Leírás a koncepció, tervezési folyamat
A celluxtépőm tervezésének koncepciója egy kétágú organikus formából inspirálódva alakult ki. Szerettem volna úgy kialakítani, hogy a tartó -és tépőrész egy talapzatból jöjjön, de elkülönüljenek, szétágazzanak.
Kezdetben hajlított, szárra hasonlító tartóval és tépővel, és ovális tálcával próbálkoztam. Aztán (miután ez túl bonyolultnak bizonyult esztétikailag és előreláthatóan később megvalósítában is) fokozatosan minden részét leegyszerűsítettem, azt az elvet követve, hogy magának a celluxnak a formájából építkezzen, és annak arányaihoz viszonyuljon. Így a celluxtépőm csak körökből, körívekből és hengerekből áll, és a cellux külső és belső átmérőjének az aránya köszön vissza a talapzatban és a tartó - és tépőrészben is.
Az, hogy a két kis „oszlop” megemeli a celluxot, asztali celluxtépő révén elemeli az asztallaptól, az egyik legfontosabb eleme talán a kompozíciónak. Visszajelzések alapján van, aki
ezt játékosságnak ítélte a kinézetében, van aki pedig pont elegáns szerkezetet látott benne. Míg az elegáns részére a hosszúkás alak nyújt magyarázatot, a játékosságot a talp alakja is alátámasztja. A két egészen kicsi rádiusz mentén egybeforrasztott kör ráerősít a két rész látványos elkülönülésére, olyan érzést kelhet, mintha szét lehetne választani a tárgyat.
Méreteiben viszonylag apró, egy kisebb típusú celluxhoz van arányítva. A nyaga fém, ami a tükröződéssel és csillanásokkal nem csupán a játékosság és elengancia kettősére erősíthet rá, hanem a hatékony használathoz is szükséges (a kis oszlopok elhajlanak pl. a műanyag prototípuson, és az erőlködés nélküli tépéshez fontos, hogy stabilan maradjon a tartó és a tépő is).
A célom az volt, hogy olyan tárgyat hozzak létre, ami kis asztali díszként funkcionálhat, miközben ellátja a funkcióját is.
Galéria
nézetek és részletek
Folyamatábra
Logo
Kurzus
Én nagyon sajnálom, hogy ez a kurzus csak félévig tartott. Mivel sajnos szinte nulla tapasztalattal rendelkeztem ezen (vagy bármilyen hasonló) programok terén, egyrészt nagyon sokat maradtam le és kellett kapaszkodnom az órákon, másrészt viszont annyi minden újat és hasznosat tanultam. Örülök, hogy a lassab fajta módszerrel haladtunk (ennél gyorsabbat valószínűleg sehogy se tudtam volna lekövetni).
Rengeteget kell még fejlődnöm, és szeretnék is, arra viszont pont elég volt ez a félév, hogy már úgymond merem használni ezeket a programokat, innentől kezdve önállóan is belevetheti magát az ember.
A házik jellemzően nagyon tetszettek mint feladatok (csak nagyon sok időbe
teltek nekem megcsinálni őket a tapasztalathiány meg órán való lemaradások miatt, főleg a legelején).
Nem az órák, hanem maguk a programok elég megoszlóan tetszettek nekem, nevezetesen a Photoshop a legkevésbé. Hiába töltöttünk azzal a legtöbb időt, valahogy még így is az megy a legkevésbé. Ezzel ellenben az Illustratort nagyon megkedveltem, az Indesignt pedig még nem igazán érzem, hogy ismerném, de amiket tudok benne már most használni, azok is nagyon praktikusak.
Összességében nagyon hasznos volt a kurzus, az itt megszerzett tudás egyrészt eddig hiányzott, másrészt biztos hogy állandóan használnom kell majd.
