Expedíció a Budai Várnegyedben

Expedíció a Budai Várnegyedben

A mai nap során 5-6 fős csapatokban egy küldetésen vesztek részt a Budai Várnegyedben. Oldjátok meg az egyes munkalapokon található feladatokat úgy,hogyközbenfelkeresitekazegyeshelyszíneket!Afeladatmegoldásokatés a válaszokat a kiadott lapon vezessétek, a munkalapokra ne írjatok! Az expedíció során készítsetek fényképeket, illetve videófelvételeket is, mert szükségetek lesz azokra az egyes feladatok megoldásánál! Ezeket a legtöbb esetben a Google Drive-ra tudjátok feltölteni: tehát ahol látjátok a Drivelogót, ott keressétek a kapcsolódó feladatot! A Drive-on minden csapatnak saját számozott mappája van, amely almappákat tartalmaz. Minden képet és videót a csapatotoknak és a munkalapnak megfelelő mappába töltsetek fel!

Az expedíció során segítségetekre lesz egy műholdfelvétel a Várnegyedről, továbbá bármilyen segédeszközt használhattok a tájékozódáshoz és a feladatok megoldásához. Az internet mellett a turistáknak szóló kihelyezett táblák is sokat segíthetnek.

Összesen 11 darab, földrajz- és történelemórához kapcsolódó munkalap van, de nektek csak 8, kedvetek szerint választott munkalap feladatait kell megoldanotok. A munkalapok összetett feladatokat is tartalmaznak, ezért érdemes jól beosztanotok az időtöket. Tetszőleges sorrendben oldhatjátok meg munkalapokat, ugyanakkor gondoljátok végig, hogy mi a legkedvezőbb sorrend annak érdekében, hogy ne kelljen többször megtennetek egy-egy útvonalat!

Miután megoldottátok a kiválasztott munkalapok feladatait, az egyik munkalap tartalmáról készítsetek egy összefoglaló, informatív videót osztálytársaitok számára!

Sok sikert kívánunk!

A VÁR-HEGY TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

A széles és lapos hátú Vár-hegy meredek oldalakkal emelkedik ki a tájból eltérő jellegű tájak határán. Keleti oldalán, a hegy lábánál közvetlenül a Duna hömpölyög, a folyó jobb partján a Budai-hegység déli vonulatai magasodnak. A Vár-hegy hosszú nyugati és csúcsban végződő déli oldalát völgy választja el a Sváb-hegy fő tömegétől elkülönülő előhegyektől: a Gellért-hegytől, a Nap-hegytől és a KisSvábhegytől, utóbbi lábánál a kanyargó Ördögárok-patak vezette le egykor a hegységben fakadó források vizét. Északon – egy kisebb völgyön túl – a Hármashatár-hegy előhegyei és dombjai magasodnak.

A Vár-hegy fő anyagát az évmilliókkal ezelőtt a Pannon-tengerben leülepedett és a fenéken felhalmozódó üledékekből képződött márgarétegek alkotják, amelyekre később a mélyből feltörő hévforrásokból kiváló mészből édesvízi mészkőréteg fejlődött. Ez a kemény képződmény megóvta az alatta fekvő mállékony márgát az erózió hatásától.

A hegy hosszúkás formájú fennsíkja ma mintegy 2 kilométer hosszú, szélessége az északi részen csaknem 400 méter, a keskenyebb déli részén 150 méter körüli. Legmagasabb pontja 180 méter a mai Szentháromság utca táján, mintegy 50-80 méterrel emelkedik ki a környezetéből. A mészkőfelszín északról délre enyhén lejt. A hegy felszínét fedő mészkőréteg vastagsága átlagosan 5-6 méter, északon azonban eléri a 10-14 métert is, alatta a repedéseken beszivárgó vizek hatására változatos barlangrendszer alakult ki (Várbarlang ). A fennsík szélén a mészkő meredek peremmel végződik, ami az erózió folytán folyamatosan töredezett, kisebbnagyobb darabok váltak le róla. A levált kőzetdarabok a mállott felszínű márgából, agyagból álló hegyoldalakon sokfelé megtalálhatók. Végül fontos megemlíteni a hegy keletkezésénél is szerepet játszó hévforrásokat, amelyek ma a Vár-hegy északi és déli oldalán a Rózsa-domb és a Gellért-hegy tövében törnek a felszínre. (Forrás: https://budavar.abtk.hu/)

a) Készítsetek térképvázlatot a Vár-hegyről és annak közvetlen környezetéről a fenti szöveg és a QR-kódon található térkép segítségével!

Tüntessétek fel a térképvázlaton a szövegben félkövérrel szedett földrajzi objektumokat! Jelöljétek a Duna folyásirányát, valamint a Vár-hegy legmagasabb pontját a szöveg segítségével!

b) Készítsetek nyugat–kelet irányú terepmetszetet Budapestről! A terepmetszeten tüntessétek fel a következőket: Budai-hegység, a Vár-hegy, Duna, Pesti-síkság!

c) A kőzetek mely csoportjába tartozik a mészkő keletkezése szerint?

d) A Várnegyed melyik – Schulek Frigyes által tervezett – ikonikus épülete készült teljes egészében édesvízi mészkőből (forrásmészkőből)?

e) Mely más budai épületek építésénél használták még ezt a kőzetet?

f) Hogyan nevezzük azt a kémiai folyamatot, amely a savakat tartalmazó víz segítségével megváltoztathatja a mészkő kémiai tulajdonságait?

g) Mely királyunkat és feleségét koronázták meg 1867-ben a Mátyás-templomban?

h) Nézz utána az interneten, hogy milyen kőzetből épült a királynéról elnevezett, a Jánoshegyen található kilátó!

Tudtad, hogy a Vár-hegy területének egynyolcad része üreg?

A barlangrendszer legnagyobb része az utcák, terek alatt található,kisrészüka házak hátsó része alatt. A pincelejárók ezekre merőlegesek.

Nevezzétek meg szakszóval azt az általában mészkőhöz és a résvizek egyik fajtájához kapcsolódó folyamatot, amely a barlangrendszer kialakulásában is szerepet játszott!

1867-ben a király koronázási ünnepsége előtt a Mátyástemplom környékét a föld alatt át kellett vizsgálni, mert féltek, hogy beszakadatömegsúlyaalatt.

B

UDAPEST FÖLDRAJZI FEKVÉSE

Magyarország városhálózatának csúcsán a Kárpát-medence egyetlen milliós lélekszámú nagyvárosa, Budapest áll. A mai Budapest területe igen régóta lakott, hiszen a Duna mindennel ellátta a környék lakóit, amire csak szükségük lehetett: az ivóvíz mellett élelmet és építőanyagot adott, ugyanakkor a folyó a közlekedési lehetőség mellett védelmet is nyújtott.

ÓKOR – Aquincum római katonai tábor, valamint polgári település volt a mai Budapest (óbudai) területén. A rómaiak idején Budapest mai területe Pannónia és a Barbaricum határán, a limes mentén feküdt: ez jelentette a Római Birodalom határát, ahol katonai erőd állt. Az ókorban jelentős szerepe volt a helyi építőanyagoknak (pl. fa, mészkő), valamint a bővizű hévízforrásoknak is A város stratégiai jelentőségű folyami átkelőhely volt (Duna), hiszen fontos kereskedelmi útvonalak metszésében feküdt.

KÖZÉPKOR – A középkorban egyre inkább felértékelődött Buda és Pest központi fekvése a Kárpát-medencén belül, valamint – például a kereskedelem szempontjából – fontos volt, hogy a két település eltérő jellegű tájak találkozásánál feküdt (vö. vásárvonal). Védelmi szempontból jelentős volt a terület várépítésre alkalmas domborzata is: 1247-ben épült az első kővár a Vár-hegyen, a későbbi középkori királyok pedig királyi székhellyé emelték Budát.

19. SZÁZAD – A reformkorban kezdődött a modern város megalapozása. Hiába állt azonban egymástól szinte karnyújtásnyi távolságra Buda és Pest, közös fejlődésüknek volt egy nagyon jelentős földrajzi akadálya, a Duna. Bár ideiglenes hajóhíd már a középkor óta összekötötte a két várost, ez csak az év egy részében, megfelelő időjárási és vízjárási körülmények között működhetett. 1849-re épült fel az első állandó átkelőhely – a Lánchíd – a Dunán, majd a dualizmus időszakában sorra épültek az állandó hidak. A század második felében vált az ország fővárosává az egyesített Pest, Buda és Óbuda Budapest néven

a) Gyűjtsétek össze a Duna mentén fekvő fővárosokat! Helyezzétek el azokat az útiszalagon valós sorrendjüknek megfelelően! Az egymástól való távolságaikat is érzékeltessétek!

c) Gyűjtsétek össze a fenti fővárosok létrejöttében szerepet játszó természeti tényezőket! Rendszerezzétek táblázatban a tényezőket aszerint, hogy melyek hasonlók és melyek eltérők az egyes városok esetében! Rendezzétek az egyes szempontokból adódó hasonlóságokat és különbségeket azonos sorba!

d) Gyűjtsetek hasonlóságokat és különbségeket a fenti fővárosok létrejöttében szerepet játszó társadalmi tényezők között is! Rendezzétek táblázatba a tényezőket!

b) A magyar történelem mely időszakában tartozott a felsorolt városok mindegyike a Magyar Királyság fennhatósága alá?

e) Melyik folyó mentén húzódott a római limes magyarországi szakasza az ókorban? Mi volt a latin neve? f) Mely történelmi személy uralkodása alatt hódították meg és szervezték provinciává Pannóniát?

g) Ki kezdeményezte Pest-Buda első állandó hídjának az építését?

h) Nevezzétek meg építésük sorrendjében a dualizmus időszakában épült budapesti hidakat!

i) Állapítsátok meg a térképrészlet segítségével, hogy milyen típusú két táj találkozásánál fekszik a mai Budapest!

j) Miért volt előnyös ez az elhelyezkedés a kereskedelem szempontjából a középkorban? k) Gyűjtsétek össze, hogy az egyes eltérő természeti adottságú tájakról érkezett kereskedők milyen termékekkel jelenhettek meg egy középkori vásárban!

AKKORA A SZÁJA, MINT A BÉCSI KAPU

A BÉCSI KAPU a nevét onnan kapta, hogy rajta keresztül lehetett rátérni a Bécsbe vezető országútra. A jelenleg is álló várkapu Buda felszabadulásának 250 éves jubileumára készült el, tervezője Kismarty-Lechner Jenő. A kapu előtt automata sorompók állnak, amelyekkel a vár területére behajtó járművek számát korlátozzák. Behajtásra a helyi lakosok, a taxik, a BKK-buszok, valamint a várb li hivatalok dolgozói és a szállodavendégek jogosultak.

Mikorra készült el a Bécsi kapu? A kapu bal oldalán található emléktáblán római számokkal szerepel az évszám. Fényképezzétek le! Úgy készítsetek felvételt az évszám-tábláról, hogy a csoportotok és a kapu környezete is látszódjon!

b) Mit jelent az „akkora a szája, mint a bécsi kapu” mondás? Kire használjuk?

c) Hogyan nevezték a középkorban a Bécsi kaput?

d) Melyik szám jelöli a műholdfelvételeteken a Bécsi kapu teret?

A természeti emlék valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület (pl. fa, forrás, földtani szelvény). A Bécsikaputér8.számalattegy1944-benültetettnövényttekinthetszmeg,amelyaz elmúlt évtizedekben a védett belső udvarnak köszönhetően szinte a teljes rendelkezésreállóteretbefutotta,törzskörméreteeléria20centimétert.Anövényaz egyetlen helyi szinten törvényes oltalmat élvező természeti érték az I. kerületben. A növényhezvalóbejutáshozaházlakóinakengedélyeszükséges.

e) Járjatok utána, hogy mely növényről van szó a fenti szövegben!

f) Próbáljatok meg minden szabályt betartva bejutni az épület udvarára, és készítsetek egy képet a növénnyel!

g) Budapest természeti értékekben különösen gazdag. Gyűjtsetek az internet segítségével három olyan budapesti helyszínt, amely védettséget élvez!

h) Nézzetek utána az interneten, hogyan válhat valami természeti értékké!

MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR

A levéltár az átlagemberek számára többnyire nehezen meghatározható feladatkörű, kevéssé ismert, éppen ezért kicsit „titokzatosnak” is tartott intézmény, amely tudományos, közművelődési, de egyúttal közigazgatási teendőket is ellát.

A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltára nemzeti kincseket őriz. Az ország történetének elmúlt ezer éve alatt készített alapvető oklevelek, iratok ebben az intézményben találhatók a legnagyobb számban. Különösen fontos a Bécsi kapu téri központi épület iratanyaga, hiszen egy-egy középkori oklevél értéke önmagában is felbecsülhetetlen. A középkori levéltár gyűjteménye mintegy 100 000 darabos, és ez kiemelkedően a legnagyobb a Kárpát-medence térségében. Értékük és sérülékenységük miatt ezeket az okleveleket azonban csak különleges esetekben adják kézbe eredetiben. (Forrás: https://mnl.gov.hu/)

i) Szkenneljétek be a fenti QR-kódot, és nézzétek meg a videót! A videó szerint mely programlehetőségekért érdemes ellátogatni a Levéltárba?

j) Magyarország 2022-ben ünnepelte az Aranybulla kibocsátásának 8oo éves évfordulóját. Eredetileg hány példányban adták ki a dokumentumot? Nézzetek utána, hogy az eredeti példányok közül megtekinthetőe valamelyik a Levéltárban!

k) Nézzetek utána a Levéltár honlapján, hogy mik az intézményben való kutatás feltételei!

VirtuálissétaaNemzetiLevéltárban.

A BUDAI VÁRNEGYED

Az első Budán épült kővár IV. BÉLA KIRÁLYHOZ (1235–1270) és a tatárjáráshoz kapcsolódik. 1242 után IV. Béla szakított kezdeti politikájával, birtokadományozásba kezdett, és a főuraknak engedélyezte a kővárak építését. Ekkor kezdődött meg a budai vár építése (1247), IV. Béla a várost uralkodói székhellyé emelte. Az Anjou-korban ugyan I. KÁROLY (1308–1342) Visegrádra tette át a székhelyét, ám Buda gazdaságilag kivívta vezető szerepét, kereskedelmi és kézművesipari központ lett. A Duna menti kereskedelem kiaknázására a Német-római Birodalomból jelentős számú hospes költözött be a városba, a hetipiacok és az országos vásárok további fejlődést biztosítottak Budának. LUXEMBURGI ZSIGMOND (1387–1437) tette át végleg a székhelyét Budára, uralkodása alatt jelentős fejlesztés bontakozott ki: a gótikus stílusú Friss-palota és a hozzá tartozó építmények felépítésével már egy reprezentatív – a várostól elkülönített – királyi negyed jött létre, amelyet kettős védőfallal és szárazárokkal választottak el a polgárvárostól. Budán a 14–15. században kétemeletes kőházak épültek, és a nyugati városokéhoz hasonlóan az utcák gyakran szűk sikátorokká váltak. A Mátyás-kori (1458–1490) reneszánsz építkezések a Friss-palota környezetét bővítették (átépítések, díszítések), illetve megerősítették a palotanegyedet (felvonóhíd, ágyúk elhelyezése). Nagy jelentősége volt a korban MÁTYÁS híres könyvtárának, a Bibliotheca Corviniananak is (Tankönyvi szövegek)

Néhány város lakosságszáma a 15. században (adójegyzékeken alapuló becsült adatok)

Buda 12–15 ezer fő

Brassó

MIÉRT ÉPPEN BUDA? A középkori ember azért települt ide, mert a Vár-hegy geológiai felépítése olyan lehetőségeket nyújtott, amiket a környező területek nem. A hegy meredek oldalaival természetes védelmet nyújtott, a tető mészköve építőanyagul szolgált és a hegyben lévő barlangi források ivóvízzel látták el a lakosságot. A Vár-hegyen megtelepülő ember minden korban, de különösen a középkorban kihasználta, hogy lába alatt könnyen faragható mészkő van. Pincéket és járatokat vájt a mészkőbe, összekötötte a természetes barlangüregeket. Így alakult ki a Várbarlang több kilométeres barlanghálózata. (Kázmér–Ván, 2010)

Nézzetek utána az interneten!

6 ezer fő

Kassa, Kolozsvár, Nagyszeben 4–5 ezer fő

Pozsony

Sopron, Bártfa

a) Hány ember él Budapesten a 2022-es népszámlálás szerint?

b) Melyik budapesti kerülethez tartozik a Budai Várnegyed?

c) Hány lakosa volt 2023. január 1-jén annak a kerületnek, amelybe a Budai Várnegyed is tartozik?

d) Mennyire számít ez népes kerületnek a többi budapesti kerülethez képest? Mi lehet ennek az oka?

e) Gyűjtsétek össze a szöveg és saját ismereteitek segítségével a középkori városok képét meghatározó elemeket, illetve a középkori városok lehetséges kiváltságait!

f) Ábrázoljátok idővonalon a Budai Vár középkori történelmét kézi rajzzal!

g) Gyűjtsétek össze a szöveg és az ábra apján, hogy mely földrajzi tényezők játszottak szerepet a Budai Vár helyszínének kiválasztásában!

h) Hozzatok egy-egy példát a magyarországi városok létrejöttében szerepet játszó földrajzi tényezőkre! Pl. folyó közelsége – Szolnok

4 ezer fő

3 ezer fő

A városok létrejöttében szerepet játszó tényezők a városfejlődés korai szakaszában

Az alábbi értékelések a magyarvelemeny.hu oldalon olvashatók. Az értékelések három helyszínről szólnak, egy-egy helyszínhez három értékelés tartozik. Melyik látnivalóval kapcsolatosak az alábbi bejegyzések?

d) Állítsatok össze egy fotóalbumot a Várnegyedben készült fotóitokból egy készülő turisztikai magazin számára! A fotóalbum tartalmazzon legalább 6 képet különböző látványosságokról, az egyes képek mellett pedig szerepeljen két-két általatok írt fiktív értékelés is a helyszín néhány adatával!

Példa Péter

Az 1870-ben elkészült Budavári Sikló nagyon impozáns. A Siklóval 95 másodperc alatt jutottunk fel a Clark Ádám térről a Várba. Hihetetlenül jó élmény volt.

A BUDAI VÁRNEGYED ÉS A TURIZMUS II.

„A turizmus Magyarországon stratégiai fontosságú ágazat, a gazdaság egyik motorja, az ágazat biztosítja a GDP több mint 13%-át. Versenyképes, fenntartható növekedésének biztosítása, pozícióinak javítása mindannyiunk közös érdeke.” (Magyar Turisztikai Ügynökség)

A tekintélyes amerikai lap, a Time 2023-ban is összeállította a világ legnagyszerűbb helyszíneinek listáját. A ranglista történetében először szerepel rajta magyar helyszín: Budapest egyesítésének 150. évfordulója apropóján több fővárosi látványosságot is kiemelnek, többek között az újjászületett Szent István-termet a Budavári Palotában. A Time 2018 óta – 2020 kivételével – minden évben összeállít egy listát a világ legérdekesebb új és releváns látnivalóiról, országairól, városairól. Idén az 50 helyszínből álló listára Budapest, és a Nemzeti Hauszmann Program több eleme is felkerült. Az ünnepi események és helyszínek sorából külön kiemeli a Budavári Palotanegyed látványosságait, megemlítve, hogy a Nemzeti Hauszmann Program keretében újjászületett látványosságok újra eredeti szépségükben ragyognak. „Óriási öröm számunkra, hogy olyan helyszínek mellett emlegetik a Budavári Palotanegyedet, mint Barcelona, Jeruzsálem, Dijon, vagy Bécs” – mondta a Várkapitányság turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettese. (https://csodalatosbudapest.hu/)

a) Melyik gazdasági szektorba tartozik a turizmus?

b) Gyűjtsétek össze táblázatban, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat, ha egy helyszín felkerül egy a fentihez hasonló listára!

c) Gyűjtsetek gazdasági-társadalmi érveket a Budai Várnegyed turizmusának fejlesztése mellett és ellen!

d) Melyik évben egyesült Pest, Buda és Óbuda?

e) Nézzetek utána az interneten, hogy mi a Nemzeti Hauszmann Program! Kiről kapta a nevét? Mely jelentős épületek kötődnek Hauszmann nevéhez?

f) Színezzétek a lap térképvázlatán azokat a helyszíneket, amelyek érintettek a Nemzeti Hauszmann Programban! Jelöljétek az északi irányt is!

g) Szkenneljétek be a QR-kódot, és nézzétek meg a videót! Vitassátok meg egymással az abban elhangzottakat! Gyűjtsetek érveket a videó alapján a Hauszmann Program mellett és ellen! A videóban elhangzott érveket egészítsétek ki a sajátjaitokkal is!

h) Állapítsátok meg Google Maps alkalmazás segítségével, hogy mely épületek helyzetét határozzák meg az alábbi koordináták, illetve olvassátok le a Bécsi kapu földrajzi koordinátáit!

• é.sz. 47.49787; k.h. 19.03799

• é.sz. 47.50245; k.h. 19.03486

• é.sz. 47.49508; k.h. 19.04320

• Bécsi kapu

Segítségetekre lehet az alábbi weboldal

A VÁRNEGYED POLITIKAI FUNKCIÓI I.

A rendszerváltoztatás nyomán Magyarország parlamentáris köztársaság lett. A törvényhozás a demokratikusan megválasztott Országgyűlés feladata. A végrehajtó hatalom a kormány, illetve az azt vezető miniszterelnök kezében összpontosul. Az államfő, azaz a köztársasági elnök – kivéve rendkívüli állapot esetén – jórészt csak reprezentatív szereppel bír. Az ország legfőbb közjogi méltóságai a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság és a Kúria elnökei. (Tankönyvi szöveg)

SÁNDOR-PALOTA

Az épületet 1945 telének végén lebombázták, újjáépítésére 2002-ig kellett várni. A klasszicista stílusú épület 2003 óta ad otthont a Köztársasági Elnöki Hivatalnak

a) Kiről/kikről kapta nevét a Sándor-palota?

b) Mikor adták át a Sándor-palotát? Segítenek az épület homlokzatán található római számok.

c) Kik töltötték be legalább egy éven keresztül a köztársasági elnöki (államfői) pozíciót a rendszerváltás óta eltelt időszakban? Nevezzétek meg őket!

A BUDAVÁRI SIKLÓ

d) Ki ma Magyarország államfője?

e) Milyen feladatai vannak a köztársasági elnöknek?

f) Melyik szám jelöli a Sándor-palotát a lap alján látható képen?

g) Mióta őrzik protokollárisan a Honvéd Palotaőrség katonái az épületet?

h) Milyen gyakran látható őrségváltás a Sándor-palota előtt?

i) Mi történik minden nap délben a Sándor-palota előtt?

j) Készíts egy videófelvételt az őrségváltásról!

A Duna-partot a Budavári Palotával 1870 óta köti össze a Budavári Sikló, amely 1987 óta az UNESCO

Világörökség listáján is szerepel. A Sikló Gróf Széchenyi Ödön – Széchenyi István fia – kezdeményezésére épült meg lyoni példa alapján. Ez a világ második ilyen típusú közlekedési eszköze

k) Hogyan nevezik a Sikló két kocsiját?

l) Mennyibe kerül az oda-vissza menetjegy a Siklóra? Mennyi ideig érvényes a fel nem használt irányú jegy?

m) Utazhatott-e a Siklóval Batthyány Lajos, Magyarország első miniszterelnöke? Indokoljátok a választ!

A városon belül szerepkörük alapján városrészeket különíthetünk el, ami az épített környezetben is kifejeződik. Így vannak olyan városrészek, amelyek lakófunkciójúak (ezek lehetnek pl. sűrűn beépített vagy családi házas övezetek), másoknak gazdasági szerepkörük van (pl. ipari üzemek vagy irodaházak találhatók bennük). A különböző funkciók sokszor övezetesen rendeződnek, de más szerkezetű városokkal is találkozhatunk. A városok szerkezete az egyes városrészek szerepének, jelentőségének átalakulásával folyamatosan változik. A nagyvárosok szerkezetében egymástól szerepükben, megjelenésükben is eltérő öveket különíthetünk el. Budapest városközpontja (city) a pesti oldalon az Erzsébet és a

Margit híd, illetve a belső körút között húzódik. A budai oldal történelmi városmagja a kulturális, politikai szerepet betöltő Várnegyed. A városközpont (city) ad otthont a hivataloknak, de itt találjuk sok nagy cég irodáit is. Ezért ezt a területet belső munkahelyövnek is nevezzük. (Tankönyvi szövegek)

a) Színezzétek a Budapestet ábrázoló kontúrtérképen a városközponthoz tartozó kerületeket! Számozzátok is meg azokat!

b) Gyűjtsétek össze a Várnegyed politikai funkcióit! Mely épületek kapcsolódnak ma ezekhez a funkciókhoz? Fényképezzétek le ezeket az épületeket! Készítsetek a fotókból kollázst!

c) Gyűjtsétek össze a Várnegyed turisztikai-kulturális funkcióit! Mely épületek és látnivalók kapcsolódnak ezekhez a funkciókhoz?

d) Hozzatok példákat olyan várnegyedbeli intézményre, amelyeknek politikai funkciójuk mellett idegenforgalmi jelentőségük is van!

KARMELITA KOLOSTOR

Az egykori Karmelita kolostor 2019. január 1-jétől ad helyet a Miniszterelnökségnek, a kormány ülésterme az egykori refektóriumban, vagyis a szerzetesek közös ebédlőjében kapott helyet. A leggyakrabban itt ülésezik Magyarország kormánya.

e) Gyűjtsetek információkat a karmelita szerzetesrendről (pl. mikor alapították, mely valláshoz kötődik)!

f) Mely uralkodónk oszlatta fel a karmelita szerzetedrendet?

g) Milyen funkciókat töltött be az elmúlt évszázadokban a kolostor épülete? Mely jeles események kapcsolódnak hozzá?

h) Mely intézménynek felelős Magyarország miniszterelnöke és a kormány tagjai?

i) Melyek a főbb feladatai a miniszterelnöknek, valamint Magyarország kormányának? Mutassátok be a feladatokat egy „tévéinterjú” keretében! Rögzítsék a felvételt a kolostor látványával együtt!

j) Melyik szám jelöli a lap alján látható képen a Karmelita kolostort?

Az UNESCO világörökségi listájára először 1987-ben került budapesti helyszín: a Duna-part látképe és a Budai Várnegyed. Ehhez csatlakozott 2002-ben az Andrássy út és történelmi környezete. A várfallal körülvett negyed központjában megnézheted a 19. századi, neogótikus stílusban épült Mátyástemplomot és a neoromán Halászbástyát; és ki ne hagyd a Budavári Palota bejárását sem, amely korábban a királyok otthonaként működött, ma pedig itt található az

Országos Széchényi Könyvtár , a Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum . (Forrás: https://csodasmagyarorszag.hu/)

a) Mely számok jelölik a műholdképen a szövegben és a videóban szereplő látványosságokat?

Írjátok a megfelelő számot a lapon a látványosság utáni pontozott vonalra!

Mátyás-templom Halászbástya Budavári Palota Budavári Sikló Mária Magdolna-templom

b) Az alábbi királyaink közül ki az, aki még a Budavári Palota építésének megkezdése előtt uralkodott?

I. (Szent) László Luxemburgi Zsigmond Hunyadi Mátyás

c) Soroljatok fel legalább hármat Magyarország világörökségi helyszínei közül!

A HALÁSZBÁSTYA

A Halászok bástyája elnevezés azon egyszerű oknál fogva született, hogy alatta terült el a Halászváros. Hajdan a halászok a Mátyástemplom melletti téren működő Halpiacon értékesítették a portékájukat. A neoromán stílusú teraszokról csodálatos budapesti panoráma tárul a szemünk elé. A gyönyörű, művészettörténeti szempontból kiemelkedő épületegyüttes 1895 és 1902 között épült. A második világháborúban az építmény súlyos károkat szenvedett. A Halászbástya a tíz legismertebb fővárosi látványosság közé tartozik, a Budapestre érkező külföldiek egyik kötelező programja.

Nézzetek utána az interneten... d) kinek a tervei alapján épült a Halászbástya!

e) kiket szimbolizálnak a Halászbástya csúcsos süvegű körtornyai!

f) Keressetek a Fortepan nevű internetes oldalon két olyan képet, amely bemutatja a Halászbástyában a második világháború során keletkezett károkat!

g) Készítsetek társaitokkal egy közös fotót a Halászbástyán! A háttérben látszódjon a Parlament is!

Járjatok utána az alábbi, MÁTYÁS-TEMPLOMMAL kapcsolatos kérdéseknek!

h) Mi a templom kevésbé közismert neve?

i) Miért kapta a Mátyás-templom nevet?

j) Mennyibe kerül a belépőjegy a diákok számára?

k) Mely Árpád-házi királyunk síremléke található a templomban?

AMátyás-templom(FerencTamásgrafikája)

A BUDAVÁRI PALOTA

A Duna fölé magasodó volt királyi palota épületegyüttese – újabb nevén: a Budavári Palota – a mai formájában a csak a 18-19. századig vezethető vissza. Ráadásul az eredeti arculat a második világháborúban elszenvedett károk helyreállítása során jelentős átalakításon ment át. Közismert azonban, hogy a jelenlegi épület sok évszázados „alapokon”, a középkori magyar királyok palotája helyén áll.

ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR

Magyarország nemzeti könyvtára a létrejöttét Széchenyi István édesapjának, Széchényi Ferencnek köszönheti: a gróf 1802-ben alapította az intézményt. A könyvtár 1985-ben költözött fel a Budavári Palota „F” épületébe. Az OSZK a tudás tárházaként a magyar kulturális örökség hagyományos (papíralapú) és modern (elektronikus) könyvtári dokumentumainak megőrző és közvetítő intézménye. A könyvtár őrzi a legrégebbi magyar összefüggő szöveget, a Halotti beszédet , az első fennmaradt, ismert magyar verset, az Ómagyar Mária-siralmat , valamint 37 corvinát Mátyás király könyvtárából, de Kölcsey Ferenc kézírásával a magyar Himnusz kézirata is itt található.

Hallottatok már a Bibliotheca CorvinaVirtualis-ról?

A tematikus szolgáltatás távlati célja Hunyadi Mátyás magyar király uralkodói könyvtára, a Bibliotheca Corvina virtuális rekonstrukciója. A weboldalon jelenleg 235 tétel szerepel, ahol –virtuálisan – belelapozhatsz az egykori Corvina Könyvtár fennmaradtpéldányaiba.

a) Beiratkozhattok-e a könyvtárba? b) Ha igen, mekkora díj ellenében? c) Kölcsönözhetteke a könyvtárból?

d) Hány kötetet foglalhatott magában egykoron Mátyás könyvtára?

e) Szkenneljétek be a QR-kódot! Melyik országban őrzik a legtöbb olyan corvinát, amelyek virtuálisan eléretők az interneten?

f) Ki a szerzője és mi a magyar címe annak a corvinának, amelyet Győrben őriznek?

BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM (VÁRMÚZEUM)

h) Mi a múzeum feladata és célja?

g) Szkenneljétek be a QR-kódot és olvassátok el a Vármúzeum küldetésnyilatkozatát! A magyar történelem mely időszakait mutatja be a múzeum?

i) Nézzetek utána a budavári gótikus szoborlelet történetének! Készítsetek társaiddal egy rövid videós ismertetőt a leletről a múzeumépület előtt!

j) Nézz utána a múzeum honlapján a múzeum állandó kiállításainak címeinek és témáinak!

Buda első fennmaradt ábrázolása, 1493

k) Állapítsátok meg a kép és a lap alján lévő QR-kódon található videó alapján, hogy mely építészeti stílus jegyeit viselte magán a budai királyi palota a középkorban és a kora újkor elején!

l) Napjainkban mely stílusirányzat jegyei figyelhetők meg leginkább az épületen?

A BUDAI VÁRNEGYED SZOBRAI

a) Az alábbi öt szoborleírás egy-egy, a Budai Várnegyedben található alkotásról szól. Írjátok az alkotások nevét a lapon található számok utáni pontozott vonalra!

b) Készítsetek egy albumot, amelyben minden alkotásról szerepel egy általatok készített kép!

1. A „magyar Trevi-kút” Stróbl Alajos 1904-ben elkészült műve, amely 2020-ban teljes műszaki és esztétikai felújításon esett át. A kút szobrai az uralkodót és kíséretét ábrázolják egy idilli vadászjelenet közben Szép Ilonka társaságában. A 2020-as felújítás során meg is tisztították a bezöldült bronzszobrok felszínét. A „bezöldülés” egyébként egy kémiai folyamat eredménye, amely során a bronz legkülső rétege a levegő széndioxid-tartalma és nedvessége hatására vékony réteg keletkezik a bronzból készült tárgyak felszínén: ez a réteg ezentúl védi is az alkotást a korróziótól. Ezt a patinát nem szabad és nem is érdemes eltávolítani, azzal ugyanis a szobor legfelső rétegét is eltüntetnék, amivel vékonyodna az anyag és tompulnának a részletek; éppen ezért hajtottak végre patinamegőrző tisztítást és restaurálást. (Forrás: https://pestbuda.hu/)

e) Nézzetek utána, hogy a talapzat egyes domborművei az uralkodóhoz köthető mely eseményeket örökítik meg!

c) Nézzetek utána, hogy mely budapesti szobrok kötődnek Stróbl Alajoshoz! Soroljatok fel hármat!

d) A Budai Várnegyed mely jellegzetes épületének kupoláján figyelhető meg leginkább a szövegben is említett patina? Készítsetek egy fényképet a kupoláról!

2. A Halászbástya ésa Mátyás-templom szomszédságában áll államalapító királyunk bronzszobra. A szobor mészkő talapzatának domborművei a király uralkodásának kimagasló mozzanatait ábrázolják. A szobor Stróbl Alajos alkotása, felavatására 1906-ban került sor.

3. Róna József 1899-ben alkotott lovas szobra a Magyar Nemzeti Galéria főbejárata előtt áll mészkő talapzaton. A művész Zenta város hivatalos felkérésére készítette el a bronzszobrot, ami igen nagy költségekkel járt. A város azonban pénz hiányában nem vette át tőle a kész művet. A szobrász végül úgy kerülte el az anyagi csődöt, hogy az emlékművet megvette a magyar állam Széll Kálmán miniszterelnök javaslatára, és felállították a budai vár Dunára néző oldalán. (Forrás: https://mng.hu/)

f) Nézz utána, hogyan kapcsolódik a hadvezér Budához!

g) Nézzetek utána, hogyan kapcsolódik a hadvezér Budához!

4. 1935-ben Horthy Miklós kormányzó avatta fel a Vastagh György által készített, gránit talapzaton álló lovas szobrot, amelyet a második világháború után beolvasztottak a Sztálin-szoborba. A honvédtábornok a rendszerváltás után, 1998-ban újra szobrot kapott a budai Várban, amelyet Marton László rekonstruált.

5. A Tóth István szobrászművész által alkotott, 1903-ban felavatott szobor a Halászbástya alatt egy út kanyarulatában áll. A szobor neogótikus stílusú mészkő talpazatát Schulek Frigyes tervezte. A szobor hőse korhű páncélban, fején hollószárnyas sisakban, két kezével hatalmas pallosára nehezedve áll, lábánál török zászlók és jelvények találhatók. (Forrás: https://pestbuda.hu/)

k) Készítsetek a Google Mymaps segítségével egy térképet, amelyen feltüntetitek a fenti szobrokat! Minden szobrot eltérő szín és eltérő ikon jelöljön!

l) Nézzetek körül alaposan a Budai Várnegyedben és keressetek további bronzból készült, mészkő vagy gránit talapzaton álló alkotásokat! Írjátok le a címüket!

h) Keressétek meg a szobron szereplő férfi becenevét, jelzőjét!

i) Rendezzétek időrendi sorba a szobrokat aszerint, hogy mikor élt szobor fő alakja! Kezdjétek a legkorábbival!

j) Keressetek nőalakokat ábrázoló szobrokat a Várnegyedben! Jegyez fel a címüket! Mit tapasztaltok?

Az Expedíció végére értetek!

Jó pihenést a csapatnak!