Botticellitől Tiziánóig - kreatív útmutató

14 ĂŠv felett

A reneszánsz kora a 14-16. században

A gazdag észak-itáliai városokban nem voltak

lezárta a középkort és megalapozta a

olyan éles osztálykülönbségek, mint Európa

modernitást. A reneszánsz (’újjászületés’)

többi részén. A nemesek nem vonultak vissza

az élet minden területén nagy változást

vidéki kastélyaikba, hanem a polgársághoz

hozott az előző évszázadokhoz képest:

hasonlóan a városokban éltek, és ők maguk

újjáéledtek az ókori görög-római kultúra

is folytattak gazdasági tevékenységet.

értékei, a tudomány és a művészet fejlődése

Aki megtehette, számos megbízást adott

felgyorsult. Bár a reneszánsz életérzés és

műalkotások elkészítésére. Az uralkodók,

értékrend Észak-Itália városállamaiban

az arisztokraták, az egyházfők, a tehetős

született meg, lépésről lépésre Európa

kereskedők és polgárok mind-mind bőkezűen

többi részén is elterjedt, és olyan mély

pártfogolták a művészeteket.

nyomot hagyott az európai gondolkodásban, ami a mai napig érezteti hatását.

A reneszánsz emberek tudatában voltak koruk különlegességének. Arra törekedtek,

1348 és 1351 között Európán végig söpört

hogy élvezzék az élet örömeit, és képesek

a „fekete halálnak” nevezett bubópestis

legyenek meglátni és megteremteni

járvány, és válogatás nélkül szedte áldozatait.

magukban és maguk körül a szépet.

A halálfélelem elleni természetes reakcióként az emberek mindennapjaiban a tettvágy és az életigenlés került előtérbe. Ahogy nőtt az önbizalmuk, annál jobban hittek abban, hogy képesek a saját sorsukat irányítani. Bizonyos mértékig ez igaz is volt, hiszen a személyes erények, a tehetség és a rátermettség gyakran vezettek társadalmi felemelkedéshez.

Te mit tartasz szépnek? Hogyan tudod megteremteni magadban és magad körül?

A művészet a szépségről, a szép megalkotásáról szól.

Ha összegyűjtjük, hogy mit tartott szépnek a reneszánsz ember, megértjük a reneszánsz művészet fő mozgatóerőit.

A

A Z

Ó K O R I

A N T I K

K U L T Ú R A

E M L É K E I

A reneszánsz ember nagyon sok mindent szépnek tartott, többek között az ókori romokat és az antik szobrokat is. A reneszánsz művészeket lenyűgözték a híres antik műalkotások, ezért kezdetben megpróbálták utánozni, később pedig túlszárnyalni őket.

A

A reneszánsz képeken a háttérben gyakran jelennek meg festőien romos állapotban fennmaradt antik épületek.

A reneszánsz mozgalma az ókori görög-római

Paolo Veronese [Paolo Caliari] Verona, 1528 – Velence, 1588 Férfiképmás 1555 körül Olaj, vászon © Szépművészeti Múzeum, Budapest

hagyományok tanulmányozásával kezdődött, majd a klasszikus múlt iránti rajongással folytatódott. Ugyan a középkorban sem voltak ismeretlenek az ókori szerzők írásai, de a klasszikus kultúra kutatása csak a reneszánsz idején vált általánossá. Az ismeretek elterjedése akkor gyorsult fel, amikor a hódító törökök elől görög tudósok Konstantinápolyból (ma Isztambul) Itáliába menekültek, és magukkal hozták az ókori görög szerzők írá-

kívül hagyni a klasszikus múlt eredményeit.

sait. A külföldi tudósok által elhintett tudás-

A könyvnyomtatás feltalálása az 1440-es

anyag jó táptalajra hullott, hiszen Itáliában,

években aztán azt is lehetővé tette, hogy

ahol lépten-nyomon ókori emlékekbe botlott

a klasszikus irodalom Európa-szerte egyre

az ember, soha sem lehetett teljesen figyelmen

szélesebb rétegekhez eljusson.

Duccio di Buoninsegna Siena, 1255 körül – Siena, 1319 Mária koronázása (töredék) Tempera, fa © Szépművészeti Múzeum, Budapest

Gótika – A reneszánsz előtti művészet Itáliában A képek tárgya leggyakrabban a Madonna, akinek ruhája díszes mintázatú. Szűz Mária arckifejezése legtöbbször érzelemmentes.

Michele Pannonio Említik Ferrarában 1438-ban és 1445–1463 között Thalia múzsa 1456–1457 körül Tempera és olaj, nyárfa © Szépművészeti Múzeum, Budapest

Az ókori görögök a Múzsák jelenlétének tulajdonították a költői ihletet. A Múzsák, a teremtő ihlet istennői, Zeus főisten lányai.

Kilenc múzsa nevét ismerjük, közülük Thália a vígjátékírás múzsája. A név ’virágzást’ jelent, ami arra utal, hogy Thália másik feladata a földművelés elterjesztése volt. Mivel ezen a

Az ókori antik kultúra szeretete a reneszánsz

képen ebben a szerepkörében szerepel, virág

korban maga után vonta, hogy a művészek

van a kezében, bár általában színészmaszkkal

egyre többször dolgoztak fel antik mitológiai

és pásztorbottal ábrázolták.

tárgyú témákat.

Michelangelo Buonarroti után Caprese, 1475 – Róma, 1564 Léda a hattyúval 1530 után Olaj, vászon © The National Gallery, London.

Presented by the Duke of Northumbland, 1838

Léda az ókori görög mitológiából ismert

A reneszánsz szépségeszménye

szépséges nőalak. Spártai királynő volt, akit

emberközpontúbb, evilágibb, mint a

Zeusz hattyú képében elcsábított.

középkori. Az antik szobrok mintájára, gyakori volt a meztelen testek ábrázolása.

Feladat A kilenc múzsa - Erató, Euterpé, Kalliopé,

Te tudod, hogyan osztották fel maguk között

Kösd össze vonallal a múzsákat

Kleio, Melpomené, Polühümnia, Terpszikhoré,

a munkát?

a feladatkörükkel, majd rajzold

Thália és Uránia – figyelme a költészetre, a

Próbáld meg kitalálni!

le a jelképüket!

zenére, a táncra és a tudományokra irányul.

1. ERATÓ filozófia

2. EUTERPÉ zene

3. KALLIOPÉ

csillagászat

4. KLEIO

tánc

5. MELPOMENÉ komédiaírás és színház

6. POLÜHÜMNIA történetírás

7. TERPSZIKHORÉ tragédiaírás 8. THÁLIA himnusz költészet

9. URÁNIA

szerelmes versek

1

lant

4

papirusztekercs

7

táncos póz

2

fuvola

5

tragikus maszk, kés

8

komikus színészmaszk, pásztorbot

3

viasztábla, íróvessző

6

palást, fátyol, ujj a száj előtt

9

földgömb

A

• ERATÓ (lant) - szerelmes versek • EUTERPÉ (fuvola) - zene • KALLIOPÉ (viasztábla és íróvessző) - filozófia • KLEIO (papirusztekercs) - történetírás

• MELPOMENÉ (tragikus maszk és kés) - tragédiaírás • POLÜHÜMNIA (hosszú palást, fátyol, elgondolkodó tekintet, ujj a száj előtt) - himnusz költészet • TERPSZIKHORÉ (táncos póz) - tánc

• THÁLIA (komikus színészmaszk és a pásztorbot) - komédiaírás és a színház • URÁNIA (földgömb) - csillagászat

A Z

A

E M B E R

Míg a középkor korábbi századaiban az eredendő bűn gondolatvilága játszott meghatározó szerepet az ember megítélésében, a reneszánsz gondolkodók az ókori újplatonista filozófiát felelevenítve azt hirdették, hogy az ember nagyon értékes, a szép, a jó és az igaz letéteményese.

A reneszánsz filozófiai irányzata, a huma-

hogy megteremtette az egyéniség kibonta-

őket. Végül, tehetségüknek és kutató szelle-

nizmus az embert állította a figyelem közép-

kozásának feltételeit. Ez a folyamat odaveze-

müknek köszönhetően a kézművesek és ipa-

pontjába, az embert, akit Protagórász, ókori

tett, hogy a művészek sértőnek érezték, hogy

rosok fölé emelkedtek, és komoly társadalmi

görög filozófus „minden dolgok mértékének”

közönséges kézműveseknek tekintették

rangot vívtak ki maguknak.

nevezett. A humanisták nem fogadták el a katolikus egyház tévedhetetlenségét, viszont bíztak az emberi értelem sorsformáló erejében. Nem véletlen, hogy a reneszánsz korban a kritika gyakorlása számított az egyik legnagyobb erénynek, mely a középkori intézmények kritikájától a római irodalom kritikájáig az élet minden területét érintette.

A humanisták az antik világ kultúráját tartották az emberi szellem legkiemelkedőbb

Raffaello (Raffaello Sanzio) Urbino, 1483 – Róma, 1520 Kettős arckép 1518–1520 körül Olaj, vászon © RMN / Jean-Gilles Berizzi

vívmányának, és egész életüket az antik irodalom és filozófia tanulmányozásának szentelték. Összegyűjtötték az ókori görög-

Raffaello (a hátsó alak)

római kéziratokat, görögről és latinról kortárs

egyike volt a reneszánsz

nyelvekre fordították őket, könyvtárakat és

legünnepeltebb

múzeumokat hoztak létre.

művészeinek. Úgy élt, mint egy fejedelem,

A humanista világnézetnek köszönhetően

tisztelők és csodálók

a reneszánsz embert egyre jobban foglal-

serege vette körül.

koztatta önmaga. Meglátta saját értékeit, és

A mester itt a kor egyik

egyre öntudatosabb lett. Immáron az egyház

legbefolyásosabb

befolyásától függetlenül, önálló véleményt

értelmiségijével,

alakított ki, és a szabadgondolkozású értelmi-

Pietro Aretinóval

ség egyre nagyobb világi befolyásra tett szert.

látható, aki Tiziánónak

A reneszánsz egyik legnagyobb érdeme,

is jó barátja volt.

Giovanni dal Ponte Firenze, 1385 – említve 1437-ig Alexandriai Szt. Katalin eljegyzése 1421 Tempera, fa © Szépművészeti Múzeum, Budapest

Gótika – A reneszánsz előtti művészet Itáliában Az oltárképek megrendelőit, a donátorokat a 13. századtól a szentek vagy a trónoló Madonna lábánál térdepelve ábrázolták oldalnézetből, kicsinyített alakban, a szent ábrázolásától eltérő léptékben.

Girolamo di Giovanni da Camerinónak tulajdonítva Dokumentált 1450 – 1503 között Gyermekképmás 1465–1470 körül Tempera és olaj?, nyárfa © Museo Thyssen-Bornemisza, Madrid

Héraklész - Nagy Sándor ezüstpénze Kr. e. 4. sz. vége © Szépművészeti Múzeum, Budapest

A kis donátoralakok az idők során fokozatosan megnőttek. A 15. század közepétől már természetes méretben jelennek meg a képeken, de még mindig oldalnézetből (profilból). Ez az ábrázolásmód, amely az antik érmekből merített ihletet, egyszerű volt, de mégis biztosította az egyértelmű felismerhetőséget.

Gentile Bellini Velence, 1431–1435 körül – Velence, 1507 Cornaro Katalin ciprusi királynő arcképe 1500 körül Olaj, fa © Szépművészeti Múzeum, Budapest

Perugino (Pietro di Cristoforo Vannucci) Citta della Pieve, 1450 körül – Fontignano, 1523 Francesco delle Opere arcképe 1494 Olaj, fa © Soprintendenza Speciale per il Polo Museale Fiorentino

Andrea del Sarto (Andrea d’Agnolo) után Firenze, 1486 – Firenze, 1530 Baccio Bandinelli képmása (?)

16–17. század fordulója (1635 előtt) Olaj, vászon © Soprintendenza Speciale per il Polo Museale Fiorentino

Tiziano Vecellio Pieve di Cadore, 1485–1490 körül – Velence, 1576 Marcantonio Trevisan dózse képmása 1553–1554 körül Olaj, vászon © Szépművészeti Múzeum, Budapest

A reneszánsz egyéniség-kultusza odavezetett, hogy a festett képmás túlnőtt a vallásos ábrázolás

Ahogy az ízlés változott az ábrázolt személy

keretein, és az antik hagyományokat felélesztve kialakult az önálló portré műfaja. A virágzó itáliai

majdnem (háromnegyed profil) vagy teljesen

városok elöljárói, sikeres bankárai, kereskedői és kisiparosai élethű képmásokat rendeltek magukról,

szembefordult a nézővel. A 15. század második

barátaikról és családtagjaikról.

felétől ugyanis már nem az időtlenséget sugalló oldalnézet volt a divat, hanem az élő jelenlétet tükröző háromnegyed profil és elölnézet.

Feladat

A

Az ókori példa mintájára, tervezz saját pénzérmét! Fontos, hogy oldalnézetből ábrázolj rajta valakit.

Feladat Mit gondolsz, a festményeken ábrázolt emberek szegények vagy gazdagok voltak? Mi lehetett a foglalkozásuk? Írd a kis képek alá a véleményed!

1

2

1. Nem tudjuk, hogy kinek a gyermekét látjuk a képen, de az aranyhímzéses bársony öltözet arra utal, hogy a kisfiú valószínűleg jómódú családból származott.

2. Caterina Cornaro az egyik legelőkelőbb velencei családból származott, 1474 és 1489 között Ciprus királynőjeként uralkodott.

3

3. Franceso delle Opere gazdag firenzei selyemszövő volt, de drágakőmetszőként is sikereket ért el.

4. A képmás talán a szobrász Baccio Bandinellit ábrázolja, aki korának neves művésze volt.

4

5

5. Marcantonio Trevisan a Velencei Köztársaság dózséja volt.

Hetvennyolc évesen, 1553-ban választották meg államfőnek, de alig egy évvel később elhunyt.

V A L Ó S Á G H Ű S É G

A

A középkori művészeti alkotások merevségével szemben a reneszánsz festők a természetességet tűzték ki célul. Mindent szépnek tartottak, ami életszerű volt. Arra törekedtek, hogy az ábrázolt tárgyak, alakok a környezetükkel együtt valóságosnak tűnjenek.

A reneszánsz művészet a kor szellemének

A firenzei festőkhöz hasonlóan a velencei

másik jelentős színterén, a természetutánzás

megfelelően nem a túlvilágra, hanem az

festők is természethűségre törekedtek, de

leghatásosabb módjának nem a perspektívát,

evilági létre koncentrált. A középkor ön-

másként közelítették meg a természetesség

hanem a színek életteli használatát tartották.

megtagadásával ellentétben a reneszánsz

kérdését. Velencében, a reneszánsz művészet

ember bátran felvállalta a testiséget, és a természetet is a maga színpompás teljességében érzékelte. A reneszánsz művészek az élet hiteles bemutatására törekedtek, és életet akartak lehelni az ábrázolt alakokba. Ezért behatóan tanulmányozták az emberi test felépítését, a test arányait, az ember mozgását és a természetet, amely körülvette.

Sandro Botticelli Firenze, 1445 – Firenze, 1510 Szent Ágoston a dolgozószobájában 1490–1494 körül Tempera, fa © Soprintendenza Speciale per il Polo Museale Fiorentino

Botticelli képén a vonaltávlat szabályai

Bár korábban is voltak már olyan festők, akik

érvényesülnek. Eszerint

valósághűségre törekedtek, Masaccio volt az

a természetben párhu-

első az 1420-as években, aki úgy keltett tér-

zamosan futó vonalak

illúziót, hogy a perspektíva (távlat) matema-

úgy látszanak, mintha

tikai módszerét alkalmazta. Ezzel összefüg-

a távolban egy közös

gésben, a művészettörténészek őt tekintik az

pontban futnának össze.

első reneszánsz festőnek. Sikereit Firenzében

Közöttük a tárgyak,

érte el, abban a városban, amely a 15. század-

alakok távolságuk

ban a reneszánsz művészeti élet központja

mértékével arányosan

lett. A 15. századi firenzei festők jó matemati-

csökkennek.

kusok voltak, akik a valósághűség érdekében pontos matematikai számításokat végeztek. A sík képeken tökéletes térhatást értek el, és az emberi testet is arányosan ábrázolták.

Spinello Aretino Arezzo, 1352 körül – Arezzo, 1410 Szt. Nemesius és Keresztelő Szt. János 1384 Tempera, fa © Szépművészeti Múzeum, Budapest

Gótika – A reneszánsz

előtti művészet Itáliában

Domenico Ghirlandaio Firenze, 1449 – Firenze, 1494 Szent István protomártír 1492-1494 körül Tempera, fa © Szépművészeti Múzeum, Budapest

A háttér csillogó arany, amely előtt a szentek alakjai merevek és síkszerűek.

A kifejezéstelen arcok egyformák, nincsenek egyéni vonásaik. Lábuk

A 15. században megjelent a perspektíva matematikai szabá-

természetellenes módon szegeződik

lyait követő térábrázolás. Az alakok háromdimenzióssá váltak,

rá a padlózatot jelző, síkmintával díszített sávra.

azaz testet öltöttek a síkfelületen. Még a glória is térbeli formát vett fel. Az ábrázolt szentek arca és testtartása egyre inkább emberi érzéseket tükrözött, sőt egyéni jellemzést is kaptak. A hagyományos aranyhátteret pedig fokozatosan felváltotta az épületbelső, majd a tájháttér.

Az emberi test ábrázolásában is alkalmazták a perspektivikus kisebbítést. Ez azt jelenti, hogy a test formái a távolság arányában erős rövidülésben látszanak, a lábak méretéhez képest a vállak és a fej összezsugorodnak.

Jacopo Parisati da Montagnana 1458 és 1499 között Padovában dokumentálva Krisztus siratása 1480–1485 körül, Tempera, vászon © Niedersächsisches Landesmuseum Hannover

Tiziano Vecellio Pieve di Cadore, 1485–1490 körül – Velence, 1576 Mária Magdolna a pusztában 1567 Olaj, vászon © SU CONCESSIONE DEL MINISTERO PER I BENI E LE ATTIVITA’ CULTURALI

A németalföldi festők által kikísérletezett olajfestési mód Itáliában a 15. század közepén kezdett elterjedni.

Míg a hagyományos tojástemperafestésnél a porrá tört festéket tojással keverték össze, az olajfestés esetében az olaj volt a kötőanyag. Bár az így kapott festék nehezebben száradt, de több rétegben lehetett felvinni, könnyebben lehetett keverni, így gazdagítva és finomítva a festők színskáláját. Olyan fénnyel teli festésmód bontakozott ki – elsősorban Velencében –, amely élettelibbé varázsolta mind az ábrázolt alakokat, mind a háttérben megjelenő tájat.

Feladat Folytasd a festményen látható padló mintázatát! Töltsd ki a rendelkezésre álló teret!

Andrea del Verrocchio műhelye (Biago d’Antonio részvételével) Firenze, 1446 – Firenze, 1516 Trónoló Madonna gyermekével, öt szenttel és két angyallal 1470–1475 között Tempera és arany, fa © Szépművészeti Múzeum, Budapest

A

H A R M Ó N I A

A

Az ókori görögök ismerték fel először a harmóniában rejlő szépséget. Olyan tökéletesen kiegyensúlyozott arányú és harmonikus megjelenésű épületeket és szobrokat hoztak létre, amelyek szépségét a mai napig nem sikerült túlszárnyalni. A klasszikus értékeket felelevenítő reneszánsz művészek ezért oly módon igyekeztek megszerkeszteni a képeiket, hogy azok is kiegyensúlyozottságot, harmóniát sugalljanak.

A háromszög a harmónia szimbólumaként,

Az itáliai művészet súlypontja 1500 táján

Raffaello és Michelangelo művei olyan

Leonardo da Vinci óta az egyik leggyakrab-

Firenzéből áthelyeződött Rómába. Ez

csúcsteljesítmények voltak, amelyek

ban használt mértani alakzat a reneszánsz

egybeesik az érett reneszánsz időszakával.

évszázadokra meghatározták a követendő

képszerkesztésben. A hiánytalan egyensúly

Az 1500 és 1520 között született művészeti

irányt a művészek számára.

érdekében a művészek egy csúcsával felfelé

alkotások, különösen Leonardo da Vinci,

álló háromszögbe foglalták a kép fő alakját vagy alakjait. De nem csak háromszögkompozícióval lehetett „kiegyensúlyozni” egy képet, hanem négyzet- és körkompozícióval is. A lényeg a szimmetrián alapuló szépség megteremtése volt. A túlzott szabályszerűség azonban néha rideg, egyhangú képi világot eredményezett. Komoly kihívás elé nézett az a művész, aki el akarta kerülni a mesterkéltséget.

Ahogy sikerült a részek közötti tökéletes egyensúly megteremtése, a reneszánsz festők figyelme a lélek mélységeire terelődött.

A harmónia ugyanis akkor volt teljes, ha az ábrázolt alakok belső szépsége is felszínre került. A belső harmóniát, a lelki békét csak a legnagyobb művészek voltak képesek megragadni: képeiken az alakok mozgalmasságukban is méltóságteljesek, fiatalságukban is érettek és öregségükben is életerősek voltak.

Raffaello (Raffaello Sanzio) Urbino, 1483 – Róma, 1520 Mária a Gyermekkel és a kis Keresztelő Szent Jánossal (Esterházy Madonna) 1508 körül Tempera és olaj, fa © Szépművészeti Múzeum, Budapest

A belső béke és a derűs szépség megjelenítésének egyik legnagyobb festője Raffaello (1483-1520) volt.

Belső szépségtől sugárzó életteli alakjai rendkívüli harmónia-érzékről tanúskodnak.

Taddeo di Bartolo Siena 1362/63 – 1422 Mária gyermekével (részlet) 1395 Tempera, fa © Szépművészeti Múzeum, Budapest

Gótika – A reneszánsz

előtti művészet Itáliában

A reneszánsz művészek számára fontos volt, hogy az ábrázolt alakok közötti érzelmek nyilvánvalóak és átélhetőek legyenek. Ennek megfelelően a vallásos témájú reneszánsz képek alakjai sokkal élénkebbek, mint a gótikus alakok.

Az átütő érzelmek, a meleg bensőség azonban nem vezet az egyensúly megbomlásához. A reneszánsz ábrázolásmód, ugyanúgy, mint a gótikus, harmóniát sugall.

Az ábrázolt alakok bájosak és jámborak. A Madonnát és a kis Jézust gyengéd érzelmek kötik össze. Az emberi érzelmek finomsága a gótikus művészet túlvilágra összpontosító áhítatával magyarázható, és ehhez az ünnepélyes előadásmód illik leginkább.

Giovanni Antonio Boltraffio Milánó, 1465 körül – Milánó, 1516 Mária gyermekével 1495–1496 körül Olaj, fa © Szépművészeti Múzeum, Budapest

A fény és árnyék érzékeltetése adja meg a testek térbeliségét a képen.

Leonardo da Vinci olyan festésmódot fejlesztett ki, amely a sötét és világos részek közötti átmenetet lággyá tette, a dolgok ezáltal elvesztették éles körvonalaikat és a testek elevenséggel teltek meg.

A füstszerűen lágy átmenet technikája, az ún. sfumato (pl. füstös) lehetővé tette, hogy az erős színek harsányságával szemben létrejöjjön a tompított színek harmóniája.

Raffaello (Raffaello Sanzio) Urbino, 1483 – Róma, 1520 Áldást osztó Krisztus (Pax Vobiscum) 1505–1506 között Olaj, fa © Brescia, Pinacoteca Tosio-Martinengo

A reneszánsz képek megvilágítása szórt fényű: a fényhatások egyenletesen, finoman oszlanak el, nincsenek nagy fény-árnyék ellentétek, az árnyékok puhán mosódnak egymásba. A szórt fény, ugyanúgy, mint a háromszög-kompozíció, a harmonikus nyugalom képi megfelelője.

Feladat Próbáld meg az alábbi képeket egy csúcsával felfelé álló háromszögbe foglalni!

Jézus heves mozdulata csak akkor kapna értelmet, ha a baloldalt látható vázában lenne valami.

Szerinted, mit akar megfogni a kis Jézus? Rajzolj valamit a vázába!

T Ö K É L E T E S S É G Az ókori filozófus, Platón követői a kört az isteni tökéletesség szimbólumának tekintették. Platón tanaiból kiindulva a humanisták azt hirdették, hogy a földi szépség megtapasztalása nagyon fontos. Úgy vélték, hogy bár halvány mása az isteninek, segít abban, hogy közelebb kerüljünk az isteni tökéletesség megismeréséhez. Ezt a filozófiát követték a művészek is, akik képzeletük segítségével tovább szépítették a megtapasztalható földi formákat, hogy azok az isteni tökéletességre emlékeztessenek.

E

Lorenzo Costa Ferrara, 1460 – Mantova, 1535 Vénusz 1515–1518 körül Olaj, nyárfa © Szépművészeti Múzeum, Budapest

Ellentétben a 15. század reneszánsz

Vénusz, a szerelem és

művészetével, amely a valóság minél hűbb

szépség római istennője

mását igyekezett visszaadni, a 16. század első

a reneszánsz korban az

évtizedeiben, a reneszánsz virágkorában,

isteni Szépség megjelené-

a művészek arra törekedtek, hogy az ábrázolt

sét szimbolizálta a földön.

alakok szebbek legyenek a valóságosnál.

A meztelen emberi test,

Ez azonban nem jelentette azt, hogy a reneszánsz művészek lemondtak volna a

amely korábban a bűn jelképe volt, a reneszánsz

valósághűségről. Az ellentmondást oly

korban a földi szépség

módon sikerült feloldaniuk, hogy valós

jelképévé vált.

személy ábrázolása esetén nem fedték el a modell külső és belső hibáit, de előnyös beállítást és képkivágást alkalmaztak.

Róma gazdasági és politikai hanyatlása az 1520-as években maga után vonta a

valóságot. Ezt a nagyjából 1520-tól 1600-ig

reneszánsz művészet válságát is. A festők

tartó időszakot manierizmusnak nevezzük.

és szobrászok eltávolodtak a reneszánsz

A reneszánsz művészet célkitűzései azonban

szépségeszményétől – a tökéletes szépség

nem tűntek el teljesen, hiszen a még mindig

unalmassá vált egy idő után –, és új célokat

jelentős erőt képviselő Velencében 1520 után

tűztek ki maguk elé. A kifejezőerő fokozása

is továbbéltek a valósághűségre törekvő

érdekében szándékosan torzították a

reneszánsz hagyományok.

Botticelli (Alessandro di Mariano Filipepi) Firenze, 1455 – Firenze, 1510 Mária Gyermekével és két angyallal 1490 körül Tempera, nyárfa © Gemäldegalerie der Akademie der bildenden Künste Wien

Az antik szobrok emberalakjai tökéletes arányúak és hibátlanul szimmetrikusak voltak, mert az ókori művész így dicsőítette az emberi testben rejlő isteni tökéletességet.

A földi szépség azonban nemcsak az ember külsejében, hanem a belső tulajdonságaiban is tetten érhető. A szeretet az istenanya és gyermeke között az isteni szeretet mélységét érzékelteti, és felkelti a vágyat az isteni teljesség után.

Correggio (Antonio Allegri) Correggio, 1489 körül – Correggio, 1534 Szoptató Madonna (Madonna a kis Jézussal és egy angyallal) 1522 és 1525 között Olaj, fa © Szépművészeti Múzeum, Budapest

A „La Bella” (A Szépség) című képben a reneszánsz szépségeszmény ölt testet. A művész a portré festésekor Palma Vecchio (Jacopo Palma) Serina [Bergamo], 1480 körül – Velence, 1528 Női képmás, „La Bella” 1518–1520 körül Olaj, vászon © Museo Thyssen-Bornemisza, Madrid

nem valósághűségre törekedett, hanem a valóság megszépítésére. Nem egy nőt ábrázolt, hanem a Nőt, mint a szépség letéteményesét.

Giuseppe Arcimboldi Milánó, 1526 – Milánó, 1593 A kertész (Priaposz, a kertek őrzője) 1587–1590 körül, olaj, fa © Sistema Museale della Città di Cremona - Museo Civico “Ala Ponzone”

A zöldségekből és gyümölcsökből összerakott csendélet vagy emberi arc azt mutatja, hogy a manierizmus képviselői mennyire távol kerültek az érett reneszánsz fő célkitűzéseitől.

A manieristák számára már nem a tökéletes harmóniában megnyilvánuló szépség ábrázolása volt az elérendő cél.

Sokkal inkább az, hogy a harmóniát tudatosan megbontsák az egyéni fantázia érvényre juttatása érdekében. Ennek egyik legismertebb megnyilvánulása az eszményi emberalak szándékos eltorzítása volt.

Feladat Az alábbi évszámok és események meghatározó jelentőségűek voltak a reneszánsz korban. Csak jó lenne tudni, hogy melyik esemény mikor volt. Írd oda az évszámokat a megfelelő helyre!

Giordano Bruno azt hirdette, hogy a Nap a Földdel együtt nem a Világegyetem közepe,

1450

hiszen vannak más, távoli Napok is, melyek körül bolygók keringhetnek, s azokon a földihez

1453

hasonló élet lehetséges. Tanaiért az egyház eretnekséggel vádolta és máglyahalálra ítélte.

1492 1512

Luther Márton elindította a pápasággal szembeni mozgalmat, a protestantizmust.

1517 1600

Az olasz származású Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát. Spanyolország hatalmas gyarmatbirodalmat épített ki az Újvilágban.

Kopernikusz lefektette a napközéppontú (heliocentrikus) világkép alapjait. Az egyház által hirdetett földközéppontú világképpel szemben, azt állította, hogy a Föld a többi bolygóval együtt a Nap körül forog, és így nem tekinthető a világmindenség középpontjának.

A törökök elfoglalták Konstantinápolyt.

Johannes Gutenberg feltalálta a könyvnyomtatást, ami lehetővé tette, hogy a Biblia, a klasszikus irodalom és a humanista világfelfogást hirdető művek Európa-szerte egyre szélesebb rétegekhez jussanak el.

1600. Giordano Bruno azt hirdette, hogy a Nap a Földdel együtt nem a Világegyetem közepe, hiszen vannak más, távoli Napok is, melyek körül bolygók keringhetnek, s azokon a földihez hasonló élet lehetséges.

Tanaiért az egyház eretnekséggel vádolta és máglyahalálra ítélte.

1517. Luther Márton elindította a pápasággal szembeni mozgalmat, a protestantizmust.

1512. Kopernikusz lefektette a napközéppontú (heliocentrikus) világkép alapjait. Az egyház által hirdetett földközéppontú világképpel szemben, azt állította, hogy a Föld a többi bolygóval együtt a Nap körül forog, és így nem tekinthető a világmindenség középpontjának.

1492. Az olasz származású Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát.

Spanyolország hatalmas gyarmatbirodalmat épített ki az Újvilágban.

1453. A törökök elfoglalták Konstantinápolyt.

1450. Johannes Gutenberg feltalálta a könyvnyomtatást, ami lehetővé tette, hogy a Biblia, a klasszikus irodalom és a humanista világfelfogást hirdető művek Európa-szerte egyre szélesebb rétegekhez jussanak el.

Feladat Nézd meg a kiállítási füzet borítóját és hátlapját! Felismered a képeken szereplő állatokat? Hasonlítsd őket össze a fotókkal!

A képeken szereplő állatok sokszor többletjelentést hordoznak. Szerinted, mit szimbolizálhat a hermelin, a kutya és a sas?

K U T YA Az emberiség legelső háziállata a kutya volt, amely a farkas háziasításából alakult ki. A képen egy isztriai kopót látunk.

A kopók a legősibb vadászkutyák.

Szerepük a vad megkeresése, felverése, üldözése, és a vadászok felé terelése.

HERMELIN

SAS

A hermelin egy menyétféle ragadozó, rendkívül bátor vadász,

A sas az egyik legnagyobb ragadozó

elsősorban kisebb rágcsálókat és madarakat fogyaszt. A kis állat

madár. A képen szereplő szirti sas a

nem tudja elviselni, ha szőre bepiszkolódik. A legenda szerint

hegyvidékeket, a sziklafalakat és a nyílt

inkább a halált választja, mintsem hogy beszennyezze magát

területeket kedveli. Főként emlősökre

menekülés közben. Gyors, jellegzetesen elnyújtott ugrásokkal

és madarakra vadászik. Testhossza 75-90

szalad, közben felágaskodik és figyel. Az európai hermelin 20-33

centiméter, szárnyfesztávolsága 190-220

centiméter hosszú. Teste karcsú és nyúlánk. Nyáron a háta szőre

centiméter. Tollazata barna, a tollak vége

gesztenyebarna, hasa és melle fehér (esetleg sárgás árnyalatú),

szürkés. Lábai hosszúak és vastagok,

farka hegye fekete. Télen az állat fekete farokhegyét leszámítva

melyek hosszú, éles karmokban

hófehér színt ölt.

végződnek. Csőre nagy, horgas és erős.

HERMELIN: tisztaság KUTYA: hűség, barátság, szolgálat SAS: a szellem magasröptű szárnyalása, feltámadás

Címoldal: Leonardo da Vinci Firenze, 1452 – Cloux (Amboise mellett), 1519 Hölgy hermelinnel 1490 körül , olaj, fa Czartoryski Foundation, National Museum in Cracow © Joseph S Martin/ARTOTHEK Bartolommeo Passerotti Bologna, 1529 – Bologna, 1592 Férfi kutyával 1585 – 1587 körül, olaj, vászon © Comune di Roma - Soprintendenza Beni Culturali - Pinacoteca Capitolina