Ranolder János Általános Iskola Sport- és Környezetfejlesztése

Ranolder János Általános Iskola Sport- és Környezetfejlesztése

Szánthó János Benedek

2023, Pécsi Tudományegyetem Digitális Kiadás

Ranolder János Általános Iskola Sport- és Környezetfejlesztése

1 Előszó

A következő oldalakon olvasható szakdolgozat a Pécsi Tudományegyetem, építész mesterképzési

szakán készült 2023 tavaszán. A kétéves program levelező formában zajlott, a második félévtől urbanisztikai specializáción. A dolgozat a Komplex tervezés tantárggyal - a diplomatervvelpárhuzamosan készült, ennek tervezési naplójaként vagy műleírásaként is értelmezhető, a végeredmény két részből áll:

1. Kutatás: A fejlesztési szándék és a helyszín megismerése, a szellemi és fizikai közeg feltérképezése.

2. Tervezés: A feltárt szituációra kreatív javaslatok megfogalmazása, lehetséges műszaki megoldások bemutatásával. A diplomaterv és a szakdolgozat elkészüléséhez szakmailag is hozzájárultak építész

konzulenseim: Dr. Sztranyák Veronika és Dr. Dányi Tibor, valamint specializáció vezető: Dr. Gyergyák János. A közös munkát ezúton is köszönöm nekik.

2 Opponencia

3.1 A Témaválasztásról

A diplomamunkám célja, a megszerzett ismeretek igazolásán túl, elmerülni egy aktuális probléma megoldási folyamatában. Az alkotási és kutatási képesség gyakorlása mellett a szerző saját magát is képes bemutatni a témaválasztáson keresztül. Az összetett és releváns tervezési feladatokból kiindulva lehet kiemelkedőt alkotni, de ezek a témák rendkívüli mennyiségű munkát is jelentenek. A választásom végül egy nagyobb lélegzetvételű tervpályázatra esett, melyben egyet tudtam érteni a kiíró céljaival.

A fejlesztési szándék középpontjában egy élő közösség áll, a tervezett beruházások hasznosak, nem öncélúak és hosszútávon is értékteremtőek. Az építész hivatás lényegét én ebben látom, környezetünk ápolása és alakítása különböző közösségek érdekeit szem előtt tartva Tervezéskor így megkérdőjelezhetetlenné válnak olyan értékek, mint a fenntarthatóság, az esélyegyenlőség és a funkcionalitás, ezek a tényezők jelentik számomra a minőséget. Példaértékűnek tartom azt az építészt, aki egyszerre gyakorol alázatot és kritikát az életében, ezek a képességek egyaránt nélkülözhetetlenek

saját magunk és környezetünk fejlesztéséhez is. Ezt kétélű tervezői attitűdöt egy diplomamunka keretei

között nem könnyű bemutatni, különösen a zöldmezős projektek mentén, ezért mindenképp egy meglévő, élő szövetebe készülő munkát kerestem.

Az építészek identitása széles skálán mozog a szolgáltatói és véleményformáló szemlélet között.

Csodálva figyelem azokat a kollégáimat, akik magabiztosan mutatják meg partnereiknek, hogy néha jobban tudják mire van szükségük, mint ők maguk, miközben mások irigylésre méltó nyugalommal valósítják meg ügyfeleik konkrét kéréseit, döntésüket nem is firtatva. Ez a dilemma tükrözte számomra a témaválasztás lényegi kérdését. Képes leszek-e saját magamnak tervezési feladatot kitűzni, majd teljesíteni azt, vagy alá kell rendelnem munkám másvalaki, már megfogalmazott céljainak, hogy

problémamegoldási képességem valóban próbára tudjam tenni.

A véleményformáló építész a vízióival képes lehet társadalmi változásokat indukálni, de csak akkor, ha pontosan fel tudja mérni az emberek igényeit, sőt, a probléma mélyére látva egyből megoldással is tud szolgálni. Óvatos körültekintés után arra a felismerésre jutottam, hogy az engem őszintén foglalkoztató kérdésekésre és kihívásokra pusztán az építészet nem tud választ adni.

A témakeresést ezért kezdtem el a jól előkészített tervpályázatok között, ahol több is akadt melynek fókusza, összetettsége és társadalmi vetülete megfelelt a megfogalmazott ars poeticának.

3.2 Témamegjelölés

A diplomatervem tárgya és ezáltal a szakdolgozatom témája is: a Ranolder János Általános

Iskola sport- és környezetfejlesztése Keszthely történeti belvárosában. A tervezési munka és a kutatás alapjául szolgáló tervpályázatot 2023 januárjában írta ki a veszprémi Ranolder János Vagyonkezelő

Igazgatóság, a lebonyolító és a kiindulási adatok szolgáltatója a budapesti Paulinyi & Partners Zrt

Az elvárt fejlesztések listája hosszú, az elemek bonyolult összefüggésrendszerben állnak

egymással, ezáltal rendkívül izgalmas a feladat. A tervezési terület a Balaton fővárosaként is hivatkozott

település szívében helyezkedik el. A fejlesztésre kijelölt 4 telken számos használaton kívüli épület áll, de olyan is van köztük, ami ma is működik A legfontosabb meglévő épületek; a bővítés előtt álló nyolc osztályos általános iskola, az elhanyagolt műemléki sörház épület és az udvar alatti pincerendszer.

A fejlesztési igények alapján összeállított tervezési program fő fejezeti: rendezvény és tornacsarnok, városi uszoda, felszín alatti parkoló, az iskolához tartozó új bejárat, zsibongó, korszerű tantermek, bentlakásos diákszálló, további szakköri és kulturális terek

3.3 Absztrakt

A tervezési feladat mentén egy elméleti kutatást is szeretnék elvégezni, amit a program komplexitása és a helyszín szelleme közti, látszólagos ellentét ihletett. A kontraszt a kisváros történeti városközpontja és a korszerű sportcsarnok tipológiája között adódik.

Egy ilyen beépítésnél adottak a geometriai méretkülönbségek, egyszintes családiházak állnak a városi rendezvény-és tornateremmel szemben. Érdeklődésem középpontjában az építészeti eszköztár

azon része áll, amivel a településképet harmonikusan lehet kiegészíteni, akár ilyen eredendően domináns elemmel is.

A vizsgálat kiterjed a településkép fogalmára, melyre az utóbbi évtizedben jogszabályi többletjelentések is rakódtak, ráadásul a legújabb építési törvénytervezet különös hangsúlyt fektet az illeszkedésre és a hagyományőrzésre. A kérdéskör kapcsán fontos lesz a helyszín részletes feltárása és a hosszútávú városi stratégia megismerése is, de a helyspecifikus jellemzőkön kívül országos tendenciák és nemzetközi példák is górcső alá kerülnek.

4 Keszthely Bemutatása

A területet délnyugatról a Kis-Balatoni-medence, északnyugatról a Zalavári-hát, északkelről pedig a Keszthelyi-hegység fogják közre. Az élővizeknek és a domborzati viszonyoknak köszönhetően a kontinentális éghajlathoz képest enyhébb telek és nyarak jellemzik a helyi időjárást, valamint a város túlzott szétterülésnek természetes határai is vannak.

4.2 Várostörténet

A történeti összefoglaló nem tartalmaz új, tényszerű megállapításokat, a fejezet a már rendelkezésre álló kutatásokra támaszkodik, elsősorban az önkormányzati – örökségvédelmi, településrendezési és arculati – kiadványokra.2,3

Az újkőkorig nyúlnak vissza az első régészeti leletek, melyek az emberi élet korai nyomaira utalnak a térségben. Az időszámításunk előtti 6. évezredből - az életmódváltó, letelepedés időszakábólfennmaradt tárgyi bizonyítékok három helyen koncentrálódtak a városon belül, mely pontoknak kulcsszerepe volt a településfejlődésben. A mai városhatár északi peremén, a jelenlegi városközpontban

és Fenék-puszta területén rekonstruálható gócpontok egy észak-déli tengelyt rajzolnak ki, mely a tárgyi

4.1 A Város Ma

Keszthely a dunántúli Zala (vár)megyében, a Balaton nyugati végében fekszik. Régiós szinten meghatározó kulturális, idegenforgalmi és oktatási központ. Területe 7 598 hektár, lakossága 2022.

január 1-én 18.799 fő, ami 2001 óta csökkenő tendenciát mutat, népsűrűsége 247,42 fő/km2-nek felel meg.1

A város fekvését és klímáját meghatározzák térbeli, természetes határai: délkelet felől a Keszthelyi-öböl partszakasza, északról a Dunántúli-dombság és középhegység vonulatai

1 Központi Statisztikai Hivatal. Magyarország Helységnévtára. dátum nélk.

2 Kerner és Társa Kkt. Keszthely Város Örökségvédelmi hatástanulmány és értékvédelmi terv. Megalapozó vizsgálat. Keszthely, 2016.

leletek alapján kereskedelmi útvonalként működhetett. A város mára kialakult tóparti kapcsolatát akkoriban teljesen más partvonal határozta meg, ugyanis a fenék-pusztai terület egy két oldalról vízzel határolt átkelő volt, és ez adta a település kiemelkedő jelentőségét a térségben

A leírások alapján később a Római birodalom részeként vált fontos csomóponttá a település, az északkelet – délnyugat irányú, Aquincum – Aquileia (mai Olaszország) és a délkelet – északnyugat irányú, Sopianae – Augusta Treverorum (mai Németország) kereskedelmi és katonai útvonalak találkozásában.

3 HÉTFA Elemző Központ Kft. Keszthely Város Településképi Arculati Kézikönyv. Keszthely, 2018.

Keszthely akkor emelkedik a környék igazi központjává, amikor a fenékpusztai átkelő annyira eltőzegesedik, hogy utat lehet rajta átvezetni északnak, egyenesen a ma ismert városközpontig

A középkori feljegyzésekből a szakrális épületeken keresztül követhetjük a település fejlődését. Elsőként a Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemplomot és a Szent Lőrinc templomot említi egy oklevél a 13. századból. A főtéri templom csak később, 1386-ban készül el, mai nevén a Magyarok Nagyasszonyaplébániatemplom. „1403-ban a várost már oppidumként (mezővárosként) tartják számon, lakói továbbra is elsősorban földműveléssel, állattartással és halászattal foglalkoznak. A 15. század végén Keszthely lakóinak száma mintegy 1000 fő, így a környék legnépesebb települése volt.” 1

Miután a Festetics család 1739-vel kezdődően többrészletben vásárolta meg a város tulajdonjogát, egyszerre gyengült meg a polgárság érdekképviselete és indult fejlődésnek az ipari termelés. A család uradalmi építkezésekbe kezd: a 18. század derekán megkezdődik a kastély, a kórház és gimnázium építése „A társadalmi folyamatok következtében a lakosság közel 3500 főre nő, amely meghaladja a korabeli Zalaegerszeget és Kaposvárt is.”1 Festetics György nevéhez köthető továbbá a Georgikon, Európa első mezőgazdasági főiskolája, a fenéki hajóépítőüzem, a Helikon könyvtár és a Helikon ünnepség is, így serkentve párhuzamosan a kulturális és gazdasági életet.

Reformkori tragédia, hogy az 1861-ben átadott Buda-Nagykanizsa vasútvonal elkerülte a várost, az Balatonszentgyörgyön át végig a déli parton futott, Keszthelyt kereskedelmi és ipari elszigeteltséggel fenyegetve. A megoldás egy közel 10 km hosszú Tapolca-Keszthely-Balatonszentgyörgy ráhordó szakasz építése volt, mely elsősorban a helyiek bekapcsolását szolgálta a vasúti közlekedésbe, de a Balaton-felvidéki termelők számára is megkönnyítette a Keszthelyen történő értékesítést.

Miután egyértelművé vált, hogy Keszthelyből nem lesz vezető ipari központ, a város vezetése új célokat tűzött ki.

A Morvaországból érkező Reischl Vencel városbíróskodása alatt erősödött meg az oktatási és idegenforgalmi arculat. Keszthely többek között a korábbi serfözőnek köszönhetően vált azzá az iskola-

és fürdővárossá, amit ma ismerünk, és ezért a 19. század végén jelentős beruházásokat valósítottak meg:

• egységes romantikus és eklektikus felújítások a belvárosban

• Szigetfürdő

• Hullám és Balaton szálló

• villasor az Erzsébet királyné útján

• Állami és Mezőgazdasági Tanintézet

• az első óvoda

• 1871, Irgalmas nővérek zárdája

• polgári fiú- és leányiskola

• ipari szakiskola és gimnázium

• Balatoni Múzeum

A háborúk és megszállás szörnyűségeit követően 1970-ben lakótelepekkel bővült a város, amely újabb iskolaépítési hullámot indított. 1971-ben átadják a településképet meghatározó Helikon Szállót is, melynek felújítását 2022-ben is nagy érdeklődéssel követte a nyilvánosság

A széleskörűen hozzáférhető dokumentumok alapján is végigkövethető Keszthely fejlődése, mely történelmi kontinuitás szilárd oszlopa a város identitásának.

1. Melléklet – A06 / XVIII. Századi Térképek

2. Melléklet – A07 / Tematizált Archív Térképek

3. Melléklet – A08 / Városkörnyéki Térképek

4. Melléklet – A09 / A Fenékpusztai Átkelő

5. Melléklet – A10 / Archív Városi Térképek

6. Melléklet – A11 / Regionális Tervek

1 Kerner és Társa Kkt. Keszthely Város Örökségvédelmi hatástanulmány és értékvédelmi terv. Megalapozó vizsgálat. Keszthely, 2016.

4.3 A városszerkezet alakulása

Többdimenziós összehasonlítás elsősorban az Arcanum Adatbázis Kft térképein keresztül történt, de a források között más internetes szolgáltató is található.

4.3.1 III. Katonai Felmérés (1869-1887)

4.3.1 I. Katonai Felmérés (1763-87)

A térképen jól látszik az egyik legerősebb településrendező erő, a kialakult Kossuth Lajos utca.

Az észak-déli tengely összeköti a három legfontosabb városi tájékozódási pontot, a kastélyt, a főteret és Fenék-pusztát, melyeket a középkorban az egyház egy-egy templommal jelölt ki. A város központját a kelet-nyugat irányú Tapolca-Alsópáhok útvonal metszi ki. A főutcával párhuzamosan látható már a mai Deák Ferenc utca is, amivel fontos városi tömböket fognak közre A kastély elkészült szárnyaitól már elindult az északi terjeszkedés a Soproni utca mentén, a város szívéből pedig a sugárszerű Bem József utca indul északkeletre.

8. Melléklet – A01 / I. Katonai Felmérés

4.3.2 II. Katonai Felmérés (1806-1869)

Az első felméréshez képest megjelenik a központot elkerülő, kastély mögötti Pál utca. A tó medre egészen a belvárosig ér, de már kivehető a partra vezető Helikon és Balaton utca is. Kidogozottan látható továbbá a Georgikon mintamajorság, a kastély udvara és a Szent Miklós temető is. A Rákóczi tér és a ferences templom környezete felvette a ma ismert formáját, ami az utcák és tömbök szerkezetét illeti.

9. Melléklet – A02 / II. Katonai Felmérés

A 19. század végi térképen már szerepel a vasútvonal a, végén a régi állomásépülettel. A Balaton partvonala már a maira emlékeztet, a strand helyén a fürdőház felirat áll, ami az ekkor már átadott szigetfürdőre utal, az idegenforgalmi fellendülés egyik katalizátorára. A Rákóczi út is egyenesen a partra futott ki, a Deák Ferenc utca végén a sörház kontúrja látszik. Ebben az ábrázolásban már egyértelmű utalást kapunk a város tudatos zöldítésére, a fő utak mentén futó allék kialakításával.

10. Melléklet – A03 / III. Katonai Felmérés

4.3.1 Kataszteri térkép (1869-1887)

A Habsburg birodalmi térkép nem mutat településszerkezeti fejlődést – hiszen közel egy időből származnak a III. katonai felméréssel -, de ábrázolásában figyelemre méltó. A vízen például már gőzhajó látható, ráadásul a Kisfaludyra emlékeztető megjelenésben. A házak és telkek kontúrja, valamint az utcák neve is jól kivehető, így megerősítést nyernek az eddigi megállapítások.

11. Melléklet – A04 / Kataszteri Térkép

4.3.1 IV. Katonai Felmérés (1941)

Az archív térképek sorában a legnagyobb változásokat talán ezen láthatjuk, mert a két háború közti időszakban jelentős építkezések mentek végbe. Kialakult a Helikon-park, az Erzsébet királyné úti villanegyed és ezzel párhuzamosan a Rákóczi út is beépült. Elindult a déli terjeszkedés a Balaton Múzeummal és környezetével, a Helikon ligettel, miközben kelet felé újabb parcellák és lakóházak jelennek meg. A vasúti útvonal bővülésével párhuzamosan a partmenti fejlesztések is lendületre kapnak, az intenzív nádas miatt a vizet csak a hosszú stégeken lehetett megközelíteni, a Balaton Szálló már áll.

12. Melléklet – A05 / IV. Katonai Felmérés

Ranolder

János Általános Iskola Sport- és Környezetfejlesztése

4.3.2 Légifelvétel

Az 1959-es légifelvételen még nincs se Helikon Szálló, se lakótelepek, és a Bercsényi Miklós utcai kertváros is éppen csak most alakul. A Deák Ferenc utcai huszár laktanya a sörházzal szemben kitűnő állapotban van, a főtéren még átmenő gépjármű forgalom látható és a vasútállomáson még az eredeti épület áll. A ma egyik legforgalmasabb útvonal, a Lovassy Sándor utca ekkor még nem létezett, a város északkeleti részét a Kis Szent Teréz Plébánia tömege dominálja. A légifelvételen még látható a mára már eltűnt kastély mögötti laktanya és rakétaállomás, ami a MH 7; Bethlen Gábor Légvédelmi Rakétaezredhez tartozott.1

13. Melléklet – A12 / Légifelvétel

4.3.3 Online térkép

A korszerű rajzos térkép előnye a műholdassal szemben az, hogy tartalmilag összehasonlítható a levéltári dokumentumokkal. Ahogy az 1941-est, úgy ezt is a Helikon-park, a Kastélypark, a temető, a Balaton és partja uralja vizuálisan, ami jól tükrözi tényleges látogatói élményt, a város hangulatát. E mellett persze megjelent a városi kórház és a keleti terjeszkedés, a Fodor utcai lakóteleppel.

14. Melléklet – A13 / Online térkép

1 Karola,

„A honvédelem minden magyar állampolgár kötelessége.” TV keszthely 2017.. május 23.

4.3.4 Műholdfelvételek

A műholdfelvételeken már fotografikusan látszódik az eddigi leírt folyamatok végeredménye, de a két felvétel között eltelt idő is jól tetten érhető, például a Helikon Szálló átalakításában, vagy a következő hotel komplexum előkészítésében. Ezekben az években településszerkezeti változásokról már nem beszélhetünk, persze egy-egy projekt megbillentheti a status quo-t.

15. Melléklet – A14 / Műholdfelvétel

16. Melléklet – A15 / Műholdfelvétel

Regman.

1

Ranolder János Általános Iskola Sport- és Környezetfejlesztése

4.4 Megalapozó vizsgálatok

A vizsgálatok alaptérképeként a helyi építési szabályzat térképmelléklete szolgált.1 A képviselőtestület által elfogadott, de még nem megvalósított fejlesztéseket is fontosnak találtam a tervezési munka előkészítése során, ezért azok közel egyenlő súllyal kerültek ábrázolásra.

4.4.1 Településszerkezet: Tájékozódási pontok

A helyszíni analízisek a tervezési terület 1 km-es környezetében készültek el, a sematikus térképen jól látható, hogy ez a lehatárolás a város súlypontjára, Keszthely szívére összpontosít. A kivágat alkalmas településszerkezeti összefüggések bemutatására, hiszen a kastélyparktól egészen a Balaton-partig tart, miközben a város nyugati határa is kirajzolódik.

Ebben a városrészben fontos tájékozódási pont a Helikon-park, a várkert, a nagytemplom, a vasútállomás, a Balatoni Múzeum, a temető, a Georgikon major és a városi kórház. Az általános iskola

és a sörház telke közintézményi koszorúban található, mely épületek közül az egymással szemben álló, Deák Ferenc utcai laktanya és sörfőzde van kiemelkedően elhanyagolt és rossz állapotban. A tervezési telektömb a városi tájékozódási sarokpontokhoz képest egyértelműen központi, jól megközelíthető és

könnyen felismerhető helyen fekszik.

A környező települések közül Hévízzel áll a legintenzívebb kapcsolatban Keszthely a kölcsönös

turisztikai vonzerejük miatt, közeli, jelentős szomszéd még Cserszegtomaj és Gyenesdiás.

2617. Melléklet – B01 / Tájékozódási Pontok

4.4.2 Településszerkezet: Területhasználat

A vizsgált térképkivágat teljesen a belterület része, és területhasználat szempontjából is viszonylag homogén. A tervezési telkek részei a központi, vegyes használatú területeknek, amit az intézményi és más közszolgálati funkciók dominálnak. Az összefüggő városközponti területet körbeölelik a lakóterületek, belülről kifelé, a magastól az alacsony sűrűségig haladva: kisvárosi, nagyvárosi és kertvárosi besorolású telkek. A különleges területek között szerepel a történelmi jelentőségű kastély, a majorság és a temető. Ebbe a kategóriába került persze a strand és a vasútállomás területe is, melyek körül üdülőházas üdülőterület kapott helyet, közterületi parkolókkal megszakítva.

Magas területarányúak a zöld és kék infrastruktúra zónái, melyek nagy része közpark vagy vízfelület, de a part mentén természetes védelmi zónákkal is találkozhatunk. A patak nyugati oldalán látható, hogy a korábban mezőgazdasági, parcellázott területek már kertvárosi besorolásúak és itt látható a fókuszterület egyetlen ipari telke is.

A területhasználati összetételből jól látszik, hogy a tervezési programban helye van mind a kulturális, mind az oktatási és sport funkciónak is, mert ezek jól bekapcsolhatóak a települési vérkeringésbe.

18. Melléklet – B02 / Területhasználat

Koller és Társa Tervező Kft. Keszthely Város Településrendezési Tervének Módosítása. Keszthely, 2022. december 16. Szabályozási terv.

4.4.3 Településszerkezet: Morfológiai vizsgálat

Már a városszerkezetet alkotó építmények hálózatát vizsgálva is sok mindent megtudhatunk

Keszthely hangulatáról. Jól kirajzolódnak a városi terek és parkok, mint negatív terek, így a Helikon park, a Főtér, a Rákóczi tér, a Vásár tér, a temető, a kastélypark és a városi sporttelepek is. A beépítések karaktere alapján a belváros határának délnyugati sarka pont a tervezési területre esik, a sűrű beépítés a Deák Ferenc és Sörház utca sarkán kezd felszakadozni. A Ranolder János Általános Iskola és a Reischl féle sörház épületegyüttese méretében egyedülálló a környezetében, különösen a nyugati városrész kertvárosias családiházaihoz képest. Ez a kontraszt még erősebbé fog válni az új funkciók telepítésével (uszoda, tornaterem és iskolaszárny).

A tervezett sportcsarnokhoz hasonló mértékű földszinti kiterjedéssel kevés épület rendelkezik a városban, ezek ráadásul mind a periférián helyezkednek el. A Fodor utcai iskolaközpont, több oktatási intézményt foglal magában, de négyemeletes szabadon álló társasházak veszik körbe, ugyanúgy ahogy

Georgikon melletti nagy bevásárló központot is. Szintén a Georgikon mellett, de attól nyugatra található a vizsgált városrész egyetlen ipari területe, itt sem meglepő, hogy csarnokméretű épületekkel találkozunk. Városképet meghatározó tömegekként jelenik még meg a Helikon Hotel a szellős vízparton, illetve a Rákóczi tér térfalát adó két lakó- és bevásárlókomplexum

Keszthely legnagyobb épületei és közvetlen környezetük alapján kiemelten fontos lesz a funkciók számára szükséges tömeg és negatív terek megkomponálása a méretérzékeny tervezési telkeken.

19. Melléklet – B03 / Morfológiai Vizsgálat

4.4.4 Épületállomány: Közszolgáltatások

A város lakóinak és látogatóinak is egyaránt fontos a térben jól strukturált, magas minőségű szolgáltatások megléte. A lakó, kereskedelmi és ipari funkciók, most háttérbe szorultak, ezek a vizsgált rendeltetésekhez képest általánosabban, magától értetődő módon befolyásolják a tervezést.

A városban hat általános iskola található, melyből kettő a belvárosban van. Az óvodák és középfokú intézmények számát és elhelyezkedését tekintve, az első nyolc osztály előtti és utáni oktatási lehetőség is biztosított helyben. A meghatározó sportolási lehetőségek a tópart és a Lovassy Sándor utca mentén találhatók, a város délkeleti részére csoportosítva. A belvárosban a két általános iskola, a két gimnázium és az ott lakók számára is indokolt a helyi sportfejlesztés. A telepítés során a térkapcsolatokat, a megközelítés szervezését és a belső közlekedést is e célcsoportokra szabva kell kialakítani.

A fejlesztés kulturális aspektusa a sörház újjáélesztéséből indul ki, melyre a helyi közösséget és az idegenforgalmat kiszolgáló épületek csokra képes rákapcsolódni. A szabadidős tevékenységek ütőere

továbbra is a Kossuth Lajos utca, de a Sörház utca vonzó kialakítás esetén az érdeklődők becsatornázását szolgálhatja. A tervezési terület környezetében egyelőre a közigazgatási intézmények dominálnak: a földhivatal, a kormányhivatal és a posta, mely rendeltetések forgalomvonzó hatása is indukálhatja a belváros délnyugati kiterjesztését.

20. Melléklet – B04 / Közszolgáltatások

Ranolder János Általános Iskola Sport- és Környezetfejlesztése

4.4.5 Épületállomány: Örökségvédelem

Az épített örökségeket ábrázoló térképen látható, hogy a fókuszterületen nagy arányban vannak az országos műemlékvédelem alatt álló épületek, számos a helyileg, az önkormányzat által védett, és még ennél is több a védelemre a javasolt. A kiemelt jelentőségű építmények a főtér köré csoportosulnak, innen a Kossuth Lajos utca és az Erzsébet királyné útja mentén terülnek szét egészen a két Balaton-parti, nagymúltú szálló párosig Az épített örökségben gazdag város számára erőn felüli kihívást jelent a nagymennyiségű ingatlankarbantartás és üzemeltetés A cél minden esetben a korszerű, akár rendeltetés és tulajdonosváltással egybekötött energiahatékony felújítás. Előremutató a közelmúltban megvalósult

Amazon ház revitalizációja, a már kijelölt belvárosi tömbrehabilitációk és az elkészített városi értékvédelmi terv is, mely hangsúlyosan sürgeti a sörház átfogó felújítását. Ha a sörház és a kertmozi ismét látogathatóvá válna, az hosszútávon a Deák Ferenc utca üresen álló és folyamatosan romló állapotú ingatlanjaira is pozitív hatást gyakorolna, ha másképpen nem, de figyelemfelkeltéssel biztosan.

Keszthely gazdag történelmének köszönhetően a régészeti lelőhelyként nyilvántartott zónák

száma is nagy, ezek közül az egyik épp a tervezési területre esik. A megvalósíthatósági hatástanulmány

alapján a telek déli része egy avarkori temetőként működhetett, ezért a területen végzett építési

tevékenységek fokozott körültekintést kívánnak meg, a mélyépítési munkák a megvalósítás

szempontjából magas kockázatot hordoznak.1

21. Melléklet – B05 / Örökségvédelem

4.4.1 Természeti környezet: Élővilág

Keszthelynek még a belvárosa is zöldfelületekben gazdag, ezek karaktere meghatározzák a városképet, különösen a nagy parkok és a hosszú fasorok.

A jó adottságok nem csak esztétikai értékeket képviselnek, de a város klímavédelmi programjához is elengedhetetlenek. Az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség növelésére telepítene a vezetés még több szárazságtűrő fajt, e mellet a partmenti parkosítás és a „volán telep” zöldítése szerepel a kiemelt feladatok között. A kastély mögötti régi rakétaállomás területe további zöldítési potenciált hordoz magában, habár a barnamezős területet a természet már elkezdte visszahódítani. A dús fasorok által létrehozott zöldfolyosók jó lehetőséget biztosítanak az újonnan kialakított, vagy rekultiválandó zöldfelületek életre keltesében, erre tervezés során is szükséges építeni.

Régiós léptékben megnyugtató, hogy a városhatárt körbevevő természetvédelmi területekNatura2000 és Balaton-felvidéki Nemzeti Park - természetes határt szabnak a város szétterülésének és rekreációs lehetőséget biztosítanak az itt lakóknak.

22. Melléklet – B06 / Természeti Környezet

4.4.1 Természeti környezet: Földrajzi adottságok

A település domborzati viszonyait meghatározzák az észak felé emelkedő Dunántúli-dombság és középhegység alakulatai, ez közel egyirányú, egyenletes lejtést jelent a városon belül. A Zalavári-hát és a Keszthelyi-hegység között kialakult völgy még jobban felerősíti az általános északnyugati szélirány előfordulását és a befújások mértékét is. A természetközeli fekvés és a víztömeg közelsége egyedi éghajlatot eredményez, ez télen és nyáron is pár fokkal enyhébb az országos átlagnál.

A tervezési terület északnyugati sarka a legkitettebb a szélsőséges esőzéseknek és a nagy szeleknek, miközben a telek nagy része az épületekkel védett délkeleti lejtőre esik. A Deák Ferenc és a Kossuth Lajos utca párhuzamos utcapár közti szintkülönbség közel 5 méter. A szomszédos épületek alacsonyabbak, minthogy beárnyékolják a belső udvarokat.

1 Paulinyi & Partners Zrt. Megvalósítósági Tanulmány, Keszthely, Ranolder János Római Katolikus Iskola és Reischl féle. Budapest, 2023.

23. Melléklet – B07 / Környezeti Adottságok

4.4.2 Közlekedés: Közösségi

A városban 6 helyi buszjárat közlekedik részben közös útvonalon, majdnem kivétel nélkül körpályán, ezenkívül a helyközi, jellemzően volánbuszos vonalak is megjelennek még a belvárosban is.

A vonat és autóbuszállomás elhelyezkedéséből fakadóan az átszállás és a parkolás hatékonyan végezhető. A közlekedési célú épületek csoportosítása lehetővé teszi a kereskedelmi és szolgáltató funkciók jobb kihasználását és a tartalmasabban eltöltött várakozást is. A közösségi közlekedési lehetőségekkel átszőtt település a hosszútávú fenntarthatóság, a slow és smart city rendezési elveit követi, a távolsági vonalakon érkezőket pedig irányítottan képes elosztani a városon belül.

A sörház utcai buszmegálló - csakúgy, mint a város legtöbbje - egyoldalú/egyirányú állomásként működik, de az iskolába, a tervezett sportpályákra vagy a sörházba érkező forgalom miatt fontos tervezési tényező. Látható, hogy a buszok által Keszthely lakóövezetei megfelelően be vannak

csatornázva a belvárosi intézményekbe, köztük a Ranolder János Általános Iskolába is, így a területnek a közösségi közlekedés támogatott megközelítési formája.

24. Melléklet – B08 / Közösségi Közlekedés

4.4.3 Közlekedés: Gyalogos és kerékpáros

Fenntartható egyéni közlekedésnek számít, ha az utat kerékpáron vagy gyalog tesszük meg, a cél az, hogy az eljutási idő 15 perc alatt maradjon, ami nagyjából 1 kilométernek felel meg lábon és 3-nak biciklin. A városközpontból indulva még a Balaton-part is kényelmesen elérhető a kritikus negyedórás időn belül, kerékpárral pedig akár Gyenesdiásig is eljuthatunk.

A kis távolságok miatt észszerűnek tűnik az egyéni közlekedési módok közül a fenntarthatót előnyben részesíteni, ez a környezeti és élettani előnyei mellett a több ponton ellentmondásos belvárosi autós közlekedés problémáit is feloldaná. A meglévő kerékpárutak és gyalogossétányok népszerűnek számítanak, csak úgy, mint a turistaútvonalak városi szakaszai.

A keszthelyi közlekedést még magasabb szintre lehetne emelni a már megkezdett, de még önálló

útvonalak összekapcsolásával és autók helyett emberközpontú, általános infrastruktúra fejlesztéssel. A

jelenlegi állapot kritikája, hogy a Kossuth Lajos utca déli szakasza kerékpáros és gyalogos szempontból befejezetlen, északi felén kihasználatlan mellékutcák és belsőudvarok csatlakoznak rá, illetve zavaros a főtér és a Balaton-part kapcsolata.

25. Melléklet – B09 / Egyéni Közlekedés

4.4.1 Közlekedés: Gépjárművel

A 21. századi városok egyik legnagyobb kihívása a személyautó. Ez Keszthelyen sincs másképp, habár a pár évtizede még felszíni parkolóként működő főtérhez képest nagy áttörést sikerült elérni ezen a területen, amit a városlakók és a látogatók egyaránt díjaznak. A város jó közúti kapcsolatai – a szerencsére már elkerülő úton futó 71-es – miatt sok vendég autóval érkezik, és az ő látogatói élményük még nem zökkenőmentes. A problémát az jelenti, hogy a belváros még mindig viszonylag jól beautózható a forgalomcsillapítások ellenére, de a parkolás már nem megoldott. Ezzel párhuzamosán a történelmi városszövetben tömbkihagyással valósultak meg felszíni parkolók, melyek piaci alapon jelennek meg és tűnnek el, így a rendszerszintű hiányt nem tudják csökkenteni. Az autók szabad, belváros felé történő áramlása – különösen az egyirányú utcák és gyalogos zónák peremén – jó időben garantáltan forgalmi torlódáshoz vezet.

A turisták számára is nyitott parkolók elhelyezkedésével és a funkcionális zsákutcákkal kapcsolatban is egyértelmű kommunikációra van szükség, így elkerülhető, hogy a látogató a főtér körül keringve az autójában ülve „essen csapdába”. Az önkormányzat több fronton is a „kéregparkolók”, vagyis felszín alatti parkolók építését szorgalmazza, de ezek forgalomvonzó hatása hibás telepítés mellett, akár szerencsétlenebb állapothoz is vezethet.

26. Melléklet – B10 / Közúti Közlekedés

4.5 Városi perspektívák

A kitűzött célok és ismert hiányosságok feltérképezésénél a településfejlesztési dokumentumokra is támaszkodtam, melyek közel 7 éve készültek, de megállapításaik ma is helytállóak.1,2 A fejlesztési eszközök jól lehatárolható városrészenként dolgozzák fel Keszthelyt, melyek közül itt csak a tervezési feladat szempontjából releváns városközponti területre térek ki.

4.5.2 A városrész kihívási

Problématérképen kerültek bemutatásra a város aktuális, térben is értelmezhető feladatai. A tervezési tömb szempontjából a előkelő helyen áll a belváros nehéz megközelíthetősége – különösen a keleti irányból, valamint az elégtelen parkolási lehetőség és a városi stranddal való összeköttetés hiánya. Kardinális kérdés a meglévő leromlott épületállomány pusztulásának megállítása, de inkább korszerű felújítására lenne szükség, melyhez elengedhetetlen az új funkciók beköltöztetése.

4.5.1 Fejlesztési koncepció

A városrész számára kitűzött fő célok a klímareziliensség, a változatos programkínálat és a városrehabilitáció. A megvalósítás releváns pontjai a belvárosi zöldfelületek mennyiségi és minőségi

növelése, minél több kulturális és kiskereskedelmi szolgáltatás működtetése, a gyalogos és kerékpáros

közlekedés teljeskörű akadálymentesítése és az autós elérés, valamint parkolás rendezése.

A specifikus célok kitérnek az elöregedő épületállomány felélesztésére, tömbrehabilitáción

keresztül a belső udvarok városszövetbe kapcsolására és a Kossuth Lajos utca gyalogos és kerékpáros továbbfejlesztésére is.

Ezek mellett fontos szem előtt tartani, hogy kiemelt cél a nagykiterjedésű, felszíni volánbuszgarázs felszámolása is, amely igazi ékként működik a Helikon park és az állomás között, és turisztikai szempontból hiánypótló lenne itt az átjárhatóság. A belváros északi oldala is átfogó fejlesztésre szorul, mert a Lehel utca, Cserszeg utca és Rákóczi tér által határolt tömb szociális

kihívásokkal küzd, míg a volt rakétabázis területe továbbra is barnamezős területnek számít.

27. Melléklet – C01/ Problématérkép

1 5T Építészeti és Városfejlesztési Kft., Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ. Keszthely Város Településfejlesztési Koncepciója. Keszthely,

2015.. szeptember 15.

2 Pro Via' 91 Kft. Keszthely Város Integrált Telepüsfejlesztési Stratégiája. Keszthely, 2014.

4.5.3 Középtávú operatív projektek

A körülhatárolható beruházások között zászlóshajónak számít a Sörház felújítása. A város célja korszerű turisztikai és kulturális központ létrehozása, ami egyszerre mutatná be a Reischl család örökségét, a város és a térség hagyományait, és fontos csomópontja lenn a Balaton-parti és kelet-zalai idegenforgalmi hálózatnak.

A Zeppelin tér a könyvtárhoz kapcsolódva városi parkká válna, a Sirály tömb apartmanszállóként újulna meg, a Széchenyi- és Iskola utca között pedig lakó és üzleti funkciók sora valósulna meg. A Goldmark Művelődési Központ a színházhoz csatlakozva állandókiállítást és hívogató belső udvart kapna. Mindezek mellett a belvárosrehabilitáció azért számít kulcsprojektnek, mert összefüggésében adna választ a parkolásra és a szlömösödő tömbbelsőkre.

Az ITS mentén kialakított fejlesztési koncepcióm lényege, hogy az elsődleges autós forgalom egy ring szerű, körbezárt útvonalra szorulna ki, ezen belülre csak a lakók és közszolgáltatók hajthatnának be, a forgalomcsillapítást általános 5-15km/h-ás sebességkorlátozás tenné teljessé. A Deák Ferenc utcaMártírok útja – Kazinczy utca – Lovassy Sándor utca – Rákóczi tér – Szalasztó utca - Georgikon utca, közel 4 km hosszú körút mentén több nagy kapacitású, jól feltüntetett turista parkoló kerülne kialakításra. A parkolókba érkezők nemcsak környezetüket, a városlakók és a többi látogató nyugalmát kímélnék, de ezek köré a gócpontok köré remek szolgáltatások csoportosultak már mostanra is. A felszín alatti parkolókból legfeljebb 15 percig tartó, kevesebb, mint 1 km hosszú sétával, nem csak a belváros pontjai, de a városi strand és Festetics- kastély is elérhető lenne

A körgyűrűn belül több irányba is kiterjeszthető lenne a főtéren lévő díszburkolatos sétálóutca, ebbe az emberléptékű belvárosba tudnának becsatlakozni a revitalizált és átjárhatóvá tett tömbbelsők. A

meglévő Kossut Lajos utcai sétányt a főtéri minőségében egészen a Balaton utcáig szükséges folytatni, melyen végig sétálva vagy kerékpározva a látogató a Helikon park főtengelyén, majd pedig a Csíki

Ferenc sétányon találja magát

Az elsődleges turisztikai útvonalat szerintem csak így lehet méltóképpen keretbe foglalni, de ezt gesztust, a volánbusztelep felszámolásával kiegészítve, még nagyobb siker érhető el Ha a meglévő funkcionális ék helyét a városi park egy új, déli nyúlványa venné át, egészen az állomástól kezdve

gördülékeny élményben lenne része a vonattal vagy helyközi busszal érkező vendégeknek.

27. Melléklet – C02 / Városépítészeti Koncepció

28. Melléklet – C03 / Környezetfejlesztési Tényezők

5 Elméleti Kutatás: A Településkép

A településkép fogalmának elméleti vizsgálatának célja a tervezői hangnem megkeresése, az adott tervezési feladat kapcsán. Természetesen nem csak itt, Keszthely szívében - ahol egy ősközség

belvárosához méltó sűrűséggel és kiforrott arculattal találkozhatunk - érdekes kérdés az illeszkedés. A

meglévő védelme és a hasonulás vélt vagy valós kényszere fontos módszertani és tervezéselméleti

összefüggésekre világít rá, melyek hosszú ideje foglalkoztatja a teoretikusokat

5.1.1 Városi karakterek

1. városközponti karakter

2. történeti villanegyed karakter

3. Kiskeszthely karakter

4. kertes, családi házas karakter

5. sorházas karakter

6. lakótelepi karakter

5.1 Keszthely Településképe

Arculati kézikönyv az önkormányzati szándék kifejezésének eszköze, ami – a ráfordított

munkával arányos minőségben – illusztrálja a helyi értékeket, a jellemző anyaghasználatot és

tömegformálást, röviden az illeszkedés íratlan szabályait A kézikönyv széleskörű betartásával

megőrizhető az egységes településkép, ezért fontosnak tartom a tervezési feladat kapcsán, a tartalmas

keszthelyi dokumentum elemzését.1

A város településképét leginkább meghatározó tényezők:

▪ a belváros történeti épületállománya

▪ a hosszú balatoni partszakasz

▪ a világörökségi helyszín cím várományos kastély és parkja

▪ a nagykiterjedésű városi park és hozzátartozó villanegyed

▪ a történeti fasorok és fenyves allé

Többek között ezek mentén az értékek mentén 13 eltérő karakterű terület került lehatárolásra.

30. Melléklet – E01 / Főtér és Városi Zöldterületek

31. Melléklet – E02 / Balatonpart és Kastély

7. nagy zöldfelület ellátottságú épületek karaktere

8. gazdasági karakter

9. nyaralókertes karakter

10. üdülőterületi karakter

11. történelmi – uradalmi majorsági terület

12. történeti park terület

13. Balaton-part karakter

A településkép összetételéről elmondható, hogy kiegyensúlyozott arányban tartalmaz változatos karakterű területeket, ez persze a sokoldalú területhasználatból és a vegyes rendeltetésekből

törvényszerűen is következik.

32. Melléklet – B11/ Településképi Karakter

33. Melléklet – E03 / Településképi Karakterek

Ranolder János Általános Iskola Sport- és Környezetfejlesztése

A város egyik különlegessége a többi balaton-parti településhez képest, hogy itt nem alakult ki jelentős üdülőtelep, a történeti belváros megőrizte központi jelentőségét, és ezáltal a város is polgári karakterét. Számtalan, ma is népszerű üdülőhelynél megfigyelhető, hogy - a XX. század elején - az idegenforgalom erősödésével és a nyaralóépítések felgyorsulásával a települések üdülőterületté és háttértelepüléssé szakadtak szét. Az északi és a déli parton is jellemző volt, hogy ezt a határt a vasútvonal ki, a történeti város centrális szerveződésével ellentétben egy teljesen független, új, hálós szerkesztésű városrész jött létre. Az új üdülőtelepek kijelölése, majd később a régi és új városrész összenövése precedens nélküli kihívást jelentett a korszak várostervezőinek. 1

A turizmus által fűtött, településtervezési szempontból problémás folyamatnak van egy, az északi partra jellemző, még ma is virágzó fajtája, ami Keszthelyen is megfigyelhető. A déli oldal közel sík területeivel ellentétben, a túlpart településeit északról rendszerint a Balaton-felvidék vonulata határolja

A déli lejtők funkciója történelmileg szőlőtermelés volt, a telkek gazdasági területként voltak nyilvántartva, de a későbbi telekosztás következményében a hegyoldalakon zártkertek jöttek létre. A borkultúra ma is virágzik, de a kézműves, kisiparos gazdálkodás kevésbé, helyét itt is az üdülés vette át, de már nem hivatalos formában. A település többi lakó funkciójú telkeihez képest nagyobb, olcsóbb, ráadásul panorámás telkek elkezdtek beépülni, így tolódott folyamatosan kifelé a település funkcionális belterülete. A szabályozói szándékot megkerülve zajlik ez Keszthelyen északi részén, Hévíz és

Cserszegtomaj irányába figyelhető meg és az infrastrukturális túlterhelés mellett a kialakult településképet is torzítja

Keszthely egységes településképének viszonyában, terminológiailag a tervezési terület és a közvetlen környezete is városközponti karakterű Az itt megtalálható épületállomány idősebb része a XIX. század közepéből származik, emellett előfordulnak századfordulós épületek is. A helyi és országos védelmek miatt az épített örökség legnagyobb részével eredeti állapotában vagy felújítva találkozhatunk.

A településképi karakter jellemzői a szabálytalan alakú tömbök és organikus vonalvezetésű utcák, melyek között zártsorú vagy hézagosan zárt, egy-két szintes kispolgári házak állnak. A város legforgalmasabb utcáit meghatározó, épületek által alkotott térfalrendszert kiegészítik a dupla fasorok, ezeken kívül csak a várkertben található összefüggő zöldfelület. A városközpont körül elterülő kisvárosias karakterre már eltérő hangulatú, kertes családiházak jellemzők, így kettő közti határ látványosan jelöli ki a belvárost.

5.1.2 Ajánlások

A keszthelyi közösség számára is kiemelten fontos az új építések megfelelő illeszkedése, hogy a heterogén épületekből egységes, harmonikus utcaképek alakuljanak ki. A tervezett beruházások adekvát forma, anyag és színválasztással tudnak elsősorban igazodni a meglévő városképhez. A másolás nem elvárás, a tervezési helyszínen kialakult telekméretet, tájolást, rendeltetést és tetőidomot kérik követni, amiktől indokolt esetben lehet eltérni. Mindenképp kerülendő a kirívó szín- és anyaghasználat, ugyanúgy, mint a domináns tömegformálás, hiszen ezek megtörik a befogadó utca képét és felborítják a városrész egységét. A kívánatos tömegformálás egyszerű elemekből építkezik és nagyméretű funkció estén (csarnok), elvárás az épület kubus megmozgatása, tagolása is. A beépítést úgy érdemes alakítani, hogy az épület funkcionális konszolidációjával, használható és összefüggő negatívterek maradjanak a telekből, melyekből minőségi udvar is kialakítható. A lakóházas karakterű területen a héjazatokkal, falakkal és egyéb burkolatokkal kapcsolatban is a visszafogott pasztellszínek és az egyszerű, helyi anyagok alkalmazása javasolt Az ajánlott felületek: látszó erezetű lazúrozott fa, terméskő, vörös égetett kerámiacserép, antracit színű fémlemez, világos vakolat, látszó falazott tégla

Általánosa elvárásként jelenik meg az épületgépészeti berendezéseket takart elhelyezése, és afelújítások során érintett – meglévő épületek részleteinek és szerkezeteinek nagyarányú megőrzésé, hangsúlyos bemutatása.

1 Wettstein, Domonkos. Balatoni Építészet. Budapest: Tarsoly Kiadó, 2022

A közterületek szempontjából prioritás az épületek által meghatározott térfalrendszer fenntartása, átmeneti terekkel való kiegészítése, a város minőségi sűrűsödését elősegítve Az intenzív idegenforgalomra való tekintettel mindenképp ellenálló növényfajták választása szükséges, ezek többszintű telepítése elvárás, évelő és egynyári virágágyakkal egyaránt kiegészítve.

A városi utcabúrok nem archaizálnak letisztult formájukat érdemes követni, a bútorcsaládok kiválasztásánál eddig az mmcité, Santa & Cole és az Escofet gyártók játszottak vezető szerepet.

5.2.1 Jogszabályi környezet

5.2 Településkép-védelmi Eszközök

Az aktuális szabályozási környezetet vizsgálatát azért tartom fontosnak, mert a gyakorlat szerint azok nem csupán iránymutatásként vagy felső, illetve alsó korlátként szolgának. Az építészfórumon

közölt „OTÉK alakú ház”1 című véleménycikk-sorozat jól rávilágít arra a jelenségre, hogy a jogszabályoknak gyakran erősebb az épületformálási szerepük, mint maguknak az építészeknek. A párbeszédből kiderül, hogy a „kimaxolás”2 nem csak egyes épületek és telkek szintjén, de városi

léptékben is jelen van, ráadásul a ma ismert budapesti településkép jelentékeny része is így alakult ki.

A beszámolók alapján egy épület életciklusában a legtöbb résztvevőnek letisztult a feladatköre:

az ingatlanfejlesztő profitot termel, a hatóság jogszabályi megfelelőséget ellenőriz, a kivitelező pedig igyekszik hatékonyan működni, és ezt persze egyikőjük sem rossz szándéktól vezérelve teszi. A tervező az, akinek illik kicsit mindenhol ott lennie és azt asztalán ütköznek az érdekkülönbségek. bizonyos esetben mondhatjuk, hogy az építészeti minőség veszít, de az biztos, hogy közösségi érdekek és hosszú távú szempontok gyakran a tervező jó érzésére van bízva.

A településképi szempontokat már az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (röviden Étv.) fektette le. A településkép-védelmi eszközöket és feladatokat az önkormányzatok számára a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről foglalta össze, itt már találkozunk a településképi rendelet és az arculati kézikönyv fogalmával. Ezt követte a 2016. évi LXXIV. törvény a településkép védelméről, ami pontosította a teleülésképi rendelet és az arculati kézikönyv tartalmát. A legfrisseb kapcsolódó intézkedés a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet, a településtervek tartalmáról elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről. Ma mind a két

törvény és a mind a két rendelet hatályos, annak ellenére, hogy a településkép-védelmét és a település szerkezetének bemutatását szolgáló eszközök kapcsán részben fedik egymást. A harmonizált állapotban

a 314/2012-es rendelet hatályon kívüli, a benne szereplő önkormányzati feladatokat és eljárásrendeket kizárólag a 419/2021-es rendelet kezeli majd, a településképi eszközök tartalmi meghatározást pedig már átvette a 2016. évi LXXIV. törvény

A településkép-vedelem elsődleges ezköze, az önkormányzat által elfogadott rendelet három részből áll: 1; helyi értékvédelem, 2; településképi követelmények és 3; településkép-érvényesítési eszközök.

1 LAB5 architects. „Az OTÉK alakú ház.” 2022. február 16. Építészfórum Kft.

2 Erő, Zoltán. „A kimaxolt város.” 2022. március 2. Építészfórum Kft.

Ranolder János Általános Iskola Sport- és Környezetfejlesztése

Első rész, a helyi értékvédelem megvalósítása:

▪ beruházások támogatgatása a településkép védelme mellett konzultáció által

▪ a védendő elemek nevesítése

▪ a felelősségi körök meghatározása

▪ széleskörű tájékoztatás

▪ egyedi védelem: településképi szempontból kiemelt jelentőségű terület

▪ országos védelem: településképi szempontból kiemelten meghatározó terület

▪ utóbbi kijelölésénél a kormány egyedi követelményeket állapíthat meg

▪ kiemelt területek közé tartoznak: világörökségi és műemléki területek, emlékhelyek, történeti kertek és tájak, védett temetők, régészeti lelőhelyek, natura 2000, természetvédelmi területek, nemzeti parkok

Második rész, a településképi követelmények:

▪ a rendelet hatálya tetszőleges területi lehatárolással alakítható

▪ érinthet anyaghasználatot, tömegformálást, homlokzatot és zöldfelületet

▪ helyi egyedi és területi védelem meghatározható és megszüntethető

▪ a szakmai megalapozottság kulcsa az arculati kézikönyv

▪ a kézikönyv lehatárolható területenként ad illeszkedési javaslatot

▪ közterületi és onnan látható reklámelhelyezés szabályozása

▪ a településképi követelmények az 1997. LXXVIII Étv. alá sorolandók

1 Molnár, Péter. Magyar Építőművészet 1986/4. Budapest: 6 BT Kiadó, 2004. könyv alakban.

2 Pacsika, Emília. „Törvénybe keretezett településkép.” 2017. december 12. Építészfórum Kft.

Harmadik rész, érvényesítési eszközök:

▪ az önkormányzatok tájékoztatnak és konzultációt biztosítanak

▪ az önkormányzat engedélyezési eljárásokat megelőzően véleményt adhat

▪ a vélemény kiadásához ki kell kérni a főépítész vagy tervtanács véleményét

▪ lehetőség településképi bejelentési eljárás lefolytatására

▪ településképi kötelezés és bírság kiszabása

▪ a kötelezés figyelmen kívül hagyása esetén felléphet az önkormányzat

▪ településképi bejelentési és fellebbezési eljárásrendek

▪ önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazása

5.2.2 Helyzetértékelés

Természetesen a 2016. évi LXXIV. törvény, jelenleg is hatályos rendelkezéseit is részleges

szkepticizmussal fogadta a közvélemény és a szakmai közeg is. Afelől persze nem volt kérdés, hogy az

általános értelembe vett településképi erózió jelen van, a folyamat az épített környezetünket olyannyira

meghatározza, hogy a probléma már tapintható, és szükség van a bevatkozásra.

A megállapítás, amit a Molnár Péter az 1986-os publikációjában is felelevenít, miszerint:

„Minden társadalom építészete olyan, mint amilyent érdemel.” 1 a településképre halmozottan igaz lehet.

Nem meglepő ezért az sem, hogy sokan az egyéni építész tervezői mulasztásoknál összetettebb

tényezőket okolnak. Pacsika Emília 2016-os cikkében személyes hangvételben sorolja fel a kiegyezéstől egészen napjainkig végbement eseményeket, amik hozzájárulhattak a – még a jogalkotót is közbelépésre

sarkalló – kaotikus (elsősorban vidéki) településképek kialakulásához.2

A cikk alapján összeállított idővonal:

▪ a nagyvárosokban a XX. század elejéig követik a kialakult európai stílusirányzatokat, különösen népszerű a neobarokk

▪ A két háború között a városokban templomok, kórházak, gyárak, bérházak és villák épülnek, a modern (vagy bauhaus) stílus térnyerésével

▪ ’30–as és ’40-es években a vidéki falvak és kisvárosok harmóniája: karakteres, de egységes utcaképek, igényes faluközpont, mindezt kevés új építés mellett

▪ ’50-es évek: háború utáni ideológiai gyökérirtás: „a múltat végleg eltörölni”

▪ új stílus az autoriter, hatalmi jelképként is szolgáló reprezentatív középületek

▪ a nagyvárosokban megkezdőik a lakótelepépítés

▪ a ’60-as években megkezdődik a szocialista rezsim házépítése: a Kádár-kocka

▪ Az évtized végén, aki nem házat épített, az kiegészítette a meglévőt. Az apró

beavatkozások presztízsértékűek voltak, a pszeudó konjunktúrában nem is futotta többre, mint a tornác beépítése vagy a tetőcserép lecserélése. A társadalmi kényszer hatása

pusztítóan söpört végig a településeken.

▪ A városiasodás hatással volt az értékítéletre is, és a köztudatban a vidékiséghez egyfajta szégyenérzet társult. Ekkor történhetet szintén társadalmi nyomásra a meglévő

homlokzati nyílások aránytalan megnagyobbítása, összevonása, a díszítőelemek leverése és a téglajárdák lebetonozása is.

▪ A kisvárosokban a ’70-es években jött a közművesítés és elterjedt az utólagos emeletráépítés is

▪ A ’80-as években újra divatba jött a hagyományos nyeregtetős háztípus, de most már emelettel, előkerttel és garázzsal kiegészítve

▪ ’90-es évek: a rendszerváltás utáni űr munkanélküliséget, elvándorlást és az elnéptelenedett területek házainak pusztulását hozta a vidéki településeken.

▪ A kétezres évek uniós támogatásai elsősorban középületekre kerültek felhasználásra, ez a településképeket nem rontotta, de kihagyott fejlesztési lehetőségnek tekinthető

korszerűsítés és energiahatékonyság növelés szempontjából

A rövidített összefoglalónak nem célja 150 év történelmének hiánytalan lefedése, de fontos tanulsága, hogy háború alatt és szegénységben is természetes reakció a lakosság értékmegőrzése, a hagyományok életben tartása. A listában nem szerepel sem válság, sem világháború, mert „a szegénység sohasem volt ellensége az esztétikumnak”. 1 Sokkal nagyobb hatással van az épített környezetünkre az

ideológiai nyomás, így például az alföldi Kádár-kockák megjelenése. A mára már teljesen elfogadott

típusház a vidéki táj és kisvárosok alapvető alkotóeleme, de a kompakt utcafronti beépítés teljesen ellentmond a korábbi tipológiának. A mezővárosokra, a tanyákra és a falvakra a telekre hosszan benyúló, keskeny házak voltak jellemzők, hiszen ez idomult a gazdálkodó életmódhoz. A tervgazdaság végképp

fel akarta számolni a háztáji, második gazdaságot és így az idegen beépítés is értelmet nyer. A formabontó telepítés jó példája az ellentétes és provokatív tömegformálásnak, ami egyértelműen visszautasítja a hagyományos stílust és életvitelt.

A településképek alakulásával kapcsolatos személyes narrációt jól kiegészíti Tamáska Máté önállóan is publikált könyvrészlete, ami három esettanulmányt mutat be szociológiai és társadalomtörténeti szempontból.

1 Pacsika, Emília. „Törvénybe keretezett településkép.” 2017. december 12. Építészfórum Kft.

Ranolder János Általános Iskola Sport- és Környezetfejlesztése

A könyvrészlet egyik fő megállapítása, hogy az örökségalkotás kapcsolatban van a társadalomban végbemenő változások dinamikájával. Tézise szerint a lassan alakuló társadalmakban elegendő idő áll a formavilág rendelkezésére, hogy az az új berendezkedéshez idomuljon, és ilyenkor nem jön létre örökség, csak fennmarad a meglévő. Ezzel szemben a hektikus időszakokban egyre kevésbé képes a lakosság fenntartani a településkép egységét, az örökségalkotás alapja tehát, a spontán formaképződés. Az előző felsorolásban is szerepelt, hogy a második világháború utáni felgyorsult időszakban vidéken is felmerült kérdés, hogy hogyan viszonyuljanak a falusias örökségükhöz.

A három bemutatott településen három különböző múltértelmezés volt megfigyelhető.

Nagykarácsonyon a történeti dinamikának megfelelő, konzervatív örökségápolás és fejlesztés volt jellemző. Tiszafüred gyors modernizációja teljesen elnyomta a történeti települést. Sukorón a gazdasági fejlődés mentén megőrzött értékek nosztalgikus keretezést kaptak, amit a szerző posztmodern viszonyulásként értékel.1

A kutatás értelmezése szerint az örökség akkor alakul ki, amikor valamilyen változási kényszer hatására értékelnünk kell múltunkat és ezzel együtt az épített környezetünket. Minden településkép, amivel találkozunk - legyen bármilyen kaotikus is - az koherens a helyi közösség értékítéletével és történetével, ez az a szellemi pozíció, ami a kulturális örökségre újabb rétegként rakódik rá. A három példán keresztül három beavatkozási attitűd különíthető el, melyek az építészeti eszköztár részét képezik.

Az első a formakövető magatartás, ami már-már olyannyira igazodik, hogy olyan, mintha nem is mondana értékítéletet környezetéről. A második módszer teljesen szakít a hagyományokkal, az új és régi épületek kapcsolata csupán fizikai: hiszen egy térben, vagy akár egymás mellett helyezkednek el. Ezt látjuk a grandiózus koncepciók megvalósításánál vagy akkor, ha nincs olyan környezet, amihez igazodni tud vagy szeretne az építtető.

A harmadik nézőpont újrakeretezi az örökséget, a hely szellemét tüzetesen értékeli és ez alapján örökít át vagy hagy figyelmen kívül meglévő elemeket. Az új alkotás egyértelműen elkülöníthető a környezetétől, de nem zavaró és nem töri meg a harmóniát. A módszer karakteres közegre épít és annak átfogó megértést kívánja meg.

Több forrás is kiemeli a neveltetés és az oktatás szerepét a környezetformálásban, amivel nem csak az áhított jó ízlés alapozható meg, de a tájékozatlan rombolás is megakadályozható, utóbbinak néha értékes örökségek esnek áldozatul, legyen szó egy műemlék bontásáról vagy a parasztházak hagyományos díszeinek leveréséről.

Az arculati kézikönyv létrejötte tehát építészetelméleti kérdéseket pedzeget. Mihez kell igazodni egy vegyes örökséggel rendelkező területen, nem lesz-e anakronisztikus ma egy nyolcvanévvel ezelőtti

igényeket kielégítő háztípus felépítése, hogy foltozhatja be egy felülről érkező, jogi dokumentum a szerves településfejlődés diszkontinuitását, vagy az építtetők és tervezők érzelmi kötődését a helyhez? A

legélesebb kritika a településképi dokumentumok kapcsán az volt, hogy az egyszerű bejelentési eljárásmód fékezésére került bevezetése, kevésbé átgondolt módon, az önkormányzatokra ruházva ezzel többlet terhet.

A településképi rendelet és az arculati kézikönyv így most már több, mint öt éve képzik részét a szakmagyakorlásnak az eredeti felállásban: a rendelet kötelező érvényű, míg a kézikönyv csak

ajánlásokat tartalmaz. Hallgatói nézőpontból lehetetlen megállapítani, hogy a jogalkotó elért-e a célját a két települési eszközzel, de Keszthely vizsgálata során kifejezetten előremutató és motiváló az informatív, jól előkészített önkormányzati kiadványokat olvasni A részletes összefoglalók szövegesen és grafikusan hozzák közelebb a tervezőket tervezési területeikhez és a helyiek értékrendjéhez, melyek megismerése még ma is elengedhetetlen feltétele az igényes és illeszkedő építészeti minőség

megalkotásának.

1 Tamáska, Máté. „A vidéki tér emlékezete.” 2012. június 8. Építészfórum Kft.

5.2.3 A készülő építési törvény településképi kilátásai

Lázár János építési és közlekedési miniszter az idei év elején bocsájtotta társadalmi egyeztetésre

új törvényjavaslat vázlatát: A Magyar Építészetről Szóló Törvény Koncepciója-t. A törvénytervezet – a korábbiakban érintettek közül – az 1997. évi LXXVIII. (Étv.) és a 2016. évi LXXIV. (Tktv.) törvényt is felülbírálná, de ezen kívül a szakmai kamrákról szólót és a kulturális örökség védelméről szólót is. 1 A magyar építész és szakági társadalmat tömörítő kamara egységes válaszlevele mentén szeretném körüljárni a releváns kérdéseket, még ha a kommunikáció természetéből adódóan felszínre is törnek az érdekkülönbségek.2

Dr. Hajnóczi Péter többek között rávilágít a kulturális örökségünk szerteágazó gazdagságára, aminek ellentmond a preambulum című fejezet szelektív értékkiemelése, a különböző alkotók

megnevezése, jelentőségüket természetesen nem vitatva. Lechner, Kós, Makovecz vagy akár Kazinczy nevét is olvasva, a bevezetőt tévesen egy művészeti kánon kijelölésének értelmezhetjük.

A törvény céljaiként felsorolt hangzatos pontok között – úgy mint: kiszámíthatóság, klímavédelem, zöldfelületek megőrzésé – szerepel a polgári jó ízlés fogalma is, mint elérendő cél. A betartandó jó ízlés életszerűségét már többen is megkérdőjelezték előttem, hiszen a nehezen definiálható, szubjektív minőség elmaradásának eddig sem a szabályozás hiánya volt az oka. A kamara levelével egyezve: mind a jó ízlés, mind az ízléstelenség fontos településképet befolyásoló tényező, ezek elérésé, illetve megszüntetése mind hosszú évek oktatási és nevelési munkájának gyümölcse.

Az építészeti alapelvek fejezetben megismerjük a jogalkotó értékrendjét, a kamara elnöke innen az előremutató, példaértékű alkotásokat eredményező, haladó szellemiség igényét hiányolja, mondván:

„Az építészet egyszerre múlt, jelen és jövő. A napjainkban nagyra értékelt alkotások között számos példa

található arra, hogy az adott kor nehezen fogadta be, nem értette azokat” 3

1 Építési és Közlekedési Minisztérium. A Magyar Építészetről Szóló Törvény Koncepciója. 2023. február 23.

2 Hajnóczi, Péter. „Gondolatok a Magyar építészetről szóló törvény koncepciójáról.” 2023. február 13. Magyar Építész Kamara.

Az alapelvek között találkozhatunk egy új – a korábban említett „kimaxolás” fékezését célzó –

fogalommal is: „a szükséges minimum elve” A definíciót olvasva a modernizmus ésszerű és kompakt megközelítése juthat eszünkbe, hiszen az arányosságra és a túlépítés elkerülésére való törekvést már a XX. század eleji mozgalom is zászlójára tűzte. A kutatás szempontjából legérdekesebb elv „a kritikai regionalizmus-alapú megközelítés elve”. A c) pont olyat szemléletet szorgalmaz, amiben a tervező, illetve az építtető egyedileg értékeli viszonyát a hely szelleméhez és a globális trendekhez egyaránt, mint a spektrum két végéhez, melyek másolása kölcsönösen kerülendő. A törvény által képviselt irány ennek megvalósítását, úgy képzeli, hogy a tervezés során a világkultúrának és a kortárs igényeknek megfelelő

épület a hely szelleméhez igazodik, a tájegység értékeit felismerve, annak lényegi megértésén keresztül. A hagyománytisztelő, de eredeti és modern értékek létrehozását az önkormányzatok továbbra is – többek között – a településkéi arculati kézikönyv összeállításával segítik.

Míg a TAK a koncepció szerint megőrizné jelenlegi formáját, a telekülésképi rendelet a HÉSZekben, illetve a KÉSZ-ekben élne tovább, ami egy racionális egyszerűsítésnek tűnik. A Magyar Építész

Kamara – Terület- és Településrendezési Tagozatának becsatornázott levele emelte ki a települési szabályozás népesség szerinti differenciálásának szándékát. 4 A határ 5000 főnél lenne meghúzva, az ennél kisebb települések helyi építési szabályzata becslés szerint 20 paragrafusra rövidülne, egy egyoldalas melléklettel, ami az önkormányzatok terhét enyhítené, ez alól egyedül a balatoni régió és fővárosi agglomeráció lenne kivétel.

A rövidített HÉSZ-ek nem terjednének ki többek között:

▪ a zöld infrastruktúra-hálózattal kapcsolatos követelményekre

▪ a közterület-alakításra vonatkozó előírásokra

▪ a rendeltetések, telekalakítás és beépítések egyedi szabályozására

3 Hajnóczi, Péter. „Gondolatok a Magyar építészetről szóló törvény koncepciójáról.” 2023. február 13. Magyar Építész Kamara.

4 Magyar Építész Kamara – Terület- és Településrendezési Tagozat. MÉK TTT vélemény – a Magyar Építészetről szóló törvényjavaslatról

Ranolder János Általános Iskola Sport- és Környezetfejlesztése

Az egyszerűsített HÉSZ hiányzó pontjaival kapcsolatban a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) lenne a mérvadó.

Mindenképp izgalmas a készülő építési törvény kapcsán kialakult párbeszédeket olvasni, különösen úgy, hogy a koncepció számtalan pozitív irányt jelölt ki és a szakmai közeg még annál is több korrekciós lehetőségre hívja fel a figyelmet. A településkép vizsgálatának szempontjából a frissen definiált építészeti alapelvek is jelenthetnek új kapaszkodókat, de úgy néz ki, hogy az arculati kézikönyvek hosszú távon is velünk maradnak még.

5.3 Elméleti Kitekintés

A településképvédelmi szempontok különleges esetekben egybeeshetnek tájvédelmi szempontokkal is. A természeti táj és a terjeszkedő urbanizáció közti feszültség és eseténként harmónia emelhet egy területet kultúrtájjá, aminek így egyik meghatározó komponense a településkép. A jelenség tág értelmezésnek ad teret, találkozhatunk a kultúrtáj, a helyszín és a történeti táj fogalmával is különböző nemzetközi egyezményekben és törvénybe foglalva egyaránt. A definíciókban közös, hogy az ember és természet együttes munkájának topográfiailag lehatárolható eredményét igyekszik megőrizni, mely így már örökségvédelmi kategóriába tartozik. Egyes érintetett települések karaktere így nem csak önmagában jelent értéket, de egy egész kultúrtáj nélkülözhetetlen pilléreként is.

A tájak - és ezáltal a települési karakterek - megőrzésének fontosságát mi sem tanúsíthatja jobban, mint Illyés Gyula és Reismann János Balaton című albuma. A szerzők fényképekkel és többnyelvű szöveggel illusztráljak a Balaton-felvidéket, mint társadalmi jelenséget, ahol a táj indukálja a tájhasználatot és az emberek szerves részei a tájnak.1 Wettstein Domonkos, az építészfórumon rendszeresen publikáló építész, kutató egyetértően eleveníti fel a fotográfus és író közös művét:

” Ők a tájat másképp értelmezik, ahol béke van és látszólag nem történik semmi. [...] A népi építészeti emlékek megőrzése, az autentikus településképp fenntartása folyamatos feszültségben áll a táj modernizációjával.” 2

A bemutatott szerzők munkáiból levont következtetés az az, hogy a települések, a természeti táj, a lakók és a tájhasználók nem értelmezhetőek egymás nélkül, együtt alkotják a kulturális örökséget. Néha a legjobb dolog, ami egy tájjal történhet, ha nem történik semmi, amit építészként nehéz, de szükséges elfogadni.

A tájmegőrzés szélsőséges és inspiráló koncepcióit ismerhetjük meg Wettstein Domonkos cikksorozatából, az egyik példa, olyan provokatívra sikerült, hogy indirekt módon egy ellentétes tézisnek segített a kibontakozásban.3

A Svájcban működő Studio Basel 2005-ben jelentette meg az An Urban Portrait című, országos vízióját, ami a nemzeti identitást alkotó táj előrevetített átalakulását mutatja be. Az építészműhely öt

jellemző tájtípust definiált: metropolita régió, városhálók, csendes zónák, alpesi üdülőterületek és a hegyvidék. A megállapított tünetek hasonlóak a legtöbb fejlett európai gazdaságéhoz: összenővő városok, a vidék (különösen a büszke hegyvidékek) elnéptelenedése és az agglomeráció expanziója, mely problémák hamar kiöntenek az építészet és várostervezés medréből, politikai és társadalmi feszültségeket generálva. A vidék csökkenő népessége együtt járt az agrárium romló megítélésével és gazdasági jelentőségének zsugorodásával, mely folyamatok egymást erősítik.

A kutatóépítészek jövőképe szerint a metropoliszok fel fogják szívni a hegyvidéki népességet, a városmagok összefonódnak, és a köztük lévő völgyekben laza urbánus szövet húzódik majd.

1 Illyés, Gyula. Balaton. Budapest: Corvina Kiadó, 1962.

2 Wettstein Domonkos. „Kultúrtáj Illyés Gyula értelmezésében – Szigligeti kilátások.” 2023. január 17. Építészfórum Kft.

3 Wettstein Domonkos. „Emergens urbanizáció és regionális stratégiakeresés Svájcban.” 2017. április 28. Építészfórum Kft

A svájci autonóm kantoni berendezkedésben értelmezhetetlen a közigazgatási határokon átívelő város fogalma, de a víziót igazolja a már országhatárokat is átlépő Basel-Mulhouse-Freiburg városháromszög, amiből a nagyvárosok elsöprő növekedési potenciáljára lehet következtetni. A metropoliszokhoz képest ellentétes pozícióban, a skála másik végén az úgynevezett alpesi ugar áll, ezeket a területek funkciótlannak, regionális zsákutcának értékelte a portré. A demográfiai veszteségek következtében, olyan települések is kialakultak a területtípuson belül, ahol a népesség összesen 500 fő, és évi majdnem 5 millió frankjába kerül a kantonnak az infrastrukturális és mezőgazdasági támogatás, hogy az alapvető életfeltételeket biztosítsa a lakóknak.

Az önfinanszírozásra nem képes települések egyre jobban leszakadnak a nagyvárosoktól és beindul az öngerjesztő folyamat. Különösen azoknak a területeknek magas a kitettsége, ahol a fő gazdasági tevékenység a turizmus, ezek közel annyira sérülékenyek, mint a legkiszolgáltatottabb településforma, az agglomeráció A vidéki települések átrendeződésének ez az egyik legnagyobb veszélye, hogy újabb alvó – üdülő területek jönne létre a kulturális örökség helyébe. Ott, ahol mezőgazdasági tevékenység helyét hétvégi házak és kertvárosi beépítés veszi át, a társadalmi változások és cserélődés valós veszélyt jelent a településképre is.

Az elszigetelt településeket felszámoló szándékra reagált Gion A. Caminada, aki szintén az ETH professzora és a veszélyeztetett települések védelmére kelt. Caminada szülőfaluja, Vrin, nagy utat tett meg település működésének és ezáltal a település arculatának megőrzésében. A vrini modell részét képzi a jól lehatárolt belterület kijelölés, aminek köszönhetően az épületek koncentrálódnak, a helyi tervtanács felállítása és versenyképes mezőgazdasági üzemek működtetése. Caminada saját maga tervezett több

stratégiai jelentőségűnek értékelt, referencia épületet, melyekhez a helyi gerendaépítés technológiáját

értelmezte újra és alkalmazott korszerű kivitelben.

„A falu peremén álló istállók részére előregyártható modulelemet fejlesztett ki, amellyel gazdaságosabbá tudta tenni az építést. A melléjük telepített vágóhíd az építészeti értékein túl a közösségi, termelőszövetkezeti működés jó példája. A közösen fenntartott létesítményben a helyieknek lehetőségük van az állataik húsát feldolgozni és ezt követően a termékek közvetlen értékesítését megszervezni. A falutól távolabb eső üzemek számára előre gyártható elemekből kifejlesztett egy olyan építési rendszert, amivel a szállítást és a helyszíni munkát is gazdaságosabbá tehette.” 1 A vrini példa számomra az építészeti léptékváltásban lakozó erő szimbóluma, ahogy egy graubündeni gerendaépítés által ihletett moduláris épületszerkezet képes túlmutatni nem csak műhelyen, ahol készült, de a pár száz fős falu jelentőségét is megerősíti az országos erőtérben, ahol elkészült.

Természetesen nem csak az újonnan kifejlesztett elemeknek köszönhető a helyi örökség hatékony

ápolása, hanem a helyi hagyományokból kiinduló tervezői attitűdnek is. „Caminada-nál a táj megművelése és a vidéki építő kultúra folytonossága az önellátás képességének fenntartása. Ha valóban

eltűnik a vidéki kultúra, azzal mindaz a tudás és ismeret is elvész ami a tájat megművelő ember sajátja és amelyet csak a gyakorlat által lehet megőrizni. ” 2

1,2 Wettstein Domonkos. „Emergens urbanizáció és regionális stratégiakeresés Svájcban.” 2017. április 28. Építészfórum Kft

Ranolder János Általános Iskola Sport- és Környezetfejlesztése

6 Konklúzió

A tervezési feladatok során mindig is az analítikus hozzáállást tartottam követendő iránynak, mert a felületes kutatás és hiányos helyismeret szerintem könnyen öncélú építészethez vezet. Az építész szolgáltatói szemléletének lényege szerintem nem a beruházó, hanem a helyi közösség érdekeinek előtérbe helyezése, ezért különösen fontos számomra a településkép és helyi a hagyomány tisztelete. A kultúrtájaink és az épített örökségünk megőrzésében elenyészőnek tűnik az építészek szerepe, ahogy az a példákból is kiderült: ezeket elsősorban társadalmi, azon belül főleg gazdasági folyamatok alakítják, a települési karakter mindig ennek a folyamatnak egy pillanatfelvétele.

Az autonóm építészeti megfontolásoknak hosszútávon mégis nagy szerepük van, a helyi közösségek identitásának kialakításában, megőrzésében és a közös emlékezését erősítik a „kollektivitás esztétikájával 1”. A településképnek túl kell mutatnia a turisztikai brand-en, nem szabad merev egységesítőrendszerré válnia, a heterogenitásnak mértékét pont a tájékozott és körültekintő egyéni döntések adhatják. Színvonalas oktatás és neveltetés eredményeként tűnik csak elkerülhetőnek az anakronisztikus városkép és az indokolatlan stíluspluralizmus.

A kialakított módszertan szerint: a tervezési utam a kulturális örökség jelen kontextusába

helyezésével és értékelésével kezdődődött. A tervezendő tornacsarnok tágan értelmezett épített

környezetét a Balaton-part és Keszthely határozza meg. A Balaton-felvidéken hagyományossá vált építési mód eredendően is gyakorlatias, népiépítészeti gyökerekkel rendelkezik, de a 20. századi fejlesztések során is praktikus, modernista elvek vezérelték, ami egybeesik az érvényes jogszabályi ajánlásokkal is. Az épületeket meghatározó tényezők továbbra is az éghajlat, az életmód és a helyi anyagok, melyek következményeként alacsony tetőlejtésű, nagy eresztúlnyúlású, egyszerű geometrikus, pasztellszínű téglaházak váltak jellemzővé.

1 Wettstein Domonkos. „Emergens urbanizáció és regionális stratégiakeresés Svájcban.” 2017. április 28. Építészfórum Kft

7 Funkcionális Előtanulmányok

7.1.1.1 Telepítés

7.1 Előképek elemzése

Az épületelemzés fókusza esetlenként változhat, de a vizsgálni kívánt szempontok a következők:

▪ Projektadatok összefoglalása

▪ Telepítés: helyszín, épített és természeti környezet, tájolás, terepviszonyok, megközelítés, természetes fény, parkolás

▪ Program: az elhelyezett rendeltetések, a hozzájuk tartozó helyiségek és kapcsolataik, belső közlekedési rendszerek, épület méretei és kapacitása

▪ Szerkezet: tartószerkezet, homlokzati rendszer, hangsúlyos gépészeti elemek, egyéb megjelenő színek, anyagok

7.1.1 Gems World Sportakadémia

A példaelemzés kiinduló forrása egy online magazinon megjelent tervezői összefoglaló. 1

Projekt adatok

Rendeltetés Tornacsarnok és úszómedence

Helyszín Etoy, Svájc

Alapterület 3690 m2

Építés éve 2015

Tervező CCHE

1. Táblázat - Centre Sportif GEMS World Academy projekt adatai

Az épület a közel 3 ezer fős, szintén tó parti Etoy-ban, a település szélén helyezkedik el. A helyszín legmeghatározóbb elemei az autópálya és a vasút, melyek északról és délről határolják a telket és jó közlekedési kapcsolatot biztosítanak a látogatóknak. A sportcsarnok egy iskola közelében épület, a környék többi épülete jellemzően bevásárlóközpont, irodaház vagy raktár. A sportcsarnok nem csak a gimnazistákat szolgálja ki, – sőt, igazából egy irodaház áll hozzá a legközelebb – így a két épület között a közvetlen átjárás nem megoldott. A helyszíni adottságokból fakadóan az épülettömeg egyszerű, elsősorban befelé fordul. A sportközponthoz nagy kiterjedésű felszíni parkoló tartozik, mely a kültéri sportpályáktól választja el. Az épület kellemes arányú tagoltságát a sportfunkciók fölötti kiemelt, oldalvilágító perem adja. ami A főfunkciók által meghatározott épülettömeg félig a földbe van süllyesztve, körülbelül 64 x 42 méteres alapterületet foglal el, és ennek közel egy harmadában két szintes. A téglatest alakú épület észak-déli irányban fekszik homlokzata rövid sávokban, oldalanként egyszer van felnyitva, ezek közül a keleti a tornaterem, a nyugati a sportszobák, az északi pedig a medencéknek ad üvegfelületet.

33. Melléklet – D01 / Gems Akadémia, külső megjelenés

1 CCHE Architecture and Design SA. „Centre Sportif GEMS World Academy / CCHE.” 2016. augusztus 2. archdaily, DAAily platforms AG

7.1.1.2 Program

A szűk tervezési program két kosárlabda méretű beltéri sportpályát tartalmaz, ami a szabvány szerinti B típusú tornateremnek felel meg, ezenkívül egy 5 sávos, 25 méter hosszú úszómedencét, edzőtermet, tánctermet és mászófalat.

A funkciók szintenként jól elkülönülnek, így az útvonalak se keresztezik egymást túlságosa. A földszinten található a bejárat, a sportszobák, a medencetér és lelátók, míg a pincében az öltözők, a sportpálya, a mászóterem és a kiszolgáló helyiségek kaptak helyet. Mindenki a nyugati bejáraton érkezik az épületbe, egyből az előtérben válnak el a nézők a sportolóktól. A bejárati szinten tovább haladva a karzat következik, az épületet szervező „híddal”, melyről egyszerre létesül vizuális kapcsolat a medencetérrel és sportpályával.

A nézőknek ezenkívül egyedi fa dobogó biztosít ülőfelületet a lelátón, mely emellett ruhatárként és paravánfalként is működik.

Aki sportolni érkezik az épületbe, az az előtérből a főlépcsőn vagy a liften tud az öltözők szintjére

lejutni, ahol ismét döntenie kell. A pinceszinten található 4 tornateremi öltöző, mindegyik körülbelül 28 fős kapacitással, 2 uszodai, szekrényes öltöző, melyekben nagyjából 32-32 fő tud átöltözni és egy

akadálymentesített öltöző is. Miután a sportolók előkészültek, az öltözőket összefogó folyosóról érik a sportpályát, a mászótermet és sportszobákhoz felvezető lépcsőt is. A medencéket csak az uszodai

öltözők zuhanyzóin áthaladva, szintén egy lépcsőn felmenve lehet megközelíteni. A szinti közlekedőről nyílik meg a mászóterem, az orvosi szoba, a személyzeti öltözők, a szertárak és a küzdőtéri mosdó is.

34. Melléklet – D02 / Gems Akadémia, alaprajzi elrendezés

7.1.1.3 Szerkezet

A tartószerkezeti rendszer vegyes, a felmenő szerkezetek az épület kétharmadáig vasbeton falak, ezek jellemzően csupaszon vagy lazúrozott felülettel jelennek mag. A masszív doboz széleire acél rácsostartók támaszkodnak, ezek hidalják át a közel 35 méteres, letámasztás nélküli fesztávot, a tornaterem fölött. A fehérre festett rácsostartók szerkezeti magassága több mint két méter, de a rudak között a légtechnikai vezetékek könnyen elférnek, így azok lentről is láthatók maradnak. A feltámasztott acéltartók kívülről polikarbonát burkolatot kaptak, és profilozott acél födémlemezt felülőről, ami egy extenzív zöldtetős héjalást tart. A tetőrétegrendre napelemek támaszkodnak és jelentős méretű

felülvilágítók szakítják meg.A homlokzat, nem polikarbonát részét fehérre porszórt, perforált trapézlemez takarja, ez alatt takarva minden bizonnyal bordaváz, hőszigetelés és a vasbeton falak

találhatóak. Nyílászárók kevés helyen, de akkor összefüggő szintmagas üvegezéssel jelennek meg, az alumínium tok megjelenésével megegyező fémburkolat ajtókon és kávák burkolatában is megjelenik.

35. Melléklet – D03 / Gems Akadémia, belső kialakítás

36. Melléklet – D01 / Gems Akadémia, anyaghasználat

7.1.2 Villepreux-i Tornacsarnok

A példaelemzés kiinduló forrása online magazinon megjelent tervezői összefoglaló. 1

Projekt adatok

Rendeltetés Tornacsarnok

Helyszín Villepreux, Franciaország

Alapterület

2900 m2

Építés éve 2017

Tervező Joly&Loiret

2. Táblázat - Gymnase du Jeu de Paume projekt adatai

7.1.2.1 Telepítés

A tervezési terület a 10.000 fős Villepreux kertvárosának és a város mezőgazdasági

külterületének határán helyezkedik el. A két eltérő települési karakter ambivalens elvárásokat állított az

új épület számára. Az épülettömeg a kertváros felé tagoltan jelenik meg, a társas- és családiházakra

jellemző elő- illetve oldalkerttel. Az épület falai világos okker – a környék házain megjelenő– színre vakoltak, a bejárat megközelítése emberi léptékű kapun és ösvényen történik, kerítésszerű falak mögött.

A mezők felé ezzel szemben jóval nagyobb tömegként jelenik meg a tornacsarnok, ez a homlokzata sötétebb, földszínű vakolatot kapott. A több mint 90 méter hosszú, plasztika nélküli térfal a város határában védelmezi és keretezi a lakókörnyezetet.

Az sportcsarnok mellett egy körülbelül 50 férőhelyes, felszíni parkoló található, ami a városszéli környezetben adekvátnak tűnik. A trapéz alakú telekből az épület három különálló udvart szakít le, melyek a kapcsolódó helyiség szerint tematizáltak. Egy a bejárthoz tartozik, a két irányból érkező látogatótömeget egyesíti, itt a növényzettel szemben a burkolt ösvény a meghatározó.

A legszélső kert a kis tornaterem kültéri meghosszabbítása, itt intenzív növényzet takarja az esetleges szabadtéri órákat. A déli oldalon lévő keskeny udvar a sűrűn üvegezett beltéri folyosó tükörképeként,

egy fásított sétányként működik, ami így az épület árnyékolásáról is gondoskodik. A kelet-nyugat

tájolású épület két végében lévő sportpálya közül az egyik északra és nyugatra rendelkezik felnyitott homlokzattal, a másik délre és keletre. Ez az átellenes oldalpárosítás kiegyensúlyozott, természetes fényviszonyokat eredményezhet a beltériben, különösen a nagyszámú felülvilágítóval kiegészülve.

37. Melléklet – D05 / Villepreux-i Tornaterem, külső megjelenés

7.1.2.2 Program

Az épület tagoltságát a két tornaterem mérete és a köztük lévő kiszolgáló sáv határozza meg. A nagyterem alkalmas kézilabda meccsek rendezésére is (25x45), a kisterem pedig tornaórákra megtartására (18x32). A fő funkciók a földszinten helyezkednek, ahogy a bejárat, az öltözők, az orvosi szoba és a szertárak is. Az előtérből két folyosó indul az öltözők felé, a sportolni érkezők attól függően rendeződnek, hogy melyik teremben lesz a foglalkozásuk. A nézők az előtérből, a lépcsőházon át juthatnak fel a lelátóhoz, ugyanúgy erre jönnek, akik konferenciaterembe érkeztek, útvonaluk egy közbenső pihenőn válik ketté. Az emeleten található még a táncterem, két kisebb öltözővel és a gépészeti helyiségek. Az épület keléti végében található egy másodlagos lépcsőház, feltételezhetően a főlépcsőház

kiürítési keresztmetszetét egészíti, mert a nézőtere és az udvart kapcsolja össze közvetlenül.

7.1.2.3 Szerkezet

Az épület tartószerkezeti rendszere vegyes, tartófalai kerámia falazóblokkokból épültek, vasbeton pillérrel és koszorúval erősítve. A koszorún belül rétegelt ragasztott fakeret és gerendaváz adja a vízszintes áthidalást, a legnagyobb fesztáv 24 méteres. A közel 1 méter magas gerendák között

felülvilágítók kaptak helyet, melyek azonos megjelenésű, harang formájú fa keret kaptak, így a belső térben harmonikusan jelennek meg és vezetik be a természetes fényt.

A tetőszerkezet záró rétege fehérre festett acél profiloslemez, ez fogadja a héjalást, ami 6,5 cm kőzetgyapot + 23 cm tűzálló polisztirol szigetelés, a kettő között párafékező fóliával, mert a fordított rétegrendnek megfelelőlen bitumenes csapadékvízszigetelés a tetőrétegrend zárórétege.A főfalak kívülről vastag meszes vakolatot kaptak, míg belülről egy vékonyabb, szintén lélegző gipszvakolat került fel, így biztosítva a páratechnikai nyitottságot kifelé. A szerkezetválasztásban, anyaghasználatban, a nyílászárók méretében tetten érhető a kertvárosi környezet, hiszen a falazóblokkok, fagerendák, kívülbelül vakolt felületek, fakeretes ablakok nem jellemzők a sportcsarnok építészetre.

38. Melléklet – D06 / Villepreux-i Tornaterem, alaprajzi elrendezés

39. Melléklet – D07 / Villepreux-i Tornaterem, külső megjelenés

40. Melléklet – D08 / Villepreux-i Tornaterem, külső megjelenés

7.1.3 Madárcsicsergés Torna- és Úszócsarnok1

A példaelemzés kiinduló forrása online magazinon megjelent tervezői összefoglaló. 2

Projekt adatok

Rendeltetés Torna- és úszócsarnok (felújítás)

Helyszín Bázel, Svájc

Alapterület 2725 m2

Építés éve 2020 (1967)

Tervező MET Architects (HansLuder)

3. Táblázat - Gymnasium and Swimming Hall Vogelsang projekt adatai

7.1.3.1 Telepítés

A Sportcsarnok eredtileg a Vogelsang iskolakomplexumhoz épület, 1976-ban, ami Bázel közlekedési ütőrének szomszédságában található. A nagyvárosi tömbben az óvodától egészen a felsőoktatási intézményekig megtalálhatóak oktatási épületek.

Az iskolakomplexumhoz tartozik a szabadtéri sportpályák mellett a vizsgált, fedett torna-és úszócsarnok is, mely közvetlen összeköttetésben áll a már használaton kívüli, gondnoki lakóépülettel. Az épület tehát jelentős tömbön belüli forgalommal rendelkezik, a bejárata mégis utcafronti, kifelé néz. Online térkép

alapján számottevő parkolási lehetőség csak az autópálya túl oldalán lévő parkolóházban van, ami inkább a pályaudvarhoz tartozik. Az épület tömege két merőleges hasábból áll, melyek a sportpályákat rejtik. A kiszolgáló és közlekedési funkciók a földszintes épületrészben kaptak helyet, ez fogja össze a különböző tömegeket, és nyúlik ki előtetőként, illetve fedett árkáddá is alakul.

Az épület tájolása északnyugat – délkelet irányú, a vasúttól és autópályától elfordulva, befelé üvegezettek a homlokzatok, ami délnyugati és északnyugati benapozást jelent a sportpályáknak.

41. Melléklet – D09 / Vogelsang Csarnok, külső megjelenés

saját fordítás (eredeti: Gymnasium and Swimming Hall Vogelsang)

7.1.3.2 Program

Az épület megközelítése és egyesített közlekedési rendszere alapján elsősorban belső használatra, az iskolások számára működik, ezért lelátóval sem találkozunk. Az épület technikailag három szintes, súlypontjában egy vonalszerű, közlekedő blokk vágja ketté. Az előcsarnokokhoz képest szűk, közlekedő sáv utcai végén található a bejárat. A megérkezés szintjén vannak a klasszikus sportpályák, a hozzájuk tartozó öltözők és sportszertárak. A bejárati térből nyílnak közvetlenül az öltözők és indul a lift, valamint a lépcső is. Méretében mindkét pálya az A típusú, kosárlabdapálya méretű, 15x24 méteres teremnek felel meg. A medencékhez, először a lifttel vagy a lépcsőn az alagsori szintre kell jutni, innen nyílnak az uszodai öltözők és a medencegépészet is. Az északi szárny öltözői alatti multifunkcionális, ablaknélküli helyiségekkel kapcsolatban a források nem egyértelműek, de minden bizonnyal itt kapott helyet az orvosi szoba, egy kisebb tornaszoba és más egyéni fejlesztő helyiségek. A leneti öltözőkből egy újabb, kisebb, vizestéri lépcső vezet le a vízhez, az épület harmadik és egyben legalsó szintjére, a rövid lépcső és az öltöző alatt ugyanis, további üzemi terület található. A tervezés során a medence természetes

fényellátottsága és az úszók vizuális kitettsége általában egymás ellen dolgozó tényezők. Ebben az esetben egy süllyesztett udvar ad választ mindkét problémára.

42. Melléklet – D10 / Vogelsang Csarnok, alaprajzi elrendezés

43. Melléklet – D11 / Vogelsang Csarnok, tömegformálás

7.1.3.3 Szerkezet

A tartószerkezeti rendszer teljes egészében vasbeton, ez igaza a felmenő falakra és a nagy fesztávot (15m) áthidaló gerendákra is. Nyers betonfelületekkel találkozhatunk a lépcsőkön, belső falfelületeken, mennyezeteken és padlókon is, ezek közül vannak utólag színezettek is, a világos és vidám színek a beton komorságát igyekeznek ellensúlyozni. Az épület körül a homlokzatokra merőleges, függőleges vasbeton falbordák uralják a látványt, melyek közé fa szerkezetű nyílászárók kerültek

beépítésre a felújítás során, függönyfalhoz hasonló sorolva.

A talajjal érintkező padló és a lapostető is a szerkezettől lett újjáépítve, az új rétegrendek megfelelnek a korszerű hőtechnikai igényeknek és szigetelési irányelveknek. A felújítás egyik központi eleme az új felvonó, ami lehetővé teszi az alsó két szint megközelítését kerekesszékkel. A látszóbetonszerkezetek mellet következetesen jelenik meg a természetes fa felület is, amiből tudatsan világosabb került vissza, mint az eredeti: öltözőpadok, nyílászáró keretek, ablakfülkék, tornateremi lambéria.

A 2020-as felújítás során kerültek be az épületbe az álmennyezetek is, ezek gépészetet és világítótestek takarnak az öltözőkben és a medencetér fölött. A tornateremben továbbra is látszódnak a monolit alulbordás födém 50 centit lelógó gerendái, de közéjük szürke akusztikai panelek kerültek fel. A földszinti öltözők födémjében elhelyezett felülvilágítók úgy lettek megújítva, hogy a világítótestek is a kör alakú tetőablak áttörésbe kerültek, így az természetes és mesterséges fény egy helyről érkezik, ami élettanilag a legkedvezőbb eredmény A figyelmes anyaghasználatnak köszönhetőn a felújítás során az épületet belső hangulatában is képes volt korhű maradni.

44. Melléklet – D12 / Vogelsang Csarnok, belső kialakítás

45. Melléklet – D13 / Vogelsang Csarnok, anyaghasználat

Ranolder János Általános Iskola Sport- és Környezetfejlesztése

8 Tervezési Feladat

8.1 Tervezési program

A tervezési program alapja természetesen a pályázati kiírás volt, mely nagy vonalakban tartalmazta a

8.1.1 Tornacsarnok

• Iskolától függetlenül üzemeltethető

• 2-3 osztály számára egyidejű óra tartásának lehetősége

• ~500 fős mobil lelátó akár külsős rendezvények megtartásához

• a kűzdőtéren kosárlabda és kézilabda pálya felfestéssel

• 16 tantermes iskolához igazítva legalább B kategóriás tornaterem

• előcsarnokkal és kiegészítő helységek

• egyidejűségre tervezett csoportos öltözők

Helyiségcsoport bm. alapterület

1 Tornaterem (min B típus) három részre osztható, kézilabda pályát befogadni képes 10 m 1125 m2

2 500 fő fogdására alkalmas fix/ mobillelátó + raktár 370 m2

3 Csoportos öltözők 4(-6) x 30 fő részére 180 m2

szoba), portásfülke, könyvtár

9 Új oktatási, szakköri, művészeti műhelyek kialakítása a sörgyári épületekben

10 Pince látogathatóvá tétele, megközelítés terepszintről

11 Szálláshely/ kollégium, akár a sörházat felhasználva:

2 db szolgálati lakás (40 m2), 60-80 főnek diákszállás

12 Összefüggő udvari zöldfelület. Pihenőkert, magasszintű tájépítészeti megoldása, közösségi térré formálása 3740

13 Multifunkciós tornacsarnok min. 400 fő, egyszerre 3 csoport edzésére (röplabda, kosár) + uszoda (min.: 6x25 m medence + tanmedence) 4000

4. Táblázat – Kiírói igények

4 Előcsarnok ~100 m2

5 Porta + ruhatár + büfé + látogatói mosdó ~50 m2

6 Sportszertár min: 100-120 m2

7 Tanári öltöző – iroda 2 (-3) egység 2x ~15 m2

8 Orvosi szoba min: 18 m2

9 Takarító szertár -

10 Gépészeti helyiségek -

11 Küzdőtéri mosdó 2 (-3) egység 8 m2

12 Általános raktár min: 18 m2

13 Karbantartó műhely min: 18 m2

∑ Összesen ~2500 m2

5. Táblázat – A Tornacsarnok Helyiségei

Egyéb szabvány követelmények az MSZE 24203-2:2012 szerint:

• Természetes bevilágítással egyenletes, szórt fényű, káprázásmentes küzdőtéri megvilágítás szükséges.

• A határoló falak legalább 3,0 méterig tömör, sima, függőleges, sík felületűek, rögzített bordásfalakat falfülkébe kell beépíteni.

8.1.2 Uszoda

• Minimum 6 úszópálya

• Legalább 25 méter hosszú medence, 15 méter szélességgel

• Kisméretű tanmedence

• Vízilabda mérkőzéseknek megfelelő méret, lelátó biztosításával

• Az uszodát kiszolgáló gépészeti területek, öltözők és előcsarnok

• Hétvégi használat, fizető vendégek kiszolgálása

• Több iskola részére is biztosított óraadási lehetőség / többlet öltöző kialakítás

∑ Összesen ~1000 m2

6. Táblázat – Az Uszoda Helyiségei

8.1.3 Gépjárműelhelyezés

• Az iskolához reggeli csúcsforgalomra méretezve és kiss & ride

• Térszín alatti parkolás: 1800 m2 (~75 db)

• Felszíni parkolás

Rendeltetés számítás alap igény

1 Iskolabővítés 20 m2 után 1000 m2 50 db

2 Sportcsarnok lelátóval 15 férőhely után 560 37 db

3 Uszoda lelátóval 15 férőhely után 280 18 db

4 Diákszállás 10 férőhely után 70 fő 7 db

5 Sörház 50 m2 után (kultúrális) 2400 48 db

∑ Összesen ~160 db

7. Táblázat – Parkolási Kényszer Számítás

Mód férőhely alapterület

1 Kiss & ride parkoló 10 180 m2

2 Felszíni parkolás 75 1000 m2

3 Térszín alatti parkoló 75 1800 m2

∑ Összesen 160 ~3000 m2

8. Táblázat – Tervezett Parkolási Lehetőségek

Ranolder János Általános Iskola Sport- és Környezetfejlesztése

8.1.4 Bejárati szárny

• Az iskola jelenlegi tanár és diáklétszáma: 31+169 fő

• Az iskola osztályainak átlagos létszáma 17 fő

• Az iskola tervezett diák és személyzeti létszáma 320 (diák) + 40 (tanár) + 10 fő

• Új megközelítés, bejárat, zsibongó

• Akadálymentes megközelítés és vertikális közlekedés

• Egyéb helyiségek: billiárd, csocsó, konditerem, egyéni fejlesztő szobák, könyvtár

Helyiségcsoport bm. alapterület 1 Aula 325 m2

2 Bejárati tér + portásfülke 20 m

3

∑

9. Táblázat – A Bejárati Szárny Helyiségei

8.1.5 Étkezős és melegítő konyha

• Új étkező (jelenlegi befogadóképesség 90 fő, tervezett: 150 fő)

• Új melegítőkonyha (jelenlegi: 50 m2)

Helyiségcsoport bm. alapterület

1 Étkező (150 fő)

8.1.6 Új tantermek

• 4 új tanterem, jogszabálynak megfelelő (min 52 m2)

• 8 új szaktantermek: zene, informatika, természettudományok, szertár (4x50, 4x25 m2)

Helyiségcsoport bm. alapterület

1 Általános tantermek 210 m2

2 Szaktantermek 300 m2

3 Szertárak (5 db) 80 m2

4 Mosdók 15 m2

∑ Összesen ~605 m2

11. Táblázat – A Tantermek Helyigénye

8.1.7 Diákszállás

• szállás/kollégium

• 2-3 db szolgálati lakás: 40 m2

• 60-80 férőhely

Helyiségcsoport bm. alapterület

1 Lakások (3 db) 120 m2

2 Vendégszobák (10 db egy- ,10 db két- és10 db négyágyas) 350 m2

3 Közös helyiségek 75 m2

4 Üzemi terület 75 m2

∑ Összesen 620 m2

12. Táblázat – A Diákszállás Helyiségei

∑

10.

– Az Étkező és Melegítőkonyha Helyiségei

8.1.8 Reischl Sörház és pálinkafőző

• meglévő pince felújítás és feltöltés új funkcióval (550 m2)

• terepszintről megközelíthető pincerendszer

• új közösségi és oktatási szerep

• perspektívák: művészeti képzés, könyvtár, kollégium

Helyiségcsoport bm. alapterület

1 Pincerendszer 2,2 550 m2

2 Meglévő, visszabontandó épületrészek 440 m2

3 Meglévő felújítandó épületrészek 2000 m2

∑ Összesen 2550 m2

13. Táblázat – A Sörház Helyiségei

8.1.9 Gépészeti területek

• A tervezett hő, elektromos és légtechnikai központ

• Víz és más közmű fogadóegységek

• A tervezett épületek kültéri egységei összefogva

Helyiségcsoport bm. alapterület

1 Az iskolaépületek új gépészeti központja ~60 m2

2 Fogadóhelyiségek ~30 m2

3 Gépészeti udvarok ~60 m2

∑ Összesen ~150 m2

14. Táblázat – Gépészeti Helyiségek

8.1.10 Szintézis

Az egyházmegye pályázatba foglalt fejlesztési igényeit pontonként megvizsgálva, azokat mind megalapozottnak értékeltem, ezért a telekhasználati koncepcióban igyekeztem mindennek helyet találni és a funkcionális kapcsolataikat figyelembe venni. Mivel pályázat léptéke eltér azonban a diplomamunkájétól, ezért az 1:500-as, helyszínrajzi részletezettséget követően csak a jól lehatárolható sportcsarnok épületét dolgoztam tovább. Fontos hangsúlyozni, hogy a helyszín törékenysége miatt, az eredeti program egyik funkcióját sem tartom tervezhetőnek a teljes lista megfontolása nélkül.

46. Melléklet – E07 Tervezési Program Mátrix

8.2 Tervezői célkitűzés

A kiírói igények alapján összeállított tervezési program nem csak összetettebb az általam megszokott kiírásoknál, de megfelelő funkcionális működés mellett a meglévő épületek és az új rendeltetési egységek teljesen egymásba fonódnak. A mellett, hogy világossá vált, hogy a teljes fejlesztés „100-as léptékű” kidolgozása túlmutat a diplomamunka perspektíváján, be kellett látni, hogy az új funkciókat összefüggésükben kell kezelni. A megfelelő épület- és helységkapcsolatok, a használói útvonalak, a közösségi és privát terek viszonya, a telken belüli és telken kívüli közlekedési rendszerek képezték a tervezési folyamat vezérfonalát és képzik most a terv gerincét.

Megállapított peremfeltételek:

▪ Az új tornacsarnok és uszoda látszólag jól összekapcsolható páros, az egyidejűség

figyelembevételével osztozhatnak közös előcsarnokon, recepción, büfén, parkolón, látogatói mosdón és üzemelői irodákon is.

▪ A szükséges építési tevékenységek, elsősorban az alapozás miatt célszerűnek tűnt a mélygarázst alattuk elhelyezni.

▪ A mélygarázsnak ki kell szolgálni a telken található funkciókat (sportcsarnok, pincerendszer) de ezektől függetlenül is működtethető kell legyen a városi célok eléréséhez.

▪ A tornatermeknek közvetlen fedett kapcsolata kell legyen az iskolával.

▪ Az iskolához közvetlenül kell kapcsolódjon az új oktatási szárny és az új bejárati szárny is.

▪ A meglévő iskolaépületnek a lehető legtöbb értékét szükséges megőrizni, miközben az elaprózott hozzáépítések között nagyobb rendre van szükség.

▪ Az új bejárati szárnynak kapcsolatban kell lennie a buszmegállóval és az új kiss&ride parkolóval.

▪ Az egykori kertmozi ősfái és potenciális régészeti leleti fokozott elővigyázatosságot igényelnek.

▪ Az iskolához elegendő közvetetten kapcsolni a szakköri, különóra és zenei termeket, ugyanúgy, mint a diákszálló szobáit.

▪ Az új étkező és melegítőkonyha független utcai kapcsolattal kell rendelkezzen, nem baj, előnyös, ha kifelé is üzemeltethető

▪ Az új oktatási szárny termei tágasak és világosak kell legyenek, a meglévő középfolyosós térkompozícióval ellentétesen.

A tércsoportok kialakításánál létrejött az új funkcióknak egy koncentrált épülete, ami magában foglalta a tornacsarnokot, az uszodát és egy mélygarázst is, így ezt az építészeti egységet dolgoztam

tovább a kisebb léptékű fázisokban.

64. Melléklet – E04 / Kialakult Környező Utcakép

65. Melléklet – E5 / Meglévő Épületek

Ranolder János Általános Iskola Sport- és Környezetfejlesztése

9 Tervezett Létesítmények Bemutatása

9.1 Makettfotók

A helyszíni adottságok térbeli feldolgozása többek között egy kézzel készített makettel történt.

Az 1:500-as léptékű beépítési modell után, a tervezett épületről 1:200-as méretarányú fizikai más készült, a kompozíciós logika bemutatására.

50. Melléklet – G01 / Beépítési Makett 1/4

51. Melléklet – G02 / Beépítési Makett 2/4

52. Melléklet – G03 / Beépítési Makett 3/4

53. Melléklet – G04 / Beépítési Makett 4/4

54. Melléklet – G05 / Épület Makett 1/7

55. Melléklet – G06 / Épület Makett 2/7

56. Melléklet – G07 / Épület Makett 3/7

57. Melléklet – G08 / Épület Makett 4/7

58. Melléklet – G09 / Épület Makett 5/7

59. Melléklet – G10 / Épület Makett 6/7

60. Melléklet – G11 / Épület Makett 7/7

9.2 Beépítési Koncepció

Az új épületekhez és a tervezett funkciókhoz tartozó méret és tipológia beillesztése jelentette a legnagyobb kihívást a tervezés során, nem véletlen, hogy az eredetileg kiírt pályázat csak kétszázas léptékig tartott. A legmeghatározóbb épületrészek az uszodát és sportcsarnokot magába foglaló tömegek voltak, a tervezési program alapján az utóbbihoz már a kezdetektől fogva egy több mint 12 méter magas kubus tartozott, ennek kellet elsőként helyet találni.

A legsűrűbb telepítés a telek belső súlypontjába került, így kedvezően alakítható zöldterületek jöttek létre mellette, és a kialakult utcaképet sem töri meg kimagasló homlokzat. Fontos szempont volt még a meglévő műemléki pincerendszer feltárása felszínről, anélkül, hogy épületen belüli lépcsőházat kelljen igénybe vennie a látogatónak. Az tervezett tömeget függőleges tengelyén tehát a pincerendszer bejárati szintje és a tornaterem minimális, belső szabad keresztmetszete helyezte el, a beépítés legmagasabb és legmélyebb pontjai.

A meglévő iskolaépülethez tervezett bejárati és oktatási épület kialakításánál fontos szempont volt a lehető legvisszahúzódóbb megjelenés, hogy a Ranolder (fő)szárny szerepe ne csorbuljon. Az Erzsébet-szárnyból jelenlegi állapotban is csak lépcsőn tudunk feljutni az udvarra, ezért több szempontból is indokolttá vált a sportcsarnok földbe süllyesztésé.

A meglévő iskolaépületet és a sportcsarnokot egy félig földbe süllyesztett épületrész köti össze, melynek teteje járható és belül a klubhelyiségek térsora mentén jön létre az iskola és tornaterem közti fedett kapcsolat. A klubhelyiségek között az iskola edzőtermet, asztalitenisz és csocsó szobát hozna létre.

Az épületek összekötésével a sörház rekonstrukciója nem tud teljesen megvalósulni, mert annak keleti szárnya fizikai akadályt jelentene a telek belsejében, ezért az újjáépítés a főépületet és a nyugati szárnyat érinti. A keleti szárny helyén annak vonalvezetésével megegyező előtető és pergola sor készül, ami nem csak telken belüli közlekedés minőségét javítja, de fizikai emléke is az egykori épületszárnynak.

A filigrán oszlopokon támaszkodó előtető a meglévő tornácos kerengő hangsúlyozására, a félkör befejezésére készül, korszerű, könnyed kivitelben.

A sörház főépületében a diákszálló kap helyet, amiben akár 4 lakó szint is kialakítható. A földszinti szárnyakban pedig az iskola számára elengedhetetlen kulturális műhelyek, ahol szakköröket, egyéni fejlesztéseket, külsős különórákat, vagy előadásokat lehet tartani.

Az iskola új Sörház utca felöli szárnya az Erzsébet-szárny mellett fut, de a főépülethez szintben csatlakozik, itt alakul ki az új porta és beléptetés, és innen nyílik a meglévő lépcsőház és az új aula is. Az Erzsébet-szárny földszintjén, az aulával párhuzamosan, udvari kapcsolattal kap helyet az új könyvtár, míg az új oktatási szárny földszintjén az - akár külső forgalmat is bonyolítani képes - új étkező kap helyet.

A sörház egykori dolgozói étkező épületében, a Deák Ferenc utcai szabadon álló házba a teljes telket felügyelő és üzemeltető személyzet és hátországuk kerül Az ilyen szintű létesítményközpont

elhelyezése azért fontos, mert az új funkcióknak függetlenül is üzemeltethetőknek kell lennie, különböző

nyitvatartási idővel, és így több munkafolyamat is központosítható: például vagyonvédelem és helyszíni tájékoztatás.

47. Melléklet – F01 / Átnézeti Helyszínrajz

48. Melléklet – F02 / Tervezett Helyszínrajz

49. Melléklet – F03 / Terepmetszetek

50. Melléklet – F04 / Telekfejlesztési Koncepció 1/4

51. Melléklet - F05 / Telekfejlesztési Koncepció 2/4

52. Melléklet - F06 / Telekfejlesztési Koncepció 3/4

53. Melléklet - F07 / Telekfejlesztési Koncepció 4/4

9.3 Építészeti Koncepció

A sportcsarnok összesen négy szintes, ezek közül a legfelső csak egy galériaszint, ami a bejárat melletti alacsonyabb helyiségek fölött tudott létrejönni, lefelé egy szuterén alagsor és egy mélygarázs helyezkedik el, utóbbi szintén csak részleges alápincézéssel. A mélygarázsból két független lépcső, illetve liftházon keresztül érhetjük el a felszínt, melyek az épülettől nyitvatartásitól eltérően is üzemeltethetőek és használhatóak

A bejárat szintjén elsősorban a nagy eseményekre érkező nézők mozognak, a sportolók az előtérből közvetlenül az öltözők csokrába juthatnak le a belső lépcsőházon, amíg a vendégek vagy a földszinti kávézóban, vagy a galéria rendezvénytereiben várakoznak. Az öltözőkből közvetlenül a három egyesített tornaterembe vezet az út, vagy a vizestéri lépcsőn fel, a medencetérbe.

A tornacsarnok játéktere alkalmas szabványos kézilabda mérkőzések rendezésére, illetve sportfüggönnyel három B típusú tornateremre osztható, amit így akár egyszerre több iskolai tanulói is használhatnak. Az tornateremi öltözők ennek megfelelően csoportosíthatók 3x2 öltözőre, nemek szerinti osztásban, de ebből az egyik pár szekrényes a hétvégi- külsős forgalom kiszolgálására.

Az öltözők fölött, de még a földszintről szintben megközelíthető módon található a fő lelátó, mely kiteresedésénél kertkapcsolattal is rendelkezik A lelátó hátsó soráról nyíló teraszajtók elsősorban vizuális kapcsolatot teremtenek, de kiürítési célt is szolgálnak. Az lelátó soraiban közel 400 néző fér el, de különleges esetekben az alsó szinten mobil lelátók is elhelyezhetők, amik állandó jelleggel külön szertárban tárolhatók.

Az uszoda verseny medencéje 6 sávos és 25 méter hosszú, ezenkívül még egy 6x9 méteres tanmedence kapott helyet leválasztva. A nagy medence belmérete 15x25 méteres, így akár vízilabdázásra is alkalmas, az ehhez szükséges tároló az épület délnyugati sarkában, szintben biztosított. A meccsek és versenyek érdeklődői egy felfelé lépcsőző lelátón foglalhatnak helyet, de az üvegezett ruhatáron keresztül a gyermekikért érkező szülők is bepillantást kaphatnak a medencetérbe.

A galériaszinten lévő multifunkcionális rendezvénytér alkalmas sportkonferenciák rendezésére, vagy sportolók kis csoportos bemelegítésére, esetleg rövid szárazedzéseinek tartására. A galéria nyugati végében egy lelátódoboz kapott helyet, ami nagyobb rendezvényeknél privátabb nézői élményt biztosít a város különleges vendégeinek.

A helyiségeket igyekeztem úgy csoportosítani és összekapcsolni, hogy a különböző minőségben érkező látogatók útvonalai a lehető legkevesebbet keresztezzék egymást, és hogy az épület tömege a funkcionális tagolást tudja tükrözni.

A végeredményről jól leolvasható, hogy összefüggő földalatti beépítésről van szó, amiről a pincerendszer lépcsőzetes bejárata és a mélygarázs rámpája árulkodik. A felszín fölötti épülettömeg, pedig a kávézó fedett teraszától indulva lépcsőzik fel először az uszoda tetejének, majd a tornacsarnok tetejének magasságába

A hatékony alaprajzi és térbeli elrendezéssel közel egyenértékű küldetésnek éreztem a megfelelő homlokzati anyagválasztás ebben a feladatban, hiszen az épület a gazdag örökséggel rendelkező, jól definiált környezetbe készült.

Miután az épület tömege kialakult négy építőanyag mentén indultam el, melyekkel úgy éreztem Keszthely és a sportfunkció is kapcsolatban áll. A végleges felület, vagy burkolat kérdéskörét végig járva, rusztikus, színezett perlitvakolat mellett döntöttem, mert ezzel az anyaghasználattal enyhíteni tudtam az épület tömegének kiugró megjelenését. A vakolat a lábazati zónában sötétebb színben jelenik meg és bejárat mentén, takart helyzetben, az előtető fémlemeze fordul le elé, mint a vendégforgalomnak legkitettebb homlokzat burkolata.

54. Melléklet – F09 / Funkcionális és Közlekedési Rendszer

66. Melléklet – E06 / Homlokzati Burkolatválasztás

9.4 Szerkezeti Koncepció

Az épület tartószerkezete közös lemezalapról indul, mely mentén a szomszédos házaknál, a részleges alápincézéseknél, esetleg a Reischl pince kapcsán kiegészítő aláfalazott- vagy betonozott sávalapok jelenhetnek meg. A terepszint alatti falak vasbetonból készülnek, de a terepszint fölé érve ezek csak pillérekként folytatódnak, melyeket gerenda koszorúk fognak közre és tégla falazat tölt ki.

A vízszintes áthidalásról párhuzamos övű acél rácsostartók gondosaknak, melyek szerkezeti magassága a 2 métert is meghaladhatja. Az előregyártott gerenda áttört felületét oldalsó bevilágításra szeretném használni, mert mind a tornaterem, mind az uszoda tökéletes déli tájolású. Az épület merevségéről a felmenő lift mag és a középen duplázott szerkezeti falak gondoskodnak.

A használati víznek kitett helyiségekben kent szigeteléssel készül a padló rétegrend (öltözők, medencetér), míg a talajjal érintkezőkben 2 réteg talajnedvesség elleni bitumenes vastag lemez kerül.

vagy látszó csővezetékek nyílnának a medencék, illetve a sportpálya föle. A légtechnikai berendezések kültéri egységei általában nagyobbak és zajosabbak, ezért azok mindenképp az erre tervezett csillapított gépészeti udvarba kerülnének. A többek között párátlanító berendezéseket tehermentesítik részben a páratechnikailag nyitott homlokzati falak, vastag belső gipszvakolatai is, melyek pufferként képesek működni.

További megújuló energiaforrásért a bejárati épület lapostetején napelem telepíthető, a fordított rétegrend ennek megfelelően került kialakításra. A fűtési energia a hőszivattyúkat kiegészítve gázkazánokkal is működtethető, a megújulóra történő átállás időszakában, mert telek szénhidrogén csatlakozással rendelkezik.

55. Melléklet – F08 / Épületkonstrukció

56. Melléklet – F10 / Földszinti Alaprajz 1/2

57. Melléklet – F11 / Földszinti Alaprajz 2/2

58. Melléklet – F12 / Alagsori Alaprajz 1/2

9.5 Épületgépészeti és Villamossági Koncepció

A belső gépészeti és elektromos rendszerek az alagsori szinten köthetők a közcélú hálózatokra, ahol a megfelelő fogadó helyiségek kerültek kialakításra, melyek szükség esetén kívülről, karbantartói egységkulccsal is megközelíthetők. A fogadó helyiségek között, a várhatóan nagy elektromos kapacitás bővítésére, egy transzformátor állomás befogadására alkalmas helyiség is ki lett alakítva.

A shed-tető vízelvezetését sávonként 2-2, épületen belüli ejtőcsővel szeretném megoldani, mely összegyűlt vizeket szükséges helyben, szürkevizes berendezésekben vagy kertészeti célokra felhasználni, esetleg az intenzív zöldfelületben szikkasztani.

Az épület fűtési energiáját hőszivattyúkkal tervezem ellátni, ami a használati terekben felületfűtésként jelenik meg, hőközpontja az alagsorban található, kültéri egységei pedig pont fölötte, a garázs rámpát lefedő zöldtetőn. Mind az öltözőknek, mind a sportpályáknak légtechnikai rendszerre van szüksége, ezek gépháza szintén az alagsorban található, az uszodai öltöző álmennyezetében és a déli rámpafal mentén csatornázhatók be a függőleges strangokba, melyekből méretezés szerinti felületek,

59. Melléklet – F13 / Alagsori Alaprajz 2/2

60. Melléklet – F14 / Pince Alaprajz 1/2

61. Melléklet – F15 / Pince Alaprajz 2/2

62. Melléklet – F16 / Galériaszint

63. Melléklet – F17 Metszetek

67. Melléklet – F18 / Homlokzatok 1/2

68. Melléklet – F19 / Homlokzatok 2/2

69. Melléklet – F20 / Főfalmetszet

70. Melléklet – F21/ Látványterv 1/8

71. Melléklet – F22/ Látványterv 2/8

72. Melléklet – F23/ Látványterv 3/8

73. Melléklet – F24/ Látványterv 4/8

74. Melléklet – F25/ Látványterv 5/8

75. Melléklet – F26/ Látványterv 6/8

76. Melléklet – F27/ Látványterv 7/8

77. Melléklet – F28/ Látványterv 8/8

Ranolder János Általános Iskola Sport- és Környezetfejlesztése

9.6 Határoló Szerkezetek és Energetika

Függőleges szerkezetek:

15. Táblázat – F1 / Felmenő Főfal rétegrend

Vastagság [cm] Építőanyag (λ) hővezetési tényező W/mK

- kültér

2,5 hőszigetelő perlitvakolat 0,16

44 sűrűcellás vázkerámia falazóblokk 0,1

2,5 gipszvakolat 0,29

- beltér

Σ: 49 cm Eredő hőátbocsátási tényező: U = 0,210 W/m2K (<0,24)

16. Táblázat – F2 / Lemezburkolatos Bejárati fal rétegrend Tornaterem felé

Vastagság [cm] Építőanyag (λ) hővezetési tényező W/mK

- kültér

4,2 porszórt alumínium sinus-lemez -

5,8 légrés és burkolatrögzítő hátszerkezet -

0,5 vízzáró alapvakolat 0,9

44 sűrűcellás vázkerámia falazóblokk 0,1

2,5 gipszvakolat 0,29

3 burkolatrögzítő lécváz -

2 akasztott natúrszínű faburkolat akusztikai és mechanikai védelem -

- beltér

Σ: 61 cm Eredő hőátbocsátási tényező: U = 0,216 W/m2K (<0,24)

17. Táblázat – F3 / Talajjal Érintkező Mélygarázsfal rétegrend

Vastagság [cm] Építőanyag (λ) hővezetési tényező W/mK

- talaj

1 gyárilag felletkasírozott geotextília -

1 dombornyomott szivárgólemez -

8 XPS lábazati hőszigetelés 0,03

1 2 rtg. mod. bit. vastaglem. vízszigetelés -

34 felületkezelt monolit vasbeton fal 1,55

- beltér

Σ: 45 cm Eredő hőátbocsátási tényező: U = 0,266 W/m2K (<0,3)

18. Táblázat – F4 / Lábazati fal rétegrend

Vastagság [cm] Építőanyag (λ) hővezetési tényező W/mK

- kültér

2,5 hőszigetelő perlitvakolat 0,16

38 sűrűcellás vázkerámia falazóblokk 0,1

2,5 gipszvakolat 0,29

- beltér

Σ: 43 cm Eredő hőátbocsátási tényező: U = 0,240 W/m2K (=0,24)

19. Táblázat – F5 / Felmenő, Homlokzati Tartófal rétegrend

Vastagság [cm] Építőanyag (λ) hővezetési tényező W/mK

- kültér

0,5 vékony perlitvakolat 0,16

12 zártcellás polisztirol hőszigetelés 0,032

34 monolit vasbeton fal 1,55

2,5 gipszvakolat 0,29

- beltér

Σ: 49 cm Eredő hőátbocsátási tényező: U = 0,237 W/m2K (=0,24)

20. Táblázat – F6 / Szerelt Attikafal rétegrend

Vastagság [cm] Építőanyag (λ) hővezetési tényező W/mK

- kültér

0,5 vékony perlitvakolat 0,16

2,5 2 rtg. vakolható hálóerősített építőlemez 0,13

14 ásványgyapot hőszigetelés 0,035

0,5 lég- és párazáró, porszórt acél falkazetta -

- beltér

Σ: 49 cm Eredő hőátbocsátási tényező: U = 0,230 W/m2K (=0,24)

21. Táblázat – F7 / Szomszéd épület felé

Vastagság [cm] Építőanyag (λ) hővezetési tényező W/mK

- talaj

- utólagos alaptest mélyítés

- felület kellősítés

2 kiegyenlítő habarcs háttámasz

1 2 rtg. mod. bit. vastaglem. vízszigetelés -

8 XPS lábazati hőszigetelés 0,03

34 felületkezelt monolit vasbeton fal 1,55

- beltér

Σ: 45 cm Eredő hőátbocsátási tényező: U = 0,266 W/m2K (<0,3)

Vízszintes és Ferde szerkezetek:

22. Táblázat – T1 / Könnyűszerkezetes Shed-tető rétegrend

Vastagság [cm] Építőanyag (λ) hővezetési tényező W/mK - kültér

1 rtg. mechanikai rögzítésű PVC szigetelés -

20 lépésálló ásványgyapot hőszigetelés 0,035

1 rtg. mod. bit. lég és párazáró réteg -

10 porszórt acél trapézlemez födém- beltér

Σ: 31 cm Eredő hőátbocsátási tényező: U = 0,170 W/m2K (=0,17)

23. Táblázat – T2 / Lapostető rétegrend

Vastagság [cm] Építőanyag (λ) hővezetési tényező W/mK - kültér

8 mosott kavics leterhelés -

1 rtg. műanyagfátyol szűrőréteg -

17 XPS hőszigetelés 0,03

1 2 rtg. mod. bit. vastaglem. vízszigetelés -

2 + könnyűbeton lejtésadó réteg 1,14

25 felületkezelt monolit vasbeton födém 1,55

- beltér

Σ: 53 cm Eredő hőátbocsátási tényező: U = 0,168 W/m2K (<0,17)

24. Táblázat – T3 / Lapostető rétegrend rámpa fölött Zöldtetővel

Vastagság [cm] Építőanyag (λ) hővezetési tényező W/mK

- kültér

50 vegetációs réteg 0,4

1 vízmegtartó drénlemez -

10 XPS hőszigetelés 0,03

1 2 rtg. mod. bit. vastaglem. vízszigetelés -

2 + könnyűbeton lejtésadó réteg 1,14

20 monolit vasbeton födém 1,55

5 ásványgyapot hőszigetelés 0,035

0,5 vékonyvakolat 0,9

- beltér

0 cm Eredő hőátbocsátási tényező: U = 0,165 W/m2K (<0,17)

25. Táblázat – P1 / Tornateremi Padló rétegrend

Vastagság [cm] Építőanyag

6 pontrugalmas párnafás sportparketta rendszer

6 cementesztrich aljzatterítés

28 felületkezelt monolit vasbeton födém

Σ: 40 cm

26. Táblázat – P2 / Medencetéri Padló rétegrend

Vastagság [cm] Építőanyag

1,5 csúszásmentes kerámiaburkolat

0,5 teljesfelületű ragasztó

2 rtg. mod bit. lem használati víz elleni szigetelés

1 rtg. kellősítés

5 aljzatbeton

1 rtg. PE fólia technológiai szigetelés

5 EPS installációs réteg

28 felületkezelt monolit vasbeton födém

Σ: 40 cm

–

Vastagság [cm] Építőanyag (λ) hővezetési tényező W/mK - beltér

csúszásmentes műgyanta padló 0,4

alapozó -

cementesztrich aljzatterítés 0,03

1 rtg. PE fólia technológiai szigetelés -

18 EPS hőszigetelő lemez 1,14

1 2 rtg. mod. bit. vastaglem. vízszigetelés -

40 monolit vasbeton födém 1,55

8 szerelőbeton -

30 tömörített kavics ágyazat -

- talaj

Σ: 90 cm Eredő hőátbocsátási tényező: U = 0,165 W/m2K (<0,17)

27. Táblázat

P3 / Garázspadló rétegrend

Ranolder János Általános Iskola Sport- és Környezetfejlesztése

Illyés, Gyula. Balaton. Budapest: Corvina Kiadó, 1962.

10 Hivatkozások

5T Építészeti és Városfejlesztési Kft., Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ. Keszthely Város

Településfejlesztési Koncepciója. Keszthely, 2015.. szeptember 15.

CCHE Architecture and Design SA. „Centre Sportif GEMS World Academy / CCHE.” 2016. augusztus 2 archdaily, DAAily platforms AG. https://www.archdaily.com/792204/centre-sportif-gemsworld-academy-cche?ad_source=myad_bookmarks&ad_medium=bookmark-open. 2023. április 12.

Coulleri, Agustina. „Mar Bella School / SUMO arquitectes.” 2021. december 13. archdaily, DAAily platforms AG. https://www.archdaily.com/973391/mar-bella-school-sumoarquitectes?ad_source=myad_bookmarks&ad_medium=bookmark-open. 2023. április 12.

ECO, UMBERTO. Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest: Kairosz Kiadó, 2003.

Építési és Közlekedési Minisztérium. A Magyar Építészetről Szóló Törvény Koncepciója . 2023. február

23.

Erő, Zoltán. „A kimaxolt város.” 2022. március 2. Építészfórum Kft. https://epiteszforum.hu/a-kimaxoltvaros. 2023. április 30.

González, María Francisca. „Gymnasium Villepreux / Joly&Loiret.” 2020. április 17. archdaily, DAAily platforms AG. https://www.archdaily.com/937630/gymnasium-villepreux-joly-andloiret?ad_source=myad_bookmarks&ad_medium=bookmark-open. 2023. április 12.

Hajnóczi, Péter. „Gondolatok a Magyar építészetről szóló törvény koncepciójáról.” 2023. február 13. Magyar Építész Kamara.

https://mek.hu/index.php?link=Gondolatok_a_Magyar_epiteszetrol_szolo_torveny_koncepciojar ol. 2023. április 30.

HÉTFA Elemző Központ Kft. Keszthely Város Településképi Arculati Kézikönyv. Keszthely, 2018.

https://konyvtar.dia.hu/xhtml/illyes_gyula/Illyes_Gyula-Balaton.xhtml.

Karola, Regman. „A honvédelem minden magyar állampolgár kötelessége.” TV keszthely 2017.. május

23. https://tvkeszthely.hu/hirek/1205-a-honvedelem-minden-magyar-allampolgar-kotelessege.

Kerner és Társa Kkt. Keszthely Város Örökségvédelmi hatástanulmány és értékvédelmi terv. Keszthely, 2016.

Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2009.(X.15.) önkormányzati rendelete. „Keszthely közigazgatási területének helyi építési szabályzatáról (KÉSZ).” 2022. december 16. 2023. áprilirs 29.

Koller és Társa Tervező Kft. Keszthely Város Településrendezési Tervének Módosítása. Keszthely, 2022. december 16. Szabályozási terv.

Központi Statisztikai Hivatal. Magyarország Helységnévtára. dátum nélk.

https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=18421. 2023.. április 07.

LAB5 architects. „Az OTÉK alakú ház.” 2022. február 16. Építészfórum Kft. https://epiteszforum.hu/azotek-alaku-haz. 2023. április 30.

Magyar Építész Kamara – Terület- és Településrendezési Tagozat. MÉK TTT vélemény – a Magyar Építészetről szóló törvényjavaslatról. 2023. február 26.

MET Architects GmbH SIA. „Gym and Swimming Hall Vogelsang.” 2021. MET Architects.

http://www.met-architects.com/en/projects/gymnasium-and-swimming-hallvogelsang.html?info=true. 2023. április 15.

Molnár, Péter. Magyar Építőművészet 1986/4. Budapest: 6 BT Kiadó, 2004. könyv alakban.

Ott, Clara. „John S. McCain III Elementary School / Orcutt | Winslow.” 2022. október 2. archdaily, DAAily platforms AG. https://www.archdaily.com/989818/john-s-mccain-iii-elementary-schoolorcutt-winslow?ad_source=myad_bookmarks&ad_medium=bookmark-open. 2023. április 12.

Pacsika, Emília. „Törvénybe keretezett településkép.” 2017. december 12. Építészfórum Kft.

https://epiteszforum.hu/torvenybe-keretezett-telepuleskep. 2023. április 29.

Paulinyi & Partners Zrt. Megvalósítósági Tanulmány, Keszthely, Ranolder János Római Katolikus Iskola

és Reischl féle. Budapest, 2023. január.

Pintos, Paula. „Gymnasium and Swimming Hall Vogelsang / MET Architects.” 2021. április 15. archdaily, DAAily platforms AG. https://www.archdaily.com/960031/gymnasium-andswimming-hall-vogelsang-metarchitects?ad_source=myad_bookmarks&ad_medium=bookmark-open. 2023. április 15.

. „Qazim Turdiu Primary & Secondary School / StudioArch4.” 2022. május 19. archdaily, DAAily platforms AG. https://www.archdaily.com/982072/qazim-turdiu-primary-and-secondary-schoolstudioarch4?ad_source=myad_bookmarks&ad_medium=bookmark-open. 2023. április 12.

Pro Via' 91 Kft. Keszthely Város Integrált Telepüsfejlesztési Stratégiája. Keszthely, 2014.

Tamáska, Máté. „A vidéki tér emlékezete.” 2012. június 8. Építészfórum Kft.

https://epiteszforum.hu/tamaska-mate-a-videki-ter-emlekezete. 2023. április 30.

Wettstein, Domonkos. Balatoni Építészet. Budapest: Tarsoly Kiadó, 2022.

. „Emergens urbanizáció és regionális stratégiakeresés Svájcban.” 2017. április 28. Építészfórum Kft.

https://www.epiteszforum.hu/emergens-urbanizacio-es-regionalis-strategiakereses-svajcban.

2023. május 09.

. „Kultúrtáj Illyés Gyula értelmezésében – Szigligeti kilátások.” 2023. január 17. Építészfórum Kft.

https://www.epiteszforum.hu/kulturtaj-illyes-gyula-ertelmezeseben szigligeti-kilatasok. 2023. május 8.

Ranolder János Általános Iskola Sport- és

1.

2.

3.

4.

13 Nyilatkozat

a szakdolgozat/diplomaterv eredetiségéről és nyilvános hozzáféréséről.

Szerző Szánthó János Benedek

A szerző Neptun kódja: K3NCC6

A szakdolgozat/diplomaterv címe: Ranolder János Általános Iskola Sport-és Környezetfejlesztése

A megjelenés éve: 2023

A szak megnevezése: Építész Mesterképzési Szak

Ezennel büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy a benyújtott szakdolgozatom/diplomatervem saját, önálló munkám eredménye, saját szellemi termékem; az abban hivatkozott nyomtatott és elektronikus szakirodalom felhasználása a szerzői jogok és a szakdolgozatírás szabályainak megfelelően készült, a Pécsi Tudományegyetem vonatkozó szabályzatainak betartásával.

Kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem és ahol mások eredményeit vagy gondolatait idéztem azt minden esetben azonosítható módon feltüntettem, a dolgozatban közölt ábrák és képek közlése mások szerzői jogait nem sértik. Tudomásul veszem, hogy amennyiben a benyújtott szakdolgozat/diplomaterv sérti a szerzői jogokat, úgy minősítése elégtelen (1), továbbá velem szemben a szakvezetés fegyelmi eljárást kezdeményez a dékánnál a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 59. § (14) alapján.

Tudomásul veszem, hogy a fenti Intézetben határidőben történő beadása nem jelenti a dolgozatom szakmai és tartalmi elfogadását. Kijelentem, hogy diplomadolgozatom papír és elektronikus változata tartalmilag és formailag azonos. Tudomásul veszem, hogy dolgozatom elektronikus változata feltöltésre kerül a PTE könyvtárába és a MIK szakdolgozat archívumába

Pécs, 2023. június 9.

Aláírás: