SZÓSZEDET

A bajkonuri űrrepülőtér Kazahsztánban, Bajkonur város mellett található rakétaindító hely. Bajkonur a legnagyobb orosz űrközpont (űrkikötő, kozmodrom, űrrepülőtér). Innen lőtték fel az első műholdat, a Szputnyik–1-et, 1957. október 4-én, és az első embert, Jurij Gagarint, 1961. április 12-én a Vosztok–1 űrhajóval a világűrbe. (Wikipedia)

Gulyáskommunizmusnak vagy gulyásszocializmusnak a Magyarország 1962–1989 közötti korszakát jellemző politikát nevezik. A kifejezés értelme, hogy az országot más szocialista berendezkedésű országokhoz képest viszonylagos jólét jellemezte: akik nem konfrontálódtak a hatalommal, azok nyugodtan élhették mindennapjaikat. E korszakot nevezik még fridzsiderszocializmusnak vagy egyszerűen kádárizmusnak is. A legvidámabb barakk, a gulyáskommunizmus „politikai” eredete a kommunista vezetés bizonytalanságérzése, mert az 1956-os forradalom nagy tanulságának azt tartották, hogy nem szabad az életszínvonalat csökkenteni, jobb ha az egyszerű kisembert élni és boldogulni hagyják, mert addig sem az alapvetően diktatórikus rendszer ellen tevékenykedik, ezért lényeges volt a kommunista országokhoz képest magas életszínvonal fenntartása. (Wikipedia) pakompart – ‘pofaszakáll’. A német Backenbart bajor-osztrák pocknpart alakjának átvétele a Backe (‘arc, pofa’) és Bart (‘szakáll’) tagok alapján. Elavult szó.

(Magyar etimológiai szótár – Arcanum) huligán főnév -t, -ok, -ja (sajtónyelvi)

1. (1945 után) A társadalmi együttélés szabályait semmibe vevő, munkakerülő, garázda, botrányokozó – rendsz. fiatalkorú –személy.

(A magyar nyelv értelmező szótára)

Egyéb származású. Az ötvenes évek közepére sikerült elérni, hogy az egyetemekre és főiskolákra felvettek több mint 66%-a munkás és paraszt származású legyen. Az értelmiségi szülők gyermekeinek jóval nehezebb volt bejutniuk a felsőoktatásba.

A keretszámok merevsége olykor nemcsak az „egyéb származású” vagy „osztályidegen” fiatalokat sújtotta, egyes esetekben az új rend tisztségviselőit is hátrányos megkülönböztetésben részesítették – ha szüleik nemkívánatos rétegből származtak. Erre szolgáltat példát egy 1956 márciusából származó párthatározat:

„Egy nagyobb falu jól dolgozó párttitkárának jól tanuló gyermeke nem nyert felvételt, mert egyéb származású – az apa korábban önálló cipész volt – de községéből a szocialista mezőgazdaság előnyeiről általa meggyőzött tsz-tag, illetve középparaszt gyengébb előmenetelű gyermeke felvételt nyert, kis létszámú szakokon ugyanis 1 fő 5-10%-kal is ronthatja az arányt.”

XII / Neveléstörténet / Pukánszky-Németh (oszk.hu)

Társbérlet. főnév (1945 után)

A lakásbérletnek az a fajtája, amelyben egy, eredetileg egyetlen család részére épült (nagyobb) lakás két v. több olyan bérlő között oszlik meg, akik közül mindegyik közvetlenül a tulajdonostól, ill. a lakás kezelőjétől bérli a lakrészt, s amelyben egy v. több, nem lakószoba jellegű helyiség közös. (A magyar nyelv értelmező szótára)

Grízes tészta. „Köztudott, a grízes tészta volt Kádár János kedvence, s talán, ha állam hatalma engedte volna, koraesti nyári fényben, a búcsúzó napban legszívesebben valami munkáskerületi gangon, a harmadik emeleten – vécé kinn a folyosón – kiült volna egy hokkedli elé a sámlira, hogy halhatatlan eledelét elfogyassza. Kis porcukor, enyhe baracklekvár, élénkpirosan, oldalt. Vagy sörrel. Ennyi volt a mi eledelünk, szabadságunk, távlatunk is a kádári Európában: öregecske vacsora. Öregecske nemzet – a túlélés grízes technikájában. Belegrízesedtünk mi is a könnyű lágert bejáró grízes szél illatába: ennyi a mi étel-ízünk, életízünk.”

(Gyurkovics Tibor: Levelek Mandzsúriába. Kairosz, Budapest, 1998