Issuu on Google+

IDE SÜSS!

3


A képek jegyzéke: 2. oldal: Jacopo del Sellaio: Keresztelő Szent János, 1490 Szépművészeti Múzeum, Budapest 3. oldal: Caravaggio (Michelangelo Merisi): Keresztelő Szent János, 1602 Roma, Pinacoteca Capitolina © Roma, Pinacoteca Capitolina / Archivio Fotografico dei Musei Capitolini 7. oldal: Nicolas Tournier: Az őrszoba, 1620-as évek eleje Dresden, Gemäldegalerie Alte Meister bpk | Staatliche Kunstsammlungen Dresden | Elke Estel | Hans-Peter Klut 9. oldal: Caravaggio (Michelangelo Merisi): Ecce homo, 1605 körül Genova, Musei di Strada Nuova, Galleria di Palazzo Bianco © 2013 Genova, Musei di Strada Nuova – Palazzo Bianco © Musei di Strada Nuova, Genova (photo: Luigino Visconti) 13. oldal: Domenico Rempsnek tulajdonítva: Kabinetszekrény ritkaságokkal, 1689 körül Firenze, Museo dell’ Opificio delle Pietre Dure © Su concessione del Ministero per i Beni e le Attivitá Culturali – Opificio delle Pietre Dure di Firenze, Archivio Fotografico 15. oldal: Giovanni Battista Crescenzinek tulajdonítva: Csendélet gyümölcsökkel, zöldségekkel és gombával, 1615–1620 körül Modena, Galleria Estense. In deposit at Palazzo Coccapani© 2013 Photo Scala, Florence – Courtesy of the Ministero Beni e Att. Culturali 17. oldal: Giovanni Paolo Panini: Képzeletbeli képtár az antik Róma látképeivel (Roma Antica), 1756–1757, Stuttgart, Staatsgalerie Stuttgart © Photo: Staatsgalerie Stuttgart 20. oldal: Caravaggio (Michelangelo Merisi): Gyíktól megmart fiú, 1600 körül Firenze, La Fondazione di Studi Storia dell’Arte Roberto Longhi 21. oldal: Ismeretlen művész (Theodoor van Loon?): Alvó lány, 1630 körül Szépművészeti Múzeum, Budapest 23. oldal: Canaletto (Giovanni Antonio Canale): A Molo, kitekintéssel a Riva degli Schiavonira, 1738 körül Milan, Castello Sforzesco. Formerly Albertini–Carandini Collection, Rome© 2013 Photo Scala, Florence 26. oldal: Jusepe de Ribera: Szent András vértanúsága, 1628 Szépművészeti Múzeum, Budapest

4


FESTÉSZETI KALAUZ a Caravaggiótól Canalettóig. Az itáliai barokk és rokokó festészet remekművei című kiállításhoz

Szépművészeti Múzeum, Budapest 2013. október 26 – 2014. február 16.

1


Jacopo del Sellaio: Keresztelő Szent János, 1490

Keresztelő Szent János Jézus unokatestvére volt. Gyermekkorában elvonult a sivatagba, hogy az emberektől távol böjtöljön és imádkozzon. Teveszőr ruhát öltött magára, amely csodálatos módon vele növekedett. Vadmézen és sáskán élt. Később visszament az emberek közé, hogy Jézus eljövetelét hirdesse. Hasonlítsd össze a két Jánost! Melyik tűnik aszkéta szentnek, aki majd Jézust kereszteli meg? És melyik inkább egy pajkos, hús-vér fiú? Melyik ábrázolásnál látsz utalást arra, hogy szentről van szó?

Melyik leírás melyik festményt jellemzi inkább? Ha jól dolgozol, hat ellentétpárt találsz!

mozgalmas

karnyújtásnyira tőled drámai egyenletes fény

körvonallal elhatárolt, zárt formák festői, tapintható felületek erőteljes fény-árnyék mozdulatlan, szoborszerű egymásba olvadó, nyitott formák pár lépésnyire tőled rajzos, dekoratív felületek

<> <> <> <> <> <> 2

nyugodt, visszafogott


Caravaggio (Michelangelo Merisi): Keresztelő Szent János, 1602

Szerinted melyik kép készülhetett körmeneti zászlónak? És melyiket rendelte meg egy gazdag római a palotája falára? A böjttől és szenvedéstől beesett arcú, Jézus szenvedéseit megjövendölő Keresztelő Szent János egy 15. századi firenzei mester műve. Az életvidám gyermek Jánost pedig Michelangelo Merisi da Caravaggio festette száz évvel később. Ebben a füzetben az ő és a követői festészetével ismerkedhetsz meg.

3


MICHELANGELO MERISI DA CARAVAGGIO Michelangelo Merisi da Caravaggio egy Milánó melletti városkában, Caravaggióban született 1571-ben. Tizenhárom éves korában inasnak állt egy milánói festő műhelyébe, és kitanulta a mesterséget. Ezután Rómába került, ahol több évi nyomorgás után gazdag támogatókra lelt. A kezdeti világi témák után (pl. Gyíktól megmart fiú, ld. 20. old.) egyre több vallásos témájú képre kapott megrendelést. Számos, szentek életét ábrázoló képét ma is az eredeti helyén, Róma templomaiban láthatod. Hamarosan az Örök Város leghíresebb festőjévé vált, és hírneve túlszárnyalta az ország határait is. Fékezhetetlen, hirtelen haragú ember hírében állt, akinek viharos életét az utókor rendőrségi feljegyzésekből ismeri. Gyakran keveredett verekedésekbe, botrányokba, de gazdag és befolyásos pártfogói mindig kisegítették. Amikor azonban egy veszekedés során megölte ellenfelét, támogatói sem tudták kimenteni, és menekülnie kellett Rómából. Útja Nápolyba vezetett, ahol szintén sok megrendelést kapott. Ezután Málta és Szicília követezett. 1610-ben betegen és elhagyatottan halt meg Róma közelében a tengerparton.

Korának művészeti elvárásai ellen lázadva forradalmian új stílust teremtett. Ellenezte a bibliai témák hagyományos értelmezését. A szentekről szóló történeteket megpróbálta maga elé képzelni, mintha csak a szomszéd házban játszódtak volna. Modelljeit az utcáról szerezte, így próbálta hamisítatlan, hihető, korabeli alakokká varázsolni a Biblia szereplőit. Festészete éppen ezért gyakran heves vitát váltott ki, és nemegyszer előfordult, hogy a megrendelők visszautasították képeit. Bár nehéz természete miatt kevés közvetlen tanítványa volt, művészetének Európa majd minden országában akadtak követői. Halála után a caravaggisták tovább népszerűsítették újításait.

4


FÜGGÖNYT FEL!

5


Lassan felgördül a függöny. A nézőtéren sötét van, még egy utolsót köhécsel valaki, aztán már egy pisszenés sem hallatszik. Pont a legizgalmasabb részbe csöppentünk. Mi történik itt? Egy előadás sok ember közös munkájából áll össze. Olvasd el a szövegkönyvbe írt megjegyzéseket, és találd ki, hogy melyiket ki írta!

világító

díszlet- és jelmeztervező

színész rendező

1 A jelenet néma. Tekintetünk és mozdulataink most még inkább hangsúlyosak és felfokozottak, mert a történetet ezek segítségével meséljük el. 2 A színpadon vaksötét. Egyetlen reflektorral világítjuk meg a középső jelenetet. A szemben ülő színész felsőteste fényárban úszik, míg a többieknek csak a keze és feje villan ki itt-ott, hogy a párhuzamos történéseket is észre lehessen venni. 3 A színpad két oldalán álló figurák befelé forduljanak, hogy a középen zajló jelenetre irányítsák a figyelmet. A sok, egy időben zajló történés közül a közönség azt vegye észre először, hogy a középen ülő fiú titkon beleles ellenfele kártyáiba, míg az másfelé bámészkodik. Ahogy jobban körülnézünk, egyre több turpisságra derül fény. A feszültség egyre fokozódik. Ki kit csap be? Ki mennyire van résen? Ez a darab az emberi játszmákról szól. 4 Rómában vagyunk, erre utal az asztalként használt ókori pogány oltár. A színészek az 1600-as évek divatja szerint katonáknak és előkelő gazdagoknak vannak beöltözve. Díszes kelmék, buggyos selymek, jó sok szalag és toll. Minden csillog-villog és pompázatos. 6

A jelenet a tekinteteket követve bontakozik ki. Ki hova néz?


A kártyázó, szerencsejátékot űző társaságok ábrázolását Caravaggio hozta divatba. Nicolas Tournier francia festő római tartózkodása idején ismerkedett meg a népszerű témával, és később sokszor megfestette.

Nicolas Tournier: Az őrszoba, 1620-as évek eleje 7


A római katonák, miután Krisztust megostorozták, gúnyból palástot adtak rá, és töviskoszorúval megkoronázták. Aztán Poncius Pilátus elé vezették, hogy ítéljen sorsáról. Jézus láttán a kormányzó így szólt: „Ecce homo!” (Íme, az ember!) A szavait a tömeghez intézte, amely Jézus halálát követelte.

Ez a festmény még inkább egy színházi jelenetre emlékeztet. Mi több, Caravaggio nem is rejti véka alá, hogy előadást nézünk. Poncius Pilátus egyenesen kitekint a nézőre – azaz ránk- és tőlünk várja a választ Jézus sorsával kapcsolatban. Gondolj bele, hogy több száz éve mindenki, aki ezt a képet nézi, a jelenet részesévé válik! Figyeld meg a szereplők ruházatát! Jézus a bibliai történetnek megfelelő öltözékben van. Vajon a kormányzó ruhája melyik kor divatját tükrözi? Caravaggio a jelenet az ábrázolásakor szembe ment a hagyományokkal. Poncius Pilátust nem turbánban festette meg – ahogyan azt elődei tették –, hanem puha fekete sapkát adott rá, mintha egy római bíró volna. Ily módon a korabeli nézők a kormányzó tisztességtelen ítéletét koruk ítélethozóinak is tulajdoníthatták.

A figurák tőlünk karnyújtásnyira állnak: a szűk, balkonszerű teret, amelyben megfestették őket, csak egy keskeny kőpárkány választja el a miénktől. Ez a szűkösség mágnesként vonz be minket a kép terébe. Lapozz a többi képhez! Közelről vagy távolról szemléled az ábrázolt jeleneteket?

8

A színpadon felfokozott érzelmekkel találkozunk. Figyeld meg a három szereplőt! Mindenki mást játszik ebben a darabban. Jézus sorsát elfogadva áll: érinthetetlen és ruhátlanságában is méltósággal teli. A turbános katona vöröses arca, a fogoly mögött köpenyt szorongató keze csupa fenyegetés. A kormányzó hetykén felhúzott szemöldöke pedig azt jelzi, hogy nem akar felelősséget vállalni Jézus sorsáért. Caravaggio a végletekig fokozza a jelenet drámaiságát. A színek, a fények, a testtartás, a gesztusok mesteri alkalmazásával élesen elkülöníti a három különböző, de egymással kölcsönhatásban lévő karaktert. Ha nem ismernénk a történetet, akkor is ösztönösen rá tudnánk mutatni a jóra és a rosszra. A füzetben van egy kép, amelyiken függöny van. Melyik az?


9

Caravaggio (Michelangelo Merisi): Ecce homo, 1605 kĂśrĂźl


TESTBESZÉD A színész az egész testével játszik. Mit fejeznek ki az alábbi tekintetek és kezek? Keresd meg a hozzájuk illő megjegyzést! Mindjárt én jövök! Íme! Megadom magam... Szorongatom. Na mi lesz, mit lépsz? Befelé figyelek, onnét merítem az erőt. Most mit lépjek?

Melyik részlet melyik képről való?

Színház az egész világ! A 17. században a művészet minden területén a színház győzedelmeskedett. Az építészek, a szobrászok és a festők is a színpadias hatásokat kedvelték. Európa-szerte pompázatos felvonulások, gigantikus díszletek, káprázatos tűzijátékok jellemzik ezt a kort. 10


11


Szerinted ennek a képnek mi a témája? Egy gyűjteményt mutat be? Vagy a festő egyszerűen csak el akarja hitetni velünk, hogy az ábrázolt szekrény ott van a szemünk előtt? A legenda szerint a két legnagyobb ókori festő, Zeuxisz és Parrhasziosz versenyre kelt egymással. Zeuxisz olyan élethűen festett meg egy fürt szőlőt, hogy a madarak elkezdték csipegetni. Parrhasziosz válaszul egy függönyt festett, amelyet a megtévesztett vetélytárs megpróbált elhúzni. A francia trompe-l’oeil kifejezés a szemet becsapó, megtévesztően élethű ábrázolást jelenti. A festők mesterségbeli tudásának fokmérője sokáig a természethűség volt, de a 17. században a szembecsapás önálló műfajjá nőtte ki magát, és a festmény tényleges témájává vált. Érjük tetten a festőt! Keress olyan részleteket, amelyek segítségével megpróbálja elhitetni velünk, hogy amit látunk, az tényleg karnyújtásnyira van tőlünk! Egy részlet azt is elárulja, hogy hol helyezték el ezt a kabinetszekrényt. A tárgyak a firenzei Medici család gyűjteményébe tartoztak, és közülük néhány még ma is megvan, mint például az a különös koponya, amelyből korallágak nőnek ki. Érdekes megfigyelni, hogy miket gyűjtött egy gazdag, művelt család háromszáz évvel ezelőtt. Mely tárgyak utalnak a művészetre? Melyek a természet ritka csodáira? És mely dolgok a tudományokra?

12

konvex tükör kagyló szarvasbogár koponya festmény zsebóra alkoholmérő pisztoly korall nagyítólencse medál


13

Domenico Rempsnek tulajdonítva: Kabinetszekrény ritkaságokkal, 1689 körül


14


A művész olyan természethűen festette meg a gyümölcsöket és zöldségeket, hogy szinte érezzük azokat a kezünkkel.

Giovanni Battista Crescenzinek tulajdonítva: Csendélet gyümölcsökkel, zöldségekkel és gombával, 1615–20 körül

Keress olyan dolgot a képen, ami tapintásra:

bársonyos, selymes, recés, nedves, barázdált, száraz, viaszos, puha, leheletfinom

Figyeld meg a képkivágást! Olyan, mintha a festő egy fényképezőgéppel ráközelített volna az asztalra, az asztal környezetét nem is láttatja. Ez a testközeli, frontális beállítás meggyőző erővel hat: azt az illúziót kelti bennünk, hogy ha kinyújtjuk a kezünket, máris elvehetünk egy gyümölcsöt. Figyeld meg, ahogyan a hozzánk legközelebb elhelyezett zöldség, az articsóka szára lelóg az asztalról! Hol végződik a kép tere, és hol kezdődik az a tér, amiben te, a szemlélő helyezkedsz el? Keress még le- és kilógó dolgokat! Ugyanezeket a trükköket alkalmazza Remps is az előző oldalon. De ő még tovább megy: a vásznat az ábrázolt szekrény alakjára vágja.

Szerinted melyik műfaj a legalkalmasabb a szem becsapására? A csendélet, a tájkép, a portré vagy a történetet elmesélő kép? A természethűségre való törekvés a 17. században olyan, korábban alantasnak vélt műfajokat, műfajokat honosított meg, mint a csendélet. A szemet gyönyörködtető, étvágygerjesztő ábrázolások háromszáz év távlatából is elemi erővel hatnak az érzékeinkre. Ízlelés, szaglás és tapintás is szerephez jut a látás mellett. 15


Giovanni Paolo Panini sok olyan képet festett, amelyen Róma egymástól valójában távol található nevezetességeit egymás mellett ábrázolta. Ezen a francia nagykövet megrendelésére készült festményen viszont az Örök Város ókori épületei külön képeken jelennek meg. Mit gondolsz, ez a sok kép lehetne akár a festészet magasztalása is? Keresd meg a festőt!

Colosseum, Pantheon, Caracalla fürdője, diadalív

Vajon Panini képe csendélet vagy látkép? Egy biztos, ugyanolyan leltárszerűen mutatja be a világot, mint az előző két csendélet. Íme, a világ: vagy legalábbis amit tudunk róla, ismerünk belőle. Az egybegyűjtött dolgok burjánzása, sokasága pedig elkápráztat minket.

Játék a térrel: három az egyben Figyeld meg a kép terét! Mi az az elem, amely téged mint nézőt az ábrázolt tértől elválaszt? Panini egy függönnyel leplezi le a néző jelenlétét, és azon túl jelöli ki a helyét. Az elhúzott függöny egy tágas terembe enged bepillantást. A terében megannyi új nyílás, amely újabb terekbe vezeti a tekintetet. Keress olyat, amely az épület szerkezetéhez tartozó valódi nyílás! Keress olyat, amely valójában csak egy kép a galéria falán! Figyeld meg a falak díszítését! Ebben a korban az építészek is előszeretettel alkalmaznak trompe-l’oeil elemeket a falakon. 16

Giovanni Paolo Panini: Képzeletbeli képtár az antik Róma látképeivel (Roma Antica), 1756–1757

Felismersz néhány híres épületet, amely ma is a turisták célpontja?


17


TE JÖSSZ! Ahhoz, hogy az ábrázolás a megtévesztésig élethű legyen, a legapróbb részleteket is ki kell dolgozni. A festő először kitölti színnel a körülhatárolt formát, majd ha szükséges, tónusokkal árnyékol, végül pedig egy apró ecsettel „megrajzolja” a részleteket. Próbáld ki te is! Egy toll vagy ceruza segítségével rajzold meg a hiányzó részleteket!

Melyik részlet melyik képről van?

18

Eddig a kép terével foglalkoztunk. Lelepleztük azokat a trükköket, amelyekkel a festő a kép és a néző tere közötti határt elmossa. Ami a képen ott van, azt a néző úgy érzékeli, mintha itt, az ő terében lenne. Most pedig térjünk rá az időre.


ITT Ã&#x2030;S MOST

19


Hasonlítsd össze a két képet! Mit ábrázolnak? Fennkölt jelenetet? Hétköznapi pillanatot? Régóta alszik ez a lány? Vagy éppen hogy csak elnyomta az álom? A fiút egy óvatlan pillanatban megmarta egy gyík. Eltorzult vonásai arról árulkodnak, hogy még nem volt ideje felocsúdni fájdalmából.

Caravaggio (Michelangelo Merisi): Gyíktól megmart fiú, 1600 körül

Rólad készült már olyan fénykép, amikor egy váratlan élmény hatására egy pillanatra eltorzult az arcod?

20


Ismeretlen művész (Theodoor van Loon?): Alvó lány, 1630 körül

Ezeken a képeken nem bibliai vagy történelmi jeleneteket látunk, mint amilyenek a festészet egyedüli témái voltak sokáig. Itt a hétköznapok, a most kerül bemutatásra, minden szépítés nélkül. Az ilyen témájú festményeket zsánerképeknek hívjuk. Manapság könnyűszerrel, akár véletlenül is lencsevégre kapunk ilyen múló pillanatokat a mobiltelefonunkkal. A festés hosszadalmas, körülményes folyamat, és a festők évszázadokon át az állandóságot, az időtlenséget örökítették meg az ecsetjükkel. Caravaggio egy lesifotóshoz hasonlóan mégis a köznapi pillanatot akarta megidézni festményein. A szélsőséges érzésekre adott reflexszerű, önkéntelen reakciók ábrázolását például ő hozta divatba. Szerinted ezek közül melyik jeleneteket választotta képei témájául?

beteg ifjú, király és alattvalói, lováról lezuhanó katona, tájban bóklászó pár, másik ember sebében turkáló férfi, frissen levágott fej, ünnepi menet

21


Több mint száz évvel az előző oldalon bemutatott képek keletkezése után a hétköznapi élet ábrázolása még mindig divatban volt. Panini Rómát ábrázolta, Canaletto viszont tősgyökeres velenceiként a lagúnák városát festette szakadatlanul. Keress olyan jeleneteket a képen, amelyeket akár ma is láthatsz Velencében! Melyek azok a dolgok a képen, amelyek ma már nem így néznek ki? Melyek azok a dolgok, amelyek ma is pont így nézhetnek ki?

A Grand Tour A 17–18. században az utazás leginkább a gazdag és befolyásos családok kiváltsága volt, akik világot látni, művelődni küldték fiatal sarjaikat a művészet hazájába, Itáliába. A Grand Tour – a „nagy körutazás” divatja Angliából indult, és aki csak tehette, követte az angol ifjak példáját. Vajon a turista szó is innét származik? Panini és Canaletto képeire nagy volt a kereslet a tehetős turisták körében, akik szuvenírként vitték haza ezeket a festményeket. Így aztán Canaletto legtöbb velencei látképét ma Angliában láthatod. Találsz turistát a képen? Keresd meg azt a nemesifjút, aki gondolában állva bámészkodik! 22


Giovanni Antonio Canaletto: A Molo, kitekintéssel a Riva degli Schiavonira, 1738 körül

23


NÉZD A VILÁG APRÓ REBBENÉSEIT! Az előző csendéleteken és zsánerképeken nem egy dolog, egy személy ábrázolását láttuk, hanem inkább ezeknek pillanatnyi állapotát. Ez a fajta bemutatásmód nem az eszményi szépségről, hanem az életszerűségről szól. Caravaggio nagy figyelmet fordított a dolgok esetlegességét tükröző, olykor alantasnak tűnő részletekre. Előszeretettel ábrázolt például koszos, gyűrött, elhasznált dolgokat. Melyik részlet milyen állapotot ábrázol? És melyik képről van?

repedt/törött kibuggyanó elhervadt kigombolódott lecsúszott koszos

Caravaggiót a kritikusok sokáig naturalistának csúfolták. Azzal vádolták, hogy semmi tisztelet nincs benne a szépség és a hagyomány iránt, és meg akarja botránkoztatni a közönséget. Holott a művész másra se törekedett, mint a natura, azaz a természet hű megfigyelésére és bemutatására. Szépséget és nyers csúfságot válogatás nélkül egyaránt vászonra vitt. Hogy minél hihetőbben mutassa be jeleneteit, Caravaggio legtöbbször élő modell után dolgozott, és saját magát is gyakran megfestette. Képeinek visszatérő alakja például a Keresztelő Szent Jánost megtestesítő fiú, aki valószínűleg a segédje volt. 24


ISTENI FÉNY ÖRDÖGI ÁRNYÉK

25


26 Jusepe de Ribera: Szent András vértanúsága, 1628


Szent András Jézus első tanítványa volt, aki mártírhalált halt. A képen kínzói épp az X alakú „András-keresztre” feszítik fel, miközben egyikük még próbára teszi a hitét. A szent fölé tartott szobrocska egy pogány istent ábrázol. A megkínzott test vakító fehérséggel villan ki a sötétből, ahogyan kitárulkozik a látomásszerű fényben. Mit jelképez ez a fényforrás? És mit jelöl a sötétség, amelyben a szent hitetlen kínzói tevékenykednek? Lapozz vissza a 7–8. oldalra, és hasonlítsd össze a két kép fényviszonyait! Ki van fényben, és ki árnyékban?

A kép elemeinek elrendezését kompozíciónak hívjuk. Figyeld meg, hogy a fény útjában felvillanó részletek miként adnak ki egy, a kép két sarkát összekötő képzeletbeli átlót! Az átlós kompozíciót gyakran alkalmazták a festők ebben a korban.

Találsz még arra példát a füzetben, hogy a sötét háttérből reflektorszerűen megvilágított alak emelkedik ki? Melyik képen milyen hatást vált ki belőled ez a fajta fényhatás?

Caravaggio legszembetűnőbb, forradalmi újítása a festészet területén a fény drámai alkalmazása volt. Alakjai keményen, nyersen válnak ki a mély árnyékokból. A mester hatása egész Európában érezhető volt: az erőteljes fény-árnyék hatásokról bármelyik követőjének a képét azonnal felismered. Jusepe de Ribera Spanyolországból települt át Nápolyba, és saját képein alkalmazta Caravaggio újításait.

27


FÉNYEK ÉS ÁRNYÉKOK A fény-árnyék a teret és a formákat jeleníti meg. A fény kiemel, az árnyék pedig segít a térbeliség érzékelésében. Észrevetted, hogy az előző képeken a festők egyik legfontosabb törekvése a tárgyak plasztikusságának, azaz térbeli hatásának az érzékeltetése volt? Az erőteljes fényhatások többek között ezt a célt is szolgálják. Figyeld meg, ahogyan a kés árnyéka is jelzi, hogy a kés pengéje túllóg a szekrény peremén!

Melyik részlet melyik képről van?

Caravaggio addig szokatlan érzékenységgel jelenítette meg a fényhatásokat. Ecsetjével leheletfinom átmeneteket, kivillanó éleket, bravúros tükröződéseket, a fény útjának szabad áramlását és annak akadályoztatását jelenítette meg. Olyan részleteket is láttatott, mint amilyeneket senki más őelőtte. Szerinted mit akart elérni ezzel? 28


A füzetben bemutatott képek a 17–18. századi Európa vezető művészeti stílusának jellegzetes jegyeit hordozzák. A barokk festészet arra törekszik, hogy…

…SZÍNPADIAS

látvánnyal hasson az érzelmeidre, és ily módon egy előadás nézőjévé tegyen.

…ELHITESSE VELED,

hogy ami a festményen van, az a te valóságod része, és tényleg ott van előtted.

…ITT ÉS MOST

mágnesként bevonzzon a képbe, és ellentmondást nem tűrően magával ragadjon. …erőteljes, természetellenes

FÉNYEKKEL ÉS ÁRNYÉKOKKAL

fokozza a rád tett drámai hatást.

Egyszóval: a

BAROKK meg akar győzni.

A portugál „barocco” szó eredetileg szabálytalan alakú igazgyöngyöt jelent. A barokk elnevezést utólag, elmarasztaló értelemben kezdték el használni a kritikusok erre a korra. Egészen a 19. századig nem tekintették önálló stílusnak, hanem inkább egyfajta „lázas hullámzásnak” vagy a jó ízlés elleni merényletnek. Caravaggio festészete a barokk naturalista, természetutánzó vonalát képviseli. 5


Életkor: 12 + Szerző: Tettamanti Zsófia Kiadványterv: Remsey Dávid és Tettamanti Zsófia Felelős kiadó: Baán László Szépművészeti Múzeum, Budapest 2013

2


FESTÉSZETI KALAUZ a Caravaggiótól Canalettóig című kiállításhoz