A hagyományok gyökerei mélyre-messzire nyúlnak. Az I. István király korabeli ősfalut a XII. század derekán már latinos alakban Sanctus Andreas - Szentendre néven említi egy oklevél, s száz év sem telik bele, egy pápai bulla szerint Szentendre főesperesi székhely. Az tán jönnek a tatárok, akik felégetik Szentendrét, s jön az Anjouk uralma, amikor Visegrád királyi székhellyé emeltetik, s a szomszédos Szentendrefalva sorsa is jobbra fordul. A szerencsétlen végű rigómezei csatától kezdve a török járom lerázásáig három hullámban ér keznek a Balkán felől szerb menekülők. Szentendre hajdani híres és máig emlékezetes szerb kultúrája annak a
mintegy 800 szerb családnak az örök
sége volt, akiket Csernojevics Arzén pátriárka telepített ide a XVII. század végén. Az ipari fellendülés ellenére Szentendre aranya a XIX. században is a valójában itt termett „óbudai vörös" volt — a városka évi bortermé sét azidőben 40 000 hektoliterre becsülték. És 1880ban újabb pusztító támadás érte Szentendrét, nem ta tár, nem török hadak jöttek, hanem apró férgek, a szólőtetű, a filoxéra milliói, s öt esztendő alatt a városka szőlői tönkrementek, a borpincék hordói üresen ma radtak. A szorgalmas szólóművelők ekkor állottak át a gyümölcstermesztésre, ez időben ültették tízezerszámra Szentendre gyümölcskülönlegességét, s jövedelmük nek sokáig fő forrását, a híres-ízes egrest. így éltek, gyarapodtak, gyötrődtek évszázadokon át az emberek
SZENTENDRE T ETŐ I ALATT
A sikátor is lehet hangulatos
Az idős szentendrei mester, Barcsay Jenő
És gondolkoztak, éreztek is, gondolato kat, érzéseket örökítettek meg, mint a XVIII—XIX. században élt Avakumovics Avakum szerb költő és zenész, mint Vuics Joákim, gimnáziumi tanár, a szerb drámairodalom atyja, a budai szerb színház meg alapítója és Ignátovity Jákov, a szerb Jó kai, aki Respektus Vasa című, önéletrajz szerű írásában oly gyöngéd szeretettel em lékszik meg Szentendréről. S ide menekült a pesti zajból az első nagy magyar karikaturista: Jankó János, itt élt és dolgozott négy esztendeig Ferenczy Károly, festőink egyik legnagyobbika, itt születtek művész ikergyermekei: Ferenczy Noémi és Feren czy Béni és itt alakult meg 1928-ban a Szentendrei Festők Társasága, amelynek jelentős szerep jutott a magyar piktúra történetében. Szentendre a háborús és a háborút kö vető évek tespedése után az utóbbi idők ben új virágzásnak indult, mind többet alkot, mind többet hallat magáról. Könynyen azt hihetné az ember, hogy ez a lombosodás-virágzás közvetlenül fakad a mélyre-messzire nyúló gyökerekből. Holott a fejlődés útja sokkal bonyolultabb. A bűbájos barokk házak, a pompás, iko nokkal ékes templomok, a hegynek futó, regényes utcácskák, a szűk közök valóban a múltból maradtak itt — de az emberek megváltoztak. Nemcsak az élet rendjének
természetes változása ez — a házak és az utcák maradandóbbak alkotójuknál: az embernél — hanem a társadalom és az élet átszerveződéséből adódó fluktuáció. A Szentendre tetői alatt élő 13 200 lakos fele az elmúlt húsz esztendőben költözött be az elköltözők helyébe. Cserélődtek, fej lődtek, igényesedtek a városkát formáló erők, ma Szentendre pezsgő lendülettel alapoz és épít újabb meg újabb hagyomá nyokat. Sarjadnak, persze, többnyire új ol tással, a régiek is. A Mathiász János Tsz pompás szóiéi és gyümölcsösei a bortermő és piszkés Szentendrét idézik, de a szige ten mind több az eper meg a málna, be bizonyosodott, hogy az ízes őszibarack is szívesen honosodik meg a szentendrei lej tőkön, a kiskertekben pedig szaporodnak a rózsatövek. Olajgyár, papírgyár, téglagyár, némi szövőipar — ez a múlt, ám a jelent: a hatalmas, modem papírgyárat, a kézi szerszámgyárat, a kocsigyárként ismert faipari gyárat, a cementárugyárat, a kerá mia-üzemet, a PEVDI „tollasait” — a töl tőtollal és golyósirónokat előállító üzem egységet — a múlt gyökérzeténél dúsabb nedvekkel táplálja a szocialista termelés rendje. A városka művészeti- és műemlékha gyományai a római kor négy századának maradványaival kezdődnek és a XIX. szá zad klasszicista épületeivel fejeződnek be.
75
SZENTENDRE TETŐI
A fő té r v a rá z sa
ALATT
S folytatódnak az újjáépített Szentendrei Művészteleppel, amelynek tetői alatt kü lön kiállító galéria épült valamennyi szentendrei művész számára. A Szerb Egy házművészet* Gyűjtemény páratlan kincsei mellé sorakozik a szabadtéri Parkmúzeum, s ha az akadályok lehárulnak, ősszel vagy télen már kaput nyithat a Görög ut cai Vastag-féle műemlékházban Kovács Margit világhírű kerámikus-művésznőnk alkotásainak állandó gyűjteményes múzeu ma. A hagyományok gyökerei mélyre-meszszíré nyúlnak, de ha a törzset nem frissí tik, nem újítják, a hagyományok könnyen elenyésznek, megsemmisülnek. Ám mikor néhány esztendővel ezelőtt a Szentendrei Teátrum gondolata megszületett, néhányan úgy képzelték, hogy ezzel valamiféle régi szentendrei teátrális tradíciókat tá masztanak fel. Talán Vuics Joákimra gon doltak, aki Budán csinált szerb színházat, vagy Rakodczay Pál jutott eszükbe, a színigazgató és író, aki sokáig élt Szentendrén és itt is halt meg, de soha eszébe nem ju tott, hogy Szentendrén komédiával kísérle tezzen. Csakhogy a teátrumalapításnak, az új hagyomány-alapozásnak nem volt sem mi színházi hagyománya, a városka vará-
lé
zsa, főterének alkalmas szépsége sugallta a gondolatot. Az augusztus 19-én, a Preobrazsonszk a templom udvarán ma is mindig megren dezett, valaha igen hires szerb búcsú Szentendrének egyik idegenforgalmi ér dekessége. De legalább ekkora búcsújárás van a Szentendrei Nyár évről évre meg újuló ünnepségsorozatain, amelyeken tu dományos, ismeretterjesztő és zenei elő adások, művészeti kiállítások, irodalmi megemlékezések váltakoznak, s amelyeket a Teátrum bemutatóit lezáró vidám utca bál fejez be. S milyen hagyományhoz kös sük a Papsziget nyaralóházait és kemping jét, ahol a nyári boldog élet tetők helyett többnyire tarka sátrak alatt zajlik? S amely a külföldi túristáknak is — régies szóval élve — kedvenc búcsújáró helye. Szentendrét egy ideig elfeledték, aztán újra felfedezték. A feledés is, az újrafel fedezés is történelmi sorsfordulót jelez. A feledés a hanyatló korok tünete, a felfe dezés, a feltámasztás a jövőt teremtő kor szakoké Szentendre talajában gazdag új hagyományok gyökeresedtek meg, múltat őrző tetői alatt már a jelenben is a jövő fényei világítanak. Békés István
Boldog pór a Templomdombon
(K arff iftvdn ét
a szerzi
Kemping-sátrak