2. szám 2012. december 7.
ויבשר לנו
בס ״ ד ת שע ״ ג כס ל ו כ ״ ג
Vivászer Lánu
a Bét Élijáhu – Páva utcai zsinagóga hírlevele Hetiszakasz: Vájésev (Mózes 1., 37,140,23) – Háftárá: Ál slosá pisé (Ámosz 2,63,8) Gyertyagyújtás: 15:38 – Szombat kimenetele: 16:45 (hávdálá után chanukai gyertyagyújtás) Tévét hónap újholdja pénteken – Molád: csütörtök 16:09, 11 chálákim
HETISZAKASZ: VÁJÉSEV
Minden körülmények között? Jákob 12 fiát a rabbinikus szakirodalom sevátimként, azaz törzsekként említi, mivel ez a 12 fiú az, akik kiérdemlik, hogy Izrael népének 12 törzsének megalapítói legyenek. Jákob elérte azt, ami előtte sem Ábrahámnak, sem Izsáknak nem sikerült: 12 kiemelkedő egyéniséget, cádikot nevelt fel, akik megalapozói lehettek a megszületőben lévő zsidó népnek. Igaz, Ábrahám nevelte fel Izsákot, de ugyanakkor Jismáelt is, aki végül nem minden tekintetben lépett apja nyomdokaiba. Hasonlóan, Izsák fia lett Jákob, de ugyanakkor Ézsau is, aki sajnos szintén nem a sok jócselekedetéről vált ismertté.
(A történet pontos megértéséhez szük séges tudnunk, hogy a Tóra mindenkit a maga mércéjével mér. Egy nagyobb adottságú, magasabb szintű embertől lényegesen többet vár el, mint egy egy szerű átlagembertől. Ebből következik, hogy az apróbb félresiklásokat is nagy bűnként könyveli el. Ez a hozzáállás már önmagában is tanulságos a szá munkra. Egy olyan iskolarendszer, tanítás, vagy akár nevelés, mely a gyereket saját magához viszonyítva
Ezzel ellentétben Jákob fiai egytől egyig kiváló emberek voltak, akiknek a leszár mazottainak büszkén vallhatjuk magunkat mind a mai napig. Mindennek tükrében nehezen érthető, hogy heti szakaszunkban arról kell értesülnünk, hogy ezek a testvérek képesek voltak Józsefet, saját testvérüket kútba dobni, eladni, kis híján megölni.
Stern Levente rajza 1
méri, sokkal értékesebb annál, mely ben rögzített ponthatárok és érdem jegyek vannak.)
hogy annak elvesztése egyet jelentett volna a halállal (az olám hábá, túlvilági élet elveszítésével).
Jákob fiainak a 12 törzsnek nagy küldetése az, hogy megalapítsák azt a zsidó nemzetet, aki majd megkapja, megtartja és tanulmányozza a Tórát, az isteni mércéjű erkölcsöt. Ennek a Tórának alapvető elvei szerepelnek a Tízparancsolatban, ezek közül is a legismertebb: „Ne ölj!” Ha ez így van, akkor hogyan lettek volna képesek ezek a szent alapító atyák ölni, ráadásul éppen saját testvérüket?
Hogy akkor mégis, mi volt a testvérek bűne, az egy külön téma. A mi szá munkra fontos tanulság az, hogy a Tóra, a moralitás rendszere azért fantasztikus, mert akkor is képes dön tést hozni, amikor alapvető fontosságú értékek ütköznek. Magukban az alap értékekben mindenki egyetért. Fontos a család, fontos az egészség, fontos az emberi élet, fontos a vagyon védelme, és még sok minden más. Azonban egy olyan helyzetben, amikor két ilyen alapérték között kell választani, a véle mények megoszlanak. József testvé reinek dilemmája ez volt: a túlvilági élet, a saját zsidóságunk a fontosabb, vagy testvérünk életének megkí mélése? Az ilyen nehéz szituációkban semmiképppen nem hagyatkozhatunk saját megérzéseinkre.
A válasz az, hogy még a legszentebb könyvnek, a Tórának, a legfontosabb része, legfontosabb parancsolata sem lehet általános érvényű. Ha jó okunk van rá, ölni nem csupán szabad, egye nesen kötelező. Ilyen eset például a halacha, a zsidó jog szerint a rodéf, azaz üldöző esete. Ha valaki veszélyez teti az életünket, kötelesek vagyunk önvédelemből megelőzőleg mi megölni őt. Ez az a szabály, ami alapján megen gedett például az abortusz olyan ese tekben, amikor a magzat veszélyezteti az anyát, amennyiben arra lehet számí tani, hogy az anya a szülést nem éli túl. Bölcseink megmagyarázzák, hogy a mi hetiszakaszunkban a testvérek nem első felindulásukból támadtak Józsefre. Szabályszerű bírósági tárgyalást (bét din) folytattak, pontos megfontolás sze rint. Hogy mi volt a vád József ellen? Szforno* szerint Józsefet azzal vádol ták, hogy rodéf, veszélyezteti a test vérek életét. Álmát ugyanis, melyben királyként uralkodik felettük, prófé ciaként értelmezték, és attól tartottak, hogy Jismáel és Ézsau sorsára fognak jutni mindnyájan, ha József egyedül akar kiemelkedni és továbbvinni az ábrahámi örökséget. Márpedig ez az örökség olyannyira értékesnek számít, *
2
Binjomin Zeév KÖZÖS HANUKA 5773 A 8. NAP CSODÁJA!
Frankel Károli Páva Időpont: 2012. december 15., 17.3022.00 Helyszín: IX., Páva utca 39. • Zenei program: kántorok és külön gyermekzene, majd szabad zene... • Étkezés: Kóser fánk, sült gesztenye és fizetős kóser büfé • Belépődíj: 500 Ft/fő és 13 éves kor alatt ingyenes • Gyertyagyújtás / hagyomány: mind a három rabbi gyújt gyertyát (kb. 18:30; 19:30; 20:30) és egy rövid tanítást ad hozzá És a programok naprólnapra bővülnek!
Gyere el! (hátha itt találod meg az igazit...)
Szforno: Obádjá ben Jákob (14751550, Olaszország) rabbi, filozófus, orvos.
Könyvajánló A mindennapi rohanásban fontos odafi gyelnünk egy kicsit a szellem pihenésére is, de ha lehet, erre inkább valami szín vonalasabb kikapcsolódást válasszunk.
EMLÉKEZÉS
Domán Ernő főrabbi úrra Gyermekkoromból felidézem, és magam előtt látom azt az embert, aki teljes mér tékben megtestesítette bennem azt a fogalmat, hogy rabbi. Emlékeimben úgy él, mint egy szeretetet sugárzó, türelmes, lelkéből fakadóan jó ságos, csendes, végtelenül nagy tudású, és nagyon szerény idős tanító. Én őt 1957ben, 71 éves korában ismertem meg, amikor kinevezték a Páva utcai templom főrabbijának. Fia, Prof. Dr. Domán István által, az édesapja életéről szóló könyvből tudtam meg róla sok mindent élete korábbi időszakára vonat kozóan.
Ilyen lehetőség egy könnyed olvasmány is. Dan Greenburg „Mindenkiből lehet jiddise máme” című könyve igazi kikap csolódást nyújt. Szereplőivel nap mint nap találkozunk a saját életünkben is, hi szen a jiddise máme egy embertípus pon tos leírása. A könyv használati utasítás egy tipikus életvitelhez, amihez sem anyának, sem zsidónak nem kell lenni, mégis, tökélyre fejleszthető a jiddise máme életforma. Álljon itt néhány címszó a könyvből étvágygerjesztőnek. A jiddise máme alapvető mesterfogásai: • totális uralom a gyerek fölött /gya korlat/ • a lelkifurdalás életben tartása • bevezetés a szenvedéstanba • a szép szőke (zsidó) herceg kine velése Kellemes kikapcsolódást mindenkinek!
„A borzalom éveiben itthon hősies magatartást tanúsított. Buchenwaldban életét kockáztatva istentiszteletet tar tott és bátorította, vigasztalta, a haza térés reményével biztatta társait.” A há ború után visszatért családjához, közös ségéhez. „Ő felelősnek érezte magát a hitközségéért, annak minden egyes tag jáért. Érezte, hogy a soá után még na gyobb szükségük van a lelki vigaszra, mint korábban.” A felszabadulás után listát állított össze az elhunytakról, lehetővé téve számos özvegynek az új bóli házasságot. Az adatokat az SSiroda nyilvántartásából állította össze és az érdeklődők rendelkezésére bocsátotta. „Aki egy lelket megment, az egy egész világot ment meg” a Talmud szerint. Domán főrabbi úr sok zsidó lelket mentett meg, akiknek utána gyerekeik, unokáik születtek. Közülük évekkel ké sőbb írtak hálás leveleket, megköszönve életük ilyen jobbra fordulását.
Bedő Gabriella 3
„Általános vélemény volt, hogy a második világháború óta apám a legynagyobb talmudista az országban.” Az Országos Rabbiképző igazgatója, dr. Scheiber Sándor meghívta őt intézetében a jöven dő rabbik felkészítésére. Kitűnő memó riája volt. Héber kódex maradványok kipótlására is vállalkozott. Ezen munká it az igazgató úr a következő szavakkal értékelte: „Ezt ma Magyarországon Önön kívül senki sem tudta volna elvé gezni.” „Előbb a Hunyadi téri templom, majd kö zel 20 éven át a Páva utcai körzet rabbija volt, hatvan esztendőt töltve a közösség szolgálatában. Egy évtizedig ellátta az Országos Rabbiképző Intézet talmudi tan székét.” „Állandóan tanult és búvár kodott. A katedrán a szeretet peda gógiájával lopta be a tudást tanítványai szívébe, agyába.” „Hosszas betegség után, 1976. december 3án hunyt el, kilencven éves korában.” „Dr. Scheiber Sándor méltatta életét, munkásságát, tanári működését és írásait.” „Amilyen halk és igénytelen volt életében, olyan szerényen és alázatosan távozott.” „Nagy egyéniség volt, mély érzésű lelkipásztor.” „Aki ismerte, szerette és becsülte. Neve megmarad véreinek, híveinek, pálya társainak, tanítványainak és a magyar zsidóságnak emlékezetében.” Így marad meg az én emlékezetemben és szívemben is Domán Ernő főrabbi úr.
5 PERC TANULÁS
Mükce: félretett tárgyak • Mükce = félretett. Olyan dolgok, amiket szombaton / ünnepnapon nem mozdíthatunk el (még házon belül sem). • Rabbinikus parancsolat, mivel nem elég a szombaton tiltott tevékeny ségektől (meláchá) való tartózkodás, a hétköznaphoz kapcsolódó tárgyak rányomhatják a bélyegüket az ünnep hangulatára • Ökölszabály: ha péntek este, gyertyagyújtás előtt megkérdeznének, hogy tudome használni valamire, nemet mondtam volna, akkor mükce. Például pénz, gyertya, mobiltelefon (kivéve, ha gombnyomás nélkül használ hatom órának). ◦ Kli semeláchto leiszur: a tárgyhoz kapcsolódó legalapvetőbb tevékenység egy szombaton tilos munka. Ezt szabad használni más célra. Példa: kalapáccsal diót törni. ◦ Mükce méchámát gufo: egyáltalán nem használható dolog, például növény, állat, stb. • Ha az asztalon van mükce, az asztal is mükcévé válik. Hanganyag: http://pavazsinagoga.hu/ /wiki:muekce_felretett_targyak Binjomin Zeév
Egy tanítványa a sok közül: Mindl Bász Ráchel
Sábát sálom! Git sábesz! A kiadvány szent szövegeket és azok magyarázatait tartalmazza. Kérünk, hogy kidobás helyett gyűjtsd és őrizd, vagy vidd vissza egy zsinagógába!
4
ב ית אל י ה ו
pavazsinagoga.hu