Magyarország gazdasági térképekben, The Economies of Hungary in Maps La Hongrie Économique en Cartes

- Budapest Gyűjtemény FS01095400

'*§§íi

J

TH E ECONOM IES OF HUNGARY IN MAPS E D IT E D

FRANCIS

de

BY

HEINRICH

HUNGÁRIÁN MINISTER OF COMMERCE C O M P IL E D

ALADÁR

DE

BY

EDVI ILLÉS

ALBERT HALÁSZ

MINISTERIAL COUNCILLOR, CHIEF OF DEPARTMENT

CHEMICAL ENGINEER, INSPECTOR OF TRADE

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI TÉRKÉPEKBEN K IA D JA

HEINRICH FERENC MAGYAR KERESKEDELEMÜGYI MINISZTER Ö SSZ E Á L L ÍT O T T Á K :

EDVI ILLÉS ALADÁR

HALASZ ALBERT

MINISZTERI TANÁCSOS, SZAKOSZTÁLYFŐNÖK

OKL. VEG Y ÉSZM ÉR N Ö K , IPARFELÜGYELŐ

LA H O N G RIE ÉCONOM IQUE EN C A R T E S É D ÍT É E

FRANCOIS

de

PÁR

HEINRICH

M INISTRE DU COMMÉRCE HONGROIS C O M P IL É E

PÁR

ALADÁR D’EDVI ILLÉS

ALBERT HALÁSZ

GONSEILLER MINISTÉRIEL. CHEF DE SECTION

INGÉNIKUR-CHIMISTE. INSPECTEUR DE L’INDUSTRIE

f a .

f

“P Á T R I A ” IRODALMI VÁLLALAT ÉS N Y O M D A I R.íT. BUDAPEST, IX. KÉR., Ü L L Ő D Ú T 25. SZÁM

In the following an endeavour has been made to present in maps the standing of Hungary’s economies, based mainly on the data of the year preceding the World*War (1913). It has been done in the convic* tion that a true picture of the economical interconnection of the different regions of the country can be rendered only by the aid of data taken under normál circumstances.

As basis fór the maps enclosed serve the manufactural data collected in 1913, the publications of the Central Statistical Bu* reau, »A Magyarbirodalom vasérc* és kőszén* készlete« (Hungary’s stock of Iron*ore and Coal) by Charles Papp, and »Die unga* rische Donau« (the Hungárián Danube) by Eugen Kvassay. Besides these, the most distinguished experts have been consulted on particular matters: Hugó Böckh, Secretary of State supplied data on earth*gas and salt* mining, Paul Bíró generál director, on iron* őre mining, and William Wieser, director, on coabmining. Maps 20. and 21. referring to water*power and energy were drawn by Dr. Moritz Hoov=Tempis, lecturer in the Technical High School.

The economical maps enclosed serve to prove that the different regions o f Hungary complete each other in economical respect; the orographical and hydrographical map shows that on the territories o f Hungary the management o f the forests, the regula* tion of rivers and all matters connected with water=polioy can te expediently direc* ted only by one hand.

Megkíséreljük Magyarország gazdasági viszonyainak térképekben való bemutatását, főleg a világháború előtti békeév (1913) adatainak felhasználásával, mivel azt hisz* szűk, hogy az ország egyes vidékeinek gazdasági kapcsolódásairól legtisztább képet csakis a normális viszonyok adatai szol* gáltathatnak.

A térképekhez felhasználtuk az 1913*as évi gyáripari adatgyűjtést, a Központi Sta* tisztikai Hivatal kiadványait, Papp Károly »A Magyarbirodalom vasérc* és kőszén* készlete« és Kvassay Jenő »Die ungarische Donau« című munkáját, ezenkívül egyes kérdésekben a legkiválóbb szakemberekhez fordultunk : a földgázra és sóbányászatra Böckh Hugó helyettes államtitkár, a vasérc* bányászatra Biró Pál vezérigazgató, a szén* termelésre pedig Wieser Vilmos bánya* igazgató szolgáltatott adatokat. A vízierőre és energiakérdésekre vonatkozó 20. és 21. számú térképet dr. Hoór=Tempis Mór mű* egyetemi ez. ny. rk. tanár tervezte.

A mellékelt gazdasági térképek szerint Magyarország egyes vidékei gazdaságilag teljesen kiegészítik egymást; az ország hegy= és vízrajzi térképe pedig arról tanúskodik, hogy az erdőgazdálkodást, a folyamszabályozást és általában az egész vízgazdálkodást Magyarország területén céh szerűen csak egy kéz igazgathatja.

Nous proposons de représenter sur cartes les conditions économiques de la Hongrie, en utilisant les données statisdques de l’année qui a précédé la guerre mondiale (1913). Nous croyons que seulement les données du temps normál peuvent donner un tableau clair des conditions économiques des diverses régions du pays.

Nous avons utilisé: les données de l’indus* trie manifacturiére de 1913, les publications du Bureau Central Statistique, le livre de M. Charles Papp intitulé: »A Magyar* birodalom vasérc* és kőszénkészlete« (Les ressources de houille et de minerai de fér de la Hongrie) et la publication de M. Eugéne de Kvassay intitulée: »Die un* garische Donau« (Le Danube hongrois).

En outre nous avons demandé l’avis de nos meilleurs spécialistes pour éclaircir certaines questions, notamment: M. le Sous*Secrétaire d’Etat Hugues Böckh pour les questions concernant le gaz natúréi et le sel gémmé, M. le directeur général Paul Biró pour les questions des mines de fér, et M. le direc* teur Guillaume Wieser pour les questions concernant l’exploitation houillére. Les cartes No. 20 et 21 concernant les forces hydrau* liques et l’énergie mécanique ont été faites pár M. le docteur Maurice HoorHempis, chargé de cours á l’Ecole Polytechnique de Budapest.

On peut constater d ’aprés les cartes écono* miques réunies dans ce volume, que les diverses régions de la Hongrie se com* plétent mutuellement et la carte orogra= phique et hydrographique atteste que les questions concernant l’économie forestiére, la régularisation des cours d ’eau, en général toute Vadministration des eaux ne peuvent étre résolues autrement que d'un centre unique.

T artalom j eg y zék .

In d e x .

I. O r o g r a p h y , H y d r o g r a p h y a n d T raffic. noP: Orography and Hydrography . ........... — ...

Kiver system and navigable waterways ... ...

Railway lines ... — ... ... ...............................

Railway traffic ... ... _ ... ... ... ............

Export ... ......... .. — — .............. ...........

Import —................ — — — .............

1 2 3 4 5 6

II. A g ricu ltu re.

Arable land ; area per county... ... ... ... ...

Forests; area per county showing the kind of trees. Paper mills ... ............ ... _ _ Cereals; surplus resp. deficiency per county W heat: area sown per county in 1913 ... ...

R ye; » » » » » 1913..........

Barley; » » » » » 1913_...

Maisé; » » » » » 1913... ...

Potatoes; » » » » » 1913 ... ...

V ine; area planted » » » 1913 ... ...

Cattle ; quantity per county in 1911 and 1917 Swine; » » » » 1911 » 19J7 H orse; » » » » 1911 » 1917 Sheep; » » » » 1911 » 1917

7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

20 21 22 23

IV . In d u str y a n d M in in g .

Number of workmen and miners per regions in 1910____ ... ___________ _____ _____ Promotion of industry per county and per sq. kilometre —...................... ....................

Promotion of industry per head and per county Power mills ; production in 1913 ... ... ... ... » » engine power in 1913.............. » » number of workmen employed in 1913 __________ __________ _______

I. H e g y ra jz, vízrajz é s c

i fO rg d lo m *

Hegy* és vízrajz ... ........................................ .

Vízhálózat és a hajózható víziutak ... ... ...

Vasúti hálózat ... ... ... ....................... ...

Vasúti forgalom ... ... ... ... ... ___ ... ...

Kivitel ... ... ... ........ .............. ............. ..... .....

Behozatal ............... . .............. ... ... ... ...

Térképe szám

I. O r o g ra p h ie , h y d r o g ra p h ie et trafic.

1 2 3 4 5 6

Carte orographique et hydrographique ... ...

Réseau fluvial ... ___ —............................ .

Réseau ferrovial ... _... ... ... ... ... ... ...

Trafic —......... - — —............ ... ... —............

Exportadón .............. — ... . . . ......................

Importation ... ... ... — — _ —......... ........

II.

II. M e ző g a z d a sá g .

III. E n erg y .

Water power and the power demanded fór agricultural and industrial purposes ... ...

Water power and the power demanded fór traction ............. ... ................... ............ .

Production of coal per mine in 1913 ... ...

Stock of c o a l_ ... _ ... ............... .............

T a b le d e s m atiéres.

Szántóföld nagysága megyénkint — ... — ...

7 Erdőterület megyénkint a fanemek feltüntet 8 tésével. Papirosgyárak------ ---- — ... . . .

Kenyérmagfelesleg, illetőleg hiány megyénkint 9 Búzával bevetett terület megyénkint 1913=ban 10 Rozszsal » » » 1913sban 11 Árpával » » » 1913sban 12 Kukoricával » » » 1913sban 13 Burgonyával» » » 1913sban 14 Szőlővel beültetett » » 1913*ban 15 Szarvasmarhaállomány megyénkint 191Bben és 1917sben ... ___ ______ — ............

16 Sertésállomány megyénkint 191B és1917=ben17 Lóállomány » 191B »1917=ben18 Juhállomány » 191B »1917sben19

20 21 22 23

IV . Ip ar é s b á n y á sz a t.

24 25 26 27 28 29

Gyári és bányamunkásság létszáma helyenkint 1910=ben...

— ......... .. ............ . ... — Iparfejlesztés megyénkint és négyzetkilo* méterenkint_—...............................................

Iparfejlesztés fejenkint és megyénkint — ...

Gyári malmok termelése 1913íban ......... — Gyári malmok hajtógépeinek munkabírása 1913sban ... ... ... ... ... ........... ... ...

Gyári malmok munkáslétszáma 1913*ban —

1

2

3 4 5 6

A g ricu ltu re.

Terres arables, superficie pár comitat.............

Foréts, superficie pár comitat ... — ...........— Surproduction, resp, insuffisdnce en grains páni? fiables pár comitat........ ... —.............. ...

Blé, superficie ensemencée pár comitat .........

Seigle, » » » » ... ...

Orge, » » » » .........

Mais, » » » » .........

Pommes de térré, superficie des plantations pár com itat. . . _— ... — ... ... ...

Vignobles, superficie pár comitat .............. ...

Bétes bovines, état en 1911 et 1917pár comitat Porcs, » » 1911 » 1917 » » Chevaux » » 1911 » 1917 » » Moutons » » 1911 » 1917 » »

7 8 9 10 lj 12 13 14 15 16 17 18 19

III. E n ergie.

III. E n ergia.

Vízierők és a mezőg. és ipari energiaszükséglet Vízierők és a vontató energiaszükséglet ...

Széntermelés bányánkint 1913;ban ... — ...

Szénvagyon .................................... . ...............

Carte No.

Forces hydrauliques et l’énergie mécanique absorbée pár l'industrie et l’agriculture ....

Forces hydrauliques et l’énergie de traction Production en houille pár mine en 1913 ...

Stocks de houille... ... ... ... ... — ...

20 21 22 23

IV . In d u strie et m étallu rgie.

24 25 26 27 28 29

Ouvriers et mineurs pár localités en 1910 ...

Encouragement de l’industrie pár comitat et pár kilometre carré ... ............................. Encouragement de l’industrie pár tété et pár comitat — ... — — _—...............................

Minoteries, production en 1913 ... ... .........

Minoteries, puissance des machines motrices en 1913_____ ____ ... ... ... ... _______ Minoteries, nombre des ouvriers en 1913 ...

24 25 26 27 28 29

Térképe szám

Map» Nr.

í

{

Sugár refineries ; production in 1913 — ... » » engine*power in 1913......... » » number of workmen em; ployed in 1913........... .. — _ —......... . ...

Industrial and agricultural distilleries ; produc* tion in 1912/1913 ______ _ ____ ________ Breweries ; production in 1913 ........... ...

Tobacco manufacture; production in 1913 and the areas planted with tobacco .........

Starch*factories; production in 1913 ... ........

Vegetable preserve manufacture; production in 1913 ... _________ ...

Manufacture of vegetable o il; production in 1913 ........................ ..................................

Soap and candle manufacture; production in 1913 .................................... ........................ írón őre; production per mine in 1913......... írón and steel manufacture ; production in 1913 írón and steel manufacture ; engine power in 1913 ___,______________ r __________ írón and steel manufacture ; number of work* mén imployed in 1913 ........................ ...

Machine*factories; production in 1913 _ ...

Promotion of textilé industry per county and per sq. kilometre ... _... ...........................

Cotton manufacture; production in 1913 ...

Hemp » » » 1913 ...

Flax » » » 1913 ...

Jute » » » 1913 ...

Wool » » » 1913 ...

Tanneries » » 1913 ...

Shoe and boot factories; production in 1913 Paraffin refineries; production in 1913 ... _ Artificial manure manufacture; production in 1913 .........'.......... ......................... ..............

Cement manufacture ; production in 1913 ...

Brick manufacture; » » 1913 ...

Salt mining ; production in 1917_. . . __ __

30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57

Cukorgyárak termelése 1913-ban ... —............

Cukorgyárak hajtógépeinek munkabírása 1913*ban........... ................................... — ...

Cukorgyárak munkáslétszáma 1913*ban — ...

Ipari és mezőgazdasági szeszgyárak termelése 1912/1913*ban ................................... ...

Sörgyárak termelése 1913*ban ... _ — — — Dohánygyárak termelése 1913*ban és a dohány* termő területek . . . ....................................

Keményítőgyárak termelése 1913*ban~. ... — Növénykonzervgyárak termelése 1913*ban ...

Növényolajgyárak termelése 1913*ban ... ...

Szappan* és gyertyagyárak termelése 1913*ban Vasérctermelés bányánkint 1913*ban ... ... ...

Vas* és acélgyárak termelése 1913*ban ... ...

Vas* és acélgyárak hajtógépeinek munkabírása 1913*ban........................................

Vas* és acélgyárak munkáslétszáma 1913*ban Gépgyárak termelése 1913=ban... .................

Textiliparfejlesztés megyénkint és négyzetkilo* méterenkint... ..................

Pamutgyárak termelése 1913*ban ... ..............

Kendergyárak termelése és a kendertermő terű* letek 1913*ban — ....................... .. ._ .........

Lengyárak termelése és a lentermő területek 1913*ban..................

Jutagyárak termelése 1913*ban.......................

Gyapjúgyárak termelése 1913*ban ............ ...

Bőrgyárak » 1913*ban ...

Bőrcipőgyárak » 1913*ban _ —......... — Kőolajfinomítók » 1913*ban ....................

Műtrágyagyárak » 1913*ban ............ . ...

Cementgyárak » 1913*ban ... ... ...

Téglagyárak » 1913*ban ... ............

Sótermelés bányánkint 1917*ben _ ... . . . _

30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57

Carte No.

Sucieries, production en 1913.... .............

Sucrerles, puissance des machines motiices en 1913.................

Sucreries, nombre des ouvriers en 1913 ... ...

Distilleries d’alcool, production en1912/1913 Brasseries, production en 1913 ... ... _ _ Manufactures de tabac, production en 1913 et superficie des plantations de ta b a c ___ Amidonneries, production en 1913 . . . ____ Usines á conserves végétales, production en 1913_________ Huileries, production en 1913... ... ... ...

Savonneries et chandelleries, production en 1913.......................

Minerai de fér, production pár mine en 1913 Forges et aciéries, production en 1913 ... ...

Forges et aciéries, puissance des machines motrices en 1913 ... _ _ ... ............ . ...

Forges et aciéries, nombres des ouvriers en 1913_________ Usines de constructions mécaniques, produc* tion en 1913 .............. ................... ... ...

Encouragement de l’industrie textilé pár comitat et pár kilometre carré ___ ... ............

Manufactures de coton, production en 1913 » de lin, » » 1913 » de chanvre » » 1913 » de jute » » 1913 » de laine » » 1913 Corroiries, production en 1913 ......... ... ...

Manufactures de chaussures, production en 1913 Raffineries de pétrole, » » 1913 Usines á engrais artificiel, » » 1913 Usines á ciment, production en 1913 ...

Briqueteries, » » 1913 .........

Sel, production pár mine en 1917

30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57

Orographical and Hydrographical map of Hungary Magyarország hegy* és vízrajzi térképe Carte orographique et hydrographique de la Hongrie

A nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerium által

ISKOLAI HASZNÁLATRA 3683. e. sz. r e n d e le tte l e n g e d é ly e z v e .

1898.

M AG YA RO RSZÁG

HEGYRAJZI ÉS VÍZRAJZI TÉRKÉPE. S z e r k e s z te tte :

P O K O R N Y

T O D O R

M. KIR. TÉRK ÉPÉSZ.

M é rté k

1 :1 .8 0 0 ,0 0 0 .

Ara 1 korona.

LAMPEL R. (WODIANER F. és FIAI) KÖNYVKIADÓHÍV ATAL A BUDAPESTEN.

Szolnok

0

10

Í0

1' ‘

1. Mr. Clémenceaus demarcation line of 13»th june 1919.

50

40 5 0

60

10

00

.....I

00

100

Kilométer

1* Clémenceau-féle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

2 . Németau Szíriának a bé nferencia ájtál odaítélt terűjét Katára. m, Germaiti. v iz iu ta k . w a te r w a y s.

3 i Bartha*Hodzsa 4. Boundáry bF tfaf!^ e (h»SlcJvák«Sit att fixéd “by th é‘ Birtfeíjfe. ^ steamships 4. CsehrSzlBxjfciánák iád «nte»te általi kijelölt határa. (Vjx ialézredes zósága i, the Tisza ^ ^ e ^ t f e n ^ ó b o km., melyből a Dunára esik kereken 1000, a Tiszára Easterri limit of 600 km. 5 * Smuts tábW ka áM v ^ ' l ^ ) ^ e g ^ . ^ ó ^ n ^ i g a t j J j a ^ r ^ km _ with. 760, km Koumaman dema figure ^ *^gyeb°r^yo^< vagy*^ío?yórészek kisebb szabályozása után már hajóz* Several rivers or parts of them are to be made navigable by regu* halók lesznek, ezeket a térképen szintén hajózhatónak tüntettük fel. lation ; these are shown on the map as navigable waterways.

A forgalm at tekintve, a Duna van legelső helyen. A Duna teher* T h e traffic ot the Danube is the g rea test; the goods*traffic o f the forgalma főleg keletről nyugatra irányul és legfőbb szállítási cikkei Danube is directed m a in ly fro m East to W e s t; the most im portant a gabona, liszt és a fa. commodities transported being cereals, flour and timber.

B u d a p est a D u n a le g fo n to sa b b fo rg a lm i p o n tjá n a k mond* B u d ap est can be sa id th e m o st im p ortan t p o in t o f th e h a tó , m ivel term észeti fe k v é s e , j ó l k ife jlő d ö tt v a sú ti háló* D a n u b e a s far a s traffic is co n cern ed Its n atu ral situ a tio n zata arra p red esztin á lja , h o g y az a n y a g csere B u d a p esten and w ell*d evelop ed ra ilw a y sy stem d eterm in es th a t the k eresztü l b o n y o ló d jé k le. ex c h a n g e o f g o o d s s h o a ld ta k e p ia cé th ro u g h B u d a p est.

2 Boundary o f Austria fixed l 3. Line o f l i n ^ t i g r i m

( W aterways navlgable by steamshipá. \ Gőzhajóval járható víziót.

I Cours d ’eau navigables de vapeurs. ( W aterways rendered navigable by dredging.

Mélyítéssel hajózhatóvá tett víziót.

I Cours d ’eau navigables aprés dragage. ( River*dredging planned.

Tervbe vett folyómélyítés. ( Dragage des fleuves projeté. í Navigable channels. ' Hajózható csatorna. L Canaux navigables. ( Planned channels Danube—Tisza and Danube—Száva.

•J A megtervezett D una—Tisza és Duna«Száva csatorna.

1. Ligne de d é m a r c a t i W e * M ° á ,a Tis“ * dö Danube 2 . F rontiért de 1’A utriche fbtée pár le traité de Saint*Germa(n.

3 . Ligne de 4. Froütiértf dfejd. TíhéOQsSloxaquie^; fk é e ip a r TiEnteate. (L ti Colötiel est de ^*3% o4$fenl?í!& !pen chiffres ronds. En particulier 1000 km. du Danube 5 . L im i^ jO g ^ d e ^ a l^ c ^ J ^ jo t^ ^ e ^ e W l& ^ á P ftto S z á v a * 6 . Réclamations ro u m ain ^, < ^ 1 9 ^ . Vág sont navigables.

Quelques fleuves, deviendront navigables aprés avoir été régularisés ; ils sont également représentés sur la carte comme navigables.

Parmi les fleuves, le trafic du Danube est le plus im p o rta n t; le transport des marchandises, composées surtout de céréales, de faríné et de bois, en est dirigé crient vers l ’occident.

B u d a p est e s t le cen tre le p lu s im portan t du D a n u b e. P ár sa situ a tio n n a tu r e l’e et s ó n r é se a u de ch em in s de fér il e st p réd estin é á ce q ue l'éch a n g e d e s m a rc h a n d ises y s ó it effectu é.

^

” *“ *"“ ” * Kilométer

I

f W aterways navigable by steamshipá. { Gőzhajóval járható víziút.

I Cours d ’eau navigables de vapeurs. f W aterways rendered navigable by dredging. \ Mélyítéssel hajózhatóvá tett víziút.

1 Cours d ’eau navigables aprés dragage. ( River*dredging planned. < Tervbe vett folyómélyítés.

I Dragage des fleuves projeté. ( Navigable channels. ; Hajózható csatorna.

1 Canaux navigables. ( Planned channels Danube—Tisza and Danube—Száva. ' A megtervezett D una—Tisza és Duna*Száva csatorna, l Canal projeté du Danube á la Tisza et du Danube á la Száva.

K iver sy ste m a n d n a v ig a b le w a te r w a y s.

V íz h á ló z a t é s h a jó zh a tó v íziu ta k .

R é se a u flu vial et c o u r s d ’eau n a v ig a b le s.

The totál length of H ungary's waterways navigable by steamships am cunts to 3500 km. The Danube figures with 1000 km., the Tisza with 760 km., the Dráva with 190 km., the Száva with 600 km. and the Vág with 30 km. in round figures.

Several rivers or parts of them are to be made navigable by regu* lation ; these are shown on the map as navigable waterways.

T h e traffic o f the Danube is the g rea test; the goods*traffic of the Danube is directed mainly from East to W est ; the most im portant commodities transported being cereals, flour and timber.

B u d a p est can be sa id the m o st im p ortan t p o in t o f the D a n u b e a s far a s traffic is co n cern ed Its n atu ra l situ a tio n and w elled ev elo p ed ra ilw a y System d eterm in es that the e x c h a n g e o f g o o d s sh o u ld ta k e p ia cé th ro u g h B u d a p est.

A Magyarbirodalom gőzerővel hajózható víziútjainak hosszúsága kereken 3500 km ., melyből a Dunára esik kereken 1000, a Tiszára 760, a Drávára 190, a Szávára 600 és a Vágra 30 km.

En Hongrie, la longueur totálé des cours d eau navigables est de 3500 kilcmetres en chiffres ronds. En particulier 1000 km. du D anubef 760 km ., de la Tisza, 190 km. de la Dráva, 600 km. de la Száva et 30 km. du Vág sont navigables.

B u d a p est a D u n a le g fo n to sa b b forg a lm i p o n tjá n a k mond* h a tó , m iv el term észeti fe k v é s e , j ó l k ife jlő d ö tt v a sú ti háló* zata arra p red esztin á lja , h o g y az a n y a g csere B u d a p esten k eresztü l b o n y o ló d jé k le.

B u d a p est e s t le cen tre le p lu s im portan t du D a n u b e. P ár sa situ a tio n n a tu rel'e et s ó n ré se a u de ch em in s de fér il e st p réd estin é á ce que l ’éch a n g e d e s m a rc h a n d ises y s ó it effectué.

See alsó maps 1, 3 and 4.

Lásd még az l»es, 3*as és 4»es számú térképeket.

V oir les cartes No. 1., 3. et 4.

Egyes folyók vagy folyórészek kisebb szabályozása után már hajóz* hafók lesznek, ezeket a térképen szintén hajózhatónak tüntettük fel.

A forgalm at tekintve, a Duna van legelső helyen. A D una teher* forgalma főleg keletről nyugatra irányul és legfőbb szállítási cikkei a gabona, liszt és a fa.

Quelques fleuves, deviendront navigables apres avoir été régularisés ; ils sont également représentés sur la carte comme navigables.

Parmi les fleuves, le trafic du Danube est le plus im p o rta n t; le transpart des marchandises, composées surtout de céréales, de faríné et de bois, en est dirigé crient vers l’occident.

f

u J lka

rfprösmfzá

'flis h o lc i

Hehgm B udapet

Mggyvértd ■ftolatsvjr.

ly-Dambovai S ze g e d ,

Zágráb

P r e J té i

B rú J

ÚriOVM

1.

2.

3.

4.

Mr. Clémenceaus démarcation Íme of 13»th june 1919.

Boundary of Austria fixed by ffte'ffeaf^*ól'''iSaint Germaia.

Line of demarcatíon fixed by Bsrtha et Hodza.

Bonndary of the Czeh*Siovak»5tate fixed by the Eatertte. aiG >. Gu s

5 . Easterh limit o f the neutral zone pm posed by General Smuts.

6. Roumanian demand in 1916.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7. s.

Main double track railway lines of first eláss.

Main single track railway lines of first eláss.

Second-class main single track railway lines.

Tertiary railway' lines. t ' __ Highroads ot first order.

Highroads of first order (uncertain).

Second-class roads.

Second-class roads (uncertain).

1. Clémenceau-féle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

2 . Németausztriának a békekonferencia váltál odaítélt terület határa.

3 . Bartha-Hodzsa-féle demarkációs (vonal.. :

4' m f ’ XIIV 5. Smuts tábornol^Mtífc ájáníhít sénrféífós^^ róbá‘nyu^áH határa.

6 . Román követelés 1916-ban.

1.

2.

3.

4.

Ligne de démarcation de M. Clémenceau du 13. jtiin 1919.

Frontiérc de l ’Autriche fixát pár le traité cf*'Saint-Gexmam.

Ligne de démarcation établie |>ar MM. Bartha et Hodza.

Frontiére de la Tchéco-Slovaquie fixéc pár l'Entente. ,(Lt, Colonel Vix 23 í é t “ es lüdique n importance des lignes.

5 . Limité occkkntaic de la zone neútíe pfópósce pitéié Générái Smuts.

6 . Réclamations roumaines de 1916.

1.

2.

3.

4.

Elsőrendű 2 vágányú fővonal.

Elsőrendű 1 vágányú fővonal.

Másodrendű 1 vágányú fővonal.

Harmadrendű vonal.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Elsőrendű utak.

Elsőrendű utak (bizonytalan).

Másodrendű utak.

Másodrendű utak (bizonytalan).

5. Routes nationales de premier ordre. ('. Routes de premier ordre (incertain).

7. Routes secondaires.

K Routes secondaires (incertain).

I.ignes I.ignes Lignes Lignes

principales á double voie de premier ordre. principales á simple voie de premier ordre. secondaires á simple voie. de 3e ordre.

tZaalna u d lh a

'

i

f

a

z

|w *f*

i •

Ai /i

JV

H iV

\\

v

I

t

- K

v

\

J

f i

’v

Sjk

x

S

\

I9 L

^ V v ; '

V/

1

T V /

- / - ^

/1

l Hrtv/w

T

A

/

X

íP V t 'N

.

/ 1

íV

í 1

V

r

Kőrösmező >

x ;

\ \

V

S

7 \ 3 ? o m b o th e l y M fc > , y v . / / A ..1

( r

\

PV\J \

y

/

\ y

%i

V,

S zo ln a k ö ta ja l

^ \

f

Nagyvárad Kolozsvári

'Csáktornya

rN.kaniztm Cj-Dom bava?

r

\

..a

r /

4 ^ | Z á g rá b

( r

f {

r j

T

j f

,* *

/ \ f /••V *

a

* \ ^ ^ r* P é c s 'n .

S z e o e d ^ k J'

1

\

A ra d

Wj

jr

1

Tö vis

&

P /

í

a

r

i / I

\

(

P reJ cá i

O rú J

Ő rao v i

.1 .£ .£ .1 -d

R a ilw a y iin es.

V a su ta k .

(M arked brown.)

(Barna.)

The thickness of the lines represents the eláss of the railwaydines.

A vonalak vastagsága a vasutak minőségét szemlélteti.

La largeur des lignes indique l’importance des lignes.

H igh w ays o f the X IV . and X V . cen tu ries (marked red).

A X lV d k és X V sik század ú tv o n a la i (piros).

G ra n d es ro u tes du X IV e et du X V e siécle (rouges).

C h em in s de fér.

(Lignes brunes.)

1.

2.

3.

4.

Main double track railway lines ot first eláss.

Main single track railway lines of first eláss.

Second«class main single track railway lines.

Tertiary railway lines.

1.

2.

3.

4.

Elsőrendű 2 vágányú fővonal.

Elsőrendű 1 vágányú fővonal.

Másodrendű 1 vágányú fővonal.

Harmadrendű vonal.

1.

2.

3.

4.

Lignes Lignes Lignes Lignes

principales á double voie de premier ordre. principales á simple voie de premier ordre. secondaires á simple voie. de 3e ordre.

5.

6.

7.

8.

Highroads of first order.

Highroads o f first order (uncertain).

Secondsclass roads.

Second«class roads (uncertain).

.5.

6.

7.

8.

Elsőrendű utak.

Elsőrendű utak (bizonytalan).

Másodrendű utak.

Másodrendű utak (bizonytalan).

5.

6.

7.

8.

Routes Routes Routes Routes

nationales de premier ordre de premier ordre (incertain). secondaires. secondaires (incertain).

R a ilw a y lin e s.

V a su ta k .

C h em in s de fér

On the map the lines marked in brown represent the railway lines of Hungary while those in red represent the highways in the XIV. and XV. centuries.

This map shows that Hungary built hév railway system on the same natural economic lines o f connection upon which the traffic o f the XIV. and XV. centuries was cár* ried on.

Already in this period the highways gravi= tated towards Budapest as a centre. So it was natural that Budapest became the centre o f the railway system as well.

The development o f Budapest intő a raiU way centre has been brought about, nőt by avtificial means bút by the natural economic forces o f the country. The totál length of the Hungárián railways amounted in 1913 to 21,806 kilometres, of which 9,076 km.

(4T6%) were first eláss lines, 11,462 km.

(52'6%) second eláss lines and 1,268 km.

(5'8%) third eláss lines.

The length of double*track lines amounted to 1,389 km. and that of single*track lines to 20,414 km.

In 1913 the stations and halts numbered 4,625.

The merchandise transported amounted to 87,175.000 tons, the passengers numbered 166.097,000. Each passenger travelled on an average 30'2 km.

A térkép barna vonalai a Magyarbiro* dalom vasútvonalait tüntetik fel, a vörös vonalak pedig a XIV*ik és XV*ik század útvonalait szemléltetik.

E térképből látható, hogy Magyarország a vasutakat azokon a természetes gazda* sági összekötő vonalakon építette ki, ahol a csereforgalom már a XIV*ik és X V dk században lebonyolódott.

A X IV d k és X V d k század útvonalai is Budapestbe, mint központba torkoltak; természetes tehát, hogy Budapest lett a vasúti hálózat központja is.

Budapestnek vasúti központtá való fej= lődését tehát nem mesterséges tényezők, hanem a természetes gazdasági erők támo= gatták. A Magyarbirodalom vasútvonalai* nak hossza 1913*ban 21,806 kilométerre rúgott, melyből 9,076 kilométer elsőrendű (4T6°/o), 11,462 kilométer (52'6%) másod* rendű és 1,268 kilométer (5*8(>/o) harmad* rendű vasútvonal volt.

A kétvágányú vasútak hossza 1389 és az egyvágányú vasutak hossza 20,414 kilo* méterre rúgott.

A pályaudvarok, állomások és megálló* helyek száma 1913*ban 4,625 volt.

A szállított teherjavak súlya 87.175,000 tonnára, a szállított személyek száma pedig 166.097.000*re rúgott. Átlag minden egyes utas 30'2 kilométer utat tett meg.

Les lignes marquées en brun représentent les lignes des chemins de fér de la Hongrie et les lignes marquées en rouge les grandes routes du XIVe et du XVe siécle.

La carte fa it voir, que la Hongrie a construit ses lignes principales sur les routes de jonction économiques ou se dérou= Iáit l'échange des marchandises au X I V et au X V Csiécles. A cette époque les routes nationales se dirigeaient également a Buda? pest comme centre.

II est évident que Budapest est devenu le centre du réseau des chemins defér. Són déve* loppement comme centre des chemins de fé r n a pás été artificiel, mais le résultat natúréi de la coopération des forces économiques du pays.

La longueur des lignes des eh. d. f. en Hongrie a été de 21.806 kilométres en 1913. dönt 9.076 kilométres de l crordre (41,6%) 11.462 km. de 2d ordre (52,6%) et 1.268 km. (5,8%) de 3e ordre.

La longueur des lignes á double voie était 1.389 km. et les lignes á simple voie, 20.414 km.

Le nombre des gares, des stations et des haltes était 4.625 en 1913. Les marchan* dises transportées montaient á 87.175.0C0 tonnes et le nombre des voyageurs á 166.097.000. En moyenne chaque voyageur a effectué un trajet de 30,2 kilométres.

1. Mr. Clémenceaus démarcation line o f 13*th jtme 1919.

2. Boundary o f Austria fixed by the treaty of Saint Germain.

3. Line o f dem arcatiél fiiad byr J t i t í t ó í ö H o d a \ í ) l 3 .

4 . Boundary o f the<Czeh»Slovakr5taté;tf»red by the Kntente.

5. Eastem limit o í the neutralizone ptoposed, by Q m iw J Smuíts- each « . R d iik iífilá h 'tító S W ^ lM iP .” tons Per hilometre o f line. On the üKvays marKed in interrupted lines the tratfic per kilometre was below 500 bruttó tons.

1.

2.

3.

4.

Clémenceaud'élc demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

B a rth a .H o d z s a ^ J ^ r l^ ijj.g ^ j g j C sehszlovákiának az entente áltál kijelölt határa. (vix alezredes 1918 X II 23 ) ‘' z es y es vasútvonalak forgalma.

5 . S m uts:tábóm ok által ajánlott semleges zóna riyugati határa.,. kilóméterenkint. A szakadozott von.v üikkof jeLuTt vasút Juiométerenkinti forgalma kisebb volt 500 bruttó* tonnánál.

6.

1.

2.

3.

4.

Ligne de démarcation de M. Clémenceau du 13. juin 1919.

Frontiére de l'A utriche fixée pár le traité de Saint*Germain. arcatíon établie pár MM. 8arth% ct H ó d i Ligne <ie démarcation le s cn em m s ír I' Ententem m b e l trontiere la T nxec pár F ro n tié i de 3eVa fccheco^lovaquie lílc réseau de chemins de fér.

Vix Í3.

1^18.) divt rses Jignes du ré 5 . Limité oOcidentalq de la zon« nelltre proposéc RM lgne 6. RíáfelnSKtJni fÖtttiMSétf 'd i’rpjfS.par kilomi tre de ligne. Sur les lignes marquées d u n t ligne interrompue le trafic pár kilom itre était inférieur * á 500 tonnes.

R aiíw aystraffic in 1 9 1 3 .

V a sú ti forgalom 1913«ban.

T rafic su r le s ch em in s de fér en 1 9 1 3 .

The trafíic on the different railwaydines.

Az egyes vasútvonalak forgalma.

Le trafic sur les diverses lignes du réseau de chemins de fér.

Ihe number of the lines shows the intensity ot the traffic, each line representing 1000 gross tons per kilometre of line. On the railways marked in interrupted lines the tratfic per kilometre was below 500 bruttó tons.

A vonalak száma a forgalom nagyságát szemlélteti. Egy vonal ezer bruttótonna forgalmat jelent kilóméterenkint. A szakadozott vona* lakkal jelzett vasút kilométerenkinti forgalma kisebb volt 500 bruttó* tonnánál.

Le nombre des lignes représente l ’intensité du trafic, chaque ligne étant égal ;'l 1000 tonnes brutes pár kilometre de ligne. Sur les lignes marquées d'une ligne interrompue le trafic pár kilometre était inférieur ;l 500 tonnes.

R a ilw a y traffic.

V a sú ti forgalom .

T rafic d e s ch em in s de fér.

The map represents the traffic on the different railway#lines.

Hungary’s traffic tends as shown by the map, chiefly towards the West. This is quite natural, tor Hungary exports her products, chiefly victuals, to the Western industrial states, and imports from there the manu# factured goods, which are nőt made in the country.

Hungary’s most important line is,theBuda= pest—Marchegg line, upon which more than one#fourth of the totál export is carried on.

The line Budapest—Fiume has a great importance fór the oversea traffic.

It is convincingly shown by the map that Budapest is a very important economic centre.

Ez a térkép az egyes vasútvonalak tor* galmát tünteti föl.

Magyarország forgalma — mint a tér# képből látható — főleg nyugat felé bonyo# lódik le, ami természetes is, hiszen Magyar# ország nyersterményeit, mely főleg élelmi# szerekből áll, a nyugati ipari államoknak szállítja, viszont az országban elő nem állí# tott iparcikkeket onnan szerzi be.

Magyarország legfontosabb vasútvonala a Budapest—marcheggi vonal, melyen a ki# vitelnek több mint 1/r#része bonyolódik le.

Fontos, főleg tengerentúli forgalmat lebo# nyolító vasútunk a budapest—fiumei vonal.

E forgalmat feltüntető térkép arról győz meg továbbá bennünket, hogy Budapest nagy fontosságú, erős gazdasági centrum.

La carte représente l’intensité du trafic sur les diverses lignes des chemins de fér.

Le trafic de la Hongrie se déroule surtout vers l’ouest, ce qui est évident, cár elle exporté ses matiéres premiéres et ses vivres surtout vers les pays industriels de Locci# dent et elle se procure les objets manu# facturés, qui ne se fabriquent pás á l’inté# rieur, des mémes pays.

La ligne la plus importante est celle de Budapest a Marchegg oú se déroule le quart de notre exportadón.

La ligne de Budapest a Fiume a une grande valeur surtout pour le trafic maritime.

La carte fa it voir que Budapest est un centre économique de la plus grande importance.

\

Összes behozatal-Totál Import • Import totál

Összes k iv ite l • Totál E xp o rt • Export totál 1913

1913 ez Q J

E Q J <QJ

Elelmicikkek-Aliments • Alimentes

>

.

E -H

Q J

in ZD LTJ in

in QJ

L_

í—

- i —i

13

•

m aj

<r

a

in i_ aj -EZ

JZZ

.■"Cm

•

C J HC3

ez

x: d x j

—.- a

Q J

.

_a

g

■m X Q J

o> co r*

oo <\j

M illio n s af

Millió Korona • Millions de Couronnes

H u n g a r y ’s fo reig n tra d e in 1913.

A M a g y a r b iro d a lo m k ü lk e r e sk e d e lm i forg a lm a 1913=ban.

C o m m erce e x té r ie u r d e la H o n g r ie en 1913.

The area of each column indicates the value of the corresponding imported or exported goods.

Hungary’s foreign trade had since 1885 the following development

Az egyes oszlopok területe az egyes behozott vagy kivitt árúk értékét szemlélteti.

La surface des colonnes représente la valeur des diverses marchandises exportées ou importées.

Le commerce extérieur de la Hongrie montre le développement suivant:

Im port

Export

A Magyarbirodalom külkereskedelmi forgalma 1885 óta következői képpen fejlődött:

Surplus ™ P°rted ( - )

Év

Behozatal

exported (-J-) millión crowns

1885 1890 1895 1900 1905 1910 1913

......................... ........................................... ................. _____________________ .................................... ..........................__.............. .................................................

897 971 1088

792 1060 1010 11101327 13641398 1852 1716 2075 1905

— 105 + 89 — 78 + 217 - f 34 — 136 — 170

«

The most important articles of import are the textilé goods, and the most significant articles of export the various provisions.

The totál production of Hungary s small and great industries statisfied 86°/o of the country’s demand fór industral commodities.

1885.

1890.

1895.

1900.

1905.

1910.

1913.

897 971 1088 1110 1364 1852 2075

.

in— 3CD .-E-ír*. • QJ

O J -° . p C

—ü . a [. o j j c r - J “J g i S

L ° ™ 5

tt-

^

CJ t .

jn.Ezi C

^

.

t- .

X

j

-cd *

E-* ?^ • ” e £-|.fc c-= ex^" a in— * M-ro QJ

í r j • — » CJ __ . k . w -iu'S t.ZZ c. -iCd . ^•2 a u id

>CLCJOQCO

1---

Year

_

in-'c3in;S"

L_

Korona • Millions de Couronnes

I*

S.E-5 ™« c

■ZD

M illions üf Crowns

« £

" >:3 inE;>*.

3ÍS ^ ^ S10£ • -* QJ . > • E K. 10 o> 3(D •= 1™° aj" : Í E fo £ g rruí o cTQJa

Q J

cn LU

•

m

."

C > m

Q J

ZD in in h-

• m

E S

□

ro in

r o

Behozatali (—) vagy kiviteli (4-) többlet érték millió K=ban : Kivitel

792 1060 1010 1327 1398 1716 1905

— -f— + + — —

105 89 78 217 34 136 170

textilárúk és legszámottevőbb kiv cikkek az élelmezésre szolgáló különféle anyagok.

Az ország kis* és nagyipari termelése az összes ipari szükségletnek értékben 86°/o;át fedezte.

En

1885 ........

1890 ... ..

1895 ____ 1900 .......

1905 ____ 1910____ 1913____

Im portation

897 971 1088 1110

1364 1852 2075

L’excédent de l ’importation (—) ou de l’exportation (-J-) millions de couronnes Exportation

792 1060 1010 1327 1398 1716 1905

— 105 + 89 — 78 '+ 217 + 34 — 136 — 170

Les plus importantes marchandises importées sont les marchandises textiles et les plus importantes marchandises exportées sont les divers articles servant á l’alimentation.

La production de la petite et de la grande industrie a couvert 86% de la totalité des besoins de l’industrie du pays.

»

3

1 ;n c s e n

urocz 158.590

58,900

L) 17000

166,700

ns.m

IS I,900

Szolnok Doboka

B eszlercze-N a sz'

195,600

±10000

279690

506,391?

\tnooo

Udvarhel’ 127100

n\m

565.590

Szeben 197.500

Verőcze

9960!

91,000 ±36200 808. WO

2n.m 159,000

0

10 20 50 uo SO eo 20 30 90 100

.....

K ilo m é te r

! . Mr. Clémenceaus demarcation Íme o f 134h june 1919.

2. Boundary o f Austria fixed by the treaty of Saint Germain.

3 . Line o f demarcation fixed

elÍ4fMj|&.

4 . Boundary o f the Czeh«$ÍoVak<Í5fátó' fixed'By^fiSe^Öftfete.

5. Eastern limit o f the neutral zdné ywotibáedj'b y ''Oíöéflfil1SAVutil" extent 6. Roumanian demánd in l f e res at the s^uares ^ive the size o f arable land in hectares.

1. Clémenceausféle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

2. Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

3 . B arthadlodzsadéle demarkáctóí. éídtáaíi íŐ Í d * 4 . C sehszlovákiának áz eatentü által k ije v it hatásai !(V»x alezredes 5.

6.

e.a szántóföld, nagyságát szem zóna nyugati rutára. szántófola nagyságát adják meg hektárokban.

1. Ligne de demarcation de M. Clémenceau du 13. juin 1919.

2 . Frontiére de l’Autriche fixée pár le traité de Saint«Germain.

3. Ligne de démarcation étabfie paí MM.rftfUhntt H odía.

4 . Frontiére de la Tph^^.^vaiqttie fe^e spíRiJlEB^n^tíJ^ C oloséi Vix 23. déc. 1918.)

5 . Limiteoiildentáfe d é li zófie heutre J j f o p ^ ^ F ^ ' G í f i t ó í Simíts: 6 . Rédamations ro u m a in ^ d ^ ’Wt6?rables en hect^ es-

incsen S ze^ J H tó

‘urocz

\

55903'

156.100

.

'C-w-"1 7*570

G öm ör

HMD

90,700

\17000

[11*500

£>

Bopsod

f— ^

\

\l08.ir06

121700

183700

i KcM B Í

1

173 277

£ (

]

'N

5 5 0 .0 0 0

r~ ^ y o * *00 175,000

181,900

Szolnok Qoboka

B e s zle rcz e -N a szcj

195,800

72.500

± 10.000

279300

7796CO

5 0 3 ,3 0 (0

Udvaphel'

25H 000

'*3819

127100

2sanád 150,300 5 65.500

1*0903

Vcpficze

197.500

*1.900 *35200

Pozsega

Modrus-Fiofóe

9 9 .300

Szeben

ToPonUl

A* 1 \

159.000

Lika-Kpbava

A r a b le la n d .

Szántóföld*

T er r es a ra b les.

The extent o f arable land per county.

A szántóföld nagysága megyénkint.

L’étendue des terres arables pár comitat.

The area as o f the squares shown in each county indicate the extent ot arable land. The figures at the squares give the size of arable land in hectares.

A megyékbe rajzolt négyszög területe a szántóföld nagyságát szem* lélteti. A négyszögekhez írt számok a szántóföld nagyságát adják meg hektárokban.

La surface des carrés et les chiífres inscrits représentent la superficie des terres arables en hectares.

Szántóföld Erdő Legelő Rét Kert Szőlő Nádas Nem termő terület

(Between the situated 29'3°/o 38‘4°/o 13'4n/o 28 °/o 23'2°/o 2r8°/o 62'3°,/o 51’4% 35’6%

12.833,693 hektares, » 7.280,221 » 3.323,011 » 2.610,925 » 378,797 » 303,066 » 54,323 » 1.443,430

lines of demarcation 1. and 2. is of the totál area of the country i. e. of the arable land, y> » forests, » » pasture, » » meadows, » » gardens, » » vineyards, » » reeds and » » uncultivated land.)

45-5% azaz 12.833,693 ha, 25-8% » 7.280,221 » 1L8% » 3.323.011 » 9-2% » 2.610,925 » L3% » 378,797 » 303,066 » 1T% » 0-2% » 54,323 » 5-1% » 1.443.430 »

(Az l?es és 2?es demarkációs az összes terület a szántóföld erdő legelő rét kert szőlő nádas nem termő terület

vonalon belül esik 29'3%?a, még pedig 38-4° o?a, 13'4°/o?a, 28-0%?a, 23‘2°/o?a, 21'8%?a, 62'3%?a, 51‘4%?a és a 35‘6%.)

27% 22% 10% 10%

sont en moyenne ensemencés de blé » » de mais » » d’orge » » » » d’avoine » » » » de seigle » 5% » » plantés de pommes de térré » plantés de betteraves.

1,5% » » »

»

»

V

Arable land 45*5% i. e.

Forests 25-8% » Pasture 11-8% » Meadows 9-2% » Gardens L3% » Vineyards Ll% » Reeds 0-2% » Uncultivated 5T% »

Les terres arables de la Hongrie se mon? tent á 13 millions de hectares, dönt:

©

Magyarország szántóföldje kereken 13 millió hektár. A szántóföldnek évenkint átlagosan 27%?át búzával, 22%?át szemes tengerivel, 10%?át árpával, 10%?át zabbal, 9%?át rozszsal, 5%?át burgonyával és l'5%?át cukorrépával vetik be.

Ez az országos arány azonban vidéken? kint nagy eltéréseket mutat a talaj és az éghajlat különbözősége miatt.

A hektáronkinti termés a különféle ter= ményekben vidékenkint nagyon különböző.

Magyarország területe 28.227.466 hektár, mely 1913?ban művelési ágak szerint a következőképpen oszlott m eg:

o

Hungary has 13 millión hectares in round numbers of arable land. As a yearly average : wheat is grown on 27% on 22% maize barley on 10% on 10% oats on 9% rye 5°/o on potatoes and sugar?beet on L5% of this land.

This rate of distribution fór the whole country varies considerably in each region owing to differences of climate and soil.

The crop per hectare of the various products differs widely in every region.

Hungary has an area of 28.227,466 hec? tares, which was divided in 1913, according to cultivation, as follows :

Cette moyenne varié cependant considé? rablement suivant le climat et la qualité du sol des diverses régions. La récolte pár hectare esi aussi trés inégale suivant les régions.

La superficie totálé de la Hongrie est 28.227.466 hectares, qui se compose de 4 5 , 5 % de champs arables correspondant

25,8° o » foréts 11,8° o » páturages 9,2% » prairies 1,3% » potagers 1,1% » vignobles 0,2" o » roseaux 5,1% » terres incultes

» » »

» » » »

á 12.833.693 ha » 7.280.221 » » 3.323.011 » » 2.610.925 » » 378.797 » » 303.066 » » 54.323 » » 1.443.430 »

(A l’intérieur des lignes de démarcation marquées 1. et 2. est situé 29,3% de la superficie totálé du pays 38,4% des champs arables, 13,4% » foréts, 28,0% » páturages, 23,2% » prairies, 21,8% » potagers, 62,3% » vignobles, 51,4% » roseaux, 35,6% » terres incultes.)

f*****e»

isi.m .

ItÓ SitU

Yiiabnf

lomcm 1*5 900

t 2 9 ,2 0 0

imarís 'éa g y ó i

Szabolcs

120,500!

M500.

Z*,100 67600

i*2.?oof Szolnok Ooboka

9 7 .9 0 0

165200,

(

■Aranyos Udvarhely

26500 9 6 ,5 0 0

ÍV'Csanád

116600

111.901

56,000

'Temes

76.900

Veröcze

106 900

ZZ6.90L

|assojnény

162.500

199000

o re st. — E rdő. — F órét.

zenem

Wood of leaved trees

•Lomberdő

Bois á feujilas larges Wood of pine trees

Fenyőerdő F’orét de sapin ®

152900

Paper«m iÍls. — P a p iro sg y á r a k .

P a p e te ries.

0 —2 millió K termelés — production

W oodof eak trees

Tölgyerdő Fórét de chéne

2"5

»

»

»

»

Kilométer I* Mr. Clémenceaus démarcation line o f 13*th june 1919.

2.

3.

4. s..

Boundary o f A ustria fixed by t t a treaty o f Saint Germain.

Line o f demarcation fixed by B ártfö et fíodza.

Boundary o f the Czeh*$Ibvak*$tate fixed í>y tbé ‘lin tente.

Easték l i i m zone proposeó by1Uenera :»n te. ta ste rn munitmo t t ee neutrai

. Roumanian demand in 1916.

, in hectares.

1.

2.

3.

4.

Clémenceau-féle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

1.

Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

2.

Bartha»Hodzsa*féle demarkációs votlffiP0 * 3.

4.

C sehszlovákiának az éntehty á l t k f f c i j e t ó l t 'l M f ^ ^ í x alezredes i. The rajzolt négyzet területe az erdőterület nagyságát szem; _ 5 . Smuts tábornok által ajánlott. s é m i i g hektá 5 . .

6. n , , . ___ 6 .. Román követelés I916*ban. . r ___adják 1916-ban. .rokban meg.

Ligne de démarcation de M. Clémcnceau du 13. juin 1919.

Frontiére de l’Autrlche fixée pár Je trajté de Saint-Gertriain.

Ligne de démarcation établie pár *>tM. ftá'rtha et Hodáa.

Frontiére de la Tchéco»$lövaq«le fixée par 1' lintente. (l.t. Coéohd Vix 23. déc. 1918.) . La sutíáce deskarres represente la svmerhcie, des T h ré is^ t les chili rés Limité occidentale de la zone neutre propoíee p a rié Géneral Smuts. . . índiquen+.Ja merne en hectares, ' Réclamations roumaines de 1916.

I

Paper»m ills.

P a p ir o sg y á r a k .

P a p e te r ie s.

The value o f production per factory in 1913.

A termelés értéke gyárankint 1913-ban.

Vaieur de la production des papeteries en 1913.

The area o f the cirdes represents the value o f production.

A kör területe a termelés értékét szemlélteti.

suri.-.ce des disques représente la vaieur de la production.

o r e s t. — E rd ő . — F ó ré t.

Wood of leaved trees

Lomberdő

Bois á feuilles larges Wood of pina trees

Fenyőerdő Fórét de sapin O Wood of oak trees Tölgy erdő Fórét de chéne

P a p e r.m ills. — P a p iro sg y á r a k .

P a p e te ries.

0 —2 millió K termelés — production 2 ’5

»

»

*

»

Kilométer

Forests.

E rd ő .

F o r é ts.

The wooded area per county.

A beültetett terület megyénkint.

Superficie des foréts pár comitat.

The squares drawn intő the counties indicate the wooded area. The figures written under the squares give the size o f the wooded area in hectares.

A megyékbe rajzolt négyzet területe az erdőterület nagyságát szem* lélteti. A négyzetekhez írt számok az erdőterület nagyságát hektá* rokban adják meg.

La surface des carrés représente la superficie des foréts et les chiftres indiquent la mérne en hectares.

P ap ersm ills.

P a p ir o sg y á r a k .

P a p eter ie s.

The value o f production per factory in 1913.

A termelés értéke gyárankint 1913>ban.

Valeur de la production des papeteries en 1913.

The area o f the circles represents the value o f production.

A kör területe a termelés értékét szemlélteti.

La surface des disques représente la valeur de la production.

In 1913 the wooded area of Hungary was 7,400.000 hectares, of which

Magyarország erdőterülete 1913=ik évben 7.400.000 ha volt, melyből

La superficie des foréts hongroises a été en 1913: 7.400.000 hectares, dönt

1.964.000 ha were forests of oak trees

1.964.000 » tölgyerdő, 3.661.000 » bükki és más lomberdő és 1.775.000 » fenyőerdő.

1.964.000 hectares de chéne 3.661.000 » » hétre 1.775.000 » » sapin.

Hungary exported mostly tor building purposes raw, roughly hewn, sawed and finished oak wood, beech and pine in a value of 76 millión crowns. The stave#wood and pit#props exported are included in this amount.

Hungary had alsó an export of firewood in a value of 4 millión crowns.

The value of the totál wood=export was over 80 millión crowns.

The paper=mills are situated in the vicinity of pine forests, forthey use mostly pine wood fór raw matériái.

In 1913 the production of the paper# mills of Hungary represented 35 millión crowns.

Hungary’s production of paper matériái exceeded her demand ; in 1913 the value of the surplus exported was 8 millión crowns.

A Magyarbirodalomnak kivitele volt nyers, bárdolt, fűrészelt és megmunkált tölgy#, bükk# és fenyőfából ca 76 millió korona értékben, melyek főleg építkezési célra szolgáltak. E kivitelben szerepelt a dongafa és bányafa is.

Kivitele volt még a Magyarbirodalomnak tűzifából is, még pedig kereken 4 miliő korona értékben.

Az összes fakivitel értéke meghaladta a 80 miliő koronát.

A papírosgyárak a fenyőerdők körül helyez# kednek el, mivel leginkább fenyőfát hasz# nálnak fel nyersanyagul.

Magyarországon 1913#ban üzemben lévő pa# pirosgyárak termelése 35 millió K#át képviselt.

Magyarország termelése papirosanyagból nagyobb volt a szükségleténél ; a kiviteli többlet értéke 1913#ban kereken 8 millió koronára rúgott.

La Hongrie a exporté du bois brut, scié et travaillé de chéne, de hétre et de sapin, d’une valeur de 76 millions de couronnes.

Ces bois ont surtout servi pour la cons# truction. Nous avons également exporté des merrains et du bois pour les mines.

La Hongrie a en plus exporté du bois de chauffage dönt la valeur est de 4 millions de couronnes.

La valeur totálé denotre exportadón en bois s’est élevéeáplus de80 millions de couronnes.

Les papeteries se trouvent autour des sapiniéres, puisque le bois de sapin est surtout utilisé comme matiére premiére.

La production des papeteries hongroises s’est élevée á 35 millions de couronnes en 1913. La production en páte de papier a été supérieure aux besoins; l’excédent de páte de papier exporté en 1913 a la valeur de 8 millions de couronnes.

(14% of the wooded area is situated between the lines of demareation 1 and 2. The production of the paper#mills situated bitween the lines of demar# cation 1 and 2 represent 1° o of the totál produc# tion in 1913.)

(Az Les és 2#es demarkációs vonalakon belül esik az erdőterület 13'4 %#a és a szóbanforgó demar# kációs vonalakon belül eső papirosgyárak termelése az összes papirosgyárak 1913. évi termelésének I%#áí képviseli.)

(13,4% de la superficie des foréts hongroises est situé á l’intérieur des lignes de démarcation marquées 1. et 2.

Les papeteries situées á l’intérieur des mémes lignes de démarcation ont fourni 1° o de la production de 1913.)

3.661.000 » 1.775.000 »

» »

» »

trés » pine trees.

»

{ leaved

Surplus (green) or deficiency (red) o f wheat and rye per square kilo* metres according to the density o f the shading :

Felesleg (zöld vonalozás) vagy hiány (piros vonalozás) búzából és rozs* ból együttvéve négyzetkilométeren* kint a vonalozás sűrűsége sz erin t:

Surproduction (hachure verte) et l'insuffisance (hachure rouge) en blé et en seigle en quintaux métri* ques pár kilométre carré suivant la densité des raies : 0— 20 q 2 0 - 50 » 50—100 » 100— 150 » 150—200 » 200—250 » 250—50J » ICO

iKTnréá

Udvarhely, M

m Hárnn-szék:

1. Mr. Clémenceaus demarcation line of 13*th june 1919.

2. Boundary of Austria fixed by the treaty of Saint Germain.

3 . Line of demarcation fixed by Bartha et Hodza.?raÍII (w h e a t 4 . Boundary M the <Jzeh*Slovak*State fixed tby >tbe Enteate.

5. -Jfiasferp ^ ^ of j^ peutra iíoqftipropqsed ,vs 6^: ,R°uniMuan demand in .1,916,-; ,;y (red). The rigures w ritten under the squares show the surplus resp. deficiency in 1000 m. q.

1. Clémenceau*féle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

2. Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

3^'Bartha*Mod2sasfél(demarkációs vonal.) fe le sle g , illető leg 4 . Cseh*Szlovákiának :az úptente által kijelölt határa. (Vix alezredes 1918. XII. 23.)

J 5. Smats tábórtiók által ájiftíött^emfegei ff<5na nyitott határit.

61l^óm hrfi|rtl<É J<Íl‘^91ő»BMKy;etek alá írt számok a felesleget vagy hiányt mutatják 1000 q*ban.

1. Ligne de démarcation de M. Clémcnceau du 13. juin 1919.

2. Frontiére de l’Autriche fixée pár Te traité de Saint*Gexn)ain. d ém a rta lfo tf^ titíft^ MM. ttáttHa e f fifeáítf.es ( b l é 4. Frontiére de 1» íchteorStovaquie fixée pár Ffinterrfel ( it . Colonel Vix 23. déc. 19187) 5. Limité ocddentale de la zone neutre proposée pár le Général Smuts. <tJe1%lfet?ÍffreS lníi<íuent la surproduction ou l’insuftisance en 1ÓÖ0 quintaux métriques.

Surplus (green) or deficiency (red) o f wheat and rye per square kilós metres according to the density o f the shading :

Felesleg (zöld vonalozás) vagy hiány (piros vonalozás) búzából és rozs® ból együttvéve négyzetkilométeren® kint a vonalozás sűrűsége sz erin t:

Surproduction (hachure verte) et l'insuffisance (hachure rouge) en blé et en seigle en quintaux métri® ques pár kilométre carré suivant la densité des raies :

BamlaW 50—100 »

PozstSi

irmaroa íiaholcs

fMM 'it iélHI hm m

Udvarhel'

Tem es

V;

T h e su r p lu s r e sp . d eficien cy o f grain (w h e a t an d r y e ) in the different co u n ties.

K enyérm ag; (b ú z a é s r o z s ) fe le sle g , illető leg h iá n y m eg y én k in t.

S u rp ro d u ctío n et l ’in su ffisa n c e en céréa les (b lé et s e ig le ) pár com itat en 1 9 1 3 .

A megyékbe rajzolt négyzetek területe a felesleget (zöld) vagy hiányt (piros) tüntetik fel. A négyzetek alá irt számok a felesleget vagy hiányt mutatják 1000 q®ban.

La surface des carrés représente la surproductíon (vert) ou l’insuffb sáncé (rouge) pár comitat et les chiffres indiquent la surproductíon ou l’insuffisance en 1000 quintaux métriques.

This map shows the average of five years of the yearly surplus and deficiency of cereals according to counties, reckoned on the hasis of 200 kilogramms of cereals consumption per head per annum.

The totál yearly consumption of Buda* pest may be estimated at 4 millions of metric quintals when the visitors*traffic is taken in account.

Hungary’s production of wheat in the year 1913 amounted to 45'5 millions, and of rye 14 millión of metric quintals * rep* resenting a totál value of 1,121 millions of crowns; her consumption was less than the production, the surplus averaging 5 millions of m. q. of wheat, 2*5 millions of m. q. of rye and 8 millions of m. q. of flour per annum being exported. This latter item corresponds to 10 millions of m. q. of grain. The value of the grain and flour exported yearly was about 400 millions of crowns, constituting 20% of our totál export. The wheat, rye and flour was exported chiefly to Austria.

A szemben levő térkép a Magyarbirodalom évenkinti és vármegyénkinti gabonafelesle* gének és hiányának ötévi átlagát tünteti fel, 200kg.fejenkinti és évenkinti gabonafogyasz* tás alapulvétele mellett. Budapest összes évenkinti fogyasztása, a személyforgalmat is figyelembe véve, 4 millió métermázsára becsülhető.

A Magyarbirodalom búzatermése 1913*ban 45*5 millió, rozstermése pedig 14 millió q volt, összesen 1.121 millió K értékben; fogyasztása kisebb volt a termelésénél és évenkint átlag 5 millió q búza, 2*5 millió q rozs és 8 millió métermázsa gabonaliszt került kivitelre. Ez utóbbi megfelel 10 mik lió q gabonának. A szóbanforgó két kenyér* mag kiviteli értéke liszttel együtt évenkint átlag 400 millió korona körül ingadozott, mely összeg az összes kivitelünknek mint* egy 20%*át alkotta. A kivitelre került búzát, rozsot és lisztet leginkább az osztrák tartományokba szállították.

Cette carte représente la surproduction et l’insuffisance en céréales pár comitat, admettant une consommation de 200 kgs pár tété et pár an. La consommation totálé annuelle de Budapest en céréales peut étre évaluée á 4 millions de quintaux métriques en tenant compte de la fluctuation des habitants. La récolte de la Hongrie en blé a été de 45,5 millions, et en seigle de 14 millions de quintaux métriques en 1913, dönt la valeur est de 1.121 millions de couronnes.

La consommation a été moindre que la production ; le surplus a été exporté, notam= ment 5 millions de quintaux métriques de blé, 2,5 millions de seigle et 8 millions de farine, cette derniére correspondant á 10 millions de quintaux métriques de grains.

La valeur des céréales et de la farine exportées pár an oscillait autourt de 400 millions de couronnes, formánt environ 20% de notre exportation totálé. Le blé, le seigle et la farine exportés ont été surtout venduen Autriche.

(Az l*es és 2*es demarkációs vonalakon belüli Magyarország kenyérmag* (búza, rozs és liszt) kivitele a jövőben, normális viszonyok mellett, körülbelül 7 millió q*ra becsülhető kenyérmagban kifejezve, mely az 1913. évi kivitelnek 40°/o*a.)

(L’exportation en blé et en seigle de la Hongrie limitée pár les lignes de démarcation 1. et 2. se reduirait á 7 millions de quintaux métriques, ce qui correspond á 40% de la quantité exportée en 1913.)

Lásd még a 10., 11., 27., 28. és 29*ik térképeket.

Voir encore les cartes No. 10, 11, 27, 28 et 29.

* 1 m. q. = T96 hundredweight.

(The exportation oí wheat and rye of Hungary between the demarcation lines 1. and 2. may be estimated under normál circumstances at 7 millions of m. q. which is 40°/o of the totál exportation in the year 1913.)

See alsó maps 10, 11, 27, 28 and 29.

icsén íürócz

Szab o lcs

PzolnoU

y JSzolnokOúboKa

Öesztereze-

K olozs

Somogy

arasi

s

[55,800

1f7,W Q

Csanéd

Torda*Ananyos

V ^ u°-Fi

Bararv

KüKuüó

Udvaphely

KüküVíö VünW

Belovár-Körös

láromaiék

\k fö o -~ ±

L Síiben Verjen lasso

48.900 Modros-Fiurffe

Poisega 89,400

U k a -K rb a v a

0 - 4 0 0 0 ha

4000

Kilométer

1. Mr. Clémenceaus demarcation line of 13-th june 1919.

3 . Líne o f demarcation fixed b y '^ t ó ltte é t Hodza.

1. Glémenceau*féle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

2 . Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

3 . Bartha*Hodzsa*féle demarkációsgigjjR^.

4 . Boundary o f the Cieh*Slovaks5tatí fiwúd by íhfci.Kntente.

4‘

2. Boundary o f A ustria fixed by thc treaty o f Saint Germain.

5. Etetem -iiinit df. tbsnnewtrál; zonehpcaposad byi!G enerál Sntutiít the

6 . Roumantan flk íi^ g ltto MH<k-r the squares give the sizes ín hectares.

alezredes 191o. A ll. 2 J .)

5 . S h H ^ « é k te o K a ja tíl ^ S K m ^n áég éS F 'aö ífiP aíjH i^W iy férá. bevetett 6 . Roitáíi m h M té t 19?©ifeáfi'.tik • A négszögek alá írt számok a bevetett terület nagyságát hektárokban adják meg.

1.

2.

3.

4.

Ligne de démarcation de M. Clémenceau du 13. juin 1919.

Frontiére de l'A utriche fixée pár le traité de SainRGermain.

Ligne de démarcation établie parjJ/f^J, Bartha et Hodza.

Frontiére de jlac i a ^ b é ^ ^ ^ a i ú e igxfifc j^ar, fiolonel Vix 23. déc

5. ÉHniWtóíde^taíe*aéla^g%éífl^gte^^fSf1lé Ö4í»MI''Stót»tsSn-,«‘' 6 . RéclátttáfibbS!r 0ü te a'ih ^ ^ d thl^í'6s. indiquent la merne en hectares.

ic s e n

S á r> o 5 ) iUPOCZ >'érni

Pozsony 26+00 Borsod Szab o lcs

y m 50.800

H e v es

V

\ { .6 5 1 0 0 j ^

10:.

Szalm Sf

\ __J Hajdú J.VZŰO

Szolnok Doboka

Beszlercze-Nasz

Jász-N.-ffSSzolnQk

Kolozs

Somogy

Torda-Acanyos

[55.800

Udvarhely

117.000

'.WN_

KOküllö

Csanád

V ara s'

P Nagy

KüküTlo Belovár-Körös

lárom szék

91.000 Szeben

Tonontál VerScze

s<L

08.900 Modpus-Fiurfle

■

) z$oo

'r jr

^

‘-25M0 50cm _ £-7

59.000

S zerem

>1.1 a .s

jx

W h e a t.

a .* a .1

Area sown per county in 1913.

H

.d

B ú za .

B lé .

A beveíeít terület megyénkint 1913pban.

Superficie ensemencée de blé pár comitat en 1913.

A megyékbe rajzolt négyzetek és négyszögek területe a bevetett terület nagyságát szemléltetik. A négszögek alá írt számok a bevetett terület nagyságát hektárokban adják meg.

La surface des carrés et des rectangles représente la superficie ense* mencée de blé et les chiftres indiquent la mérne en hectares.

In Hungary an area of about 3,210.000 hectares was sown in 1913. with wheat.

The crop amounted to 41,200.000 metric quintals.

The yield of wheat nőt only satisfied the home demand, bút large quantities ot wheat and wheaten flour reached foreign markets. The exported surplus of wheat amounted in 1913 to about 4,950.000 metric quintals, having a value of 112 millión crowns; of wheaten flour the exported surplus was 7,300.000 metric quintals of a value of 234 millions crowns.

The totál export of wheat and wheaten flour represented therefore about 13,700.000 metric quintals of wheat, the value of the totál export amounting to 346 millión crowns.

Magyarországon az 1913. évben kereken 3,210.000 hektárnyi területet vetettek be búzával. A termés mennyisége 41,200.000 q?ra rúgott.

Magyarország búzatermése nemcsak a hazai fogyasztást fedezte, hanem nagymeny? nyiségű búza és búzaliszt került a külföldi piacokra. A Magyarbirodalom kiviteli több? lete búzából 1913?ban kereken 4,950.000 q?ra rúgott 112 millió korona értékben; búza? lisztből a kiviteli többlet 7,300.000 q volt 234 millió K értékben.

Az összes búza? és búzaliszt kiviteli többlet tehát kereken 13,700.000 q búzát képviselt 346 millió K értékben.

En 1913, une superficie de 3,210,000 hec? tares a été ensemencée de blé qui a donné une production de 41,200.000 quintaux métriques.

La production hongroise en blé n’a pás seulement suffitá la consommation intérieure, mais une grande quantité de blé et de farine de blé a été annuellement exportéé á l’étranger.

L’excédent de blé exporté s’est élévé á environ 4,950.000 quintaux métriques, d’une valeur de 112 millions de couronnes.

L’excédent de farine de blé exporté a été de 7,300.000 quintaux métriques, d’une valeur de 234 millions de couronnes.

Notre exportation en blé et en farine représente en chiffre rond 13,700.000 de quintaux métriques de blé, dönt la valeur est de 346 millions de couronnes.

í i .

Trencsén

6öm öP

P ozsony

Borsod

H e v es

^Szolnok Ooboka

~f7.900

Beszlercze-Nasz

,5 zolnok

V e sz p ré m

^Küküllö kT tv

Somogy M 300 >86 900

Udvarhely \

7.&0

' Nagy , K ükü tl o áromszék

Saram

Belovár-Köröi •Temes

'oganas

Szeben

T o ro n tíl

Verdcze

22.700 Pozsega

u

0—4.000 ha

4.000 » 0

10

?0

JO

40 5 0

go

10 *80

90 10U

K ilo m éter

1. Mr. Clémenceaus demarcation line of 13»th june 1919.

2. Boundary of A ustria fixed by th < ^ h ^ ty of Saint Gcrmain.

3. Line o f demarcation %ed, 1913.

4. B oundary o f th* f e e h - ^ v a k ^ t a t e size of the 5. L akéra limait o f :Pf Htral ,í<?fle ;^ o p o ^ , .by;,Qen«fal Somta •hectares.

6 . Roumanian demand in 1916.

1. Clémenceau.féle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

2 . Németausztriának a békckonferen(i^>á ^ < l odaítélt terület határa.

1. Ligne de démarcation de M. Clémenceau du 13. juin 1919.

2 . Frontiére de I’Autriche fixée p á r ( r a j t é , de Saint-Germain.

3. BartharHodzsa-fél^ ^ W á H ^ ü ^ é g y é n k i n t 1913-ban.

4. Csehszlovákiának az entente által kijelölt határa. (Vix alezredes

3. Ligne de d é m ^ ^ . ^ f e ^ r &tífft#<»n 1913.

4. Frontiére de la Tchéco^Slovaquie fixée pár I’Entente. GLt. Coloneí

191& XT<I»>2Í.|)C rajzolt négyzetek és négyszögek területe a bevetett 5 . SmatS1fábofnöksáltál ajfftlört^faleges ’Üóöa-Hjfü^att hátS».-imok hi­ fi. Román követtf&'<l9tö3$áÉ.nagysáííát hektárokban adják meg.

Vix’ t3^lld w ;e l4 lS .):arres et ^ es reccangles represente Ta superncie e&se*

5 . Limité occidentale de la £ < y ^ í ^ P r # á W 'S J & lé < 3 & M iF 3nílM ares' 6 . Réclamations roumaines de 1916.

i'i

fúrocz

Sömör

Borsod

77.000,

S z a b o lc s

Szolnok Doboka

B e szlercze-N a szó i

J á sz-N .-fiíS zo ln o k

V e sz pré m

T o rd a -A ra n y o s

Som ogy

186900

wK is'K ü k ü llő

Csanád

Udvarhely

láromszék

B aranya Belovár-Körös

50.500 ogaras

Szeben Verőcze

22.700

.oreny

P oz s ega

M o d ru s -F iu iW e

4.000 »

R y e.

R o z s.

S eig le.

Area sown per coutity in 1913.

A bevetett terület megyénkint 1913»ban.

Superficie ensemencée de seigle pár comitat en 1913.

A megyékbe rajzolt négyzetek és négyszögek területe a bevetett terület nagyságát szemléltetik. A négyszögek alá írt számok a be* vetett terület nagyságát hektárokban adják meg.

La surface des carrés et des rectangles représente la superficie ense* mencée de seigle et les chiftres indiquent la mérne en hectares.

R ye.

R o z s.

S eigle.

In Hungary an area of about one millión hectares was sown in 1913 with rye. The crop amounted to 13*3 millión metric quin* tals. The yield of rye nőt only satisfied the home demand, bút large quantities of rye and rye*flour yearly reached foreign markets.

Magyarországon 1913*ban kereken 1millió hektár területet vetettek be rozszsal. A tér* més mennyisége 13*3 millió q*ra rúgott.

A rozstermés nemcsak a hazai szükségletet fedezte, hanem évenkint nagyobb mennyi* ségű rozs és rozsliszt került külföldi piacra: a Magyarbirodalom kiviteli többlete rozsból 1913*ban kereken 2,550.000 q*ra rúgott 46 millió korona értékben.

En 1913, une superficie de 1 millión de hectares environa été ensemencée de seigle, qui a donné une production de 13,3 millions de quintaux métriques.

La production hongroise en seigle n’a pás seulement suffit á la consommation intérieure, mais une grande quantité de seigle et de faríné de seigle a été annuel* lement exportée á l’étranger.

L’excédent de seigle exporté s’est élévé en 1913 á environ 2.550.000 quintaux mé* triques, d’une valeur de 46 millions de couronnes.

L’excédent de la faríné de seigle exporté a été de 550.000 quintaux métriques, d’une valeur de 15 millions de couronnes.

Notre exportation en seigle et en faríné de seigle représente en chiffre rond 3.200.000 de quintaux métriques de seigle.

The exported surplus of rye amounted in 1913 to about 2,550.000 metric quintals, having a value of 46 millión crowns.

Hungary alsó had an export of rye*flour, the exported surplus being about 550.000 metric quintals of a value of 15 millión crowns.

The surplus exported of rye and rye* tlour together represented about 3,200.000 metric quintals of rye.

Kivitele volt még a Magyarbirodalom* nak rozslisztből is, melyből a kiviteli több* let kereken 550.000 métermázsa volt 15 millió korona értékben.

A kiviteli többlet rozsból és rozslisztből együttvéve kereken 3,200.000 q rozsot kép* viselt.

Túráz

tóga** > Borso d Szab o lcs heves

21,000 SzdIogBBoboKa

moo

B eszlercze-N a :

1500

■0,000

31.200

K olozs

52,000 83.500

Somogy

U d v a rh e ly

Kis1

Küküllö

Varas:

^ N agy

25.000

KükOTlo

laromsz

Belovár-KSrös em es

ogaeas

Szeben

Torontál

tasso

Verdcze

jrény

27.500

Pozsega

16.200

11.000

17J00

4.000

»

0 10 20 00 40 5 0 60 w B0 90 200

1 ............

K ilom éter

1. Mr. Clémenceaus demarcation line of 13*th june 1919.

2. Boundary o f A ustria fixed by the treaty of Saint Germain.

3 . Line o f demarcation fixed by EÍ&flfiÍe{yHodza.

4 . Boundary o f the Czeht&io*Ak=ö>títía fiwt/áL byithb''Fűtenie.

5. Eáífeimnlisnit o f the n m tra l zone^hoposedii b y itű m aral rBmubfie o f the 6 . RQUtóarua»'rd4ösa«d- 'i*irilto6the squares give the sizes in metfic quintals.

1. Clémenceau«féle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

2 . Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

3 . Bartha»Hodzsa=féle demarkációs

4' m í’xlrS)"3^ Itti^fel^^l^iSn^e^edes 5. SmÓts’mSífek IB^^jáflfiSÉFS^fleiés •' bevetett 6. R

o

t h

l f f i • A négyszögek alá írt számok a bevetett terület nagyságát hektárokban adják meg.

1. Ligne de démarcation de M. Clémenceau du 13. juin 1919.

2 . Frontiere de l’Autriche fixée pár le traité de Saint*Germain.

3 . Ligne de démarcation établie pár é fllj^ á W th a et Hodáa.

4 ’ F r o n t ó e ^ d e ^ T ^ o ^ I ^ q H ^ . h ^ . ^ r ^ ’^ i j ^ t ^ t í l * . fiflfemel 5 . Linixte occidenélé d ^ ‘i(fiíe4 fáiffíW & % éb egSÍsÍ ^ Ö é f e r a ^ f e e. ense hectares.

6 . RéclamaVrMV'riJiíMlnes & lW fees in,3i9uent la «> hectan

25 .0 0 0

Bors od

S zabolcs

22.000

15.200

Szolnok Doboha

B eszlercze-N a szó

17.600

V e s z p ré m

5f«‘

51.200

52.500 T o rd a -A ra n y o s

85.500

Somogy

17.000

U d v a rh e ly

Csanád

V ara sl

' Nagy ,

25.000

Kük ül lő

érom s 2ék

Baranya

Belovár-Körös em es

m 8.000

\

,

19000

a

íC* Toponbál

£

J x ,j\r|a sso ' f

r Veröcze

S erény > V

/ Dn?eana

L jr

27.500

A

T

\

16.200

■

S L r Á

\

5200

^---

Jícuen

1

1700 Ú

)n

.

-v

QpassaF

L

nem

17.500

B a rley .

Á rpa.

O r g e.

Area sown per county in 1913.

A hevetett terület megyénkint 1913*ban.

Superficie ensemencée d ’orge pár comitat en 1913.

A megyékbe rajzolt négyzetek és négyszögek területe a bevetett terület nagyságát szemlélteti. A négyszögek alá írt számok a bevetett terület nagyságát hektárokban adják meg.

La surface des carrés et des rectangles représente la superficie ense mencée d ’orge et les chiffres indiquent la mérne en hectares.

In Hungary an area of about 1,200.000 hectares was sown in 1913 with barley, the crop amounting to about 17 millions of metric quintals, having considerably excee# ded the home demand, consequently grea# tér quantities of barley have yearly reached foreign markets.

The exported surplus amounted in 1913 to about 2,750.000 metric quintals, having a value of 47 millión crowns.

The greatest part of the barley exported was used fór brewing beer. Hungary alsó had an export of mait; the surplus exported rep# resenting a value of about 4 millions crowns.

See alsó map 34. (Breweries.)

Magyarországon 1913#ik évben kereken 1,200.000 hektárnyi területet vetettek be árpái val s a termés kereken 17 millió q#ra rúgott, mely jóval nagyobb volt az ország szűk* ségleténél, ezért évenkint nagyobb mennyis ségű árpa került külföldi piacra. A Magyar# birodalom kiviteli többlete 1913#ban kere# ken 2,750.000 q volt 47 millió korona értékben.

A kivitelre került árpa legnagyobb részé# bői sört gyártottak. Kivitele volt még a Magyarbirodalomnak malátából is ; a kivi# teli többlet kereken 4 millió korona értéket képviselt.

L. még a 34;ik térképet. (Sörgyártás.)

En 1913, une superficie de 1,200.000 hec# tares environ a été ensemencée d’orge qui a donné une production de 17 milions de quintaux métriques.

La production hongroise en orge a été supérieure á la consommation intérieure, pár conséquent une grande quantité d’orge a été annuellement exportée á l’étranger.

L’excédent d’orge exporté s’est élévé en 1913 á environ 2,750.000 quintaux métriques, d’une valeur de 47 millions de couronnes.

L’orge exportée a été surtout utilisée dans la fabrication de biére. La Hongrie avait également une exportadón en mait. L’excé# dent de mait exporté annuellement a eu la valeur de 4 millions de couronnes..

Voir aussi la carte No. 34. (Brasseries.)

13

BoPsod

/ 1 (0 9

Udvarhely

rlépoir.srék

f

Belovár-Körös

Hunyod

•as so

Modru$'Fiu^>e

0

1

1. Mr. Clémenceaus demarcation line of 13*th june 1919.

1.

2.

3i ..

1.

2. Boundary of Austria fixed by the treaty o f Saint Germain.

3 . Line o f demarcation fixed by Battha e^H odza.

4 . Boundary o f the C 2Gh*$lovak*$tate fixed by the hetente.

5 . Eastern lityit g f Úxe ?$}& £. ^ ^ p c o p ^ ^ x ^ ^ r a l i - ^ n ^ í s , .

.

o f the

6 Roumanian demand ú».l?16-:nder the squares give the sizes in hectares.

10

20

10

*0

50

ca

10

00

00

100

1................... I Kilom éter

Clémenceauíféle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

Bartha»Hodzsa*féle ddemarkációs bartha»HodzsasteIe c m a rk a c io j^ o fla ^ - a C sehszlovákiának az entente által kijelölt határa. ,(Vix alezredes 1918 XII 2 3 ) v bevetett terület megyén kint r llv b a n .

5 . SmutSütáborntvk által aján lo tt semleges zóna nyugati határa.

6 . Román. Ikövetelék 19!6*ban.ek alá írt számok a bevetett területet hek» tárokban adják meg.

1.

2.

3.

4.

Ligne de demarcation de M. Clémcnceau du 13. juin 1919.

Frontiérc de l’Autriche fixée pár le traité de Saint=Germain.

Ligne de démarcation établie pár ^ ^ g B a r t h a et H o d ía.

Frontiére de la TchécoSlovaquie fixée; pár F Entente. (Lt. Colonei Vix 23 aS i'trfiff§ J*es ‘érres’ semees ae^mais pár comtfat en 1913.

5 . Limité occidentaie de la zonelneutre proposée pár le GénéralAttiuts.

6 . Réclamations roumaines de 1916. en hectares

UPOCZ

Qömöp

0 00 0

igoo

Nógpád

■ SJ

to

Bors od

iA

l ■

/I

rfT

/

1S 38881 3 600

\

>n /i (A * '

\ /

m t4Z00

JT-

<

^ T- HhHlb r\ u

__ V J á b z jN r í S t ó o l r |k

1

\

I

P est-Pili s -S olt

| í| h | ■ w '

1*9 tOO

#

/W tK l1

\

X ^

'V .WftJ

B eszlercze-

) . / Szolm M ohűka I

/ i

■ ■ d lH

B

t i 600

•Aranyos U d v a rh e ly Arad

C

3 9 300

n H H H N H

láromszék

Belovár-Köpös

Topont ál

j-^Temes

Szeben

Verő c;

£ Modpus-Fiurlie

' Z 7 5 .9 0 0

laras

. T V j w assóo ^ jp é n y

-TK

V

HBMBBHBBBnUMi Lika-Krbava

tóm

M a ize.

K u k o rica .

M ais.

The area sown in 1913 per county.

A bevetett terület megyénkint 1913*ban.

Superficie des terres semées de mais pár comitat en 1913.

In Hungary proper in 1913 an area of 2.660.000 hectares was sown with maize.

The quantity of the production was 46 millions of metric quintals with a value of 555 millión Crowns.

Hungary had an export of maize fór* merly, bút had no surplus of maize in the years before the war, swine masting having been taken up to a great extent. The most important maize*producing districts of the country are the Bácska and the Bánát (the counties of Temes and Torontál).

Magyarországon 1913*ban 2.660.000 hek* tárnyi területet vetettek be kukoricával. A termés mennyisége 46 millió métermázsa volt 555 millió korona értékben.

Magyarországnak régebben kukoricaki* viteli többlete volt, a háborúelőtti években azonban a sertéshízlalás nagymértékű felka* rolása folytán kukoricafölösleggel már nem rendelkezett. Az ország legfontosabb kuko* ricatermelő vidéke a Bácska és a Bánát (Temes és Torontál vármegye).

Une superficie de 2.660.000 hectares fut ensemencée de mais en 1913, qui a donné une production de 46 millions de quintaux métriques, d’une valeur de 555 millions de couronnes.

Autrefois, la Hongrie avait une expor* tation en mais, mais dans les années qui précédaient la guerre l’élévage des porcs a pris une'grande extension, ce qui absorbait la surproduction en mais. Le régions les plus importantes produisantdu maissontla Bácska et le Bánát (Comitat Temes et Torontál).

_ ___

9500

••••• rtu o

tyooo S z a b o lc s

H eves

Besztercze-Nasz.

J js z -N -^ S zolnok

K olo z s Békés

panyos

Somogy

Udvarai

& j t ) C san él

láromszék

t t o n / ---)í

Belováp-Körös

Veríeze

M o d n u s-t iu m e

Pozsega

1. Mr. Clémenceaus demarcation line of 13»th june 1919.

2. Boundary of Austria fixed by the treaty of Saint Germain.

3 . Line of demarcation fixed by Bártha et Hodza.

4 . Boundary of the Czeh*Slovak»3lMea jjjjtffjftljy the Entente.

5. Eastern limit of the p^ujra! zone propqscd jhy . General Smuts.

6 . Roumanian demaad

shown in each county indicates the size o f the a reá planted. The figures under the squares répresent the areas in hectares.

1. Clémenceau.féle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

2. Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

BarthasHodzsa-féle demarkációs vonal.

Csehszlovákiának az entente által kijelölt határa. (Vix alezredes 1918 . x i i . 23 .)

B u rg o n y a .

Smuts tábornok által 'ajánlott semleges róna1hwügati hátira.

1. Ligne de démarcation de M. Clémcnceau du 13. juin 1919.

2. Frontiére de 1‘Autriche fixée pár le traité de Saint»Germain.

3 . I.igne de démarcation établie pár MM. Bartha et líodáa.

4.

vrixntiéredéc

m

(Lt-Colonel

5. Limité oceidentale de la zone neutre proposée par ié Géhérál Smuts.

RéclamatioÉK rdnm aines éke 144khi ffrés y inscrits représentent la Superficie des plantations en hecferes.

UPOCZ

G öm öp

11.600 25.500

B orsod

S zabolcs

15000

31000

10,*tOQ Szolnok Boboka

Beszlercze-Naszóa;

J ász-N .-W ÍSzolnok

IS. 6 0 0

K olozs

Somogy

U d v a rh e ly

y Nagy,, K ükü ll o B aranya

lánomszék

Belovár-Körös Szeben

K^assó

Verőcze

ykír»ény

Pozsega Modrus-Fiume

K i lo m é t e r

P o ta to e s.

B u rg o n y a .

P o m m es de térré.

The area planted per county in 1913.

A bevetett terület megyénkint 1913*ban.

Superficie des terres plantées de pommes de térré pár comitat en 1913.

La surface des carrés et les chiffres yinscrits représentent la superficie des plantations en hectares.

P o ta to e s.

B u rg o n y a .

P o m m es de térré.

In Hungary in 1913 an area of approxi* mately 723.000 hectares was planted with potatoes. The potato crop amounted to 55 millions of metric quintals, representing a value of 249 millions of Crowns. Hungary’s production of potatoes was greater than its consumption, and the surplus exported yearly showed a constant increase. In 1913 this surplus attained a height of about 1,300,000 m. q. having a value of 7*8 millión Crowns. There are regions which, having too little production, provide fór their wants from the surplus of other regions.

1913íban a Magyarbirodalomban kereken 723.000 hektár területet vetettek be burgo# nyával. A burgonyatermés kereken 55 millió métermázsára rúgott, mely 249 millió korona értéket képviselt. A Magyarbirodalom burgonyatermelése nagyobb volt a fogyasz* tásánál és a kiviteli többlet évenkint állandó emelkedést mutatott. 1913=ban már kereken 1.300.000 q kiviteli többletünk volt mintegy 7‘8 millió korona értékben.

Vannak vidékek, melyek nem igen tér* melnek burgonyát, hanem a bővebben termő vidékek fölöslegéből szerzik meg szükségletüket.

Une superticie de 723.000 hectares a été plantée de pommes de térré en 1913, qui a donné une production de 55 millions de quintaux métriques, d’une valeur de 249 millions de couronnes. La production de la Hongrie en pommes de térré sur* passait la consommation et l’excédent de l’exportation avait une tendance croissante, ainsi en 1913 cet excédent montait á 1.300.000 quintaux métriques environ, d’une valeur de 7,8 millions de couronnes. 11y a telles régions du pays, qui produisent peu de pommes de térré et qui pourvoient á leur besoin en úti* lisant l’éxcédant d’autres régions.

icsen

Gömöp

P ozsony

MáHimapfcs Bopsod

Szabolcs

Szolnok Dobok;

Beszlercze-Nasz

3,3 QO - ^

65.700

Somogy

Udvarhely

íOcsanád ' Nagy ,

NJILrtöOS

KükOlló

11,600

láromszék

Belovár-Köcös oganas

25200

Veröcze

M odru s-F iu m e

.1600

J Pozsega

Champagne manufactories. — Pezsgőgyárak.

Usines devins mousseux.

Cognac manufactories. — Konyakgyárak.

Usines de cognac.

Lika-Krbava

0 io ao so

1 ' 1.

2.

3.

4.

1. Mr. Clémenceaus demarcation line of 13*th june 1919.

2. Boundary of A ustria fixed by the treaty of Saint Germain.

3 . Line o f demarcation fixed by Baf^Kf et Hodza.

4 . Boundary o f the Cz^haSl»VaknSgat£efixednhy the ifintente.

5 . Eastis^. f e i k W Í ! ^ f ^ a l ^ p ^ p ^ p o s f d

size c f

é . R°llsep<UWkdeeHOTÍbÍpti^8}-^ under the squares express the size in hectares.

oo 70 ao »o 100 Ki líjm é t er

».......

Clémenceauíféle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

Bartha»Hodzsa»féle demarkációs ^onaj, C sehszlovákiának az entcnte álfái Kijelölt határa. (Vix alezredes 1918. XII. 23.) A beültetett terület 1913»ban megyenkint,

5 . Smtats tá h ó tr t< ^ r * lta lta já 8 ^ iseBakgMczv»». hutáit*- nagyságát alá írt számck a beültetett terület nagyságát jelentik hektárokban.

6 . RomáBiktweteMs

1.

2.

3.

4.

Ligne de démarcation de M. Clémcnceau du 13. juin 1919.

Frontiére de l ’Autriche fixée pár le traité de Saint»Germain.

I.igne de démarcation établie MML Bartha et H o d ía.

Frontiére de la Tchéco*Slovaqni!f f b t f t ^ ^ ^ ’Entente. (Lt. Colonel Vix 23. déc. l&lfiejtficie des vignobles pár comitat eh 1913.

5 . Limité q c ^ e n t^ le d e l^ z p p e K » jR ptopo?ée p w l e , G é ^ ^ J » 0 * ViUper, 6 . Réclamations roumaines de ($ l£ .en hectares.

S öm öp

,a>00

S z a b o lc s H e v es

S.600 7200

jaaűff

Szolnok Doboka

Besztercze-Naszói

izolnok

5,5 UU K olozs

Somogy

65,700

-1,700

Udvarhely

Csanád NIILriGOS

11,600

ápomszék

Belovár-Körös emes

7 800,

taeso

VerScze

jpény

Pozsega

ÍQ700

Champagne manufactories. — Pezsgőgyárak.

Usines devins mousseux. ^

Uka-Kebava

Cognac manufactories. — Konyakgyárak.

Usines de cognac.

K ilo m éter

Vine.

Szőlő.

Vignobleá.

Area planted per county in 1913.

A beültetett terület 1913=ban megyénkint.

Superticie des vighobles pár comitat ett 1913.

The area o f the squares shown in each county indicates the size c f the planted area. The figures under the squares express the size in hectares.

La sUrface des carrés et les chiffres inscrits représentent la super* ficie en hectares.

In 1913 vine was grown in Hungary on an area of 370.000 hectares. The amount of must produced was 4,412.000 hectolitres, having a value of 154.000,000 crowns.

About oneThird of the must produced was exported. The surplus of wine and must exported represent together a value of 28 millión crowns.

The manufacture of champagne and cognac is undeveloped in comparison with the cultivation of vine.

A Magyarbirodalomban 1913= bán kereken 370,000 hektárnyi terület volt szőlővel be* ültetve. Az összes szőlőterületen termett must mennyisége 4,412.000 hektoliterre rúgott 154 millió korona értékben. A termett must* nak körülbelül egynegyede kivitelre került.

Kiviteli többletünk értéke borból és mustból együttvéve 28 millió korona értéket képviselt.

Pezsgőd és konyakgyártásunk szőlőter; melésünkhöz képest fejletlennek mond* ható.

Une superficie de 370.000 hectares a été plantée de vignes en Hongrie en 1913. Le moüt produit dans ces vignobles se monte á 4.412.000 hectolitres, d’une valeur de 154 millions de couronnes, dönt le quart environ a été exporté. L’excédent de notre exportadón en vin et en moüt représente la valeur de 28 millions de couronnes.

La production en vin mousseux et en cognac est encore peu importante en com* paraison de nos vignes.

(62‘3% (200.000 hectares) of the area planted with vine lie within the lines of demarcation No. 1. and 2.)

(Az l;es és 2=es demarkációs vonalon belüli terű; letre esik 200.000 hektárnyi szőlőterület, mely a Magyaroszágon beültetett szőlőterület 62'3°,'o;a.)

(200.000 hectares, c. á. d. 62,3% des vignobles sont situés á l intérieur des lignes de demarcation mar; quées 1. et 2 . )

'urocz

r

Gómöp

165.500

69200

>sy 9M Beszlercze-Naszóa

ász-N-t^fezatnok

K olozs

Somogy

fo r d a - A r a n y o s

*/

J

Udvarhely

\ yk.600

Küküüo KükOUŐ

Belovár-Körös

lé ro m szé k

emes Szeben VerScze

M odrvs-fium e

Pozsega

106mo, Szenem

Liká-Krbava

20.000 (kittié — Szarvasmarha — Béter bovines.

Kilométer

1. Mr. Clémenceaus demarcation line o f 13ath june 1919.

2. Boundary o f Austria fixed by the treaty o f Saint Gcrmain.

3 . Line o f demarcation fixed by Bartha et fiodza.

4 . Boundary o f the C z e h « S lo v a k rS ^ e j|^ d by the Entente.

5 . Eastem limit of th e fiey tta j u m f f f í S P f t t f ,^y

Smuts.

^°T1á'íI^quarc?n a ^ 'uAalig'les in each county indicate the stock in 1911 and 1917 respectively. The figures under the squares give the number of head of cattle in 1911, the figures in the squares give the stock of 1917 in thousands o f heads.

1.

2.

3.

4.

Clémenceaurféle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

BarthanHodzsa«féle demarkációs vonal.

C sehszlovákiának az entente által kijelölt határa. (Vix alezredes 1918. XII. 23.)

S zarvasm arh a.

5 . Smuts tábornok által .ajánlott settrleges -ílánienyugati határa.

6 . Román követelés, 19

*

zet és négyszög területe az 1911. és 1917. évi állomány nagyságát szemlélteti; A négyzetek alá írt számok az 1911. évi szarvasmarhaállomány darabszámát jelentik, a négyzetekjdífírt számok pedig ezer darabban adják meg az 1917. évi létszámot.

1.

2.

3.

4.

Ligne de démarcation de M. Clémcnceau du 13. ju in 1919.

Frontiére de l’A utriche fixée pár le traité de Saint*Germain.

Ligne de démarcation établie pár MM. Bartha et H ó d i a.

Frontiére de la TchécorSlovuquie fixée pár l -Entente. (Lt. Colonel Vix 23. déc. 1918.)

I w te s b o v in e s .

5 . Limité oööidetitak de Iá f t ' e ' u t i s e mi t at6 . Réclamatio&s roum-ames dft le nombre des hetes en 1911, rés* pectivement en 1917. Les chiftres marqués sous les carrés indiquent le nombre des hetes bovines en 1911 et les chiffres inscrits aux carrés montrent ce mérne nombre en 1917.

urocz

710.800

85500 G öm ör

165.500 Nógpád

X 9 501

19. 800 , 59.500

S zabolcs

69.200

Szolnok Ooboka

Beszlercze-Naszóa

Já sz-N -W E z o ln o k

T o rd a -A p a n yo s

Somogy

U d v a rh e ly

Küküllő

Csanád

N agy 'K ü k O lló

'

mm

á ro m s z é k

Baranya

Belovár-Körös em es

Szeben

‘oganas

Krjassó

VerBcze

ásgpény

P oz s ega 105 500,

20.000 Cattle — Szarvasmarha — Béter bovines.

0 10 ?0 50 feo 50 60 70 80 90 10

1 , , .. .. ---------------- K i l o m é t er

C attlé.

S zarvasm arh a.

B étes b o v in e s .

Stock in 1911 and 1917 per county.

Állomány 191 l=ben és 1917*ben megyénkint.

Le nombre des bétes bovines de la Mongre en 1911 et 1917 pár comitat.

The squares and rectangles in each county indicate the stock in 1911 and 1917 respectively. The figures under the squares give the number of head of cattle in 1911, the figures in the squares give the stock of 1917 in thousands o f heads.

A megyébe rajzolt négyzet és négyszög területe az 1911. és 1917. évi állomány nagyságát szemlélteti. A négyzetek alá írt számok az 1911. évi szarvasmarhaállomány darabszámát jelentik, a négyzetekJdJr' írt számok pedig ezer darabban adják meg az 1917. évi létszámot.

La surface des carrés représente le nombre des bétes en 1911, res« pectivement en 1917. Les chiffres marqués sous les carrés indiquent le nombre des bétes bovines en 1911 et les chiffres inscrits aux carrés montrent ce mérne nombre en 1917.

C aitle.

There were in Hungary 5.830.000 6.184.000 6.695.000 6.352.000

cattle in 1895, in 1911, in 1917 and in 1918.

S zarvasm arh a.

Magyarország szarvasmarhaállománya 1895*ben 5,830.000 1911*ben 6,184.000 1917*ben 6,695.000 1918*ban 6,352.000 darab volt.

B é te s b o v in e s.

Le nombre des bétes bovines de la Hongrie a été

5.830.000 6.184.000 6.695.000 6.352.000

en en en en

1895 1911 1917 1918.

Cattle*breeding in Hungary was much larger than was necessary to meet the home demand, consequently Hungary had a con* stant export in cattle, in fact the latter was one of the principal items of export.

In 1913 the exported surplus amounted to about 336.000 head of cattle, having a value of 157 millión Crowns.

M agyarország szarvasmarhatenyésztése sokkal nagyobb volt, mint amekkora a hazai szükségletet kielégítette volna, miért is Magyarországnak állandóan szarvasmarha* kivitele volt és az ország egyik főkiviteli cikkét alkotta.

A Magyarbirodalomnak kiviteli többlete szarvasmarhából 1913*ban kereken 336.000 darabra rúgott, 157 millió korona értékben.

L’élevage des bétes bovines a été beau* coup plus grand que ce qui aurait suffi aux besoins intérieurs ; la Hongrie avait donc une exportadón considérable en bétes bovines qui constituait un des principaux articles d’exportation.

L’excédent du nombre des bétes bovines exportées s’élevaiten 1913 á 336.000 environ, d’une valeur de 157 millions de couronnes.

(31 '6°/o of the stock of 1918 comes within the lines of demarcation No. 1 and 2.)

(Az Les és 2*es demarkációs vonalakon belül esik az 1918. évi szarvasmarhaállomány 31'6%*a.)

(Les lignes de démarcation marquées l.e t 2. rédui* sent le nombre des bétes de 1918 á 31,6%.)

urocz

Pozso ny M ápáman nt.zao

Borsod Szab o lcs

1 6.300

• 1500

Szolnok Boboka

Beszterezetlaszóa

Tonda-Acanyos

Snmnfw

U d v a rh e ly \

Vt.sot

stm u.ua Hifim

Baran1

,iu ,m

lánomszék

Belovár-Kbrös Szeben

'ogaras

VerScze

Pozsega

mn

Lika-Krbava

■

20.000 Swine — Sertés. — Porcs,

0 10 to 10 *o 50 60 10 60 60 ioc ...................... . , . , | K ilom éter

Clémenceautféle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

Boundary o f Austria fixed by the treaty of Saint Germain.

Bartha»Hodzsa*féle demarkációs vonal.

Line o f demarcation fixed by Bartha et Hodza.

C sehszlovákiának az entente által kijelölt határa. (Vix alezredes Boundary o f the C z e h = S lo v a k » S t^ ^ ^ by the Entente.

1918. x i l . 23.) sé rtés.

Eastern limit of the , f e C p R e ^ l Smuts.

5 . Smuts tábornok áltáFdj&nló't't! WtWlegés lz,driáí1lriyrij*áB' tftlfáBÍ-.

R ^fea<^eő ^ ^ c *?quarés and rectangles in the counties indicate the 6 . RonrálY^övetfH^SrifyfÍHbíRgyzet és négyszög területe az 1911 =es és 1917. évi állomány nagyságát szemlélteti. A négyzetek alá írt számok az stock in 1911 and 1917 respectively. The figures under the squares 1911. évi sertésállomány darabszámát jelentik, a négyzetekbe írt give the number o f head in 1911, the figures within the squares számok pedig ezer darabban adják meg az 1917. évi létszámot. give the stock of the year 1917 expressed in thousand heads.

1. Mr. Clémenceaus demarcation line of 13*th june 1919.

2.

3.

4.

5.

6.

♦

1.

2.

3.

4.

1.

2.

3.

4.

Ligne de démarcation de M. Clémenceau du 13. juin 1919.

Frontiére de l’Autriche fixée pár le traité de SainTGermain.

Ligne de démarcation établie pár MM. Bartha et Hod/,a.

Frontiére de la Tchéco-Slovaquie fixée p ár I'Entente. (Lt. Colone!

Vix 23. déc. 1918.)

5 . Limité BPcidentalc de la zone neutre proposée pár le Générái Smuts!

6 . Réclamations roum aines de rl9t6.rectangles représente le nombre des porcs enl911 respectivement en 1917. Les chiffres souseritsaux carrés donnent le nombre des porcs en 1911 et les chittres inserits aux carrés le mérne en 1917.

e ncs en

19.700

UPOCZ 36.100

33,300 10.900

G öm öp tr.900

Nóqpád

116.260

Bors od Szab o lcs

160.600 06.900 81.500

Szolnok Doboka

B eszlercze^N aszóa

J á s z -N .-K ^ z o ln o k

21,500 550-

~r-:: == : '•

6 \6 0 0

31800

195,900

U d v a rh e ly 50100

Csanád

H 101.56

168.200

16*600

íá ro m s z é k

130,000

Belovár-Körös 76 8

m

67,500

=== 160.500

Szeben

■ ogaras

51,100

33,500

Veröcze P oz s ega

jh \

Jfaooooo

t

17*. OOO

/r (

\

y

í

32o. m

L ik a -K r b a v a

20.000 Swine — Sertés

S w in e .

Stock per county in I9 ll and 1917.

S ertés.

P o r c s.

Állomány I9l ldaen és I9l7»ben megyénkint.

Le nombre des porcs de la Hongrie en I9 ll et en 1917 pár comitat.

I lié areas o f the squares and rectangles in the counties indicate the stock in I 9 ll and 1917 respectively. The figures under the squares give the number o f head in I 9 ll, the figures within the squares give the stock o f the year 1917 expressed in thousand heads.

A megyékbe rajzolt négyzet és négyszög területe az I9ll»es és 1917. évi állomány nagyságát szemlélteti. A négyzetek alá írt számok az I 9 ll. évi sertésállomány darabszámát jelentik, a négyzetekbe írt számok pedig ezer darabban adják meg az 1917. évi létszámot.

La surface des carrés et des rectangles représente le nombre des porcs e n l9 ll respectivement en 1917. Les chiffres souscritsaux carrés donnent le nombre des porcs en I 9 ll et les chiftres inscrits aux carrés le mérne en 1917.

S w in e.

The stock of pigs was in Hungary 6.447.000 head in 1895, 6.416.000 » » 1911, 8.264.000 » » 1917 and 7.312.000 » » 1918.

P o r cs.

S ertés.

Magyarország sertésállománya 1895?ben 191 l?ben 1917T>en 1918?ban

Le nombre des porcs de la Hongrie a été 6.447.000 6.416.000 8.264.000 7.312.000

6.447,000, 6.416,000, 8.264,000 és 7.312,000 drb volt.

en » » »

1895 1911 1917 1918

The breeding of pigs in Hungary was much greater than was necessary to meet the home demand, consequently there was yearly a constant export of swine.

Hungary had in 1913 a surplus of pigs exported of approximately 893 thousand head, having a value of 129 millión crowns.

The breeding and feeding of swine is closely connected with the production of maize, the former being mostly done in regions where the latter is most intensive.

Magyarország sertésten y észtése sokkal erősebb volt, mint amekkora a hazai szűk? ségletet kielégítette volna, miért is Magyar? országnak évenkint állandó sertéskivitele volt.

A Magyarbirodalomnak 1913?ban sertés? bői kereken 893,000 darab kiviteli többlete volt 129 millió K értékben.

A sertéstenyésztés és hizlalás a kukorica? termeléssel szoros összefüggésben van ; azok a vidékek foglalkoznak leginkább sertés? tenyésztéssel és hizlalással, ahol kukoricát nagyobb mennyiségben termelnek.

L’élevage des porcs a été beauacup plus grand, que ce qui aurait suffit aux besoins intérieurs. La Hongrie avait donc une ex? portádon considérable en porcs. L’excédent du nombre des porcs exportés s’élevait en 1913 á environ 893.000, d’une valeur de 129 millions de couronnes.

L’élevage des porcs est étroitement lié á la culture du mais et les régions produc? trices de mais s’occupent également de Télé? vage et de l’engraissag-e des porcs.

(44‘4% of the stock in 1918 comes within the lines of demarcation No. 1. and 2.)

(Az l?es és 2?es demarkációs vonalakon belül esik az 1918. évi sertésállomány 44'40/'o?a.)

(La ligne de démarcation marquée 1. et 2. réduit le nombre des porcs de 1918 á 44’4°/o.) «

See alsó map 13 (Maize).

Lásd még a 13?ik térképet (Kukorica).

Voir aussi la carte No. 13 (Mais).

icsen

urocz

lO.BOŰ

1S.SCO

Bopsod

Szabolcs

1060Ű H e v es

é+JCi SzolnokOoboka

izolnoK

V e sz p ré m

Beszlercze-Nasi'

ftm

12609

’J O .f/O

Békés

Torda-Ananyos

Somogy

Udvarhely

sm v.y>9

Küküllő

Csanái

Varast

' Nagy Kukul lő

léroms2ék

Belovár-Körös

emes

Kifasaó ^f»ény

Verőcze

Modrus-Fiurfte

Pozsega

Szeben

ogar>as

ngoo

56.000

zeném

Lika-Krbava

20.000 Horses — Ló — Chevaux.

0

1 1.

2* 3.

4.

Mr. Clémenceaus demarcation Íme of 13*th june 1919.

Boundary o f Austria fixed by the treaty of Saint Germain.

Line o f demarcation fixed by Modza.

Boundary o f the Gzeh*Slovak=*9tate fixed by the Entente.

5. Easte^n % i t oftj^ e s^ g ^ l fiope p r ^ p p ^ l SmH&v under the squares give the number of horses in 1911, the figures in the squares the stock of 1917 in thousands.

6 . Roiüiunjan demansk jp \IM¥>- The i g á m

1.

2.

3.

4*

10 10 40 «o $? to w , 0 90

ioq

...........

K ilom éter

Clémenceaudéle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

Bartha»Hodzsa«féle demarkációs voíí& .

Cseh-Saovátóteajc, álfái ki*lf»t, ^ t f c ^ ( Y ^ ^ e z re d e s 191o. A ll. L j .)

5 . Smuts tábornok által ajánlott Semleges zóna nyugati határa.

6 . Román követelés 1916*ban. szemlélteti. A négyzetek alá írt számok az 1911. évi lóállomány darabszámát jelentik, a négyzetekbe írt számok pedig ezer darabban adják meg az 1917. évi létszámot.

1.

2.

3.

4.

Ligne de demarcation de M. Clémenceau du 13. juin 1919.

Frontiére de l'A utriche fixée pár le traité de Saint»Germain.

Ligne de démarcation établie p á r i b a r t h a et Hodáa.

Frontiére de la TchécorSlovaquie fijcée par l'Entente. (Lt. Goionel Vix 23. déc. 1918.)

5 . Limité occidentale de la zone neutre proposée pár W Géfaéral Smutk.

6. Réfctá&áflÖfiS'föUihMníei'ae |* # i f f * « * marqués au.dessous des carrés indiquent le nombre de> chevaux en 1911 et les chiffres inserits aux carrés le mérne en 1917.

icsen

9 te o

iupocz

72.309

G öm öp

3.709 tsm Nógpád

c 0.800

Borsod

15,500

Szab o lcs

gojoo heves 4 ,9 8 0 0

* <f,ÍOB

2SW

Szolnok Ooboka

55900

B eszte rcze -N aszóg ,

Já sz-N .-lw 5 zo ln o k

V e sz p ré m

(

KiS-«Kun 124*

29,600

55500

K olo z s 139,500

T o rd a -A n a n yo s

5 3 ,6 0 0

Cspngpéd

Somogy

Udvarhely

59^00

K ü k ü llő

Csanád

V aras’ 16000

1 5 .3 0 0

SJ

7,,

70,900

SCO

láromszék

Baranya

Belovár-Körös

78200

63,0 0 0

Torontói

emes

Veröcze

fW***195.5W

Szeben

ogaras

SKifassó wény

71.900

Pozsega

Modrus-Fiurfte

52.900

'ré m

Lika-Krbava

20.000 Horses — Ló — Chevaux

L ó.

C h ev a u x .

Stock in 1911 and 1917 per county.

Állomány 1911*ben és 1917«ben megyénkint.

Le nombre des chevaux de la Hongrie en 1911 et en 1917 pár comitat.

The areas of the squares in each county indicate the crnount o fth e stock in 1911 and 1917. The figures under the squares give the number of horses in 1911, the figures in the squares the stock of 1917 in thousands.

A megyékbe rajzolt négyzet és négyszög területe az 1911. és 1917. évi állomány nagyságát szemlélteti. A négyzetek alá írt számok az 1911. évi lóállomány darabszámát jelentik, a négyzetekbe írt számok pedig ezer darabban adják meg az 1917. évi létszámot.

La surface des carrés représente le nombre des chevaux en 1911, respectivement en 1917. Les chiffres marqués au.dessous des carrés indiquent le nombre des chevaux en 1911 et les chiffres inscrits aux carrés le mérne en 1917.

Hórses.

H o r se s.

There were in Hungary 1.977.000 2.001.000 1.660.000 1.598.000

horses in 1895, in 1911, in 1917 and in 1918.

Ló Magyarország lóállománya 1895=ben 1911-ben 1917íben 1918*ban

1,977.000, 2,001.000, 1,660.000 és 1,598.000 darab volt.

C h ev a u x .

Le nombre des chevaux de la Hongrie a été 1.977.000 2.001.000 1.660.000 1.598.000

en » » »

1895 1911 1917 1918.

Hungary had in the years before the war a constant export of horses. They were one of her principal items of export.

Magyarországnak a háborúelőtti években állandó lókivitele volt és egyik tőkiviteli cikkét alkotta.

In 1913 the surplus exported amounted to about 46.000 horses, representing a value of 27 millión Crowns.

A Magyarbirodalomnak kiviteli többlete lóból 1913íban kereken 46.000 darabra rúgott 27 millió korona értékben.

La Hongrie avait une exportation en chevaux dans les années qui précédaient la guerre. Les chevaux mémes formaient un des nos principaux articles d’exportation.

L’excédent du nombre des chevaux ex* portés monte en 1913 á 46.000, d’une valeur de 27 millions de couronnes.

(397% of the totál number of horses in 1918 come within the lines of demarcation No. 1 and 2.)

(Az l=es és 2»es demarkációs vonalakon belül esik az 1918. évi lóállomány 397%sa.)

(Les lignes de démarcation marquées pár 1. et 2. réduisent le nombre des chevaux de 1918 á 39,7%.)

n1+00

\ 6ömöp 1212

Márta m a ró s

P ozsony Borsod

Szabolcs

P 26, 2 0 4

Ko^01

Szolnok Doboka

m,9t

*2**00

B esztercze-N as;

205 i j

177500

Békés

■Aranyos U d v a r h e ly i.

S om ogy Csap ad

' Nagy Kük ul lő

V ara s'

láromszék

2 * 5.200

Belovár-Körös

Szeben

To rontá l

07300

Kija'ssó serény

Verőcze

277*

Pozsega

M o d ru s- F i

4.9,700

$SS,000

20.000 Sheep. — Juh. — Moutons.

K ilom éter

1.

2.

3.

4.

5.

6.

Mr. Clémenceaus demarcation line o f 13>th june 1919.

Boundary of A ustria fixed by the treaty of Saint Germain.

Line o f demarcation fixed by B a ^ j ^ e t . Hodza.

Boundary o f the C^f(^ % a ^ a ^ g x ^ ^ ^ tj^ n te .

Eastem limit of the neutral zone proposcd by General Smuts. indlcate, the stocLk

in7?ü/ ~ 1917- T ,he

figures under the squares give the num ber ot head tor 1911, the figures in the squares the number tor 1917 in thousands.

1. Clémenceauíféle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

2 . Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

3 . Bartha»Hodzsa»féle demarkációs varadi,

4‘ S S t i r S ^ á ^

:#2redeS

5 . Srmiís tábornok á lta l: ajánlott semleges zóna nyugati határa, állomány rtrlííy ezer 6 . R oállomány im i& k < m ? W t & b afjelentik, a h . , _7 i"" _a négyzetekbe irt szamok M darabszam pedig darabban adják meg az 1917. évi létszámot.

1.

2.

3.

4.

Ligne de démarcation de M. Clémenceau du 13. ju in 1919. i Frontiére de I’Autriche fixée pár le traité de Saint»Germain.

Ligne de démarcation établie p Ü MM. Bartha et H o d ía.

Frontiére de la Tchéco«Slovaquie fixée p aí 1’Entente. (Lt. Colonel Vix 23. déc. 1918.)

5 . Limité occidentaie de la zone neutre proposéé p a rié Oehéral Smuts; 6 . Réclamations routnaines de 1916F, LS donnent le nombre des moutons en 1911 et les chiffres inserits aux carrés le mérne en 1917.

urocz 70,+ 00

32,3001

G öm öp 23.500

P ozsony

imarfts 70,800

7 5 2 .4 0 0

Bopsod S zabolcs 25200

r

123,900

J

j 119.000

f |l

6 9 .6 0 0

■

^

9

1

c

n Hajdú

721,700

6

T J

28900

+0,000

Jász-N.-I^^Szolnok

\

Szolnok Doboka

731,<?y~

B e s z te rc z e -N a s z ia 1929

9 1 ,0 0 0 1 7 7 ,5 0 0

261.900

-Aranyos

Somogy

U d va n h e l'

Csanád

Vápást 2 + 5 ,3 0 0

Baranya

láromszék

Belovár-Körös

Hunyad

Szeben

Toronbál

37300

Verő cze P oz s ega

5 7 .3 0 0

4 9 ,7 0 0

5 3 5 ,0 0 0

Moutons

S h eep .

Juh.

M o u to n s.

Stock in 1911 and 1917 per county.

Állomány 1911-ben és 1917-ben megyénkint.

État en 1911 et en 1917 pár comitat.

The areas in each county indicate the stock in 1911 and 1917. The figures under the squares give the num ber o f head fór 1911, the figures in the squares the number tor 1917 in thousands.

A megyékbe rajzolt négyzet területe az 1911. és 1917. évi állomány nagyságád szemlélteti. A négyzetek alá írt számok az 1911. évi juh­ állomány darabszámát jelentik, a négyzetekbe írt számok pedig ezer darabban adják meg az 1917. évi létszámot.

Le surface des carrés représentent l’état ovine de 1911 et de 1917.

Les chitfres souscrits aux carrés donnent le nombre des moutons en 1911 et les chiffres inscrits aux carrés le mérne en 1917.

S h eep .

Hungary’s stock of sheep amounted to 7.527.000 7.698.000 5,612.686 and 6,578.000

in » » »

1895 1911 1917 1918

Ju h .

Magyarország juhállománya 1895=ben 191Tben 1917*ben 1918íban

7,527.000 7,698.000 5,612.686 és 6,578.000 darab volt.

In the years before the war Hungary ex* ported in sheep a surplus of 3 millión crowns.

Hungary’s production of wool can be estimated at 6,500 tons yearly.

The Hungárián woolen*cloth factories were nőt able to work up all homeígrown wool and so yearly about 6000 tons on the average were sold abroad.

A háborúelőtti években a Magyarbiro* dalomnak juhból évenkint 3 millió K kivi* teli többlete volt.

Magyarország gyapjútermelése évenkint 6,500 tonnára becsülhető.

A magyarországi gyapjúfeldolgozó gyárak nem tudták az összes hazai gyapjút fel* dolgozni és így a kiviteli többlet évenkint átlag kereken 3,000 tonna volt.

(25.8% of the stock of sheep in 1918 come within the lines of demarcation No. 1 and 2 ; the production of the factories of wool lying within the lines rep* resented in 1913 10'4 percent of the production of all factories.)

(Az l=es és 2*es demarkációs vonalakon belül esik az 1918. évi juhállomány 25'8%sa ; a vonalakon belül eső gyapjúfeldolgozó gyárak termelése pedig az összes gyapjúgyárak 1913. évi termelésének 10'4%*át képviselte.)

See alsó map 50 (Woolen industry).

Lásd még az 50ük térképet (Gyapjúipar).

M o u to n s.

Le nombre des moutons de la Hongrie a été 7.527.000 en 1895 7.698.000 » 1911 5.612.686 » 1917 6.578.000 » 1918 La Hongrie a eu dans les années précé* dánt la guerre, un excédent d’exportation ovine d’une valeur de3millionsde couronnes.

La production annuelle en laine peut étre estimée á 6.500 tonnes.

L’industrie lainiére de la Hongrie n’a pás encore été assez développée pour pouvoir utiliser toute la production lainiére et pár suite environ* 3000 tonnes de laine ont été annuellement exportées.

(A l’intérieur des lignes de démarcation n’ 1 et 2 se trouve 25,8% de l’état ovine de 1918; la produc= tion des manufactures situées au decá de la mérne ligne représente 10,4% de la production totálé de 1913.)

Voir aussi la carte No. 50 (L’industrie lainiére).

â&#x20AC;&#x2DC;1j

1

V

-y

s-

iMillions

Kwh

Millió KW Ó

E q u iv a len t o f to tá l w orlc.

A z ö s s z e s m un ka egyen érték e.

E q u iv a len t du tra v a il to tá l.

Ccnsumed — Fcgyasztctt — Consommé.

Utilisable des stations hydro* électriques projetées Kitermelhető a Litilisable des megépített víz* stations hydro* électriques erőművekből ____ ____ „ __ ____ 1. I.igne de démárcation tie M. Cíéméhceau du 13. juin 1919. .ruites.

100

K ilom éter

1300.o

1;

1.

2.

3.

4.

5.

Mr. Clémenceaus demarcation line of 13*th june 1919.

Clémenceau*féle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

2 .

Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

Boundary of Austria fixed by the treaty of Saint Germain.

Bartha*Hodzsa»féle demarkációs vonal.

3.

Line o f demarcation fixed by Barth^ et Hodza.

Csehszlovákiának az entente által kijelölt határa. (Vix alezredes Boundary of the Czeh*Slovak*State fixed by the Efatente.

1918. XIÍ. 23.)

(Piros körök.)

Eastern limit of the neutral zone proposed by General Smuts. nCaefíSíkítiá aemana m W iW -alchts ................................. ___ _______ the 5 * S m u tl tábornok. álígl ^ l q ^ semleges zóna nyugati határa^. világításif 6. Ro^íáMlln ;« 'M éb h an ic E n efg f cónsűmed t

year ?915 b y tranfíway traction and all kinds o f Agricultural and 6 * Industrial Machinery and Tools.

O utput to be dis* posed o f water* pöwer stations schemed O utput to be dis* posed o f water* power stations

Kitermelhető a tervezett vízeró* művekből

2. Frontiére de 1’Autriche ■fixée pár le traité de Saint»Germain.

3 . Ligne de ’démarcation établie pár MM. Bártha et Hodía.

4 . Fróntiére de la Tchéco»Sk)vaquie fixée pár l ’Entente. (Lt. Colonel Vix 23. déc. 1918.) rouges.)

5. Lfthlte occidentale de la zone neutre proposée pár le Général Smuts. . nr de 1 eneny.e mecanique con* 6. Réctómations roumaínes de ,1916. . , i .. . ' . , , . „ üzemében fogyasztott mechanikai munka sommee en jTTT pár la totaiite des exploitations m dustnelles et

fogyasztási súlypontja és egyenértéke.

agricoles et pár la traction des tramways.

H y d ra u lic P o w e r .

V íz ie r ő k .

L ’én ergie h y d ra u liq u e.

(Green discs.)

(Zöld körök.)

(Disques verts.)

Useful yearly O utput o f Hydroelectxie Centralstations with a capa* city greater than 500 Kw now schemed or erected.

Az ezideig megtervezett vagy megépített 500 KW*nál nagyobb teljesítő* képességű hydroelektromos művekből kitermelhető évi inunkatelje* sítmény.

L’énergie annuelle utilisable des grandes centrales hydro*electriques, projetées ou construites, d ’une puissance supérieure á 500 Kw,

E q u iv a len t o f to tá l w orlc.

A z ö s s z e s m un ka eg yen érték e.

E q u iv a len t du tca v a il to tá l. l'Oo Ccnsumed — Fogyasztott — Consommé. ^ '°

K ilom éter

1300.o

I

£ £ * £ d

v O utput to be dis* posed o f water* power stations schemed O utput to be dis* posed o f water* power stations crected.

Kitermelhető a tervezett vízerős művekből Kitermelhető a megépített vízs erőművekből

Utilisable des stations hydros électriques projetées Utilisable des stations hydros électriques construites.

M ech an ical E n ergy.

M ech a n ik a i e n e rg ia sz ü k sé g let.

L ’en ergie m ecan iq u e.

(Red discs.)

(Piros körök.)

(Disques rouges.)

Ideál Centres and Equivalents o f Mechanic Energy consumed in the year 1913 by tramway traction and all kinds o f Agricultural and Industrial Machinery and Tools.

Az 1913*ban földművelési és ipari, valamint elektromos világítási célokra és körúti vasútak üzemében fogyasztott mechanikai munka fogyasztási súlypontja és egyenértéke.

Centres de consommation et l ’équivalent de l ’énergie mécanique con* sommée en 1913 pár la totalité des exploitations indusírielles et agricoles et pár la traction des tramways.

H y d ra u lic P o w e r .

V íz ie r ő k .

L ’én ergie h y d ra u liq u e.

(Green discs.)

(Zöld körök.)

(Disques verts.)

Useful yearly O utput o f Hydroelectrie Centralstations with a capa* city greater than 500 Kw now schemed or erected.

Az ezideig megtervezett vagy megépített 500 KW*nál nagyobb teljesítő* képességű hydroelektromos művekből kitermelhető évi munkatelje* sítmény.

L’énergie annuelle utilisable des grandes centrales hydrc*electriques, projetées ou construites, d ’une puissance supérieure á 500 Kw,

The area of the discs in red ink shows in electric units (kilowattshours) the totál amount of work produced by animals and all kind of machinery fór industrial and agricultural purposes and fór running electric central*stations (electric tramlines included).

The areas and the figures inscribed give the totál equivalent to be produced including about 12 per* cents fór distribution losses.

Producing the totál energy required in big electric centrabstations, the generators ought to produce at the terminals 2626 millions of Kwhrs in Hungary and 217 millions of Kwhrs in Croatia*Slavonia.

It is to be held in view that the amount required by all kind of work done in Budapest and its suburbs reaches the considerable amount of 300 millions of Kwhrs (Comprehended in the sum of 2626 millions of Kwhrs).

Hydraulic Power.

The average of yearly output of remarkable Water power in Hungary — measured at busbars — can be estimated at low waters (average of output per second by 8760 hours) at 10 milliards of Kwhrs and at mid*waters at 34 milliards of Kwhrs.

These figures comprehend all the great hydro* electric stations under the level of 383 metres above the Adriatic. Of the river sections above the level of 383 metres, only those, contained in the survey carried out by Mr. E. de Viczián (Under control of the Ministery of Agriculture) have been taken in account.

The yearly output of the hydro*electric Central* stations to be practically realized, represents bút 20 or 25 percents of the 34 milliards of Kilowatt* hours. It can be estimated at 7 to 8.5 milliards of Kwhrs.

The map shows bút centrahstations hitherto erec* ted or schemes thoroughly worked out and with capacity greater than 500 Kws. The yearly useful output of these water power schemes produced in cooperative service can be estimated at 5494 millions of Kwhrs with a maximum load of 1.4 millions of Kws. The yearly output of all the hydraulic Works With capacity less than 500 Kws and nőt represented on the map (about 20.000 different hydraulic motors and watermills etc) is to be evaluated at 550 millions of Kwhrs.

A térképre vörös színnel rajzolt körterületek KWÓ egységértékben azt a mechanikai energiaszükségletet mutatják, melyet a Magyarbirodalom összes mezőgazda* sági, kert* és erdőgazdasági, bányászati, gyáripari és kisipari, továbbá közúti vasúti és elektromos világítási üzemei 1913*ban gépi és állati munka alakjában fogyasztottak. A körök területei és a körök mellé írt számok nemcsak a fogyasztó körzetek effektiv mechanikai munkaszükségletét, hanem az átlagosan 12 százalékos elosztási veszteséget is magukban foglalják.

Ez üzemek 1913. évi összes munkaszükségletét kooperáló nagy elektromos művekben előállítva — tehát Magyarországon 2626 millió kilowattórát, Horvát*Szlavonországban 217 millió kilowattórát kellett volna az elektromos generátorok kapcsain termelni. A magyarországi szükségletben Budapest* nek és közvetlen környékének évi munkaszükséglete 300 millió KWÓ*val szerepel.

La surface des disques en encre rouge représente en kilowatt*heures l’énergie mécaniqué, quelaHongrie a consommée en 1913 sous forme de travail mécaniqué et animal pár le totál de ses exploitations agricoles, de ses entreprises miniéres, manufacturiéres et de petite industrie, ensuite de ses usines électriques de traction et d ’éclairage.

La surface des disques et les chiffres inscrits représentent non seulement l’énergie mécaniqué consommée effectivement dans ces centres de con* sommation, mais comprennent á la fois le 12°/o moyen de perte de distribution. Én produisant cette énergie, nécessaire á toutes les exploitations, en de grandes centrales électriques, il faudrait fournir aux bornes des génératrices 2626 millions de kilowatt-heures en Hongrie et 217 mii* lions de kilowatt*heures en Croatie*Slavonie. Dans le chiffre de la Hongrie, Budapest et sa banlieue figure avec 300 millions de Kwh. comme valeur moyenne annuelle.

Vízierők.

L’ énergie hydraulique.

Magyarország számottevő vízierőinek évi teljesít* ménye kilowattóra egyenértékben, a generátorok kapcsain: a kis vizeknek megfelelően (a kis vizek* nek másodpercenkénti kilowatt*teljesítménye szorozva 8760 órával) kereken 10, a középvizeknek megfelelő teljesítmény 34 milliárd KW órára tehető.

E teljesítményben a 383 m. tengerszint alatti összes nagy vízierők, a 383 kotán felüli folyószakaszokból pedig csak azok a számbavehető szakaszok szerepel* nek, melyeket Viczián Ede mérnök a Magyar Föld* mívelésügyi Minisztérium megbízásából végzett or* szágos felvételben feldolgozott.

A gazdaságosan megépíthető vízierők évi munka* integrálja a 34 milliárd kilowattórának legfeljebb 20—25°/o*a, azaz kereken 7—8'5 milliárd KWórára tehető.

A térkép csak azokat az 500 KW*nál nagyobb teljesítőképességű műveket tünteti fel, melyek az 1918*ik évben már üzemben voltak, vagy amelyekre vonatkozólag alapos tanulmányok és tervek készül* tek. Az ezekből kooperatív üzemben évenként ki* termelhető munkaintegrál 5494 millió KWÓ, 1*4 millió KW terhelési maximummal.

Az 500 KW*nál kisebb teljesítőképességű, már üzemben lévő, a térképen nem szereplő, összesen 20.000 kisebb vízerőműnek (különféle vízimótorok, vízimalmok, stb.) évi összes teljesítménye KWÓ, egységértékben kereken 550 millió.

L’énergie annuelle des grandes forces hydrauli* ques en kilowatt*heures prise aux bornes des générat* rices peut étre évaluée en chiffre rond en étiage (l’effet pár seconde multiplié pár 8760 heures) á 10, et aux eaux moyennes á 34 milliards de kilowatt* heures. Ces chiffres comprennent la totalité des grandes forces hydrauliques situées audessous du niveau de 383 metres sur l’Adriatique et, des cours d’eau situés audessus de la cóte de 383 metres, seulement ceux, qui figurent dans la levée faite pár l’ingénieur E. de Viczián pár ordre du ministére de 1’agriculture.

Le travail intégral annuel des usines hydrauliques, qu’on peut pratiquement construire d’une maniére écomomique ne représente que 20 á 25 pour=cents des 34 milliards de kilowatt*heures, elle peut donc étre évaluée en chiffre rond á 7 á 8,5 milliards de kilowatt*heures.

Sur la carte ne figurent que les usines d’une puissance supérieure á 500 kilowatts et qui ont été en activité en 1918 et ceux dönt les plans et les études détaillées sont assez avancés. L’intégral du travail annuel que ces usines pourront produire en service coopératif peut étre évalué á 5494 millions de Kwh. avec une charge maximum de 1,4 millions de Kw. Le travail intégral annuel totál des forces hy* drauliques en activité, d’une puissance audessous de 500 Kw. et ne figurant pás sur la carte, (Divers moteurs hydrauliques, moulins á eau etc. d’un nombre de 20.000 env.) peut étre évalué en chiffre rond á 550 millions de Kwh.

Millions ^ Kwh Millió KW Ó

E q u iv a lcn i o£ to tá l w o rk .

A z ö s s z e s m un ka eg y en érték e.

E q u iv a len t du tca v a il to tá l.

Consumed — Fogyasztott — Consommé.

Utilisable des 1 O utput to be dis» Kitermelhető a stations hydro* , nn „ * posed o f water» tervezett vízerő' électriques power stations művekből projetées schemed O utput to be dis= Kitermelhető a Utilisable des posed o f water< megépített víz* stations hydro* power stations erőművekből électriques Ligne de démarcation dn-eMedClémcnceau du 13. jüin 1919. construites.

Frontiére de l ’Autriche fixée pár le traité de SainhGeím ain.

Ligne de démarcation é|al?lje pár $ÍM. .Barjhá et Hód?,a.

Frontiére de la T c h e c o ^ f o ^ ^ f f i ! ' r S & Ü t R ^ L t . Cólonel Vix 23. déc. 1918.)

(Disques bruns.)

Limité occidentale de la pár. Générai Smuts.

Réclamations roumaines de 1916. .

(Disques verts.)

Í

1300.o 1. Mr. Clémenceaus demarcation Íme o f 13*th june 1919.

2 . Boundary o f Austria fixed by the treaty of Saint Germain.

3 . Line o f demarcation fixed t r f i i & i d y f e t o k .

4 . Boundary o f the Czeh*Slovak*Sfate fixed by (jhe Entente.

5 . Eastern limit of the neutral zqn^ proposed by General Smuts.

6 . Roumanian demand in 1916.

H y d ra u fic E n ergy.

(G reen discs.)

Ideál Centres and Equivalents o f totál Tracuom work done in Railway* service in the year 1913. Useful yearly O utput o f hydro*electric Centralstations with a Capacity greater th an 500 Kw. now schemed or erected.

The pink lines represent the railwaydines.

1. Clémencéauíféle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

2 . Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

3 . Bartha*Hodzsa*féle demarkációs vonjl. . . . * 1 a 4 . C sehszlovákiának az e n t e S í ? ^ ^ f ^Vix alezredes 1918. X II. 23.)

(Barna körök.)

5 . Smuts tábornok által ajánlott send^l^iiqjfta nyugati határa.

6 . Román követelés 1916*ban.

A helyközi vasutak összes vontatási energiaszükséglete és fogyasztási súlypontok 1913»ban és az ezideig megtervezett vagy megépített.

500 KW .m ái nagyobb teljesítőképességű hydroelektromos művekből kitermelhető évi munkateljesítmény.

A rózsaszínű vonalak a vasúthálózatot szemléltetik.

Centres de consommation et l ’équivalent du travail de traction con» sommé pár les chemins de fér en 1913. et l ’énergie annuelle utili* sabie des grandes centrales hydro»électri ques, projetées ou construi* tes, d ’une puissance supérieure á 500 Kw. Les lignes roses représentent le réseau de chemins de fér.

Millió K W Ó

E q u iv a len t o f totál worfc.

A z ö s s z e s m un ka eg y en érték e.

E q u iv a len t du tra v a il to tá l.

Consumed — Fogyasztott — Consommé.

K i l o m é t er

1300.o

.t .£ .Z

.£

O utput to be dis* posed o f water* power stations schemed O utput to be dis* posed o f water* power stations erected.

Kitermelhető a tervezett vízerő* művekből Kitermelhető a megépített víz* erőművekből

T ra c tio n sw o r k .

V o n ta tó sz ü k sé g le i.

L ’én erg ie de tra ctio n .

(Brown discs.)

(Barna körök.)

(Disques bruns.)

H y d ra u lic E n ergy.

V izterők .

E nergie h id rau liq u e.

Utilisable des stations hydro* électriques projetées Utilisable des stations hydro* électriques construites.

(Green discs.)

(Zöld körök.)

(Disques verts.)

Ideál Centres and Equivalents o f totál Tractionswork done in Railway* service in the year 1913. Useful yearly O utput o f hydro*electric Centralstations with a Capacity greater than 500 Kw. now schemed or erected.

The pink lines represent the railwaydines.

A helyközi vasutak összes vontatási energiaszükséglete és fogyasztási súlypontok 1913*ban és az ezideig megtervezett vagy megépített, 500 KW.*nál nagyobb teljesítőképességű hydroelektromos művekből kitermelhető évi munkateljesítmény.

A rózsaszínű vonalak a vasúthálózatot szemléltetik.

Centres de consommation et l ’équivalent du travail de traction con* sommé pár les chemins de fér en 1913. et l ’énergie annuelle utili* sable des grandes centrales hydro*électri ques, projetées ou construi* tes, d'une puissance supérieure á 500 Kw. Les lignes roses représentent le réseau de chemins de fér,

T ra ctio n sw o rk .

V o n ta tó sz ü k sé g le t.

L ’én ergie d e tra cíio n .

Tractionswork required by the Hungárián State Railroads and by the Railroads under state control mounts up to 33.5 milliards of tonsdkilometres brut fór the year 1913 and the tractiomwork required by all the priváté railways to 4.86 milliards of tons; kilometres b ru t; the totál traction;work done on the Hungárián railroads thus being 38.36 milliards of tonsíkilometres brut, railways under priváté admi; nistration included.

A magyar államvasutak tulajdonában lévő, válás mint a magyar államvasutak kezelte vasutak von; tatóteljesítménye 1913;ban 33‘5 milliárd bruttó;tonna; kilométer volt, a Magyarbirodalom összes helyközi magánvasutainak vontatóteljesítménye ugyanez évben 4‘86 milliárd bruttotonnakilométer, a birodalom összes helyközi vasutainak összes vontatóteljesítménye tehát kerek számban 38‘36 bruttó;tonnakilométer volt, beleértve az összes önkezelési teljesítményt is.

The areas of the discs and the figures inseribed show in kilowatt;hours the amount of energy required to feed the tractiomwork in each section, 12 per* cents fór distribution losses included. The areas of the discs assigned to each section show the yearly tractiomwork and its geographical position. The sum of all the areas shows the yearly integrál of the electric energy the generators ought to supply at bussbars, supposing all the railway lines would be fed by means of a distributing network of electric lines.

A térképen ábrázolt körök területei, valamint az ezek alá írt számok kilowattóraegységértékben azt az energiamennyiséget adják, melyet az egyes szaka; szók bruttódonnakilométer teljesítményének ellátására, valamint az elosztási veszteség fedezésére (átlagosan 12 százalék) fordítani kellett. Az egyes szakaszokra helyezett körterületek az évi vontatómunkaszükséglet földrajzi elosztását és szakaszonkénti nagyságát adják, míg a körterületek összege azt az évi elektromos munkaintegrált mutatja, melyet az egész vontatást ellátó egységes elosztóhálózatba az elektromos gene* rátörök kapcsairól ez évben szolgáltatni kellett volna.

Letrafic sur le réseau des eh. d. f. de l’Etat Hongrois et ceux sous són contrőle s’est élévé en 1913 á 33,5 milliards de tonnes;kilométres brutes et le trafic sur la totalité du réseau privé situé sur le territoire de l’Etat Hongrois a été dans la mérne année de 4,86 milliards de tonneskilométres brutes. Ainsi sur la totalité du réseau ferrovial hongrois le trafic s’est élévé en chiffre rond á 38,36 milliards de tonnes; kilometres brutes, y compris le service en régié.

La surface des disques et les chiffres indiqués sur la carte représentent en kilowatt;heures l’énergie de traction qui serait nécéssaire au maintien du trafic en prenant compte des tonneskilométres des sections respectives, en ajoutant 12 pour;cents comme perte de distribution. La surface des disques tracées sur les diverses sections représentent l’énergie de traction annuelle, són emplacement géographique et le montant pár sections, ensuite la somme des sur; faces représente l’intégral annuel de l’énergie élec; trique aux bornes des génératrices, en supposant un réseau électrique de traction, alimentant la totalité du trafic des chemins de fér.

La totalité de l’énergie de traction des sections de chemins de fér de l’Etat Hongrois situées sur terri; tőire hongrois (non compris la Croatie;Slavonie) et ceux sous són contróle s’est élevée en 1913 á 1108 millions de Kwh. et la totalité de l’énergie de traction des eh. d. f. privés sous contrőle privé, situés sur le mérne territoire a été de 217 millions de Kwh. Ainsi la totalité des sections ferroviales situées sur terri; tőire hongrois a consommé 1325 millions de Kwh. comme énergie de traction annuelle, y compris les p értés.

L’énergie de traction qui correspond aux sections des eh. d. f. de l’Etat Hongrois et ceux sous són contrőle se trouvant sur territoire croate;slavone s’est élévé á 103,1 millions de Kwh. et celle des eh. d. f. privés sous contrőle privé sur le mérne terri; tőire á 8,3 millions de Kwh. Ainsi donc la totalité des sections ferroviales du territoire croate;slavone a consommé 111‘4 millions de Kwh. en 1913.

E nergie h y d ra u liq u e. Voir la note explicative de la carte No. 20.

The electric energy required by all the Hungárián sections of the Hungárián State Railways and fór those under State control was fór the year 1913 1108 millions of Kwhs. The amount of energy requi; red fór feeding the Hungárián sections of the priváté railroads under pivate control was in electric units 217 millions of Kwhs; thus the equivalent of energy necessary to feed all the Hungárián railway sections reaches the amount of 1325 millions of Kwhs.

The electric energy required by the Croate;Slavone sections of the Hungárián State Railways was about 103T millions of Kwhs; that of the priváté rail; roads under priváté control 8.3 millions of Kwhs; thus the equivalent of tractiomwork consumed by all the railroads in Croatia;Slavonia amounted to 111.4 millions of Kwhs.

H y d ra u lic E n erg y . See explanatory notes given

to map No. 20.

A M Á V .tulajdonában lévő és M ÁV. kezelte magyar; országi helyközi vasúti vonalszakaszok összes vontató; energiaszükséglete — kilowattóraegységértékben kife; jezve '— 1913;ban 1108 millió KWÓ, a magánkezelés; ben lévő magánvasutak magyarországi szakaszainak összes energiaszükséglete ez évben 217 millió KWÓ; az összes magyarországi vonalszakaszok vontatóenergia; szükséglete tehát 1325 millió KWÓ volt.

A horváttszlavonországi MÁV. vonalszakaszok és MÁV. kezelte magánvasúti szakaszok vontatóenergia; szükséglete kereken 103T millió KWÓ, a magán; kezelésben lévő magánvasúti szakaszok energiaszük; séglete pedig 8'3 millió KWÓ, a horvábszlavonországi összes vonalszakaszok 1913. évi összes vontatóenergia; szükséglete tehát 111‘4 milló KWÓ volt.

Lásd a 20. sz. térképhez mellékelt magyarázó szöveget.

V íx ie rő k .

^ Nyitrabén/3 ~J. 096

(—

Nagybétany Isztcvgam vidéki m ....

0.512 ^

0.021

,asz t mart un vidéke

7/7be/-g -Néezény

f

Tatabanyái mpdencze

J

5zépár Cs£rnye Q 0.OO9 +

^ Bodonos f e i b ö d e n \ f

Várpalota

ö AiáUsvmk

AjH ő -C singervó lgy

0. jíj

ik .

^ Székelyföld P écsm d éh e

O .n S <5ó vidéke

Z s ih ö lg y e

) y

O.ü'M

wesicza-Döm én atőjerlah-Anina

B e r z á n s z k a -iZre/

7/323 /3 -U jböh yé-B igét

0

10 20 $0 40 50 au •* só *0 100

1 1 1 Kilpmétír 1 1. Mr. Clémenceaus demarcation line of 13=th june 1919.

2. Boundary o f Austria fixed by the treaty óf Saint Germain.

3. Line o f demarcation 4. Boundary o f the Czob«$lovak«$títe fixed by tiíőáEn tente. *• li9 R 9 S l4 á y figurcs í» J&WMfcfcu*,demand.ttoirJiWdn tons. The circles halTcoloured represem mines with a production of less than 100.000 tons.

1. Clémenceau*féle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

2 . Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

3. Bartha»Hodzsa*féle d e m a r l ^ < j ^ . ^ l 1. a Jé S í

4‘ m8h'x ír S f a'kr-? £ntent- á3tal ¥-Wáfetífc'iW& # zredes 5 . Sihutó tábonsisk által- ajánlott semleges ló n a nyugáti ÜatBfa. körök 6 . Román követelés '1916d>an .kitermelt szén mennyiségét millió tonnában adják meg. A félig színezett körök oly bányákat jelölnek, melyeknek termelése kisebb volt 100.000 tonnánál.

1. Ligne de démarcation de M. Clémcnceau du 13. juin 1919.

2 . Frontiére de l’Autriche fixée pár le traité de SaintrGermain.

3 . Ligne de démarcatio* <M*bhe pár MM, # f | odáa.

4 ‘ Vi^n 23éred é c 1Í9181)éCO'S,OVaqUÍ' P3 r > P nt'Cn? M Lt- Colonel 5 . Lifnite occidentaíe de la 2one tíéutíd péópóíéé'páf le G éhéraí Sii&tshiffres 6 . Réélamatióná röttmaines dé Í916. le tonnes. Les disques mi-colotiés represi r.íent des mines. dönt la production est moins de 100.000 tonnes.

^ Nyifrübáhyd r —/

■>.Ü96

j&iaöt arján vi de Ae N a g y bátony

O.021

ísztebgom vidéki mi iencze

0.U?*

V

\nnbPrg -Récéény Tatdbjnydi

K

k

^

V.J7Í

0MOt

fíozpasz1 martun vidéke

ip e r-tv id é h i m e d e n c e

r

medencee 5zápár-Csernye Q O.D09

^ Qodonos FelbÖ derr\f

O .o k i,^ Várpalota A

0. jíj

Q

0.056

A jk a-C sing ervo lg y

AlmSsvdlt

JW

lányok

Q

Székelyföld

•SíJ vidéke

ZaiJvölgye

’nczei /e s ic 2ű-Domőn itajerlak -Amna

Tiazafa-Ujbányo-Bigér

C o a lsp ro d u ctio n .

S zén term elés.

P r o d u ctio n en houille.

Production per mine in 1913.

A termelés mennyisége bányánkint 1913*ban.

Quantité extraite des mines en 1913.

A kör területe a kitermelt szén mennyiségét szemlélteti, a körök mellé írt számok pedig a kitermelt szén mennyiségét millió tonnában adják meg. A félig színezett körök oly bányákat jelölnek, melyeknek termelése kisebb volt 100.000 tonnánál.

La surface des disques représente la quantité extraite et les chiiires jndiquent la mérne en millions de tonnes. Les disques mócoloriés représentent des mines, dönt la production est moins de 100.000 tonnes.

In 1913 Hungary’s coaL production to? talled 10'27 millión tons, 1*32 millión tons being black?coal and 8‘95 millión tons brown?coal.

The production of Hungary’s coal?mines has nőt covered the home?demand, so it was necessary to import annually a consi? derable quantity of coal. In 1913 the surplus imported was: 3'80 millión tons of coal, 0'05 millión tons ol brown coal and 0‘7 millión tons of coke.

66% in value ol the coal imported came írom Germany, 28% írom Austria and 6% írom Great Britain. The value of the totál import represented roughly 100 millión crowns.

The Hungárián coals are of low quality and nőt well suited fór gas?production, nor íor coke?production.

M agyarország széntermelése 1913?ban 10*27 millió tonnára rúgott, melyből T32 millió tonna volt a kőszén és 8'95 millió tonna a barnaszén.

A magyarországi szénbányák termelése nem fedezte az ország szükségletét, tehát a Magyarbirodalomévenkint állandó, nagyobb mennyiségű, behozatalra szorult. 1913?ban a behozatali többlet kőszénből 3'80?, barna? szénből 0'05? és pirszénből 0‘7 millió tón? nára rúgott.

A kőszénbehozatalnak értékben 66%?a Németországból, 28%?a az osztrák tartó? mányokból és 6°/o?a Angliából származott.

A behozatali többlet értéke a különféle szenekből együttvéve kereken 100 millió koronát képviselt.

A magyarországi szenek gyengébb minő? ségűek és gázgyártásra, kokszolásra és egyéb speciális célra nem igen használhatók.

La production des mines de houille hon? groises s’est élevée en 1913 á 10,27 millions de tonnes, dönt 1,32 millions de tonnes de charbon et 8,95 millions de tonnes de lignité.

La production des mines hongroises n’a pás couvert les besoins du pays ; la Hongrie était donc contrainte á l’importation. En 1913, l’excédent de charbon importé a été de 3,80 millions de tonnes, l’excédent de lignité 0,05 et l’excédent de coke 0,7 mii? lions de tonnes.

66% de la valeurde la houille importée était originaire d’Allemagne, 28% d’Autriche et 6% d’Angleterre. L’excédent de houille de diverses qualités importée avait la valeur de 100 millions de couronnes.

La houille et les lignites hongroises ont une qualité inférieure et ne peuvent étre utilisées pour la fabrication de gaz, pour la production du coke et pour d’autres emplois spéciaux.

wmmm

W Km e Nagybátcny

§0.o b je m p K á s d :

® Avast medence

7lWsá-Szt-Marton vidék:

'BuSpeslvidéki mglenes

’eezeny

lm!idyai medence *

Ö /.A

iO.o

15 é r r e l

i Almásvotby?

6.o

Ajka-C singervolgyi

ZalaSom ogy- i

megyei lapcsoport |

[ Nagyberek

1,

20.7

3l s

20.71

7

1 Erdélyi Fóld^áimezp < 250m illiárd m s

Fehérkórós völgye

’K após v ö lg y e

J-

Erdély lápját ® 5 í

77.5

Homrádvötgy®

S

í

2 50 m il/iá r d ÍV fV ejfíencceszek

vac-Rőlknviczai

ps/cza-D om ániteiertak-Anina

Coal.

Almásvölgye

Efernavólgyc Irenkova

Koszén

Houille

Tertiary Lignité — H arm adkori barnaszén — Lignité tertiaire.

Tertiary Lignité, recent fermation — Fiatal harmad* kori lignitek — Lignité tertiaire, form ádon récente.

Feat "—, Tőzeg —• Tourbe.

N atural gas — Földgáz — G -z natúréi.

K ilo m éter

1. Mr. Clétnenceaus demarcation line of 13*th june 1919.

Clémenceau*féle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

Németausztriának a b éke k o n f c g f l f i j } f^^* terüiet határa.

Bartha*Hodzsa*félc demarkációs vonal.

Line o f demarcation fixed by Bartha et Iíodza. lh e area of the circles mdicafes Ihe índicafes the stock of coal per mine.

C seh*Sz&vMfá&flí%£e efitfeféIS l t f l ^ r a f t i « a í ^ « ^ iatóéédll.: B ou^^rY n^f;rtherc^ ze^(^ I^ y a k ^tatet Jix^ed^^b^^^En^entje...................... ^ _______ ________________________________________ ________' ” f o fro a l already 19lü;\ X tlie áJ;)fedett belső körök a feltárt, a külső vonalozott területek I .a s tg ^ ^ g i i^ ^ f ^ j j i ^ t r a l ^|g.e gl[.pg.9s^ lia & ? d ^ ^ íí^ e i§ P ’,!ll1i% probable 5 . Sinuts táborrpskliglta) ^lánlóMi sérak£e^ (miija kéysRati lsafcÍRiáitetik.

Roumanian demand in 1916. quantity available.

6 . Román kfcöwfetaltsIlííífGbaiiiiok a föltárt és valószínű (reménybeli) készlet The figures near the circlfes give th e quantity o f coal opened up együttes mennyiségét millió tonnákban (a földgáznál millió m8*ben) and the probable quantity resp. in millión tons. adják meg.

The cirdes half*coloured represent mines having a stock of less A félig színezett körök oly bányákat ábrázolnak, melyeknek kész* than 1 millión tons. lete kisebb 1 millió tonnánál.

2. Boundary of Austria fixed 3.

4.

5, 6.

c ^ ^ ijp t Germain.

1.

2.

3.

4.

1.

2.

3.

4.

Ligne de démaication de M. Clémcnceau du 13. juin 1919.

Frontiére de l’Autriche fixée pár le traité de Saint*Germain.

Ligne de demarcation étafelé pár MM. fife » íh » S M o d ía .

Frontfére díe la Tchéío*Slovaquíe fixfg, p#r sV^Htepte. (Lt.^Co^onel -u ue< Vix m4érfe%s1ajfó?ies, représentent les sipek* d ió .vett , eí les surfaces Vix muts.

5 . Limité occidentale ' : de la zone neutre proposée paz le exten úri hacouríes le s stocks probábles.

6 . Réclamations roumaines de 1916.

Les chiffres inserits m diquent les stocks découverts ou probábles en millions de tonnes.

Les disques mncoL riés représentent des mines dönt le stock est de moins de 1 millión de tonnes.

BeSOmaffarOrauj flkisebb lápjai

Salgótarján vidék? ) EsitergoimiJéki medence

.gflfljfvío.ij

wUvNagybátony rj/sa-Sit-Marton vidéki (§|DByöngyos vidéke

© Avasi medence © Fjalmazujváros-Hortobágy

Bújpest vidéki fmlenee

“ennberg-Reczény

fcJyai medence Bodonna-Felsődén

| Almásvdlbye 20.75

as

7

"Sárrétjei

I Erdélyi Földiái ' 250 milliárd nr

|Nagyberek

70.1

E rd ély lá p ja i

Fehérkörös völgye

77.í

Hamoródvölgy "©

Morvát -jmvynni Földgazmei 2 5 0 m illiá r d t v 3 f Kerfienczesz?R

<var-Ralkovic2ai

psieza-D om ánúaierlak-Anina

Coal. — Kőszén — Houille Almásvölgye flfjjl

’rnavólgye

Tertiary Lignité — H arm adkori barnaszén — Lignité tertiaire.

Tertiary Lignité, recent fcrm ation — Fiatal harmad* kori lignitek — Lignité tertiaire, formation récente.

P e a t’—^ Tőzeg — Tourbe.

Irenkova

0 10 ÍO J0 40 50 60 10 80 80 100 ............ .

1 ' 1

$

N atural gas — Földgáz — G zz naturel.

Kilométer

S to c k s o f co a l.

Szénvagyon.

S to ck de ch arb on .

The zrea of the circles indicates the stock o f coal per mine.

The inner circles totally coloured represent the stock o f coal already opened up, while the outer circles shaded represent the probable quantity available.

The figures near the circles give th e quantity o f coal opened up and the probable quantity resp. in millión tons.

The circles halTcoloured represent mines having a stock o f less than 1 millión tons.

A kör területe a készlet mennyiségét Szemlélteti helyenkint.

A teljesen fedett belső körök a feltárt, a külső vonatozott területek pedig a valószínű (reménybeli) készletet szemléltetik.

A körök mellé írt számok a föltárt és valószínű (reménybeli) készlet együttes mennyiségét millió tonnákban (a földgáznál millió m3*ben) adják meg.

A félig színezett körök oly bányákat ábrázolnak, melyeknek kész* lete kisebb 1 millió tonnánál.

La surface des disques représente le stock pár mine. Les disques intérieurs coloriés représentent les stocks découverts et les surfaces extérieures hachurées les stocks probables.

fc

Les chiffres inscrits indiquent les stocks découverts ou probables en millions de tonnes.

Les disques mkcolcriés représentent des mines dönt le stock est de moins de 1 millión de tonnes.

H o u ille et lign ité.

2. L ias a n d C re ta c e o u s f o r m a tio n . . . ... ...

3. T e r tia r y L ig n ite s ...

4. T e r tia r y L ig n ite s o f re c e n t F o r m a tio n ...

T o tá l ...

o

o

310

3-38

23-600

1. K a r b o n k o r ú k ő s z é n

0-28

3-10

3-38

23-660

130-66

137-77

879-627

2. L iaszí és k r é ta k o r ú k ő s z é n ... .. . . . ..

7-11

130-60

137-77

879-627

24817 1042-50 1290-67 6807*296

3. H a r m a d k o r i b arn a* s z é n ... ... __ . ... ...

24S-17

125-56 420-365

4. F ia ta l h a r m a d k o r i lig n ite k . . . . . ... ...

8-06

263-62 1293-76 1557-38 SISO’94:

Ö ss z e se n . . .

203-62

0-28 7T1

8-06

117-50

117-50

125-56

420-365

1293-76 1557-38 8130-948

HeatingsPower.

Billions of Kgr. Calories

tonna

F it f ó r in d u s tr ia l u se ... ..................

139-6

321

T o tá l s t o c k __

185-2

463

Ö sszes tő z e g m e n n y is é g

45-6

142

Hungary’s stock of natural gas has been estimated by experts at 500,000 millión cubic metres, its heating capacity at 4,260 billión calories.The crude*oil well (at Egbell) merites mention with an estimated stock of 500,000 tons.

Quantité découverte

0-28

3-10

3-38

23-660

2. L ias et ág é d e craie

7-11

180-66

137-77

879-627

4. L ig n ité te rtia ire , f o rm a tio n ré c e n te .

8-06

T o tá l —

117-50

125-56

420-365

268-02 1293-76 1557-38 8130-948

Millions de tonnes

G-| CG'Ö

142

Q u a n t it é d e t o u r b e u tilis a b le p o u r c o m b u s tio n d ire c te s o u s fo rm e d e b r i q u e t t e s - . . . . . . . . . . . . ...

45*6

142

189-0

321

Q u a n t it é u tilis a b le d a n s l ’in d u s tr ie

139-6

321

185-2

463

S to c k to tá l ...

185-2

463

45-6

A birodalom földgázkészletét a szakértők 500 milliárd m3*=re és fűtőértékét 4.260 billió kalóriára becsülik. Megemlítendő még az egbelli nyersolajkészlet, mely 500.000 tón* nára becsülhető.

L ásd m ég a 22*ik té r k é p e t.

24S-17 1042-50 1290-67 6307-296

T ourbe.

M illió

L é g sz ára z b r iq u t te a la k já b a n tüze* lé sre k ö z v e tle n ü l f e lh a s z n á lh a tó tő z e g m e n n y is é g . .....................

I p a r ila g é rté k e s íth e tő e g y é b m eny* n y i s é g ... ... ... . . . . . ...

P e a t d ire c tly u s a b le as f u e l in fo rm o f b r ic k e ts ... . . . ... . . . ...

1. A g e c a rb o n ifé r e ...

3. L ig n ité t e r t i a i r e __

T őzeg.

Miilicns of metrlc* tons

en millions de tonnes

1042-50 1290-67 6807-296

nrr w

P ea t.

S ee a lsó m a p 22.

i? dfí ti

m illió to n nákban

billió kalória

. . . ...

.

U í-2 -2 £ ^o£

| K alcriaérték

1. C a r b o n a g e

"iá3 X *

mvoir caloris |ue en billions Kgr. Calories

in millions o f metricdons

F eltárt készlet

Totál wealth

/J) t/5 (C tli C COo

uvoir caiori* ne des stocks billions de r. calories

S zén é s lignit.

Stock totál

C o a l a n d L ignité.

Stock probable

La carte représente le stock de combus* tibles de la Hongrie.

Ce stock se spécifie comme suit:

szes vagyon őértéke billió kalóriában

A térkép a Magyarbirodalom összes ásványi futőanyagvagyonát mutatja.

A fűtőanyagvagyon a következő:

összes készlet

The map shows Hungary’s wealth of mineral fuel.

The stock is specified as tollows:

V alószínű készlet

Stocks de Combustibles minéraux.

P róbát le stock

Á s v á n y i fű tő a n y a g k é sz le t.

Q uantity discovered

S to c k o f M in erakF u eL

Les experts ont estimé á 500 milliards de métres cubes le stock de gaz natúréi de la Hongrie, són pouvoir calorifique étant de 4.260 billions de calories. Notons encore le stock de naphte d’Egbell, de 500.000 tonnes environ.

V o i r a u ssi la c a rte N o . 22.

24 -

-

-

-

----------------------------------------------- --- ---------------------- ----- -----

_

< 120 -1 0 0

A

1.000

M UN KÁS ; OUVRIERS- WÖRK6R5

*

tOOOÖO 5 0 .0 0 0 25000

0

10 20 50 <.0 50 60 70 60 »0 100

1 *■-...—1"H

K il o m é t e r

1. Mr. Clémenceaus demarcation Íme o f 13*th june 1919.

2 . Boundary of Austria fixed by tbc treaty of Saint Germain.

3 . I.ine o f demarcatioifHfixeálby'-Báitbá et Hodza.

1. Clémenceauíféle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

2 . Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

3. Bartha=Hodzsa*fi£l^jpítfk^sb$||^.a m u n k á s s á g .

1. Ligne de demarcation de M. Clémenceau du 13. juin 1919.

2 . Frontiére de i’A utriche fixée pár le traité de Saint»Germain.

3 . Ligne de démarcation établie pár MM. Bsídnpsfc $ p d í a .

4 . Boundary o f the Obh*SleVafcsStaíérfixed by the Ehíentts; piacé-; 5 . Eastern limit o f the neutral zonénptöJíírsed by General Smuts.

4-

4‘

6. RörtaaMteö <deál»mdiiirielífl<{|icates the nu m b er o f w orkm en. The sur»

6 . R o te fe rkbvifeíés-TOT15ílMf.‘iáS szám át szem lélteti. Az ipari m unkásság

face fully coloured represents the n u m b er o f w orkm en, the shaded surface th a t o f the m iners.

szám át a teljesen fedett terület, a bányam unkásság létszám át pedig a sűrűn vonalozott, terü let m utatja.

S? ,enteq(?

fliffítf^ z e rim

5 . Smuts tábornok által ajánlott semleges zóna nyugati határa.

^ í^ rtR n íJ ^ a fip J p W h u s tr ie ‘ aaiis'ua métallurgie suivant les localits-s en 19*10.

3 . Limité occidentale de la zone neutre proposée p a rié General Smuts.

6. RéÜhiMÍÓiis # t ó f e W a 8 P f 9 l f ? te ,e n o m W des ouvriers- V * oüvriérs

sont représentées pár les surfaces coloriées et les m ineurs pár les surfaces hachurées.

Rózsahegy

5etmeczbáiiya Salgótarján

Nagybanya

D e b re cre n

Szombathely

'l u d a p e s l

Nagyvárad

íolozsvár

fesvar

Petrííseny 9 2 0 -1 0 0

MUNKÁS - ÖUVRIERS-WORKERS

1.000

W o r k m e n and m in ers.

G yáris é s b á n y a m u n k á ssá g .

ö u v r ie r s et m in eu rs.

The distribution o f workmen and miners in the difFerent places in 1910.

A gyáripari és bányászati munkásság megoszlása 1910T>en.

helyek szerint

Répartition des öuvriers et des mineurs travaillant dans l ’industrie et dans la métallurgie suivant les localités en 1910.

The area o f the circle indicates the number o f workmen. The sur* face fully coloured represents the number o f workmen, the shaded surface that o f the miners.

A kör területe a munkásság számát szemlélteti. Az ipari munkásság számát a teljesen fedett terület, a bányamunkásság létszámát pedig a sűrűn vonalozott, terület mutatja.

La surface des disques représente le nombre des öuvriers. Les öuvriers sont représentées pár les surfaces coloriées et les mineurs pár les surfaces hachurées.

According to the National Register of 1910, there were 425.000 workmen and miners in Hungary.

The most important industrial centre of Hungary is Budapest.

Owing to its geographical position, to its excellent railway?connections and plentiful supply of food Budapest is destined to become a great industrial and commercial centre. (See maps No. 3 and 4.)

According to the returns of the industrial statistics of 1913 there were 391,460 work­ men in Hungary 96,691 of whom were employed in Budapest, which number rep? resents 24'7°/o of the totál.

Magyarországon az 1910. évi népszám? lálás adatai szerint kereken 425.000 volt a gyári?, kohó? és bányamunkások száma.

Magyarország legfontosabb ipari cent= ruma Budapest.

Budapest kitűnő földrajzi fekvésénél, első? rendű vasúti hálózatánál és elsőrangú élel= mezési hátterénél fogva predesztinálva van arra, hogy nagy ipari és kereskedelmi köz? pont legyen. (L. a 3?ik és 4?ik térképet.)

Az 1913. évi iparstatisztikai felvételek szerint Magyarország gyári? és kohóipari munkásainak száma 391.460?, Budapest gyári? munkáslétszáma pedig 96.69 l?re rúgott, tehát Budapesten volt a szóbanforgó munkások 247°/o?a.

Suivant les données statistiques de 1910, en Hongrie, le nombre des ouvriers et des mineurs a été 425.000.

Le centre industriel le plus important de la Hongrie est Budapest.

Budapest, pár sa situation géographique, pár són réseau de chemins de fér de premier ordre et pár la richesse du pays a été prédes? tiné á devenir le centre industriel et com? mercial du pays. (Voir les cartes No. 3. et 4.)

Suivant le recensement de 1913, le nombre des ouvriers travaillant dans l’industrie et dans la métallurgie en Hongrie est 391.460 dönt Budapest figure avec 96.691, ce qui est 24,7% de la totalité des ouvriers travaillant dans l’industrie et dans la métallurgie.

P er sq u arc K m . — N égyzelk ilos m éterenkint — P er k llo m étre carré, C ro w n s — K o ro n a — C o u ron n es,

Túrod.'•I

yP-c.wtírrc/eb n/jn/ir

x.Hid<dS/t'vi'H/t

uuu ,VO>*r w m a ro n i

O V n o ifk a sp /tf

'^sziergom Ü fb re cze n

\

O Ő fM tt/r/n

SzektaFtheroai

knyym nnt

1hdlv/suar

ZaUt fy 'rs z tg ké ke s 6yul£>

T's/k k ié r t J a

SzegsiardY^ Iia p o s o d r

Varasd

'fyesua/-

B flo v a r

km tJsiiar o 'lombon

tih<>v<tr

P ro m o tío n o£ In d u stry .

Ip a r fe jle sz té s.

E ncouragem en t de l ’in d u stríe.

Amount o f help given in money and machinery írom 1881 to 1914 per square kilométer acccrding to counties.

Az 1881«től 1914*ig engedélyezett pénz* és gépsegély n é g y z e tk ilo m é te re n k in ti erőssége megyénkint.

Subventions (en argent et en machines) allouées pár l ’Etat de 1881 á 1914 pár kdöméire carré et pár comitat.

P er h ead — F ejen k in t — P ár teie* C ro w n s — K o r o n a — Couirosmes*

'erezek

M iskolci O

MT

QjPayykároly

"ftb rw} rm r 'uUByüm J)ebreezen-

X (Q Resztem SzekesFeheri

'Kolozsvár

r

BékásGyuLP 'T ^

V a ra sd

í f- W 43

Kaposvár

k

peredet

M E rujed\

57

/

:soar Jepsi d i ütjön/i,

Temesvár.

O Zomboi*

Eszek

O Vakm

jProm otion o f In d u stry .

Ip a r fe jle sz té s.

E ncouragem en í de l ’in d u stríe.

Am ount o f help given in money and machinery from 1881 to 1914 per head and per county.

Az 1881.tői 1914.ig engedélyezett pénz. és gépsegély fp je n k in ii erős. sége megyénkint.

Subventions (en argent et cn machines) allouées pár l ’Etat de 1881 á 1914 pár tété et pár comitat.

P r o m o tio n o f In d u stry .

Ip a r fe jle szté s.

Encouragement de Pindustrie.

M ap 2 5 and 2 6 .

25#ik é s 26#ik térk ép .

C arte N o . 2 5 et 2 6 .

Hungary lived in a customs#union with Austria, could nőt therefore protect her industry against Austrian competition by levying duties, bút had to adopt other means of promoting industry. Factories to be built or extended were helped by pecu# niary subsidies, donations of machines, loans without interest, freedom from taxation, tariff and other concessions.

The state of Hungary gave from 1881 to 1914 support to 1333 factories, in all paying 48,227.369 crowns as pecuniary sub# sidies, lending 5,676.525 crowns without interest, and giving 4,985.810 crowns worth of machinery.

The state of Hungary in encouraging industry Iáid a weight upon such a sett# lement of the factories that the population should be able to find work through the factories.

Maps 26 and 27 show how state sub# sidy was distributed among the different regions.

Magyarország közös vámterületben élt Ausztriával, tehát iparát az osztrák verseny ellen vámmal nem védelmezhette, hanem más iparfejlesztő eszközökhöz kellett nyúl# nia. A magyar állam pénzsegélylyel, gép# segélylyel, kamatmentes kölcsönnel, adó# mentességgel,tarifa# és egyéb kedvezmények# kel segítette az épülő és bővülő gyárakat.

A magyar állam 1881 #től 1914#ig ősz# szesen 1333 gyárat részesített támogatásban és kifizetett 48,227.369 K pénzbeli segélyt, 5,676.525 K kamatmentes kölcsönt és adó# mányozott 4,985.810 K értékű gépeket.

A magyar állam az iparpártolásnál súlyt vetett a gyárak olyan elhelyezkedésére is, hogy a lakosság a gyár révén munkához juthasson.

A cause de l’union douaniére avec l’Au# triche, la Hongrie était incapable de se défendre contre le concurrence autrichienne.

Elle était donc contrainte d’encourager són industrie pár des subventions d’Etat, pár des achats de machines, pár des emprunts sans intérét, pár des exemptions d’impőts, pár des tarifs de faveur, etc.

A 26#ik és 27#ik térképek azt tüntetik föl, hogy az állami támogatás vidékenkint hogyan oszlott meg.

Les cartes No. 26 et 27 montrent com# ment les subventions d’Etat se répartissent pár régions.

L’Etat hongrois a subventionné pendant la période de 1881 á 1914 1.333 usines.

Une somme de 48,227.369 couronnes a été versée pour les subventions, 5,676.525 cou# ronnes ont été employées pour les emprunts sans intérét et 4,985.810 couronnes pour l’achat de machines.

En encourageant l’industrie, l’Etat hon# grois avait l’intention de fournir du travail á la population pár l’établissement de nou# velles usines.

---------------------------------------------------- — .

27

__ _____..._____ _

28

29

SfiitíuHRHi

\A in ftjc 9

' K rigyeafalvs

tid a zo g

•Kenyátglek

Szalm án

IS zó t m ér -Németi Nagybánya

Hatva* Budapest

ftazaro/^JT * Hunhegyig9

ioroKspat

* Zirci

W -rabaf Püspökif i t

dá»

u za ln o h

B e th le n

fe k e te hatom Nórmenú

0 h e lő tú r

N. s z o l a r t a Niahunfilegyhize Q

sangrad

^Szentes Orosháza^

* K ulacsa

H a ra s v á s á r h e ly

% í r a n ya a p a iy e n

\5tm onm ajnr

Nagyhamisa

% 2>tcsőszt; Kortan

S ze g e d

^Jánoshalma

^LSurgŐ

# K eJ g ye 9 C serm o

Ő eren d *

A

A

Ném etb o ly ~

•

Vsjsiló

Z e n ta

\/fo h á c s

% V ilim )

i-tar •

'Ötvenes

’sztvacz

% ttiU h ca

•

N -k ik in d e ’ J

k TemesyBr

• Zádarlek k % N isa ze n tm k ib s

ű r ié t

4 ) N a g ytó l* éc a

I

<*'• • Is z ttm ^ • 9 rarz3M

ő e v o a d io

földvár

lehalom

%Hampaa % 3 dohot

• űér,

t ilt W W Tvásárhtt) ■ B f a ■• - , ►s

% V ir,tc !

^

Dravicza

IOraviczeóánye

2 *0 MILLIÓ KOflONA COUMNNCS

% fe h é r te m p lo m

125

C sernahévii

"

* "

caowNi

"

0 10 20 50 M) 50 60 10 M »Q 1QQ K ilom éter

1. Mr. Clétnenceaus demarcation line of I3»th june 1919.

2. Boundary o f Austria fixed by the íreaty o f Saint Gerraain.

3. Line o f demarcation fixed E^cPertks* É lŰ téii4 . Boundary o f the C 2eh*SlovaJa«btalM fixed feiy the Entente.

5. E as^rn .jfiíf)t,fff jtive dP ^& al, jprqposed it)y QeiW aL.,S^Hts. Where 6 . Rqup^anian donjand ta;U9)6thc cirdes are divided intő

'.'m ents, each seggment showing the. output o f each mill.

*

1. Glémenceau«féle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

2. Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

3. Bartha*Hodzsa*féle d em arlía^^ ^ ^ fin í^ ‘l m o k .

4 ‘ ^ ' S z l o v á k i á n a k í? .

< V » . a le z re d e s

1918. XII. 23.)

5 . SmtJti tÉbóthíiM'aifait^áwióft «>'ir van' 6. Rostért feá9efé»íKT9léshS«.kkekre oszlik' Az eS>'es körcikkek területe az egyes gyárak termelésének az értékét mutatja.

1.

2.

3.

4.

Ligne de démarcation de M. ClémCnceáu du 13. juin 19Í9.

Frontiére de l'Autriche fixée pár le traité de Saint»Gexmain.

Ligne de démarcation établie ^áriMMtüwrAa ct Hod2a.

Frontiére de la EchécO»Slovaquie fixie pár iLfefttente-. (Et.lQóIonel Vix 23. déc. 1918.)

5. Limité océídéntáfe dé'la i&ie fiM fíe^op& é^ t¥'Íe t é k i ^ ^ u

Le

6 . R i t k á m é ! ! t e a f i ! f ^ eá4em ? ’i r y ,a Plus,eurs óiinoteries ; chaque secteur correspond á une minoterie.

J e A te rc ze b á n y s

té n y

\O n g v á r

Tte r e Bea

% d a l sv a P u tn o k

SAinkáca

zgszKgdeSjJr^

P rig y e sfa lv a

N aa ym n ó ly

^K /deskűrl ^^P ozSO ny^

^ ‘P •K M o f'

\lá v a

föegqhjbmwe ^^traekujvéri

K em esse

O e sse n yá tete k

V

%HyirCMhái, •

«

.

Sia/már

•ó v é r

Kapuvár forrta Q

K őszeg

^

N a g y k á r o ly

m

Budapest

K ie b é r #

Statnér-/tt-meh

®

őy.PűspaAi H e tv en

Nagybánya

Crmlhátyfalva

/

B ic s k e

V e szp ré m v e rsé n y

% 0O ro>

fl

K unhegyes

JzomA

'jö r o /\s á r

& K ab a P ü sp ö k la d á n y

• K en g i t té Z sá ké

^ flO n oa p etrt •

•

botnak

1O rva s a d

• Nagykorúi

K örm end

L ajos r ú z s é

^ Z ila b

2 tá e

Bethlen

fek eteh a lo m ^^ fü ze sg y a rm jt j

# K ezd tú r

a

• Kecskémen

• A b e fő j a N a ze ltzn la

•

'so n g rá d

K iskunfélegyháza ^

KeszeháJe

^Szentes Orosháza^

%K e lö c s a

Nagykanizsa

S ze g e d

#

K a ro s v á s á r h e ly

% á r o n y o s p o ly jr t

N egym egyer H ódm ezővásárhely

Sim on m a/nr

0 Já n o sh a lm a

iloz a vár

, fK ezd i v á s á r h e ly

5 e lt y t

Q p á cs Ő e rerd •

Z e n ta

A

\Hoháca Németboly^ »VbisiU S V tl/á n p \

N -k ik in d e rem esy.

4) Ő r ié t

k O s z tv á n

íilitie s

JÉm fasa öce0 • JLőzl l& tt 1• 0

Q N a g y ié im écs

T ö rzse

^

bevosdia földvár

fz h a l o m

W P e r ip á s % O B oM oc

S d o h sá n l

%Oere Zsebig S u u u M /v S p jjn d é l

Ő rá v i e z a

}ű r a vi c za b á n ys #

a » 0 MILLIÓ KOPOM* ■C0U1KWWS •CPJWKJ fe h é r te m p lo m

Csernaháviz

,as

' .•

«

••

K ilo m éter

Power mills.

Gyári malmok.

Minoieries.

O utput in 1913.

A termelés értéke gyárankint 1913*ban.

Valeur de la production des minoteries en 1913.

The areas o f the circles indicate the value o f the output. W here there are several mills, the circles are divided intő segments, each seggment showing the output o f each mill.

fírebes

tímáráé

^Á in k ic s

Futnők

3 F r ig y e s fé lr t

Yyttra nocuanoj^

3 ő e re g szá si

fiskotez 3 B esenyőte ^M

^.piopóMí 9 f9*'

3 kogvüo/ryo /Habén 3

énmMilyfelre

Oudőpest

3 toééi/tki

3 kjrfttta k á ro sé ték

tá j OSm i zne 3

3 fe ls ő b e le d

3 f eéetehalom 3 ‘‘•4 O n ttité r •' /

3 Hegykőn

fy jd é

Q /* ~ fS

Szolnak

*é,

3

Ű eszterz

) 3 r tk le n

f

3 d sd n ó tfa

3 kerekemé K iS k u n f/le g y h iis

'C sen g n é d 3 S z e n te s

3 ő s ty /r

Qiitoonmqae

3

3

trenyas/xotyin

foiJCBS

<bCsüngő

3 JJnosbalm a

3

3 S e lly e

% n a g yp écsks

• ^ il» a r * M É Í //e m e lb o ly

3 V e je zló

3 V 3 d jtlé n f

Var 3

3 tleagyos

Cser m i

derén

SztfvlÓpb

3 Beidén

ű r sz é l lé s Q

A /

Ő jutsfebérrir

3 lonrin

™ •'**’*«' j

IS e p s iiz e n ig y S t

M.M ikin d e f

3 Ű/Sesel

S S S é F K b P irip tl b tie í

H só szte m á re

a s

Q e t\í

®«»" _ <j4ía«*>wA

G JT \ ® p

J }

tlü m y fe lrs

j

' O Mernem

9m

(

\W Ornntetn

so.ooo

3 F eb irtem p lo m

lc i *ó

-m

io.«oc

£ OBC

> ftOO

Ki lomét 1. Mr. Clémenceaus demarcation line o f 13=th june 1919.

2. Boundary o f A ustria fixed by the treaty o f Saint Germain.

3 . Line o f demarcation fixed by Bartha et Hodza.

4 . Boundary o f the Czeh<Slov*k«State fixed the Entente.

5. Eastern limit of the neuttal zöne proposed by General Smuts.

6 . Roúmaniam‘deihahd arclSáőndicate the numher o f H. P. W here there ere several mills, the circles are divided intő segments each segment showing the power o f one particular mill.

1.

2.

3.

4.

Clémenceauíféle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

Bartha*Hodzsa*féle demarkációs vonal.

C sehszlovákiának az entente által kijüJolt"Mt4ra. (Vix alezredes 1918. XII. 23.) . . ,. . _ _ . , , ,A lo.c/íik szama, gvarankint 191 >San. , 5. Smuts tábornok áltál ajánlott semleges zóna nyugati hatara.

6 . RorháW’kölyéféié^líl^JH áh szám it szemlélteti. Ahol több gyár van, ott a kör területe körcikkekre oszlik. Az egyes körcikkek területe az egyes gyárak lóerejét mutatja.

1.

2.

3.

4.

Ligne de démarcation de M. Clémcnceau du 13. juin 1919.

Frontiére de l ’Autriche fixée pár le traité de Saint'Gexmain.

Ligne de démarcation établie pár MM. Bartha et HodZa. Frontiére de la TchécoSlovaqnie fixée p ár 1'Entente. (Lt. Colonel Vix 23. d£c. |l(H|^')nce J es machines motrices installées en 1913.

5 . Limité occidentaie de la zone neutre proposée pár le Général Smuts.

6 . Réílamatións roumaines de í§ fé?sente la Puissance des machines en chevaux. Le disque est divisé en secteurs, s’il y a plusieurs minoteries ; chaque secteur correspond á une minoterie.

ffr a e b á n jB

0 h t» iA á /y

F esse

Jáketerekes

9 J e l sv a

Jngvón

F em á d t

\F0ndoA

Fáraónak

m^Fozsony %fU

9 ű e re g szést

9 Fa e b fa

^r* '3BszKgzár, fc\

9 F rig y e s f o lr i

wB.szerd a •a s p e ta k í

N y ílra

9 fádnak ű r t U

(^/fistkics

Futnak

9 A renJosm oröl

J isk o lc z

® í w i2> JtK

9 C roe'kufeár

(Q )fír m e c fe

9 B e s e n y ő te le k

9 N yíregyháza

< * 6 y .p ú sp á h iW f ? e r

£

9 N yírb á to r

S ie tm á r Mente A

9

H atvan F ia b ér

9 F ősze g —_ 9 d o ro e lJankó 9 ózom be/fqrly B yep ű fű zea 9 Á S á ro sa iéA

9

H eg*banya

érm ikályhátve

Budapest

B ic s k e

ingatkomor*

S zo lm á r

Lfia té ra f f

9 T estp rém varaany

™9 Kunkéi

9 Z ir r z

F orczog

Soroksár

%

fto a a a g e tri

la jo s m iz s e fy

9 T e ls ó b e le d

Q H egykő,

9 dód 9 d e s z te r e z e

Bea ) B e th le n

\5 z o tn o k

9 K eket.éhalom 9 9 F ez á t ű r

9 ótaaiiekencii

9 Farg itté

/mvPn a oa wF uspohLadány Tóze s g verm et

9 Fecskémé

®*.«r

re n lh tá rto n

C so n g rá d

ttisfiu n fá le g y h á ia

B ék éé ca sb s 9 6 /u ta

9 S z e n te s

9 Ó e tjk

T%5imonmtyor

N agykanizsa

9

9 O rosháza N ogym egyer 9

K alocaa

9 kranyaapiTlyén

Oe te k

F odm eeiváaarhsly

9 ttapobi 9 Jó n 33 ha Im a

9 C surgó

S zeg e d

I

9 9 C aerm ó 9 Fagy páca ka

F a kó

O 5 e lty e

9

9 B ere menüp N ém etb o ly 9 ^

<SVUUr, ^•.Félmanastar 9

vv > /> |

'**■ u

fa 3 ^ *'*“<'» í

á r s z á tlá s {J la ziv á rz

®5»’z s e

9

IZenta

F ed g yes

B ju le fe h é r v ir

0F ers

a „jtz lá

B icsóazem tetárton

ő ep si s z e n tg /ö /

1 o rr in

9 N agytólm se t

9 2o d o r le k 9 Fiasz é n tm ikie s

N K ik inda f

F o ká é9 \

% 5teghrfrf

9 Ujhasai

B ié d ^ /ig e /(W j

'•""b ilsdsztontáre

9 F aripás 9 B ács (3 S a ra

_ (j ŰjftdLénAd

!o ksá nb á nyi

1Faránsebes

C sabi}. Újvidék f.

O n r s te z

V

vPO revie

50-000 LOCfttt

Csernahénz

IPower m ills.

Engine power in 1913.

G y á ri m alm ok .

M in o te r ies.

A lóerők száma gyárankint 1913«ban.

La puissance des machines motrices installées en 1913.

<9F u tn a k <9 A r a n y á n m a r ó t

ie /y

<9f"i g y e s f a i v á

3 B e s e n y ő te le k 3 5ypüspöki O f g e r n á r N é m e ti

k3 Vécz

,

K a p u vá r

3 Nagy hánya

3 Hatvan

3/>*

. <9hisbt

<9tSi c s h e |

Tas n á d

3 V esz p r é m varsány

T is z á r a f f & /Tunh e g y e a

| 3 H onon Soroksár

M a re za g 3

<9Ztrcz

_ <3 Haha •

3 P u s p a k lo d 9 iy *

\6yep:ifuz\

3 V ád <9 B e a z t e r c z e

3 frv a sa d Trmend

3 B e th le n

3 T e h e t é h a lo m A n é z d tú r ** 3 6yam at

3 Nagyk,

ia jo sm tz s e < 9 & C s á tiv á /

3 Haőnoi

< 9tfecskem jyfL/ns z e n tm ir to n

tfis k u n fé legyházad

3 tia s z jh y fa

tongreo

T a g y a r ré g e r

rsvar

'(9 h s z a lo n t a kései

>3 ö z e ö l e a

3 Ardnyospolydn

3 da tyh

'Csőktől

3 S zó sz teh e r

3 Hargiltg

m

N a g y k a n izsa

lt i Vásárhely

3 Stmo/rmojor 3 ál C3 ászt. m ártó' <9So n y hí

3 C su rg ó

3 Jánoshalmi

3 5 e g e a ver 3 Caermd 3 Hagyp é c »ka

3 5 e lly e

3 Hedgyea .Kezdi vzLőrhr/y 3

3 w yulafehérvőr Uhló i le re m e n d 3

bV ajsitj

iHohács

1 ’®* • *

B ezdán

\fie ré n y

<9 La vrin

d fe k e te te g y 3 ű r s zó it é k

N.htkinda

3 I á dór la k 3 rfisazentmi

L

1 ^^Zsombi

bor• ® Topolya V Oszivácz 9* ® Cseevrnko 3 S e e g k j L

9 Parcpas

fZ L

3 k iljé n <9pepsi s z í gyórgy

'osdia

3A lsó szia /,

rŐ tdrár

-A * B o r o c z

v

3 B ra ssó 3 Ujbeaenyl

3 H ereiczti \ fiú m é

<9 Ó n á l N ag ytelm a c s

dny ő s

)harjnsehes

<93 3ok A

•* Iánké

(v id é k

iZ id h y fa iv á f

3B a r a b d s f^

r

J

3 V e rse c i

<■

y - (9 Tor vásárhely <9fe h é rte m p lo m

25.000 MUNKÁS •OUVOICAS •WORKEOS

Csernahérti 3

5.000 2.500 1.250 250

0

10 20

50 *0 5 0

go

70 80

80 100

1 .......................................

K ilo m é t e r

1. Mr. Clémenceaus demarcation line o f 13»th june 1919.

1. Clémenceau*féle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

2. Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

3 . BarthasHodzsa*féle d em ark (g } y áín p 3 Íria llH o lt« Line o f demarcation fixed b J iV n rth írc trtíd iíft.

4 ‘ f aS,ey ^alnk>jÍfl<Ífe*9MfalS(Kifca«lezredes Boundary o f the Knffht&lovdlcvStake finednigíoth»í EntáŐté..

1918. XII. 23.)

E astfíp tfefe a^RRtPRopft^ediifeyl'^ei^ralv.Srtjutsn. VThere 5 . Smuíls f á b o f f l# dltál 'S f á f t ^ ^ e ^ g é í zó'h’S ' í . ' ^ á t i ^ a l á ^ ^ gyár van’ Rouananiaa demaetdi innii9[W>. the circles are divided intő sectors, each 6 . R ortífi káVétefeS'1te fó ib íitfkkekre oszllk- Az eb'Ves körcikkek területe az egyes gyárak munkáslétszámát mutatja. sector showing the number employed at one particular mill.

2. Boundary of A ustria fixed by the treaty o f Saint Germain.

3.

4.

5.

6.

Ligne de démarcation de M. Clémcnceau du 13. juin 1919.

Frontiére de l’Autriche fixée pár le traité de Saint’Germain.

Ligne de démarcation établie f M in n tq g M l S r et Hodf.a.

Frontiére ideái iTchécoSlovaquie fixéié par l’Entente. (í.f. Goi öttel! 91 '■ Vix 23. déc. 1918.),. , , . ,. . . La surface qes jdisques representc le nombre. des ouvners. Le disque Limité of.cidentale de la zone peutre proposée pár le Général Smuts. jest divise en secjeurs, s u y a plusieurs minoteries, erfaque secteur Keclamations roumames de 1916. correspond a une minotene.

& N mihely yréd csa ryQ

<3d ő l s v a

_ V Nzgykéros^Xr^ V v " -----^

® P ú in a k ^ H idas k ü r t P ozsony

<J /</v7/7^ 5 m a ró t & N y itn a

i k e te r e b e s ® LIngvár

M V o d r o g s z d r d s h e ly

y v ^ y ,3l,*,*

40) L o s a n c z

<bM o c s á r o k

Q&űhkacs 3 P rí g y e s f a l va

-k ö b érá d 3 K em ecse 3 é r s e h u j vaJ

3 B e s e n y ő ie te k

3 n y ír e g y h á z a

3

szá lkg

Szigetkamara

O B y p ü s p ö k i g Cge>

^Nyírbátor

iW á c z 3 h a t van

Iá C só rn i tia p u v é r 3 kőszeg 3 B o r o s ty á n k ő

3 B ye p ü fü zes <t

a m b o ltfe ly Ü ká rá sszá *

3 N agybánya

B udapest

3 k is b é r 3 V eszprém veraány

\Debreczen 3 Írm ihétyfaly£ ^ T is z a r o ff 3 kunhegyes 3 Baba < karczag 3 3 P üspökladány

I 3 M onor Soroksár

(á Z ir c z Abony 3

3 B őd 3 B e s z te r c z e

\o ln o h & fe * e te * s lo m

Trmend

_^l

3 5 vöm a ^

__ 3 Bodrot fa

3 kecském ért

3 Abafá;

fg fb n sie n tm á r to n lfishunféiegyhá:o<á

3 /faszah á za (á B a ty k , 3 C sáki i

1Nagykanizsa

3 B e th le n

^ ^ z e s ffy e r m e f

3 M e z ő tú r

3 N agykőről

la jo s m iz s e b 3 C sá k vát

ítm á r N é m e ti

3 N s z a lo n t a

lO n g r a d

\/1 a g y o r r r g e r

tzsvár

(^ B é k é s c s a b a 3 ő y u la

.3 kalácsa

3 O rosháza

<%Aranyospotydn I

3 Simarrmajor

(tládmező nősá r he ly QtBonyhi

3 Di c ső szt, már tón

3 Jánoshalma 3 Cser mű 9 N agypácska

QWohó

B erem end 3

Németből

'Mohács

3 Villány

laoalord gé0!y,

p é ld á n

uklós

3 d eré n y

® 5zlfuf%a

„ nZim tzaf

Apályé

'

S

gmZsombdfíya

Oazivacz U m ar 3 ® Cserem ka 3 5 reg h ét m orzsa ... , B z é p t i g e t \ Wczex* ® Oeekbási 3 3 Mi

Pár ipa3

~he/y(%

O p e p s i s í t gyórgy

3 Ő r ié t N agytolm ács

3 Zádorlak 3 KisaientmikJ,

<C f

.N.kikinda

Jié id n

3 ájtjén

3 lo v r in y l

B fe te te b e g y 3 Ő rszői/^k

» 3 '

V

3 B e d g ye s 3 tfyu ta feh érv á r

3 Bras: 3 Ujbesenyl rne* (á A lsá szta m ö ra t

Földvar fiú m é

\H Vásárhely

O e ia k N agym egyer

tvosdia

aranyos

(M3 Böki jk s a n b ő n y a

'(vidék

ÍZi d n y fa lv a 3 B e r e b o s f^

j

3 versecz

s

v

3 Tor. vásárhely b n a m o h a z il 3 P ehérlem plom Csernahévit

2 5 . 0 0 0 M U N K Á S-O U V niERS

3

12.000

"

WORKEBS

"

5 .0 0 0 2 .5 0 0 1 .2 5 0

2S0

0

10

20

50

40 5 0

60

70

80

90

100

I—i"~1..‘ - V 1-* '

K ilo m éter

P o w e r m ills.

G y á ri m alm ok .

M in o te r ies.

Number o f workmen employed in 1913.

A munkások száma gyárankint 1913*ban.

I.e nombre des ouvriers travaillant dans les minoteries en 1913.

The areas o f the circles indicate the number o f workmen. W here there are several mills, the circles are divided intő sectors, each sector showing the number employed at one particular mill.

F lou r m ílling.

M alom ip ar.

M in o teries.

M a p s 2 7 , 2 8 and 2 9 .

27#ik, 28=ik é s 29#ik térk ép ek .

C artes N o . 2 7 , 2 8 et 2 9 .

The amount of wheat and rye exported in the years before the war averaged 7‘5 millión metricquintals.representingabout 160 millions crowns, and the export o f cereal flour represented on the average 250 millión crowns yearly. The quantity of cereal flour exported varied about 8 millión quintals.

The exported flour was mainly supplied by the Budapest mills: the flour of fine quality having been sold abroad and brown flour used fór supplying the poorer popu# lation of the country.

The Budapest mills acquired their grain mainly from the Bácska and the Bánát.

They have about 60 per cent of the totál grinding capacity of the mills in Hungary.

The value of goods supplied to the trade by the flour#mills in 1913 represented 950 millión crowns, making 28'4 per cent of the totál industrial production of the country.

The number of workmen employed in the grinding industry amounted to 11.500, which is 3 per cent of the totál number of industrial workes. The engine power of the flour#mills was 75,000 h. p., about 10 per cent of the totál mechanical power emloyed in industry.

Flour milling is one o f the most impor= tant branches o f industry o f the country.

Búza* és rozskivitelünk összege a háború előtti években átlag 7'5 millió q volt ca 160 millió K értékben és gabonalisztkivL telünk évenkint átlagosan 250 millió koronát képviselt. A kivitelre került gabonaliszt mennyisége 8 millió q körül ingadozott.

Lisztkivitelünk leginkább á budapesti mai# mokból került kivitelre : a malmok a fino# mabb minőségű lisztet külföldre szállították, a barnaliszt pedig az ország szegényebb sorsú lakosságának az ellátására szolgált.

A budapesti malmok gabonájukat lég# inkább a Bácskából és Bánátból szerezték be.

A budapesti malmok a magyarországi ősz# szes malmok őrlőképességének körülbelül 60°/o#ával rendelkeznek.

A malomipar által forgalomba hozott árúk értéke 1913#ban 950 millió koronát képviselt, mely az ország összes gyáripari termelésének 28'4%#át alkotja. A malom# iparban foglalkoztatott munkások száma 11.500#ra rúgott, mely az összes gyáripar# bán foglalkoztatott munkások számának 3%#a. A malmok munkabírása 75.000 lóerő volt, mely az egész gyáripar lóerejének ca 10%#a.

A malomipar az ország egyik legfon= tosabb iparága.

Notre exportation en blé et en seigle s’est élévé en moyenne, dans les années qui précédaient la guerre, á 7,5 millions de quintaux métriques, d’une valeur de 160 millions de couronnes. Nous avons en plus exporté 8 millions de quintaux métriques de faríné, d ’une valeur de 250 millions de couronnes. Les minoteries de Budapest ont surtout fourni la farine destinée á l’expor# tation. II est évident que la farine de meilleure qualité est exportée, tandis que la farine ordinaire sert á l’alimentation de la population pauvre.

La puissance des minoteries de Budapest représente 60% de la puissance totálé des minoteries du pays ; elles se procurent leurs grains sortout de la Bácska et du Bánát.

La valeur des marchandises, que les minoteries ont débitées dans la mérne année se monte á 950 couronnes environ, ce qui représente 28,4% de la production manu# facturiére du pays. Le nombre des ouvriers travaillant dans les minoteries a été de 11.500 en 1913, ce qui représente environ 3% de la totalité des ouvriers travaillant dans l’industrie. La puissance des machines motrices installées a été de 75.000 chevaux, ce qui est 10% de la puissance totálé des machines motrices employées dans l’industrie.

Les minoteries forment une des princi= pales branches de l’industrie du pays.

(60 per cent of the production in 1913 fali within the lines 1 and 2.)

(Az Les és 2#es demarkációs vonalon belül esik az 1913. évi termelés 60°, o#a.)

(La production des minoteries situées á l’intérieur des lignes de démarcation marquées 1. et 2. représente 60% de la production totálé du pays.)

(See alsó maps 9, 10 and 11.)

(Lásd még a 9*ik, 104k és ILik térképet.)

(Voir aussi les cartes No. 9, 10 et 11.)

iSZKH

ERENC

LŰRiNCZi

JWNfly rfrL 5ZE

FETOHRZi

iflRNflR

ih' rh' rhELI

CSfRMENKW ujMewansz

560 MILLIÓ KORONA -COURONNES CROWN]

K ilo m éter

1. Mr. Clémenceaus démarcation line of 13«th june 1919.

2. Boundary o f A ustria fixed by the írcaty o f Saiht Gennain.

3 . I-ine o f demarcatíon fixed

4. Boundary of

3.

3 . E a ste ra ,lim it o f the neutrai, zone propóspci b y Geitóral Smuts.

The areas o F the circles malcare tne v au é of the production.

6 . Roumanian demand in 1916.

1.

2.

3.

4.

Clémenceau«féle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa. Éartha»Hodzsa»féle demarkációs w m u L * ^ C sehszlovákiának az entejite 'níta! ki|» k4 , cy ix alezredes 1918. XII. 23.) A termelés értéké gvarankint 1913»ban.

5 . Smuts tábornokxálíál ajánlott seotlegeti zóíííi nyugatiiihátáta.

6 . Román követelés I9ló*ban.

1.

2.

3.

4.

Ligne de démarcation de M. Clémcnceau du 13. juin; 1919.

Frontiére de l'A utriche fixée pár le traité de Saint»Getmain.

I.igne de démarcation établie pMLjMJVl, Batíha et H o d ía.

Frontiére de la TchécoSlovaquie fixée pár l’Entente. (Lt. Colonel Vix 23 déc l9 r& T ur “ e prouuction pár sucrerie > r IX1 v

5 . Limité bccidentale de laissaiMi neutia pfOpotaée p á r le Général ütíjute. • 6 . Réclamations roumaines de 1916.

TRMRRNDi

m r s n b r f r í I íí

nrenÜ irrns

IFRLNÍR

ORGSZKR

L Ő R IN C 2i

iNCENK HRTNRN PETOHBZ

rOLNOR

SRRNflft

SRRKR&

ÍNH5RRHEL1

IC Z O H E B N E S

BRR 5 5

C5EIMCNKW t e

x

• U JM E R 8 R 5 Z \

_

,

y S /v *

r

IL R & IB E

L ív "'•X-T-A

V .

V\

>

S & O M IL L IÓ

K O R O N A * CÓLÖÖNNÉS

SHCHSS

Sugár; W orks.

C u k o rg y á ra k .

S u creries.

The value o f production per refinery in 1913.

A termelés értéke gyárankint 1913T>an.

La valeur de la production pár sucrerie en 1913.

F.5ZEREQ

fels

MRTURM

PETÓ H BjS

SR R üH R

ER C SI |5 Z 0 L W B K

KRPgS ÜR R

B R R R N Y R u ÓR

5ERUENKR

ÜUEW8I(SZ

5 0 .0 0 0 1 .0 * 0 0 •

2b.000

••

1 0.00 0

5000 2 .5 0 0 500

Kilométer

1.

2.

3.

4.

5.

6.

Mr. Clémenceaus demarcation line of 13*th june 1919.

Boundary of Austria fixed by the treaty of Saint Germain.

Line o f demarcation fixed by Bartha et Hodza.

Boundary of the C zeh'Slog^ röi^ Entente.

Eastern limit of the peutim ^zone^ bjr jpe^c#l Smuts.

Roumanian demand ip Í916, . . . , . . .

l‘he area o f the circles indicates the , mount in horse'power.

1. ClémenceaU'féle demarkációs vonal, f 1919. VI. 13.)

2. Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

3 . Bartha»Hodzsa«féle demarkációs vonal.

4 . Cseh'Szlovákiának az entente által kijelölt határa. (Vix alezredes 1918. XII. 23.)

C u k o rg y á ra k .

5. Smuts tábornok által ajánlott semleges zóna nyugati határa.

6 . Román követelés a ióerők számát szemlélteti.

1.

2.

3.

4.

Ligne de démarcation de M. Clémenceau du 13. juin 1919.

Frontiére de l’Autriche fíxée pár le traité de Saint'Germain.

Ligne de démarcation établie pár MM. Bartha et Hodfca.

Frontiére de la Tchéco'Slovaquie fixée pár l’Entente. (Lt. Colonel Vix 23. déc. 1918.)

SuC reneá.

5. Limité occidentale de la zone neutre proposée par ié Géaéoá Smuts.

6 . Réclapiations rpumain?? la capacité des machines c^i chevaux.

NRGY5ZDMBRT

TRURRNDI

'■ SZEREP

.NRGY9IURRNY G ^BRDiO S

RENC5

.CaWf HLUR

LO RÍNCZI

H RTUflM

PETÓHRER

5RRURR

iSZOLNBK

SARKAD i R H E LY

KAPQ 5ÚRR

_ZŰH£S

JRRSSQ

BRRRNYRURR

C5ERUENKR

ÍO

ftuERBÓSZ

50.000 LOi«0 * H3

10.000 5.000 500

K i lo m é t e r

Sugár sF a cto rles.

C u k o rg y á ra k .

§ u crerie£ .

Engine*power per refinery in 1913.

A hajtógépek munkabírása gyárankint 1913>ban<

Puissance des machines motrices pár usines en 19l3.

A kör területe a lóerők számát szemlélteti.

NRGN5ZQRBRT

tbmrbník

NRGT6URHN-t

ZERENCS R05ZKR lO R ÍN C Z l

HRTSRN

5RRqflR

5ZGLNQK

V- «KRQ

W rrhrhEIT

KRPQ5NRR

BARBÁRNAK C5ERNEN1

UJNERBA5Z

S5.00Ő

12.000

M UNKÁS • 0UVÖIES3 • WDRKC35

"

*'

*'

K ilom éter

1. Mr. Clémenceaus démarcation line of 13>th june 1919.

2.

5. >1 4.

5.

Boundary o f A ustria fixed by the treaty o f Saint Germain.

Line o f demarcatíon fixed by Bartha et Hodza.

Boundary o f the Czeh»Slovak»State fixed by the Entente.

Eastern limit o f the neutral z« $ if;jjp ro p i^ e^ ,^ G en e ra l Smuts.

6 . Roumanian dem an ^ ifl, Igfóvorkm en employed at each refinery.

1. Clémenceau*félc demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

1. Ligne de démarcation de M. Cléjneneeaw du 13. juin 1919.

2 . Németausztriának a békekonferencia áltai odaítélt terület határa.

2. Frontiére de l’Autriche fixée pár le traité de Saint»Germain,

3. Bartha*Hodzsatféle demarkációs vonal.

4 . Cseh»Szlovákiának az entente által kijelölt határa. (Vix alezredes

4 . Frontiére de la Tchéco^Slovaquie fixée pár 1'Entente. (Lt. Colonel

1918. XII. 23.)

5 . Smuts tábornok által a j á n l o t t í l j í i g a t i határa.

6 . Román követelés 19l6AwL; isok száma gyárankint 1913»bart.

3 . Ligne de démarcation établie pár MM. Bartha et H odáa.

Vix 23. déc. 1918.)

'

5. Limité occidentale de la zone neutt!^fíőpo$Íe |)ár le Général Snjujp.

6 . Réclamations

/

^ p u v r i e r s pár sucrerie en 19Í3.'

—

(*

2 5 . 0 0 0 M UNKÁS • OUVÖIESS• W 0RKCS5

5 .0 0 0 2 .5 0 0 1 .2 5 0 250 0

10

20

50

<»0 5 0

go

70

80

90 100

Ki l o m é t e r

S ugarsW o rk s.

Nlumber o f workmen employed at each refinery.

C u k o rg y á ra k .

A munkások száma gyárankint 1913»baii.

$ u c r e r íe s .

Le nombre des ouvriers pár sucrerie en 191J.

Sugar*refining in d u stry .

C u k orip ar.

In d u strie su criére.

M ap 3 0 , 31 and 3 2 .

3 0 ., 3 1 . é s 3 2 . térk ép .

C arte N o . 3 0 , 31 et 3 2 .

In 1913 there were 30 refineries working in Hungary, one of them in Croatia# Slavonia. The production of the 29 works in 'Hungary represented a value of 185 millión crowns, this sum being 5’6% of the totál value of industrial production of the country. The number of work# mén employed at the refineries amounted to 24,000, the power of engines to 49,000 horse#power. The former represented 6‘2% of the totál number of factory#hands, and the latter 6‘3% of the totál manufacturing engine#power of the country.

The production of the sugar#works of Hungary in the year 1912—13, expressed in raw sugár, amounted to 5'9 millions of metric quintals. Three#quarters of this quantity were placed abroad, because, owing to the low home consumption (7—8 kilós per head), no inland markét could be found. The yearly average of sugár consumed was 1'5 millión quintals before the war. The exported part of the sugár was carried to the diversest parts of the world, especially to Great Britain, which received about 50% of the quantity exported.

The value of sugár exported in 1913 was 5'6°/o of the totál value exported.

Before the war flour*gr inding and sugar= refining were Hungary's most important Industries working fó r export.

A Magyarbirodalomban 1913#ban 30 cukorgyár dolgozott, ezek közül egy Hor# vát#Szlavonországban. A magyarországi 29 cukorgyár termelése 185 millió korona ér* téket képviselt, ez az összeg az ország gyári termelési értékének 5‘6%#a. A cukorgyárak munkásainak száma 24,000#re, a hajtógépek munkabírása pedig 49,000 lóerőre rúgott.

Az előbbi az ország összes gyári műm káslétszámának 6'2#, az utóbbi az ország gyári hajtógépei munkabírásának 6‘3%#át képviselte.

A M ag y arb iro d alo m cukorgyárainak 1912/13. évi termelése, nyerscukorban kife# jezve, 5'9 millió q#ra rúgott. Ennek a meny# nyiségnek %#részét külföldön helyezték el, mivel a hazai fogyasztás alacsony volta miatt (fejenkint 7—8 kg.) a belföldön piacot nem talált. A Magyarbirodalom cukorfogyasztása, a világháború előtt éven# kint átlag T5 millió métermázsa volt. A kivitelre került cukrot a világ legkülön# bözőbb részeibe szállították, különösen Nagy#Britanniába, hova a kivitt mennyi# ségnek mintegy 50%#a került.

Cukorkivitelünk értéke 1913#ban a biro# dalom összes kivitele értékének 5‘6%#át alkotta.

A háború előtt a malomipar és a cukor= ipar voltak Magyarország legfontosabb ki* vitelre dolgozó iparai.

30 sucreries et raffineries ont fonctionné en 1913 sur le territoire de l’Etat hongrois, dönt une en Croatie#Slavonie. La production des 29 sucreries hongroises représentent la valeur de 185 millions de couronnes, cette somme étant le 5'6% de la production manufacturiére du pays. Le nombre des ouvriers travaillant dans les sucreries est de 24.000 et la puissance des machines motrices installées de 49.000 chevaux. Le premier chiffre représente 6'2 pour cents de l’eífectif des ouvriers du pays; le deuxiéme 6'3 pour cent de la puissance de toutes les machines motrices en activité dans les manufactures.

Les sucreries se trouvant sur le territoire de l’Etat Hongrois ont produit pendant l’année de 1912/1913 5,9 millions de quintaux de sucre brut. Le 3 4 de cette production a été exporté á l’étranger, puis# que la consommation indigéne a été rela# tivement peu importante: 7 á 8 kgs pár tété d’habitants. La consommation sucriére de la population habitant le territoire de l’Etat hongrois a été avant la guerre en moyenne de 1’5 millions de quintaux métriques. Le reste de la production a été exporté aux principaux marchés étrangers, surtout en Grande#Bretagne oú 50 pour cents de la quantité exportée a été vendue.

11 of the 29 refineries woul dremain in Hungary lying within the lines of demar# cation No. 1. and 2, with a production of 82 millión crowns (44'4%).

Az l#es és 2#es demarkációs vonalakon belüli Magyarországon a 29 cukorgyár közül 11 (38%) marad meg 82 millió K (44'4%) termeléssel.

La valeur de notre sucre exporté en 1913 représente 5‘6 pour cent de notre expor# tation totálé.

Avant la guerre l’industrie minődére et sucriére ont été les branches les plus impor= tantes travaillant a l’exportation.

11 des 29 raffineries (38%) sont situées á l’intérieur de la ligne de démarcation 1. et 2. avec une production de 82 millions de couronnes (44’4° o).

hektoliterfok — hectolitre*degré — hectolitre*degree.

,a í

millió hektoliterfok

„Millions d’ hectolitre-degré

Mllíions of hectolitre-degrea.

m hektoliterfok — hectolitre-degré — hectoiitre-degree.

(1 hektoliterfok = = 1 liter 100°/o*os szeszt jelent.)

K ilo m éter

1.

2.

3.

4.

Mr. Clémenceaus demarcation line of 13«th june 1919.

Boundary of Austria fixed by the treaty of Saint Germain Line o f di Boundary 3S ern lml 0

6.

1. Clémenceausféle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

2. Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

1.

2.

3.

4.

(1 hectolitre»degré= — 1 litre d ’alcool pur de 100°/o)

(1 hektolitre«degree = = 1 liter of absolute alcohol.)

Ligne de démarcation de M. Clémenceau du 13. juin 1919.

Frontiére de l’Autriche fixée pár le traité de Saint*Germain.

Ligne rie démarcation établie pár MMti Bartha ,«*; Hpdia. a g rico les.

Frontiére de la Tchéco»Slovaquie fixée pár l ’Entente. (Lt. Colonel

7 Gen,er^e%?Ah>l. VFherc 5 . Smuts tábornok által ajánlott semleges zóna nyugati határai Ahol több 5 . Limité occidentale de la zone neutre proposée par1fe°GénéraI Simíts. th e cirde is ahowa divided intő segments, 6 . Román, köwtelédt lM K 4 » * riilete körcikkekre oszlik. Az egyes köftikkek 6. RéelátAató^ iSHuifiíífifctfW Í^I6 .a plusieurs distilleries, chaque secteür the area o f the segments representing the production o f each distillery. területe az egyes gyárak termelésének mennyiségét mutatja. correspond á une distillerie.

e neu a zone ProPose

}S :in n «i

iMa^irtilu •• ' iDögöspuarts®

Budapest Budafok

’Nigyvári)

FKolonvar

nuda

10 j

hektoliterfok — hectolitre-degré — hectolitre-degree.

millió hektoliterfok

Millions d’ hectolitre-degró

Mllíions of hectolitre-degree.

1---- hektoliterfok — hectolitre-degré — hectolitre-degree.

0

10

20

JO

<*0 5 0

60

TO

80

80 101.'

I - ............l— Kilométer 1 .1 I .£ I .C I > i .a i| .d

(1 hektoliterfok = = 1 liter 100%-os szeszt jelent.)

(1 hectolitre-degré= = 1 litre d ’alcool pur de 100°/o)

(1 hektolitre-degree = = 1 liter of absolute alcohol.)

D istille r ie s d ’a lc o o l in d u str ie lle s et a g rico les.

In d u strial and a gricu liu ral d istille r ie s.

Ipari é s m ező g a zd a sá g i sz e sz g y á r a k .

The production per distillery in 1913.

A termelés mennyisége gyárankint 1913-ban.

Production des distilleries en 1913.

A kör területe a term elt szesz mennyiségét szemlélteti. Ahol több gyár van, ott a kör területe körcikkekre oszlik. Az egyes körcikkek területe az egyes gyárak termelésének mennyiségét mutatja.

La surface disques représente la quantité d ’alcool produite. Le disque est divisé en secteurs, s’il y a plusieurs distilleries, chaque secteur correspond á une distillerie.

The area o f the circles indicates the quantity o f the alcohol. W here there are several distilleries, the circle is shown divided intő segments, the area o f the segments representing the production o f each distillery.

♦

AlcohoMndustry.

S z e szg y á r tá s.

D istille r ie s d ’a lco o l.

In order to promote the agriculture the Hungárián State gave to somé agricultural establishments permission to produce a given quantity of alcohol paying preferen* tial duties.

This preferential treatment was nőt extern ded to industrial alcohol distilleries. On the map the shaded areas represent the alcohol quantity bearing higher duties, the fully coloured areas represent the quan* tity bearing preferential duties.

In 1912—13 the production of the dis* tilleries ot Hungary was 1,279.641 hectolitres.

The agricultural distilleries used chiefly potato, maize and sugar*beet as raw*materials, while the industrial distilleries used melasse.

A magyar állam a mezőgazdaság intenzi* tásának fejlesztése céljából egyes gazdasá* goknak megengedte, hogy meghatározott mennyiségű szeszt kisebb adóteher mellett termelhetnek. Az ipari szeszgyárak ezen adókedvezményben nem részesültek. A tér** kép sűrűn vonalozott területei a nagyobb adót viselő és a teljesen fedett területei a kisebb adót viselő szesz mennyiségét tüntetik föl.

A mezőgazdasági kisüzemek főleg búr* gonyát, kukoricát és cukorrépafejet hasz* náltak fel nyersanyagul, az ipari szeszgyárak pedig leginkább melaszt dolgoztak fel.

Aíin de rendre l’agriculture plus intense, l’Etat Hongrois a concédé a quelques propriétés la production d’une certaine quantité d’alcool contre le payement d’une taxe restreine. Les distilleries d’alcool indus* trielles n’ont pás bénéficié de cet avantage.

Les surfaces des disques ou des secteurs des disques á hachures représentent les distilleries payant une taxe plus élevée, tandis que les surfaces coloriées indiquent les distilleries bénéficiant d’une taxe avan* tageuse.

Les distelleries hongroises ont produit pendant l’année 1912 13. 1.279.641 hecto* litres d’alcool.

La petite industrie agricole a employé surtout des pommes de térré, du mais et des betteraves et la mélasse a servi de matiére premiére aux distilleries idustrielles.

(Az Nes és 2ses demarkációs vonalakon belül eső gyárak az 1912—13 évi termelésnek kereken 45%-át képviselik.)

(Les distilleries situées á l’intérieur des lignes de démarcation ont fourni 45% de la production de 1912-1913.)

1 hectolitre = 22 gallons.

(The distilleries situated between the lines of demarcation 1 and 2 produced 45% of the totál output in the year 1912—13.)

Az 1912—13áik termelő évben 1,279.641 hektoliter szeszt állítottak elő a magyar* országi szeszgyárak.

mSzepesdeíJ iHéstnirx Turocr-Jzl-M ártop

Holta

teijnye

Szeme;/ •jrrí 3/t Jjno.' fyepeszereny

N i szód

VérsJszöllSi

(olozsvir n v isirn e ty

if1e;4t¥Ofaeeeíf Mohóét N ig y szfb f

0 becse

űvneoseö

Qok tón b it

V trseci

0—500.000 korona

C siklobinye

500.000—1,000.000

v

1,000.000-2,500.000

>•>

crowns

couronnés

2,500.000 9 » Ű M lU JÓ HŰAUNA COUAONMIS CROftNl 0

10 20

1 ■

10 40 "

‘ ■■‘H

80

W 80

90 100

■■ ■ ■ 1

t. Mr. Clémenceaus démarcation line of 13*th june 1919.

2 . Boundary o f Austria fixed by the treaty of Saint Germain.

3 . I.inc o f demarcation fixed b p B á rth a et*ttodza.

1. Clémenceau.féle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

2 . Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

3 . Bartha»Hodzsa*féle demarkációs' v o n a h ira li,

4 . Bowfldary

*•

^ ^ g lp v ^ k fS í^ e fixed by thefiEptedttetion. V h e re 5. Eastern limit of íhe nautral zóae proposed hfi General' Smuts. ni ! é . R»«t*aitianclde^pndntBht»li6lg the production o f one particular hrewerv.

_ 5.

6.

I3S

K ilom éter

íg.ei)tent?,^ t^ kijpfi?ííi^tárav;.(Vix: alezredes „ a kör , .térméié .k ö rc ik k b e? oszlik. Az. egyes kördkkek területé az Smuts tábornok áltál ajánlott semleges zóna nyugati határa. _ .... eiives .gyárak termeTesenek az értékét mutatja.

Komán követelés 1916*ban.

démarcation de M. Clémenceau du 13. juin Í919.

----- de l’Autriche fixée pár le traité de Saint>Germain.

3. Ligne de démarcation établie ^ p ÍT ^P & f :rÉSffha et Hodía.

4. Frontiéie de la TchécorSíovaquie fixée pár l ’Entente. ( it . Colonel . Vi* , % d f o 1 9 i y , en secteurs, s'il y a plusieures brasseries, chaque

5. Limité occidentale de la^pne pepfi^ptoposéf ppr le, General Smuts.

6 . Rédamations roumaines de 1916.

WSzepetbela

iHésmjrx Túráéi-azi.-M árfa

1

Szemczt

i*]rvd>df

itirreázt-JáfiOi vyepeszerény

wgoa

Pozsony

Magyaróvár.

Budafok Naszód B eszlercze

í>űí‘'

V íradszöllJs

K o lo zsv á r

\atocse

issvésarhely

Kaposvár

C sikshreőé

i^ezdmaSorOe.y

Moháét1 Nagyszeben

Bunacsáó

Boktánbit

V erseit

0—500.000 korona

Csíklob anya

500.000—1,000.000

»

1,000.000—2,500.000

»

2,500.000

»

crowns — couronnés

9&0 MIU.IÓ KOAONA ■C0UftöNk£$ CÖOWtó 125

B r e w e r ie s.

T he areas of the circles indicate the value o f production. W here there are several breweries, the circles are divided intő segments the area of each segment showing the production o f one particular brewery.

Sörgyárak .

A kör területe a termelés értékét szemlélteti. Ahol több gyár van, a kör területe körcikkekre oszlik. Az egyes körcikkek területe az egyes gyárak termelésének az értékét mutatja.

••

••

••

••

B r a sse r ie s.

La surface des disques représente la valeur de la productic disque est divisé en secteurs, s’il y a plusieures brasseries, c secteur correspond á une brasserie.

Le ue

B r a sse r ie s.

B r e w e r ie s.

S ö rg y á rtá s.

During the season of 1912/13 about 2,850.000 hectolitres of beer were brewed in Hungary.

The production of the breweries at Buda* pest formed 62 per cent of the totál pro* duction of the country.

The breweries of Budapest were mainly supplied with raw matériái from the coun* ties Pozsony, Nyitra and Trencsén.

The production of the breweries did nőt satisfy the demand, therefore the country was refered to import. The value of the surplus imported in 1913 was roughly 6 millión crowns.

Magyarországon az 1912/13=ik termelő évben kereken 2,850.000 hektoliter sört állb tottak elő.

A sörgyárak termelése nem fedezte a szükségletet, tehát az ország behozatalra szorult. A behozatali többlet értéke 1913=ban kereken 6 millió korona volt.

2.850.000 hectolitres de bierre a été brassée en H o n g r i e pendant l’année 191213.

Les brasseries de Budapest représentent 62% de la production totálé du pays ; elles se sont procurées les matiéres pre* miéres des comitats Pozsony, Nyitra et Trencsén.

La production des brasseries n’a pás suffi aux besoins intérieurs. L’excédent de la bierre importée représente la valeur de 6 millions de couronnes environ.

(The breweries lying within the lines 1 and 2 represent 70 per cent of the totál value of producs tion in 1913.)

(Az l=es és 2=es demarkációs vonalakon belül eső gyárak az 1913. évi termelésnek értékben 70’/Oíát képviselik.)

(Les brasseries situées á l’intérieur des lignes de démarcation marquées 1. et 2. ont fourni 70°/o de la production totálé de 1913.)

A budapesti sörgyárak termelése az ország egész sörtermelése 62%*át alkotta.

A budapesti sörgyárak nyersanyagukat leginkább Pozsony, Nyitra és Trencsén megyéből szerezték meg.

UfOCZ

Szavai om ön

Pozso ny Műnkáca

Borsod

15.09 \c te n

Besziercze-Naszóa W fr

B u dapest

Pes t-P ilis-So lt

Maian i

fcjrda-Aranyos / U d v a rh e ly

*TV

KukiUlö 'a n a s -

' Nagy „ K ükü lt o

Háromszék

Belovár-KöPÖs

S tp s ts ie n lg y i

'űgjy?as

ki Szebe n V erícza

crowns

K ilom éter

1. Mr. Clémenceaus démarcation line of 13*th june 1919.

2 . Boundary o f A ustria fixed by the treaty of Saint Germain.

3 . I.ine o f demarcatíon fixed by Bartha et Hodza.

1. Glémenceausféle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

2 . Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

3 . Bartha«Hodzsa*féle demarkációs vonal.

4 . Boundary o f the C * 3 C 8 f e M f lf ttP f e « r f « ^ the fen tente.

5 . E 3$te»4M pfcSlA dSM W a*e»w ibiadSÍM »d by.G enéral Snwrts.tndi-.Aie 6 . RífemiÍifafítd éfia íiffírfl^ ! l(S.d with tobacco in 1913, the green numbers under them giving the size in hectares.

T o b a c c o fa c io r ie s.

The areas of the r e d c irc le s indicate the value o f manufacture.

W here there are several factories, the circles are divided intő segments, each segment showing the output o t each factory.

5 . Smuts tábornok által ajánlott sefníé^K zóna nyugati határa.

6. RóWShe^ M l^ J 1 ^ 6 ^ a r ? ok területe a dohánnyal beültetett terület nagyságát szemlélteti. Az idomok alá írt számok a beültetett terület nagyságát hektárokban adják meg.

korona — couronnes

1.

2.

3.

4.

Ligne de démarcation de M. Clémcnceau du 13. juin 1919.

Froatiére de l'A utriche fixée pár le traité de Saiflt* Germain.

Ligne de démarcation établie pár MM. Bartha et Hodza.

Frontiére de la Tchéco<=Slovaquie fixée pár l’Entente. (Lt. Colonel v íx 23. déc. 1918.)

T abac.

5 . Limité occideiitate <fe la z p o M w s w l r e G á t t a l Smuts.

6 * * & * * * & » W t * é im en vert représente la superficie des plantations de tabac et les chiffres indiquent la mérne en hectares.

D o h á n y g y á ra k .

M an u fa ctu res d e tab ac.

(Piros körök.)

A kör területe a termelés értékét szemlélteti. A hol több gyár van, ott a kör területe körcikkekre oszlik. Az egyes körcikkek területe az egyes gyárak termelésének az értékét szemlélteti.

La surface des disques marqués en rouge représente la valeur de la production. Le disque est divisé en secteurs, s’il y a plusieurs manu« factures, chaque secteur correspond á une manufacture.

e ocs en

ucocz ;mplé n S l á m á i n oh

P ozsony M unkád

Borsod

H e v es fg i

15000

<czen

Beszlercze-Naszóa

Szotnok-Doboka

SzBágy

B u d tp e ii

Izpnem

Ptp»

Pest-Pilis-Solt

Kis-Jiiü Mtolozs M a io n i 1900

U d v a r h e ly

»is>

KükiiUo

léromszék Belovái’-Körös bz eb en VerScze Pozí%ga

Szerém

C—50

ha

U ka -K rb a va

50—300 » 1000 »

2'5 millió crowns — korona — couronnes .1 .s

T o b a c c o p la n ta tio n s.

D o h á n n y a l beültetett terü let 1913«ban.

The areas of the green geometrical figures in each county indicate the size o f the area planted with tobacco in 1913, the green numbers under them giving the size in hectares.

(Zöld.)

A megyékbe rajzolf idomok területe a dohánnyal beültetett terület nagyságát szemlélteti. Az idomok alá írt számok a beültetett terület nagyságát hektárokban adják meg.

T a b a c.

Superficie des plantations en 1913 pár comitat.

La surface des carrés marqués en vert représente la superficie des plantations de tabac et les chiífres indiquent la mérne en hectares.

T o b a c c o fa c to r ie s.

M an u factu res de tab ac.

The areas of the red cir c le s indicate the value o f manufacture.

W here there are several factories, the circles are divided intő segments, each segment showing the output of each factory.

La surface des disques marqués en rouge représente la valeur de la production. Le disque est divisé en secteurs, s’i! y a plusieurs manu* factures, chaque secteur correspond á une manufacture.

(Piros körök.)

A kör területe a termelés értékét szemlélteti. A hol több gyár van, ott a kör területe körcikkekre oszlik. Az egyes körcikkek területe az egyes gyárak termelésének az értékét szemlélteti.

T obacco.

D ohány.

Tabac et manufactures de tabac.

In Hungary an area of about 51.000 hectares was planted with tobacco in 1913.

The quantity yielded amounted to appro* ximately 47.850 tons. Three quarters of the produced tobacco went abroad, representing a value of roughly 22 millión crowns.

The 19 Hungárián manufactories used up yearly 12.000 tons of the home*grown tobacco, together with about 7.000 tons of imported tobacco. They produced a value of 165 millión crowns in 1913 and employed 17.400 workers.

Magyarországon 1913*ban kereken 51,000 hektárnyi területet ültettek be dohánnyal.

A termés mennyisége kereken 47.850 tóm nára rúgott. A termett dohány Árrésze kül* földre került kereken 22 millió értékben.

A termett dohányból évenkint 12.000 tonnát a körülbelül 7.000 tonnára rúgó importált dohánnyal együtt a 19 magyar* országi dohánygyár dolgozott fel. A dohány* gyárak termelése 1913*ban 165 millió koronát képviselt és e gyárakban 17.400 munkás dolgozott.

Une superficie de 51.000 hectares environ a été planté de tabac en 1913., qui a donné une production de 47.850 tonnes. Le trois quart du tabac produit a été exporté á l’étranger, d’une valeur de 22 millions de couronnes.

Les 19 manufactures de tabac ont utilisé environ 12.000 tonnes de tabac produit an* nuellementdans le payseten plus7.000tonnes de tabac importé. 17.400 ouvriers ont travaillé dans les manufactures, dönt la production de 1913 représente 165 millions de couronnes.

(Within the lines of démarcation 1 and 2 lie 80—90 per cent of the plantations of tobacco and 9 factories whose output represents 45 per cent ofthe totál value manufactured in 1913. The factories lying outside the lines remain so to speak without raw matéria!.)

(Az l*es és 2*es demarkációs vonalakon belül van a dohánytermő területeknek körülbelül 80—90%*a és 9 dohánygyár, melyek termelése a dohánygyárak 1913. évi termelésének értékben 45%*át képviselik.

Az lses és 2*es demarkációs vonalakon kívül eső gyárak jóformán nyersanyag nélkül maradnak.)

(A l’intérieur des lignes de démarcation marquées 1. et 2. sont situés 9 manufactures et 80—90%'des cul* tivations de tabac. La production des 9 manufac* tűrés représente 45% de la production totálé des manufactures en 1913. Les manufactures situées au delá des lignes de démarcation restent pour ainsi dire sans matiére premiere.)

36

P

fkdrafa ttio iic i •

T á lt o s

•

tieqymagasfati/

/

■

F ö ld s tig e tp u s z ta

ijUtpee:

Ásuif

Nagykikinria

Ű _ 500.000 korona — Couronnes — CrownS.

VersKl

»

5 0 0 .0 0 0 — 2 ,0 0 0 .0 0 0

3 9 0 M I L L I Ó K O R O N A ■ COufiŰMNCS - C M * I

Ki l o m é t e r

1. Mr. Clémenceaus demarcation line of 13*th june 1919.

2 . Boundary o f Austria fixed by the treaty of Saint Germain.

3 . Line o f demarcation fixed

4 . Boundary o f the »

5,

„ u

,

r

e

Hódra. * by the Éiifeiíte.1913

€ . Roumanian demand in 1916.

6

••

»•

ti

•* M ••

•• M "

•» « »

« M ii

*fe?rcdes

9 í lift1

*♦

«

j

1. Ligne de démarcátion de M. Ciémenceau du 13. juin 1919.

2 . Frontiére de l’Autriche fixée pár le traité de Saint=>Germain.

3 . Ligne de démarcation établie A ft f W fo é k Hodáa.

1918. X I L 2 3 .)

4 ’ Vixn 2? edéc.

Román k ö v e te lé s m 6 , b a n .

6 . Rédamations roumaines de 1916.

5 Smuts tábornok

Eastem linöt ő f th^ftaitral íó « e ^röpösednfc^Generaf Smötsf.duction.

ti

50 2S 1 2 .4

1. Clémenceaurféle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

2 . Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

3 . Bartha^Hodzsaiféle demarkM '&fjR'W gd^ítŐgyárak.

4 . Csehszlovákiának a?ve p ^ ^ , í l M é ^ e^ÍríW M»*

125

5. LimitéoctoeSfife^&sizfe»ghtfg¥főpíí»^^iGétóf S«aéfiction-

*

Y^ásmork ipséd í

£

f i n arany

£ 1Brogyan

Qk/drafa J

* » ® ' •

Naqymaqasfől u

•

JiWo.5

/

A • NoqysenPtocx I 5 tóm Fa S

% Nyftj-a

Párkány Almásfüzitő Budapest F ö L d s tig e tp u s i t a

L áboü

Versed

0—500.000 korona — Couronnes

»

500.000—2,000.000

2 5 0

trólD.iM.I pfifaflűofl .X 3 io sniJ .£• (í&bnuoa ti maUi&.£■ stitfurruoí) . ♦

M IL L IÓ

KORONA

C O u ftO R N ÍS

Crowns.

C M * S

Starch sfactories.

K e m én y ítő g y á ra k .

A m id o n n e r le s.

The value o f production per factory in 1913.

A termelés értéke gyárankint 1913«ban.

Valeur de la production pár amidonnerie en 1913.

The areas o f the circles indicate the value o f the production.

A kör területe a termelés értékét szemlélteti.

La surface des disques représente la valeur de la production.

The value of the starch manufactured in Hungary in 1913 amounted to 12*3 millión crowns.

The factories mainly used potatoes and maize fór producing starch, dextrine and starch*sugar. Somé factories alsó manufac* tured rice*starch.

The output of the Hungárián starch* factories was greater than the home demand ; the surplus exported yearly amounted to about 200.000 metric quintals of 7 millión crowns’ value.

A magyarországi keményítőgyárak terme* lése 1913*ban 12*3 millió koronára rúgott.

A magyarországi keményítőgyárak tér* melése nagyobb volt az ország fogyasztá* sánál; az évenkénti kiviteli többlet kereken 200.000 métermázsára rúgott 7 millió korona értékben.

La valeur de la production des amidőn* neries hongroises est montée en 1913 á 12,3 millions de couronnes.

Ces amidonneries ont surtout utilisé des pommes de térré et du mais pour la fabri* cation de l’amidon, de la dextrine et du sucre d’amidon. Quelques amidonneries ont aussi utilisé du riz.

La production des amidonneries a sur* passé les besoins du pays; l’excédent de notre exportation annuelle s’élevait á 200.000 quintaux métriques, d’une valeur de 7 mii* lions de couronnes.

(The factories lying within the lines of demar* cation represent in value 40 per cent of the output of 1913.)

(Az lses és 2*es demarkációs vonalakon belül eső gyárak az 1913. évi termelésnek értékben 40°/o=át képviselik.)

(Les amidonneries situées á l’intérieur de la ligne de démarcation marquée 1. et 2. ont fourni 40% de la production de 1913.)

Ezek a gyárak főleg burgonyát és kukori* cát használtak fel keményítő, dextrin és burgonyacukor előállítására. Egyes gyárak még rizskeményítőt is állítottak elő.

Q

O

Preserved vegetables »

3 I Coffee

Fózelékkonzerv

Usine á conserves de légumes

fru it

Gyiimölcskonzerv

»

»

substitute

Pótkávégyártás

»

»

0 to 20 so *o 50 6o ’o eo oo ioü

■ ....— 1---- "-I Kilométer

1. Mr. Clémenceaus demarcation line of 13-th june 1919.

2. Boundary o f Austria fixed by the treaty o f Saint Germain.

3 . Line o f demarcation fixed by Bartha et Hodza.

4 . Boundary o f e t a lt t e t íM s t ó t u r e .

5 . Eastern limit o f the ^ t r a ^ o n e ^ r ^ o s e ^ ^ ^ e ^ - > u ts .

6 . Roumanian demand in 1916.

1. Clémenceausféle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

2. Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

3. Bartha«Hodzsa*féle demarkációs vonal.

4 - S f í n i ? ? 3' 3Z

alezredes

5 . Smuts tábornok áltaf ájánfott selA%ei."2Óríi>biyügi23456áfi hátáVa. 6 . Román követelés 1916»ban.

1. Ligne de démarcation de M. Clémenceau du 13. juin 1919.

2. Frontiére de l’Autriche fixée pár le traité de Saint»Germain.

3. Ligne de démarcation établie pár MM. Bartha et Hod2a._ 4 . Frontiére de la TÍhé«)PÖ<»'aguieifilEé!»*pat t'finttntje..é|BtltíBilonel Vix 23. déc. 1918.)

5 . Limité occidentale dé4a zenié neiffre próposé^ pár le'feénéral'smuts.

6 . Réclamations roumaines de 1916.

»

»

fruits

succédanés de caté

% Rimaszombat

3

M osovsti,

3

Érmrhályfalva

®Kecskemt 3

t'tegykanizsa ®

Ú jdqm bávdr

0 Preserved vegetables Fózelékkonzerv Usine » fruit Gyümölcskonzerv » o 0 » J Coftee substitute Pótkávégyártás ©

V e g eía b le p r e se r v e m an uíacture.

N övén yk on zervgyárak.

U sin e s á c o n s e r v e s v ég éta les.

Value of output per factory in 1913.

A termelés értéke gyárankint 1913*ban.

Valeur de la production pár usine en 1913.

conserves de légumes »

»

fruits

succédanés de café

Vegetable préséivé manifacture.

N ő v é n y k o n ze r v g y á r ak.

Usines á conserves végétales.

The value of the production of the Hun# garian vegetable preserve factories amounted in 1913 to roughly 5 millión crowns.

A magyarországi növénykonzervgyárak termelésének értéke 1913#ban kereken 5 mii# lió koronára rúgott.

Ezek a gyárak mind kisüzeműek, egyedül a kassai pótkávégyár termelésének értéke haladta meg a 2 millió koronát.

Valószínű, hogy ez az ipavág a meglévő kedvező alapfeltételek következtében erős fejlődésnek fo g indulni.

La production des usines hongroises á conserves végétales a été de 5 millions de couronnes.

Toutes ces usines avaient une exploitation restreinte, sauf l’usine á succédanés de café de Kassa, dönt la production s’est élevée á plus de 2 millions de couronnes.

Il est pvobable, que cette bvanche de l’in= dustries se développera considérablement a l'aveniv puisque les conditions fondamen= tales sont favovables.

(Az Nes és 2#es demarkációs vonalakon belül eső gyárak az 1913. évi termelésnek értékben 40%5át képviselik.

(Les usines situées á l’intérieur des lignes de démarcation marquées 1., et 2., ont fourni 40!l/o de la production de 1913.)

These establishments are all on a small scale, only the production of the coffee substitute works at Kassa exceeded in value 2 millión crowns.

In consequence o f the existing favouvable conditions this branch o f industry is likely to get intő a poxvevful development.

(The works lying within the lines of demarcation No. 1 and 2 represent in value 40 per cent of the production of 1913.)

a so MILLIÓ KORONA •COUflONIICS ■ CRONHS

0

1

1. Mr.

Clémenceaus demarcation líne of 13»th june 1919.

2. Boundary of Austria fixed by the tteaty of Saint Gerilláin.

3 . Line of demarcation fixed ;.berí hátiba t f ifif& « Í o r Í e 6 .

segment showing the production o f one particular factory.

.............. ..............................

K il o m é t e r

t

1. Clémenceau*féle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

2. Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

3‘ 4. Boundary of the Czeh*Slovak:>Síate fixed by the hntetrte.

4‘ Eastem JiWjt p f.ith0.,nei#al zone pioposcd, by Ge*eí-4Smwbiut. Where 5 .

RouíBwniíh demand Wil916»s the circles are divided intő segments, eaci 6 .

5* é.

10 20 SO 90 5 0 60 10 ŐO 90 10C

Barthadiodzsadele d e m a r J ^ $ ^ ^ i ^ ^ J g y á r a k .

Cse^Szlovákiának 4 1 / 1 81 • Xl l t 23a J

1 • Ligne de démarcation de M. Clémcnccau du 13. juin 1919.

2. Frontiéra de l'Auíríche fixée pár le tralté de Saí«t*GersBain.

3 * Ligne de d é m u e a t í o n t ^ ^ p a r . ^ l k M K r ^ f f l I l l .

4*

vSn23tedí

G #*

SmutS' t^örriölé’ által ajáhlött seMÍtgeá zőft#*ttyisigáti ^'ttf&refibb gyár van 5 . Limitie'oééídeatálí' de iá zöné nentte ptóposéw fiai le O itté tel Stetrt*. cm. Lé RomáSfköéeftlés í ^ b a t í . kkekre oszlik. Az egyes körcikkek területe 6. R é c l ^ n a t k t o S - f á f e i M f t • s’il y a plusieurs huileries ; chaque secteur correspond á une huilerie. az egyes gyárak termelésének az értékét mutatja.

v y ira g y h é z a

3 3

Nyírható /

B u dapest

5»ó*‘

f

zen tm M ó s

3

0—2,000.000 korona — Couronnes — Crowná 35 0 MILLIÓ KORONA •C0UII0NNC5 ■ CDONNS

V eg eta b le o il fa c to r le s.

N ö v é n y o la jg y á rak.

U s in e s á l ’hu iíe v ég éta le.

Value o f output per factory in 1913.

A termelés értéke gyárankint 1913«ban.

Valeur de la production pár huilerie en 1915.

The areas o f the circles indicate the value o f the output. Where there are several factories, the circles are dividcd intő segments, each segment showing the production of one particular factory.

Á kör területe a termelés értékét szemlélteti. Ahol több gyár van, ott a kör területe körcikkekre oszlik. Az egyes körcikkek területe az egyes gyárak termelésének az értékét mutatja.

La surface des disques représente la valeur de la production. Le disque est divisé en secteurs, s’il y a plusieurs huileries ; chaque secteur correspond á une huilerie.

V e g e ia b le o il factories.

N ö v é n y o la jg y á r a k .

U s in e s á l’h u ile v ég éta le.

The value of the output of the Hun* garian vegetable oil factories amounted in 1913 to 18*5 millión crowns.

These factories mostly worked up lin# seed, rape#seed, sunflower#seed and various other oily seeds. They acquired about half of the oibseed used írom abroad.

A magyarországi növényolajgyárak tér* melésének értéke 1913#ban 18*5 millió koro# nára rúgott.

Ezek a gyárak leginkább len*, repce# és napraforgómagot, továbbá vegyes olajos# magvakat dolgoztak fel. A feldolgozásra kerülő olajosmagvaknak körülbelül a felét külföldről szerezték meg.

La production des usines á l’huile végé# tale s’est élevée en 1913 á 18,5 millions de couronnes.

Ces huileries ont employé des grains de lin, de colza, de tournesol et d’autres grains oléagineux. La moitié environ des grains oléagineux employés a été importée de l’étranger.

(The factories lying within the lines of demarcation No. 1 and 2 represent in value 97 per cent of the output in 1913.)

(Az l#es és 2#es demarkációs vonalakon belül eső gyárak az 1913. évi termelésnek értékben 97%-át képviselik.)

(Les huileries situées á l'intérieur de la ligne de démarcation marquée 1. et 2. ont fourni 97% de la production de 1913.)

&E6REC

5ZÍKÍ5I

kqlözsmhr

V lR R Q S N P 5 flR h E L N

• KAPOSVÁR

NR6V5ZE8

BRRsíd

a * »0 M I L U Ó

ia »

ti

K O R O N A • COUAONNCS •COOW N*

t.

t.

..

K ilo m é t e r

1. Mr. Clémenceaus demarcation line of 13«th june 1919.

2. Boundary of Áustria fixed by the treaty of Saint Germain.

3 . Line of demarcation fixed by Bartha et Hódra.

4 . Boundary of the C*eh*Siovak»State fixed by the Etitente.

5. Éastern limit of the neutrál zene proposed by General Smuts.

6 . Ronmanian demand in 191$. indicate the value of the output. Where rliere are several works, the circles are divided intő segmCnts the arca of each segment showing the output of one particular factory.

1.

2.

3.

4.

Clémenceau»féle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

Bartha»Hodzsa*féle demarkációs vonal.

Cseh'Szlovákiának'» entente által kijelölt határa. (Vix alezredes 1918. XII. 23.)' A, termelés .. .. értéké . . . . gyarankint , . 1913 nan.

5. Smuts tábornok által ajánlott semleges zóna nyugati határa.

6 . R o A á k ° it ö t i&

értéké” szeml®lteti. AhöTtébb gyár van,

ott a kör területe körcikkekre oszlik. Az egyes körcikkek területe az egyes gyárak termelésének az értéké? mutatja.

1.

2.

3.

4.

Ligne de Frontiére Ligne de Frontiére

démarcation de M. Clémenceau du 13. juin 1919. de l’Autriche fíxée pár le traité de Saint»Germain. démarcation établie pár MM. Bartha et Hodía. de la *ehlco.Slo*a<jui« fixée pár l ’fikefcte.'{E£> Coloséi 191S.JdUction de chaquc savonnerie et chandellerie en 1913.

5. Limité occidentale de la zone neutre proposée pár le Général Smuts. e s t e i v e l é^secfeurs, s’fl yV plusieurs savonneries ou chandelle* ries; chaque secteur correspond ;t une savonnerie ou chandellerie.

■

N lia E G 'IH H Z

BUG8PE5T

'ERZSEBETFm.Vfl

GEBRECZEN

BUGRF

KQLDZSM flR M fiRQ 5N R5H RH ELN • kupo sm ár

NR6N5ZE8

BRH5ÍD

a&OMILLIÓKORONA•CÖUftONNES•CflOW N*

Soap» a n d c a n d le sw o rk s.

Szappans é s g y e rty a g y á ra k .

S a v o n n e r ie s et ch a n d elleries.

Value o f output per factory in 1913.

A termelés értéke gyárankint 1913*ban.

Valeur de la production de chaque savonnerie et chandellerie en 1913.

The areas ot the circles indicate the value of the output. Where there are several works, the circles are divided intő segments the area o f each segment showing the output o f one particular factory.

■

A kör területe a termelés értékét szemlélteti. Ahol több gyár van, ott a kör területe körcikkekre oszlik. Az egyes körcikkek területe az egyes gyárak termelésének az értékét mutatja.

La surface des disques représente la valeur de la production. Le disque est divisé en secteurs, s’il y a plusieurs savonneries ou chandelles ries ; chaque secteur correspond ;t une savonnerie ou chandellerie.

Ihe value of the output of the Hun^ garian soap and candle factories amounted in 1913 roughly to 27 millión crowns.

The production of the factories did nőt satisfy the home demand; the imported surplus of soap amounted in 1913 to about 137.000 metric quintals, having the value of 9 millión crowns. The imported surplus of candles came to about 2 millión crowns.

A magyarországi szappan? és gyertya? gyárak termelésének értéke 1913?ban kere? ken 27 millió koronára rúgott.

A gyárak termelése nem fedezte a hazai szükségletet; a Magyarbirodalom behozatali többlete szappanból 1913?bankerekenl 37.000 métermázsára rúgott 9 millió korona érték? ben. Gyertyából pedig a behozatali többlet kereken 2 millió korona volt.

La production des savonneries et des chandelleries hongroises s’est élevée en 1913 á 27 millions de couronnes.

La production indigéne n’a pás suffi aux besoins. L’excédent de l’importation en savon a été de 137.000 quintaux métriques en 1913, d’une valeur de 9 millions de couronnes. En bougies, cet excédent a cu la valeur de 2 millions de couronnes.

(The works lying within the lines of demarcation No. 1 and 2 represent about 73 per cent of the output of 1913.)

(Az l?es és 2?es demarkációs vonalakon belül eső gyárak az 1913. évi termelésnek kereken 73'Vosát képviselik.)

(Les savonneries et les chandelleries situées á l’intérieur des lignes de démarcation marquées 1. et 2. ont fourni 73% de la production de 1913.

9 fltrény vTcffla*\ t íe l sósajó völgye

7 Slolar.

t VöshpqteRtfkvir'

Wírtok

r*/Vsetnek S 12 dótsva fíimakahova

s /Teczenzi 3

Debtiá

- niyabpnya ■Szinóbánya

Btlhe -Szajkófalu J/rsrakácz

Bjayoríápoc fláCSkarrteid

Vaskohászod Vaskóiméia fíavna Dézna Q Q

2ombrad Halugyér

5zentkereszlbanyo

re ttot

^

^

Lóvéte

Aranyos Demsus

D cgnacska

Soooo *000000 a

S OOOOOO 2000000 1oooooo * OOOOu

•

Kilométer*

1.

2.

3.

4.

5.

6.

Mr. Clémenceaus demarcation line of 13«*th june 1919.

Boundary of Austria fixed by the treaty of Saint Germain.

Line o f demarcation fixed by Bartha et Hodza.

Boundary of the Czeh*s i t o f e n f l x e r i p w E ntente.

Eastern limit of the neutrai 2ó«e propöSed General StnM fs. «xtracted Roumanian demand in 1916. Per m'nc in 14' •

1.

2.

3.

4.

Clémtnceau4éle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

Bartha*Hodzsa«féle demarkációs vonal.

Cseh»Szlovákiának az ent^itt által feyeföit hatása. (Vix alezredes 1918. XII. 23.), 5. Smuts 'tat>ornoÍc°3ltál ajtóíótt semleges m S ' W ^ Ü í S ö & teti bányán' f>. Román követelés I916«ban.

1.

2.

3.

4.

Ligne de démarcation de M. Clémenceau du 13. juin 1919.

Frontiére de l’Autriche fixée pár le traité de Saint«Germain.

Ligne de démarcation établie pár MM. Bartha et Hodía.

Frontiére de la Tchéco«Slov«jLíi£. <£*éc. paftJ ’Eötente. (Lt. Colonel Vix 23. déc. 1918.)

5. Limité oecidentale deíá abne neutte ptoposée pat le Général Smuts.extraíté 6 . Réclamations roumaines de 1916-. ' Par m'ne-

9. flerány

vufeloiF -

7

1. F e l sósa jó völgye

5öIntcz - Sztornó/nők

6. VashegvaRgiros— j-VÍCsetnek S

—'

12

5 neczenzéf- Lúeztabánya 3 Delínö ) 2 R m snyó I

dols va

Rimakokova

Lónyatjínya-Szinóbártya

5zalán itysk p m p 3

^ Bilhe -Szajkófalu -ffíiraköcz

11 Pudabányü

fi agyar lapos fiacskámézd

5»£>«‘

Vaskohászod- Vaskohmezö

RavnaDézna Q Q

lombaad -Kaiugyér

özentkereszlbánya

Q

Q Lováte

Feltót

Aranyai

Demsus

/ VC\

W^Fopuskó

f \r^ J ^

_ Dcgnacsha

Aoooooo a 5 .000000 •

2000000 •

loooooo •

Sooooo * loooou •

Iro n so re m in ing.

V a sé r c b á n y á sz a t.

M in erá i de fér.

The areas of the circles indicate the quantity of iron*ore extracted per mine in 1913.

A kör területe a kitermelt vasérc mennyiségét szemlélteti bányán* kint 1913*ban.

La surface des disques représente la quantité de minerai extraíté en 1913 pár mine.

In Hungary about 20'6 millión metric quintals of iromore were mined in 1913.

More than a quarter of the output (5'5 millión q.) went abroad.

Magyarországon 1913*ban kereken 20'6 millió métermázsa vasércet bányásztak. A termelt vasércnek több mint V^ed része (5‘5 millió q) külföldre került.

20,6 millions de quintaux métriques de minerai de fér ont été extraits des mines hong* roises en 1913. Plus d’un quart (5,5 mik lions de quintaux métriques) de ce minerai a été était exporté á l’étranger.

(The only one mine of iron*ore within the lines of demarcation No. 1 and 2 is at Rudóbánya, bút, according to the opinion of experts, this will get exhausted within 7 or 8 years. The yearly output of Rudóbánya can be estimated at 4 millión metric quintals.)

(Az l*es és 2*es demarkációs vonalakon belül csak az egyetlen egy rudóbányai vasércbánya esik, amely azonban szakértők véleménye szerint 7—8 év alatt kiapad. Rudóbánya évenkénti vasérctermelése 4 millió q*ra becsülhető.)

(La seule mine de Rudóbánya est située á Tinié* rieur des lignes de démarcation marquées 1. et 2, d’une production annuelle de 4 millions de quintaux métriques, et suivant des experts, celle*ci sera épuisée dans 7 á 8 ans.)

íólyomMó Ssiotcz \ A >

itzsrtyávi'z

Budapest J P estss é nt tor'ne.

Szentkertaztóir

Vő/dohunydd

PusztaHaian

Sávosdia Nándorheqy

Q

0 —2*5 millió korona

8& 0

MIU.IÓ

ta s

*•

crowns — couronnes

K O R O N A • C O U tfiM C I • CSO W Kl

*•

••

•»

3.* Kilométer

1.

2.

3.

4.

5.

6.

Mr. Clémenceaus démarcation line oí 13*th june 1919.

Boundary of Austria fixed by the treaty of Saint Germain.

Line o f dcmarcation fixed by Bartha et Hodza.

Boundary of the Czeh*Slo^ákíltate fixed fűtenie.

Eastern limit bf the neutfal zotte proposed by Gétieíal1 Smuts.

Roumanian demand in l9ló. indicates íhe value ol production.

1.

Clémenceau*féle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

2 Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

3. Bartha*Hodzsa*féle demarkációs vonal.

4. Csehszlovákiának az cjitenta által kijelölt határa. (Vix alezredes 10l Q VIT T' 1918.

XII. 23.)1 _ j V termelés értéke jzyárankint 1913?ban.

5. Smuts tábornok áltál ajánlott semleges zóna nyugati határa 6. ifnmán Román követelés 1916»báh. a termelés értékét szemlélteti.

.

\

1.

2.

3.

4.

Ligne de démarcation de M. Clémenceau du 13. juin 1919.

Frontiére de l'Autriche fixée pár le traité de Saint’Germain.

Ligne de démarcation établie pár MM. Bartha et Hodüa.

Frontiére de la TchécoSlovaquie ftxée pair 1‘Eetente. (Lt. Colonel Vix 23. déc. j e ]a production pár usine en 1913.

5. Limité occidentale de la zone neutre proposée pár le Général Smuts.

6. Rédaihikbbslteuhl^sd en'lW.n,e la valellr Je E P*®3535*1 & chaque forge ou aciérie.

foronipa lvj23hutS.

fálya/nbrezó 5vabolha

■ F

Úszóid pp ^ ^ ilA e r

Dabslna

^

tlusnyáviz

hósgyőr

Barsadnédascf

Budapest f Peshjenllortnc*

bzfnlhereszlbéoyő4pl

Vdjdahunydd

dudzsir Pusztahalan

Sávosdia

Nadrág Nándorhegy

Arúna

0 —2*5 millió korona

crowns — couronnes

8 S>0 MILLIÓ KOAÜNA- CQUflQMM£f •CBOWNS

Irons and steeldndustry.

Vas* és acélgyártás.

Forges et aciéries.

The value of production per works in 1913.

A termelés értéke gyárankint 1913sban.

Valeur de la production pár usine en 1913.

The area oí the circles indicates the value of production.

A kör területe a termelés értékét szemlélteti.

La surface des disques représente la valeur de la production de chaque forge ou aciérie.

iO e n r i

Sügitarján

bdMtst Pnl-Sit.-Lirimt

•

Sieníki

%Hudanr \Puaihkéi,

Hándorhtgy

10.SCO IOMO *5.000

"

10.000 ft.000 a.ftoo

&oo

Kilométer* 1. Mr. Clémenceaus démarcation line of 13*th june 1919.

2. Boundary of Austria fixed by the treaty of Saint Germain.

3 . Line of demarcatign fixed by Bartha el 4 . Boundary of the Czeh*Slovak»State fixed by the Errténte 5. Eastern limit of the neutral zone proposed by General Smuts.

Roumanian demand in 1916. sents the number o f horse,power.

é.

1.

2.

3.

4.

Clémenceau*féle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

Németausztriának a békekonferencia áltál odaítélt terület határa.

Bartha»FIodzsa*féle demarkációs vonal.

Csehszlovákiának az* entente által kijelölt határa. (Vix alezredes 1918. XII. 23.) • lóerők száma gyárankint 1913*ban.

Smuts tábornok által ajánlott semleges zóna nyugati határa.

Román követelés 1916-ban. a lóerok számát szemlélteti‘

1.

2.

3.

4.

Ligne de démarcation de M. Clémcnceau du 13. juin 1919.

Frontiére de l'Autriche fixée pár le traité de $aint»Germain.

Ligne de démarcation établie pár MiM. Bartha et Hodía.

Frontiére de la Tchéco-Slovaquie fixée pár 1’Entente. (Lt. Colonel Vix 23. déc. 1918.). , 5 . Limité occidentale de la zone neutre proposée pár le Général Smuts.

6. Réclamatícms roumaines de 1916. puissance des machines en chevaux.

\K aram i

Njrtilfyi*

Salgótarján

hdapest

Pest-Szt-Lörincz

• Szentbe'

% Kudzair \P uszta hat \Nindorhegy

5Ű.0Ú0 LŐERŐ 2 5 .0 0 0

••

5 .0 0 0 2 .5 0 0

50Q

0 10 20 50 40 50 00 70 80 90 100

| ' ■ ' ' 1 .........

Kilométer

Irons and ste e lű n d u str y .

V as* é s a célg y á rtá s.

F o r g e s et a ciéres.

The power oí engines per factory in 1913.

A lóerők száma gyárankint 1913«ban.

La puissance des machines motrices en 1913.

The area of the cirdes represents the number of horse»power.

A kör területe a lóerők számát szemlélteti.

La surface des disques représente la puissance des machines en chevaux.

| ......... i 111-H Kilométer

0

1. Mr. Clémenceaus demarcation line of 13-tla june 1919.

2. Boundary of Austria fixed by the treaty of Saint Germain.

3 . lin e o f d e m a r c a t i o i j ^

4 . Boundary, o f 5 . Fastern limit of the ^eutrjd 6. Roumaman demand ín 1916.

the ^

e , n l913 ^ m en.

1* 2.

3.

4.

10 ÍO 30 40 $ p 60 10 60 »0 100

Clémenceauíféle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

Bartha*Hodzsa»féle denwkációs vonal.

Csehszlovákiának az eífi^lfié fflfil %§8wt'TÖÍsÍM.' '(Vlx alezredes 1918. XII. 23.) A munkások száma gyárankint 19l3«ban.

5. Smats tábornok által ^jáplett semleges„apn* 6 . Román követelés 19i6--ban.

1.

2.

3.

4.

Ligne de démarcation de M. Clémenceau du 13. juin 1919.

Frontiére de l’Autríche fixée pár le traité de SainbGermain.

Ligne de démarcation étahlie pár MM. Barfha et Hodza.

Frontiére de la TchéccxS&’&qtdé 'fixH? pár ílSISttté. (Lt. Colonel Vix 23. déc. 19d&)ouvriers travaillant dans les forges et aciéries en 1913.

5. Limité pectdeptale d^íá rape,neutre,pr9pasé,e.|w le.Qénéral 6. Réclamations roumaines de 19^ p e et aciérie.

9Sítrím. hisn/óriz Zólym tm 1'

Borsod" Salgótarján tudasd

vesztöái

\Kudzsir

oű

\hjsztakatén

2 4 .0 0 0

M U N K Á S ■ O u v O lE O S ’ W Ö B K t s e

12.000 ’l

>'

"

Irons and ste elsin d u str y .

V a ss é s a célg y á rtá s.

F o r g e s et a c iér ie s.

The number o f workmen employed per works in 1913.

A munkások száma gyárankint 1913*ban.

Le nombre des ouvriers travaillant dans les forges et aciéries en 1913.

The area o f the circles indicates the number o f workmen.

A kör területe a munkások számát szemlélteti.

La surface des disques représente le nombre des ouvriers de chaque forge et aciérie.

írón* an d steel*in d u stry.

V a s - é s acélg y á rtá s.

F o r g e s et a ciéries.

M a p s 4 1 , 4 2 and 4 3 .

4 Isik , 42*ik é s 43*ik szám ú térk ép .

C artes N o . 4 1 , 4 2 et 4 3 .

In 1913 the blast*furnaces of Hungary worked up 15 millión m. q. of iron őre producing 6 millión m. q. of pig iron and 140.000 m. q. cast iron.

In 1913 the value of the production (pig iron, rolled*goods, castings and other iromarticles) of Hungary’s iron and steel* industry represented 270 millión crowns.

It gave employment to 24.500 workmen ; the totál power of the engines was 78.500 HP.

A magyarországi vaskohók feldolgoztak 1913*ban 15 millió q vasércet és előállít tottak 6 millió q finomításra való nyers* vasat és 140.000 q öntő nyersvasat.

Magyarország vas= és acélgyáraink tér* melése (nyersvas, hengerelt árúk, öntvények és egyéb vasipari cikkek) 1913*ban kereken 270 millió koronát képviselt. Munkáslét* száma 24.500*ra, a hajtógépek munkabírása pedig 78.500 lóerőre rúgott.

Les hauts fourneaux de la Hongrie ont employé 15 millions de quintaux métriques de mineral de fér et ont produit 6 millions quintaux métriques de fér brut affiné et 140.00 quintaux métriques de fonté crue.

La valeur de la production des forges et aciéries hongroises (fér brut, fér laminé, fonté et d’autres articles en fér) s’est élevée á 270 millions de couronnes environ en 1913.

Le nombre des ouvriers travaillant dans les forges et aciéries est de 24.500 et la puissance des machines motrices en travail de 78.500 chevaux.

(The production of the iron and steebworks situated between the lines of demarcation 1 and 2 represents in value 40°/'o of the totál production in 1913.)

(Az l*es és 2=es demarcációs vonalakon belül eső gyárak az 1913. évi termelésnek értékben 40%*át képviselik.)

(Les forges et aciéries situées á l’interieur des lignes de démarcation marquées 1. et 2. ont főúri 40% de la valeur produite en 1913 pár toutes les forges et aciéries du pays.)

See alsó maps 40 and 44.

Lásd még a 40;ik és 44*ik számú térképet.

Voir aussi les cartes No. 40 et 44.

0

fía la c z h s

Vakold Iza tm á r -N é m e ti

B udapest K is tá r c s ó

Locsmánd

P e s tsz e n tlő r in c i

^Sárvár ©

T ű r ó h s z e n t n u HÍ0 5

0 Kecshetet 0

N agykanizsa

0 Kaposvár

H ohács

F iu m e 0

VárőoÁSi

U js ó v é

Újvidék 0

1 millió korona — Couronnes — Crowns.

EC s e r n a h é v í z

2 % 0 M K .D O

»2í» *•

K O f lO N A

COUÖONNtS

P B flW N S

. "

Kilométer 1. Mr. Clémenceaus demarcation line of 13*th june 1919.

1. Clémenceauüéle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

2. Boundary of Austria

2. Néinetausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

3. Bartha=Hodzsa*féle demarkációs*v w araK -

Ligne de déinarcation 3éTH. Clémenceau du 13. juin 1919.

Frontiére d ^ ^ ^ h e ^ é f í f f s |fr ^ | j t^ | a i ftt^ « f t i q u e s < Ligne de démarcatipn établie pár MM. Bartha et Hodla,, _ „ aUhu „de ] fi.rouuction pár„usme enFlIb 4 . Csehszlovákiának az cnfcnte alfal k^'eloS'kalara. '(Víx alezredes Frontiere de la Tchecoolovaquie hxée pár 1 Lntente. (Lt. Colonel Vix 123. sdét.ut91fi.s) disques représente la valeur de la production. Les 1918K XU. 23<)lete a termelés értékét szemlélteti. Ahol több gyár van.

I ne - i t t a s of the circles indicate the vámé of production. \X- here 5. Last^m^ imit ^ worícs, ^en!iPc^P 0¥ dd i k u S m al:|ffiH fí?, the'area 5 . Smutst tátaórnok által ajánlóit-,(Sfemlegesiaón* nyugati határij k területe 5. Limité occidentale de la zone neutre proposée pár le Général Smuts. chaque 6 . Réclamations roumaines de111916. < pond h une usine.

6 . Roumanian dg^pd. the production o f one particular factory. 6. Román követalésed'Öléi«Jp«lkak termelésének az értékét mutatja.

S ^ ^ M s 9 ermaÍn' 3 . Line of demarcatipn, fixecj ^ J á $ & 1 > e F <$?flc5ry jn 19, 3 4 . Boundary of the Czeh*$lqvak*State fixed by the Entente,

1.

2.

3. , 4.

lybiccse

© fíalaczka Rimaszombat losonci

(J

Viskóid © Nyíregyháza Izatmár-Németi

Budapest

© Debreczen

KistarCSÓ

© lacsmánd

Pestszentlőrinci

'Sárvár Bzombatheli

© Töröhszentmiklös © Kecskemét

© Nagykanizsa © Hódmezővásárhely

© Kaposvár

Nohács

© Brassó A p a ii n K

/ K M

t

v

F iu m e Q U js ó v é

\

|

—

^

tá r ' \

V át*H w a ru un/k| <5 j apntí rt

C jíe tta

© Versecz 1 millió korona — Couronnes — Crowns, Ü s e r n a h é v iz

2 5 0

M IL L IÓ

KORONA

C O uB O NNtS

PBOWNS

E ngin e ering w o r k s .

G ép g y á ra k .

U sin e s de co n str u c tio n s m éca n iq u es.

Value of production per factory in 1913.

A termelés értéke gyárankint 1913*ban.

Valeur de la production pár usine en 1913.

The areas of the circles indicate the value o f production. Where there are several works, the circles are divided intő segments, the'area ot each segment showing the production of one particular factory.

A kör területe a termelés értékét szemlélteti. Ahol több gyár van, ott a kör területe körcikkekre oszlik. Az egyes körcikkek területe az egyes gyárak termelésének az értékét mutatja.

La surface des disques représente la valeur de la production. Les disques sont divisés en secteurs, s’il y a plusieurs usines, chaque . secteur correspond á une usine.

E n gin eerin g.

G ép g y á rtá s.

In 1913 the production of the Hungárián engineering works represented about 212 millión crowns.

The number of workmen employed in engineering amounted to 41.000, the power of engines to 32.000 HP. The number of workmen employed in engineering forms 10‘5 per cent of the totál number of industrial workmen.

The manufacture of machines was Hun* gary’s nőst important industry besides the agricultural industries. The raw*material of machine factories has been mainly supplied by the \ territories under occupation at present.

A magyarországi gépgyárak termelése 1913*ban kereken 212 millió koronát kép* viselt.

A gépgyártásban foglalkoztatott műn# kások száma 41.000*re, a hajtógépek munka* bírása pedig 32.000 lóerőre rúgott. A gépgyártásban foglalkoztatott munkások száma az egész gyári munkáslétszám 10'5°/o=át alkotja.

A gépgyártás, mely a mezőgazdasági iparok mellett Magyarország legfontosabb ipara volt, gyártási és üzemi anyagainak lég* nagyobb részét az ország megszállott terű* létéiről szerezte be.

(The works lying within the lines oí demarcation No. 1 and 2 represent 90 per cent of the totál value produced in 1913.)

(Az Nes és 2ses demarkációs vonalakon belül eső gyárak az 1913. évi termelésnek értékben 90° Osát képviselik.)

See alsó maps 40, 41, 42 and 43.

Lásd még a 40?ik, 41 *ik, 42*ik és 43dk számú térképeket.

Usines de constructions mécaniques.

La production des usines hongroises de constructions mécaniques se monte á 212 millions de couronnes environ. Le nombre des ouvriers travaillant dans ces usines est de 41.000, formánt environ 10,5°/o de la totalité des ouvriers employés dans l’in* dustrie. La puissance des machines motrices installées est de 32.000 chevaux.

En outre de l’industrie agricole la con* struction de machines a été la plus impor* tante branche de l’industrie de la Hongrie.

Elle se procure la plus grande partié de ses matiéres premiéres des territories sou* mises actuellement á l’occupation étrangére.

(La production des usines situées á l’intérieur des lignes de démarcation représente 90°/'o de la valeur de tous les produits sortant annuellement des usines de constructions du pays.)

Voir aussi les cartes No. 40, 41, 42 et 43.

Pér square Km — Négyzetkilos m éterenkint — Per kilom étre carré.

C row ns — K orona — C ouronnes.

50-200

A 200-300 300—400 400—

P r o m o tio n o f the te x tilé in d u s try .

A textilipar fejlesztésé.

E n cou ragem en t de l'in d u str ie te x tiíé .

A m ount o f help given to textilé industries in money and machinery per square km. and per County from 1881 fill 1914.

Az 1881*töl 1914»ig textilipar fejlesztésre engedélyezett pénz* és gép* segély négyzetkilométerenkinti erőssége megyénkint.

Subventions (en argent et en machines) allouées pár l ’Etat de 1881 á 1914 pár kilométre carré et pár comitat.

Fromotion of the textilé industry.

A te x tilip a r fe jle sz té se .

Textilé goods having represented the largest item in Hungary’s imports, it was most important to promote textilé mdustry in order to improve the balance of foreign trade.

The Hungárián treasury Iáid out a sum of 23,900.853 Crowns fór the encouragement of the textilé industry out of a subsidy of 48,227.369 Crowns granted fór promoting industry, which comes to nearly 50 per cent.

The opposite map shows how the sum spent fó r encouvaging textilé industry is allotted to the several regions o f the country.

Magyarország behozatalában a textilárúk képviselték a legnagyobb értéket, tehát a textilipar fejlesztése volt a legfontosabb az ország külkereskedelmi mérlegének meg* javítása céljából.

A magyar kormányok az iparfejlesztési célokra adományozott 48,227.369 korona pénzsegélyből 23,900.853 koronát a textil* ipar fejlesztésére fordítottak, mely az ipar* fejlesztésre adományozott összeg majdnem 50%*át alkotja.

A textilipar fejlesztésére fordított összeg* nek az egyes vidékek szerinti megoszlását a szemben lévő térkép szemlélteti.

(See alsó maps 46, 47, 48, 49, and 50.)

The strong support had its result, as the Hungárián textilé works had in the years before the war already supplied in cotton cloths _...

20 in woolen cloths ... ... ... 48 in linen and flaxen clots... 50 and in silks 6 per cent of the home demand.

Encouragement de Findustrie textilé.

Les marchandises textiles ont figuré avec la plus grande somme dans nos relevés statistiques d’importation; il était donc important d’encourager Findustrie textilé pour améliorer notre balance extérieure.

Sur la somme de 48,227.369 couronnes versée comme subventions, l’Etat hongrois a employé 23,900.853 couronnes pour déve* lopper Findustrie textilé, ce qui est presque 50°/o de la somme dépensée en tout pour Fencouragement de Findustrie.

La carte représente la distribution pár régions des sommes que l’Etat hongrois a employée pour encourager l’industrie textilé.

(L. még a 46., 47., 48., 49. és 50*ik számú térképeket.)

(Voir encore les cartes No. 46, 47, 48, 49, et 50.)

Az erős támogatásnak meg is lett az ered* ménye, amennyiben a háborúelőtti évek* ben a magyarországi gyárak már pamutszövetekből _ ... ... 20 gyapjúszövetekből ......... 48 50 és len* és kenderszövetekből selyemszövetekből 6°/o*át fedezték a szükségletnek.

Comme résultat de Fencouragement nous pouvons noter, que, dans les années précédantes la guerre, les usines textiles hongroises ont fourni 20% du besoin en tissus de coton 48% » » » » » laine » » » » I íq et de chanvre 50% » » » soieries.

6% »

RO/Mrttbv

fiuOARfST

ALBERTFALVA

‘xfsnm

(W PESÍ > KISPEST PE5T5EENTIDR1NE7

iOl OESVAR

NA6YENYED

Q

SE6ESVÁA

5/A5E5EBE5

ÜM Dva,

0 —2'5 millió korona — crowns — couronnes.

Ki lométer

1. Mr. Clémenceaus demarcation line of 13«th june 1919.

2. Boundary of Austria fixed by the treaty of Saint Germain.

3 . Line o f demarcation fixedífoftw A a *áh«t*feíKS. 4 . Boundary of Ü ftC á él^ W a ^ S tó tetfiH e^ b y fththfinteníeil3 .

1. Clémenceau»féle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

2. Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

3 - Bartha.Hodzsa.féle <fonarká]^ 1|g g t L y á r a k .

4 * CsAA&lováltíáiiak # ^ ^ f e J » t ^ ar ^ , S lezredes

5 . Eastpfp limit ^1* JífH^i3ífíföiPWW*^lifeyoC5fW*»l-o$h*Wtari W here 5 , Smufs HábórSökfáltaLajánlöft semleges íöna nyugati határa. gyár van, 6 . Roumanian .leinand in,191ó, , the circle is divided intő segments, the area 6 . Román 'ki>Vététe9| lf916«feaft.'kkekre oszlik. Az egyeskörcikkek területe o f the segments indicating the value o f the production o f each factory. az egyes gyárak termelésének az értékét szemléltetik.

1. Ligne de démarcation de M. Clémenceau du 13. juin 1919.

2. Frontiére de 1‘Autriche fixée pár le traité de Saint*Germain.

3 . Ligne de démarcation éfiM SU gfrféM c ft°,d2a-

4*ViTt^déc

jW1

5 . Limité occidentale de'laüófie ftétrtt* pfopbsée (iát*le (&nl6*alSmÜts>n. Le 6 . Réclkmatíons rÖütnáihes de l916.s'il y a plusieurs manufactures. Chaque secteur représente une manufacture.

R0Z5AHE&Y

toflARK

UdP£5T ŐUDAPE5T

ALBERTFALVA

Q S20mwÍHfLr

>KI5PÍ5T PE5T52EN71ÖRINCZ

,0LC25vAa

nabvenyed

Q

5E6E5VÁR

52A525EBE5

ORSöva.

C o tto n fa cto ries.

The value of production per factory in 1913.

The area o f the circles indicates the value o f the production. W here there are several factories, the circle is divided intő segments, the area o f the segments indicating the value of the production o f each factory.

P am utgyárak.

A termelés értéke gyárankint 1913=ban.

A kör területe a termelés értékét szemlélteti. Ahol több gyár van, ott a kör területe körcikkekre oszlik. Az egyes körcikkek területe az egyes gyárak termelésének az értékét szemléltetik.

Q } 0 —2'5 millió korona

crowns

couronnes.

In d u strie co to n n iére.

Valeur de la production pár manufacture en 1913.

La suríace des disques représente la valeur de la production. Le disque est divisé en secteurs, s’il y a plusieurs manufactures. Chaque secteur représente une manufacture.

The production in 1913 of the cotton# factories in Hungary amounted in value to 53 millión crowns. In the imports of Hungary raw#cotton and especially cotton# goods figured with considerable sums.

The value of the raw=cotton imported reached 25 millión crowns and that of cottomgoods 231 millión crowns; taken together, these sums constitute 12% of the totál import of Hungary.

A magyarországi pamutgyárak termelése 1913#ban kereken 53 millió koronára rúgott, Magyarország behozatalában a nyers# pamut, de főleg a pamutárú nagy értékkel szerepel.

A behozatal értéke nyerspamutból kere# ken 25 és pamutárúkból 231 millió koro# nára rúgott, tehát e két anyagból a be# hozatal összege értékben 12°/o#át alkotja a Magyarbirodalom egész behozatalának.

(T h e fa c to rie s s itu a te d b e tw e e n th e lin e s o f dem ar#

(A z l#es és 2#es d e m a rk á c ió s v o n a lo n b e lü l eső g y á ra k az 1913. évi te r m e lé s n e k é rté k b e n 27°/o#át k é p v is e lik .)

c a tio n 1 a n d 2 r e p r e s e n t in v a lu e 27°/o o f th e to tá l p r o d u c t i o n in 1913,)

La production des manufactures de coton de Hongrie s’est élevée en 1913 á 53 millions de couronnes. Dans nos importations, le coton brut et les cotonnades ont figuré avec des chiffres considérables.

La valeur du coton brut importé s’est élevée á environ 25 millions de couronnes et celle des cotonnades á 231 millions de couronnes, ce qui est 12% de l’importation totálé de la Hongrie.

(Les m a n u f a c tu r e s s itu é e s á l ’in té r ie u r

d e s lig n e s

d e d é m a r c a tio n m a rq u é e s 1. et 2. o n t f o u r n i 2 7 % d e la p r o d u c t i o n d e 1913.)

1 RAKQ5PAI

BUDAPC5T

|pem

01.DVÁR.

mm Torda-Aranya

Somogy

NABYIRATUÍS

ápoms2ék Belovár-Köröi

£Mv4^Bj|h VerScze

apatii

Szeben

Tonontál 8AC552ENTIVANÍ

m

Krassó

5W >ény

k r n ,

Pozsega Y < . 52£PLlDEt3

< « _ . DUNAC5ÉB

Szepérflp>

uuvim

A

j crowns Ö—2'5 millió : korona couronnes 50 | í crowns 20 ] millió J korona 2'5 I l couronnes

0—50 ha

1000 ha 500 » 200 »

50 » Ki lomét?!" lé Mr. Clémenceaus demarcatíon line o f 13*th junc 1919.

2. Boundary o f Austria fixed by the treaty o f Saint Germain.

3 . Line o f demarcatíon fixed by Bartha et Hodía.r®* 4 . Boundary o f the Czeh»Slovak»Staté fixed by the Entente.

5 . Eastern limit o f the nentraí áöfté' jírdposed By Gíénétál Smuts.

6. Roumanian demand int'1916;cles indicates the value o f production.

H em p .

(Green squares.)

The area sown per county in 1913. ih

areas o f the squares drawn intő the counties indicate the size o f the hemp*growing areas.

1. ClémenceauTéle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

2 . Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

3 . Bartha«Hodzsa*féle demarkációs, vonal, ir a k ..

4 . Cseh'Szlovákiának az entente által kijelölt határa. (Vix alezredes 1918. XII. 23.) ^ termeiés értéke gyárankint 1913*ban.

5 . Smuts tábornok által ajánlott semleges zóna nyugati határa.

6 . Román k ö v e te d i « S Í ! ete a tern^ és °rtí* ct szem W etl'

1.

2.

3.

4.

Ligne de démarcation de M. Clémenceau du 13. juin 1919.

Frontiére de l ’Autriche fixée pár le traité de Saint*Germain.

Ligne de démarcatiM ^ th S ^ W ^ ftr Frontiére de la TchécorSlovaqUib fixée pa* l ’Ehtente. (Lt. Colonel Vix 23. déc. de ja production pár manufacture en 1913.

5 . Limité occidentale de la zone neutre proposée pár le Général Smuts.

Lg surface dgs dlsgues represerrre la valeur de la proaucfion.

6. Rédamations roumaines de 1916.

K en d er.

C h a n v re.

(Zöld négyszögek.)

A kenderrel bevetett terület megyénkint 1913*ban.

(Carrés werts.)

Superficie ensemencée de chanvre pár comitat en 1913.

47 icse n

POZSONY NA6YVAR!

B o p so d

'LAJTASHWT'

raKás ) RAKQ5PAI

BUOAPE5T

Szolnpk-Doboka

ipem

iUNaJ'QLQVAI Torda-Aranyos

Som ogy

V a ra s t

NA6YIRAT0: Baranya

lápomszék

B eto vár-K ö rös Tononbál

.QR4V452ABJ Verőcze

Szeben

IAC55ZENTIVAI

APATII

Pozsega

r jiM o d p u s-F iu rfíe

Szeréi

SZEPLIüm _ DUNAC5ÉB

uüvmi

Q o- -2'5 millió

L ik a -K p b a v a

crowns ! korona couronnes

S 0—50 ha

Kilom éter

H em psm an ufacture.

K en d erg y á ra k .

M a n u fa ctu res de ch a n v re.

(Red circles.)

The value o f production per factory in 1913.

(Piros körök.)

A termelés értéke gyárankint 1913«ban.

(Disques rouges.)

Valeur de la production pár manufacture en 1913.

The area o f the circles indicates the value o f production.

A kör területe a termelés értékét szemlélteti.

La surface des disques représente la valeur de la production.

H em p .

(Green squares.)

The area sown per county in 1913.

1 he areas o f the squares drawn intő the counties indicate the size o f the hempsgrowing areas.

K en d er.

C h a n v re.

(Zöld négyszögek.)

A kenderrel hevetett terület megyénkint 1913sban.

(Carrés werts.)

Superficie ensemencée de chanvre pár comitat en 1913.

La surface des carrés représente la superficie ensemencée de chanvre.

48 Trencsén

Som on

Pozsony

S z a b o lc s

Heves

Veszprém

l

Izolnok DoboKa

Beszlercze-N-aszól

Som ogy U d v a rh e ly

Küküllő '

Nagy

K ü k ü llő

Belovár-KSrös

\

lé ro m s z é k

•Tem es

SCZOtM

4 5zeben

Ver8cze P o z se g a

S zerem

^

0 —2-5 millió korona — crowns — couronnes.

Q

0— 50 ha

1000 ha

0 10 a U <*050 60 VO80 80 100 1 11u-‘ ‘■■■'■‘-H

500 » 200 »

K ilo m é te r

1. Mr. Clémenceaus demarcatíon line of 13»th june 1919.

2. Boundary o f Austria fixed by the treaty o f Saint Germain.

3 . Line o f demarcatíon fixed f y%

r í&

im

^ U re -

4 . Boundary o f the Czch.Slovak.Stite/ áxeií by the Entente. _ , Ih e value, of production Pár factorv in 1913.

5. tastern limit or the neutral zone proposed by General Smuts.

6 . Roumanian drcleS indicate the Vaíue ° f Procfuction-

1.

2.

3t.

4.

Clémenceau*fele demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa. _ii_. r, r z;i. demarkációs .___L en e v a ra k .

Bartha*Hodzsa*féle C sehszlovákiának az entente áltál kijelölt Hátára. (Vix alezredes 1918. XII. 23.)

A termelés yrtéke gyárankint 1913»ban.

5 . Smuts tábornok által ajánlott sentl^gfö.adna nyugati; Jáatewa.

6 . Román követelés 1916*ban.

!• 2.

3.

4.

Ligne de démarcation de M. Cíémcnceau du 13. juin 1919.

Frontiére de l’Autriche fixée pár le traité de Saint*Germain. artha et Bodza.

Ligne de démarcation étabfie’ pár Frontiere de la Tdiéco-Slovaquie fixée pár I1Entente. (Lt. Colonel Vix 23. déc. 193^^ur de la production pár mánufacture en 1913.

5 . Limité occidentak de la zo n en em re proposée pár le General Smuts. ior, 6 . Réclamations rouinaines de 1916.

an

F la x .

Len.

Lín.

(G reen squares.)

The flax«growing areas per countv in 1913.

(Zöld négyszögek.)

A lennel bevetett terület megyénkint 1913«ban.

(Carrés verts.)

Superficie ensemencée de lin pár comitat en 1913.

I he areas o f the squares drawn intő the counties indicate the size of the flax growing areas.

A megyékbe rajzolt négyszögek területe a lennel bevetett terület nagyságát szemlélteti.

48

■

Jrencsén urocz

Pozsony

Borsod

Szabolcs

H eves

Szolnok Boboka

Beszlercze-Naszói

Veszprém

K o lo z s IEZORERENV

Som ogy

U d v a rh e ly

^ n i s 'K ü k ü tlő

' Nagy Kükül la

AGYLAK

lápoms2ék

B elo vá r-K ö rö s •Temes

0EZ&AN

■ ogaras K fa s s ó

VerSoze

Hfiróny

o/7

Pozsega

^

0 —2'5 millió korona — crowns — couronnés.

□

0—50 ha

L ik a -K r b a v a

0

10

20

50

tkO 5 0

60

70

80

90

10Ü

1 ....................— I Kilométer

1000 ha 500 » 200 »

50 »

F laxsm anufacture.

L en gyárak .

M an u factu res de lin .

(Red circles.)

The value o f production pár factory in 1913.

(Piros körök.)

A termelés értéke gyárankint 1913rban.

(Disques rouges.)

Valeur de la production pár manufacture en 1913.

The areas o f the circles indicate the value o f production.

A kör területe a termelés értékét szemlélteti.

La surface des disques représente la valeur de la production.

F la x .

L en.

L in.

(G reen squares.)

The flaxsgrowing areas per county in 1913.

(Zöld négyszögek.)

A lennel bevetett terület megyénkint 1913rban.

(Carrés verts.)

Superficie ensemencée de lin pár comitat en 1913.

The areas o f the squares drawn intő the counties indicate the size o f the flax growing areas.

EP7SEBETFAIVA

20 millió korona 2'5

0

10

?0

SO <00 5 0

60

70

80

»

crowns

couronnes.

»

00 10C

1 1' I , , I ., ..,,^.0^1 K ilo m é t e r

1. Mr. Clémenceaus demarcation line of 13»th june 1919.

2. Boundary o f Austria fixed by the treaty of Saint Gerinain.

3. Line o f demarcation fixed 4 . Boundary of the Czeh.SlovafeState fixed by the Entente..

5. Eastem limit of the n e ^ U o ^ e ^ o ^ d ^ ^ e n e r ^ l

6. Roumanian demand in 1916.

1. Clémenceauíféle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

2 . Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

3 . Bartha*Hodzsa«féle demarkációs vctjal, .

4 . Csehszlovákiának az entente 'alíal mjfeíolt liatára, ( Vix alezredes 1918. XII. 23.)

A termeles értéke gyarankmt I9l3»ban.

5 . Smuts tábornok áltál lajánlött semlegesizónatílyugati hátára.

6. Román követelés 1916«ban.

1. Ligne

de demarcation de M. Clémenceau du 13. juin 4919.

2 . Frontiére de l'A utriche fixée pár le traité de $aint»Germain.

3. Ligne de démarcation 4.

v"xn23redéc 11918Cl?CO,SIOVa5lUÍe fiXée P" rEntente' (Lt Coloneí 5. Limité odcidentak de'la ztíne neutré propbsée pár lé Géttéíal Simíts.

6 . Réclamations roumaines de 1916.

[AUUfAtl

BUDAPEST

ER25EBETFALVA

i20

millió korona 2'5 » »

crowns

couronnes

J u te m an u íactu re.

J u ta g y á ra k ,

M an u fa ctu res de ju te .

The value o f production per factory in 1913.

A termelés értéke gyárankint 1913«ban.

Valeur de la production pár manufacture en 1913.

The areas o f the circles indicate the value o f production.

A kör területe a termelés értékét szemlélteti.

La surface des disques représente la valeur de la production.

Hemps, flaxs and jutesindustry.

K ender*, len* és ju ta ip a r.

Maps 47, 48 and 49.

47?ik, 48sik és 49?ik térkép.

In Hungary in 1913 flax was grown on 13,500 hectares and hemp on 40,500 hec? tares. The yield gave 136,000 metric quintals of flax?thread and 379,000 m. q. oi hemp* thread. Part ol the flax?thread and hemps thread was imported.

Magyarországon 1913?ban kereken 13.500 hektárt vetettek be lennel és 40.500 hektárt kenderrel. A termés 136.000 q lenfonal és 379.000 q kenderfonal volt. Ezenkívül volt némi behozatal lenfonalból és kender? fonalból is.

The thread was worked up nőt only by the great manutactories, bút to a large extent alsó by the small industries.

A fonalak feldolgozását nemcsak a gyár? ipar végezte, hanem nagy mennyiséget dől? gozott fel a kisipar is.

In 1913 the production of jlax=factories represented 6 millión Crowns, that of the hemp=factories 25 millión Crowns.

A lengyárak termelése 1913?ban kereken 6 millió, a kendergyárak termelése pedig 25 millió koronát képviselt.

The jute factories imported all their raw matériái írom abroad ; their production amounted in 1913 to 23 millión Crowns.

The surplus of fabric made of hemp, flax, and jute imported in 1913 amounted to 25 millión Crowns.

A jutagyárak egész nyersanyagukat kül? földről szerezték be, termelésük 1913?ban 23 millió koronára rúgott.

A Magyarbirodalom behozatali többlete kende r?, /en? és jutaárúkból 1913?ban kereken 25 millió korona volt.

Une superficie de 13.500 hectares environ a été ensemencée de lin en 1913 et 40.500 hectares ensemencés de chanvre. La récolte a donné 136.000 quintaux métriques de fii de lin et 379.000 quintaux métriques de fii de chanvre.

Les fils de lin et de chanvre ont été non seulement utilisés pár les manufactures, mais aussi pár la petite industrie.

Les manufactures de lin ont donné en 1913 une production de 6 millions de couronnes environ et les manufactures de chanvre, 25 millions de couronnes.

Les manufactures de jute ont importé toute leur matiére premiére de l’étranger et leur production s’est élevée en 1913 á 23 millions de couronnes.

L’excédent de tissu de lin et de chanvre importé s’est élévé en 1913 á 25 millions de couronnes.

(Between the lines of demarcation 1 and 2 is situated 47 % of the flaxdndustry ' 52 o/o » » hemp?industry 70 °/o » » jutedndustry expressed in percents of the value of the production in 1913.)

(Az l?es és 2ses demarkációs vonalakon belül esik az 1913. évi termelésnek értékben a lenipar ............ ... ... 470/i);a, a kenderipar ... ... ... ... 52%?a és a jutaipar ..^ ................... 70°/o?a.)

(A l’intérieur des lignes de démarcation marquées 1. et 2. est situé 47 °/o de la production de l’industrie liniére 52 °/o » » » » » chanvriére 70 °/o » » » » » de jute.)

Industrie liniére, chanvriére et de jute.

Cartes No. 47, 48 et 49.

-

— ________________

.— -

----------------— ----------------------------------- -----------------------------------------

Manufactoriés o f wool. ' G yapjúgyár l M anutactures de laine. Í '/ 'X t M anufactoriés o f silk.

V / 2. ' ’ Selyemgyár.

1 Manufactures de soie.

I Manufactoriés o f hats.

3. \ Kalapgyár.

1 M anutactures de chapeaux.

I Manufactoriés of wool and silk.

4. Gyapjú* és selyemgyár.

1 Manufactures de laine et de soie. | Manufactoriés o f wool, silk and hats.

5. . Gyapjú*, kalap* és selyemgyár.

1 Manufactures de laine, de soie et de chapeaux. í Manufactoriés o f artificial silk.

6 . : Műselyemgyár.

1 Manufactures de soie artificielle.

J

ö

i .

©

2-

®

3.

#

+•

•

■5 ‘

1.

/5DLNA

l‘ KC5HARK

\

's .

I

^rhENCstN PRIVISVt

t

•• •« »

1

N tnfT PR O N A

1

S

F57MBW{

X x

RAQVÁNY

•m » * ....

IQVAR05

® 6.

V

íi

s .i» *

” »•*

8UQAAAIÁ5Z ) UdP£5T

BUQAPE5T

ALBERTFAI.VAÍ

KÖ5ZE6

ÖM5PE5T

^ARVAR 5ZAM05UdVAR ÍOTTftAftD

flABOCS

NA6YENYED

5E6E5VA#

nt&fiVU T0RQISt\AN(Z5A T * PERdAfttfS

Nff*TB0irö^OHM :5

ISEtNTStDHSY 4 P

NA6Y52EB£Jt-

ORIAT

? 5 D fl3 0 l',A

**ÍTOÍWNDD

BURARÓ

Lt?ób

BARWAR0Z5NW

HU

..

UJVIBf

PJNrSUVA

50 millió korona 20

0

10

' >

1. Mr. Clémenceaus demarcation line of 13»th june 1919.

Boundary o f Austria fixed by the treaty o f Saint Germain.

2.

3.

4.

5.

Line o f demarcation Boundary o f the Czeh*SlűvakYStát*'-&{sd b jbt th© 1Entente.

Eastern limit o f the neutrai zone proposed (by General Smuts.

Tne areas ot the circles inaicate tne valué or the products. w here 6. Roujnanian demand in jes, ^j,e cjrclt ;s divided intő sectors. Ihe area o f a single sector shows the production o f a particular factory.

20

50 *0 5 0

60

70 00

J-I— -

Kilométer’

»

»

2’5 »

»

crowns — couronnes.

»0 100

<H

Ligne de demarcation de M. Clémenceau du 13. juin 1919.

Frontiére de l’Autriche fixée pár le traité de Saint*Germain.

Ligne de démarcation ét^bU^^j Frontiére de la Tchéco-Slovaquie nxée pár I’Entente. (Lt. Colonel Vix 23. déc. 1918.) ' a « ff “ proöuction Te T91T 5.

Limité ocdderrtale de la zone neutre proposée parié Généraíkmut*.

Les Smuts fáborpok. által semleges zÓB*i,oyugati hatáw . g y á r v a n , 6 .

Récltóáfiöö^íbíurtkfiéi'dW1Ifit***??s'H .y a P |uslj F manufactures.

La k o m á i ka^cfelé* .1916*^)311.,kkekre oszlik. Az egyes körcikkek területe surFace ae cnaque secteur represente la production des manutactures Clémenceau*féle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

Bartha*Hodzsa*féle demarkációs^ (j \ n g i r Cseh*Szlovákiának az entente álfal.Kiiclöft határa. (Vix alezredes 1918 XII 23 ) Termelés errí-ke 1913*oan.

az egyes gyárak termelését m utatja.

1.

2.

3.

4.

respectives.

Q

©

Manufactoriés of wool.

Gyapjúgyár M anufactures de laine.

M anufactoriés o f silk.

2.; Selyemgyár.

Manufactures de soie.

Manufactoriés o f hats.

3. Kalapgyár.

Manufactures de chapeaux.

Manutactories of wool and silk.

4. Gyapjú* és selyemgyár.

Manufactures de laine et de soie.

Manufactoriés o f wool, silk and hats.

5. Gyapjú*, kalap* és selyemgyár.

Manufactures de laine, de soie et de chapeaux Manufactoriés o f artificial silk.

6. Műselyemgyár.

Manufactures de soie artificielle.

í.

1,

2.

I /

3.

4.

Z50LNA

•

KÉSMÁRK L

5.

6.

encsén

NEMETPRONA

r5 ZAKBfNrí?5 RAQVÁNY ű

PRIVIGYE

i í f t k l EBANYA

LD5DNCZAPATFALVA

KDMÁfiDa TQVAR05

BUQAAALÁSZ )

BUDAPEST a lb e ktfalvaI

KÖ5ZE6

UJPE5T

& K I5 P E 5 T

SÁRVÁR 5ZAnOSUJVAR lOTTMARD

©

Q ©

BEJÚSCWBA

NA6YENYEB

M4BDC5

Q HED6YE5

NA6YATA& TDRÖKKANtZ5A

NÉnETBOlY^'

5E6E5VAR

5EE6I5ZENT5ÍDR6Y

MOHÁCS

NAGYSZEBEN ORLAT Q Z5DMBOLYA

f^YOI5ZNOD

BURARD^

BARCZAROZSNYfl

H055ZUFA

APAFIK

iKf REK UdVIDE:

PANCSÜVA

Sű millió korona — crowns — couronnes.

20 » 2 '5

»

» »

»

»

»

»

W o o le n in d u str y .

G y a p jú ip a r.

L ’in d u strie la in iér e .

Value o f produce in 1913.

Termelés értéke 1913*ban.

Valeur de la production de 1913.

The areas o f the circles indicate the value o f the products. W here there are several factories, the circle is divided intő sectors. The area o f a single sector shows the production o f a particular factory.

La surface des disques représente la valeur de la production. Les disques sont divisés en secteurs, s'il y a plusiers manufactures. La surface de chaque secteur représente la production des manufactures respectives.

W o o le n in d u stry .

G y a p jú ip a r.

L ’in d u strie la in iére.

In 1913 there were in Hungary 84 manu* facturies ofwool altogether, the production of which represented a value of 42 millión crowns.

The production of woolen factories was far from meeting the demand, there was therefore a constant import of woolen goods.

Among these the woolen clothes were the most important item, of which the surplus imported in 1913 represented in value 114 millión crowns.

Magyarországon 1913*ban összesen 84 gyapjúleldolgozó gyár volt, melyeknek tér* melése 42 millió K értéket képviselt.

A gyapjúgyárak termelése közelről sem fe* dezte a szükségletet, miért is évenkint állandó behozatal volt a különféle gyapjúárúkból, melyekben a gyapjúszövet szerepel a lég* nagyobb tétellel, melyből a Magyarbiro* dalomnak 1913*ban kereken 114 millió K behozatali többlete volt.

84 manufactures de laine ont fonctionné en 1913 en Hongrie dönt la production a eu la valeur de 42 millions de couronnes.

D ’autre part, l’industrie lainiére n’a pu du tout suffire aux besoins intérieurs, aussi avions nous une importation constante de diverses lainages. Parmi les lainages, les tissus sont les plus importants, dönt l’excé* dent de l’importation est monté en 1913 á 114 millions de couronnes.

!

Ciliül 'cieb in t/i

B uifipist tisztireze

d S z iiis f it m ir

W »J a S im n ttrm .

V iW

)Ml

o/brrufi

»SztMfuiwr/>e/f c%5eyesw W yuhfehérrir a S zászsebes

dSzentit/ota O & re s s i

S10 MILLIÓ KOOONH rOUPMMEJ • con*«5

\Pancjovz

Kilométer

1. Mr. Clémenceaus demarcatíon line of 13-th june 1919.

2.

3.

4.

5.

6.

1.

2.

3.

4.

Clémenceaurféle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

Boundary of Austria fixed by the treaty of Saint Germain.

Bartha*Hodzsa»féle demarkációPWKiifr‘á^íí-sS.* Line o f demarcatíon fixed by CsehrSzlovákiának azJ eutcílte dtfcall kijelölt1határa.' (Vfei1■alezredes Boundary of thfci1C í e l i ^ l o ^ a ^ t i W tf fiíy l% fífife0ln t& iíe ).11 1918^ H L a termelés értékét szemlélteti. Ahol több gyár van, Easfeín limit o f ifié neuttal zone pebpc^éd fo^<-lG « eijál'1SfifíitS.n - W here 5 - Smu$ t ^ ^ k e k területe R o d to ia H cdfefíláíi^ f r M ' the circle is shown divided intő segments, 6 . Román követelés gyárak termelésének az értékét mutatja. the area o f each segment representingthe value o f production per factory.

Ligne de démarcation de M. Clémenceau du 13. juin 1919.

Frontiére de l’Autriche fixée pár le traité de Saint»Gexmain.

Ligne de démarcation établie pa)t W H u a f a et Hodza.

Frontiére de la YéitéÜo-^lováíjiilé^R^fc' piií l'Eiiféiiíé1. (Et. ömlőnél I^?"siláfece^^á8s) dísques représente la valeur de la production. Le

pf h fif^rÉrtfílnio

Réclamations r o u m a i ^ q s ^ ISMkspond ;i une corroirie.

(iüpbreczen

dS zékesf?!

d készterez?

't ir m

(Szisiregen

tozsrir

»MircutH ) S zéke/fuztekehe/f

aSegesvár w yufofr/iérrir d S zá s zs e b e s

O Szentigóta

(iB rzssó

S50 MILLIÓ KOAONA CDUBONNES ■CB0WII5

ifc fJM

T a n n e r ie s.

B ő rg y á ra k .

C o rro iries.

The value of production per factory in 1913.

A termelés értéke gyárankint 1913«ban.

Valeur de la production pár corroirie en 1913.

The area o f the circles represents the value of production. W here there are several factories, the circle is shown divided intő segments, the area ot each segment representing the value o f production per factory.

La surface des disques représente la valeur de la production. Le disque est divisé en secteurs, s’il y a plusieurs corroiries ; chaque Secteur correspond á une corroirie.

L eathersindu stry.

B ő rg y á rtá s.

C o rro iries.

In 1913 the production ol tanneries rep* resented 55 millión crowns. The production did nőt satisíy the home*demand, the sur* plus imported in 1913 represented 51 mii* lion crowns. There was somé import of raw hides besides, which is accounted fór by the fact that Hungary exported live animals and thus the hides did nőt remain in the country.

A magyarországi bőrgyárak termelése 1913* bán kereken 55 millió koronát képviselt.

A gyárak termelése nem fedezte az ország szükségletét; a Magyarbirodalom behozatali többlete 1913*ban kereken 51 millió K*ra rúgott. Ezenkívül volt még nyersbőrbeho­ zatal is, mivel Magyarország élőállatokat szállít külföldi piacokra és így a bőr nem marad az ország területén.

Les corroiries hongroises ont produit 55 millions de couronnes environ en 1913.

La production n’a pás couvert les be* soins du pays; l’excédent de notre im* portation en cuir apprété est monté á 51 millions de couronnes ; nous avons éga* lement importé des cuirs bruts, puisque la Hongrie avait une exportadón en animaux vivants.

(The production of the factories situated between the lines of demarcation 1 and 2 represents 47% of the totál production in 1913.)

(Az l*es és 2*es demarkációs vonalakon belül eső gyárak termelése az 1913. évi termelésnek 47%*át képviseli.)

(Les corroiries situées á l’intérieur des lignes de démarcation marquées 1. et 2. ont fourni 47% de la production de 1913.

0

2*5 millió korona — crowns — couronnes.

250 MILLIÓ KOPONA • COuOOMKÍÍ • CR0WN9

0

10 10

M

Ml 5 0 e o

10

80

90 10Ö

K ilo m é te r

1. Mr. Clémenceaus demarcation line of 13-th june 1919.

2. Boundary of Austria fixed by the treaty o f Saint Germain.

3 . I.ine o f demarcation fixed by Bartha et Hodza.

4 . Boundary o f the Czeb»Sl*í»fc($tfte foéd lfejatfaeSntfantoés.

5. Eastern limit o f the neM ral fcane- projfosedvby G enelat Smuts.

Clémenceaudele demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

Néroetausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

Bartha»Hodzsa»féle demarkációs vonal.

I . Ligne de demarcation de M. Ciémenceau du 13. juin 1919.

3 . Ligne de démarcation établie pár MM. Bartha et H odáa.

m8h*x írS )nak az entenf e ^ « ^ ^ . (Vix alezredes

4-

2. Frontiere de l'A utriche fixée pár le traité de Saint-Germain.

V i x D 2 3 red é c

Em

í'

fíís s V .C ^ Io o e l

Smuts tábornok áltaf ajátílb^ séiÖÍ^|íési;3!Őfö1!i:í1yÜgáfl! háfáía.

5 . Limité occidentale de la zötte néutre proposée pár le Géhéral Smuts.

6 . Rouinaöian dema*d,|jp iítt4es indicate the value o f production. 'X 'h ereé. Komáit követeí6áei$l^d*ajnelés értékét szemlélteti. Ahol több gyár van, 6 . RéclaBiattens foumaines ide 1914>/ésente la valeur de la production. Le disque est divisé en secteurs, s’il y a plusieurs manufactures ; chaque ott a kör területe körcikkekre oszlik. Az egyes körcikkek területe there arc scveral factories, the circle is divided intó segment, each secteur correspond á une manufacture. az egyes gyárak termelésének az értékét mutatja. segment showing the output o f one particular factory.

Selmeczbánya

Nagyszombat

Rimaszombat

Újpest

2sambék €

B u d a p est

frva r

Kecskemét €

C

N a g y s z a lo n ta

Orosháza

Nagykanizsa ©

Tótkomlós

5 z é h e lyu d v a r hely

Nagyenyed

rkerek

crown s

couronnes

Pancsóva

2 5 0

M IL L IÓ

K O P O N A ■ COUPONNÉS ■C B O W W

M anufacture o f leath er b o o ts .

B ő rcip ő g y á rtá s.

M an u factu res de c h a u ssiir e s.

Value of output per factory in 1913.

A termelés értéke gyárankint 1913=ban.

Valeur de la production pár manufacture en 1913.

The areas of the circles indicate the value o f production. W here there are several factories, the circle is divided intő segment, each segment showing the output o f one particular factory.

La surface des disques représente la valeur de la production. Le disque est divisé en secteurs, s'il y a plusieurs manufactures ; chaque secteur correspond á une manufacture.

Manufacture of leather boots.

The output of Hungárián leather boot factories amounted in 1913 to 12*7 millión crowns.

The production did nőt satisfy the home demand, the surplus imported in shoe# maker’s wares represented in 1913 roughly to 37 millión crowns.

(The factories within the lines of demarcation No. 1 and 2 represent 66 per cent of the output of 1913.)

Manufactures de chaussures.

A magyarországi bőrcipőgyárak termelése 1913#ban 12*7 millió koronára rúgott.

A termelés nem fedezte az ország szűk? ségletét; a behozatali többlet értéke cipész# árúkból 1913#ban kereken 37 millió koronát képviselt.

(Az l#es és 2#es demarkációs vonalakon belül eső gyárak az 1913. évi termelésnek 66°/o#át képviselik.)

La production des manufactures hongroi# ses de chaussures s’est élevée á 12,7 millions de couronnes.

La production n’a pás suffi aux besoins du pays, l’excédent de marchandises de cordonnerie importé s’est monté á 37 millions de couronnes.

(Les manufactures situées á l’intérieur des lignes de démarcation marquées 1. et 2. ont fourni 66% de la production totálé de 1913.)

-

#*0 MIlUO KOftOfíA CtOftdNMCS CflöWMS

iaa ••

••

•»

2 0

1

1. Mr. Ciémenceaus demarcation line of 13-th june 1919.

2. Boundary o f Austria fixed by the treaty of Saint Germain.

3 . Line o f demarcation fixed by Bartha et Hodza.

4 . Boundary o f the

% ntente.

5 . Eastern limit of the'fietftt& P ^^é'pio^Ö sctfc tty • QSniííJP "Smuts.

6 . R oum anifi!Éaéőfáád0tntí191«uares indicate the value o f products.

10 20 50 W)50 60 10 80 oo I0c; ■'1 ............*~H

Kilométer .

1. Clémenceauíféle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

2. Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

3 . Bartha*Hodzsa*féle demarkációs vonal.

4 - C sehszlovákiának «

j ^ l t í . Vi x alezredes

5. Smuts tábornok altaí ájanlötí1 se n íl^ e i z ^ í ^ n ^ 1^ ^ Katára. értékét szemlélteti. Ahol több gyár van. ott a kör területe körcikkekre oszlik. Az egyes körcikkek területe az egyes gyárak termelésének az értékét mutatja.

6 . Ró^ihVTclWálélés

1.

2.

3.

4.

Ligne de démarcation de M. Clémenceau du 13. juin 1919.

Frontiére de l’Autriche fixée pár le traité de SainhGermain.

Ligne de démarcation établie pár MM. Bartha et M odía.

Frontiére de la TchécoGlyvaquie fixée pár i’Lntente. (Lt. Colonel Vix 23. déc. 1918.) JKalrintsries a e p etro le.

5 . Limité occidehtále de la ioné nevűre proposée pár le Général Smuts.

6. RéclariatinaS;<í»u«hain6St]d# J9i^tc',ente la valeur de la production;

In Hungary there were 28 petróleum refineries at work in 1913. Their production amounted to 45 millión crowns.

The Hungárián refineries acquired their raw matériái mainly from the Galician oil wells.

The value of Hungary’s import of mine* ral oil in 1913 was in round numbers 29 millión crowns.

Magyarországon 1913*ban 28 kőolajfino* mító gyár volt üzemben. Ezek termelése 45 millió koronára rúgott.

A magyarországi kőolajfinomító gyárak nyersanyagukat leginkább a galiciai petró* leumforrásokból szerezték meg.

A Magyarbirodalom kőolaj behozatalának értéke 1913íban kereken 29 millió K volt.

28 raffineries de pétrole ont fonctionné en 1913 en Hongrie, dönt la production s’est élevée á 45 millions de couronnes. Les raffineries ont importé leurs matiéres premi* érés surtout des sources pétroliéres de Galicie. L’importation du pétrole brut en 1913 peut étre estimée á 29 millions de couronnes.

(The works lying within the lines ot demarcation No. 1 and 2 represent 53 per cent of the value of production in 1913.)

(Az l;es és 2*es demarkációs vonalakon belül eső gyárak az 1913. évi termelésnek értékben 53°, o?át képviselik.)

(Les raffineries situées á l’intérieur des lignes de démarcation marquées 1. et 2. ont fourni 53°/o de la production totálé de 1913.)

ŐRMEZŐ nLboMiHm.Ni C 5RP

TORflLjtfníJHEL,

nní^ bbkt h ■ R N E r-iE T i

íON'i

8U Q H P E 5T

/H R 0 5 NJ R 5 flB B E L 'S

BRRS5IÍ

jr-%.

F IU M E

PJL

aSÖ MILLIÓ KOftOtfA • CÖUÖÖNNCS• CfiÖWMS

P etro leu m refin eries.

K ő o la jfin o m ító g y á ra k .

Value o f production per factory in 1913.

A termelés értéke gyárankint 1913»ban.

The areas of the squares indicate the value o f products.

Ratifineries de p étro íe.

Valeur de la production pár raffinerie en 1913.

La surface des disques représente la valeur de la production;

Smalbindustries pro* ® ducing different mate* rials uscd tor manure.

3 5 0 W U IO

1. Mr. Clémenceaus demarcation line o f 13*th june 1919.

2. Boundary o f Austria fixed by the treaty o f Saint Germain.

3 . Line o f d e m a r c a tík tíftíP e / B áttl414F fIo!8áípk s * Boundary o f the’>Czd<.SIb*ák*öfe **ed by ’i h i 'Etóiáte.

5. Eastern limit of the neutral zone proposed by General Smúts, Vhcre 6 . Roumanían demand 19f fef circleS are divided intő segments, each segment showing the prodnetion of one particular factory.

4.

1. Clémenceausféle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

2 . Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

3 . Bartha*H odzsa*féle demarkációs vonal, y á ra k .

4. C sehszlovákiának.az enfente álltai kljelöjU határa, (V,ix alezredes 1918. XII. 23.)

5» S á u b táfcbfeok ától ajánlott semleges ' ' ' é t i t nytigltti h á tára , ^ r van.

6 . RciÁ)ánkk6vW etó’l9 Í« -,b ik ^ ekre OS2" ik - Az eS>’es körcikkek területe az egyes gyárak termelését mutatja.

KOÖONA

Különféle trágyázásra való anyagot előállító kisebb gyárak.

COUOOhNrj COOVr*.S

1. Ligne de démarcation de M. Clémenceau du 13. juin 1919.

2 . Frontiére de l’Autriche fixée pár le traité de Saint*Germain.

3 . Ligne de d é m a r c * ^ 4. Frontiére de la Tchéco*Slovaquie fixée pár l’Entente. (L t Colonel Vix 23. déc. l M . y T ‘1r usme en 5 . Limité occidentale de la zone neutre próposée pár le Généeal Smuts. Le 6 . Rédatnations íöUtoáines de 1916jl y a plusieurs usines ; chaque secteur correspond á une usine.

Des petites usines des* tinées á produire des matériaux différants pour l ’engrais artificiel.

54

8 uaftpe s r

NnBINflRflQ

Smalbmdustries pro° O ducing different materials used fór manure 2 5 0 M IL L IÓ

K O B O N A • C O ü nO N N f5

Különféle trágyázásra való anyagot előállító kisebb gyárak.

CIJOWNS

A rtificial m anure W orks.

M ű trá g y a g y á ra k .

U sin e s á en g ra is artificiel.

Value o f production per factory in 1913.

A termelés értéke gyárankint 1913«ban.

Valeur de la production pár usine en 1913.

The areas o f the circles indicate the value o f production. W here there are several works, the circles are divided intő segments, each segment showing the production of one particular factory.

Des petites usines dess tinées á produire des matériaux différants pour l’engrais artificiel.

A rtificia l m anure w o r k s.

M ű trá g y a g y á ra k .

U s in e s á en grais artificiel.

The Hungárián artificial manure works mainly produced superphosphate. The quan# tity of superphosphate manufactured in 1913 amounted to about 1,900.000 metric quin# tals of a value of 12 millión crowns.

A magyarországi műtrágyagyárak lég# inkább szuperfoszfátot állítottak elő. Az 1913#ban előállított szuperfoszfát mennyi# sége kereken 1.900.000 métermázsára rúgott 12 millió korona értékben.

A gyárak termelése nem fedezte a hazai szükségletet. A Magyarbirodalomnak szu# perfoszfátból 1913#ban 170.000 q behoza# tali többlete volt T3 millió K értékben.

A nyersanyagul szolgáló foszfátföldet a gyárak tengerentúli országokból szerezték meg.

Les usines hongroises á engrais artificiel ont surtout fabriqué du superphosphate, dönt la quantité produite annuellement s’est élevée á 1,9 millions de quintaux métriques, d’une valeur de 12 millions de couronnes.

La production de ces usines n’a pás couvert les besoins du pays. En 1913, l’excé# dent de notre importation en superphos# phate a été de 170.000 quintaux métriques, d’une valeur de 1,3 millions de couronnes.

Le phosphate natúréi, servant de matiére premiére á ces usines, a été importé des pays d’outre#mer.

(Az lses és 2ses demarkációs vonalon helül eső gyárak az 1913. évi termelésnek 53%#át kép# viselik.)

(Les usines situées á l’intérieur des lignes de démarcation marquées 1. et 2. ont fourni 53% de la production de 1913.)

The production has nőt covered the home# demand; in 1913 the surplus imported of superphosphate amounted to 170,000 m. q. in a value of 1'3 millión crowns.

The works acquired the phosphate of lime serving fór their raw matériái from overseas.

(The works lying within the lines of demarcation 1 and 2 represent 53 per cent of the production of 1913.)

•

Krétagyár — Usine á craie. — Chalk*Factory.

C (m en t< w ork s — C em en tgyárak — U sin e s á elm ent Q 0—2'S millió korona. 1— Couronnes. — Crowns.

850 MILLIÓ KORONA - COUftOfcNÉS COOWNS 60

70 80

90 100

Kilométer

1. Mr. Clémenceaus demarcation line of 13*th june 1919.

2. Boundary o f Austria fixed by the treaty of Saint Germain.

3 . Line o f demarcation fixed 4 . Boundary o f the C zch S lay ak S tate (fixed by the, Entente.

5 . Eastern limit of the neutral zone proposed by General Smuts.

1 h areas ol the sguares índufate the value or the output.

6 Roumanian demand in 1916.

.

1.

2.

3.

4.

Clémenceau»féle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

Bartha=Hodzsa*fcle demarkációs vonal.

C sehszlovákiának az entente* állal* Vfjtíoft* határa. (Y ‘x alezredes 1918. X II. 23.) A termelés értéke gyárankint 1913»ban.

5 . Smuts tábornok által ajáBÍoW peuJtígés zóna nyugati batáta.

6 . Román követelés 1916*ban.

1.

2.

3.

4.

Ligne de demarcation de M. Clémcnceau du 13. juin 1919.

Frontiére de l’Autriche fixée pár le traité de Saint»Germain.

Ligne de démarcation éta^k£,|j[£|JVÍ.áj|.

LIod2a.

Frontiére de la TchécoSjovaquie fixée pár fF n ten te. (Lt. Colonel Vix 23. déc. 19Iw)eur ®e a productiofi pár usine en 191X 5 . Limité öccidentaíe de la zone neutre pnopoiée p á r le űénéral Smnts.

6 . Réclamations roumaines de 1916.

@ Krétagyár. — Usine á craie. — ChalksFactory.

Ct m ent'w orks — Cementgyárak — U sines á ciment s Q 0—2'5 millió korona. — Couronnes. — Crowns.

250 MILLIÓ KORONA - COURONNES• CR0WN5

Cementsworks.

Cementgyárak.

Usines á elment.

Value o f output per factory in 1913.

A termelés értéke gyárankint 1913«ban.

Valeur de la production pár usine en 1913.

The areas of the squares indicate the value of the output.

A kör területe a termelés értékét szemlélteti.

La surface des disques représente la valeur de la production.

The output of the Hungárián cement? works amounted in 1913 to 14.6 millión crowns, the production fully covering the home demand.

The only chalk?factory is shown likewise on the map opposite. The two most impor? tant plaster?works of the country are at Torda and at Egeres (near Torda.)

A magyarországi cementgyárak termelése 1913?ban 14*6 millió koronára rúgott; a tér? melés teljesen fedezte az ország szükségletét.

A szemben levő térképen tüntettük fel az ország egyetlen krétagyárát is, Tordán és Torda közelében. Egeresen pedig van az ország két legjelentékenyebb gipszgyára.

La production des usines hongroises á fabriquer du ciment s’est élévé en 1913 á 14,6 millions de couronnes. La production était suffisante pour couvrir les besoins du pays.

Nous avons également représenté sur la carte l’unique usine á craie du pays. ATorda et á Egeres prés de Torda se trouvent les deux plus importantes usines á fabriquer du plátre.

(The works lying within the lines of demarcation 1 an 2 represent in value 61 per cent of the totál output of the country in 1913.)

(Az l?es és 2*es demarkációs vonalakon belül eső gyárak az 1913. évi termelésnek értékben 61°'osát képviselik.)

(Les usines situées á l’intérieur des lignes de démarcation marquées 1. et 2. ont fourni 61% de la production de 1913.)

i

í I

j !

I

i

mvégbeszrem? i

\t(ésmirk % io rse V # A Im

Ja zsryc

%tédgytopoksé'\.

/szombat

m w

)unkics

Iwosout

rovar Viagykaroty nagybánya

'TsziFúreá

M om petn

% Btszlm ie

% Veszprém

'Szarvas

wtnzsvár

Hem /hwm d

•

^Martnusarkets

^Nagykanizsa %Nagyenyeé •

Borossebes

•

Ahfciv

S liS Z W M S

NtCihméi

Patronéi,

i P ancsova

3»o

% Fehértemplom

koson*

eousumts

'

Kilométer

1. Mr. Clémenceaus demarcation line of 13»th june 1919.

4 . Boundary o f the CjehrSloyak’SUte fixed by the hetente.

1.

2.

3.

4.

5. Eastern limit o f t h e ^ x f a l , 6 . Roiunanian demand in 1916.

5 . Smuts tábornok által ajánlott semleges zóna nyugati hataira.

6 . Román követelés 1916»ban.

2 . Boundary o f Austria fixed by the treaty o f Saint Germain.

3 . Line o f demarcation fixed Smuts.

Clémenceaurféle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

Bartha*Hodzsa*féle demarkációs .W g fiv ^ r V C sehszlovákiának az entente által kijelölt határa, (Víx alezredes 1918. XII. 23.) A termetes értéké gfarankint T913»ban.

1.

2.

3.

4.

Ligne de démarcation de M. Clémenceau du 13. juin 1919.

Frontiére de l'A utriche fixée pár le traité de Saint»Germain.

Ligne de démarcation établie».|^j et Hod/.a.

Frontiére de la TchécoSlovaquie fixée p ár l'Éntente. (Lt. Golonel Vix 23 déc ** *a 1 ’ d i'.fion pár briquetené \ ■ í TTT

5 . Limité occidentale de la zone neutre propoUe -pár le Génórai Smuts.

6 . Réclamations roumaines de 1916.

\Késmárk

% Lőcse

QHomannj

Pöttyén

Beszférczebányo *N a g yta p o lcsá m ^

•d y s zo m b a t

l

'Munkács

mArJ úsmjrét

"tJyitra /

Losonci •

QNogysMi

0 Írseáujvát, lenmrovar

Nagvbánye

Ttszarúred Debreczen

QSi-febérn

9Besztercze Mezőtúr Kecskemét

'5zarvos

0Lendvanemesd

•

iSziszrégeo

‘olozsvár

Békéscsabd 0Kalocsa

^Nagykanizsa

ttdínezTvásárbely

Dombóvár

Borossebes

•JPbzárszó • Mknásfürdd Szabadka

0 Lomkor (aranc{

Szászváros

N.Mmda QUjverbás?

\Karinsebes

Petrozséni

0 Verseez

\Panc50vs

0 Fehértemplom

360 MILLIÓ KORONA COUftUNNtS• COOWMS 129

Kilométer

B ricks w o r k s .

T é g la g y á ra k .

B riq u eteries.

Value of production per brick«yard in 1913.

A termelés értéke gyárankint 1913»ban.

Valeur de la production pár briqueterie en 1913.

The areas o f the circles indicate the value of production.

A kör területe a termelés értékét szemlélteti,

fa surface des disques représente la valeur de la production.

Bricks do nőt bear the cost of transport and the clay necessary fór bridomaking can be found almost everywhere, therefore the bricksworks were everywhere built in the surroundings of the places of con* sumption.

Az előállított tégla a szállítási költséget nem bírja meg és a téglagyártáshoz szűk* séges agyag jóformán mindenütt megtalál* ható, a téglagyárak tehát mindenütt a fogyasztó hely körül helyezkedtek el.

La térré argileuse nécessaire á la fabri* cation de la brique se trouve presque pár* tout dans le pays, on a donc construít les briqueteries prés des centres d’utilisation, le transport de la brique étant trop coűteux.

y

57 I

J at5Óvő/'

, >

Sknaszlatina Áknasuhatag 1 1518000 q Wönaszék

Torda 72 000 q

Maris újvár f i ó OOO q Vízakna kSOOO q

1. Mr. Clémenceaus démarcation line of 13*th june 1919.

Boundary of Austria fixed by the treaty of Saint Germain.

Line o f demarcation fixed by Bartha et Hodza.

Boundary o f the Czeh’>Slovak*Sta£}j^|g^d by the Entente.

Eastern limit of the ncutJ'aí zone piopnsed by General Smuts.

2.

3.

4.

5.

6 . Routnanian démont} ml t f l ó . thi quantity ot salt extracted. The íigures under the circles give the quantity in metric quintals.

1. Clémenceau-féle demarkációs vonal. (1919. VI. 13.)

1. Ligne de démarcation de M. Clémcnceau du 13. juin 1919.

2. Németausztriának a békekonferencia által odaítélt terület határa.

3. Barthadlodzsaíféle demarkációs vonal.

2. Frontiere de l’Autriche fixée pár le traité de Saint«Germain.

3. Ligne de démarcation établie pár MM. Bartha et Hodza.

4 . Frontiére de la TchécoSlovaquie fixéa pár l ’Entente. (Lt. Colonel

4 . C sehszlovákiának az entente általHújelöIt határa. (Vix alezredes

1918. XII. 23.)

5 . Smuts tábornok''által1"ájáftíoff1áöflé&és íö tth nyugati'hláilífáV 6 . Román követelés' 1916*fean. eh só mén r idegét szemlélteti. A körök aki írt számok a kibányászott só mennyiségét q*ban adják meg.

Vix 23. déc. 1918.)

5 . Limité occidentálé de la zöne neutre píójití&éé' p'af lé' Général Smuts.

6 . Réclamations roumaines de 1916i .e la quantité de sel gémmé s et les chiffres indiquent la mérne en quintaux métriques.

Salt.

Só.

S el.

Q uantity of salt extracted per mine in 19l6.

A kitermelt só mennyisége hányánkint 1916»ban.

Quantité de sel gémmé extraite des mines en 1916.

The areas of circles indicate the quantity of salt extracted. The figures under the circles give the quantity in metric quintals.

A kör területe a kitermelt só mennyiségét szemlélteti. A körök alá írt számok a kibányászott só mennyiségét qsban adják meg.

La surface des disques représente la quantité de sel gémmé extraite et les chiffres indiquent la mérne en quintaux métriques.

There are salt mines of large extent in Hungary’s territory, írom which as much was extracted yearly as satisfied the yearly demand. The yearly production oi salt in the years before the war averaged 2'5 millions of metric quintals, of a value fluctuating about 35 millión crowns.

Magyarország területén nagy kiterjedésű sóbányák vannak, melyekből évenkint annyit bányásztak ki, amennyi az évi szükségletet kielégítette. Az évi sótermelés a háború* előtti években évenkint átlagosan 2'5 millió q volt, melynek értéke 35 millió korona körül ingadozott.

La Hongrie posséde des mines de sel gémmé d’une grande extension, dönt on n’a extráit que la quantité de sel nécéssaire aux besoins du pays. La production annuelle a été dans les années précédant la guerre, de 2,5 millions de quintaux métriques, d’une valeur de 35 millions de couronnes environ.

(Within the lines of demarcation No 1 and 2 there are no salt mines.)

(Az Nes és 2?es demarkációs vonalakon belül sóbánya nincsen.)

(Le territoire situé á l’intérieur des lignes de démarcation marquées 1. et 2. ne posséde aucune mine de sel gémmé.)

f (

{

;

"O .ff" â&#x2013; 4

J

"\

-J

^

..... .

..

y

eeggggggggggggHMg

*

0801B:BRT - Budapest Gyűjtemény BT-1148 FS01095400 MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI

1 11 2 1 0 0 1 5 II0 4 2 5 9 2 '