Magyarország legszebb asszonya Szentendrei nyári játékok —Művészetpártoló alapítvány Gyakran halljuk, hogy az állam és az önkormányzatok kivonultak a kul túrából, amellyel már a kutya sem tö rődik. Kétségtelen, a központi támo gatás, egyszersmind irányítás-ellenőr zés bevett pártállami formái jórészt megszűntek, de a demokratikus és gazdasági alapon szerveződő újak még csak kialakulóban vannak. Mi közben a művészi értékek létrejötté nek, a művelődésnek, a nemzeti kul túrának a támogatása — a költségve tés megszabta keretek között — to vábbra is részben állami feladat, ör vendetes, hogy új szereplők jelentek meg a színen: szponzorok, mecéná sok, patrónusok, alapítványok, kultu rális vállalkozások. Jól működő, piac központú társadalmakban a kultúra olyan áru, amelyhez presztízs-szem pontok, anyagi és szellemi érdekek kötődnek. (Lásd például adókedvez mény!) Mindazonáltal csak olyan kultúra, művészet bizonyul hosszú tá von is életképesnek, amely szerves kapcsolatban van fenntartó-éltető kö zegével, a társadalom kisebb-nagyobb közösségeivel. Tanulságos példa az előremutató kezdeményezések között a Szentend rei Teátrum— Szentendrei Nyár mármár hamvába holt rendezvénysoroza tának a fölélesztése. A Dunakanyar idegenforgalmi kirakatvárosának, a főváros kulturális „koronagyarmatá nak”, a megannyi művésznek és mű vészeti intézménynek otthont adó Szentendre eg^j+k nyári nevezetessé ge évek hosszú során a Teátrum volt, amely azonban három éve élénk és indulatos viták kereszttüzébe került, majd beszüntette működését. Külön böző érdekek ütköztek össze, ame lyek hátterében a többi között az a jellegzetes helyi probléma húzódott meg, hogy a kisvárost megszálló tu rizmus nem kevés kellemetlenséggel járt a „bennszülöttek” hétköznapi éle tében, miközben az anyagi haszon jobbára idegen zsebekbe, házon kí vülre vándorolt. A kétes hírű, vegyes fogadtatású kulturális programokat többnyire az egykori Pest megyei Ta nács erőltette rá a jobb sorsra — s nemcsak egyfajta festői díszletre — érdemes városra. így például a Teát rum előadásainak színvonala is egy re inkább haknijelleget öltött. A Fő teret és a Szentháromság-szobrot hó napokig elborító csúf, otromba közle kedési akadályról, a vasszerkezetű nézőtérről, az előadások után ottma radó szemétről már nem is szólva, így nem csoda, ha az önkormányzat némi bizalmatlansággal és csak bizo nyos föltételek mellett volt hajlandó föléleszteni a Szentendrei Nyár ren dezvényeit, amelyeknek rendezőjeszervezője tavaly óta az ART XX Művészetpártoló Alapítvány, illetve annak egyik vállalkozása, az ART Manager Kft.
— Az alapítványt öt magánember hozta létre, ’90-ben, ötszázezer forin tos alaptőkével — mondja Szilágyi Zoltán, az alapítvány kuratóriumának titkára, a kft. ügyvezető igazgatója — , s budapesti székhellyel bejegyeztük New Yorkban és Moszkvában is. Az idén is június 22. és augusztus 30. kö zött rendezzük — mintegy kilenc hely színen — a város léptékéhez, adottsá gaihoz igazodó kulturális eseménye ket. Fő célunk: lehetőséget biztosítani a hazai és a külföldi, illetve a határain kon kívül élő magyar művészek bemu tatására. Műsorsorozatunk elismerő visszhangra talált a sajtóban, a rádió ban és a tévében. Oly népszerű és láto gatott lett, hogy az önkormányzati tes tület — élvezve a helyi kulturális szer vezetek, a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár, a Petőfi Kultu rális és Hagyományőrző Egyesület, va lamint a Ferenczy Múzeum, nem utol sósorban pedig a lakosság támogatá sát — egyhangú szavazással 1995-ig meghosszabbította a megbízásunkat. Nyilván nem véletlenül, hiszen nekik egy fillérjükbe sem kerül az egész. Vállaltuk, hogy a színpadot és a nézőte ret minden alkalommal csupán az elő adás előtt két órával szereljük össze, utána azonnal elbontjuk és elszállít juk. A teret naponta locsoltatjuk, takaríttatjuk és rendőrileg biztosíttatjuk. Ráadásul a teljes bevételt fölajánlot tuk a Fő tér felújítására. A tavalyi fesz tivál kb. tízmillió forintba került és hat ezer fizető nézőnk volt. A költségek nek mintegy a negyedét a központi tá mogatás fedezi, míg a többit szponzo roktól kapjuk. A legbőkezűbb támoga tónk a Postabank volt. A szponzorok számára ez a jó hírnevükben közvetet ten megtérülő, hosszú távú kulturális beruházás. Szándékunk szerint ugyan akkor vállalkozásunk valódi haszonél vezője a közönség. — Tavaly például milyen progra mot kínáltak? — Rendkívül olcsó helyárakért könnyed, igazi nyári, de színvonalas programot. A Fő téren Cimarosa A
titkos házasság című operáját a Buda pesti Kamaraopera előadásában, a bé csi Staatsoper spanyol tagja vendégszereplésével, míg a Honvéd Együt tes Táncszínháza Novák Ferenc ren dezésében a Néptáncszvitet és a Helység kalapácsa, avagy botrány a faluban című táncjátékot mutatta be. A Nosztalgia kávéház estjein föllé pett Pécsi Ildikó, Gálffi László, Schütz Ila, Balázs Péter, Moór Mari anna, Hegedűs D. Géza, Psota Irén, Tokody Ilona és Gregor József. A Tempíom-dombon Ruszt József irá nyításával a Független Színpad, vala mint izraeli és határainkon túíi ma gyar tánccsoportok, népzenei együt tesek szerepeltek. A Barcsay-udvarban hazai és külföldi jazz- és folkegyüttesek fellépésére és Cseh Ta más koncertjére került sor. A PéterPál templomban jórészt orgonaverse nyeket adtak kiváló szólisták. A Vá rosháza dísztermében Köröndi Anna ária- és dalestjén, míg az udvarán re neszánsz vásári játékon vehetett részt a közönség. Mindezt gyermek programok, képzőművészeti, népraj zi és népművészeti kiállítások egészí tették ki. Bármily hihetetlen, e nagy szabású eseménysor szervezését, le bonyolítását mindössze tizenketten végezték, részben társadalmi munká ban, miközben egyikük sincs főállás ban a kft.-nél. — Az idén milyen újdonságra szá míthatunk? — A Teátrumban például a Sevil lai borbély lesz műsoron Ulbrich An nával és Gregor Józseffel a főszerep ben, Novák Ferencék pedig egy tánc játékot és -szvitet adnak elő. A sike res tavalyi premier megfelelő ajánlás és biztosíték volt arra, hogy egy év próbaidőre Visegrádon is rendezhe tünk nyári játékokat. (A ’93-as terve inkben pedig már Esztergom is szere pel.) A megcélzott közönséget Szent endréről hajón visszük Visegrádra és hozzuk vissza. A programban lesz városnézés, opera stb. Ugyanakkor országos szinten is szeretnénk bővíte
Néptáncszvit ä Honvéd Együttes esti előadásában
ni, színesíteni a repertoárunkat. Má jus 2-án a budapesti Arizona Színház ban megrendezzük a Magyarország legszebb asszonya (Mrs. Hungary) versenyének döntőjét, amelynek házi gazda-műsorvezetője Mikó István lesz. Célunk: az oly sok botrányt ka vart Miss Hungaryk után bebizonyí tani, hogy a szépségversenyekben (mint a világon mindenhol) van fan tázia. A szakma új arcokat fedezhet föl, neves vagy névtelen cégeknek reklámlehetőség nyílik, a nagyközön ség pedig — s ez az elsődleges szán dékunk — egy nagy formátumú lát ványos show részese lehet. Éppen a lehetséges botrányok elkerülése mi att választottuk ezt a kategóriát, amelyben nincs világverseny. — Mik a nevezési föltételek? — A versenyre 25 év fölötti, leg alább egy gyermekkel rendelkező, ki egyensúlyozott körülmények között élő (elvált vagy élettárssal rendelke ző) hölgyek jelentkezhetnek. A neve zési díj 1000 forint az alapítványunk javára, s ez az adóból leírható. To vábbá életrajzot, a testméretek adata it és egy fényképet kell mellékelni. (Megjegyzem, bennünket nem érde kel, hogy valakit korábban fotóztak-e vagy sem.) Nagy létszá mú jelentkezés esetén a nem nyilvá nos előselejtezők a fényképek alap ján zajlanak. A selejtezők zsűrijének tagjai a döntőig nagyjából ugyan azok maradnak. A verseny döntőjébe 15 hölgy jut, akik a gálaestet megelő ző egy hetet manökenek, sminkesek és fodrászok társaságában, „edzőtá borban” töltik egy panzióban. A dön tő zsűrije két csoportból áll. A két zsűri összevont, esetleg külön dön tést hozna (vagy mindkettőt). Elkép zelhető, hogy az egyik zsűri az estet támogató szponzorok férfi képviselő iből, a másik női szakemberekből, ne ves művészekből áll majd. A műsor ban föllépnek a művész zsűri tagjai, esetleg vendégeik-társaik, valamint a szponzorok meghívott művészvendé gei. A műsor fő számait a tánc, a ba lett, a táncdal, valamint a humor vilá gából válogatjuk, a benevezettek élet kori ízlését figyelembe véve. A mű sorban bemutatkoznak és filmen lát hatók lesznek a hölgyek családjai (férjek, élettársak, gyermekek, eset leg munkahelyeik). Minden döntőbe jutott versenyző párja ajándékként egy 15 ezer forint értékű öltönyt kap a rendezőktől. Az estet minden bi zonnyal a televízió egyenesben vagy fölvételről közvetíteni fogja. Továb bi részletekről a Heti Magyarország gal jövő héten tartandó közös sajtótá jékoztatón számolunk be az érdeklő dőknek és a lap olvasóinak. Ugyanis — figyelem! — csak a Heti Magyarországba befűzött, kitöltött és bekül dött nevezési lappal lehet jelentkezni. M. L.
HETI MAGYARORSZÁG 1992. február 7. * 2 5