Page 1


1909. december 30-án kiállítás nyílt nyolc festő képeiből Budapesten. A magukat először „keresők”-nek nevező művészek Kernstok Károly vezetésével elkülönültek a hivatalosan elfogadott művészettől: egy forradalmian új képi világot képviseltek. A kiállításuknak az Új képek címet adták, ezzel is jelezvén, hogy új fejezetet kívánnak nyitni a magyar festészet történetében.

?

A füzet hátsó borítóján egy korabeli karikatúrát találsz, ami a Nyolcak második kiállítását ábrázolja. A kép a Fidibusz című vicclapból származik. Milyennek mutatja a kiállítás képeit és közönségét a karikatúrista? Vajon mit gondolhatott a kiállításról?

A látogatók torz testalkata a festmények formavilágát gúnyolja ki. Vajon honnan, és főleg hogyan kell nézni ezeket a képeket? A látogatók a nyakukat nyújtogatják, egy hölgy fejjel lefelé, fejen állva próbálja értelmezni az egyik festményt. És valóban, a nagyközönség pont ilyen értetlenül állt a megdöbbentően szokatlan képek előtt.

2

A csoport rövid életű volt. Még két kiállítást rendeztek közösen. Másodszorra, 1911-ben már Nyolcak név alatt állítottak ki. Harmadik, 1912-es kiállításukon már csak a társaság egy része vett részt. Történetük mégis korszakalkotó: a Nyolcak a modern magyar művészet megteremtői.

!

Lapozz a 10. oldalra, és ismerkedj meg a Nyolcakkal!

A Nyolcak városi festők voltak: életvitelük, származásuk a városhoz kötötte őket. Törzshelyeik a budapesti kávéházak voltak.

!

Itt láthatod a karikatúrán szereplő képek eredetijét. Találd meg őket a rajzon!


A Nyolcakkal egy időben forradalmi újítások kezdődtek a művészet más területein is. Festészet, költészet és zene kéz a kézben haladt az úttörő utakon. A Nyolcak kiállítás megnyitóin költők és zeneszerzők új alkotásait is bemutatták.

Új versek

1906-ban jelent meg Ady Endre Új versek című kötete, amely új fejezetet nyitott a magyar irodalom történetében. Ady Párizsban a Nyolcak több tagjával ismerkedett meg és került barátságba. Első hívei ezek a párizsi magyar festők voltak. A Nyolcak első kiállításának címe tisztelgés Ady újító törekvései előtt.

Új zene

Bartók Béla vezetésével megalakult az Új Magyar Zene Egyesület azzal a céllal, hogy egy a modern zenét magas színvonalon játszó hazai zenekar jöjjön létre. Bartók és zenésztársai több alkalommal is koncerteztek a Nyolcak kiállításain.

A Nyugat

A Nyugat folyóirat 1908-ban alakult. A nyugati modernitás magyar képviselőjeként minden olyan törekvést támogatott, amely haladó szellemiséget képviselt. Az irodalmi lap rendszeresen közölt képzőművészeti írásokat és kortárs grafikákat is.

Bölöni György

A sokáig Párizsban működő újságíró a Nyolcak több tagjával is szoros barátságba került. Az új művészet egyik legfontosabb támogatójaként kiállításokat szervezett és cikkeket írt. 3


A Nyolcak igazi közös nevezője Párizs volt. A magyar festőpalánták általában Münchenbe jártak tanulni, ahol a korra jellemző hagyományos festészetet oktattak. A változásra éhes új festőnemzedék azonban már a francia fővárosba indult: az irányt Czóbel Béla 1906 nyarán Párizsból frissen hazahozott harsány, újszerű festményei mutatták. A modern festészet Párizsban született a 20. század elején. A francia főváros pezsgő és eleven légköre egyetlen évtized alatt nagyobb változásokat hozott a művészetben, mint korábban több évszázad. Az új művészet helyszínei a műtermek, a szalonok, műkereskedések kiállítótermei és a kávéházak voltak. Mindenki Párizsba igyekezett: a világ minden tájáról összesereglett művészek közösen szemlélték, vitatták, és főként alakították a forradalmian új irányzatokat. Ösztöndíjjal, vagy saját pénzükön, de legtöbbször éhezve, a Nyolcak mind megjárták a francia fővárost. Legtöbbjük itt ismerkedett meg egymással, és olyan haladó szellemű honfitársaikkal, mint Ady, Bartók vagy Bölöni György.

?

Ma melyik nagyváros tölt be hasonló szerepet a művészeti életben?

Académie Julian

Míg a magyar festőiskolákban a meztelen test rajzolása még ritkaságnak számított, a párizsi szabadiskolákban a növendékek élő modell után tanultak rajzolni, festeni, mintázni. Bár itt is inkább a hagyományos festészetet 4

tanították, a légkör mégis nyitottabb volt a kísérletezésre. Ezek az iskolák a fiatal, kísérletező festőket gyűjtötték egybe és a diákok körében hamar terjedtek az új művészeti áramlatok. Az egyik legnépszerűbb magániskola az Académie Julian volt. A Nyolcak közül is majd mindenki tanult itt hosszabb-rövidebb ideig.

Kiállítások

A rohamtempóban kibontakozó modern festészet alkotásait azon frissiben meg lehetett tekinteni Párizs számos kiállítótermében: az Őszi Szalon és a Függetlenek Szalonja kiállításai fontos eseménynek számítottak. Ezen kívül számos műkereskedő - mint például Ambroise Vollard gyűjtötte és állította ki az új irányzatok alkotásait.

A Stein-szalon

Leo és Gertrude Stein, az Amerikából áttelepült német testvérpár szenvedélyesen gyűjtötte a legmodernebb festők, többek között Cézanne, Matisse és Picasso képeit. Gyűjteményük mindenki előtt nyitva állt: szombat esti összejöveteleiken bárki részt vehetett, aki a modern művészet iránt érdeklődött.

Kávéházak

A legtöbb művész a Montparnasse negyedben élt és alkotott, és munka után a kávéházakban találkozott egymással. Az egyik legfontosabb szellemi központ a Dôme kávéház volt.


1905 körül a francia Henri Matisse (1869-1954) vezetésével egy csoport fiatal művész forradalmian új festészetet indított útjára. Képeiket az erőteljes színek, a vakmerő ecsetkezelés és a könnyed vonalvezetés jellemezte. Az irányzat képviselőit színhasználatuk miatt gúnyosan fauve-oknak, azaz Vadaknak keresztelték el. A fauvizmus rövid ideig tartott (1905 –1907) de hatása a modern festészetre annál hosszabban érvényesült. A magyar festők közül Czóbel és Berény is kiállított a Vadakkal. Matisse a francia festészet központi figurája volt. Egész munkásságát a színekkel való kísérletezés jellemezte.

Paul Cézanne: A tálaló, 1874 - 77

Paul Cézanne (1839-1906) francia festő művészete volt a modern festészet kiindulópontja. Az illékony benyomásokkal, hangulatokkal szemben Cézanne a dolgok lényegének, azaz egyfajta állandóságnak, örök érvényűségnek bemutatására törekedett. Legtöbbször mozdulatlan tárgyakat ábrázolt: csendéletein és tájképein a látszat mögött meghúzódó szerkezetet kereste, kutatta. Az egy évvel a halála után, 1907-ben Párizsban megrendezett életmű kiállítása nagy felfedezésként hatott az egész művész társadalomra, többek között a magyar festőkre is. „A legtisztább festészet”– szólt művészetéről rajongva Márffy Ödön.

Henri Matisse: Nő japán ruhában a tengerparton, 1905

!

A cím alapján képzeld el, és rajzold ide a képet! Segítségül itt találsz néhány színes foltot, amelyekkel dolgozhatsz.

Párizsban a legnagyobb hatást e két festő művészete gyakorolta a Nyolcakra. 5


A párizsi szabadiskolákban a növendékek elsősorban meztelen modelleket festettek, és az akt ábrázolás végig a Nyolcak egyik kedvenc témája maradt. Párizs hatása e két képen is feltűnő: a harsány, egymással feleselő színek használata a francia fauve-ok merész újítása. A természetellenes színkavalkádból mindkét képen hús-vér asszonyi test bontakozik ki.

!

Nézd meg, hogyan használja a színeket a két festő!

Berény műtermi beállításban, zárt térben festi meg modelljét. A fiatal lány teste tömör, domborulatai erőtől duzzadnak. A test formáit fekete körvonal zárja le. A lány bőrén a sárgák, narancsok és vörösek számtalan fokozatát figyelheted meg. A festő összesűrített színárnyalatokból építi fel a test szinte tapintható tömegét. A háttér élénk színfelületei tovább fokozzák ezt a plasztikus hatást: a lapos, egyszínű felületek közül kidomborodik az alak.

? Berény Róbert: Olasz lány aktja, 1907

6

Milyen színárnyalatokat használ a festő a test legkiemelkedőbb részein? Milyeneket a mélyebben ülő részeken?


Márffy modellje a kertben hever. Az alakot ezúttal is rajzos körvonal határozza meg, de a test légies, pillanatnyi hatást kelt. A színek vibrálnak a szabadban elterülő testen. A festő a fénytől megrészegülve, spontán módon bánik a színekkel, mintha csak egy kaleidoszkóp színeit szórta volna szét a bőrfelületen. A laza színfoltok közül kikandikál az üresen hagyott vászon.

!

Figyeld meg, hogy hogyan használja a két festő az ecsetet!

Márffy Ödön: Női akt, 1908 körül

!

Most cseréljen egymással a két test! A testek körvonalát töltsd meg színekkel úgy, hogy a légies test váljon tömörré, az erőteljes test pedig légies legyen!

7


?

Lapozz vissza az 5. oldalra és nézd meg újból Cézanne csendéletét! Találsz hasonlóságokat Czigány és Cézanne csendélete között?

Festői törekvés: mindent kiszedni a természetből, ami festőileg értékes, és elhagyni mindent, ami a festészetet csak zavarja, pláne ami idegen, nem festői elem. Czigány Dezső

?

Hasonlítsd össze a festett gyümölcsöket egy valódi citrommal, almával! Milyen részleteket hagyott le róluk a festő?

Czigányt a tiszta festészet, a szín és a forma érdekli. Ábrázolt tárgyai lecsupaszított mértani testek: gyümölcseinek nincs se íze se zamata, a terítő mintha márványból lenne kifaragva. Csendélete egy légüres dobozba besűrített színes golyókból, háromszögekből áll. A hasas korsó, a sima felületű gömbök szinte tapinthatóan gömbölyödnek.

Czigány Dezső: Csendélet, 1910 körül

8

?

Mivel éri el a festő ezt a plasztikus hatást? Kövesd a fény útját a testeken!

!

Jelöld be vonalakkal az árnyékokat a mértani testeken!


Csendéleteiben Cézanne a szerkezet, a tér és a forma öszszefüggéseinek ábrázolásával kísérletezik. A Nyolcak ezt az utat követve szintén az ábrázolt tárgyak közötti szerkezeti összefüggéseket keresik.

!

Keresd meg mindegyik szónak az ellentétét! A párokból melyik szó melyik csendéletre vonatkozik?

torzított Czigány

lendületes

zárt

tökéletes

stabil

nyitott

Tihanyi

Tihanyi csendéletén meglódulnak a tárgyak, a nyitott térben mintha minden éppen elmozdulna.

?

Mivel kelti ezt a lendületes hatást a festő? Milyen nézetből festi meg az asztalt?

Cézanne nyomdokain haladva Tihanyi is szabadon bánik a térrel. A felülnézetből megfestett asztalon minden kicsit torzul, nyúlik, dől.

?

Találsz még torzításra példát a képen?

Tihanyi Lajos: Nagy sárga terítős csendélet, 1909

?

Lapozz vissza az előző oldalra! Melyik aktot festették hasonló nézetből?

Berény szintén felülnézetből festi meg alakját, az erős rövidülésben a lábak aránytalanul kicsik és hegyesek. 9


A természet hívői vagyunk. Nem az iskolák látásával másoljuk. Értelemmel merítünk belőle. Kernstok Károly, a Nyolcak vezére ekként határozta meg festészeti programjukat első kiállításuk alkalmából.

?

Hasonlítsd össze a két képet! Melyik a színesebb? Melyik épül fel vonalakból? Kernstok Károly: Nyergesújfalui táj, 1909

Kernstok mérnöki módon szerkeszti meg képét. Nem másolja, hanem vonalak mintázataként értelmezi az elé táruló tájat: keresi a látvány mögött meghúzódó szerkezetet. Ebben a felépítésben az egyre keskenyedő párhuzamos színsávok ritmusa jelöli a messziséget. A festő kevés színnel dolgozik. A barna, zöld, okker és kék tónusai a különböző szerkezeti elemeket jelölik.

!

12

Készíts a festményről szerkezeti vázlatot úgy, hogy csak vonalakat használj! A táj elemeinek - dombok, mező - csak a körvonalát jelöld!


!

!


Mindent a színnel kifejezni… Berény Róbert

A képen vibráló színtömbökből és -foltokból bontakozik ki a kerti gyep és a növényzet. Berény nem használ vonalakat, hanem az egymást nem teljesen takaró színrétegekből építi fel a tömeget, a szerkezetet.

!

Kövesd nyomon a festő ecsetjét, ahogyan egyik színrétegre egy másikat felkenve spontán fejleszti a képet!

?

Figyeld meg a festékrétegeket! Melyik szín van legalul, és mely színek kerültek rá?

?

Melyik képen érzed jobban a tér mélységét? Melyik kép tűnik laposabbnak?

Berény képén a fény-árnyék ellentétei jelölik a mélységet. A napsütésben szikrázó pázsitot sötét lombok veszik körül: a világos rész öblös teret képez. Kernstok mellőzi a fényárnyék hatásokat, képe laposnak tűnik Berény festménye mellett.

Berény Róbert: Parkban, 1909

13


Pór Bertalan: A Hegyibeszéd, 1911

Az előző képek nem történeteket mesélnek el, hanem műfajukból adódóan tájat, emberi alakot vagy tárgyakat ábrázolnak. A modern festők mitológiai, bibliai történetek elbeszélése helyett csak a festészet eszközeivel, a színnel és formával kísérleteznek. Ugyanakkor Pór festményének tárgya, az évszázados festészeti hagyományokhoz visszanyúlva, egy bibliai jelenet. A Hegyibeszéd Jézust ábrázolja, amint az összeverődött tömegnek prédikál.

?

Keresd meg Jézust a képen! Honnan ismered fel? Hasonlít az általad ismert Jézus ábrázolásokra?

?

Figyeld meg az embereket is! Egyformák, vagy különbözőek?

A kép valódi témája a mezítelen testek csoportja. A festő ahelyett, hogy egy sokszínű bibliai tömeget mutatna, inkább lecsupaszított, egyforma alakokat tesz egymás mellé. Mintha ugyanazt a testet mutatná különböző méretben és beállításban. 14

?

Léteznek ilyen testek a valóságban?

Ezek az alakok nem hús-vér emberi testek, hanem túlrajzolt izom-építmények. A tökéletes, ideális emberi test megformálására való törekvés egészen az ókori antik művészetig nyúlik vissza, és Pór ezt a törekvést folytatva a végletekig megy el. A táj elemei ugyanilyen lecsupaszított, mértani elemekből állnak össze.

?

Figyeld meg a figurák elrendezését! Hány csoportra oszthatóak? Találsz ismétlődő beállításokat?

Középen Jézus áll, két oldalán a figurák csoportjai egymás tükörképét mutatják. A jobb és bal oldalt ritmikusan ismétlődő alakok adják a kép kiegyensúlyozott, szimmetrikus szerkezetét.


A Hegyibeszédben Pór a régi, klasszikus festészet formai hagyományait ismétli és fejleszti tovább. A kép − régi és új ötvözete − egyfajta ideális, tökéletesre fejlesztett világot kíván megidézni az új festészet programjaként. Kernstok és Pór sok megbízást kaptak, hogy épületek falait, üvegablakait díszítsék festményeikkel. A Szépművészeti Múzeum szomszédságában található Schiffer villa hatrészes üvegablak-sorozatát például Kernstok tervezte meg 1912-ben.

?

Kernstok Károly: Üvegablakterv a Schiffer villához, 1911

Figyeld meg az üvegablak terveit! Miben hasonlítanak ezek a figurák a Hegyibeszéd alakjaihoz?

Kernstok szintén festett aktos csoportképeket. A két művész klasszikus témájú képeit hatalmas méretű vásznakra tervezte. A leegyszerűsített formák, a kiegyensúlyozott, világos kompozíció a monumentális, nagyhatású falfestészet eszközei. Ellentétben a kisméretű vászonra készült képekkel, a falfestmények messziről jól kivehetőek és mindenki számára láthatóak: az ideális világ megidézésével Kernstok és Pór a tömegekhez is kívántak szólni.

!

Töltsd ki szerkezeti vonalakkal a testek belsejét és a hátteret, Kernstok mintájára!

15


„A valóságban vonal nincsen, csak mi szoktunk vonalakat látni” - írta Berény Róbert a Nyugat folyóirat hasábjain.

?

Emeld fel a fejed és nézz körül ott ahol vagy! Hogyan látod magad körül a dolgokat? Van a tárgyaknak rajzos körvonala?

?

Most nézd meg Berény képét! Látsz rajta vonalakat? Ezek körvonalak?

A képen a vonalakat az egymás mellett elhelyezkedő színfoltok határvonala adja ki.

?

Emlékszel olyan képekre az eddigiekből, ahol a festő hangsúlyos körvonalakat használ a dolgok megjelenítésére?

!

Keress olyan részleteket a képen, ahol a színek egymásba mosódnak! Keress olyan részleteket, ahol egymástól élesen elhatárolódnak!

A kép az egymásba átmenő és egymástól elkülönülő színfelületekből áll össze. Ezen a fényképen a kislány éppen elmozdította a fejét, miközben fényképezték, ezért a kép nem éles, hanem elmosódott. Keress a festményen ehhez hasonló részleteket!

Berény képén megjelenik az idő: az elmosódott részletek olyanok, mintha a dolgok éppen elmozdultak volna. A mozgás pedig idő. A futurizmus 1910 körül alakult ki Olaszországban. A futurista festők arra törekedtek, hogy az elmúlt, jelen és eljövendő eseményeket egyidejűleg, tehát több mozgásfázis egymásra vetítésével adják vissza. Képeiken megjelent a mozgás.

16

Berény Róbert: Karosszékben ülő nő, 1912


Dr. Ciaclan Virgil ügyvéd jó barátságban volt Tihanyival, Pórral és Berénnyel. Jelentős képgyűjteményét halála után a Nemzeti Galériára hagyta.

?

Figyeld meg az ügyvéd alakját! Élesen elválasztható a háttértől, vagy inkább összefügg vele?

Berény és Tihanyi képeiken a dolgok és az őket körülvevő tér ábrázolásával kísérleteznek. Megfigyeléseik alapján a valóságban a tárgyaknak nincsen körvonala, ezért azokat nem választják el élesen a környezetüktől, hanem ábrázolt dolog és tere eggyé válnak. Berénnyel ellentétben Tihanyi nem színekkel, hanem formákkal érzékelteti a teret.

!

Keress kidudorodó, illetve behorpadó formákat! Hol ismétlődik a háttér dudorodó-horpadó felülete?

!

Próbáld gyűréssel megcsinálni ezt a képet egy nagyméretű csomagolópapírból! Ne használj semmi mást, csak a két kezedet! Képed a felület negatív-pozitív formáiból álljon!

A kubizmus (1907-12) Cézanne művészetéből indult ki, és a valóság természethű ábrázolása helyett arra törekedett, hogy a tárgyak térbeli elrendeződését és szerkezetét érzékeltesse. A jelenségeket mértani alapformákra (kocka, gömb, kúp, henger), vezeti vissza, és a tárgyakat ezekből építi fel. Tihanyi Lajos: Dr. Ciaclan Virgil képmása, 1912

17


Színekkel gyönyörű hatásokat lehet elérni, amennyiben valaki összetartozásukra vagy ellentétességükre támaszkodik. Henri Matisse

Ellentétek

Fokozatok

!

Keress olyan képeket, amelyeken az alábbi színpárok egymás közelében, vagy közvetlenül egymás szomszédságában helyezkednek el!

?

Milyen hatást keltenek ezek a párosítások? Húzd alá a megfelelő jelzőket! természetes, vibráló, harsány, nyugodt, vad, álmosító

!

Keress olyan képeket, ahol az alábbi színfokozatokból építkezik a festő!

A francia fauve-ok, a „vadak” használták ilyen vadul a színeket.

Veronese zöld Majd mindegyik Nyolcak palettáján megtalálható a zöld szín egyfajta hideg árnyalata. Ez a szín egy olasz 16. századi festőről, Veroneséről kapta a nevét.

18

!

Lapozz vissza és keress rá példát a képeken!

?

Vajon a festők tényleg látták ezeket a zöldeket, vagy csak odafestették?

?

Milyen hatást kelt ez a zöld?


Nyolcak - családi füzet  
Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you