6 minute read
Oh, Tannenbaum!
KARÁCSONYI IGAZGATÓI ÜDVÖZLET
–avagy a karácsonyfa története
Írta: Dr. Pánti Irén A KARÁCSONY ÉVSZÁZADOK ÓTA A LEGMEGHITTEBB ÜNNEP A VILÁGON, ELSŐSORBAN A KERESZTÉNYEK ÉLETÉBEN. ILYENKOR AZ EMBEREK TESTBEN ÉS LÉLEKBEN IS AZ ÜNNEPRE HANGOLÓDNAK. RÉGEN KÜLÖNÖS GONDDAL KÉSZÜLŐDTEK RÁ. NEMCSAK A HÁZUKAT ÉS ANNAK KÖRNYÉKÉT TETTÉK RENDBE, HANEM EMBERI KAPCSOLATAIKAT IS. ÚGY TARTOTTÁK, A SZERETET ÜNNEPÉRE LE KELL ZÁRNI VITÁS ÜGYEIKET, RENDEZNI KELL TARTOZÁSAIKAT, NEM TÁPLÁLHATNAK HARAGOT A SZÍVÜKBEN. SENKIVEL SZEMBEN. SZERETTEIKET MEGAJÁNDÉKOZTÁK, DE EZEK AZ AJÁNDÉKOK EKKOR MÉG CSEKÉLY ÉRTÉKŰ DOLGOK VOLTAK, GYAKRAN SAJÁT KEZŰLEG KÉSZÍTETT FIGYELMESSÉGEK, FINOMSÁGOK A LÉNYEG NEM AZ AJÁNDÉKOZÁSON VOLT, HANEM AZ EGYÜTTLÉTEN, AZ EGYMÁSHOZ FŰZŐDŐ KAPCSOLATAIK ELMÉLYÍTÉSÉN.
Akarácsony A keresztény világban az AZ ELSŐ KARÁCSONYFA szimbólu- örökzöld szintén az élet és az A mai értelemben vett karáma régóta örökkévalóság szimbóluma csonyfaállítás hagyománya a az örök- volt. A karácsonyfát Isten aján- 15. század végén terjedt el a zöld fenyő, dékozó szeretete kifejezésének Német-Római Birodalomban. mely már tekintették, mellyel az embert Az első karácsonyfát Strasa kereszténység előtt is fontos visszafogadta a kegyelmébe. A bourgban állították fel, majd szerepet játszott az emberek fenyő örökzöldje az örökkéva- Berlinben vált hagyománnyá, életében. Az ókori népek kultú- lóságot, háromszögű alakja a onnan átkerült Bécsbe, ahol a rájában az örökzöld növények Szentháromságot, ágai a Keresz- 19. század első évtizedeiben az és fák különleges helyet fog- tet jelképezték a hívők számára. arisztokrata családok és művélaltak el. Tiszteletük a germán, A középkorban a templomok- szek körében gyorsan elterjedt. római, az egyiptomi és a kelta ban szenteste almával díszitett Amikor Erzsébet királynénk hagyományvilágban is ismert fenyőágakat helyeztek az oltár 1860-ban Madeira szigetén kevolt. Ezek a népek örökzöld közelébe Ekkor még a fenyőt zeltette magát, férje, Ferenc Jófaágakat akasztottak házuk nem vitték be az otthonaikba. zsef egy szépen feldíszített kaablakára, ajtajára, hogy elűzzék A 15. században Németország- rácsonyfával kedveskedett neki velük a boszorkányokat és a ban szenteste szokásban volt, karácsonykor. Angliába Albert gonosz szellemeket. A germán hogy papírvirágokkal ékesített herceg, Viktória királynő férje törzsek hiedelme szerint csak fenyőfákat állítottak fel a város vitte az első karácsonyfát. az menekül meg a démonok főterén, körbetáncolták, köz- A német területen kialakult hatalmából, aki az örökzöld ben énekeltek, majd a szertar- szokás egész Európában elterfenyő védelmébe helyezi magát. tás végén a fenyőt elégették. jedt, és a kivándorlók révén a
tengeren túlra is eljutott. Hazánkba Bécs közvetítésével került át, és egyre inkább öszszekapcsolódott az ajándékozás hagyományával. Az első fákat Brunszvik Teréz grófnő, az első magyarországi óvodák megalapítója állította a kisdedóvóiban 1824-ben. Őt követte Mária Dorottya főhercegnő, József nádor harmadik felesége 1826-ban, majd Podmaniczky Frigyesnek, a 19. század legendás alakjának édesanyja folytatta a sort. A magyar szépirodalomban Jókai Mór „A koldusgyermek” című, 1854-ben kiadott elbeszélésében van szó először a karácsonyfáról. Szép, megrendítő történet. Érdemes elolvasni.
BETEKINTÉS EGY 19. SZÁZADI MAGYAR CSALÁD KARÁCSONYOZÁSÁBA
A kastélyok ünnepei mások voltak, mint a polgári családoké. Itt a főúri család együtt ünnepelt az alkalmazottakkal, és nemcsak a személyzetet, de a falusi szegényeket is megajándékozták. Podmaniczky Frigyes naplójában örökítette meg, hogyan ünnepelt családja az aszódi kastélyukban. Leírta, milyen izgatottan várták testvéreivel és unokatestvéreivel, hogy megszólaljon a három csengettyű, és kitáruljon a nagy szalon ajtaja, ahol a karácsonyfa alatt megpillanthatták az ajándékokat. A család előtt felsorakoztak az alkalmazottak meg a cselédek, és a családfő mindenkinek személyesen adta át az ajándékát, közben kifejezte azt a reményét, hogy a jövő karácsonykor is együtt ünnepelnek majd. Podmaniczky Frigyes visszaemlékezései ma is tanulságul szolgálhatnak az ünnepre
Viktória királynő és férje, Albert szász-coburg-gothai herceg a gyerekeikkel
készülő családoknak. Leírta,
hogy a karácsony ünneplése sokkal mélyebb nyomokat hagyott az emberek lelkében egykor, mint saját korában. Szomorúan jegyezte meg: „az ünnep mostanában nem áll másból, mint a hozzátartozók ajándékkal való elhalmozásából, mulatozásból, és evés-ivásból”. Megjegyzem, ez a naplóbejegyzés a 19. században íródott. A magyar szépirodalomban Jókai Mór „A koldusgyermek” című, 1854-ben kiadott elbeszélésében van szó először a karácsonyfáról. Szép, megrendítő történet. Érdemes elolvasni.
KI HOZZA AZ AJÁNDÉKOT?
Akörül a téma körül, hogy ki hozza és mikor az ajándékokat, ma is káosz uralkodik a globalizáció és a kultúrák keveredése okán. Magyarországon az ajándékokat szentestén a Jézuska, Ausztriában a Christiéd, a „karácsonyi gyermek”, Németországban pedig a Weihnachtmann, a „karácsonyapó” hozza. Svédországban egy manó, a Jultomten serénykedik, míg Finnországban a Joulupukki. Ő nem manó, hanem egy kedves öregember, aki a Lappföldön, Rovaniemiben él. Van saját irodája, minden gyerek írhat neki kívánságlistát, ő ezeket elolvassa, az ajándékokat beszerzi, és rénszarvasok húzta szánjával a gyerekekhez röpül velük.
HOGYAN ÜNNEPELNEK VILÁGSZERTE?
A finnek szenteste feldíszítik a fát, a lakást és a kertet, utána kimennek a temetőbe rokonaik sírjához, és gyertyát gyújtanak, rájuk emlékezve. Karácsonykor még a háziállatokat is megvendégelik. Egykori fővárosukban, Turkuban kihirdetik a „Karácsonyi Békét,” mely szertartást még a rádió és a televízió is közvetíti. Ezen a napon tilos a veszekedés, a haragosoknak ki kell békülni. Az angoloknál a Father Christmasra, a Karácsonyapóra várnak a gyerekek, aki földig érő piros köpenyt visel, és a kandallón keresztül jut be a házba. Az ajándékokat a kandallópárkányra akasztott, hosszú szárú zokniba rejti. Az első hagyományt teremtő fát a norvég király ajándékozta a briteknek, hálából a második világháborúban nyújtott segítségükért. Azóta minden évben felállítják a Trafalgal téren a legnagyobb fenyőt, amelyet Norvégiából hozatnak. Fontos a
briteknek szentestén a királynő ünnepi beszédét meghallgatni, csak utána vacsoráznak.
Olaszországban vidékenként eltérő időpontban karácsonyoznak. Észak-Olaszország egyes vidékein december 25-én érkezik a Babbo Natale (Karácsony Apó) másutt Luca napján, december 13-án kapnak a
gyerekek ajándékot. Rómában a seprűn közlekedő jóságos boszorkány – a Befana – a kéményen keresztül csempészi be az ajándékokat a házba. Vízkereszt napján az olaszoknál az éjféli misén való jelenlét elmaradhatatlan. A mélyen vallásos lengyeleknél a karácsonyi vacsora közös imával kezdődik, majd a jelenlévők elfogyasztanak egy szentelt ostyát. A haragosok pedig kibékülnek az ünnep örömére. Oroszországban szilveszter napján díszítik fel a fenyőt. Az ajándékot a Gyed Maróz hozza. Az igazi ünnepet Vízkeresztkor, január 6-án tartják az orosz családoknál. Spanyolországban is Vízkeresztkor történik az ajándékozás, a küszöb elé tett, kitisztított cipőkbe a Háromkirályok közreműködésével. Amerikában a Santa Claust várják, aki rénszarvas húzta szánnal érkezik az Északi-sarkról. Itt is a kandalló fölé helyezett zokniba kerül az ajándék. Amerikában sokat adnak a díszítésre, a
fenyők hosszúságára, a városok ilyenkor fényárban úsznak.
Talán eszünkbe sem jut, hogy a melegben, a pálmafák alatt is ünneplik a karácsonyt. Dél-Afrikában egy kiadós vacsora után a család a barátokkal együtt ünnepel. A templomokat szalagokkal, virágokkal és léggömbökkel díszítik. Új-Zélandon is nyár van karácsonykor. A meleg elől az emberek a tengerben keresnek menedéket, és a parton piknikeznek. Mivel Ausztráliában is nagyon meleg van, és az igazi fenyő hamar elszáradna, műfenyőt díszítenek fel. A Santa Claus szánját nyolc fehér kenguru húzza.
A karácsonyi szokások és hagyományok sok-sok változatát lehetne még felsorolni, melyek abban mindenütt megegyeznek, hogy a gyertyafény, az örökzöld és az öröm bennük a főszereplő. A jászolban fekvő kisded születése, a remény és a jövőbe vetett hit zálogát hozza a Földre.
A KARÁCSONYFA ÁLLÍTÁS ELTERJEDÉSE
1860 Madeira szigetén Ferenc József egy feldíszített fával kedveskedett Erzsébet királynőnknek.
1846 Illustrated London News című lap egyik rajzán Viktória királynő és férje, Albert szász-coburg-gothai herceg a gyerekeikkel egy feldíszített fenyőfa körül voltak láthatóak.
1824 Brunszvik Teréz grófnő, az első magyarországi óvodák megalapítója felállítja az első fákat a kisdedóvóiban.
1774 Goethe kiadta Az ifjú Werther szenvedései levélregényét, amelyben olvashattak a karácsonyfa állításról, ez is hozzájárult a szokás elterjedésére.
1494 Sebastian Brandt, Bolondok hajója című művében említést tesz arról, hogy “karácsonyi májusfát” állított egy német család.
i.e. 8. század - i.sz. 5. század A rómaiak napfordulókor (dec. 17.) Saturnusra, a földművelés istenére emlékeztek, így lett a Saturnalia, a vidámság és az ajándékozás napja. A római újévkor (jan. 1.) a házakat és templomokat zöld növényekkel és lámpákkal díszítették, a gyerekeknek és a szegényeknek pedig ajándékot adtak.
i.e. 4. évezred - i.sz 7. század Az egyiptomiak a téli napforduló idején pálmalevélből készült gyékényszőnyeggel díszítették fel otthonaikat Ré isten tiszteletére.
