Szentendre és Vidéke 1. szám by Szentendrei Kulturális Központ

TÉMA: DUNA Víz és csatorna Szentendrén 4 Élet a Dunánál 6 A tiszta víz vonzza a kérészeket 8 A horgászat semmihez sem hasonlítható… 9 Azok a Duna-sori házak, mennyi árvizet kibírtak! 10 Árvízvédelem a Dunán 12 14 Gyerekorvosi ügyeletet szeretne Szentendre 15 A rózsakertész fia 24 A sokszínű Duna Ritkították a HÉV járatait és a képzőművészet 30 Segíteni természetes – Nagy Annamária portréja 26

XXXVIII. évfolyam 1. lapszám 2024. január 31.

www.szevi.hu

Duna

2024. január

VÁROS

2024. január

Rozgonyi László: Szentendrei városrészlet, 1926–1929 olaj, vászon, 120 × 95,5 cm • © Ferenczy Múzeumi Centrum

Kedves Olvasó!

SZENTENDRE ÉS VIDÉKE KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS LAP Alapítva: 1899. | Újraalapítva: 1987. szevi@szentendre.hu | +36 20/449 0806

Megjelent 3000 példányszámban Kiadó: Szentendrei Kulturális Központ NKft. Felelős kiadó: Lakatos Judit ügyvezető Főszerkesztő: Herczku Nóra Szerkesztőségi titkár: Juhász Emese Munkatársak: Csupor Réka, Gergi Erna, Kuklai Katalin, Rist Lilla, dr. Török Katalin Fotó: Deim Balázs, Bellai László, Isza Ferenc, Weszelits András

Tisztelettel tekintek az árvízre a benne rejlő nyers elemi erő miatt. Természetes magabiztossággal foglalja vissza a természet számára mindazt, amit az ember elvett. Háromszázezer éve élünk a Földön, és épp ennyi ideje próbáljuk kényelmessé tenni a magunk számára, és a saját képünkre formálni azt. Így történt meg, hogy az emberlakta területeken szabályozták a folyókat, levágták a kanyarulatokat, kimélyítették a medret. Lápok váltak termőfölddé, gátak épültek, erdők váltak semmivé, birtokba vette az ember a folyó területét. A természet mindezt hagyta. Nem szakadt ránk az ég, nem nyelt el a föld, amikor az ember elkezdett egyre önzőbben és egyre rombolóbban bánni a környezetével. Időről időre azonban jönnek a természeti katasztrófák, amelyek megmutatják, hogy hol a helyünk, hogy ki az úr. Az árvíz nem tesz mást, csak visszafoglalja azt a medret, ami eredetileg is a Dunáé volt. Egyszerűen, megkérdőjelezhetetlenül. Bár félelmetes és fájdalmas látni a víz pusztítását, ugyanakkor reményt keltő is. Lehet, hogy egyszer az emberek megértik a figyelmeztetést, és nem rombolni, hanem újra tisztelni fogják a környezetüket. Amiatt is tisztelem az árvizet, hogy ritkán látott összefogást teremt az emberek között. Nemzedékről nemzedékre önzőbbek vagyunk, csak a saját hasznunkat nézzük. A világból lassan eltűnnek a kis közösségek, amelyeknek a tagjai számíthatnak egymásra. Az emberek elmagányosodnak, a családok nem járnak össze, a szomszédok nem ismerik egymást, ember embernek farkasává válik. Szentendrére szerencsére még nem teljesen érkezett meg ez az „új hullám”. Talán a Duna közelségének, talán az árvizek évszázados tanításának is köszönhetjük, hogy még mindig vannak, élnek, virágoznak a kis közösségeink. Amikor a Duna kilép a medréből, és szükség van rá, önkéntesekben nincs hiány, a város egy emberként fog össze, hogy megvédje otthonait az ár ellen. Ilyenkor nincs különbség, nincs viszály és ellentét. Érzékenyek vagyunk a másik gondjára, akkor is, ha nem ugyanúgy vélekedünk a világ dolgairól, segíteni akarunk, és nem csak magunkra gondolunk. Fontos dolgot él át a város ilyenkor, amit az egyszerű, veszély nélküli mindennapokban is jó lenne megőrizni.

Címlapon: Duna

Herczku Nóra főszerkesztő

Címlapfotó: Deim Balázs Tördelő: Kovencz Péter Szerkesztőség: Szentendre, Dumtsa Jenő utca 22. telefon: +36 20/449 0806 e-mail: szevi@szentendre.hu Hirdetések felvétele: telefonon: +36 20/478 3821 személyesen: csütörtökönként 9 és 13 óra között e-mailen: hirdetes.kult@szentendre.hu Nyomda: Virtuóz Kiadó és Nyomdaipari Kft. 1037 Budapest, Bécsi út 267. 5/1. felelős vezető: Tolonics Gergely

„Habár fölűl a gálya, S alúl a víznek árja, Azért a víz az úr!” Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger… (Pest, 1848. március 27–30.)

Index: PFH/88/1987 ISSN 0239-068X

2024. január

főszerkesztői levél

Víz és csatorna Szentendrén Vízhiány, csőtörések, esőzéskor a Dunába ömlő szennyvíz – Szentendrének nem kevés problémája akad a közműveivel. Összeállításunkban ezeket, az eddigi intézkedéseket és a további lehetséges megoldásokat vesszük számba. Érdekes anomália, hogy folyóparti város létére Szentendre rendszeresen küzd nyaranta vízhiánnyal. – Nyáron több okból is megnő a felhasznált víz mennyisége, többet fürdünk és locsolunk – mondja Szulovszky István, a több önkormányzatot, civil közösséget és szakszervezetet tömörítő Víz Koalíció elnöke. – Vízkorlátozásokat a vízhiány megakadályozására jellemzően a káni-

vízvezeték-szakaszra, hogy objektív ös�szehasonlítási alapot kapjanak. A DMRV szolgáltatási területén 2020ban kilométerenként 2,27 hibaeset történt, ami kétszerese volt az országos átlagnak (1,16 eset). 2021-ben a helyzet valamelyest javult, 1,98 eset történt kilométerenként, ami azonban még mindig rosszabb, mint az az évi országos átlag (1,08). Szulovszky István szerint az adatok

Szentendre polgármestere, Fülöp Zsolt még ennél is drámaibb adatokról tud. – Szentendrén ez a veszteség még magasabb, harminc százalékos. Így történhet meg, hogy bár megfelelő mennyiségű víz áll rendelkezésre a város lakosságának ellátásához, mégis vízhiánnyal küzdünk nagyobb terheléskor – tudtuk meg a polgármestertől. – A megoldást kézenfekvő: fel kellene újítani az elavult rendszert. Felújítás 271 vagy 304 év alatt

A belvárosi szenny és csapadékvíz hálózat szétválasztásának első üteme 2021 . tavaszán történt | Fotó: Bellai László

kulai napok idején rendelnek el, de nem feltétlenül, vagy nem csak azért, mert túl alacsony a Duna vízállása. A gondot sok esetben gépészeti problémák okozzák. Ilyenkor sokkal gyakrabban kell feltölteni a tározókat, de mivel ezek a gépek elavultak, és nem üzemelnek száz százalékosan, ezért ez nem megoldható. A legfőbb ok azonban az, hogy túl sok víz elfolyik a vezetékből, mielőtt a lakosokhoz érne. Elfolyik a víz A Víz Koalíció nemrég tanulmányt készített az ország ivóvízhálózatának állapotáról, ebben megvizsgálták, hány hibabejelentés érkezett a szolgáltatókhoz, illetve mennyi hálózati hiba vált ismertté. Ezeket az adatokat rávetítették egy kilométernyi

TÉMA

2024. január

nem mindig fedik a valóságot, ugyanis lehetnek olyan csőtörések, amelyekre nem derül fény, és ahol ezért folyamatosan szivárog az ivóvíz. – A hálózati veszteségről szóló adatok elég elképesztőek, ugyanis az vízvezetékrendszerbe került vízmennyiségnek nagyjából a negyede-ötöde veszendőbe megy. A hálózati veszteség 2020-as országos átlaga 21,98 százalék volt, a DMRV esetében ez az arány 22,59 százalék. Kicsit javult a helyzet 2021-ben, tekintve, hogy az átlagos veszteség 19,51 százalék volt, a DMRV-nél pedig 20,16 százalék, vagyis mindkét érték valamelyest csökkent. Ez azonban még mindig nem lehet megnyugtató, hiszen azt jelenti, hogy tíz liter vízből kettő az utcán folyik szét – fogalmazott Szulovszky István.

A vízvezetékek élettartama harminc-száz év között váltakozik, ami azt jelenti, hogy idővel a rendszer elavul, a vezetékeket ki kell cserélni ahhoz, hogy ne folyjon el az ivóvíz. A Víz Koalíció az elkészült tanulmányban azt is kiszámolta, hogy ha ilyen ütemben haladnak a felújítások, ahogy az elmúlt időszakban, akkor hány évre lenne szükség a teljes rendszer lecseréléséhez. A 2020-as felújítási ütemet számolva ez az idő 271 év lenne. 2021-re ez az érték tovább növekedett, átlagosan 304 évre. A DMRV ebben a tekintetben lényegesen jobb értéket produkált, az ő szolgáltatási területükön „csak” 197 évet igényelne a csőhálózat teljes cseréje. Érdekességként megemlíthető, hogy van olyan terület Magyarországon, ahol ez az érték mindössze 44 év volt, de olyan is, ahol 25 583 esztendőre lenne szükség. Még szomorúbb képet kapunk, ha az értékesítési veszteség nagyságát számoljuk ki. Ez annak a vízmennyiségnek a nagyságát jelenti, amit nem fizet ki senki. A 2021-es országos átlag 26 százalék volt, a DMRV-nél 30 százalék. Vagyis a kitermelt vízmennyiség közel egyharmadáért a szolgáltató nem kapja meg a munkája ellenértékét. Ez azért is kellemetlen a számára, mert a felújításhoz minél több anyagi forrásra lenne szüksége, ami láthatóan nem áll rendelkezésére. Felújítás és forrás – A szolgáltatási árak a „rezsicsökkentés” miatt 2009 óta nem változhattak, miközben az energiaárak, és minden más költség jelentősen megnövekedett. Az állam nem biztosít többletforrást a fel-

újítási munkálatokra, ellenben több száz millió forintot von el közműadó címén. Ennek az lett a következménye, hogy a szolgáltatók jellemzően veszteségesen üzemelnek, alig marad forrás a felújítási, karbantartási munkák elvégzésére. Ezért priorizálnak, tehát eldöntik, hogy mi az a munka, amit nem lehet halogatni, de ez gyakorta azt is jelenti, hogy egy-két javítást, karbantartást tudnak csak elvégezni, a többire nem marad pénz – magyarázza Szulovszky István. – A másik ok a munkaerőhiány. Az itteni fizetések ugyanis nem közelítik meg a versenyszféra fizetéseit, ezért gyakran elegendő munkaerő sem áll rendelkezésre. Szentendrén is tapasztalhattuk, hogy hiába jelentette be valaki a csőtörést, napokig nem történt semmi. További gondot jelent, hogy csőtörések után a rendszer átmosásához az átlagosnál magasabb nyomást kell biztosítani, ezt

azonban az elavult rendszer már nem bírja el, így az egyik csőtörés egy újabbat von maga után. A DMRV el szeretné indítani a szentendrei gerinchálózat fejlesztését: a 11-es út alatti vezetéket tervezik áthelyezni és felújítani. Az előterjesztés már elkészült, már csak a kormánynak kell rábólintania. A dugóiról híres főút rekonstrukcióját csak azután kezdheti meg a Magyar Közút Zrt., miután a megfelelő forrásokat a rendelkezésére bocsátja az Építési és Közlekedési Minisztérium. Szennyvízhálózat-fejlesztés A város másik neuralgikus pontja a szenny vízhálózat, amely a vízvezetékhez hasonlóan erősen felújításra szorul. A bevárosi szenny- és csapadékvíz-hálózat hosszú évtizedekig összefonódott, amelynek

eredményeképp minden nagyobb esőzéskor tisztítatlan szennyvíz ömlött a Duna korzónál a Dunába. Ezen a téren az első lépéseket már megtette a városvezetés, sőt a beruházás első üteme is megvalósult. – A szennyvíz- és az ivóvíz hálózat fejlesztése és karban tartása állami, míg a csapadékvíz elvezetése önkormányzati feladat – mondta el Fülöp Zsolt. – A két hálózat szétválasztására 300 millió forint pályázati összeg állt rendelkezésünkre, ezt egészítettük ki további 420 millióval, így 2021 tavaszán megvalósult a beruházás elő üteme. 1,2 kilométer zárt és 59 méter nyílt csapadékvíz-elvezető csatorna épült ki 63 aknával, 100 m3-es záportározóval. Elkészült a teljes koncepcióterv, amihez a DMRV megszerezte az elvi engedélyt. A fejlesztés végső célja Szentendre teljes leválasztása a regionális szennyvízelvezető-rendszerről. Ennek megvalósításához azonban további pályázati forrás szükséges. Az önkormányzati ciklus kezdetétől fogva partnerként tekintünk egymásra a DMRV-vel, és ahol tudjuk segítjük egymást, hiszen közös a célunk. H. N. – R. L.

A DMRV-nek is eljuttattuk az ivóvízellátásra vonatkozó kérdéseinket, amelyekre azonban nem kaptunk választ. A DMRV felügyeleti szerve a Nemzeti Vízmű Zrt. ugyanis úgy vélekedett, hogy kérdéseinkre „nem szükséges válaszolni.” A szennyvíz és az ivóvíz hálózat fejlesztése és karbantartása állami, míg a csapadékvíz elvezetése önkormányzati feladat | Fotó: Bellai László

2024. január

TÉMA

Élet a Dunánál A Duna és a hozzá kapcsolódó árterek és patakok nagyon sok állatfajnak adnak otthont. Nem véletlen, hogy a folyó egész szakasza, a budapestit kivéve, NATURA 2000 terület, azaz európai szinten védett. Az itt élő fajok jó részét nemzetközi egyezmények is óvják. Az emberi tevékenység azonban már évszázadok óta rombolja a természetes Duna-menti partszakaszokat. dunai élőhelyeket többféle emberi teA vékenység is veszélyezteti – mondta el Dukay Igor, természetvédelmi mérnök. – Ilyen a hajózás, az árvízvédelem, valamint a turizmus. Társadalmi-gazdasági érdek például a kereskedelmi és turisztikai célú hajózás, de ahhoz, hogy a Dunán nagyobb hajókkal közlekedni lehessen, ki kellett mélyíteni a folyó medrét. Jóval korábban pedig, még a vontatóutak időszakában, az ártéri erdőket irtották ki. A hajdani mederkotrások, a terelőművek mederbe építése megváltoztatták a folyó sodrását, ami például egyes halfajok visszaszorulását eredményezte, míg más, akár inváziós fajoknak életteret nyújtott. A folyómeder árvízvédelmi és hajózási célú átalakításának további fontos következménye a szigetek parthoz „növése”, hiszen a mellékágakat a víz már nem tudja folyamatosan átöblíteni, ehelyett árvízkor iszappal tölti fel. A hagyományos árvízvédelemben szintén fontos, hogy mélyebb legyen a meder, hogy kevesebb helyen több víz férjen el. A

TÉMA

2024. január

folyamszabályozás és a gátak megépítése miatt azonban az árterek rendkívül keskeny sávja maradt fenn, a Duna már nem tud szétterülni a korábbi, akár tíz km széles árterén. Így rekedt gáton kívül például az a mocsaras élőhely, amely Pomáz és Szentendre között terült el, sok halfaj kipusztulását vagy legalábbis ritkulását idézve elő, minthogy egyes fajok az ártereken ívtak le. A folyószabályozás nem csak a Dunát,

hanem a környező patakokat is érintette, azokat is kiegyenesítették, a település igényeihez alakították, ráadásul sok helyen a vízfolyásokat betonvályúba terelték. Ennek azért van környezetvédelmi szempontból jelentősége, mert így a patakok élővilága elszegényedett, tájképi értéke csökkent, a víz sokkal gyorsabban folyik le, mint ahogy enélkül tenné, továbbá a talajban lévő vízmennyiség is csökkent. Ez azt is jelenti, hogy a patakok vízhozama kisebb lett, mint akár csak néhány évtizeddel korábban. A patakok kiszáradása ezért nemcsak a felmelegedésnek, a klímaválságnak vagy az annak okaként felrótt szén-dioxid-kibocsátás növekedésének tudható be, hanem az ember közvetlen környezetátalakító tevékenységéhez is köthető. Ha a már jócskán leszűkült lehetőségek között is hagyjuk a patakokat élni, nem irtjuk ki az újra megtelepedett patakparti fákat, akkor a természetes élőhelyek újra létrejönnek. Ha nagyobb teret engedünk, ahol még lehet, az árvizeknek,

abból az árvízvédelem is profitál, az ártéri élőhelyek is, valamint a víz közelségében újra megjelennek a korábban honos növény- és állatfajok. A város és a víz Nagy kérdés, hogy hogyan lehetséges a környezetvédelmet a városban élők érdekeivel összeegyeztetni. A Duna-menti partszakasz jellegzetessége a mellette elterülő ligetes ártéri erdősáv. Ennek szélessége egyre zsugorodik, de hosszában is „kopik”, holott nagyon értékes élőhely még ma is. Ha kivágjuk az itt található fákat, akkor több állatfaj léte is veszélybe kerülhet. Erre hívta fel a figyelmet például az a közelmúltbéli jelenség, amikor a megemelkedett vízszint a szentendrei korzó alatti kövezés üregeiben telelő siklókat „előcsalogatta”. Ezek az állatok normál esetben a fák gyökerei közötti talajüregekben keresnek védelmet a téli időszakban. Mivel a Dunának ezen a szakaszán ilyenek nincsenek, ezért a kövek alatt bújtak meg, és a víz kisodorta őket a partra. Ha nem mentették volna ki őket önkéntesek, mindannyian megfagytak volna tavaszra. További nehézséget jelent ezen a szakaszon a szennyvíz beáramlása a folyóba esőzések alkalmával – emeli ki Dukay Igor. – A probléma megoldása, a szennyvíz és az esővíz elválasztása már megkezdődött, de még nem fejeződött be. Környezetvédelmi szempontból ez nem csak azért jelent gondot, mert a Duna így büdössé, fürdésre alkalmatlanná válik, hanem azért is, mert a szennyvízzel olyan más vegyi anyagok is bekerülnek a vízbe – gyógyszerek, fogamzásgátló anyagok, hormonkészítmények –, amelyek hatással lesznek az itt élő állatvilágra. A Duna-partra köl-

A szürke gém gyakran feltűnik a Bükkös-patak torkolatánál és a Duna belvárosi szakaszán. | Fotó: Isza Ferenc

tözők sincsenek mindig tisztában azzal, hogy kifejezetten káros, ha kiirtják a parton a fákat, a bokrokat, ha ehelyett nyírt, zöld füves területeket hoznak létre, és az eredeti növények helyett tájidegen fajokat telepítenek. A motorcsónakok használata sem környezetbarát megoldás, nem csak az üzemanyag-kibocsátás miatt, hanem azért sem, mert a hullámzás az ivadékokat kisodorja a fövenyre, és ezzel jórészt pusztulásra ítéli a következő halnemzedéket. A Bükkös-patak rehabilitációjának előkészítésével húsz éve foglalkozó szakértő szerint az már nem lehet reális elvárás, hogy a Bükkös-patak szélesen kanyarogva folyjon újra a Dunába, de az, hogy a belvárosi partszakasz természetközelibb állapotba kerüljön a rendelkezésre álló területsávban, még igen. A többlépcsős folyamat a belvárosi lebetonozott szakasz átalakulásával jár majd. A beton helyett léteznek más, környezetbarát megoldások

is. Nyilván kompromisszumot kell majd kötni, hiszen a patak kanyargását nem lehet teljesen visszaállítani, mert azt meg kell oldani, hogy az árvíz le tudjon vonulni, de egy sokkal természetesebb patakmeder kialakítását sikeresen el lehetne érni.

Ki lakik itt? Védett halfajok: A Duna főágában a sodráskedvelő fajok közül jellemző a rózsás márna, a paduc, a jász és a balin. Védett faj pl. a magyar bucó és a leánykoncér. A folyó többé-kevésbé már feltöltődő dunakanyari mellékágaiban elő-előfordul a csuka, a sügér, a ponty, az ezüstkárász. Védett madárfajok: A Duna fő- és mellékágai, a kavicspadok, a folyómenti erdők és rétek változatos élőhelyül szolgálnak a madaraknak, amelyeknek több tucat faja is jelen van a dunakanyari folyószakaszon. Az egyik legkülönlegesebb gázlómadarunk a fokozottan védett fekete gólya. Előfordulnak pl. a halászsas, valamint a sirály-, vöcsök- és réce-fajok. A rejtettebb életmódú fajokon kívül még a Szentendre belvárosa alatti fövenyen is gyakran kerül szem elé a szürke gém, a nagy kócsag, a jégmadár. Őshonos növények: A jellegzetes, de többnyire csak keskeny, szalagszerű sávként a Duna-parton húzódó fűz- és nyárligeterdők viszonylag gyakori védett növényfaja a dunai csillagvirág, de a nyári tőzike már jóval ritkább. Az ártéri rétek egyik mutatós, védett növénye a réti iszalag.

A szemfülesek találkozhatnak a Bükkös-parton az ott élő hóddal | Fotó: Rohwer Marco

2024. január

TÉMA

A tiszta víz vonzza a kérészeket Olykor csak néhány száz törékeny kérész, olykor viszont több méteres kérészfal nyűgözi le azokat a természetbarátokat, akik júliusaugusztus estéin, sötétedés után figyelő szemmel sétálnak a Duna partján. A fehér kérészként is ismert rovarok ilyenkor járják ugyanis légies násztáncukat, amit 2012 óta újra évről évre megcsodálhatunk Szentendre környékén is.

Nagy örömünkre szolgál, hogy az elmúlt években Szentendrén is egyre többen voltak kíváncsiak a dunavirág kérészek július-augusztusi násztáncára, amely 2012 óta a vízminőség javulása és a táplálékkínálat bővülése miatt újra megfigyelhető a Duna teljes magyarországi szakaszán.

A védett kérészek újbóli elterjedése azonban egy korábban nem ismert összetett ökológiai fénycsapda felfedezését is magával hozta. Mivel ugyanis rajzásuk sötétedés után kezdődik, nászrepülésüket és a tojásrakás folyamatát nagymértékben zavarják a közvilágítás fényei. E hatás követkeménye az, hogy néhány esetben Szentendrén is hosszú kérészcsóvákat lehetett megfigyelni a part menti lámpák alatt, a legsúlyosabb ökológiai csapdahatás pedig a tahitótfalui Tildy Zoltán híd lámpáinál érte a védett dunavirágokat. Ily módon milliónyi egyed az élőhelyet jelentő víztől eltérítve, száraz aszfaltutakon és hidakon lelte halálát minden nyáron, és nemcsak a Duna, hanem több más európai folyó mentén is. Az úton felhalmozódó kérésztetemek ráadásul csúszóssá tették az útfelületeket, így a kerékpáros, motoros és autós közlekedés egyaránt veszélyessé vált az érintett utakon, hidakon. A számtalan fotóst és bámészkodót vonzó milliós tömegrajzásokkal párhuzamosan azonban a fajjal kapcsolatos természetvédelmi kutatások is folyamatosak voltak, amelyek sikerre vitelét és népszerűsítését Potyó Imre itt bemutatott fotói is nagyban segítették. A dr. Kriska György biológus vezette kutatócsoport a fénycsapdahatás feltárása és részletes magyarázata után felfedezte, hogy a kérészeket speciális kék lámpákkal a folyóvíz közelében lehet tartani, amivel egyedeiket és utódaikat egyaránt megmenthetjük a tömeges pusztulástól. Ezek a kék fényű kérészvédő fénysorompók igazi magyar innovációnak számítanak, mára pedig nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is működnek: 2019 óta a tahitótfalui Tildy Zoltán hídon, tavaly óta pedig a budapesti Árpád hídon is. Néhányan biztosan arra is emlékeznek, hogy dr. Kriska György vezetésével Szentendrén is volt egy hasonló természetvédelmi mentőakció, ahol önkéntesek világítótestekkel ellátott csónakokkal igyekeztek a part menti lámpáktól távol csalogatni és a Duna középvonala mentén tartani a rajzó kérészek tömegeit, hogy a repülés, a párzás és a tojásrakás a kérészek természetes élőhelyén, közvetlenül a folyóvíz felett mehessen végbe. Az első tapasztalatok rendkívül biztatóak: a Tahitótfalunál működő innovatív eszköz a rajzó kérészek közel kilencven százalékát tartja a vízfelszín felett, ami talán abban is segíthet, hogy Szentendrén is sokáig élvezhessük még a csodás dunavirág rajzásokat. Dr. Farkas Alexandra

Július-augusztusban járják násztáncukat a Duna felett a kérészek | Fotó: Potyó Imre

TÉMA

2024. január

A horgászat öröme A horgászatot valaki vagy szereti, vagy teljen kizárja az életéből. Ám ha valaki ráérez az ízére, nem tudja ezt az érzést elengedni. Számomra ez több, mint hobbi, szenvedély, az életem része – vallja Rigó Edit, a Szentendrei Horgász Egyesület elnöke, akivel a helyi horgászéletről beszélgettünk. Fotó: Major Frigyes

Szentendrén a Pap-sziget előtti szakaszon, a Postás strandnál és természetesen csónakból bárhol lehet horgászni a Dunán. Leginkább keszegféléket, pontyot, márnát, csukát, süllőt, balint és harcsát lehet fogni. Több mint hetvenéves a horgász egyesület A Szentendrei Horgász Egyesület 1952-ben alakult, az 1960-as években egyesült a Honvéd Horgászegyesülettel. Alakulásának célja az volt, hogy a szentendrei és környékbeli horgászokat ellássa a horgászathoz szükséges okmányokkal, képviselje érdekeiket, megválaszolja a horgászattal, horgászvizekkel kapcsolatos kérdéseiket, közös horgászattal kapcsolatos programokat szervezzen tagjaik számára. Az egyesület első elnöke, dr. Margaritovits Jenő több évtizedig vezette az egyesületet, Rigó Edit pedig hét évvel ezelőtt lett elnök. Ritka a női elnök – 2017 óta vagyok elnök, az egyesület életében az első női vezető, ami elég ritkának számít. A horgászatról alapvetően azt gondolják, hogy a férfiak sportja, és valóban ők többen is pecáznak, mint mi, nők. Szerencsére azonban egyre növekszik a számunk – mondja Rigó Edit, aki azt is elárulja, hogy vele az édesapja szerettette meg a horgászatot. Még egészen kicsi lány volt, csupán hatéves, amikor az apukája már vitte magával horgászni. – Sajnos múlt év decemberében hosszú betegség után örökre itt hagyott bennünket – mondja elszomorodva.

Halak és programok A horgász egyesület nemcsak az okmányokat kezeli, a tagok bizalommal fordulhatnak a horgászattal és vizekkel kapcsolatos kérdéseikkel a vezetőség tagjaihoz. – Programokat szervezünk, például családi napot, horgászversenyeket és horgásztábort. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyermek és ifjúsági horgászok környezettudatosságára, a környezet szeretetének és védelmének nevelésére. Ezt természetesen a felnőtt tagjainktól is elvárjuk. Fontos célunk az utánpótlás nevelése az országos versenyekre. Sikereink is vannak, én például 2016-ban a Női Országos Bajnokságon III. helyezést értem el. Kilencvenhárom évesen is lehet horgászni A Szentendrei Horgász Egyesület közel ezer fős tagságot tudhat a magáénak, ebből 208 a gyermekhorgász, a legidősebb tag pedig kilencvenhárom éves. – Nemtől és kortól függetlenül, bárki horgászhat, természetesen rendelkezni kell a tizenötödik életév betöltését követően horgászvizsgával, valamint valamennyi horgásznak horgász okmányokkal – mondja az elnök asszony, majd hozzáteszi: – A horgászatot valaki vagy szereti, vagy teljen kizárja életéből. De ha valaki ráérez az ízére, nem tudja ezt az érzést elengedni. Számomra ez több mint hobbi, ez szenvedély, ez az életem része. Sok türelmet igényel, az igaz, de az a nyugalom, béke, amit a víz, a környezet és a vízi állatok nyújtanak, semmihez nem hasonlítható. Cs. R.

2024. január

TÉMA

Azok a Duna-sori házak, mennyi árvizet kibírtak! A Duna pusztító árvizeiről már a 13. századból is maradtak feljegyzések. A legrettegettebb a jeges ár volt, ami télvíz idején vagy kora tavasszal fejtette ki romboló hatását, amikor víz és nyirkosság nélkül is már mindenki temette volna a telet. Ilyenkor nemcsak a kiöntött vízzel kellett megküzdeni, hanem a Dunán feltorlódott jégtáblákkal is. 1268. január 6-án, vízkereszt napján a zajló Duna jege feltorlódott, és a jeges ár elöntötte a Buda és Pest közötti Margitszigetet (akkori nevén Nyulak szigetét) az ott lévő apácakolostorral együtt – olvasható a Pray-féle Szt. Margit legendában. A későbbi századokban ágyúzással próbálták a víz szabad folyását akadályozó, eltorlaszoló jégtáblákat megbontani, szétzúzni.

1838. március 15 . Árvízszintjelző tábla, Görög u. 4 .

A jeges árból jutott a 18. századra is: ennek az időszaknak a hírhedt, legnagyobb vízi veszedelme az 1775. évi februári áradás volt. Az addig nem tapasztalt hatalmas víztömeg Pesten és Budán is pusztított, elárasztva és összedöntve a város lakóházainak felét. A 764 cm-es tetőző magasságot elért árhullám nyomán kezdett hozzá a város vezetése – a mai Lehel tértől a Soroksári útig húzódó – árvédelmi töltés megépítéséhez. Az egykorú források arról is beszámoltak, hogy például Érd, Adony települések adóit a vármegye három évre kénytelen volt elengedni, mert a lakók olyan nagy károkat szenvedtek az árvíztől. Szentendrétől is nagy vámot vett az 1775-ös februári jeges áradat. Százhatvanhét lakóházat és egyéb gazdasági épületet vitt el, vagy rongált meg súlyosan, nem kímélve természetesen a bennük lévő ingóságokat sem. A hivatalosan készült kárösszeírás – a rosszban a jó –, fontos város- és építészettörténeti információkat tartalmaz. Részletesen számba vették ugyanis a jegyzékek a károsultak neve mellett elpusztult, vagy megrongálódott ingatlanaik mibenlétét, azt, hogy az épület mire szolgált (lakóház, istálló, üzlet, pince, pálinkafőző, kád-tartó helyiség, műhely stb.), valamint azt is, hogy milyen anyagból építették azokat. Az elpusztult épületek java része, ahogy akkoriban nevezték, földtéglából, azaz vályogból épült, de vesszőből sárral épített, úgynevezett paticsfalu lakóházak is szerepelnek a kárlistán. Nyilvánvaló, hogy ezek azok az építőanyagok, amelyek a leghamarabb estek áldozatául a víz tombolásának. Nem járunk messze az igazságtól, ha

TÉMA

2024. január

az 1775. évi árvizet is a kőépítményeket szorgalmazó tényezők sorába vesszük. Aki az 1775-ös árvizet gyerekként élte át, a következő század legnagyobb, 1838. márciusi dunai áradásának is rémült szemlélője, avagy elszenvedője lehetett. A jeges ár Esztergomtól Szabadszállásig végigpusztította a Duna völgyét. A halálos áldozatok száma messze meghaladta a másfél százat, ez volt talán minden idők legnagyobb dunai árvize. A Preobrazsenszka templom (Bogdányi utca) anyakönyvében az alábbi drámai sorok kerültek bejegyzésre: „1837. december 25. én megállt a Dunán a jég…a víz a hegyen is átterjedt” majd így folytatódik „…1838-ban a víz még jobban kezdett terjedni…és az egész Pozsarevacska (a mai Kossuth Lajos utca és környéke) és Preobrazsenszka városrészt elöntötte. Március 2-án éjfélkor és hajnalban 208 ház dűlt össze…a Preobrazsenszka templom kerítése nem látszott” olyan magasan állt a víz. Az újjáépítés a városnak sok gondot és nehézséget okozott. A Szentendre történetét összefoglaló könyv szerzője, Dóka Klára levéltári kutatásai alapján fogalmazta meg a következő sorokat: „Az állatállomány egy része elpusztult, tönkrementek az iparosok szerszámai és a mezőgazdasági eszközök is. Félő volt, hogy a lakosság elhagyja a várost, és máshol keres megélhetést. A bíró 16 000 Ft kölcsönt kért a kamarától, hogy az újjáépítést meg tudják Az 1940-es árvíz idején csónakázni lehetett a Preobrazsenszka templom udvarában | Fotó: Fortepan/Storymap.hu

Elöntötte a víz a Duna korzót 1940-ben | Fotó: Fortepan/Storymap.hu

kezdeni. Az árvíz miatt megnehezedett a közlekedés is. Az utakat víz borította, a dunai átkelő forgalom csökkent, a kikötés a megrongálódott partszakaszon egyre nehezebbé vált…Az árvízben a téglaégetők és a mellettük épült raktárak is tönkrementek. A városi tanács parancsot adott, hogy a víz elvonulása után a téglát gyűjtsék össze, hogy azt a házak újjáépítéséhez használhassák.” Négy évet vitt el a város életéből a károk és következményeinek helyreállítása. A városi tanács ülésein ekkortájt talán a leggyakoribb téma az volt, hogy miként lehet a további árvízveszélyt elhárítani. A megoldás természetesen a gátépítés lett volna, de az akkor is – akárcsak napjainkban – óriási összeget igényelt, így hát elvetették. Tévedés lenne azt hinni, hogy a város lakói csak akkor szenvedtek kárt a víztől, ha a Duna kilépett a medréből. Már a Mária Terézia-féle úrbérrendezés során (1770) feljegyezték az összeírók a helyiek elbeszélése alapján, hogy az esőzések miatt megáradó hegyi patakok elárasztják a város rétjét, de ennél is nagyobb gondot jelentett, hogy erős és hirtelen záporesők után a sebesen lezúduló víz lemosta a szőlőhegyekről a földet, aminek helyrehozatala nagy munkát és költséget jelentett művelőiknek. Érdekes módon, ugyanezen összeírásban az árvizet egyetlen rövid mondat érinti: „…ha a Duna megárad egyik része a városnak vészben vagyon” megfogalmazással. Igaz, az évszázad árvize csak öt évvel később sújtotta a várost. Egy 20. századi példát is hozva, 1940. március 28-án hatalmas árvíz öntötte el a Dunához közeli városrészt. „Csónakázni lehetett az utcákon, a Preobrazsenszka templom udvarában és a művésztelep alsó kertjében is, ahol több mint másfél méter magasan állott a víz és benne úszott Modok Mária konyhájából a konyhaasztal, a gyúródeszka és hasonló dolgok. Sőt, egyszerre csak megérkezett a másik szomszéd fából készült ‘budija’ is. A víz levonulása után komoly károk maradtak a városban és a művésztelep kertjében egyaránt, ahol elpusztultak a nem sokkal korábban telepített gyümölcsfák, de az öreg díszfák is megsínylették az árvizet.” – meséli visszaemlékezéseiben Kántor Andor festőművész.

Fischer Jolán is papírra vetette családja árvízi történeteit. „…Mivel fűszerboltjuk a Duna-soron volt, nagyszüleim idejében fölkészültek az árvízre. Minden portékát a magasabban fekvő pincékbe vagy a szomszédos emeletes lakóházakba menekítettek. Nagyapám gyakran mesélte, hogy milyen ‘rendes’ volt hozzájuk a Duna, egyik évben sem dagadt magasabbra az első emeleti ablakpárkánynál. Ezért a szobákba már nem ment be a víz, a ladikkal pedig – amivel közlekedtek – az ablakoknál kényelmesen ki lehetett kötni.

Asszonyi Tamás szobrászművész alkotása a szentendrei révkikötőnél a 2002. és 2006. évi árvíz emlékére

A családban sokat emlegették, hogyan élt három-négy felnőtt és öt-hat gyerek egy vízzel körülzárt házban. Napokon át nem volt meleg koszt. Reggel és este mindenki kapott egy-egy karéj libazsírral megkent kenyeret. Egyszer a sorban várakozó gyerekek között nem volt ott az ötéves Lajcsi – apám. Mindenhol keresték. Egy eldugott sarokban, egy oldalra billent kis lekváros hordó tövében találták meg. Úgy nézett ki, mint egy néger törzsfőnök, aki itt-ott fehérre festette az arcát. Ó, azok a szentendrei Duna-sori házak mennyi árvizet kibírtak! Nem váltak lakhatatlanná, nem roskadtak össze, pedig egytől egyig kétszáz évesnél is öregebbek. Ma is élnek bennük.” (Török Katalin: Érdekességek az ezeréves Szentendre múltjából című helytörténeti sorozatának részeként megjelent a Szentendre és Vidéke 2009. március 13-i számában)

2024. január

TÉMA

Szentendre a 90-es években lett az árvízvédelem szempontjából önállóan védekező város, ami azt jelenti, hogy saját erőforrásaiból kell fenntartania az elsőrendű árvízvédelmi védvonalat, és árvíz esetén magát a védekezést is magának kell megszerveznie.

Árvízvédelem Két óra alatt fel tudják állítani a mobilgátat | Fotó: Bellai László

Városunknak összesen hét és fél kilométer hosszú védvonala van, amibe a Dunába ömlő patak-szakaszok torkolat közeli partszakaszai is beleszámítanak. A védvonal nagyobb része földgát, ezt egészíti ki egy 333 méter hosszú mobil árvízvédelmi fal. A legutóbbi nagy árvíz 2013-ban volt, az akkori magas vízszinthez igazították a mértékadó árvízszintet is. Jámbor Ferenctől, a Szentendrei Rendészeti Igazgatóság vezetőjétől megtudtuk, hogy a Duna áradáskor a hullámteret is kitölti, ami természetes folyamat. Ez történt karácsony tájékán is. A magasabb vízállás visszaduzzasztotta a patakokat is, de a víz hamar levonult, csupán két napra kellett elrendelni elsőfokú árvízvédelmi készültséget. Problémát azoknak okozott, akik a hullámtérre építkeztek. A HULLÁMTÉR LAKÓI Az árvízvédelmi védvonal a Papszigetnél és Derecske városrésznél a 11-es főút. Ez a terület a Duna nagyvízi medrének része, amely nem vehető el a folyótól, mert ez többek között a gátak magasságának növelését tenné szükségessé. Bár a jogszabályok szerint ezen a területen nincs

árvízi védekezési kötelezettsége az önkormányzatnak, mégis megpróbál segíteni az itt élőknek. Ennek érdekében január 17-én lakossági fórumot szerveztek, ahol polgármester vállalta, hogy készítenek a hullámtérben lakók számára egy árvízi cselekvési tervet, amely tartalmazza a védekezési ajánlásokat, és azokat önkormányzati elérhetőségeket, ahol segítséget lehet kérni. ELŐREJELZÉS Duna középvízállása négy és fél méter körül van. A vízállást a folyóban Nagymarosnál és Szentendrén is elhelyezett vízmércén lehet követni, amit online is közzétesznek a Vízügyi Igazgatóság honlapján. Itt vízállási előrejelzést is található, amely nagy pontossággal öt-hat napra előre modellezi a vízállást. Az elsőfokú készültséget a Nagymarosi vízmércén mért Duna 5 méter 20 centis állásánál hirdetik ki, a kettes fokozatot 620 centiméternél, a hármas, legmagasabb készültséget 670 centiméternél. Összehasonlításképp a mostani magasvízállás tetőzéskor a Nagymarosi vízmércén 544 centiméter, a Szentendrei vízmércén 583

centiméter, a 2013. évi árvíznél pedig 796 centiméter volt. VÉDEKEZÉS A védekezést a Városi Szolgáltató Nonprofit Zrt. (VSZ) látja el a polgármester irányításával és a rendészet koordinálásával. Vész esetén aktivizálódik Szentendre polgári védelmi szervezete is, amely háromszáz főt tömörít. A munkába önkéntesek is bevonhatók, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelentkezők száma ilyenkor sokszorosa a szükségesnek. Az árvíz ellen védekezők elsőként lezárják a zsilipeket, hogy a víz visszafolyását megakadályozzák, illetve szivattyúkat is működtetnek, hogy a csurgalékvizet, a csapadékvizet vagy az esetleges belvizet visszajuttassák a folyómederbe. A mobilgátat a VSZ árvízvédelmi csarnokában tárolják karbantartott állapotban, száraz és fagymentes körülmények között. A gátat akkor kell felállítani, ha a Duna eléri a hatméteres vízállást. A VSZ munkatársai minden évben gyakorolják a mobilgát felállítását, ennek köszönhetően hat óra helyett már két óra alatt képesek rá. LEVONULÁS UTÁN Az ár levonulása után a magánterületeket a magántulajdonosok, a közterületeket a város tisztítja meg. A fertőtlenítés a Nemzeti Népegészségügyi Központ ajánlásainak és utasításainak megfelelően történik, ők határozzák meg, milyen anyaggal és technológiával kell a munkát elvégezni. Ez területenként különböző lehet, hiszen ahol nincs csatornázás, és emésztőkben tárolódik a szennyvíz, ott a megáradt folyó azok tartalmát kimossa, és így veszélyeztetettebb területek jöhetnek létre. R. L.

TÉMA

2024. január

A Duna képeslapokon

Látkép Pismányról: a szentendrei belváros, háttérben a kanyargós Dunával az 1910-es években. Ekkor még korántsem volt annyira beépítve Szentendre, mint napjainkban.

Az 1900-as évek elején minden nyári szezonban felépítettek egy uszodát a belvárosi Duna-szakaszon, amit a férfiak és a nők külön időpontokban látogathattak. A fa építmény belső medencéjében az idősek és a gyengébben úszók fürödtek.

A szentendrei Duna-part a szigetről. A festményt Péchyné Rónay Kynga festette, aki egy helyi orvos, Péchy Henrik felesége volt. A Duna korzón abban a villában laktak, ahol a mai Dunaparti Művelődési Ház található.

A kor szinte minden, Szentendrén használt vízi járműve megjelenik ezen az 1915-ös képeslapon. Jól látszik, hogy a mozgalmasság kedvéért meghamisították a képet: a gőzhajót odamon tírozták a halászbárkák mellé, a méretarányok sem stimmelnek.

Fürdőzők a Dunában: amatőr felvétel 1930-ból. A jól elkapott fotón látszik, ahogy népes társaság hűsöl a Dunában, miközben egy gőzhajó halad el a hátuk mögött.

Ez az 1917-es képeslap a Szent Endre nevű gőzöst örökíti meg, amely a Dunakanyarban közlekedett, Budapest és Visegrád között.

2024. január

múltunk

Tények a HÉV-ről

Ritkították a HÉV járatait Ezentúl kevesebb HÉV-szerelvény közlekedik Szentendre és a főváros között. A menetrendet azért kellett módosítani, mert nincs elegendő működőképes kocsi. A járatok ritkításáról sem a szentendrei, sem a régiós önkormányzatokkal nem egyeztettek. Naponta harmincezer ember használja a szentendrei HÉV járatait, ezzel az ország legnagyobb kihasználtságú elővárosi vonalának számít. Ezért is megdöbbentő, hogy a 2024. január 8-án érvénybe lépett menetrendben kevesebb járat szerepel, mint amennyi korábban volt. Erről ráadásul nem egyeztettek sem a szentendrei, sem pedig a környékbeli települések vezetőivel. A változás a hétköznap reggeli járatokat érinti, egy Békásmegyernél forduló szerelvény esett ki. A többi vonat menetrendjét emiatt átalakították. Bár szám szerint ugyanannyi járat megy reggelente Szentendréről Budapest felé, ám más időpontban, így előfordulhat, hogy valakinek egy korábbi járattal kell mennie, ha a csatlakozását el szeretné érni. Így jártak például az Aquincumnál Esztergom felé vonatra átszállók, akik az eddigi 7.07-es HÉV helyett a 7.00-kor indulóval kell utazniuk.

VÁROS

2024. január

A H5-ös HÉV vonalán tizenhét megálló, illetve állomás található, a két végállomás (Szentendre és a Batthyány tér) között különösen jelentős Békásmegyer állomás szerepe. A vonatok csaknem fele csak Batthyány tér és Békásmegyer között közlekedik, tekintettel a jelentős budapesti utasforgalomra. A szentendrei vonalon hat kocsiból álló motorvonatok közlekednek, amelyek teljes befogadóképessége hétszáz fő, az ülőhelyek száma 344. Kora hajnalban és késő este, valamint hétvégén a vonal budapesti szakaszán fele ekkora, három kocsis vonatok közlekednek.

Amint Fülöp Zsolt szentendrei polgármester tudomására jutott a változás, levélben kérdőre vonta a MÁV-HÉV vezetőit. Nagy Gábor vezérigazgató közölte, hogy a menetrendi módosításra kényszerből került sor. Tartósan több szerelvény vár javításra, mint amennyit mellőzni lehet a korábbi forgalom biztosításához. Mindennek eredményeként a H5 HÉV-vonalon egy hatkocsis szerelvénnyel kevesebb áll rendelkezésre, mint korábban. Ezért a menetrend átalakítására volt szükség. Elmondta még, hogy a MÁV előkészítette 54 új HÉV-szerelvény beszerzését, de a folyamatot lelassította, hogy hazánk nem jut hozzá az erre szánt forrásokhoz. Az elöregedett szerelvények alkatrészellátása akadozóvá, egyes alkatrészek beszerzése lehetetlenné vált, az alternatív beszerzési láncok viszont nehezen kiépíthetők. – Ez a járatritkítás tovább fogja rontani a régió közlekedésének zsúfoltságát, különösen, hogy a 11-es főút felújítását is elhalasztotta a kormány – jelentette ki Fülöp Zsolt. – A Lázár Jánossal folytatott konstruktív megbeszélésünkön nem került szóba, hogy ritkítanák a járatokat, ellenkezőleg, a vonal korszerűsítésének felgyorsításáról kaptam tájékoztatást. Most pedig azon kell gondolkodnunk, miként biztosítható a H5 HÉV üzemeltetése, és mit teszünk akkor, ha tovább csökken a szerelvények száma.

Gyermekorvosi ügyeletet szeretne Szentendre Február elsejétől teljesen átalakul az orvosi ügyeleti rendszer. Rendelési idő után és hétvégén ezentúl az Országos Mentőszolgálat látja el ügyeleti központokban és ügyeleti pontokon a Pest vármegyei lakosságot. Gyerekorvosi ügyelet Cegléden, Érden és Vácott lesz. A szentendrei városvezetés saját gyermekorvosi ügyeletet kért a városnak. Február elsejétől az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) nyújtja Pest Vármegyében, így a szentendrei járásban is az orvosi ügyeleti szolgáltatást. Ez azt jelenti, hogy Tahitótfalun és Pomázon megszűnik a szolgáltatás, helyettük Szentendrén a mentőszolgálat, illetve a háziorvosok látják el a szentendreiekkel együtt az ottani lakosokat. Az egységes orvosi ügyelet telefonszáma 1830. Szentendrén az ellátás a régi helyén, a Bükkös part 27. alatt üzemel. Ügyeletet hétköznap 16 és 22 óra között, hétvégén, illetve ünnepnapokon 8 és 14 óra között a háziorvosok adnak. Az Országos Mentőszol-

gálat hétköznap 22 óra és másnap reggel 8 óra között, hétvégén és ünnepnapokon pedig 14 óra és másnap reggel 8 óra között látja el a szolgálatot. Gyermekorvosi ügyelet Pest Vármegyében csak három helyen Cegléden, Érden és Vácott működik majd, ahol hétköznap 16 és 22 óra, hétvégén és ünnepnapokon 8 óra és 22 óra között várja szakképzett gyermekorvos a beteg gyermekeket, akiket természetesen a járási központba, a szentendrei orvosi ügyeletre is el lehet vinni baj esetén, de ott az éppen ügyeletet ellátó orvos nem biztos, hogy gyermekorvosi gyakorlattal is rendelkezik.

Razsovitz Gábor, Országos Mentőszolgálat közép-magyarországi régiójának ügyeleti vezető mentőtisztje, és dr. Vass Csaba járási tisztifőorvos részvételével egyeztetés zajlott január 9-én este a Városháza dísztermében. Fülöp Zsolt polgármester elmondta, hogy a város vezetése tudomásul veszi, hogy mostantól ez a rendszer működik, azonban azt javasolta, hogy a régióban érintett önkormányzatok fél évente részletes adatokat kapjanak az átszervezett rendszer teljesítményéről. A tanácskozáson részt vevő háziorvosok és polgármesterek aggályaikat fejezték ki az új rendszer működőképességével kapcsolatosan. Azokban a vármegyékben, ahol már működik a rendszer, a polgármesterek és az ott dolgozó háziorvosok is számos problémával szembesültek. A legnagyobb gondnak az ellátási terület jelentős növekedését tartják a háziorvosok, ami akár sorban állást is eredményezhet. Nem csoda, hogy az ügyelet indulása előtt három héttel a Pest vármegyei háziorvosok csupán harmincöt százaléka vette fel velük a kapcsolatot. – Az új rendszer térségünkben az orvosi-ügyeleti ellátás minőségének romlását eredményezheti, és mivel ügyeletre indokolt, sürgős ügyekben viszik a szülők a gyerekeket, ez egyértelműen ellátásbiztonsági kérdés is – jelentette ki Fülöp Zsolt polgármester a tanácskozáson. – Azt kérjük, hogy vizsgálják felül a döntést, és a Duna ezen partján, Szentendrén is jöjjön létre gyermekorvosi ügyelet. Egy beteg gyerekkel nem egyszerű átjutni a Duna túlsó oldalán lévő váci ügyeletre, különösen nem éjszaka. Annál is inkább indokolt a most bevezetendő rendszer újragondolása, mert a fővárosi agglomeráció településszerkezete egészen speciális, különbözik az ország más területeitől, amit figyelembe kellene venni az ügyeleti pontok kialakításánál is. A polgármester arra kérte a szentendreieket, hogy jelezzék az önkormányzatnak tapasztalataikat az új rendszer működésével kapcsolatosan, mert a város vezetése csak konkrét információk birtokában tud fellépni a hibák javítása érdekében.

2024. január

VÁROS

Száz ötletük volt a fiataloknak Sikerrel startol az Ifjúsági Részvételi Költségvetés. 2023. november 16. és 2024. január 8. között csaknem száz javaslat érkezett a szentendrei középiskolás diákoktól, amelyekből január 11-én kiválasztották a tíz legjobbat. A jelenlegi városvezetés választási programjában ígérte, hogy a részvételi demokrácia gondolatának erősítése és gyakorlati alkalmazása érdekében városrészi költségvetési programot indít. Ebben minden választókerületben a helyben lakók dönthetnek a város költségvetéséből számukra biztosított összeg erejéig egy vagy több beruházásról. Idén ez az összeg városrészenként tíz-tíz millió forint volt. Ezt az évek óta sikeres kezdeményezést fejlesztették tovább, és hívták életre az Ifjúsági Részvételi Költségvetést. A szentendrei diákok ötmillió forintos keretet felhasználva dönthetnek valamilyen közösségi beruházás megvalósításáról. A város középiskolái

RÖV ID HÍR E K Fülöp Zsolt polgármester újra indul a választásokon A hagyományos újévi beszédében, amelyet a Danubia Zenekar koncertje előtt tartott meg, Fülöp Zsolt polgármester összefoglalta az elmúlt négy évben tett legfontosabb intézkedéseit, amelyeket a város túlnépesedése ellen és a 11-es út felújítása érdekében tettek. Beszélt az általuk bevezetett demokratikus városvezetési elven alapuló részvételi költségvetésről, az ifjúsági részvételi költségvetésről, illetve a covid járvány, az ukrajnai háború és a kormányzati elvonások okozta nehézségekről. Szót ejtett a beruházásokról és a fejlesztésekről, melyek mindezek ellenére megtörténtek a városban. Emlékeztetett, hogy épp húsz éve csatlakoztunk az Európai Unióhoz. Végül bejelentette, hogy van mit folytatni, ezért úgy döntött: júniusban vállalja a megmérettetést, és indulni fog a polgármesteri székért.

között meghirdetett programhoz csatlakozott a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, a Petzelt József Technikum és Szakképző Iskola, a Szentendrei Református Gimnázium és a Móricz Zsigmond Gimnázium. A 10. és 11. évfolyamos diákok mellett a középiskolák vezetése, a Diákönkormányzatok (DÖK) vezetői és kapcsolattartó tanárai is részt vesznek a programban. A projekt a városrészi költségvetéshez hasonlóan működik: a fiatalok először a korosztályukat és a várost érintő fejlesztési ötleteket fogalmaztak meg, majd kiválasztottak közülük tízet. Végül szavazással döntik el, melyik lesz az, ami megvalósul. A beérkezett kilencvenöt javaslatból a diákok négy csoportban dolgozva gondolták tovább az általuk megvalósításra alkalmasnak tartott elképzeléseket, majd pontozással közösen döntöttek arról, hogy melyik javaslat kerüljön az önkormányzat szakemberei elé. január 31. napjával közös megegyezéssel megszűnik Prosek Zoltán igazgató munkaviszonya, az igazgatót december 14-től felmentették a munkavégzés alól. Az új igazgató megválasztásáig dr. Lauter Éva igazgatóhelyettest bízták meg az intézmény vezetésével. Ledes közvilágítás a kerékpárúton A kerékpáros nyomvonal beruházás részeként napelemes világítást kapott a Duna korzó és a Kossuth Lajos utca közötti gyalogos- és kerékpárosút. Az utat tizenöt napelemes led lámpa világítja meg. A lámpafejekben elhelyezett akkumulátorok mintegy négyezer alkalommal képesek az éjszakai működést biztosítani, egyszeri feltöltéssel minimum háromszáz óra napfénymentes garantált üzemidővel. A kerékpárosnyomvonal-beruházás keretében összesen huszonhét napelemes lámpát telepítettek. A Duna korzó és a Kossuth Lajos utcai szakaszon kívül a Jobbágy utca – Mária utcai híd környékén is ilyen lámpák világítják meg a kerékpárutat. A református egyház adománya a Gondozási Központnak

Új bevásárlóközpont épül Elindultak a Dera-park építési munkálatai Szentendrén, az Intersparral szembeni területen. A közösségi médiában megjelent információk szerint több mint 6500 négyzetméteres bevásárlóutca jellegű egyszintes épületet terveznek, ahol 14 önálló üzlethelyiség nyílik 2025-ben. Fülöp Zsolt polgármester örömmel vette a kezdeményezést, és megbeszélésre hívta a beruházót.

A Szentendrei Református Egyházközség tagjai évek óta pénzadományt gyűjtenek a Gondozási Központ számára, amelyből nagyértékű felszerelési tárgyakat vásárolnak. Adományaikkal elsősorban a munkafeltételeket kívánják javítani, olyan eszközöket vásárolnak, amelyekre a Gondozási Központ költségvetéséből nem futja. Hagyományosan karácsony előtt adják át a pénzadományokból vásárolt eszközöket. Az idén az adminisztrációs munkák megkönnyítésére egy laptopot, valamint a tálalókonyhába egy hűtő-fűtő klímaberendezést adtak.

Személyi változás a Ferenczy Múzeumban Országos elismerés a szentendrei rózsakertnek A decemberi testületi ülés első napirendi pontjaként zárt ülésen tárgyalták a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatójával kapcsolatos indítványt. A novemberi közmeghallgatáson Zarubay Bence, a múzeum korábbi dolgozója felhívta a figyelmet arra, hogy Prosek Zoltán igazgatói pályázatában olyan idézeteket használt, amelyeknek nem közölte a forrását, ami plágiumnak minősül. Célzott még további példákra is, melyeket nem tárt a nagyközönség elé. Az ügy kivizsgálása érdekében Fülöp Zsolt polgármester levélben fordult Csák János miniszterhez (Kulturális és Innovációs Minisztérium). A testület döntése szerint 2024.

város

2024. január

Elismerő oklevelet kapott Szentendre a Virágos Magyarország versenyen a bolgár rózsakertért. A közel négyszáz négyzetméteres kertet 2023 tavaszán a város önkormányzatának támogatásával a Czóbel-parkban alakították ki, ahol ezerötszáz rózsatő kapott helyet, melyeket a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat adományozott a városnak. Egy szentendrei adományozó jóvoltából a városunkról elnevezett rózsa, a védett Szentendrei rózsa (Rosa Sancti-Andreae) néhány töve is a kertbe került. Tavasszal folytatódik a rózsakert fejlesztése: rózsafuttatókat, lugasokat,

A „versenyben” maradt javaslatok a következők: közösségi tér, etikett képzés, pályaorientációs esemény, mászófal, strandröplabda-pálya, autós/babzsák mozi, multifunkcionális rekortán sportpálya, diákfesztivál, diák étkezde, szabadtéri színpad. Ezek a javaslatok szavazólapra kerülnek, amelyeket az öt középiskola összes diákjához eljuttatnak, és az ő szavazataik alapján dől majd el, hogy végül melyik elképzelés

valósulhat meg. Hogy igazságos döntés születhessen, azaz minden iskola azonos súllyal legyen részese a döntésnek, az egy-egy oktatási intézményben összegyűjtött szavazatokat arányosítják az iskola létszámával. Az így kialakult rangsor szerinti győztes ötlet megvalósítására ötmillió forintot biztosít az önkormányzat. A diákok az ötlet megvalósulását is végig követik majd.

pergolát és padokat is telepítenek. A rózsakert tovább gazdagodik a hagyományosan bolgár rózsafajtának tekintett damaszkuszi rózsatövekkel is.

felhasználható-e a távközlési vezeték kiváltására. Bár hivatalos információ még nem érkezett, szóbeli tájékoztatás szerint ehhez nem járul hozzá az egyház. A beruházáshoz így mintegy 15,2 millió forint önrészt kell biztosítani az önkormányzatnak.

Új szempontok a belső ellenőrzésnél Változott a behajtási rendelet A képviselő-testület tárgyalt a 2024 – 2027 közötti stratégiai ellenőrzési tervről, valamint a jövő évi belső ellenőrzési tervet érint ő előterjesztésről. Szűcs Katalin, a pénzügyi és ellenőrzési bizottság elnöke az előterjesztés ismertetése során felhívta a figyelmet a vezetői felelősségre, illetve kiemelte, hogy bizottságuk szeretné körbejárni és vizsgálni az önkormányzati cégek működését, illetve olyan ellenőrzési rendszert kialakítani, amely gyorsan fényt derít a tartósan rosszul működő intézmények hibáira.

Módosította az önkormányzat a szentendrei behajtási rendeletet. A Bogdányi utca Fő tértől Rév utcáig tartó szakaszán és az erre csatlakozó mellékutcákban, valamint a Bercsényi Miklós, a Kígyó, a Gőzhajó, a Szerb, a Halász utcában és a Dunaár-közben igazoltan lakcímmel rendelkezők ingatlanonként egy gépjárművel várakozhatnak. Nőttek az adóbevételek

Átmeneti finanszírozás A 2024-es költségvetés elfogadásáig az átmeneti finanszírozási és költségvetési gazdálkodásról szóló rendelet szabályozza a költségvetést. Magyar Judit, költségvetésért felelős alpolgármester a testületi ülésen három tételt emelt ki ezzel kapcsolatban. Az első, hogy a VSZ Zrt.-nek legfeljebb négyszáz millió forint erejéig tud tagi kölcsönt nyújtani az önkormányzat január során. Az önkormányzat a pénzügyi iroda vezetője ellenjegyzése esetén tíz millió forint egyedi ügyleti értékig tud a polgármesternek kötelezettségvállalási jogot biztosítani. Végül a harmadik, hogy egymillió forintos összeggel finanszíroznák a Városháza alsó szintje elavult villamoshálózatának korszerűsítését. Külső segítség városi pályázathoz Az önkormányzat eredményes hazai és nemzetközi pályázati részvétele érdekében a képviselők úgy döntöttek, hogy közbeszerzési eljárásban keresnek külső szakmai szolgáltató vállalkozást, amely segíti a pályázatokon való indulást. Az ajánlati felhívás két évre szól. Távközlési kábel kiváltása A Fürj utca útépítés és vízelvezetés beruházásának költségeihez az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye 40 millió forinttal járul hozzá, a szerződésben azonban nem szerepel, hogy ez az összeg

Az Adóiroda tájékoztatása szerint az elmúlt három évben 667 millió forinttal nőttek az adóbevételek Szentendrén. Ehhez hozzájárult, hogy az adózók száma is jelentősen, csaknem ezerrel emelkedett. Végrehajtásból és ellenőrzésből csaknem 400 millió forinttal többet szedett be az önkormányzat, mint 2019-ben. Mindezt úgy, hogy a több tízezer határozat mellett egyetlen fellebbezés érkezett. Folytatódik az avar sírok feltárása a SPAR helyén A várakozásokkal ellentétben nem 40-50, hanem több mint 250 avar sírt tártak fel a SPAR áruház építési munkaterületén. Az ásatások decemberben az eddig megszokottnál lassabban folytak, a régészek munkáját akadályozta a rossz időjárás, illetve a hónap végén karácsonyi szünetre álltak le. Januártól bővített létszámmal dolgoznak a feltáráson. Bőséges volt az ünnepi adományozás Nagyon sok adomány érkezett karácsonykor a szentendrei hajléktalanszállón élők számára, amelyért köszönet illet mindenkit, aki bármivel is segítette a gyűjtést. Sok cipősdoboz gyűlt össze az önkormányzatnál is, amelyeket a családsegítő munkatársai juttattak el a rászoruló gyermekeknek. Tartós élelmiszerből is nagyon sok gyűlt össze, ezeket a rászoruló családok, idősek és gyermekek kapták meg.

2024. január

város

Ajándék a csángó gyerekeknek Idén is, mint már sok-sok éve, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület összefogva a szentendreiekkel, karácsonyi csomagokat gyűjtött a csángó kisdiákoknak. Nem múlhat el úgy a karácsony, hogy ne gondolnánk a Moldvában élő csángómagyar testvéreinkre, a magyar nyelvet tanuló gyerekekre. A Szentendre Nemzetközi Kapcsolatainak Egyesülete (SZNKE) kiemelt feladatának tekinti ezt a kezdeményezést, és sok-sok éve már csomagokat gyűjt a moldvai gyerekeknek. A gyűjtés egyik fő támogatója most is a Tahitótfalui Általános Iskola diákjai voltak, Zakar Ágnes igazgatónő vezetésével. Több olyan tanuló is volt, aki nem először vett részt e nemes kezdeményezésben. Örömmel hozták a sok-sok édességet annak tudatában, hogy valahol messze, a határon túl egy kisgyermeknek talán ez

lesz az egyetlen ajándék a fa alatt. A csomagok összeállításában Gazdag Dorottya, a Szentendrei Református Gimnázium tanulója segített. Sokan csatlakoztak a kezdeményezéshez: Dr. Sajtos Sándor, Tahitótfalu polgármestere iskolaszereket ajándékozott, Boda Anikó és Kiss Gáborné, Szentendre város képviselői édességet, csokoládét és tisztasági szereket küldtek a csángó diákoknak. Vállalkozók is támogatták a gyűjtést, Felföldi Elek üzletember több százezer forintot adományozott a nemes célra. Összesen 670 csángó gyermeknek tudtunk karácsonyra ajándékot küldeni.

Az elmúlt évben is sok nehézséggel kellett szembenéznünk. Nem kímélt bennünket a háború, a gazdasági válság, a természeti katasztrófák, amelyek mindannyiunk életére kihatnak, éppen ezért még fontosabb, hogy ne feledkezzünk meg a minket összekötő szeretetről, arról a kapocsról, amely a csángó gyerekek magyar nyelvtanulásának ügye iránti elkötelezettséget és sorsuk miatt érzett felelősséget jelenti. Köszönjük szépen mindenkinek, aki segített és támogatta ezt a nemes kezdeményezést! Ahogy a csángó testvéreink mondanák: „Isten fizejse!” Jolanda Willemse SZNKE-elnök

Búcsú Klinyec Zsuzsitól Elment egy emblematikus ember, akinek a neve fogalom volt Szentendrén. Ő volt a „virágos Zsuzsi”. Gyönyörű csokrokat, koszorúkat kötött nekünk, tudta mindenki ízlését, de belelátott az életünkbe is, hisz fontos események alkalmával kerestük meg a kis ékszerdoboz boltját, ahol elmondhattuk neki minden örömünket, bánatunkat, miközben keresztelőre, vagy éppen temetésre választottunk virágcsokrot.

város

2024. január

Ő pedig bölcsen meghallgatott, együtt érzett veled, vagy akár tanácsot is adott. Nagyon korán és váratlanul hagyott itt bennünket. Kihez fogunk most menni tavaszi virágokért, egy biztató szóért, egy mosolyért? Mert neki nem csak virágüzlete volt. Szeretetével, figyelmével virágai színét adta a legszürkébb hétköznapokon is. Hiányozni fog Zsuzsi és csodás virágai. Nyugodjon békében.

Hetedjére ünnepeltek együtt a szentendrei néphagyományt éltető óvodák az adventi szombatokon és vízkeresztkor. Mind az öt alkalom felemelő, gyönyörűséges és szemet párásító volt vendégszerzőnk, Papp Kornélia szavai szerint.

Az első adventi szombaton az Evangélikus templomnál találkoztunk a Szivárvány, az Evangélikus és a Református óvodák gyermekeivel. Az óvónői alkalmi kórus énekelt Mária fogantatásáról, a gyermekek pedig, angyalokként zengték: „Glória, glória, József és Mária…” Jávori Fülöp ötödéves evangélikus teológiai hallgató a kis Jézus születéséről beszélt a gyerekeknek. A nap leszentülésekor, kezükben mécsesekkel elindultunk. Csodaszép volt, ahogy a rengeteg gyermek, óvónő, szülő énekelve vonult az Dumtsa korzóra. Itt megálltunk, és egy népi rigmussal üdvözöltük a vásári sokaságot: „Adjon Isten sokakat, sok karácsony napokat…” A gyerekeknek mézeskalács

A szentendrei néphagyományt éltető óvodák különleges adventje angyalkákkal köszöntük meg a lelkes éneklést. A második adventi alkalommal a Püspökmajori óvodások látogatták meg a templom mellett felállított, pásztorok tanyáját megelevenítő, fából faragott szoborcsoportot. A fiúk bundácskában, kucsmában, kezükben pásztorbottal jöttek; a kislányok pedig égő lámpásokkal, angyaloknak öltözve. Lakatos Bence atya a Bibliából mesélt a gyerekeknek. Majd útra keltek valamennyien, és a vásári utca forgatagában is eljátszottak egy jelenetet, s búcsúzóul jókívánságot kántáltak a bámuló tömegnek. Mi pedig megajándékoztuk az apró népet mézeskalács báránykákkal. A harmadik szombaton, a Bimbó utcai és a Központi Óvodából sok-sok gyermek érkezett az Evangélikus templom melletti pásztorok tanyájához. Weiner Zoltán református lelkész mesélt a pásztorokról, a Betlehembe vezető hosszú útról. Majd a pásztorok és az angyalok énekelve vonultak végig a korzón, egészen a pajta-istállóig. Ajándékaik elhelyezése után kapták meg a mézeskalács halacskákat. A negyedik adventi alkalmunk sűrű hóesésben valósult meg. Erre a Szent András óvódából jöttek a gyermekek. A kis Jézus születésének öröme töltött el mindan�nyiunkat, vidáman énekeltük: „A kis Jézus megszületett, örvendjünk…” Horváth-Hegyi Olivér evangélikus lelkész, gyönyörűen

csengő hangtálat szólaltatott meg, majd Jézus születéséről beszélt a gyerekeknek. Mézeskalács lángos csillagocska volt az együtt örvendezés jutalma. Két hét karácsonyi szünet után az első nevelési napon, január 8-án 10 órakor ismét gyülekeztünk a pásztorok tanyája mellett. Mind a hét hagyományéltető óvodából 220-250 óvodás és 30-40 óvónő, dadus sereglett egybe a „háromkirályjárásra”. A napkeleti bölcsek fából faragott szobrainál Horváth Zsolt baptista lelkész mesélt a bibliai Máté evangéliumából. Három kisfiú vette fel Menyhárt, Gáspár, Boldizsár jelmezét, a főtéri pajtaistállóig ők vezették a nagy menetet. A kis „királyok” átadták a tömjént, aranyat, mirhát, majd elénekeltük „A szép Szűz Mária…” dalunkat. A lelkész úr imára hívott bennünket úgy, hogy csukjuk be a szemünket, így messzebbre látunk. Ezután minden résztvevő óvoda elmondta új évi köszöntőjét. Végül, József Attila: Betlehemi királyok című, közösen elmondott ismert, szép versével zártuk együttlétünket, a karácsonyi ünnepkört. Köszönöm Szentendre hét óvodájának az adventi alkalmakat, a „háromkirályjárást”! A jó Isten tartson meg benneteket, hogy folytathassuk továbbra is! Papp Kornélia Szentendrei Óvónők Néphagyomány Éltető Közössége

2024. január

város

KON C E RT BARLANG Duna korzó 18. www.szentendreprogram.hu február 2., péntek 19:00 KONCERT: Sergő Sára Akusztik, vendég: Petruska Belépő: 2000 Ft február 3., szombat 19:00 KONCERT: Roots of Rajasthan Belépő: 2500 Ft február 6., kedd 19:30 JAZZKLUB: Borbély Műhely Jazzklub Belépő: 1500/2000Ft február 8., csütörtök 20:30 ZAJZENE: Barlangzajz A belépés ingyenes! február 10., szombat 10:00 TÁNCHÁZ: Családos és gyermek táncház Tímár Sárával és zenekarával Belépő: 1500 Ft február 10., szombat 20:00 BÁL: Funky Aerobic Farsang Dj Spacecowboyjal Belépő: 2000 Ft február 15., csütörtök 20:30 JAZZKLUB: underground jazzklub titokzatostelepesek Belépő: 1500 Ft február 17., szombat 20:00 KONCERT: Transnomad koncert + Kondra Dj set Belépő: 2000/2500 Ft február 22., csütörtök 19:00 CITERALTER KLUB: Dömény Krisztián + Busa Pista A belépés ingyenes! február 24., szombat 20:00 KONCERT: The BobMeisters – 99% Dylan Belépő: 1800 Ft

MOZ I P’ART MOZI Duna korzó 25. www.partmozi.hu január 31., szerda BÓDY TEREM: 15:45 SZEGÉNY PÁRÁK 141’ (feliratos) 18:30 VENDÉG A FRANCIA KASTÉLYBAN 100’ (feliratos) 20:30 EGY ZUHANÁS ANATÓMIÁJA 150’ (feliratos) február 1., csütörtök BÓDY TEREM: 16:00 PRISCILLA (113’) (12E) feliratos 18:15 A FATTYÚ (122’) (16) feliratos

programajánló

20:30 SMOKE SAUNA SISTERHOOD (89’) (16) feliratos február 2., péntek BÓDY TEREM: 15:30 EGY ZUHANÁS ANATÓMIÁJA (150’) (16) feliratos 18:15 A FIÚ ÉS A SZÜRKE GÉM (124’) (16) feliratos 20:30 ARGYLLE: A SZUPERKÉM (139’) (16) szinkronizált február 3., szombat BÓDY TEREM: 14:00 LASSIE – ÁLLATI MENTŐAKCIÓ (91’) (6) szinkronizált 15:45 A FATTYÚ (122’) (16) feliratos 18:00 PRISCILLA (113’) (12E) feliratos 20:15 ARGYLLE: A SZUPERKÉM (139’) (16) szinkronizált február 4., vasárnap BÓDY TEREM: 14:00 WONKA (112’) (6) szinkronizált 16:15 SEMMELWEIS (127’) (12) 18:30 NEM HALOK MEG (92’) (16) 20:15 SZEGÉNY PÁRÁK (141’) (18) feliratos február 5., hétfő BÓDY TEREM: 16:00 FRANCIA TÉL SOROZAT: A SZENVEDÉLY ÍZE (136’) (12) feliratos 18:30 SMOKE SAUNA SISTERHOOD (89’) (16) feliratos 20:15 ELŐZŐ ÉLETEK (105’) (12) feliratos február 6., kedd BÓDY TEREM: 16:00 PRISCILLA (113’) (12E) feliratos 18:00 LÉLEKMOZI VETÍTÉSSOROZAT: A FATTYÚ (122’) (16) feliratos 20:15 ARGYLLE: A SZUPERKÉM (139’) (16) szinkronizált február 7., szerda BÓDY TEREM: 16:00 VALAMI MADARAK (90’) (12) 17:45 ÁLMAID HŐSE (100’) (16) feliratos 20:00 A TANÁRI SZOBA (99’) (12) feliratos február 8., csütörtök BÓDY TEREM: 16:00 ARGYLLE: A SZUPERKÉM (139’) (16) szinkronizált 18:30 HULLÓ LEVELEK (86’) (12) feliratos 20:15 A FATTYÚ (122’) (16) feliratos február 9., péntek BÓDY TEREM: 15:45 SEMMELWEIS (127’) (12)

2024. január

18:00 KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓ: ÁRNI (100’) (12E) A vetítés után vendégünk: VERMES DORKA rendező 20:30 GOLDA (100’) (16) feliratos február 10., szombat BÓDY TEREM: 14:00 WONKA (112’) (6) szinkronizált 16:00 FRANCIA TÉL SOROZAT: VADÁSZIDÉNY (101’) (16) (szinkronizált) 18:00 KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓ: KESKENY ÚT A BOLDOGSÁG FELÉ (83’) (16) A vetítés után vendégünk: OLÁH KATA rendező, CSUKÁS SÁNDOR operatőr 20:30 ARGYLLE 135’ (szinkronizált) február 11., vasárnap BÓDY TEREM: 14:00 WONKA 112’ (szinkronizált) 16:00 ÁRNI 103’ 18:00 A FIÚ ÉS A SZÜRKE GÉM 124’ (feliratos) 20:15 ARGYLLE 135’ (szinkronizált) február 12., hétfő BÓDY TEREM: 15:45 A FATTYÚ 112’ (feliratos) 18:00 ARGYLLE 135’ (szinkronizált) 20:30 ELŐZŐ ÉLETEK 105’ (feliratos) február 13., kedd BÓDY TEREM: 15:30 SZEGÉNY PÁRÁK 141’ (feliratos) 18:00 FRANCIA TÉL SOROZAT: EGY ZUHANÁS ANATÓMIÁJA 150’ (feliratos) 20:45 PRISCILLA 113’ (feliratos) február 14., szerda BÓDY TEREM: 16:00 A SZENVEDÉLY ÍZE 136’ (feliratos) 18:30 SMOKE SAUNA SISTERHOOD 83’ (feliratos) 20:15 NEM HALOK MEG 92’

19:45 ARGYLLE 135’ (szinkronizált) február 18., vasárnap BÓDY TEREM: 14:00 LEGESLEGJOBB BARÁTOK 90’ (szinkronizált) 15:45 ÉRDEKVÉDELMI TERÜLET 105’ (feliratos) 17:45 EGY ÉLET 110’ (feliratos) 20:00 A FATTYÚ 122’ (feliratos) február 19., hétfő BÓDY TEREM: 15:45 SEMMELWEIS 124’ 18:00 EGY ÉLET 110’ (feliratos) 20:00 NYERSANYAG 108’ február 20., kedd BÓDY TEREM: 16:00 ELŐZŐ ÉLETEK 105’ (feliratos) 18:00 GOLDA 100’ (feliratos) 20:00 ARGYLLE 135’ (szinkronizált) február 21., szerda BÓDY TEREM: 16:00 EGY ÉLET 110’ (feliratos) 18:00 NYISD KI A SZEMED VETÍTÉSSOROZAT: ÉRDEKVÉDELMI TERÜLET 105’ (feliratos) 20:00 EGY ZUHANÁS ANATÓMIÁJA 150’ (feliratos) február 22., csütörtök BÓDY TEREM: 16:00 LEFKOVICSÉK GYÁSZOLNAK 85’ 20:15 BOB MARLEY: ONE LOVE 104’ (feliratos) február 23., péntek BÓDY TEREM: 16:00 BOB MARLEY: ONE LOVE 104’ (feliratos) 18:00 LEFKOVICSÉK GYÁSZOLNAK 85’ + KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓ: BEZERÉDI ZOLTÁN SZEREPLŐ 20:30 TÖKÉLETES NAP 123’ (feliratos)

február 15., csütörtök BÓDY TEREM: 16:00 ÉRDEKVÉDELMI TERÜLET 105’ (feliratos) 18:00 EGY ÉLET 110’ (feliratos) 20:00 NYERSANYAG 108’

február 24., szombat BÓDY TEREM: 14:00 LEGESLEGJOBB BARÁTOK 90’ (szinkronizált) 15:45 LEFKOVICSÉK GYÁSZOLNAK 85’ 17:30 TŰZVÖRÖS ÉGBOLT 102’ (feliratos) 19:30 BOB MARLEY: ONE LOVE 104’ (feliratos)

február 16., péntek BÓDY TEREM: 16:00 EGY ÉLET 110’ (feliratos) 18:00 13. MOZINET FILMNAPOK: HOGYAN SZEXELJÜNK 98’ (feliratos) kísérőfilm: 27 (11’) 20:00 ÉRDEKVÉDELMI TERÜLET 105’ (feliratos)

február 25., vasárnap BÓDY TEREM: 14:00 LEGESLEGJOBB BARÁTOK 90’ (szinkronizált) 15:45 SEMMELWEIS 124’ 18:00 LEFKOVICSÉK GYÁSZOLNAK 85’ 19:45 BOB MARLEY: ONE LOVE 104’ (feliratos)

február 17., szombat BÓDY TEREM: 14:00 LEGESLEGJOBB BARÁTOK 90’ (szinkronizált) 15:45 TANÁRI SZOBA 98’ (feliratos) 17:45 EGY ÉLET 110’ (feliratos)

február 26., hétfő BÓDY TEREM: 16:00 TÖKÉLETES NAPOK 123’ (feliratos) 18:15 EGY ÉLET 110’ (feliratos) 20:15 ÉRDEKVÉDELMI TERÜLET 105’ (feliratos)

február 27., kedd BÓDY TEREM: 15:45 A FATTYÚ 122’ (feliratos) 18:00 ÖKUMENIKUS VETÍTÉSSOROZAT: BOB MARLEY: ONE LOVE 104’ (feliratos) 20:00 LEFKOVICSÉK GYÁSZOLNAK 85’ február 28., szerda BÓDY TEREM: 15:45 BOB MARLEY: ONE LOVE 104’ (feliratos) 17:45 A SZENVEDÉLY ÍZE 136’ (feliratos) 20:15 VALAM MADARAK 90’ február 29., csütörtök BÓDY TEREM: 15:45 LEFKOVICSÉK GYÁSZOLNAK 85’ 17:30 PAPARAZZI VETÍTÉSSOROZAT: DŰNE: MÁSODIK RÉSZ 166’(feliratos) 20:30 TÉLI SZÜNET 133’ (feliratos) március 1., péntek BÓDY TEREM: 15:30 TÉLI SZÜNET 133’ (feliratos) 18:00 BOB MARLEY: ONE LOVE 104’ (feliratos) 20:00 DŰNE: MÁSODIK RÉSZ 166’(feliratos) március 2., szombat BÓDY TEREM: 14:00 LEGESLEGJOBB BARÁTOK 90’ (szinkronizált) 15:45 HULLÓ LEVELEK 81’ (feliratos) 17:30 DŰNE: MÁSODIK RÉSZ 166’(feliratos) 20:30 TÉLI SZÜNET 133’ (feliratos) március 3., vasárnap BÓDY TEREM: 13:45 LEGESLEGJOBB BARÁTOK 90’ (szinkronizált) 15:30 EGY ÉLET 110’ (feliratos) 17:30 TÉLI SZÜNET 133’ (feliratos) 20:00 DŰNE: MÁSODIK RÉSZ 166’(feliratos) március 4., hétfő BÓDY TEREM: 15:30 DŰNE: MÁSODIK RÉSZ 166’(feliratos) 18:30 BOB MARLEY: ONE LOVE 104’ (feliratos) 20:30 TÉLI SZÜNET 133’ (feliratos) március 5., kedd BÓDY TEREM: 15:00 SEMMELWEIS 124’ 17:15 TÉLI SZÜNET 133’ (feliratos) 20:00 DŰNE: MÁSODIK RÉSZ 166’(feliratos) március 6., szerda BÓDY TEREM: 15:00 A FATTYÚ 122’ (feliratos) 17:15 DŰNE: MÁSODIK RÉSZ 166’(feliratos)

20:15 TÉLI SZÜNET 133’ (feliratos)

KIÁ LLÍTÁS FERENCZY MÚZEUM Kossuth Lajos u. 5. www.muzeumicentrum.hu 2023. március 26. – 2028. március 26. A GYŰJTEMÉNY (1900-2022) kiállítás. Válogatás a Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményéből állandó kiállítás. Nyitva: kedd – vasárnap 10-18 óra között 2023. október 22. – 2024. április 21. LADIK KATALIN kiállítása A GYŰJTEMÉNY című kiállításban. Nyitva: kedd- vasárnap 10-18 óra között február 24., szombat 17:00 MÚZEUMI MESÉK felnőtteknek Nagy Luca mesterterapeutával. VAJDA MÚZEUM Hunyadi u. 1. www.muzeumicentrum.hu 2023.11.12. – 2024.09.08 VAJDA LAJOS SZENTENDRÉJE – Vajda motívumvilágának nyomában. csütörtök – vasárnap, 10:0018:00 február 25., vasárnap 15:00 MÚZEUMI KORZÓ | Vajda Lajos motívumainak nyomában Szabó Noémi kurátorral. PHOTOLAB – Vajda Múzeum Hunyadi u. 1. www.muzeumicentrum.hu 2023.11.17. – 2024. március 3. FELUGRÓ ABLAK – Biró Dávid kiállítása. csütörtök – vasárnap, 10:0018:00 február 10., szombat 11:00 Balaskó Ákos tárlatvezetése. CZÓBEL MÚZEUM Templom tér 1. www.muzeumicentrum.hu 2023. május 21. – 2024. április 30. PALETTÁK – Czóbel Béla párizsi és magyarországi kapcsolatai. Nyitva: csütörtök-vasárnap 10:00-18:00

KOVÁCS MARGIT KERÁMIAMÚZEUM Vastagh György u. 1. www.muzeumicentrum.hu A múzeum felújítási ideje alatt, 2023. november 21. – 2024 tavasza között a kiállítás zárva tart. KMETTY MÚZEUM Fő tér 21. www.muzeumicentrum.hu 2023.június 25. – 2024. május 26. BARCSAY JENŐ: A formák ritmusa – kiállítás. Nyitva: csütörtök-vasárnap, 10-18 óra között. REGENTAG MŰHELYGALÉRIA ÉS KÁVÉZÓ Kucsera F. utca 2/A www.regentag.hu február 17., szombat 18:00 NÉGYSZERNÉGY kiállítás finisszázs.

E LŐADÁS HAMVAS BÉLA PEST MEGYEI KÖNYVTÁR Pátriárka u.7. www.hbpmk.hu január 31., szerda 18:00 A PÁRBESZÉDEK TERMÉSZETE CSEHOV DRÁMÁIBAN. Regéczi Ildikó előadása. február 5-től március 4-ig PINTÉR ATTILA restaurátorművész kiállítása látható az előcsarnokban. február 7., szerda 18:00 ESKÜVŐI ETIKETT – könyvbemutató. február 21., szerda 18:00 EGY KERTÉSZ KERTJE PILISSZENTKERESZTEN. Ökotudatos kerttervezés lépései, ajánlott növényei. Szomoru Miklós angolkertész előadása. SZENTENDREI PETŐFI KULTURÁLIS ÉS HAGYOMÁNYÖRZŐ EGYESÜLET Stéger köz 25. február 2., péntek 18:00 FELFEDEZŐ ÚT A FEKETE TENGER KELETI PARTJÁNÁL – Törökország, Grúzia Gondos Béla vetítettképes előadása. február 16., péntek 18:00 CSILLAGFILOZÓFIA – csillagászat és tudomány, művészet. Záhonyi András előadása.

2024. január

WORKSHO P REGENTAG MŰHELYGALÉRIA ÉS KÁVÉZÓ Kucsera F. utca 2/A www.regentag.hu február 1.,8.,15. és 22., csütörtök 15:15-16:45 ARTurmix gyerekeknek. február 2., péntek 17:00-19:00 Molyoló – támogató csoport édesanyáknak. február 10. és 24., szombat 14:00-17:00 Kerámiafestés – Agyagozás, korongozás és más technikák. SZENTENDREI TEÁTRUM február 11., vasárnap 15:00 DUNCAN MACMILLAN: LÉLEGEZZ A Katona József Színház előadása. Helyszín: Hamvas Béla Pest Megyei Színház február 25., vasárnap 17:00 CSÁNYI SÁNDOR: Hogyan értsük félre a nőket 2. A neves művész maga írta, rendezte és játssza fergeteges stand-up produkciójának folytatását is. február 27., kedd 20:00 SPIRÓ GYÖRGY – SZAPPANOPERA Fórum Színház és Szentendrei Teátrum eseménye. Rendező/producer: Németh Kristóf Helyszín: Hamvas Béla Pest Megyei Színház

EGÉSZSÉG SZENTENDREI JÁRÁS EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI IRODA Szentendre, Városház tér 4. www.efi.szentendre.hu február 7.,14.,21.,28., szerda 14:00-15:00 GYALOGLÓKLUBBUDAKALÁSZ Budakalász, Omszk park, GÓL vendéglő előtti tér A gyaloglóklubról az efi@ szeirendelo.hu email címen, valamint a+36 70/456 0605ös telefonszámon Lazanyi Editnél lehet. A csoporthoz a járásból lehet csatlakozni, az első alkalom előtt érdemes az aktuális indulás részleteiről tájékozódni. február 7.,14.,21.,28., szerda 9:00-10:00 GYALOGLÓKLUBTAHITÓTFALU Indulás: Tahitótfalu, Hídfő A foglalkozás szakember irányításával zajlik. Az óra

programajánló

bemelegítéssel indul, majd a tempós gyaloglás után levezető nyújtással zárul. Ajánlott felszerelés: Réteges, kényelmes öltözet, sportcipő. A foglalkozás INGYENES, de részvételi szándékát kérjük, jelezze az efi.sport@szeirendelo.hu email címen, vagy napközben 9-13 között a +36 20/315 5339 telefonszámon. február 6., 13., 20., 27., kedd 9:00-10:00 KÖZÖSSÉGI TORNA Keddenként 9 órakor várjuk az érdeklődőket a V8 uszoda nagy konferenciatermében! A rövid regisztrációs űrlap az efi. szentendre.hu érhető el.

S Z ABA D BA N DUNA-IPOLY NEMZETI PARK PROGRAMJAI www.dunaipoly.hu február 3., szombat Madárgyűrűzési bemutató és madárkalács készítés

Telelő madarak megfigyelése a Dinnyési-fertőn február 4., vasárnap Napfelkelte a Sas-hegyen február 10., szombat Madárgyűrűzés Királyréten Téli séta a Jókai-kertben február 11., vasárnap Madárgyűrűzés és madárkalács készítés február 17., szombat Tollasok testközelből – madárgyűrűzés a Jági-tónál Pilisszentivánon Sasles és madárgyűrűzés a Madárdal tanösvényen VadmacsKAlandra fel! Téli madárgyűrűzés február 18., vasárnap Mesélő fák február 24., szombat Legyél Te is Természetbúvár! – Tavaszi olvadás Tavasznyitó hóvirágok és társaik az Alcsúti Arborétumban

VÍZ-GÁZ – FŰTÉSSZERELÉS GÁZKAZÁN CSERE, KÉMÉNYBÉLELÉS A Kondenzációs gázkazán, működési elvéből kifolyólag, 25-30% energia megtakarítást jelent, A hagyományos gázkészülékekkel szemben! Vállaljuk: – egyszerűsített eljárásban, gázkazánok cseréjét – kondenzációs kazánok, kedvezményes beszerzését – kémények bélelését, átalakítását – víz-gáz – fűtési hálózatok kiépítését – tervezését, teljeskörű ügyintézést – ingyenes felmérés, és ajánlatkészítés

HÍVOGATÓ Hagyományéltető Bálint-napra 2024. február 11. vasárnap, 17:00 Helyszín: a szentendrei Városháza díszterme Szentendre, Városház tér 3. Házigazda: a Filibili Népdalkör Művészeti vezetője: Soós Réka Díszvendégünk: Fekete Vince költő, lapszerkesztő – Kézdivásárhely Vendégünk: a Zurgó Együttes Nagy Bercel az Együttes vezetője Közreműködők: Bimbó utcai óvodások Dudás Dalkör Nagy Bercel Zurgó Együttes Szeretettel várjuk barátainkat, rokonainkat és minden kedves érdeklődőt!

Eseménysor „Versben rendeltetett kis ének…” A Balassi Bálint emlékkard, irodalmi díj 2024 évi díjazottja: Fekete Vince költő, lapszerkesztő – Kézdivásárhely Bemutatkozik és verseiből mond néhányat „Haj regő rejtem…” a Dudás Dalkör férfi csapatának regölése, újévi jókívánsága „Jót kívánok…” – köszöntő –Fülöp Zsolt Szentendre város

06-30-936-86-36

polgármestere

Kékesi Miklós ügyvezető • Gázprojekt Kft. • www.gazprojektkft.hu kekesi.gazprojekt@gmail.com

„Agyigó, agyigó, fassang, fassang…” „Ott ölelgetik egymást, kordé hátuljába” Hottói (zalai) csokor FILIBILI Népdalkör „Sardó gyűjjön, hozzon meleget”

APRÓHIRDETÉSEK EGÉSZSÉG Házhoz megyek! Fogsor készítését, javítását vállalom garanciával. Hívjon bizalommal! Telefon: +36 20) 980-3957

S ZO LG ÁLTATÁ S Hűtőgép, villanytűzhely, mosógép, mikrohullámsütő javítása sugárzásméréssel. Tel.: +36 26/788-367, +36 30/950-4187, Mezei Sándor Tetőfedő-, bádogos-, lapostetőszigetelés- és ácsmunkát vállalunk. Családi ház építéséhez állvány bérbeadó! badogosbela47@gmail.com Tel.: +36 70/578-1468 Ács, tetőfedő, bádogos munkák, régi, új tető készítése, palatetők javítása. Beázás megszüntetése. Generál kivitelezés. 06 30/6568-107

programajánló

A Bimbó utcai óvodások játszója „Járd ki lábam…” vendégünk: a Zurgó Együttes

Kertünk gondozásához, karbantartásához, keresünk megbízható, gyakorlattal rendelkező segítséget heti 1-2 nap rendszerességgel. 06 20/565-0000

Vezetője: Nagy Bercel, aki mesél és beszél a farsangról

K IAD Ó - E L AD Ó

„Cibere vajda és Konc király” szalmabábok vetélkedése

Szentendre, Bogdányi utcában frissen felújított üzlethelyiségek kiadók: 40 nm, 42 nm, 63 nm, 145 nm. Érdeklődni 06 20/950 5856.

– FILIBILI Népdalkör

Szentendre, Bogdányi utcában KIÁLLÍTÓ TÉR kiadó. Egy-egy hónapra, vagy hosszabb időre. Érdeklődni 06 20/950 5856. Hévízen a központban 2-3 fő részére lifttel, garázzsal apartman kiadó! 12.000 Ft/éj/apartman Tel.: +36 20/494-2550 Szentendre centrumában tetőtéri lakás eladó! +36 20/9238-750 Szentendre centrumában üzlethelyiségek eladók! +36 20/9238-750

2024. január

„Három akó borom van” Bakonyi népdalcsokor – FILIBILI Népdalkör

KÁSAPÉNZ „Sok számos esztendőket” – a Philoméla vándordíj átadása „Házasodik a kemence” Moldvai dalcsokor – FILIBILI Népdalkör „Cserreg, berreg a legyecske” énektanítás – Soós Rékával „Farsangi tánc” mindenkinek, vezeti: Soós Réka „Eszem-iszom” Szilágyi Pékség lángosához, Kárásztelki borait kínálja Kovács Zoltán

A rózsakertész fia Benkovits Györgyöt szinte mindenki ismeri Szentendrén. Jelenleg a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat vezetőjeként rengeteg rendezvényt szervez. Szeretik és tisztelik mesélő kedve, helyismerete, óriási dokumentumgyűjteménye miatt. A város története szorosan összefonódik a sajátjáéval, dalmát ősei valószínűleg már az 1700-as években is itt éltek Szentendrén. – Meddig tudják visszavezetni a család történetét? – A matriculában (egyházi anyakönyv) 1711-ben olvasható P. Augustinus Benkovich ferences szerzetes neve. Utána jelennek meg a Benkovitsok nevei. 1730 és 1770 között van egy kis kiesés, de ezt követően folyamatosan, sőt, egyre többször lehet találkozni ezzel a névvel. Nehéz megmondani, hogy a dalmáciai Brac szigetéről induló család melyik ága vagyunk, de az biztos, hogy a többség Szentendrén vinicola, azaz szőlőmunkás volt. Egyik ősünk, bizonyos Palko Benkovich az Urbárium

szerint 1 telkes 18 napi robotra kötelezett jobbágy volt. A családi és a szentendrei dalmátok emlékezete érdekes, mert kicsit olyanok vagyunk, mint Erdélyben a csángók. Nagyon messzire eltávolodtunk az őshazától, ráadásul ez a kapcsolat meg is szakadt. Több szakaszban érkeztek ide dalmátok azután, hogy a török újra visszafoglalta a boszniai, és a mai szerb területeket. Abban sincs egyetértés, hogy kik vagyunk. Szerb barátaink azt mondják, katolicizált szerbek, a horvátok, hogy tengermelléki horvátok vagyunk, a velenceiek pedig schiavonék-

nak nevezték őseinket. Mi Szentendrén a hagyomány szerint dalmátoknak valljuk magunkat, aminek az egyik legfontosabb identitásképző eleme a bratsvo, bratovstina, a testvériség, amelyet ma testvérületnek fordítunk. Az elsők a 12. században alakultak és eredetileg a helyi egyházhoz szorosan kötődő laikus hívők önkéntes katolikus szervezetei voltak. Az első nagy pestisjárvány idején, amikor a papok is meghaltak és nem volt, aki eltemesse a halottakat, szerveződtek meg arra, hogy elkísérjék utolsó útjukra társaikat, gondoskodjanak temetésükről, családtagjaikról és megőrizzék emléküket. A Szamárhegyen még néhány éve is elképzelhetetlen volt, hogy ha egy dalmát elhunyt, utolsó útjára ne kísérte volna el a közösség minden tagja. A 15-17. században a testvérületek fénykorában minden nagyobb dalmát városban több tucat ilyen testvériség volt. Ezek idővel nem csak a kegyeleti feladatokat látták el, hanem gondoskodtak a szegényekről, elesettekről, idősekről, iskolát tartottak fenn, vagyis egyesület-szerűen működtek. A 15. századtól pedig szakmánként szerveződtek. Szentendrén a testvérület nagy becsben tartott tulajdona, a dalmát láda, amelyben a statutumot, (szabálykönyvet) a névsorokat és a közösség pénzét őrizték, temetési kellékek is voltak. (Mellékelt fotó Szautner Antalról a temetési kellékekkel és a dalmát ládával 1973 körül készült.) – Mikor kezdett el érdeklődni a helytörténet iránt? – A szüleim rózsakertészek voltak és ott éltünk az Orbán keresztnél a Sztaravoda patak mellett 1.6 holdnyi területen, amelyen hatszáz négyzetméter üvegház volt. Az iskolából hazafelé nem a Duna-parton jártam haza, ami akkoriban lett „nagyforgalmú” főút, hanem a Szamárhegyen át. A régi Benkovits-ház is a Bartók Béla utcában volt. Egy nap, talán a Tabakosok keresztjénél, éppen Zámbó Öcsivel beszélgettem, amikor egy bácsi jött öltönyben, aktatáskával és olyan kétlencsés fényképezőgéppel amit addig én sohasem láttam és azt kérdezte, „kisfiú,

ismered Herceg Mariska nénit?” Mondtam, hogy igen, ismerem, és el is kísértem őt a házáig. Menet közben azt is elmondta, hogy azért keresi a nénit, mert ő tudós és a szentendrei dalmátokat kutatja. Utóbb kiderült, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Kiss Mária-féle „Délszlávok a Duna mentén” című kutatási projektben vett részt. Elmondtam neki, hogy az én apukám is dalmát, és így végül a néni után hozzánk is eljött interjút készíteni. Itt szembesültem azzal, hogy az apám is ismeri a dalmát szokásokat. Ezekkel már korábban is találkoztam mondókák, a karácsonyi misék, betlehemes játékok formájában. De a nagymamám ezt nem nézte jó szemmel, mindig mondta, hogy „ te inkább tanulj jól, meg magyarul és ne dalmátozzál, ne foglalkozzál ezzel, mert ez csak szegénységet hoz…” Ma már tudom, hogy a szörnyű filoxéra-járvány következtében történt elszegényedés miatt mondta, mert hiába volt már vasút Budapestre és munkalehetőség a fővárosban, mivel a mieink nem beszéltek magyarul, nem tudtak munkát vállalni. Még a hatvanas években is a szentendrei piacon, szerbnek, illetve dalmátnak nevezett keveréknyelvet beszélték a szentendreiek, amely a szerb, horvát, szlovák sajátos ötvözete volt. – A rózsakertészetük, hogy élt meg a szocializmusban? – Szentendrén negyven család élt rózsából, amely üvegházi rózsahajtatás volt. A miénk is, mint a többi, családi vállalkozás volt, amelyet apám a bátyjával és a családtagokkal együtt működtetett. Télen hajtatták a rózsát, amelyből jól megéltünk. A következőket írta a rózsásokról a Pest

Benkovits György és Benkovits József a család rózsakertjében az ötvenes években | Fotó: Benkovits György archívuma

Megyei Hírlap tudósítója a hatvanas évek derekán „a rózsakertészek városa”. Akkoriban ugyanis negyven szakképzett hozzáértő család foglalkozott rendszeresen rózsahajtatással, nemesítéssel és termesztéssel. A rendszerváltozás rászabadította a multikat erre az ágazatra és sorra mindenki feladta. Az utolsó rózsakertész ma az izbégi Szűcs József. A mi telkünk is közben felaprózódott a családtagok között és beépült a városba. – Ezek szerint senki nem folytatta a családi hagyományt. – Én majdnem kertész lettem, mert a Keszthelyi Mezőgazdasági Főiskolára jelentkeztem először. De nem vettek fel, amit nem nagyon bántam, mert nem tetszett, amit ott láttam. Traktor volt az ud-

Szautner Antal a híres dalmát láda és a temetési kellékek mögött | Fotó: Benkovits György archívuma

varon, búzák a tárlókban, így valójában örültem, hogy így alakult. Inkább a szüleim miatt jelentkeztem, hogy folytassam a kertészetet, az apám és az anyám iránti tiszteletből próbáltam meg. Kirakatrendező és dekoratőr iskolában tanultam tovább, mert a Képzőművészeti Főiskolára felvételizni nem volt bátorságom. Valahogy úgy jártam, mint az apám. – Ő hogy járt? – Már az apám is kilógott kicsit a sorból, mert bár kertésznek tanult, illetve bognárként is mestervizsgázott, de már tizen�nyolc évesen folyton a régi művésztelepen bukkant fel. A barátai is művészek voltak vagy az értelmiség soraiból kerültek ki. Próbálkozott ő is a festészettel, ahogy én, ki is állított a nagyokkal, de élethivatásul nem vállalta fel. Nem nagyon érdekelték a dalmát hagyományok sem, inkább afféle modernista volt. A ‘60-as évek ‘70-es években amikor Drobilisch Éváék újraszervezték a dalmátokat a délszláv szövetség égisze alatt, nem csatlakozott hozzájuk, pedig sokat tudott erről, hisz a nagypapa hosszú ideig a közösség djedje (vezetője) volt. Csak már hetvenen túl lett számára fontos ez és kezdett el mesélni róla. Fiatalon inkább a művészet érdekelte. A Bubáni kolónia tagjaként újságot adtak ki, vegetáriánusok voltak, és a későbbi hippikhez hasonlóan az önellátásban hittek. – Ön is fest, nemsokára egy kiállítása is nyílik Budapesten. Igen, de én sem tudtam, vagy mertem a festészetet élethivatáskét felvállalni. A Képzőművészeti Főiskolára sem jelentkeztem, helyette mentem el a dekoratőri iskolába, ahol nagyon jól éreztem magam. Kiváló tanáraink voltak, Dombi József pél-

2024. január

INTERJÚ

Nemsokára kiállítás nyílik Benkovits György akvarelljeiből | Fotó: Deim Balázs

dául, aki büntetésből volt ott iskolaigazgató, hihetetlenül nagy szaktekintélynek számított. Művészettörténetből erősebb oktatást kaptunk, mint mások a képzőn. Csak a gyakorlatot nem szerettem an�nyira, így csak rövid ideig dolgoztam a szakmámban, helyette inkább a vízműnél lettem segédgépész ef Zámbó öcsiékkel, ahol sok más művész is dolgozott akkoriban, a hetvenes évek elején. Jól éreztem magam, mert jó volt a társaság és sok szabadidőnk volt. 1975-ben aztán belekeveredtem a politikába, előbb az ifjúsági mozgalomban voltam, majd népfront-titkár lettem. A Népfrontot az előző rendszerben politikai elfekvőnek csúfolták. Nekem azonban tetszett, mert mindent oda pas�szoltak, ami nem volt a hatalom számára érdekes, környezetvédelmet, honismeretet, otthoni baleseteket, a nemzetiségeket, az olvasó népért mozgalmat, a kertbarát mozgalmat. Itt találkoztam először kötelességszerűen a nemzetiségi ügyekkel és ismertem meg sok hihetetlenül értékes embert Forrai Sanyitól dr. Kukorelli Istvánig. Életem egyik szerencséjének tartom,

INTERJÚ

2024. január

hogy Pozsgay Imre idejében ott lehettem, amikor pislákolva, de elindult a változás. – Be is kellett járni valami központba emiatt? – A választások előtti időszakon kívül ritkán, mert a hatalom számára nem voltunk túl érdekesek. Nagyon kevés, évi néhány ezer forintos rendezvényköltséggel működtünk, így megtanulhattam, hogyan

kell úgy programot szervezni, hogy nincs pénzzel kibélelve. Ezért gyakran jártam az üzemekbe kölcsönkérni olyasmiket, amiket éppen dobogónak vagy színpadnak használhattunk. Különösen a portások lettek támogatóim, akik a háború előtt értelmiségiek vagy komoly köztisztséget viselő emberek voltak, többnyire jól ismerték az üzemet, de Szentendrét is. Sokat beszélgettem velük és idővel ők lettek a helytörténeti forrásaim. Mint például Majláth Imre bácsi, aki afféle segédkönyvtáros volt a múzeumban és öt nyelven beszélt. Később szinte sztár lett, hiszen Margareth Teachernek és vagy harminc koronás főnek tartott tárlatvezetést a Kovács Margit Múzeumban a nyolcvanas években. Ő volt az, aki fiatal minisztériumi jogászként 1937ben a Párizsi világkiállítás előkészítésén dolgozott és elérte, hogy jó helyet tudjanak kialkudni a magyar pavilonnak. Egy húszas éveiben járó, fiatal keramikus hölgyet bíztak meg a világkiállítás budapesti termének díszítésére, aki nem volt más, mint Kovács Margit. A rendszerváltás előtti időszakban pezsgő kulturális élet volt a városban, évente kétmillió turista fordult meg nálunk. Volt olyan év, hogy a Kovács Margit Múzeum látogatóinak száma több mint hatszázezer volt. Jöttek a KGST országokból, de az enyhülés meglendítette a nyugati érdeklődést is és szinte naponta látogattak hozzánk koronás fők, de nem volt olyan szocialista brigád sem, aki ne jött volna el egy szentendrei kirándulásra. – Minek lehet tulajdonítani ezt a sikert? – A több tényező összhatásának. Akkoriban kezdődött a Nyugat és Kelet közötti enyhülés. A szocialista országok közül Magyarország közel volt, és a Kádár-rendszer a nyugat számára érdekesnek tűnt. Akik nyugatról jöttek megnézni a barakkot, nem mentek el a Szovjetunióig vagy Romániáig. Ez az időszak volt a televízió térhódítás-

Csucsuval a Szamárhegyen | Fotó: Benkovits György archívuma

Nagyszülei erkélyén az Eszék utcában (1959) | Fotó: Benkovits György archívuma

nak ideje is. A külföldiek mozgása, és a rangos kulturális események miatt szinte állandóan itt volt a tévé. A kisebb stábok is ki-kiugrottak Szentendrére kis színeseket készíteni arról, hogy fagyiznak az emberek, vagy csak arról, hogy esik a hó, jeges a Duna. Összes ellentmondásával együtt ez volt Szentendre második aranykora. – Helytörténettel is ekkor kezdett el mélyebben foglalkozni? – Igen. Szombat délelőttönként a Népfrontházban a Horgász Egyesület tartott fogadóórákat, aminek Györe Bandi bácsi volt az elnöke. Ő volt a város egyik legjobb ismerője, és én annyit tettem, hogy oda csábítottam Deim Palit, Szántó Imrét, akik Bandi bácsival beszélgetni kezdtek, közben figyeltem, jegyzeteltem, és magnófelvételeket is készítettem. Tőlük hallottam először a szentrendrei vízimalmokról, a sztaravodai piknikekről, Dezsőfyről a régi művésztelepről, Kucseráról, és tucatnyi olyan történetről, amiről akkor még egy sor sem volt leírva és kaptam fényképeket is. Egyre jobban kezdett érdekelni a téma, össze is raktunk egy fotógyűjteményt a másolatokból. Amikor a rendszerváltáskor Népfrontház az Agy Tanodához került, a takarításkor ezeket a kidobták a szemétbe. Valaki még időben telefonált, de már csak az anyag egy részét sikerült kimentenem. – A kutatás azért megmaradt a szenvedélyének? – Maradjunk annyiban, én nem vagyok kutató. A kétezres években, amikor először kisebbségi vezető lettem, ezeknek a régi szombati beszélgetések mintájára szerveztem meg a Dézsmaházi Beszélgetések című sorozatot. Ez annyiból állt, hogy fényképeket digitalizáltunk, azokat kivetítettem a falra, vittem egy-egy üveg bort, és meghívtam rá idős szentendrei

ismerőseimet. Beszélgettünk a fényképekről, és közben jegyzeteltem. Ebből összejött ötven oldalnyi anyag, amit azóta is rendszerezek. – Ez már a rendszerváltás utáni időszak. A személyes életére ez hogyan hatott? – 1993-ban a barátaim rávettek, hogy térjek vissza a helyi politikába. Megválasztottak és négy ciklusban dolgoztam

– Igaz, hogy portás is volt? – Igaz, a könyvtár portásaként mentem nyugdíjba. Bár megyei és helyi képviselőként is dolgoztam közben, és a dekoratőri vállalkozásom is működött. De ahogy egyre jobban belemerültem a közéleti ügyekbe, úgy kezdtem elcsúszni a határidőkkel. Ekkor döntöttem úgy, hogy megtartom ugyan vállalkozásomat, de csak takaréklángon viszem tovább. Mivel mindig vágytam arra, hogy portás legyek és volt hely a könyvtárban, itt helyezkedtem el. Nagyon szerettem ezt az életet, mert sok kedves kollegina vett körül, rengeteget olvastam, például az Ulysses-t és más klasszikusokat. Sok érdekes emberrel találkoztam és élveztem, ha megkérdeztek helytörténeti ügyekről. Amikor pedig fellépésre készülve éjjel kettőig próbáltak a néptáncosok, a napközben készített vázlataimból akvarelleket készítettem. Dr. Török Katalin (helytörténész, művészeti író, lapunk olvasószerkesztője – a szerk.) egyszer meglátta, hogy festegetek és kapacitált, hogy csináljak kiállítást. Volt is azóta néhány, de ettől még nem tartom magam festőművésznek, saját megfogalmazásomban nyugdíjas, amatőr, vasárnapi, vízfestő vagyok.

Az unokák meglátogatták a Dumtsán vásározó nagypapát | Fotó: Benkovits György archívuma

megyei, illetve helyi képviselőként. Főképp kulturális bizottságokban ültem, és az világosan látszott, hogy a városnak a kultúrára fordítható forrásai csökkennek, de sokáig úgy tűnt, hogy Szentendre túl fogja ezt élni. A rendszerváltás utáni években ugyanis az önkormányzatok még közvetlenül megkapták a lakosaik személyi jövedelemadójának először az ötven százalékát, aztán ez lecsökkent és ma már ilyen típusú helyben maradó forrás nincs.

– A családjából valaki folytatja majd azt a helytörténeti munkát, amit elkezdett? – Egyelőre nem lehet tudni. Zavarban is vagyok ettől a kérdéstől, mert sokszor gondolok arra, hogy egy csomó dolgot összeszedtem, és jó lenne, hogyha ezen valaki tovább dolgozna. De rájöttem, hogy én se folytattam apám kertészetét, úgyhogy gyerekeimtől sem várhatom, hogy folytassák azt, amit én elkezdtem. Rist Lilla

2024. január

INTERJÚ

A rózsák atyja Boromisza Tibor festőművész (Bácsalmás, 1880 – Szentendre, 1960), akit Szentendréhez elbonthatatlan szálak kötnek, s akinek emlékszobája éppen hatvan éve, 1964-től várja a látogatókat a Duna korzón, a Függetlenség című lap 1936. január 19-i számában megjelent alábbi írásával és portré grafikájával őrizte meg az utókor számára a sok szentendrei rózsakertész egyikének, Sausek Sándornak érdekes alakját. Mindketten a szamárhegyi dalmát temetőben – a véletlen hozta így –, egymás mellett nyugszanak. „Meleg, derűs napok öröme ömlött el a hajdani tófenék virágos rétjein. A dűlőt mai is Tómelléknek hívják. Pedig igen-igen régen elfolyt már innen a víz… A tavaszi meleg leolvasztotta rólam az összes fölös ruhadarabot, amikor végre föltűnt előttem a híres rózsatelep, Sausek bácsi rózsái…

Boromisza Tibor és Sausek Sándor egymás mellett nyugszanak a szamárhegyi dalmát temetőben. A festő sírkopjafájával szemben a rózsakertész kereszt alakú sírköve látható

kultúra

2024. január

A sárgulóleveles, égővörös bogyókkal rakott, tüskés, bozótos, vadrózsák szegte ösvényen eljutottam hozzá, a rózsák Atyjához. Senki se viselhetné ma jogosabban az egykor híres budai dervis, Gül Baba nevét. Károly bátyám harminc éve gondozója, kitenyésztője, nemesítője a vadrózsa alanyoknak. Ebben a mesterségben úttörő volt, s tevékenysége túlnőtt az ország határain. Amint mesélgeti nekem, már gyermekkorában hajlamai a szabad természet szeretete szinte vallásos rajongásáig menő imádata felé terelték. Festő akart lenni. Édesatyja volt az, aki az 1860/70-es években ültetgette szigetmonostori koronauradalmi erdőséget, s mint afféle rendszeres munkát eszközlő erdész, fiából is hivatalnokot szeretett volna nevelni, de hát Károly bátyámnak már ifiontan is kemény volt az akarata, akár a rózsamag héja. S ha már festő nem lehetett, hát a virágkertészet, a rózsakertészet szabadságát választotta, ami bizony igen szépen szabad és igen kemény munkával járó életnek bizonyult. Sokat járt-kelt, munkálkodott Újvidéken is, Liptón is, Erdélyben is és a budai királyi várkertben, de még külföldön is. Fő érdeme, hogy itthon meghonosította a külföldi vad alanyokat, és viszont a hazai fajokat ismertekké tette. Károly bácsi csak alanyt nevel. Rózsaóvodája van tulajdonképpen, hogy így fejezzem ki magamat. A szemzés, tovább nemesítés már mások dolga. – De kedves öcsém – fejtegeti –, a csemeték, az egy-két éves magoncok jó megnevelése nélkül nincs alap! Van vagy tizenhatféle vad alanyom. Svájci, német francia, de még Mongóliából és Dél-Kínából valók is. Ezek aztán rendkívül szívósak, fagyállók és fölöttébb illatosak! Még így vadócon is igen szépek! Beszélgetünk hosszasan a rózsakertészet mesterségbeli és kereskedelmi oldaláról is. Sok itt a tennivaló. Körülbelül egy évig kell pácolni, puhítani folyton a rózsamagot, amíg csíraképes lesz. És a métermázsaszámra itthon termelt rózsamag ma jó valuta! – Bizony sok-sok ezer illatozó, pompás rózsa itt járta ki az iskolát kezdetben énnálam – elmélkedik Károly bátyám, miközben mosoly játszadozik szeme szögletében, mint a hófehér szakállán megcsillanó, búcsúzó esti napsugár. A nap most van hanyatlóban a Nagykevély mögött. Elpihen, hogy újra ébredjen, szerényen szinte észrevétlen, mind közönségesen. Károly bátyám egy munkás élet után bölcs. Jártas az isteni mélységek titokzatos ismeretében. S miként Lao-Ce mondá: mély, mint a mélységes víz, szerény, mint a csendes völgy. Egyszerű hajlékának ajtaja keletnek nyílik, s reggelenként így köszönti a hajnalt: – Uramisten, adj erőt és egészséget a mai naphoz… A távolból felmorajlik nagy néha a világváros zaja. És az esztelen, elérhetetlen vágyak hajszája…

Télen is Teátrum

Különleges, nagyon ritkán játszott darabbal, a Dorottya című víg eposszal indult a Teátrum téli évada. Csokonai Vitéz Mihály ritkán játszott vérbő komédiáját Deres Péter átiratában Nagy-Kálózy Eszter főszereplésével láthatta a közönség a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár színpadán. De vélhetően önfeledt kikapcsolódásban lesz részük azoknak is február 25-én, akik Csányi Sándor tavalyi, Hogyan értsük félre a nőket? című nagyon népszerű önálló estjének második részére váltanak jegyet. Legutóbb a szülőszobára invitálta a nézőket a művész, ezúttal viszont a munkahelyén várja az érdeklődőket. Olyan kérdésekre keresi majd velünk együtt a választ, hogy van-e élet a szülés után, meddig bírják a férfiak behúzni a hasukat, amikor egy fiatal lánnyal beszélgetnek, hogy egy tízes skálán mennyit segít, ha anyuka odaköltözik hozzánk, illetve hogy meg lehet-e csalni valakit véletlenül. Az évad Duncan Macmillan: Lélegezz című darabjával folytatódik február 11-én. A Katona József Színház vendégjátékában egy fiatal pár sorsát követhetjük nyomon Pálos Anna és F. Vizi Dávid megformálásában, akik egyetlen hömpölygő párbeszédben mesélik el a gyerekvállalás dilemmáiba belebonyolódó Nő és Férfi szélsőséges és felkavaró történetét. Február 27-én Spiró György: Szappanopera című művét láthatják az érdeklődők, amelyet a Fórum Színház állított színpadra. A női főszerepet a népszerű Járó Zsuzsa alakítja. Március 8-án egy különleges egyszemélyes előadással ér véget a téli évad, Kern Andrást láthatjuk A kellékes című darabban, amit Parti Nagy Lajos átiratában élvezhetünk. – A Szentendrei Teátrum téli évadának köszönhetően nem feltétlen szükséges Budapestre utazni értékes kulturális élményekért – mondta el Lőrinczy György, a Teátrum igazgatója. – Bízunk benne, hogy mindenki megtalálja kínálatunkban a számára kedves darabot.

szentendreiteatrum.hu

Idén először télen is részünk lehet Szentendrén színházi örömökben, a Szentendrei Teátrumnál ugyanis január 30-án elindult a téli évad, amely egészen március 8-ig tart.

ELSŐ TÉLI ÉVAD

Színházi kavalkád a városban JANUÁR 30. 19:00 Csokonai Vitéz Mihály – Deres Péter: Dorottya FEBRUÁR 11. 15:00 Duncan MacMillan: Lélegezz FEBRUÁR 25. 17:00 Csányi Sándor: Hogyan értsük félre a nőket 2. FEBRUÁR 27. 20:00 Spiró György: Szappanopera MÁRCIUS 8. 19:00 Eberhard Streul — Parti Nagy Lajos: A kellékes Előadások helyszíne: Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár Színházterem (Szentendre, Pátriárka utca 7.)

2024. január

kultúra

A sokszínű Duna és a képzőművészet Kimeríthetetlen azoknak a szentendrei képzőművészeti alkotásoknak a száma, amelyeken a Duna megjelenik. A változatos ábrázolások között legnagyobb arányban Szentendre távoli látképének részeként tűnik fel a folyó, ám ritkábban kiemelt témaként is szerepel.

ef Zámbó István: Két végtelen találkozása

Ferenczy Károly a legtöbbször visszahúzódva családi házába, inkább csak az ablakból, alig látszódó részletként festette meg a folyót és a várost, egy alkalommal mégis egy vízparton játszódó jelenetet választott festménye témájául. A Kavicsot hajigáló fiúk című, 1890-ben készült képén hangsúlyos figyelmet kap a vízparton álldogáló, valamint a földre hajoló, a kavicsdobálás szünetében elmélázó három, szegényes öltözetű kamasz. A jelenet statikus beállításának melankolikus hangulata szervesen illeszkedik ahhoz a visszafogott színhasználathoz, amely Ferenczyt ekkor legjobban foglalkoztatta: a gyöngyházfényű szürke szín különböző árnyalataival dolgozott, ez jellemezte a széles vízfolyam ábrázolását is. A szentendrei művésztelep megalapításakor megsokasodtak a nagy távlatú városképi kompozíciók, a távolban lassan hömpölygő Duna a környezetét visszatükröző képelemmé

látványt. Az egyik legszebb kilátást a városra és a távolban szelíden kanyargó Dunára az akkor még csak gyéren beépített Szamárhegy nyújtotta. A városvezetés azonban mégsem ezt a látványt tartotta alkalmasnak reprezentációs célokra, hanem a túlsó partról, a szemközti szigetről a városra nyíló kilátást. Ismert a telepalapítást támogató polgármesternek, dr.

Bánáti Sverák József: Duna-part

Ilosvai Varga István: Szentendrei Duna-part

vált. A nagyobb rálátású kompozíciók reprezentációs célokat is szolgáltak, ami az akkori városvezetés kifejezett kívánalma volt. A nagybányai iskolázottságú telepalapítók igyekezték ennek teljesítését összehangolni saját festői céljaikkal. A tágabb léptékű képkomponálás különösen alkalmasnak bizonyult a napfényhatások megfigyelésére és az atmoszférikus hangulat kiemelésére. A festők sok esetben egymáshoz hasonló, topográfiailag ma is beazonosítható nézőpontból, ugyanakkor egymástól eltérő módon ragadták meg az eléjük táruló

KULTÚRA

2024. január

Starzsinszky Lászlónak az a kérése, hogy készüljön olyan festmény, amelyen Szentendre templomai közül az a hat, amelyek a szemközti szigetről láthatók, együtt szerepelnek. Ilyen valós nézőpont azonban nem lévén, Bánovszky Miklós ezt csak úgy tudta megoldani, hogy három képet készített három különböző pontról, majd azokat egybeszerkesztette. Ez a közel három méter széles panorámakép még ma is megvan, a Városháza emeletén látható. Onódi Béla azonban ragaszkodott az egy nézőponthoz, így festményén – előtérben a Dunával – összesen négy templomot tudott rögzíteni. A Szamárhegyről letekintve a művészek által kedvelt másik érdekes témát az egymás mellett szorosan épült házak és háztetők, valamint a kertek intimebb részletei nyújtották. E képek hátterében szinte kivétel nélkül feltűnik a Duna a szemközti szigettel. Ki-ki a maga festői ideálja szerint közelített a témához. A városban letelepedő Ilosvai Varga István élvezte a különböző kompozíciós elemként is működő motívumok erősebb színezését, Heintz Henrik, Bánáti Sverák József, Kántor Andor azonban a párás levegővel átjárt, finomabb színátmeneteket kedvelte jobban. Szintén a Szamárhegy tetején, a Tobakosok keresztjénél

Onódi Béla: Szentendre a Duna felől

állva egy harmadik látvány is inspirálta a művészeket. Itt szinte alázuhan a tekintet a hegyperemnél alacsonyabban fekvő Preobrazsenszka templomra, miközben szemmagasságban megnyílik a tér, a horizont, a Duna és a túlsó part irányába is. Ezt a szédítő perspektívát különösen Pirk János szerette, mert visszaidézte fiatal korának szeretett tájélményeit, az Alföld tágas dimenzióját és Nagybánya széles horizontját. A Duna azonban rejtetten, nem látható módon is részévé válhatott a képeknek. Ez azokra a művészekre igaz, akik Szentendrét és a hozzá kapcsolódó motívumokat egyetemes értékek jelképeinek tekintették. Ezért is válhatott Korniss Dezső és Vajda Lajos számára Szentendre és környéke egy új közép-kelet-európai művészet megvalósítását célzó művészi program eszményi színterévé. Kornissnak például az 1930-as évek közepén készült mikrokozmosz-képein transzcendens kék tér veszi körül a lebegő tájképi és csendéleti motívumokat, amelyeknek az érzéki-konkrét világhoz már nincs kapcsolatuk, sokkal inkább a létezés alapvető elemeire utalnak. A Duna és közelsége szinte tapinthatóan épült be a Duna-parton 1980-ban felállított, nagy méretű Köszöntőszobor eszmeiségébe. Farkas Ádám monumentális plasztikájának tetején a két egymásba forduló, félköríves térbeli alakzat két ember találkozását, üdvözlését is jelképezheti. A mű megszületésénél

azonban sokkal fontosabb volt a természeti háttérben megjelenő Duna és az azúrkék égbolt nagy léptékű kapcsolódása, amelynek előterében végül az alkotás helyet kapott. Nem hagyhatjuk említés nélkül azokat a Duna-parti akciókat, amelyeket azok a fiatal művészek szerveztek, akik 1972-ben megalapították a Vajda Lajos Stúdiót. A hatvanas évek végétől rendhagyó tárlatokat, a Duna vizében akvarellfestést, a Duna-parton képzőművészeti táborozást, a parti iszapban szoborkiállítást szerveztek. Évtizedekkel később készült az egyik alapító tagnak, ef Zámbó Istvánnak az a festménye, amely újra a szemközti szigetről ábrázolja a várost. A városkép jól ismert látványa azonban eltűnt, működő tűzhányók kerültek az épüle-

Farkas Ádám: Köszöntőszobor, 1973–1980

tek helyére, amelyek makettjeit egy összevarrt fejű, arc nélküli figura tartja maga előtt. A leglátványosabb Duna-parti installáció Vincze Ottó nevéhez fűződik. A 2016-ban először a szentendrei Duna-ágban látható, azóta több európai nagyvárosban bemutatott, biliárdasztalra emlékeztető térinstalláció, a River-pool a város történeti hagyományaira is reflektál. Az egykori Szentendrei Kereskedők Társaságának működésére, a dunai hajózásra és kereskedelemre történő utalás egyértelműen a város elmúlt századainak azt a virágzó szakaszát idézi fel, amikor Szentendre szellemi, kulturális sokszínűsége kialakult. Bodonyi Emőke Heintz Henrik: Látkép a Szamárhegyről

2024. január

KULTÚRA

Amikor Szentendrén megkondul a harang Pár perccel 12 óra előtt kinézek az utcácskánkra, és ha nincs sétáló, kiakasztom az ebédszünet táblát a fehérre festett, metszett üvegű ajtóra. Felpillantok a színesen vidám „művészet védőernyőire”, megtépázta-e őket a tegnapi erős szél a Duna felől? Fakulnak már, nemsokára hívnom kell Gottlaszékat, hogy szereljenek fel újakat, mint már annyiszor az elmúlt években. A botladozóra kopott szürke bazaltköveken ballagok a Fő tér felé, elhaladtamban a templom kapuját és erkélyét vizslatom. A kapun esőmarta díszekkel játszik a fény, minden nap más és más erezetet emelve ki a formákból. Megérintem. Az erkélyen, a barokk csigák között szerb szokás szerint vagy zöld ág, virág vagy zászló van. Kezem még érzi a fa melegét, amikor megkondul a templomtéri plébániatemplom harangja. Először csak kondul, azután zeng, azután hangok színes játékával kényeztet. Templom állt itt már az 1200-as években is, a mostani épület nagyharangját (a Szent András nevűt) 1712-ben avatták az akkori polgárok örömére. A toronyban jelenleg négy harang van, a legkisebb a lélekharang. Amikor idejöttünk élni a 80-as években, még megkongatták, ha elindult a gyászmenet a temetőbe. Aszerint, ki halt meg (férfi nő vagy gyerek), annyiszor kongatták meg szomorúan a 27 kilós bronzharangocskát. A déli harangszó erősen zeng, a testemben rezegve visszhangzik. A harangozás szakrális eredetű, eredetileg imára hívta a polgárokat, tüzet jelzett vagy riadót, ha ellenség közeledett. De mára inkább csak a múló időt jelzi, mint a híres kollégája, a napóra, amely a templom egyik támpillérén lakik. Amikor „a harangok Rómába mennek”, azaz húsvét előtt két hétig szünetel a harangszó, hiányérzetem van. Ilyenkor valahogy üresebb a város. Mire az Aranysárkány vendéglő lépcsőjére lépek, elhalkul zenéje. Akkor kezd zengeni kicsit távolabbról a Péter Pál templom ércesebb hangú harangjátéka. A két templom megegyezett: egymást követően harangoznak, hogy ne zavarják meg a hívőket és a hallgatókat. Szeretném megnézni, hogyan harangoznak. Gondoltam, megkeresem a sekrestyést, és megkérem, engedjen nézelődni a harangok körül. Látom magam, amint araszolok felfelé a poros, öreg falépcsőkön, a nap betűz a toronyablak résein, egyre többet látni a varázslatosan összedobált háztetőkből. Lehet, hogy egy forduló végén meglátom alulról a súlyos bronz harangnyelvet, amihez nyilván karvastagságú kötél lesz erősítve. Az ódon toronyajtó azonban zárva, irány a főbejárat. A vastag, esőverte faajtón rés, mellette tábla: az adományokat kéretik ide dobni. Ez az ajtó is zárva, de belátni az öreg üvegtáblákon. Katonás rendben sorakoznak az imakönyvek. Kifelé tartva megakad a szemem a szétnyitott bejárati fatáblákon. Szentendre tele van ilyen váratlan szépségekkel. Díszek, faragások alatt időrágta, hatalmas zárszerkezet, díszes kulcslyukkal. Látszik, hogy régi kovács kézimunka. A kulcslyukat lebillenő vaslemez védi, körötte meander és virágdíszítés. A mester odafigyelt a részletekre, amikor száz évvel ezelőtt felszerelte, minden csavarfejen a bevágás függőlegesen áll. Később megtudtam, hogy már régóta elektromos gép kongatja a harangokat – nézni tehát nem érdemes, csak hallgatni. Erdész László

A QR-kódot beolvasva ön is élvezheti a szentendrei déli harangszót.

OLVASÓI LEVÉL

2024. január

FELHÍVÁS

SZENTENDRE VÁROS PEDAGÓGIAI DÍJ JAVASLATTÉTELÉRE Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete a városi kitüntető díjak alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 3/2023. (I.30.) önkormányzati rendeletével a helyi közügyek valamely területén elért kimagasló teljesítmény vagy huzamosabb időn át folytatott kiemelkedő munkálkodás, életmű elismerésére kitüntető díjakat alapított. A rendelet szerint SZENTENDRE VÁROS PEDAGÓGIAI DÍJ adományozható azoknak a személyeknek és csoportoknak, akik kiemelkedő eredményeket értek el bölcsődei pedagógusként, továbbá az óvodai, az iskolai és intézeti oktató-nevelő munkában, a tehetséggondozás területén magas fokú pedagógiai és szakmai felkészültségük alapján élen járnak az újszerű és hatékony pedagógiai módszerek kidolgozásában és alkalmazásában. Az elismerésből évente három adományozható a képviselő-testület határozata alapján. Nem adományozható díj a Képviselő-testület vagy állandó bizottságai

tagjai részére, valamint annak, aki már korábban részesült a kitüntetésben. Szentendre Város Önkormányzata nevében a kitüntetést a polgármester a városi pedagógus napi ünnepség keretében adja át. A kitüntetés bruttó 100 000 forint támogatással, emlékplakettel vagy emléktárggyal és oklevéllel jár. Amennyiben a kitüntető díjban közösség vagy csoport részesül, kétszeres összegű támogatás, egy emlékplakett és egy oklevél jár. A kitüntetés adományozására javaslatot tehet: a) a polgármester, a jegyző, b) a képviselők, a bizottsági tagok, c) szentendrei szakmai, civil szervezetek, egyesületek, intézmények, d) legalább 10 szentendrei állandó lakóhellyel rendelkező lakos. A javaslatok beérkezési határideje: 2024. április 1. A javaslatok benyújtásának helye: Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal (2000 Szentendre, Városház tér 3.)

Kérjük a javaslattevőket, hogy a méltatások szövegét 10-15 gépelt sorban fogalmazzák meg a hivatal ügyfélszolgálatán átvehető vagy a honlapunkról letölthető adatlapon. A javaslatokat az adatlap kitöltése után e-mailben is el lehet küldeni a fent megadott határidőig a jegyzo@szentendre.hu e-mail címre. Felhívjuk a figyelmet, hogy csak a határidőre beérkezett, hiánytalanul kitöltött és méltatással ellátott javaslatokat áll módunkban elfogadni! További felvilágosítás kérhető: a hivatal jegyzői titkárságán, a 26/785-033-as telefonszámon. A javaslattételi lapot és az aláíró ívet megtalálja, ha beolvassa az alábbi QR-kódot.

SPIRÓ GYÖRGY

SZAPPANOPERA

FEBRUÁR 27. 20H SZENTENDRE, PMK SZÍNHÁZTEREM

Rendező/producer: Németh Kristóf Nő Férfi Szomszéd Lány Anya Fiú

Járó Zsuzsa Kenderes Csaba Faragó András Kiss Anna Laura Dániel Vali Náray-Kovács Zsombor

Jegyek online: forumszinhaz.hu Jegyek személyesen: Tourinform Iroda Szentendre Dumtsa J. u. 22.

jegy.hu

„Én magának zsidó vagyok?” Jegyek:

FORUMSZINHAZ.HU 2024. január

VÁROS

Kulturális és Innovációs Minisztérium

Évzáró középiskolai röplabdatorna Mikulás és karácsony között került megrendezésre a MIKULÁCSONY röplabdatorna a szentendrei középiskolák között, ahol négy középiskola hét csapata mérte össze tudását. Szentendre Város Sportkoncepciójának fontos részét képezi a helyben élő és tanuló diákok sportéletének támogatása. A MIKULÁCSONY röplabdatorna ennek szellemében valósult meg. A röplabda sportág nagy kedvenc a középiskolai korosztály számára, amit az is jelez, hogy a városban működő öt középiskolából négyen is jelezték részvételüket a tornán, néhányan több csapattal is. Nyolc előnevezés után végül hét csapat versenyezett az érmekért és kupákért reggeltől egészen késő délutánig. Aki kilátogatott,

Elismerő díjat vehettek át a strandkézis hölgyek Pest Vármegye Közgyűlése felnőtt korosztályban AZ ÉV LEGJOBB PEST VÁRMEGYEI CSAPATA elismerésben részesítette a SZENTENDREI NŐI KÉZILABDA EGYLET strandkézilabda-csapatát.

fantasztikus mérkőzéseket, jó hangulatú csapatokat, sportszerű versenyzést láthatott. Kiegyenlített és nagyon szoros játszmáknak köszönhetően három csapat azonos pontszámmal, azonos szettgyőzelemmel állt, s kizárólag a pontkülönbség döntött a legjobb négy közé kerülésről. Végeredmény: I. helyezett: Ferences Gimnázium – Pax et bonum csapat • II. helyezett: Petzelt – Real more csapat • III. helyezett: Móricz Zsigmond Gimnázium – A másik Móricz-csapat • IV. helyezett: Móricz Zsigmond Gimnázium – Eszti Boys • V. helyezett: Ferences Gimnázium – Greccio 800 • VI. helyezett: Ferences Gimnázium – Dávid Girls • VII. helyezett: Református Gimnázium – Refináltak A csapatok az érmek és kupák mellett egy-egy röplabdát is kaptak ajándékba. Bízva abban, hogy ez a torna hagyományt teremt, várjuk jövőre is a jelentkező csapatokat. Gratulálunk a résztvevőknek, és köszönjük a város és a testnevelők támogatását.

Dobogóra ugrottak a lányok

A Sportkarácsony Pest vármegye amatőr és professzionális sportolóinak találkozója. Különleges alkalom, amikor Pest Vármegye Közgyűlése köszönetet mond mindazoknak, akik kimagasló, példamutató teljesítményt nyújtottak. A 2023-as évben a szentendrei strandkézilabdás lányok érdemelték ki a felnőtt csapat kategória legjobbjának járó díját. Az 1997-ben alakult egyesület az utánpótlás és a felnőtt korosztályban is versenyez a nemzeti bajnokságban. Nyáron a strandkézilabdáé a főszerep. Az idei évben Magyar Kupa-győzelmet és magyar bajnoki címet szereztek a hölgyek. A European Beach

sport

Tour sorozat keretein belül Törökországban a 8., Portugáliában a 6. helyet szerezték meg. A csapat edzői: Rapi Róbert és Gróz-Rovnyai Mariann • A csapat tagjai: Benzsay Rebeka, Braun Laura Csenge, Farkas Tekla, Fehér Virág, Friebesz Fanni, Gróz Kitti, Kemenczik Martina, Kókai Ágnes, Kovács Rebecca, Nagy Alexandra, Uhrin Lili, Sütő Sára, Szűcs Fanni, Tóth Emese, Tóth Krisztina, Zsigmond Adrienn, Vajda Luca, Valkusz-Vigh Viktória és Vitovszki Veronika. A díjat átvette: Rapi Róbert vezetőedző és Gróz-Rovnyai Mariann edző. Gratulálunk a csapatnak, és várjuk a további szép eredményeket.

2024. január

Az Országos Egyéni és Egyköteles Kötélugró Bajnokságot Soroksáron rendezték meg 2023. november 4-5-én. A Szentendrei Kenguru Kötélugró DSK három korcsoportban képviseltette magát, lányaink kiemelkedően teljesítettek. Eredmények: 2. hely: Görög Zsófia, Huber Kincső, Kis Viktória és Kunfalvi Janka – formációs szabadon választott gyakorlat (serdülő korcsoport) • 3. hely: Szalai Nóra – egyéni 30 mp gyorsasági versenyszám (ifjúsági korcsoport) • 3. hely: Kis Viktória és Kunfalvi Janka – páros gyorsasági (serdülő korcsoport) • 3. hely: Kis Viktória és Kunfalvi Janka – páros szabadon választott gyakorlat • 4. hely: Szalai Nóra – egyéni összetett (ifjúsági korcsoport) • 4. hely: Mészáros Hanna és Praczkó Panka – páros szabadon választott gyakorlat (gyerek korcsoport) • 5. hely: Bányász Hanga és Somogyi Ivett – páros gyorsasági (gyerek korcsoport) Balogh-Szabó Luca és Perlaki Dorottya (gyerek korcsoport) páros is dicséretet érdemel életük első versenyén nyújtott teljesítményéért. Köszönjük a szülők anyagi, lelki és szurkolói támogatását! Lengyel Ibolya edző

Segíteni természetes Nagy Annamária, vagy ahogyan a legtöbben ismerik, Ancsika, huszonhét évnyi odaadó munka után megkapta a Szentendre Város Közegészségügyi Díját. Ancsika ennyi év után is szívvel-lélekkel dolgozik a Gondozási Központban, ahogy kollégái mondják, sokuk életét aranyozza be egyegy öleléssel, gondoskodó odafigyelésével és vidám természetével. Ancsika neve a Gondozási Központban fogalom, a szelíd és kedves asszony irodájába ki-be járnak az emberek, kollégák és gondozottak egyaránt. A tengernyi munkája ellenére mindenkire van ideje és mindenkinek jut egy-két jó szava. Ancsika kicsit szégyenlősen fogad, mint mondja, nem is tudja, mit mondhatna ő magáról.

– Mióta dolgozik a Gondozási Központban? – Alapítása, 1997 óta. Az épület ma már olyan, mintha a második otthonom lenne. Ugyan nyugdíjas korú vagyok, én mégis dolgozom. Szeretek bejárni, és szeretem a munkámat is. Az épületet, ahogy az irodámat is mi rendeztük be, minden, ami itt van, a részemmé vált. A Gondozási Központ különleges hely, időseket ápolunk, rászorulóknak viszünk ebédet, 7.30-tól 15.30-ig idősek napközije működik nálunk, demens betegek is járnak hozzánk. A logisztikai és adminisztratív feladatokat mind én végzem, de ezek mellett az emberekkel, idősekkel, kolléganőkkel is jó kapcsolatot ápolok. – Miként változhat meg egy idős, magányos ember, ha eljár az idősek klubjába? – Az egyik idős gondozottat azért hozta el hozzánk a hozzátartozója, mert évek óta csendben ült otthon a műanyag székén, és egyáltalán nem akart megszólalni. Itt társaságba került, kezdetben nem beszélt, csak ült és figyelt. Két hét elteltével azonban kinyílt, beszélni kezdett és idővel még a humorérzékét is megtapasztaltuk. Ez a történet sikerélmény volt mindannyiunk számára.

Nagy Annamária kapta 2023-ban Szentendre Város Közegészségügyi Díját

– Kezdjük az elején, hogyan tudta meg, hogy megkapta a Közegészségügyi Díjat? – Munka közben felhívott a párom, hogy kaptam egy levelet, amit szeretne nekem felolvasni – miközben meséli, elmosolyodik, és különös fény villan a szemében. Amint kimondta, hogy díjazott lettem, az öröm és a félelem egyszerre keveredett bennem. Nem is tudtam elhinni, nem igaz, nem lehet, mondtam magamnak. De közben nagyon boldog voltam, hogy elismerik a munkámat. – Kislányként is arról álmodott, hogy felnőve segíteni akar majd másokon? Mindig a szociális szférában akart dolgozni? – Olyan családból jövök, ahol azt láttam, hogy a segítés természetes dolog. Azt gondolom, segíteni nem is lehet másként, csak szívből és lélekből. Gyerekként és fiatalként óvónő szerettem volna lenni, ám sajnos soha nem tudtam szépen énekelni, ezért más foglalkozás után kellett néznem. Érettségi után bérszámfejtőként dolgoztam a papírgyárban, jól éreztem magam, mégis hiányzott az életemből valami, méghozzá az, hogy segíthessek. Házi gondozónak álltam, majd adminisztrációs feladatokat is kaptam. Kezdetben csak az étkezés adminisztrációja tartozott hozzám, majd szép lassan egyre több feladatot kaptam.

– Milyen volt az az este, amikor átvehette a Szentendre Város Közegészségügyi Díját? – Nagyon izgultam, szerencsére a párom és a kollégáim is elkísértek az átadóra. Amikor fel kellett mennem a színpadra, úgy éreztem, mintha a lábaim helyén ólomsúlyok lennének, alig tudtam lépkedni. A színpadon állva felolvasták, amit a kollégáim írtak rólam, és az a melegség, ami eltöltötte a szívem, semmihez sem fogható. Mindenki örül, ha elismerik. Számomra ez különösen jó érzés, hiszen a munkám teljesen összeforrt az életemmel. Csupor Réka

2024. január

PORTRÉ

FELHÍVÁS Szentendre Város Önkormányzat pályázati felhívást tesz közzé önkormányzati tulajdonú ingatlan földhaszonbérbe adásáról: Hrsz

Garázs hasznos alapterület

Ingatlan-nyilvántartási megnevezése

Övezeti besorolás

Szentendre 0583/7 hrsz.

3942 m2

fásított terület és gazdasági épület

K-Re/1

Cím 2000 Szentendre, Dömörkapu út 8.

A pályázatokat a Hivatal Iktatójába 2024. február 26. (hétfő) 10 óra 00 percig (Városház tér 3. I. emelet) kell benyújtani. Minden szükséges információt a pályázati kiírás tartalmaz, amely a Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Irodán vehető át és a www.szentendre.hu/ingatlanportal internetes oldalról tölthető le. Tájékoztatás telefonon: 26/785-088 Fülöp Zsolt polgármester

FELHÍVÁS Szentendre Város Önkormányzat pályázati felhívást tesz közzé önkormányzati tulajdonú ingatlan értékesítésére: Hrsz

Garázs hasznos alapterület

Ingatlan-nyilvántartási megnevezése

Övezeti besorolás

Bruttó vételár

Szentendre 8634/3/A/101 hrsz.

36 m2

garázs (*)

Ln/0

15.340.000 Ft

Cím 2000 Szentendre, Károly utca 2-14. 2. lh. alagsor 1/G. (Új cím: Károly utca 2., G1)

(*) az ingatlan rendeltetése az OTÉK és a SZÉSZ (Szentendre Építési Szabályzat) előírásai szerint nem változtatható meg

A pályázatokat a Hivatal Iktatójába 2024. március 04. 8 óra 30 percig (Városház tér 3. I. emelet) kell benyújtani.

Hrsz

Garázs hasznos alapterület

Ingatlan-nyilvántartási megnevezése

Övezeti besorolás

Bruttó vételár

Szentendre 8634/3/A/103 hrsz.

36 m2

garázs (*)

Ln/0

15.340.000 Ft

Cím 2000 Szentendre, Károly utca 2-14. 2. lh. alagsor 3/G. (Új cím: Károly utca 2., G3)

(*) az ingatlan rendeltetése az OTÉK és a SZÉSZ (Szentendre Építési Szabályzat) előírásai szerint nem változtatható meg

A pályázatokat a Hivatal Iktatójába 2024. március 04. 9 óra 00 percig (Városház tér 3. I. emelet) kell benyújtani. Hrsz

Garázs hasznos alapterület

Ingatlan-nyilvántartási megnevezése

Övezeti besorolás

Bruttó vételár

Szentendre 8634/3/A/104 hrsz.

36 m2

garázs (*)

Ln/0

14.880.000 Ft

Cím 2000 Szentendre, Károly utca 2-14. 4. lh. alagsor 4/G. (Új cím: Károly utca 4., G4)

(*) az ingatlan rendeltetése az OTÉK és a SZÉSZ (Szentendre Építési Szabályzat) előírásai szerint nem változtatható meg

A pályázatokat a Hivatal Iktatójába 2024. március 04. 9 óra 30 percig (Városház tér 3. I. emelet) kell benyújtani. Hrsz

Garázs hasznos alapterület

Ingatlan-nyilvántartási megnevezése

Övezeti besorolás

Bruttó vételár

ÜRES Szentendre 8634/3/A/106

36 m2

garázs (*)

Ln/0

15.950.000 Ft

Cím 2000 Szentendre, Károly utca 2-14. 4. lh. alagsor 6/G. (Új cím: Károly utca 4., G6)

(*) az ingatlan rendeltetése az OTÉK és a SZÉSZ (Szentendre Építési Szabályzat) előírásai szerint nem változtatható meg

A pályázatokat a Hivatal Iktatójába 2024. március 04. 10 óra 00 percig (Városház tér 3. I. emelet) kell benyújtani. Hrsz

Garázs hasznos alapterület

Ingatlan-nyilvántartási megnevezése

Övezeti besorolás

Bruttó vételár

Szentendre 8634/3/A/107

36 m2

garázs (*)

Ln/0

15.490.000 Ft

Cím 2000 Szentendre, Károly utca 2-14. 6. lh. alagsor 7/G. (Új cím: Károly utca 6., G7)

(*) az ingatlan rendeltetése az OTÉK és a SZÉSZ (Szentendre Építési Szabályzat) előírásai szerint nem változtatható meg

A pályázatokat a Hivatal Iktatójába 2024. március 04. 10 óra 30 percig (Városház tér 3. I. emelet) kell benyújtani. Hrsz

Garázs hasznos alapterület

Ingatlan-nyilvántartási megnevezése

Övezeti besorolás

Bruttó vételár

Szentendre 8634/3/A/108

36 m2

garázs (*)

Ln/0

14.720.000 Ft

Cím 2000 Szentendre, Károly utca 2-14. 6. lh. alagsor 8/G. (Új cím: Károly utca 6., G8)

(*) az ingatlan rendeltetése az OTÉK és a SZÉSZ (Szentendre Építési Szabályzat) előírásai szerint nem változtatható meg

A pályázatokat a Hivatal Iktatójába 2024. március 04. 11 óra 00 percig (Városház tér 3. I. emelet) kell benyújtani. Hrsz

Garázs hasznos alapterület

Ingatlan-nyilvántartási megnevezése

Övezeti besorolás

Bruttó vételár

Szentendre 8634/3/A/109

36 m2

garázs (*)

Ln/0

14.420.000 Ft

Cím 2000 Szentendre, Károly utca 2-14. 6. lh. alagsor 9/G. (Új cím: Károly utca 6., G9)

(*) az ingatlan rendeltetése az OTÉK és a SZÉSZ (Szentendre Építési Szabályzat) előírásai szerint nem változtatható meg

A pályázatokat a Hivatal Iktatójába 2024. március 04. 13 óra 30 percig (Városház tér 3. I. emelet) kell benyújtani. Hrsz

Garázs hasznos alapterület

Ingatlan-nyilvántartási megnevezése

Övezeti besorolás

Bruttó vételár

Szentendre 8634/3/A/115

36 m2

garázs (*)

Ln/0

15.340.000 Ft

Cím 2000 Szentendre, Károly utca 2-14. 10. lh. alagsor 15/G. (Új cím: Károly utca 10., G15)

(*) az ingatlan rendeltetése az OTÉK és a SZÉSZ (Szentendre Építési Szabályzat) előírásai szerint nem változtatható meg

A pályázatokat a Hivatal Iktatójába 2024. március 04. 14 óra 00 percig (Városház tér 3. I. emelet) kell benyújtani.

felhívások

2024. január

Cím 2000 Szentendre, Fehérvíz u. 20-30. 1. lph. 1. ajtó (Új cím: Fehérvíz u. 20., G1)

Hrsz

Garázs hasznos alapterület

Ingatlan-nyilvántartási megnevezése

Övezeti besorolás

Bruttó vételár

Szentendre 8634/9/A/86

35,84 m2

garázs (*)

Ln/0

14.960.000 Ft

(*) az ingatlan rendeltetése az OTÉK és a SZÉSZ (Szentendre Építési Szabályzat) előírásai szerint nem változtatható meg

A pályázatokat a Hivatal Iktatójába 2024. március 04. 14 óra 30 percig (Városház tér 3. I. emelet) kell benyújtani. Cím 2000 Szentendre, Dózsa György út 65. (Új cím: Dózsa György út 65., G4)

Hrsz

Garázs hasznos alapterület

Ingatlan-nyilvántartási megnevezése

Övezeti besorolás

Bruttó vételár

Szentendre 98/7/B/8 hrsz.

16,49 m2

garázs (*)

Lk/0

4.780.000 Ft

(*) az ingatlan rendeltetése az OTÉK és a SZÉSZ (Szentendre Építési Szabályzat) előírásai szerint nem változtatható meg

A pályázatokat a Hivatal Iktatójába 2024. március 06. 8 óra 30 percig (Városház tér 3. I. emelet) kell benyújtani. Cím 2000 Szentendre, Fehérvíz u. 20-30. 2. lph. 2. ajtó (Új cím: Fehérvíz u. 22., G2)

Hrsz

Garázs hasznos alapterület

Ingatlan-nyilvántartási megnevezése

Övezeti besorolás

Bruttó vételár

Szentendre 8634/9/A/90

35,84 m2

garázs (*)

Ln/0

14.810.000 Ft

(*) az ingatlan rendeltetése az OTÉK és a SZÉSZ (Szentendre Építési Szabályzat) előírásai szerint nem változtatható meg

A pályázatokat a Hivatal Iktatójába 2024. március 06. 9 óra 00 percig (Városház tér 3. I. emelet) kell benyújtani. Cím 2000 Szentendre, Fehérvíz u. 20-30. 2. lph. 2. ajtó (Új cím: Fehérvíz u. 24., G2)

Hrsz

Garázs hasznos alapterület

Ingatlan-nyilvántartási megnevezése

Övezeti besorolás

Bruttó vételár

Szentendre 8634/9/A/93

17,68 m2

garázs (*)

Ln/0

5.350.000 Ft

(*) az ingatlan rendeltetése az OTÉK és a SZÉSZ (Szentendre Építési Szabályzat) előírásai szerint nem változtatható meg

A pályázatokat a Hivatal Iktatójába 2024. március 06. 9 óra 30 percig (Városház tér 3. I. emelet) kell benyújtani. Cím 2000 Szentendre, Fehérvíz u. 20-30. 4. lph. 2. ajtó (Új cím: Fehérvíz u. 26., G2)

Hrsz

Garázs hasznos alapterület

Ingatlan-nyilvántartási megnevezése

Övezeti besorolás

Bruttó vételár

Szentendre 8634/9/A/96

35,84 m2

garázs (*)

Ln/0

15.270.000 Ft

(*) az ingatlan rendeltetése az OTÉK és a SZÉSZ (Szentendre Építési Szabályzat) előírásai szerint nem változtatható meg

A pályázatokat a Hivatal Iktatójába 2024. március 06. 10 óra 00 percig (Városház tér 3. I. emelet) kell benyújtani. Cím 2000 Szentendre, Fehérvíz u. 20-30. 6. lph. 2. ajtó (Új cím: Fehérvíz u. 30., G2)

Hrsz

Garázs hasznos alapterület

Ingatlan-nyilvántartási megnevezése

Övezeti besorolás

Bruttó vételár

Szentendre 8634/9/A/102

35,84 m2

garázs (*)

Ln/0

14.810.000 Ft

(*) az ingatlan rendeltetése az OTÉK és a SZÉSZ (Szentendre Építési Szabályzat) előírásai szerint nem változtatható meg

A pályázatokat a Hivatal Iktatójába 2024. március 06. 10 óra 30 percig (Városház tér 3. I. emelet) kell benyújtani. Cím 2000 Szentendre, Széchenyi István tér 19-21., alagsor 1. (Új cím: Széchenyi István tér 20., G1)

Hrsz

Garázs hasznos alapterület

Ingatlan-nyilvántartási megnevezése

Övezeti besorolás

Bruttó vételár

Szentendre 1245/18/A/47

41 m2

garázs (*)

Ln/0

18.870.000 Ft

(*) az ingatlan rendeltetése az OTÉK és a SZÉSZ (Szentendre Építési Szabályzat) előírásai szerint nem változtatható meg

A pályázatokat a Hivatal Iktatójába 2024. március 06. 13 óra 30 percig (Városház tér 3. I. emelet) kell benyújtani. Cím 2000 Szentendre, Széchenyi István tér 9. alagsor 4. (Új cím: Széchenyi István tér 9. G4)

Hrsz

Garázs hasznos alapterület

Ingatlan-nyilvántartási megnevezése

Övezeti besorolás

Bruttó vételár

Szentendre 1245/16/A/50 hrsz.

40,68 m2

garázs (*)

Ln/0

17.680.000 Ft

(*) az ingatlan rendeltetése az OTÉK és a SZÉSZ (Szentendre Építési Szabályzat) előírásai szerint nem változtatható meg

A pályázatokat a Hivatal Iktatójába 2024. március 06. 14 óra 00 percig (Városház tér 3. I. emelet) kell benyújtani. Cím 2000 Szentendre, Széchenyi István tér 10. alagsor 1. (Új cím: Széchenyi István tér 10., G1)

Hrsz

Garázs hasznos alapterület

Ingatlan-nyilvántartási megnevezése

Övezeti besorolás

Bruttó vételár

Szentendre 1245/16/A/51 hrsz.

40,68 m2

garázs (*)

Ln/0

17.850.000 Ft

(*) az ingatlan rendeltetése az OTÉK és a SZÉSZ (Szentendre Építési Szabályzat) előírásai szerint nem változtatható meg

A pályázatokat a Hivatal Iktatójába 2024. március 06. 14 óra 30 percig (Városház tér 3. I. emelet) kell benyújtani. Minden szükséges információt a pályázati kiírás tartalmaz, amely a Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Irodán vehető át és a www.szentendre.hu/ingatlanportal internetes oldalról tölthető le. Tájékoztatás telefonon: 26/785-088 Fülöp Zsolt polgármester

2024. január

felhívások

KÖZ É R D E KŰ I N FO R MÁC I Ó K ÁLTALÁNOS SEGÉLYHÍVÓ: 112 MENTŐK: 104 Mentőállomás 2000 Szentendre, Bogdányi u. 31. Telefon: +36-26/310-424; +36-26/319-941 TŰZOLTÓSÁG: 105 2000 Szentendre, Ipar u. 5. Telefon: +36-26/500-017; +36-26/500-018 Önkéntes Tűzoltók: +36-20/429-2646 RENDŐRSÉG: 107 Rendőrkapitányság 2000 Szentendre, Dózsa György út 6/a. Telefon: +36-26/502-400 Körzeti megbízottak: Pismány: Kuczmog József c. r. főtörzs zászlós Püspökmajor ltp: Balog Bence r. főtörzs őrmester Pannónia telep: Szakács Tibor r. őrmester Belváros: Marek Viktor r. törzsőrmester POLGÁRŐRSÉG 2000 Szentendre, Bükköspart 34/a Telefonos ügyelet: +36-30/621-2600 SZENNYVÍZ SZÁLLÍTÁS – MI.MI Team Bt 2000 Szentendre, Szatmári u. 29. Telefon: +36-30/937-4265 KÖZTERÜLET-FELÜGYELET Telefon: +36-26/300-407 Telefon: +36-20/290-0190 E-mail: szeri@szentendre.hu RENDÉSZETI IRODA 2000 Szentendre, Paprikabíró utca 21. Telefon központi: +36-26/300-407 Telefon ügyeleti: +36-20/290-0190 E-mail: szeri@szentendre.hu SZENTENDREI JÁRÁSI HIVATAL 2000 Szentendre, Dózsa Gy. út 8. Honlap: www.kormanyhivatal.hu Telefon: +36-26/501-900 E-mail: jarasihivatal.szentendre@pest. gov.hu

Az ügyfélszolgálatok elérhetőségei: • Szociális ügyek: +36-26/501-920, -921, -923, -924 • Hatósági ügyek: +36-26/501-905 • Gyámügy: +36-26/501-903, -932, -933, -934 E-mail: gyamugy.szentendre@pest. gov.hu • Foglalkoztatási osztály: +36-26/500031, -032 2000 Szentendre, Dunakanyar körút 1. E-mail: szentendre.foglalkoztatas@pest. gov.hu • Népegészségügyi osztály: +36-26/310149 2000 Szentendre, Városház tér 1. E-mail: antsz.szentendre@pest.gov.hu KORMÁNYABLAK 2000 Szentendre, Dózsa György út 8. Telefon: +36 1/550-1858 MVM NEXT (áramszolgáltató) Honlap: www.ker.mvmnext.hu Telefon: +36-1/20/30/70-474-9999 E-mail: ugyfelszolgalat@mvm.hu DMRV +36-27/999-688 +36-80/224-488 Műszaki hibabejelentés: +36-27/511-511 E-mail: ugyfelszolgalat@dmrvzrt.hu ÖNKORMÁNYZATI ÜGYFÉLSZOLGÁLATI IRODA 2000 Szentendre, Duna korzó 25 • távhő és hulladékgazdálkodás • parkolás • helyi adóügyek • egyéb önkormányzati ügyek • rendészeti ügyek Telefon: +36-26/300-407 E-mail: ugyfelszolgalat@szentendre.hu SZENTENDREI JÁRÁRSI HIVATAL FÖLDHIVATALI OSZTÁLY 2000 Szentendre, Dunakanyar Körút 1. Telefon: +36-26/312-413, 301-743

GAZDIKERESŐ Gazdit keresünk Szofinak, a 3 éves, gyönyörű kaukázusi keverék lánynak. Nagy testű, ivartalan kedves kutya. Rendkívül jó házőrző, és pórázon is szépen sétál. Nincs túl nagy mozgásigénye, séta alatt inkább szimatol, informálódik, nem akar rohangálni. Kertes házba, kinti tartásra is örökbe fogadható megfelelő óllal és mozgástérrel. Kan kutyákkal jól kijön, cica mellé azonban nem ajánljuk. Fajtájára jellemzően nagyon ragaszkodik ahhoz, akit ismer, így örökbeadás előtt a kedves érdeklődőknek pár napig ismerkedniük kell vele. Nagyon okos, bújós kutya. Érdeklődni lehet Tolnai Józsefnél a +36 20/931-6948-es számon.

Bartha Álmos rejtvénye

A DUNA JELZŐJE



TEST



JAMES BOND FŐNÖKE



EGY LAP A KÖNYVBEN



GYARAPODIK



ÉKEZETES BETŰ



Kálvária Gyógyszertár: 2000 Szentendre Kálvária u. 33. Telefon: +36-20/314-1638 Hétfő-Vasárnap: 7:00-21:00



POSTA Szentendre Posta 1. 2000 Szentendre, Kossuth Lajos utca 23/25. hétfő-péntek 8:00-18:00 szombat 8:00-12:00 vasárnap zárva Telefon: +36-26/312-212 https://posta.hu) Szentendre Posta 3. 2000 Szentendre, Fehérvíz u.20. Telefonszám: +36-26/310-099 https://posta.hu)

Napvirág-csepp Gyógyszertár: 2000 Szentendre, Dózsa Gy. u. 20. Telefon: +36-26/319-354 Pismány Gyógyszertár 2000 Szentendre, Ady Endre út 26. Telefonszám: +36-26/505-779 Szent Endre Gyógyszertár: 2000 Szentendre, Kanonok u. 4. Telefon: +36-26/310-868

ÁLLATORVOS (ügyelet): +36-30/662-6849

Ulcisia Gyógyszertár: 2000 Szentendre, Dobogókői út 7. Telefon: +36-30/214-1091

ÁRVÁCSKA ÁLLATVÉDŐ EGYESÜLET: +36-20/384-6715

Vasvári Patika: 2000 Szentendre, Sas u. 10. Telefon: +36-26/312-825

GYEPMESTER: +36-20/931-6948 SZENTENDREI KÖZTEMETŐ: Tel/Fax: +36-26/310-442

ORVOSI ÜGYELET: Központi ügyelet: 2000 Szentendre, Bükköspart 27. Telefon: +36-26/312-650 Hétköznap, hétvégén, ünnepnap: 24 órás orvosi ügyelet működik. Gyermekorvosi ügyelet hétvégén és ünnepnap 9-13-ig, nem szentendrei gyermekek esetén a helyileg illetékes ügyeletet kell keresni.

HAMVAS BÉLA PEST MEGYEI KÖNYVTÁR: 2000 Szentendre, Pátriárka u.7. +36-26/310-222 Nyitva tartás: H, K: 9-19-ig Szerda: zárva CS, P: 9-19-ig Szombat: 9-13-ig Vasárnap: Zárva Gyermekkönyvtár: H, K, CS, P: 10-18-ig Szo: 9-13-ig Szerda, vasárnap: Zárva

GONDOZÁSI KÖZPONT 2000 Szentendre, Sztaravodai út 2. Telefon: +36-26/311-964 gondozasikozpontszentendre@gmail. com

ÜDÍTŐ

… SHEERAN

PROBLÉMA

MÉTER EGY MILLIÁRDOD RÉSZE

KÉRDŐSZÓ

BANK

DÉL-AFRIKA DOMAIN NEVE

EZT TETTÉK AZ EGYSZER HASZNÁLATOS MASZKKAL

FOLYTATÁSA



NEM ZAJOS



ÁLLAT ÉLETET AD NÁTRIUM VEGYJELE



SPORT RENDEZVÉNY

PISZTOLYT ELSÜT

ELEMMÉRET





 PA-__-DŐ



-8 STAR WARS DROID CHARLES DICKENS ÁLNEVE





KONNEKTORBÓL JÖN LEJJEBB KÖVETKEZŐ





JÖVŐMONDÓ IGEN NÉMETÜL



 SUGÁR

 FA TERMÉSE

SZENTENDREI CSALÁDSEGÍTŐ 2000 Szentendre, Szentlászlói út 89. Telefon: +36-26/312-605 VÉDŐNŐK 2000 Szentendre, Duna korzó 25. Telefon: +3626/311-943 vedonok-szentendre@janoskorhaz.hu

GYÓGYSZERTÁRI NYITVATARTÁS Legközelebbi 0-24 óráig nyitva tartó gyógyszertár: Huszár Gyógyszertár Pomáz 2013 Pomáz, Huszár utca 2. Telefon: +36-26/999-425

BURGONYA KEDVELT FORMÁJA UTOLSÓ ELŐTTI BETŰNK



TÁRSADALOM BIZTOSÍTÁS

BETŰ KIEJTVE

TAPSOLBAN VAN!





 PL.: 2020, 2021, 2022, 2023



A rejtvény helyes megfejtéseit 2024. február 19-ig várjuk a szerkesztőségünkbe, vagy a szevi@szentendre.hu e-mail címre. A helyes megfejtők között páros belépőt sorsolunk ki egy választható tárlatvezetésre a Ferenczy Múzeumi Centrum felajánlásával. A szerencsés nyertes nevét a február 28-ai lapszámunkban tesszük közzé. A decemberi rejtvényünk helyes megfejtése „Boldog karácsonyt” volt. A nyertes Buda Réka. Nyereménye egy páros belépő a Tavaszi Fesztivál egy programjára a Szentendrei Teátrum felajánlásával.

közérdekű

2024. január

ÁLLÁSHIRDETÉS A Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft. (székhelye: 2000 Szentendre, Dunakorzó 18.) pályázatot ír ki hirdetésszervezői pozíció betöltésére. A jogviszony formája: megbízási szerződés A megbízás tárgya: hirdetések értékesítése, szponzorációs lehetőségek felkutatása, médiaajánlatok összeállítása, kiküldése a Szentendrei Kulturális Központ rendezvényei, valamint a Szentendre és Vidéke városi lap képviseletében A megbízás odaítélésénél előnyt jelent a helyismeret. Díjazás: fix összegű rendelkezési állási díj mellett jutalékos rendszerben. A jelentkezés mellé benyújtandó dokumentumok: fényképpel ellátott szakmai önéletrajz, a végzettségeket, képzettségeket tanúsító okmányok egyszerű másolatban. Az együttműködés kezdő időpontja: a jelentkezések elbírálását követően azonnal. A jelentkezés benyújtásának határideje: folyamatos. A pályázati kiírással kapcsolatosan további információ a dmh@szentendre.hu e-mail címen kérhető. A munkáltatóval kapcsolatban további információkat a www.szentendreprogram.hu honlapon szerezhet. A jelentkezések benyújtásának módja: Postai úton: a pályázatnak a Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft. címére történő megküldésével (2000 Szentendre, Dunakorzó 18.). (Kérjük, a borítékon feltüntetni a munkakör megnevezését: hirdetésszervező.) Elektronikus úton: dmh@szentendre.hu A kiíró fenntartja magának a jogot, hogy jelen pályázati eljárást indokolási kötelezettség nélkül eredménytelennek nyilvánítsa. Szentendrei Kulturális Központ

2024. január

hirdetések

VÁROS

2024. január