MAGYAR NYELV 5 BRAUN ÉVA ZÉKÁNY KOVÁCS-BURKUSKRISZTINAERZSÉBET
1 BRAUN ÉVA ZÉKÁNY KOVÁCS-BURKUSKRISZTINAERZSÉBET MAGYAR NYELV Tankönyv az általános középfokú tanintézetek 5. osztálya számára Ajánlotta Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma ВидавництвоЛьвів „Світ” 2022
Az alsó osztályban tanult ismereteiteket magyar nyelvből most tovább fogjátok bővíteni. Az így megszerzett tudás hozzájárul ahhoz, hogy jobban megismerjétek anyanyelveteket, annak szerkezetét, felépítését, rendszerét. A helyes nyelvismeret pedig alkalmassá tesz majd benneteket arra, hogy a szépen használjá tok a nyelvet: választékosan fogalmazzatok és helyesen írjatok.
Kedves gyerekek! Köszöntünk benneteket az ötödik osztályban. A nyári szünidő bizonyára kellemesen telt el, és most újult erővel, frissen láthattok hozzá a tanuláshoz.
Az anyanyelv az egyik legfontosabb kincse az embernek. Ezt vigyáznia, becsülnie és ápolnia kell egész élete során. Ez a tankönyv segítségetekre lesz ebben. Vedd figyelembe a következő jeleket: Kulcsszavak Szabályok, amelyeket meg kell tanulnod! Könnyebb feladatok, mindenki oldja meg őket!
Gondolkodtató feladatok Helyesírási és helyes kiej tési gyakorló Házi feladatok ?! Kérdések, ÉrdekesÉvSzerepjátékTudáspróbaÖsszefoglalófeladatokkérdésekvégiismétlésinformációk
A tankönyv hasznos társatok lesz a tanulás során, segítsé get nyújt az új ismeretek elsajátításában. Az itt található tan anyagban sok új információt, új fogalmat találtok, ami bizonyára érdekessé teszi számotokra a tankönyvet, és további tanulásra ösztönöz benneteket.
3
Közmondás A szerzők
A KOMMUNIKÁCIÓ kommunikáció, nyelvi közlés, beszédhelyzet, tartalom, üzenet, érzelmek A kommunikációval (latin: communico – közöl, megoszt) a körülöttünk zajló történéseket, eseményeket tudjuk közölni egy mással. Ehhez nem kell feltétlenül megszólalnunk. Ha szomorúak vagy vidámak vagyunk, ez az arcunkról leolvasható. Néha elég egy pillantás, egy kézmozdulat, esetleg egy útjelző tábla, vagy egy kitűző, hogy megértsük az információt, amit hordoz.
4
Kommunikáció az is, ha magunknak készítünk emlékeztető feljegyzést, vagy ha az információ egy harmadik személyen ke resztül jut el a címzettig. De nem csak az ember képes kommunikálni. Az állatok is kommunikálnak és jeleket használnak. Az emberek és az álla tok jelrendszere azonban alapvetően különbözik egymástól. Az állatok artikulátlan hangokat adnak ki, az emberi nyelv ezzel szemben artikulált hangokból áll. Az állat, például a kutya jelkészlete korlátozott, legfeljebb 80 jelet használ és 160-ra tanít ható meg.
A növények nem adnak ki hangot, mégis képesek a kommu nikációra. Az ablakpárkányodon lévő virág is jelzi idővel, hogy elfelejtetted meglocsolni.
2. Sorolj fel minél több tömegkommunikációs eszközt!
1. Mit tudsz az ősemberről, hogyan kommunikált? Ma, a tudomány és a technika világában számtalan lehetőségünk van arra, hogy információt továbbítsunk vagy fogadjunk pillanatok alatt.
5
A kommunikáció – közlésfolyamat Már az ősember is kommunikált, s a társadalom fejlődésével nőtt az információcsere lehetőségeinek száma is.
A NYELV ÉS A BESZÉD Kodály Zoltán szavai szerint: „Semmi sem jellemző annyira egy nyelvre, mint sajátos hangzása. Olyan ez, mint a virág illata, a bor zamata, a zománc, az opál tüze. Megismerni róla a nyelvet már messziről, mikor a szót még nem is értjük.”
A nyelv – szavak és szabályok rendszere A nyelv nem állandó jelenség. Az ember és a társadalom fejlődésével sokat változik a nyelv is. A legtöbb változás mindig a szókincsben történik, hiszen naponta találnak fel új dolgokat, amelyeknek nevet is kell adni. A dologgal aztán elterjed a neve is a köztudatban. Így van ez napjainkban például a számítástechnika szavaival (billentyűzet, egér, e-mail (magyarul: drótposta)).
Az emberi fejlődés legnagyobb vívmánya, amely megkülönböztet bennünket a többi élőlénytől, az a beszéd tudománya. Az összefüggő beszéd által vagyunk képesek megfogalmazni gondolatainkat, érzékeltetni hangulatunkat, tanulni, felidézni emléke inket.
6
3. Magyarázd meg a kiemelt szavak jelentését az előző években tanultak alapján!
Beszéd közben beszédhangokat képezünk, ezek szavakká állnak össze, a szavakból pedig mondatokat alkotunk. A sza vak a toldalékok segítségével nyernek értelmet a mondatokban.
A nyelvben mindig vannak továbbá elavult szavak, valószínűleg azért, mert már a dolgot sem ismerjük, használjuk, amit valaha jelentettek (rokka, fonográf, puzdra, zabla, levente).
A nyelv egy képesség, amelynek a segítségével gondolatain kat, érzelmeinket, akaratainkat másokkal közölni tudjuk. Ezt a képességet számos nyelvben a legfontosabb beszélőszervről, a nyelvről nevezték el. A nyelv a gondolkodás, a gondolatok, az érzelmek kifejezésének eszköze, az emberi kommunikáció legfontosabb tényezője.
6. Beszéljétek meg, mit jelent az anyanyelv fogalma! Olvassátok el a szó kialakulásának a történetét! ...Ezelőtt százötven-kétszáz évvel még igen sok rokon értelmű kifejezés volt mellette. Nevezték az anyanyelvet honi nyelvnek, nemzeti nyelvnek, született nyelvnek, szülő nyelvnek, haza nyelv nek, anyai nyelvnek… Balázs János szerint az anyanyelv kifeje zés győzelmét valószínűleg nagyban elősegítette a német nyelvben már használatos, azonos értelmű Muttersprache szó.
(Lőrincze Lajos: Anyanyelvünk – édes anyanyelvünk)
7
Pisti a baráttyával ment moziba délután meg irta a leckéét vacsóra után édesannya monta hogy tanújja meg a verset tanu lás után nyugottan ment piheni 5. Írd ki a szövegből a kutyaugatást jelentő szavakat! Más állatok kapcsán keress hasonlókat! Miért ugat a kutya? Mert az ugatás a kutya „beszéde”. A liba gágog, a kacsa hápog, a kakas kukorékol, a marha bőg, a juh béget és így tovább, minden állatnak jellegzetes a hangja.
Erről ismerik meg egymást akkor is, ha nem látják fajtársukat, és szaglásuk sem árulja el a másik jelenlétét. A magasabb rendű állatok (madarak, emlősök) hangjából sok minden felismerhető, így a kutyáéból is.
Ugat, hogy észrevetesse magát: a gazdájával, a másik kutyá val, az idegennel, ha mérges, ha figyelmeztetni akar. Csahol, ha dühös, de tehetetlen: rohan egy kocsi után, de nem tudja elérni. Nyüszít, ha fél, vagy fáj valamije. Vonít, ha ismeretlen és ezért félelmes jelenséggel van dolga: ha telihold van, ha fúj a szél, és elviszi a szagokat, ha kutyák szagát hozza a szél, de ő be van zárva, és nem tud kimenni. Vakkant, ha jól érzi magát, és ennek tanújelét akarja adni, például, ha a gazdája simogatja. Morog, ha támadásra készül. (Teknős Péter: Kérdezz! Felelek mindenre)
4. Javítsd ki a mondatok helyesírásában talált hibákat! Írd is le helyesen a mondatokat!
● A beszélt nyelvnek az az előnye, hogy gyors, egysze rű és színes. Manapság a telekommunikációs eszközök is lehetővé teszik az élőbeszéd használatát.
Ilyenkor a beszélő és a hallgató (vagy befogadó) között létrejön a szövegértés.
● Az írott nyelvnek is van előnye: amit leírnak, az megmarad az emberiség számára szinte örök időre. Az ilyen írásokból, könyvekből tudhatjuk meg, hogyan éltek elődeink sok ezer évvel ez előtt. Az írott nyelv segítségével a távol lévőkkel is közöl hetjük gondolatainkat.
A beszéd és az írás összehasonlítása BESZÉD ÍRÁS Több százezer éves, egyidős az emberrel Kb. 5000 éves
Ebben az esetben az író mondandóját a befogadó olvasással ismeri meg.
8 AZ ÉLŐBESZÉD ÉS ÍROTT BESZÉD
A beszéd és az írás összehasonlítása Szóban és írásban egyaránt kommunikálunk, így el kell különítenünk egymástól az élőbeszédet (beszélt nyelv) és az írott formát (írott nyelv).
Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egyszer egy szegény ember, s annak egy nagy kamasz fia, úgy hívták, hogy Kolontos Bandi, No, nem is hiába hívták Kolontosnak ezt a legényt, mert csupa ostobaság volt minden cselekedete. Az apját, az anyját majd felvetette az erős búbánat, hogy a fiuk, minde nükből kiforgatja a nagy ostobaságával. Egyszer azt mondja az asszony a fiának: – Eredj, fiam, öntözd meg a virágokat, mert a nagy melegségben mind elszáradnak.
Időbelileg kötött: a hang pillanatnyi, múló jelenség Időbelileg maradandó: az írás „örök”
Fogja magát Bandi, lemegy a pincébe. Volt ott három hordócs ka bor, felviszi a kertbe, s ráöntözi a virágokra. Sokszor látta,
Az emberi test önmagában hozza létre, egyéb segédeszköz nélkül segédeszközöket igényel (toll, papír) hangokból épül betűkből épül
Térbelileg kötött, kis távolságra terjed Térbelileg kötetlen, nagyobb tá volságban is terjeszthető
A HÉTSZÉPSÉGŰ KIRÁLYKISASSZONY
BESZÉD ÍRÁS a fülünkkel érzékeljük (akuszti kus) szemünkkel fogjuk fel (vizuális)
Megértését segítik a kézmozdula tok, arcjáték, testtartás megértését pl. fénykép, rajz stb. segítheti
Kevesebb az idő a mondat, szöveg megformálására, szegényebb a szókincs; egyszerű vagy hiá nyos szerkezetű mondatok; szünetek, töltelékszavak jellemzik Több idő jut a mondat, szöveg megformálására, utólagos javí tás, változtatás; részletes, pontos fogalmazás; gazdag szókincs jellemzi 7. Olvassátok fel a mesét szerepek szerint! Írjátok tovább a mesét úgy, hogy illeszkedjen a címhez!
9
9.
– Jó kedvetek van, ugye? Meghiszem azt! Máskor meg azt mondták neki, hogy hintse meg az udvart ho mokkal, hogy egyenes legyen. Hanem Bandi azt gondolta, hogy jobb a liszt a homoknál, s ami liszt volt a háznál, azt mindet fel hintette az udvaron. Jő ki az apja, nézi, hogy mit csinál Bandi.
– Talán bizony nem elég egyenes az udvar? – kérdezte Bandi.
●
●
10.
●
●
10 hogy az emberek, ha bort isznak, jó kedvük kerekedik, s amint a bort elöntözte, még meg is kérdezte a virágokat:
●
●
szó
●
1.
– Hiszen megállj, mindjárt megegyenesítlek én! Előkapott egy husángot, jól elnadrágolta Bandit, de bizony nadrágolhatta, attól ugyan nem jött meg az esze. (…) (Benedek Elek) Mondjon mindenki egy igét! Fogalmazzatok szöveget az összes felhasználásával! nyelv és a beszéd összehasonlítása BESZÉD a beszéd alapja, a kommuni káció eszköze jelrendszer és szabályrendszer hagyományos független az egyéntől társadalmi jelenség, egy nem zet kollektív alkotása a nyelv alkalmazása, maga a kommunikáció a rendszer eszközeinek hasz nálata aktuális, mindig az adott helyzettől függ függ az egyéntől ● mindig egyéni Mondjatok öt, beszélést jelentő rokon értelmű szót! Írjátok le az alábbi szólásokat, magyarázzátok meg jelentésüket, majd helyettesítsétek ezeket a kifejezéseket a minta szerint! Olajra lép. 2. Bottal ütheti a nyomát. 3. Füle botját sem mozdítja. 4. Benőtt a feje lágya. 5. Borsot tör az orra alá. 6. Élére rakja a garast. 7. Kimutatja a foga fehérjét. 8. Lóvá tesz.
8.
A
●
NYELV
– Jaj, te világbolodja, te, mit tettél?
●
● gyönyörködtetés: amikor a beszélőnek vagy írónak csupán az a célja, hogy a hallgató vagy olvasó gyönyörködjön a beszédmű szépségében. Például minden vers magunkban való elolvasása kor, illetve szavalásakor ez a cél érvényesül. A gyönyörködtetést elősegíti a szavak megfelelő összeválogatása: „S mire elér szeme a túlsó határra, leesik fejéről véres koronája” (Petőfi). Élőszóban pedig fontos a hangsúly, a beszédtempó, a helyes hanglejtés és hangerő stb. betartása.
● tájékoztatás: ekkor főleg kijelentő mondatokkal írunk vagy beszélünk;
● kapcsolatzárás: a beszélgetés lezárása és a másiktól való búcsúzás;●értelmezés: ekkor magáról a nyelvről a nyelv segítségével beszélünk. Amikor valamit nem értünk meg, például nem ismerjük a szó jelentését, a nyelv segítségével érdeklődünk utána;
A beszéd célja és címzettje
11 9. Feni a fogát. 10. Tejben-vajban fürdik. 11. Köti az ebet a karóhoz. 12. Ráhúzza a vizes lepedőt. Például: kereket old – megszökik
● kapcsolat, kapcsolatteremtés: akkor jön létre, ha például köszönünk, megszólítjuk azt, akihez szólni kívánunk;
● érzelemkifejezés: ha érzelmeinket, hangulatunkat, érzé seinket kívánjuk közölni, ezeket gyakran felkiáltó és óhajtó mon datokkal fejezzük ki;
● felhívás: amikor cselekvésre szeretnénk késztetni a címzet tet, azaz a beszédpartnert vagy az olvasót, és ennek kifejezésére sok felszólító mondatot használunk;
A beszédnek a beszédhelyzettől függően más és más célja le het. Ezek a következők:
Ha beszélgetünk valakivel, mondandónknak mindig van célja, beszédpartnerünk pedig a címzett, akihez intézzük szavainkat.
● kapcsolatfenntartás: megkérdezzük partnerünket, érti-e azt, amit mondunk, figyel-e ránk;
12 11. Gyűjtsetek köszönési formákat! ● Ma használt köszönési formákat! ● Ritkán használt köszönési formákat! ● Szavak nélküli köszönési formákat! ● Gyűjtsetek olyan sportokat, amelyekben a küzdelmet köl csönös üdvözléssel kezdik és zárják! Szerintetek ennek milyen jelentősége van? 12. Gyakorold a helyes kiejtést az alábbi nyelvtörőkkel! BÖGRE-BÁL Bödön ledübben Réztál lecsattan, Fazéknak lángon Tejhabja lobban. Rebben a lámpa, Daráló járja, Egerek jönnek A bögre-bálba. Kemence döngi, Vastepsi zengi, Fütyül a kulcsluk Nincs itthon senki.(Kiss Anna) * * * Csengeri csikós itat a Tiszán, három cserépcsengő cseng a csengeri csikós csikójának a nyakán. A kommunikáció lehet: ● közvetlen -- amikor a kommunikációnál mindkét fél jelen van;● közvetett – amikor az információt valamilyen eszköz köz vetíti (televízió, megírt képeslap, tankönyv stb.); ● egyirányú – ilyenkor a beszélő vagy az író közli a mondanivalóját anélkül, hogy közvetlenül választ kapna rá; ● kétirányú: amikor a kommunikációban részt vevők reagálnak egymás mondandójára. Ilyenkor fontos szerepe van a kéz mozdulatoknak, hangerőnek.
14. Az alábbi párbeszédben húzd alá azokat a szövegrészeket, ame lyek a címzett „válaszait” jelentik.
MARI: Tudod, hogy Laci milyen tök rendes.
MARI: Én leszek ott az osztály képviseletében.
13. Írjatok mind a négy típushoz saját példát!
13 Például: közvetlen, egyirányú: a tanár előadása az iskolában; közvetlen, kétirányú: két barát beszélgetése; közvetett, egyirányú: televízióadás; közvetett, kétirányú: telefonbeszélgetés;
A HELYES BESZÉD TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI logikus következetesség, tömörség, világos megfogalmazás, érthetőség,változatosság, képszerűség A beszéd megfogalmazásakor mind tartalmilag, mind forma ilag törekednünk kell a helyességre. Ehhez be kell tartanunk bizonyos szabályokat. Figyelnünk kell arra, hogy beszédünk ne zavarjon másokat, ezért jól érthetően, de helyes hangerővel beszélgessünk. Ne felejtsük el, hogy nem illik a másik szavába
ÉVA: Nagyon ügyes legyél! a) Karikázd be a fenti feladatban, hogy ki a közlő! Ha a hallgató nem csupán a beszélő által elmondottakra reagál, hanem átveszi a szót, és a témához új információk kal járul hozzá, akkor beszélőváltás történik, azaz a köz lőből befogadó, a befogadóból közlő lesz.
ÉVA: MARI:Atyám!Egyből mindenki ráfogott mindent. Holnap lesz a fe gyelmije.
ÉVA: MARI:Aha.Képzeld, ráfogták, hogy lopott az öltözőben.
ÉVA: (kezét a szája elé teszi )
15. Olvassátok fel az alábbi történetet kifejezően! ISTEN VELED, GÓLYAMADÁR!
A két gólyánk is elment. Szent István király napján láttam őket utoljára a mezőn. Nem halásztak, csak álltak-álldogáltak elgondolkozva a fűben; ott álltak mind a ketten. A fecskék vidáman csapongtak fölöttük a levegőben. Azok még nem gondoltak akkor az elutazásra. Furcsa két madárfaj a gólya meg a fecske, hogy tavasszal mindig idejön a másik világrészből; ősszel meg mindig visszatér a másik világrészbe. De ott nem házasodnak, nem raknak fészket, és nem költenek, csak itt minálunk. Melyik hát az igazi hazájuk?Dehát miért megy el a gólya, miért megy el a fecske, ha a mi falunkat érzi otthonának? Ó, bizony könnyű azt kitalálni...Elközelget az ősz. Az október hideg leheletétől dermedten hullanak el a bogarak milliói. A december szele kemény kérget fagyaszt a vizekre, s a téli ég felhői hóval borítják be a mezőket. Miből éljen akkor a szegény gólya meg a szegény fecske? Éhen halna meg itt az istenadta valamennyi. Talán éppen most repülnek fenn a szédítő magasságban a tenger fölött. Talán éppen most kiáltja az egyik gólyafiú: – Anyácskám, elfáradtam! Terjeszd ki a szárnyadat – feleli bizonyára az anyja. S megszűnik a szárnyak levegőverése. Az egész gólyacsoport kiterjesztett szárnnyal leng a levegőben. (Gárdonyi Géza)
A beszéd tartalmilag akkor helyes, ha logikus, tömör és világos
14 vágni, és természetesen a jó modor egyéb szabályait sem szabad figyelmen kívül hagyni.
–
Formailag akkor helyes a beszéd, ha érthető, változatos és képszerű
Majd télen ezt előveszem, ha hull a hó, nézegetem. Nézegetem, ha hull a hó: ez volt a ház, ez volt a tó. (Képeslap-ábrázolás)
16. Olvasd el Nemes Nagy Ágnes versét, és mondd el saját szavaid dal, milyennek képzeled el a tájat, amit leír! NYÁRI RAJZ Hogy mit láttam? Elmondhatom. De jobb lesz, ha lerajzolom.
15 A helyes beszéd tartalmilag logikustömör világos formailag változatosérthetőképszerű
Megláthatod te is velem, csak nézd, csak nézd a jobb kezem.
Ez itt a ház, ez itt a tó, ez itt az út, felénk futó, ez itt akác, ez itt levél, ez itt a nap, ez itt a dél. Ez borjú itt, lógó fülű, hasát veri a nyári fű, ez itt virág, ezer, ezer, ez a sötét gyalogszeder, ez itt a szél, a repülés, az álmodás, az ébredés, ez itt gyümölcs, ez itt madár, ez itt az ég, ez itt a nyár.
16 17. Mondjatok véleményt az alábbi párbeszédek szereplőiről! Milyen szabályokat nem tartottak be? Egészítsétek ki a szöveget úgy, ahogy véleményetek szerint helyes lenne! 1. –Elmegyünk ma kirándulni? –Hm. –Lenne kedved velem jönni? –Hm. 2. –Miért nem cseréltél vizet az akváriumban? –Tudod, éppen jött a postás, amikor elkezdtem volna. Olyan szimpatikus fiú a postás. Még moziba is meghívott. Milyen szép kék szeme van! Te, anya, te hogyan ismerkedtél meg apával? 3. –Jó napot kívánok! Kaphatnék húsz deka mazsolát? –Nincs mazsola.
18. Állapítsd meg az Idegen szavak szótára segítségével, mi a kü lönbség a monológ és a dialógus szó jelentése között!
Az előző években már megismerkedtél a monológ és a párbeszéd fogalmával. Mindennapi életünkben és a szépirodalomban is találkozhatunk monológokkal, olyan hosszabb magánbeszédekkel, amelyekből a beszélő, illetve a szereplő gondolatait, érzé seit, a többi szereplőhöz való viszonyát ismerjük meg. A dialógus, párbeszéd két vagy több személy között. Rövid, esetenként hiányos mondatok jellemzik, hiszen a beszélgetésben résztvevők látják egymás arckifejezéseit, mozdulatait is.
monológ (görög monologos – egyedül beszélő); párbeszéd, dia lógus (görög dialogos – beszélgetés)
19. Mondjatok olyan helyzeteket, amikor a közlések a) monológ formában hangzanak el! b) elsősorban dialógus formájában hangzanak el!
A MONOLÓG ÉS A PÁRBESZÉD
17
A BESZÉD TÉMÁJA ÉS mikrotéma beszéd egyik legfontosabb tartozéka a téma, amely már a szöveg megfogalmazása előtt létezik. A szöveg teljes szerkezetét áthatja, egyes szakaszoknál kiegészülhet más témájú gondola tokkal is azért, hogy érthetőbbé tegye az eredeti gondolatsort. A beszéd vagy írott szöveg végére a téma fokozatosan kiteljesedik, a címzettben pedig megfogalmazódik a mű üzenete, mondaniva lója.
20. Felismeritek-e a mesét a monológ alapján? Folytassátok a történetet és játsszátok el! – Köszönöm, Róbert Gida. Te vagy az egyetlen az egész társaságban, aki, úgy látszik, ért valamit a szamárfarokhoz. A töb biek… nem mondok semmit. Nem tehetnek róla, hogy nincs képAz ő számukra ez a testrész nem jelent semmit… Azt hiszik, csak arra való, hogy lógjon!
MONDANIVALÓJA téma,
21. Egészítsétek ki az alábbi hiányos telefonbeszélgetést, majd adjá tok elő! Mi okoz zavart ebben a beszélgetésben? Hogyan kellene helyesen kommunikálniuk?
–… –Pá! –… –Talán. –… –Igen. –… –Nem. –… –Talán. –… –Viszlát.
A
zeletük.
A mondanivaló az az üzenet, érték, információ, amit a beszélő vagy író közölni akar.
A tartalom a nyelv segítségével átadott gondolat vagy gondolatok sorozata.
18
22. Osszátok szakaszokra az alábbi szöveget! Hol volt, hol nem volt, volt a világon egyszer egy körte-mu zsika, amelyik arról volt nevezetes, hogy csak akkor szólt, ha jó gyerek fújta. Ezt pedig én onnan tudom, hogy az enyim volt ez a csodálatos körte-muzsika. Ahogy most az életem hajlatáról visszanézek az elejére, egész eddig a körte-muzsikáig látok visz sza. Ami előtte volt, az elmosódik előttem, mint hajnali kép a hosszú fasorban. A szépen szóló muzsikát valami játékáruló tót1 embertől kaptam, amiért telemerítettem a fakupáját2 friss vízzel a vásárkút vödréből. Nagyot húzott a jó ember a kupából, aztán körülnézett a játékosponyván3: – Nos, kisfiú, hát most már mit adjak én neked, amiért vizet hoztál a Jano bácsinak? No, adok neked egy körte-muzsikát. Szép volt az a körte-muzsika, szép volt, az egyik fele pirosra volt festve, a másik sárgára, de biz én azért mégiscsak jobban szerettem volna valami fütyülős farkú lovat. Mondtam is a Jano bácsinak, hogy van már nekem körte-muzsikám otthon. – Jaj, fiúcska, csakhogy ez nem olyan körte-muzsika ám, mint a többi – motoszkált a tót fanyelű bics kájával a körte-muzsika sípján. – Ez olyan muzsika, hogy csak addig szól, míg jó gyerek fújja. Nézzem no: jó gyerek vagy-e, meg tudod-e szólaltatni? Belefújtam a muzsikába: hát olyan szépen 1 tót – szlovák nemzetiségű ember 2 fakupu – fából készült ivóedény 3 játékosponyva – erős, durva, vászonból készült lepedő. Vásárokon a földre terítették és erre rakták ki az árut
A szöveget szakaszokra bontjuk, ezek a bekezdések. Minden bekezdésnek – esetenként egy-egy mondatnak is – saját mikrotémája van, amely kapcsolódik a teljes szöveg témájához, annak részét képezi. A verseknél ilyen szakaszok a versszakok. A téma szoros tartozéka a tartalom és a mondanivaló
Amilyen az ember, olyan a munkája Anya csak egy van Alvó róka nem fog nyulat
19 szólt, hogy örömömben tátva maradt a szám. Nem tudtam, ma sem tudom, mit csinálhatott a sípjával az az ezermester tót, de egészen úgy tilliózott, mint a sárgarigó. (Részlet Móra Ferenc Szépen szóló muzsika c. meséjéből)
A lovat ne ostorral, abrakkal bíztasd!
Enni, inni jól tudok. Én magyar nemes vagyok! Milyen jó, hogy nem adózok. Gazdaságom van, de nem sok, S van adósságom, de sok. Én magyar nemes vagyok!
Mit törődöm a hazával? A hazának száz bajával? Majd elmúlnak a bajok. Én magyar nemes vagyok! Ősi joggal, ősi házban Éltemet ha elpipáztam: Mennybe visznek angyalok. Én magyar nemes vagyok! (Petőfi Sándor) 24. Készíts néhány mondatos beszédet az alábbi témák egyikével! A tartalmat és a mondanivalót neked kell kitalálni!
Több szem többet lát
Jól készítsd, paraszt, az utat, Mert hisz a te lovad vontat. Csak nem járhatok gyalog. Én magyar nemes vagyok! Tán a tudománynak éljek? A tudósok mind szegények. Nem írok, nem olvasok. Én magyar nemes vagyok! Van, igaz, egy tudományom, Ebben párom ritkán látom:
A MAGYAR NEMES
Munkátlanság csak az élet. Van életem, mert henyélek. A paraszté a dolog. Én magyar nemes vagyok!
23. A vers olvasásakor adjatok címet minden versszaknak, ezáltal fogalmazzátok meg a teljes mű témáját és mondanivalóját!
Őseimnek véres kardja Fogason függ, rozsda marja, Rozsda marja, nem ragyog. Én magyar nemes vagyok!
– Hova adjam akkor a jegyet, bácsi? – Mondtam, hogy ide a markomba!
AZ ÖREG UTASEMBER
–
– Ahol voltam a múltkor is. – Hol volt a múltkor, bácsi? A fiamnál.
–
– A markomba – feleli az öreg. Hova utazik, bácsi?
20 Mint azt már eddig is tapasztaltuk, a beszédmű két formá ban fordulhat elő: írott és élőszavas változatban. Akár élőszóban, akár írásban akarjuk közölni mondanivalónkat, minden esetben meg kell terveznünk előre ennek menetét. Miután kiválasztottuk a témát és összeszedtük a gondolatainkat, fel kell építenünk a beszéd vázlatát, vagyis a mű szerkezetét. A munkának ebben a szakaszában tudjuk eldönteni, hogy mi kerül bele a szövegünkbe és mi marad ki belőle. A vázlat egyes pontjai a mikrotémák, de szerepelhetnek itt fontosabb adatok, nevek, dátumok is. A vázlat összeállításánál ügyeljünk arra, hogy a művünk bevezetésből, tárgyalásból és befejezésből álljon majd. Csak ezt követően álljunk neki a beszéd megfogalmazásá nak. A gondolataink elrendezésekor vigyázzunk arra, hogy a mondatok kapcsolódjanak egymáshoz, s ezáltal a szövegünk ösz szefüggő és teljes legyen. Nem elég összekapcsolni az egyes szö vegrészeket (bekezdéseket), logikus sorrendbe kell állítani őket. Amikor elkészültünk, feltétlenül olvassuk át az alkotásunkat, nehogy véletlenül fogalmazási vagy helyesírási hibák maradjanak benne!
25. Beszéljétek meg, miért nem értették meg egymást az utas és a jegypénztáros? Hogy hangozna helyesen ez a párbeszéd?
Egy öregember utazni akart, és elment, hogy jegyet vegyen. Kérdik tőle a pénztárnál:
– Hová adjam a jegyet, bácsi?
21 26. Nézzétek meg a képet, és válaszoljatok az alábbi kérdésekre! 1. Milyen helyzetet látható a képen? Miről beszélgethettek? 2. Miről árulkodik a lányok arca? 3. A mosolyukon kívül mi árulkodik még arról, hogy ez egy vidám beszélgetéssel egybekötött helyzet? 27. Írjatok fogalmazást a megadott vázlat alapján! Adjatok neki cí met! 1. A reggeli készülődés 2. Várakozás a buszra az iskola előtt 3. Jön a busz! 4. Az utazás szépségei 5. Barangolás a történelmi múltban 6. A látvány magáért beszélt 7. A kirándulás örök emlék marad 28. Gyakorold a helyes kiejtést az alábbi nyelvtörőkkel! Az ibafai papnak fapipája van, ezért az ibafai fapipa papi fapipa. * * *
22 Jól járnak a molnárok, mikor jó nyár jár rájok. * * * Jobb egy lúdnyak tíz tyúknyaknál. * * * Egy kupac kopasz kukac, meg még egy kupac kopasz kukac, az két kupac kopasz kukac. * * * Te meggymag vagy, vagy vadmeggymag vagy? * * *
Elbeszélni azt szoktuk, ami megtörtént velünk. Ilyenkor ügyelünk arra, hogy betartsuk az események egymás utáni sorrend jét. Az ezerszer hallott mesék egyes elemei (pl. szereplői, helyszínei) változhatnak, de a legjellemzőbb vonásuk, az események sorrendje, ami a mese tartalmát, cselekményét határozza meg, alapvetően állandó marad.
Az irodalomnak közkedvelt módja az elbeszélés. A vicctől a regényig számos olyan prózai és verses műfaj van, ami az elbeszélő közlésen alapul.
Roppant szöcskémkoppantottam,bottalcsacskán szökkent, hökkent.macskámkappantpapnadrágbanfogtam,fecskét
KÖZLÉSFAJTÁK A SZÖVEGBEN elbeszélő közlés, leírás, értekezés Az elbeszélő közlés (más néven: elbeszélés) a történetet időrendi sorrendben mondja el.
Az irodalomban általában a többi közlésfajtával együtt szerepel, és ahhoz segít minket hozzá, hogy fantáziánkban el tudjuk kép zelni, ki tudjuk színezni az olvasottakat.
31. Jellemezzétek osztálytársatokat oly módon, hogy nem áruljátok el a nevét! Akkor sikeres a bemutatás, ha ráismernek a többiek.
23 29. Folytassátok az elkezdett történetet! Csak esik, esik a hó, és tegnap délelőtt rémséges dolog történt, amikor kijöttünk az iskolából. Egy csapat fiú hógolyózott, de most már vizes a hó, és olyan kemény és nehéz a hógolyó, mint egy kő. Sok ember jött-ment a járdán. Egy bácsi kiabált: – Hagyjátok abba, fiúk! – És ebben a pillanatban a másik ol dalról éles kiáltás hallatszott, és láttuk, hogy egy öregembernek leesik a kalapja, ő maga megtántorodik, arcához kapja a kezét, és mellette egy fiú azt kiabálja: – Segítség! Segítség!... 30. Másoljátok le a közmondásokat és pótoljátok a hiányzó betűket! 1. Tö… szem tö…et lát. 2. A…ig hajlítsd a fát, amíg ve…ő. 3. A rest ké…er fárad. 4. A…ig jár a korsó a k…tra, míg el nem törik. 5. Ki korán ke…, aranyat lel. 6. Gyakorlat te…i a mestert. 7. Amit ma me…tehe…sz, ne hala…d holnapra. 8. Tö…et é…el, mint erővel. 9. E.. fecske nem csinál nyara… . 10. Sok jó ember kis he…en is elfér. 11. Tiszta…ág fél egé…ség. 12. Mindenü… jó, de legjo… o…hon. A leíró közlés (leírás) személy, tárgy vagy jelenség szóbeli vagy írásbeli ábrázolása, jellemzése. Ahogyan a festmény is egy pillanat eseményét tükrözi, részletesen ábrázolva minden más körülményt, úgy a leíró közlésnek sincs cselekménye, hanem képszerűen elénk tárja a nyelv eszközeivel rajzolt képet. Az ilyen közlés nagyon aprólékos és részletes.
24 32. Írjátok le a szöveget! Keressétek ki belőle a hangutánzó szavakat és mondjátok el, milyen hangulatot kölcsönöznek a szövegnek!
A csikós pedig végigheveredett a pázsitos földön. Fölséges egy ágy! Derékalja az egész kerek puszta, mennyezete a csillagos égbolt. Kész éjszaka van már. De azért a föld nem akar még elaludni. Mindenféle nesz hallatszik. Harangszó nem hallik ide a városból, sem kutyaugatás a fa luból. Olyan messze van ide minden. A közeli nádasban a bölöm bika búg. A nádiveréb rikongat, cserreget. Melléje ezernyi béka csinálja a kórust. Fenn a magas égen búcsúvétel hangja kiáltoz alá. Vándor ludak, darvak szállnak rendes sorban. Alig látni őket a csillagos égen. Egy-egy sűrű gomoly szúnyog keveredik fel, végighúz a lég ben. Közbe-közbe hangzik egy-egy lónyerítés. (Jókai Mór nyomán)
Ez a fajta közlésmód inkább a tudományos írásokra jellemző, mintsem az irodalmiakra. Lényege, hogy a tényeket magyarázza, a probléma megoldásának lehetőségeit fontolgatja, összevet és kimutat, pontokba szed és megszámoz, és a végén értékeli a helyzetet és levonja a következtetést. Nem az érzelmeinkre, in kább a gondolkodásunkra kíván hatni, ezért az irodalomban ak kor szokás használni, ha egy bonyolult téma (a szereplő szemé lyisége, a cselekmény sokrétűsége) megértésére, átláthatóságára van szükség. Ilyenkor szoktuk megtudni, hogy a szereplő miért olyan, amilyen, mi vezette ahhoz pozitív vagy negatív figurává váljon.
Az értekező közlés a témával kapcsolatos vélemé nyünk kifejtése, melyet magyarázatokkal, bizonyításokkal vagy cáfolatokkal, javaslatokkal stb. tarkítunk és a mű végére mindezekből levonjuk a szükséges következtetéseket.
Kérdi tovább a vak: – Akkor hát olyan puha és porszerű, mint a liszt?
Kérdi tovább a vak: – Micsoda, olyan hideg, mint a hó?
Azt mondja a látó: – Olyan a tej színe, mint a fehér papír. Kérdi tovább a vak: – Akkor hát az a szín úgy zizeg a kézben, mint a papír?
Azt mondja a látó: – Nem. A tej olyan fehér, mint a fehér liszt.
25
35. Olvassátok fel a mesét szerepek szerint, majd beszéljétek meg, miért nem sikerült megérteniük egymást a beszélőknek? Egy vakon született ember azt kérdezte egy látó embertől: –Milyen színű a tej?
Ott szakad a kötél, ahol legvékonyabb. Kár után késő a bánkódás.
34. Válaszd ki és írd le azokat a közmondásokat, amelyek a mese tanulságát kifejezik! A látottat a látatlanért ne add!
33. Keresd ki Aiszóposz meséjéből az értekező közlésre jellemző ele meket!
Ablakra függesztett kalitkába zárva éjnek idején énekelt a madár. Amint a denevér meghallotta hangját, hozzáment és érdeklődött, mi az oka, hogy nappal hallgat, éjszaka pedig énekel. A madár azt válaszolta, hogy nem hiába cselekszik így, mert éppen akkor fogták meg, amikor egyszer nappal énekelt, s ezért ettől fogva óvatos lett. Ekkor a denevér így szólt: „Nem most kellene ébernek lenned, amikor már semmi sem segít, hanem, mielőtt megfogtak, akkor kellett volna vigyáznod.”
Kölcsönkenyér visszajár. Minden kakas úr a maga szemétdombján. Más kárán tanul az okos.
Azt mondja a látó: – Nem, egyszerűen fehér, mint a fehér nyúl. Kérdi tovább a vak: – Micsoda, olyan pelyhes és puha, mint a nyúl?
Azt mondja a látó: – Nem, a fehér szín éppen olyan, mint a hó.
A közlésfajták összefoglaló táblázata Közlésfajta kérdésreMilyenfelelaközlés?
A vadgalamb a szarkát kérte meg hogy tanítsa meg őt a fé szekrakásra mert ebben a szarka igen nagy mester és olyan fészket tud csinálni hogy ahhoz a héja hozzá nem fér a szarka szívesen elvállalta a tanítást mindig mondogatta a maga módján csak így csak úgy csak így csak úgy a vadgalamb erre mindig azt felelte túdom túdom túdom a szarka elhallgatta ezt egy da rabig de utoljára megharagudott ha tudod csináld s félbehagyta a munkát (Népmese)
26 És bármennyi példát sorolt fel a látó, a vak nem tudta felfogni, milyen fehér a tej színe.
37. Magyarázzátok meg, mikor használjuk az alábbi közmondásokat!
(Lev Tolsztoj: A vak és a tej)
Mi a tartalma a közlésnek, miről van szó benne Melyek a szöveg főbb részei? Elbeszélés
Mi Mittörténik?teszneka szereplők? történésekrőlEseményekről, Időrendben: az esemény kezdete, kifejlete, befejezése Leírás Milyen a sze mély, tárgy je lenség stb. Személyek, tár gyak, tulajdonságairóldolgok Az egyes jellemzők részletes bemuta tása Értekezés Miért ilyen valamely személy, tárgy vagy do log? A tárgyalt probléma okairól és irőlkövetkezménye következtetésérvelés,Problémafelvetés,bizonyítás, 36. Tegyétek ki az alábbi szövegben a központozási jeleket, majd írjátok le párbeszéd formájában! Ügyeljetek az írásjelek helyes hasz nálatára!
1. Nem mind arany, ami fénylik. 2. Ki a kicsit nem becsüli, az a sokat nem érdemli. 3. Amit Miska tanult, Mihály sem felejti.
JELEK ÉS SZABÁLYOK
A nyelv felhasználása, alkalmazása a beszéd, tehát nyelvi közlés. A beszéd – nyelvi közlés Peti és Pali beszélgetnek. A szavak és mondatok – az üzenet vagy információ, amelynek mindig van tartalma. Beszéd közben
27
A beszéd – vagyis a nyelv alkalmazása – nem veleszületett képesség, azt a fejlődés során szerezzük, tanuljuk. Anyanyelvünket gyermekkorunkban édesanyánktól tanuljuk, ezen a nyelven gondolkodunk és álmodunk. De az évek folyamán más nyelvek kel is kapcsolatba kerülünk. Vidékünkön elengedhetetlen, hogy már az iskolában megtanuljunk az állam nyelvén ahhoz, hogy jól tudjunk érvényesülni a későbbiekben. A magyar és az ukrán nyelv elsajátításán kívül lehetőségünk van a többi kárpátal jai kisebbség (orosz, szlovák, román) nyelvének és kultúrájának megismerésére, amivel saját műveltségünket gyarapíthatjuk.
KOMMUNIKÁCIÓS
28afiúk a mondandójukat érzelmekkel is kiegészítik, ezeket jól mutatja az arcuk, a kézmozdulataik. Kapcsolatiság van köztük, ami azt jelenti, hogy mindkettőjüket érdekli a téma, amiről szó van és amiről véleményt akarnak cserélni. Saját véleményüket a háttérismereteiknek köszönhetik, azaz olyan tudásnak, amely alapján véleményt formálhatnak valamiről. Mihelyst megszólal Peti, Pali pedig ráfigyel, létrejön közöttük a kapcsolódás. Be szélgetésüket külső hatások érik, például a háttérben más emberek is társalognak, hangosan szól a rádió vagy az utcai háttér zajok (gépkocsiforgalom) is lehetnek zavarok.
Az emberi élet megjelenése óta az egymással kapcsolatban lévő emberek minden történelmi időszakban kialakították az adott kor szokásait, vallását, történelmi helyzetét leginkább tük röző viselkedési rendszert.
Ismert magyar emberek így vélekedtek a nyelvről: Kazinczy Ferenc (1759–1831) – „A nemzetnek legfőbb kincse a nyelv.” Tolnai Vilmos (1870–1937) – „Vedd el a nemzet nyelvét, s a nemzet megszűnt az lenni, ami volt: nyom nélkül elenyészik, bele olvad, belehal az őt környező népek tengerébe.”
Az emberek között a hétköznapi életben kialakult részben íratlan, részben írott érintkezési szabályokat viselkedési normáknak, szokásoknak nevezhetjük. Ezek nem csak időről időre változhatnak, de befolyásolja őket a használók életkora, a baráti kör szokásai, az iskolázottság stb.
Viselkedésünk akkor helyes, ha beszédünk is alkalmazkodik az adott helyzethez.
A TÁRSADALMI ÉRINTKEZÉS SZABÁLYAI
Kodály Zoltán (1882–1967) – „A magyart is tanulni kell, még a született magyarnak is. Ha nem csiszolja, újítja folytonosan, berozsdásodik.”
29 Illik betartani az alábbi szempontokat a társadalmi érintkezés minden fajtájában, így a beszédben is: ● jó modor ● figyelmesség ● udvariasság ● mások iránti tapintat Sokszor halljuk, hogy valakinek a stílusával baj van: udvari atlan, bántó, nem veszi tekintetbe a másikat. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy nem alkalmazkodik kellőképpen a kommunikációs helyzethez. Márpedig ahhoz, hogy szándékunkat megvalósítsuk, arra van szükség, hogy beszélgetőtársaink számára kellemes, jobban mondva, a beszélgetési normákhoz alkalmazkodó partnerek legyünk. A legtöbb esetben az emberek egy része nem szán dékosan udvariatlan vagy bántó, csak például nem tud barátsá gosan magázódni vagy tegeződni. A megszólításnak igen nagy szerepe van a kommunikáció ban, hiszen az emberek egymás közti viszonyát jelzi. Régen gyakori jelenség volt, hogy a házaspárok magázódtak. Tegező formát csak a férj használhatott a feleségével folytatott társalgáskor. De magázódtak a tizenéves fiúk és lányok is. Az úr – szolga viszonyt jelezte, hogy a magasabb társadalmi helyze tű ember tegezte a ranglétra alacsonyabb fokán állót, míg az csak magázódó formát használhatott. Ma a felnőtt – gyerek viszonyra jellemző ez. Napjainkban már egyre ritkábban fordul elő, hogy a gyerekek a szüleiket vagy akár a nagyszüleiket magázzák. Érdemes megemlíteni a magázódásnak egy különleges fajtáját, a tetszikezést. A tetszikezés az udvarias magázásnak az a fajtája, amelyet általában a fiatal az időssel szemben használ. Manapság már ritka, de előfordul ez az egykorúak között is, ha különösen hangsúlyozni akarják az egymás iránt érzett tisztele tüket.
Az elmúlt századokban a megszólítás a „kend” volt, tiszte letadást fejeztek ki vele. A tegezéssel csak azokat illették, akiket kevésbé tiszteltek, akik alacsonyabb rangban vol tak. A házastársak között a férj tegezte feleségét és a gyermeke-
TÉMAZÁRÓ
–
1.
●
30it.
40. Az alábbi párbeszédrészlet a XIX. században hangozhatott így el. Írjátok át úgy, ahogyan ma beszélgetnétek! Szolgája az úrnak! Szolgája vagyok az úrnak! Mint van, mint szolgál az egészsége? Csak úgy, lassan, lassan, szokás szerént. Ugyan, menjünk egy kevéssé sétálni! Én reá állok. – Menjünk a bátyám kertjébe, ott szép társaságot lelünk. Ha azzal az emberséggel viseltetik hozzám, hogy odavezes végtelenül lekötelez engem. Kérdések és feladatok Válaszolj a kérdésekre! Mit nevezünk kommunikációnak? Mi a nyelv és mi a beszéd fogalma? Milyen különbségek vannak a beszéd és az írás között? Melyek a monológ és a párbeszéd közötti különbségek? Melyek a helyes beszéd tartalmi és formai követelményei?
– kölcsönösen tegeződnek – kölcsönösen magázódnak – egyik tegezi, a másik magázza a partnerét
–
–
–
–
●
Az asszony – rögtön a lakodalom után – még akkor is magázta (kendezte) a férjét, ha gyerekkori játszópajtások voltak, és a házasságukig tegeződtek.
●
●
sen,
–
●
38. Gyűjts minél több helyzetet, amelyben két ember kölcsönösen magázza vagy tegezi egymást, és olyanokat is, amikor az egyik tegezi, a másik pedig magázza a partnerét!
–
39. Hasonlítsátok össze az általatok tanult idegen nyelvet a magyarral a tegezés és magázás szempontjából! Melyek a különbségek és a hasonlóságok?
A téli álom időszaka időjárástól függően akár 125 napig is eltarthat. A medvék csak a tavasszal, a jó idő beköszöntével bújnak elő barlangjukból és lesznek ismét aktívak.
A barnamedvék hatalmas termetű, erős állatok. Lomhának tűnnek, mégis képesek egy nap alatt akár 150 kilométert is megtenni, hogy élelemhez jussanak.
A medvék mindenevő emlősök. Megesznek mindent, legyen az fű, gomba, erdei gyümölcs, gabonaféle, gyökér, méz, rovar, hal, madár vagy emlős. Ínséges időkben a táplálék hiánya miatt lejönnek a hegyekből az emberlakta területekre, hogy élelemhez jussanak. Szaglásuk és hallásuk nagyon fejlett.
5. Az alábbi szöveg az értekező közlés jellemzőit mutatja be. Figyeld meg a stílusát! Fogalmazd meg saját szavaiddal, mit nevezünk értekezésnek!
Az értekezés felépítése, nyelvezete Az értekezés célja, hogy meggyőzze a hallgatót. Témája sokféle lehet: életmű elemzése, szakmai kísérlet értékelése, saját tu
A hideg idő beköszöntével a medvék jól szellőző barlangba, magas fák, vagy kövek alá odút ásnak, amit száraz növényekkel bélelnek ki és ezekbe vackolnak be.
A telelési időszakban szívverésük lelassul, testhőmérsékletük, légzésszámuk lecsökken, táplálékot és vizet nem vesznek magukhoz.
31 ● Milyen szerepe van a megszólításnak a kommunikációban? 2. Mondj példákat helyes és helytelen viselkedésre, amikor a beszélgetés a) felnőtt – felnőtt b) felnőtt – gyerek c) gyerek – gyerek között történik! 3. Milyen közlésfajtákat ismersz? Hogyan jellemeznéd őket? 4. Elbeszélő, leíró vagy értekező közlés az alábbi szöveg? Miután elolvas tad, meséld el saját szavaiddal, milyen is a barnamedve! Készíts hasonló jellemzést kedvenc háziállatodról! A barnamedve
8. Olvassátok el a mesét szerepek szerint! Fogalmazzátok meg néhány mondatban, hogy mi a mese tanulsága!
A fiatal daru Az ősszel költöző darucsapatot a legöregebb vezette. Lassan, de biztosan haladtak. A fiatalabbak békétlenkedni kezdtek a lassú repülés miatt.
7. A fenti jellemzők alapján írj rövid értekezést valamely téged érdeklő té mában! Használd ki a tömegkommunikációs lehetőségeket: gyűjts minél több információt könyvekből, tévéműsorokból, egyéb forrásokból!
– Add át nekem a vezetést, bátya, eressz az ék élére! – szólt a legtüzesebbik közülük. – Tél végére sem érünk így célba.
Átvette a kormányzást, s villámsebesen hasított előre az utazó csapat. Ám rövidke idő múlva lihegni kezdett az ifjú kormá nyos, gyorsasága alábbhagyott, melle fulladozni kezdett.
32dományos eredményünk közlése, más munkásságának az elemzése, értékelése. Fontos, hogy az értekezésben megfogalmazott állítások igaznak tűnjenek, ezért az értekezés megírását mindig anyaggyűjtés előzi meg. Ekkor szükséges elolvasni másoknak a témával kapcsolatos írásait, utánanézni a világhálón. Majd ösz szegyűjtjük saját ötleteinket, az érveléshez szükséges adatokat, tényeket, példákat. Az értekezés hangneme általában tárgyilagos, a szöveg elsősorban az értelemre hat, kerüli az érzelmes kifejezéseket. Min dig egy vagy több állítást (tételmondatot) fogalmaz meg, olyan szabályszerűségeket, melyeket érvekkel támasztanak alá, pél dákkalNyelvezetétbizonyítanak.azegyértelműség jellemzi. Többnyire kijelentő mondatokkal él, mondatszerkesztése egyszerű és logikus. A jó értekezés stílusa világos, egyszerű, tömör és szemléletes.
6. Keresd ki a szövegből a szabályszerű megfogalmazásokat!
–
9. Olvassátok el a szöveget, és készítsétek el a vázlatát! Velem mindig történik valami (részlet)
Amikor apukám azt mondja, hogy gyere csak ide, kisfiam, be szélni akarok veled, már biztos, hogy baj van. Mert ha nincs baj, akkor nem mondja, hogy beszélni akar velem, hanem mindjárt beszél. Most azért akart apukám velem beszélni, mert hallotta a tanító nénitől, hogy eleven fiúcska vagyok az iskolában. Igaz, hogy eleven fiúcska vagyok az iskolában, de az Istvánka, aki mellettem ül, még elevenebb, mert nagyon szeret lökdösődni, de egyedül nem tud. És Attila, aki mögöttem ül, az is mindig más nyakát akarja csiklandozni, de csak az enyémet éri el. Eszter, aki előttem ül csak azért nem eleven fiúcska, mert lány, de azért hátrafelé is tud rúgni. Erre apukám elmondta, hogy őt nem érdekli, hogy a más gyereke mit csinál, de nagyon szégyellte magát helyettem a tanító néni előtt. Sajnáltam apukámat, hogy helyettem szégyellte magát, mert szégyellni már én is tudom magamat a tanító néni előtt, csak szép kövér karikákat nem tudok még egyedül rajzolni. Ha mihozzánk vendég jön, akkor anyukám feketét főz, és becsukja a mi szobánk ajtaját, mert oda jobb be se nézni. De a tanító néni előre megüzente anyukámnak, hogy ne tekintsük őt vendégnek, mert a családdal szeretne megismerkedni. Ezért anyukám lemosta az ajtókat, és elrakta a kabátokat meg a cipőket az előszobából. Apukám megragasztotta a fotel lábát, és be csavart még két égőt a csillárba. Bori leszedte a színészképeket a falról, én pedig kivittem a vadgesztenyéimet az erkélyre.
33 Vedd vissza a vezetést, kedves bátya! – így rimánkodott ekkor, bocsánatot esdekelve. – Látom én, helyesebb, ha a hosszas repülést tapasztalt öreg irányítja. (Fáy András nyomán)
De én nem is bántam, mert így a tanító néni legalább látta, hogy mi itthon is elég elevenek szoktunk lenni. (Janikovszky Éva) 10. Ki mit csinált? Rajzold át, és egészítsd ki a táblázatot! Ki? Mit csinált? Anyukám lemosta az ajtókat két égőt a fotel lábát a kabátokat meg a aPacsitacsitcipőketszínészképeket a szobánk ajtaját a tanító néni cipőjét a vadgesztenyéimet 11. Az alábbi történet Petőfi Sándor korai gyermekkorát mutatja be. Fogalmazd át a szöveget párbeszédes formában úgy, mintha a beszélgetés a kisgyerek Petőfi Sándor és közted történne!
34
Amikor már olyan rend volt, amilyen nem szokott lenni, akkor Pacsitacsit is átküldtük a szomszédba, mert ő nem tudhatja, hogy a tanító néni nem vendég, és lehet, hogy megrágja a cipőjét, ahogy a vendégeknek szokta.
A tanító néni csak fél óráig volt nálunk, mégis jól megis merkedett a családdal, mert közben megérkeztek Bandi bácsiék Érdről, az alattunk lakók felkiáltottak, hogy legurultak a gesz tenyék az erkélyről, a szomszédéktól hazazavarták Pacsitacsit, mert nem tudta, hogy az ő konyhájukban is szobatisztának kell lenni.
A múlt század végén még megvolt az iskola épülete. Egyetlen tanteremből állott, három ablaka közül kettő az udvarra, egy a kertre nézett. 50 fiú és lány szorongott a tanteremben, ahol a kegyetlenül szigorú Schifferdecker Dániel tanított, azazhogy – a
Tisztelt Tanárnő! Igazolom, hogy Péter nevű fiam október 8-án gyomorrontás miatt hiányzott az iskolából. Tisztelettel: Sütő Anna 13. Olvassátok el a történetet és beszéljétek meg, milyen különbségek van nak a mese és a legenda között!
A Mikulás legendája Krisztus után 245-ben Kis-Ázsiai Anatóliában, Patara város ában született, egy gazdag család gyermekeként. Már gyermekkorában is történtek vele csodák. Alig kezdte el iskoláit, mikor
Tanították a betűk ismeretére, a hangok kiejtésére, szótago lásra, az írt és nyomtatott szövegek olvasására, a helyes és szép írásra, fogalmazásra, a számtan elemeire, az anyanyelv szabályaira, hittanra, énekre. A gyerekek palatáblára írtak. A helyesírásra később került sor, amikor a gyerek már írt és olvasott. A tanító szavakat és mondatokat írt a táblára, szándékosan hibákat ejtett, s a tanulókkal kijavíttatta. A maitól teljesen eltért a tanítás rendje. Az iskolaévet tavasz szal kezdték (májusban), a nyári szünet júliusban volt, ősszel, télen tanultak, és áprilisban vizsgáztak. Ilyen rend szerint ta nult Petőfi 1831-ig, amikor is apja hazavitte, de most már nem Félegyházára, hanem Szabadszállásra, mert oda költöztek. (Szoboszlay Béla)
Kedves Tanító néni!
A kisfiam tegnap azért nem volt iskolában, mert megrontotta a gyomrát, hiába mondtam neki, hogy ne egye melegen a meggyes lepényt.Üdv: Sütő Anna
35 gyerekeket sokszor magukra hagyta – a nagyobbakra bízta a kicsiket. Kegyetlenül kínozta, verte a gyerekeket. Az egyháztanács ezért nemegyszer felelősségre is vonta. A kis Petőfi megmenekült a veréstől, neve mellett sohasem szerepelt fegyelmetlenkedésről szóló feljegyzés. Három évig járt ebbe az iskolába…
12. Szerinted melyik a helyes szülői igazolás? Miért?
36 Patara városában nagy járvány tört ki, és mint kisgyer mek, árvaságra jutott. Ezért a szüleitől örökölt hatalmas vagyonával Patara érsekéhez, (aki apja testvére volt,) a város kolostorába költözött. Életét az emberiségnek és a gyerekek tanítására szentelte. Bárki kérte, mindig segített. 52 évig volt püspök. Egysze rű emberként élt a nép között, miközben tanított és szeretetet hirdetett. Minden este órákig sétált a városka utcáin, beszélgetett az emberekkel, figyelt a gondjaikra. Így történt a legendáját alkotó eset is, ami valójá ban megtörtént.
A kolostor szomszédságában él egy elszegényedett nemes em ber, aki úgy elnyomorodott, hogy betevő falatra is alig jutott. Három férjhez menés előtt álló lánya azon vitatkozott egy este, hogy melyikük adja el magát rabszolgának, hogy tudjon segíteni a családon, és hogy a másik férjhez tudjon menni. Ekkor ért a nyitott ablak alá Miklós püspök , és meghallotta az alkut. Visz szasietett a templomba, és egy marék aranyat kötött keszkenőbe, és bedobta az ablakon. A lányok azt hitték csoda történt. Majd egy év múlva ugyanebben az időben még egy keszkenő aranyat dobott be a második lánynak. Kisiettek, mert lépteket hallottak az ablak alól, s akkor látták, hogy egy piros ruhás öregember siet el a sötétben. Harmadik évben ezen a napon nagyon hideg volt, és bezárva találta az ablakot. Ekkor felmászott a sziklaol dalban épült ház tetejére, és a nyitott tűzhely kéményén dobta be az aranyat. A legkisebb lány éppen ekkor tette harisnyáját a kandalló szerű tűzhelybe száradni, és az pont bele esett. Az ismeretlen jótevőről kezdték azt hinni, hogy maga a Tél Apó jön
37 el ezekkel az ajándékokkal. Az idő folyamán mégis kitudódott a titok, hogy a jótevő maga Miklós püspök. Ugyanis a legkisebb lánynak bedobott aranyban volt egy olyan darab, amit a helyi aranykereskedő előzőleg adományozott Miklós püspöknek egy szerencsés üzletet követően. Ezt felismerve, már mindenki tud ta, hogy ki a titokzatos segítő! De kiderült ez abból is, hogy dec ember 5-én a névnapja előestéjén a hideg idő beköszöntével rend szeresen megajándékozta a gyerekeket mindenféle édességgel. Hosszú, békés öregkort ért meg. A legenda szerint lelkét (342. december 6-án ) angyalok vitték végső nyughelyére, ahol egy tiszta forrás eredt. Ebből a tiszta forrásból áradó szeretettel kül di legendája a mai gyerekekhez utódát, a Mikulást. 14. Olvassátok el a mondát, és hasonlítsátok össze az előző történettel! Milyen különbségeket láttok a legenda és a monda között? Hadak útja Alig tért vissza medrébe a folyó, hogy örökre eltakarja az em beri szem elől Attila sírját, máris töredezni kezdett a hatalmas birodalom. Először a hunok szakadtak két pártra. Megütközött a két hun sereg, hogy a csata mezején döntsék el, hogy Aladár, az idősebb fiú lesz-e Attila utódja, avagy Csaba, az ifjabbik fiú. Aladár elesett a csatában. Csaba egye sítette a maradék hunokat, majd az asszonyokat és a gyer mekeket szekerekre rakva, az erdélyi hegyek felé irányította. Megmaradt harcosaival követte a szekértábort. Az Oltárkő meredek sziklafalai alatt állí totta meg „Odafönthunjait.–mutatott fel a sziklacsúcsra – apám madara, a turul építi fészkét és neveli Dávid Júlia: Hadak útja. Csillagösvény, 2010
Csaba és emberei hosszú vándorlás után visszataláltak a régi hazába, ahonnan nagyapja, Bendegúz kivezette volt a hunokat, s ráleltek a magyarokra is, akik nagy örömmel fogadták a hun testvéreket.
Megesküdtek ott helyben, a tanácstűz mellett, a magyar nemzetségek fejei, hogy egy szép napon visszaszerzik örök ségüket, Attila országát, s hazájukká teszik.
Csillagot szikrázott hun lovak patája, s halálszagú szél sü vítette a félelmetes intést: „Ne bántsd a székelyt!” Az ellenség rémülten dobta el fegyverét. Magasan a székely hegyek fölött ott ível ma is minden éjsza ka, ragyogva és szikrázva a fényes Hadak útja, erőt és biztatást nyújtva a csüggedőknek. (Wass Albert nyomán)
Ezt az erdőkkel, hegyekkel körülvett országot számotokra teremtette az Úr. Itt kell megmaradjatok. Én visszatérek a régi hazába, ahonnan őseink jöttek. Meg kell leljem a magyarokat. Velük egyesülve visszavehetjük a rabló idegenektől Attila örökségét. Ha veszedelem törne rátok, üzenjetek érettem tűznek lángjával és víznek zúgásával, üzenjetek érettem a széllel és a földdel, s bárhol lennék, megvédelmezlek, Isten engem úgy se géljen!”Avezér kettéosztotta seregét. A családos embereket, gyerme keket és öregeket hátrahagyta. Mindössze a legényeket választotta maga mellé kíséretnek.
38fiait.
A székelyek földjén ezalatt egy maroknyi nép konokul küzdött az életéért. Fegyverrel a kezükben kellett megvédjék jussukat a földhöz, amit rájuk bízott Csaba vezér. Egyszer ellenség nagy serege tört rájuk. „Hej, Csaba vezér, most kellene ám a segítség!”
Morajlás támadt mélyen alant a földben, szaladt a morajlás gerincről gerincre, völgyről völgyre, síkságról síkságra, s vitte az üzenetet messzi keletre. Odafönt az égen csillagok ezrei láncba fonódtak, úttá egyesültek, s a csillogó fehér égi úton nyargal va jött serege élén Csaba vezér maga.
A nyelv fejlődése az egyén életében is végbemegy. Anyanyel vünket értjük a legjobban, ezt használjuk a legszívesebben. Ezen a nyelven gondolkodunk. Az anyanyelv végikíséri használóját az egész életén át. Használói tartják a nyelvet életben.
Az anyanyelv az a nyelv, amit az ember gyerekkorában tanul meg ( rendszerint az édesanyjától). Ezen a nyelven szól először az édesanya a gyermekéhez, ezen a nyelven dalolja a bölcsődalo kat, olvassa fel esténként a meséket.
A TÁRSADALOM ÉLETÉBEN anyanyelv, magyar nyelv, eszköz
A nyelv a gondolkodás eszköze is. A bennünk megszülető gon dolat szavak, szókapcsolatok és mondatok formájában történik.
Anyanyelvünk a magyar nyelv Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, godolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. (Kosztolányi Dezső)
39 NYELVTAN A NYELV JELENTŐSÉGE
A nyelv gazdag eszköztárral rendelkezik, és mint eszköz az egész társadalom tulajdona. Ezt a közös tulajdont az egyes em ber egyéni módon használja fel.
A nyelv gondolataink, érzelmeink, akaratunk kifejezésének eszköze. Segítségével kapcsolatot tudunk teremteni embertársa inkkal. Az emberi fejlődés fontos tényezője is, hiszen a múltból átörökíti mindazokat az ismereteket, amelyekért elődeink már megküzdöttek. Az egymást követő nemzedékek feladata a megle vő ismeretek továbbfejlesztése.
A tagolt nyelv tesz képessé bennünket gondolataink, érzéseink árnyalt kifejezésére. A nyelv tagoltsága, hajlékonysága hosszú fejlődés eredménye.
40 A mi anyanyelvünk a magyar nyelv. A magyaron kívül talán nincs még egy nyelv a világon, amely annyira foglalkoztatná azokat, akik mint anyanyel vüketSokanbeszélik.sokféleképpen próbálták meghatározni. Összeválogattunk egy néhányat közülük. Válaszd ki a neked a legjobban tetszőt, és másold be a fü zetbe! „Magyar nyelv! Édes nemzetemnek nyelve! Teáltalad szólaltam én meg legelőször, teáltalad hangzott el az én füleimbe az édes anyai nevezet, te reszkettetted meg a levegőeget, amelyet legelőször szívtam, az én bölcsőm körül, te töltötted bé azt az én nevelőimnek, az én hazámfiainak s az engemet szeretőknek nyájasko dásaival, teáltalad kérte az én csecsemőszám a legelső magyar eledelt, a te darabolt ízecskéiden kezdettek kifesleni az én gyer meki elmémnek első ideái, mint a született hajnalnak apró suga rai, amikor a világosság lenni kezd. Azóta, mind a mai napig is, az én ifjúságomnak változó sorsú nap jaiig, édesebben hangzott terajtad az életnek közbeszéde s a pajtásságnak édes szava. Az én elmémnek gondolata mindenkor feljebb emelkedett teálta lad, mint más idegen nyelvek által, s a te kedves tolladból kicsorgott írások ban több örömet találtam, mint az ide geneknek legtanultabb munkáiban.” (Csokonai Vitéz Mihály)
Deák-Ébner Lajos: Anya gyermekével
„Az a nyelv a nemzetnek, ami a napfény az eleven világnak.”(Kisfaludy Károly)
„Csak anyanyelvemen lehetek én. Ennek mélységes mélyéből buzognak föl az öntudatlan sikolyok, a versek. Itt megfeledkezem arról, hogy beszé lek, írok.” (Kosztolányi Dezső )
41. Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget!
41
A nemzet nyelvében él. A nyelv az egyetlen szellemi tényező, amelynek anyagi s gyakorlati ereje s szerepe is van; ezért ha talmas, s ezért esendő. A nyelv adománya nélkül nem lehet sem kereskedni, sem országot igazgatni. De aki hibásan beszéli, írja, az a szellem és anyag csodálatos cserefogalma révén hibásan is gondolkodik. S a hiba ragadósabb, mint az egészség.
Erre szeretném különösen felhívni a figyelmet: hogy aki hi básan beszél, az hibásan gondolkodik is. A nyelv tele van kész képletekkel, amelyek amúgy is befolyásolják, gyakran meghami sítják, még gyakrabban helyettesítik az önálló gondolkodást, s ha most ezeket a kész képleteket is hibásan használjuk, duplán
42. Keress idézeteket a nyelvről! Egyet tanulj meg emlékezetből!
A TISZA (Részlet) Nyári napnak alkonyulatánál Megállék a kanyargó Tiszánál Ott, hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére. A folyó oly simán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében, Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljék habjai fodrába!
(Déry Tibor: A nemzet nyelvében él) ?!
42 eltorzítjuk a gondolatot. Egy bizonyos automatizmusa is van a nyelvnek, amely éppoly észrevétlenül működik – a tudat teljes kikapcsolásával –, mint az egyensúlyérzék; emez járásunkat, testtartásunkat szabályozza, amaz gondolkodásunkat. Ha az ember fülében működő egyensúlyérzék valamilyen oknál fogva megromlik, az ember tántorogni kezd s elesik; ha nyelvi érzé ke satnyul el, akkor gondolatai kezdenek el bicegni, sántítani, botladozni, s végül hasra vágódnak. Mert ne felejtsük el, hogy fogalmakban gondolkodunk, s hogy ezeknek egyetlen megjele nési formája számunkra a szó, a mondat, a nyelv. Minél több szavunk van, minél hajlékonyabb a szófűzésünk, árnyalatosabb a mondatunk, annál pontosabban gondolkodunk, s minél pontosabban gondolkodunk, annál eredményesebben küzdhetünk a létért, azaz kenyerünkért és eszméinkért.
● Gondold végig, mire figyelmeztet a szöveg írója!
43. A nyelv végtelenül gazdag, ezért bármilyen mondanivaló kifejezé sére alkalmas. Ezt leginkább íróink, költőink bizonyíthatják. Olvasd el kifejezően Petőfi Sándor versrészletét! Figyeld meg a magyar tájköl tészet egyik legkiválóbb mesterének munkáját! A költő érzéseit, gondolatait, hangulatát írja le versében!
43 Nagy Éva: Naplemente a Tiszán ?! ● Írj egy rövid fogalmazást a képről! Képzeld el, hogy te is a folyópar ton ülsz, és gyönyörködsz a tiszai táj szépségében.
44. Olvasd el a szöveget! Határozd meg a mondanivalóját! Aki igaz értelmi és érzelmi életet él, az csak egyetlenegy nyelvet bírhat többé-kevésbé tökéletesen, az anyanyelvét, melynek hajszálgyökerei visszanyúlnak a gyermekszobába, minden rejtett célzásukkal, kedélyes, furcsa, titkos árnyalatukkal együtt. Az, hogy az illető ezenkívül más nyelven is ki tudja magát fejezni, folyamatosan, esetleg közvetlenül is, jobban vagy rosszab bul, csak úgy magyarázható, hogy tudásának mértékéhez képest minden esetben leszállítja szellemi igényét, s eszerint csökkenti mondanivalóját is. (Kosztolányi Dezső )
44 45. Kosztolányi Dezső mélyrehatóan foglalkozott nyelvünkkel Több munkáját is olvashatjuk. Olvasd el az egyikből vett idézetet! Egy új világ kezdődik minden nyelv küszöbén, a szépség új birodalma új értelmi és érzelmi törvényekkel. Mi tehát a tíz legszebb magyar szó? Ezt felelném, abban a tudatban, hogy vála szom merőben önkényes, és éppúgy jellemez engemet, mint nyelvünket: – Láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír. (Kosztolányi Dezső ) ?! ● Egyetértesz a szerzővel? ● Gondolkozz el azon, számodra mi a legszebb tíz magyar szó! Írd le őket a füzetbe! 46. Olvasd el a következő verset! A ZSIRÁF A FÉNYKÉPÉSZNÉL Fénykép kellett a zsiráfnak, fényképészhez ment vasárnap. – Le tud engem fényképezni? – Kérem! – Szépen tud ön fényképezni? – Szépen. – És a képet most csinálja? – Nyomban! – Van-e hozzá masinája? – Ott van! – Nem fog a kép elmozdulni? – Kár izgulni! – És elférek majd a képen? – Csak a fele fér rá, kérem. – S mi lesz a másik felemmel? – Hát, azt majd külön veszem fel. – De, remélem, nem lesz drága? – Két kép ára.
45 – Hátha elférek egy képen! – Semmiképpen! – Nos, ha másképp nem megy: rajta! Csett: a lába. Csett: a torka. – Kész! Fél meg fél az egy egész. Uram, roppant vonzó rajta. (Ludwik Jerzy Kern) ?! ● Mire figyelmeztetnéd osztálytársaidat a vers olvasása után? ● Történhet-e félreértés, ha pontatlanul fogalmazunk? 47. Gyűjts minél több olyan összetett szót, melyeknek előtagja a nyelv szó! 48. Írj két illedelmes mondatot arra az esetre, amikor ráléptél valaki nek a lábára! Hogyan szólítod meg, hogyan kérsz bocsánatot a) barátodtól, b) ismeretlen idős embertől?
46 AZ ELEMI OSZTÁLYOKBAN TANULTAK AISMÉTLÉSESZÓFAJOK fogalomszók, viszonyszók; ige, névszó, igekötő, kötőszó 49. Foglald össze a szófajokról tanultakat! Minden szófajra mondj példát! Szófajok rendszere Fogalomszók Viszonyszók Ige Főnév Melléknév Számnév Névmás Névelő Igekötő Kötőszó 50. Olvasd el Jókai Mór írását kifejezően! Írj ki a szövegből 2-2 főnevet, igét, melléknevet, számnevet! KOSSUTH ÉS AZ ŐRSZEM Debrecenben egy hideg téli éjjelen Kossuth a miniszteri ta nácsból éppen hazamenvén, egy ház alatt didergő honvédőrt lá tott.– Fázol? – kérdezte. – Ó, nagyon! Már négy órája állok itt, s még nem váltottak fel.– S hány órát kellene itt állnod? – Csak egyet. – Fölváltlak én. – Uram, az nem lehet. Főbe lőnek. – Semmitől se tarts! Add át a fegyveredet és csákódat, s az enyémmel menj a napos tiszthez. – Azt nem teszem, uram. Én becsületes katona vagyok. – De én parancsolom.
47 S átvette a honvédtől a puskát és a csákót, és saját kalapját tette a fejére.
53. Csoportosítsd a szavakat szófajuk szerint! okos, orvos, száll, tizenöt, kenyér, hal, hall, szelíd, ragaszt, újságíró, repül, gondolkozik, Tisza, állomás, ál, álldogál, gonosz, jószívű, mi, harmad, kopasz, tízezer, gondolat, nagymama, moz gékony, simogat, fárasztó, tizenegyedik, sok, ők, szakács, szivárvány, negyedik
– Fölváltottak, uram. – Megőrültél? Ki váltott föl?
– Nem ismerem. De valami nagy úr lehet, mert ugyancsak parancsolt.Látvaa
tiszt a kalapot a honvéd fején, kérdezte tőle: – És e kalap? – Tőle van, uram. A tiszt eszeveszetten szaladt az őrhelyhez. S valóban nem csalódott, mert Kossuth sétált ott le s fel fegyveresen. A tisztbe be lehalt a Kossuthszó.szigorúan
51. Csoportosítsd a szavakat a szófaji jelentésük szerint! integet, kémény, harmadik, sütemény, lekváros, meglekvároz, kakaó, esik, ízletes, ötven
A honvéd bement a vártára. A napos tiszt bámulva rivallt rá: – Fickó, hogy merted elhagyni a helyed?
52. A következő szópárok kiejtéskor nagyon hasonlóak ugyan, de más szófajúak. Írd le a szavakat, zárójelben tüntesd fel a szófajukat! foglya – fogja, szabja – szablya, fogok – fogók, huzat – húzat, súlyt – sújt, fojt – folyt
kérdezte tőle: – Ön a napos tiszt? – Igen, uram. – Vegye a puskát. Reggeli nyolc óráig fog itt őrt állani.
48 ige: névmásszámnév:melléknév:főnév:.............................................................................................................................:..................................
55. Gyűjts rokon értelmű igéket a nevet igéhez! 56. Másold le a találós kérdést! Húzd alá az igéket, majd határozd meg mondatrészi szerepüket! Ha a hideg húsodba vág, úgy ölel át, mint hű barát. De ha a nap felragyog, hű barátod elhagyod.(Mi az?)
AZ IGE Jelentése: cselekvés, történés, létezés. Kérdései: mit csinál?, mit csinált?, mit fog csinálni? mi történik? Alakja: 3 módja, 3 ideje, 2 száma, 3 személye van; Mondatbeli szerepe: állítmány.
54. Olvasd el kifejezően a szöveget! Írd ki belőle az igéket! Milyen kérdésre felelnek? Dőltünk a kacagástól jobbra-balra. Az iskolai rend teljesen fel bomlott, hahotáztunk, visongattunk, a könyveket csapdostuk, a tanító úr kacagott, a tanfelügyelő is kacagott. Csak a kis fillentő volt komoly, úgy nézett előre, mintha tiszta színigazságot mon dott volna, amikor látta, milyen sikert ért el, szelíden elkezdett mosolyogni. (Móricz Zsigmond: Fillentő)
57. A következő szövegben túlságosan gyakran fordul elő az ül ige. Rokon értelmű szavak felhasználásával tedd változatosabbá, színesebbé a mondatokat! Írd le a kijavított formában! Esténként az egész család a tévé előtt szokott ülni. Nagymama a régi foteljában szeret ülni, szüleim inkább a heverőn szok
49 tak ülni. Nagypapa a párnázott hintaszékben ül. Az öcsém meg én a saját székünkön ülünk, de gyakran odaülünk anyuékhoz.
58. Olvasd el a szöveget! Milyen hangulatot kelt benned a természet leírása? Írd le a szöveget múlt időben, mintha visszaemlékezés lenne! Esténként puha köd leng a patakok ágya felett, különös va júdó párát lehel a föld, amelytől megreszketnek az alvó lepkék bábbölcsőjükben, és álmosan fintorog a mókus meleg téli fész kében. S ha felsüt a nap, nyújtózkodik az erdő. A fák korhadt ágakat dobnak le magukról, az utak kezdenek felszáradni, a szél a téli sziszegés helyett lágyabb suhogással fésüli az erdőt, s egy reggelen a bokrok alatt kinyitja ezer fehér csillagszemét a hóvi rág. (Részlet Fekete István: Az erdő ébredése c. írásából) ?!
A kedvenc cicánk is bejön a szobába, legjobban a nagyi ölében szeret ülni. 57. Pótold a pontok helyére a megfelő betűt! a szarka cs...r...g, a vízcsap cs...r...g; az óra k...ty...g, a kotlós k...ty...g; a gólya k...l...p...l, a kovács k...l...p...l
Egyfaránálispán híven számlált, és Döbrögi bőrös Karszékből szemlélt. –Matyi így szólt, hogy felereszték. Én uram, a fizetést köszönöm; ha az Isten erőt ád,
● Határozd meg a szöveg közléstípusát! 59. Írd ki az alábbi részletből az igéket! Határozd meg minden ige személyét, számát, idejét! ... Matyit a kastélyba cibálják; Lúdjait elhajtják; és a kapu közt hevenyébenÖtvenet vágnak rá, mellyet süve gelve
50 S életben megtart, majd megszolgálom; azért csak Róvja fel a kapufélfájára, hogy el ne felejtse: Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza! (Részlet Fazekas Mihály Lúdas Matyi c. művéből)
61. Ragozd el az olvas igét jelen, múlt és jövő időben!
64. Húzd alá a szövegben a hosszú mássalhangzót tartalmazó igéket! A fák csöndesen álltak a kora nyári kék ég alatt és karjukba fogták a nap lezuhogó erejét. A bozót cserjéin és bokrain virágok pattantak. Némelyiken megszámlálhatatlan apró gyümölcs, már duzzadoztak, megültek az ágak finom hegyén, s olyanok voltak, mint megannyi kis kéz. A földből virágok sokféle és sokszoros
60. Olvasd el a szókapcsolat-párokat! A szükséges ellentétes jelentésű igét pótold a zárójelből! jóízűen nevet – keservesen ..., az ég kiderül – az ég ..., keveset nyer – sokat ..., gyorsan jön – lassan ..., adományt gyűjt – aján dékot ..., sebesen vágtat – lassan ... . (veszít, sír, bandukol, megy, beborul, oszt).
63. Húzd alá a szövegben az egyes számú igéket egy vonallal, a többes számú igéket két vonallal! … A stettini pályaudvar várótermében megebédeltek. Azután beültek a vonatba, amely majd a Keleti-tengerhez viszi őket. És mert idejében érkeztek, a szünidei zsúfoltság ellenére is külön fülkét kaptak. A vonatot megtöltötte a sok gyerek, de így vidá man pöfögött végig Brandenburg fenyvesei között. Felettébb víg kedélyű vonat volt. A lárma a csendes tájra zúdult. (Erich Kästner: Emil és a három iker)
62. Mit csinálsz reggelente? Írj néhány összefüggő mondatot egyes számú igealakkal!
65. Pótold a szövegből hiányzó igekötőket!
Elárul, bemegyünk, beleül, kifli, elővesz, rátelepszik, beton, rajtaüt, széjjelnéz, összerak, újjászületik, szétszedi, felolvassa, kidob, betekint, kikiált, elemez, levelezik, meggyógyul, kiad, kiáltott, lemásol, kigondol, elvarázsol A FŐNÉV
67. Javítsd ki a helytelenül írt főneveket! Válaszodat indokold meg! Fogalmazd meg a szabályt! tanár, ügyeletes, tisza, bodri, petőfi, cica, ungvár, postás, magyarország, kárpátok, egyetem, riska, születésnap, karácsony, béke út, igazgató, anyanyelv, kijev, péter
– Halló! Itt a kósza szél! Messzi északról beszél! Cudar hideg telet várunk,
51 csillagai tarkálltak elő, s a föld az erdő alkonyodó mélyén csöndes áhítatos színek örömében égett. (Felix Salten: Bambi)
TELEFONBESZÉLGETÉS
68. Olvasd el kifejezően a verset! Keresd ki azokat a főneveket, ame lyek a leírt évszakot mutatják be!
Az ügyeletes ...törölte a táblát, ...kinyitotta az ablakot, ...locsol ta a virágokat. Mikor minden feladatát ...végezte, akkor kezdte ... kipakolni a könyvét a következő órára. Amikor a tanító néni ...jött az osztályba, mindent rendben talált. ... is dicsérte őt.
66. Húzd alá az igekötős igékben az igekötőket! Vizsgáld meg, meny nyire változtatta meg az igék jelentését! Keresd meg a kakukktojást!
Jelentése: személyek, tárgyak, gondolati dolgok. Kérdései: ki?, mi?. Fajai: köznév, tulajdonnév. Alakja: ragos, jeles; Mondatbeli szerepe: alany, állítmány, bővítmény.
52
Zúzmarás táj. Ismeretlen szerző fotója felkészült rá a raktárunk. Nálunk minden kapható: köd, fagyóka, zimankó, bőven van dér, zúzmara, jégvirág meg hódara... Hóból nagy a választék, s van kiváló tükörjég... Ónos eső nincs minálunk –nem készletez a raktárunk... Jégcsapra, ha lesz igény, rendelhető az idén... Most jöjjenek áruért, hisz nyakunkon már a tél...
Van önökre kósza szél, aki északról beszél... (Szalai Borbála) Csoportosítsd a főneveket jelentésük alapján! megoldás, orvos, hegység, emberiség, ember, tisztaság, takarító, takaró, fény, fenyő, felügyelő, bankrabló, kártyjáték, aprópénz, barátság, szomszéd, katona, bizalom, kötőtű
69.
gondolatitárgyak:személyek:dolgok:
70. Olvasd el helyes hangsúlyozással Fekete István írásának részle
tét! Keresd ki az átvitt értelemben használt főneveket!
A völgyben patak futott, a hegyoldalon titkosan suttogott az erdő, és a csúcsokon fenyves zsongott, akár fújt a szél, akár nem. A patak vizében apró halak villogtak, partján tavasszal a békák hangversenyeztek, és tükrében benne voltak nappal a felhők és éjjel a csillagok. Ahogy a völgy kitárul, kis falu lapult a hegyoldalhoz; fehér házai szinte nevettek nyáron, és kéményei békésen pipáltak, ha eljött a tél, és a hó alatt nyárról álmodtak a füvek, fák és virágok. (Fekete István)
53
71. Határozd meg a versrészletben előforduló főnevek jelentését, alakját, faját, mondatbeli szerepét! ...Felröpülök ekkor gondolatban Túl a földön, felhők közelébe, S mosolyogva néz rám a Dunától A Tiszáig nyúló róna képe. Délibábos ég alatt kolompol Kis-Kunságnak száz kövér gulyája; Deleléskor hosszú gémű kútnál Széles vályú kettős ága várja. ... (Petőfi Sándor: Az alföld)
id. Markó Károly: Magyar alföldi táj gémeskúttal, 1853
54 72. Pótold a ragokat a szólásokban, közmondásokban! Fogalmazd meg a jelentésüket! Átesett a ló túlsó oldalá... ! Madarat tollá...., embert barátjá... . Tűt keres a szénakazal... . Valami szöget üt a fejé... . Öntsünk tiszta vizet a pohár... . 73. Egészítsd ki i-vel vagy í-vel a következő szavakat! k...gyó, k...rály, d...ó, rád...ó, f...ú, sz...v, t...sztás, sz...n, v...z, v... har, cs...llag, l...ba, le...rás, h...rek, ...llat, h...mzés, ...degen, ny...l 74. Képezz az alábbi szavakból olyan főnevet, amelyek gondolati dolgot neveznek meg! boldog, gondol, tud, gyűlöl, vidám, robban, tud, kér 75. Folytasd a gyűjtést, és fogalmazd meg a helyesírási szabályt! vasaló, hó, szánkó .................................. eső, szellő, hegyező .............................. 76. Írd le a szavak toldalékos alakjait! Például: kéz – kézben – kezet – kezes – kézre út ............ tűz...............víz.............. 77. Javítsd ki a következő szólásokban található helyesírási hibákat, másold le helyesen a mondatokat! Indokold a javítást a tanult szabály alapján! Értelmezd a szólásokat! Hamú alatt lappang a tűz. Rossz fátt tett a tüzre. Se pénz, se poszto. Ritka, mint a fehér hollo. Helyén van a szive.
„Szivemnek gyöngyháza, lelkem Iluskája!” Kukorica Jancsi igy szólott hozzája: „Pillants ide, hiszen ezen a világon Csak te vagy énnekem minden mulatságom.”
55 78. Másold le a következő főneveket! Jelöld meg bennük a kétjegyű hosszú mássalhangzót! fütty, asszony, bosszú, gally, könny, összeg, petty, hattyú, fagygyú, poggyász, meggy, szenny
„Gyere ki, galambom, gyere ki, gerlicém!” „Jancsi lelkem, mi lelt? mért vagy oly halovány. Mint az elfogyó hold bús őszi éjszakán?”
79. Olvasd el a Weöres Sándor versét! Mire figyelmeztet a költő? Írd ki a versből a ragos főneveket! SZÓ Aki a szót megragadja, sugarát is ragyogtaja árnyékát is megmutatja. Aki a szót elcsépeli fényét magasságátelkeveriporba veri. 80. Figyeld meg, hogyan szólítják egymást a fiatalok Petőfi Sándor János vitéz c. művében! Írd le az idézeteket, húzd alá a főneveket! Mit tudsz róluk mondani?
Zelenák Crescencia rajza. Jelenet a János vitéz c. diafilmből, 1963
56 A MELLÉKNÉV
Jelentése: személyek, tárgyak tulajdonságai. Kérdé sei: milyen?, mekkora? Alakja: ragos, jeles. Mondatbeli szerepe: állítmány, bővítmény.
81. Olvasd el kifejezően a verset! Másold le, majd húzd alá a mellékneveket! RAJZPAPÍR Óriási rajzpapír ó fehér hó, arra ír, arra rajzol képeket, ahogy rajta lépeget, ahogy jobbra-balra megy ez a vidám vörösbegy. Mellette fut a rigó, de ha olvad a hó, ha megjő a kikelet, ő rajzol majd képeket, zöld krétával füveket, kopasz ágra rügyeket.( Zelk Zoltán)
82. Kiről mondjuk, hogy bamba, bunkó, csámpás, hóbortos, kelekótya, lompos, morcos, szeleburdi, tutyimutyi, virgonc, pletykás, ravasz, eszelős, cserfes, fancsali 83. Alakítsd át a következő szöveget kellemes hangulatúvá! Mi teszi a mondatokat kellemetlenné? Szombat délután csúnya, esős idő volt. Az égen sötét felhők úsztak. Erősen fújt a szél, a fák szomorúan hajladoztak. Az utcán egy lélek sem járt, nekünk sem volt kedvünk kimozdulni. 84. Olvasd el a részletet! Milyen hangulatot kelt benned a leírás? Írd ki a mellékneveket!
Körös-körül mogyorócserjék, som- és kökénybokrok, fiatal bodza. Magas juharfák, bükkfák és tölgyek alkottak zöld tetőt a bozót felett, és a kemény, sötétbarna földből vadborsó, zsálya és legyező formájú páfrányok nőttek. Egészen lenn, a földhöz simul tak az elvirágzott ibolya és az éppen virágzásnak indult eper le
87. Olvasd el, és fejtsd meg a találós kérdéseket! Melyik melléknév segített a megfejtésben? Én vagyok az udvar tarajos királya. Igazságot teszek haragos viszályba. Híres hangom versenyt száll a fellegekkel. Én ébresztem fel a népet kora reggel. (Mi az?)
85. Pótold a hiányzó j vagy ly betűt a melléknevekben! bá...os, za...os, mé..., ro...tos, terebé...es, se...mes, veszé...es, va...as, he...es, bo...tos, ha...as, szeszé...es, szom...as, moso...gós, ...ukas, ...ámbor, i...edős, ...óságos, komo..., nyá...as 86. Írd le, milyen külső és belső tulajdonságai vannak annak az em bernek, akit a legjobban szeretsz!
57 Jelenet a Bambi c. rajzfilmből velei. A sűrű lombozaton úgy hatolt át a reggeli nap fénye, mint valami aranyos szövedék. Az erdő csengett a sokféle hangtól, mely boldog izgalomként át meg áthatotta. (Felix Salten: Bambi)
89. Mi a humoros az alábbi gyerekdalban? Írd ki a mellékneveket!
Száraz tónak nedves partján döglött béka kuruttyol. Hallgatja egy süket ember, ki a vízben lubickol. Sej, haj, denevér, bennünk van a kutyvér!
Legdrágább kincs az egészség. (Közmondás) Legjobb az egyenes út. (Közmondás)
58 Kerek, de nem alma, Piros, de nem rózsa, Rétes, de nem béles Kóstoltam, nem édes. (Mi az?)
Fényesebb a láncnál a kard, jobban ékesíti a kart. (Petőfi)
88. Milyen kérdésre felelnek a kiemelt szavak? Jegyezd meg a he lyesírásukat!
Szép tavasz és szép a nyár is, de szebb az ősz s legszebb a tél. (József Attila)
Vak meglátja, hogy kiugrik, sánta utána szalad. Kopasz ember haját tépi, néma ember óbégat. Sej, haj, denevér, biciklizik az egér.
Szebb a páva, mint a pulyka. (Mondóka)
A madarak mindig éhesek! Olyan sok energiát fogyasztanak, hogy állandóan enniük kell. Néha a madarak saját súlyuk 4/5-ét is megeszik egy nap! Mit jelent ez? Tegyük fel, te 50 kg-ot nyomsz. Ha madár lennél, ak kor naponta 40 kg ennivalót kellene megenned a reggeli felkelés és az esti lefekvés között. Hiszen ez lehetetlen! De a madarak számára nem!
A madaraknak iváshoz és tisztálkodáshoz vízre van szüksé gük. Sok a tolluk (940–25000 között), ezért jó sok mosakodniva lójuk van! (Irka)
59 A SZÁMNÉV
90. Másold le a részletet! Húzd alá a számneveket! – Neked öt fügéd volt, öt füge pedg tizenöt harmad. Ebből a tizenöt harmadból te magad nyolc harmadot ettél meg, és hét harmadot adtál a vezéremnek. Ezért neked hét arany jár, a tár sadnak pedig az egy harmadért csak egy arany. Mert az én vezérem a te fügéidből hétszer annyit evett, mint a társad fügéiből, hiszen a társad a saját három fügéjéből kettőt és a két harmadot maga evett meg. Ezért illet meg téged az öt fügéért hét arany, a társadat pedig a háromért csak egy arany. Ez az igazság. Így ítélt Nagy Lajos királyunk bölcsen és igazságosan Nápoly városában. (Gárdonyi Géza: Nagy Lajos és a fügék) 91. Másold le a szöveget! A számjegyekkel írt számneveket írd betűkkel!
TUDOD-E?
Jelentése: személyek, tárgyak mennyisége, sorrend je. Kérdései: hány?, mennyi?, hányadik? Fajai: határozott, határozatlan; tőszámnév, sorszámnév. Alakja: ragos, jeles. Mondatbeli szerepe: állítmány, bővítmény.
2. Te vagy a legény, Tyukodi pajtás! (Kurucnóta) 3. Nagy dolgot bízok én rád: az anyanyelv a vénád, ő hordja szét a véred a Föld minden köréhez, s ő hozza megtisztítva saját körödhöz vissza. (Horváth Imre) 4. Hol érző szív van, ott az ő hazája. (Reviczky Gyula) 96. A potok helyébe írd be a hiányzó személyes névmást! 1. Pillants ide, hiszen ezen a világon csak ... vagy énnekem minden mulatságom. (Petőfi Sándor) 2. ... még őszinte ember voltam, ordítottam, toporzékoltam. (József Attila) 3. Annyi rosszat kiabáltok róla, s ... a föld legjámborabb folyója. (Petőfi Sándor) 4. Hej! ha ... is, ... is köztetek mehetnék, szép magyar vitézek, ara nyos leventék! ( Arany János) 5. .... nem akartok semmi rosszat, Isten a tanútok reá. (Reményik Sándor)
1. Édesanyám rózsafája, én voltam a legszebb ága.... (Népdal )
60 92. Írd le betűkkel a következő számokat! A tőszámnevek mellett tüntesd fel a számok sorszámnévi alakját is! 1, 2, 7, 13, 20, 31, 75, 100 93. Írd le a következő keltezéseket! Ügyelj az írásjelekre! ezerkilencszázötvenhatban, március nyolcadikán, ezernyolcszáznegyvennyolc március tizenötödike, szeptember elsején 94. Írd le betűkkel a következő számneveket! Ismételd meg a számnevek helyesírását! 19, 53, 150, 347, 505, 1999, 2056, 5000, 10 000 A NÉVMÁS Jelentése: főnév, melléknév, számnév helyett áll. Kérdései: a főnév, melléknév, számnév kérdései. Alakja: jeles, ragos. Mondatbeli szerepe: alany, állít mány, bővítmény. 95. Húzd alá az alábbi mondatok személyes névmásait! Zárójelben tüntesd fel, hányadik személyűek!
61 A VISZONYSZÓK (nem önálló szófajok) A NÉVELŐ Önálló jelentése nincs , a névszók előtt áll. Fajtái: határozott és határozatlan. 97. Írd a főnevekhez a megfelelő névelőt! ... ablak, ... háztetőn, ... szobába, ... asztalon, ... könyvben, ... iskola, ... dolgozat, ... ... edzésre, ... vonaton, ... igazgató, ... esté lyen, ... feladatban, ... üveges, ... barátomról, ... üzletig 98. Másold le a verset! Húzd alá a nevelőt! Határozd meg a fajtáját!
Azt hitte a Kiscicám, tejből van az óceán, nem tetszett az egerészet, hát felcsapott tengerésznek. Bejárta a félvilágot, az csoda, hogy miket látott! Bálnát, fókát, cethalat amerre csak elhaladt, tejföl-folyót, sajt-hegyet, sok szerecsen gyereket; egy új földrészt felfedezett, súrolta a fedélzetet, s túl az Óperencián tejet ivott, nem rumot, így soha be nem rugott az én híres Kiscicám. (Kecskés Béla)
TENGERÉSZKALAND
100. Írd le jövő időben a következő igekötős igéket! összerak, ránéz, megbán, elrohan, nekilát, szétszed, felolvas, kiír
Feladtad a postán a levelet? Ráírtad a borítékra az irányítószámot? Befizetted a csekket is? Bevásároltál utána a boltban? A KÖTŐSZÓ Szerepe: mondatokat vagy mondatrészeket kötnek Alakja:össze. nem toldalékolható 102. Pótold a mondatokban a hiányzó írásjeleket! 1. Gyertek ide ti is ketten és foglaljatok helyet! 2. Édesanyám evés után elmosogat s mindent a helyére pakol. 3. Kicsi a bors de erős. 4. Vagy a rádió szól vagy a telefon csörög. 5. Vagy igaz világ lesz vagy nem lesz itt semmi. ( Ady Endre) 6. Kiülök a domb tetőre innen nézek szerteszét s hallgatom a fák lehulló levelének lágy neszét. (Petőfi Sándor)
101. Alakítsd át a következő kérdő mondatokat felszólító mondatokká!
99. Mi történik, ha a beszél igét különböző igekötővel látjuk el? Foglald mondatba az igekötős igéket! kibeszél, félrebeszél, megbeszél, lebeszél, rábeszél, bebeszél, öszszebeszél, visszabeszél
62 AZ IGEKÖTŐ Szerepe: megváltoztatja vagy módosítja az ige jelen Alakja:tését. nem toldalékolható.
–
–
63 103. Olvasd el kifejezően a részletet! Másolás közben pótold a hiány zó írásjeleket! édsanyám ölében már egészen megjött a bátorságom, mint kiskutyá nak az eresz alatt. Kimondtam a szívemnek valót, hogy én bizony nem le szek diák. Hát mi leszel lelkem gyermekem Kincskereső leszek édesapám mint a bagdadi varga fia No az is szép mesterség – bólint rá édesapám – Hát aztán hol akarod keresni a kincset A Küsmödi barlangjában No jó Aztán hogy akarsz hozzá fogniMár ebben én magam sem voltam egészen biztos Kicsit meg zavarodva mondtam, hogy úgy, mint a bagdadi varga fia Sose hallottam hírét ennek a vargának, se fiának Melyik utcában laknak, fiam
Az
–
Mit volt mit tennem, el kellet mondanom a csodalámpás Aladdin egész történetét Az apám nagy kedvvel hallgatta és mikor a végire ért, azt mondta Ez már döfi Erre már én sem mondhatok mást, mint hogy jól teszed, ha kincskereső akarsz lenni Jó foglalkozás az, csak érteni kell hozzá. Csak azt nem tudom, hol veszel hozzá csoda lámpát. (Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön) TÉMAZÁRÓ Kérdések és feladatok 1. Csoportosítsd a szavakat szófaji jelentésük szerint! integet, kémény, hatodik, lekvár, lekváros, sütemény, esik, ízle tes
–
–
–
–
64 2. A következő szópárok kiejtésekor nagyon hasonlóak ugyan, de más szófajúak. Szófajok szerint csoportosítsd a szavakat! csuklya – csukja foglya – fogja fogok – fogók falu – falú huzat – húzat IGÉK FŐNEVEK MELLÉKNEVEK 3. Válaszd ki a megadott szavak közül a mondatokba illőt! ● Amikor Feri megtudta, hogy nem mehet táborba, ...................... . ● A gyerekek szerettek ...................... a friss szénában. ● Egész délután az ajándékkal ........................ . ● Nagymamája mindig azon ..................., hogy keveset eszik. ● Nyári estéken a lámpa körül csak úgy ............... a rovarok, bogarak. sopánkodik, nyüzsög, elszontyolodik, hempereg, bíbelődik 4. Különböző dolgokat különböző igekötővel mosunk. Írd a szavak mellé a megfelelő igét! az edényt ................, a padlót ................., a ruhát ................, a bútort ..................., a kezünket ................ . 5. Keresd meg a közös előtagot a minta szerint! Például: géppark gépselyem gépsonka .........kép .........év ......sorompó ........csap .........virág .......tánc ........láz .........erő .......pacsirta ........viselet .........tánc .......szavazás ........korona .........hullás .......fűrész nép, fény, jég, haj, izom 6. Egészítsd ki az alábbi leírást odaillő melléknevekkel!
10. Keresd a párját! Kösd össze az összetartozókat! enyém az ő bútoraik övéik a te eredményed tietek az ő bátorsága mienk az én édesanyám övé a mi tantermünk tied a ti feladatotok
9. Pótold a hiányzó betűket a névmásokban! ná...atok, ve...em, be...őletek, a...oz, a...ora, emi...en, amo...an, e..ől
11. Kimaradtak az idézetből a névelők. Írd be őket! A török feldobja ... két gyereket ... kocsira, ... ágynemű tetejé re. ... pufók hajadon ül ott, megláncolt lábú rablány, arra bízza őket. Azután ... szennyes zsákot old meg ... egyik janicsár, és mindenféle ruhákat húzkod ki belőle.
12. Kötőszók segítségével két mondatból szerkessz egyet! Anna imád korcsolyázni. Anna imád szórakozni.
65 A .............. fák alatt .............. ösvény kanyarog az erdészház felé. A ........... nap ..................... sugara csak itt-ott szűrődik át a ................. lombokon. Egy ............... tisztáson jólesik megpihenni. ...................szél lengeti a .................. tölgyeket, amelyek körülve szik ezt a pihenőhelyet. 7. Pótold a hiányzó betűket a melléknevekben! nagyszer...en, természete...en, se...mes, tel...es, he...es, komo...á, fri...el, moso...gó, mé...ségesen 8. Pótold számokkal a szöveg zárojelben megadott számneveit! ........ (Harmadik) Béla király építette egy korábbi vadászkastély helyére a pilisi apátságot. Franciaországból telepítettek ide cisztercita szerzeteseket ......... (ezeregyszáznyolcvannégyben). A romok között az ..........(ezeregyszáznyolcvannegyedik) évi építke zés előtti kőfaragásokat is találtak. Az apátság közelében játszó dott le ............. (ezerkétszáztizenhárom) szeptemberében a Bánk bán nevéhez fűződő történet.
MI A HANG?
A hangok mindenütt körbevesznek bennünket. Mindennek, ami létezik, ami körülvesz bennünket, saját rezgése, hangja van. Mindannyiunknak megvan a saját egyedi hangja, amelynek rez gésében harmonikusan létezhetünk.
66 HANGTAN Írás. Helyesírás. Helyes kiejtés hang, beszédhang, magánhangzó, mássalhangzó, ábécé, betű Semmi sem jellemző annyira egy nyelvre, mint sajátos hangzása. (Kodály Zoltán)
Ha ezt a szót halljuk vagy olvassuk: hang, ki mire gondol? Attól függ, hogy éppen mi jut eszébe: az utcán ugat egy kutya, a szomszédban zúg a fűnyíró gép, a rádióban zene szól, a kony hában összetört egy pohár, a babakocsiban sír a csecsemő, a táskámban csörög a mobiltelefon... Sokáig lehetne folytatni azoknak a hangoknak a felsorolását, amelyeket csak egyetlen napon, bárhol és bármikor hallunk vagy hallgatunk.
Kellemesek vagy kellemetlenek
Bármely hang keletkezéséhez és érzékeléséhez három dolog szükséges: Rezgő anyag → A levegő hul lámmozgása- → Fül
– Milyen hangok tartoznak a művészet világába?
– Vannak olyan hangok, amelyek azért szólalnak meg, hogy jelezzenek valamit. Vannak nem szándékos hangok.
Tárgyak okozzák Az ember tudsatosan hozza létre Szabálytalan rezgé sek Szabályos rezgések Beszélőszerveinkkelképezzük
– Mi a hang forrása: élőlény vagy nem élőlény (gép, hangszer, természeti jelenség stb.)
A hangok a következőképpen csoportosíthatók: Zörejek Zenei hangok Beszédhangok
Kellemetlenek
A hang a nyelv legkisebb, tovább nem osztható egysége. A beszéd hangjainak nincs jelentésük. A hangok sorozatából épülnek fel az értelmes szavak.
A hangokat többféleképpen lehet rendezni, osztályozni.
A magyar nyelvnek 39 hangja van, a szavak száma pedig több százezer. A hangok egymáshoz kapcsolódva alkotják a szóeleme ket és a szavakat.
67
A mindenféle fellelhető rezgések folyamatosan hatnak ránk, amelyek egy része kellemes számunkra, más részüket pedig ki fejezetten kellemetlennek érezzük. A hangok nagyon sokfélék, egymástól különbözőek.
– Melyik kellemes, melyik kellemetlen?
Hangforrás Közvetítő közeg Érzékelőszerv
105. Hallgasd meg a környezeted, a külvilág hangjait! Próbáld meg visszaidézni saját hangoddal a felsorolt fogalmak hangjait! személyautó, teherautó, macskanyávogás, hangos énekszó, nor mális beszélgetés, halk suttogás, sugárhajtású repülőgép, óracsörgés, békakuruttyolás, kutyaugatás 106. Olvasd el a szöveget! Figyelted-e már a cinke énekhangját? Hogyan utánoznád? CINKÉK Van-e, aki nem ismeri a hangjukat? Azt a legtöbbször háromtagú, ismétlődő madárszót, mely napfényes időben, hóolvadáskor már tavasz előtt megszólal, s a tél múlásának reménységével csillogtatja meg a szemeket. Ha zordul az idő, elhallgat a hang, de növekvő verőfényben megszólal újra. Van, ahol így utánozzák: nyitni kék, nyitni kék, s van, ahol így: kicsi csűr, kicsi csűr... Nem a kékcinke, nem a barátcinke, s nem a búboscinke hang ja ez, nem is a hosszú farkú, apró szemű őszapóé, mely szintén a
104. Csoportosítsd az alábbi hanghatásokat! hegedűjáték, pofonütés, dobpergés, vonatzakatolás, beszélgetés, traktorszántás, madárdal, fékcsikorgás, kiabálás
68 102. Biztosan jártál már erdőben. Milyen hangokat hallottál? Ugyanolyan hangokat hallasz-e az utcán?
103. Valószínűleg te is játszottál már olyat, hogy befőttesgumit vettél a szádba, az egyik ujjaddal kifeszítetted, a másikkal pengetni kezd ted. Mit gondolsz, miért adott hangot?
109. Milyen lehet a hang? Válaszd ki a legmegfelelőbbet! érdes, öblös, vékony, meleg, csípős, keserű, édes, színes, színte len, tiszta, zavaros, savanyú, gyenge, erős, goromba, éles, metsző, szúró, mézes-mázos, ragyogó stb.
69 nagy cinkecsaládhoz tartozik, hanem a színeiben és örök elevenségében bájos(Részletszéncinkéé. Áprily Lajos: Fecskék, őzek, farkasok c. kötetből) 107. Versenyezzetek! Ki tud több állathangot utánozni, próbáljátok meg felismerni őket.
108. Olvasd el figyelmesen Szabó Lőrinc költeményét! Milyen érzelmi szálak fűzik a költőt az emlékeiben felvillanó környezethez, tájhoz? Írd le a verset! Húzd alá azokat a szavakat, amelyek ezt igazolják! HANGOK Hangok játéka is vonzott: ahogy egy sereg galamb alásuhogott, szárnyaik édes püpögése a leszállás előtt, tücsökszó, puha méhzümmögés, kövekkel kongatott, hárfazsongású sürgönyoszlopok, kotlóstyúk kottya, s az a méla mú, a tehenekké! hars kukurikú hajnal előtt, tavi békazene: pendülő üm, mord kvarty, víg brekeke, és a többiek, mozdony robaja, nehéz reszelők rekedt sikolya, villámropogás, s az őszi égen át láthatatlan jajongó vadlibák, s ezer egyéb hang: mindegyik mögött, bár elzengtek, annyi kép röpködött, hogy húnyt szemmel ma is össze lehet raknom belőlük a fél-életet. (A vers a Tücsökzene egyik darabja)
5 alapállását különböztetjük meg: zárállás, résállás, nyitott állás, suttogóállás, lélegzőállás. A hangszalagok állását könnyen megállapíthatod, ha a hang kiejtésekor a mutatóujjad és a hüvelykujjad puhán a gégefőre he lyezed.
A hangszalagoknak
Ha a hangszalagok rezegnek ugyan, de ehhez zörejhangok is tártsulnak, akkor zöngés hangok keletkeznek (b, d, dz, dzs, g, gy, j, l, m, n, ny, r, v, z, zs). Ha a hangszalagok szétnyílnak (nem rezegnek), csupán zörejt hallunk, akkor zöngétlen hangok jönnek létre (c, cs, f, k, p, s, sz, t, ty). A zöngés és zöngétlen hangok adják a mássalhangzókat. Ha a hangszalagok enyhén nyitottak (résállás), a kiáramló levegő csupán súrolja azokat, bár akkor a hangszalagok nem rezegnek, mégis zörej jön létre. Így keletkezik a h hang. Suttogáskor a hangszalagok egymáshoz tapadnak, s ilyen kor csak zöngétlen magánhangzót tudunk ejteni. Belégzéskor a hangszalagok 45˚-os szöget zárnak be, s ezt mi lélegzőállásnak nevezzük.
70 A BESZÉDHANGOK KÉPZÉSE
Belégzéskor a tüdő megtelik levegővel, kilégzéskor pedig kifelé áramlik a beszédhez szükséges levegő. A tüdőből kilélegzett levegő a légcsőn át a gégébe jut. Itt két rugalmas izomnyaláb, a hangszalag található. Ha összezáród nak, a tüdőből kiáramló levegő megrezegteti őket és tiszta ze nei hangok, zöngehangok keletkeznek. Így képezzük a magánhangzókat (a, á, e, é, i, í, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű ).
Az emberi testnek azokat a szerveit, amelyek a be széd hangjait létrehozzák vagy módosítják, együttesen beszélő szerveknek nevezzük. Beszélés közben a hangképző szervek állandóan mozognak, a hangok képzése folyamatos. Nem baj, ha a kisbaba sír, legalább fejlődik a tüdeje – szokták mondani az idősebb emberek. A tüdő fontos szerve a beszédnek.
Az ínyvitorla vagy csak a szájüreg felé, vagy a szájüreg és az orrüreg felé tereli a levegőt.
A beszédhangok képzésében nagy szerepet játszik a tüdő, a légcső, a hangszalagok, a garatüreg, a nyelv, a fogak, az orrüreg és a szájüreg. Ezek a hangképző szervek.
A garatüregben van a szájpadlás lágy végződése,az ínyvitorla.
71
A toldalékcső a garat-, az orr- és szájüreg összefoglaló neve.
A szájban vannak a legfontosabb beszélőszervek: a nyelv, a szájpadlás, a fogak és az ajkak.
A beszéd hangjainak két nagy csoportja: a magánhangzók és a mássalhangzók. A magánhangzók és a mássalhangzók között többféle különbség van.
A levegő akadály nélkül távozik a szájüregből. A levegő a szájüregben akadály ba ütközik. Hogyan hangzanak?
– Én kérdeztem. Mit műveltél utána, amikor hazajöttél a parkból?
72 Hogyan képezzük?
Önmagukban is alkothatnak szótagot: Be-á-ta, Jú-li-a, E-lemér Önmagukban nem alkothatnak szótagot, csak egy magánhang zóval együtt: Bá-lint, Ger-gő, Vik-tor.
MAGÁNHANGZÓK MÁSSALHANGZÓK
A magánhangzókat és a mássalhangzókat a képzésük és a hangzásuk különbözteti meg egymástól.
Magukban is hangzanak: á, é, ó ... Egy magánhangzóval együtt szoktuk kimondani: bé, cé, dé... Messzebb hangzanak: hahóóóó! Kevésbé messze hangzanak: brrrr!
MAGÁNHANGZÓK MÁSSALHANGZÓK
110. Sorold fel, melyek a szájüregben található beszélőszervek! 111. Olvasd el a szövegrészletet! Milyen hangokat nem tud kimondani a szereplő? Miért?
A hangszalagok rezegnek, rezgő hangot adnak. Vannak olyan mássalhangzók, amelyeknek a képzésekor a hangszalagok rezegnek. Ezek a zöngés mássalhangzók. A zöngétlen mássalhangzók képzésekor a hangszalagok nem rezegnek.
A beszédhangok két nagy csoportja: a magánhangzók és a mássalhangzók.
73 – Utáda, utáda. Sebbit se csidáltab. Tadácsot akartab kérdi Addától. De kidobott. – Te tényleg beteg vagy. – Ugye? Látszik rajtab? Beg kellene bérdi a lázabat. – Kit érdekel! Nem rólad van szó. Annáról. – Bi ledde vele? Boddob, hogy kidobott. Didcs valahol egy lázbérő ebbed a rohadt(Részletházbad?Bárdos József: Kísértetregény c. művéből) 112. Amikor meg vagyunk fázva, sokszor ilyen szóalakokat ejtünk: deb, bost, elbegyek stb. Elemezd, hogy miben különböznek ezek az alakok az elvárttól! Mi az oka ennek az ejtési különbségnek? 113. Ejtsd ki a csomagol szó hangjait, és egészítsd ki a táblázatot! Rezeg-e a hangszalag? Akadályozza-e a levegő útját valami? cs ____________________ o ____________________ m ____________________ a ____________________ g ____________________ o ____________________ l ____________________ 114. Olvasd el kifejezően Arany László meséjét! Ügyelj a hangok ejtésére! A VADGALAMB ÉS A SZARKA Tudod-e miért nem ért a vadga lamb a fészekcsináláshoz, miért rak olyan hitvány fészket, mely csak néhány szál száraz ágból van összetá kolva? Elmondom én.
– Ha tudod, csináld! – s otthogyta a fészket fele munkájában.
A vadgalamb erre mindig azt felelte: – Túdom, túdom, túdom!
– Csak így, csak úgy! Csak így, csak úgy!
A vadgalamb aztán azóta sem tudott ebből a mesterségből többet megtanulni. ?!
A HANG ÉS A BETŰ
Az emberi beszéd hangzó, akusztikai jelenség. A hang (fo néma) a legkisebb nyelvi egység, önálló jelentése nincs. Minden hang leírható, és minden nyelvnek sajátos hangrendszere van, amelyben meghatározott számú hang található. Ezek a hangok egymáshoz kapcsolódva alkotják a szóelemeket és a szavakat. Írásban ezeket a hangokat betűkkel jelöljük. A betűk tehát a beszédhangok írásban is megjelenő jelei.Ugyanazt a hangot több féle formájú betű jelölheti: írott, rajzolt, nyomtatott betű, kisbetű és nagybetű.
● Figyeld meg, milyen hangot ad ki a vadgalamb! Próbáld meg utánoz ni!
Ezzel a három betűvel kezdődik a magyar nyelv hangjait jelölő betűk sora: a magyar ábécé.
A vadgalamb a szarkát kérte meg, hogy tanítsa meg őt a fészekrakásra, mert ebben a szarka igen nagy mester, s olyan fész ket tud csinálni, hogy ahhoz a héja ölyv hozzá nem ér. A szarka szívesen elvállalta a tanítást, s fészekrakás közben, míg egy-egy gallyat helyére illesztett, mindig mondogatta a maga módján:
Néhány hangot olyan betű jelöl, amely két írásjegyből áll (c + s = cs, t + y = ty, z + s = zs...). Ezek kétjegyű
A legtöbb hangot olyan betűvel írjuk le, amely egy írásjegyből áll (a, á, b, c, d, e...). Ezek egyjegyű betűk.
74
A szarka elhallgatta azt egy darabig, de utoljára megharagu dott.
117. Pótold a szavakban a hiányzó dz és dzs betűket! bo _ a, e _ ő, _ ip, _ ungel, _essz, _ inn, mahara _ a, halan _a, rugdaló _ ik, fogó _ik, lopó _ ik, ó _kodik Jelenet A Pál utcai fiúk c. filmből, 1969
A betűk lehetnek: egyjegyűek, kétjegyűek és háromjegyűek. 115. Írd le a szavakat! Minden szó után zárójelben jelöld meg, hány hangból és hány betűből állnak! szomorú, hattyú, madzag, gyerekjegy, szisszen, nyomdász, meggy, dzsessztrombita, dzsinn, kettő, gyógytornász, puffadtság, makacsság, szusszan, uzsonnaidőben, lyukaszt, többszintes, re pülőgép-szerelő.
116. Olvasd el, és írd le a következő szövegrészletet! Húzd alá a két jegyű betűket! ... Másodiknak, mint vala mi vízi szörnyeteg, Nemecsek bújt ki a medencéből. Szegény ke megint csurgott-csöpögött, s amint ő már megszokta, pityer gőre álló hangon panaszkodott: – Hát én már egész életemben folyton vízben leszek? Mi vagyok én? Béka?” (Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk)
75 betűk. A kétjegyű betű is egy betű, mert egy hangot jelöl. Kétjegyű betű a madzag, edzés, bodza, megfogódzik szavak dz betűje is. A lándzsa, dzsem, dzsungel szóban háromjegyű betű van. A kimondott szó hangokból áll. A hang: a legkisebb nyelvi egység. Betű: a beszédhangok írásban megjelenő jelei.
Szómagyarázat: dzsámi – nagyobb mecset, mohamedán temp lom; bendzsó – hosszú nyakú, kerek szekrényű pengetős hangszer 120. Mit jelentenek az alábbi szólások, közmondások? Írd le őket, majd húzd alá a kétjegyű betűket! Annyit ért hozzá, mint a tyúk az ábécéhez. Könnyű a jó csikóból jó lovat nevelni. Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. Szorgalmas, mint a hangya. A szúnyogból is elefántot csinál. Nyeli, mint a góly a békát.
119. Gyakorold a dzs hang ejtését Murayné Szy Éva A bandzsa maharadzsa című versének részletén! Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy maharadzsa, bandzsa volt az istenadta. Benn lakott a dzsungelben, dzsámi mellett egy hegyen.
Folyton-folyvást vadászgatott, halandzsázott, halászgatott, dzsessz nótákat dudorászott, bendzsózott és énekelt, a dzsungel életre kelt.
118. Pótold a hiányzó betűket, és írd le a szavakat a táblázat megfelelő oszlopába aszerint, hogy az állat rovar, madár vagy emlős! dar _, s_ n, borj _, em _, ty_ k, tet _, ny _l, hi _z, marab _, varj _, sz_ , kesely _, t _cs _k, _z, hatty _, b _lha, sz _nyog rovar madár emlős
76
a) Ha a szavak első betűje különböző: alma, banán, citrom, dió, körte, málna. Ezeket a szavakat az első betűk ábécérendjében soroltuk be tűrendbe.
121. Állítsd össze, és írd le osztályod tanulóinak névsorát betűrend ben! 122. Sorold betűrendbe az alábbi lányneveket! Diána, Réka, Kamilla, Anna, Viktória, Emese, Éva, Nóra, Angéla, Márta, Zsófia, Mária, Beáta.
A magyar nyelv 39 hangját 40 betűvel jelöljük. A j hangot a j vagy az ly betűvel jelölhetjük. Ez a betűsor az ábécé: a, á, b, c, cs, d, dz, dzs, e, é, f, g, gy, h, i, í, j, k, l, ly, m, n, ny, o, ó, ö, ő, p, r, s, sz, t, ty, u, ú, ü, ű, v, z, zs.
A szavak betűrendbe sorolásának legfontosabb szabályait a példákból le lehet olvasni.
c) A betűrendben a rövid és a hosszú magánhangzó között nem teszünk különbséget. Ezért a rövid és a hosszú magánhangzó betűje ugyanannak a magánhangzónak a rövid párja előtt is állhat: kar, karalábé, kard, kárpit, karton, ka stély, kávé, kazet ta.
Ezeket a szavakat az első különböző betű ábécérendjébe szed tük betűrendbe. Így soroltuk be az összetett szavakat is.
b) Ha a szavak első betűje vagy a második, harmadik ... be tűje is azonos: tan, tanács, tanár, tánc, táncr uha, tánczene, táp, tárca, társ.
Az ábécé betűinek sorrendjét betűrendnek nevezzük. A szavakat a szótárban, a telefonszámot a telefonkönyvben csak az találja meg gyorsan, aki jól ismeri a betűrendet. Ezért az ábécét tudni kell!
77 AZ ÁBÉCÉ
Tudja minden varga, csizmadia egy sem; Elbírja egy veréb, de ló, ökör egy sem.
78 123. Sorold betűrendbe a következő fiúneveket! Aladár, Álmos, Attila, Antal, Alfréd, Ákos, Árpád, András, Áron, Ágoston, Adalbert, Ambrus.
TALÁLÓS VERS Egy nagy csoda van széles e világon, Nincs égen, sem földön, sem Magyarországon.
A mester se tudja, csak a tanítványa.
125. Gyűjts K betűvel kezdődő fiúneveket, majd szedd betűrendbe azokat!
Elfér egy vödörben, de nem a csöbörben;
a = á – Gaal (ejtsd: gál ) eé = é – Veér (ejtsd: vér) eö = ö – Eötvös (ejtsd: ötvös) e = ö – Thewrewk (ejtsd: török)
124. Gyűjts A betűvel kezdődő lányneveket, majd szedd betűrendbe azokat!
A pap se tudja ezt, csak a nyelvén hányja;
A RÉGIES ÉS AZ IDEGEN BETŰK
Van minden városban, de nincs Egerben; Van minden kis vízben, de nincs a tengerben.
Régi, ma már egyébként nem használatos magyar betűkkel családneveinkben találkozunk. A történelmi nevek védelme érdekében általában megőrzik eredeti alakjukat. Ezek a többnyire kétjegyű betűk magánhangzókat és mássalhangzókat egyaránt jelölhetnek:
Olvasd el, és fejtsd meg a következő találós verset! Mire gon doltunk?
126.
Nem volt az Ádámnak, ennek nem is kellett, De Éva anyánknak közepébe rejlett. (Mi az?)
th
y
e, é, f, g, gy, h, i, í, j, k, l, ly, m, n, ny, o, ó, ö, ő, p, ph, q, r, s, sz, t, ty, u, ú, ü, ű, v, w, x, y, z, zs. 127. Sorolj
gh
tz
ch
ss
79 = ó – Soós (ejtsd: sós) = g – Balogh (ejtsd: balog) = – Tóth (ejtsd: tót) = cs – Babits (ejtsd: babics) = c – Móricz (ejtsd: móric) = cs – Madách (ejtsd: madács) = – Weöres (ejtsd: vörös) = s – Kossuth (ejtsd: kosut) = i – Ady (ejtsd: adi ) = c – Atzél (ejtsd: acél )
oó
Azokban a szavakban, amelyek más nyelvből kerültek át a magyar nyelvbe, előfordulhatnak más nyelvek ábécéjének betűi is: x = ksz – taxi (ejtsd: takszi ) = h – technikus (ejtsd: tehnikus) = f – Philadelphia (ejtsd: filadelfia) = j – Weimar (ejtsd: vejmar) = i – Greenwich (ejtsd: grinics) = i – Orly (ejtsd: orli )
ch
ph
i
v
ts
y
„NEVES BETŰK” Van két azhíres-neves:betű,„X”(iksz)meg az „Y” (ipszilon).
ee
A teljes magyar ábécé azokat a betűket is tartalmazza, melyek a magyar nyelvben nevektől és idegen szavaktól eltekintve nem szerepelnek. A teljes magyar ábécé betűi: a, á, b, c, ch, cs, d, dz, dzs, fel olyan családneveket, akiknek a nevét régies írásmód dal írjuk! Például: Balogh el a verset!
w
128. Olvasd
cz
t
80 Miért neves mind a kettő? Tüstént névHogybebizonyítom.azikszbőllegyen–elég, ha az:ígymeghagyom,selhagyomha„Y”KövetkezikHát:noígySmegfelezem.hogyanhangzikaziksz?...ugyanhogy?Félix.(ipszilon),elejétmásikfelétmaradmegIlon... (Szalai Borbála) ?! ● Írj olyan szavakat, melyekben x betű található! 129. Sorolj fel olyan keresztneveket, melyekben x betű található! 130. Írd le és húzd alá a versben azokat a szavakat, amelyekben j hangot hallottál! TALÁLÓS VERS Hajót hordok hátamon, megtorpanok gátakon, gépet hajtok, kereket, húgaim a fellegek. Tiszta forrás az anyám, hömpölyög a vén Dunán, partot mosva, fecsegve sietek a tengerbe.
A magánhangzók olyan betűk, amelyek kimondásához nem kell egy másik hangot kiejtenünk, csupán azt az egy betűt, amit ki akarunk mondani. A magánhangzók közös jellemzője, hogy a hangszalagok meg rezegtetésével keletkeznek, s képzésükkor a szájüregben a levegő nem ütközik akadályba. Nyíláshangok, képzésükkor nyílás ke letkezik a szájüregben. Szótagalkotó erejük van. Például : tig-ris, a-u-tó, fi-ók.
A rövid és a hosszú magánhangzók 132. Figyeld meg a következő szópárokat! Az időtartamnak megfelelően olvasd fel őket! bor – bór, irat – írat, tör – tőr, nyal – nyál, lap – láp, aranyos –arányos, örül – őrül, sav – sáv.
A magyar nyelvben 14 magánhangzó van: a, á, e, é, i, í, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű.
81 Aki utánam kutat, fúr a földbe mély kutat. Harmat vagyok fűszálon, a követ is kivájom, zubogok, ha forr az üst, tündökölök, mint az ezüst. (Mi az?) 131. A királyné belenéz a tükörbe. Milyen képet mutathat? Pótold a pontok helyére a meg felelő betűt ( j vagy ly)! moso...gós, pa...kos, komo..., nyá...as, forté... os, kevé..., szívé...es, ka...án, szeszé...es, eré... es, rigo...ás, szila..., dö...fös (Kifestőkönyvből )
A MAGÁNHANGZÓK
A magánhangzókat hangoztathatjuk rövidebb vagy hosszabb ideig. A hangzás időtartama szerint a magánhangzók lehetnek rövidek vagy hosszúak. Minden rövid magánhangzónak van hosszú párja. Időtartam szerint a magánhangzók lehetnek: ● rövid magánhangzók : a, e, i, o, ö, u, ü, ● hosszú magánhangzók : á, é, í, ó, ő, ú, ű.
Andi, amíg, Attila, bácsi, bíbor, boci, Bori, csillag, Cili, cinege, cipész, csípés, cumi, Dani, díj, divat, Dóri, égi, Évi, Feri, finom, házi, hiú, ígér, javít, Jani, kifli, kincs, maci, mind, mozi, nézi,
136.
82
A magánhangzók rövidségét vagy hosszúságát beszédben is, írásban is meg kell különböztetni. Fontos, hogy beszédünkben figyeljünk arra, hogy a hosszú magánhangzókat hosszan, a rövideket pedig röviden ejtsük ki. Ha nem figyelünk oda eléggé kiej tésünkre, akkor előfordulhat, hogy beszélőpartnerünk mást ért, mint amit mondani szeretnénk. Például : akar – akár, oda – óda, kemény – kémény, le – lé, örült – őrült, haza – háza stb. 133. Írd le emlékezetből azon hónapok nevét, amelyekben van u, ú betű! 134. Folytasd a táblázat kitöltését! Írj mondatokat a megadott szópárokkal! agy bab irt tör haj ágy bál fél vér 135. Pótold a hiányzó o vagy ó betűt a szavakban! ajt..., ...lom, b...k...r, cs...k, cs...ki, di..., d...mb, f...n, g...mba, haj..., h...nap, j..., j...bb, l..., m...kus, m...t...r, ...ra, ...r...szlán, rig..., r...zsa, t...jás, v...n, z...kni Írd le azokat a szavakat, amelyeknek a végén i betű van! Mit tapasztaltál?
138. Másolás közben pótold a szövegben a hiányzó ékezeteket!
– Persze, hogy a tied – felelte Dobo. – Hadban szerezted. (Részlet Gárdonyi Géza Egri csillagok regényéből)c.
● Alkoss velük mondatokat!
Vitézt nevelek belole. S folemelte Gergot. – Szeretnel-e vitez lenni, fiam?
137. Hangoztasd a szavakat a magánhangzók időtartamának megfelelően! tengerész, úszik, horgony, hullámzó, vihar, árboc, erős, pipa, szárazföld, lék, gyűjt, kalózvezér, vitorlás, szélcsend, kötél, kíván, ígér ?!
Hadd vigyem magammal a Felfoldre!
Jelenet az Egri csillagok c. filmből, 1968
– Hat az enyim az a lo?
83 nincs, Pali, papír, piros, rádió, régi, síp, sirály, szív, titik, Tibi, visz, valami, zokni, Zsolt
– Batyam – szolt elolepve –, adja ide nekem ezt a gyereket!
– Szeretnek – felelte ragyogo szem mel a gyerek.
– Lovad mar van – mondta Dobo -, kardot is szerzunk a toroktol.
A kis torok lovat ott futtattak, dicsergettek Dobo vitezei az udvar tisztasan.
Dobo csodalkozo szemmel nezte a kis parasztfiut, aki lovat hozott a toroktol.
A tanuló folyékonyan olvas. A veréb csiripel.
Az elemzés során megfigyelhettük, hogy egyes magánhang zók vékonyabban, mások vastagabban hangzanak. Mi a különb ség az ugat, olvas és az énekel, csiripel magánhangzói között? Figyeld meg, mi az eltérés az u – a, o – a és az é – e – e – e, i –i – e hangsorok között? ?!
A kutya hangosan ugat. A gyerekek szépen énekelnek.
84 139. Tedd többes számba az alábbi főneveket! alma, körte, úr, fű, ló, szamár, kanál, táska, madár, kéz, út, tűz, nyár Milyen változás történt a szótövekben?
140. Hasonlítsuk össze a következő mondatok magánhangzóit hang zásuk, hangszínük alapján!
A magas és a mély magánhangzók Ha a magánhangzókat kimondjuk és összehasonlítjuk egymással, akkor halljuk, hogy a magánhangzók közül melyek ha sonlítanak egymáshoz, és melyek ellentétesek egymással.
● Melyik hangzik vékonyabban? Melyik vastagabban? Melyik sötétebb? Melyik világosabb? Melyik hangzik mélyebben? Melyik hangzik magasab ban? Így különböztetjük meg a magánhangzókat hangzásuk alapján: vannak magas magánhangzók és mély magánhangzók. Beszéd közben a nyelv fölfelé és lefelé, előre és hátra mozog. Ha a nyelvünket előretoljuk, akkor kisebb lesz a szájüreg. Így képezzük a magas magánhangzókat: e, é, i, í, ö, ő, ü, ű.
?! ●
Ha a nyelvünket hátrahúzzuk, akkor nagyobb lesz a szájüreg. Így képezzük a mély magánhangzókat: a, á, o, ó, u, ú.
85 A mély és magas magánhangzók a nyelvünk vízszintes mozgása révén jönnek létre. Magas magánhangzók: e, é, i, í, ö, ő, ü, ű Mély magánhangzók: a, á, o, ó, u, ú 141. Hangoztasd többször egymás után az í, majd az ó hangot! Figyeld meg a nyelved mozgását! Tapasztalatod alapján egészítsd ki a mondatot a megadott szavak (elöl – hátul) közül az oda illővel! Az í hang kiejtésekora nyelvem .............. helyezkedett el, az ó hang esetében ............................ . 142. Másold le a verset! A magas magánhangzókat húzd alá egyszer, a mélyeket kétszer! HA A NAPNAK Ha a napnak lába volna, bizonyára gyalogolna. Ha pedig keze is lenne, akkor ő is cipekedne, s leülne, ha elfáradna, ide, mellénk a kis padra. Kérges kezét térdre ejtvén, merengene a holdas estén. Úgy várná be szépen, ülve, hogy őt a föld megkerülje.( Kányádi Sándor) 143. Cseréld ki a következő szavak mély magánhangzóit magasakra úgy, hogy értelemes szót kapj! Írd le őket! kán, szú, horog, tál, nyár, gyúr, rút, marad, fal, gomb 144. Olvasd el a verset! Írd ki a kiemelt szavakat! Mondd meg, mi lyen magánhangzó van bennük: magas vagy mély? Hajdú Péter rajza
Öreg néne őzikéje. Rezes Molnár Mihály rajza, 1954 Mátra alján, falu szélén lakik az én öreg néném, melegszívű, dolgos, derék, tőle tudom ezt a mesét. Őzgidácska setesuta, rátévedt az országútra, megbotlott egy kidőlt fáb a, eltörött a gida lába.
86 ÖREG NÉNE ŐZIKÉJE (Részlet)
Panaszosan sír szegényke, arra ballag öreg néne, ölbe veszi, megsajnálja, hazaviszi kis házába. (Fazekas Anna)
A vegyes hangrendű szavakban mindegyik mély magánhangzó előfordulhat, de a magas magánhangzók kö zül csak csak az e, é, i, í hang.
145. Figyeld meg a következő ábra szavait!
A magyar szavakban a magas és mély magánhangzók szabályosan rendeződnek. Ezt nevezzük hang rendnek.
A mély hangrendű szavakban csak mély magánhangzó van.
Mire jöttél rá? Ha elsajátítottad az előző óra anyagát, akkor helyesen állapítod meg, hogy a bal oldalon lévő szavakban magas magánhangzók találhatók. A jobb oldalon levő szavakban mély magánhangzókat ismertél fel. Mit mondhatunk a met szetben lévő szavakról? Ezekben a szavakban magas és mély magánhangzó is található.
●
A vegyes hangrendű szavak többsége összetett szó vagy ide gen eredetű szó.
●
87 A HANGREND
● A magas hangrendű szavakban csak magas magán hangzó van.
88 146. Másold le az idézetekből azokat a szavakat, amelyekben:
a) csak mély magánhangzó van: „Csak azért futott, mert világosan látta, Hogy méltán haragszik oly nagyon gazdája.” b) csak magas magánhangzó található! „A nap akkor már a földet érintette, Mikor Jancsi a nyájt félig összeszedte.” (Petőfi Sándor: János vitéz, 3. fejezet)
Magas hangrendű Mély hangrendű Vegyes hangrendű 148. Olvasd el a mesét! Írd ki az alábbi szövegből a vegyes hangrendű szavakat! CSALI MESE Egyszer volt, hol nem volt, hetedhétországon is túl, ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy szegény ember. Ez a szegény ember kiment a fiával a földre szántani, s amint egyet fordul, egyszerre csak elkiáltja magát a fiú: – Nézze édesapám, nézze, egy kulcsot találtam! – Az ám, egy kulcs – mond ja a szegény ember. – Ejnye, de jó volna, ha egy ládát is találnál hozzá! Kincsesláda
147. Írd a megfelelő oszlopba a szavakat! erdő, virág, kalapács, nadrág, füzet, tanuló, leány, körte, pi hen, mogyoró, gyümölcs, múzeum, óriás, lapát, szomorú
89 Na, ez annyiban maradt. Tovább szántanak, kettőt-hármat térülnek-fordulnak. Megint elkiáltja magát a fiú: – Nézze, édesapám, megtaláltam a ládát is! Próbálják a kulcsot, hát jól belétalál a zárba. Kinyitják a ládát, felemelika fedelét, nézik mi van benne, hát abban bizony nem volt egyéb, csak egy kurta farkú egerecske. Ha az egérnek hosszú farka lett volna, az én mesém is tovább tartott volna. (Benedek Elek) A magánhangzók illeszkedése Honnan? Hol? Hová? padról füzetből táblától talonasz könyvben könyvtárba kertbe rokonokhoz
b) háromalakúak akkor, ha a toldalékban o hang van, s ezért kétféle magas változatuk is kialakult: -hoz, -hez, höz; -szor, -szer, -ször; -tok, -tek, -tök stb. (kivétel: -kor)
toldalékaink lehetnek:
A kétalakú és háromalakú toldalékok magánhangzója a tőszó magánhangzóihoz illeszkedik.
A legtöbb toldaléknak azért van magas hangú és mély hangú alakja, hogy a toldalék hangzása is hasonlítson, illeszkedjen a szó
a) kétalakúak, mivel mély – magas hangpárt képeznek: -ban, -ben; -nál, -nél; -tól, -től; -ról, -ről; -val, -vel; -unk, -ünk stb.
Vannak vegyes hangrendű szavaink is, amelyekben előfordul nak mély és magas magánhangzók is.
Akinek a magyar nyelv az anyanyelve, nem téveszti el, hogy melyik szóhoz kapcsolja a mély hangú toldalékot, és melyikhez a magas hangú toldalékot.
Azmagánhangzóihoz.illeszkedésmiatt
149. Válaszd ki a toldalékok alakváltozatai közül a szótőhöz illőt! Határozd meg a magánhangzók hangredjét! -val -gél -től -ból -ben mackó nevet lány mozi fiók
Például: bőrből, tükörhöz stb.
Például: fiúval, bivallyal stb. Ám kaphatnak magas hangrendű toldalékot is (ezek jövevényszavak).Például: sofőrrel, kosztümben stb. Ha az utolsó magánhangzó e, é vagy i, általában mély hangrendű toldalékot kap.
90
●
Például: kocsival, Andrásnénak stb. Néha azonban ingadozás figyelhető meg ezekben az esetekben.
Például: fotelben – fotelban, hotelben – hotelban.
A magas hagrendű szavakhoz magas, a mély hang rendű szavakhoz mély hangrendű toldalék járul.
Az ö hangú toldalékot azokhoz a szavakhoz kapcsoljuk, amelynek utolsó szótagjában ö, ő vagy ü, ű magánhangzó van.
A vegyes hangrendű szavak többnyire mély hangrendű toldalékot kapnak.
● Az egy szótagos i vagy í hangot tartalmazó szavak némelyikéhez magas hangrendű, másokhoz mély hangrendű toldalék járul.
A magas és mély hangrendű szavaink fontos szerepet töltenek be a költők műveiben. Az egymást követő magas hangrendű szavak világossá, derűssé, a mély hangrendűek sötétté és komorrá teszik verseiket.
Például: vízben, de zsírban ● Összetett szavainkban az utótag hangrendje szerint tolda lékolunk.
Szétnézett a puszta hosszában, széltében; Nagy égiháború volt keletkezőben. (Petőfi Sándor: János vitéz, 5. fejezet)
151. Másold le a mondatokat, pótold a hiányzó toldalékokat! 1. Nagymamám a kert... dolgozik. 2. A házi feladatot vonalzó... és körző... rajzoltam meg. 3. Gyakran és szívesen járok könyvtár... . 4. Nem késtem volna el az iskolá..., ha időben elindultam volna otthon... . 5. Az eső miatt kevés ember járt az utcá..., én sem szívesen mozdultam ki otthon.... . 6. A fiúk az iskola udvar... kosárlabdáznak.
150. Olvasd el a szöveget! Vizsgáld meg a kiemelt szavak magánhangzóit és a hozzá kapcsolódó toldalékot! Sokat mondott Jancsi megeredt nyelvével, De még többet mondott sugárzó szemével. (Petőfi Sándor: János vitéz, 7.fejezet)
152. Írd le az alábbi szavak kihez? mihez ? kérdésre felelő alakjait! Indokold meg az illeszkedést! folyó, szüleim, szekrény, üzlet, kereskedő, barátom, pince, szeg fű, állomás, nyaraló, mérnök, néni, edző, tévé, szoknya, leves
153. Pótold a mondatokban a hiányzó toldalékokat! A völgy... patak futott, a hegyoldal... titkosan suttogott az erdő, és a csúcsok... fenyves zsongott, akár fújt a szél, akár nem.
Jancsi csak ballagott sötét árnyékával S elméjének sötét gondolkozásával. (Petőfi Sándor: János vitéz, 5. fejezet)
91 -vel -gál -tól -ből -ban -nak -be -ról -szer -ben bácsi iskolá fal öt notesz -nek -ba -ről -ször -ban
154. Kapcsold a -ság, -ség megfelelő alakját a szavakhoz! Írj egyegy mondatot a toldalékos szavakkal! hegy, igaz, költ, szabad, szép, egész Toldalékold az alábbi szavakat a háromalakú toldalék megfelelő alakjával! + -on,
láb
155.
alkonyattal.
92 A patak vizé... apró halak villogtak, part... tavasszal a békák hangversenyeztek, és tükré... benne voltak nappal a felhők és éjjel a csillagok. Ahogy a völgy kitárul, kis falu lapult a hegyoldal...; fehér házai szinte nevettek nyáron, és kéményei békésen pipáltak, ha eljött a tél, és a hó alatt nyárról álmodtak a füvek, fák és virágok. De nyár... és tél..., ősszel és tavasszal béke lengett a táj..., ahol a fák alatt akkora gombák nőttek, mint a kofák esernyője, s a virágok illata úgy folyt le a falu felé, mint pásztortüzek füstja (Részlet Fekete István A szél és az erdő c. írásából)
-en, -ön út + - on, -en, -ön kerítés + -on, -en, -ön fül + -on, -en, -ön üzem + -hoz, -hez, -höz levegő + -hoz, -hez, -höz gömb + -on, -en, -ön kerítés + -on, -en, -ön egy + -szor, -szer, -ször több + -szor, -szer, -ször TÉMAZÁRÓ Kérdések és feladatok 1. Válaszolj a kérdésekre! ● Sorold fel a legfontosabb beszélőszerveinket!
93 ● Mikor keletkeznek zöngehangok? ● Mi a különbség a zöngehangok és a zöngés hangok között? ● Miben különbözik a zöngés hang a zöngétlen hangtól? ● Hogyan csoportosítjuk a magyar nyelv beszédhangjait? ● Mondd el emlékezetből az ábécé betűit! ● Hány magánhangzót ismerünk? ● Hogyan csoportosítjuk a magánhangzókat? Sorold fel őket! ● Mi a hangrend? ● Sorold fel a hangrendi illeszkedés szabályait! 2. Másold le a szöveget! A magas magánhangzókat húzd alá egyszer, a mély magánhangzókat kétszer! Az erdőn keresztül jöttem, és így, ahogy látod, ez a zsinór, végén a bojttal, ott lógott ki egy bokorból. Először azt hittem, lakik valaki a bokorban, megrántottam a zsinórt, de senki sem felelt. Türelmetlen voltam, erősebben kezdtem rángatni, egyszer csak a kezemben maradt, s mert senki sem szólt, hogy az övé, hazahoztam, és ...
– Isten veled – mondta a roka. – Tessek itt a titkom. Nagyon egyszeru: jol csak a szivevel lat az ember. Ami igazan lenyeges, az a szemnek lathatatlan.
– Bagoly – mondta Micimackó ünnepélyesen – rettenetes do log történt. Ez a zsinór nem a tied. Ez másé.
3. Pótold a következő szavak hiányzó magánhangzóit, majd olvasd fel helyes ejtéssel!
(Részlet Alan Alexander Milne: Micimackó c. meseregényéből)
a) ...gér, sz...nes, v...ziló, k...sér, r...m, sik...ít, zs...rkréta, ...zléstelen, műsz...ves; b) h...mnusz, energ...a, zs...radék, d...csér, mind...g, ...gazgató, s...koly, m...nden; c) с) bossz..., varj..., b...tor, fi..., t...ró, szomor..., z...za, zs...folt, od..., faggy..., ...t; d) kap..., falu, ...tca, ny...gat, sz...szog, k...ltúra, h....szadik, f... tás, d...rcáskodik.
4. Másolás közben pótold a hiányzó ékezeteket!
94 – Ami igazan lenyeges, az a szemnek lathatatlan – ismetelte a kis herceg, hogy jol emlekezetebe vesse. – Az ido, amit a rozsadra vesztegettel: az teszi olyan fontossa a rozsadat. (Részlet Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg c. művéből) 5. Hány szót tudsz alkotni, ha a megadott mássalhangzókat magánhangzókkal egészíted ki? r...g, v...gy, ...l...k, ny...l, ...r...m, b...r, k...p 6. Vizsgáld meg, ha átalakítod egyetlen ékezettel a következő szavakat, hogyan változik meg szófajuk és jelentésük! Foglald mondatba a szópá rokat! öt - ........, ver - ........, tör - ........, örül - ......, szurok - ........ . 7. Alkoss ellentétes hangrendű szópárokat! Milyen hangzásúak a különböző hangrendű szavak? Folytasd önállóan a sort! kever – kavar, döbben – ........ , ........... – sustorog, mekeg – .......... , ........... – kotyog, gümő – ........., ............ – lobban, tipeg – ............. , ........... – karom 8. Másold le a hiányzó toldalékokkal kiegészítve az alábbi szöveget! Válassz a zárójelben található toldalékok közül! HÁNYFÉLE NÖVÉNY LÉTEZIK? Parkok...(-ban, -ben) és kertek...(-ban, -ben), erdőn és mezőn jellegzetes, zöld és leveles élőlények: növények tömkelege vesz bennünket körül. Földünk...(-nak, -nek) alig van olyan pontja, ahol ne élnének növények: a szárazföld...(-on, -en, -ön), tenger...(-ban, -ben), a si vatagok...(-tól, -től ) az esőerdőkig minden élőhely...(-on, -en), de még az állati szervezetek belsejé...(-ban, -ben) is megtalálhatók.
A növények közé tartozik a legkisebb élőlények némelyike –az egysejtű algák: olyan aprók, hogy csak mikroszkóp segítségé... (-val, -vel ) láthatók, és a legnagyobbak közül az Észak-Amerika nyugati részén előforduló mamutfenyők. Mindent egybevetve, a
95 hatalmas és változatos növényvilág több mint 350 000 faj... (-ból, -ből ) áll.
Csodálatosan ragyogó reggel volt ez, tisztára mosott és mesz sze látó. A párák elégtek, amint kibújtak a földből, szólt a málinkó, egy kakukk úgy kiabált, hogy az már nevetésnek is beillett, időnként megszólalt egy fácánkakas, jelezve, hogy éppen csak a rendőr hiányzott a közlekedés szabályozására. Gémek jöttek-mentek, héják és kányák imbolyogtak a nádas felett, egy-egy kárókatona is jött sűrű szárnyalással, és a vadré cék sziszegő röpte egy percre sem állt meg a levegőben. (Részlet Fekete István Tüskevár c. regényéből)
10. Mi az oka annak, hogy a kút szóhoz -nak ragot, míg a rigófütty szóhoz -nek ragot kapcsolunk? Milyen törvény szabályozza ezt nyelvünkben? kútnak lenni volna jó utas-itatónak diófának vagy a fán füttyentő rigónak rigófüttynek volna jó lenni bár egy hangnak jönni-menni volna jó akárcsak a harmat Kányádi Sándor: Sóhajtás
mássalhangzó, zöngés, zöngétlen, rövid, hosszú A mássalhangzó neve onnan ered, hogy csak egy másik hanggal együtt tudjuk kiejteni őket beszédünkben. Például: d → kiejtve dé k → kiejtve ká
Egyedszámukat tekintve a növények jócskán felülmúlják az állatokat, testtömeg, ... (-ban -ben) kifejezve pedig a Föld...(-on, -en, -ön) létező összes élő anyag...(-nak, -nek) túlnyomó részét al kotják. 9. Elemezd az alábbi szöveg magánhangzóit időtartamuk (rövid vagy hosz szú) és hangszínűk (magas vagy mély) szerint!
A MÁSSALHANGZÓK
A zöngés és zöngétlen mássalhangzók
96 p → kiejtve pé z → kiejtve zé
156. Olvasd hangosan a következő szópárokat, közben figyeld a be szélőszerveid működését!
A mássalhangzó képzésében több beszélőszerv vesz részt, mint a magánhangzókéban. Mindig kettő áll valamilyen hely zetben, valamelyik helyen.
A levegő útjába az első akadályt a hangszalagok jelentik, rez gésükkor zöngés mássalhangzót képezünk, rezgésük nélkül pedig zöngétlent. Zöngésség tekintetében egyes mássalhangzók hangpárokat alkotnak: Zöngés b d dz dzs g gy v z zs j l m n ny r Zöngétlen p t c cs k ty f sz s h
A magyar nyelvben 25 mássalhangzó van: b, c, cs, d, dz, dzs, f, g, gy, h, j, k, l, m, n, ny, p, r, s, sz, t, ty, v, z, zs.
A mássalhangzó képzésekor a tüdőből kiáramló levegő a száj üregben valamilyen akadályba ütközik (egyetlen kivétel a h). Képzésükben a hangszalagoktól az ajkakig minden hangképző szervünk részt vesz ( tüdő, gégefő, garat, orr, szájüreg, nyelv, fo gak). Az akadályt képezheti pl. a két ajak (b, p, m), a felső fogsor és az ajak (v, f), a nyelv hegye és a felső elülső fogak belső része (d, t) stb. Miután a kiáramló levegő az akadályt leküzdi, zörej keletke zik. Ez a mássalhangzó alapanyaga.
A mássalhangzók akadályhangok. Megkülönböztetünk zöngés és zöngétlen, rövid és hosszú mással hangzókat.
folt – volt, szár – zár, pár – bár, sír – zsír, tél – dél, pók – bók, szűr – zűr, kép –gép, pap – bab
97 157. Pótold a hiányzó zöngés mássalhangzókat! fér – ..., tér – ..., kém – ..., kéz – ..., szár – ..., kong – ..., ősz –..., por – ..., pont – ..., atya – ..., pompa – ... 158. Másolás közben pótold a szavak hiányzó mássalhangzóit! Ügyelj a helyesírásra! mo...dó, lé...del, ló...dös, ha...ták, rö...tön, né...dal, é...színkék, sze...fű, ala...zat, la...zi, bici...li 159. Csoportosítsd a következő szavakat a megadott szempont sze rint! patika, feledhetetlen, hastánc, rendőr, kacat, gabona, bable ves, rozsda, fattyú, gallér, postagalamb, papucs Csak zöngés mássalhangzó van benne: ...................................... . Csak zöngétlen mássalhangzót tartalmaz: ................................ . Zöngés és zöngétlen mássalhangzó is van benne: ..................... . 160. Másolás közben válaszd ki a zárójelből a megfelelő mássalhangzót! 1. A...t (sz, z) a kincset neked kell megkeresni, Gergő! (Móra Ferenc) 2. Az ebédet Matula fő...te (sz, z) az öreg fű...fa (z, sz) alatt, s utána elnyúltunk az árnyékban lustán, boldogan. (Fekete István) 3. A felső kapu nyitva állott, s az őrök a földön fekü...tek (d, t). (Móricz Zsigmond ) 4. A vár olyan volt, mint az egér rá...ta (k, g) mandulatorta. (Gárdonyi Géza) 5. Álmos ezt egy ellenséges csapat jelzőtüzének vélte, s rö...tön ( g, k) küldte kémeit, hogy megtudják a dolog mibenlétét. (Népmonda) 161. Írd ki a versből a mássalhangzókat! Mindegyik után zárójelben tüntesd fel zöngés vagy zöngétlen párját (ha van)! TAVASZI BODZAVERS Szoknyát varrat a bodza, így készül a tavaszra,
98 csipkés szélűt és puhát, éppolyat, mint nagyanyja –mert ha nem varratna, hát csupasz maradna.( Csoóri Sándor) 162. Írd le a verset! Húzd alá azokat a szavakat, amelyeknek van zöngésség szerinti párjuk!
A rövid és a hosszú mássalhangzók
A kiejtés időtartama szerint minden mássalhangzót ejthe tünk rövidebben és hosszabban. Nyelvünkben hosszú más salhangzó csak a szó belsejében vagy a szó végén fordulhat elő.● Írásban a hosszú mássalhangzókat betűkettőzéssel írjuk.
A kertekre leszállt a dér, kékülten pereg a levél, rozsdásra váltak a rétek, üres a madárfészek. Lassú, nehéz esők jönnek, és megcsapkodják a földet, s ha a hűs felhők elfogynak, a sárban a barmok tocsognak. Nézd, ez az ősz. De jön a tél. Hulló tollától a föld fehér. Hártyás a víz, ez már a jég. Kék füst száll, csöndes a vidék. (Juhász Ferenc)
A KERTEKRE LESZÁLLT A DÉR
A boszorkány sok-sok mese leggono szabb szereplője. Természetfeletti erővel rendelkezik. Varázslatokkal saját szol gálatába tudja állítani a szereplőket. A gyerekek félelmetes külseje miatt félnek tőle. Vasorra, bibircsókos arca, kellemet len hangja, görnyedt háta teszi őt negatív szereplővé. Rőzseköteggel a hátán járja az erdőt, királyfiakat varázsol békává, főzetekkel itatja meg a leányokat. Ha bajba kerül, felpattan a seprűnyélre, és elszáll a fellegek felé. ?!
● Az összetett szavakban az összetétel határán mindig kiírjuk mind a két jegyet. Például: jegygyűrű, díszszemle, bányászsztrájk, idénynyitás 163. Olvasd fel a szöveget! Megfigyelheted, hogy egyes mássalhangzókat hosszabban, másokat rövidebben ejtünk. Írd ki a hosszan ejtett mássalhangzókat!
● Elválasztáskor azonban mindkét elemet ki kell írni.
● Keress olyan jelzőket, amivel a boszorkányokat jellemeznéd! 164. Egészítsd ki a következő szavakat a szükséges rövid, vagy hosszú mássalhangzóval! csi...ag (l, ll ), porce...án (l, ll ), á...név (l, ll ), szá...ás (l, ll ), ha... ás (l, ll ), ki...ebb (s, ss), sza...ag (l, ll ), ga...ér (l, ll ), pi...angó (l, ll ), á...talános (l, ll ), e...ütt ( gy, ggy), e...em (l, ll ), adó...ág (s, ss), utá...a (n, nn), sző...ő (l, ll ), va...on ( j, jj ), he...eszt (g, gg), zölde... (l, ll ), u...as ( j, jj ), máské...en ( p, pp).
● Ha kétjegyű betűről van szó, akkor az első elemet kettőzzük. Például: rosszul, kulccsal, meggyes stb.
99 Például: reggel, jobb, lejjebb stb.
Például: rosz-szul, kulcs-csal, megy-gyes stb.
A páterek nem értették a dolgot, csodálkozva kérdezgették, mi történt vele, mi bántja?
100 165. Mi okozza a jelentéskülönbséget a következő szópárokban? Írd le a szavakat, tüntesd fel zárójelben a szófajukat! fen – fenn, kötet – köttet, halom – hallom, álld meg – áldd meg, tol – toll, épen – éppen 166. Olvasd el kifejezően a mondát! Ügyelj a mássalhangzók időtar tamának helyes érzékeltetésére!
A KIS RÁKÓCZI ÉS A TÉRKÉP Mesélik, hogy egy alkalommal egy oszt rák gróf várában egy térkép ragadta meg a kis Rákóczi figyelmét. Az akkori MagyarországRákóczitérképe. magánkívül szaladt a térkép hez, mohón keresett, kutatott rajta valamit. – Mit keres rajta? –kérdezték a melléje rendelt új nevelői, a páterek.–Munkácsot! – fe lelte a gyermekifjú.
S mikor megtalálta, szeméből megeredt a könny: – Munkács! Munkács! – ráborult a térképre és keservesen sírt.Hazáját, szülőföldjét, otthonát siratta.
– Nem lehet oly hamar felejteni! – zokogta a hőslelkű gyermek. (Kárpátaljai mondák) Mátl Péter: II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona, 2006
– Azok sem járnak összevissza. Hát?
– Mindig ugyanegy helyre mennek, s tavasszal is a tavalyi helyükre jönnek vissza.
– Úgy tudják az utat? – Úgy! – mondta anyám. Ezen nagyon elgondolkoztam, mert csodálatosnak tűnt előttem, hogy ez miképpen lehetséges. Sokat láttam s elnéztem néha a fecskét, de az sohasem gondolkozott, hanem mindig repült vagy énekelt. Miképpen tudhat tehát egy ilyen kicsi madár olyan hosz szú úton egyenesen hazatalálni! Vagy az a lődörgő gólyamadár, amelyik sokszor gondolkozni látszik ugyan a fészkén, de bizonyo san akkor is csak a békákon jár az esze.
1. Ő...el a hűvös szél, az eső miatt gyakran beszorulunk a szobába. 2. A hét végén cirkuszba me...ünk. 3. Az ő...i lombhul latás alapvető értelme nem a meleg megtartása, hanem a ned vesség megőrzése. 4. Tava...al a fák törzsét mé...el me...eltük le. 5. Nagymamám a porhanyós süteményt ropogós me...el sütötte meg. 168. Olvasd el a részletet! Elgondolkoztál-e már azon, hogy kerül vissza a fecske az elhagyott fészkébe? Másold le a szöveget, húzd alá a hosszú mássalhangzókat!
Itt valami sav folyt, a gőze még most is nagyon fojt. Hej, micsoda hely az!
(Részlet Tamási Áron Bölcső és Bagoly c. regényéből)
A j hang jelölése 69. Vizsgáljuk meg a következő mondatok kiemelt szavait!
– Én inkább vándormadár lennék – mondtam. – Mert akkor ősszel elmennék, s más tavasszal jönnék vissza. Elmennék jó messzire, s legalább látnék sok világot.
–
101 167. Pótold a következő mondatok szavaiban a hiányzó rövid vagy hosszú kétjegyű mássalhangzókat!
● egy szótagból álló szavak végén legtöbbször -j írandó: zaj, háj, nyáj, tej, díj, új stb. Ritkán ly íródik: hely, mély, boly, moly, súly, gally stb.
Szűk volt a sugólyuk, s így nem fért be a sugójuk.
● két vagy több szótagból álló szó végén: legtöbbször -aj: kacaj, óhaj, talaj, karaj, tolvaj, zsivaj stb., ritkán -aly: tavaly, karvaly stb. legtöbbször -ály: akadály, apály, aszály, kristály, osztály, viszályritkánstb., -áj: muszáj, papagáj stb.
Megfigyelhettük, hogy ugyanazt a hangot kétféle betűvel je löltük. Miért van ez így? Köznyelvünk hangjai közül már régen kiveszett a régi ly hang, írásunk azonban megtartotta az ly be tűt. Szabályok a j és az ly írásához:
1. A szó elején ● mindig j betűt írunk: jég, jó, jázmin, jelen stb., kivétel a lyuk szó és származékai (pl. lyukas, lyukaszt, lyuggat stb.)
a kötél bogját, hogy átérje majd a boglyát.
A díjkiosztás estéjén ott voltunk az ünnepelt győztes esté lyén.
● a toldalék előtt a következő szavakban ly írandó: helytelen, folyik, folyton, folytonosan, folytat, folytán, súly, súlyos, súlytalan ság stb.
102Kibontjuk
● a tulajdonviszonyt jelölő -ja, -je toldalék mindig j-vel írandó: kapuja, körzője, almája stb.
3. A szó végén
● gyakori a szótőhöz tartozó -lya, -lye végződés : pálya, ibolya, furulya, gólya, gereblye, derelye
2. A szó belsejében ● az egyszerű szavakban t előtt és r után mindig j írandó: sajt, felejt, hajt, rojt, varjú, borjú, terjed, cserje stb.
● a ja, -juk, -jük, -játok, -ják igei személyragok mindig j vel írandók: látja, mondjuk, kérjük, várjátok, írják stb. -ajt, -ejt képző mindig j-vel írandó: felejt, hullajt stb. - olyog, -elyeg, -ölyög igeképző mindig ly: gomolyog, émelyeg, hömpölyög stb. névszókban: ja, -je, -juk, -jük birtokos személyjel mindig j: kapuja, he gedűje, darujuk, heverőjük stb.
103 -ely: gerely, pehely, tengely, zsindely stb., ritkán -ej: dörej, zörej -ély: csekély, esély, ünnepély, személy, szenvedély, rejtélyritkánstb., - éj: karéj, taréj stb. legtöbbször -oly: komoly, mosoly, fogoly stb. legtöbbször -lya, -lye a végződés: datolya, derelye, fáklya, gá lya, máglya stb., ritkán -ja, -je: kopja, szója, tuja, cserje, fehérje stb.
● az -aj, -ej főnévképző legtöbbször j: kacaj, zörej, dörej stb.
legtöbbször
● az -ály, -ély főnővképző többnyire ly: rejtély, veszély, szabály stb.
5. A névmások írásakor ● a j hang mindig ly: ilyen, olyan, milyen, semmilyen, bármilyen stb., kivétel: vajon.
●
●
●
● a felszólító mód jele mindig j: szólj, várj, mosolyogjon, folyjon!
legtöbbször
● jai, -jei a több birtok jele mindig j: vejei, haverjai stb.
● (j)ú, -(j)ű melléknévképző mindig j: erejű, hajú stb.
4. A igékben:toldalékokban
6. Az indulatszókban ● a j hang mindig j: jaj, hej, ej 170. Olvasd el a szöveget! Figyeld meg a j hang jelölését! Jegyezd meg a helyesírásukat!
104 A NAGYAPÓ UJJA
171. Pótold a j hangot a szavakban! Ügyelj a hang kétféle jelölésére! …ámbor, …ukasztó, …egenye, o…an, semmi…en, gó…a, nadrág…a, ú...ság, sú…, bú…ik, fo…tat, ra…zol, re…tvény, aszá…, óha…, sóha…, komo…, tuta…, …ég, ú…, u…, seregé…, befe…ez, le…t, me…ik
172. Mit jelentenek a következő szólások? Írd le őket, majd húzd alá a j hangot! 1. Zsindely van a háztetőn. 2. Minden jó, ha a vége jó. 3. Lyukat beszél a hasába. 4. Paszuly se lesz belőle. 5. Ne szólj szám, nem fáj fejem. 6. Semmi jónak nem vagyok az elrontója. 7. Benő a feje lágya. 8. Egy helyen tapogatózunk. 9. Az ujja köré csavarja.
Azzal kivesz a zsebéből egy diót, az asztalra állítja, s egy-ket tő: ott van a dió nagyapám mutatóujján.
A gyerekek nem tudtak hova lenni csudálkozásukban, csak a mindentudó Gergely bácsi nevetett. Ő ugyanis meglátta, hogy nagyapó a dió hegyét észrevétlenül belecsípte az ujjába s azért lóg a dió, nem pedig, mintha a nagyapó ujja mágneses volna. (Gárdonyi Géza)
A gyerekek mágnesvasat vettek és naphosszat azzal játszadoztak...–Milyenkülönös, mondották nagyapó nak – hogy a mágnessel minden kis vasat föl lehet venni. – Hát a diót fölveszi-e a mágnes? – kérdi nagyapó. – Hogy venné fel, – felelik a gyerekek – hiszen a dió nem vas. – No, – azt mondja nagyapó – akkor az én ujjam többet tud, mint a ti mágnesvasatok, mert az én ujjam fölveszi a diót.
105 173. Másolás közben pótold a hiányzó j vagy ly betűket! Dere…e, magyar ember ere…e. Bolond …ukból bolond szél fú… . Krumpli ha…ába, ne avatkozz más ba…ába. ?!
● Ha azonban ezekhez a szavakhoz toldalék járul, ak kor kiejtjük a h-t: méhek, rühes, juhász stb.
Például: Megy a juhász szamáron. (Petőfi Sándor)
174. Foglald mondatba a következő szópárok tagjait! Van-e jelentésbeli különbség közöttük? szájal – szájjal, fejel – fejjel, hely – hej
Például: De a király lánya nem hagyta őt sem éhen, sem szomjan halni. (Illyés Gyula)
175. Kik is ők? Pótold a nevekből hiányzó j t vagy ly -t! …ános, Ha…nalka, Káro…, La…os, Gerge…, Ibo…a, …olán, Lu…za, …ulianna, …ácint, Mihá…, Szon…a.
Például: S amely kardot ő az álnok csehtől elvett, Azzal adott néki örökös kegyelmet. ( Arany János: Toldi)
A szóvégi h ejtése és írása Vannak olyan szavaink, amelyekben a szóvégi h-t leírjuk, de nem ejtjük. Ezek a szavak a következők: méh, pléh, céh, cseh, düh, juh, oláh, rüh.
● Léteznek viszont olyan szavaink is, amelyeknek a vé gén mindig ejtjük a h-t: doh, enyh, bolyh, moh, keh, éh, potroh, sah, Allah, Zilah, kazah, ah.
176. Írj j betűvel kezdődő keresztneveket! Ki tud többet felsorolni?
● Tudsz-e ilyen tréfás szólásokat?
Sok gondot okozhat számodra azoknak a szavaknak az írása, amelyeket másképp ejtünk, mint ahogy leírunk. Figyeld meg a következő szavakat: írjuk: tépdes, mondja, oldja, lökdös, kétség, különben, adhat ejtjük: tébdes, mongya, olgya, lögdös, kécség, külömben, athat
5. Allah növessze meg a szakálladat.
177. Olvasd el a szólásokat! Vajon tudod-e, mi a jelentésük? 1. Jóllakott méhnek nem kell a virág. 2. Pléhre csúszik. 3. Egy rühes juh az egész nyájat megrontja. 4. Éhes a cipője.
179. Írd le az alábbi szavak -val, -vel ragos alakját! potroh, oláh, méh, pléh, doh, sah, cseh, rüh, Allah, düh, kazah A MÁSSALHANGZÓ-VÁLTOZÁSOK
106 A h ejtése vagy nem ejtése fontos, mert ettől függ a -val, -vel toldalék v -jének hasonulása. Azokban a szavakban, ahol nem ejtjük a szóvégi h-t, ott nem következik be a hasonulás ( Pl.: A juhász két juhval tért haza.). Amelyik szó végén viszont ejteni kell a h-t, ott a teljes hasonulás is bekövetkezik ( Pl.: A vendégek a sahhal együtt érkeztek.).
178. Írd le az idézeteket! A kiemelt szavakban húzd alá a h -t, ha ejtjük! 1. Három nap, három éjjel mindig gyalogolt, éhen-szomjan. (Illyés Gyula) 2. Misi most erre a tanárra nézett, ez egy kis kövér, potrohos ember volt, hátradőlve ült a széken... (Móricz Zsigmond) 3. Nem okos emberek kellenek most a város élére, hanem dühös emberek. (Mikszáth Kálmán) 4. Nem halat kell adni az éhezőnek, hanem hálót. (Szólás) 5. Az éhség a legjobb szakács. (Szólás)
107 Ezek a változások azért következnek be, mert így könnyebb kiejteni őket. A hangok találkozásainak szabályszerűségei: a mássalhangzó-törvények. A szomszédos hangok hatnak egymásra, megváltoztatják egymás tulajdonságait. Ez a jelenség az alkalmazkodás. A mássalhangzók alkalmazkodásának legfőbb esetei: a hasonulás, az összeolvadás, a rövidülés. A Hahasonuláskétmássalhangzó egymás mellé kerül a beszédben, hatnak egymásra. Hasonuláskor az egyik a másik hatására meg változik.Például: kapdos (ejtve: kabdos), meghagy (ejtve: mekhagy), nézhet (ejtve: nészhet) stb. A hasonulás lehet: részleges és teljes.
Pl. a népdal szóban a p (zöngétlen) és a d (zöngés) mássalhangzók hatnak egymásra. A zöngétlen mássalhangzó zöngéssé szeretne válni. S mivel a p zöngés párja a b, ezért a kiejtésünkben a b zöngés hanggá alakul át. Tehát kiejtve: nébdal. A hegység szóban a zöngés mássalhangzó zöngétlen né alakul át. Kiejtve: hetység. Zöngés mássalhangzó előtt a zöngétlen mássalhang zók a kiejtésben zöngésülnek. Zöngétlen mássalhangzó előtt a zöngés mássalhangzók a kiejtésben zöngétlenülnek.
A részleges hasonulás A részleges hasonulásnak két fajtája ismeretes: ● zöngésség szerinti ● képzés helye szerinti hasonulás. A zöngésség szerinti hasonulás a zöngés és zöngétlen mássalhangzók találkozásakor szokott létrejönni. Amikor egy zön gés és egy zöngétlen mássalhangzó találkozik egymással, akkor megfigyelhetjük, hogy az első mássalhangzó hasonul a mögötte álló mássalhangzóhoz.
A völgyben – hol egy tó nyújtózkodott – mind hangosabban szóltak a békák, rekedten kiabáltak a gémek, akik az alvóhe lyért veszekedtek, és sziszegő szárnyakkal szálltak a vadkacsák.
A részleges hasonulást nem jelöljük írásunkban.
Például: különben, színpad stb.
A részleges hasonulás másik esete az, ha a két hang képzése közti közeledés zöngésség szempontjából páratlan hangoknál a képzés helye szerinti igazodásban jelentkezik.
Zümmögve-dongva szálltak nagy esti bogarak, és nyomukban árnyként szürke denevérek. A feketerigó is álomra készülődött. Fuvolája halkan szólt már, tétován, és szerte a fészkekben az énekesek éppen a szemüket akarták lehunyni, amikor felsikoltott a rigó hangja vészesen, szaggatottan, és meglapult minden élet a fészek árnyán. A nagy csendbe csattogva vágott bele a rigó izgatott kiabálása, és az egyik bokor alól kiballagott Kag, aki réme volt a környéknek. (Részlet Fekete István Vuk c. művéből)
A h hang csak zöngétlenít, nincs is zöngés párja.
Például: szívtelen (vt – ft), de ütve (tv).
A v hang csak zöngétlenül, de nem zöngésít.
Például: adhat (dh – th)
108A zöngésség szerinti hasonulásban a következő hangpárok vesznek részt: b – p, d – t, dz – c, dzs – cs, g – k, gy – ty, v – f, z – sz, zs – s.
180. Olvasd el a szöveget! Ügyelj a mássalhangzók ejtésére! VUK Lefelé hajlott a nap. Búcsúzóul betekintett még az erdőbe, hol hosszúra nyúlt az árnyék, és a szelíd szemű gerlék halkan kur rogtak. Vörös fényben úszott a fák dereka; hazafelé zümmögtek a méhek , és csengő madárdal fuvolázott ezer hangon. Aztán halkult az ének...
109 Írd ki a részletből azokat a szavakat, ahol zöngésség szerinti haso nulás történt! Olvasd el a szöveget! TAVASZODIK ELŐSZÖR A DOMBOK DÉLI OLDALÁN?
MIÉRT
Mert ott többet és melegebben süt a nap, és korábban olvad el a hó. A napsütötte déli lejtőkön dugja ki lila fejecskéjét az avarból az első ibolya. Ha megfigyelitek a fák és a bokrok déli ágait, azt látjátok, hogy rügyeik sokkal duzzadtabbak, mint az árnyékos, északi oldalon, ahol néha még hófoltok fehérlenek. A déli hegyoldalon korábban ölt friss zöld ruhát az erdő, és vidám széncinege is ott kiáltja először és hangosan: „Kicsit-ér! Kicsitér!” (Schmidt Egon) ?! ● Milyen hangulatot áraszt a leírás? Írd le, majd húzd alá azokat a sza vakat, amelyekben részleges hasonulás történt!
182. Pótold a pontok helyére a hiányzó mássalhangzót! fo...krém, menye...ző, fa...pont, bici...li, ka...zsi, ná...szál, szí... pad, la...bér, la...zi, rö...tön, hara...tartó, zse...pénz, ra...szolga 183. Írd ki a versből azokat a szavakat szópárok formájában, ame lyeknél zöngésség szerinti hasonulás történt!
?! ●
181.
DÉLNEK HÚZ A FECSKE, DÉLNEK Délnek húz a fecske, délnek, Feszítik szárnyuk a szélnek az őszi vándormadarak. Kövér rajokban égre kelnek, az őszi légben énekelnek a lassan szálló ég alatt. Útra keltek a fecskék
Amikor két mássalhangzó találkozik, gyakran előfordul, hogy a két hang teljesen azonossá válik a kiejtésünkben. Például: egészség (szs – ss), anyja (nyj – nny), üljön (lj – jj) stb.
● az igei toldalékok j hangja hasonul az s, sz, z, dz végű igékhez.Például: nézzük (néz + jük), nyess! (nyes + j), hisszük (hisz + jük), eddz! (edz + j);
Az írásban jelölt hasonulás akkor keletkezik, ha:
● az ez, az névmás z hangja hasonul a toldalék mássalhang zójához.
● egy szóhoz a -val, -vel, -vá, -vé rag kapcsolódik. Ebben az esetben a ragok teljesen hasonulnak az előttük álló mással hangzókhoz, tehát ilyenkor meg kell kettőznünk a szó végén levő mássalhangzót.Például:szemmel (szem + vel), anyaggal (anyag + val), boldoggá (boldog + vá), elevenné (eleven + né);
● Két szóval alkoss mondatot!
110 A fű kiégett, ősz van újra, s az ember újra megtanulja becsülni a meleg nyarat. (Juhász Ferenc) 184. Olvasd el a szavakat, majd írd le! Húzd alá a hasonuló mássalhangzót! Zárójelben tüntesd fel ejtésüket! fűzfa, csúszda, szegfű, vegytisztítás, népdal, képző, virágcsokor, hozta, lökdös, rézből, képzés, adhat, vasgolyó, szagtalan, szavakból, tűzhöz, mosdás, patakzik ?!
A teljes hasonulásnak két fajtáját ismerjük:
● az írásban jelölt teljes hasonulás, ● az írásban jelöletlen teljes hasonulás.
A teljes hasonulás
111 Például: abban (az+ban), ehhez (ez+hez), erről (ez+ről) stb. Jelöletlen a hasonulás akkor, amikor két mássalhangzó találkozik, és ennek következtében a mássalhangzók teljesen eggyé válnak a kiejtésükben. Ilyenkor az egyik mássalhangzót elhagyjuk a beszédünkben, a másikat pedig hosszan ejtjük ki. Nem jelöljük írásban a teljes hasonulást a következő hangok ta lálkozásakor: ● gy + j -------- fogyjon ( foggyon) ty + j -------- atyja (attya) ny + j ------- anyjuk (annyuk) ● l + j ------- szóljon (szójjon) ll + j ------- szálljon (szájjon) ● z + s -------- igazság (iga sság) sz + s ------- merészség (merésség) s + z ------- kis zebra (kiz zebra) s + zs ------ kis zsák (kizs zsák) zs + sz ------ varázsszó (vará sszó) t + c ------- átcipel (áccipel) 185. Kapcsolj -val, -vel ragot a következő szavakhoz! Milyen hangváltozás történik? orvos, gond, mérleg, emberek, szabályok, tervek, ablak, víz, mész, rács, tanács, tengerész, darázs, ponty, ügy, vetemény, űrha jós, zsák 186. Olvasd el közmondásokat! Figyeld meg a kiemelt szavak kiejté sét! Határozd meg a hasonulás fajtáit! 1. A tisztaság fél egészség. 2. Néma gyereknek anyja sem érti szavát. 3. Többet ésszel, mint erővel. 4. Addig hajlítsd a vesszőt, amíg fiatal. 5. Szívet cseréljen, aki hazát cserél. 6. Barátodért se tagadd az igazságot. 7. Sok beszédnek sok az alja. 187. Írd ki a gyermekmondókából azokat a szavakat, melyekben teljes hasonulás történt! Tálas fánkkal, hájjal, májjal,
112 salátával, vadmártással, lábas tállal, vadmálnával, bájjal, vággyal, vajjal, lággyal. 188. Írj egy kijelentő és egy felszólító mondatot a következő igékkel! lerajzolják, lehunyja, kiszámolja 189. Pótold a következő szólások hiányzó szavát! Többet ........., mint erővel. (mivel? ) Ütheti már ............... a nyomát (mivel? ) Nem jó nagy ................ egy tálból cseresznyézni. (kivel?) .................. nem lehet verebet fogni. (mivel?) Éhes disznó .................. álmodik. (mivel? ) ?! ● Tudod-e, mit jelentenek ezek a szólások? Mikor mondhatjuk őket? 190. Írd le a mondatokat! Húzd alá azokat a szavakat, amelyekben teljes hasonulás következik be! A mondat után zárójelben tüntesd fel a két hang kapcsolatát! 1. Azért, ha úgy tetszik, hagyjatok életben, hagyjatok ez éjjel itten megpihennem.(Petőfi Sándor) 2. Szállj ki, lelkem, keresd meg hazámat! (Babits Mihály) 3. Aki bottal köszön, annak do ronggal felelnek. (Közmondás) 4. A tisztaság fél egészség. (Közmondás) 5. Síppal, dobbal, nádi hegedűvel. (Kosztolányi Dezső ) 191. Pótold a zárójelből a pontok helyére a megadott igék felszólító módú alakjainak egyikét! 1. .......... hangosan az ének, hogy messzire .......... a hangunk! 2. Ne .......... a harapós kutyáktól, csak .......... hozzá kedvesen! 3. Akkor se .........., ha nem sikerül megcsinálnod! 4. .......... szépen, ha kérdeznek! (száll, szól, fél, felel, búsul) 192. Olvasd el a tanító mesét! Gondolkozz el, hogyan lett belőle közmondás! Magyarázd meg a kiemelt szavak helyesírását!
De megjárta, mert a szivacs mind teleszívódott vízzel, s alig tudott fölkelni és tovább indulni a nagy teherrel. (Győri Vilmos)
113 Sóval terhelt zsákot vitt a szamár. Útközben egy patakon kellett átgázol nia; véletlenül megcsúszott, s beleesett a patakba. A só egy része elolvadt a vízben, s szamarunk örömmel ta pasztalta, hogy terhe megkönnyebbült. Tetszett neki a dolog. Nemsokára ismét arra vette útját; de most szivaccsal telt zsák volt a hátán.Mikor a patakba lépett, – szándé kosan beleesett a vízbe, mert azt hitte, hogy újra megkönnyebbül a terhe.
Az összeolvadás Összeolvadásról akkor beszélünk, amikor két különböző más salhangzó a beszédünk során összeolvad egy harmadik mással hangzóvá. Pl. egyszer (gy + sz, ejtve: eccer), maradj! (d + j, ejtve: maraggy)
A mássalhangzó-összeolvadás lehet: írásban jelöletlen és írásban jelölt.
A jelöletlen összeolvadásnak három esete van: ● amikor a t, n, d végű igékhez kapcsolódik a j vel kezdődő birtokos személyrag vagy személyjel, a felszólító mód jele és a a j-vel kezdődő tárgyas személyrag.
A csalfa rendesen magát csalja meg. ?! ● Milyen más közmondás illik még a mesére?
Kivétel: a lát és a bocsát (lásson, bocsásson)
114 Például: t + j ------- kertjük (kertyük) n + j ------- nénje (nénnye) d + j ------- aludj (alugg y) ● amikor a t és az sz, a d és az sz, a gy és az sz mássalhang zók találkoznak, akkor hosszú c hanggá olvadnak össze a kiejtés során. Például: t + sz ------- mehetsz (mehecc) d + sz ------- maradsz (maracc) gy + sz ------ egyszer (eccer) ● amikor a t és az s, a d és az s, a gy és az s hangok találkoznak, akkor általában rövid vagy hosszú cs hanggá olvadnak össze a kiejtésben. Például: t + s ------- mentség (mencség) d + s ------- vadság (vaccság) gy + s ------ irigység (iriccség) Írásban jelölt a mássalhangzó-összeolvadás a -t végű igék felszólító alakjában. Pl.: ha az arat szó t hangjához kapcsoljuk a felszólító mód jelét, akkor a következő alakot kapjuk: arass. Két esetet különítünk el itt is: ● ha a -t végű igét rövid magánhangzó előzi meg, akkor a t a j-vel ss-sé olvad össze. Például: szeret + j ---- szeress (szeress) ● ha a t hangot hosszú magánhangzó vagy mássalhangzó előzi meg, akkor a t a j-vel ccs vé olvad össze (ts-sel írjuk).
193. Olvasd el a közmondásokat! Figyeld meg a kiemelt szavak kiej tését! Milyen hang keletkezett az összeolvadás útján?
1. Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra! 2. Jobb kétszer kérdezni, mint egyszer hibázni. 3. Addig nyújtozkodjál, ameddig a takaród ér! 4. Madarat tolláról, embert barátjáról. 5. Megtalálta a zsák a foltját!
Például: vált + j ------ válts (válcs)
–
–
115 Írd le a szöveget! Húzd alá azokat a szavakat, amelyekben ösz szeolvadás történt!
– Szolgáló
–
–
–
194.
Erre persze minden gyerek azt mondta, hogy csakugyan tud repülni.Denagyapó tovább kérdezett: Melyik ló az, amelyik nem istállóban él, hanem a konyhán? – kiáltják a gyerekek. Melyik ló jár iskolába? Melyik ló tűri a gyomrában a parazsat? Vasaló. Melyik ló az, amelyik nem bánja, ha kilógatják a toronyablakon? Zászló. Melyik ló tud fütyülni? Erre nem tudtak felelni a gyerekek, míg végre Lacika meg szólal az asztal végén: – Én. (Gárdonyi Géza) 195. Írd le helyesen a következő szavakat! olgyuk, hallgattyuk, horgyuk, külgyük, elrontyuk, kezgyed, mulacság, eccer, veszeccség, mennyünk, fáraccság, fáracc, haccor 196. Írd ki a mondatokból azokat a szavakat, melyekben hangválto zás történt! A példa szerint jelöld a két hang kapcsolatát! 1. És áldó imádság mellett mondják el neveinket. (Petőfi Sán dor) 2. Pendül a kapa most, letevé a gazda: csíkos tarisznyáját egy szegre akasztja. ( Arany János) 3. Bánja, mint a kutya, ame
–
–
–
–
–
NAGYAPÓ LOVAI Hogy a lovakról folyt a beszéd az asztalnál, nagyapó egyszercsak odafordul a gyerekekhez és így szól: Melyik ló tud repülni? Egyik se, – felelik a gyerekek. Hát a holló?
– Tanuló. –
● Mire tanít ez a mese? Milyen más közmondás illik még a meséhez?
116lyik hetet kölykedzett. (Szólás) 4. Toldi pedig magát serényül forgatja, öklének csapásait sűrűn osztogatja. ( Arany János) 5. Ne nevessetek az én tanítómon! (Móricz Zsigmond) Például: hegység (gy + s = ccs) 197. Olvasd el a mesét! Írd ki belőle azokat a szavakat, amelyekben összeolvadás történt!
● A hosszú mássalhangzó kiejtésbeli rövidülése általában akkor következik be, ha a hosszú mássalhangzóra végződő szóhoz mássalhangzóval kezdődő toldalék vagy utótag járul. Az írás eb-
A MÉHEK ÉS A MEDVE Egy görbe fa odvában lakó méhrajhoz nem férhetvén a medve, kíváncsian szemlélte alulról szorgalmát. – Egy ügyűek! – szólt végre az irigység belőle, hogy nem unjátok apró cseppekben gyűjtögetni ezt a kis mézeteket; nekem ugyan nem volna béketűré sem hozzá. – Azért is nyalogatja uraságod télben a talpát addig, míg mi kényünkre élünk nyári keresetünkkel. (Fáy András) Aki nem dolgozik, ne is egyék! ?!
A mássalhangzó-rövidülés Ha a hosszú mássalhangzót egy másfajta mássalhangzó megelőzi vagy követi, a hosszú mássalhangzó a kiejtésben röviden hangzik. Ezt a kiejtésbeli változást rövidülésnek nevezzük.
kezdődő toldalék kapcsolódik, akkor az azonos betűt harmadszor nem írjuk ki.
117 ben az esetben sem követi a kiejtést, hanem a szó eredeti, kettőzött mássalhangzóval
●
írt alakját veszi fel. Például: meggyből (ejtjük: megyből), hallgat (ejtjük: halgat), sarkkör (ejtjük: sarkör)
Például: szebből (szebb + ből), orra (orr + ra)
Például: Grimm-mel, Kiss-sel, Tallinn-nál
● Ha egy összetett szó előtagja hosszú
mássalhangzóra végződik, utótagja pedig ugyanolyan mássalhangzóval kezdődik, ak kor az összetételt kötőjellel tagoljuk. Például: váll-lövés, sakk-kör, expressz-szerű 198. Toldalékold az alábbi szavakat a megadott toldalékokkal! Írd le a toldalékos szavakat! toll + val, kisebb + ből, felvágott + val, meggy + vel, jobb + ban, makk + val, drágább + ból, petty + vel 199. Lásd el -val, -vel, -nak, -nek toldalékkal a neveket! Kivel? Kinek? Mariann ..................... ................................. Bernadett ...................... ................................ Adrienn ..................... ................................. Odett ...................... .................................. 200. Olvasd el a mondatokat! Keresd ki azoknak a szavaknak az érintkezési helyét, ahol mássalhangzó-rövidülés történik! 1. Szállj ki, lelkem, keresd meg hazámat! (Babits Mihály) 2. Amott kerekedik egy fekete felhő. (Népdal ) 3. Udvarunkon, ablak alatt álldogál egy fura alak. (Gazdag Erzsi )
● Tulajdonnevek írásánál megtartjuk mindhárom betűt, a toldalékot kötőjellel kapcsoljuk.
Ha a hosszú mássalhangzóra végződő szóhoz ugyanolyan mássalhangzóval
118 4. Cseppre csepp, csöpög a hólé sűrűn már az ereszen. (Illyés Gyula) 5. Egyszer volt egy ember, szakálla volt kender, bükkfa tarisznyája, égerfa csizmája. (Mondóka) 201. Alkoss összetett szavakat a következő egyszerű szavak felhasználásával! mell, gomb, menny, váll, hon, rossz, ott, dörgés, ing, hiszemű, kas, kendő ?! ● Milyen szabályt fogalmazol meg az így keletkezett összetett szavak esetében? A SZÓTAG. A SZÓTAGOLÁS Ec-pec, fuss!ugorjcérnára,holnaputánkimehetsz,bejöhetsz,cinegérecicaazegérre, Mikor szótagoljuk a szavakat? Például akkor, amikor kiszá moló mondókát mondunk. A mondókákban sokszor nem értelmes szavakat sorolunk, mégis tudjuk, hol végződik az egyik szótag, és hol kezdődik a következő. Ha egy szót első hallásra nem ért meg valaki, akkor megismételjük lassan szótagolva, így: kor-cso-lyá-zik. Éneklés közben is szótagoljuk a dal szövegét, mindegyik zenei hangra egy-egy szótag jut.
A szomszédos magánhangzókat elválaszthatjuk egymástól, mert mindegyikük külön szótag: le-á-nya-i, fi-ók, vi-asz stb.
Például: vas-út, kül-ügy stb.
A szótagolás, elválasztás szabályai a következők:
●
A szótagolás mind az olvasás, mind az írás elsajátításának fontos lépcsőfoka. Meghatározó szerepe van a szavak elválasztásakor is. Például, ha írás közben a sor végén nem fér ki egy szó, el kell választani. Ilyenkor is szótagoljuk a szavakat: a tőszavakat és a toldalékos szavakat valamelyik szótag határán választ juk el. Például: ki-rán-du-lá-son, ve-tél-ke-dő-re stb. Csak az összetett szavakat választjuk el másképpen, azaz a szavakat alkotó elemeik szerint választjuk el ( a szóhatáron).
● A két magánhangzó között levő kétféle mássalhangzó közül az elsőt az előbbi sorban hagyjuk, a másodikat pedig átvisszük a következőbe: am-per, mor-zsa, bál-na, Bar-tók stb.
●
● Az x mindig a következő szótagba kerül: ta-xi, ma-xi stb.
● Az egytagú szavakat nem lehet elválasztani: szem, áll, kék.
119 Minden szó annyi szótagú, ahány magánhangzó van benne.
● A két magánhangzó között levő egyetlen mássalhangzót a következő sorba visszük át: be-tű, ko-sár, ke-rék, Gyu-la stb.
A kétjegyű betűből álló mássalhangzó egy betűnek számít: va-gyon, ma-dzag, e-dző stb.
● A dzs betűt mindig átvisszük a következő szótagba: menedzser, lán-dzsás.
A magánhangzó egymaga is lehet szótag, de rendszerint egy vagy több mássalhangzóval alkot szótagot. Például: di-ó, É-va, te-a stb.
● Ha a két magánhangzó között kettőnél több mássalhangzó van, csak az utolsó kerül a következő sorba: temp-lom, cent-rum, Veszp-rém stb.
●
A Kis kalap, nagy kalap, az erdőben sok akad. Bokor alatt, fa alatt, itt is, ott is van kalap. Sejtettem én, kik azok, kik hordják a kalapot. Köszöntem egy jó nagyot: „Adjon Isten jó napot!” Nem feleltek amazok, nem emeltek kalapot... mert neki a fa alatt fejükhöz nőtt a kalap! No, áruld el, ha tudod. kik hordják a (kalapot?
120 ● Az összetett szavakat az összetétel határán választjuk el: csal-étek, tölgy-erdő, mind-egy stb. (szótagolva: csa-lé-tek, töl-gyer-dő, min-degy) 202. Írd le szótagolva a következő találós verset!
KALAP
203. Alkoss szavakat a megadott szótagokból! ti, már, ka, la, nál, sza, pu, za, bú, kó, pát, pa
Szalai Borbála)
A MAGYAR HELYESÍRÁS ALAPELVEI
A kis pillangóról Bozóki Ilonka jutott az eszembe, az én kis kék szemű, kék ruhájú tanítványom. Ilonka is a mezőn él, a pitypangok, temondádfüvek, ha rangvirágok és kikericsek között, mert libapásztor. Kedves kis fehér arcú gyermek. Napestig dalol meg röpköd a mezőn. A minap, hogy a kőhídon meg állottam, ott láttam őt a fű között. A fűzbokor árnyékában ült és egy bodzafadarabra öltögetett rongyokat.
Helyesírásunk betűíró, hangjelölő, értelemtükröző, amely törekszik a hagyományápolásra és a gazdaságosságra is. Az alapelvek helyesírásunk átfogó irányítói, melyek a nehézségek nagyobb részére szolgálnak útmutatóul.
A fadarabból baba lesz, a rongyokból selyemviganó. Aztán a fadarabot oda szorítja ahhoz az együgyű kis szívéhez. Szereti. Mert a szívnek szeretni kell, ha rongy, ha fadarab! (Gárdonyi Géza: Kék pille)
121 204. Válaszd el a következő szavakat! edző, findzsa, pedzi, bodza, menedzser, madzag, halandzsa, gyűrűdzik 205. Az alábbi szavak közül válaszd ki azokat, amelyeket nem lehet elválasztani! terem, sztráda, Zsolt, stop, tér, móka, stoppol, tea, szár, ing, fia, gyöngy, Gyöngyi, zseb 206. Olvasd el a szövegrészletet! Keresd ki az összetett szavakat! Írd le minden lehetséges helyen elválasztva!
1. A kiejtés elve a legáltalánosabb elv. Szavaink nagy részét úgy írjuk le, ahogy kiejtjük (pl.: asztal, kép, üzenet stb.).
Csináld meg táblázatként, légy szí! Mássalhangzótörvények124.o. összeol vadás hasonulás részleges teljes zöngésségszerint képzéshelye szerint írásban jelölt írásban nem jelölt zöngé-sedés lezöngét-nedés
122 A helyesírási alapelvek a Négykövetkezők:alapelv Kiejtés elve Szóelemzés elve Hagyomány elve Egyszerűsítéselve
2. A több szóelemből álló szavak helyesírását a szóelemzés elve szabályozza úgy, hogy a toldalékos szavakban világosan fel ismerhetők legyenek a toldalékok és a szótő. A szóelemzés elvének érvényesítéséhez nélkülözhetetlenek a mássalhangzó-tör vények (pl.: barátság, mosdó, színpad stb.).
A szóelemzés elve érvényesül a következő mássalhangzóváltozások esetén: ● zöngésség szerinti részleges hasonulás: fogkrém, azt ● a képzés helye szerinti részleges hasonulás: azonban
● összeolvadás:
● Nem egyszerűsítünk az összetett szavak határán (pl.: jegygyűrű, sakk-kör).
123 írásban jelölt teljes hasonulás: késsel, má sszatok adjátok, játszik Az az, ez mutató névmás z-je teljesen hasonul a mássalhangzóval kezdődő határozórag első hangjához. Ezt a módosulást be tűkettőzéssel jelöljük: abba, ebbe, ahhoz, ehhez, akképp, ekképp, arra, erre, akkor, ekkor stb. Az avval és azzal, az evvel és ezzel alakváltozatok egyaránt helyesek.
●
4. Az egyszerűsítés elvét már korábban is alakalmaztuk. Két esetet különítünk el: akkor érvényesül, amikor egy szóban hosszú kétjegyű mássalhangzó fordul elő. ● a hosszú kétjegyű mássalhangzónak csak az előtagját kettőzzük meg (pl.: hattyú, asszony).
Nem egyszerűsítünk elválasztáskor: hosz-szú
● Olvasd fel a toldalékos szavakat! Hogyan változott meg a szótő utol só mássalhangzója a kiejtésben?
●
3. A hagyomány elve a régies családneveket (pl.: Széchenyi, Kossuth) és az ly betűvel ír szavakat (pl.: sirály, osztály) rögzíti. A hagyományos írásmódú neveket kiejtésük szerint választjuk el (pl.: Ben-czúr, Szé-che-nyi, Kos-suth).
● Az egyszerűsítés elve nem érvényesül a hosszú más salhangzóra végződő szavak toldalékos alakjában, ha jelölt teljes hasonulás történik, akkor a szabályos három mássalhangzó helyett csak kettőt írunk (pl.: toll + val = tollal ). 207. Írd le a magadott szavak zöngés, illetve zöngétlen párját! seb, doboz, fok, agár, ősz, láp, tél, pók, sír 208. Toldalékold a következő szótöveket -ban, -ben határozóragok kal! patak, kulacs, kert, nádas, dísz, széf ?!
124
211. Pótold a szavakban az s vagy ss mássalhangzókat! Jegyezd meg a helyesírásukat! bölcse...ég, alja...ág, adó...ág, adott...ág, kötele...ég, frisse...ég, felelő...ég, veszte...ég, képe...ég, sürgő...ég, emberie...ég
209. Keresd ki a hibásan írt szavakat! Írd le helyesen őket! A szótagolás segít a feladat megoldásában. ablagban, tűszhöz, athat, rizspor, szegfű, vísszint, lögdös, aszt
212. Elemezd az alábbi vers mássalhangzóit időtartam és zöngésség szerint! JÖTT AZ ŐSZANYÓ Jött az őszanyó Fújtak, fújtak hideg széllel, őszi szelek, aranysárga lehullottak vízfestékkel, a levelek. sárgák lettek Ott vannak a levelek, a fák alatt. fújtak, fújtak Látod a sok őszi szelek. aranyat?(Osvát Erzsébet)
213. Másolás közben írd le helyesen a zárójelbe tett szavakat! – Felkelés, lurkó! Nagyapa (költöt) így. Miklós gyorsan (fölugrot). De olyan ál mos volt, hogy majdnem (viszaesett). Anya jött nagy csupor (tejel), fehér (kenyérel). Miklós csak (nészte) a tejescsuprot és anyát... Holnap már nem (látya). Elszorult a torka, de mosolyogni próbált.
210. A pontok helyére pótold a ny vagy nny mássalhangzókat! Mely ik az a szó, amelyet kétféleképpen is írhatunk? me….ezet, me…ország, me…bolt, me…kő, me…, me…dörgés, me…egző, me…asszony
125
EREDJ, HA TUDSZ… (Részlet) Eredj, ha tudsz... Eredj, ha gondolod, hogy valahol, bárhol a nagy világon könnyebb lesz majd a sorsot hordanod, eredj... Szállj mint a fecske, délnek, vagy északnak, mint a viharmadár, magasából a mérhetetlen égnek kémleld a pontot, hol fészekrakó vágyaid kibontod. Eredj, ha tudsz. (Reményik Sándor)
215. Olvasd el a tanító mesét! Írd ki csoportosítva a szövegből azokat a szavakat, melyekben hangváltozás történt!
Derékig megmosakodott a (kutnál). Mögötte kakas kukorékolt, és Bundás ugatott. Ismerős, megszokott hangok. Holnap már (eszt) se (hajja). Aztán már a reggeli előtt ült. Két kézre (fokta) a nagy csuprot, szinte elveszett mögötte. (Édesannya) szép darab szalonnát kanyarított a kenyérre. (Részlet Mándy Iván: Egy festő ifjúsága c. művéből)
214. Írd ki a versrészletből azokat a szavakat, melyekben mássalhangzóváltozás történt!
NE IGYÁL A MEDVE BŐRÉRE!
Összebeszélt egyszer három cimbora, hogy ártalmatlanná teszik a közeli erdőben garázdálkodó medvét. A vadászat előtt betértek egy csapszékbe, s jól tele ették, itták magukat. Mivel pénzük nem volt, azt ígérték a csaplárosnak, hogy tartozásukat a medve bőrének árából fogják kifizetni.
126A vadászat azonban balul ütött ki. Ahogy meglátták a medvét, úgy megijedtek, hogy az egyik elszaladt, a másik fölmászott egy fára, a harmadik pedig elnyúlt a földön, és halottnak tettette magát. A medve ehhez cammogott oda, körülszaglászta, megforgatta, majd abban a hiszemben, hogy döggel van dolga, otthagyta. Nemsokára előmerészkedett a két másik cimbora.
217. Írd le a verset szótagolva! Húzd alá azokat a szavakat, ahol hangtani változás történt! MAKK-EMBERKE Makkot szedtem egy tölgy alatt, gyorsan telt a nagy kalap. Tudtam én már előre, mit csinálok belőle:
216. Írd le a verset szótagolva!
– Mit súgott a füledbe a medve? – kérdezték a földön fekvő társukat. – Csak azt mondta – válaszolta az ijedtségtől még mindig félholtan –, hogy máskor sohase igyunk a bőrére, amíg őt magát meg nem fogjuk. (O. Nagy Gábor nyomán)
TUDJA MEG A VILÁG! Bodzaág, bodzaág! Tudja meg a nagyvilág: puha bélű bodzaágból én faragtam furulyát! Hogyha szól, zengve szól füttyös kedvű hangszerem –még a tölgyfán szunyókáló bölcs baglyot is felverem. Bodzaág, bodzaág, rigóhangú bodzaág, szívderítő dalaidért irigyel a fél világ. (Szalai Borbála)
De nemcsak az ismereteinket őrzi és nyújtja át korról kor ra, emberről emberre, hanem ő maga ösztökél arra, hogy többet ismerjünk meg a világból: több dolognak adjunk nevet. Vagyis több dolgot érintsünk meg a gondolatunkkal. Mert a nyelv gon dolat: az tehát, ami egyedül képes birtokunkba adni a világot. A legértékesebb minden lehetséges között, mert értelmét is minden csupán akkor tárja fel, ha szavakkal kezdjük felruházni.
A NYELVRŐL – ISKOLÁSOKNAK (Részlet) Sok mindent hagy örökül egyik nemzedék a másikra – de mind között a legfontosabb a nyelv. Ez a hagyomány hordozza az évezredekben összegyűjtött tudásunkat, közvetíti az időben, s így folytonosságot biztosít az értelmes emberi életnek.
A nyelvet jól és szépen használni egyike a legnagyobb örömök nek. Megnyugtató beteljesedést jelent, amikor valamihez pontosan illő, tartalmát hiánytalanul kifejező szót találunk. Megérte ni akkor kezdünk valamit, amikor beszédünk tárgyává tesszük, s sajátunknak akkor mondhatjuk, amikor megtaláltuk a nevét.
218.
127 kutyát, macskát, gólyát, darut, zsiráfot is, hosszú nyakút, csacsit, lovat, bocit, kecskét, s a végén egy –makk-emberkét... Makkból lesz a hasa, feje, gyufaszálból lába, keze... S hogy ne fázzon a kobakja –makk-kalap lesz a kalapja... (Szalai Borbála) Olvasd el a szöveget! Írd ki azokat a szavakat, melyekben hangtani változás történt!
128 TÉMAZÁRÓ Kérdések és feladatok 1. Válaszolj a kérdésekre! ● Hogyan képezzük a mássalhangzókat? ● Hány mássalhangzót ismersz? Sorold fel őket! ● Hogyan különböztetjük meg a mássalhangzókat? ● Mikor zöngés és mikor zöngétlen a mássalhangzó? ● Melyek azok a mássalhangzók, amelyeknek nincs zöngétlen párjuk?●Hogyan jelöljük a j hangot? ● Mit tudsz a szóvégi h ejtéséről és írásáról? ● Milyen mássalhangzó-változásokat ismersz? ● Milyen eltérés van a szótagolás és az elválasztás között? 2. Pótold a hiányzó mássalhangzót, a -j hangot jelölő megfelelő betűt! apá..., aszá..., ba..., tala..., bo..., fo...ik, sü...ed, kristá..., pó...a, bó...a, a...tó, ...uk, tava..., teava..., erké...., ma...om, zsiva..., má... . 3. Rakd helyes sorrendbe a betűket! A kapott szavakat állítsd betűrendbe! réfűsz, csózak, jóhidé, jast, lyasték, semely, gobaly, dszeís, icsksó, lucsk 4. Mondd másképpen az alábbi szavakat (dz vagy dzs betűvel)! Két szóval alkoss mondatot! zsineg ..................................... szúrófegyver ............................... sportölókat készít fel.................... indiai fejedelem........................... 5. Olvasd el a verset! Írd le csoportosítva a rövid kétjegyű és a hosszú kétjegyű mássalhangzókat! Erdő mélyén barangolunk, hegyen, völgyön messze jutunk. Könnyű szellő lengedez, ezer levél táncba kezd.
129 Reccsen a gally, rigó füttyent, majd a csend átölel minket. (Szilágyi Katalin) 6. Folytasd a szócsaládok építését a minta szerint! Figyelj a j és a ly be tűkre! Például: folyik, folyó, folytat, folytatás, folydogál, ... lyuk..................................... hely...................................... új..................................... 7. Írd le szótagolva a kiszámolót, majd rendszerezd a szavakat attól függő en, hogy hány szótag van bennük! Megmosdott a tulipán, Harmat csillog rajta, piros szirma pirosabb, mint a lányok ajka. tuli tuli tarka, Ki merre lát szaladjon, ez a fogó, rajta. Egytagú szó (1 magánhangzó van benne):.............................. Kéttagú szó (2 magánhangzó van benne):............................... Háromtagú szó (3 magánhangzó van benne):........................... 8. Írd le a következő szavakat az elválasztás szerint csoportokba! ceruza, mondta, erdő, madzag, kertben, sortban, kendő, tá nyér, újság, kecske, edzés, fenyves, boltból, hordta, füzet, ernyő, tartja Például: ce-ru-za er dő mond-ta 9. Olvasd el a verset! Írd ki azokat a szavakat elválasztva, amelyekben hosszú kétjegyű mássalhangzót találsz! Szél dünnyög a nádas fölött, altatódalt dudolász. Békák kórusa dalra kel, kuruttyol a vizi világ. Szél szisszen a nádas fölött, hattyú ring a tó vizén, holdsugár a takarója, könnyű álmot ígér az éj. (Szilágyi Katalin)
SIMADÁRDARABLÓBÁLNARANCS A SZAVAK VILÁGA hangalak és jelentés, hangutánzó, hangulatfestő, egy- és többjelentésű szavak A nyelv az az eszköz, amivel az emberek a gondolataikat szóban és írásban kifejezik. A nyelv hangokból, szavakból, mondatokból és ezek használatának szabályaiból épül fel.
Minden szónak van hangalakja és jelentése. Minden szó értelmes hangsor, és ezekhez valamilyen jelen tés kapcsolódik.
130 10. Az alábbi betűsorból nyolc szót tudsz összeolvasni. Szótagról szótagra haladj! Írd le a szavakat szótagolva!
Mi a magyar nyelvet használjuk. Nyelvünknek azt a kis egységét, aminek jelentése van, szavaknak nevezzük, tehát a szavak jelentéssel bírnak.
Ha kimondjuk a szavakat, akkor a kimondott szó képe megjelenik a szemünk előtt. Például, ha azt mondod, hogy alma, akkor az alma képe meg fog jelenni előtted. alma = Viszont ha csak össze-vissza betűket rakunk egymás mellé, aminek nincs jelentése, akkor azok nem szavak, csak betűsorok lesznek.
Ha kimondunk különféle szavakat, akkor hangokat mon dunk, ha leírjuk őket, akkor betűket írunk le.
A HANGALAK ÉS A JELENTÉS KAPCSOLATA
131 SZÓ = HANGALAK + JELENTÉS (SZ = H + J) HANGUTÁNZÓ SZAVAK A hangutánzó szavak hangalakja jellegetes hangokat, zörejeket utánoz. Jele: H → J Csoportjai: ● állathangok utánzása (kukorékol, csiripel, mekeg) ● természeti jelenségek hangjának utánzása (csobog, dörög, süvít) ● tárgyak hangjának utánzása (csattog, ketyeg, zakatol ) ● emberi hangok utánzása ( füttyent, visít, sóhajt) 219. A nevük alapján állapítsd meg, mely állatokról van szó! Brumi, Breki, Kukori, Kotkoda, Uhu 220. Egészítsd ki hangutánzó szavakkal a szöveget! Ügyelj az egységes stílushatásra, és kerülj a felesleges ismétlődést! 1. Kardok ......, ...... a csákány, a dárda ...... , ...... a páncél. 2. A jobb oldalon ...... a puskák, ...... a golyók. 3. Az ágyúk is ...... , ....... kezdtek. 4. A katonák ...... összevegyült a fegyverek ...... 5. Nemsokára ...... a kürt, ...... a trombita, ...... a dobok. 6. A két sereg visszavonult. 7. Valahol ...... egy paripa. 8. A csatatérről csak a sebesültek ...... , ...... hallatszott. 221. Válogasd ki a hangutánzó szavakat!
132 … Pufog pöfögve, dohog lihegve, Hasában hőség izzik sziszegve; Indul a sínen a masina lassan, Nyikorog – csikorog – csetten és – csattan –Húzza a vonatot, robotol egyre, Zihálva zakatol, robog a hegyre, Száguldva vágtat át völgyeket, földeket, Gyorsulva, gyorsulva fut, mint a förgeteg...( Julian Tuwim: A mozdony) 222. Nevezd meg azokat a hangutánzó igéket, amelyek a következő fogalmakra jellemzők lehetnek! eső kenetlenszélóra kerék szú lomb harang szarkaszalma, vércse 223. Válaszolj az alábbi kérdésekre? Magyarázd meg hogyan alakul tak ki a hangutánzó igék? Mi kuruttyol? Mi kelepel? Mi csobban? Mi cincog? Mi nyávog? Mi brummog? HANGULATFESTŐ SZAVAK hangulatfestő szavak cselekvést ábrázolnak vagy tulajdonságokat jellemeznek hangzásukkal. Ezekkel a szavakkal mondandónkat szoktuk díszíteni, han gulatosabbá varázsolni. Például: otromba, bandukol, cammog, pipogya Jele: H → J
133 224. Olvasd el figyelmesen Weöres Sándor versét! Mivel érzékelteti a költő a táj hangulatát? szavakkal meséli vagy hanghatásokkal ér zékelteti? SZÁNCSENGŐ Éj-mélyből TélSzáncsengőCsing-ling-lingfölzengő-száncsengő.-csing-ling-ling-csendjénhalkanring. Földobban két nagy ló Kop-kop-kop - nyolc patkó. Nyolc patkó - kop-kop-kopCsönd-zsákból hangot lop. Szétmálló TélSzáncsengőCsing-ling-linghangerdő-száncsengő.-csing-ling-ling-öbléntávolring. ?! ● Írd ki a versből a hangutánzó szavakat! 225. Másold le az idézeteket, húzd alá a hangutánzó szavakat! Mit utánoznak ezek a szavak? a) Rezzent a vén szíl: szisszent, jött a szél; villám rándult, mint megrántottt kötél; egy percnyi csönd. És bömbölő haragra fakadt a vihar százezer harangja.( Illyés Gyula) b) Mi kopog? Mi kopog? – Harkály vagyok, kopogok. Nem is tudom mióta vár rám ez a diófa. (Weöres Sándor)
134 c) Koccan a korsó, csobban a víz, – azon mereng a lepke: a gyűrűző vízre szálljon-e, vagy a cserepekre. (Kányádi Sándor) d) Gesztenyefa tetejét ellepte vagy száz veréb: csiriprlnrk, hangoskodnak, éktelen nagy lármát csapnak.( Szalai Borbála) 226. Gyűjts olyan hangulatfestő szavakat, amelyekkel a megadott jelentéseket fejezheti ki! a) lassan, aprólékosan, kitartóan foglalatoskodik valamivel ...................... b) észbeli, gyarlóság, hiányosság ................................................... c) lustán, nehézkesen, meg-megrogyadozva jár ............................. d) aluszékony természetű ............................................................... e) tehetetlen ..................................................................................... 227. Válogasd ki a hangulatfestő szavakat! alszik, babrál, dörmög, hópehely, leskelődik, szeleburdi, nyim nyám, liheg, ostoba, sertepertél, fricska, hajadon, csonka, lompos, szunnyad, halk 228. Egészítsd ki a szöveget odaillő hangulatfestő szavakkal! 1. A sarokban egy ........ kisfiú ......... 2. Elmélyülten ........ valamit (v. valamivel). 3. Anyja háromszori kiáltására nehezen ....... , és megszeppen ve ....... a konyhába. 4. – Egész nap azzal a vacakkal ...... ! – ........ az anyja.
Kinn voltam a rengeteg erdőn, medvét láttam kúszni a lejtőn, tíz körömmel másztam a fára, megszökött a medve vacsorája. Lompos medve brummogva ballag: „Mászni könnyű ilyen fiatalnak, mennyi szégyen ér most vén-koromra, kulloghatok éhesen odumba.
135
229. Olvasd el Weöres Sándor versét! Keresd meg benne a hangutánzó és a hangulatfestő szavakat!
230. Milyen hangulatfestő szavakkal tudnád jellemezni a következő tevékenységeket: járás, nevetés, sírás? Írj minél több példát! Csopor tosítsd a szavakatpozitív és negatív jellegük szerint!
231. Gyűjts olyan hangulatfestő szavakat, amelyek az emberek vagy az állatok mozgását érzékeltetik! 232. Alkoss mondatot az alábbi hangulatfestő szavakkal! gubbaszt, felcihelődik, kivánszorog, dadog, ötöl-hatol, fintorog, kullog, AZ EGYJELENTÉSŰ ÉS A TÖBBJELENTÉSŰ SZAVAK A szavaknak van hangalakjuk és ahhoz kapcsolódó jelentésük. Ha kimondjuk az alma szót, az a szó hangalakja. Mikor kiejtjük, rögtön eszünkbe jut a piros és kerek gyümölcs. Talán még az ízét is fel tudjuk idézni a szánkban. Ez az alma jelentése.
Egyjelentésű szavaknak nevezzük azokat a szavakat, amelyek hangalakjához csakis egyetlen jelentés társul. Például ha azt mondjuk, hogy könyv, akkor nem jut eszünk be más, mint a téglalap alakú tárgy, amelyben lapok és betűk H — J könyv =
136 Az egyjelentésű szavak
A magyar nyelvben kevés egyjelentésű szó van, elsősorban az összetett szavak és a szakszavak tartoznak ide. Például: esőcsatorna, napernyő 233. Válaszd ki az alábbi felsorolásból azokat a szavakat, amelyek csak fogalmat jelölnek! gémtáblasakktábla csizmadia darutoronyóra óra hűségszivárvány korona hangvilla 234. Foglald mondatba a napóra, a homokóra, a toronyóra szavakat!235. Határozd meg az alábbi szavak jelentését! gally – talpalatnyi –
sorakoznak. Jele:
137 süllyed –guggol –hágcsó halandzsa– –hályog –gyűrű –ujj gramm– –
b) Vízszintes felületű tárolóhely, amely különféle tárgyak el helyezésére szolgál.
236. Mire gondoltunk? A megadott jelentéshez nevezd meg a hang alakot!
f) Szavakkal játszott fejtörő.
marhapásztorszövetkészítőkereskedőbörtönőrhordókészítőfegyverkovácslábbelifazekaskészítő
c) Olyan gép, amelyben ruhát lehet mosni.
KalmárPorkolábBognárCsiszárVarga
A többjelentésű szavak
237. Párosítsd a családnevekhez a megfelelő foglalkozást!
d) Felül nyitott edény, amely díszítésre vagy vágott virágok tárolására szolgál.
a) Puha anyagból készült ruhadarab, amit a lábfejen visel nek, és általában bokáig vagy térdig ér.
Gelencsér Gulyás Takács Kádár kerékgyártó
Többjelentésű szavaknak nevezzük azokat a szava kat, amelyeknek a hangalakjához két vagy akár több jelentés is társul.
e) Kétkerekű jármű, amelyet pedálok segítségével lábbal vagy (kisebb) motorral lehet hajtani.
1.
138Ez azonban nem az egyetlen ismertetőjele a többjelentésű szavaknak. Jele: J1 | H — J2 | J3 A többjelentésű szavak második és további jelentései az elsődleges alapjelentésből fejlődtek ki az emberi megismerés során. Többjelentésű szó például a zebra. Egyrészt a fekete-fehér csíkos állatot jelenti, másrészt pedig az úttesten található fehér csíkokat, amelyek azt jelzik, hogy hol van a gyalogátkelőhely. zebra = 2.1.
levél = 2.1.
2.
Többjelentésű szó például a levél: a fák lombjain lévő zöld növényt; a postás által hozott levél.
239. A következő mondatokból kiderül, hogy mit jelentenek a vastag betűvel írt szavak. Mondjatok olyan mondatokat, amelyekben ezek nek a szavaknak más a jelentésük! Csörög az óra, fel kell kelni. Miért csörög, hiszen ma nincs iskola? Persze, elutazunk, hétkor indul a vonat. Milyen jó, hogy szép idő van. Még nem süt a nap, de az ég nem felhős. Elviszem a tollaslabdámat, talán lesz ott valaki, aki játszik velem.
139 A szavak többértelműségét poliszémiának nevezzük, így a többjelentésű szavakat poliszém szavaknak hívjuk.
240. Miben hasonlít? Hogyan magyaráznátok meg? Miért pislog a fénysorompó? Hogyan lehet valakit melegen vagy hidegen fogadni? Miért körte a hagyományos égő neve? Miért toll az írószer neve?
További példák többjelentésű szavakra: Körte: ez a szó azért többjelentésű, mert egyrészt eszünkbe jut róla a sárga gyümölcs, másrészt pedig a világításra használt eszköz, amit a lámpába kell csavarni. A két szó jelentése között kapcsolat van, hiszen a világító tárgynak ugyanolyan alakja van, mint a gyümölcsnek.
Daru: ez is egy többjelentésű szó, ugyanis eszünkbe juthat róla a madár, amit darunak hívunk, de eszünkbe juthat a másik jelentése is, azaz a magas gép, amit általában építkezésekhez szoktak használni. A két jelentés között az a kapcsolat, hogy a madárnak is hosszú nyaka van, és a gépnek is van egy hosszú szerkezete, aminek a segítségével a magasan lévő dolgokat is el érhetik az Például:emberek. fül = akancsóérzékszervfülekönyvbehajtott sarka 238. Keresd meg a csiga szó többjelentésű változatait! Foglald azokat mondatba!
241. Keresd meg a mondatokban az azonos alakú szavakat!
Például: ár = áru értéke, cipészszerszám, áramló víztömeg, terület-mértékegység
140 Azonos alakú szavak
Jele: J H — JJ
Az azonos alakú szavak hangalakja egyforma, jelen tésük azonban eltérő, közöttük semmi összefüggés nincs.
Az azonosság idegen szóval homonímia, az azonos alakú szavakat homonimáknak nevezzük. Csoportjai: ● szótári homonimák (a szavak szótári alakjának azonosalakúsága): csap, dob, ég, vár, ● nyelvtani homonimák (toldalékos szóalakok azonosala kúsága) : merek (levest merek, vagy merek úszni), ● vegyes típusú homonimák (a szótári alakok és a toldalé kos szóalakok azonosalakúsága): hasad (a te hasad, vagy hasad a nadrágom).
1. A boldogság tört szárnyú madara vergődik a tenyeremen. (Kányádi Sándor) 2. A színész után virág s tövis terem, a színész élete öröm és gyötrelem. (Petőfi Sándor) 3. Elbitangolt csikónyi álmom, idegen erdők zöldjét járom. (Füzesi Magda) 4. S mikor a nap fent ragyog már az ég közepén, abbahagyják a tanulást s hazaszállnak szépen. (Zelk Zoltán) 5. Nincs az úton semmi nyom, csak amit a kánya von… (Gazdag Erzsi ) 6. Bölcsőben sír az éber csecsemő, bölcső előtt a dajka zeng – el szokták a dalok altatni őt. (Petőfi Sándor)
141 242. Foglald mondatba az alábbi azonos alakú főneveket és igéket! vár – vár, nyúl – nyúl, áll – áll, fog – fog, fűz – fűz, nyír – nyír 243. Pótolj azonos alakú szavakat a mondatokba! Sok kisgyerek _______ a sötétben. Mindkét _______ igyekszik meggyőzni a másikat a maga igazáról. Mindent megteszek azért, hogy jó tanuló ________. A ________ ellepték a szemétdombot. Az utasok türelmetlenül ________ a buszra. A ________ meg kell erősíteni az egyik bástyáját. 244. Keresd meg azt a szót, amelynek jelentése mind a két szónál azonos! turbános nép – __________– zúzok hajítod – ____________– ütőhangszerek betűnként olvas – ____________ – tűvel beleilleszt 245. Írd le a mondatokat! Húzd alá az azonos alakú szavakat! Éjszaka nem merek egyedül kimenni a házból. Estére beborult az ég. Bár hűvös volt aznap, mégis lementünk a strandra. Ne szólj szám, nem fáj fejem. A fal mögött ott a szekrény. Rokon értelmű szavak A rokon értelmű szavak hangalakja különböző, de jelentésük azonos vagy nagyon hasonló. Több hangalak hallásakor vagy olvasásakor egy jelentés azonosul az emberben. Ha a szavak fogalmi jelentésének egy-egy elemében is van valamilyen árnyalatnyi különbség, vagy
Jele: H J H Csoportjai: ● azonos jelentésű szavak: Például: eb – kutya, kerékpár – bicikli, kukorica – tengeri, burgonya – krumpli – kolompér, ● hasonló (nem teljesen azonos) jelentésű szavak: Például: kiabál – ordít – üvölt, eszik – falatozik.
247. Keresd meg az alábbi szavak rokon értelmű párját, de ne változtass az ige alakján (mód, idő, szám, személy)! felrakja esteledett őrzi őket kutat tanulmegynéz cipeli
246. Igazoljátok egy-egy mondattal ezeknek az alakpároknak a jelen tése közötti különbséget! evezősök – evezősek, daruk – darvak, felelősök – felelősek
142 ha az egyik szó a másikhoz képest valamilyen érzelmi, szemléletbeli többletet fejez ki, tágabb értelemben vett rokonértelműségről beszélünk. Például fokozati különbség van a fut, szalad rokon igék kö zött, szemléletbeli eltérés az énekel és a kornyikál között.
248. Határozzátok meg az alábbi rokon értelmű szavak jelentését!
A rokonértelműséget idegen szóval szinonímiának , a rokon értelmű szavakat szinonimáknak nevezzük.
143 csipeget, ebédel, étkezik, falatozik, felfal, fogyaszt, habzsol, lakmározik, majszol 249. Hogyan esik az eső? Hányféleképpen fejezhetjük ki? Folytasd a sort! szitál, permetez ____________________________________ 250. Sok-sok szavunk, kifejezésünk van arra, ha valaki beszél. Határozd meg az alábbiakat! Ki gagyog? Ki fecseg? Kik beszélgetnek? Kik vitatkoznak? Kik nyilatkoznak? Kik szónokolnak? 251. Petőfi Sándor A puszta, télen című verséből idézünk. Határozd meg a kijelölt szavak a rokon értelmű változatát! Tar Ilona: Téli puszta gémes kúttal Hej, mostan puszta ám igazán a puszta! Mert az ősz olyan gondatlan rossz gazda; Amit a kikelet És a nyár gyűjtöget, Ez nagy könnyelműen mind elfecsérli, A sok kincsnek a tél csak hűlt helyét leli.
144 252. A kiemelt szavakat helyettesítsd rokon értelmű szavakkal! Megdördült a mennybolt. A tűz erősen lángolt. A kenyeret megvágja. A fazékban forr a leves. Nyolc személy jelentkezett a versenyre. Az a fontos, hogy ne félj. 253. Írj az alábbi szavakhoz egy-egy rokon értelmű szót! kedves – ………………… csinos – ………………… jókedvű – ………………… kiabál – ………………… bánatos – ………………….. 254. Keresd meg az alábbi szavak rokon értelmű szavait! A kapott kifejezések kezdőbetűiből egy új szót kapsz eredményül! dühít –csaholjegykezelőverejtékezik.......................................–.......................................–.......................................–....................................... zászló – ....................................... fondorkodik – ....................................... könnyhullás – ....................................... 255. Írd ki Petőfi Sándor János vitéz c. művének részleteiből a hangulatfestő szavakat! Keress hozzájuk rokon értelmű megfelelőket! Jancsi csak ballagott sötét árnyékával S elméjének sötét gondolkozásával … Mikor a nap elért az ég tetejére, Eszébe jutott, hogy falatozni kéne, Tennap ilyen tájban evett utoljára, Meg alig is bírta lankadó lába.
145 256. Az alábbi feladatokat próbáld rokon értelmű szavakkal kifejezni, mégpedig olyanokkal, amelyek között csak egy betű a különbség. Például: zokogó szerző = síró író élénk mezei rágcsáló egyiptomi fogoly puha kopottfekhely(régi)űrmérték tökéletes elme vándor (öreg) szőlőlé éleselméjű hím juh deresedő apa ill. anya 257. Határozd meg az alábbi szavak jelentését! Pótold a mondatok kihagyott helyére! Többféle változatot készíts! talán –valószínűleg –alighanem –bizonyára –mindenesetre –állítólag kétségkívül– –igenis –Szombaton ________ kirándulni megyünk. A híres művész várva várt fellépése __________ elmarad. A kísérletet ____________ meg kell ismételni. Nem tudott ajtót nyitni a csengetésre, mert ______________ öltözködött. Hasonló alakú szavak Többször előfordul, hogy egy szövegben összetévesztenek olyan szavakat, amelyek hangzása hasonló, jelenté sük között ugyan van kapcsolat, de jelentésük mégsem egyezik. A hasonló hangsorból álló, de eltérő jelentéssel bíró szavakat hasonló alakú szavaknak nevezzük. Jele: H f H | | J J
A hasonlóalakúságot idegen szóval paronímiának, a hasonló alakú szavakat paronim szavaknak nevezzük. 258. Mindegyik sorban ugyanazt a (vagy csupán hozzá hasonló?) szót találod meg négyféleképpen leírva. Húzd alá mindegyik sorban az általad helyesnek vélt szóalakot! áld – álld! – áldd – álldd! óvoda – óvóda – ovóda vetet – vetett – vettet – vettett 259. Magyarázzátok meg az alábbi szópárok jelentését, és foglaljá tok mondatba! rendel – renddel; lábal – lábbal; gépel – géppel; követel – követtel 260. Keresd meg a Magyar értelmező kéziszótár ban az alábbi szavak jelentését! gyámolatlan –gyámoltalan –tanulság –tanúság –válság váltság––
146 Csoportjai: ● alakváltozatok: közös tőből származó szavak, melyek je lentése megegyezik, csak a használatukban, hangulatukban van eltérés. Például: vödör – veder, mienk – miénk; ● alakpárok: közös tőből származó szavak, de jelentésük el térő.Például: fáradság – fáradtság, egyenlőre – egyelőre Vannak olyan hasonló alakú szavak, amelyek jelentésük mi att ugyan nem cserélhetők fel egymással, mégis sokan elkövetnek ilyen hibát mind írásban, mind pedig beszéd közben. Ilyen szavak például a következők: egyenlőre, egyelőre.
147 261. Tudod-e helyesen használni a fáradság és a fáradtság szavakat? Egészítsd ki a mondatokat a megfelelő szóval! Misinek nagy ___________ került felcipelni a csomagot a la kásukba. Viki az edzés után minden tagjában kínzó _____________ érzett.Tamás alig látott a _____________, mire elkészült a munkájával.Senki sem sajnálja a _____________, ha látja azeredményt. Ellentétes jelentésű szavak Az ellentétes jelentésű szavak hangalakja eltérő, jelentésük egymással ellentétes. Például: jön – megy, hoz – visz Jele: H – J ↔ H – J Az ellentétes jelentésű szavakat idegen szóval antonimáknak nevezzük. 262. Írd le az alábbi ellentétpárok hiányzó tagját! alsó –belső –drága –híg –rövid –jellemes –nehéz alacsonyabb– –263. Válassz ki mindkét oszlopból egy-egy ellentétpárt, és alkoss velük a mondatot! 264. Pótold a szövegbe a megfelelő szót az ellentétpárok közül! Állt az erdőben egy (csúnya – szép), sudár kis fenyő. ( jó –rossz) helyen volt: a nap is érte, levegő is (ütötte – simogatta).
-
be:
és
148(Idősebb – Fiatalabb) társai, lucfenyők meg jegenyefenyők zúgtak körülötte. De a (nagy – kis) fenyőnek minden vágya az volt, hogy (alacsonyabbra – magasabbra) nőjön. 265. Kösd össze az ellentétes jelentésű szavakat! Válassz ki öt el lentétpárt, és írj mindegyikkel egy-egy mondatot (összesen tizet). vizesrövid keskenytiszta nehéz koszosszéles könnyűhosszú száraz soványerősfáradt drágaokos olcsó gyengebuta kipihentkövér 266. Gyűjts az irodalomkönyvedből vagy kedvenc olvasmányaidból olyan idézeteket, amelyekben ellentétes jelentésű szavak találhatók! 267. Az alábbi szavak ellentétjeinek első SZÓELEMEK szavak szerkezetének vizsgálata jelenti, hogy megfigyeljük elkülönítjük egymástól szó alkotó részeit: értelmező kéziszótár a szavak nak sokféle alakjával találkozhatunk. A következő példák a sza vak szóelemekre szerkezetét mutatjk
azt
A
hang és a hall
tagolt
a szóelemeket. A Magyar
-
betűit összeolvasva egy földrész nevét adják! 1. koplal –2. nagyszülő –3. este –4. értékes –5. kunyhó –6. vétel –A SZÓ SZERKEZETE szó, szótő, toldalékok: képző, jel, rag SZAVAK ÉS
a
ban
A példákban előforduló hang és hall szótő önállő szó is lehet, tehát önmagában is van jelentése. A toldalékok csak egyegy szótőhöz kapcsolódva fordulnak elő, de jelentésüket felismer hetjük a toldalékos szavakban. Az alábbi szópárokban a szótő azonos, a szavak jelentése azonban eltérő, mert a szótőhöz más-más toldalék kapcsolódik: hangos – hangzik, hallgat – hallatlan.
A toldalékos szavakban, szóalakokban kétféle szóelem (morféma) kapcsolódik egymáshoz: szótő és toldalék.
● A szótő – szabad morféma azokban az esetekben, ha ön álló szóként is használatos.
149 hang-zikhang-talanhang-(o)s szótő + toldalék hallatlan:hallás:hallgat: hall-atlanhall-áshall-gat szótő + toldalék végighallgaténekhanghangverseny hang + verseny ének + hang végig + hallgat szó + szó
A szótár szavai (lexémák) beszédünk és írásunk mondataiban különféle szóalakokban fordulnak elő.
hangzik:hangtalan:hangos:
A szavak szerkezetének elemzésekor a toldalékos szavak alkotóelemeit figyelhetjük meg: ● toldalékos szó ═ szótő + toldalék ● összetett szó ═ szó + szó
● A toldalék – mindig kötött morféma, mert csak a szótő höz kapcsolódva fordul elő.
Például: vasút + állomás = vasútállomás gépkocsi + vezető = gépkocsivezető szennyvíz szennyvíz + tisztító = szennyvíztisztító tyúkhús + leves = tyúkhúsleves Az összetett szavakat mindig az összetétel határán választjuk el!
150 A szóösszetételek a szóalkotás eredményei. Két vagy több szóból alkotott szót összetett szónak nevezzük. Részei: előtag és utótag. Például: hó + virág = hóvirág tanár + nő = tanárnő föld + gömb = földgömb kar + óra = karóra szó + faj = szófaj vas + villa = vasvilla gyors + vonat = gyorsvonat hűtő + szekrény = hűtőszekrény Ha az előtag és az utótag egyenrangú, akkor az mellérendelő szóösszetétel. A mellérendelő összetett szavakat egybe- vagy kötőjel lel írjuk. Például: búbánat, girbegörbe, agyba-főbe Ha az előtag kiegészíti az utótagot, akkor az aláren delő szóösszetétel. A két tagból álló alárendelő összetett szavakat egybe kell írni. Például: gyorsvonat, óraszíj, páratelt, visszanéz Úgy is alkothatunk összetett szavakat, hogy egy már össze tett szóhoz kapcsolunk hozzá egy másik szót. Az így keletkezett szavakat többszörösen összetett szavaknak nevezzük.
151 268. Pótolj szavakat középre úgy, hogy értelmes összetett szavakat kapj! béka ________ lány galamb ________ seprű kaland ________ őr papír ________ szél fa ________ boríték róka ________ kabát 267. Miről ismerjük fel az összetett szavakat, és miről a toldalékos szavakat? Írjátok le külön-külön csoportba! üvegcső, fémcső, bölcső, aláír, beír, ráír, papír, gépész, kertész, lángész, padló, hintaló, istálló, faló 268. Kapcsold össze a következő szótöveket és toldalékokat minél több lehetséges változatban! -get, -ő, -ít, -és, -s, -ség néz, kép, szép -ek, -ne, -eim, -e, -en -ben, -től, -ik 269. Melyik az a kétbetűs, önállóan is értelemmel bíró szó, amelyet az alábbi szavakhoz fűzve nem összetett, hanem egyszerű szót eredményez? tar............................ rab............................... pad.......................... vád.............................. hal............................ 270. A következő összetett szavakban valahogy összekeveredtek az előtagok és az utótagok. Keressétek meg az egymáshoz illőket! húskefehegykésfogdaráló ingszög rajzgömb zsebcsúcstávbányaszéncső 271. Lásd el t, -val, -vel, -tól, -től raggal az alábbi névmásokat! én, te, ő, tied, aki, ez ?! ● Hogyan alkotjuk a személyes névmás ragos alakjait?
272. Az alábbi szöveg kiemelt szavait bontsd szóelemekre, és hatá rozd meg mindegyik szóelem típusát! Nemcsak ösztönözniük kell osztálytársaikat is a jobb ta nulásra, hanem segíteniük is kell őket ebben. Elmagyarázhatják nekik a nehezebb részeket, rávezethetik őket a példák megoldására, és kikérdezhetik a szavakat. Az ilyen munka javára válik mindenkinek, mert így lelket is tudnak önteni a bátortalanabbakba.
273. Figyeljétek meg és húzzátok alá a toldalékot a mondatokban előforduló szóalakokban! Kedves hangon szólalt meg. Felfigyeltünk erre a hangra. Ezt a hangot nem lehet elfelejteni.
274. Olvasd el kifejezően Szalai Borbála versét! Írd ki az összetett szavakat! HEGEDŰSZÓ Hol volt, hol nem, réges-régen –kerek erdő közepében, élt egyszer egy öregember S szakálla volt, mint a kender … Ott egymagábanéldegélt nádfedeles kunyhójában … Apó mégsem unatkozott, folyton tett-vett, fúrt-faragott: hol nyárfateknőt,hintalovat,kisszéket, fakanalat, etetőt meg
152
153 fűzfasípot,madárházat,több mint százat … Hát egy nyirettyűjétshegedűjétkifaragtaannakjávorfából,naponislegjavából,rózsafából… Amint kész lett tüsténtszárazfája,négy húrt szerelt rája. E négy húron járt a vonó –s áradt a szép hegedűszó … Ezt pacsirtarigó,csodáltatücsök,avetés fölött, erdő, mező ezt majdhallgatta,egyszellő szárnyra kapta … Szárnyra kapta, repült vele –s dallal lett a szívünk tele … A TOLDALÉKOK A szavak tövéhez illesztett végződések a toldalékok. A szótőhöz háromféle toldalék kapcsolódik: képző, jel, rag. A szóelemek sorrendje a következő: szótő + képző + jel + rag Ezek sorrendje mindig állandó.
154 Jelölésük a következő: szótő – 1, képző – 2, jel – 3, rag – 4 1 2 3 4 1 2 2 1 3 4 Például: olvas│ott│ak│ból; szép│ség│es; ír│ná│nak. hang hangos beszéd hangok sora hangot hallunk képző jel rag hall zenét hallgat zenét hallott zenét hallok képző jel rag A KÉPZŐ A képző megváltoztatja a szó jelentését, gyakran szófaját is. A képző segítségével újabb szót alkotha tunk. Például: hall – hallgat: ige → ige hang – hangos: főnév → melléknév Képzők: • -s, -ász, -ész (foglalkozás) • -ság, -ség (gyűjtőnév) • -ság, -ség (elvont fogalmak) • -né (asszonynév) • -s, -ú, -ű (valamivel ellátott /jellemző tulajdonság/) • -tlan, -tlen, -talan, -telen (valaminek híján lévő) • -i (valahová tartozó) • -nyi, -d (törtszámnév) • -dik (sorszámnév) A képzők – a ragok és a jelek alakjához hasonlóan – lehet nek:
A munka nemesít.
● kétalakúak
155 (-l, -z, -ni ) (-ás, -és; -gat, -get), a magánhangzó-illeszkedés megfelelően háromalakúak (-kodik, -kedik, -ködik).
Például: ház, házas, házasság kert, kertész, kertészkedő
275. Húzd alá a képzett szavakat! Karikázd be a képzőket! Ott az ínség, ahol szitával foltozzák a süveget.
Jól végzett munka minden gyarapodás talpköve.
●
Kész munkában könnyű hibát keresni.
Hol öt-hat ember jóllakik, a hetedik sem marad éhen.
277. Bontsuk szóelemeikre az alábbi példákat: (szótő – 1, képző – 2, jel – 3, rag – 4)! fénylő, fogd, várakoznotok, lelkesítettél, sorsuk, add, vetettétek, végtelenség, hallgatnunk
szabályának
A munkával a vad is megszelídül.
●
● egyalakúak
● olló, olvasó, hintaló, hajó, jó, szóró, szántó, lakó, dió, móló, kutató, író teknő, mentő, kendő, szeplő, terítő, szellő, felhő, kettő, lege lő, repülő krumpli, hősi, kifli, bácsi, kézi, mi, néni, senki, nagyi, me zei, gumi, gépi bárka, kocka, szarka, birka, cukorka, kacsa, kabátka, sapka, kalácska
●
A képzett szóhoz mindig járulhat újabb képző is, ilyenkor képzőbokorról beszélünk.
●
Segítséggel jó a tanács. 276. Másold át, és húzd alá a szósorokban azokat a szavakat, ame lyek képzettek! Jelöld a képzőt!
156 278. Alkoss képzett szavakat az alábbi igékből ul, -ül (-dul, -dül ) képzők segítségével! tan, kék, rezeg, forog, szép 279. Kapcsolj -ság, -ség képzőt a felsorolt szavakhoz! Magyarázd meg a szavak jelentését! apró ellenegy fele igazgató királyjelenijedtanul szép A JEL A jelek nem alkotnak új szót. Módosítják a szó jelen tését, és utalnak a szavak kapcsolatára a mondatban. Például: zene szól – zene szólt; szép a dal – szépek a dalok Jelek: ● Múlt idő: -t, -tt ● Felszólító mód: -j ● Feltételes mód: -na, -ne, -ná, -né ● Többes szám: -k ● Középfok: -bb ● Birtokos többes szám: -i ● Birtokjel: -é A toldalék előtt a szavakban előfordul magánhangzó: hang-(o) s, hang-(o)k, hang-(o)t, hall-(o)m, hall-(o) d, ház-(a)k, kert-(e)k. Ezeket a hangokat kötőhangzónak nevezzük. Más értel mezés szerint előhangzónak is szokták nevezni. Ezek a hangok általában akkor előzik meg a toldalékot, ha a szótő
+ képző c) szótő + kötőhang + képző b) szótő + jel d) szótő + kötőhang + jel 283.
a)
281. Keresd meg a szövegrészletben azokat a szavakat, amelyek tol dalékai közt van jel! Karikázd be a jeleket, majd nevezd meg őket! Jól s szépen beszélni a köznapokon is tudni kell. Meg kell ezt tanulnunk úgy, hogy vérünkbe ivódjon. Sok közéleti bajunk egyik legnagyobbikának: a hivatali bürokráciának kigyógyításá ra, egyszerű és pontos nyelvhasználatra lenne szükség. Idegen hatások befolyása ellen is óvni kell a nyelvet. Még inkább attól, hogy magába zárkózzék, s elporosodva váljék hasz nálhatatlanná. Sok szépen és jól beszélő ember példája tanít a leghatásosabban. Tőlük tőlünk válhat nyelvünk – az anyanyel vünk – igazi kinccsé. Egy mindenki s mimagunk által is folytonfolyvást megcsodálni való jelenséggé. (Bodosi György: Vallomás) 282. Gyűjtsünk 3–3 példát ezekhez a képletekhez! szótő Sok történetet ismersz Mátyás királyról, olvasd el az alábbit is! Jellemezd az uralkodót!
157 mássalhangzóra végződik. Szerepük, hogy megkönnyítsék a kiejtést. 280. Húzd alá a szósorban azokat a szóalakokat, amelyek végén a -k a többes számot jelöli! berek, eprek, könyvek, szólások, barack, tálak, sisak, szándék, kosarak, maradék, tajték, gyerek, üvegek, szilánk, várak, kam rák, alak, halak, ruhák, kerek, kerék, kérek, képek
Mindjárt írószert hozatott, és ilyen levelet íratott a török császárnak: „Bizony agg ebül őrződ a táborodat! Tegnap mind ott ültem a sátorod előtt, árultam az árpát, és közben kikémleltem a tábort. És hogy ebben ne kételkedj, felsorolom neked az ételeket abban a rendben, ahogy neked ebédre felhordták.”
284. Tedd többes számba az alábbi szavakat! Mit tapasztaltál, mi történik a szótövekben? A többes számú szóalakokat foglald mondatba! fa, monda, tér, egér, út, fű, híd, bokor
Fel is sorolta szép rendben az ételeket, egy sem hiányzott a sorból. A török császár megértette Mátyás leveléből, hogy a táborát kikémlelték, és félni kezdett a magyaroktól. Estére annyira eltöl tötte a félelem, hogy tulajdon táborából úgy orozkodott ki, mint a tolvaj, s nemsokára az egész török sereg utána vonult. (Heltai Gáspár krónikája nyomán) ?! ● Írj ki a szövegből olyan szavakat, melyek jellel vannak ellátva! Hatá rozd meg a jelek fajtáit!
158 MÁTYÁS KIRÁLY ÁRPÁT ÁRUL
Este aztán minden baj nélkül visszatért a saját táborába.
Amikor Mátyás király a törökkel hadakozott, egyszer tábort vert a török császár tábora közelében. Mindjárt kémeket küldött a török táborba, de sehogy se volt elégedett a kémek jelentésével, ezért elhatározta, hogy ő maga nézi meg, miképpen él a török császár.Ahogy ezt elhatározta, mindjárt török ruhát hozatott, abba átöltözött, és beállt azok közé, akik ételt hordtak a török táborba. Így lopózott be Mátyás király a táborba. Ott a császár sátorával szemben letelepedett, és egészen napestig árulgatta az árpát. Amíg a zsákból az árpát árulta, mindent jól szemügyre vett, még azt is megfigyelte, hány tál ételt vittek a császárnak ebédre.
159 285. Tedd felszólító módba az alábbi igéket! Figyeld meg az írás módjukat! ír, vigyáz, tanul, hoz, mos, játszik, olvas A RAG A ragok a szó mondatbeli szerepét jelölik, annak jelentését nem változtatják meg. Lezárják a szót, mon dattá fűzik össze a szavakat. A rag jelenthet: ● belső helyzetet: könyvben, boltban ● külső helyzetet: ceruzán, emberen ● három irányt (mióta?, mikor?, meddig?): öttől, ötkor, ötig ● lehet ellentétes: házba ←→ házból, földre ←→ földről Ragok: ● Igei személyragok: Alanyi ragozás: -k; -sz, -l; -unk, -ünk; -tok, -tek, -tök; -nak, -nek Tárgyas ragozás: -m; -d; -ja, -i; -juk, -jük; -játok, -itek; -ják, -ik ● Főnévi igenév személyragjai: -m; -d; -e, -a; -unk, -ünk; -otok, -etek, -ötök; -uk, -ük ● Tárgy ragja: -t ● Birtokos jelző ragjai: -nak, -nek ● Határozó ragok: -ban, -ben; -tól, -től; -hoz, -hez, -höz stb. 286. Bontsd elemeire az alábbi szavakat! kalászokat kocsira batyjának írásuknakújítják egyetek hajózott béküljonszabályokbanszegélyig 287. Válaszd ki azokat a főneveket, amelyekben a -t tárgyrag előtt a szótő megváltozik!
A kis hangya_____ is lehet példát venni. A szavak oktat_____, a példák vonzanak. Drágább a folt a ruha_____. Lyukas ruha_____ tű az orvosa. Mindennap más ruha_____ öltözik. Nem a ruha teszi az ember_____. Úgy áll rajta a ruha, mintha vasvilla_____ hányták volna rá. 289. Pótold a szavak hiányzó ragját! Nevezd meg a rag típusát!
A kutatók szerint a dinoszauruszok nem alkalmazhatták a tojások megvédésé_____ ma elterjedt módszereit. Nem építhették fészkük_____ a fák magas lombkoronájá_____, de magas fű_____ sem rejthették el őket. Biztos védelem_____ csakis az állandó őrködés jelentett, ez_____ azonban időnként meg kellett szakítani_____. Ezért nem lehet kizárn_____ azt a lehetőség_____ sem, hogy a kisebb dinoszauruszok száma már akkor fogyatkozó_____ volt, amikor az éghajlati katasztrófa bekövetkezett.
288.
160 asztal körte tankönyv hó szőlő barack eper dió tavasz nyár ló csikó Írd be a megfelelő ragokat a mondatokba!
A szakértők egyetért_____ abban, hogy a dinoszauru szok kihalása_____ többféle tényező okozta. Valószínűleg az egész Föld_____ megváltozott az éghajlat egy kisbolygó becsapódásá_____.
A kutatók szerint gondoln_____ kell arra a lehetőség_____ is, hogy az akkor élő kisméretű emlősök is sze rep_____ játszottak a Föld urai_____ kipusztulásá_____. A sza pora kis állatok megdézsmált_____ a dinoszaurusztojások_____, így ők_____ már a lehűlés előtt a hanyatlás széle_____ so dort_____.
………………………..…. ● összetett
FICSERI-FÜSTI Fecske, te, ficseri, füsti fecske, futár az egek meg a konyha között, ki a tárt ajtón ki-beszökve-repesve szemünket a tiszta azúrba kötöd, mi csalt ide, tavalyi tanyádra, villafarkú,ficseri,dalröpke vándor, a nagy vizek és hegyek felett Magyarországra Afrikából: micsoda hűség, mily szeretet? „Mit, mit?” – csicseregsz, ha kérdelek: – „Itt, itt!” –csivogod, ha kereslek, s már tovatűnsz. „Mit, vitt?” – társad kérdi: de – „Csitt, csitt!” –inted le, ahogy megint berepülsz. Nem értelek, isteni vendég, te ficseri, csak nézem, hogy körözöl elegánsan a csupaszáj-fiaidnak enni hogy adsz: áldás lakik a fehérfalu házban, ficseri-füsti, ahol te laksz. Keress példákat a meghatározásokhoz a versből! Írd be azokat a füzetbe! szó toldalék nélkül: szó toldalékkal: szó nélkül: szó toldalékkal: Gyakorold a helyesírást! Felelj a kérdésekre a megadott szavak A kapott alakokat írd le a füzetbe! Határozd meg, milyen hasonulás történt a szavakban! víz, út, tűz, hó, alma, kő, tó, juh, potroh
kal!
……………............…….. 291.
………………………. ● egyszerű
?! ●
● egyszerű
290. Olvasd
……………………… ● összetett
161 el Szabó Lőrinc versrészletét vidáman, frissen!
toldalék
162Mit?Mivé?Mitől?Miben?Mivel?………………………………………….……………………………....……….…………………………………..….………………………………….………………………………….....……… 292. Jelöld, milyen típusú toldalék járul a barát szóhoz! barátságbarátaimbarátnakbaráttábarátokbarátotbarátombarátkozik baráti baráthoz barátébarátkéntbarátjabaráttal 293. Írd le az alábbi szavak toldalékos alakjait helyesen! szebb + ből meggy + vel Kossuth + hoz Bernadett + től Papp + val az + hoz EGYALAKÚ ÉS TÖBBALAKÚ (VÁLTOZÓ) SZÓTÖVEK Vannak olyan szavak, melyek toldalék nélküli és toldalékos alakja azonos. Például a hang (főnév) és a hall (ige) vala mennyi toldalékos alakjában változatlan marad. Ezeket a töveket egyalakú szótöveknek nevezzük. Például: hang-(o) s, hang-(o)k, hang-(o)t, hall-(o)m, hall-(o) d Vannak olyan szavak (főnevek és igék), amelyek toldalékos alakjaiban a szótövek változását figyelhetjük meg. Ezeket többalakú szótöveknek nevezzük. bokor – bokr-(o)t kő – köv-(e)t madár – madar-(a)t fa – fá-t
d) Tavasszal kap levelet, s ősszel küld csak választ, de nem egyet, és nem kettőt, hanem sok-sok százat. e) Szép leányka ül a fán, piros ruha derekán, szíve olyan, mint a Tudjátok,kő.ki lehet ő? 297. Olvasd el az alábbi tanulságos mesét! Mi a mondanivalója? Milyen tanulságot vontál le a meséből?
A KÉT FAVÁGÓ
a) Fúr-farag, de mégsem ács, kopog, mint a kalapács. Fák orvosa, doktora, erdőben az otthona.
b) A bajusza égnek áll, a borbélyhoz mégsem jár. A konyhában üldögél, egeret fog, azzal él.
Az erdőben egymás mellett dolgozott két favágó. A fák törzseinek hatalmas volt az átmérője. Sokat kellett dolgozni a fa kitermeléssel. Mindketten egyformán jól kezelték a fejszét, de a munkamódszerük nem egyezett: az első kitartó munkával vágta a fába fejszéjét, egyiket a másik után. Ritkán és akkor is csak
163 zörög – zörg-(ö)tt sző – szöv-(ö)tt tesz – te-tt alszik – alud-j-on 294. Az alábbi szavakhoz kapcsolj különféle toldalékokat, és figyeld meg a szótövek alakját! szó, hó, madár, falu, kerék, víz, kéz 295. Hány szóból állnak az alábbi szavak? Írd le a szavakat, majd zárójelben tüntesd fel a kapott számot!
kerékpártúra, májgaluskaleves, erre-arra, jószántából, hozzászokik, olykor-olykor, igazgatóhelyettes, gittegylet, televízió-előfi zetés, vasútállomás 296. Fejtsd meg, és írd le a találós kérdéseket! Húzd alá a többalakú szótöveket!
c) Két kezemmel füled fogom, ott csücsülök az orrodon.
●
–
● Melyek
2016
juk összefüggése alapján? ● Mi a
végeztefavágóNaplementekormegpihent.azelsőcsakamunkafelétel.Izzadtanésfá radtan tette le a szerszámot, szinte teljesen kimerült. A második, szinte hihetetlen, de befejezte a munkát. Egyszerre kezdték a favágást és a fák is nagyjából egyformák voltak. Az első favágó nem hitt a szemeinek. Nem értem a dolgot – mondta. – Minden órában kiadós pi henőt tartottál és mégis előbbre vagy. Igen, láttad, hogy minden órában megálltam pihenni. Amit viszont nem láttál az az volt, hogy a szünetet arra is felhasználtam, hogy megélezzem a fejszémet – mondta a másik favágó. (Bruno Ferrero ki a szövegből az összetett szavakat! Írj ki a szövegből 10–10 egyalakú és többalakú szót! feladatok a kérdésekre! a SZÓ = H + J képlet? csoportosítjuk a szavakat jelentésük és hangalak különbség a hangutánzó és a hangulatfestő szavak az egyjelentésű és a többjelentésű sza alakú szavakat ismersz? a rokon értelmű szavak? illusztráció,
● Hogyan
164 rövid szünetet tartott. A másik favágó óránként hosz szabb pihenőre
–
● Mit jelent
) ?! ● Írd
TÉMAZÁRÓ Kérdések és
Mesetár
1. Válaszolj
vakat?●Milyen azonos
között? ● Hogyan jellemeznéd
165 ● Mi különbség a hasonló alakú és az ellentétes jelentésű szavak között? ● Milyen a szó szerkezete? ● Mi a szótő, mi a toldalék? ● Hogyan lehet megkülönböztetni a toldalékot: a képzőt, a je let és a ragot? ● Mi különbség az egyalakú és a többalakú szótövek között? 2. Olvasd el a versrészletet! Találd ki mely szavak alkothatók a következő betűkből! ...Kisleány olvas háttal a napnak, Leckét betűzget, szókat tagolgat: a betűk összefonódnakszóvá ... (Károlyi Amy) lötők, evrs, emes, vönyk, lovásos 3. Olvasd el a szavakat! Mindegyik szóban „elbújt” egy vagy két másik szó is. Írd le a szavakat! rádió, betű, padló, fűrész, szakáll, ragasztó, kiabál, virág 4. Pótold a hiányzó toldalékot! Csoportosítsd a kiegészített szavakat a kérdések szerint! Írd őket a megfelelő kérdés alá! Hány fehér hópihe szállingózik fellegek..., erdő ..., mező...! Ér dekes a séta a behavazott erdő.... A sün a levelek... és fű... készített fészké... alszik. Honnan? Hová? Miből? Hol? 5. Kösd össze a kérdést a megfelelő toldalékos szóval! barlangbanodúbólerdőbenmadárraletetőtlevegőbelevélből Mivel?Hol?Hová?Mit? Miből? Honnan?Kit? vadásztgallyaterdésztfészekbeággalfábólbokorban
166 6. Mi a különbség a mondatpárok között? Írd le a mondatokat, írd melléjük a megfelelő kérdőszót! Alkoss hasonló mondatpárokat! Majd beülök a padba. Beállok a körbe. A terembe megyek. Beállok a sorba. A padban ülök. A körben állok. A termben Évához megyek. Az első sorban állok. 7. Olvasdel a verset! Írd ki a -val, -vel ragos szavakat és alakítsd át a minta szerint őket! Sátor alól kikiáltó szétnéz: „Itt látható a nagyhírű bűvész! A lábával karikázik, A kezével citerázik, Az orrával orgonázik, A fülével figurázik, A szemével gurgulázik, A szájával vacsorázik.” (Weöres Sándor) Például: lábbal, ............................................................................ 8. Figyelmeztesd társaidat a helyes viselkedésre! Illeszd a mondatokba a következő szavak toldalékolt alakját: ül, könyököl, beszél, használ, áll ! Nyugodtan és egyenesen ........... az asztalnál! Ne ............ ...................! Sapkában ne .............. az asztalhoz! Tele szájjal ne ....................! .............. megfelelő eszközt! Akkor ............. fel, ha mások is befejezték az étkezést! 9. Olvasd el a Mátyást megvendégelik c. népmese részletét! Figyeld meg a kiejtés és az írásmód közötti eltérést! Másold le a kiemelt szavakat, válaszd el álló egyenessel a szótőt és a toldalékot! Számozd, ahogy ta nultad! Mátyás vadat űzve elszakadt társaitól és eltévedt. Egészen belefáradt a bolyongásba, míg végre egy pislogó fény magá nyosan álló kunyhóhoz irányította. Egy öreg anyóka nyitott ajtót. – Adjon Isten, jó estét, öreganyám! – köszönt rá király.
167 – Adjon Isten neked is jó estét, édes fiam! – fogadta barátságosan az anyóka.
11. Határozd meg a kiemelt szavak fajtáit jelentésük alapján! 1. Őzek, nyulak, szarvasok, hideg már az erdő, szelet hoz még az éjszaka, havat hoz a felhő. (Zelk Zoltán) 2. Szeretlek én téged, pipám! És a dohányt, mi benned ég. (Petőfi Sándor) 3. Domb tövén, hol nyúl szalad, s lyukat ás a róka: nyári fényben, napsü tésben felhőt les Katóka. (Weöres Sándor) 4. Megtudhatod most, ha e tárgykörben kutatsz, mért él a föld alatt a rút esőkukac. (Romhányi József ) 5. Omló levél közt, tar ligetnek árnyán, ki elmerengve állsz itt néma márvány … (Móra Ferenc)
10. Mi hiányzik az alábbi szövegben? Pótold a betűket! Másold le a helye sen kiegészített szavakat! Jelöld színes ceruzával a szótő és a toldalék találkozását! Csaba a tó par...án játszik a bará...ával. Vilmos a vízbe ugra...a a békát. – Ne bán...d a békát! – szólí...a meg Vili édesa...a. – Hasznos állat, pusztí...a a szúnyogokat. Gyűj...etek inkább színes kavicso kat, vagy épí...etek homokvárat!
12. Írd le szótagolva az alábbi szöveget! Sokáig sétáltunk a barátaimmal az erdőben. Még sohasem láttam ilyen szépnek a tájat. A fák sudáran nyúltak a felhőkig, leveleik haragoszöldek, kérgük sötétbarna volt. A fák alatt sely mes fű bújt meg, a fűszálak között néhány tompa fényű virág nyílt ki. Messzire elláttunk, mert egy hegy tetejére másztunk fel, ahonnan végignézhettük a vidéket. A sok hegy között kicsi falu húzódott meg piros háztetőkkel, apró kertekkel, kanyargó utacskával. Mindannyian megszerettük ezt a gyönyörű, szép falucskát.
A mondatokat osztályozhatjuk egyrészt a kommunikációs folyamat ban betöltött szerepük, azaz a kommunikációs tartalmuk és a beszélő szándéka, logikai minősége és szerkezete szerint.
● kérdő mondattal: Ünnepre készülünk?
Vagy nézzünk egy másik példát, azt a tényt, hogy ünnepre készülünk, mondhatjuk: ● kijelentő mondattal: Ünnepre készülünk.
A szavakból és toldalékokból szerkesztett mondat a kommunikácós folyamat láncszemnyi egysége, amely közöl, kifejez a partner számára valamit, vagy befolyásolja őt. A beszélő szándéka szerint a mondat ötféle lehet: kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító, óhajtó.
A mondat egy befejezett gondolat, egy vagy több szóból álló nyelvi egység. Beszédünk és írásunk mondatokból épül fel. Mondatainkat általában szavak összefűzésével alkotjuk. A mondat közlő szerepét mindig a be szédhelyzet tölti be.
A MONDATOK OSZTÁLYOZÁSA
A mondatfajtákban más-más kommunikációs szándék fejeződik ki. Fontos, hogy a beszélő milyen hatást akar kelteni.
168 A MONDATOK a mondat fogalma, fajtái: a beszélő szándéka, logikai mi nősége és szerkezete szerinti osztályozás
MONDAT Kijelentő Kérdő Felkiáltó Felszólító Óhajtó
169 ● felkiáltó mondattal: Jaj, de jó lesz ünnepelni! ● felszólító mondattal: Készüljünk az ünnepre! ● óhajtó mondattal: Bárcsak ünnepelnénk!
A mondat tehát egy teljesen lezárt gondolat, ami szavakból épül fel. Ha a mondatot leírjuk, akkor az első betűjét mindig nagybetűvel írjuk, és írásjelet teszünk a végére. Ez lehet pont, felkiáltójel vagy kérdőjel.
A kijelentő mondat a beszélő ismereteit, tapasztalatait, véleményét fejezi ki. Mondatvégi írásjele a pont.
A kijelentő mondat
● Az összetett mondat két vagy több közlést tartalmaz.
● Az állító mondat olyan közlemény, amelynek a tartalmá ban a beszélő biztos.
Például: Örülünk a szeptembernek, mert újra együtt lehet az egész osztály.
● A tagadó mondat egészét vagy részét a beszélő a nem, sem, ne, se-vel tagadja.
Például: Nem is hallotta a kérdést. A mondat szerkezete szerint lehet egyszerű vagy öszszetett.
Például: Hallotta a kérdést.
A mondatok különféle kommunikációs helyzetben töltik be szerepüket. Minden közleménnyel állíthatunk, tagadhatunk vagy tilthatunk valamint. Logikai minősége szerint minden mondat lehet állító vagy tagadó, tiltó.
● Az egyszerű mondat egy közlést tartalmaz.
Például: Szeptemberben kezdődik a tanítás.
nap. 2. Ne
170 A kijelentő mondat a leggyakrabban előforduló mondatfajta. Szinte minden szövegtípusban találkozunk vele.
Derült
8. Ne
12. Ne
298.
tagadó? 1. Ma
túl messzire! 3. Erika egyetlen madarat
7. Ne
4. Ottó
301.
Ella
10. Katinka
13. Ne
9. A
padból. 6. A
Például: Elolvastam a könyvet. Bekötött szemmel senki sem járhat egyenesen. Írd le az alábbi kijelentő mondatokat! Tedd ki a mondatvégi írásjelet! Tévedni emberi dolog (Közmondás). égből nem szokott esni (Közmondás). Hullámzó vetés közt búvócskázik a fürj (Arany János). Anyám szájából édes volt az étel (József Attila). A zöld a remény színe (Szólás). Jóból is megárt a sok (Közmondás). Alkoss 5 kijelentő mondatot! Figyelj a mondatvégi írásjelekre! Melyik mondat állító, melyik nem sütött a ússzatok sem látott. bácsi szemüveget visel. látok az utolsó tigris nem növényevő állat. kiabáljatok! mocorogj! gyerekek nem örülnek a hírnek. nem mindig tudja a verset. én fiókom mindig tiszta. vedd le a kabátodat! szaladjatok a busz után! Alakítsd át az állító mondatokat tagadóvá! a mély vízben fürdött. Géza figyelmetlen volt az úton. Hangosan énekeltünk.
11. Az
299.
5. Nem
300.
302.
4.
Kik Milyenlátnak?emberek látnak? 303. Állapítsd meg, hogy a kérdő formához milyen funkció járul!
3.
1.
Például: Elolvastad a könyvet? (igen vagy nem)
Kiegészítendő kérdést általában azért fogalmazunk, hogy hiányos ismereteinket kiegészítsük. Mindig kérdő névmással kérdezünk rá az ismeretekre, ez a mondat leghangsúlyosabb sza va.Például: Ki járt itt? (a hallgatótól várja a kiegészítést)
Az eldöntendő kérdésre állító vagy tagadó választ adhatunk: igen, nem.
Az eldöntendő kérdést -e, ugye kérdőszóval vagy anélkül szerkesztjük.
6.
2.
● kiegészítendő kérdés: Ki fél a változástól? Miért félsz?
Például: Nem látod-e? Ugye látod?
A kérdő mondatnak két fő típusát különböztetjük meg:
● eldöntendő kérdés: Fél valaki a változástól? Félsz-e?
Az
171 oroszlán alszik a ketrecben. A gyerekek etetik az állatokat. Írd le az alábbi állító mondatfajták tagadó alakját! Laci is jól viselkedett. Megvan a pénztárcám. Bárcsak megtalálnám az ellenőrzőmet! A jövő héten is velünk jössz? Hová kell tenni kettőspontot? Katit vidd el az előadásra! A kérdő mondat A beszélő a kérdő mondattal azt fejezi ki, hogy vala mit szeretne megtudni, és a hallgatótól várja a felvilágosítást. Mondatvégi írásjele a kérdőjel.
5.
172 1. Hogy is tehettél ilyet? 2. Hoznál egy kis vizet? 3. Nem szégyelled magad? 4. Milyen boldogok lehetnénk? 304. Alkoss négy-négy mondatot a kérdő mondatok mindkét változatából! 305. Tedd ki a mondatvégi írásjeleket! Állapítsd meg a kérdő mondatok típusát! Kata, te vagy az Mondja, kérem, mikor érkezik a következő busz Merre jártál Hová tetted a könyvem 306. A mondatokat alakítsd át úgy, hogy az -e kérdőszócska szere peljen benne! a) Veszel a süteményből. b) Megtanulod a leckét. c) Elolvassuk a mesét. d) Kimentek az udvarra játszani. e) Szeretitek a krémes süteményt. f) Segítesz édesanyádnak a vacsorakészítésben. 307. Olvasd el kifejezően Romhányi József versét! Milyen kérdő mon datokat tartalmaz a vers? EGY KOS PÁRBESZÉDE A VISSZHANGGAL Egy kos szerette, ha szembe magasztalják, ezért a visszhang gal nyalatta a talpát. – Ki az, aki mindig okos? – Kos! – De sohasem tudálékos? – Kos... – Öltözéke választékos? – Kos...
Szép vagy, alföld, legalább nekem szép Hej, mostan puszta ám igazán a puszta
310. Alkoss felkiáltó mondatokat! Figyelj arra, hogy különböző érzelem fejeződjön ki bennük!
Ej, de szépet rajzoltál! Ej, de jó volna veletek menni!
311. Állapítsd meg, hogy az alábbi mondatok, milyen érzelmet fejeznek ki!
173 – A gyapja százszázalékos? – Kos... – Kurtán felelsz. Ez szándékos? Kuss! 308. Írj egy párbeszédet úgy, hogy minél több kérdés szerepeljen benne! A felkiáltó mondat A felkiáltó mondatok a beszélő érzelmeit (örömét, fájdalmát, meglepetését, lelkesedését, keserűségét, gúnyt stb.) fejezik ki. Jellemző rá az érzelmi telített ség. Mondatvégi írásjele a felkiáltójel. Az érzelem nyomatékosítására gyakran módosítószókat (be, de) és indulatszókat (ó, jaj ) használunk a felkiáltó mondatban, de fokozhatjuk a mondat érzelmi erejét a milyen, hogyan névmással. Például: De szeretnék egy világ körüli Jaj,utat!de fáj a lábam! Milyen szép ez a virág! Hogy gondolhattam volna!
309. Tedd ki a mondatvégi írásjeleket! Állapítsd meg, milyen érzelmet fejez ki a mondat!
A felszólító mondat kérést, biztatást, felszólítást, pa rancsot fejez ki. Mondatvégi írásjele a felkiáltójel.
mondatétól.
A felszólító mondat
Akkor használjuk, ha valamely kívánságunkat, akaratunkat szeretnénk teljesíttetni. Hanglejtése alig különbözik a kijelentő
Például: Légy óvatos! A tagadó felszólító mondatot tiltó mondatnak nevezzük. Például: Ne menj olyan gyorsan! Tagadószó: nem, sem Tiltószó: ne, se Gyakran megszólítás is található a felszólító mondatban. A megszólítást vesszővel különítjük el a mondat többi részétől. Például: Kislányom, figyelj rám! 312. Alkossatok felszólító vagy tiltó mondatokat ezekkel az igékkel! nyesbetakarózik vonz kúszikráz fogódzikolvasfegyelmez úsziklegelész
Használjuk a felszólító mondat rövidebb, szigorúbb ( Állj fel!) és hosszabb, udvariasabb változatát ( Állj fel, légy szíves!)
174 Ejha, de kicsípted magad! Ejnye, ezt nem vártam tőled! Haj, de sokat bánkódtam miatta! Hajaj, újra meg kell próbálnunk, mert így sem lett jó! Jaj, de gyorsan ideértél!
4.
?! ●
vele! 6.
3.
5.
7.
1. Először moss kezet, csak azután ülj le az asztalhoz! Ne nyúlj kézzel a sótartóba! Ne horgássz a levesestálban! Csak a levest edd evőkanállal! A villát szúrd az ételbe, ne lapátolj Az evőeszközzel ne hangoskodj, ne csikorgasd a tányé ron, ne csörömpölj vele! Ne csámcsogj! 8. A kést ne nyalogasd! Evés közben válogasd meg, miről beszélsz! Írd ki a mondatokból a felszólító módban levő igéket! Határozd meg, milyen alakot öltöttek!
2.
9.
175 313. Alakítsd át a mondatokat felszólító mondatokká! Kimentek a szobából? Melegen felöltözünk. Megoldod a feladatot? 314. Fogalmazz meg udvarias, tisztelettudó felszólításokat! Egy ismeretlen felnőtt előtted dobja le a földre a cigarettás dobozát az Ügyeletesutcán.vagy, s az osztálytársaid nem mennek ki a szünetben az udvarra. Az élelmiszerboltban a pénztáros rosszul adott vissza neked. A mozi pénztáránál a sorban eléd furakodott egy felnőtt. 315. Állapítsd meg az alábbi mondatok fajtáját! Tedd ki a megfelelő írásjeleket! De jó volna kirándulni Ti mind voltatok Ungváron Menj el inkább orvoshoz Szeretne kérni tőled valamit Keresd meg a megoldást Megkérdezhetném a nevét Ne lépj a fűre Járt utat a járatlanért el ne hagyd 316. Olvasd el az alábbi illemszabályokat! Mivel toldanád még meg? Írd le a füzetedbe a saját mondataidat!
FA Volt egyszer egy szegény ember, aki gondterhelten bandukolt az erdő szélén. Amikor elfáradt, leült pihenni, és a hátát egy fának támasztotta. Ekkor még nem tudta, milyen fát választott. Külö nös, mágikus fa volt ez. Olyan fa, ami minden kívánságát teljesíti annak, aki hozzá ér. A vándor először arra gondolt, mi lyen jó lenne most egy pohár víz. Hirtelen azon vette észre magát, hogy egy
– Gyorsan kitisztítom a szemétkosarat. Jó lesz neki ólnak!
176 317. Az alábbi történet mondataiban a mondatkezdés és a mondatvégi írásjel nem mindig helyes. Írd le a kijavított történetet a füzetbe, tedd ki a helyes mondatvégi írásjelet! Panka lányom egyik reggel így szólt hozzám: – Apu, eredj ki a vásárba. – Megyek már, tarisznyával hozom a mézeskalácsot. – Sose fáradj vele apukám, hozz egy eleven bocikát. – Milyen legyen, Pannikám! – Úgy szeretném, ha fehér csillag lenne a homlokán? Mire hazakerültem, az is kiment az eszemből, hogy csillagos homlokú boci is van a világon. – Hoztad-e, apu – ugrott a nyakamba Panka. – Hoztam, ám. – Miben hoztad. Csak nem a zsebedben? – Ott én. – Jaj, vigyázz, hisz ott összenyomhatod.
Ebben Pankának volt igaza! Szépen bele is (nyugodtam. Móra Ferenc nyomán) 318. Olvasd el figyelmesen a mesét! Milyen tanulságot vontál le be lőle? A VARÁZSLATOS
319. Az alábbi mondatok kijelentőek. Alkoss belőlük óhajtó mondatokat!
177 pohár kristálytiszta víz van a kezében. Meglepetten nézte, vizsgálgatta, még meg is szagolta. Végül úgy döntött, hogy nem le het veszélyes, és megitta. Aztán megéhezett, és valami ennivalót kívánt. Az étel ugyanolyan hirtelen és bámulatos módon jelent meg előtte, mint a víz. „Úgy látszik, teljesülnek a kívánságaim!” – gondolta megle petten. Most már hangosan mondta ki: „Akkor hát szeretnék egy gyönyörű házat!” Az előtte lévő völgyben megjelent a ház. Arcán széles mosollyal szolgákat kívánt, aki a háznak gondját viseljék. Amint ezek is megjelentek, úgy érezte, hihetetlen erővel áldotta meg az Úr. Kívánt hát magának egy gyönyörű szép és rendkívül intelligens asszonyt, akivel szerencséjét megoszthatja. Amikor ez is valóra vált, meglepődve szólt a nőhöz: „Várj csak egy kicsit! Mi történik itt? Nekem nincs ilyen szerencsém! Ez velem nem történhet meg!” Abban a pillanatban, hogy ezeket a szavakat kimondta, minden eltűnt. „Tudtam” – mondta, és meg rázta a fejét. Azután felállt, és gondterhelten bandukolt tovább az erdő szélén. ?! ● Írj közmondást a meséhez! ● Írj ki a meséből egy-egy mondatot minden mondattípusra! Az óhajtó mondat Az óhajtó mondat vágyat, óhajtást, kívánságot fejez ki. Mondatvégi írásjele a felkiáltójel. Az óhajtás kifejezését módosítószó és indulatszó is erősíthe ti: bárcsak, bár, ó. Hanglejtése hasonlít a felkiáltó mondatéhoz, nagyobb érzelmi nyomaték, többnyire magasabb hangfekvés jel lemzi.
Például: Bárcsak piros rózsa volnék! (Népdal) Ó, ha tudnám! Csak meg tudnám jegyezni!
178
● Bővített mondat: az alanyon és az állítmányon kívül még más bővítményeket is tartalmaz.
a) A fiúk elmentek a moziba. b) Ma vettem egy csokor virágot édesanyámnak. c) Arra is elmehetünk. Elhoztam a könyvet. e) Az autót elvittük a szerelőhöz. 320. Írd le három kívánságod óhajtó mondatokkal! 321. Írj fogalmazást Mit szeretnék születésnapomra címmel! Legye nek óhajtó mondatok is a fogalmazásodban!
AZ EGYSZERŰ MONDAT FAJTÁI
● Hiányos mondat: a két fő mondatrész közül az egyik hi ányzik a mondatból, de a szövegösszefüggésből kiegészíthető.
Például: Jó reggelt! (kívánok) – az állítmány elmaradása min dig hiányos mondatot okoz.
Például: Szép az idő.
Tőmondat: csak alanyt és állítmányt tartalmaz.
Például: Kati olvas.
Az egyszerű mondat egy tagmondatból áll.
Az egyszerű mondat lehet szerkezetileg teljes: ekkor mindkét fő mondatrész, vagyis az alany és az állítmány is megszerkesztett, ki van fejezve nyelvtanilag.
Moziba Megvette.(ament.(Kati)ruhát)
Például: Kati a szobában könyvet olvas.
d)
Az egyszerű mondat a szerkesztettség foka szerint tagolt vagy tagolatlan. A tagolt mondat pedig teljes vagy hiányos szerkezetű lehet. Az egyszerű tagolt, teljes szerkezetű mondat fajtái:●
van.
–
napot! – Üdvözlöm. Mivel
–
–
– Ajándék
– Ifjúsági regényt? –
MONDAT SZERKEZETE SZERINT TAGOLT TAGOLATLAN TELJES HIÁNYOS BŐVÍTETT MONDAT 322. A következő párbeszédben állapítsd meg a szerkezetileg teljes, a hiányos szerkezetű a tagolatlan mondatokat! Jó szolgálhatok? könyvet szeretnék. Igen. Bő választékunk Ez a Verne-kötet megfelelne? Mennyibe Kétezer forintba. Igen szép kiadás. Jó lesz. Tessék becsomagolni! el figyelmesen az alábbi párbeszédet! iskolából hazatérő fiút rég nem látott nagymamája kérdez getni kezdi.
TŐMONDAT
tanultakat:AZEGYSZERŰ
179 tagolt mondatoknak nevezzük. A tagolatlan egyszerű mondatok nyelvtanilag nem ele mezhetők, nem mutathatók ki bennük mondatrészek. Többnyire egy mondatszóból (Jaj! ), egy viszonyszóból (És? ) vagy egy meg szólításból ( Anya! ) áll. Az alany–állítmányi rész nincs nyelvileg kifejezve és nem is egészíthető ki pontosan. Jaj! Ejnye! Igen. Istenem! Fák, csillagok, állatok és kövek! így összegezhetjük az egyszerű mondat szerkezetéről
Ezeket
Például:
és
kerül? –
323. Olvasd
Az
–
Táblázattal
180 – Tetszik az iskola? – Igen. – Elegendő az ennivaló? – Igen. – Van sportolási lehetőség? – Persze. – Sokat kell tanulni? – Igen. – Van már kedvenc tantárgyad? – Igen. – Mi az? – A magyar nyelv. – Melyik témakör tetszik? – A kommunikáció. ?! ● Milyen jellegű, vagy milyen típusú mondatokkal válaszol a fiú az első öt kérdésre?●Fogalmazd meg egy-két teljes mondattal, hogy miért meglepő a fiú utolsó válasza! Ügyelj a világos, választékos fogalmazásra! 324. Olvassátok el megfelelő hanglejtéssel az alábbi részletet! Ügyeljetek az írásjelek hangsúlyozására! Jelenet a Tüskevár c. filmből, 1966
A nap ekkor már majdnem a tetőn volt, és ragyogásában elvesztek a lángok, csak a víz zümmögése és gőzölgése mutatta, hogy a tűz lánggal ég. A madárvilág mozgása azonban a déli hőségben sem akadt meg, és Matula egyszer csak kimutatott a nádas fölé: – Látja? Ott a nyárfánál… hát az a kócsag.
– Látta, Matula bácsi?
181 Mintha óriás hófehér pehely úszott volna a messzeség határán. Aztán kanyarodott és leereszkedett.
– A távcsövet?
– Neked mindenütt ott kell lenned – mondta az öreg inkább elismeréssel, és szelíden kupán legyintette az érdeklődő ebet. –Ennek már az anyja is nálam szolgált, igaz, az öreganyja is. Az volt aztán valódi kutya! Sose ugatott… – Hát? – Csak harapott. Azon kezdte. Kerülte is mindenki a gunyhómat, mint a tüzet… mert akkor még mászkált erre mindenféle ember, de most, az új rendben itt is új rend van. Most már megteszi ez a kutya is. Csikasz a „kutya” szóra megcsóválta a farkát.
– Nem. Csak egyet, aztán már másikkal nem áll össze. For dítok egyet a bográcson. Matula riszált egyet a kis bográcson, hogy ne törje a halhúst, és ehhez a művelethez elkísérte Csikasz is.
– Annak is mondják. Meg azért is jó lesz elhozni, mert a sast is meg akarom mutatni. A rétisast. Délután szokott érkezni arra a másik öreg nyárfára, aztán már nem is megy sehova. Csak ül. öreg már, egyedül van, úgy gondolom, valahol lelőtték a párját.
– És új párt nem szerez?
Gyula kicsit meggörbítette a hátát az izzadt inge alatt.
– Három fia van, de máma nem érünk rá, időnk még lesz elég. Majd otthon kérje el a messzelátót, mert ha közel mennénk, elbújnának a nádban.
– Azt hiszem, kicsit leégtem… – Kicsit? – bólintott Matula. – Estére jó lesz bekenni. Nancsinak van valami jóféle olaja. Vigyázni kellett volna. Okos ember más kárán tanul. De maga még nem ember, csak gyerök. (Részlet Fekete István Tüskevár c. regényéből) ?! ● A részlet tartalmát fogalmazd meg 5–6 mondattal, majd írd le a fü zetbe!
– Ott van a fészke, de már nagyok a fiai is.
182 325. Olvasd el az alábbi részletet Móricz Zsigmond Kis Samku Jós ka c. novellájából! – Mit együnk, testvér? – mondta Samu Jóska. – Mi van? – Vizem van. – Nekem meg sóm. – Hisz az nagyszerű, főzzünk levest! – De miből? – Fűből. – Jó lesz az? – Jó hát. – Megállj, az nem jó lesz. Paréjlevest főzök én, az jobb lesz. – De nincs paréj. – Szedünk. Ebbe a nagy mezőbe csak lesz valahol. Idesanyám otthon csak kimegy, mingyán hoz egy főzetre valót. – Az nagyon jó lesz akkor. Még nevettek is rajta. ?! ● Csoportosítsd a fenti szövegből az egyszerű mondatokat az alábbi szempontok szerint: ● tőmondatok ● bővített mondatok ● hiányos mondatok TÉMAZÁRÓ Kérdések és feladatok 1. Válaszolj a kérdésekre! ● Mi a mondat? ● Milyen fajtái vannak a mondatnak tartalma vagy a beszélő szándéka szerint? ● Mit fejez ki a kijelentő, mit a felkiáltó, mit a felszólító és mit az óhajtó mondat? ● Mi a kérdő mondat szerepe? ● Milyen kérdő mondatokat ismersz?
183 ● Milyen írásjeleket ismersz? Melyik mondat végére teszünk pontot, melyik végére felkiáltójelet, melyik végére kerül a kérdőjel? ● Logikai minősége szerint milyenek lehetnek a mondatok? ● Milyen fajtái vannak a mondatnak szerkezete szerint? ● Mi a tagolt, és a tagolatlan mondat? ● Mikor tejes, és mikor hiányos a mondat? ● Mi a tő, és mi bővített mondat? 2. Állapítsd meg az alábbi mondatok fajtáját a kifejezett tartalom és a beszélő szándéka szerint! Én a helyedben megmondanám neki. Talán indulhatnánk is! Akkor most megkérdezném vendégünket ... Csodálatos remekmű! Ó, de gyönyörű ez a táj! Bárcsak itt lennél most! Menj el a postára! Laci menjen el a postára! Elvidd innen azt a kutyát! Evett már a gyerek? Evett-e már a gyerek? 3. Állapítsd meg, hogy a felkiáltó formához milyen mondatfajta tartozik! 1. Mindenki rám figyel! 2. Óh, ha nyernék, istenem, ha nyernék...! (Petőfi Sándor) 3. Hány volt köztük, kiket a hon, / Maga a hon veszte el! (Pe tőfi Sándor) 4. Írd a következő idézetek után a megfelelő mondatfajta nevét! A kérdőmondat két fajtáját is nevezd meg! 1. Be szép volt Iluska! (Petőfi Sándor) 2. Mért fáj neked az égő élet? ( Ady Endre) 3. Vajon lehet-e jobbra várni? ( Ady Endre) 4. Őrzők, vigyázzatok a strázsán! ( Ady Endre) 5. Szenes kalászok énekelnek gonosz, csúfos éneket. ( Ady Endre)
184 6. Csak szólna már, csak szólna már A harcok harsány trombitája! (Petőfi Sándor) 5. Alkoss egy-egy mondatot az alábbi mondatfajtákból! ● kijelentő mondat ● kérdő mondat ● felkiáltó mondat ● felszólító mondat ● óhajtó mondat 6. Öten állnak az iskola előtt, és beszélgetnek. Határozd meg, melyik tanu ló milyen tartalmú mondatot mondott? Írd le az elhangzottakat a szöveg után látható táblázat szerint! Laci: Meg tudtátok oldani a matekfeladatot? Kati: Menjünk már be az osztályba! Jóska: Csak ma ne feleljek történelemből! Zsuzsa: De nehéz nap ez a mai! Feri: Már fél órája várok rátok. Kijelentő mondat:..................................................................... Kérdő ÓhajtóFelszólítóFelkiáltómondat:..........................................................................mondat:.......................................................................mondat:......................................................................mondat:........................................................................... 7. Alakítsd át a kijelentő mondatokat kérdő mondatokká úgy, hogy az -e kérdőszó is helyet kapjon a kérdő mondatban! Ma megírjuk a dolgozatot. .......................................................... Ki akarsz menni az udvarra. .......................................................... Jó az idő. Megmutatnád..........................................................azújbicajodat.......................................................... Nem kell sietnetek. .......................................................... 8. Elemezd az alábbi mondatokat szerkezete szerint! Kalmár szellő jár a szomszéd mezőkön.(Petőfi Sándor) A ten gerbe most hanyatlik a Nap. ( Ady Endre) A hold lágy fénye a fonál a bordás szövőszékeken. (József Attila)
185 9. Pótold a regényrészlet hiányzó mondatvégi írásjeleit! – Kegyedet vártuk, asszonyom – Rám ismertél, Pál, jó öreg – Hála Istennek, csakhogy itt van – Hol a fiam – Egyszeriben odavezetem Hát ez a drága szép cseléd – kérdé Editre mutatva – Ez is velem jött KIEGÉSZÍTŐ FELADATOK A HELYESÍRÁS ALAPELVEINEK GYAKORLÁSÁRA KIEJTÉS ELVE 1. Mit jelentenek ezek a szavak? Foglaljuk őket egy-egy mondatba! fen – fenn, tol – toll, épen – éppen, szál – száll, hal – hall, had – hadd, kel – kell 2. A magánhangzók rövidsége, illetve hosszúsága egyes szavakban gondolkodóba ejti az embert. A szópárok közül az általad helyesnek vélt alakot húzd alá! kimél –kisértetkisérletigéritéletitélpacsirtakímél–pacsírta–ítél–ítélet–ígér–kísérlet–kísértet szolid – szolíd szelid – szelíd sima –szinházhinárbibickiváncsisíma–kíváncsi–bíbic–hínár–színház
186 3. A magánhangzók és a mássalhangzók időtartamának pontos jelölése is a kiejtés szerinti helyesírás körébe tartozik. Értelmezd a szavakat, és öttel alkoss mondatot! irat – írat oda – óda tör – tőr töröl – tőről zug – zúg tüzet – tűzet füzet – fűzet huzat – húzat 4. Pótold a hiányzó magánhangzókat a következő közmondásokban és szólásokban! Magyarázd meg a jelentésüket! Bám…l, mint borj… az …j kap…ra. Szel…d, mint a kezes bárány. T…zön-v…zen kereszt…l megy. Ak… sokat …gér, keveset ad. Járt …tat a járatlanért el ne hagyd! Legjobb az egyenes …t. Savany… a sz…l… . 5. Gyakorold a helyesírást! Felelj a kérdésekre a megadott szavakkal! A kapott alakokat írd le a füzetbe! tűz, kút, út, úr, híd, víz, kéz mit? _____________________ honnan? _________________ milyen? __________________ kik? _____________________ 6. Másold le a szólásokat úgy, hogy válaszd el bennük a szavakat minden lehetséges helyen! 1. Megállja a helyét. 2. A kisujja is többet ér. 3. Pénzért kelle ne mutogatni. 4. Játssza a szentet. 5. Lecsapja, mint a taxiórát. 6. Borsódzik tőle a háta. 7. Túl szép a menyasszony. 7. Másold le a rövid hírszövegeket helyesírási hibák nélkül! Megtelik a vízpart horgászokkal az Úngon. Öt hrivnyáért árúsítják a vanílliafagylaltot a Lújza cukrász dában. Szünnap nélkül javítják a kátyukat az utakon.
187 Számos árúcikk vonzza a vásárlókat a legújjabb butikokban. Örömújjongással és virágfűzérekkel várták a női kosárlabda csapatot.Felujították az árvíz sújtotta vályogépületeket. 8. Pótold a szavakban a hiányzó ékezeteket! bujkal, turtoztet, dulongel, borond, szolo, kulcstarto, vasutallomas, tuzolto, torulkozo, korso, gyujtemeny, dugattyu, folott, arulkodik, szurkuletkor, hosszu, toportyu 9. Pótold a hiányzó magán-, illetve mássalhangzókat! lehe…et (egy lélegzetvétel) …jjong (örvendezik) é…erű konku…enciadi…erenciaventi…átorkontro…monogra…a…ociálsze…fűfurcsá…megsz…ntetáh…tath…vatássemmireke…őfot…vi…hangkult…rálisba…ancsdí…emle(racionális)(felvonulás)(lábbeli)(művelődési)(hangvisszaverődés)(fénykép)(hitvány)(szakma)(templomimeditáció)(befejeztet)(furcsánaktart)(virág)(képzetettársít)(anévkezdőbetűje)(ellenőrzés)(légcsavar)(különbség)(versenytárs)
188 SZÓELEMZÉS ELVE 10. A minta alapján oldd meg a nyelvtani feladatot! Például: Bea + val = Beával; szem + üveg = szemüveg rongy + val = dísz + század = toll + val = sakk + kör = 11. Másold le a következő szavakat! Függőleges vonallal határold a szótöveket és a toldalékokat! hegységekhaladjatok többször mozdulj paplanbanpadtól 12. Az alábbi szavakban a k betűt pontokkal jelöltük. Írd le a gyakorlatot, és pótold a hiányzó betűket! sa.....tábla bü.....fa .....a.....u.....a.....robataa.....orda.....umolátor sar.....al (sarokkal lát el) sar.....all (ösztökél) e.....orrae.....ora la.....so.....ci.....ca.....so…la… 13. Keresd ki a szóelemző írásmóddal írt szavakat! lándzsa, hordja, Batthyány Lajos, asztal, ésszerű, bent, néz zük, kályha, visszahang, játszunk 14. Alkoss mondatokat az alábbi igék múlt idejű alakjával! (A személyt és a számot ne változtasd meg!) adok, hozunk, elkezdem, nézzük, mondok
189 15. Toldalékold a szavakat a javasolt raggal! tűz, vas, víz, rúd, arany, kulcs, rongy, fény mivel? ___________________ mivé? ___________________ 16. Írd le helyesen a hibásan írt szavakat! tuggya, láccik, bánnya, maraggyon, épíccsük, jáccik, gondolkoggyon, kideríttyük, szójjon, igasság, baráccság, annyuk, foggyon, tekincse, merésség 17. Írj ki a következő szemelvényből olyan szavakat, melyek a szóelemzés elvét tükrözik! A kép ellobbant. – Leszámolok Kalocsai Tiborral – mondta Csutak. Úgy gondolta, legjobb, ha otthon keresi fel Kalocsait, aztán majd megbeszélik a helyet és a feltételeket. Mármint az össze csapás helyét és feltételeit. Csutak nem gondolt feltétlenül verekedésre. Talán inkább olyan szellemi tornára, vetélkedőre. Jó, rendben van, kezdjük a filmnél. Megadhatjuk neki ezt az előnyt. Csutak legfeljebb felugrik Dunaihoz párbaj előtt, aki pontosan tudja, hogy például mi kor mutatták be az első magyar hangosfilmet, ki rendezte és kik voltak a főszereplői. Aztán rátérhetünk a világhírű fizikusokra, majd a festők és írók következnek. A vetélkedő természetesen egy bizottság előtt zajlana le. Elnök: Dunai. Márta is ott lehet, mint hallgató. Még azt a salátafejű Barborikot is elhozhatja. És amikor Csutak tönkrezúzza, megsemmisíti ellenfelét, akkor aztán majd Márta is láthatja, hogy milyen hitvány kis fickó Ka locsai Tibor. Barborik pedig, a csodálatos Barborik, föláll és elsomfordál. – Nem, egy Csutaknak én nem állhatok útjába. Így lesz ez. (Részlet Mándy Iván Csutak a mikrofon előtt c. regényéből) 18. Indokold a következő szócsoportok helyesírását! a) abbeli, ekkora, annyi, attól b) eddzük, ássa, játsszák, rázzátok c) cukorral, késsel, kulccsal, korommá, füstté, rejtéllyé
190 ?! ● Bővítsd a fenti csoportok körét! 19. Így ejtjük a szavakat. De hogyan írjuk őket? A hibás alakokat javítsd ki és így írd le a füzetbe! akkor, mekköti, Eszter, esztán, édesanya, édesannya, menny, men - nyetek, eggyik, haggyál, kijjebb, fejjebb, viszhang, pontosan, kissebre, élesebre, fegyelmezett, fegyelmezetlen HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD 20. Figyeld meg a régies családnevek elválasztásának szabályszerűségét! Rákóczi (olv. Rákóci) Thököly (olv. Tököli) Széchenyi (olv. Szécsényi) Szé-che-nyiThö-kö-lyRá-kó-czi 21. Egészítsük ki a j hang megfelelő jelével az alábbi szavakat! ___egesmedve, sira___, la___har, ___uh, serege___, bago___, var___u, kese___ő, o___v, he___a, cobo___, bor___u, pu___ ka, fogo___, go___a, papaga___, fur___, karva___, ___aguar, harka___, se___empincsi, ma___om 22. Gondolj ismerőseidre! Írj öt olyan családnevet, amely őrzik a régies írásmódot! 23. Írj egy-egy mondatot történelmi családnevekkel!
.
28. Egészítsd ki a mondatokat a j vagy az ly betűvel! Édesanya bá…osan moso…og a fiaira. 2. Kedvesen ringat…a az ölében szunnyadozó gyermekét. 3. Va…on me…ik
191 24. A csodaszarvas történetét idézi ez az olvasmány. Egészítsük ki a szöveget a j és az ly helyes alakjával! Ötven-ötven ___ó vitézzel üldözte Hunor és Magyar a csoda szarvast. A gyönyörű állat hol eltűnt, hol feltűnt a cser___és zöld ga___ai között, folyók part___án, mé___ völgyekben. A vitézek két ra___a nem ___utott o___ közel a vadhoz, hogy rá___a lő hettek volna í___ukból, noha szép pe___ lovaik versenyt repültek a tollas nyílvesszőkkel. Így értek a Meotisi-tenger te___el-méz zel fo___ó föld___ére. A vitézeknek megtetszett a szép tá___, a bu___a fű, me___en ma___d kövér nyá___akat nevelhetnek. Mivel amúgyisba___ban voltak, hogy merre is keressék a szar vast, letelepedtek ezen a he___en. Egy é___el bá___os dalt hal lottak. Dúl kirá___ leányai tancoltak az erdei tisztáson. He___, de megfá___dult a vitézek szíve a se___telmes énekszótól! Hiába bú___t előlük a megbo___gatott leánycsapat az erdőbe, a vité zek elrabolták őket. 25. Az alábbi, hagyományos írásmódú családnevekhez kapcsolj -val, -vel ragokat! Balogh, Gáll, Eördögh, Thewrewk, Németh, Mann, Kossuth, Pongrácz, Tóth, Kiss, Koós, Papp, Ignácz, Soós, Széll 26. Pótold a hiányzó betűket az alábbi tulajdonnevekben! Ko__u__ Lajos, Kodá_ Zoltán, Babi__ Mihály, Ba__hyán_ Lajos, Móri__ Zsigmond, Vörömart_ Mihály, Szé__ eny__ István, Munkács__ Mihály, Kölcse__ Ferenc
Például: A kevély gólya az erkélyen korcsolyázik
1.
27. Írj három olyan humoros mondatot, amelyekben csak ly -os szavak for dulnak elő a névelőkön és a névutókon kívül! Minden mondatban pon tosan négy-négy különböző tövű ly -os szó legyen, és ugyanaz a szó csak egyszer forduljon elő a mondatokban. Ne használd a példamondat szavait!
192 dalt dúdol…a a picinek? 4. A víz mé… vá…atban fo…t. 5. Ez a fülledtség engem nagyon fo…t. 6. He…, de szép ez a he…! 7. Ez a tehén igen …ól te…el. 8. Te…el edd a va…as kenyeret! 9. A ha…ó léket kapott, ma…d elsü…edt. 29. Melyik állat beszél így? Csak -j vagy -ly szerepelhet az állat nevében! Nézz utána a neten! a) huhog, sír, rikolt, sziszeg b) károg c) kerepel d) pitypalattyol e) csárog, zsinatol f) girigol 30. Írd le a szavak ellentétét! Legyen a szóban -j vagy -ly ! Alkoss mondatot 3 szópárral! dagály – ………… megy – ………… öccse – ………… régi –srácreggelelkezdnappal…………–…………–…………–…………–………… állóvíz – ………… sok – ………… alája – ………… emel – ………… csend –szilárdviccesegyforma…………–…………–…………–………… 31. A régi családnevek egy részében ma használatos mellékneveket, közneveket ismerhetünk fel. Most te alkoss régi írásmódú családneveket az alábbi szavakból (egy alakra írhatsz több változatot is)! szakáll, ötvös, kovács, pap, szőke, vörös, tolvaj, barát, kis 32. Kik voltak ők? Segítségül kapjátok a képeket. a) ő üzente: „ Elfogyott a regimentje ” b) a legnagyobb magyar c) a Nemzeti dal című vers szerzője d) Európa legbátrabb asszonya e) Petőfi Sándor felesége f) a Himnusz írója
193 33. Olvasd el hangosan a következő családneveket! Ügyelj arra, hogyan ejted a régies betűket tartalmazó neveket! Batthyány, Czuczor, Cházár, Csáth, Dessewffy, Eötvös, Haj nóczy, Komjáthy, Kotschy, Tartsay, Lorántffy, Zichy, Fáy, Pesthy, Zách, Gaál, Kossuth, Werbőczy, Széchy, Wesselényi, Kölcsey ?! ?! ● Állítsd betűrendbe, és írd le a családneveket! EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD
194 34. Az alábbi szavakhoz kapcsolj -val, -vel toldalékot! gallyAnetttorony Mihály rosszBalázsmész Mercédesz
36. Gyűjts öt-öt példát jelenlegi olvasmányodból vagy történelmi könyved ből mindegyik helyesírási alapelv érvényesülésének a bemutatására!
35. Foglald felszólító mondatokba a következő szavakat! játsszátokeddzétek
pottyankályhaszőlőEötvös gallyCsoórikisebbik Dessewffy
38. Kapcsolj -val, -vel ragot a alábbi szavakhoz! Magyarázd meg, melyik íródik egyszerűsítő alapelv szerint! osztály, gally, Mariann, Arany, Móricz, Kiss, vas, meggy
39. Az alábbi szöveg alkalmas a helyesírási alapelveink érvényesülésére. Keressétek meg a szövegben az elvek érvényesülését! Téta néni visszavarrta Veréb sapkájára a leszakadt jelvényt. A bőgőmasi na azonban sikítani akart, hogy barátja, a borbély meg hallja és segítségére siessen. De Ördögh Laci azon nal befogta a száját, aztán
37. Melyik helyesírási alapelvek érvényesülnek az alábbiakban? Írd a szavak mellé az alapelv típusát! köpenyszívességvissza odú Zichyhömpölyögígéretésszerű csúcspontfaggyú látja Kossuthpapagáj asszony hőmérőbakancs
41.
írd le a füzetbe! Kodály kivel? …………… Takács kivel? …………… Arany kivel? …………… Borbély kivel? …………… bridzs mivel? …………… jegy mivel? …………… nagy mekkorával? …………… rács mivel? …………… ősz mikor? …………… asszony kivel? …………… egy mennyivel? …………… arany mivel? …………… 42. Alkoss az alábbi szavakból összetett szót, s válaszolj a kérdésre! Szabad-e az összetétel határán alkalmazni az egyszerűsítés elvét? kulcs, fény, jegy, nagy, rongy, dísz nyaláb, csont, század, gyűrű, gyűlés, gyűjtés 43. Olvasd el Csukás István kedves versét! A hanglejtéseddel fejezd ki a versszakok hangulatát! Írj ki a versből 3-3 szót a helyesírás alapelveire! A KEDVES KIS NAPSUGÁR Fiúk, lányok, figyeljetek, hegyezzétek a fületeket, a napsugár mindig fent volt, háza volt a fényes mennybolt.
– Ne ordíts, gyáva Sápadtarc! Ennyit ki kell bírnod, ... hiszen most fogoly vagy! A delavárok a közelben álltak és jól hallották, hogy össze kell hívni a tolldíszekbe öltözött Nagytanácsot. Teta néni újabb segédakciója nyomán Veréb kenyérrel a kezében nézte az alfőnök tekintetét. Arról próbálta leolvasni, milyen sors vár rá. (Lázár Ervin nyomán)
195 Iván előrántott a rézzel kivert öve mögül egy zsebkendőt. Gyors mozdulattal begyömöszölték Veréb szájába, aki kétségbeesetten próblta nyelvével kilökdösni onnan.
40. Gyűjts olyan tőszavakat, amelyekben a hosszú mássalhangzót kettő zött többjegyű betűvel jelöljük! (Pl. meggy, könny stb.) Gyakran a szavakban toldalékoláskor kell kettőznünk a szó utolsó több jegyű betűjét. Válaszolj a megadott szóval a kérdésre! A kapott alakot
Mókus ámul: merre jár a kedves kis napsugár? Nárcisz, hunyor, iringó, tavasz vizén elringó!
196 Egyszer aztán januárban széjjelnézett a világban, s tündöklik, amerre jár a kedves kis napsugár!
Virágzik a domboldal, szedj össze egy csokorral. Elolvad a hóember, nem bír a nagy meleggel. Március néz: merre jár a kedves kis napsugár? Elcseni, így csinál tréfát, a hóember piros orrát. A virágot kipattintja, vizet áraszt a patakba. Április néz: merre jár a kedves kis napsugár? Lepkét, méhet megszólítja: röpüljetek, szárnyat nyitva! Halló, tüskés hátú süni, ideje már előjönni! Szól a többi hétalvónak: Itt a tavasz! Nyár lesz holnap!
Februári felhők mögül a napsugár földre repül, körültekint kíváncsian, hogy a tölgyerdőben mi van. Lát egy kislányt meg egy őzet, a nagy hóban kergetőznek.
merreSzeptemberhűvösebbKödbepirosSzínesAfrikábaelőretolja,tartagólya.kabátotkapafa,leszazalmaarca.bújikahegytető,leszalevegő.szól:járakedveskisnapsugár?
Május ámul: merre jár a kedves kis napsugár? Most sokáig veletek maradok, kisgyerekek!
197
Barna bőrű viháncolók, hűvös vízbe ugrándozók, simogatva sütök rátok, míg ringatnak a hullámok. Július néz: merre jár a kedves kis napsugár? Áldása a nyári napnak, a földeken most aratnak. Búza sárgul, szőkül árpa hajlongva a napsugárba. Augusztus néz: merre jár a kedves kis napsugár? Őszi égen száll a fecske, új hazáját keresgetve, a csőrét
Június néz: merre jár a kedves kis napsugár?
Fussatok ki a rétre, száz virággal terítve, rózsa, zsálya, margarét, tarkabarka lett a rét!
Kibámulni az ablakon, míg a meseszót hallgatom. November súg: merre jár a kedves kis napsugár? Hull a hó a dombra, fára, öltözzetek hó-ruhába, teszek reá aranygombot, barna diót, sárga makkot!
Október néz: merre jár a kedves kis napsugár?
A felhőből vihar támad, hajlítgatja a vén fákat, felveri a tengert lázban, jobb ilyenkor bent a házban!
198 Szelet kavargat a réten, bágyadtan süt fent az égen az őszi nap, alig látszik, faágakkal citerázik. Ám a réten kacagás száll, fent repül a papírsárkány!
Betlehemi istállóban kisded fekszik a jászolban!
December szól: gyere már, te kedves kis napsugár!
199 GYAKORLÓ FELADATOK 1. FELADATSOR 1. Húzd alá az igéket a következő szövegben! Isten tudja mit álmodott. Bizonyára megfogta álmában az aranyos pillét, mert nagyon mosolygósra állt a szájacskája. Feje fölött altatót zizegtek a kalászok, a pipacsok bársony szirmukkal legyezgették, s a búzavirágok lehajolva a fülébe sugdostak. 2. Gyűjts 1-1 példát a szövegből az alábbiak szerint! jelen idejű ige múlt idejű ige igekötős ige főnév + névutó névelő + főnév összetett főnév 3. Pótold a hiányzó -j, -ly betűket! korcso___ázik, kulcs___uk, u___ongó, veszé___es, gyű___te mény, pó___á___a, homá___os, öngyú___tó___a, gömbö___ű, ha___nalodik, má___as, gombo___ag, elsü___ed, papagá___ 4. Javítsd ki a szövegben a helyesírási hibákat! Marci segíccségével baráttya miháj is fel készült a turára. Eggyütt kerekesztek végig a tó kőrül. Megakarták nézni a halyoállomást is. Sok szép élményel jötek haza. Írd le a hibás szavakat helyesen! 5. Egészítsd ki a következő szólásokat, közmondásokat felszólító módú igékkel!
200 Apád, anyád ________________! Járt utat a járatlanért _________________________! ____________ meg az anyját, ____________ el a lányát! Utolsó pár előre _____________! A kecske is ____________________, a káposzta is _____________! 6. Alakítsd át az igéket a megadott szempontok szerint! megírom → jövő idő, T/2., kij. mód → ______________________ összeszedi → jelen idő, T/3., felsz. mód → ___________________ iszunk → jelen idő, E/1., felt. mód → _______________________ 7. Ki tudja jobban a helyesírást? Kék csillaggal jelöld a helyes szóalakot! Misi Kati Peti megmondaniakartam megakartammondani akartammondanimeg 1-én 1-jén 1.-n hidjen! higgyen! higyjen! visszintes vísszintes vízszintes láttya látja látlya Paks, 2006. október 3. Paks 2006 október 3 Paks, 2006. október. 3. beugrot beugrott be ugrott kétezer-ötszázhúsz kétezer-ötszáz-húsz kétezerötszázhúsz Lánc-híd Lánchíd Lánc híd péceli Péceli Pécel-i 8. Alakítsd át a mondatokat tiltó mondatokká a példa szerint! Hógolyóznak a gyerekek. → Ne hógolyózzanak a gyerekek! Tomiék elmennek kirándulni. __________________________ Éva Katival beszélget. _______________________________ A fiúk edzenek a pályán. ______________________________
201 2. FELADATSOR 1. Tagold álló egyenesekkel szavakra a mondatokat! Írd le azokat helyesen! Bárcsaklegyőzhetnéazellenfeleitamagyarversenyző! Bálintaszobájábantanul. 2. Pótold a mondatvégi írásjeleket! Nevezd meg a mondatfajtákat! A vadkacsák a tóban úszkálnak _______________ Hol vannak a kicsinyeik _________________ Bárcsak meglátnánk őket _________________ Nézd, ott úszik egy ___________________ Jaj, de szép a tolla ___________________ 3. Húzd alá a szövegben a főneveket! Itt a tél. Minden gyerek nagyon várta. Ilyenkor megváltozik az időjárás. Sokszor esik a hó. Előkerül a szekrényből a meleg kabát, sapka, sál, kesztyű és a csizma. Az állatok számára nagy megpróbáltatás a hideg tél. A sün, a denevér, a borz, a medve igazi téli álmot alszik. A vadak téli etetése október végén kezdődik. 4. Kösd össze az összetartozókat! hegy Ungvár ország Nemzeti Múzeum folyó Petőfi Sándor író Szlovénia város Fekete-hegy gyermeklap Duna intézmény Irka költő Molnár Ferenc 5. Melyik szó tulajdonnév, melyik köznév? Csoportosítsd a szavakat! Erzsébet híd MátraRomániaRózsa
Pótold a főnevekben a hiányzó kezdőbetűket! ...agyarország, ...utya, ...odri, ...una, ...uk, ...óka, ...etőfi ...ándor, ...isza, ...örögország, ...engyel, ...ebrecen, ...emzeti ...úzeum, ...skola ...omb, ...ános-...egy, ...udai-...egység, ...argit ...íd, ...abadság ...ér, ...rany ...ános ...ltalános ...skola, ...ceán, ...est ...egyei ...írlap, ...rszágos ...échényi ...önyvtár, ...ánchíd, ...enger, ...ejedelem, ...ővárosi ...agycirkusz
202Kamillató Bogáncsszínház ló Frakk, a macskák réme kutyaIbolya
6.
A parlament töb mint 3-rom holdon épült föl. 37 milió aranykoronában kerültt, 40. millió téglát használtak föl hozá. Az épít kezés 1885. ben indultel és tizen kilenc évig tartot. Az építész emlékét az épületbe eggy mellszobor őriztemeg.
8. Írd le a szavakat, és jelöld a -t ragos főneveket! vesszőt, alagút, tollat, állít, tolat, autót, bakancsot, befőtt, biccent, csillagot, dicséret, díjat, esőt, köszönt, függönyt, hirdet, húst, kiáltást, koccint, kesztyűt, vizet, hidat, nyulat, nyilat, négyzet, nyit, őrt, odút, rút, lesújt, súlyt, sült
3. FELADATSOR
7. Olvasd el a szósorokat, majd húzd alá a többes számú főneveket! nézek, írok, betűk, tollak, szállok, utak, nyak, sakk, gyíkok, hidak, vizek, hiszek, gyűrűk, hüllők, kakukk, köpenyek, kiállítások, könnyek, rakodik, rejtőzik, rikkantottak, szegfűk, vízilovak, tyúkok, patak, könyvek, írók, úszik
1. Javítsd ki Okos Tóni tollbamondásra írt szövegét! Írd le helyesen a hibá san írt szavakat!
203 2. Bálint napi jókívánságot küldött Mici Mancinak, Pancsi Panninak, Gizi Gabinak, Lizi Lidinek és Vica Vikinek. Tedd betűrendbe a felsorolt beceneveket! 3. Másold le írott betűkkel az alábbi főneveket! BAMBI, JÓZSEF ATTILA, ÍRÓ, MAGYAR, KOSSUTH TÉR,PEST MEGYE, FOLYÓ, DUNA, MARGIT-SZIGET, FÖLDKÖZI-TENGER, PIPACS UTCA, MARGIT HÍD, MAGYAR ÁLLAMIOPERAHÁZ, SZÍNHÁZ, AZ ÉLET JÁTÉKA 4. Egészítsd ki a szólásokat! Te...ben–va...ban füröszti. Petrezse...met árul. ...ukas garastsem ér. É...eli bago... . El...ár a szá...a. Hűlt he......ét leli. Fe...el megy a falnak. Egy követ fú...nak. A mi kutyánk kö...ke. 5. Használj más szót a jó szó helyett! JÓ ebéd kirándulás ruha frizura film ajándék könyv játék rajz autó 6. Milyen módban vannak a következő igék? Írd be a megfelelő számot a négyzetbe! felszólító mód 1 kijelentő mód 2 feltételes mód 3 tanuld meg terítenéd lapozzátok fel fussatok el beszéltünk megettük volna felállhatnátok leülhetnél játszani fogunk olvashatnak számoltál esett volna írtál volna győzhetnek higgyetek
Megfogta és magával vitte a kosarat. (ige) Ki trombitál ilyen szépen? (mutató névmás, kérdő névmás) A megvadult lovak fel verték a csendet. ( főnév) A kék nadrág szebb, mint a zöld szoknya. (melléknév) Jobban szeretek játszani, mint tanulni. ( főnévi igenév)
204
Ez a gép csupa régi alkatrészből van. Paks a Duna jobb partján van. Van olyan szeder is, aminek nincs tüskéje. Ki van ezen a fényképen? Egész nap otthon van, sehova se jár. 8. Csoportosítsd a következő szavakat a megadott szempontok szerint! kóró, nyuszi, szálló, kulcs, megálló, asszony Magánhangzó hosszúrövid egyjegyűkétjegyű
9. Olvasd el a mondatokat, majd húzd alá a megjelölt szófajt!
A negyedik boltban végre kaptam néhány darab kiflit. (számnév)
Azt mondják, te meg én megyünk a versenyre. (személyes névmás ) A fa alá tegyétek le a kosarakat! (névelő, névutó )
7. Az aláhúzott szavakat helyettesítsd rokon értelmű megfelelőjükkel!
Mássalhangzó
A nektár lényegében vizes cukoroldat, rendszerint 25–50 százalék cukrot tartalmaz. Nagyon fontos, hogy a nektár ne romoljon meg, hiszen a méhek hónapokig ezzel táplálkoznak. A fölösleges víz elpárolgásakor a nektár szőlőcukorra és gyümölcscukorra bomlik le. Ennek hatására az oldat már túlságosan tömény lesz ahhoz, hogy megromolhasson. A nektár cukron kívül kis mennyiségben más vegyületeket is tartalmaz, melyek más-más ízt és illatot kölcsönöznek a különféle mézeknek. A méz külön leges zamatát éppen azok az illatanyagok biztosítják, amelyeket a méhek a virágok illóolajaiból kevernek bele. Fontos a nektár gyors kiszárítása. Egy egészséges kaptárban több mint 60 ezer méh van. Egyetlen nap akár 20 kg nektárt is begyűjthetnek. A fiatalabb méhek dolga, hogy levegőt áramoltassanak a kaptáron át, s így felgyorsítsák a víz párolgását a nektárból. Ha megfigyelünk egy kaptárt, láthatjuk, hogy a bejárat egyik oldalán egy csoport méh befelé hajtja a levegőt a szárnyával, míg a másik oldalon a méhek ellentétes irányba fordulnak, és kifelé hajtják a levegőt. A kaptárban elhelyezkedő „venti látor-méhek” szintén a levegő áramlását irányítják. Az egyiptomi fáraók piramisainak feltárásakor a régészek romlatlan mézet is találtak! A méhek egyik virágról a másikra repkedve a bibékre juttatják a lába ikra és potrohúk szőreire tapadt virágport, így megporozzák, megtermékenyítik a virágokat.
A méhek először mindig a kaptárukhoz legközelebb eső virágokat keresik fel. 2 km-nél nagyobb távolságra nem is repülnek.
205 NÉMA OLVASÁS TUDOD-E A MÉHEKRŐL?
A méh nem mézet, hanem virágport, nektárt és a növények virágjain lévő egyéb, édeskés nedveket gyűjtöget, de méz csak a nektárból ké szül. A méhek a virágport hátsó lábukon levő „kosárban”, a nektárt pedig „mézgyomrukban” szállítják a kaptárba.
A mézgyomorban a nektár átalakul, keveredik a mézgyomor váladé kával. Amit a méh a kaptár hatszögletű viaszsejtjeibe ürít, az már méz, de még nem elég tömény. A fölösleges víz néhány nap alatt elpárolog; az elkészült méz körülbelül 83 százalék cukrot tartalmaz. Amikor a méz már eléggé tömény, a méhek viasszal borítják be a sejteket.
A nyár folyamán a méhek sok száz növényfajból gyűjtenek nektárt, de egyes időszakokban csak egy vagy néhány fajból szállítanak nagy meny nyiségű nektárt a kaptárba. Ha a méhészek az ilyen nektárból származó mézet összegyűjtik, a méz ízét és színét egy adott növény határozza meg. Jól ismert és közkedvelt az akác-, a hárs- és a vegyes virágméz.
szorgalmasan
7. Indokold a mondat igazságát!
és
206
9. Mennyi
Sokan félnek a méhektől. Félelemre azonban nincs ok. A virágokat keresgélő méhek csak kivételes esetben támadnak. A kert jében nyugodtan dolgozó, sétáló vagy pihenő embert a méhek nem szúrják meg. Csupán igen erős szagok (izzadság, erős parfüm) késztethetik őket arra, hogy fullánkjukat az ember bőrébe mélyesszék.
4. Hova üríti? 5. Mi a nektár? 6. Mennyi a
8. Hány méh van
10. Írd le, hogyan gondoskodnak a méhek a kaptár szellőztetéséről! 11. Közelről vagy távolabbról gyűjtik a mézet? Hány km-re távolodnak el a kaptártól? 12. Folytasd az alábbi mondatokat! A méz különleges zamatát... . A nyár folyamán... . 13. Támad-e a méh? 14. Sorold fel a méhszúrás tüneteit! 15. Ismersz-e még mézfajtákat a felsoroltakon kívül? 16. Szereted-e a mézet? Mikor szoktad enni?
VÁLASZOLJ A KÉRDÉSEKRE! 1. Mit gyűjt a méh? 2. Mibe gyűjti a virágport? 3. Miben
A méhszúrás (nem csípés!) nyomán a bőr felületén kisebb daganat, pirosodás, később viszketés jelentkezik, amely azonban veszélytelen, és néhány óra alatt elmúlik. A szúráskor keletkezett kellemetlen érzést ecetes borogatással enyhíthetjük. szállítja a nektárt? méz a nektár cukortartalma? Fontos a nektár gyors kiszárítása. egy egészséges kaptárban? mézet gyűjthetnek be egy nap alatt?
VÁLASZOLJ A KÉRDÉSEKRE!
1. Hol honos a parafatölgy? 2. Miért telepítenek hatalmas parafatölgy-ültetvényeket?
MI FÁN TEREM A PARAFA?
A paratölgy (Quercus suber) a hazánkban is honos lombhullató tölgyféleségek déli, örökzöld rokona. A Pireneusi- és az Appenninfélszigeten, a Földközi-tenger nyugati partvidékein vadon is élő faj a természet különös csodája. Törzséről és ágairól vastag pararéteg hántható le anélkül, hogy a fa megsérülne. Elsősorban ezért a kér géért, a parafáért, mely rendkívüli tulajdonságokkal bír, telepítik a hatalmas Európábanültetvényeket.máraXIV. században alkalmazták szerzetesfül kék burkolására, kiváló hő- és hangszigetelő tulajdonságát ipari méretekben elsőként a dugógyártásban használták ki. A gondos termesztést követően a paratölgy első, legértékesebb, úgynevezett szűz réteget huszonöt éves korában hántják le először, majd ezt kö vetően kilencévenként újabb „szüret” következik a fa élete végéig, kb. kétszázötven éves koráig. A lehántott paratölgykérget három év akklimatizációs pihenés után préselik egyenesre, majd szelete lik olyan szélességűre, amilyen nagyságú parafadugót akarnak kivágni belőle. A hulladékot összetörik, és kötőanyag hozzáadása nélkül magas hőfokon préselik ismét össze: a parafát a fa gyantatartalma tartja össze. Az ember számára szagtalan, ám a könyvmolyok által utált illata miatt könyvtárak, levéltárak burkolására minden más anyagnál jobban megfelel. A csempével, a faburkolattal is felveszi a versenyt: nem kopik, igen rugalmas, nem csapódik le rajta a pára, nem penészedik, a rágcsálók nem kezdik ki, és gyakorlatilag kortalan. Használati tárgyak sokasága jelzi térhódítását, létezik parafa papír, textil, sőt parafa bőr is. Leginkább mégis az építőipar fedezi fel újra, a természetes anyagokból dolgozó belső építészek kedvelt anyaga lett. Amit a szerzetesek már régen is tudtak: nincs új a nap alatt…
207 NÉMA OLVASÁS
9. Milyen parafából készült tárgyakat ismersz? 10. A szövegben 21 ige, igenév vagy igés kifejezés dőlt betűvel van kiemelve. Cseréld ki a szövegben ezeket a szavakat más szavakra úgy, hogy a szöveg jelentése ne változzon! Írd le a szavakat, s melléjük a szinonimákat!
1. Gyűjtsd össze, majd írd le az egyes szereplőket és legfontosabb tulajdonságaikat! tulajdonságaik:szereplők:
208 3. Milyen tulajdonságai miatt és mire alkalmazták már a XIV. században? 4. Hányszor hántható le a parafatölgy kérge a fa élete során? 5. Hány évig él a parafatölgy? 6. Mi történik a parafatölgy kérgével három év akklimatizálódás után? Írd le a folyamatot! 7. Minek a burkolására a legmegfelelőbb, és miért? 8. Jellemezd a parafa fizikai tulajdonságait!
Az oroszlán engedelmeskedett a ló beszédének, és amikor a ló hátsó lábához ért, az, ahogy csak erejéből bírta, úgy rúgott bele. Az oroszlán el is futott.
2. Mit akart az oroszlán? Írd le a választ!
4. Fejezd ki másképpen! agg erejévelvolt:nem bírt: csalárd:
SZÖVEGÉRTÉS A LÓRÓL ÉS AZ OROSZLÁNRÓL
Egyszer az oroszlán, mikor már agg volt, és nem volt ereje, meg akarta enni a lovat. Furfanggal kezdett cselekedni – mit erejé vel nem bírt, azt tudományával kísérelte meg –, és azt mondta a lónak, hogy ő orvosdoktor. De a ló felismerte a csalárdságát, és hasonlóképpen hárította el. Azt mondta az oroszlánnak: – A minap, mikor tövises helyen jártam, a lábamba hátul egy tövis fúródott. Kérlek, vedd ki belőle!
3. Mi a véleményed a ló tettéről? Írd le a véleményedet!
VÉGEZD EL A FELADATOKAT!
A tisztek kihallgatták a kémeket. Megtudták tőlük, hogy a la banc sereg a következő napon fog támadni.
Másnap aztán, amikor a labancok rohamra indultak, alvó ku rucok helyett ugrásra kész sereget találtak. A kurucok körülfog ták az egész sereget, és kit levertek, kit elfogtak.
SZÖVEGÉRTÉSAKISBOJTÁR
Megkérték, vezesse el őket a kurucok táborához, de úgy, hogy senki meg ne lássa a közeledésüket.
Jól van, Misi elvállalta a vezetést, és megindult a két labanc cal a kurucok tábora felé. Vezette őket árkon-bokron át, és addig jöttek erre, haladtak arra, amíg végül a kisbojtár a két labancot II. Rákóczi Ferenc testőrei közé vezette.
Az erdő mellett Misi, a kisbojtár legeltette a teheneket. Amikor a sűrűből meghallotta a labancok suttogását, köze lebb ment, a kémek pedig természetesen észrevették. De a két labanc csak kisfiúnak nézte Misit, és barátságosan szóltak hoz zá.
209
A Nyírségben történt, hogy a kurucok elfoglaltak egy falut. Ha elfoglalták, akkor a falu szélén mindjárt tábort is vertek.
A testőrök mindjárt foglyul ejtették a labancokat, és vitték őket a tisztek elé.
5. Melyik közmondás fejezi ki legtalálóbban a történet lényegét? Húzd alá!
Gyakorlat teszi a mestert. Szegény ember vízzel főz. Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér! Kicsi a bors, de erős. 6. Adj új címet a mesének! Írd le!
Misit pedig kitüntették, felvették a seregbe, és jó katonát ne veltek belőle. (Lengyel Dénes)
A labancok pedig két ravasz kémet küldtek a tábor felé, és a ké mek az erdő sűrűjében éppen arról tanakodtak, hogyan kémleljék ki a kuruc tábort.
KövetkezményFőeseményElőzmény
1. Válaszolj a kérdésekre!
3. Melyik közmondás illik leginkább a műhöz? Választásod indokold meg!
Ki áll az események középpontjában? Hol történt a falu elfoglalása? Milyen kémeket küldtek a labancok? Mi volt Misi, a kisbojtár feladata? Mire kérték a kisfiút a labancok? Mit tudtak meg a testőrök a foglyoktól? Hogyan jutalmazták meg a kisbojtárt?
5. Hogyan vélekedtek a történet szereplőiről?
NÉMA OLVASÁS A PELIKÁN
4. Állítsd össze a cselekmény vázlatát!
Aki másnak vermet ás, maga esik bele. Két malomkő közt őrlődik. A jó pap is holtig tanul. Kicsi a bors, de erős. Bízik benne, mint kutyában a nyúl.
Mikor történt mindaz, amiről olvastatok?
210
A pelikánt borzas gödénynek is nevezik. A libánál nagyobb tes tű, kb. 150–180 cm nagyságú madár.
2. Adj új címet az olvasmánynak!
6. Fejezd ki másképpen a következő szavakat, kifejezéseket! árkon-bokronsuttogtanakodik rohamra indul
211 A csőr alatti sárga színű táguló bőrzacskóban hordja fiainak a táplálékot. Tavakban, mocsarakban él, hallal táplálkozik. Nagy fészkébe 3 fehér színű tojást rak. A hím és a tojó felváltva ül a tojásokon. A kis fiókák 1 hónap alatt kelnek ki. Hazánkban csak a halastavak környékén találkozhatunk egyegyHalványpéldánnyal.rózsaszín változatát rózsás gödénynek is nevezik. Ennek a lába és csőrének felső része piros. Védett madár. VÁLASZOLJ A KÉRDÉSEKRE! 1. Mi a pelikán másik neve? 2. Mekkora a mérete? 3. Mivel táplálkozik? 4. Ki ül a tojásokon? 5. Mennyi idő alatt kelnek ki a fiókák? 6. Hol él a pelikán? 7. Hazánkban mindenfelé megtalálható? 8. Hogy néz ki a rózsás gödény? 9. Keresd a párját! Kösd össze! piros fészek borzas bőrzacskó sárga tojás fehér gödény nagy csőr NÉMA OLVASÁS A MADÁR ÉS A DENEVÉR Az ablakra függesztett kalitkába zárva éjnek idején énekelt a madár. Amint a denevér meghallotta hangját, hozzáment és ér deklődött, mi az oka, hogy nappal hallgat, éjszaka pedig énekel. A madár azt válaszolta, hogy nem hiába cselekszik így, mert éppen akkor fogták meg, amikor egyszer nappal énekelt, és ezért ettől fogva óvatos lett. Ekkor a denevér így szólt: „Nem most kellene ébernek lenned, amikor már semmi sem segít, hanem mielőtt megfogtak, akkor kellett volna vigyáznod.”
VÁLASZOLJ A KÉRDÉSEKRE!
1. Kik a mese szereplői? 2. Melyik napszakban játszódik a történet? 3. Miért éjjel énekelt a madár? 4. Melyik közmondás illik a meséhez?
VÁLASZOLJ A KÉRDÉSEKRE!
2.
3.
NÉMA OLVASÁS A HÓ
1. Mi a hó? Mik kapaszkodnak össze hópehellyé? Télen az ablakból nézed a hóesést. El tudod-e dönteni, hogy a hulló hóból lehet-e majd hóembert készíteni? Hogyan?
212
A hónak több típusa van. Amikor nagyon hideg van, általában „porhó” esik. Enyhébb hidegben „nedves hó”. Utóbbiból könnyebb hóembert készíteni, mert jobban tapad. Könnyen felismerheted, mert sűrű, nagy pelyhekben esik.
– Honnét hozzak fát, Matula bácsi? Matula olyan széles mozdulatot tett, mintha az egész végtelen ná dast Gyulának ajándékozná.
A látottat a látatlanért ne add. Kölcsönkenyér visszajár. Más kárán tanul az okos. Kár után késő a bánkódás. Ott szakad a kötél, ahol a legvékonyabb.
A hó téli csapadékfajta. A felhőkben vízpárából keletkezik. A vízpárát alkotó parányi cseppecskék a hideg hatására fehér kristályokká fagynak össze. Miközben lefelé hullanak a földre, egymással összekapcsolódva, pihekönnyű hópelyhekké formálódnak.
4.
SZÖVEGÉRTÉSTÜSKEVÁR (Részlet)
– Alusznak.
– Azanyátok! – csapkodott Gyula, és Matula oda nézett, ahol a rekettyebokrok nagyon mozogtak.
– Ha felverte őket. Mérgesek voltak, mi? Nem is csodálom. Ha én felébredek, én is mindig éhes vagyok. Adja ide azt a baltát! A kunyhó mögött van a nád, abból hozzon gyújtósnak, de törje rö vidre. Így – mondta az öreg –, majd én megrakom, mert ezt is meg kell tanulni.
Tutajos mérgesen vágta az ágat, ami elég lesz az ebédfőzéshez, de visszafelé most már kinézett egy kis nyílást a bokrok között, ahol hazahúzta a fát.
– Millió! Mit csinálnak ezek ilyenkor a bokrok között?
213 – Ahunnan akar. Van itt elég... Gyulát elnyelte a sűrűség, ami körülvette a kis térséget.
– Öszik már, de majd megtanulja, hogy ilyenkor nem bokrok közé megy fáért az ember... Gyula nem is maradt sokáig a szúnyoghölgyek szorgalmas tár saságában, és tetemes vér veszteséggel sietve tört át a bokrokon, amerre világosabb volt a táj. Kiérve egy újabb tisztásra, a vérszí vók is elmaradtak, és itt már volt egy fűzfa, amely szinte kínálta vastag, elszáradt ágát.
– Hát ezek nem aludtak.
Kezében az elszánt balta, előtte, mögötte a puha rekettyebokrok szövevénye. Pii... – szólt egy kis madár – pii-pii... Látni azonban nem lehetett. A madarat sem és a szúnyogokat sem, amelyek itt az árnyékban egyszerre muzsikálni és énekelni kezdtek:–Huús... vér... huús... véér –. És a szúnyoghajadonok, szúnyogmenyecskék, szúnyoganyókák nekiestek Tutajosunk meztelen testrészeinek. A tűzifakereső ifjút ugyanazon pillanatban körülbelül húsz helyen csípték meg, és Gyulát egyáltalán nem vigasztalta, hogy kizárólag nőnemű szúnyogok foglalkoztak vele, de talán nem is tudta, hogy a férfiszúnyogok nem is tudnak szúrni, és békésebbek – mint a férfiak általában...
– Szúnyog nem volt? – érdeklődött Matula.
– Ehen – bólintott Matula a baltacsapásokra felnézve –, ehen. Használt a lecke...
7. Mit használtak gyújtósnak?
Tutajos a vacsorafőzéshez gyűjtött fát. Nemcsak nőstény szúnyogok csípték meg Tutajost. Tutajos rekettyebokrok közt vágott utat magának. Az árnyékban támadtak a szúnyogok. Tutajos egy szilfa ágait tördelte le. A tisztáson a szúnyogok már nem csipkedték Tutajost.
VÁLASZOLJ A KÉRDÉSEKRE!
3. Fejezd ki saját szavaiddal az alábbi szavakat, kifejezéseket! elnyelte a sűrűség lángok nyaltak a bogrács alá nőnemű szúnyogok foglalkoztak vele öszik már felverte őket tetemes
5. Hány helyen csípték össze Tutajost a szúnyogok?
6. Hol jött vissza Tutajos a rekettyésből?
214 Pár perc múlva fellobbant a tűz, és ellökve a születés füstjét, sárga lángok nyaltak a bogrács alá.
1. Igaz vagy hamis? Írd az állítások után! (I = igaz, H = hamis)
2. Húzd alá a szövegben, hogyan nevezi az író a „nőnemű” szúnyogokat!
4. Hogyan szólt a kis madár?
9. Kösd össze az összetartozó szókapcsolatokat! puha végtelenvérveszteségbalta széles nádas
8. Adj kifejező címet a szövegrészletnek! tetemes rekettyebokor elszánt mozdulat
Hozzávalók: 15 dkg kristálycukor, 1 dkg liszt, 3 dl tej, 10 dkg étcsokoládé, negyed rúd vanília. A tojássárgáját a cukorral és a liszttel kikeverem. Hozzáadom a tej egy részét és az olvasztott csokoládét. Az így kikevert masszához hozzáadom a tej másik részét, ami ben felfőztem a vaníliarudat. A mártást forró víz fölött habosítom.
3.
b)
1. Mi maradt ki a hozzávalók közül a felsorolásból?
c)
VÁLASZOLJ A KÉRDÉSEKRE!
d) A vaníliarudat a
4.
5.
fel. e) A mártáshoz tejszínre is szükség van. GAZDABOLTSZÖVEGÉRTÉSASASHALMI PIACON VETŐMAGOK, PERMETSZEREK, PERMETEZŐK, SZERSZÁMOK, HORDÓK, LOCSOLÓTÖMLŐK, KISGÉPEK, TAKARÓ ÉS MEZŐGAZDASÁGI FÓLIÁK NAGYKERESKEDELMI ÁRON. FUVAROZÁST VÁLLALUNK. 10.000 FT FELETTI VÁSÁRLÁS ESETÉN INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁS A KERÜLETBEN. Nyitva: kedd-péntek 7-16 óráig, szombat 7-12 óráig ►Cím: XVI. Lipcse u. 11. Telefon: 404-1438 HA A PIACON JÁR, NÉZZEN BE HOZZÁNK!
215 CSOKOLÁDÉMÁRTÁSSZÖVEGÉRTÉS ( fél óra alatt elkészíthető )
2. Mennyi idő alatt készíthető el a csokoládémártás? Elegendő-e fél liter tej a mártás elkészítéséhez? Szükség van-e a tojások fehérjére? Csak az igaz állítások betűjét írd le! A csokoládét egészben adom hozzá a liszthez. A vaníliarudat a lisztbe reszelem. A tejet több részletben öntöm a mártáshoz. tejben főzöm
a)
A téltemető és a hóvirág nem véletlenül kapták neveiket, hi szen már akkor gyönyörködhetünk bennük, amikor a tél még vo nakodik átadni helyét a tavasznak. Általában februárban kezdik a virágzást, március végére pedig rendszerint el is virágzanak.
A téltemetőnél sokkal ismertebb a kikeleti hóvirág. A szép nö vénynek éppen ez a népszerűség, közkedveltség a veszte, hiszen megjelenésekor nagy számban szokták árulni őket csokorba köt ve. Az ilyen csokrokba kötött hóvirágok azonban rendszerint nem termesztettek, hanem a természetben, a termőhelyen szakítják le őket. Az Állatkertben legkorábban a Sziklakert térségében szok tak megjelenni.
SZÖVEGÉRTÉS LOPAKODÓ TAVASZ
216 VÁLASZOLJ A KÉRDÉSEKRE! 1. Milyen üzlet hirdetését olvastad? 2. Hol található ez az üzlet? 3. Kapát és fűmagot szeretnél vásárolni. Megkapod-e ezeket ebben a boltban? Válaszodat indokold! 4. Mikor ingyenes a házhozszállítás? 5. Nyitva találod-e az üzletet hétfőn délután?
Az idei évben is meglehetősen korán bontottak szirmot az első virágok. Az Állatkert védett parkjában ugyanis már most is több ponton virítanak a vadvirágok, így a téltemető, a hóvirág és a hanga is. A tavalyi, a mostaninál lényegesen enyhébb télen az első virágok megjelenésére már január második hetében sor ke rült, 2006-ban viszont február utolsó hetében kezdték bontogatni szirmaikat.
A téltemető eredetileg a páradús, üde talajú erdőket kedveli. Az sem zavarja, ha virágait hó lepi be. Magyarországon előbb csak a kolostorkertekben, füvészkertekben pompázott, és csak az el múlt egy-két évszázadban terjedt el hazánkban. Az Állatkertben a Dél-Amerika Házzal szemben, az ott álló ostorfa tövében érzik magukat a legjobban.
Mind a téltemető, mind pedig a hóvirág természetvédelmi oltalom alatt áll! Erre a tényre különösen a hóvirág esetében fontos külön is felhívni a figyelmet, mivel az egyre nagyobb méreteket öltő begyűjtés mind komolyabban veszélyezteti a növény állományát. A népszerű virágot a hazai természetvédelmi jog 2005. szeptember elseje óta az európai közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajnak minősíti. Ha tehát hóvirágot, vagy téltemetőt látunk, ne szakítsuk le, hadd gyönyörködjön más is a tavasz első hírnökeiben!
1. Hányféle növényről esik szó a szövegben?
VÁLASZOLJ A KÉRDÉSEKRE!
3. Szerinted kikhez szól ez az ismertető? Válaszodat indokold!
5. Mit jelentenek az alábbi szavak, kifejezések? szirmot bont elvirágzik kolostorrendszerint füvészkert állomány népszerűjelentős termesztett
Az említett két fajon kívül virágzik a hússzínű hanga is, amelyet „téli hangának” is neveznek, hiszen – az időjárás alakulásától függően – ennél a fajnál sem ritka a téli virágzás. Ne szakítsuk le őket!
4. A szöveg alapján döntsd el, hogy az említett növények közül melyikre jellemzőek az alábbi állítások! (Egy-egy állítás több növényre is igaz lehet.) főlegfavédetta páradús erdőkben virít hó alól is kivirágzik ha enyhébb az időjárás, télen is virágzik csokorba kötve árulják
2. Melyek ezek?
217
10. Adj másik, találó címet a szövegrészletnek! SZÖVEGÉRTÉS AZ ÉLETET ADÓ SZIKRA Az ősemberek eleinte úgy használták fegyvernek és szerszámnak a fadorongokat és a köveket, ahogyan azokat a természetben találták. Később azonban formálni kezdték és szükségletüknek megfelelően alakították eszközeiket. A fadorongról letördelték a fölösleges ágakat, minthogy vágószerszámuk még nem volt. A dorongot addig dörzsölték egy másik fához, míg sima nem lett. Arra is rájöttek, hogy dörzsöléssel a karót kihegyesíthetik. Amikor száraz fát munkáltak meg, a hosszas dörzsölés következtében az átforrósodott és a dörzsöléskor keletkezett fapor füs-
218
Az egyre nagyobb méreteket öltő begyűjtés mind komolyabban ve szélyezteti a növény helyi állományát.
6. Fejezd ki másképpen, saját szavaiddal az alábbi gondolatokat!
8. Neked melyik a kedvenc tavaszi virágod? Ismertesd röviden – úgy mutasd be, hogy aki olvassa, amit írtál, el tudja képzelni a növényt!
A szép növénynek éppen ez a népszerűség, közkedveltség a veszte.
7. Gondolkodj, kutakodj! Mit gondolsz, mit rejt a Dél-Amerika Ház? Neve alapján próbáld kitalálni! Nézz utána (pl. böngéssz számítógépen, kereső program segítségé vel), hol található még Magyarországon Dél-Amerika Ház!
9. Ha csak egyetlen órát tölthetnél el állatkertben, mit néznél meg minden képpen?
VÁLASZOLJ A
219 tölni kezdett. Előfordult, hogy a hirtelen támadt szél a füstölgő fareszeléket lángra lobbantotta. Csak nagyon lassan, hosszú megfigyelés után jöttek rá az ősemberek arra, hogy fújással a füstölgő részek lángra lobbannak. Van azonban a tűzgyújtásnak egy másik, kissé könnyebb, nagyobb ügyességet igénylő módja is. Ez a tűzcsiholás.
1. Ha
a dorong rokon értelmű sza vait kapod meg. h...s...ng, b...nk..., b...t, r...nk 2. Helyettesítsd a mondatokba a fadorong rokon értelmű szavait! Ne hadonássz a .......................! Hozd ide azt a .........................! Nagyot ütött rá a ..................... A vízen egy ................... úszott. 3. Hogyan fejlődött az ősember eszközkészítése? Számozással jelöld a helyes sorrendet! (...) Letördelték a fölösleges ágakat.
A tűzcsiholás felfedezése a kőeszközök megmunkálásával függött össze. Ismert dolog, hogyha két kemény követ (kovakövet, kvarctartalmú követ) nagy erővel egymáshoz ütünk, szikrák keletkeznek. Ha a szikrákat könnyen gyúló anyagon, pl. taplón felfogjuk, ráfújással lángra lobbannak. A XIX. század közepéig, a gyufa feltalálásáig, így gerjesztettek tüzet. Irinyi János hosszú kísérletsorozat után 1836-ban szabadal maztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát. Találmányát el adta egy Rómer István nevű gyufagyárosnak, a kapott összegből külföldre ment tanulmányútra, s ebből fedezte későbbi berlini egyetemi, majd hoffenheimi gazdasági akadémiai tanulmányait. KÉRDÉSEKRE! pótolod a hiányzó magánhangzókat,
220 (...) Dörzsöléssel a karót kihegyesítették. (...) Úgy használták, ahogy találták. (...) Simára dörzsölték. 4. Melyik tevékenység közben jöttek rá, hogy a karót ki lehet hegyesíteni? 5. Te hogyan készítenél egy virágkarót? Milyen eszközöket használnál? 6. Mit figyelhetett meg az ember a száraz fa dörzsölése közben? 7. Mi történt a füstölgő részekkel, ha ráfújtak? 8. Mi volt a tűzgyújtás másik módja? 9. Mire volt szükség tűzcsiholáshoz? 10. Mi közben jöttek rá a tűzgyújtásnak ennek a módjára? 11. Igaz vagy hamis? Jelöld I vagy H betűvel! Az ősember dörzsöléssel hegyezte ki a karót. Nem a véletlen segítette hozzá a tűzcsiholáshoz. Azonnal tudta, hogy mi történt. A XIX. század közepén találták fel a gyufát. 12. Gyűjts rokon értelmű szavakat! dörzsöl, .......................................................................................... 13. Ki találta fel a gyufát, mikor? 14. Mire költötte a találmányáért kapott jutalmat?
221 TARTALOM A KOMMUNIKÁCIÓ ......................................................................... 4 A nyelv és a beszéd ....................................................................... 5 Az élőbeszéd és írott beszéd ........................................................... A beszéd célja és címzettje ............................................................. A helyes beszéd tartalmi és formai követelményei ....................... A monológ és a párbeszéd .............................................................. A beszéd témája és mondanivalója ................................................ Közlésfajták a szövegben ............................................................... Kommunikációs jelek és szabályok ................................................ A társadalmi érintkezés szabályainak ismerete ........................... NYELVTAN .......................................................................................... A nyelv jelentősége a társadalom életében .................................... Anyanyelvünk a magyar nyelv ...................................................... AZ ELEMI OSZTÁLYOKBAN TANULTAK ISMÉTLÉSE ............ A SZÓFAJOK ........................................................................................ Az ige .............................................................................................. A főnév ............................................................................................ A melléknév .................................................................................... A számnév ...................................................................................... A névmás ........................................................................................ A viszonyszók ................................................................................. A névelő .......................................................................................... Az igekötő ....................................................................................... A kötőszó ........................................................................................ Témazáró ................................................................................................ HANGTAN ............................................................................................ Írás. Helyesírás. Helyes ejtés ......................................................... Mi a hang? ...................................................................................... A beszédhangok képzése ................................................................ A hang és a betű ............................................................................ Az ábécé .......................................................................................... A régies és az idegen betűk ............................................................ A magánhangzók ........................................................................... A rövid és a hosszú magánhangzók ............................................... A magas és a mély magánhangzók ................................................
222 A hangrend ..................................................................................... A magánhangzók illeszkedése ....................................................... Témazáró ................................................................................................ A mássalhangzók ........................................................................... A zöngés és zöngétlen mássalhangzók .......................................... A rövid és a hosszú mássalhangzók .............................................. A j hang jelölése ............................................................................. A szóvégi h ejtése és írása ............................................................. A mássalhangzó-változások ........................................................... A hasonulás .................................................................................... A részleges hasonulás .................................................................... A teljes hasonulás .......................................................................... Az összeolvadás .............................................................................. A mássalhangzó-rövidülés ............................................................. A szótag. A szótagolás .................................................................... A magyar helyesírás alapelvei ....................................................... Témazáró ................................................................................................ A SZAVAK VILÁGA ............................................................................. A hangalak és a jelentés kapcsolata .............................................. Hangutánzó szavak ........................................................................ Hangulatfestő szavak ..................................................................... Az egyjelentésű és a többjelentésű szavak .................................... Az egyjelentésű szavak .................................................................. A többjelentésű szavak ................................................................... Azonos alakú szavak ...................................................................... Rokon értelmű szavak .................................................................... Hasonló alakú szavak .................................................................... Ellentétes jelentésű szavak ............................................................ A SZÓ SZERKEZETE ......................................................................... Szavak és szóelemek ...................................................................... A toldalékok .................................................................................... A jel ................................................................................................. A rag ............................................................................................... Egyalakú és többalakú (változó) szótövek ..................................... Témazáró ................................................................................................ A MONDATOK ..................................................................................... A mondatok osztályozása ............................................................... A kijelentő mondat ......................................................................... A kérdő mondat .............................................................................. A felkiáltó mondat ..........................................................................
223 A felszólító mondat ......................................................................... Az óhajtó mondat ........................................................................... Az egyszerű mondat fajtái ............................................................. Témazáró ................................................................................................ KIEGÉSZÍTŐ FELADATOK A HELYESÍRÁS ALAPELVEINEK GYAKORLÁSÁRA .............................................. GYAKORLÓ FELADATOK ................................................................ Szövegek és feladatok néma olvasáshoz, szövegértelmezéshez .....