Comico-tragoedia

Page 1

Beszélgetés Székely Piroskával:

„EZT A MUNKÁT NEM LEHET KULISSZATITKOK

MEGSZÁLLOTTSÁG NÉLKÜL CSINÁLNI”

,

| j

' : 3

-| i ] :

!

á :

S zentendrei háza olyan, m in t ©gy m űterem . A té r ­ elválasztó tíz rack aju h b ó l készült, a failiisizőnyag ö t­ v en k é t rák afejb ő l, a m eg­ h a lt álcáik 'em lékm űve pediitg mormotálból. Székely Piroska anyaga a sző rm e és a 'bőr. Ezt 'kom binálja ip a r ­ m űvészként szokatlan faliszőnyegeín, am elyeket a szentendrei m űvészek g y ű j­ tem ényes b e m u tató ján és önálló kiállításain is m eg­ csodálhattunk. — H ogyan kerü lt S ze n t­ e n d rére? — A várost is és kedvenc anyagom at iis egy m eghí­ v ásn ak köszönhetem . 1969ben felk értek az akkor i n ­ duló S zentendrei T eátrum Comico T ragoedia előadásálhoz lkávátélező tervezőnek. S z ís z Endre festm ényszerű te rv e it k ellett jelm ezben m eg valósítani. E kkor dolgoztaim előiSzör a szőrm ével, és éreztem , hogy éhből az anyagból m ást is leh et csi­ nálni. K értem a szőrm eg y ártól egy zsák h u lla d é­ kot, hazavittem , és m in t az ő rü lt dolgoztam , am íg el nem késziüilt az első faliiszőnyeg. Később kezdtem bő rrel kom binálni, am i ak ­ k o r még nem v o lt divat. 1972-től élek S zentendrén, és nyolc éviig szabadúszó­ k én t dolgoztam az Iparm ű vészeti V állalatnak. — Jelm ezterv ező k én t ritkábban van alkalm a ezzel az anyaggal dolgozni. Bár n yilvá n hat egym ásra a kétfé le m űvészi te v é k e n y ­ ség. — Hogyne. E redetileg az Iparm űvészeti Főiskola textill szakán végeztem , és a jelm ez szakot fa k u lta tiv e látogattam . A vizsgákra a terv ék m ellé vittem a kész ru h á k a t is, hliszen m ár d iá k k én t n ő i szabó segéd­ levelet szereztem . Ma is m egvan az az előnyöm, hogy m agam is m ag tudom csinálni a jeilmezéket. (Ez persze isaját tervezésnél időben lehetetlen.) Nem rajzolok szépen — van, akii­ nek a ra jz a i képzőm űvé­ szeti alkotások —, de m a­ n uálisan érzem az anyagot. B őrrel és szőrm ével leg­ utóbb a K örszínház A p a ­ pagáj m eséi p ro dukciójá­ b an dolgoztam , ahol az állatfejdíiszéket részb en én kiviteleztem . Többször használtam ezéket az an y a­ gokat szabadkai v en d ég tér vezéseim során. A hetvenes éveikben V irág M ihály, m ajd Szabó István igazga­ tósága a la tt sokszor dolgoz­

ta m a m a g y ar és a szarlbh o rv át tagozatnak egyaránt. O lyan vendógirendezőikkel, m in t Harag György, H eré­ nyi Im re, Seregi László. Az iparm űvészet szám os ö tle te t ad a jelm eztervezéshez, de nem léh.et egyszerre csin ál­ ni a kettőt. M indegyik egész em b ert kíván. Így am ióta K a zim ir K ároly m eghívott a Thálnia S zínházba állandó tervezőnek, nem juit Időm a faliképekre. — M ilyen szem pontok dom inálnak a je lm e zte rv e ­ zésben? — E lsősorban a m ű és az ezzel egyenértékű 'rendezői elképzelés. A m o st elkészült M olliére-darabnál, a G öm ­ böc ú rnál, p éld áu l az volt K azim ir elgondolása, hogy a jelm ez istillizált, k o rta la n legyen. Ezt én m e g p ró b ál­ tam k ic sit a m ához k ö zelí­ teni. A barokk tele van csipkével, fodorra!, szalag ­ gá!, ak árcsak ia m ai fialtalak ruházata. Ilyen „Lőrincz Zsuzsa b u tik stílu sb a n ” te r­ veztem m ag a Gömböc úr ru h áit. A m ásik szem pont: anyagi. O sztottam , szoroz­ tam , és ezek a g y ű rö tt anyagok tű n té k a legatcsábbakmiak. S ajnos ez a szem pont m indinkáb b elő­ té rb e kerü l a tervezésnél. Ezéirt különböző trü k k ö k re kényszerülünk. N agyon sze­ retem a régi ru h á k a t, am e­ lyeknek önálló éllete és k a­ ra k te re van, rá a d á su l olyan anyagokból készültek, am e­ lyek m a m á r inam lisi lé tez­ nek. A T halia S zínháznak szerencséj e van, m e rt nagy rá k tá rt örökölt a h a jd a n i Jó k ai Színháztól. Ezek a jelm ezek kis felú jítással újijávarázsolhatók, m in t legutóbb A p áp a és a csá­ szár előadásán. Miikor ide­ kerültem , m ég d ív o tt a régi ru h ák selejtezése, de ez iszerencsére m egszűnt. Engem úgy neveltek, hogy m in d en fillé rt m eg k e ll becsülni. Ezért, ha lehet, m a is az olcsóbb m egoldást v álasz­ tom. De van, am ikor a d r á ­ gább anyag a kifizetődőbb. H a valaki úgy gazdálkodik, m in th a a sa já tja lenne, ak ­ kor nem k ö lt feleslegesen. A h a rm a d ik szem pont: az idő. A tervezésre id e álisan egy hónap kellene, ehelyett álta lá b a n egy h é t van. A kivitelezésre egy hónap, d e csák akkor, hia nincsenek párhuzam os darabok. Ilyenkor te k in te tté l vagyok a m űhelyre, és egyszerűbb m egoldásokat alkalmazóik. S zerencsére ők is jól ism er­ nek engem , a rigolyáim m al

együtt, és így jó l k ijö v ü n k egym ással. A v en d ég terv e­ ző a z é rt tó d so k at vállalni, m e rt le ad ja a ra jz o t és a színm intát, az tá n elmegy. É n a Mi lesz veled, e m b e r­ ke? b em u tató ja ellőtt b e n t alu d tam a m ű helyben, és g y árto ttam a díszeket. Igló-

és olyan szakm ai alázattal rendelkeznie, m in t m ag á­ n ak a terv ező n ek : a lk a l­ m azkodni a rendezőhöz, a színészeikhez, az előadás egészéhez. N ekem sz eren ­ csém v an , m e rt Kardos A n ik ó szem élyében id eális segítségem van.

di István, a rendező, tollas re v ü t ta lá lt k i az előadás végére. A to llat úgy szerez­ tem a H ortobágyról, hogy b eálltam a gyárba, ahol az ex p o rtra m enő feh é r p u ly ­ k á k a t kopaisztotiták, és a szalagról h oztam el a toLlakat. Itth o n kim ostam , m eg­ száríto ttam őket, o lyan szé­ pek lettek, hogy a 'nézőtér­ ről m in d en k i m a ra b u n a k nézte. Ezt v iszont az ip a r ­ m űvészeti 'gyakorlatom n él­ k ül aligha tu d ta m volna létrehozni. Ha k é t jó szót kapóik, a csillagot is 'leho­ zom az égről. E zt a ,m u n k át nem is llehet m egszállottság nélkül csinálni. — V a n -e segítsége a je l­ m eztervezőnek? — E lsősorban a színház sa já t m űhelye, és a régi szakem berek. Ilyen Szuper Ottó, a Jelm ezkölcsönző V állalat kalap o sa vagy M olnár Ernő cipész. Ezek­ ből a szakm ákból nincs utánpótlás, am i rö v id időn belül leh etetlen n é teszi a m u n k án k at. A tervező jobb keze a jelm ezfelelős, ö köz­ v etít a m űhely, a színész és a terv ező között. E zért jó diszpécsernek k ell lennie,

— A sok szem p o n t között nem vész-e el a színész, a k in e k a ruha készül? — N em vagyak v ad te r­ vező, nem ragaszkodom m in d en áro n az elképzelé­ semhez, han em figyelem be veszem a színész alk ati adottságait. L ehet egy ru h a gyönyörű, de h a a színész nem érzi jól m agát benne, meg k ell válto ztatn i. Ez a fontosabb szem pont. T e r­ m észetesen van, am ik o r ce n tire egyeznie kell a terv n ek és az elkészült ,ruh ad arab o k n ak , h iszen a színész nem lá tja aiz egysé­ get, csak s a já t magáit. Főleg a m ai d ara b o k n ál a k a rjá k a sa já t stílu su k at b ev in n i az előadásiba. E gyébként is, ha egy színész bizonytalan a szereppel, elkezd foglalkoz­ ni a ruhával. Meg k e ll ta ­ lálni azt az arán y t, am ely m in d k ét féln ek 'megfelel. Nem 'kell a ru h án a k fősze­ replőnék lenni — .régein rossz, h a a k o sztü m n ek t a p ­ solnak! —, h a n e m bele kell sim ulnia a látv án y egészé­ be. P ersze h iá b a jó egy r u ­ ha, ha rossz az előadás. Ézsiás Erzsébet

Színes képeinken: Műteremsarok a szentendrei házban # Készülő tervek a rajzasztalon % Térelválasztó — racka­ juhból (Fotó: Koncz Zsuzsa)


Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.
Comico-tragoedia by Szentendrei Kulturális Központ - Issuu