztahíd Építő Versenyünket. A rendezvény célja, hogy az ország különböző egyetemeiről érkező mérnökhallgatók összemérhessék tésztahíd és tartószerkezet készítésében

45


való jártasságukat. Az alkotások bírálata során a fő szempont a szemet gyönyörködtető látvány és hihetetlen kreativitás bemutatása mellett a tésztahidak teherbíró képességének tesztelése volt. A csapatok 1 kg tésztából épített 1 m fesztávú hidakkal versenyeztek, a szerkezeteket teherbírás és más szempontok alapján szakmai zsűri rangsorolta. Június Biológusok ünnepelték a 90 éves alapító professzort és 50 esztendős tanszéküket Dupla jubileumot ültek az SZTE TTIK biológusai: az alapító Prof. Dr. Fehér Ottó 90. születésnapi köszöntése mellett az Élettani Szervezettani és Idegtudományi Tanszék fennállásának fél évszázadára is emlékeztek 2017. június 23-án. Nyári SZTE kerékpár és vízitúra

Nagyon jó hangulatban és tökéletes időjárási viszonyok között tartották meg a III.„Nyárindító” kerékpár és vízitúrát 2017. június 24-én, szombaton. A Szeged Vízisport Egyesület volt a bázis. A gyülekező után a töltésen kényelmes tempóban tekertek a résztvevők Algyőig, ahol már várt rájuk a hajóikat szállító vonat. Vízre szállás! A sárkányhajó legénysége a dobszó ütemét követve próbált egyszerre húzni. A kajakosok is a saját ritmusukban haladva élvezték a folyó szépségeit.   A vízitelepre megérkezve már várt rájuk a bográcsban főtt gulyás, aminek jó étvággyal láttak neki.

Július Először jelent meg magyarul SzentGyörgyi Albert visszaemlékezése Eddig magyarul kiadatlan Szent-Györgyi önéletírást adott közre 2017 júliusában a Magyar Tudomány, köszönhetően Tasiné Csúcs Ildikónak. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár munkatársa korábban, a rangos folyóirat 2017. áprilisi számában a humanista Szent-Györgyiről írt tanulmányt. Mert a szegedi tudós 80 éve átvett Nobel-díja jubileumához közeledve sem hagy alább életútjának kutatása. A legjobb magyarként zárta a franciaországi Shell Eco Marathont az SZTE csapata Alternatív energiaforrással működő járműveket fejlesztenek, folyamatosan javítják teljesítményüket, így a legjobb magyar egyetemi csapatként ünnepelték az SZTE hallgatóit a Shell Eco Marathon franciaországi fordulójában. Ötödik lett 18 csapat közül a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar és az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar hét hallgatója az elektromos motorral működő járművek 2017. június 23-25. közötti, a franciaországi Le Mans-ban rendezett versenyén.

Egyedülálló okoseszközöket fejlesztenek a Szegedi Tudományegyetemen Az élő szervezetekről adatokat gyűjtő, intelligens szenzorokra épülő rendszereket fejlesztenek az SZTE kutatói. A több, mint 810 millió forint támogatású projektben okos cserepet, okos karperecet és automatizált okos laboratóriumi eszközöket is kidolgoznak. Az alkalmazásokkal a növénytudományok, a pszichiátriai vizsgálatok, valamint a sejtbiológiai és gyógyszeripari kutatások területén várhatók stratégiai jelentőségű tudományos eredmények.


Augusztus

Szeptember

A munkaerőpiaci igényekhez igazodva fejleszti képzéseit a Szegedi Tudományegyetem

Megőrizte pozícióját az SZTE a Times Higher Education rangsorán Nyilvánosságra hozta 2017/2018-as világrangsorát a Times Higher Education (THE). A brit szakfolyóirat listáján – a tavalyi évhez hasonlóan – a Szegedi Tudományegyetem a 601-800. helyen szerepel. Ezzel az eredménnyel a hazai egyetemek viszonylatában, holtversenyben a második legjobb az SZTE.

Gyakorlati tudáselemeket, vállalkozói ismereteket építenek be az SZTE oktatási rendszerébe, miközben a képzések közül újabb 10 duális, 30 pedig az újdonságnak számító kooperatív formában is elindul a következő 3 évben. Az egyetemi oktatáshoz kötődő szolgáltatásokat is fejleszti az SZTE az egyik EFOP-pályázata sikerének köszönhetően. A munkába az SZTE 12 kara közül 7 aktívan bekapcsolódik.

Indul az SZTE Alma Mater Alumni Mentorprogramja

Állami kitüntetések az SZTE munkatársainak Állami kitüntetéseket és szakmai díjakat adtak át augusztus 20-a, államalapító Szent István király ünnepe alkalmából. A Szegedi Tudományegyetem több munkatársa is elismerésben részesült: Dr. Facskó Andrea, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar tanszékvezető egyetemi tanára, Dr. Nagy Ferenc a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézetének egyetemi tanára, Dr. Blutman Lászlónak, az MTA doktorának, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi tanárának és Dr. Karsai Krisztinának, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi tanárának, Prof. Dr. Balogh Elemérnek, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékánjának, egyetemi tanárának, korábbi alkotmánybírónak. Lótusznapok az SZTE Füvészkertben Immár tizedik alkalommal kerül megrendezésre a Lótusznapok, melyet évről évre a tóban megújuló indiai lótusz virágzásának tiszteletére rendezünk. E két napon távol-keleti hangulatot varázsolunk a Füvészkertbe; zenével, tánccal, ízekkel és illatokkal idézzük a kelet varázsát.

A 4 hónapig tartó programban – 2017. október 4. – 2018. január 31. – a résztvevő hallgatók volt SZTE-s szakemberekhez jelentkezhetnek. A kiválasztott hallgatóknak az őszi szemeszterben lehetőségük nyílik a személyes kapcsolatfelvétel mellett, egy adott szakmai terület, illetve a cégen belüli karrierlehetőségek megismerésére a mentorok segítségével. Születésnapi paprikakoszorú Szent-Györgyi Albert Dugonics téri szobránál

Szent-Györgyi Albert 1893. szeptember 16-án született. Erre emlékezve  2014  óta minden évben megkoszorúzzák az SZTE vezetői és polgárai a Nobel-díjas tudós egész alakos, a szegedi Dugonics téri Rektori Épület bejárata előtt álló, népszerű fényképezkedési és szelfizős ponttá lett szobrát. 2017. szeptember 18-án – többek között –  Szabó Gábor,  a Szegedi Tudományegyetem rektora és  Fendler Judit, az SZTE kancellárja, továbbá az

47


egyetemi szenátus tagjai, a rektorhelyettesek és több dékán is részt vett a Nobel-díjas tudós szobra előtti rövid ünnepségen.

Október Szeged lett a legszebb vidéki egyetemváros

SZTE Sportorvosi Rendelő nyílt A SZTE Általános Orvostudományi Kar Sportorvostani Tanszéke egyetemi sportorvosi rendelést indított az SZTE hallgatói és dolgozói számára. A rendelésen, Dr. Mikulán Rita adjunktusnő fogadja a sportolókat, illetve mindenkit, akinek a sportolással, mozgással kapcsolatos kérdése merül fel. GTK - Az országban elsőként az SZTE indított államháztartási képzést Az országban elsőként a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara indított a Magyar Államkincstárral közös államháztartási képzést közgazdászhallgatók számára. A modult a közpénzügyek iránt érdeklődő hallgatók számára hozták létre. A kurzusok tematikáját az egyetem és a Magyar Államkincstár szakemberei közösen állították össze, ez garanciát jelent arra, hogy a hallgatók a gyakorlatban közvetlenül hasznosítható ismereteket sajátíthatnak el. A kurzusok megtartásában szintén közreműködnek a Kincstár munkatársai. Háromszáz program a Kutatók Éjszakáján a Szegedi Tudományegyetem szervezésében

Melyik a legszebb vidéki egyetemváros? Húsz magyarországi város közül választhattak az olvasók. A lista szereplőit az alapján válogatták össze, hogy melyek azok a legnépesebb vidéki települések, ahol önálló felsőoktatási intézmény vagy egyetemi/főiskolai kar működik. A szavazók 37%-a ítélte úgy, hogy az SZTE székhelye érdemli meg az első helyet. A szavazatokat szeptember 28-ig lehetett leadni, ezalatt az egy hét alatt több mint 21 000 vélemény gyűlt össze. Szeged már a szavazás első napján megszerezte a vezetést, és a verseny végéig tartotta is. 80 éve tudta meg a szegedi egyetem közvéleménye és a világ: Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas 2017-ben is számos programon ünnepeli a Szegedi Tudományegyetem, hogy az egykor itt kutató és oktató Szent-Györgyi Albert 85 éve a C-vitaminnal kapcsolatban olyan jelentős megállapításokat tett, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy 80 éve átvehette a tudományos világ legjelentősebb elismerését, a Nobel-díjat. November India helyett Szegedet választották: hozzánk jön a latin-amerikanisták nagy nemzetközi konferenciája

2017. szeptember 29-én délután négy és éjfél között várták mintegy 300 programmal csaknem száz helyszínen az érdeklődőket. A természettudomány, a társadalomtudomány az élettudományok érdekes területeit ismerhették meg, látványos előadások és laborlátogatások részesei lehettek azok, akik részt vettek az idei Kutatók Éjszakája SZTE szervezte programjain Szegeden és Hódmezővásárhelyen. Minden rendezvény ingyenes volt.

Az SZTE BTK Hispanisztika Tanszéke szervezheti meg a 2019-es FIEALC konferenciát, melynek keretében közel 500 hispanista kutatót várnak a


városba. Egyetemünk nyerte el a Latin-Amerikai és Karibi Tanulmányok Nemzetközi Szervezetének (FIEALC) konferenciaszervezési jogát 2019-re, lekörözve pályázatával a kínai, az orosz és – az utolsó fordulóban – az indiai jelentkezőket is.

A világ legjobb 500-a között a szegedi orvosképzés

49

Szegedi kitüntetettek a Magyar Tudomány Ünnepén Pécsett tartották a Magyar Tudomány Ünnepe megnyitóját, 2017. november 3-án. A rendezvényen elismeréseket is átadtak, a díjazottak között van több szegedi kutató is. Eötvös József-koszorút adományoztak Wollemann Máriának, az orvostudomány doktorának, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézet nyugalmazott tudományos tanácsadójának. Bruckner Győző-díjat adományoztak Tóth Gábornak, az MTA doktorának. Bruckner Győző-díjat Csupor Dezsőnek, a Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézet docensének ítélték oda. Pungor Ernő-díjat Kukovecz Ákos, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar docense vehettet.

Az SZTE orvos- és egészségtudományi képzési területen elért eredménye az Általános Orvostudományi Kar, a Fogorvostudományi Kar, az Egészségtudományi- és Szociális Képzési Kar, valamint a Gyógyszerésztudományi Kar közös sikere. Az intézményi rangsorhoz hasonlóan, a tudományterületi listát is a tanulási környezet (27,5%), a kutatás minősége (27,5%), az intézményhez kapcsolódó publikációk idézettsége (35%), a külföldi oktatók és hallgatók száma (7,5%) és a piaci bevétel (2,5%) alapján állították össze.

Nyugdíjas éveiket töltő volt hallgatók, egyetemi oktatók, dolgozók jelentkezését várjuk az SZTE Alma Mater Szenior Közösségébe! Tagjaink számára kulturális programokat, találkozókat, rendszeres Szenior tornát, kedvezményeket biztosítunk. A csatlakozás ingyenes! A közösség koordinátorai: Gresó Erzsébet, Ráczné Mojzes Katalin

Soron következő programunk: Újév köszöntő 2018. január 10. szerda 15:00 Honvéd tér 6. (tárgyaló)

SZTE Alma Mater 6722 Szeged, Honvéd tér 6.

tel.: 62/54-6775 e-mail: info@sztealmamater.hu www.sztealmamater.hu - Alma Mater Szenior Klub csoport


FELHÍVÁS Támogassa egyetemét, az SZTE Alma Matert! Szegedi Universitasért 2007 Alapítvány 6720 Szeged, Dugonics tér 13. Adószám: 1847866-1-06 Adományát az alábbi bankszámlaszámra utalhatja: Erste Bank Zrt. 11600006-00000000-25900976

A beérkező felajánlásokat a szegedi felsőoktatásból kikerülő végzettek munkaerő-piaci elhelyezkedésének segítségére, az Alma Mater közösség fejlesztésére és az intézmény hagyományainak ápolására fordítjuk. Segítségét a Szegedi Tudományegyetem Alma Mater közössége nevében köszönjük! Dr. Görög Márta Dr. Szabó Gábor az alapítvány kuratóriumi elnöke Rektor, az SZTE Alma Mater elnöke

www.sztealmamater.hu

SZTE alumni ügyekért felelős rektori megbizott

alapitvany@sztealmamater.hu

ASA Építőipari Kft.: 

25 év tapasztalat

1000 létesítmény

200 generálkivitelezési projekt

500.000 m beton

5 millió m épített alapterület

3 millió m ipari padló

3

2 2

Consolis Csoport: 

30 országban van jelen

több mint 10.000 alkalmazott

1,3 milliárd € forgalom

Minőség és innováció az építésben ASA ÉPÍTŐIPARI KFT. I 1036 Budapest, Lajos u. 160-162. I info@asa.hu I www.asa.hu I www.consolis.com I +36 (1) 240 5455


A Procter & Gamble Gyöngyösön található új gyára befejezett főiskolai vagy egyetemi tanulmányokkal, legfeljebb 1-3 év gyakorlati tapasztalattal rendelkező mérnököket keres az alábbi pozícióba:

FOLYAMATMÉRNÖK FELADATAID LESZNEK:

A gyártási folyamatok támogatásához szükséges technológiák elemzése, egyszerűsítése és fejlesztése Termelési hatékonyságot növelő projektek ill. új gyártósorok üzembe helyezésének mérnöki támogatása A gyártósorok minőségi, megbízhatósági mutatóinak ellenőrzése, új gyártósorok, berendezések esetén a minőségbiztosítás és megbízhatósági minősítési folyamatainak vezetése Projektek, javasolt technikai változtatások megvalósíthatósági és gazdaságossági elemzése Karbantartási rendszer továbbfejlesztése Minőségbiztosítási folyamatok felügyelete, betartása

TÉGED VÁRUNK HA:

Befejezett főiskolai vagy egyetemi tanulmányaid vannak az alábbi szakok valamelyikén: Gépészmérnök, Minőségbiztosítási mérnök Anyagmérnök, Mechatronikai mérnök, Műanyagipari mérnök Vegyészmérnök, Biomérnök, Környezetmérnök Villamosmérnök, Mérnök menedzser Kommunikációképes az angol nyelvtudásod – szóban és írásban.

AMIT AJÁNLUNK:

Versenyképes kompenzációs és juttatási csomag Felelősségteljes és kihívást jelentő munka az első naptól kezdve Folyamatos szakmai és egyéb továbbképzési lehetőségek Inspiráló munkakörnyezet, az iparág legkorszerűbb technológiája Biztos, hosszú távú munkalehetőség Folyamatosan felfelé ívelő karrierlehetőség A próbaidő sikeres teljesítését követően folyamatmérnöki pozíció kerül felajánlásra

csatlakozz.im@pg.com ®

Alma Mater Magazin 2017 TÉLI SZÁM  
Alma Mater Magazin 2017 TÉLI SZÁM  
Advertisement