KULTÚRSAROK

A február és a március hemzsegett az olyan színházi előadások lehetőségétől, ami jelnyelvi tolmácsolással volt akadálymentesítve. Nézzük csak, mely művek voltak porondon?

Valahol Európában

„Milliónyi éhes gyerek bitangol Európaszerte. Nincs mit enniük, nincs hol aludniuk. Nem tudnak írni, olvasni, nem tudják mi a zene, mi a szeretet. (…) Az otthonukat szétverte a háború.” A második világháború végén játszódó történet hősei a fedél nélkül maradt gyerekek, akik bandába verődve igyekeznek túlélni a háború borzalmait. Egy idős zenész, Simon Péter fogadja be őket, az ő romos kastélyában lelnek menedéket.”

2019. február 23-án délután 3 órától a Valahol Európában című musicalt láthatták a nézők, jelnyelvi tolmácsolással a Szegedi Nemzeti Színházban. A világhírű filmből készült musical dalai – Nem szabad félni, Valahol Európában, A zene az kell – igazi slágerekké váltak. A nagyszínházi előadáson a jelnyelvi tolmács Vörös Zsolt volt.

Kereke rdő

BON BON

Hogy hova lehet menni annak, akit a többiek nem fogadnak be, mert KisfejűNagyfejű? Vagy annak, aki túl gyorsan fut? Vagy túl jó a szíve, de nem tudja mennyi 2x2? És annak, aki már nem kell a cirkuszba, mert megöregedett? Vagy annak, akinek kék a színe? Vagy egyszerűen megunták, hogy szeleburdi és mindent elfelejt? Nos, annak hova lehet menni?

Mikkamakka kitartóan járja a várost, keresgél, nézelődik, és maga köré gyűjti azokat az elveszett, elkallódott kis élete ket, akik nem tudják, hogy a Négyszögletű Kerek Erdőben igenis szívesen fogadják őket. Ott mindenki otthon van.

Tóth Géza rendezése e furcsa, nem mindennapi társaság mindennapjait mutatja be a Négyszögletű Kerek Erdőben. A Lázár Ervin népszerű meséjéből készültNégyszögletű Kerek Erdő című mesejátékot 2019. február 21-én 11:00 órától adta elő a Karaván Színház a Hatszín Teátrumban, jelnyelvi tolmács, Takács Erika segítségével. Miért áll le az énekes a koncert közepén, kit hív fel a színpadra, és miért térdel le előtte? Ez már az elején kiderül, de csak azért, hogy utána egyre furcsább és meglepőbb legyen minden. A barátok legénybúcsút, a barátnők lánybúcsút szerveznek titokban. A dolgok bonyolódnak, a hazugságok szaporodnak, az érzések elszabadulnak. A néző sejti és nevet, a szereplők még nem sejtik és tovább kavarják. Közben persze megszólalnak az elmúlt húsz év legnagyobb Bon-Bon slágerei. A történet vége pedig egy egészen furcsán induló buli, ami végül fergeteges fináléba torkollik, ahol minden és mindenki a helyére kerül.

A zenés-táncos, pörgős és szerelmi bonyodalmakkal teli előadásokat szerető emberek, 2019. március 25-én este jelnyelvi tolmácsolással (Takács Erika) élvezhették a HADART Színház új musicaljét, a Haverok, buli, Bon-Bont a Hatszín Teátrumban.

SÜSÜ

Anconai szerelmesek

A „Süsü, a sárkány” legendája lett több generációnak. A bájos mese mélyén egy fontos és ma is erősen aktuális figyelmeztetés rejlik, hogy aki nem olyan, mint én: MÁS, az nem biztos, hogy ellenséges, sőt, az sem biztos, hogy más, mint én. Hasznos, ha ezt már gyermekkorban kezdik a gyerekek megsejteni vagy megérezni, esetleg megérteni. Ezzel erősítve az esélyegyenlőséget, jelnyelvi tolmács segítségével játsszák a darabot. Az emblematikus egyfejű sárkány igazi példája a fogyatékossággal élő emberek útkeresésének a társadalomba.

Süsü, a sárkány, zenés mesejátékot 2 részben jelnyelvi tolmácsolással láthatták a nézők, februárban és márciusban, a HADART Színház előadásában, több város ban is! Budapesten a Hatszín Teátrumban, Ócsán, Győrben és Zalaszentgrótban is élvezhették a hallássérült látogatók Süsünek és a társainak az előadását.

A teljes, kétfelvonásos darab egyedülálló az országban. Nagyszínházi, önmagában forgó díszlettel, eredeti ruhákkal. Az igazi, bábkészítő által engedélyezett 2 méteres Süsüvel, eredeti, újrahangszerelt zenével. A jelnyelvi tolmácsolást pedig szintén Takács Erikának köszönhetjük! Ancona egy kikötőváros az olasz csizma vádliján. Itt játszódik ez a vérbő, mediterrán komédia, mely a legnagyobb vígjátékszerzők cselekményszövését idézi. Egymásra találnak elveszettnek hitt szerelmesek, rég látott testvérek, apa-lánya… Mindez remek humorral, szellemes párbeszédekkel… És a hab a tortán: Örökzöld olasz slágerek!

Olyan dalok csendülnek fel, mint „Ciao, Ciao Bambina”, „Volare”, „L’Italiano”, „Quando, quando”, „Una lacrima sul viso”, „Felicita”…

A tatabányai Jászai Mari Színház 2019. március 31-én újabb akadálymentesített előadással várta a hallás- és a látássérült nézőket, mégpedig a Vajda Katalin: Anconai szerelmesek zenés komédiáján szórakozhattak két részben.

A siket és nagyothalló nézők számára jelnyelvi tolmács, a látássérült résztvevők számára narráció segíti majd az előadás tökéletesebb megértését.

Bakfitty

Dürrenmatt: A nagy Romulus c. történelmietlen komédiáját figyelembe véve „Ha belegondolsz, hogy eljön az idő, amikor nem beszélnek többé latinul és görögül, csak olyan lehetetlen nyelveken, mint ez a germán. Képzeld el, germán törzsfőnökök, kínaiak meg zuluk ragadják magukhoz a világpolitikát, a műveltségünk és kultúránk legkisebb szilánkja nélkül. Az már biztos, hogy rettenetes napok virradnak ránk. Szó szerint a sötét középkor. Nem szeretnék pes - szimistának tűnni, de azt kell mondjam, ezt a mostani katasztrófát az emberiség sohasem fogja kiheverni.”

2019. február 28-án, a Stúdió K és a k2 Színház közösen adták elő a Bakfitty-t, az AKKU Egyesület közreműködésével. A közönség hallássérült tagjai számára jelnyelvi tolmácsolással oldották meg az akadálymentesítést.

I’m online

„A darab főszereplője Pálma, a 15 éves roma kamaszlány. Nemcsak életkora, hanem széthulló családja, a származásával kapcsolatban soha el nem kezdett és be nem fejezett beszélgetések miatt is rendkívül sérülékeny. Amikor a család új helyre költözik, Pálmát váratlanul egyre durvább, egyre fokozódó iskolai és internetes zaklatássorozat éri…”

A Karaván Színház és Művészeti Alapítvány ifjúsági stúdiószínházi produkciója Takács Erika jelnyelvi tolmácsolásával a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán, a JELEN/LÉT FESZTIVÁL keretében volt látható az I’m online (Online vagyok) című színdarab, 2019. március 30-án este.

A kortárs iskolai és internetes zaklatás (cyberbullying) témáját feldolgozó dráma megtekintését 13 éves kortól ajánlják, nemcsak a tizenéveseknek, hanem szülőknek és pedagógusoknak is.

Le gyetek jók, ha tudtok

Az 1500-as évek Rómájában játszódó színdarab Néri Szent Fülöp életét dolgozza fel, aki nem szabályok szerint éli meg a hitét, hanem puszta jósággal, és ezt tanítja a koldus gyerekeknek is. Ez azonban felingerli a sátánt, aki hatalmát látja veszélyben. Megindul a jó és a rossz küzdelme, melynek központjában Cirifischio, az éles eszű, melegszívű római utcagyerek áll.

A Pesti Magyar Színház új darabja: Legyetek jók, ha tudtok! zenés játék 2 részben jelnyelvi tolmácsolással volt látható, 2019. április 22-én, hétfő délután. Jelnyelvi tolmácsként Takács Erika működött közre.

M . Frayn: Függöny fel

A Függöny fel! első felvonásában egy jobb napokat látott utazó társulat az Ádámkosztüm című bohózatot próbálja. Másnap előadás, ám a darab sehogy nem áll. Az Ádámkosztüm valódi bulvár-darab, ahol fiatal lányok alsóneműben szaladgálnak, az idősebb urakról lecsúszik a nadrág és mindig az az ajtó nyílik ki, amelyiknek nem kellene. Egy ilyen előadás sikerének a kulcsa a tempó. Esetünkben – a rendező legnagyobb sajnálatára – éppen ez hiányzik. A második felvonás még az elsőnél is izgalmasabb. Hátulról szemlélhetjük a színpadi történéseket, miközben a takarásban zajlik az élet…

A vígjáték ötlete akkor pattant ki az angol drámaíró, Michael Frayn fejéből, amikor Mi, ketten című bohózatát egyszer a takarásból nézte végig. „Sokkal viccesebb volt, mint elölről. És akkor jöttem rá, hogy írnom kell egy darabot hátulról.”

Az 1982-ben Londonban az év legjobb vígjátékának választott komédiát feldolgozó előadást Vörös Zsolt jelnyelvi tolmácsolásával a Szegedi Nemzeti Színház Kisszínházában, 2019. április 7-én délután 3 órától élvezhetik a nézők.