Page 1

Szentendre, Belváros Koncepció Összefoglaló tájékoztató 2005 október

1


Miért van szükség koncepcióra? Szentendre belvárosa közös kincsünk: a régi házak, hangulatos utcák és terek, a barátságos lépték, amely szinte érintetlenül fennmaradt az évszázadok folyamán megigézi azokat akik akár csak egy rövid séta erejéig van módjuk megtapasztalni ezt a miliőt – nem véletlenül érkezik ide a világ minden tájáról évről évre nagy számú turista. Sokak szemében azonban ez a kép csak kirakat, ami mögött rengeteg probléma bújik meg. A szentendrei identitás egyik legmarkánsabb hordozója a történeti városközpont, megőrzése a városlakók, a városért tenni akarók közös ügye. Ugyanakkor a városi élet olyan igényeket támaszt a belvárossal szemben amelyeknek az jelen formájában csak nagyon nehezen tud megfelelni. Szükséges volt kijelölni egy olyan irányt, amely mentén ha nem is az összes, de legalább a legkritikusabb ellentmondások fokozatosan kiküszöbölhetők, lehetőség szerint úgy, hogy sokféle érdeket figyelembe véve a lehetséges jövő több alternatívájának megfontolásából alakítsuk azt, amit szeretnénk, ha megvalósulna. A város vezetésére sokféle felelősség hárul a Belváros fejlesztése kapcsán, ezek közül a koncepció a közterület használattal, a forgalomszervezéssel és a belvárosban még nagy számban található önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal foglalkozott kiemelten. Jelen füzet az Önkormányzat megbízásából az Ecorys Magyarország Kft. által elkészített Belváros Koncepció rövidített összefoglalóját tartalmazza.


A város fejlesztési terve Az egész városra vonatkozó koncepcionális elhatározások at, a városfejlesztési célokat, feladatokat és eszközöket a 40/2001. (III. 13.) Kt. sz. határozattal elfogadott fejlesztési koncepció tartalmazza. Ez a dokumentum a legfontosabb fejlesztési feladatokat néhány cél köré csoportosította: 1. Kistérségi központ regionális szerep: a város történelmileg kialakult kistérségi központi funkcióit megerősítve – a kölcsönös előnyök elve alapján – vezető szerepet játszhat Budapest vonzásának csökkentésében. Cél a kistérségi szerepkör megerősítése minden lehetséges területen (igazgatás, egészségügy, környezetvédelem, oktatás, kereskedelem, szolgáltatás, stb.). 2. A szentendreiek otthona, „a lakható város” melynek megteremtése a szentendrei polgárok közös érdeke. A lehetőségekkel élve biztosítható a környezeti állapot javítása, a közműellátottság színvonalának emelése a közlekedési rendszer komplex fejlesztésével a forgalmi terhelés csökkentése. 3. A kultúra és a művészetek városa: a város kulturális értékei (múzeumok, galériák, iskolák, rendezvények) túlmutatnak a régió vagy az ország határain. Az értékek védelme és megőrző fejlesztése, a minőségi színvonal fejlesztése a város minden lakójának érdeke. Szentendre a vendégváró város, mely a minőségi kínálat fejlesztésében érdekelt (festők, művészek, a múzeumok, a galériák, a fesztiválok, a rendezvények). A fesztiválvárosi rang megszerzése, a minőségi kulturális rendezvények támogatása, a zsúfoltság csökkentése stb. mind a város kulturális életének minőségi fejlesztését szolgálják. 4. A vállalkozók városa, a gazdagodó város meghatározó szektor a turizmus, ugyanakkor a városban élő szellemi potenciál kihasználása ennek megfelelő városfejlesztést indokol. A magas színvonalú, környezetet nem, vagy csak alacsony mértékben terhelő tevékenységek megtelepedése elősegíti a gazdaság más szektorainak fejlődését is szinergikus hatásaival, a szolgáltatásoktól az oktatáson keresztül a környezetvédelemig. A minőségi turizmus elvárásainak kielégítése (termál-, konferencia-, vízi- és ökoturizmus fejlesztése, a szezonális jelleg kiegyensúlyozása a környező településekkel együttműködve), a kulturális kínálat színvonalának emelése (művészek és művészetek városa, belváros-rehabilitáció, Dunapart fejlesztés, a vendégforgalmi célterület kibővítése). A Belváros koncepció készítése során ezen elhatározásoknak a történelmi városmagra alkalmazását, részben továbbgondolását végeztük el. 3


Honnan indultunk? A város és környéke több tízezer év óta lakott terület. A II. század elején a rómaiak megerősített katonai tábort építettek, amelynek az Ulcisia Castra (Farkasvár) nevet adták. A rómaiak után a hunok, longobárdok, avarok lakták ezt a vidéket a magyarok bejöveteléig. Az államalapítás idején Szent István a veszprémi püspökségnek adományozta a települést. A középkori település a Templom-domb körül épült fel. Bizonyos, hogy a XII-XIII. században Szentendre már jelentős település volt, a középkori mezőváros felvirágzása azonban csak a XIV. században következett be. Később, a török hódoltság időszakában, majd a Buda visszafoglalását megelőző harcokban szinte teljesen elpusztították, a város 9 évre teljesen elnéptelenedett. A törökök kiűzését követően közel 6000 szerb telepedett itt le, akik a szultán hadai elől menekültek, miután a török csapatok ismét elfoglalták Nándorfehérvárt. Később, Csernojevics Arzén ipeki pátriárka vezetésével további 40 ezer család érkezett Magyarországra, akiknek ugyancsak fő letelepedési központjuk volt Szentendre. A telepesek különböző vidékekről jöttek. Az opováci, a csiprováci, a pozsareváci és a belgrádi szerbek, valamint a görögök, a katolikus dalmátok, a bosnyákok külön-külön városrészben telepedtek le. Kezdetben mindegyik közösség – a hazatérés reményében, ideiglenes jelleggel – külön-külön fatemplomot épített magának, de a karlócai béke a hazatelepülésüket meghiúsította. Így a XVIII. század elején szép, barokk kőtemplomok sora épült a fatemplomok helyén. Szentendre mai, jellegzetes városképe a XVIII. században alakult ki. A városi rangra emelkedett településen ekkor indult meg az a népesedési folyamat és felívelő gazdasági tevékenység, amely alapján a város első, nagy, fényes korszakát élte meg: a század közepétől Szentendre a körzet legjelentősebb, leggazdagabb településévé válhatott. A 18. században virágzó kereskedő város a 19. században háborúk, természeti csapások, a gyáripar konkurenciája, és az 1880-as filoxéra vész miatt hanyatlásnak indult. Az 1887-ben meginduló helyiérdekű gőzvasúttal felélénkült a főváros felé irányuló személyforgalom és kereskedelem. Az iparosodás a XIX. század második felében kezdődött. A két világháború között már több korszerű üzemet tudhatott magáénak a város. A második világháború után ezek részben átalakultak. A XX. század fordulójától felgyorsult a szerb gazdálkodó és borkereskedő családok elköltözésének üteme, s helyébe a két világháború közötti időszakban olyan nagymérvű beáramlás indult meg a főváros irányából, hogy ez a folyamat a város népesedési ütemének második jelentős fellendülését eredményezte. A bevándorlási hullám tetőpontját a gazdasági világválság körüli időkben érte el, 4


amikor a fővárosból szinte inváziószerűen települtek ki a kispénzű nyugdíjas családok. A II. világháborút követően ismét jelentősebb népesedési hullám figyelhető meg Szentendrén: részben a fővárosba özönlést megállító 1960-as létszámstop következtében, amely a Budapest környéki települések, így Szentendre népességét is megnövelték. A népességnövekedés következtében a város lakosságszáma 1992-ben meghaladta a 20.000 főt, amely alapján Szentendrét már a középvárosok kategóriájába sorolhatjuk. A népességnövekedés mellett az utóbbi évtizedek jelentős változását hozta a hihetetlenül gyorsan növekvő idegenforgalom, ami a történelmi hangulatú utcáknak, illetve Szentendre művésztelepének, a számtalan képzőművészeti múzeumnak és galériának egyaránt köszönhető. A város fejlődéstörténetének egyes időszakaiban, különösen az elmúlt évtizedek során lezajlott folyamatokat, ezek mozgatórugóit és a település szerkezetére, épületeinek arculatára tett hatásait lehet értékelni, azonban mai feladatunk elsődlegesen az előretekintés, a problémák okainak feltárása és a lehetséges megoldások felmutatása. Szentendre belvárosának térszerkezetét egyrészt a földrajzi adottságok, másrész – ettől nem elválasztva – a közlekedési kapcsolatrendszer fejlődése formálta. Pest megye változatos térségeinek bizonyára legszebbike a Dunakanyar, benne a Pilis és a Visegrádi-hegység. A tektonikus mozgások erővonalainak engedelmeskedve, a gyűrődések olyan párhuzamos dombsort hoztak létre, amelyek északnyugati-délkeret irányban sorjáznak a Dunáig. A hegykoszorú külső erők által felhalmozott törmelékkúpjait ezek szeldelték fel, egymással párhuzamos dombsorokká. Városképet és a városszerkezetet meghatározó dombok és patakok adják a város kellemes hangulatát. A város legújabbkori fejlődése következtében fokozódó gépjárműforgalom miatt elkerülő út megépítése vált szükségessé. A 11-es úttal a településen átmenő forgalom elvezetése megoldottá vált. A forgalom lecsapolása és a városmaghoz való hozzáférés azonban mindmáig nem megoldott.

5


Hogyan használjuk a belvárost? A belvárosban a lakás és intézmény funkciók mellett ma leginkább a szolgáltatási tevékenységek a jellemzőek. A városképet is meghatározó mértékben a vendéglátás, kiskereskedelmi üzletek, turistacsalogató ajándékboltok vannak jelen, amelyek elsősorban a vendégforgalomra épülnek. A lakosság igényeit kiszolgálandó élelmiszer- és ruházati jellegű kisboltok a belváros külső területeire koncentrálódnak. Az alábbi térképen látható a kiskereskedelmi üzletek területi elhelyezkedése Szentendre belvárosában (lilával az elsősorban helyi, zölddel pedig a turisztikai igényeket kiszolgáló egységeket tüntettük fel).

A kereskedelmi koncentráción túlmenően szinte minden közintézmény a 11-es főút és a Duna vonala által határolt területen van, súlypontilag pedig a történeti Belváros magjában vagy annak közvetlen közelében. Az oktatási, kulturális, egészségügyi és egyéb intézmények vonzáskörzete nemcsak a városra, de a környező településekre is kiterjed, ügyfeleik, diákjaik, dolgozóik túlnyomó többsége a Belvároson kívülről érkezik, jelentős célforgalmat generálva, amelynek a terhelése a meglévő városszerkezet adottságai következtében az ismert zsúfoltságot okozza. A Belváros megújítása kapcsán – az élhetőség, a történelmi városkép megőrzése, a vendégforgalmi potenciál kiaknázása szempontjainak figyelembe vételével – elkerülhetetlen az intézményhálózat struktúrájának és térbeli elhelyezkedésének hosszabb távra tekintő felülvizsgálata.

6


A közintézmények területi elhelyezkedése Szentendre belvárosában

Szentendrén 15 óvoda 7 általános-, valamint 7 középiskola működik, amelyek közül 5 található a Belvárosban. Az oktatási intézményekben megközelítőleg 6000-6500 gyerek tanul és 400-450 fő áll alkalmazásban. A vonzáskörzetük döntően Szentendre külvárosa és a környező települések, de a nevesebb középiskolákba találhatunk budapesti alkalmazottakat és diákokat egyaránt. Az oktatási intézményeket a diákok és az alkalmazottak is elsősorban tömegközlekedéssel (48,7 %, ill. 50,7%), valamint autóval (35,8%, ill 44 %) közelítik meg. A személygépkocsival érkezők aránya elsősorban a belvárosi intézmények esetében magas. Az általános-, és középiskolák a tanítási idő után is nyitva tartanak: főleg edzéseket, szakköröket szerveznek. Felsőoktatási intézménnyel a város – ma még – nem rendelkezik. Óvodák, általános iskolák és középiskolák helyi vonzáskörzete

7


Az önkormányzat, ill. Pest Megye által fenntartott intézményeken túl számos egyházi intézmény is a Belvárosban található, számos templom és egyházközségi létesítmény mellett oktatási-kulturális intézmények is. Az egyházi létesítmények területi elhelyezkedése Szentendre belvárosában

Szentendrén 8 pénzintézet képviselteti magát önálló fiókkal. Ezek: OTP Bank, Budapest Bank, Erste Bank, K&H Bank, Dunakanyar Takarékszövetkezet, CIB Bank, MKB és Raiffeisen Bank. Ezek mind a belvárosban, elsősorban a Fő téren koncentrálódnak, pedig a bankok alkalmazotti- és ügyfélköre elsősorban Szentendre külvárosának lakosságából tevődik össze, akik az intézményt főleg autóval közelítik meg (55%). Nem csupán az itt és a térségben élőket kiszolgáló intézményhálózat, de a vendégforgalmat kiszolgáló infrastruktúrák is a belvárosban találhatók. Szentendrén 32 múzeumot tartanak nyilván, döntő többségük csak regionális vonzerővel bír. A múzeumok és galériák területi elhelyezkedése Szentendre belvárosában

8


A jellemzően kis kapacitású szálláshelyek, panziók elszórtan találhatók a belvárosban. Szentendrén 44 vendéglátóhelyet tartanak nyilván, többségükben a magyar mellett van angol és német nyelvű kiszolgálás. A vendéglátóhelyek területi eloszlása Szentendre belvárosában

Forgalom, parkolás Szentendre fő- és gyűjtőúthálózatának szerkezetét jelenleg a két párhuzamos gerincút jellemzi. Az észak-déli fő forgalomáramlási irányban egyetlen korlátozásmentes útvonal, a 2x2 átmenőforgalmisávos (11. számú főút) Dunakanyar körút húzódik végig. Ez lényegében nyugatról bekeríti és lehatárolja a belvárost. Hangsúlyosan kijelölt szerepe a más településegységek felé áthaladó, a szomszédos lakóterületek felé eloszló forgalom elvezetése. Ezért nem integrálták a város keringésébe, elvágja a külső- és belső városrészt egymástól. Kevés az átjáró-kapcsolat, a védett gyalogátkelőhely; nincs visszafordulás és parkolósáv. Legyünk őszinték; feltehetőleg éppen ez az út konzerválta az óvárost az újraépítési, feldarabolási láz elől, mely most előnyt jelenthet a jövőkép formálása szempontjából. Ezen útvonal funkciója jelenleg nem helyettesíthető! A másik észak-déli útvonal a belvárost a Duna felől határoló, régen kiépített Dunakorzó utca. Forgalmi szempontból ma már korlátozott útvonal, hiszen a város lakói megváltozó szerepet szeretnének neki tulajdonítani.Ennek ellenére forgalmi terhelése jelentős, jórészt áthaladó forgalom, valamint hétvégén a parkolóhelyet keresők járművei.

9


A parkolási helyzet vizsgálata alapján megállapítható, hogy jelentős terhelés csak tavaszi-nyári-őszi időszakban a hétvégeken van. Némely hétvégén a város maximálisan telített. Ekkor szabályosanszabálytalanul bárhol megállnak. Látogatói szempontból kellemetlen tény, hogy városképileg a legértékesebb-, és a sétálók szempontjából legforgalmasabb területeken parkoló kocsik állnak vagy parkolóhelyet keresnek! A belváros egy részén jelenleg egy egységes tarifarendszerű, kézi beszedéses technológiájú személygépkocsi parkolás üzemel. A fizetéses zónák kijelölése nem logikus, a tarifarendszer nem zónás, mert nem követ egy kiemelt, elhatározott célt. Egy „jó hétvégén” a megállási lehetőségek kihasználása 100%-os. Gyakorlatilag a belváros teljes területe parkolóvá válik. Egy jelentős része őrzés nélküli díjbeszedés mellett. A hétköznapokon ez az érték a főszezonban 40-70 %-os. Elsősorban hétköznapokon rendkívül jelentős és rendezetlen a parkolás a HÉV végállomás környezetében. Itt található bevásárló-parkoló, üzleti ügyet intézővárakozó és jelentős a „P+R-szerű” tartózkodás is, vegyesen. Közúti forgalmi terhelés Szentendre belvárosában

A belváros látogatottságában jelentős és meghatározó a csoportos, szervezett idegenforgalom. Az autóbuszok számára kiépített parkolóhelyek (Teátrum étteremnél, Dunakanyar körút mellett) kapacitáskihasználtsága ennek ellenére szélsőséges. Hétvégén elérheti a 80-100 % -os terhelést a Teátrum étteremnél. Hétköznap csak 10-20 % a Dunakanyar körút mellett, a Teátrum-parkolónál pedig 30-50 %. Megállapítható, hogy lényegesen szebb és különlegesebb látványban lehet része annak a turistának, aki a központot a „Paprikabíró-parkoló” felől közelíti meg. Ennek ellenére az autóbuszok számára az elsődleges cél a „Teátrum-parkoló”, amely felől a rövid út vezet a Fő térre. A Belváros-Koncepció nem kívánta meghatározni a város idegenforgalmi stratégiáját, de a fenti intézményi koncentráció, valamint az a tény, hogy turisztikai szempontból Szentendrét a Belvárossal, ill. a Skanzennel azonosítják szükségessé tette a szektor mélyebb vizsgálatát. Örvendetes tény, hogy Magyarország, azon belül is elsősorban Budapest a fapados légitársaságok elterjedésének köszönhetően ismét igen kedvelt nemzetközi turisztikai célponttá vált az elmúlt másfél-két év során A külföldi turisták kiemelt látogatási célpontja Budapest, azonban a 10


statisztikai adatok tanúsága szerint a Közép-Dunavidék Régióról ez már nem mondható el. A külföldi célközönség mellett nem elhanyagolható lehetőség, hogy a budapesti agglomerációban sok közép- és főként felső-középosztályos igény nem került kiszolgálásra, de a meglévő, belföldi keresletet célzó turisztikai termékekre is a tömegesség a jellemző a minőség helyett. Szentendre turizmusa nem választható el Budapest idegenforgalmától, de ez nem jelenti azt, hogy a városnak alárendelt szerepet kellene játszania a fővároshoz képest. Jelen pillanatban azonban Szentendrét csupán kiránduló desztinációként tartják számon, amelyet vagy egy egész napos fővárosi városnézés keretében ejtenek meg, vagy Esztergommal kombinálják. Ebből kifolyólag az átlagos tartózkodási idő 3-4 óra, amely arra elég, hogy a turisztikailag már bejáratott helyeket (Fő tér és környéke) meglátogassák. Ugyanakkor mind a budapesti, mind az agglomerációban élők körében növekszik a piaca a szabadidő-eltöltés számos formájának. Jellemzően az aktív szabadidő és a kulturális kikapcsolódás iránt nő a kereslet. Ugyanakkor megjelenik egyfajta pozitív hedonizmus igény is: éljünk jól, éljünk egészségesen, és ha lehet éljünk soká. Nő az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás híveinek a tábora. Mindezek ma még kiaknázatlan szolgáltatási területek. A már megjelent szolgáltatások egyrészt mozaikszerűen, elkülönülten jelennek meg, másrészt ellentmondásos környezetben. Szentendre célja az lenne, hogy a jelenleg egysíkú tömegtermékekről átálljon a minőségi, különböző

piaci

szegmenseket

megcélzó,

magas

költést

eredményező,

egyedi

szolgáltatáscsomagokra. Ennek érdekében együtt kell működnie a Dunakanyar többi településével, a saját érdekeit szem előtt tartva. A fő kínálat ma a kirándulóturizmus, újabban egyes körzetekben elszigetelten a borturizmus, itt-ott a lovas-turizmus. Nincs a térség kultúrájából származó vonzó és összetett termékkínálat, a környezet nem rendelkezik különleges vonzerőkkel, desztinációkkal, nincs igazán programturizmus, nincsenek kiépítve a turizmus infrastruktúrái. Összefoglalva ma egy látens igény, megteremthető kereslet áll szemben egy mozaikszerűen megjelenő identitáshiányos „kulturális” termék-kínálattal. Szükséges lenne a hiányzó identitás megteremtése egy nagyváros-környéki, „rurális” szabadidő-kínálat, programturizmussal összekötött gasztronómiai, sport, és kulturális turizmus és kapcsolódó infrastruktúrájának létrehozásával, amely több célcsoport igényeit is ki tudja szolgálni (például a Szentendrén szignifikánsabban jelen lévő fiatalabb korosztályok igényeit is).

11


A vágyott jövő A koncepció készítése során lefolytatott műhelybeszélgetéseken elhanngzottak alapján egyértelművé vált, hogy a város jelenlegi állapotával sem az itt lakók, sem az itt vállalkozók nem elégedettek és az idegenforgalmi statisztika trendjéből pedig arra következtethetünk, hogy az ide szabadidős céllal látogatók is egyre kevésbé… A cél az lenne, hogy Szentendre Budapest metropolisz terének egyik fontos kulturális központjává váljon. Ma azonban a város éppen a szentendrei kultúrának nem felel meg! A gondok 30 évre nyúlnak vissza. 1970-től a folyamatos betelepedések következtében egy hatezres településből egy 20-22 ezres város fejlődött ki. A történelmi városmag, a város identitása, az infrastruktúra azonban nem bírta ezt a növekedést, ennek következtében a város spontán fejlődésnek indult és ezáltal elvesztette régi arculatát is. Mára a közlekedés a legsarkalatosabb kérdéssé vált. Az urbanizációs folyamatok velejárójaként hatalmas forgalom generálódott, amelyet már sem a 11-es út, sem a Dunakorzó nem képes kezelni. Abban mindenki egyetért, hogy változásra van szükség, de a megoldásokat mindenki másban látja. Az alapelképzelés az, hogy a belvárost vissza kell adni a gyalogosoknak. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, mindenképpen parkolókapacitások kiépítésére és rendszerszerű működtetésére van szükség, amelyek a turistafogadáshoz is alkalmas infrastruktúrát is biztosíthatnák. Ilyen parkolókat lehetne létesíteni a Theatrum környékén, a volt Tüzép telepen és a Paprikabíró utcában. A Dunakorzó sétálóutcává alakításáról megoszlanak a vélemények. Abban azonban mindenki egyetért, hogy meg kell változtatni a jelenlegi forgalmi rendet, mert ebben a pillanatban a Dunakorzó menekülőútként funkcionál. A Dumtsa Jenő utca kapcsán szintén felmerül a sétálóutcává alakítás igénye. A forgalmat tovább generálja, hogy a közintézmények, iskolák, az orvosi rendelő, a bankok, javarészt szintén a belvárosban működnek. Tehát ügyet intézni szintén a belvárosba járnak a helyi lakosok és a vállalkozók egyaránt. Sokak számára elfogadható lenne a hivatalok kiköltöztetése a belvárosból, az iskolák ügyében viszont már megoszlanak a vélemények. A másik gond, hogy az is kénytelen a belvárosban bolyongani, akinek ez nem áll szándékában. Nincsenek megfelelő hurkok, ahol vissza lehetne fordulni. Megoldatlan a 11-es út forgalma is. Ez utóbbinak a rendezése azért is lenne időszerű, mert a 11-es út éppen olyan része a város arculatának, mint a Duna-part.

12


Az alábbiakban mátrixba rendeztük az elképzeléseket, az eltérő érdekek mentén kirajzolódó fontosabb problémákat: Közlekedés Parkolás

Sétálóutcák Forgalomszervezés Turizmus Szezonalitás

Célcsoportok Identitás Belváros rekonstrukciója Közfunkciók Preferenciák

Lakosság

Gazdasági élet

Várospolitika

A jelenlegi állapotok tarthatatlanok, rendezésre van szükség, de az egyéni érdekek szem előtt tartása mellett történjen A gyalogosforgalom kapjon elsőbbséget, lehessen kulturáltan kerékpározni Forgalom lassítása Turistát elviselni A helyi lakosok érdekei mögött másodrangú Ø Nem a szezonfüggő turizmus számára alakítani a belvárost Először a szentendreiek érezzék otthon magukat a saját belvárosukban! A betelepülők „integrálása”

A parkolásnak az üzlet előtt, vagy a közelben megoldhatónak kell maradnia

Parkolást kivinni a központon kívülre, tehermentesíteni a belvárost

Behajtási engedélyek, a kiszolgáló forgalom megfelelő biztosítása

Belvárosi sétálóövezet kialakítása

Turistából megélni Minőséget, értéket teremteni

Turista a „büszkeség” Kulturális minőség megteremtése

Ø Meghosszabbítani az itttartózkodást, ezáltal a költést serkenteni. Civilizált turistafogadás feltételeinek megteremtése Minőségi arculat megalapozása

Élhető belváros

Élő belváros

Az önkormányzati ingatlanok is legyenek rendbetéve

Szociális bérlakások ne a belvárosban legyenek

„Rekreációs” funkció visszaállítása

Belvárosban lakni és vállalkozni is egyszerre

Kulturális központként funkcionáljon Kistérségi vendégforgalmi központtá fejlődni A belváros legyen kedvelt találkozási helye a városlakóknak Kiegyensúlyozott településszerkezet Közintézmények kiköltöztetése; adminisztratív alközpont létrehozása

A fejlesztés stratégiája A Belváros megújítása nem történhet csak a területén történő beavatkozások eredőjeként. A Belváros megújítása számos külső körülménnyel, azok változásával, javulásával is összefügg. Ki kell terjeszteni a gondolkodási teret egy nagyobb, szerkezetileg és működésében összefüggő térre ahhoz, hogy helyesen diagnosztizálhassuk és ennek megfelelően jó terápiát javasolhassunk a tradicionális szövet értő megújítására. Ehhez figyelembe kell venni, elemezni szükséges a város térbeli fejlődését, a városszövetnek az elmúlt pár évtizedben végbement átalakulását. A valamikori életmódnak megfelelően, az akkori urbanizáló erők igényei szerint épült ki Sveti Ondrej a Bükkös pataktól északra, a fontos kereskedelmi útvonalhoz, a Dunához kapcsolódva, a vízpart mentén, az egyik Dunára lefutó hegyláb „ormára” felkúszva. Az ettől délre lévő hegyormot korábban a rómaiak használták katonai tábornak. A több mint kétszáz évvel ezelőtti jómód teremtette életteret a mai kor embere is vonzónak találta, találja, érzi az egykori urbánus szövetben az egykori társadalmi szövet spirituszát, számára vonzó életmód kisugárzását, a mediterrán életstílus báját, humánumát.

13


A város több fejlődési szakaszon ment át, amiből számunkra meghatározó időszak kettő. Az egyik, amikor a történeti városszövetben elhelyezésre kerülnek a szocialista korszak, életstílus-, életmódigény új funkciói, a járási központ városi intézményei. Ezek részben a városszövetbe illesztve részben közvetlenül a tradicionális várostesthez tapasztva létesülnek. A város már ebben az időszakban is egyfajta „kirakat” a fővárosból könnyen gyorsan elérhető, megmutogatható látnivaló. A város iparosításának programja egyfajta „ipari folyosót” hozott létre a város Déli kapujában, míg a szocialista zártkertek az egykori szőlőkkel teli domboldalak beépülését eredményezik, lopakodó fejlődés eredményeként előbb második lakás, illetve egyre inkább lakás területté alakítva a szerkezetében kiskertes körzeteket. A másik, a 90-es évektől kezdődően, a szuburbanizációs növekedés, ami a több szempontból is vonzó célterület körüli ingatlanokat felértékelte és ezzel a városkörzet spontán, strukturálatlan beépítését eredményezte. Az igazi problémát az okozta, hogy miközben az éjszakai népesség lényegesen megnövekedett, nem jöttek létre az itt élők kiszolgálását biztosító infrastruktúrák. Miközben a helyi munkaalkalmak csökkentek, a nagyvárosba irányuló ingázás növekedett, nem épültek ki a társadalmi tőke megteremtését a közösség építését szolgáló terek, helyek sőt a szükséges szolgáltatások sem az alacsony sűrűséggel beépített családiházas településrészeken. A spontán fejlődés, a telekosztás eredményeként egy alulurbanizált egyáltalán nem városi jellemzőkkel rendelkező kiterjedt térséggel, egy közel 20 ezres faluval terhelte meg Szentendre korábbi városi struktúráit. Ezeknek az értékes belvárosi szövet már nem tud megfelelni, nem alakul ki élő, dinamikus interreláció az új lakóterületek és a korábbi – az új igényeket csupán erős kompromisszumokkal kielégíteni képes – hagyományos városszövet között. Ezzel párhuzamosan a megjelenő turizmus-kereslet a tradicionális városrész egyes szakaszait „helyzetbe” hozta, amely a korábban már megteremtett vonzerőre épülve tovább növekedett, miközben valójában nem fejlődött, nem gazdagodott a kínálat. A jól tőkésíthető, piacosítható vonzerő, a turizmusban a rövid szezonban kitermelendő tőkeigény tovább növelte a lakók számára a vonzó városias tér, terek használatának lehetőségét, kiszorultak városok közösségképző helyeiről, miközben nem, vagy csak alig jöttek létre vonzó, a társadalmi kapitalizációt, közös kultúrát fejleszteni, építeni képes helyek. Pont akkor, amikor a hirtelen beköltözés okán arra a legnagyobb szükség lett volna, hiszen így a város kultúrája elolvad, széthullik a dinamikus növekedés hatására, az integrálás lehetőségének, ennek helyei, alkalmai hiányában. Mindezek mellett a világban folyó változások olyan igényváltozásokat jeleznek, amelyeknek a tradícionális várostest már nem tud megfelelni, illetve csak olyan áldozatok árán, amely annak értékét rondítja, relativizálja. A város új „falusi” részeiben éppen a spontán fejlődés eredményeként szintén nem áll rendelkezésre olyan összefüggő, hasznosítható terület, ahol egy közel 25-30 ezres kisváros, mikroregionális központ mai kor igényeinek megfelelő új életfunkciói elhelyezhetőek, biztosíthatóak lennének, lehetnek. 14


A város fejlődésében fellehető kettősség: (i) a város és benne a belváros, mint lakóhely (alvóváros?) fejlődjön, illetve (ii) kihasználva a belváros vonzerejét, mint turista-desztináció fejlődjön. Tekintve, hogy az ilyen és hasonló fekete-fehér, igen-nem ellentétpárok sorra dőlnek meg, figyelmünket nem egyik vagy másik szélső polarizált szituációra irányítjuk, hanem éppen egy folytonos, kontinuus megoldás keresésére összpontosítjuk. A város korábbi „hardverje” az egykori életmód lenyomata. A fő kérdés, hogy hogyan tudjuk alkalmassá tenni a régi idők által létrehozott „hardvert” a mai kor „szoftverjének” működtetéséhez, illetve milyen szoftverek futtathatók a leghatékonyabban azon értékek keretei között, amelyet az elődök hoztak létre, hagytak ránk. A mai korszellem által igényelt, Szentendre mai és közeljövőre prognosztizálható életstílusának megfelelő „hardvert” követelő urbanizációs dinamika, milyen mértékben kell módosítsa a történeti város (még esetleg a közelmúlt „falu-város”) struktúráit, annak érdekében, hogy értékének megfelelően hasznosítsa a város korábban létrehozott értékeit, és átalakítsa ami a mai kor igényeinek, szükségleteinek. Vagyis itt is a kontinuitás kérdésében található meg valószínűleg a helyes válasz. A problémát az jelenti, hogy a városi élet új kultúrája még nem fejlődött ki. Ma még nincsenek meg sem a gazdasági, sem a társadalmi lehetőségei az egykor gazdag, virágzó városszövet komplex reinkarnációjának. A város „lelkének”, életének újradefiniálása még várat magára, még nem alakult ki Szentendre életstílusa, a közösség életének új, mai kultúrája. A belváros meglévő szövetében éppen ez a régmúlt idők „lelke” tetszik a ma emberének, ez azonban nem kézzelfogható, nem számszerűsíthető, így aztán háttérben van az erről való gondolkodás is. Pedig az új „szoftver” életmód, „Szentendre life-style” lesz a meghatározó az egyik vagy másik irányba történő elmozdulás mértékében, azaz a lépésről lépésre adagolható dózisokban. Ma az esztétikum, a város külcsíne az a vonzerő, amelyet intuitíven megérzünk, mind a lakók mind pedig az ide látogató városhasználók. Csakhogy e mögött egy racionális életmód rejtőzik, az egykori működési mechanizmus, az egykori tevékenységek sora szolgált ehhez alapul. A fő kérdés: mi ma a működési mechanizmus, mik a meghatározó tevékenységek, hogyan éli életét az egyén és hogyan a város, mint élő szervezet? Vagyis milyen várostermékre van szükség, illetve a vágyott termék mellett mi az a reális termék, ami működtethető, üzemeltethető és fenntartható? Ezen kérdésekre először stratégiai szinten megfogalmazott célokkal válaszolunk, majd „taktikai” lépéseket mutatunk be egyrészt a közlekedésszervezés, másrészt az ingatlangazdálkodás területén.

15


A legmarkánsabban megfogalmazható stratégiai cél a Belváros „élővé, élhetővé” tétele, ƒ

olyan élő közösségi tér kialakítása,

ƒ

amely térbeli hangsúlyok által megosztva ötvözni képes

ƒ

a minőségi lakóhely,

ƒ

a történelmi városközpont és

ƒ

a művészeti-kulturális, szabadidős (egyúttal idegenforgalmi célpont) témapark vízióját.

Ennek eszköze a város közösségi életének animálása, a közösségi terek menedzselése, jól definiált kulturális-szabadidős (egyúttal idengenforgalmi) minőségi kínálat megalapozása az infrastruktúrák és szolgáltatási minőség javításával. Hosszú távon szükséges lesz megteremteni az urbanizáció feltételeit a szuburbánus lakóövezeti településrész területén, a 11-es út „túloldalán” is. Itt a kisebb szomszédsági egységekben szükséges alapellátás funkcióinak kell megkeresni, illetve megteremteni a megfelelő helyszíneket (helyi pólusképzés). A „vegytiszta” polaritások, amelyek között a megvalósítható kompromisszumot keressük az alábbi ábrán illusztrálhatók:

16


A Dunavölgy feltárására, településeinek-bekapcsolására a Szentendre tradicionális város szövete és az új alvóvárosi terület között átvezetett gyorsforgalmú út nem a város infrastruktúrája, sokkal inkább egy mikroregionális bekapcsoló közlekedési csatorna, egyfajta Dunakanyar Magisztrále. Mégis ez a „régi- új” tengely kijelöli azt a helyet, ahol a mai kor igényeinek kielégítésre szükséges funkciók és a tradicionális városszövet összekapcsolódik, ahol a „gyors” és a „lassú” hálózatok találkoznak. Ez a pont egyben eszközváltó helyként is kitüntetett pontja, helye a városnak, miközben a belváros (tradicionális városrész) peremén elhelyezkedve annak is kapuja, és a mikrorégióból, a „Dunakönyökből” és a pilis völgyből egyaránt megközelíthető. A Hév végállomás körzete ideális helye lehet azon új funkcióknak amelyeket egy mikroregionális központnak, biztosítania kell. Itt egy olyan intézményi, adminisztratív, kereskedelmi és közlekedési csomópont alakítható ki, amely képes tehermenetesíteni a belvárost azoktól a funkcióktól, amelyek ma már inkább terhelik a városszövetet azon a helyen, és lehetővé teszik hogy kialakuljon egy kulturális, művészeti, szabadidő témapark a tradicionális városrész arra alkalmas közterületein, épületeiben. A profil és funkciótisztítással egyben egy olyan új regionális infrastruktúra hozható létre amely értékesebbé teszi a várost és körzetét megteremti egy másfajta közösségépítés fizikai feltételeit, kialakítja a hatékony működés tereit. A Belváros Koncepció térszerkezeti célkitűzéseit foglalja össze az alábbi ábra. A történeti Belváros – „Szentendre Témapark” – területének megújuló kapujában új kereskedelmiszolgáltató és intézményi központ, közlekedési eszközváltó csomópont jöhet létre. Dél-nyugati irányban új idegenforgalmi kapu, a „Római témapark” (Castrum) kerülhet kialakításra. Északnyugatról lakózóna, északi irányból pedig egy új kulturális művészeti zóna határolja ezt a történelmi hangulatú városrészt. A ma is meghatározó turisztikai tengely mellett kiépül egy megújuló Duna-korzó, amely a folyóval teremt meg új minőségű kapcsolatot.

17


Közlekedésfejlesztés A vázolt stratégia megvalósításában kulcsszerepe van a Belváros közlekedési rendszerének. A belvárosnak elérhetőnek kell lennie, azonban az elérhetőség mellett az épített környezet és közterületi rendszer élhetőségét is biztosítani kell, nem utolsó sorban azáltal, hogy annak szépségei kibontakozhassanak. A fejlesztés irányai, melyek a látogatás közlekedési körülményeinek javítását szolgálják: ƒ

A látogatóforgalmi időzónák és célterületek kiterjesztése: az időzóna értelme kettős, vonatkozik a napi látogatási időre, ill. a szezonális jelleg oldására. Az idegenforgalom által érintett területek kiterjesztése a korábban vázolt struktúra szerint.

ƒ

Az elkerülő útfejlesztések támogatása, a 11-es számú főút településbe integrálása. Dunakanyar körút távlati belterületbe vonása, „főutca” jelleg elérése.

ƒ

A Dunakorzó óvárosba integrálása, utca-berendezési javaslatok kidolgoztatása.

ƒ

Egyes funkcionálisan kiemelt területek forgalomcsillapítása, a koncepciónak megfelelő elzárása. Lakossági- és idegenforgalmi parkolás rendezése. Intézkedés a közlekedési rendszer térbeli és időbeli folyamatának szigorúbb ellenőrzésére.

ƒ

Távlati cél új intézményi városközpont létesítése, és ott közlekedés és parkolás szabályozás. Ezzel együtt a csoportos- és egyéni közlekedés feltételeinek javítása.

Közúti közlekedés, úthálózat Dunakanyar körút Az útvonal jövőbeli szerepének módosulását a következő négy tényező alakítja közvetlenül, illetve közvetve; a város szempontjából kedvezően vagy kedvezőtlenül. ƒ

A közeljövőben megépül a Budapestet távlatban körülölelő M0 autópálya gyűrű északi Duna hídja. Ezáltal Szentendre és körzete „közelebb kerül a fővároshoz”. Függetlenül bármely szándéktól, feltétlenül növekedik a körút forgalma.

ƒ

A Szentendrei sziget növekvő közúti forgalmi igényei miatt a révátkelések helyett Duna-híd építésének igénye merült föl. Az M0 tervezett hídjának építése során közúti kapcsolat innen a szigetre nem létesíthető a vízbázis védelme érdekében.

A szigetmonostori további hídi kapcsolatok megvalósítására több változat készült. Jelenlegi elgondolások szerint a Vác alatti kapcsolat kiépítése várható legelőször.


ƒ

A 11-es út tehermentesítése érdekében elemzések készültek a Szigetmonostor és Szentendre közötti híd helyének kijelölésére is. Szentendre szempontjából a város legdélibb határán történő hídépítés a megfelelő megoldás, mert így a híd átmenő forgalma a város beépített területeit nem terheli.

ƒ

A híd és a 11-es számú főút kapcsolatát külön szintű csomópontban célszerű kialakítani.

A 11-es számú főút városrészeket elválasztó folyosó-hatásának csökkentése a város számára reálisabb és a közeljövőben megvalósíthatóbb cél. A főút menti területek, a közlekedés káros környezeti hatásai miatt, lakó- funkcióra nem alkalmasak. Intézményikereskedelmi-szolgáltató funkciójú fejlesztését korlátozza a megállási, parkolási lehetőségek hiánya. Mint ahogy már néhány vizsgálat megállapította, a 2×2 forgalmi sávos keresztmetszet szükséges az átmenő forgalom lebonyolítására, tehát parkolósáv a haladó sávok rovására nem létesíthető. A „folyosó-hatás” enyhítésére maradó következő lehetőség a városias jelleg-, a feltárókiszolgáló funkciók erősítése: ƒ

Egyes csomópontokban a szabályoknak megfelelően, forgalombiztonsági okokból jelzőlámpás szabályzás szükséges. Ezzel együtt járműosztályozók létesítése, bővítése, újabb forgalmi kapcsolatok betervezése is lehetséges.

ƒ

Némely kereszteződésben a város elengedhetetlen forgalmi igényének érdekében új jelzőlámpás csomópont létesítendő.

A forgalmi rend változtatások a 2. fejlesztési ütem térképén találhatók (a közlekedési fejezet végén).

20


Forgalmi funkciók átalakítása ƒ

Dunakanyar körút – Vasúti villasor kereszteződésének forgalmi rendje változatlan, azonban a távlati központfejlesztési céloknak megfelelően elképzelhető, hogy a mellékirányú torkolat- és a főpályás balos jármű-osztályozói majd bővítendők. Az átrendezendő városi funkcióhoz igazodva egy szélesebb, esztétikusabb gyalogos átvezetés építése célszerű a HÉV-belváros kapcsolatban.

ƒ

Dunakanyar körút – Római sánc köz – Attila utca kereszteződése jelzőlámpázandó a városi forgalmi igények és a „zebra” szabályszerű védelmének érdekében.

ƒ

Dunakanyar körút – Római sánc utcai jelzőlámpás kereszteződés forgalmi rendje jelentősen átalakítandó a távlatban. A parkoló felé kapcsolat létesítendő. Ezzel együtt a jelenlegi szűk forgalmi kapcsolatok a sávok számának növelésével bővítendők. Ekkor a visszafordulások is biztosíthatók a Paprikabíró csomópont bevonásával.

ƒ

Dunakanyar körút – Paprikabíró utca kereszteződése a parkolóból kihaladó forgalom-, és a rossz beláthatóság miatt a szabályok szerint jelzőlámpázandó. Ekkor célszerű a főpályát keresztező, két szomszéd területet összekötő gyalogátkelőhely létesítése és bevonása a jelzőlámpás irányításba.

ƒ

Dunakanyar körút – Bükkös part jobboldal kereszteződésének forgalmi rendje a távlatban átalakítandó.

ƒ

Dunakanyar körút – Bükkös part baloldali torkolatánál a jelzőlámpás csomópont átépítendő az új, hálózati közlekedéspolitikai célok megvalósítása-, a kihaladó forgalom lehetővé tétele érdekében. A torkolat a mai

keresztmetszetben is használható kétirányú

forgalom lebonyolítására, de célszerű kismértékű bővítése. Ezzel együtt megfontolandó a jobbra fordulás biztosításának kiépítése is, mely azonban - az amúgy is kellemetlen helyzetben lévő - ingatlan megvételét, szanálását teszi szükségessé. ƒ

Dunakanyar

körút

Fulcó

Deák

utca

Szentlászlói

utca

jelzőlámpás

kereszteződésében a benzinkút megszüntetésével bizonyos főpályás visszaforduló funkciók megadhatók. ƒ

Dunakanyar körút – Hold utca jelzőlámpás kereszteződésében a Hold utcába irányuló balos sáv – a szembe lévő párjaként - a keresztmetszeti adottságok következtében távlatban kiépíthető. A csomópont kisebb átrendezésével a főpályás visszafordulás is biztosítható.

21


ƒ

A Dunakanyar körút - Barackos út csomópontban – mint ahogy a megelőző vizsgálatok is említik - a csúcsórai forgalom elérte a jelzőlámpás szabályozás nélkül lebonyolítható határt.

Dunakorzó út A vízparti városokhoz hasonlóan, Szentendre is a legszebb arcát az egykori életforma tükrébe, a Duna felé mutatná. A Dunakorzó jelenleg is az egyik leglátogatottabb helyszínek közé tartozik, annak ellenére, hogy a kikapcsolódás feltételei itt a legmostohábbak a városban. Ennek egyik oka, hogy a gát eltakarja az utcaszintről a természet szépséges látványát; másik ok pedig az áthaladó és parkoló járművek tömege. Az egymást erősítő hátrányok miatt úgy tűnik, mintha innen a város hátát látnánk. Az okok megszüntetése a Dunakorzó városba integrálásával érhető el. Olyan térrendezések, események megvalósítása szükséges, mely a vízi funkciókat összeköti a város kínálta egyéb élményekkel. A legfontosabb lépés a mozgó és álló járművek fokozatos kiszorítása. Figyelembe kell venni, hogy valamilyen csoportos közlekedési eszköz-, valamint a kerékpárosok áthaladását mindig lehetővé kell tenni! Óvárosi utak Az eddig vázolt előzmények feltételeként egy meghatározott időszakban a belváros egy bizonyos, értékes területét a kitűzött célnak megfelelően javasoljuk fokozatosan kibővíteni, karbantartani és csak a gyalogosok rendelkezésére bocsátani. A meghatározott időszak a jelenlegi tapasztalatok figyelembe vételével, illetve a jövőben célul kitűzött látogatási időtartam növekedés

megfigyelésével

meghatározható.

Ezen

kettős

intézkedési

folyamatsor

megvalósulásának neve a továbbiakban ZÓNA. A védett-óváros forgalmi rendje a célnak megfelelően kismértékben átalakítandó, hogy jól megszervezhető és ellenőrizhető legyen. A zóna határát kéttípusú KORDONPONT rendszer védi. A „hard-pont”-nak nevezett elem állandó, fizikai lehatárolást jelent térbútorral, mint például ma is az oszlopsorral leválasztott Fő tér, vagy a láncos-babával védett Rab Ráby tér. A „soft-pont” bejáratot biztosít. Kiépítése többféleképpen is lehetséges. Alaphelyzetben egy KRESZ táblaoszlop, mely a „Gyalogos övezet (zóna)” és „időszak” táblákat tartja. A mozgáskorlátozott személyt szállító jármű - amennyiben ennek feltételei adottak az övezetben közlekedhet és várakozhat. A jelölt időszakban a saját garázzsal rendelkező lakóingatlan sem közelíthető meg. Ez a feltételsor csak a teljes körű végrehajtás esetén jelent a cél érdekében értékelhető eredményt. Mivel a közlekedési jelzőtábla egy demokratikus

jellegű

szabályozás, sokan megszegik és költséges az ellenőrzése. Amennyiben nem vezet eredményre a közlekedési jelzőtábla használata, akkor a korrekt szelektálást biztosító, az előbbi feltételek betartatására beprogramozott elektromos rendszerű kapuk telepítése ad megoldást. Csak az kaphat behajtási jogosultságot (kártyát), aki a területen lakik és rendelkezik gépkocsi tárolási lehetőséggel. A védett időzónában a kapu nem nyílik. 22


Új „belváros-kapu” A HÉV és VOLÁN végállomás és kapcsolódó területeinek megújítása több okból is sürgető. Annak ellenére, hogy a csoportos közlekedési eszközök egymás mellett vannak, a kapcsolatuk-, illetve a kialakult gyalogos útvonal nem a legkedvezőbb. Szintén közel van vásárlási lehetőség a közlekedési járművek végállomásához, azonban a funkciók kedvezőtlenül keverednek, a gyaloglási és parkolási felületek rendkívül zavarosak. A tömegközlekedési végállomások mellett található területek kiváló lehetőséget nyújtanak kereskedelmi-szolgáltató, illetve intézményi funkiók elhelyezésére, hiszen az utazásokkal egybekötve ezek a szükségletek is rendezhetők. A szabad (vagy felszabadított) és rendezett felületek kitűnő lehetőséget kínálnak jól megközelíthető, kapacitív, akár többszintes, részben őrzött parkolóterek kialakítására is. A rendelkezésre álló terület és a bővíthető, terhelhető közúti kapcsolatok minden szempontból alkalmasak egy modern, „intermodális-csomópontrendszer” kialakítására: A HÉV megállóhely hátrébb húzásával egy „gyalogos-tengely” alakítható ki a VOLÁN pályaudvar felől, a korszerűsítendő „üzletnegyed” felé, a HÉV végállomás végét érintve. A Dunakanyar körút alatti gyalogos aluljáró lényegesen kiszélesítendő. Így „kiteresítetten”, nyújtottan érhet a térszintre, vagy külön szinten kapcsolódhat a keresztben elosztó gyalogos folyosóhoz. A pavilonok és a belső zárvány-udvar (taxi állomás) megszüntetése, rendezése után, akár egybefüggő, többszintes közlekedő és bevásárló épületegyüttes alakítható ki. A felső szinten elhelyezhetők modul rendszerűen bővíthető közintézmények, étterem terasszal, éjszakai szórakozóhely vagy őrzött parkolóhely, stb. A jelenlegi élelmiszer áruház mögötti „töredezett-parkolótér” funkcionálisan rendezendő és a HÉV állomás melletti lepusztult zöldfelület együttes kezelésével méretezett P+R parkoló építendő, mely szolgálná a tömegközlekedéssel tovább utazókat és egyúttal a bevásárlók megállási igényeit is.

23


Parkolás A HÉV végállomás mellett kialakítható intermodális-csomópontban nagy felületű, ingyenes parkolást kell biztosítani, amely a bevásárlói és P+R parkolást hivatott szolgálni. Ezen kívül bekerített, fizetős parkoló is üzemeltethető mintegy 30-50 férőhellyel, mert tapasztalatok alapján Magyarországon erre van igény. Az értékes helyeken a világ minden táján fizetni kell a közterületi parkolóhelyért, akárcsak a közszolgáltatások igénybevételéért. A fejlesztési ütemek előállítása során, ma használt parkoló felületeket „kebelez be” a ZÓNA. Ezeken a felületeken várakoznak a város azon lakosai, akik nem tudnak, vagy nem akarnak beállni ingatlanjaik területére. Ugyan ezen helyeket keresik a parkolóhelyért fizető látogatók is. A ZÓNA fokozatos kiterjesztése ösztönzi az érintett területen lakó (vállalkozó) ingatlanok tulajdonosait belső parkoló kialakítására. Amennyiben ez különböző okokból nem lehetséges, akkor számukra közeli külső, saját használatba vehető parkolóhelyeket kell ajánlani. A parkolási bérleti díj fedezetéből, kisközösségi parkoló-silók építésére kell ösztönözni a gépkocsi tulajdonosokatm vagy a rendszer elemeiként létrehozandó nagyobb közösségi parkolókban kell helyet biztosítani számukra. Kellemes időben, hétvégeken elárasztják a látogatók autói a város összes parkolóhelyét. Ehelyett kultúrált, őrzött és minden szükséges szolgáltatással ellátott parkoló-paletták, parkoló-mélygarázsok építését javasoljuk. A fennmaradó felszíni parkolóhelyek értékesítése-, az esetleges kordonpontkapuk létesítésével, üzemeltetésével egy vállalkozásban történhet. A Dunakorzó út mellett két parkoló-palettát lehet építeni az önkormányzati telkeken. Mindkét paletta egy szintes, a Duna felől elrejti a gát. A befogadóképességük egyenként körülbelül 20 autóbusz és 100 személygépkocsi. A hármas parkolóhely-hálózat foglaltságáról a városba érkező látogatókat megfelelő műszaki háttér kiépítésével tájékoztatni kell, így a legrövidebb úton és időben rendezhető a várakozás. Gyalogos- és kerékpáros forgalom A koncentrált parkolóhelyekről és közlekedési csomópontokról ajánlott gyalogos gerincútvonalak kerülnek kijelölése, amelyek karbantartása, propagálása célszerű. A kerékpár útvonalak a jelenlegi helyükön fenntartandók. Különös gondot kell fordítani a Dunakorzó felújítása során kiépítendő „autóbusz-kerékpárút vegyes használatú útpálya” kialakítására, burkolatára. Csoportos közlekedés A Budapest és Szentendre tömegközlekedési kapcsolatában jelentős szentendrei HÉV vonal fejlesztését a „Főváros Közlekedésfejlesztési Terve” hosszútávon a déli HÉV vonalcsoporttal összekötve, regionális gyorsvasúttá irányozza elő (M5). Szentendre szempontjából a sűrűbb közlekedés és az utazási idő csökkentése szükséges, mert ekkor a befogadó kapacitás lényegesen nő, így a Szentendréről ingázók jelenlegi száma megtöbbszörözhető. 24


Szentendre közúti tömegközlekedésében a meghatározó a VOLÁNBUSZ helyközi és helyi hálózata marad. Javaslatunk az, hogy a Dunakorzó lezárása után az összes normál méretű járat a Dunakanyar körúton közlekedjen. Az átépült korzón pedig egy kisméretű feltáró járat közlekedhetne, felfűzve a parkolókat, szinte teljes egészében lefedve a belváros utazási igényét. Az itt javasolt belvárosi helyi hálózat autóbuszait természetesen nem csak a VOLÁN adhatná, hanem más egyéni vállalkozó által-, vagy más vállalkozáshoz kötve is üzemeltethető. Turistabuszok A Teátrum étterem melletti autóbusz-parkoló általában telített. Időkorlátozásos fel-leszállóhely kialakításával a hosszú idejű parkolást célszerű áthelyezni például a Paprikabíró parkolóba, és innen a szükséges időben visszahívni. A fejlesztés harmadik ütemében ez a javaslat megfordítandó, illetve az Állomás téri parkoló bevonható.

Közlekedésfejlesztési javaslatok 1. (BEVEZETŐ) ÜTEM ƒ

A célnak, a tervezett közösségi-bemutató terület várható kijelölésének megfelelően történik a parkolóhely-gazdálkodás. Előkészíti a ZÓNA kiterjesztését azzal, hogy a mai időrendnek megfelelően, de egy kiterjedtebb, három díjzónára bontott parkolófelületet jelölünk ki.

ƒ

Dumtsa Jenő u. gyalogosítása.

ƒ

A kiemelt fizetőterületen a jelenlegihez hasonló díj lenne. A normál fizető helyeken a mainál alacsonyabb áron várakozhatnának. A fennmaradó helyek ingyenesek.

ƒ

Dunakorzó utca egyirányúsítása északról – délfelé, az autóbusz kivételével. Először jelzőtáblával, szigorú ellenőrzés mellett a keresztutcák elsőbbségének biztosításával.

ƒ

Megkezdődhet két lakossági parkoló-siló és a „Dunakorzó déli parkoló-paletta”, majd a „Paprikabíró-mélyparkolóház” kiépítése.

PARKOLÓHELYMÉRLEG: Az összes parkolóférőhely nem változik, mert a parkolóházak kivitelezését egymásutánra kell organizálni. Paprikabíró-parkoló ingyenes. Teátrum-parkoló a személygépkocsik részére normál fizető felület.

25


2. ÜTEM ƒ

A ZÓNA kiterjesztése, terület kijelölés.

ƒ

Kordonpontok felállítása először jelzőtáblával, belső forgalomtechnikai átrendezés, új kapcsolatok kialakítása, ellenőrzés.

ƒ

Dunakorzó funkcióváltás megvalósítása. Hajójáratok, komp.

ƒ

Dunakanyar körút csomópontjainak forgalmi rendezése.

ƒ

Új városközpont előkészítés, közintézmények kiköltöztetésének előkészítése.

ƒ

Teátrumparkoló építésének előkészítése. Parkolás a két új parkoló felületen és a silókban.

PARKOLÓHELYMÉRLEG: Mintegy 250-300 parkolóférőhely elvész a belváros jelenlegi utcáin. A parkolókban rendelkezésre áll legalább 500 férőhely, plusz a parkoló-silók kapacitása. (Az idők folyamán a parkolóhely szükséglet természetes módon emelkedik.)


3. (TÁVLATI) ÜTEM ƒ

A ZÓNA további kiterjesztése, terület leszabályozás. Új kordonpontok felállítása, belső forgalomtechnikai átrendezés, új kapcsolatok kialakítása, ellenőrzés.

ƒ

A HÉV végállomás környékén kistérségi alközpont magvalósítás, kijelölt közintézmények ide költöztetése. Csoportos közlekedési végállomások átrendezése, felvételi-, és szolgáltató épület megépíttetése, parkoló felület(ek) létesítése legalább 400 férőhelyre, gyalogos aluljáró kibővítés, stb.

ƒ

„ULCISIA CASTRA” feltárása, bemutatása.

ƒ

Tömegközlekedés átszervezés, óvárosi-autóbusz.

ƒ

Gyalogutak, sétáló utcák kiépítése.

ƒ

Kerékpárút-buszsáv létesítés a Dunakorzón (lásd még előző ütemben is).

PARKOLÓHELYMÉRLEG: Mintegy 300-350 további parkoló férőhellyel kevesebb lesz a belváros jelenlegi utcáin. A parkolóházakban található legalább 650-700 férőhely és a P+R parkoló kapacitása 400 férőhellyel az új városközpont mellett. További lakossági mélyparkoló építse (siló) lehetséges a piaccal szemben.


Ingatlanvagyon gazdálkodási koncepció Szentendre Belvárosának megújító fejlesztése során az elsődleges feladat, hogy olyan élettel teli közösségi helyeket, tereket alkossunk, ahova az emberek szívesen mennek, ahol szívesen töltik el szabadidejüket. A Szentendre történeti belvárosában a fő lehetőséget éppen egy olyan lokális, regionális és egyben nemzeti-nemzetközi városi szabadidő-témapark létrehozása jelenti, amely révén a Belváros elmozdulhat a jelenlegi intézményi tér koncentrációtól, és egy ennél összetettebb, a mai kor igényeinek és dinamikájának megfelelő szolgáltatást képes nyújtani. Egy ilyen jellegű fejlesztés során Szentendre szerb, dalmát gyökerei, művészeti és egyéb tradíciói, valamint ennek megfelelő terület és térhasználata szerencsésen ötvöződik, egy élhető, humánus, emberléptékű, a mai kor igényeit is kielégítő, kellemes, városi szabadidő környezettel, illetve az abban elérhető összetett élményekkel, információkkal és közösségi élettel. A Belvárosban található önkormányzati ingatlanokat és a Belváros Koncepcióban megfogalmazott kiemelt közterületi fejlesztéseket csoportosítva rehablitációs akciók határolhatók le, amelyek lehetőséget adnak egy ütemezett fejlesztésre, illetve kontextust, vezérfonalat adnak az egyedi ingatlanokra vonatkozó fejlesztési, hasznosítási javaslatoknak. Ezen akcióterületekhez kapcsolódva önálló projektek kidolgozását is javasoljuk az alábbi területeken: ƒ

A HÉV végállomás környékén a meglévő kereskedelmi épületek és kapcsolódó területen az önkormányzati és magántulajdonú ingatlanok közös stratégia mentén történő fejlesztésére, annak érdekében, hogy a közlekedési csomópont potenciáljának megfelelő minőségű új alközpont alakulhasson ki;

ƒ

Az Ulcisia Castra romterületen és közvetlen környezetében, amelynek rendezése új lehetőséget termet a minőségi vendégforgalom számára. A területre az Európai Uniótól elnyert támogatás felhasználásával részletes projekttervezés van folyamatban;

ƒ

A Dunakorzó és a jelenleg a várost a folyótól elválasztó árvízvédelmi gát átalakításával a Duna-kapcsolat megerősítése.

ƒ

A MűvészetMalom környékén új művészeti negyed kialakítása.

A belvárosi ingatlanállomány megújításának ütemezését rehabilitációs akcióterületi projektek kialakításával határoztuk meg. Ezen projektek azonban nem függetleníthetők az önkormányzati ingatlangazdálkodás jogi-gazdasági feltételrendszerének felülvizsgálatától.


Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanokra jellemző, hogy (részben) forgalomképesek, eladásukkal bevételhez jut az önkormányzat, miközben sok esetben a jelenlegi hasznosításuk mérlege negatív: a kiadások messze meghaladják a bérleti díjbevételeket, ezáltal veszteséget termelnek. Ezt a veszteséget, miután kötelező vagy vállalt feladatának ellátásával függ össze, az önkormányzat akár közvetlen költségvetési támogatással (ami megvalósulhat a nyereségesen fenntartható ingatlanok bevételéből történő keresztfinanszírozás vagy közvetlen költségvetési forrás biztosításával), akár indirekt módon az ingatlanok amortizációjának terhére, az értékmegőrző karbantartási tevékenység alultervezésével valósítja meg. A vagyongazdálkodás két általános célja az értékmegőrzés és a hosszú távú költséghatékonyság megvalósítása. A Szentendre belvárosában található önkormányzati ingatlanállomány egyrészt a műszaki-mikrokörnyezeti adottságai, másrészt a jelen hasznosítás pénzügyi-jogi peremfeltételei által meghatározott. Szentendre regionális pozíciója, lakó, intézményi, turisztikai jelentősége, a tágabb metropolisz térben játszott szerepének változása egyrészt visszahat a történeti városközpontra, másrészt az itt található ingatlanok és a környezet komplex fejlesztési stratégiája révén erősíthető a város identitása, térségi pozíciója is. A Szentendre Önkormányzata tulajdonában lévő belvárosi, a Belváros Koncepció részeként vizsgálat tárgyát képező, de a 11. sz. Főút – Dunakorzó által határolt területen kívül elhelyezkedő ingatlanok javarészt önkormányzati bérlakások vagy intézmények elhelyezésére szolgáló épületek. Mind a lakásgazdálkodás, mind az intézményi ingatlanhasználat során le kell tudni választani az ingatlannal kapcsolatos költségeket az ingatlan által kiszolgált tevékenység egyéb kiadásaitól, átláthatóbbá és egyúttal más alternatívákkal összevethetővé is téve azt. Az intézmények esetében a hosszú távon fenntartható ingatlangazdálkodásra való áttérés megköveteli, hogy költségvetésükben jól látható módon jelenjen meg az általuk használt önkormányzati ingatlan bérleti díja, illetve – amennyiben más jogi konstrukció alapján valósul meg az ingatlanhasználat – az ingatlanra fordított éves kiadás, amely a megfelelő színvonalú létesítmény-fenntartással arányos mértékű kell, hogy legyen. Ennek érdekében javasoljuk, hogy az önkormányzati ingatlanvagyon hasznosítása, a hasznosítási céltól függetlenül egységes rendszerben bérleti szerződésekke valósuljon meg. A bérleti díjakat minimálisan az ingatlanok megfelelő szintű hosszabb távú fenntartásának költségeivel arányosan állapítsa meg az Önkormányzat. Hasonló elvek szerint szükséges az önkormányzati tulajdonú lakások bérbeadásakor a bérleti feltételeket megállapítani. Az alacsony normatív lakbérek helyett a minimálisan önköltségi, ill. a hosszú távú fenntartás által megkívánt műszaki beavatkozások igényelte ráfordításokkal arányos lakásbérleti díjak bevezetése a cél.

33


A megfizethetőséget nem a lakbéreken, hanem a lakhatási támogatáson keresztül biztosítsa az önkormányzat, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a bérlők idővel változó jogosultságának megfelelően differenciált, igazságosabb támogatások adhatók. Egyúttal a költségvetést készítők – és az arról döntéseket hozó Képviselőtestület – számára egyértelműen jelenik meg, hogy a lakásgazdálkodási feladatok milyen mértékű forrásigényt jelentenek (a jelenlegi gyakorlat ugyanis jórészt „láthatatlanná” teszi ezeket a költségeket – csak az eredmény, az évek, évtizedek alatt leamortizálódó épületállomány látható…). A bérlakás-gazdálkodásban olyan kondíciókat kell megteremteni, amely a bérlő szociális helyzetének méltányolását, az önkormányzati lakásgazdálkodás által megfogalmazott szociális célok elérését a bérlő és a tulajdonos önkormányzat egyenrangú partneri együttműködésével éri el, kellő védelmet biztosítva a rászorulóknak, de tiszteletben tartva a tulajdonosi jogosítványokat is. Ez azt is jelenti, hogy a bérlővel együttműködve az önkormányzat nem egy konkrét lakást juttat a rászoruló háztartásnak, hanem annak lehetőségeit és problémáit komplexen mérlegelve támogatja lakhatását és egyéb eszközökkel differenciált módon járul hozzá a rászoruló háztartás életfeltételeinek megteremtéséhez. Ez mind a lakáságazatban, mind a szociális területen szemléletváltást kell, hogy jelentsen. A lakáságazatnak a szociálisan méltányolható igényeknek leginkább megfelelő lakhatási formák biztosítása a feladata, s nem a bekerülési-fenntartási költségeket sem fedező normatív bérleti díjstruktúra révén nyújtott szociális támogatás. A vizsgált ingatlanok zöme kis lakásszámú lakóépület, illetve üzlet- és lakóház. A 73 db ingatlan közül mindössze kilencben haladta meg a lakásszám az 5 lakást. Az épületek többnyire földszintesek, elenyésző számban fsz + 1, esetleg tetőtér beépítésűek. Műszaki állapotuk jellemzően közepes, vagy annál gyengébb, a teljes portfolióra jellemző az alultervezett karbantartásból, elmaradt felújításokból fakadó jelentős felújítási igény. Elhelyezkedésüket tekintve kisebb részben igen elszórtan a Belváros peremén, ill. a 11 sz. főút – Dunakorzó által közrefogott területen kívül, nagyobb részt a Belváros legdrágábbként számontartott területegységeiben kisebb csoportokban helyezkednek el. Csak kevés egymással szomszédos ingatlan van önkormányzati tulajdonban (pl. Fő téren, a Görög utcában, a Bogdányi út mentén), inkább az a jellemző, hogy egy-egy utcában néhány ház távolságra található egy-két, esetleg három, vagy annál több önkormányzati tulajdonú ingatlan. A vizsgálat ingatlanok túlnyomó többsége 100%-ban önkormányzati tulajdonban van. 24 ingatlan műemléki védettségű, 15 pedig helyi védelemben részesül. Ezen ingatlanok fenntartása, műemléki, illetve a helyi védettségüknek megfelelő érzékenységgel végrehajtott felújítása, rekonstrukciója messze meghaladja a jelenlegi hasznosítás bevételeit.

34


Az önkormányzati lakások és üzlethelyiségek – amennyiben azok üresen, kihasználatlanul állnának rendelkezésre – többsége igen nagy értéket képvisel, elsősorban elhelyezkedése okán. Műszaki állapotuk, valamint a mai igényekre történő korszerűsítés tekintetében az épületek legtöbbje jelentős ráfordítást igényel és, különösen a védett épületek esetében, egy új tulajdonos számára némi kockázatot is tartalmaz, hogy vajon az általa megálmodott megoldás alkalmazható-e, egyáltalán, ill. milyen kompromisszumokkal fejleszthető az ingatlan, ami értékcsökkentő tényező. Az ingatlanok túlnyomó többsége határozatlan idejű bérleti szerződésekkel van bérbe adva. Az adatokból úgy tűnik, hogy az alacsony szintű fenntartás révén az ingatlankezelés pénzügyi mérlege egyensúlyban tudott maradni az elmúlt évtized során, köszönhetően az üzleti célú hasznosításból származó bevételeknek, azonban a minimális szintű fenntartás, különösen a lakódominanciájú épületek esetében nagyságrendekkel magasabb bérleti díj megfizetését tenné szükségessé. A jelen gyakorlat az épületek műszaki állapotát látva hosszabb távon biztosan nem fenntartható. Ennek megfelelően javaslataink során a portfolió racionalizálását vettük alapul, a Belváros Koncepció térszerkezeti struktúrája által kijelölt prioritások figyelembe vételével. Ezen általános elvek mentén van mód területi alapú rehabilitciós akciók megvalósításának, amelyek forrása egyrészt az értékesített ingatlanok bevétele, kisebb részt költségvetési forrás (elsősorban az műszaki-jogi előkészítésre), valamint vállalkozói tőke, hitel és központi forrás (hazai és EU pályázati lehetőségek). A Fő tér és környékének rehabilitációja A tér megújításának fontos eleme a komfortérzet javítása. A nyári szezon hétvégéin a helyi vendéglátósokkal összefogva és építve a Szentendrei Nyár esti programjaira meg kell teremteni a kellemes esti szabadidő eltöltés, a város hangulatával való töltekezés lehetőségét. Ma a programokra ellátogató közönség zöme az előadás végén távozik, a városmag kiürül, megszűnik a társadalmi kontroll és biztonság érzet. A belvárosi élet és szabadidő eltöltési kultúra régi fényének visszaállítása csak tudatos összefogással valósítható meg. A Fő tér rehabilitáció ennek első lépése lehet, amelynek hatása a tágabb környezetre is kisugárzódik. A Fő téren található ingatlanok közül a Polgármesteri Hivatal épülete a legmeghatározóbb. Hosszabb távon javasolt a döntéshozói munkához nem közvetlenül kapcsolódó háttérirodai és ügyfélszolgálati adminisztratív tevékenységek kihelyezése (pl. HÉV végállomás fejlesztése adna erre megfelelő lehetőséget) és az épület egy részének kulturális-idegenforgalmi célú hasznosítása, a reprezentatív városházi funkciók megtartásával. Az itt található egyéb önkormányzati ingatlanok jórészt a Szentendrére jellemző üzlet- és lakóépületek. Ebben a kiemelt városnegyedben nem indokolható a szociális célú bérbeadás, ezért az itt található lakások felújítása, korszerűsítése nyomán a határozatlan idejű szerződések esetében fokozatosan a költségalapú lakbérek bevezetése javasolt, míg a határozott idejű bérleti 35


szerződések lejártával az ismételt bérbeadás pályázati úton, piaci lakbérszinten javasolt. Az elmúlt közel egy évtized felújítási, karbantartási és üzemeltetéési ráfordításait meghaladó a jelenlegi bérleti díjszint, ugyanakkor a felújítások finanszírozási költsége (15 éves futamidővel számolva) jelentős bérleti díjnövekedést eredményezne. Az ingatlanportfolió racionalizálása jegyében az értékesítésre javasolt ingatlanok bevétele, illetve jelen ingatlankörben az önköltségi (ahol ez jogilag lehetséges, piaci) lakbérszintre történő átállás a feltétele a felújításnak. A Fő tér és környéke rehabilitációjához három további rehabilitációs program kapcsolódik: a Dumtsa Jenő utca, a Bogdányi utca és a Dunakorzó megújítása. Dumtsa J. u. – Péter-Pál u. – Dunakorzó – Jókai Mór u. tömbrehabilitáció A rehabilitációs program a Dumtsa Jenő utca gyalogosításával, az itt található önkormányzati ingatlanok felújításával és fejlesztésével a belvárosi kiemelt terület déli irányú kiterjesztésével kívánja annak presztízsét tovább erősíteni, helyzeti energiáit kiaknázni. A Dumtsa Jenő utca forgalomcsillapítása, illetve a gyalogoszóna részévé tétele a Fő tértől induló fő idegenforgalmi tengely déli irányú meghosszabbítását jelenti. Gyakorlatilag a Fő térre érkező látogatóforgalom egy része ma is innen érkezik: a HÉV végállomástól, illetve a Paprikabíró u.-i buszparkolóból ez a fő rávezető tengely. A közterület megújításához kapcsolva egy tömbrehabilitációs projekt is kínálja magát több olyan önkormányzati ingatlannal, amelyek a tömbbelsőben megfelelő fejlesztési potenciállal bírnak. A telkek egyesítésével, az elavult melléképítmények elbontásával, a hátsó épületszárnyak rekonstrukciójával, valamint az utcai fronton funkcióváltással új belvárosi üzlet- és lakóházak kialakítására van mód. Ezek egy része a funkcióváltással megszüntetendő belváosi lakások kiváltását is szolgálhatja, másrészt a piaci, illetve költségalapú bérű lakásállományt gyarapíthatja. Az átstrukturálás révén az üzletfelület növelésével elérhető bérleti díjnövekedés, valamint az önköltségi lakbérszintre való áttérés lehetőséget teremt a felújítások finanszírozási költségének (15 éves futamidővel számolva) fedezésére. Az ingatlanportfolió racionalizálása jegyében az értékesítésre javasolt ingatlanok bevétele szintén fedezetként vehető számításba. A fejlesztés révén lehetőség van piaci lakbérszint bevezetésére is Bogdányi u. – Lázár cár tér – Dunakorzó – Görög utca tömbrehabilitáció A meglévő ingatlanok bérbevételének visszaforgatásával már ma is fedezhető lenne az ebben a tömbben található ingatlanok megújítása. Az itt található lakófunkció részbeni kiváltásával további kereskedelmi felület alakítható ki. Ebben a tömbben önkormányzati ingatlanon új építési telek alakítható ki, amelynek értékesítése közvetlenül is teremt forrást az arra érdemes épületek megújításához. Ez az a terület, ahol a bérlőkkel való együttműködés a leginkább indokolt. A projekt közvetlenül kapcsolódik a Dunakorzó megújításának programjához. 36


Lázár cár tér közterület megújítási program A Bogdányi út és a Dunakorzó találkozási pontja ma igen méltatlanul parkolóként hasznosul, pedig a Fő térrel egyenrangú, a Dunakorzó varázsát a forgalmas üzletutca forgatagába kapcsoló hangulatos – köztéri események megrendezésére is alkalmas – városi tér kialakítására ad lehetőséget. A mai tér helyén egykoron épületek állnak, elképzelhető a tér egyik részének építési telekként történő hasznosítása, új, kortárs építészeti gesztusként megvalósuló kereskedelmivendéglátó épület céljára értékesíteni (vagy a budapesti szabadtéri példák nyomán akár csak provizórikus, alkalmi díszletjelleggel hasznosítani). Ez a lehetőség új minőséggel színesítheti a „hagyományos” szentendrei kínálatot. A tömb felújítási munkái összekapcsolhatók a Dunakorzó teljes rekonstrukciójával, ami részben az itt érdekelt vállalkozói körrel közös finanszírozásban történhet. Az épületek tekintetében az önköltségi, illetve a megüresedő lakások tekintetében a piaci lakbérszint adhat megfelelő alapot a felújítási költségek finanszírozására. Művészet Malom és környéke rehabilitációs programja: új művészeti központ A belvárosi kuturális-szabadidős és kiskereskedelmi-vendéglátó tengely a Dumtsa Jenő u. – Fő tér pólussal egyenértékű másik végének kialakítására van szükség. A köztes Lázár cár tér reorientációs pont: a Fő tér – Görög u. – Dunakorzó forgalma itt kapcsolódhat vissza a Dumtsa Jenő utcára. A Dumtsa Jenő utca ezen szakaszán már kevesebb az üzlet, zártabbak a homlokzatok, a nézelődő „magára marad”, ami önmagában nem baj, de érezhető, hogy csökken a vonzerő is. A kulturális és idegenforgalmi fókusz kialakítása egyrészt a Művészet Malom projekt hagyományos képtár-múzeumi hangsúlya helyett egy interaktívabb „látogatóközpont”, eseménytér kialakítására, környezetében pedig a minőségi igények kiszolgálására van lehetőség (új művészeti központ). Ennek a vonzásnak a strukturális megerősítését szolgálja a Bogdányi út menti ingatlanok meglévő utcafronti lakásainak részbeni kereskedelmi célú átalakítása, valamint rekonstrukciója (minőségi gasztronómia). Az üzletfelület növelésével megfelelő bérleti díjak érhetők el, amelyek hozzájárulnak a felújítás finanszírozásához. Fő tér – Görög u. – Dunakorzó – Péter-Pál u. tömbrehabilitáció A Fő tér és a Dunakorzó közötti tömb három fő pillére a Dunaparti Művelődési Házhoz kapcsolódó ingatlanok, a Pest Megye tulajdonában lévő Fő téri ingatlan és a Görög utcai önkormányzati Tulajdonban lévő épület megújítása. A DMH potenciáljának részletes feltárása túlmutat jelen koncepció keretén. A rendkívül jó adottságú ingatlan és a kapcsolódó lakóépületek egy projektként történő kezelése javasolt olyan multifunkciós központ jelleggel, amely a jövedelemtermelő hasznosítást kapcsolja a kulturális-közművelődési funkciókhoz. 37


A Belvárosban számos tulajdonnal jelen lévő Pest Megyével kialakítandó partnerség és a beruházási elképzelések, a későbbiekben pedig a források koordinációja fontos feltétele a program megvalósításának, nem csak ebben a tömbben. Kossuth Lajos utca megújítása A Kossuth Lajos utca az egyik legfontosabb gyalogos közlekedési tengely a városba érkező látogatók számára. Ez az útvonal köti össze a HÉV/Volán állomást a Vuk Karadzsics térrel kezdődő legfrekventáltabb belvárosi tengellyel a Dumtsa Jenő utca – Fő tér – Bogdányi utca vonalával. A HÉV állomás környének rekonstrukciójával megteremthető minőségi térkapcsolat a 11.sz. főút alatti átvezetés szélesebb, teraszos jellegű kialakításával. A téren a Posta épülete előtt mód van új épület elhelyezésére is (a telekértékesítés bevétele a projekt megvalósítására fordítható). A projekt elsősorban a közterület rendezését célozza, a járdák, utcaburkolat rekonstrukcióját és a belvárosi közterületekhez hasonlóan – különösen idegenforgalmi idényben és hétvégéken – fokozott tisztántartását, ellenőrzését. Az utca mentén hat jelentősebb önkormáyzati tulajdon található, ezek közül a volt Földhivatal épületébe a Képviselőtestület döntése alapján az AGY iskola kerül elhelyezésre, azzal a feltétellel, hogy megteremti a szentenderei művészeti felsőoktatás magas színvonalú bázisát. Az egyes ingatlanok nem alkotnak összefüggő térsort, így a közterület-rekonstrukciótól függetlenül is megvalósítható fejlesztésük. Egyes ingatlanok esetében az értékesítés, mások esetében a fejlesztés lehetőségét kell megvizsgálni. A Belváros ingatlanai tekintetében a megújítás fedezetét elsősorban a ráfordításokkal arányos bérleti díjakkal lehet megteremteni, illetve a portfolió hasznosítása során a kiemelt zónában a piaci kondíciók felé történő elmozdulással. Ezt segíti a privatizációs bevétel, amely révén megfelelő cserealap biztosítható egy ütemezett megvalósítás során. Az épületek tekintetében az önköltségi, illetve a megüresedő lakások tekintetében a piaci lakbérszint adhat megfelelő alapot a felújítási költségek finanszírozására. A mélyparkoló projekt társasházasítással értékesítési céllal is megvalósítható, különösen, ha a területre a jelen koncepció szakági munkarészében kifejtett közlekedési rend megvalósítása mellett dönt a Képviselőtestület.

38

Szentendre-Belváros koncepció, 2005.10.20.  

Ecorys Magyarország Kft.

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you