Kossuth Zsuzsanna, a Szabadságharc Nagyasszonya

Kossuth Zsuzsannáról az 1848-49. évi szabadságharc Nagyasszonyáról, embe ri nagyságáról, munkásságáról, tragikus sorsáról keveset őrzött meg az emlékezet. Ő volt a világon az első hadi főápolónő, aki alig 3 hónap alatt 72 hadi kórházat hozott létre és működtetett a szabadságharc idején. Itt ápolta a háború sebesültjeit, de nemcsak a magyarokat, hanem az osztrák sebesülteket is ugyanolyan gondossággal és együttérzéssel. Nem az ellenséget látta bennük, hanem a szenvedő embert.

Erről azonban a világ nem tudott, és sajnos nekünk, magyaroknak sem ez jut eszünkbe, ha nevét halljuk, sokkal inkább híres bátyja. Angol kolléganőjének Florence Nightingalenek adatott meg az elismerés, aki öt évvel később a krimi háborúban Törökországban hozott létre egy kórházat, és abban ápolta a sebesült brit katonákat. Óriási szerepe volt a brit katonai kórházak ellátási színvona lának javításában. A háború után ő volt az angol betegellátás reformjának elindítója, és a modern nővérképzés megszervezője. Áldozatos munkájáért az egész nemzet tisztelte és nőként elsőnek kapta meg a Becsületrendet.

Koss uth Zs uzsa élete és munkáss ága 1817. február 19-én született, Sátoraljaújhelyen, késői, ötödik gyerekként. Apja Kossuth László jómódú ügyvéd volt. A megye egyik legbefolyásosabb embere, jó megélhetést biztosított családjának, gyere kei tanulmányaira is nagy gondot fordított.

Az öt gyerek között egyetlen fiú volt, Lajos, akit ő rajongásig szeretett és tisztelt. Ez a ragaszkodás kölcsönös volt. Zsuzsa, bátyját egész életében segítette, vállalva ezzel később a börtönt és a nélkülözést is. Bátyja mindig is bizalmasának, legkedvesebb munkatársának tekintette. Még 14 éves sem volt, mikor együtt kezdtek dolgozni. 1831-ben Észak-Kelet Magyarországon súlyos kolerajárvány pusztított. A kolera akkor még súlyos és nehezen gyógyítható betegség volt. A hatóságok úgy próbáltak ellene védekezni, hogy a fertőzött területet fertőtlenítették és lezárták, a betegeket elkülönítették, ami a lakosság körében zavargásokat is okozott. A járvány elleni küzdelemben Kossuth Lajos is feladatot kapott, mint vármegyei biztos. Kórházakat látogatott, és intézte a vesztegzár alá ke rültek ügyes bajos dolgait Ebbe a munkába húga is bekapcsolódott. Itt találkozott először az emberi szenvedéssel és nyomo rúsággal. Lélekben már ekkor elkötelezte magát a szenvedők segítése mellett.

1841-ben férjhez ment Meszlényi Rudolfhoz, sógornője öccséhez, aki neves ügyvéd volt és Kossuth feltétlen híve. Harmonikus házasságukból 3 gyermek született. Éppen a harmadik gyermekük kel volt várandós, mikor férje 1848 elején váratlanul elhunyt. Gyászából a forradalom eseményei ragadták ki. Bátyját áprilisban kormányzónak választották, Flór Ferenc, a Rókus Kórház egykori igazgatójának javas latára. Országos hadi főápolónőnek nevezte ki. Kossuth Zsuzsa a katonák katasztrofális egészségügyi ellátásán akart változtatni, és szinte az egész országot mozgósítot ta, hogy kellő mennyiségű és felkészült ápolónőket toborozzon. Felhívást intézett a nőkhöz, hogy vállalják a hadi kórházakban a sebesültek ápolását. Pár hónap leforgása alatt 72 hadikórházat hozott létre és mű ködésükhöz a lehetőség szerint optimális, feltételeket biztosított. Fáradhatatlan volt, pedig az akkor már korábban felismert tü dőbetegsége kezdett elhatalmasodni rajta, köhögési rohamok kínozták.

A szabadságharc bukása Aradon érte, onnan próbált menekülni családjával, de elfogták őket. Előbb orosz, majd osztrák fogságba kerültek. Embertelen körülmé nyek között tartották őket fogva szűkös zárkában, szinte ellátás nélkül nyomorog tak. Legkisebb gyermeke még a menekülésük kezdetén belehalt a nélkülözésbe.

Hazaárulás vádjával perbe fogták Pesten, ahol bátran védte magát. Végül felmentet ték, mert azok az osztrák tisztek álltak ki mellette, akiket a hadi kórházakban ápolt. Szabadulása után úgy próbált gondoskod ni a családjáról, hogy kosztosokat tartott és tanodát nyitott, de figyelték minden lépését, próbálták munkájában akadályozni. Újból perbe fogták, ám most sem tudták rábizonyítani, hogy összeesküvésben vett részt. Az amerikai nagykövet közbenjárásá ra kiengedték a börtönből, de felszólították, családjával együtt hagyja el az országot és költözzenek az USA-ba. Útra is keltek, idős beteg édesanyja azonban nem vállalhatta a tengeri út nehézségeit, ezért a belga királyi család engedélyével átmenetileg Brüsszelben maradtak. Itt kitanulta a csip keverést és ebből a munkából tartotta el családját. Két év múlva édesanyja meghalt, így nem maradhattak tovább az ország ban. New York-ban telepedtek le. Itt nem fogadta el az ott élő emigránsok felajánlott anyagi támogatását, pedig akkor már na gyon beteg volt. Lányaival varrodát nyitott, de rövid ideig tudott már dolgozni. 1854. június 29-én elhunyt. 37 éves volt. Ma is ott nyugszik a New York-i temetőben, a sírját a magyarok tisztelettel gondozzák.

Kossuth Zsuzsanna élete és pályafutása példaértékű volt. Nemcsak a magyar ápo láskultúrát forradalmasította, de megváltoztatta a női szerepekről korábban kialakított szemléletet is. Tiszteletére a Magyar Országgyűlés 2014-ben február 19-ét, a születése napját a Magyar Ápolás napjává nyilvánította. A 2017 -es évet a Magyar Ápolók Egyesület kezdeményezésére, Kossuth Zsuzsanna emlékének szentelték. Dr. Pánti Irén