Page 1

CSALÁDI FÜZET


Orosz ikonfestő: Istenszülő, 19. század első fele © Szépművészeti Múzeum, Budapest


Kedves Látogatónk! Szeretettel köszöntünk A művészet forradalma – Orosz avantgárd az 1910–1920-as években című kiállításunkon, amelyet a Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum képeiből rendeztünk. Ez a kis füzet elgondolkodtató, ugyanakkor játékos betekintést nyújt az orosz avantgárd művészetébe. A műalkotásokat és a művészek életét különböző szintű feladatokkal mutatjuk be, amelyeket a kisebb gyerekek szülői segítséggel, a nagyobbak akár önállóan is megoldhatnak. A nehezebb művészettörténeti kifejezések magyarázatát a füzet végén lévő kislexikonban találjátok. A füzetet négy különálló játékkártya egészíti ki, színezős, kivágós és dobókockás feladatokkal.

BEVEZETŐ Oroszországban a művészet az 1910–1920-as

örömteli, sem zökkenőmentes. A forradalom nem

években jelentős változáson ment keresztül, ami-

tudta a problémákat megoldani. Végül Sztálin

nek szerteágazó történelmi, politikai és társadal-

1924-es uralomra jutása fokozatosan diktatúrá-

mi okai voltak. 1917-ig a Romanov-dinasztiából

ba torkollott.

származó II. Miklós cár uralkodott, és Oroszor-

A 20. század elején induló friss művészeti törek-

szágban lényegében középkori feudális gazda-

véseket avantgárd irányzatoknak nevezzük.

sági és társadalmi rend szerint zajlott az élet.

A művészet megújítását célzó törekvések alapve-

Ennek köszönhetően óriási különbségek voltak

tően háromféle forrásból táplálkoztak. Sok mű-

gazdagok és szegények, műveltek és tanulatla-

vész szívesen merített az orosz népművészet gaz-

nok között. A társadalmi és gazdasági feszültsé-

dag hagyományából, lett légyen az népmese,

gek végül az első világháború (1914–1918) végén

illusztráció vagy különböző használati tárgyak

kitörő 1917-es októberi forradalomban tetőződtek.

díszítése. A másik fontos ihletadó az orosz vallá-

Az éhező és elégedetlen paraszti és munkástö-

sos művészet, az ikonfestészeti hagyomány volt.

megek megdöntötték a háromszáz éve uralko-

A harmadik pedig a nyugat-európai haladó mű-

dó Romanov-dinasztiát, és Oroszország köztár-

vészeti irányzatok követése és olyan művészek

saság lett. Ez a változás azonban nem volt sem

munkássága, mint például Cézanne vagy Picasso.


AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE

A 20. század elején a parasztok, földművesek életének gyötrelmei és szépségei egyaránt sok emberek élete szolgált témául, hanem a népművészeti tárgyak, faragások, rajzok, díszítések felfedezése és a művészi gyakorlatba való beemelése is sok friss ötletnek lett kiindulópontja. Ezen a vonalon indult el Natalja Goncsarova és férje, Mihail Larionov is, akik munkásságuk elején az orosz népművészetet és a modern nyugat-európai művészeti vívmányokat ötvözték festményeiken, friss, erőteljes és izgalmas képeket alkotva. Natalja Goncsarova képének sötét és szűk terében három hatalmas alakot látunk, kezükben

KICSIGIN, Mihail Alekszandrovics: Gyümölcsszüret, 1918 © Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum

művészt megihlettek. Sőt, nemcsak az egyszerű

képének főhőse viszont egy egészséges, pirospozsgás arcú leány, akinek vállán gyümölccsel teli kosár nyugszik. Mindkét képen a földeken dolgozó embert látjuk a középpontban, ám teljesen ellentétes megközelítésben. Fogalmazd meg, hogy mi az alapvető különbség

4

a két kép hangulata és mondanivalója között!

GONCSAROVA, Natalja Szergejevna: Kaszálók, 1911 © Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum

munkaeszközükkel, a kaszával. Mihail Kicsigin


Nézd meg alaposan ezt a színkört! A kör belsejében találod a három alapszínt:

A második rétegben szintén három színt találsz, ezek azonban két alapszín keverékéből jönnek létre:

A legszélső íven pedig a kevert és az alapszínek egymáshoz való viszonyát tudjátok megfigyelni.

+

+

+ ze d öss kkel! s t í s képe Pá r o at a k volt o t l táj a n fo t í e z l s a a p ikü k ”? Mely zínesebb lasztotta á s k „ iér t v t képéne m , z s n l í o n d o b a r n a sz í n é ü l ? Mi t g a a b sz v saro atározób c n több o G nált e gh z s m a g h le ikü k t? M e l y s z t a s zí n ti

5


NAPFÉNY KONTRA RIVALDAFÉNY

Bár mindkét képen gyönyörű, erőteljes színeket

6

és mozgó alakokat, embereket és állatokat látunk, ezzel azonban meg is szűnik köztük minden hasonlóság.


Keresd meg, melyik állítás melyik festményre igaz; néhány állítás pedig mindkét képre illik.

  A festő szándékosan elnagyolt,

laza ecsetvonásokat alkalmazott.

  Színkavalkád és fegyelmezett formák

egyszerre vannak jelen.

  Hasonlít egy gyerekrajzra.

  A kép valódi főszereplője

a mozgás és a ritmus.

  A kép középpontjában egy kisebb kutya

és egy ló feje találkozik.

  Az ágaskodó fekete ló és a szürke bika

egymásnak feszülő tömege érzékelteti a küzdelem hevét.

balra: BEHTYEJEV, Vlagyimir Georgijevics: Bikaviadal, 1919 © Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum jobbra: LARIONOV, Mihail Fjodorovics: Vidéki utca, 1910 © Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum

  A ló nem tűnik ki nagyon a környezetéből.

7


ÜLŐ ALAKOK

Az itt látható képek festői a Káró Bubi nevű újító szellemű csoportból kerültek ki, akik Paul Cézanne (1839–1906) művészetét tekintették példaadónak. Lapozz a 10. oldalra, és keresd meg Cézanne csendéletét! Melyik kép festésmódja hasonlít jobban a francia mester festésmódjára? Mindkét festményen ülő nőt látunk hagyományos, portrészerű beállításban. Melyik kép modelljét ismernénk fel az utcán? Melyik kép tűnik inkább kísérletezőnek, befejezetlennek? Ilja Maskov képén a háttérben mesebeli figurák színes felvonulását láthatjuk. Mit gondolsz, honnan merítette az ötletet ehhez a festő? Robert Falk festménye a látvány elemzéséből indul ki és a színek egymáshoz való viszonyaival kísérletezik. Vajon melyek a leghangsúlyosabb elemek a képen?

8

felül: MASKOV, Ilja Ivanovics: Nő karosszékben, 1913 © Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum alul: FALK, Robert Rafailovics: Lány fotelben, 1919? © Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum


on llí tás m b e r i á i k A e t ülő ré van, en ö s e o z p rt k i. öss ázoló tottunk r b á z t s o ala k t vála i t is! kettő g a több l ő b e eb sd m Kere

Az alábbi részleteket a képekből emeltük ki. Keresd meg a színfoltok helyét a festményeken és nevezd meg, mihez tartoznak! Egy közülük egy másik festményről származik! Vajon melyik a kakukktojás? A megfejtésért lapozz a 6. oldalra!

9


CSENDÉLETKÍSÉRLETEK

A csendéletek hétköznapi tárgyakat ábrázoló festmények, amelyeknek megfestési módja, hangulata igen különböző lehet. Nem véletlen, hogy a mozdulatlan, látszólagos rendetlenségben elhelyezett, egyszerű tárgyakból álló kompozíciók adnak leginkább teret a formai kísérleteknek. Hasonlítsd össze ezt a négy csendéletet:

  Melyik tűnik a legvalóságosabbnak?

  Melyik a legtitokzatosabb?

  Melyik kép tűnik zsúfoltnak?

  Melyik a legszokatlanabb?

  Melyik a legmozgalmasabb?

  Melyik a „legcsendesebb”?

bal felső: STERENBERG, David Petrovics: Csendélet kék vázával, 1919 © Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum bal alsó: CÉZANNE, Paul: A tálaló, 1877 © Szépművészeti Múzeum, Budapest

10

jobb felső: KUPRIN, Alekszandr Vasziljevics: Csendélet (Csendélet pipával), 1917 © Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum bal alsó: HEDA, Willem Claesz.: Csendélet sonkával, ezüstkancsóval és römerrel, 1656 © Szépművészeti Múzeum, Budapest


CÍM

Csak egy festményen van:

  koponya.

A 17. században a csendéleteken szereplő tárgyaknak szimbolikus jelentést tulajdonítottak. A koponya például a mulandóságra, halandóságra utaló jelkép volt.

  és pipa, amely az érzéki élvezetekre

emlékeztet. A csendéleteken szereplő tárgyakat hagyományosan asztalra szokás helyezni, viszont az egyik képen egy másik bútor tűnik fel. Mi lehet ez? Mindegyik csendéleten van:

  terítő.

Hasonlítsd össze a megfestésük módját. Melyik tűnik a legselymesebb tapintásúnak? Melyik olyan, mintha papírból készült volna? Melyik hasonlít legkevésbé egy terítőre? Melyik olyan, mintha kőből faragták volna ki?

  valamilyen edény. illi k ssze ö p ét ké olt Két-k uk ábráz t iat t . a r aj a k m r o k a t! y g r tá pá eg a m d s Kere


SZUPREMATIZMUS

„A művészetnek a tárgynélküliség magasságába való felemelkedése fáradalmas és gyötrelmekkel teli… ám mégis boldogító. Mind messzebb és messzebb marad mögöttünk a megszokott… mind mélyebbre és mélyebbre süllyednek alattunk a tárgyi világ körvonalai; s így megy ez lépésről lépésre, amíg végre a tárgyi fogalmak világa – » minden, amit szerettünk – és amiből éltünk « többé már nem is látható.” Kazimir Malevics: A szuprematizmus


kt

iv is

tá k

cs

op

or

tjá

k

!

pr

se l na

Él e a je m A. n Ro a űvé ko sz dc se ns e t nk tr tra o uk d – V. tiv íci Sz is ó k ty ta ep f an te ele ov ch t t a: ni i ő A ku r k ko ns s! öd tru és ”

„L

og

ra m

ja

KONSTRUKTIVIZMUS

18


MALEVICS, Kazimir Szeverinovics: Szuprematizmus, 1915 © Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum

IL L E SZK E D Ő ROZANOVA, Olga Vlagyimirovna: Absztrakt kompozíció, 1916 © Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum

EGY M ÁS T M E T SZŐ ÁT H A L A D Ó

R E ZGŐ

É PÍ T K E ZŐ K I TÖ RŐ


PESZTEL, Vera Jefremovna: Konstruktív kompozíció, 1915–1916 © Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum

EGY M Á S T F E D Ő

SZÉ T H U L LÓ Ö S SZE Á L LÓ

at ldák é en p s s nyek é m Kere t s ! e k re tó fe látha kifejezés t t i az ző etke a köv

ÖSSZEK A PCSOLÓDÓ

RODCSENKO, Alekszandr Mihajlovics: Absztrakt kompozíció, 1919 © Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum

F E L B O M LÓ

BIL L EGŐ


KAZIMIR MALEVICS (1879–1935) „A művészetben igazság kell, nem pedig őszinteség!”

Orosz művész és tanár, akinek életműve valódi fordulatot jelentett a modern képzőművészetben. 1913-ban festette meg talányos képét, a Fekete négyzetet, amely egyszerre váltott ki tetszést, értetlenséget és elutasítást. Sokan művészetellenesnek találták ezt a képet, mások úgy gondolták, Malevics viccet csinál komoly dolgokból.

e g yik vic s e l a ült. kép M án kész a z s E tá g, k iá llí d me dezés z a e ls ő m l n Fo g a z a z e l r e ok e l llí tás e á r i é k t n yos” mib e l. má n o y sétő g a „ ha erendezé b

Ezt követően még számos hasonló képet festett, egyszerű geometrikus elemek és néhány tiszta szín felhasználásával. Az általa feltalált új stílust szuprematizmusnak nevezte el. Értelmezése szerint a művész olyan érzékeny, alkotó ember, aki képes megsejteni a világmindenség és a világűr rejtett összefüggéseit, és tapasztalatairól alkotásai tanúskodnak. Malevics a dolgok és a jelenségek mögötti lényeget kereste, ezért – minden korábbi művészeti gyakorlattól eltérően – lemondott az ismert dolgokat, embereket, épületeket vagy tájakat ábrázoló művészetről. Ezért nevezzük ezt a művészetet tárgy nélküli vagy nem-ábrázoló művészetnek. Ezeken a festményeken színtelen, fehér alapra néhány szín fel-

18 19

használásával négyzeteket, téglalapokat és köröket helyezett el.

Az utolsó futurista festménykiállítás: 0,10 szuprematista terme, Petrográd, 1915 © 2016 The Museum of Modern Art, New York/Scala, Florence


Nézd meg alaposan a két képet! Próbálj meg közben a Semmire gondolni. Majd társítsd a megadott fogalmakat a két képpel:

süllyed – emelkedik   közeledik – távolodik   hívogat – elutasít nyitott – zárt   könnyed – nehézkes   lebeg – zuhan Ennek a feladatnak nincs egyetlen „jó” megoldása.

A Fekete négyzet című kép inverze

MALEVICS, Kazimir Szeverinovics: Fekete négyzet, 1923 körül Orosz Állami Múzeum, Szentpétervár, St. Petersburg, Russian State Museum © 2015. Photo Scala, Florence

19


VLAGYIMIR TATLIN (1885–1953) „Régi vagy új, mindegy, csak hasznos legyen!” (1923)

A korán árvaságra jutó Tatlin nehéz természetű gyerek volt. Tizenhét évesen matróznak állt, és igen sokat utazott, matrózsapkáját befutott művészként is állandóan viselte. Pályájának indulása az 1910-es évek elejére tehető, amikor is Moszkvában festészetet tanult és csatlakozott a forradalmi művészi és politikai elveket valló csoportokhoz. Bár nem biztos, hogy ez későbbi munkáin is könnyen észrevehető, művészi indulása szempontjából meghatározó volt az orosz ikonfestészeti hagyomány, illetve az orosz népmesék, népzene világa. 1913-ban Párizsban meglátogatta Picassót a műtermében, aki akkoriban különböző anyagok felhasználásával különös festett szobrokkal kísérletezett. Tatlint az ott látottak és saját tapasztalatai vezették el végül az úgynevezett reliefek készítéséhez, amelyek különböző anyagok kombinációjaként létrejövő tér-kísérletekként is felfoghatók. Az 1917-es forradalmat követően Tatlint megbízták, hogy készítse el a győztes októberi forradalom emlékművét. Egy gigantikus építményt álmodott meg, amelynek a makettjéről készült fotót itt láthatod. A konstrukciót hatalmas üvegépítmények – egy kocka, egy gúla, egy henger és egy félgömb – alkották,

20

amelyek egy ferde tengely körül különböző sebességgel forogtak és egy spirális acélváz tartotta őket össze. Ezekben a forgó


térelemekben Tatlin elképzelése szerint irodák működtek volna. A 400 méteresre tervezett a III. Internacionále Emlékműve végül nem valósult meg, ám fából, drótból és kartonból készült makettjét nagy sikerrel mutatták be Moszkvában, majd később Párizsban is. Bár az emlékmű nem készült el, az ötlet és kivitelezés újító jellege miatt a mai napig meghatározó jelentőségű építészeti és szobrászati kísérlet maradt.

  Mit gondolsz, miért nem épült meg végül

ez a csodálatos építmény?

  Milyen nehézségekkel kellett volna megküzdeni

az építőknek a kivitelezés során?

  Miért nevezhető ez műalkotásnak?

És mérnöki konstrukciónak?

  Mit gondolsz, a mai technikai feltételekkel

meg tudnánk építeni ezt az épületet?

balra: TATLIN, Vlagyimir Jevgrafovics: Kontrarelief, 1915. © 2015. Album/Scala, Florence © HUNGART

v ilá g k ! na a á t u teine Néz z b b é p ü le a re tű ? a g as ó mé l n tű ? o le g m h as keze r e e z n Va nló s a pság h aso an e t n Va k-e m elemeke e n z e , t t é e L szek ületek ? g ó ré z ép o ó m lmaz ta r ta

középen: Vlagyimir Tatlin és asszisztense a III. Internacionálé emlékművének makettje előtt, Petrográd, 1920 körül © 2015. Photo Fine Art Images/Heritage Images/Scala, Florence

21


EL LISZICKIJ (1890–1841) „Le a művészettel! Éljen a technika!”

El Liszickij szintén sokoldalú művészegyéniség

Kazimir Malevics gyakorolta rá, akinek hatására

volt. Élete során könyvillusztrációkat, plakátokat

felhagyott a figurális ábrázolással, és geomet-

és épületeket is tervezett.

riai formákkal kezdett kísérletezni. Kidolgozott

El Liszickij Németországban építésznek tanult,

egy elméletet is, amelyet PROUN-nak nevezett

és bár ezek a tanulmányai mindvégig meghatá-

el, ami magyarul az „új megszilárdításának ter-

rozták munkásságát, később a képzőművészet

vét” jelenti. A „prounok” voltaképpen olyan elkép-

felé fordult. Héber mítoszokhoz és ukrán népme-

zelt háromdimenziós építészeti modellek voltak,

sékhez is készített szecessziós hangulatú illuszt-

amelyek üres térben lebegtek.

rációkat. Legnagyobb hatást azonban tanártársa,

os a n alap g e t! eld m ó grafiká yek Fig y at el t láth e b b és m az it z e ne k a neh észei en k e y r l b ? Me nyeb ónak a kön nstrukci a ko

22 LISZICKIJ, El (Lazar Markovics): Proun 1A, A híd. Lap a Prounok sorozatból, 1921 © Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum


Tervezz űrállomást El Liszickij művének felhasználásával! Folytasd El Liszickij alkotását!


ABSZTRAKT UTAK

Vaszilij Kandinszkijnak ez a képe félúton van a valamit ábrázoló és a teljesen elvont, absztrakt művészet közötti úton. Keress egyértelműen felismerhető vagy valami „valóságosra” emlékeztető formákat a képen! Ha jobban megfigyeled a festményt, mesebeli állatokat, különös hegyeket, furcsa formájú hullámokat fedezhetsz föl rajta. Ez a kép azonban nem tájkép. Kandinszkij az Improvizáció címet adta neki, ami elsősorban zenei kifejezés, jelentése „rögtönzés”. A festő sokat foglalkozott zenével, zeneelmélettel, és kereste kép és hang lehetséges összefüggéseit. Ha összehasonlítod Olga Rozanova képével, szembeötlő a két festői világ különbsége, az absztrakt művészet két szélsősége. Az egyik szigorú geometrikus formákból építkezik és egyfajta rendszerbe illesztve helyezi el a képi elemeket, a másik a természet formáiból és a népmesék világából merít ihletet, és zubogó forgatagban mutatja meg őket.

24

felül: KANDINSZKIJ, Vaszilij Vasziljevics: Improvizáció No. 217. Szürke ovális, 1917 © Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum alul: ROZANOVA, Olga Vlagyimirovna: Absztrakt kompozíció, 1916 © Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum


o r l ás is v i t k a eg é pé n sd m zkij k zot! Kere s n i r aj Kand sd a a t y l é s fo

t


KISLEXIKON

Absztrakt művészet  (az absztrakt,  „elvont”   jelentésű szóból)

Konstruktivizmus  (a konstruálni igéből származik, a „szer-

a látható valóság leképezése helyett a vonalak, formák

kesztés, anyagi megformálás” értelmében) célja az építő

és a színek összecsengését vagy ellentétét, feszültségét

jellegű újat alkotás, ezzel megalkotni a rend és a tisztaság

érzékeltető kompozíciókat hoz létre.

művészetét, amely ugyanakkor a társadalom számára vala-

Avantgárd  (a francia avant-garde, „előőrs” katonai szakki-

milyen módon „hasznosnak” minősül.

fejezésből) a 20. század elején jelentkező képzőművészeti

Kubizmus  (a kubus, „kocka” jelentésű szóból) általában for-

és irodalmi irányzatok összefoglaló neve, amelyek alapvető-

mailag könnyen felismerhető tárgyakat, például gitárt, pa-

en megváltoztatták a művészetet. Az avantgárd törekvések

lackot, gyümölcsöstálat, emberi alakot használ fel vizuális

rövid ideig tartó, forradalmi lendületű mozgalmakat hoztak

elemzésekhez, amelyeket egyszerre több nézőpontból,

létre. Céljuk a lázadás, a hagyományos művészeti formák fel-

síkban ábrázol.

bontása és új kifejezésformák keresése. Közös jellemzőjük az is, hogy nyomtatott fórumokon, többnyire saját folyóirataikban hirdették elveiket.

Kubofuturizmus  A kubista és a futurisztikus törekvések keveredéseként jött létre. A látvány elemzése és több nézőpontból való ábrázolása kiegészül az idő változékonyságá-

Expresszionizmus  (az expresszió,  „kifejezés”  jelentésű  szó-

nak érzékeltetésével, emiatt szilánkos, széttöredezett, is-

ból) az alkotó személyes érzéseinek, reflexióinak kifejezé-

métlődő vagy sorozatszerű elemek jelennek meg a képeken.

sére helyezi a hangsúlyt. Célja a valóság látszatának puszta ábrázolása helyett a valóságról képzett érzéseket, gondolatokat kifejezni. Futurizmus  (az olasz futuro, „jövő” jelentésű szóból) filozófiája a jövőbe, a technikai haladásba vetett hitre épül. Témája a lendületes mozgás, az időbeli és térbeli változás, a városi lét, az iparosodás és a gépek által kialakított jövő elképzelt világa. Geometrikus absztrakció  A személyes élményeken, benyomásokon alapuló valóságábrázolás helyett a legalapvetőbb geometriai elemeket használja: a vonalat, a kört, a négyszögű síkidomokat és az alapszíneket.

PROUN  A szuprematista térfelfogás építészeti jellegű, tagoltabb variációja: nem sík felületek lebegtek a végtelen űrben, mint Malevics képein, hanem szilárd háromdimenziós alakzatok teremtettek több nézőpontú térrendszereket. Szuprematizmus  (a latin szupremusz, „legfelsőbb” jelentésű szóból) minden tárgyi vonatkozást elvető geometrikus absztrakció, ami a világ általános törvényszerűségeit és ezek emberi vonatkozásait kutatja.


Felelős kiadó: Dr. Baán László Szerző: Lovass Dóra Kiadványterv: Czipor Adrienn Lektorálta: Borus Judit, Ruttkay Helga Nyomdai kivitelezés: EPC Nyomda, Budapest A borítón: ROZANOVA, Olga Vlagyimirovna: Absztrakt kompozíció, 1916 © Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum A hátoldalon: LARIONOV, Mihail Fjodorovics: Vidéki utca, 1910 (részlet) © Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum

A művészet forradalma - családi füzet  
Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you