DEBRECZENI FANNI
HESZPERISZEK KERTJE
GONDOLATOK A TÁJ TEREMTÉSÉRŐL DEBRECZENI FANNI FESTMÉNYEI KAPCSÁN
Van valami a tájban, ami sokkal több, mint látvány. A táj egy teljes élmény a lélekben, a tudomásban, a külvilág, ami valójában belül van, belül formálódik átéléssé. Ott forr össze az illat és a hang, a szellő simítása a bőrön, a nap heve és a csikorgó hideg, a lombsusogás, a madárcsevely, a távoli vonatfütty és a templom harangjának zengése, de az átélt tájban ott van beleszőve az otthonok illata, régi összebújó séták emléke a nyárvégi alkonyatban, a rejtélyes éjszakák borzongása, küzdések és elnyugvások, elmúlt idők és jövőbe vetített remények, szóval a teljességében átélt táj mindaz, ami maga az élet. Így válik az emberben előbb egyre erőteljesebb sejtéssé, majd határozott érzéssé, végül pedig bizonyossággá az, ami végső soron minden alkotó cselekedet esszenciája: a teremtés belső mozdulata. Bármilyen látványélményt használjon is egy művész a műve létrehozása kiindulópontjaként, az nem más, mint alapanyag, az érzékelés materia primája, amit a tudomás megtermékenyítő ereje szimbólummá avat, annak a szimbólumává, hogy van létezés, ami bár részleteiben múlandóságra ítéltetett, a teljességét tekintve örök, folytonos átváltozásra képes, és kinyitja előttünk az időtlenség ajtaját.
Bármilyen meglepő, a táj festésének hagyománya a nyugati kultúrában csupán néhány évszázadra tekint vissza. A régebbi korok embere számára a tájélmény olyan természetességgel jelenhetett meg, ami szükségtelenné tette annak önálló szimbólummá avatását, sokkal inkább egyfajta díszletként szolgált vallási, mitológiai, morális tartalmakat megjelenítő ábrázolásokhoz. A városi lét, majd a fokozott iparosodás következtében azonban a tájélmény természetes jelenléte hiánnyá vált, és egyfajta nosztalgikus megidézésként kezdett kivetülni a festők vásznára. Bár ekkortájt még mindig különböző magasztos,
vagy éppen bukolikus jelenetek háttereként tárult fel, de a tájban megjelenő emberábrázolások fokozatosan staffázsfigurákká kicsinyedtek, és átadták a főszerepet a kitáruló térnek, viharos ég alatt elterülő síknak, hatalmasan háborgó vizeknek, magasló hegyormoknak. A táj a látott világban való elmélyülés teljes jogú támasztékává vált.
Még néhány évtized, és a képről eltűnik az ember, beköszönt a plain air, a szabad térbe való belefeledkezés kivételes alkotói attitűdje, a festmény megszabadul a történetmesélés kényszerétől, a különféle társadalmi, morális szentenciák közlésének igényétől, és utat nyit a felismeréshez, hogy a látott világ élménye nem kívülről érkezik, hanem a belsőből vetül ki, vagy még inkább a mindenkori tudomás festi fel azt a saját létezés átélésének vásznára, és sűrűsödik kézmozdulatba, színbe, tapintásba.
A tájkép hagyománya úgy szervül a magyar, ezen belül pedig kiváltképp az alföldi festészet szövetébe, ahogy a vidék, az itthoni táj íze olvad a szájban, ahogy a frissen kaszált széna illata árad.
Debreczeni Fanni festőművész tudja és érzi ezt, ismeri a múltját, éli a jelenét és rajzolja a jövőjét, köszönet érte.
Ezekkel a szavakkal ajánlom ezt a kiadványt mindenki szíves figyelmébe.
Verebes György
SZTÁNAI DOMBHÁT
30 x 25 cm, akril, vászon
2022
ZAGYVAKANYAR
92 x 74 cm, olaj, vászon
2022
VÁRKASTÉLY
92 x 74 cm, olaj, vászon
2022
KEZDETBEN… 55 x 45 cm, olaj, vászon 2022SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ TANULMÁNYOK
2020-2022 Magyar Képzőművészeti Egyetem, Képzőművész-tanár szak
2015-2020 Magyar Képzőművészeti Egyetem, festő szak
Mestere: Kósa János
2019 Erasmus Ösztöndíj, Accademia di Belle Arti di Brera, Milánó
2013-2015 Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola, festő szak
CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSOK
2023
Folyók között – A Szolnoki Művésztelep kiállítása - Bácskai Kultúrpalota, Baja
Félsziget – A Szolnoki Művésztelep kiállítása - Bartók 1 Galéria, Budapest
2022
120 éves a Szolnoki Művésztelep - Ceglédi Galéria, Kossuth Művelődési Központ, Cegléd
Élő Magyar Festészet – Fiatalok - Aba-Novák Agóra Galéria, Szolnok
Continuum – 120 éves a Szolnoki Művésztelep, Aba-Novák Agóra Galéria, Szolnok
eNRA – A Rovás Alkotóközösség kiállítása, BM Galéria, Rozsnyó, Szlovákia
Limes Galéria, Komárno, Szlovákia
Bartók1 Galéria, Budapest
2021
Horizont – A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének kiállítása, REÖK, Szeged
Múlt a mostban – A Szolnoki Művésztelep kiállítása, Magyar Kulturális Intézet, Zágráb, Horvátország
2020
Transz – A Szolnoki Képzőművészeti Társaság kiállítása - Aba-Novák Agóra Galéria, Szolnoki Galéria, Szolnok
67. Vásárhelyi Őszi Tárlat – Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
A Szolnoki Művésztelep kamara kiállítása – Szolnoki Művésztelep, Szolnok
Legyőzött határok - Aba-Novák Agóra Galéria, Szolnok
2019
Wunderkammer - Magyar Képzőművészeti Egyetem, Kálvária, Budapest
MKE Kósa osztály nyári alkotótáborának zárókiállítása - Csongrád Galéria, Csongrád
Erasmus Exhibition - Chiesa di San Carpoforo, Milánó, Olaszország
Fundamenta Amadeus Pályázat kiállítása - Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest
2018
Közös nevező - Csepel Galéria, Budapest
MKE Kósa osztály nyári alkotótáborának zárókiállítása - Csongrád Galéria, Csongrád
III. Egri Országos Akvarell Triennálé – Kepes Intézet, Eger
2017
MKE Kósa osztály nyári alkotótáborának zárókiállítása - Csongrád Galéria, Csongrád
2016
MKE Kósa osztály nyári alkotótáborának zárókiállítása - Csongrád Galéria, Csongrád
TAGSÁGOK
Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete
Szolnoki Képzőművészeti Társaság
Szolnoki Művészeti Egyesület
Szolnoki Művésztelep
DÍJAK
A Szolnoki Művésztelep – Kert Galéria díja 2020
Pannoncolor díj 2020
IMPRESSZUM
Felelős kiadó:
Szolnoki Művészeti Egyesület
H-5000 Szolnok, Gutenberg tér 12/12.
Tel.: +36 56 742 883
E-mail: szolnokimuvesztelep@gmail.hu
Fotó: Debreczeni Fanni
Grafikai terv: Cselle Judit
2023
www.szolnokimuvesztelep.com
Támogató: