Co-Opera Mozarttal

FILM

TÁRLAT

ZENE

SZÍNPAD

IRODALOM

2019. május 9.

KULTÚRPOLITIKA

2018.06.26

VIDEÓ

Co-Opera Mozarttal

Akadálymentesített előadások a Pesti Magyar Színházban

Idén második alkalommal rendezik meg a Co-Operát, melynek keretében vidéki színházak állítják színpadra országszerte Mozart Figaro házassága című vígoperáját. A premier július 27-én lesz Szentendrén, innen vándorol át Szegedre, Debrecenbe és Győrbe. Végül 2019 nyarán a milánói All’Operával közreműködve Verbániában is bemutatják a darabot.

keresés beállítások

Kamerán keresztül a Sziget

További videók

GALÉRIA Vegyél hangszert a kezedbe!

Indul a Co-Opera!

Gálaesttel ünnepelt a táncszakma a tánc világnapján

CAROUSEL – Liliom bemutató a Budapesti Operettszínházban

REPÜLŐCIRKUSZ

További galériák

CÉLZÓ ARCHÍV

keresés az oldalon

A 2017/2018-as színházi évadban több vidéki színház együttműködéséből először jött létre a Co-Opera elnevezésű projekt, akkor Gioachino Rossini A sevillai borbély című operáját mutatták be az ország több pontján, több mint negyven előadás keretében. A folytatásban Beaumarchais Figaro-trilógiájának második darabjával készülnek, és Wolfgang Amadeus Mozart Figaro házassága című vígoperájával lepik meg országszerte a közönséget. Az idei, közel ötven előadásból álló turnén a Szegedi Nemzeti Színház, a Győri Nemzeti Színház, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház, a Szentendrei Teátrum és az Operettissima Nonprofit Kft. együttműködésében viszik színre a Mozart-darabot Szabó Máté rendezésében.

A Co-Opera június 26-án megtartott sajtótájékoztatóján dr. Vadász Dániel projektigazgató elmondta, hogy az idei Co-Opera a különböző vidéki színházak együttműködésével, illetve az egyedi adottságaik kiaknázásával jött létre: a díszletet a Győri Nemzeti Színház, a jelmezeket a Szegedi Nemzeti Színház készíti, a budapesti próbákat követő főpróbák pedig Debrecenben, a Csokonai Nemzeti Színházban lesznek. Hangsúlyozta: itt nem arról van szó, hogy egy előadásnak keresnek játszóhelyszíneket, hanem a Co-Opera inkább a színházak közös ötletelését, összefogását helyezi a középpontba.

Új kémmúzeum nyílik Washingtonban Vasárnap nyílik Washingtonban az új Nemzetközi Kémmúzeum, amely a kémkedés múltját és napjaink modern technológiával felszerelt hírszerzését mutatja be. Az érdeklődők megismerkedhetnek a titkosszolgálati fedett akciókkal, a terrorizmus-elhárítással, az elemzőmunkával, a kiberkémkedéssel, A látogatók a belépéskor akár fedett személyiséget és egy küldetést is kaphatnak, és így járhatják végig az interaktív kiállítást. Hírszerző képességeiket tesztelhetik a túrán, és a végére kiderül, hogy felkészültebbek-e egy terepen dolgozó valóságos kémnél.

Ismét látható Ámor Vermeer egyik leghíresebb festményén Két éve restaurálják a holland festő Nyitott ablaknál levelet olvasó lány című olajfestményét, már újra látható rajta Ámor alakja. A festményt a 1920. században többször is felújították, de csak 1979-ben, egy röntgenfelvételnek köszönhetően derült ki, hogy egy meztelen Ámor képe bújik meg egy festékréteg alatt.

A szakértők eddig úgy gondolták, hogy az alakot maga a festő tüntette el az 1657-59-ben készült képről, azonban most kiderült az is, hogy a lefestés pár évtizeddel későbbi, ezért döntöttek Ámor helyreállításáról.

Most már teljesen nyilvánvaló a szimbolika: Vermeer azt akarta megmutatni, hogy a lány egy szerelmes levelet olvas. A képet köztes állapotában május 8. és június 16. között mutatják be Drezdában egy különkiállításon, és 2021-re állítják vissza eredeti pompájába.

A Trafó is csatlakozik a csillagászat napjához A csillagászat napja „mozgó ünnep", amely a holdfázishoz igazodik, és az április közepe és május közepe közötti első negyedhez legközelebbi szombatra esik. Idén ez május 11-e, mikor az ország számos pontján várják járdacsillagászati bemutatóval és ismeretterjesztő programokkal az égbolt szerelmeseit. Idén a Trafó is csatlakozik a mozgalomhoz: Cséfalvay András kiállítása, az Egy olyan világban, ahol nincsenek tények, ott csak a jóság marad tekinthető meg a Galériában 19-éig.

Munkácsy Mihály korai remekműve a BÁV művészeti aukcióján Munkácsy Mihály 1864-ben készült Bogrács című festménye a magyarországi Munkácsy-kiállítások állandó szereplője, a művész mindössze húszéves volt, amikor megfestette. A kép mozgalmas kompozíciója magán hordozza mestere, Ligeti Antal technikai tudását és látásmódját. A május 14-i és 15-i aukción Munkácsy képe

mellett feltűnik még többek között Szinyei Merse Pál Faun III., Márffy Ödön Hajó a csatornán, Zichy Mihály Harcdöntő párbaj és Szobotka Imre Patakpart című festményei is.

Barnák László, Gyüdi Sándor, Szabó Máté, Luca Cerretta, Vasvári Csaba és dr. Vadász Dániel (balról jobbra)

A projekt igazgatója kiemelte, hogy a kezdeményezésre felfigyeltek külföldön is, és idén több olyan nemzetközi szervezettel folynak tárgyalások arról, hogy ezek a produkciók hogyan utazhatnának külföldre. Ennek eredményeképpen idén a Figaro házassága vendégszerepelni fog az észak-olaszországi Verbániában, amely a milánói székhelyű All’Operával való közreműködés révén jöhetett létre. „Idén már ötven előadást rögzítettünk a Figaro házassága című darabbal kapcsolatban. Örülünk, de kicsit aggódunk is, hogyan férnek majd ebbe bele külföldi helyszínek, Olaszország mellett ugyanis Belgiumban és Hollandiában is megszületett a darab bemutatására szóló igény” – magyarázta a projektigazgató.

A Figaro házassága című vígoperát a Co-Opera keretében magyar nyelven mutatják be Vidor Dezső fordításában. „Fontosnak érezzük azt, hogy az operát olyan közönséghez is eljuttassuk, akik nemcsak a zenéért, de a színházi élményért mennek el egy-egy előadásra. Picit maivá próbáltuk alakítani a szöveget, de ez az átalakítás csak a recitativokat érintette, hiszen Vidor Dezső remekbe szabott fordítást készített annak idején” – mondta Vadász Dániel. A szereposztás, ahogy tavaly sem, úgy idén sem lesz állandó: az egy évadon belüli negyven-ötven előadást az elfoglalt színészek miatt szinte lehetetlen egy szereposztással kivitelezni, ezért a főszerepekben idén is kettes-négyes szereposztásban több színészt is láthatunk – fűzte hozzá.

Kiállítás Pécsett: Az első falvak az újkőkor letűnt világa Először állítják ki az M6-os autópálya építése során előkerült 7000 éves leleteket a pécsi Janus Pannonius Múzeum Csontváry Múzeumában május 9-től. Az első falvak – az újkőkor letűnt világa a Dél-Dunántúlon című kiállítás a helyi újkőkori közösségek régészeti örökségét mutatja be. Az időszámításunk előtti 7-6. évezredben megjelent az állattenyésztés és földművelés, nőtt a lakosságszám és a népsűrűség, így változott a tájkép és az élővilág is. A megváltozott életmód az emberek gondolkodásában, hitvilágában is radikális változásokat okozott. Az építkezés során több újkőkori települést és temetkezési helyet tártak fel korszerű módszerekkel, több száz régészeti objektummal és több tízezer lelettel.

További rövidhírek

PROGRAMAJÁNLÓ Történelmi séta a magyar arisztokrácia koronázóvárosában Várostörténeti sétára invitálja az érdeklődőket a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás május 12-én, vasárnap 14.00 órakor.

Ludovika Fesztivál tizedszer Szombaton rendezik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a MH Ludovika Zászlóalj közös szervezésében a hagyományos Ludovika Fesztivált. A 2009-ben újjáélesztett, tízéves rendezvény katonai, kulturális és történelmi programokkal várja az érdeklődőket Józsefváros szívében, az NKE Ludovika Főépület előtti téren.

Mosó Masa mosodája megzenésítve Magyarország egyik legismertebb gyerekkönyve, a Mosó Masa mosodája éledt újjá a Veronaki lemezén. A feldolgozásokban kiemelt szerepet kapott a gyermeki humor és a különleges ritmika, így játékos formában ismerhetik meg a gyerekek a magyar népzenei kultúra kincseit, a magyar nyelv sokszínűségét és szabályait. A zenekar május 12-én a Budapest Jazz Clubban tartja lemezbemuató koncertjét.

Vasvári Csaba, a Szentendrei Teátrum igazgatója (jobb szélen)

A Mozart-darab első előadása július 27-én és 28-án lesz Szentendrén, a Főtéren a Szentendrei Teátrum előadásában. Vasvári Csaba, a Szentendrei Teátrum igazgatója elmondta, hogy a 2018/2019-es évadban az 50. évadát ünnepli a színház – 1969. július 5-én indult útjára a Szentendrei Teátrum –, ennek alkalmából elindítottak egy évfordulós színháztörténeti kutatást. Kiemelte, hogy a szentendrei Fő téren huszonöt év kihagyás után először látható operaelőadás, és a tavalyi A sevillai borbély című előadás tapasztalataiból merítve sok változásra lehet számítani a színpad és a nézőtér kialakítását, a hangosítást illetően.

A Szegedi Nemzeti Színház jelen főigazgatója, Gyüdi Sándor, valamint a július 1-jétől igazgatóként a helyére lépő Barnák László főigazgató is részt vett a június 26-ai sajtótájékoztatón. Gyüdi Sándor elmondta, hogy évente három új operaprodukcióval készülnek, illetve egy negyedikkel is, amelyet gyerekeknek játszanak – ez utóbbinak évente 14 500 nézője van, amelyet fontosnak tartanak a jövő közönsége szempontjából. Hozzátette, hogy Szegeden már tradíciója van a Figaro házasságának: 1975-

Utcaszínház Kapolcson Első alkalommal rendezik meg Kapolcson az Utcaszínház Fesztivált, ahol több mint 130 program várja az érdeklődőket május 30. és június. 2 között.

PÁLYÁZAT Fiatal építészek jelentkezhetnek szakmai tanulmányútra Novellapályázatot hirdet a SportMenedzser magazin Németh László műfordítói tábort hirdetnek Lakiteleken Folytatódik a Budapest Art Mentor program

ben 25 zenekari próba volt a Figaróból, 1990-es évek elején készített Figaro-előadásukat Budapesten az Operaház és az Erkel Színház is játszotta. A Co-Opera keretében színpadra állított Mozart-darab első kőszínházi bemutatója a Szegedi Nemzeti Színházban lesz november 2-án, és az idei szereposztásban több színész is kötődik Szegedhez – emelte ki Gyüdi Sándor.

Barnák László, július 1-től a Szegedi Nemzeti Színház új főigazgatója, mellette elődje, Gyüdi Sándor, a színház jelenlegi főigazgatója (balról jobbra)

Utódja, Barnák László elmondta, hogy megőrzendőnek tartja az opera műfaját, és ezzel is színesíteni igyekszik majd a vidéki színház repertoárját. „Nyugaton az egyik leginnovatívabb műfaj az opera. Az idei előadáson is azt lehet érzékelni, hogy egyfelől megvan benne a klasszikus hagyomány, másfelől a friss szellemiség és modernitás, amely megőrzi az operajátszás egyediségét” – mondta a jövendőbeli főigazgató. Hozzátette, hogy Szegeden létezik a Szegedi Operabarátok Egyesülete, és reméli, hogy a jövőben minél több fiatal és középkorú tagot köszönthetnek, akik tovább viszik az egyesület munkáját.

Kiemelte, hogy az idei darabban is már több korosztályból vannak jelen operaénekesek „tehát az operajátszás egy élő és innovatív műfaj", és bízik abban, hogy Szegeden is azzá válik a jövőben.

Dr. Vadász Dániel elmondta, hogy tavaly több mint ötszáz ember dolgozott a színdarabon, kialakult egy alap csapat, és ezáltal nagyon komoly szervezést igényel a projekt akkor is és most is. Az, hogy ennyi embert lehet foglalkoztatni az opera keretében viszont jelzi, hogy van igény rá, csak éppen drága műfajról van szó – mondta. Hozzátette, hogy ezt az irányt szeretnénk folytatni, vagyis könnyen utaztatható vígoperákat játszani. „Abban hiszünk, hogy az operának érvényes zenei megmozdulások mellett érvényes színházi produkciókká is kell válnia. Ezeknek az előadásoknak a ma emberéhez kell szólniuk, nem múzeumi előadásokat szeretnénk megfogalmazni” – emelte ki a projekt igazgatója.

Szabó Máté rendező mellett Forgács Péter, a Győri Nemzeti Színház igazgatója (balról jobbra)

Forgács Péter, a Győri Nemzeti Színház igazgatója szerint fantasztikus, hogy ennyi városban mutatják be a produkciót, ugyanakkor kihívás is, hiszen mindegyik helyszínen újra és újra be kell próbálni a jeleneteket az énekkarral és a zenekarral. Elmondta, hogy tavaly és idén is a Primavera fesztiválon a CoOpera darabjával fognak részt venni, illetve Fertőrákoson július 6-án és 7-én a Győri Nemzeti Színház A sevillai borbély című előadást fogja előadni a fertőrákosi barlangban. „Nagyon örülök, hogy részese vagyunk ennek az együttműködésnek” – mondta Forgács Péter.

A Figaro házassága című Mozart-vígoperát Szabó Máté állítja színpadra. A rendező a sajtótájékoztatón Mozartról azt mondta, hogy „nagyon ritka az a zeneszerző, aki anyanyelvi szinten beszéli a zenét és tud mesélni az emberről is.” A mű, ahogy kiemelte, nagyon veszélyes társadalmi kérdéseket vet fel, mindezt iszonyatos bonyodalommal, és részletekig kidolgozott emberi jellemekkel teszi. Hozzátette, hogy a darab koncepciója egy bezárt tér, amely kinyílik és sok minden megszületik belőle, valamint az, hogy a gróf környezetében, egy „elegáns közegben teregessük ki a szennyest”. Ehhez a gróf alakját megtették borásznak, akinek van egy panziója, itt játszódik a történet. A megvalósításban egy mívesen kidolgozott, felirat nélküli boros láda alkotja majd a színtér középpontját, amelyből kinyílva jönnek létre a különböző helyszínek. A célja, ahogy hozzátette, egy hiperreál történet színpadra állítása volt.

Luca Cerretta, az All’Oper producere (középen)

Luca Cerretta, az All’Opera producere a sajtótájékoztatón elmondta, hogy nagy öröm számukra együttműködni a Co-Operával, és hisznek ebben a projektben. A Mozart-darabot Verbániában, egy újonnan épült operaházban fogják bemutatni, itt fog megtörténni az első olaszországi premier. Elmondta azt is, hogy évek óta figyelemmel követik, hogy Magyarországon nagyon magas színvonalú zenei élet történik és látja az operákhoz kötődő szisztematikus munkát is.

Az előadás létrehozásában együttműködő színházak megosztják a költségeket és az évadon belüli játszási periódusokat is. Az előadásokon közreműködik majd a debreceni, a győri és a szegedi színház énekkara és zenekara, valamint a Kodály Filharmónia Debrecen.

A Figaro házassága Almaviva gróf borpanziójában játszódik, a díszlet Khell Csörsz, a jelmez Benedek Mari munkája, a dramaturg Kenesey Judit. A gróf szerepében Haja Zsolt, Kovács István, Kendi Lajos és Szélpál Szilveszter, grófnéként Fodor Beatrix, Schnöller Szabina, Kolonits Klára, Somogyvári Zita, Rendes Ágnes és Rálik Szilvia látható. Suzanne alakjában Bordás Barbara, Rácz Rita, Keszei Bori és Horák Renáta áll színpadra, Figaro Cseh Antal, Pataki Bence, Kiss András és Donkó Imre lesz.

Kultúra.hu/MTI Fotó: Csákvári Zsigmond