NAGY MAGYAR PEDAGÓGUSOK
1
LUBRICH ÁGOST (1825-1900)
„A míg valamely társadalom elég erős ahhoz, hogy a maga akaratát kényszerrel is érvényesíthesse, addig az ő iskoláiban azokat a tanokat fogja terjeszteni, a melyeket a maga létfeltételeivel összeegyeztethetőknek, érdekeire előnyösekre tart és száműzni fog iskoláiból minden olyan törekvést, melyek önmagára veszedelmesek lehetnek. Ha azután a létért való küzdelemben a ma uralkodó társadalom elbukik, fegyvertársa a győztesnek lesz majdan zsákmánya: az fogja a maga létérdekeit megvédeni a jogban és hirdetni az iskolában.“ Várkonyi Oszkár
Egymás becsülése, az egymásban való hit és bizalom, az együvétartozás és közös czélra való egyesülés szükségességének érzete hiányzik nálunk; hiányzik a művelt társadalmak védpajzsa, az erkölcsi közvélemény, mely az egész és az egyedek erkölcsi élete fölött őrködnék, a becsületet védelme alá venné, az ellenkezőt megbélyegezné, jutalmazna és büntetné. Lubrich Ágost
Életrajz: Porosz apa és magyar anya gyermeke. Lutheránus apja házassága előtt a katolikus vallásra tért és így hét gyermekét is a katolikus egyházban keresztelték meg. Scitovszky rozsnyói püspöknek, egyházi látogatása alkalmával, feltűnt Lubrich okos feleleteivel, pártfogásába vette a fiút és évi 20 forint ösztöndíjat utalványozott neki; csak így volt lehetséges, hogy édesanyja 1837-ben a rozsnyói gimnázium I. osztályába vihette. A II. bölcseleti osztályt mint kispap a papnevelő intézetben végezte, ahonnét, mivel mindig első tanuló volt, teológiára a pesti központi szemináriumba küldték. Azonban itt is szegénysége miatt a tanuláshoz szükséges könyveket és kéziratokat be nem szerezhette és csak kikölcsönzöttekből tanult; ez igen lehangolta, s mivel mellőztetést is szenvedett, másodéves teológus korában a papi pályától megvált. Ekkor Mutschenbacher Alajos pesti nyilvános fiúnevelő-intézetében nyert alkalmazást, ahol két évig elemi, gimnáziumi és bölcseleti tárgyakat tanított. Egyúttal a tanítóképzőbe is járt és a II. tanfolyamból magánvizsgálatot tett és oklevelet nyert. 1848. októberben Eötvös József báró a szegedi királyi tanítóképzőhöz rendes tanárnak nevezte ki.
Lubrichot Kecskemét városa az egy év előtt felállított reáliskolához igazgatónak választotta. De a reáliskolát négy évi fennállása után a város megszüntette, mire őt 1861. október 10-én a besztercebányai, 1862. szeptember 2-án a pozsonyi gimnáziumhoz rendes tanárnak nevezték ki. Itt 1870-ig tanított, a amikor a pesti egyetem neveléstani tanszékére nevezték ki rendes tanárnak. 1863-ban vizsgálatot tett főgimnáziumra a világ- és magyar történelemből és földrajzból, a magyar nyelvből és az ó-klasszika filológiából. 1871. május 17-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta a bölcseleti osztályba; azonban itt és a sajtóban, különösen az 1870-es években elvei miatt támadásoknak volt kitéve és ez érzékenyen sértvén őt, akadémiai tagságáról lemondott. Meghalt 1900. július 14-én Rákospalotán Forrás: Wikipédia
Válogatás munkáiból:
A középtanodai tanárok paedagógiai kiképzéséről. Pest. 1871.
Neveléstudomány 1. kötet. Pest. 1871. 405. p. Neveléstudomány 2. kötet. Pest. 1871. 620. p. Neveléstudomány 3. kötet. Pest. 1871. 510. p. Neveléstudomány 4. kötet. Pest. 1871. 498. p.
Nyilvános életünk és a sajtó. Bp. 1873. Társadalomtudomány. Bp. 1883.
Bรกrhol veled lehet:
http://mtdaportal.extra.hu/ Kapcsolat
KÖSZÖNJÜK FIGYELMÜKET!