MUCSI András (Szentes, 1929. jan. 16. – Esztergom, 1994. febr. 22.) Művészettörténész. Történelem-latin szakon tanári diplomát szerzett a szegedi tudományegyetemen (1947–1949), művészettörténet és muzeológia szakot végzett Budapesten, az ELTE-n (1949–1952). Mielőtt Szentendrére került a Ferenczy Múzeumba (1973–1991), a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban dolgozott (1952-1953) és az esztergomi Keresztény Múzeumban (1953–1973). A középkori egyetemes és magyar festészettel, illetve a kortárs magyar festészettel foglalkozott. E témában jelentek meg könyvei, tanulmányai, cikkei. F.: Új magyar életrajzi lexikon IV.; Kortárs magyar művészeti lexikon 2.; Hann: In memoriam Mucsi András (Pest Megyei Hírlap, 1994. márc. 9.) NAGY Arisztid, páter (Csapod, 1899 – Budapest, 1968) Mariánus ferences, biológia-földrajz szakos tanár. 1923-ban szentelték pappá. Lelkes szervezője volt az esztergomi Ferences Gimnáziumnak. Rendje Olaszországba küldte tanulmányútra (1940–1943). A szentendrei Ferences Gimnáziumban 1951-től 1960-ig tanított. A növény- és állatvilág megismertetése céljából rendszeresen bakancsos, biciklis túrákra vitte diákjait a Pilisbe. F.: Szentendrei Ferences Gimnázium 1950– 1990 NAGY György (Nagyszőllős, 1896. júl. 2. – Budapest, 1961. jún. 21.) Újságíró, író. Minisztériumi tisztviselőként kezdte a pályáját. A Tanácsköztársaság idején vállalt szerepéért rövid időre börtönbe került, majd internálták. Köztisztviselőként nem dolgozhatott tovább, ezért újságíró
lett. Fővárosi lapoknak írt (Mai Nap, 8 Órai Újság, Magyarság), közben elvégezte a közgazdasági egyetemet. 1945-ben a Közalkalmazottak Szakszervezetének országos főtitkár-helyettese, Dobi István minisztersége idején a Földművelésügyi Minisztérium sajtófőnöke. A személyi kultusz idején elvesztette az állását. Hányatott élete során regényeket és színdarabokat is írt. 1932-ben Szathmári Lajos (l. ott) színművész révén került kapcsolatba Szentendrével. A Zenta u. 5. szám alatt vettek egy kis házat, szemben Ilosvai Varga István (l. ott) festőművésszel. Kezdetben csak a nyarat töltötték itt, később végleg kiköltöztek a városba. ~ az itt élő művészekkel, városi emberekkel igen jó barátságot tartott fenn. Fekete Máj címmel tréfás helyi kéziratos lapot szerkesztett a turista egyesület kifigurázására. Kéziratban maradt regényeiben többször szerepel a város. Különösen jó kapcsolatban állt a helyi református lelkésszel, Pásztor Jánossal. Ő búcsúztatta el az írót a szamárhegyi református temetőben. F.: Új magyar irodalmi lexikon; Pethő Németh Erika – G. Sin Edit: Írók, költők Szentendrén NAGY Konstantin, dr., páter (Kecskemét, 1835 – Budapest, 1981) Ferences szerzetes. 1935-ben szentelték pappá. Hitoktató volt Pécsett, Budán, Szolnokon. Közben egyházjogból ledoktorált. 1945-ben tábori lelkészként szolgált. A szentendrei Ferences Gimnázium igazgatója 1950–1955 között. Lelkipásztor Budán (1956–), majd a pasaréti templom igazgatója (1960–). F.: Szentendrei Ferences Gimnázium 1950– 1990 NAGY Lajos, dr. (Nagyvárad, 1897. márc. 15. – Budapest, 1946. dec. 10.) Régész, egyetemi tanár. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett diplomát. Régészként a római korral foglalkozott. A Fővárosi Múzeum munkatársa (1922–1941). Az 1920–30-as években Aquincumban és Szentendrén igen eredményes ásatásokat folytatott. A szentendrei múzeum régésze105