D í jazottak 2 0 0 9
K ossuth-dí) 2009
K
o
v
á
t s
A
d
é
l
Azt nyilatkozta egyszer: lépcsőzetesen kapott az élettől szerepe ket, sikert. Közben lassan megtanulta a szakmát, érvényesíteni a személyiségét. Tizenhatodik évadját tölti a Radnóti Színházban. Erős előadásokban bizonyította tehetségét, és hogy mestere an nak is, ami hivatásában tanulható. SZTANKAYÁDÁMírása.
h
ű
s
é
g
e
Volt egy tél a nyolcvanas évek végén, amikor még a körutakat is másfél mé teres hó borította. Az alagút mellett meredeken felfu tó lépcsősor a várba: mint a Mont Blanc csúcs alatti sziklái. Másztam felfele, rendületlenül. Csurgott nyakamba a hóié. Akkoriban a Várszínház volt a Nemzeti kamarája. Előfelvett szín házrendezőként kerültem statkózni Moliére Tudós nők című darabjába. Próbaidőszak volt, de nem a hivatástudat hajtott azon a sarkvidéki napon. Egy rendezői ötlet fogott meg ennyi re. Aznap a nyitójelenet volt soron, amelyben - követve az instrukciót Kováts Adél testre feszülő torna dresszben gimnasztikázott. Aznap persze - mint utóbb kiderült - rajtam kívül ember nem jutott el a színházba. Húsz évvel később, egy pesti kávé zóban kiderül: Adél ma is emlékszik Vámos László rendezésére, pedig ak koriban annyit dolgozott, amennyiről a maiak nem is álmodnak. Üptre ké szültek a tévé- és rádiójátékok, fil mek, zakatolt a szinkron. „Ma már” - legyint. Esetében sosem volt kérdés: szí nész lesz. Soproni diáklányként a Fintor nevű színtársulatban játszott. Anyai nagy apja bognár volt, az apai asztalos. Édesapja is az utóbbi mesterséget űz te. A vidéki iparos: polgárember. Vagyis közösségi. Adél szülei több népszínműben játszottak. Egyik nagyanyja pedig azt a szerepet adta ifjan a Piros bugyellárisban, amelyet idővel unokája Ruszt József rendezé sében. Előbbi az iváni kocsma udva rán, utóbbi a Szentendrei Teátrum színpadán volt siker. De itt sem, ott sem a taps számít igazán. Kováts Adél azt mondja: a színház az ener giaátadás sajátos formája. Következ ménye: némi többlettudás - önma gunkról, a világról. Amúgy a cizellált szépségű, nagy múltú Sopron erős hatással volt a maj dani színésznő esztétikai érzékére. Az iparos nagyszülők falusi miliője, a
168 Óra ■
27