Tisztasági fürdők Magyarországon

tisztasági fürdők magyarországon ybl msc kultúrtörténet kutatás szabó dániel

Tartalomjegyzék Témaválasztás

02

Gyógyvizek

03

Balneológia

05

Kultúrtörténeti bevezető

06

Ókori és görög fürdőélet Római thermak Középkori fürdők Török kori fürdők Monarchia korabeli fürdők Budapest mint fürdőfőváros

Tisztasági fürdők

20

Népfürdő Ipari/Gyárifürdő Iskolafürdő

Budapest fürdői az 1950-1970-es években

34

Orth Ambrus és Somló Emil: Népház

38

K. Császár Ferenc: Dandárfürfő

42

Mende Valér: Dorogi Bányászfürdő

44

Wágner László: Győri Gőzfürdő

46

ifj. Dávid Károly: Szentesi Gyógyfürdő

52

Zalaváry Lajos: Jászberényi Tisztasági Fürdő

58

Jelenkor fürdőépítészeti problémái

70

Kortárs példák

73

Összegzés

76

Felhasznált irodalom

77

01

Témaválasztás A mai korban a fürdő vagy gyógyvíz szavakról sokaknak a wellness-szállodák és a nyitott fürdőkomplexumok világa jut eszébe először. Mindenkinek ismerősen cseng Hajdúszoboszló vagy éppen a Zalakaros thermal spa kifejezés, amikhez már tudat alatt is hozzá társítjuk az óriáscsúszdák világát. Sajnos ezek mellé alacsony építészeti színvonal is társul.

Ironikus ez abban az országban ahol a fürdőkultúra világszínvonalú volt már a rég elmúlt korokban is.

Budapesten egészen a római korig vissza tudunk menni épített fürdőházakig, nem is beszélve a török hódoltság és a dualizmus korában kialakult legendás fürdőkről.

Ezek építészetileg is kiemelkedő alkotások voltak, a kor nagyjai tervezték őket igen nagy szakértelemmel, ám még az 1960-as években is készültek kiemelkedő alkotások, jól mutatja ezt a Zalaváry Lajos által tervezett Jászberényi Tisztasági fürdő épülete.

Ezen nyomok mentén kísérlem meg kutatni a magyar fürdőkultúrát, hogy jutottunk el e magas színvonaltól, az órisáscsúszdák előtt toporgó sorokig.

02

Gyógyvizek A természetes vizek egy speciális fajtái az ásványvizek. Az ásványvíz a földkéregbe leszivárgó csapadékvíz, amelyben kőzetekbe kioldott ásványi anyagok, gázok találhatóak. Azt az ásványvizet tekintjük gyógyvíznek, amelynek tudományosan igazoltan gyógyító hatása van.

A termálvíz (vagy hévíz) olyan természetben előforduló ásványvíz, amely hőmérséklete a földfelszínre jutás helyén eléri a 30 °C-ot. Az alábbi ábrán látható, hogy az európai szempontból is különleges helyzetű Kárpát-medence területe rendkívül gazdag geotermikus szempontból e termálvízforrásokban.

A kontinensen még kiemelhető forrás koncentrációt találhatunk török területeken, valamint Róma környékén. Nem véletlen hogy a Római Birodalom és az Oszmán Birodalom területén alakult ki magas szintű fürdőkultúra, a hódításaik során hazánkban is megteremtve ezzel az alapokat.

20-45 °C 45-80 °C 80-100 °C

Európa termálvíz-forrásai

03

A gyógyvíz már jogi kategória, itt egy bonyolult minősítési rendszer után adhatunk ilyen jelzőt ásványi vizekre, mely ráadásul nem is függ a víz hőmérsékletétől. Olyan felszín alatti vizeket nevezünk gyógyvíznek, melynek bizonyítottan valamilyen gyógyító hatása van. Magyarországon az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Gyógyhelyi és Gyógyfürdői Főigazgatóságának a feladata, hogy a minősítő teszteket elvégezzék. A gyógyvíz minősítéshez először a vizet kémiai elemzések alapján ásványvízzé kell minősíteni. Az ásványvíz egy szigorú vízminőségi kategóriának megfelelő minősített ivóvíz. Ezután következhet a gyógyhatás vizsgálata ún. kettős vakkísérlettel. A kísérlet során 10 beteget a kiszemelt termálvízben, ellenpróbaként pedig 10 másikat melegített csapvízben fürdetnek. A tesztek elvégzése után a hivatal tehet javaslatot a gyógyvízzé minősítésre.

A XIX. század végén és a XX. század elején létrejött első hazai hévizes fürdők minden esetben megkapták a gyógyvíz minősítést - és ezt azóta is őrzik - tehát a hagyomány útján is szerepelhet egy fürdő a gyógyvízű fürdők listáján. Mivel azonban a minősített ásványvizek 99%-ának minden esetben van valamilyen gyógyhatása, így elsősorban szándék és pénz kérdése, hogy gyógyvíznek minősítsenek egy hévízet. A minősítés procedúrája inkább azért fontos, hogy kiderüljön, valójában milyen betegségekre is javallott az adott gyógyvíz. Ahhoz, hogy egy fürdő megkapja a gyógyfürdő minősítést nem is kell feltétlenül gyógyvízzel rendelkeznie.

A gyógyvíz ahhoz még nem elég, hogy gyógyfürdővé nyilvánítsanak egy fürdőt. A gyógyfürdő ugyanis az a létesítmény, amely gyógyvíz, gyógyiszap, vagy egyéb természetes gyógytényező felhasználásával fürdőkezelést (balneoterápiát) nyújt, vagy elismert ásványvíz, hévíz, illetőleg melegített közműhálózati víz felhasználásával végzett hidroterápiás kezelések mellett, egyéb fizikai gyógymódok alkalmazásával együtt, teljeskörű fizioterápiás ellátást nyújt. Az, hogy gyógyvízől beszélünk-e kémiai vizsgálatok alapján kiderül, hiszen bizonyos víztípusok bizonyos betegségekre javallottak. Nem csak külső (fürdővíz) célú gyógyvízről beszélhetünk, hanem ivókúrára inhalációra szolgáló természetes gyógyvízről is.

Magyarország termál- és gyógyfürdői Miskolc Parádfürdő

Eger Mezőkövesd

Hegykő Debrecen

Budapest

Hajdúszoboszló

Bükfürdő Sárvár Szolnok

Balatonfűzfő Hévíz Gyula Gyopárosfürdő

Zalakaros

Szeged

Harkány

országos jelentőségű gyógyfürdő

04

helyi jelentőségű gyógyfürdő

Balneológia A balneológia a gyógyforrásoknak, gyógyvizeknek a gyógyfürdői alkalmazásával és hatásaival foglalkozó tudomány, magyarul gyógyfürdőtan.

Magyarország kiváló hidrogeológiai helyzete a Pannon-tenger maradványának köszönhető.

Dunántúlon és Budapesten található források zömében kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátot tartalmaznak, míg az Alföld alatti források konyhasós alkalikus jódos-brómos gyógyvizet adnak. Kénben leggazdagabb ásványvíz Mezőkövesden, Harkányban, Csisztapusztán és Balfon található. Konyhasót pedig legnagyobb mennyiségben a tamási és a sárvári ásványvízben mutattak ki. Különleges értéket képviselnek a budai Hunyadi János és Ferencz József valamint a Tisza mellett termelt Mira keserűvíztelepek, ezek vizét leginkább gyomor- és vesebetegek fogyasztják.

Az ásványvizek, iszapfélék, tengeri és folyami fürdők gyógyítási célokra való felhasználásával a balneoterápia foglalkozik. Ezen belül a gyógyterápia egyéni alkalmazása szakképzett balneológus (orvos) feladata.

A gyógyhelyeken nem csak a gyógyvizet használják fel kezelésre, hanem iszapkezelést, ivókúrát, inhalálást, mechanoterápiát (gyógymasszázst) és étrendi gyógykezelést (diétát) is alkalmaznak.

Ezekhez még hozzájárulnak a klíma, a környezetváltozás, és a lelki hatások is. Ezért a felsorolt gyógytényezők együttes alkalmazására a gyógyhelyi kúra vagy fizioterápia elnevezést is használjuk.

Ez utóbbi szélesebb körű fogalom, mint a fizikoterápia, mert beletartozik a gyógyfürdői kezelés, az éghajlat hatása és a diéta alkalmazása is. (A szó a görög füzisz szóból származik, és magyarul természetet jelent. Ez tükröződik a „természetes gyógymódok” elnevezésben is, bár ma már a felhasznált energiákat gyakran mesterségesen is előállítjuk).

A gyógyvíz kifejthet fizikai hatásokat halmazállapot, hőmérséklet vagy hidrosztatikai nyomás által, vagy kémiai hatásokat vízben oldódó ásványi anyagok (fürdővíz, ivókúra, belégzés).

Kezelhető betegségek:

- reumatológiai megbetegedések

- műtét utáni rehabilitációk

- nőgyógyászati megbetegedések

- kardiológiai megbetegedések

- emésztőszervi megbetegedések

- légzőszervi megbetegedések

Hazánkban 1372 db termálforrás található, ebből 215 db elismert gyógyforrás is. Gyógy- termál- és strandfürdőből 385 db van, amelyekből minősített gyógyfürdő 73 db, gyógyszálló pedig 62 db van.

05

Kultúrtörténeti bevezető Ókori és görög fürdőélet A fürdés az ember számára nem csak a tisztálkodás lehetőségét biztosította, hanem szabadidejében művelt szórakozási formává vált, így kultúrájának részévé lett. Az ókori civilizációk társadalmának életében kapcsolódik a vallási kultuszokhoz. Eleinte persze csak a társadalom felsőbb rétegei engedhették meg maguknak, de a görög kultúrában már kialakultak a fürdőházak. A tisztaság testi értelemben a tisztálkodás igényében jelent meg, rendszeressé csak a közeli századokban vált. A fürdő rituális helyszínből közösségi intézménnyé vált, és a tisztálkodás mellett közösséget formált, élményeket teremtett és különféle intézmények csatlakoztak hozzá. A társadalmi nyilvánosság fontos sajátos szabályok szerint működő intézményei alakultak ki a híressé vált fürdőhelyeken.

A fürdök az ókori keleten kultikus és gyógyászati szerepet töltöttek be. A legismertebb a bibliai Bethesda Jeruzsálemben a tó fölé, melyet a gyógyító víz táplált öt oszlopcsarnokot építettek, a betegek itt feküdtek és várták, hogy a tóra leszálló Úr angyala felkavarja a vizet és az elsőként vízbelépők meggyógyultak. Talán az időnként újra és újra feltörő víznek tulajdonítottak nagyobb hatást. A hagyomány szerint itt fürdették az áldozati bárányokat a templomi szertartás előtt. Az időszámítás kezdetén már szent helyként tartották számon. Itt végezte Jézus a nyomorék ember gyógyítását. (János 5,2) Hadriánusz római szentélyt építtetett és a parti sziklákba fürdőkádakat, véstek.

01. Bethesda, Izrael

02. Robert Bateman: The Pool of Bethesda (1877)

03. Bethesdai fürdő rekonstrukciós modellje

Az ókori kelet világában az uralkodói palotákban megjelennek a fürdés céljára kialakított épületrészek.

Babilonban a kerámiából készült földalatti vízvezetékek hálózatában már kőrácsokat helyeztek el kártevők behatolása ellen. Az asszírok és a babilóniaiak tisztálkodószerként cédrusfát használtak.

A talán legrégibb nagyméretű fürdőkád vagy inkább medence maradványait a régészek a szíriai Abu Kemal közelében tárták fel. A folyamvölgyi kultúrák között az indus völgyi Mohenjo-Daro romjai utalnak a helyifürdő kultúra gyors felvirágzására. A város fellegvárában 7 m x 12 m széles és 2,4 m mély medence találtható. A vízellátást közel 20 kilométeres vízvezetékkel biztosították. Természetesen itt a tisztasági célú fürdés mellett rituális célokat is megvalósítottak. A keleti kultúra egészét jellemzi a rituális lélek és test megtisztását célzó szokásrend.

06

A Krétai-Mükénei kultúra fürdőiben a vizet egy nagy háromlábú üstben melegítették. Ebből az időszakból került feltárásra Tíryn várának fürdőépülete. A fürdés időnként szertartásos esemény volt. A Mükénei világ alkonyán játszódó Homéroszi eposzban, az Odüsszeiában, a 6 énekben, a fürdésfolyóban, míg a 8-dikban Alkinoosz király palotájában történik. A szentélyek közelében gyógyforrások voltak látogathatóak. A görög orvoslás gyakran alkalmazta a megmártózást a szent forrás vízében és csak ezek után kezdődött meg a szentélyben a gyógyítás. A fürdéssel kapcsolatos jeleneteket a görögök gyakran megjelenítették magasfokú kerámiákon is.

Egyik jelentős megmaradt fürdőépület a mai Szicília szigetén található Gela fürdője. A komplexum két szobát tartalmazott, egy kádakkal teli termet, és egy szauna szerű szobával (hypocaust).

04. Loutrophoros

05. Ókori fürdő romjai Athénban

06. Gela fürdő romjai

Római thermák Rómában a testápolás alapvető része volt a fürdés, de társadalmi életet is éltek itt, ráadásul a társadalom inden rétegét, még a rabszolgákat is kiszolgálták itt. A fürdő intézményét a görögöktől vették át, de valódi fürdőkultúrát kétségtelen a rómaiak teremtettek. A népesség növekedése komoly kihívást jelentett a város építői számára. Róma népességéhez képest vízszegény területen feküdt ezért összesen kilenc vízvezeték épült, melyek nemritkán az Appeninek távoli forrásainak vizét vezették az örök városba. A napi vízfogyasztást átlagosan 31 500 000 literre becsülték. Ezzel a grandiózus mérnöki és kivitelezői teljesítménnyel tették lehetővé a talán máig legnagyobb hatású fürdőkultúra kialakulását. A tehetősebb rómaiak kihasználva a vízvezetékek lehetőségeit fürdőszobát alakítottak ki. Az úgynevezett római fürdőkultúra az i. e. I. században alakult ki. Az örök városban vállalkozók közfürdőket építtettek, ezeket balneae névvel illették. A kisebb fürdők bérházak (insulae) földszintjén működtek a nagyobbak akár háztömbnyi helyet is, betölthettek. A közfürdők szolgáltatásainak minőségét, vízhőmérsékletét és tisztaságát külön hivatalnokok ellenőrizték is. Az első nagy létesítmény a Mars mezőn épült, a fürdő 19-ben készült el és messze felülmúlta a város 170 fürdőjének szolgáltatásait. A fürdők belépési díja egészen csekély összeg volt és a fürdőt építtetők évekig ingyenes fürdőzési és borotválkozási lehetőséget biztosítottak Róma polgárainak.

07

A fürdők szerkezetét Vitruvius az építészetről, szóló munkájából ismerjük. Minden fürdőben volt, öltöző (apodyterium), hideg vizes medence (frigidarium), langyos medence (tepidarium), meleg vizes fürdő (caldarium) és gőzfürdő (laconicum). A fürdőkhöz tartozott egy nyitott tetejű kis sporttér (palaestra), ahol testgyakorlatokra volt lehetőség. A helyiségek sorendje megfelelt a hőmérséklet emelkedésével.

A város és a birodalom urai ragyogó közfürdő építésével és ingyenes szolgáltatások biztosításával igyekeztek népszerűségüket növelni. Néró a Mars mezőn építette fürdőit. Traianus 104-ben kezdett a fürdők építtetésébe az Oppius dombon, Néró palotája fölött. Építésze Cassius Dio szerint a jól ismert és kitűnő szakember, Damaszkuszi Apollodoros volt, akinek jelentős újításokat tulajdoníthatunk a császárfürdők kialakítása terén. Az épületegyüttes immár nem É -D-i irányú, mint a korábbi Néró- vagy Titus-thermák, hanem DNy-ra néz, így maximálisan kihasználja a meleg délutáni napsütést, ami tetemes fűtési költségektől szabadítja meg a fürdő üzemeltetőjét. Ezt már Vitruvius is elsőrendű szempontnak találta több mint egy évszázaddal korábban. Hasonlóképpen ügyelni kell arra, hogy a női és a férfi caldarium ugyanazon a részen feküdjék, és szomszédos legyen: így érhető el, hogy mindkettő meleg vizes medencéjét közös fűtőberendezés lássa el.

Traianus fürdőjénél a császár fórumához és piacához hasonlóan fontos szerepet kapott a félkör alakú oszlopsor, az exedra formája, amely a monumentális méretek és gazdag díszítés mellett szintén hozzájárult a reprezentatív, impozáns kép kialakulásához. S a mindössze öt évig tartó építkezés alatt megjelent a császárfürdők egy újabb elengedhetetlen eleme, a fürdőépület körüli, sétányokkal, oszlopsorokkal, exedrákkal övezett park. Mindez az önmagában is hatalmas, 190×212 méteres épületet még tovább növelte, amely így összesen 330×315 méteres területet foglalt el. A jórészt földalatti hálózat másik nagy csoportját a kiszolgáló helyiségek, személyzeti folyosók, lépcsőházak, fűtők és faraktárak alkották. A helyiségek egyik része az épület és a medencék fűtését és vízzel való ellátását szolgálta.

A meleg levegő kazánházakból, gyújtóhelyiségekből indult a termek pillérekkel alátámasztott vastag padlója (suspensura) alatti hypocaustum-rendszeren át, majd a falakba függőlegesen beépített agyagcsöveken keresztül távozott a tető kéményeiből. Ugyanígy rejtve voltak a vízvezetékek is, amelyek általában egy nagy, a palaestrába beépített ciszternából vezették szét a vizet az épületen belül.

Traianus fürdője

08

Fűtési rendszer maradványai

Fűtési rendszer vázlata

palaestra küzdőtér atrium előtér

apodyterium öltözők

frigidarium hidegvizes tér

tepidarium melegvizes tér

caldarium forróvizes tér laconicum izzasztó kamra

Caracella fürdő romjai

Caracella fürdő alaprajzi rendszere

Caracella fürdő metszete

09

A magyarországi fürdőkultúra kezdete is a rómaiakhoz köthető. Pannóniában a gyorsan kialakuló közúthálózat megteremti a városi rangú településeket. A Provincia székhelye Aquicum kezdetben légiótábor majd i.sz. 124-ben Hadrianustól municipium rangot kap. Kolónia rangra Septimus Severus emeli i.sz. 194-ben, hálából a Pannon katonaság támogatásáért. A birodalom határa mentén valamennyi nagyobb helyőrség rendelkezett ehhez hasonló méretű fürdővel a mai Angliától egészen Sirmiunig húzódó határvidék hűvös éghajlatú északi részét az afrikai és szíriai toborzások csapatok csak a hőforrások segítségével tudták elviselni. Pannónia eredetileg több törzshöz tartozó kelta népessége számára gyorsan vonzóvá vált a hódítók életformája.

Aquincumnak több fürdője is volt, legnagyobb fürdője a légiós tábor két fő utcájának a kereszteződésében állt. Hatalmas méretű,120x144 méteres volt, főbejáratai az utcára nyíltak nagyobb tatarozását i.sz. 268-ban végezték, melynek újjáépítési felirata ismert. Tornacsarnok, hideg, meleg és forró vizű medencék, fürdőkádak, izzasztó kamra és tágas padlófűtéssel ellátott termek szolgálták a katonák felfrissülését. Aqincum fürdőmúzeuma hűen őrizte annak a 21 közfürdőnek az emlékét melyek a város fénykorában üzemeltek. Itt gyökereznek a későbbi magyar fürdőváros hagyományai.

Thermae Maiores maradványai

Aquincumi kettős fürdő maradványai

Középkori fürdők A Római Birodalom bukása után a fürdőépület hamar tönkrementek, a vízvezetékek megrongálódása után a vízbiztosíás vált kétessé. A fürdők ugyan megmaradtak, de a vizet fából, majd később öntöttvasból készült vezetékekkel biztosították a forrásvizeket. Nagyobb hangsúly helyeződött a természetes forrásvizek felhasználására, amik mellé többször is szerzetesrendek települtek, így főleg rendházak környékén alakultak ki fürdőházak. Később a reneszánszban fedezik fel újra a fürdés kultúrájának előnyeit, ásványvizes források és ásványi sókkal kevert fürdővizek terjednek el Firenze közelében. A járványokkal terhelt időkben viszont a városok szabályoztak a közkutak és a vízfolyások haználatát.

A nagyvárosok vízellátása viszont óriási gondot jelentett. Lakóinak vízfogyasztását egészen a XIX. századig az ásott kutak, folyók, források elégítik ki, vízvezetékekkel alig találkozunk.

Krónikásunk, Anonymus említi, hogy midőn a honfoglaló magyarok átkeltek a Dunán a „felhévizekig” tábort ütöttek. A későbbi, egyes írások emléke már „álhévíz”-ről, Buda déli forrásairól is említést tettek. Egy 1015-ben készült adománylevélből kiderül, hogy a pécsváradi Bencéseknél üzemelt nyilvánosfürdő. Biztos, hogy valamennyi hazai bencés kolostor működtetett fürdőházat, hiszen mint korábban szóbakerült Szent Benedek regulái erre kötelezték őket. A forrásokhoz fűződő pogány kori szertartások ellen íródott Szent László király törvényeiben az a pont miszerint „Akik pogány szokás szerint kutak mellett áldoznak, vagy fákhoz, forrásokhoz, kövekhez ajándékot visznek bűnükért egy ökörrel, lakoljanak” A pogány világ szokásai látszólag eltűntek, de minden jelentősebb hazai zarándokhelyünkön forrás várja a zarándokot. III. Béla felesége Antiochiai Anna Balnea Communist vagyis közfürdőt alapított.

10

II. Endre leányának, Erzsébetnek tiszteletére álhévízen építtetett fürdő-ispotályt. 1211-ben egy oklevél is említi a budai melegvizes forrásokat. Az első budai kór- és szegényházat amely, a középkór végéig működött IV Béla épitette nővérének thüringiai Szent Erzsébetnek a tiszteletére. Ebben az ispotályban gyógyították a” Szent Antal tüzeként ismert bőrbetegséget az igenis sacert. A nevezetes Szent Erzsébet ispotály mely a XIII. században már a keresztesek gondozásában volt valószínű a mai Rudas fürdő közelében állt. A Szent Erzsébet legenda úgy említi, mint Szent Erzsébet Ispotályát, a Zent Gelyért hegye alatt. Lübecki Arnold Barbarossa Frigyes krónikása megemlékezett a Magyar királyság gyógyvizeiről.

A betegápolással foglalkozó Szent Lélek Lovagrend ispotálya a mai Lukács fürdő környékén épült, valószínű, hogy Artolfus nagymester kezdte az építkezést 1330-ban. Az említett rendet a Francia Országi Montpellierben alapították és a XIII században az ágostonos- johannita regula alapján, szerveződtek.

Zsigmond király idején a budai fürdők már erőteljesebb virágzásnak indultak. Az ő uralkodása idején vált Buda ismét igazi királyi székhellyé. A város fejlődése felpezsdítette a kor fürdőkultúráját is. 1433-ban a Burgundiai herceg tanácsosa írja Budáról „a várhegy falain kívül igen szép meleg fürdők vannak, elmondja hogy a várhegy oldalán lévő fürdők hatása meg sem közelit az előzőekét.

Bonfini Magyarország Történeténetében leírja Mátyás palotáját Budán „A padló mindenütt berakott mozaikszerű, néhol földviasszal égetet köböl, van összeillesztve. Több részen, alkalmatos helyen hideg és melegvizes fürdőszobák találhatók. Az ez időben kiadott „Budai Törvény-könyv” külön fejezetben említi a fürdőket, megállapítva, hogy a nyilvános fürdőhelyek a társadalmi érintkezés jelentős színhelyei. A mai Rácz-fürdő elődjét, Mátyás-király korában, „királyi-fürdőnek” említették, mert hogy rendeletére fedett folyosó kötötte össze a fürdőt a palotával. Városainkban már a XVI. században voltak nyilvános fürdőházak, melyekben mind a hévizeket, mind a különféle savanyúvizeket is használták. A királyi székhely növekvő népessége újra és ujra gondokat okozott a vízellátás területén. Az úgynevezett gravitációs vezetékek esetében könnyebben megoldódtak a technikai problémák cserép fa ólom vagy rézcsövekben, vezették a közeli források vizét. A másik lehetőség a közlekedő edények törvénye alapján működő vizmű.

Középkori fürdő nézet

Metszet a Sáros fürdőről (mai Gellért fürdő helyén)

Sáros fürdő rajzai

11

Török kori fürdők A muszlim hívők mindegyikének állandó kötelessége a (rituális) mosakodás, ezért városaikban már a középkorban igen fejlett fürdőkultúra alakult ki. A szépség, a tisztaság, illetve maga az egészség hozzátartozott a harmonikus életvitelhez, mindez a világ teljességéről való muszlim gondolkodás része volt. Ezek következtében az Iszlám Birodalomban számos köz- és magánfürdőt építettek a muszlimok, hogy mindenkor eleget tehessenek a rituális mosakodás szabályainak. Testük ápolása, szépségük és egészségük megőrzése világszemléletükből következett: úgy vélték, kötelességük gondoskodni az Allah által teremtett világ egészéről, beleértve saját testüket is. Egészségfogalmuk sajátosságai közé tartozott abbéli hitük, hogy a világban minden mindennel összefügg, és hogy az ember maga is sokat tehet egészsége érdekében. A fürdőzés és a hammámokban gyakorolt szépségápolási és egészségvédő eljárások ehhez nagyban hozzájárultak. Muszlim nők, férfiak és gyerekek töltötték meg az iszlám birodalom fürdőit azokban az évszázadokban, amikor a középkori Európában csak kevés gondot fordítottak a személyes higiéniára. A víz maga az arabok számára a Paradicsomot előrevetítő földi jelenség. Miként a sivataglakó beduinoknak egyik legnagyobb gyönyörűséget a jelentette, ha édes vizű oázisok mentén kialakult városokba értek, a városlakóknak a fürdő (hammám) biztosította a kapcsolatot az éggel. A Korán szerint –Allah vizet bocsát le az égből, és újjáéleszti vele a földet, és a Paradicsom leírásakor is fontos szerephez jut a víz az idilli állapotok ecsetelésében. Az iszlám kultúrában a zubogó források és szökőkutak, a szemet gyönyörködtető vízmedencék legalább annyira szolgálták a hívők lelkének, mint testének a felüdülését. A fürdők azonban még jelentősebb szerepet töltöttek be a muszlimok életében: e helyszíneken tisztálkodás közben nem csupán a szemükkel, hanem valamennyi érzékszervükkel megtapasztalhatták a felfrissülést, az újjászületést, magát az isteni harmóniát. A hammám ezért a szent és a profán keresztpontjában álló, sajátos intézmény volt az iszlám kultúrában, és bár építészetileg számos megoldást a Bizánci birodalomban megismert római thermákból merítettek az arabok – mind megjelenésében, mind, pedig jelentőségét tekintve a muszlim fürdő minden korábbi hasonló építményt felülmúlt.

A fürdő elkülönített részei a rituális megtisztulás különböző lépéseit szimbolizálták, építészeti megjelenítése, pedig olyan esztétikus volt, hogy a hammám valóban maga volt a földi Paradicsom.

A XII. századi szerző, Abd al-Latíf al-Bagdadi részletes képet festett Kairó közfürdőiről. Leírása szerint a hammámok tetőzetét boltíves oszlopok tartották, és a külső szemlélő számára is megkapó látványt nyújtó kupoláik az épület belsejében tartózkodó fürdőzőket kápráztatták el leginkább. Más muszlim épületekhez hasonlóan a fürdők kupolái is az égboltot szimbolizálták. A szépen ívelt tetőkön apró, gyakran csillag alakú ablakok voltak, amelyeket különböző színű, áttetsző (nyitható és mozgatható) üvegekkel fedtek a fürdő építői. Így, miként a fenti szerző is írja, a hammám vendégei valóságos fényárban úsztak, a medencék víztükrén, a csempével borított falakon és padlón a napfény erősségétől és irányától függően mesebeli színes fények vibráltak. Al-Bagdadi szerint, aki egyszer részese volt e látványnak, sosem akar többé máshol lenni, és szerinte a legcsodálatosabb paloták látványa sem nyújt olyan élvezetet, mint a közfürdőkben megtapasztalható szépség. A fürdők falait és padlóját borító fényes, márványból készült és színezett csempék csak fokozták ezt az élményt: a granadai Alhambra csodás fürdőinek (melyeket I. Juszuf idején építettek) falait például arany, szürke, zöld, kék és vörös csempék díszítették.

12

Alhambrai hammam

Thomas Allom: the Bath

Fűtési rendszer maradványai

Az építmények belső tagoltsága római mintára a hőmérséklet szerinti rendet követte. A fürdő bejáratánál voltak megtalálhatóak az öltözők, és itt volt a színtere a tisztálkodáshoz szükséges kellékek beszerzésének is: lehetett törölközőt vagy köntöst kölcsönözni, haj- és testápoló szereket vásárolni.

A hammám ezen részében illemhelyeket is kialakítottak. Az öltözőkből a vendégek legelőször a melegvizes terembe jutottak, ahol igazi gőzfürdő várta őket. A helyiségben lévő hőmérsékletet és páratartalmat a padlóba épített agyagcsövekben áramoltatott víz hőfokával, és mennyiségével szabályozták. A forróvizes teremben a felhevült padlót a fürdőszolgák vízzel locsolták, és így keletkezett a test pórusainak megnyitását segítő finom pára. Ebből a teremből a langyosvizes medencéket rejtő fürdőszobába mentek a vendégek, onnan pedig a hideg vizes mártózást biztosító helyiségbe.

A hammámnak voltak még más, fontos részei is, például azon szoba vagy szobák, ahol pihenéssel, szépítkezéssel vagy éppen étkezéssel tölthették el az időt a muszlimok. Egy-egy hammám mérete és termeinek illetve medencéinek száma természetesen függött az építtető anyagi helyzetétől, társadalmi pozíciójától, vagy az adott térség szokásaitól, a fürdőzők igényeitől. A fentiekben felvázolt fürdő az ideális változat: egységei az évszakokat szimbolizálták: a legmelegebb helyiség a telet, a langyos az őszt, a hideg a nyarat, a pihenő helyiség, pedig a felüdülést, hozó tavaszt juttatta a szemlélők eszébe.

A nagyobb méretű, jelentős beruházással felépített fürdők egész embertömeg tisztálkodásának a helyszínei voltak, éppen ezért fontos volt, hogy a szegény és gazdag vendégek bizonyos mértékű elkülönítését megoldják. Erre szolgált például az öltöző-kabinok kialakítása, hogy a hétköznapi emberek ne láthassák az előkelők mezítelenségét, és léteztek olyan egyszemélyes kádak is, amelyek ugyanezt az elkülönülést lehetővé tették a medencék (rawíja) népes világával szemben.

kurna mosdók apodyterium cemekán előtér

tepidarium átmeneti tér meleg tér

halvet forró medence

caldarium sicaklik + göbek tasi forró tér a köldökkővel

frigidarium soğukluk hideg tér

fűtőkemence külhan

laconium maghta izzasztó kamra

13

A helyiség elrendezések szerint a török fürdőket 5 típus alá csoportosíthatjuk:

1.

2.

3.

4.

5.

Kisebb fürdők lineáris elrenezésben (egyenértékű helyiségek tetszőleges sorrendben) Egy nagy helyiséget kiemelő, de lineáris fürdőépület (általában a forró helyiség) Centrális elrendezés az izzasztó körül Csillag alakú helyiség körüli centrális elrendezés Centrális elrendezés egy forróvizes medence körül (bizánci hatás)

A természetes hőforrás vizét felhasználó fürdőt illidzsának nevezték, a gőzfürdőt pedig hamamnak. Az elsőnél a centrális kialakítású terem közepén lévő medencében fürödtek, az utóbbi csak gőzkamrákat és pihenő helyiségeket tartalmazott. Ez utóbbiaknál a medence teljesen hiányzott, a fürdőzőket vödrökből öntötték le melegvízzel. A jelentősebb típus, melyhez a budai fürdők is tartoznak, az illidzsa, melynél a nyolcszögű fürdőmedencéje fölött ívelő gömbkupolát nyolc zömök oszlop hordozza, hatalmas csúcsíves hevederek közvetítésével. Az oszlopok körül laposívű dongával fedett folyosó fut. E komplikált tértípus mellett találunk egyszerűbbet is, melynél a gömbkupola közvetlenül a fürdőcsarnok határfalain, illetve zömök pilléreken nyugszik.

halvet

kurna

halvet

göbek tasi

halvet

fűtőkemence+ciszterna külhan

kurna

sicaklik forró tér

halvet

átmeneti tér meleg tér

Egri Valide szultána fürdője

halvet

Sáros fürdő (mai Szent Gellért fürdő elődje)

14

cemekán előtér

Császár gyógyfürdő

Bár klasszikus török fürdő már nem található Magyarországon, de a mai budapesti fürdők közül több is működik, igaz jelentős átalakítások után. Ilyen a Király fürdő, a Császár fürdő (Császár-Komjáti fürdő és uszoda részeként), a Lukács fürdő (melynek megmaradt egykori nagymedencéje), a Rácz-fürdő, a Rudas fürdő, és még ide sorolhatjuk a mai Szent Gellért fürdőt, ami az egykori Sáros fürdő helyén áll, ugyanazt a forrást használva.

Császár gyógyfürdő

Király gyógyfürdő

Rudas gyógyfürdő külső és belső képe

Egri Valide szultána fürdőjének romjai

15

Monarchia korabeli fürdők A törökök kiűzése után a fürdőépítészet törökök által lerakott alapjaira kezdett építkezni a magyar társadalom. Ebben a korban a füdőhelyek mind a művészek találkozásának, mind a hazafias eszmék terjdésének helyszínéül szolgáltak és egy újabb virágkor vette kezdetét a hazai fürdőzés történetében.

Az egész Kárpát-medence természetes nyaralóhelyként szolgált, már a középosztály számára is. A XIX. századra már minden társaságbeli csládnak illett valamelyik divatos fürdőhelyen tölteni néhány hetet vagy hónapot. A tihanyi apát 1743-ban foglaltatta kőbe a füredi savanyúvizet szolgáltató forrást, majd rövid idővel utána fürdőt is emeltettek felé. Ez időszakban a viéki gyógyközpontok aranykorukat élték, számos fürdő épült országszerte, melyek jelentős része ma már határainkon kívül található. Ilyen volt Bártfafürdő, Harkány, Herkulesfürdő vagy Parádfürdő. Balf fürdőit már a római korban is használták, 1772-ben új fürdőháza kapott. Hévízen Festetics György is ebben az időszakban hozta létre az első tutajokra épített fürdőt. A tátrai fürdőhelyek hidegvizes gyógykezelésekkel és üde magaslati levegővel várták a gyógyulni vágyókat. Újdoságnak számított a tavi fürdőzés, és a reformkori tájdivat hatására született meg a Balaton-kultusz, a tó iszapjából még gyógyító hatású kenőcsöket és szappant is készítettek. A híres erdélyi sóbányák is divatba jöttek, mint Torda vagy Szováta, ám ezek elsősorban a környékről vonzották a látogatókat. Ebben az időszakban kezdődött a források és fürdők tudományos vizsgálata is, 1891-ben pedig megalakult a Magyar Szent Korona Országainak Balneológiai Egyesülete.

Az I. világháború lezárását követő Trianoni békeszerződés jelentős viszaesést hozot a fürdők életébe, több nagy fürdőközpont a határon kívülre került, így a balatoni és budapesti fürdőélet felértékelődött az elkövetkező években, melynek kultúráli hatása mai napig tart.

Herkulesfürdő - Szapáry fürdő

Balatonboglári fürdőházak

16

Parádfürdői gyógyszálló

Hévízi tófürdő

Balatonfüredi fürdőházak

Budapest, mint fürdőfőváros Budapest fürdővárossá válása már a török időkben elkezdődött, án a kiűzés után elkezdődött Budapest fürdőváossá alakítása. A főváros ekkor még hivatalosan nem viselte ezt az elnevezést ugyan, de a fejlődés első jelei már az 1860-as években szembetűnőek voltak. A Rudas nyitotta a városi kezelésű fürdők sorát még a török kiűzése után. A Király fürdő a XVIII. században kapta barokk főépületét. A Rác fürdő átalakítását Ybl Miklós irányitotta. A XIX. század végén kiépült Lukács és az ugyancsak Ybl által tervezett Margitszigeti épületegyüttes. A Széchenyi és a Gellért már a XX. század első éveiben vált közkedvelté. A Széchenyi építését Zsigmondi Vilmos artézikútfúrása tette lehetővé. A fürdő Czigler Győző féle épülete 1913-ra készült el, a szabadtéri medencék és a külső rész viszont csak 1927-ben, s lett így Európa egyik legnagyobb fürdőépítménye. A Gellért a főváros beruházásában 1918-tól fogadta vendégeit. A Hungária fürdőt 1893-tól építették és 1908-ban adták át. Az igényes intézmény 15 évig működött majd mozivá, később színházzá alakította a főváros. A gőzfürdők a társasági élet színtereivé alakultak, ahogy a kávéházak és a vendéglők. Az írók és újságírók a Rudast és a Rácz-fürdőt részesítették előnyben. A sportolók a kimondottan uszodai szolgáltatást nyújtó Császár, Rudas és Lukács vendégei voltak, a Nemzeti Sportuszoda pedig a két háború közötti időszakban lett kész. A dunai uszodák a nyarak üde színfoltjai voltak. A főváros szolid anyagi lehetőségekkel rendelkező lakosai gyakran egész éven át nem hagyták el lakóhelyüket. A Monarchia felbomlás követően az egykor kedvelt fürdőhelyek elérésére már útlevélre és valutára volt szükség, hiszen a Felvidéki és Erdélyi területek elcsatolásával leghíresebb gyógyfürdőink például Bártfa-, Herkules- és Tusnádfürdő a határokon kívülre kerültek. A megrendült anyagi helyzetű, de nyaraláshoz szokott középosztály számára a Balaton mellett a hazai fürdőhelyek közül a fővárosiak áltak rendelkezésre. A Fővárosi Gyógyfürdő Bizottság létrehozásakor megfogalmazott fürdőprogramban nagy szerepet játszott a szociális gondolat. Egységes és átgondolt fürdőpolitikát alakítottak ki, ezt példázza a Betegség és Baleseti Kötelező Bíztosításról hozott 1927-es rendelt, amely a gyógyfürdők és gyógyvizek használatát bevonta a táppénzes ellátás körébe.

Széchenyi gyógyfürdő

Gellért gyógyfürdő belső úszómedencéje

Egykori Hungária fürdő bejárata

Egykori Lukács fürdő

17

1. bejárat 2. pénztár 3. étterem és kávézó 4. VIP rész 5. díszkád 6. masszázs 7. fedett úszómedence 8. fedett termálmedence 9. kültéri hullámmedence 10. élménymedence 11. öltöző 12. napozóterasz 13. szauna 14. masszázs 15. öltöző 16. gőzfürdő 17. termálmedencék 18. termál előtér 19. fodrászat 20. szépségszalon 21. büfé 22. pedikűr 23. napozóterasz Gellért gyógyfürdő alaprajza

A törökfürdők idejében a tisztálkodás és annak rituális része volt előtérben, gyakran csak egy medencével az egész fürdőépületben. Ez viszont a monarchia kori trendeknek nem felelt meg.

A kultúrális és társadalmi változások új igényeket szabtak, a fürdő mindenkié lett, nem csak a társadalom egy részéé. Megjelent a fürdőturizmus is, igaz főleg ez csak a nemzeti szinten volt jelen.

Ez az új faajta fürdőépítészet lelvasható a már említett kor nagyjain. Például az 1918-ban átadott Gellért gyógyfürdő terveiről az akkori kor igényit le lehet olvasni. A gyógyfürdő már nem csak egy gyógyfürdő volt, gyakran társult hozzászálloda rész is. Természetesen megvannak az alap elemek mint az úszó- és termálmedencék, a gőzfürdő, a szauna mint izzasztó. Viszont már nem csak belső, fedett használatot látunk. Megjelentek strandhoz hasonlóan a kültéri medencék és napozóteraszok, különféle masszázshelyiségek és vendéglátó egységek, később pedig a szépségszalonok, fodrászatok is. A fürdőhöz tehát már a szépségápolás, a turizmus és a kényelmi funkciók is betársultak, továbbá egy a korábbiaknál bonyolultabb gépészeti és elektromossági redszer, ami mára még tovább bonyolódott.

szépségápolás előcsarnok

öltözők

szauna úszómedence

vendéglátás

napozóterasz

18

termálmedence gőzfürdő

élménymedence

termálmedence

gépészet

Mivel a turizmus és a profitorientáció került a hangsúlyba egyre több luxusfunkció és szolgáltatás került az épületekbe. Hotelek, vendéglátó és szépségápolási üzletek mellett a fürdéskultúrához is bejött a szauna, a VIP részlegek különmedencékkel, és külső, szórakozást nyújtó élmény- és hullámmedencék, napozóteraszok, kinti vendéglátó egységek. A sokasodó funkciók listája egyre nagyobb épületeket, mondhatjuk épületkomplexumokat hoztak létre, amit szerencsére ez az időszak kivételesen magas építészeti tartalommal párosított. Mivel a fürdők minden réteget meg akartak szólítani, a munkásosztálytól a nagypolgárságig, megjelentek a hirdetmények, plakátok is, tükrözve a kor és a fürdők igényességét.

XX. század első felében készlüt, a főváros fürdőit népszerűsítő plakátok

19

Tisztasági fürdők A fürdők száma jelentősen megnövekedett a XX. században. Egyre több alkalommal a természetes módon feltörő termálvizek helyett fúrt kutakból feltörő vizekre is épültek fürdők. Így jött létre Bükfürdő, Zalakaros, Hajdúszoboszló és Egerszalók fürdője is. A szokások és a társadalmi összetétel is átalault. A XIX. század végéig inkább a jómódúak látogatták a fürdőket, és gyakran az egész idényt a helyszínen töltötték. A XX. század közepétől már általánossá és mindenki számára elérhetővé vált a fürdőzés, azonban már jelentősen rövidebb látogatásokkal. Bár a XX. század formavilága jól lekövethető, azonban a történelmi fürdők egyes elemei felismerhetők.

A tisztasági fürdők viszont már egy külön kategóriát jelentettek. Az intézmények nem a kényelem vagy a jólét intézményei voltak, hanem a munkaképesség, s így a megélhetésé. Céljuk az volt, hogy a társadalom kisebb jövedelmű, megélhetési nehézségekkel küzdő része olcsó pénzért a higiénia elveinek megfelelő fürdőhöz jussanak. A gyermekbetegségek megelőzése, és a megfelelő életmód terjesztése céljából iskolafürdőket hoztak létre, a gyárakban foglalkoztatott ipari munkásság részére ipari-/gyárfürdőket. Meg kell említeni a folyami-uszodákat és uszálystrandokat. Ezek gyakorlatilag a nagyobb folyók vizéből lekerített medencék voltak, a folyó sodrását horgonyokkal egyensúlyozták.

Budapesten 1852-re négy ilyen uszoda, 1910-re tíz strand működött. A II. világháború éveiben is üzemelő, a Parlament előtti Duna-uszoda volt talán a leghíresebb ilyen belvárosi intézmény, azonban ez nemvolt alkalmas a tisztálkodásra. Erősen függtek az időjárástól, gyakorlatilag csak nyáron működtek, és nem tisza forrásvíz állt a látogatók rendelkezésére, hanem a folyók vizei.

Pesterzsébeti Duna-strand

Római part

Budapesti uszálystrandok

Mivel a saját fürdőszobával nem rendelkezők száma igen nagy volt, továbbra is fent állt az igény a polgárság szinte minden rétegének a rendszeres tisztálkodásra. 1914-ben a lakosság 26%-a élt nyilvános fürdővel bíó községben. Ez országos szinten 311 tisztasági fürdőt jelentett, ám nem szabad elfelejteni, hogy ez a szám a trianon előtti Nagy-Magyarország térképére érvényes. 1960-ban összesen 476.000 ilyen otthon volt Magyarországon, mely 1963-ra 577.000-re növekedett, ami az akkori lakások nagyjából 20%-át tett ki. A 1966-os Népszabadság arról számolt be hogy megközelítőleg 8,3 millió ember él saját fürdőszoba nélkül. A nagyvárosi polgárok szerencsésebbek voltak, Budapesten például már 1910-ben a lakások 23,9 %-a fürdőszobás volt, 1941-ben pedig ez a szám egészen 44,4 %-ig emelkedett. Természetesen ez nem azt jelentette, hogy a lakosság nagy része rendszeres tisztálkodás nélkül élte napjait, ugyanis a legtöbb munkahely biztosította dolgozóinak a zuhanyzás lehetőségét.

Saját fürdőszoba és munkahelyi tisztálkodóhelyiség híján megoldást nyújtottak a városokban elterjedt tisztasági fürdők, amik kádakkal és zuhanyzókkal várták vendégeiket. Ezek a fürdők a mindennapi használatra rendelkeztek be, ezért korábbi társaiktól (mint például a Gellért fürdő) volumenben, építészeti elemekben és funkciókban is elmaradtak.

20

Az Országos Magyar Népfürdő Egyesület a gyógyfürdőkön és szabadstrandokon kívül az alábbi tisztasági fürdőtípusokat különböztette meg: Népfürdő Ipari/Gyárifürdő Iskolafürdő Népfürdők „... Tisztasági fürdőknél a külföldi hasonló jellegű létesítmények általában csak számbelileg múlják felül a budapesti ellátottságot. A külföldi tisztasági fürdők kád- és zuhanyfürdők. Mellékszolgáltatások nincsenek. Nálunk a más típusú tisztasági fürdők keresettek, éppen a nagy fürdőkultúra miatt. Ezt főleg a fürdőfejlesztésnél, új fürdők építésénél kell figyelembe venni. A tisztasági fürdők iránti igény a jelenlegi fürdőforgalom alapján nem mérhető fel. A főváros helyi adottságaiból és a fürdők koncentrált telepítéséből kifolyólag, és főleg a nem eléggé differenciáló árrendszer miatt a gyógyfürdőket is nagy számban keresik fel tisztálkodási céllal. Ennek kiküszöbölése a jelenleg kialakuló fürdőpolitka feladata. Ahol arra mód van, a tisztasági fürdőket is hévízzellátásra kell tervezni, az egyéb vízzel üzemeltetőket pedig a gyógyfürdőknél szkásos mellékszolgáltatásokkal kell ellátni (medencés fürdők, gőzkamrák, lábápolás, masszírozás stb.). A már meglevő és felújtásra, korszerűsítésre alkalmas tisztasági fürdők átépítésénél a követendő szempontok: 1. A tisztaság és higiénia növelése érdekében a szerelvények, belső berendezések, burkolások a gyógyfürdőnél ismertetett szempontok szerint végzendők és készítendők.

Ez azt jelntette, hogy a falburkolatok mindenütt portalaníthatók, lemoshatók és - pszichológiai meggondolásból - színesek. A váró- és pihenőhelyek csöndjét szőnyegpadló biztosítja. Külön gondott kell fordítani a szellőző-berendezésekre, a fényhatások ésszerű alkalmazására, a belső berendezés és a bútorzat összhangjára.

2. A gazdaságosság fokozása érdekében a nem hévízzel üzemelő fürdőkben korszerű vízforgató és fertőtlenítő berendezéseketkell alkalmazni. Ezzel a módszerrel sok, a víz felmelegítéséhez szükséges hőenergia takarítható meg.

3. A mellékszolgáltatások számát a lehetőségekhez képest növelni kell.” részlet a Budapest lap 1970-ben megjelent számának „Hol lehet itt kezet mosni?” cikkéből (szerző: Veszprémi Miklós) A tisztasági fürdőkből mára kevés maradt fenn. A legtöbb megszűnt, vagy megváltozott funkcióval üzemel tovább. E rövid, ám érdekes fejezete a magyar fürdőépítészet történetének egykor a fürdőszoba nélküli lakosok higiéniás állapotán igyekezett javítani, főként a munkásréteget megcélozva. Ezek után érthető, hogy eltűnésüket az egyre fejlettebb, komfortos lakások megjelenése okozta. Több tisztasági fürdő fővárosi kislakásos lakótelep, tehát még nem a szocialista-modrnista stílsban épült blokkos vagy paneles technológiával épült tömbházakab épült. Ezek az épületek nem rendelkeztek fürdőszobával, de földszinjtjükön, vagy a telep egy különálló épületében kialakítottak tisztálkodásra alkalmas fürdőket.

A későbbi lakótelepek sok helyen ilyen telepek helyére épültek, így a tisztasági fürdők is eltűntek velük.

21

Balas Mosonmagyaróvár Esztergom Sopron

Győr

Csorna Kapuvár

Kőszeg

Komárom

Tata

Budapest Erzsébetfal Újpest, Rákospalot

Pápa

Szombathely Devecser Körmend Szentgotthárd

Székesfehérvár Várpalota Veszprém

Sümeg Zalalövő Zalaegerszeg

Izsák Dunaföldvár

Gyönk Kalocsa Nagykanizsa Dombóvár

Szekszárd Bonyhád

Nagyatád

Mohács

Siklós

Sátoraljaújhely Sárospatak Ózd

Szécsény ssagyarmat

Salgótarján Mátranovák Eger

Nyíregyháza Hajdúnánás

Hajdúböszörmény

Hatvan

Tiszafüred Jászberény

lva,

Tokaj

Mezőkövesd

Gyöngyös Aszód

Miskolc Diósgyőr Görömböly Kács Polgár

Nagykáta

ta Cegléd Nagykőrös Kecskemét Kiskunfélegyháza

Kiskunmajsa Kiskunhalas

Debrecen Hajdúszoboszló Hosszúpályi

Jászkisér

Kunhegyes Karcag Kenderes Berettyóújfalu Kisújszállás Törökszentmiklós Füzesgyarmat Szolnok Túrkeve Komádi Szeghalom Mezőtúr

Ókécske (Tiszakécske) Kunszentmárton Szarvas Csongrád Szentes

Gyoma(endrőd) Mezőberény Békés Sarkad Békéscsaba Gyula Orosháza

Tótkomlós Hódmezővásárhely Szeged

Makó

Mintaterv 10.000 fő alatti népességű településekre Megépült: Nagyszénás Tekintettel a kis területre a fürdő csak a legszükségesebb helyiségeket tartalmazza, alapvető tiszálkodási eszközökkel. Az épület ~ 120 m2. Egy közös előtérből a férfi és női részbe jutunk, előbbi 6 zuhanyfürdőt és 2 kádfürdőt, utóbbi pedig 3 kádfürdőt foglal magába. Mindkét részen egy kis várakozó/pihenő helyiség van, továbbá WC csoportok. Az előtérből nyílik még a pénztár és a kezelőhelyiség. Az épület gépészete és maga a kazánház a pinceszinten található.

A téglaépítésű homlokzat részben vakolt, részben nyerstégla felületű, cserépfedésű magastetővel fedve. A helyiségek terazzo padlóburkolatúak, a falak pedig olajmázolást kapnak.

Tekintve arra, hogy ebben az időszakban a kistelepüléseken nincs kiépítve csatornahálózat, a szennyvíz a pincében elhelyezett tárolókba vezetődik.

A rendelkezésre álló artézi víz kb 1,5m magassáig szökik fel, ezért szükséges víemelő berendezéseket beépíteni. A víztartályok a padláson kapnak helyet, melybe vízszivattyúval kerül a víz. Ezt a pinceszinten elhelyezett gőzgép vagy gőzturbina biztosítja.

Tisztálkodási eszközök zuhanyok a zuhanyberendezésekhez társult egy betonból készült lábmosó medence, felette egy ülőpaddal, továbbá maga a zuhanykészülék, ely külön csappal működtethető kádfürdők elsőrendű gyártmányú porcelán zománcozással ellátott öntöttvas kádak, hideg és melegvízű csappal, valamint zuhanykészülékkel A népfürdő felépítése 25.000 koronába került, ez mai áron ~38.000.000 forintnak felelne meg.

Besztercebánya

24

Rozsnyó

Jászberény

25

Mintaterv 10.000-30.000 fő népességű településekre Bérházzal vagy szállóval kapcsolatos népürdő és mosóintézet Az épület két párhuzamos utca általt határolt zárt telektömbre van tervezve, oly módon, hogy a telek értékes utcai traktusai jövedelmező bérhelyiségeket foglalnak magukba, míg a kevésbé értékes udvari részen nyert a fürdő elheleyzést, az utca felé létesített cour d’honeur-re szolgáló bejárattal.

Az épület ily módon 3 traktursból áll. Első maga a fürdőépület, második a forgalmasabb utcára eső emeletes bérház, harmadik pedig a kevésbé forgalmas hátsó utcára eső mosóintézet és bérház.

A fürdő külön női és férfi részből áll, melyekhez közös előtérből lehet eljuti, ahol még helyet kapott a pénztárfülke. A férfiak fürdője 3 kádfürdőt és 14 zuhanyfürdőt tartalmaz, a női részen pedig 10 kádfürdő és 5 zuhanyfürdő került található. A fürdők a zükséges ruhatárolókkal és illemhelyekkel el vanak látva.

A melegvíz szolgáltatás és központi fütés a hátsó épületben elhelyezett kazánházból történik. Az épület alápincézés nélküli, könnyebb építési stílusban készülne.

A bérház traktusa 2 bejárattal és lépcsőházzal lett megtervezve, hogy az épület homlokzati vonalának megszakítása által egyrészt nagyobb utcai homlokzati hosszúság elérése miatt, másrészt hogy a népfürdő az utcával közvetlen összeköttetést nyerjen. Az épület két emeletes is lehet, földszintjén egy kávéház vagy két nagyobb bolthelyiség raktárral, ezenkívül 2 db háromszobás, minden mellékhelyiséggel ellátott lakás tartalmaz. Az emeleten 2-2 három- és négyszobás található.

A hátsó utcai épületrész olcsóbb kivitelű épület, az udvari részen a gépházat és a ozzá tartozó szénkamrát, gépész lakást foglalja magába. Itt van tovább egy gőzmosó intézet, a fürdő melegvízfölöslegének gazdaságos kihasználására. Az épüelt többi utcai részén üzlethelyiségek kaptak helyet. A népfürdőnek ilyen módon való elhelyezése kedvező bérviszonyok mellett, nemcsak a fürdő amortizációját eredményezheti, hanem az üzemi költségeket is csökkentheti.

A népfürdő felépítése 260.000 koronába került, ez mai áron ~400.000.000 forintnak felelne meg.

Nagyvárad

26

Kiskunfélegyháza

Szolnok

27

Mintaterv 30.000-60.000 fő népességű településekre Népfürdő, mint teljesen szabadon álló földszintes épület Az épület alaprajzi és homlokzati kiképzése célját és rendetetését megjelenésében demonstrálja. A helyiségek méretezése, berendzése, felszereltsége a higiénikus követelményeknek és a kinézetnek is figyelembevételével a lehető legtakarékosabban készült.

A fürdő egymástól teljesen elkülönítve külön férfi és női osztályra oszlik, azonkívül tartamazza a gépészeti berendezésekhhez ruha- és jegykezeléshez szükséges helyiségeket, valamint a felügyelő illetve a gépész lakását. Az épület főhomlokzati oldalán van a férfi és női fürdő bejárata, melyek egy nyitott előtérbe vezetnek, amelybe nyílik a jegypénztár is. Innen nyílik a férfi és női fürdőhöz vezető két zárt előcsarnok, melyekből a pihenő és váróhelyiségekbe lehet jutni.

A férfiak fürdőjénél a pihenő egyik oldalán 5 kádfürdő kapott helyet, e tágas helyiségben, mely a külő légkörtől kettősen van elzárva, történik a fürdőutáni lehülés. Itt helyezhetőek el a szépségápolásra szolgáló berendezések. A pihenőből nyílik a zuhanycsarnok, aminek közepén 20 zuhanyfülke jobból, balró összesen 35 öltözőfülke, hátul pedig öltözőpadok és zárható szekrények. A női fürdő elrendezése hasonló, csupán itt a kádfürdők száma nagyobb a zuhanyfürdők számának kárára. A pihenőhelyiség és egy tágas folyosó mellett itt 12 kádfürdő került be, a folyosó végén 6 zuhanyfülkével, 12 öltözőkabinnal és külön öltözőpaddal. Ezen beosztás mellett napi 1.000 zuhanyfürdés és 150 kádfürdés kényelmesen megtörténhet. Az épüelt zárt udvara továbbá bármikor uszodává alakítható.

Az épület hátsó részén a felügyelő vagy a gépész lakása található, mely 2 szobából, előtérből, konyhából és a szükséges mellékhelyiségekből áll.

A homlokzati oldal 2 alápincézett részében került elhelyezésre a mosóhelyiség, a mángoló, ruhakezelő és raktárhelyiség, míg a hátsó épület szárnypincéjében a kazánház és szénraktár.

A homlokzat kőporos vakolattal készül, réteges terméskőlábazattal helyenként nyerstéglafelületekkel.

A lépcsők profilozott kemény mészkőből készülnek, finoman szemcsézve. Az előcsarnokok díszes mozaiklap burkolatot kapnak, a fürdőhelyiségek pedig cementlap-terazzo burkolatot. Az előcsarnok és a pihenők 1,80 m magasságig csempével burkolandók, a többi helyiség vizhatlan olajmázolású.

A zuhanyfürdők fülkéi két oldalon zománcozott csempeburkolatot kapnak beton lábmedencével és bádog ülőkével. A nyílászáró farészei borovi fenyőből készítendők, minden más faanyag közönséges fenyő. A nyílászáról továbbá tömör sárgaréz felszereléssel készülnek, beépített szellőzéssel és csukással.

A népfürdő felépítése 105.000 koronába került, ez mai áron ~160.000.000 forintnak felelne meg.

Szeged

28

Szerencs

Miskolc

29

Ipari/Gyárifürdő A fejlettebb ipari életet élő településeken, a sűrűn lakott, valamint kultúrális múlttal bíró városokban több volt a fürdő, és azokat többen és gyakrabban is használták. Hogy az iparosodás és a fürdők között milyen erős összefüggés volt, az mutatja, hogy az 1914-es számlálson a nyilvános fürdők 10%-a ipari üzemekkel volt kapcsolatos (gőzmalmok, szesz-, kőcsiszológyár stb.). A Magyar ÁllamVasutak 10 vállalati betegsegélyezőpénztári és 25 intézeti gőz-, kád- és zuhanyfürdő tartott fenn. Voltak olyan ipartelepek amelyeket nyilvános fürdőként tartottak számon, hiszen a települések csaknem teljes lakosságát foglalkoztatták, így a munkások és azok családtagjai igénybe vehették azokat. Az ipari összefüggést bizonyítja még, hogy az ipart alig űző alföldi települések közül, csak a 10-20.000 fős lakosságúak közt volt tisztasági fürdő, és azok is többnyire mezőgazdasági szeszgyárral vagy gőzmalommal rendelkeztek.

A legtöbb ilyen fürdő úgynevezett „egészségtelen üzemű” ipartelepen létesült. Azokat tekintjük egészségtelen üzemnek, ahol fertőző és mérgező anyagokat kezelnek, dolgoznak fel vagy készítenek, és ahol egyáltalán por képződik. Ártalmas kémiai anyagokkal, ezekből fejlődő porral és gőzzel a munkások igen sok üzemben kerülnek érintkezésbe. A gyárfürdő a népfürdővel nem egyenértékű, még akkor sem ha a munkás azt olcsó pénzért igénybe veheti, vagy ha a fürdőjegyeket a munkaadótól kapja. A gyárban közvetlenül munkahelyen tisztálkodni kevesebb energiát vesz, mintha a messze levő népfürdőbe, vagy esetleg a szomédos településre kellene ellátogatnia. A tapasztalat azt mutatta, hogy az 500 méternél távolabb lakó munkások a közös fürdőket alig látogatják. Azon a településen ahol nem volt népfürdő, ott a gyári fürdőt a családtagok előtt is megnyitották.

Kialakítás fő szempontjai a következők voltak: 1. A munkás ne fürödjék a társai által már használt vízben, amely sok fortőző anyagot tartalmazhat és a munkást a fürdéstől visszariasztja.

2. A vízfogyasztás mégse legyen túlságos, mert a vízmennyiséggel együtt a szivattyúzáshoz szükséges erő és a felmelegítéhez szükséges fűtőanyag mennyisége, tehát az üzemköltségek is emelkednek.

3. Ugyancsak az üzemköltségek miatt a berendezés és az építmény fenntartása egyszerű legyen.

4. Az építési és berendezési költségek mérsékeltek legyenek, hogy a befektetett tőke nagysága akadályt ne képezhessen.

Ezen szempontok alapján kell megvizsgálnunk a lehetséges fürdők 3 típusát.

A medencefürdő vize gyorsan bepiszkolódik, fenntartási költségei a kádfürdőkkel együtt nagyobbak, semhogy nagy tömegek befogadására alkalas számban, méretekben létesíthetőek legyenek. Ezen kívül a tisztántartás oly gondos munkát és felügyeletet igényel, amely az egyszerű munkás nem engedhet meg magának. Különösen a kádfürdők hátránya az, hogy igen kevesen használhatják egyszerre, és igen sok vízveszteséggel járnak. Ennél fogva igen nagy épületet kéne emelni, hogy abban a sok rosszul használt helyiség elférjen.

30

A gyárfürdők rendes tisztasági fürdője a zuhanyfürdő. A zuhany alatt a fertőzés veszélyét könnyen ki lehet zárni, amennyiben a beszennyezett víz azonnal elfolyik. Így csupán a vízbeszerzésnél kell a kellő gondossággal eljárni. Azonkívül a befektetési és üzemi költségek is minimálisak. Egy-egy zuhanyfürdő és ehhez tartozó kabin csekély helyet foglal el, a fürdési idő a medencében vagy a kádban eltlötött időhöz képest is sokkal rövidebb, tehát ugyanazon munkáslétszám mellett kevesebb fürdő kell. Amely ipartelepen női munkások is dolgoznak, ott gondoskodni kellett a nemek szerinti elkülönítésre. Ezt kétféle szárny építésével, vagy akár nemek szerinti időbeosztással is el lehetett érni.

Cassella Lipót Anilingyárának munkásfürdőjének tervei

31

A Hofherr és Schrantz Gépgyárat Hofherr Mátyás és Schrantz János alapította 1900-ban Kispesten.

Később részvénytársaságként működött. Hofherr Albert 1912-ben felvásárolta a Clayton-Shuttleworth Gépgyár telephelyeit, márkanevét, raktárait. Ettől kezdve Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. nevet vette fel.

A gyár államosítása után jött létre a Vörös Csillag Traktorgyár.

Gyár képe egykor és ma

A korábban Ózdhoz tartozó Farkaslyuknál a Rimamurány-Salgótarján Vasmű Rt 1913-ban kezdett hozzá a bányanyitási munkálatoknak. 1914-től az 1991-es bezárásáig a kőszénbánya sokaknak adott itt megélhetést. Nagy kultúrális élet is folyt a településen, az 1960-as ávekben pedig a fürdő is megnyitott.

A település a bánya bezárása miatt válságba került, és lakói úgy döntöttek, különálló településként több esélyük van a fennmaradásra.

32

Iskolafürdő Az iskolafürdőknek egyik legfontosabb feladatuk az volt, hogy a legszegényebb néprétegeknek is megadhassa a lehetőséget a mindennapi tisztálkodásra. Igen fontos volt ez szociális szempontból is, azaz hogy a gyerekek ne a fürdés megszokása nélkül nőljenek fel. A fürdőn túl az osztályokat kézmosóval is fel kellett szerelni.

Iskolafürdők a fővárosban: I. kerület Márvány utca IV. kerület Tavasz utca V. kerület Pannónia utca VII. kerület Egressy úti leányiskola VIII. kerület Mária Terézia tér IX. kerület Soroksári út A gyárfürdőkhöz hasonlóan, az ott említett okok miatt, itt is a zuhanyfürdő az ajánlott példa. A zuhanyhelyiségek ajánlott nagysága 60 m2 volt, legalább 10 zuhanyzóegységgel és hozzá tartozó öltözőkkel. Az öltöző mellett közvetlenül a zuhanyhelyiség mellett volt, a kazánház pedig ajánlatosan a fürdő alatt pinceszinten, vagy közvetlen közelségben mellette.

33

Budapest fürdői az 1950-1970-es években „Szaporittassanak a közfürdők. A főváros lakosságához arányban igen kevés tisztasági fürdővel bir. A szegény munkásnép a fürdők költséges voltánál fogva alig képes félévenkint egyszer megfürdeni, holott elvitázhatlan tény, hogy a fürdés a test épségben tartására mulhatlanul szükséges [...]” – írja a Gazdasági Mérnök Újság 1884-ben.

Az első: Gschwindt gyárak tisztasági fürdő A gyár két utcára néző hatalmas épülete a mai József körút és Üllői út sarkán állt, nagyjából ott, ahol ma a Corvin mozi. A furfangos vállalkozó már egészen korán felismerte a fürdőszobák hiányából adódó pénzkeresési lehetőséget. Élelmességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a gyártás során keletkező melléktermékek hasznosítására is nagy figyelmet fordított: a lepárlás során keletkezett forró vízzel 1869-ben a gyár területén megalapította Józsefváros első tisztasági közfürdőjét. A nyolcvanas évekre a közkedvelt fürdő vendégforgalma meghaladta az évi 70 ezret, ez a korabeli viszonyokhoz képest elég figyelemre méltó számadat. Az akkoriban még újdonságnak számító fenyőfürdő, az iszapos zuhany és a hideg vízzel gyógyító részleg mind a fiatalok, mind az idősebbek körében nagy népszerűségre tett szert. A Gschwindt-cég vezetői nemcsak eredeti ötletekkel, hanem különleges italokkal is gyakran előrukkoltak. A legkedveltebb az Aqua Vitae, az élet vize volt, amelyet „zárdatitkok felhasználásával, különös füvekből” készítettek, és kis üvegcsékben palackoztak a józsefvárosi gyár avatatlan szemek elől elzárt helyiségeiben. A város azonban gyorsan terjeszkedett, és nem kímélte az egyre többet jövedelmező, jó hírnévnek örvendő üzemet sem. A század közepén még külvárosnak minősülő környéken gomba módra szaporodó lakóházak már-már fojtogatták a gyártelepet, amelyet 1908-ban le kellett bontani. Az új telephelyek az Ipar utcában és Budafokon épültek fel. Többszöri tulajdonosváltás után, és persze más néven, de itt működnek azóta is.

Palotai úti Népfürdő (Tripolisz) Az 1912-ben, szociális lakásprogram keretében épített lakótelep 16 hosszúkás, barakk-szerű tömbből állt, melyekbe 350 egyszobás került kialakításra. 2 barakkba általános iskola került, egybe pedig tisztasági fürdő 8 kád és 6 zuhanyfürdővel. Ezekbe a társadalom alsóbb rétegei költözhettek be, ami behozta a bűnözést is. Hírhedt volt igen alacsony közbiztonságáról, a zsargonban csak Tripilosznak nevezték. A házak eredetileg 10 évre épültek szükséglakásként, mégis 65 évig álltak. A végén már gerendatámaszokkal kellett megtartani a kidőlni látszó falakat, amiket végül 1977-ben elbontottak.

34

Pongráctelep Az első világháború utáni gazdasági válság során elapadtak a lakásépítési források, azonban az átmenetileg vagontelepeken elhelyezett trianoni menekültek számára az állam mégis igyekezett lakhatást biztosítani. A területen mocsaras-homokos síkság volt, bérelt kertészetekkel, valamint az 1930as években a magyar Aero Szövetség léggömb-telepe működött itt, majd 1923–1925 között felépült Kőbányán a Pongrác út 19. sz. alatti lakótelep I. üteme, részben kiskertes házakkal, nagyobbrészt 2–3 emeletes bérházakkal, templommal.

Miközben 1940 novemberére elkészült mind a 20 lakóház, már 1939-ben elkezdték tervezni a telep életéhez fontos közintézményeket. A lakótelep előrelátható népességénél fogva gondoltak arra is, hogy a lakosság nevelésügyi, egészségügyi, kulturális és szórakozási lehetőségeit is biztosítsák a telepen.

Ennek következtében óvodát- és gyermekotthont, iskolát, közfürdőt és mozit is építettek, külön-külön épületeket emelve ezekre a célokra, amelyek a telep területének középső sávjában foglalnak helyet, körülöttük szabályos elrendezésben csoportosulnak a kislakásos bérházak.

Minthogy a telep összes lakását fürdőhelyiség nélkül tervezték és építették, egy külön közfürdőépületet biztosítottak a telep lakosságának. A Benkhard Ágost tervezte épület földszintjén a női fürdőt, emeletén a férfi fürdőt helyezték el. A női fürdőben 10 zuhanyozófülke és hozzátartozó öltöző, továbbá 11 kádas fürdőszoba létesült. A 10 zuhanyozófülkét tartalmazó férfifürdő és ugyanannyi fülkét tartalmazó fiúzuhanyzó kapott helyet külön-külön öltözőkkel és ide került 11 kádas fürdőszoba is. A földszintre gondnoki lakást, a pénztárhelyiséget, a fürdős szobáját és több kisebb mellékhelyiséget helyeztek el. Az épület másik szárnyában a külön férfi és női várószobával, rendelőszobával, vetkőzőfülkékkel, laboratóriummal és ragályos betegeket elkülönítő szobával felszerelt orvosi rendelőt helyeztek el. A pincében volt a kazánház, a szénraktár, az óvóhely és a ruhatár.

Kürt utcai tisztasági fürdő A VII. kerületi Kürt utca 4. szám alatt található épület szintén a fürdőszoba nélküli lakosok higiéniás állapotán igyekezett javítani. Már 1824-ben működött ezen a helyen fürdő, ezt dr. Renner Adolf építtette újjá, és 1879-ben megnyitotta „hideg vízgyógy-intézet” elnevezéssel. Az államosítás után a Fürdőügyi Igazgatóság a forrás vízhasználatát annak nagy vastartalma miatt megszüntette. Ekkor már a fürdéshez a vizet az 1891-ben fúrt új kút szolgáltatta. A fürdőt végül az 1990-es évek végén bezárták, ma a Menhely Alapítvány működtet itt melegedőt, ám a neonfelirat mutatja az épület egykori rendeltetését.

35

Római-fürdő Tungsram gyárfürdő Csillaghegyi uszoda Pünkösd-fürdő MAHART gyár fürdője

Császár gyógyfürdő Lukács gyógyfürdő Király gyógyfürdő Rác gyógyfürdő Rudas gyógygürdő Gellért gyógyfürdő Hamzsabégi úti népfürdő

Újpesti gyógyfürdő Árpád úti tisztasági fürdő Palotai-úti tisztasági fürdő

Népfürdő (Dagály) Palatinus strandfürdő Cinkotai strand Népház tisztasági fürdője Népszálló tisztasági fürdője Széchenyi gyógyfürdő Kürt utcai tisztasági fürdő Egressy úti munkásfürdő

Pongráctelepi tisztasági fürdő Dandár tisztasági fürdő Gschwindt szeszgyár tisztasági fürdője

Kispest-Erzsébet tisztasági fürdő Hattyú strand Albertfalvai strand

Pesterzsébeti Jódos gyógyfürdő

Budafoki tisztasági fürdő Csepeli strand

ő

ő

strandfürdők Albertfalvai strand Cinkotai strand Csepeli strand Csillaghegyi uszoda Hattyú strand Népfürdő (Dagály) Római-fürdő Palatinus strandfürdő Pünkösd-fürdő Rákoscsabai strand

Rákoscsabai strand

gyógyfürdők Császár gyógyfürdő Gellért gyógyfürdő Király gyógyfürdő Lukács gyógyfürdő Pesterzsébeti Jódos gyógyfürdő Rác gyógyfürdő Rudas gyógyfürdő Széchenyi gyógyfürdő Újpesti gyógyfürdő tisztasági fürdők Árpád úti tisztasági fürdő Budafoki tisztasági fürdő Dandár tisztasági fürdő Egressy úti munkásfürdő Gschwindt szeszgyárak tisztasági fürdője Hamzsabégi úti népfürdő Kispest-Erzsébebt tisztasági fürdő Kürt utcai tisztasági fürdő MAHART gyár fürdője Népház tisztasági fürdője Népszálló tisztasági fürdője Palotai úti tisztasági fürdő Pongráctelepi tisztasági fürdő Tungsram gyárfürdő (később strandfürdő)

Orth Ambrus és Somló Emil: Népház (1911) Egy szociális és nem utolsó sorban kulturális tevékenységnek is helyet adó közösségi ház létrehozásán éveken keresztül munkálkodott Lipótváros egykori kerületi elöljárója, Hanvai Sándor. Az elgondolás tökéletesen kiegészítette Bárczy István főpolgármester városfejlesztő, szociálpolitikai elképzeléseit. Az eredetileg a Külső-Váczi útra tervezett intézmény 1911-ben a Vág utca 12-es szám alatti telken épült fel Orth Ambrus és Somló Emil építészek tervei alapján. A három, Maróti Géza szobrász által monumentális arányokba kiképzett főbejárata mutatja a ház középület jellegét. Ezek alpján maga az épüelt is 3 részre tagolódott. Az első kapu a gyermekotthonba, az étkezőhöz, könyvtárhoz és az intézeti lakásokhoz vezetett. A második kapun át a népkonyhába és a főző helyiséghe juthatta, a harmadik kapu pedig a foglalkoztató és az éjjeli szálló felé vezetett. Az építési telket és a 600.000 koronát kitevő építési költségeket a fővárosi elöljáróság biztosította, a Népház működését a szociális segítségnyújtásban már 1907 óta tevékenykedő V. Kerületi Általános Közjótékonysági Egyesület irányította. A nagy ünnepélyességgel átadott épület elhelyezése igen kedvező volt. Közel volt a belvároshoz, de legfőképpen azokhoz, akik számára épült. A közelben álltak az Újpesti rakpart kislakásos házai, a Tisza, Dráva, Visegrádi utcákban is szegények tömegei laktak, a szomszédságban fekvő hatalmas ipartelep gyáraiban munkások ezreit foglalkoztatták.

38

39

Az épület alagsorában működött tisztasági fürdő is. 10 darab zuhanyberendezés, 2 darab zománcozott öntötvas kádfürdő, 2 ülőkád és egy márvány lábfürdő is. A fürdés alatt a szomszéd helyiség a ruhákat fertőtlenítették és tisztították. Ezen helyiségek falait 1,50 méter magas olajfesték lábazat fedte.

A foglalkoztató műhelyben főként az önhibájukon kívül munkanélkülivé lett emberek nyomorán igyekeztek segíteni. Könnyű, előtanulmányok nélkül végezhető munkával (diótörés, faaprítás, papírzacskó- készítés) némi pénzt kereshettek, a népkonyhán ingyenes étkezést, a hálóhelyiségekben pedig ingyenes szállást kaptak. A Népház hálótermeinek szabad ágyait bárki igénybe vehette némi fizetség ellenében, a népkonyhán évente több ezer rászoruló, valamint a környék iskolásai is csekély pénzért meleg ételhez juthattak. A dolgozó családanyáknak segítséget nyújtó gyermekotthonában reggel 6-tól este 7-ig szakképzett gondozók felügyeltek a 14 éven aluli gyermekekre. A szülés előtt álló nőknek babakelengyét kölcsönöztek, ez volt az ún. vándorkosár. A szegény gyerekek iskolakezdés előtti felruházása, az alkalmankénti tej- és kenyérosztás is hozzájárult ahhoz, hogy a Népház hamarosan a kerület szociális segítségnyújtó tevékenységének központjává vált. Azonban nemcsak mint szociális, hanem mint a környék egyetlen kulturális intézménye is fontos szerepet töltött be az itt élők életében.

A népkonyha este nyilvános társalgóvá alakult át, ahol este 6-tól, vasárnap 4-től 9-ig sakkozással, játékokkal, beszélgetéssel tölthették a betérők az idejüket. Mindenkinek szabad és ingyenes volt a belépés. Nagy népszerűségnek örvendtek a felnőttek részére szervezett különféle esti tanfolyamok is.

Az önkéntes népházi tanítók írni, olvasni, számolni tanították az analfabétákat, de számos praktikus dolgot, gépírást, gyorsírást, szabás-varrást és idegen nyelveket is elsajátíthattak a kurzusok résztvevői.

Az 1916-1917-es „tanévben” a 466 beiratkozott tanuló legnagyobb része a munkások köréből került ki, de nem egy érettségizett, egyetemet végzett hallgatója is volt a tanfolyamoknak. A helybelieken kívül a távolabb fekvő kerületekből, sőt még a főváros környéki településekről is érkeztek tanulók. A nagyteremben gyakran adott hangversenyt a ház szimfonikus zenekara, de fellépési lehetőséghez jutottak a főváros dalkörei is. Az évek folyamán számtalan klubot is létrehoztak a környékbeli fiatalok, gyermekek számára, melyek tág teret nyújtottak művelődésre, tartalmas időtöltésre. Működött például futballklub, könyvkötő klub 12-14 éves fiúk, és német gyakorlóklub a polgári iskolás gyerekek számára. A leányklub és a fiúklub gyakran szervezett közös hangverseny- és múzeumlátogatásokat, kirándulásokat. A Népház kulturális vonzerejét erősítendő, egy nyilvános könyvtárat is megnyitottak az épület harmadik emeletén. A könyveket ritkán kölcsönözték, a környékre jellemző rossz lakásviszonyok miatt inkább a tiszta, jól megvilágított, fűtött olvasóteremben olvastak. A könyvek mellett az összes korabeli polgári lap, de a baloldali szellemiségű és a szakegyleti lapok is megtalálhatóak voltak a könyvtár polcain. A Népház rendszeres látogatói főként a hivatalnok és iparos rétegből kerültek ki, a kültelek nagyszámú, szervezett gyári munkásságát nem sikerült falai közé csalogatni. A Népházat nemigen látogatták, sőt, már a megépülését is bizalmatlanul fogadták, mint minden „polgári” létesítésű népjóléti intézményt. Számukra saját egyleteik, munkásotthonaik, a szakszervezeti székházak és befizetőhelyek váltak a művelődés színtereivé.

40

Főhomlokzat egykor és ma

Tisztasági fürdő

Mosóhelyiség

41

K. Császár Ferenc: Dandárfürdő (1930) 1928-ban a Városi Tanács határozata alapján minden budapesti kerületben úgynevezett népfürdőt kellett létesíteni, hogy az emberek számára olcsón biztosíthassák a higiéniához elengedhetetlenül szükséges fürdési lehetőséget. Ezek után a Boráros tér közelében található Dandár is tisztasági fürdőként kezdte pályafutását Népfürdő néven. A helyi védelem alatt álló épület tervezőjéről a források eltérően nyilatkoznak, van, ahol K. Császár Ferencet nevezik meg, néhol azonban Maróthy Kálmán neve szerepel. Az építkezés 1929-ben indult meg, a tisztálkodni vágyók pedig 1930-ban próbálhatták ki először a 24 kádfürdővel, 14 gyermekkáddal egy 15x12 méteres medencével és egy gőzfürdővel is működő létesítményt, törölközőhasználattól függően 70 vagy 50 fillérért. „1930-ban 36–38 °C-ra melegített vezetéki vízben tisztálkodtak a közeli piacosok, az állatvásártér (a Hámán Kató tér) messziről jött csiszárjai, a jó vásár után, hazatértük előtt” – írja a Ferencvárosi Kerületi Lapok 1987-es száma.

Az elsősorban munkásréteg által használt fürdőben nem csak tisztálkodásra nyílt lehetőség, a férfiakat borbély, a hölgyeket pedig fodrász várta a teljes megújulás jegyében. A II. világháború csak kisebb sebeket ejtett az épületen, így a fürdő rövid bezárást követően 1945-ben újra megnyithatott. A Dandár fürdő átalakítása az 1970-es évek elején kezdődött meg, a vezetéken érkező vizet ekkor váltotta fel a Széchenyi fürdő jótékony hatásairól ismert gyógyvize, melyet locsolókocsikkal szállítottak az udvaron lévő tartályba. A fürdőszobás lakások száma folyamatosan növekedett, így végül 1978-ban az egykori tisztasági fürdő teljes mértékben gyógyfürdővé avanzsált. A következő nagy változás 20132014-ben következett be a Dandár életében. A 2013-as felújítási és korszerűsítési munkálatok során megújultak a szaunák, az öltözők és a zuhanyzók, majd 2014-ben a fürdő egész lényét átformálták. A pince egy kisebb wellness részleggé változott, szauna, gőzkamra, merülő medence és pihenő található benne. Az emelten új masszázshelyiségeket hoztak létre. Az eddig kihasználatlan udvarban pedig élményelemekkel ellátott két termál medencét alakítottak ki, amelyek 36-38 fokos hőmérsékletükkel, gőzölgő vizükkel és a párás levegőjük a téli hideg napokon is megmelengetik a fürdőzőket.

42

Még mint Népfürdő

Tangentor kád

Belső medence

Homlokzati részlet

Főhomlokzat

Nagymedence

Belső medence

Nagymedence

43

Mende Valér: Dorogi Bányászfürdő (1916) Az 1912-ben bányaigazgatóvá kinevezett Schmidt Sándor a világháború kitörésének küszöbén minden téren újat alkotott a szénmedencében. Elkezdődött a víz alá került bányák megtisztítása, új aknákat nyitottak, növekedett a széntermelés, korszerűsíteni kellett a szén nagyság szerinti osztályozását, szállítását. A környék bányáiból a dorogi vasút iparvágányainak közelébe kellett koncentrálni a teljes termelést, ehhez földalatti altárón (évtizedeken át bővülő alagútrendszeren) szállították keskeny vágányú vasúton a fekete gyémántot. Elengedhetetlen feladat volt a növekvő létszám fürdőépülettel való ellátása. Schmidt a híres Kós Károly-féle építésziskola erdélyi tehetségét, Mende Valért bízta meg egy monumentális, ugyanakkor mégis karcsú, lendületes vonalakkal és szecessziós külső díszítésekkel ellátott munkásfürdő tervezésével. 1916-tól vették használatba az új bányaközpont művészi igényű középületét a bányamunkások.

A nagyméretű gyülekezőterem azonnal kapott más, főként kulturális célú feladatokat is, hiszen még nem állt a kultúrház épülete, a bányakaszinó pedig csak kisebb létszámú rendezvényeknek tudott otthont adni. A háborús évektől kezdve gyakran rendeztek itt jótékony célú bálokat, szilveszteri esteket, fővárosi művészek meghívásával kabaré műsorokat. Itt szervezték meg 1920-ban az Országos Magyar Bányászati és Kohász Egyesület dorogi csoportját, amely több száz vendéget tudott fogadni az ország minden sarkából. A dorogiak ide hívták meg az esztergomi, pilisvörösvári műkedvelő színjátszó csoportokat színházi bemutatóikra, zsúfolt termekben tapsoltak a népszínművek és vallási tárgyú tanító drámák lelkes színjátszóinak. Az első dorogi mozielőadásokat is itt szervezték az 1920-as években, szombat és vasárnap vetítették a főleg amerikai és magyar némafilmeket az ámuló dorogiak számára. Itt alakult meg az első dorogi levente színjátszó csoport, a neves esztergomi fényképész, Tvarosek Pál örökítette meg a jelmezes szereplőket az épület bejárati kapujában 1926-ban, első bemutatójuk alkalmából. A terem helyet adott a felnőtt és levente zenekarok próbáinak és előadásainak is. Mindezeket a feladatokat 1928-tól aztán fokozatosan átvette a Munkásotthon épülete.

Az 1930-as években jeles magyar művészek képzőművészeti alkotásai díszítették a gyülekezőtermet, amit imateremnek is neveztek. A bányába induló bányászok itt mondták el a híres dorogi imát védőszentjükhöz, Szent Borbálához, akinek szobrát s a hozzá tartozó bányászcsalád csoportját az a Mátray Lajos szobrászművész alkotta meg, aki a bányatemplom oltárképét és a szénoltár hatalmas angyalalakjait is készítette. 1935-ben Gáthy Zoltán javaslatára Schmidt Sándor nagyméretű olajfestményt rendelt meg a Képzőművészeti Főiskola festőművész tanárától, Edvi Illés Aladártól, Dorog fejlődésének bemutatására. Gáthy a fizikai és szellemi erők összefogásának allegóriáját látja a képen, ahol a mérnök és a vájár egyenrangú megteremtője a hatalmas dorogi fejlődésnek. Ezt a dorogi ipari létesítmények és közösségi célú építmények sora igazolja a képen, mely felett itt is Szent Borbála lebegő alakját láthatták minden nap a bányába induló munkástömegek. Sajnos ezek az értékes alkotások az esztelen pusztítás áldozataivá váltak a II. világháborút követő években. A festményről mindössze fekete-fehér felvétel maradt ránk, két részletben ábrázolva az eredeti munkát. A széntermelés a XXI. század első éveiben fokozatosan megszűnt a szénmedencében. A bányafürdő fontossága mindezidáig változatlan volt. A fürdőszoba fokozatos elterjedéséig a lakosság is igénybe vehette a kád- és zuhanyfürdőt, ám mára mint a legtöbb tisztasági fürdő, ez is elvesztette jelentőségét.

44

Egykori kép

Bányász életkép

Mai állapot

Mátray L. szobra és Schmidt S. festménye Szent Borbáláról

Egykori állapot

45

Wágner László: Győri Népfürdő (1957-1995) A két világháború közti modern építészeti törekvések Magyarországon (főleg vidéken) némi késéssel, az 1930-as évek végén kezdtek el beérni. Még a negyvenes évek elején, a háború alatt is épültek jelentős modern épületek, és a folyamatot sem a háború törte derékba, hanem az új kultúrpolitikai rendszer, a szocreál. Ugyanakkor az 1945–1951-ig tartó néhány évben több jelentős modern épület született országszerte (elég csak a MÉMOSZ székházra gondolni), amelyek lényegében a harmincas években megkezdett törekvések folytatásának tekinthetők. A Wágner László tervei alapján épült ház ma is méltó képviselője lenne a városban a háború utáni modern építészenek, ha a kilencvenes évek elején le nem bontják. Győrben a nyugati határközelség miatt a háború utáni újjáépítés vontatottan, lassan haladt.

1947-ben például a MÁV írt ki tervpályázatot olyan, országszerte gazdaságosan megvalósítható épületek tervezésére, amelyeket a vállalat dolgozóinak különböző igényeit kielégíthették. A köztisztálkodást nem csak a kádfürdők, hanem egy gőzmedencés rész is kiszolgálta több kiegészítő funkcióval. 1948 és 1951 között Lakatos Kálmánnal, Győr városrendezéssel megbízott építészével rendezési terveit többször átdolgoztatták pénz, idő és a politikai akarat függvényében. A kaotikus folyamatnak jó illusztrációja a fent látható, 1951-ben közölt makett, amelyen zöldben úszó modern lakótelepet és lábakra állított városi autópályát éppúgy láthatunk, mint szigorú szimmetriával szerkesztett szocreál keretes beépítést.

Amíg a városrendezéssel a győri építészek igyekeztek megfelelni a központi irányelveknek, addig a néhány elinduló beruházást budapesti építészek jegyezték (a Győri Tervező Vállalat 1950-ben alakult).

A közfürdő tervezésére a megbízást a VÁTI, azon belül pedig Wágner László kapta. A háború után az állatvásártér parkosításával a belváros legnagyobb összefüggő zöldterülete alakult ki, míg ennek keleti folytatásában, a városi temető felszámolásával 1948-tól a hatvanas évekig fokozatosan egy alacsony sűrűségű beépítés, az ún. Szent István úti lakótelep épült. A park és a lakóépületek között, “átmeneti” helyzetben készült el a gőz- és közfürdő.

46

Városfejlestési makett (középen a népfürdővel)

Eredeti tervek

47

Az épület két nagyobb tömegből áll, amelyek homlokzatburkolati anyagukban is markánsan különböznek. A fehérre vakolt főhomlokzati tömeg enyhe lejtésű födémével, oszlopárkádos kialakításával és kis körablakaival már-már mediterrán hangulatot áraszt. A zárt síkja nagyméretű üvegfelületeben nyílik meg a bejáratnál. Az előtérbe belépve két üzlethelyiséget találtunk (az egyik fodrász volt), majd jobbra haladva juthattunk el a tizenkét különálló egységként kezelt kádfürdőkhöz.

A bal oldali részen volt a gondnoki lakás. Az előcsarnokból előre haladva juthattunk el az öltözőn keresztül a gőzfürdő medence terébe. A kívülről téglával burkolt épületrészben a török fürdők formai hagyományát követve a hatszögletű melegvizes medence fölé egy lyukszerű bevilágítókkal ellátott kupola került. A térben egy hideg és egy forróvizes kisebb medence is volt, valamint innen nyílott a masszőr szobája és egy szauna is. A belsőt Búza Barna mozaikja díszítette. Az épület pár év után, 1957ben újabb funcióval bővült. A Fátay Tamás tervezte bővítés célja egyrészt további kádfürdők létesítése, másrészt egy olyan medence létrehozása volt, amely – ideiglenes jelleggel – a győri úszósportnak ad teret rossz időben.

Falazási munkálatok

Falazási munkálatok

Befejező munkálatok

48

Födémgerenda beépítése

Födémgerenda beépítése

Befejező munkálatok

Medencetér kupolája

Főhomlokzati kép

49

Tipológia: Centrális elrendezésű illidzsa (forrásra épült törökfürdő) Az alaprajzot vizsgálva a bizánci hatásra épült török kori Császár fürdőre hajaz az épület térrendszere.

Természetesen a rituális helyiségek nincsenek meg a XX. század modern épületében, de a medencetér egyértelműen a török ilidzsák (azaz közvetlenül egy forrásra épült fürdők) forró terére (sicaklik) szerkesztődik, a sarokban egy izzasztóval (maghta), amit egy lekerekített térlefedés zár, apró bevilágító nyílásokkal az épület tengelyében. Bár nem hőmérséklet alapú elrendezésről van szó, és a forró térbe egyenesen az előtérből lépünk be egy öltözőn át, mégis jelen van a átvezető (meleg) tér, kádfürdők formájában. Ez nem kapcsolódik a forró térhez, a főbejárattól külön is megközelíthető előtérből érjük el. Mivel itt nem felszínre törő forrásvízről beszélnük, szükséges volt a kazánház és gépészet beépítése, ezt a forró tér mellett találjuk. A fürdőhöz tartozott még egy gondnoki lakás is, helyesen úgy elhelyezve, hogy a fürdőtereket ne érintsék. Az épület később kapott egy hidegvizes úszómedencét is, ám ez nem szerepelt a Wágner féle tervekben, de nem része a törökfürdők kultúrájának sem.

Császár gyógyfürdő

50

úszómedencék II. ütemben

gondnoki lakás

előtér-öltözők cemekán

forró medence halvet

kádfürdők meleg tér

gőzfürdő maghta

fűtőkemence külhan

A bővítés a meglévő struktúrához alkalmazkodott, azt egészítette ki. Fontos azonban megjegyezni, hogy az “ideiglenes” jelleg a bővítés minőségén is meglátszott, rossz minőségű anyagokból rideg, csupasz teret alakítottak ki. Az épület még bővítve is meglehetősen rövid élettartamúnak bizonyult.

A Kisalföld 1957.08.16.-ai számában így számol be a sikerről: „[...] A kommunisták összefogása, szervező ereje hozta életre a fedettuszodát. Az ellenforradalom után ismét a kommunisták mutatták meg Győrött, hogy összefogásukkal, munkájukkal a semmiből is olyan létesítményt tudnak teremteni, amely Győr városához méltó. [...]”

Egyrészt a város fejlődésével a köztisztálkodás igénye háttérbe szorult (eltűnt), másrészt a Szigetben a hatvanas években megépült a termálfürdő, valamint egy új, korszerű kád- és súlyfürdő. A város léptékéhez méretezett fedett uszoda azonban azóta sem épült. Mindenesetre a gazdaságtalan üzemű gőzfürdő 1972 tavaszán bezárt. Az épület több mint két évtizedig elhagyatottan állt, csak a gondoki lakást lakták. A kilencvenes években lebontásra került, helyén ma a megyei Kereskedelmi- és Ipari Kamara épülete áll. Nehéz kérdés, hogy bár az eredeti funkció nem bizonyult időtállónak, formája és építészettörténeti jelentősége miatt nem lehetett-e volna talán mégis megtartani az épületet funkciójának átgondolásával.

Kiegészítés helyszínrajza

Az egyori fürdő helyén álló irodaház

51

ifj. Dávid Károly: Szentesi Gyógyfürdő (1963) A Dél-Alföldön fekvő Szentes városképének 1963 óta meghatározó eleme a gyógyfürdő, amelynek nyolcszög alaprajzú, magas kúptetővel fedett medencecsarnoka hivalkodás nélkül emelkedik ki a környező házak közül. A szocialista modernista stílusú fürdő a 20. századi magyar építészet egyik kimagasló alakja, ifj. Dávid Károly (1903–1973) tervei alapján valósult meg. Dávid építészetének legfontosabb jegyeiről, mint a pontos részletképzés, az igényes anyagválasztás, a nagy műgond és a centrális formák használata, nemcsak két legismertebb alkotása, a ferihegyi repülőtér (Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér) 1-es termináljának felvételi épülete és a Népstadion (ma Puskás Ferenc Stadion) tanúskodik, hanem a szentesi fürdő is. Az épület első, később alig módosított tervváltozata 1959 januárjára készült el, az építkezés pedig 1960. augusztus végén vehette kezdetét. Decemberre már kialakították a kátránnyal szigetelt fürdőmedencék egy részét. Ezt követte az épületgépészeti berendezések beszerelése. Korszerű technikai vívmányként, hogy a párásodást megakadályozzák, az előcsarnok függönyfala elé légfűtéses rendszert telepítettek. A 13 millió forintos beruházással elkészült korszerű tisztasági fürdőt 1963. június közepén adták át, és már az első napon közel kétezer látogató kereste fel. A szentesi termál gyógyfürdő Y alaprajzú épülete az Ady Endre utca és a Sima Ferenc utca kereszteződésének déli oldalán fekvő, háromszög alakú saroktelken áll. Az észak-déli irányú Sima Ferenc utcai és Ady Endre utcai szárnyat egy kelet-nyugati irányú szárny kapcsolja össze, amelyhez nyaktaggal kapcsolódik a nyolcszögletű medencecsarnok. Az utcák menti szárnyak találkozásánál kialakult trapéz alakú udvaron egy ötszögletű, sárga csempével burkolt szabadtéri medence helyezkedik el, amelynek tükrét a keleti oldalon a vízbe nyúló betonlábazatra helyezett fekvő női aktszobor szakítja meg. Az 1963-ban készült Napfürdőzőt Segesdi György faragta ruszlicai márványból.

52

Képek a fürdő építéséről

1963

2019

Külső nézet

53

Az épület legimpozánsabb tere a fedett medencecsarnok, amelynek 500 m2-es palástját eredetileg kívül és belül is hódmezővásárhelyi majolika borította. Homlokzatának sárgás, lilás színű, mozgalmas majolikaburkolatát Csekovszky Árpád tervezte. Ez sajnos rövid idő alatt tönkrement és el kellett távolítani, ezért felkérték a művészt, hogy tervezzen új kompozíciót. Az épület külső felületét ma szigorú geometriát követő, fehér, sárga, szürke és fekete színekkel játszó Zsolnay pirogránit burkolat fedi. A csonkakúp formájú, középen kör alakú nyílással megnyitott vasbeton födémmel rendelkező medencecsarnok tengelyében kör alakú medence kapott helyet. A belső tér alaphangulatát az oldalfalak Kiss Kovács Gyula és Lendvai Zsigmond által tervezett kerámiadíszei adják. A művészek első pályázatukban vízzel kapcsolatos mitológiai jelenteket dolgoztak fel, de a megrendelő igényeihez igazodva magyarosabbá és közérthetőbbé kellett tenniük a kompozíciót, valamint az alakok elrendezésén is módosítottak. A meleg vizes fürdőben szándékosan hideg színekkel vázolták fel a vízi élet jeleneteit. A fürdőt tápláló termálvizet 1968-ban gyógyvízzé minősítették, ezért a hetvenes és nyolcvanas években is felmerült a termálfürdő bővítésének lehetősége, ám a tervek nem valósultak meg, igaz a nyolcvanas évek során végeztek kisebb átépítéseket. 2004-ben Juhász Márta tervei alapján a tetőtér beépítésével és a Sima Ferenc utcai szárny bővítésével nappali szanatóriumot alakítottak ki.

A Termálfürdőt művészettörténeti szempontból kifinomult alkotássá és egyedi, pótolhatatlan értékké teszi a változatos anyaghasználat, geometrikus homlokzatképzés, valamint az elismert művészek által megálmodott számos részletforma, amelyek közül érdemes még kiemelni az udvari medencébe nyúló szobrot; Segesdi György Napfürdőzőjét. A lábait behajlító, bal oldalán, könyökölve fekvő aktot fénnyel szemben tájolva helyezték el.

Archív kép a belső medncecsarnokról

Napfürdőző szobra

54

Belső medencecsarnok

Külső gyógymedence

Külső gyógymedence

Külső gyógymedence

55

56

Tipológia: Centrális elrendezésű illidzsa (forrásra épült törökfürdő) Az alaprajzot vizsgálva a bizánci hatásra épült török kori Császár fürdőre hajaz az épület térrendszere.

A rituális helyiségek itt sincsenek meg, de a medencetér a török ilidzsák (azaz közvetlenül egy forrásra épült fürdők) nyolcszögletű forró terére (sicaklik) szerkesztődik, négy sarkában kisebb forróvizes medencékkel (halvet). A medencecsarnokot egy lekerekített térlefedés zár, nyolszögletű bevilágító nyílással az épület tengelyében, mely alatt kisebb lőrésserű nyílások találhatóak, csakúgy, mint a törökfürdők kupoláin. Bár nem hőmérséklet alapú elrendezésről van szó, és a forró térbe egyenesen az előtérből lépünk be egy öltözőn át. A nagy medencén és a 4 kisebben kívül a fürdő külterében található még egy fedetlen forró vizes medence is. Mivel itt nem felszínre törő forrásvízről beszélnük, szükséges volt a kazánház és gépészet beépítése. A fürdőközpont mellett terápiás kórház is található, továbbá pihentető élménymedencék, masszázs és szauna.

Császár gyógyfürdő

gyógyászat

előtér-öltözők cemekán

forró medence halvet

külső termálmedence

szauna maghta

fűtőkemence külhan

57

Zalaváry Lajos: Jászberényi Tisztasági Fürdő (1964) Az ötvenes évek vége felé Zalaváry - és a korszak - építészetében előzmmény és folytatás nélkül, szinte egyedülálló mutatvány volt az a terv, amelyből megszületett a jászberényi tisztasági fürd épülete. A hatalmas létékű és éveken át a politikai figyelem középpontjában álló miskolci Nehézipari Műegyetem tervezése során Zalaváry nemcsak a hatalom működését ismerte meg, de menet közben szükségszerűen elsajátította a városépítészet gyakorlati alapjait is, a telepítési szisztémákat, a kompozíciók egymáshoz való viszonyát, az egyes épületek racionális összekapcsolását, a táj tömegformáló erejét. A feldebrői iskola építése közben azt tapasztalta, hogy a központi hatalomtól távolabb élő vidéki települések nyitottabbak arra, hogy kicsit elkanyarodjanak a politika által normatívnak tartott megoldásoktól.

Egy alföldi kisváros, mint például Jászberény, egy középülettől nem építészetbe csomagolt ideológiai megnyilatkoztatást vár, hanem helyhez, régióhoz illő, de egyben korszerű megjelenést. Az egyetem utolsó éveiben Zalaváryt erősen foglalkoztatta a falusi iskolák, tanyasi olvasóházak, könyvtárak - mai szóval tudásközpontok - építészeti képe, a XX. századi tudásformák térszerkezetbe foglalása. Egyetemi feladataiban a hagyományos paraszti építés alapelemeit felhasználva közelített a funkcionális igényeket kielégítő térszervezéshe. Nem a nép építészet visszaidézésre törekedett, nem a múltat kívánta feleleveníteni, nem hátrafelé figyelt, hanem előre. Bartók és Kodály alkotói módszerét kísérelte meg az építészet nyelvére fordítani: a tradicionális formák, szerkezetek, arányok új, a kornak megfeelő rendszerbe foglalását. Nem valamiféle egységes stílusteremtés igényeivel lépett föl, nem is stílusban gondolkodott, hanem a funkciónak megfelelő formanyelvben és a tlepülés összképében. A vidéki és városi építészet kettős karakterét kívánta megfogalmazni, a kistelepüléseken a helyi karakterhez igazodó, de modern szellemiségű épületekben, a nagyvárosokban magas technikai szinten megvalósított, látványos szerkezetekben.

58

A városnak előtte is volt fürdője, viszont más helyen, a Zagyva folyó belvárosi szakaszának partján. Az épület ártézi forrásra épült, melynek vizét gőzfürdők és kádfürdők működtetéséhez használták fel. Az épületet elbontották, ma a helyén mozi működik. Az új fürdőre a város pályázatot írt ki, melyet Zalaváry Lajos nyert meg. Zalváry tervét az alföldi tanyavilág nádfedésű, vert falú, hófehérre meszelt építményei ihlették, keletkezése idején a magyar falut még nem az egyforma, sátortetős kockaházak szelletelen szürkesége uralta, ez csakvalamivel később a 60-as évek közepétől formálta át véglegesen a vidéki Magyarország képét. Az alföldi tájhoz ekkor még hozzátartozott az állattartáshoz kötődő, jellegzetes, sátor vagy kúp formájú építmények képe, amelyek természetes klmatizáló hatásukkal -vastag falak, a boglyakupola tetején lévő nyílás - kiválóan alkalmazkodtak a hely éghajlatához. A népi építészet gyökerei mellett a törökfürdők is előképek lehettek, a térszervezés és a tömegek hatása legalábbis ezt mutatja, igaz ezt népies nyelvezettel, mégis modern épületként tudta érvényesíteni Zalaváry. A nyertes pályamű a maga idejében is megdöbbentő erejű alkotás volt, és ma, 60 évvel később még mindig az. A szocreál nyomása alól, az erőszakolt neoklasszicizmusból kiszabaduló magyar építészek radikálisan új nyelven megszólaló gesztusát látták benne. egy korszak hangsúlyos lezárását. Ma már nyilvánvaló, hogy ez az épület új úton járt a magyar építészetben. Kivételek egyike maradt, igen kevés párhuzamos példával. Azt az irányt, melyet a jászberényi fürdő kijelölt, nem sokkal később és másféle elveket követve, Makovecz Imre indította el a 60-as évek közepén a velencefürdői Cápa vendéglővel, melyből kinőtt a magyar organikus építészet., de az alapokat Zalavrány tette le Jászberényben. Ő mutatta meg, hogy a tradicionális formavilág és a korszerű szerkzet együtt tiszta, racionális rendet, harmonikus kompozíciót tud alkotni.

A város egykori gőzfürdője (más helyen)

Előképek: a népi kemence és a törökfürdők tömegképzései

59

Tömegvázlat

Szerkesztési elv

Építész gondolat

60

Építés alatt

Épül a „kemence”

Alapozási munkák

Szerkezetkészen

Előtér (háttérben a régi beépítés)

61

Életkép

62

1964

1980s

2019

63

Kémény

Árnyékoló

Síkkompozíció

„Termálvíz”

64

Fürdőző alak bronzszobra

Árnyékoló

A „kemence” belseje a forróvizes fürdőmedencékkel

65

Pikkelyek (felújítás során palával burkolták a nyersbeton felületet)

66

Részlet

Részlet

Részlet

Részlet

Részlet

Részlet

Kapcsolat

A két kürtő

67

A jó hőtároló képességű forma búbos kemence képében vonult be a házba, Zalaváry épületében a termálfürdő két egysége, a langyos és forró vízű medencék tömbjei innen származnak. Nem véletlenül nyúlt ehhez az előképhez. A fürdők kemenceformái nem pusztán egy hagyományos elem felnagyításával hívják fel a figyelmet a letűnőfélben lévő népi építészet egyszerre szimbolikus erejű és praktikus megoldásaira, hanem a funkcióból indulnak ki, a termálfürdő melegét jelnítik meg a formához kötődő fogalommal. A koncepció két egysége közül csak a fürdő épült meg, a másik, a fürdőhöz kapcsolódó, annak kétszintes tömbje fölé magasodó fedett uszoda terv maradt. A rajzokon azonban látszik a keretes beépítés és a fürdő főépületének félnyeregtetős fedése, az L-alakba rendezett két tömb áttört belső homlokzataiank harmóniája. Az uszodával együtt a zárt és nyitott tömbök arána egyensúlyba került volna, így viszont a megvalósult épületen mé hangsúlyosabb a két kemenceszerű kúp. A fürdő főépülete hosszan elnyújtott, tömör fehér fallal, résszerű nyílásokkal néz az előtte lévő tér felé. A földszinti sávban csak a bejárat kettős üvegajtaja és annak felső vonalát folytatva három keskeny, vízszintes ablaksor töri meg a homogén falfelületet, a kiugró tetősík alatt szellőzősáv fut végig a homlokzat teljes hosszában. A földszinten előcsarnok, büfé, irodák és iszapfürdő kapott helyet, hátul a gépészeti egységek. Az emeletre kerültek a fürdő rendszeresen látogatott részei: a kádfürdők, öltözők, száraz- és nedvesgőzkamrák, a hidegvizes medence, a pihenők. A langyos és forróvizű medencéknek a főépülethez nyaktaggal kapcsolódó, két különböző átmérőjű, egymásba metsző, boglyaformájú kupolával zárt, kerek építmény ad helyet. A kürtők tetején kerek bevilágító opeion juttat természetes fényt a kerámiaburkolatú ívesfalú terekbe, le egészen a kör alakú medencékig. A kupolák külső felületének simított nyersbeton héja nem akar hasonulni a főépület vakolt fehér homlokzatához, de a kupola alsó széle ugyanabban a vonalban törik meg, mint ahol a főépület homlokzai ablaknyílásai megnyitják a falfelületet. Külön egységek, mégis összetartoznak: ezzel a hangsúlyos osztással jelzik a megnyílás helyét. A téglatest és a henger, a kétféle geometriai térlakzat egymásra mutat. Az egyenesek által határolt főépület a praktikus funkciókat fogadja be, a kupolával záródó hengerek az ellazulás, a kényelem helyei. Formai ellentétükben a hagyomány és a modernizmus sszekapcsolódását sejtjük, valami időtlen bizonyosságot az ideáis alakzatok szimbolikájáról, ami nincs konkrétan megfogalmazva, csak a zárt-nyitott felületek viszonyában és ritmusában, a kompozíció pontosan kiegyensúlyozott arányaiban érzékelhető. Az idő igazolta a koncepció kísárleti jellegét. A fürdő környékének későbbi beépítései egészen más szellemben fogatnak: a kisebb házakat lebontották, magas lakóépületek nőttek ki azok helyén. A fürdő a maga tiszta szerkezetével, puritán építészeti nyelvével zárvány maradt.

Egy felújítás során a medencék beton héjszerkezetét palával borították, ami a kupolák látványt a nosztalgikus múltidézés irányába vitte, ezáltal az összkép súlyosan sérült, torzult.

strand

68

büfé

hideg medence

előtér-öltözők cemekán

kádfürdők meleg tér

iszapfürdő

gőzkamra maghta

forró medence halvet

fűtőkemence külhan

Jászberényi tisztasági fürdő

halvet

Sáros fürdő (mai Szent Gellért fürdő elődje)

69

Jelenkor fürdőépítészeti problémái A strand modern intézményként a húszas években válik népszerűvé. A Palatínus a Csillaghegyi strand a Római fürdő gyorsan átalakitoták a főváros fürdőéletét. Valóságos strandgyürü jött létre a nagyváros körül Csepel Pünkösdfürdő Cinkota Kispest voltak a legismertebb létesítmények ebben a műfajban. 1922-ben a Vass József népjóléti miniszter a fürdők fejlesztésével foglalkozó terveket készíttetett. Különös figyelmet fordítottak a gyógyfürdők és nyaralóhelyek egészségügyi viszonyainak javítására, hiszen a háború idején és azt követően a fürdőlétesítmények karbantartására a szükségesnél kevesebb anyagi erő jutott. A fürdő és nyaralóhelyekre kiküldött közegészségügyi felügyelők nem csupán a medencék és fürdőberendezések állapotát de a nyaralóvendégek részére kiadott szobák állapotát és a vendégházakat is tüzetesen vizsgálták. Az ellenőrzés kiterjedt a kutakra, vízvezetékekre, illemhelyekre, csatornákra. A talált hiányosságok rögzítése után után a hiányosságok pótlására határidőket tűztek ki. 1924-ben Pávai Vajna Ferenc és Pekár Dezső vezetésével gázkutatás közben feltárták a hajdúszoboszlói termálvizet. Itt egy sikertörténet vette kezdetét és az ilyen sikerekre már régóta éhezett a hazai közvélemény. A fürdők karbantartása ügyében és az üzemeltetők részére ingyenes egészségügyi és műszaki tanácsadó szolgálatot biztosított a minisztérium. Az intézményi törzskönyvekben a gyógyfürdők és nyaralótelepek minden változását rögzítették és nyomonkövethetővé tették. A felmérés tapasztalatai alapján készült az 1929. évi XVI törvény, amely a fürdők gyógyhatásának minősítését is a népjóléti és munkaügy tárca hatáskörébe utalta.

Szabályozta a fürdők és felszereltségük nyilvántartását. A megfelelő színvonalú infrastrukturális hátteret és a fürdőorvosi ellátás megszervezését. Gondoskodott a törvény a környezet védelméről védőövek létrehozását írta elő. A források környezetének védelmét szigorította. Szabályozta fürdőlétesítés engedélyeztetési folyamatát. Gyógyfürdőt és éghajlati gyógyintézete a miniszter engedélyével lehetett nyitni. A megfelelő épület a gyógyvíz minősége a fürdő berendezése képzett orvos alkalmazása valamint megfelelő házirend használata. A törvény szabályozta az egészségügyi felügyelői hatóság működését. Ha valamelyik fürdő esetében a hiányosságok nem szűntek meg úgy a miniszter annak működését az Országos Közegészségügyi Tanács és az Országos Forrás és Fürdőügyi Bizottság véleménye alapján annak a működését, megtilthatták. Szabályozta és szigorúbb feltételekhez kötötték a gyógyhely elnevezés viselését, újraszabályozták a Fürdő Bizottságok működését. A kétségtelenül szigorú de végrehajtható szabályozás különösen Budapest fürdőinek szolgáltatásainak minőségét javította, hiszen a hazai turistaforgalom zöme is a fővárosra összpontosult. A törvény a gyógyhelyeken mérsékelt gyógyhelyi díjak szedését engedélyezte, azok számára, akik a fürdőévad tartalma alatt a gyógyhelyen nem kereső foglalkozás gyakorlása miatt három napot, meghaladó időt töltenek. A város mindegyik nagyforgalmi létesítménye sajátos egyéni szubkultúrát képvisel, más a Palatínus a Gellért vagy a Rudas törzsközönsége. Valamennyi korcsoport szellemi áramlat és alkotói közösség megtalálta saját kávéházi törzsasztalát, gőzfürdőjét és uszodáját.

A főváros ezzel a divat a viselkedéskultúra a művelődés világát alapvetően meghatározta. A fürdőügy a sport a cserkészet sikerei és a Szent István év rendezvényei segítettek kiemelni hazánkat diplomáciai elszigeteltségéből. 1938-ra a dualizmus korában még alig becsült fürdőorvosi kar Budapest idegenforgalmi húzó ágazatának hiteles minőségbiztosítását végezte sikeresen.

A második világháború pusztításait több évtized alatt heverte ki az ország. Turista forgalmunkban újra előkelő helyet szereztek fürdőink. A gyógyturizmus mellett a minőségi szolgáltatásokkal rendelkező élményfürdők jelentik az egyes hátrányos helyzetű kistérségek kitörési pontjait. Hévíz Hajdúszoboszló Sárvár sikerei újra a vidékfejlesztés kulcsfontosságú lehetőségévé tették évezredes múltú fürdőkultúránkat.

70

Elefánt az óriás csúszdaparkban Hajdúszoboszlón

Karibi kalózhajó-medence Hajdúszoboszlón

Hajdúszoboszlói gyógyfürdő

Belső medence a hajdúszoboszlói gyógyfürdőben

A Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő 1946-ban nyitotta meg kapuit. Az egyedülálló 73 C fokos forrásvíz fényes jövőképet vetített a városnak. Az eltelt idő alatt több fejlesztést épült ki a fürdőben, melynek köszönhetően mára átlépte az addig ismert gyógyfürdői léptéket. Mára elképesztő, 30 hektáros méretével Európa legnagyobb fürdőkomplexuma, de sajnos ez építészeti értéket már nem vonz maga után. Az eredeti tervek is a kinti gyógymedencékre összpontosítottak, ez a hatás pedig csak még jobban fokozódott, így történelmi kontextust nem fedezhetünk fel más korok fürdőépítészetével. Igaz, a kor maga is megváltozott. A Gellért fürdőben feltűnő, a Széchenyiben tovább folytatódó igénynövekedés itt már elszállt a földtől. Az első nagy fejlesztés az 1940-es években jött. A gyógyfürdő első nagy dobása a forróvizes pezsgőfürdő volt, majd az ország első, sokáig egyetlen hullámmedencéje is megépült (amelyet a Gellért is átvett), de épült itt csónakázótó és több napozóterasz is. Az 1960-as években új gyógyfürdő épületet és bejárati tömböt kapott a fürdő, amelyet már nem csak a csónakázótó vett körül hanem több szálloda is, mint a Béke, a Délibáb vagy a SZOT üdülő. Ezen épületeken látható a kor uralkodó építészete, a szocialista modernizmus, ami viszont a 2000-es években kezdődött, már bekategorizálhatatlan. Ez már a kereskedelmi turizmus fellegvára. Épült itt óriáscsúszdapark, medencékben álló műanyag állatok sora, karib tengert megidéző hullámmedence kalózhajóval, és belső medencék, melyekben a födémeket fa imitációs oszlopok tartják.

71

De említhetnénk a Demjéni Gyógyfürdőt is. Nincsenek olyan régi gyökerei a gyógyfürdők világában mint Hajdúszoboszlónak, de egyre többen választják célpontul. Itt a szenzációt a barlangfürdő jelenti, majd a közelmúltban átadott piramisfürdő. Ha nem lenne már magában rossz a 3 darab egymás mellé helyezett piramis alakú fürdőépület, a belső teret is sajnos rosszul sikerült festett egyiptomi alakokkal és víz ábrázáolással próbálták feldobni. A 3 piramis mellett természtesen 2 gomba alakú épület található. A fürdő a barlangi korszak után megtalálta az egyiptomi vonalat, ám tovább mentek és a középkor világába is elkalauzolnak bennünket, egy mézeskalácsházzal, melynek homlokzatán a Jancsi és Juliska meséjének festett alakjai tűnnek fel.

72

Gombaházak a Demjéni gyógyfürdőben

Demjéni gyógyfürdő piramisai

Fürdőpiramisok belső képe

Demjéni mézeskalácsház

Kortárs példák Bár a fürdőépítészet átlagosan alacsony szintre esett vissza a mai időkre, szerencsére találunk számos példát a magas szintű építészeti minőségre is. Az egyik ilyen példa az Isztambulban található Klic Ali Pasa Hamam feújítása. A hamam 1580 körül épült de mára állapota erősen leromlott, a felújítása tarthatatlan volt, s Cafer Bozkurt tervei alapján 2013-ban adták át a már felújított épületet. A projekt egyben izgalmas és autentikus is, a tervező igen nagy tisztelettel állt a munka elé, a megvalósult projekten látszik is, hogy a legfontosabb szempont a fürdő eredeti pompájának visszaállítása volt, nem egy öncélű tervezési folyamat ráerőltetése egy közel 450 éves épületre. A tervezők a különböző korok lenyomataiból az építés eredeti korát választották ki mint helyreállítandó állapotot, és ennek megfelelően a XX. század közepi hozzáépítéseket eltávolították a rekonstrukó során.

Forró tér (sicaklik)

Forró tér (sicaklik)

73

Egy másik sikeres felújítási példa a budapesti Rácz-fürdő rekonstrukciója. Az épület középkori györkerekkel rendelkezik, amire a törökök is építkeztek, majd többször felújítottak, amiből a legjelentősebb az 1865-ös Ybl Miklós féle felújítás volt. A leromlott állapotú épületet végül Dévényi Tamás és a Budapesti Műhely csapata újította fel 2010-ben. A Dévényi Tamás által többször hangoztatott „negyedik dimenzió” itt is fontos volt, azaz a különböző korok lenyomataival felelősségteljsen bántak, apró, finom modern részletekkel és illeszkedő tömegekkel való harmóniában. Sajnos az épületegyüttes alapos kutatási, tervezési, kivitelezési munkát követően évek óta a mai napig várja , hogy megnyissák kapuit a látogatók előtt.

Külső nézet

Török kori belső

Modern ízvilág

74

Ybl féle belső medence

Ybl féle belső medence

Jó példa az újépítésű fürdőkre az 1996-ban Peter Zumthor tervei alapján átadott Therme Vals. Itt az idő helyett a térbe való viszonyodás a példamutató. A tervező a kis svájci faluba helyesen ismerte fel, hogy nem monumentális építményre van szükség. A monumentalitást viszont valamilyen sziten megtartotta, de lefele kezdett el építkezni. A töbszintes épület belesimul az alpesi tájba, a domborzat adta viszonyokba, anyagai pedig mégjobban erősítik a regionalsta tervezési metódust.

Illeszkedés

Belső nézet

Részlet

Külső nézet

75

Összegzés A fürdőkultúrákban évszázadokig a szakralitás és a rituális mosdás volt a középpontban, ami meg is jelent a fürdők építészetében is. Több épületelem utal a túlvilágra, az idő múlására szervezeti rendszerében is. A mai korokig a hőmérséklet alapú rendszerezés volt erős, a rómaiak lineárisan szabályozva, a törökök már centrális irányba elmozduva. A monarchia korabeli magyar fürdőépítészet sokat tanult ezekből a korokból, ám a szakralitást felváltotta az emberközpontúság. Épületeink az egyre növekvő igényeket próbálták kielégíteni, a fürdőkben is megjelentek vendéglátóipari és kozmeikai funkciók. Előtérbe került a fürdőturizmus. Elinte még a városba építettük fürdőinket, majd egyre jobban a felfedezetlen vidékre terelődött a hangsúly, amivel megjelentek a gyógyászati élokra szolgáló üdülőfürdők is. Szerencsére a Kárpát-medence bővelkedik termálforrásokban, így rengeteg kedvelt fürdőhely alakult ki. A trianoni békeszerződés viszont jelentősen megfogyasztotta a hazánkban lévő fürdők számát, így a hangsúly ismét Budapestre került. Számos, mai napig népszerű intézmény lett felújítva, vagy éppen új frrásra építve. Ezzel együtt kezdett kialakulni a strandkultúra is, mely már egyértelműen a fürdőturizmusra épített, ami által a Balaton is kedvelt célponttá vált. A vidéki fejlesztések aztán az 1930-as évektől robbantak be, köszönhetően a fejlett földgázkutatásoknak, mellyel már a felszín alatti forrásvizeket is meg tudták találni. Az igen rossz lakhatási körülmények viszont kisebb léptékű tisztasági fürdőket kívántak maguk után, mellyel a napi szintű tisztálkodás vált mindenki számára elérhetővé, amivel megalakultak a tisztasági fürdők.

Ezek a fürdők még bátran nyúltak előző kori hagyományokhoz és formavilághoz, és adtak hozzá a magyar építészethez egy különleges fejezetet. Sajnos ezek után a fürdőturizmusnak köszönhetően megismert Hajdúszoboszlón és Demjénben kialakult építészeti kultúra lett jellemző a modern magyar fürdőépítészetre. A fürdőket már nem építészeti érték, művesség szerint rangsoroljuk. A kapitalizmus átvette az uralmat és az nyer aki minnél több medencét tud letenni, vagy akár más kultúrákat próbál idehozni. Mindezt úgy, hogy a mai napig használatos török fürdők igen magas nívójú épületeiből mára már semmit sem látunk vissza. A cél a költséghatékonyság és a minnél nagyobb méret, ezzel a befogadóképesség maximalizálása lett. Az összkép mintha egy vidámpark területén járnánk, a hangsúly a szórakoz(tat)áson van. Még a Szentesi gyógyfürdőnél a stilizált alakok a belső térben magában hordozzák a minőséget, addig Demjén fürdőpiramisainak belső terébe festett egyiptomi alakok a nevetségesség határát súrolják. A más kultúrákhoz visszanyúlás nem hordozza magában a rosszat, mind építészetileg, mind képzőművészetileg lehetséges, ám nagyon finoman kell ezzel bánni. Jól példázza ezt Zalaváry Lajos Jászberényi tisztasági fürdőjének épülete, amely a török fürdőjegyeket a magyar népi építészettel kapcsolta össze kiemelkedő munkájában.

Szerencsére találunk nagyszerű kortárs példákat, ezek főleg leromlott állapotú régi fürdők elújítása, ám ezek magas szinten, a történelem ízét meghagyva újulnak meg, amit láthatunk a Rácz-fürdő felújításának példáján is. A másik irány az új épületek felé visz, Zumthor svájci fürdője a környezetbe vályva ad medencéket, helyi anyagokat használva, így a végletekig illeszkedő, helyet tisztelő marad.

Szabó Dániel Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar Konzulens: Prof. Dr. Klein Rudolf PhD 2019

76

Felhasznált irodalom Wirth István: Fürdőkultúra, Szent István Egyetem, 2011 Dr. Németh István: Magyarország, mint egészségturisztikai nagyhatalom (TDM Konferencia anyaga, 2015) Juhász Csaba, Kerezsi György, Pregun Csaba, Szőllőssi Nikolett: Vizek fogalma, ivóvíz, ásványvíz, termálvíz (TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001) Budai Balogh Tibor és más szerzők: Wellness az ókorban - Fürdőkultúra Aquincmban (Aquincumi Múzem kiállítási katalógusa) Roberto B. Castiglia, Marco G. Bevilacqua: The Turkish Baths in Elbasan: Archtecture, Geometry and Wellbeing, Nexus Network Journal, 2008 Szentmáry Szabolcs: Kortárs Építészeti Stratégiák Budai Történeti Fürdőépületek Megújításában, BME Középülettervezési Tanszék, 2017 Hanvai Sándor: A Székesfővárosi V. Kerületi Népház, Társadalmi Múzeum kiadvána, Budapest, 1913 Buzás Kálmán, Dávid Tibor, Szabó Ivett, Sebőkné Zalka Ilona: Kőbányai Füzetek - Az Angyalfödi József Attila Művelődési Központ Története Hlavács Kornél: Munkásfürdő, Posner és Fia kiadó, 1914 Pataki Béla: Népfürdő, Posner és Fia kiadó, 1914 Vitéz András: Budapest gyógyfürdői és fürdői, Panoráma, 1980 Rónay Árpád: Munkásfürdők, Szociálpolitikai Szemle II./9, 1912 Orvoi Hetilap, XIV. évfolyam, 1870 szeptembere Götz Eszter: Zalaváry Lajos Épíészete, MMA Kiadó, 2018

https://www.termalfurdo.hu/furdozes/termalviz-gyogyviz-heviz-158 https://www.ancient.eu/Roman_Baths/ https://www.crystalinks.com/romebaths.html http://www.romeacrosseurope.com/?p=3703#sthash.agaMoF04.OTHSZdQr.dpbs https://europebetweeneastandwest.wordpress.com/tag/roman-bath-aquincum/ http://www.museum.hu/exhibition/16346/Wellness_in_Antiquity https://www.termalfurdo.hu/furdotortenet/hazai-furdok-a-kozepkor-sotetjeben-5891 https://elismondom.wordpress.com/2015/11/10/a-gellert-furdo-elott-hogy-volt/ https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6kf%C3%BCrd%C5%91 https://perspektivak.blog.hu/2015/11/13/torok_emlekek_budapesten_v http://epiteszforum.hu/dr-soos-peter-furdotortenet-jelenben-elo-mult https://www.akdn.org/gallery/mughal-bathhouse-renewed-shahi-hammam-lahore-walled-city-pakistan http://www.kitervezte.hu/epuletek/sport/rudas-gyogyfurdo-es-uszoda http://www.emelttortenelem.hu/igy-nyaraltak-es-furdoztek-a-monarchiaban/ http://www.gellertfurdo.hu/furdoegysegek http://www.wikiwand.com/hu/Gell%C3%A9rt_gy%C3%B3gyf%C3%BCrd%C5%91 https://welovebudapest.com/toplistak/4-kulonleges-strand-a-mult-budapestjerol/ http://dorogimedence.hu/index.php/2017/08/04/dorogi-barangolasok-munkasfurdo/amp/ http://egykor.hu/farkaslyuk/munkas-furdo/3189 https://rework-otka.hu/content/szoci%C3%A1lis-helyzet https://www.termalfurdo.hu/furdo/dandar-gyogyfurdo-15 http://pestbuda.hu/cikk/20180822_igy_mukodtek_a_tisztasagi_furdok_budapesten https://www.termalfurdo.hu/furdo/dandar-gyogyfurdo-15 http://nol.hu/kultura/kepmento_149___tripolisz-sirato-509101 https://hu.wikipedia.org/wiki/Pongr%C3%A1ctelep https://moderngyor.com/2013/05/12/gozfudo/ https://regigyor.hu/belvaros/fedett-uszoda-epitese-1951-57/ http://www.szenteskincsei.gportal.hu/gindex.php?pg=35277399&nid=6508430 https://kultura-es-kritika.blog.hu/2014/04/06/meleg_viz_hideg_szinek https://elismondom.wordpress.com/2016/05/25/budapest-100-a-jozsef-koruton-kis-multbanezessel/ https://www.archdaily.com/589511/kilic-ali-pasa-hamam-cafer-bozkurt-architecture/54bdd743e58ece5637000091-restoration-floor-plan https://www.archdaily.com/287810/racz-thermal-bath-budapesti-muhely https://www.dezeen.com/2016/09/25/peter-zumthor-therme-vals-spa-baths-photography-fernando-guerra/