Page 1

TITOK HÁZA ORSZÁG LILI


↑ Magtár, 1952, olaj, vászon Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, Vasilescu-gyűjtemény

→ Önarckép (Kislány fal előtt), 1955, olaj, vászon Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, Vasilescu-gyűjtemény


FALBA ZÁRT TEREK / SZÜRREALIZMUS Ország Lili már nagyon korán, tizenkét évesen fes-

„Éreztem, hogy a kép minőségileg jóval gyengébb,

tőnek készült; első rajztanára Rosenberg (Róbert)

mint amit különben az akkori tudásommal festhet-

Miklós volt. Édesanyja nem örült lánya művészi am-

tem volna, de inkább vállaltam valamilyen primi-

bícióinak, ez folyamatos konfliktust jelentett kettő-

tívséget, mert így a kép sokkal megrázóbb élmény

jük kapcsolatában. Az anyai nagymama azonban vé-

volt számomra, mint egyáltalán minden, amit addig

gig támogatta unokája művészi kibontakozását.

festettem.” (S. Nagy Katalin: Ország Lili. Budapest,

Ország Lili 1950-ben végezte el a Magyar Képzőmű-

[1993], 133.)

vészeti Főiskolát, olyan kiemelkedő mesterek ta-

Lenyűgözte az épület nagysága, erőteljessége. Meg-

nítványaként, mint Szőnyi István, Berény Róbert és

találta azt a tárgyat, azt az eszközt, amely leginkább

Szent­iványi Lajos. A főiskolai évek után úgy érezte, el

kifejezte belső mondanivalóját: „Tárgyként most

kell szakadnia az ott tanult sémáktól, új eszköztárat

már a falak jelentkeztek.” (S. Nagy [1993], 133.) Ha-

kell keresnie saját belső világának kifejezésére.

talmas lendülettel kezdett festeni, és képein egyre

Két évvel később, 1952 nyarán egy tihanyi kirándu-

inkább látható lett az a bizonyos „szürreális stich”.

lás alkalmával találta meg indító motívumát: a hatalmas falfelületű magtárat.

A gyerekkor alkímiája beteljesűl, sikerül végre. Az érintetlen kapukat, az álom zsiliprendszerét kinyitják. Mindenből csönd lesz és közelség. (Pilinszky János: Nyitás)


„Miért is kerestem a falakat, miért akartam éppen a falakkal mondani valamit, vagy egy olyan figurával vagy egy olyan térábrázolással, amiben egy bizonyos szorongást, félelmet, bebörtönzést lehet megsejteni? – mind azért, mert ezek az érzések mind bennem voltak…” (S. Nagy [1993], 133.) Miért is jelentek meg festészetében a falak? Ország Lili, eredeti nevén Oestereicher Lívia, Ungváron született, egy zsidó család első gyermekeként. A II. világháború vége felé, miután 1944. március 19-én a náci Németország csapatai megszállták Magyarországot, áprilisban az ekkor újra Magyarországhoz csatolt Ungváron megkezdődött a zsidók gettóba gyűjtése. Ország Lili és öccse édesanyjukkal együtt az ungvári Moskovits-téglagyár udvarán kijelölt gyűjtőtelepre került. Az összezsúfolt emberek szörnyű körülmények között éltek, nem volt víz, nem volt ennivaló. Három héttel később innen indult Auschwitzba a vonat, melyre Ország Liliéknek is fel kellett szállniuk. Végül sikerült megmenekülniük: az édesapa I. világháborús kitüntetéseinek köszönhetően a család menlevelet kapott, így Kassán leszállhattak a halálvonatról.

↑ Nő fátyollal (Nő fal előtt), 1956, olaj,vászon Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár ← Szorongás, 1955, olaj, vászon Kolozsváry-gyűjtemény, Győr


HASONLÍTSD ÖSSZE! MILYENNEK LÁTOD ORSZÁG LILIT A FESTMÉNYEN, MILYENNEK A FÉNYKÉPEN? MI LEHET A KÜLÖNBSÉG OKA? MELYIK KÉP ÁLL HOZZÁD KÖZELEBB? MIÉRT?

Önarckép, 1952, olaj, farost Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, Vasilescu-gyűjtemény

Ország Lili, 1955 Magántulajdon


NEGYEDIK DIMENZIÓ MONTÁZS ÉS KOLLÁZS Az 1950-es évek első felében új technikai elem jelent meg Ország Lili művészetében: a montázs. A montázs kivágott elemekből áll, melyek egy lapra felragasztva új jelentést hoznak létre. Míg a szürrealista stílusban alkotó művészek ösztönösen, a tudatot kikapcsolva tették egymás mellé a különböző elemeket, addig Ország Lili tudatosan, precízen megtervezve állította össze ragasztott képeit. Az első montázsokat 1953-ban készítette. Elmondása szerint élvezte, hogy elképzelései sokkal hamarabb formát kapnak, mint a festményeken, egy-egy kép szerkezete jóval hamarabb láthatóvá válik. Mindez sokat segített neki későbbi festményei megformálásában. „Elkezdtem montage-okat csinálni, ami nagyon kedvemre való volt, mivel sokszor egész rövid idő alatt valósítottam meg egy-egy elképzelésemet, s nem kellett hetekig egy részletet festeni. Nagy biztonságra tettem így szert, mert egészen nekem való területnek éreztem, és érzem még most is, olyan biztonsággal tudok megkomponálni sokszor egy-egy montage-t, amit még hosszú hetek munkájával sem tudtam elérni a festéssel. Persze ez nem erény, de kifejezési készségemet elősegítette, és fantáziámat állandó mozgásban tartja.” (A Holdfestőnő. Ország Lili levelei Róbert Miklóshoz. Budapest, 2003, 17.)

Montázs férfialakkal, kisgyermekkel és szoborfejjel, 1956, ragasztás, papír Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár


KÉSZÍTS TE IS „HANGULAT-MONTÁZSOKAT” TELEFONOS ALKALMAZÁS SEGÍTSÉGÉVEL! (LAYOUT, SNAPCHAT, PHOTO GRID…)

Madonna patkányokkal (Szorongás), 1955, montázs, papír Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Montázs kalappal, 1957, montázs, papír Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár

Akt mozgásban (Montázs atlétával és csillagászati műszerekkel), 1957, montázs, papír Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár


FORMÁN TÚLI VILÁG / IKONOK 1956 augusztusában Ország Lili Bulgáriába utazott, ahol személyesen is láthatta az új inspirációt jelentő tárgyakat, az ikonokat. A rilai kolostor ikonjai lenyűgöző erővel hatottak rá; úgy érezte, hogy egy korszak van lezárulóban. Három hónap „útkereső” szünet után fáradhatatlan festésbe kezdett; képei kiszínesedtek, érzelemtelivé váltak. Ezeket a hatásokat erősítették fel két évvel később a moszkvai és kijevi utazásai során látott kolostorok, képtárak alkotásai is. Ország Lili 1962-ben végre Nyugatra mehetett; Párizsba utazott. Ebben az időszakban, a vasfüggöny idején, sokkal nehezebb volt külföldre utazni, mint napjainkban. Ez különösen a nyugati országokra vonatkozott. A hivatali ügyintézés során minden egyes határátlépéshez útlevélre, meghívólevélre, vízumra volt szükség, melyekre sok esetben hónapokat kellett várni. „Bár nagyon tél van, én készülök a nyárra […], érvényesíteni szeretném az útlevelemet mielőbb, és nyáron Bécsbe szeretnék utazni. Ehhez szükséges lenne egy rövid meghívólevél […], ebben csak an�nyit írjon Erna, hogy nagyon szeretne vendégül látni néhány hétre, lakást, élelmezést, valamint útiköltséget ő fedezi. Tehát egy rövid baráti meghívólevél. Most a nagy kérés még az, hogy postafordultával, mert kötve vagyok egy-két dátumhoz (nem akarom, hogy lejárjon az útlevelem), na és nagyon soká tart, míg a vízumot is megkapom.” (Holdfestőnő 2003, 35–36.)

Szent arc, 1820–1830-as évek, tempera, fa Nemzeti Régészeti Intézet és Múzeum, Bolgár Tudományos Akadémia, Szófia


Ország Lili 1950-ben férjével beköltözött egy alig 30 m2-es kis lakásba, az I. kerületi Fiáth János utcába. Gyakorlatilag egész életében (1978 júniusáig) itt élt és dolgozott. A szűk teret sok esetben nagyon nehezen viselte, az ikonok festése során azonban szobájának cellaszerű mérete segített az elmélyült, szerzetesi körülmények megteremtéséhez.

Veronika kendője, 1958, olaj, farost Magántulajdon

„Nem akarok többé a földhöz tapadni, el kell hagynom a reneszánsz perspektívát. És a saját szorongásaimból is elegem volt. Befejeztem ezt a periódust. Ebben az időben jártam Bulgáriában. Felfedeztem az ikonokat, az ikonok szigorú rendjét. Kezdtem síkban festeni: a sík segített hozzá, hogy színben gondolkozzam.” (S. Nagy [1993], 136.)

Katakomba (A rilai Szent Iván-kolostor), 1958, olaj, farost Kolozsváry-gyűjtemény, Győr


„Az ikonokból – a középkori festészetből valami olyan sugárzik, amit nem nyújt a modern kép, legyen az bárkié is (Vajdát kivéve […], Ő is […] ikonokon nevelkedett). Aki ikont festett, annak hinnie kellett és ha elvétett valamit, súlyos áldozatot kellett vállalnia.” (S. Nagy [1993], 129., Ország Lili Bálint Endréhez írt leveléből)

Vajda Lajos: Liliomos önarckép, 1936, lemezpapír, pasztell Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Szamaras (A jó pásztor, Hírnök), 1958, olaj, tempera, farost Budapesti Történeti Múzeum, Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár, Budapest


RAJZOLD MEG SAJÁT ARCOD SEMATIKUS KÉPÉT A FEJEZETBEN LÁTHATÓ ARCKÉPEK ALAPJÁN!


MÚLTBA FUTÓ JELEN / VÁROSOK Egy egész örökkévalóság őrzi mindannyiuknak sorsát; rendíthetetlen, mint a kőzet, már nem is én ölelem őket. (Pilinszky János: Sírvers, részlet) 1960 tavaszán Prágába utazott, ahol felfedezte a régi zsidó temetőt. A prágai zsidó temető teljesen eltért az Ország Lili által addig ismert sírkertektől, mégis úgy érezte, járt már ott. Az ott látott motívumok ettől kezdve meghatározó elemeivé váltak művészetének. A 15. század elejétől a prágai zsidók halottaikat csak a városban temethették el, ekkor jött létre a régi zsidó temető. Mivel a zsidó hagyomány szigorúan tiltja a halott kivételét a sírból, az exhumálást, az idők során helyszűke miatt arra kényszerültek, hogy több rétegben temetkezzenek. A temetőben körülbelül 12 000 sírkő található, a legrégebbi 1439-ből. „Megtaláltam ismét azt az élményt a valóságban, amely bennem megvolt és amelyet kerestem… Rátaláltam a tárgyakra, amiket magamban hordoztam: valahol igazoltak. Ez a zsidó temető bennem volt és most kint is megláttam.” (S. Nagy [1993], 135.)

Függőkertek II., 1965, olaj, farost Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, Vasilescu-gyűjtemény

→ Huszadik századi freskó, 1966, zománc, farost Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, Vasilescu-gyűjtemény


A prágai régi zsidó temető © Darby Sawchuk /dsphotographic.com


Ikonos múltját túllépve, de hatását éveken keresztül szem előtt tartva, Ország Lili úgy érezte, még jobban vissza kell mennie a múltba: ezért városalaprajzokat kezdett festeni. Itt nem egy mérnök rajzolt, hanem egy festő teremtette meg a külső alapok által önmaga rendszerét. Az alaprajzok mellett megjelentek a kövek. Ezek a kövek azonban már nem szürrealista korszakának zárt falait húzták fel. Távoli városokat festett meg úgy, mintha járt volna már ott. Olyan motívumok jelentek meg előtte, melyeket a valóságban akkor még nem láthatott,

Panaszfal I. (Panaszfal kék ikonokkal), 1962, olaj, papír Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, Vasilescu-gyűjtemény

mégis tudta, hogy nem csak saját, elvont látomásai. 1966-ban a budapesti izraeli nagykövet jóvoltából Izraelbe látogathatott, ahol nagy sikerű kiállítást rendeztek műveiből. Az országban járva folyamatosan találkozott azokkal a valós kapukkal és falakkal, melyeket már évekkel azelőtt megfestett budapesti lakásában. „Festés közben úgy éreztem, valami varázslatos, furcsa képességem támad: én a XX. század magasságából és annak kíváncsiságával lenézhetek az emberiség múltjára… Megláthatom ott lent a múlt rétegeit, a romvárosok alapfalait… Bejártam az idő mélységeit, s kiszabadultam a falak közül, mert föléjük tudtam emelkedni.” (S. Nagy [1993], 137.) Az architektúra maghatározottsága, a barnásszürkés tónusú kövek egyhangúsága mellett felerősödött benne a színek utáni vágy. „De most ki akartam díszíteni a falakat, gazdagítani. Hogy a kövek megszólaljanak. Nemcsak téglafal van.” (S. Nagy [1993], 136.)

Keleti város II., 1963, olaj, fa Antal–Lusztig-gyűjtemény, Debrecen


Keleti ikonosztáz, 1968, olaj, kollázs, vörösréz lemez Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, Vasilescu-gyűjtemény

Architektúrák (Régi városok kapuja), 1966, olaj, farost Magántulajdon

A következő meghatározás az ikon másik, mai jelentése: „Egy ikon valamilyen minőségben vagy tulajdonságban megegyezik az általa jelölt dologgal, jelenséggel, vagy hasonlít hozzá. Az iko-

A TELEFONODON HOZZ LÉTRE

nok értelmezése következtetés révén jön létre.”

SAJÁT TERVEZÉSŰ IKONFALAT!

(anglisztika.ektf.hu)

MI A KAPCSOLAT AZ IKON EGYHÁZI ÉS MAI ÉRTELMEZÉSE KÖZÖTT?


„MEG VAN ÍRVA” / ÍRÁS „Miután festményeimben csak falak maradtak,

Ország Lili betűi nagyon sokfélék: héber, görög, la-

magától adódtak, hogy felhasználjam azokat, hogy

tin, kopt betűket, jegyeket festett. A betűk azonban

írjak rájuk, írjak a falra, amint a gyermekek írják

nem szavakká állnak össze festményein, hanem

vágyai­k at arra. És akkor nem tudom megmonda-

képalkotó elemek, folyamatosan erősítve a múlt

ni, mi vitt rá, nincs nekem sok gyökerem, kötelé-

jelenbe íródását.

kem a zsidósággal, elővettem apám imakönyvét, a megboldogultét, és lemásoltam belőle a falra, amelyet festettem, betűt betű után, héber betűket, és elneveztem a festményt Nyugati falnak. Így kezdődött.” (S. Nagy [1993], 28.)

Megkövült panasz I., 1966, zománc, farost Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, Vasilescu-gyűjtemény

Írásjel ikonokkal, 1967–1969, olaj, farost Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, Vasilescu-gyűjtemény


A múlt és jelen jelképes összefonódását ábrázol-

Uffizi képtár raktára is. A firenzei Nemzeti Könyv-

ja Ország Lili Az írás metamorfózisa című képe, mely

tárból rengeteg könyv, egyéb írásos anyag úszott

az 1966-os firenzei árvíznek állított emléket. 1966.

a folyó hullámain vagy került a sáros hordalékba.

november 4-én a megáradt Arno folyó teljesen el-

Ország Lilit megdöbbentette a hír, hogy évszáza-

öntötte a történelmi városrészt, víz alá került az

dos írások, a tudás ázik el, válik semmivé az árban.

Az írás metamorfózisa, 1969–1970, olaj, farost Kolozsváry-gyűjtemény, Győr


Az írás egyúttal történelmi emlékezet is, az ember körülbelül i. e. 3000 óta használja gondolatai rögzítésére. Eleinte a szabad természetben található anyagokra – például kőre – vésték az írásjeleket. Az ókori Egyiptomban jelent meg a papiruszsásból készült papirusz, mely jelentősen meghatározta az írás fejlődését. A hatvanas évek második felében Ország Lili ösztönösen követte a fenti folyamatot; művészetében megjelent egy újabb képelem: a papirusz. Az írás, a betű ereje meghatványozódott, a múlt története a jelent alakító tényezővé vált. A betűk a képeken Papirusz, 1970, olaj, farost Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, Vasilescu-gyűjtemény

elveszítették önálló jelentésüket, az évszázadokon átívelő tudás és kulturális folyam biztos pontjaiként jelentek meg.

Lamentáció, 1967, olaj, farost Magántulajdon

← Az írás kezdetén (Az írás születése) I., 1967, olaj, zománc, farost Magántulajdon


A graffiti az amerikai angolba olasz közvetítéssel érkezett jövevényszó. Jelentése: falfirka, köz- vagy magántulajdonra karcolt, vésett, festett vagy más módon készített rajz vagy írás. Spontán jellegű és üldözött, elítélt írásmű, tematikája általában politikai, erotikus, csúfoló rögtönzés, szélsőségesen leegyszerűsített általánosítás. Mint ahogyan a folk­ lór műfajokra, a graffitire is a szerzői névtelenség és a folyamatos átalakítás jellemző. A graffiti mint kommunikációs eszköz már az ókorban is létezett, jó példa erre a görög vagy a római városi kultúra (például az Alexamenosz-falfirka). Manapság azt a festékszóró spray-vel készített

Kőbe karcolt ókori felirat Izraelben a Nyugati falnál / Szerző: Djampa

falfirkát jelenti, amely egy végleges építményen elhelyezett, állagsérelem nélkül el nem távolítható felületbevonat. A graffitit az emberek túlnyomó többsége elítéli és vandalizmusnak tekinti. A városlakó közönség nagy része számára a szövegek, a jelek, a szimbólumok és ikonok olvashatatlan hieroglifák. A firkálók sajátos rejtett jelrendszerükön keresztül üzennek a világnak. Az autentikus városi populáris kultúra inspirálta graffitinek azonban vannak már név szerint ismert alkotói is. Az egyik legnevezetesebb közülük Keith Haring, illetve a brit graffitiművész, Banksy.

MILYEN PÁRHUZAMOK, ILLETVE MILYEN ALAPVETŐ KÜLÖNBSÉGEK ÁLLÍTHATÓK FEL ORSZÁG LILI ÍRÁSOS KORSZAKA ÉS A GRAFFITI VILÁGA KÖZÖTT? SEGÍTSÉGKÉNT KERESS RÁ KEITH HARING/GRAFFITI ÉS BANSKY NEVÉRE.

Alexamenosz-falfirka a 3. századból Alexamenos graffiti, Palatine Antiquarium, Rome (litho) / Private Collection / Photo © Zev Radovan / Bridgeman Images


KITÉRŐ / ITÁLIAI UTAZÁSOK Ország Lili 1968 augusztusában egy hónap-

„Háromszor is voltam Rómában, 1969-ben kiál-

ra Olaszországba utazott. Az út előtt másfél hó-

lításom kísérőjeként. Tagadhatatlan, hogy újabb

nappal már nem festett. Az 1967-es sikeres szé-

ciklusaim indítéka Itália. A síkban való előa-

kesfehérvári kiállítás után testileg és lelkileg is

dás után a terek kezdtek izgatni ismét. Stanzák-

kimerült, betegnek érezte magát. A műterem hi-

nak nevezem ezeket a képeimet. Stanza: olaszul

ánya még nyugtalanabbá tette, tudta, hogy újabb

szoba, helyiség. Pompei is inspirált. A falfestmé-

inspirációra van szüksége. Továbbra is a múltat

nyek. A falakra rajzolódik a történelem.” (S. Nagy

kutatta. Rómába, Velencébe és Firenzébe utazott,

[1993], 136.)

de első alkalommal Firenzéből szinte menekült a mindent elözönlő turistaáradat elől. A freskókat, az ásatásokról előkerülő töredékeket kereste. Mindezt leginkább Pompejiben és Herculaneumban találta meg. Róma, Firenze, Velence és Milánó mellett Pompejibe és Herculaneumba is többször visszatért, mindig a múltért, sohasem a jelenért.

„Ha valamilyen kívánságom volna, mint ahogy az a mesékben írva van, akkor azt kívánnám magamnak, hogy egy olasz gyermek legyek. Mert ahogy itt a papák és a mamák a gyermekeket szeretik, ilyet még sehol sem láttam. A gyerek itt tabu, szent és sérthetetlen. Tudom biztosan, hogy egy ronda gyermekkor kísérti végig az életemet, s a sok bizonytalanság, félelem innen ered. De ezen hogy lehet segíteni! Örökké előjönnek dolgok, amiktől más biztos nem szorong, én annál jobban.” (Holdfestőnő 2003, 46–47.) Olasz útjai során „ronda gyermekkora” az anyjuk mellett játszó olasz gyerekek éles ellentéteként jelent meg. Miután Kassán az utolsó pillanatban leszállhattak az Auschwitzba tartó halálvonatról, hamis papírokkal visszakerültek Ungvárra. Ezután 1944. június 23-án Ország Lili nagyanyjával, öccsével és édesanyjával Budapestre utazott, ahol újabb hamis papírokkal bujkáltak a háború végéig. 1948-ban édesapja nyomtalanul eltűnt, soha nem látta viszont. Anyjára, aki lánya művészi elképzeléseit ekkor sem támogatta, továbbra sem számíthatott, kapcsolatuk tovább romlott. Az állandó

Pompeji I., 1969, olaj, farost Kolozsváry-gyűjtemény, Győr

félelemből, bizonytalanságból fakadó szorongás végig meghatározó elemévé vált művészetének.


„Van egy élményem egy templom-igényről. Amikor 44-ben egy gyűjtőtáborban voltak (emberek) összegyűjtve […] 24 óra múlva deportálás… Szinte ketrecben laktak, mindenki egy külön kis ketrecben lakott. – és …kimentek a férfiak a szabadba és alkottak egy templomot az énekükkel. De nagyon messze lehetett hallani az égbekiáltó szavukat, ez tény. Azt hiszem, ez volt az első és utolsó templom, amit hallottam. […] De az furcsa volt, mert az ima volt minden pap nélkül […] minden ünnep nélkül…” (S. Nagy [1993], 8.)

Az emlék jelene, 1968, olaj, farost Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, Vasilescu-gyűjtemény

Románkori Krisztus, 1969, olaj, farost Kolozsváry-gyűjtemény, Győr


LABIRINTUS „Az embernek be kell járni a labirintust, legalábbis nekem, azt hiszem.” (S. Nagy [1993], 137.) A labirintus a görög mitológia szerint szobákból és folyosókból álló áthatolhatatlan építmény, amelyet Minósz krétai király parancsára Daidalosz, a legendás hírű ezermester készített a knósszoszi királyi palotában. A király ide zárta Minótauroszt, az embertestű bikafejű szörnyet, akit Thészeusz, Athén hercege a krétai királylány, Ariadné segítségével legyőzött. Minósz király leánya egy gombolyagot adott Thészeusznak, aki, miután megküzdött a szörnnyel és végzett vele, a fonalat visszafelé követve kijutott a labirintusból. Dai­ dalosz a labirintus megépítése után a magának készített viaszszárnyak segítségével menekült ki a szövevényes építményből, majd fiával, Ikarosszal együtt Kréta szigetéről. A labirintus ötezer éves szimbólum, amely eredetileg a temetkezésekhez, a halottak kultuszához kapcsolódott, majd a halálból való újjászületés jelképeként mint belső út – beavatási út, mitikus jelentést hordozott.

Labirintus X. Római kapu, 1977, olaj, farost Budapesti Történeti Múzeum, Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár, Budapest

→ Labirintus XVII. Ariadné fonala II., 1976, olaj, farost Budapesti Történeti Múzeum, Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár, Budapest


„Minden nyom, minden lelet érdekel, amit ember alkotott […]. Legújabban mindehhez a nyomtatott áramkör izgató labirintusát is a képre sorolom, szándékos anakronizmusként.” (S. Nagy [1993], 136.) Ország Lili 1971-ben ismét Olaszországba utazott. Ekkor fogalmazódott meg benne először a kiteljesedést jelentő Labirintus sorozat terve. Első labirintusos képét 1973 és 1974 között festette. Ezek a képek önmagukban is teljesek, ő azonban úgy képzelte, hogy egyszer, egy kisebb teremben, sűrűn egymás mellé lesznek kirakva labirintusos képei, hasonlóan a diós­ győri vár rondellájában megrendezett 1972-es kiállításához, ahol a több száz éves falak, a képek sűrű egymásutánja különös vetületét adták egyedi vilá-

Preparált nyomtatott áramkör Ország Lili hagyatékából

gának. Haláláig közel száz labirintusos képet festett. „…ez az én labirintusom, ezen végig kell mennem, s én úgy megyek rajta végig, hogy megfestem. Borzalmas kín, de itt nem lehet megalkudni.” (S. Nagy [1993], 137.)

Labirintus. Ikarosz, 1974–1975, olaj, farost Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest


Ország Lili 1978-ban műteremlakást kapott a budai Várban, és ugyanebben az évben értesítették, hogy egyéni kiállítással szerepelhet a Műcsarnokban. Ekkor azonban már beteg volt, érezte, hogy nem fog sokáig élni. Szorongásai, folyamatos kétségei tovább erősítették betegségérzetét, a tüneteket sokkal súlyosabbnak élve meg a valóságosnál. A labirintus kapui egyre inkább bezáródtak. Ország Lili ötvenkét évesen halt meg Budapesten.

Labirintus XVI. Pompeji utca szobrokkal, 1976, olaj, farost Budapesti Történeti Múzeum, Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár, Budapest


Labirintus. Fekete kép ősi jellel II., 1978, olaj, farost Budapesti Történeti Múzeum, Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár, Budapest

„A hírnök azonnal útra kelt, erőteljes, fáradha-

nia harcát a lépcsőkön; de ha ez sikerülne is neki;

tatlan férfi, előbb egyik, majd másik előrenyújtott

semmit sem nyerne; át kell jutnia az udvarokon és

karjával tört utat a tömegben; ha ellenállásba üt-

az udvarok után a második, körbezáruló palotán;

közik, a mellére mutat, hol a nap jele ragyog; oly

és újabb udvarok és újra palota; és így menne to-

gyorsan tör előre, mint rajta kívül senki; a tömeg

vább, évezredeken át; és ha végre kirontana a leg-

azonban nagy; végeláthatatlan messzeségbe ter-

utolsó kapun – de ez soha, soha meg nem történ-

jed. Ha szabad mező tárulna elébe, hogy röpülne;

het –, csak a székváros tárulna elébe, s a világ

és minden bizonnyal nemsokára már hallanád ök-

közepe, tele a város szemetének dombjaival. Senki

lének csodálatos dörömbölését az ajtódon. Ehelyett

sem jut keresztül, hát még egy halott üzenetével.

azonban mily hasztalanul fáradozik, még most is

Te azonban ott ülsz ablakodban, és megálmodod,

csak a legbelső palota épületein vergődik keresz-

mikor eljön az este.” (Franz Kafka: A császár üze-

tül; sohasem fog áthatolni rajtuk; de ha ez sikerül-

nete, részlet. Ford. Gáli József)

ne is neki, semmit sem nyerne; meg kellene vív-


ORSZÁG LILI ÉLETRAJZA

1926. augusztus 8-án születik Ungváron, eredeti neve

1944. június 23.: A család újabb hamis papírokkal – mint

Oestereicher Lívia. Apja Oestereicher Manó Mihály

római katolikus erdélyi menekültek – érkezik Budapestre.

(1892–1950 [?]) borkereskedő, gazdálkodó, anyja

Ország Lili, a szülők, testvére és nagyanyja itt vészelik át

Markovits Alíz Mária (1907–1987) háztartásbeli.

a háború további részét.

1935-ben megszületik Ferenc nevű testvére.

1945. február: Szülei különválnak, apja felesége

1938: Elhatározza, hogy festő lesz. Szülei ebbe nem

ellenkezése ellenére visszamegy a már lezárt,

akarnak beletörődni. Rajzolni tanul Rosenberg (Róbert)

a Szovjetunióhoz tartozó Ungvárra.

Miklóstól, akivel barátságot is köt. Szénrajzokat,

1945 szeptemberében az Országos Magyar

csendéleteket, szobrokat készít. Különböző alkalmi

Képzőművészeti Főiskola hallgatója lesz, festészeti,

munkákat vállal (óraadás, albumfestés), hogy rajzi

rajztanári és freskófestői szakon.

tanulmányait folytathassa.

1948. január 22.: A Belügyminisztérium engedélye

1938 őszétől: Miután elemi iskoláit az ungvári

alapján a család vezetéknevét Országra magyarosítja.

zsidó iskolában elvégezte, gimnáziumi tanulmányait

1950. július: Jeles eredménnyel végez a Magyar

csehszlovák iskolában kezdi meg; de mivel Ungvár

Képzőművészeti Főiskolán és középiskolai rajztanári

1939. március 18-án visszakerül Magyarországhoz,

oklevelet szerez.

a II. osztályt már a Magyar Királyi Állami Gimnáziumban folytatja. 1941–1942-es tanévtől: A zsidótörvények miatt az Ungvári Zsidó Gimnáziumban kénytelen továbbtanulni. 1944: Ungváron érettségizik, a magyaron kívül beszél és olvas csehül, németül, angolul és olaszul. 1944. április 21.: Megkezdődik az ungvári zsidók kitelepítése, gettóba gyűjtése.

1950. május 20.: Házasságot köt dr. Majláth Györggyel. 1950: Állást vállal az Állami Bábszínházban, az Európai Iskola művészeinek „menedékhelyén”, ahol díszletfestőként alkalmazzák. 1953: A Bábszínházban megismerkedik Bálint Endrével; rendszeres szakmai kapcsolatuk meghatározóvá válik életműve alakulásában, mesterévé fogadja. 1954: Személyes konfliktusok miatt felhagy a bábszínházi

1944. május 17.: Az ungvári zsidókat Auschwitzba

munkával, gyereklapokba készít rajzokat (Dörmögő

deportálják. Ország Lili és családja megmenekül,

Dömötör), a Móra Kiadónak mesekönyveket, ifjúsági

nem kerülnek koncentrációs táborba.

regényeket illusztrál.

1944. június 21.: Visszatérnek Ungvárra, hamis

1956 augusztusában társasutazással Bulgáriába utazik.

papírokat szereznek, és kikeresztelkednek.

Ekkoriban kerül közeli barátságba Pilinszky Jánossal,

Ország Lili a keresztségben az Éva nevet kapja.

akinek verseit kézírással lemásolja és a másolatokat elküldi barátainak.


1957. március 5.: Komoly szakmai sikert arat a Fészek

1967. augusztus: Megnyílik első hazai gyűjteményes

Klubban Modern zene – modern képek című kis „házi”

kiállítása Székesfehérvárott.

kiállításon bemutatott képeivel.

1968. augusztus 26.: Egy hónapra Olaszországba utazik,

1957. április: Három művel vesz részt a Tavaszi Tárlaton

Róma, Firenze, Velence az úti cél. Róma nagyon inspirálja.

a Műcsarnokban. A tárlat előtt – lévén első nyilvános

1968. november közepe: Meghívják Rómába, hogy

szereplése – nagyon izgul, elutasításra, meg nem értésre

rendezzen egyéni kiállítást az Il Babuino Galériában.

számít, miközben övé lesz a legnagyobb siker.

A kiállítás ideje alatt Rómában lakik, majd felfedezi

1959. augusztus 11–20.: Társasutazással Moszkvába,

Nápolyt, Pompejit és Herculaneumot.

Kijevbe és Lvovba utazik.

1969. április 9. Megnyílik kiállítása a római

1960-tól haláláig az Állami Bábszínház díszlet- és

Il Babuino Galériában

jelmeztervezője, a festőműhely vezetője. Bródy Verával

1969: Sokévi különélés után házassága véget ér, elválnak.

és Koós Ivánnal dolgozik együtt. 1962 tavaszán megismerkedik dr. Rácz István jogásszal, aki ekkoriban Budapest gyámügyét és gyermekvédelmét irányítja. Rácz szoros barátságba kerül Ország Lilivel, elsőként kezdi el gyűjteni a műveit. 1962. október 12-én Párizsba utazik. A Louvre-ban főleg az ókori anyag köti le, a modern múzeum anyaga egy-két kivételtől eltekintve hidegen hagyja. 1965. ősz: Megismerkedik a győri középiskolai tanárral, Kolozsváry Ernővel, aki egyik legjobb barátja és legnagyobb gyűjtője lesz. 1966. január: Az Izraeli Nagykövetségen keresztül meghívást kap, hogy Tel-Avivban állítsa ki műveit. 1967 júniusában kitör az izraeli–arab háború. Ország Lili előkészületben levő székesfehérvári kiállítását zsidó témájú képei miatt be akarják tiltani. Kovács Péter, a kiállítás rendezője eléri a tiltás visszavonását, engedményként viszont a katalógus képcímeinek egy részét „zsidótlanítani” kell. Így lesz képeinek címe

1971 márciusában végre felvételt nyer a Magyar Képzőművészek Szövetségébe. 1971. május: Kiállítása nyílik a Győri Műcsarnokban, melyet barátja, Kolozsváry Ernő szervez. 1972. július 22.: Kiállítása nyílik a diósgyőri vár rondellájában, melyet azért tart fontosnak, mert a diósgyőri vár több száz éves falain jelenhetnek meg művei. 1974 nyarán dr. Rácz István közvetítésével megismerkedik id. Vasilescu János román származású vállalkozóval, feltalálóval. Barátságuk hamar elmélyül, Vasilescu gyűjteni kezdi Ország Lili műveit, mecénásává válik. 1975 februárjában meghívják Indiába, Újdelhibe, ahol öt művét bemutatják a III. Nemzetközi Képzőművészeti Triennálén. 1976. szeptember 26-án kiállítása nyílik Hamburgban, festményeket és monotípiákat mutat be. 1977 februárjában kiállítása nyílik Torinóban a Viotti galériában.

Exodus helyett Vonulás, Jerikó falai helyett Leomló falak,

1978 márciusában műteremlakáshoz jut a Várban

Panaszfal helyett Írás a falon.

az Úri utca 26–28. szám alatt. 1978. október 1-én hal meg Budapesten, egy hasi műtétet követő tüdőgyulladásban.


Felelős kiadó: Baán László Szerző: Koós Nikolett Kiadványterv: Megyeri Ágnes A szöveget gondozta: Borus Judit, Ruttkay Helga Kiadói koordináció: Pablényi Ágnes Reprodukciós jogok: Kovács Éva Életrajz: Kolozsváry Marianna és Kováts Nóra összeállítása alapján © Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2016 © HUNGART 2016

A borítón: Ország Lili: Triptichon II. - B, 1976, olaj, farost Budapesti Történeti Múzeum, Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár, Budapest

TITOK HÁZA - ORSZÁG LILI  

Ország Lili már nagyon korán, tizenkét évesen festőnek készült; első rajztanára Rosenberg (Róbert) Miklós volt. Édesanyja nem örült lánya mű...

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you