Czirják Róbert Portfólió 23

PORTFÓLIÓ 23

CZIRJÁK RÓBERT VÁLOGATOTT MUNKÁK

2012 - Debrecen Garai utca családi ház tervezése - családiház tervezés gyakorlat

201 2 - Neue D ebrecenische Kunst - képzőművészeti pályázatán való részvétel

2013 - Debrecen Irinyi utca többlakásos lakóépület tervezése

2013 - The Contemporary House: Through the Eyes of Young Architects 2013 - pályázaton való részvétel

2013 - Debrecen Hunyadi János utca modern művészeti galéria középülettervezés gyakorlat

201 3 - Nyíracsádi Ikonfestő Kör tagja

201 4- Debreceni Egyetem Irodalmi Kör

2015 - Hosszúpályi Debreceni utca közösségi színház és könyvtár terve - komplex épülettervezés

201 5- Publikációk-Amúgy online irodalmi folyóirat

2015 - Ikonfestők kiállítása, Nyíracsád

2017 - Kápolna és ikonfestő közösségi épület tervezése diplomatervezés - dícséret

2017 - Archi - Bar Építész Stúdiónál munkavégzés tervező pozícióban

2019 - Nagyvárad, Várszínház, integrált tervezés

2020 - RELOAD tervpályázat III. hely

2020 - Burgundia utca panel rehabilitáció

2020 - Karantén kisfilm, Zsinór kisfilm

2021 - Debrecen Ruhagyár - komplex tervezés II

2021 - diplomaterv – Görögkatolikus zarándokház és képző

központ, Sajópálfala - kitüntetéses diploma

2021 - Hallgatói Kiválósági díj – Mesterképzésben elért kitűnő tanulmányi eredményért és szakm ai teljesítményért

2021 - kollektív műterem – munkavégzés tervező pozícióban

2021 - MÉK - MÉSZ Diplomadíj

lakhely: Budapest

születési dátum: 1993. 01. 18

e-mail.: robert.czirjak@gmail.com

telefonszám: +36302689072

TANULMÁNYOK

Ny íracsád i Általános Iskola 1999-2007

Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskola 2007-2011

Debreceni Egyetem Építész Bsc 2011-2017

Debreceni Egyetem Tervező építész Msc 2019-2021

gyakornok - Archi-Bar Építész Stúdió 2016

tervező - Ar chi-Bar Építész Stúdió 2017-2019

tervező - kollektív műterem 2021-

SZAKMAI TAPASZTALAT SZOFTVERISMERET

Archicad

Premier Pro

Photoshop

3ds Max Blender Indesign

NYELVTUDÁS

TARTALOMJEGYZÉK

ÉPÜLETTERVEK

GARAI UTCAI CSALÁDI HÁZ

Debrecen, Garai utca - családiház tervezés

7 LAKÁSOS TÁRSASHÁZ

Debrecen, Irinyi utca -lakóépülettervezés

5-9 11-15

MODERN MŰVÉSZETI GALÉRIA

Debrecen, Hunyadi János utca - középülettervezés

KÁPOLNA ÉS IKONFESTŐ MŰTEREM

Szolnok, Óvoda utca - diplomatervezés

17-21

23-29

VÁRSZÍNHÁZ

Nagyvárad, Románia - integrál tervezés

RELOAD TERVPÁLYÁZAT

Az Alföldi utcai átmeneti szálló újragondolása és bővítése - megosztott III. hely

31-35

PANEL KORSZERÜSÍTÉS

Debrecen, Burgundia utca - Komplex tervezés I.

RUHAGYÁR - KAPTÁR

Debrecen, Burgundia utca, Régi ruhagyár - Komplex tervezés II.

EPRESKERTI TORNATEREM

Debrecen, Epreskert, Archi-Bar Építész Stúdió

Vezető tervező: Barabás Lajos

Tervezők: Nagy Dénes, Tarcsi László, Kelemen Stella, Czirják Róbert

2017

NYARALÓ

Siófok, Archi-Bar Építész Stúdió

Vezető tervező: Barabás Lajos

Tervezők: Tarcsi László, Jenei Niki, Czirják Róbert

2020

ÉPÍTÉSZET LIGETE - TERVPÁLYÁZAT

Budapest, kollektív műterem

Vezető tervező: Kovács Zoltán

Tervezőtársak: Rab Sarolta, Ostoróczky Nóra, Korózs Dóra, Ferkai Tamás, István

Nóra, Herczku Róbert, Schmutzer Áron, Kiss Dávid András

KOCKA

Festett kartonszobor, fotómontázs

HELLO WOOD 2021

Installáció, Debreceni Egyetem csapat tagjakén

csapatvezetők: Boros Miklós János, Keller Ferenc, Zombor Gábor

csapattagok: Bodorkos Diána, Czirják Róbert, Kaponyás Klaudia Kármen, Kiss

Katalin Kitti, Máté Gábor, Skrabák Julianna, Zsupos Zoltán

RAJZ, GRAFIKA

GARAI UTCAI CSALÁDI HÁZ

Debrecen, Garai utca - családiház tervezés

A tervezési feladat Debrecen belvárosában, zártsorú környezetben kialakítandó családiház funkció, ami egy ötgyerekes család számára készült. A földszinten találhatók a közös funkciók, míg az emeleten kaptak helyet a hálószobák, az elvonulás terei. Az épület kiemelt elem egy műterem épület. A tervezés fő koncepciójává vált a lakó funkciók és a műterem elválasztása -összekötése.

Az épület megjelenése és kaialkítása a zártságot, a zártsorú beépítéssel kialakuló befele tájoltságot erősíti.

3 - földszinti alaprajz 4 - emeleti alaprajz 5 - déli homlokzat 6 - meglévő állapot helyszínrajz makett

7 - perspektívikus rajz a belső udvarról 8- utcai homlokzat perspektívikus rajza

7 LAKÁSOS TÁRSASHÁZ

Debrecen, Irinyi utca -lakóépülettervezés

A helyszín legjellegzetesebb elemei a vasút közelsége, a szomszédos ipari épületek és az erővonalak hiánya volt. Az épület erre a világra reagál, de mindemellett egy zöldterületekben gazdag, kertközpontú világot hoz létre a lakók számára, köszönhetően a földszinti átközlekedésnek a széthúzott tömeggel, és az emeleten kialakuló járható zöldtetőnek.

Az épület 7 lakást foglal magában, négyet a földszinten, hármat pedig az emeleten, ezen kívül a pinceszinten minden lakáshoz tartozik parkoló. Az épület tömegjátéka a földszinti egységek szétbontásával és az emelet egyben tratásával, illetve a két szint függőleges összekötéseivel jön létre és alkot sajátos építészeti tömeget. Az összekötések által létrejövő kulisszafalak „védik” az épületet az iapri terület és a vasút okozta esetleges negatív hatásoktól.

3 - metszet 4 - pinceszint 5 - földszint 6 - emelet

MODERN MŰVÉSZETI GALÁRIA

Debrecen, Hunyadi János utca - középülettervezés

Az épület nagyforgalmú városközponti területen kap helyet a Péterfia és a Hunyadi J. utca sarkán. Ez a terület azóta intenzív beépítést kapott és itt épülte meg a Párizsi udvar. A telek keleti részén zártsorú beépítéssel kialakított lakóépíületek, cívisházak helyzkedtek el. A tervezés koncepciója szemben a város elképzeléseivel egy olyan park létrehozás, amely körül megmaradnak a még meglévő történelmi jelentőségű épületek. A koncepció alapvetése volt egy olyan épület létrehozáse, amely laza beépítéssel teret hagy maga körül a zsúfolt belvárosban és egy közpark alakul ki körülötte. A lehelyezett új épületek egy-egy kubusként jelennek meg, amelyek a telek félkarélyos torzultságát követik le. A kubusok és a régi épületek között kötődést hoztam létre azok összekapcsolásával. Az összekapcsolások módja kubusonként eltérő, dinamikát, feszültséget hoznak létre a régi és az új épület között, mozgalmas belső teret alakítanak ki.

3 - földszint 4 - emelet 5 - helyszínrajz 6 - látványterv

KÁPOLNA ÉS IKONFESTŐ MŰTEREM

Szolnok, Óvoda utca - diplomatervezés

A tervezési terület Szolnok belvárosi korzója és a Tiszapart közötti, kis léptékű többlakásos lakóházakkal és családiházakkal övezett területen fekszik. A Sóház, a Magyar és a Szapáry utca által övezett, szűk utakkal átmetszett tömbben alakult ki az Óvoda és a Magyar utca találkozásánál a tervezési területtel határos teresedés.

A terv készítésekor meghatározó szándék volt aegy olyan funkció beemelése a kis léptékű városszövetbe, amely irányultságot, közösségi élményt ad a térnek, mindemellett nem zavarj az itt lakók mindennapjait. A telken egy közösségi ház került elhelyezésre, ami az ikonfestéshez szükséges funkciókat is szolgáltatja. A kápolna funkció a telek azon részsén lett elhelyezve, amely az utca kiteresedéséhez esik, így egy gyülekezőtér tud létrejönni a kápolna előtt.

Az épület tömegformálása során az egységes megjelenés és az elkülönülés is szempont volt. Az egységes megjelenés érdekében az épületeken és a külső tereken átívelő fém szerkezetű tető vált a koncepció részévé.

3 - földszint 4 - emelet 5 - helyszínrajz 6 - külső látványterv

VÁRSZÍNHÁZ

Nagyvárad, Románia - Integrál tervezés

2019

1 - látványterv 2- helyszínrajz

3 - I. szint alaprajz 4- látványterv 5 - axonometrikus metszet 6 - axonometrikus metszet

RELOAD TERVPÁLYÁZAT

Az Alföldi utcai átmeneti szálló újragondolása és bővítése - megosztott III. hely

2020

A két telekrészből álló tervezési terület funkcionálisan egy privát és egy publikus részre tagolódik. A publikus telekrészre egy új, multifunkcionális épület kerül úgy, hogy előtte egy publikus udvar, egy közterületi zóna alakul ki. Ez a terület a találkozások pontja, az utcáról bevonzza az embereket. A konténerkávézó a bentlakók mellett kiszolgálja a járókelőket is. A graffitifalon keresztül a bentlakók üzenhetnek a külvilágnak. A terület helyet adhat ételosztásnak és figyelemfelhívó rendezvényeknek egyaránt. A multifunkcionális közösségi épületrész feladata olyan hely biztosítása, ahol a bentlakó hajléktalanok és a nem hajléktalan emberek közötti kapcsolat létrejöhet, ezért az nem csak a bentlakók előtt áll nyitva. A különböző programok segítségével bevonhatók a helyi lakosok, önkéntesek, a hajléktalansággal foglalkozó kutatók (szociológusok, pszichológusok stb.). A telek másik része a privát rész. Ide kerülnek azok a funkciók, amelyek a bentlakást és az ott lakók ellátását biztosítják. A helyigény növekedését a tetőtér beépítésével sikerül kompenzálni. A meglévő födémre dobozszerű tömegek kerülnek, amelyek egyes funkciókat jelölnek, közöttük pedig teraszok jönnek létre. Az épületszárnyakat egy új ös zszekötő híd kapcsolja össze, itt történik a szintek közötti átjárás, és közösségi térként is funkcionál. A közösségi épület és az összekötő híd térelhatároló szerkezetei a földszinten harmonika ajtóként nyithatók, így a belső udvar teljesen átjárhatóvá válik, a közösségi épület pedig összekapcsolható az előtte kialakuló térrel.

3 -helyszínrajz 4- tetőrtéri alaprajz 5 - metszet 6 - látványterv

PANEL KORSZERÜSÍTÉS

Debrecen, Burgundia utca - Komplex tervezés I.

2020

Az épület körül egy átmeneti zóna alakul ki, ami az utca és a hátsó udvar közötti erős frontális viszonyt próbálja feloldani. Az épület elé egy új vázszerkezet kerül. Itt az épület és a vázszerkezet között a kisebb alapterületű lakások méreteit új dobozszerű egységekkel növelem meg, de ebben a sávban alakítom ki a vendéglátó teraszokat és intenzív zöld területet.

Az udvar felőli homlokzaton a vázszerkezet és a meglévő épület közötti részen teraszok kerülnek a lakásokhoz.

A parkolóhelyek garázskialakítások hiánya miatt indokolt volt az épület melletti zöldterületen mélygarázs kialakítása, az amúgy is szanálásra ítélt közterületen. A mélygarázs 50 új parkolóhelyet ad az épületnek, ezenkívül a földszinti üzletek, vendéglátóeg ségek árufeltöltése is innen történhet. A mélygarázs úgy van kialakítva, hogy az az épület pinceszintjéhez kapcsolódik, a mélygarázson keresztül a lakások megközelíthetőek.

3 -látványterv 4 - emeleti alaprajz

RUHAGYÁR - KAPTÁR

Debrecen, Burgundia utca, Régi ruhagyár - Komplex tervezés II.

Az egykori ruhagyár épülete a belváros peremén, a kiskörút mellett helyezkedik el. Ezen a területen már nem a korzó hangulat és a fényűző miliő a jellemző. A ruhagyár jelenleg sok, belvárosból kiszorult funkciónak ad helyet: táncstúdió, edzőterem, játszóház, lövészpálya stb. Az épület peremterületen való elhelyezkedése miatt egy alternatív, underground központot alakítottam ki benne, ami a KAPTÁR nevet kapta (az épületben lévő kultikus klub után, és az épület belső udvarának kialakítására utalva). Az épület átformálása dekonstruktív felfogásban történt, ami kifejezi az underground kultúra életérzését.

Az épület legfőbb szervezőeleme a belső udvarban kialakított körfolyosó szerű épületelem, amely egy expresszív formálású tetővel lett lefedve. A szintek közötti közlekedés és az üzletek elérése is erről a folyosórendszerről történik. A belső udvar koncertudvarként is, a körfolyosó pedig lelátóként is funkcionál. A körfolyosó és annak lefedése a meglévő épület anyaghasználatától eltérően acél szerkezetből van kialakítva, így az új és a régi épületelemek jól elkülöníthetőek. Az acél szerkezet néhány helyen „kitüremkedik” az utca irányába a meglévő épületen keresztül. A pinceszinten zenestúdió és próbatermek kapnak helyet. Ezeknél a funkcióknál nincs szükség nagy méretű bevilágító ablakokra. Ezek a pincehelységek a körfolyosó alatt kialakított fedett nyitott folyosóra nyílnak. A Burgundia felőli épületrészben beltéri koncertterem kap helyet és az ezt kiszolgáló backstage, bárpultok stb. Ezeken kívül az épület legtöbb helyiségének nem lett kijelölve konkrét funkció. Ezek olyan üzleteknek lennének fenntartva, amelyek az underground kultúrához kapcsolódnak: gördeszkabolt, tetoválószalon, hangszerbolt, lemezbolt, kocsmák stb.

3-videó 4- látványterv 5 - földszinti alaprajz 6 - látványterv

ZARÁNDOKHÁZ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ KÖZPONT

Sajópálfala - diplomatervezés

2021

A legrégebbi emlékeim a zarándoklatról azok a kis történetek, amiket még gyerekkoromban meséltek a nagyszüleim. A nyírségi faluban, ahol felnőttek - és ahol én is felnőttem - a kozmoszuk középpontjában nem csak a szülőfalu állt. A kb. 40 kilométerre fekvő Máriapócs az ország egyik legfontosabb zarándokhelyeként megyehatárokat átívelve vonzotta oda a vallásos embereket. A nagyszüleim idejében, de még szüleim fiatalkorában is gyalog tették meg az oda vezető távot a szegényes körülmények között élő parasztemberek évről évre. A nagy távolságok miatt a búcsú több naposra duzzadt, szállásépületek pedig nem voltak. A zarándokok az ott élő emberek házaiban, de legtöbbször gazdasági épületekben, istállókban, pajtákban aludtak a földre szórt szalmán. Egészen más igényszint volt ez. A napokon keresztül ott tartózkodó embertömeg árusokat vonzott a településre, vidámparki játékok, utcazenészek, vásári mutatványok szórakoztatták az egyszerű embert. A búcsú, a zarándoklat nem csak vallási esemény, hanem meghatározó kulturális és közösségi eseménnyé alakult. A technológia és a közlekedés fejlődésével a gyalogos zarándoklat relevanciája is lecsökkent. A búcsú körül létrejött kulturális többlet pedig megcsorbult ennek köszönhetően.

A terv ebből a kulturális közegből táplálkozik és fontos részét képezte a tervezésnek a témához való érzelmi kötődésem is, ami visszavezethető egészen a nagyszüleimtől hallott első történetekhez.

A Miskolctól 15 kilométerre elhelyezkedő, közel nyolcszáz fős falu szinte teljes egészében görögkatolikus. Jól mutatja ezt a településen lévő egyetlen templom. A néphagyomány szerint itt könnyezett és tett csodákat az akkor még fatemplomban lévő Mária kegykép, aminek köszönhetően zarándokhellyé vált a település. A képet sajnos elszállították, a fatemplom pedig leégett, és ezzel együtt a zarándokkultúra is megszűnt. A kegyképet 1970-ben találták meg egy Pécs melletti településen, és került vissza Sajópálfalára. A zarándokkultúra azóta folyamatosan épül újra a településen.

A tervezési terület a templomkerthez közel helyezkedik el, ugyanakkor egy meglehetősen aluldiszponált területen, a település lakókörnyezetének határterületén. A terület két irányból (déli és északi) utcával határolt. A domborzati viszonyok miatt itt nagy szintkülönbségek alakultak ki a telken belül. A déli, alacsonyabban elhelyezkedő utca irányából földbe ásott tégla- és kőszerkezetű borospincék találhatók, ezeket bevontam a tervezésbe is. Az épület kialakítását befolyásolta még a templom irányába vezető útszakasz, illetve a területről feltárulkozó panoráma, ahonnan látható a terület közelében vonuló Sajó is.

-látványterv 2- helyszínrajz

A tervezési programom három különböző fő funkcióegységet különít el, amelyeknek építészeti megfogalmazása is eltérően lett kialakítva. Az épület magja a földszinti épületrész, amely az épület legpoétikusabb eleme. Ez a félig földben elhelyezett épületrész úgy lett kialakítva, hogy a meglévő terep tipológia szintvonalait vette figyelembe, és a meglévő útszakaszhoz egy lendületes forma kialakításával csatlakozik. Ennek az épületrésznek analógiájául szolgáltak a telken meglévő földbe ásott borospincék is. Külső megfogalmazásában ez az épületrész a földből kitüremkedő szikla szerű testként jelenik meg, ezért látszóbeton felületű szerkezetekkel lett kialakítva, kívül és belül is. Ezekhez a betonfelületekhez az épület környezetében lévő földmunkák során kitermelt kőzetek is felhasználásra kerülhetnek adalékanyagként, tulajdonképpen visszaépítve azokat. Ebben az épületrészben helyezkednek el a közösségi funkciók. Szabadtérből közvetlenül közelíthető meg egy rendezvénytér, amit akár a település lakói is használatba vehetnek a vallási rendezvények közötti időszakban. Már a belső folyosóról közelíthetők meg az épület lelkét adó közösségi funkciók: a szemináriumi termek, kegytárgybolt, közös konyha, illetve a szállásépületek alatti sávban az azokhoz tartozó közösségi terek, amelyek a szintek közötti közlekedés helyét is biztosítják. A folyosó tulajdonképpen egy nagy ívet ír le, ami a főbejárattól a mélygarázsig húzódik, amin keresztül a szállásépületek és a borospince is megközelíthető.

A legalsó szinten a föld alatt a meglévő borospincék járatai helyezkednek el. Ezek kis beavatkozásokkal lettek átalakítva, úgy, hogy egy vendéglátóegységként tudjanak működni, ezért három borospince lett összekötve. Az új szerkezetek megkülönböztethetőek, betonfelületűek (utólagos áthidalások, új épületrész, padló). Két meglévő épület lett még hasznosítva, az egyik gondnoki lakásként, a másik kerti szerszámtárolóként.

A földszint felett, a közösségi épületrész felett helyezkednek el a szállásépületek. Ezeknek az épületeknek alapjául szolgált a településen nagy számban ma is jelen lévő hosszúházak beépítési mintája, az utcafrontra merőlegesen szerkesztett alaprajzzal. A töredezett telekhatár miatt ezeknek a merőlegeseknek a felvételével játékosságot lehetett csempészni az épületek elhelyezésébe, így finoman elforgatott tömegek jöttek létre, ami izgalmas viszonyt teremtett a házak között. A szállásépületek megjelenésében és szerkezeti kialakításában viszont a régi zarándoklatok történetei szolgáltak inspirációs forrásként. Az épületeket fa szerkezettel alakítottam ki, és próbáltam azok racionális kialakítására, puritánságára törekedni, ahogy ez a gazdasági épületeknél is történik (istálló, csűr, ahol régen megszálltak a zarándokok). Az épület alaprajzi és homlokzati kialakítása ezért raszterhálóra lett szerkesztve. A szállásépületek egy közlekedősávból és a szállásfunkciókat ellátó, épületbe „betett” hasábból állnak. Ezekben két fős, négy fős emeleteságyas, és magányos zarándokoknak egy fős szállás, összesen 52 szálláshely lett kialakítva, ami tovább bővíthető a „hasáb” tetején létrehozott hálózsákos szálláshelyekkel nagy számú zarándokcsoport esetén. Minden szállásépületben mosdóblokk található. A szállásépületek déli homlokzatai, a panoráma irányában üvegfelületeket kaptak, ezek bevilágítást biztosítanak a szállásépületekbe és a földszinten kialakított közösségi terekbe is.

6 -látványterv: szemináriumi termek 7- földszinti épületrész részletrajza 8 - b-b metszet 9 - látványterv: földszint

14 - emeleti alaprajz (szállásépületek) 15 - látványterv: szállásépület belső 16 - látványterv: szállásépület külső 17 - szállásépület szerkezeti kialakítása

EPRESKERTI TORNATEREM

Debrecen, Epreskert, Archi-Bar Építész Stúdió

Vezető tervező: Barabás Lajos

Tervezők: Nagy Dénes, Tarcsi László, Kelemen Stella, Czirják Róbert

2017

Debrecen ezen városrészén nem található jelentősebb fedett sportlétesítmény, ezért a tervezett bővítés az általános iskola zárt térben történő testnevelési igényének biztosításán felül tanítási időn túl lehetőséget biztosít a környék lakóinak a mozgáslehetőségére. Ezen felül - a tervezési programnak megfalalően- meg kell felelnie egy NB I. B típusú kosárlabda előírásait követő edző és mérközéscsarnok előírásaink. Az általános iskolából fedett, fűtött téren keresztül, az akadálymentes közlekedés feltételeit biztosítva, megközelíthető a tervezett tornaterem. A nyaktaggal egy légtérben megfogalmazott előcsarnok egyszerre funkcionális közlekedőtér, a gyerekek számára pedig zsibongó. A bővítmény kiszolgáló helyiségei a nyaktaghoz csatlakozva „L” alakban ölelik át a tornacsarnok dobozként magasodó tömegét, hogy annak az iskolaudvar felőli két tömegét sterilen, szabadon hagyják. Így az épületek által kijelölt helyek mind egyértelműen definiálhatók. A tornacsarnok épülete fehér szendvicspanelokkal burkolt, tömegéhez képest könnyed kubus, míg a körülölelő kiszolgáló épületrészek vakolt felületűek. A csarnok udvar felé forduló tömegén az iskolaudvarral történő kapcsolatteremtés okán lábüveget használtunk, így a külső és belső tér mozgása párbeszédbe kerül. Az erre a részre forduló tömeg pedig kijelöli az iskolaudvaron belül a rendezvénytér területét.

NYARALÓ

Siófok, Archi-Bar Építész Stúdió

Vezető tervező: Barabás Lajos

Tervezők: Tarcsi László, Jenei Niki, Czirják Róbert

2020

A ház „tömegsematikája” a függőleges és vízszintes értelemben elmozgatott, különböző tömörségű dobozszerkezetek viszonya. Az épület tömegét az előregyártott, helyszínen összeszerelt egységek alkotják, melyek eltolásából, vízszintes értelemben vett elmozgatásából alakulnak ki a köztes terek. Az épület maga földszintes és lapostetős, de a vertikális mozgalmasságot a köztes terek tömegkijelölése biztosítja azáltal, hogy a fő terasz eleve két szintes és a többi köztes tér is definiált vagy lefedéssel, vagy tér-definiáló keretszerkezettel, melyek magassága egymáshoz képest változó. A konténeregységekből álló épület magas építészeti minőségét a táblás faburkolatok, az expandált lemezek és a nagy transzparens felületek kölcsönzik. Az épület szerelt jellegét kiegészítő acélszerkezetek következetesen illeszkednek az épület acélvázához. A terv szándékozik bebizonyítani, hogy az észszerű előregyártás – a szerkezetek logikus összeépítésével – képes magasszintű építészeti értéket teremteni és van létjogosultsága akár a lakóépületek esetében is. Az épület minden környezeti eleme: kerítése, kapuzata, árnyékolói, stb... igyekeznek ezt a szerkezeti jelleget, anyaghasználatot és színvilágot támogatni. Ugyanez a helyzet a modulrendszerben történő tervezéssel, gondolkodással. A kötött, de jó arányrendszerben megfogalmazott modulok nem gátjai, inkább segítői lehetnek a tervezési folyamatnak. Egyfajta vezérelv , ami az építőkockák pakolgatását izgalmassá teszi. Remek játék, melyben ey pillanatra sem szabad elfelejteni, hogy a háznak mindig bátran fel kell válalnia alkotóelemeit. Mindig tettenérhetőnek kell lennie modulelemeinek, előregyártottságának és szerelet jellegének. Mindezeket őszintén kell vállalnia és minden pillanatában mutatnia.

3 -látványterv 4 - alaprajz

ÉPÍTÉSZET LIGETE - TERVPÁLYÁZAT

Budapest, kollektív műterem

Vezető tervező: Kovács Zoltán

Tervezőtársak: Rab Sarolta, Ostoróczky Nóra, Korózs Dóra, Ferkai Tamás, István

Nóra, Herczku Róbert, Schmutzer Áron, Kiss Dávid András

2021

EGYÉB PROJEKTEK

finombeton, viasz plasztika

KOCKA

Festett kartonszobor, fotómontázs

KARANTÉN

kisfilm, videómontázs, fotósorozat

2020

A KARANTÉN egy spontán installáció, amely a tévesen megválasztott anyaghasználat és az időjárási körülményeknek köszönhetően vált azzá. A szokásos hálószövet helyett az állványzatra a kivitelezés során polietilén fóliaborítást alakítottak ki, aminek nem volt semmilyen légáteresztő képessége (az előbbivel szemben), ezért a koratavaszi szeles időjárás szétszaggatta. Egy homlokzat méretű hullámzó, formálódó, csörgő-zúgó bevonat jött létre, egy utcasávnyi audiovizuális élmény. Ilyen hatásokat a képzőművészek milliós költségvetésű installációkkal tudnak csak

elérni. Ezért nagy tanulságként szolgált nekem ez a jelenség. Néhány váratlan körülmény is létrehozhat egy installációt, ez esetben a hibás anyaghasználat. Az épület felújítása éppen ebben a helyzetben állt le részlegesen, ezért napokon keresztül, majdnem egy hétig tartott az erős szél beálltával a homlokzat formálódása. A munkálatok folytatásával eltakarították a hibásan alkalmazott fóliát az állványzatról, majd a járdáról, a fákról és a parkból a fóliadarbokat, amelyeket letépett a szél. A spontán installációt úgy éreztem nem szükséges megváltoztatni. Nem kell sem hozzáadni, sem pedig elvenni belőle. Tartózkodtam attól, hogy befolyásoljam a létrejöttét, ezért az a célom az volt, hogy azt megfelelően dokumentáljam. A már elbontott állványzatról több fényképet is készítettem, illetve több napszakban, több beállításból felvettem kb. 15-20 percnyi videóanyagot. A dokumentálás során olyan eredményt szerettem volna elérni, amely kiemeli a spontán installáció impresszióját, megfelelően visszaadja egy ilyen méretű építőipari hiba városi kontextusban megjelenő abszurditását. A spontán installáció érdekes kérdéseket vet fel a direkt installációkkal kapcsolatban, annak tekintetében, hogy ez, mint spontán installáció, nem kapja meg azt a figyelmet, amit egy képzőművész alkotása megkapna; vagy csak akkor kaphatja meg, ha ledokumentálják, és spontán installációként hivatkoznak rá és kiállítják.

ZSINÓR

Installáció, videómontázs

2020

Az installációk elkészítésénél az egyik legfontosabb szempont egy olyan helyszín választása volt, amelyhez személyesen kötődök. Míg a Karantén installációnál egy városi, urbánus közeg szolgál az installáció hátteréül, addig a Zsinór című installációnál egy falusi, természethez közeli, rurális környezet. Nyíracsádon, szülőházam hátsó kertjében fekszik egy körülbelül 8x2,5x1,8m méretű fóliasátor. Ezt a kis építményt szüleim készítették az otthon található anyagokból: gyalulatlan akácfa, ajtókeret, deszkák, lécek. Az építménynek nem kellett esztétikusnak lennie, ahogy a többi udvari épületnek, objektumnak se, a fő szempont a praktikusság és az egyszerűség volt.

Ezeket a praktikus épületeket sokszor egyetlen lépés választja el a „műalkotástól”. Egy új réteg létrehozásával, egy egyszerű adalékkal megváltoztatható a jelentéstartalom. Így lett a faágból bot, a botból dárda, a dárdából nyílvessző. Miként alakítható át egy-egy tárgy, objektum, növény egyetlen beavatkozással műalkotássá? Vajon mi a legegyszerűbb folyamat? A kis udvar, ahol elhelyezkedik a fóliasátor méretéből adódóan zsúfolt, egymást határolják a különböző objektumok: góré, kamra, tűzhely, kerítések stb. Úgy éreztem, az udvar legizgalmasabb eleme mégis a fóliasátor. A világban műanyag membránok felhasználásával próbálnak művészi értéket kölcsönözni egy pavilonnak vagy épületnek; olyan szerkezeteket kialakítva, amik milliókba kerülnek, míg valamennyi kertben ott fekszenek tele növénnyel vagy éppen üresen, magára hagyva a fóliasátrak. Ezrével, tízezrével, százezrével is lehetnek szerte az országban. A fényt beengedik, áttetszők, de nem átlátszók, sejtetnek. Sokszor önmagukban is olyan hatást gerjesztenek, amikre művészek és építészek szoktak hivatkozni, de önmagukban nem válhatnak művészetté. A koncepcióm alapját tehát a teljesen praktikus szempontok szerint kialakított fóliasátor átformálása képezte, a plusz egy réteg megtalálásával, amely kiemelheti azt a praktikus szférából.

3 - fotó 4 - fotómontázs

HELLO WOOD 2021

Installáció, Debreceni Egyetem csapat tagjakén

csapatvezetők: Boros Miklós János, Keller Ferenc, Zombor Gábor

csapattagok: Bodorkos Diána, Czirják Róbert, Kaponyás Klaudia Kármen, Kiss

Katalin Kitti, Máté Gábor, Skrabák Julianna, Zsupos Zoltán

Fotók: Szécsi Noémi, Darab Zsuzsa

A Debreceni Egyetem Szt. András templomromhoz készült gótikus ívű < cím nélküli > installációja alázattal közelít a Klastrom megmaradt szerkezetéhez, nem akar ráépülni arra. A szentéllyel szemben, a régi templomhajó elején elhelyezett, bejáratszerű kétszemélyes tér az alkotók szándéka szerint kijelöli az egykori szakrális tengelyt, mintegy újrafogalmazza az 1600-as években megsemmisült templomteret.

RAJZ ÉS GRAFIKA

1 - Szövet - akvarell 2 - BeLak - fotómontázs