NOVÁK ESZTER RENDEZŐ AZ ELŐADÁSRÓL

Milyen közönségrétegnek ajánlható az előadás?

Márton Gyula szerző meghatározása szerint ez egy zenés-táncos visszarévedés a 60-as évekbe. Természetesen az 50-es évek végének és 60-as évek elejének a táncdal-slágereivel van tele, az alakok is sokszor ezekből a slágerekből ihletődtek. Boldogság lesz a dalokat hallgatni. Úgy veszem észre, legalábbis Magyarországon, de talán itt is, hogy van jelenleg egyfajta retrókultúra: a huszonéveik elején járó egyetemi tanítványaim az összes dalt ismerik, ami számomra elég érdekes. Arra számítok, hogy jófajta családi színház lesz az előadás. A legboldogabb akkor lennék, ha ez a három generáció, amit korábban felsoroltam, együtt jönne el a színházba, és ha utána egy presszóban egy ital mellett vagy otthon, vacsoránál egy picit elkezdenének az idősebbek mesélni arról, hogy milyen volt a fiatalságuk.

Nosztalgiázásra számíthatunk tehát?

Szerintem a „visszarévedés” nem nosztalgiát jelent. A Csinibaba, illetve az, ahogyan az előadás a 60-as éveket megragadja, nem juttatja eszembe a „nosztalgia” szót. Nemrég beszélgettem a szerzővel, aki azt mondja, hogy lírai abszurdnak tekinti a szöveget. Tele van szürrealitással, furák az alakok is – pont, mint amilyen fura alakok léteznek ma is –, és pont annyira sok embernek van olyan rokona, aki már külföldön él, ami itt, Nagyváradon és a romániai magyarság körében általában sem meglepő. Rengeteg fiatal tanul külföldön, nagyon sokan kerestek boldogulást más országokban. Ez egyébként Magyarországon, valójában az egész kelet-európai blokkban probléma. Az egész történetben sok minden van, ami ma is teljesen érvényesen tud megszólalni, és sajnos arra is kell gondolni, hogy úgy tűnik, nem telt el teljes egészében ez a hatvan év az első Ki mit tud óta. Szóval én nem nosztalgiázok, hanem jól akarok elmesélni egy történetet. Mellesleg szerintem az előadás egy nagyon jó történelemlecke is lehet. Nem baj, ha a fiatalok látják, hogy miből vagyunk mi, idősebb generációk, bizonyos beidegződéseink, ma is élő, zsigeri dolgaink mennyi mindenből fakadnak.