DECEMBER 1. PARLAMENTI
HOGY KERÜL KÉT KERÉKRE ÉS BÁRÁNYBUNDÁBA A JELÖLT?
Nézd meg, milyen út vezet Újszentestől Lujzikalagorig!
FOTÓRIPORT a 4–5. oldalon
VISZONY HELYETT ISZONY.
A romániai állampolgároknak nehéz – jogosan panaszkodik a gazda, a vállalkozó, az iskolás, a szülő és még a nyugdíjas is. Mert bármennyire is próbál alkalmazkodni, a változó törvények, a bürokratikus útvesztők, a sok adó és fizetnivaló megnyomorítja. Mintha az állam nem bízna a polgáraiban, értelmetlen szabályozásokat hoz. És ahelyett, hogy a békés együttélést segítené elő, elmélyíti az egyenlőtlenséget. Kaotikus állapotok uralkodnak az országban, és a teher egyre nehezedik. A gazdasági növekedés alábbhagyott, a költségvetési hiány elszabadult, és a digitalizáció is csak fejetlenséget hozott. Míg az állam pöffeszkedik, az egyszerű ember csak fizet és fizet. A gyerekek az idejükkel, a felnőttek – betegek, munkaadók és munkavállalók egyaránt – meg rengeteg pénzzel, hogy aztán egy keveset visszakaphassanak. Igazságos ez?
Technikai hibák és változó adózási szabályok
A beteg fizet azért, hogy egy kevés alamizsnát kapjon
A 18 éves Móga Ricsi imádja az életet, pedig izomsorvadása miatt gyerekkora óta kerekesszékben él. Még akkor sem keseredik el, amikor folyamatosak a próbatételek: sok utánajárás, hogy megkapja a betegnyugdíjat, a gyógyszereket, vagy csak egy egyszerű vizsgálatot. „És az állam nem sok támogatást nyújt, ha mégis, alig lehet elérni a célt” – panaszolja az édesanyja, Réka. Tucatnyi dokumentumot kell összegyűjteni, és a pszichológiai vizsgálatra külön fizetni kell, közben munkakönyvet kell kérvényezni a magatehetetlen embernek. „Azért a kevésért jó sokat teszünk” – sóhajt. Hiszen nemcsak a ráfizetés, hanem a sorban állások, a lehetetlen vizsgálati időpontok, a nem megfelelő bánásmód is nehezíti a helyzetet, arról nem is beszélve, hogy az egészségügyi kártyák sem működnek mindig.
Folyamatosan változnak a „játékszabályok” – ez a legnagyobb kihívás a munkámban – mondja a 27 éves kolozsvári Páll Botond, aki több cég és alapítvány könyvelője. Havonta nyolcvan jogi személylyel dolgozik, akik ugyanazokkal a problémákkal küszködnek: az állam hónapról hónapra változtatja az adózási rendszert, nem tud senki hosszú távra tervezni, emellett a technikai hibák is megkeserítik a mindennapokat. „Az ANAF honlapja túlterhelt, nehéz hozzáférni az E-számla, E-transport és az E-TVA platformjaihoz. Az állam elvárja, hogy mindenki teljesítse a követelményeket, de ez rá nem vonatkozik, ugyanis nem adnak haladékot a cégeknek, ha 1 hónapban például 3 napon át nem működnek ezek a rendszerek” – panaszolja, majd hozzáteszi, van olyan, amikor egy áruval megrakott kamion nem tudja elhagyni a raktárt, mert épp nem működik az online rendszer. Ez mind idő- és pénzkiesés, mint ahogyan az a rengeteg papírcsomó is, amit egy-egy vállalkozónak össze kell gyűjtenie minden hónapban.
17 évesen kezdte, akkor még nem sejthette a szakma nehézségeit.
A házi feladat néha a szülőket is megizzasztja, a diákok még különórákra is eljárnak.
Egy gyerekkor megy rá az iskolára
Kovács Beáta hetedik osztályos. Az osztály egyik legjobb tanulójaként már pontosan tudja, hogy felnőttként informatikus szeretne lenni. És ezért rengeteget tanul. De hiába tesz meg mindent a jövőjéért, az oktatási rendszer nehezíti a törekvéseit. „Rengeteg a tananyag, napi 7 óránk van. Ha kevesebb lenne, és a fontosabb dolgokra koncentrálnánk, mennyivel könnyebb lenne!” – mondja, beismerve, hogy a játékra már nem is jut ideje. Édesapja, Levente úgy látja, a gyerekeknek az iskola mostanra olyan, mint a felnőtteknek a munkahely. És nem igazságos, hogy miután a gyerek az iskolából hazaér, estébe nyúlóan dolgozik lelkiismeretesen. A sikerélmény meg sokszor elmarad, ha csak azt vesszük alapul, hogy a magyar gyerekeknek a romántanulás nem megy gördülékenyen.
A cégvezetőnek is mindenesnek kell lennie
Antal Hajnal marosvásárhelyi divattervező 11 éve működteti vállalkozását, a Selected Bagset. Ez idő alatt 11 tonna papírt hasznosítottak újra, és bár sikeresek, sok a kihívás, mert ahhoz, hogy növekedhessenek, cégvezetőként mindenesnek kell lennie. A sok változás a vállalkozókat megnyomorítja. „Nehéz alkalmazkodni a piaci változásokhoz, a gyakran módosított törvényekhez, könyvelői, jogi, pénzügyi, kommunikációs és adminisztrációs ismeretekre szert tenni, azokat bővíteni.” A rendszer túlzottan komplex, annyira gyorsan változnak a törvények, hogy nem lehet lépést tartani. „Vállalkozó legyen a talpán, akinek sikerül. Figyelembe vehetnék, hogy nagyon meg kell dolgoznunk a bevételünkért, és mindig első az adó. Könnyebben tudnánk teljesíteni, ha nem kellene mindig újabb feltételeknek eleget tenni” – részletezi.
hogy állandóan
a
Sok érintett meg sem engedheti magának a betegnyugdíjat, annyi pénzbe és időbe kerül.
Kihívás,
változnak
gazdasági és piaci körülmények, a törvények és a vásárlói szokások.
Adminisztrátor és pályázatíró is most már a gazda
De nincs ez máshogy a gazdaéletben sem. A szatmárhegyi Fehér Gyula harmadik generációs gazdaságot működtet, közel 100 hektáron szántóföldi kultúrát, 5 hektáron gyümölcsöst művelnek és borászkodnak is. De úgy látja, egy átlagos gazdálkodónak, aki rosszabb minőségű földeken dolgozik, egyedüli profitja az uniós területalapú támogatás, hektáronként 250-300 euró. „Hogy egy egész évet felölelő kétkezi munka ne tudjon megtérülni, az nagyon elszomorító” – mondja. Nem elég, hogy a gazda a saját földjeiből nem tud megélni európai uniós támogatás nélkül, még ott a bürokratikus rendszer is. „Lassan szükségünk lesz adminisztrációs, kommunikációs, pályázatírói képesítésre is. A sok papírmunkát ideje lenne levenni a vállunkról, hadd tudjunk végre azzal foglalkozni, amit szeretünk.”
Mindig van választásunk: én ezt az országot és közösséget választottam
A nyárádremetei Máthé Edit édesanyaként, őstermelőként, képzőművészként és vállalkozóként lát rá az ország hiányosságaira. Egyrészt fájlalja, hogy a gazdák nem jogosultak nyugdíjra, pedig az életüket a jószág és a föld szolgálatában töltik. Jómaga a ribizli- és dióültetvényen gazdálkodik naphosszat, szörpöket, lekvárokat főz, és folyamatosan a jövőn gondolkodik. Miközben azt is sajnálja, hogy a közösséget és az összefogást már-már elpusztította a felülről áradó bizalmatlanság. Hogy senki nem mer kérni és segíteni. Hiszi, hogy ahhoz, hogy érvényesülhessünk, ideje lenne kikérnünk magunknak a megfelelő bánásmódot, „vissza kell találnunk saját magunkhoz, mert mi vagyunk az a generáció, ami a struktúrákat újrateremtheti. Megvalósíthatjuk a lehetetlent. Így szorongók helyett végre boldog emberek lehetünk.” De az állam néha megfeledkezik egyes állampolgárairól: csak álom az egyedülálló anyáknak a kívülről jövő segítség. A gyerek szinte alig kap támogatást. Vidéken ritka, városon túlterhelt a pszichológus. A betegek szintén gürcölnek, az ápolók erejükön felül dolgoznak, sokszor mégis a családra hárul minden nehézség. A vállalkozók meg futják a köröket a bürokráciában, elszámolnak, adóznak, és annyi teendő hárul az emberekre, hogy az érzékeny közösségek mind szétfoszlanak. Azok, amik hosszú ideig tartották az országot. Jó lenne egy vezető, aki jobban figyelne rájuk: ránk, egyszerű emberekre – mondja.
Az egyszerű emberek isszák a levét a fejetlenségnek. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
ROMÁNIA: A LEGEK ORSZÁGA
Legnagyobb gyerekhalandóság az EU-ban: 1000-ből 5 gyerek 1 éves kora előtt meghal.
Leginkább kitett a szegénységnek. A lakosság 32%-át érinti a szegénységi kockázat, 10-ből 4 gyereket fenyeget a szegénység.
Legmagasabb a súlyos szegénységben élők aránya.
Legalacsonyabb az élettartam: öt évvel kevesebb, mint az EU-s átlag.
Legnagyobb a lakosság fogyása. Romániában 2019-ben 215.000 gyermek született, tavaly csupán 155.000. A kivándorlás pedig a legnagyobb a nem háborús övezetbe tartozó országok közül. 2050-re kevesebb mint 15 millió lakos maradhat.
Legnagyobb az iskolaelhagyás mértéke. Közel kétszer akkora, mint az uniós átlag. 12 évvel ezelőtt 190.000 gyerek kezdte el az első osztályt, de idén csak 120.000 jutott el az érettségiig.
Legtöbb közúti baleset. 2023-ban 1545 halálos áldozat.
Legalacsonyabb a fiatal diplomások aránya Európában.
Legközpontosítottabb ország az Unióban, a legnagyobb bürokráciával.
Legutolsó helyen vagyunk, ami a polgár és az intézmények közötti digitális ügyintézést illeti.
Könnyebb lenne, ha a gazdának csak azzal kellene foglalkoznia, amit ismer.
Volt egyszer egy udvarlóm. Az mindent is akart, de nem ígért semmit. Na, az ilyennel nem kezdek. Ha kér valamit, adjon is cserébe.
Kelemen Hunor útinaplója
Államelnökjelöltként azoknak a hangja vagyok, akiket az állam gyötör. Motorral, busszal utazom be Erdélyt. Elmegyek vállalkozókhoz, gazdákhoz, családokhoz, hogy meghallgassam a problémáikat. Csak közösen építhetünk egy jobb országot, ahol több jut az embereknek: TÖBB TISZTELET, TÖBB LEHETŐSÉG, TÖBB SEGÍTSÉG!
Az állam nyomorgat: lehetetlen szabályozásoknak és követelményeknek kell megfeleljünk mi, kisvállalkozók.
Az iskola nehéz, és az iskolatáskám is.
Azt el tudja intézni, hogy ne annyi órám legyen az iskolában, mint apámnak a munkahelyen?
Itt mosolyogok, mert a házigazda rám adta a bundát.
Azt mondja a fiam, hogy hiába dolgozik naphosszat. Utána meg papírokat kell kitölteni. Most akkor búzát termesztünk vagy táblázatokat?
Segesváron kedves görgényszentimrei emberekkel futottam össze.
Az állam ne akadályozzon minket, kistermelőket, hanem segítsen, hiszen tőlünk kapja az adót, belőlünk is él!
Nem engedjük el a legkisebbek kezét sem!
Két keréken Háromszéken.
A JÓZAN
AZ ÁLLAM KUDARCOT VALLOTT.
MÉGIS NEKI ÁLL FENNEBB.
Nagyra nőtt. Arrogánsan viselkedik, lenézi a polgárokat. Az emberek nem szolgáltatást, hanem kiszolgáltatottságot kapnak.
Az állam nem bízik bennünk. Figyel, büntet, szekál.
Nem az intézményeket ellenőrzi, hanem a polgárokat. Uralkodik és útra tesz: sétáltat papírokért, és elüldöz az országból.
AZ RMDSZ AZ EGYEDÜLIPOLITIKAI ERŐ, AMELY EZEN VÁLTOZTATNI AKAR.
Egyedül a magyar államelnökjelölt mondja ki, amiről a többiek hallgatnak: az állam a fejünkre nőtt. Kelemen Hunor a polgárokat akarja védeni – nem az intézményeket.
Azt akarja, hogy az állam minket szolgáljon, ne mi legyünk az ő szolgái. Az RMDSZ jelenti a józan észt a mostani politikai káoszban.
Józan megoldásokat, józan intézkedéseket, józan működést akarunk a kormányzatban!
Ezért fog az RMDSZ a kormányban dolgozni
Gyereket nevelni büszkeség legyen, ne hátrány! A vállalt gyerekek számával arányosan nőjön a betegbiztosítási kedvezmény is. PÉLDÁUL: EGY HÁROM GYERMEKET NEVELŐ ANYA 10% HELYETT FIZESSEN CSAK 5% EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉKOT (CASS-T).
Többet a családnak, kevesebbet az államnak! Segíteni kell a gyermeket nevelő nők munkába állását: folytatni kell a BÖLCSŐDEÉPÍTÉSI programot, támogatni kell a távmunkát, a részmunkaidős foglalkoztatást és a rugalmas munkaidőbeosztást. Vissza nem térítendő állami támogatásokat kell nyújtani a vállalkozni akaró szülőknek, és EL KELL TÖRÖLNI A PART-TIME ADÓZÁST A RÉSZMUNKAIDŐVEL MUNKÁBA VISSZATÉRŐ SZÜLŐKNEK.
Meg kell állítanunk az ország szétfejlődését! 2035-RE AZ ORSZÁG ÖSSZES TELEPÜLÉSÉN LEGYEN ORVOSI ELLÁTÁS, VEZETÉKES VÍZ, CSATORNA, ASZFALTOZOTT BEKÖTŐÚT, INTERNET.
A lakhatás a méltó élet alapja. Egyszerre kell jó minőségű és megfizethető lakhatást biztosítani a gyereket nevelő családok, a pályakezdő fiatalok számára és az alacsony jövedelműek számára is. Ezért 2035-IG 100.000 ÖNKORMÁNYZATI BÉRLAKÁST KELL ÉPÍTENI.
HETI 30 ÓRÁT AZ ISKOLÁBAN! MÉLTÁNYOS DIFFERENCIÁLT (KÉTSZINTŰ) ÉRETTSÉGIT! A kamasz diákok túlterhetlek. Átlagosan heti 36 órát töltenek az iskolában, majd még legalább napi 2 órát a házi feladatok megoldásával. Vagyis már 14 éves korban több időt töltenek az iskolában, mint a felnőttek a munkahelyükön.
JOBB ROMÁN TANKÖNYVEKET A MAGYAR DIÁKONAK! Négy éven belül a középiskolai román tantervet úgy kell átalakítani, hogy az a magyar diákok számára biztosítsa a román nyelv aktív használatát. 1. 2. 3. 4. 5. 6.
ÉSZ PROGRAMJA
2025: 25 INTÉZKEDÉS
CSÖKKENTENI KELL A MUNKA
ADÓJÁT. Az állam a munkavállalást, ne a munkakerülést ösztönözze.
Romániában a legnagyobb a munkára kivetett adó mértéke, és legalacsonyabb az áfabehajtás. Az adókat nem emelni kell, hanem begyűjteni.
TELJESÍTMÉNYALAPÚ FIZETÉS
BEVEZETÉSE, az óraalapú mellett: ne csak a munka mennyisége, hanem a hatékonysága, eredményessége is számítson.
Méltanyos egészségügyi biztosítást mindenkinek! PLAFONÁLNI KELL AZ EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS (CASS) ÖSSZEGÉT.
RÉSZMUNKÁRA KIRÓTT
TÖBBLETADÓ ELTÖRLÉSE: ha 2 órát dolgozol, ne 8 óráért fizess adót.
Ne legyen kettős mérce: AZ ÁLLAMI INTÉZMÉNYEK IS FIZESSENEK KÉSEDELMI KAMATOT, ha tartoznak –ne csak a polgárok.
20 év után sincs 150 km összefüggő autópálya Észak-Erdélyben. TÖBB AUTÓPÁLYÁT, KEVESEBB KIFOGÁST!
Több tiszteletet a betegnek, kevesebb várakozást a kórházakban: minden egészségügyi intézményben be kell vezetni a DIGITÁLIS PROGRAMÁLÁST.
Növelni kell a járóbeteg-rendelők számát, és csökkenteni a kórházi sürgősségi osztályok túlterhelését. Több forrást kell biztosítani a rákos megbetegedések megelőzésére.
TÖBB HELYI TERMÉK, KEVESEBB IMPORT. Stratégiai ágazattá kell minősíteni a hazai feldolgozóipart. Több forrást, támogatást kell biztosítani.
Kiállunk a mikrocégek mellett.
A kisvállalkozónak LEGYEN EGYSZERŰ ÉS ÁTLÁTHATÓ ADÓRENDSZERE.
Ezért meg kell tartani az érvényben lévő árbevételre számolt határértéket.
A POLGÁR NEM POSTÁS.
Az intézmények egymástól kérjék a papírokat, ne a polgártól.
18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.
A POLGÁR NE FIZESSEN az állam fizetett alkalmazottai által nyújtott szolgáltatásokért. Töröljük el a fölösleges illetékeket (pl. személyazonossági igazolvány cseréje, telekkönyvi kivonat stb.).
Tisztább országot, ne csak bírságot! NE BÜNTESSE AZ ÁLLAM MAGASABB SZEMÉTDÍJAKKAL AZT, AKI SZELEKTÍVEN GYŰJTI A HULLADÉKOT. Ne bírságolják a vidéki boltokat, hanem támogassák a betétdíjas rendszer bevezetését a kistelepüléseken is.
SZÜNTESSÜK MEG AZOKAT AZ INTÉZMÉNYEKET, amelyek több problémát okoznak, mint amennyit megoldanak: pl. a prefektúrákat, a trezort, a regionális szintű adóhivatalokat. Kevesebb bürokratával több pénz marad az önkormányzatoknak és a helyi közösségeknek.
Nem az országnak van fővárosa, hanem a fővárosnak országa. Bukarest, mint egy kisgömböc, mindent felfal. Vegyük vissza, ami nekünk jár: A HELYBEN MEGTERMELT PROFIT ÉS ADÓBEVÉTEL MARADJON HELYBEN.
AKADÁLYOZZUK MEG A KÜSZÖBÖN ÁLLÓ KÖZIGAZGATÁSI ÁTSZERVEZÉST!
Bukarest még több hatalmat akar saját magának. A megyéket megszüntetnék, és helyüket a 8 fejlesztési régió venné át. Meg akarják szüntetni az ötezer lakos alatti községeket, a tízezer alatti városokat, a nagyvárosok vonzáskörzetét pedig be akarják olvasztani a központba. Ez mindenkinek hátrányos, hiszen az ügyintézés nehezebbé válik. A magyaroknak pedig kimondottan káros: sok helyen így az etnikai arányunk jelentősen csökken.
A kommunizmusban ELKOBZOTT JAVAINKAT AZ ÁLLAM ADJA VISSZA – NE VISSZAVEGYE.
A regionális identitás erőforrás, nem veszély. Szintet kell lépnünk A MAGYAR NYELV NYILVÁNOS HASZNÁLATÁT illetően, és számon kell kérnünk minden intézményen nyelvi jogaink betartását.
A román állam azt a rengeteg erőforrást és energiát, amit a közösségünk szimbólumai ellen fordít, inkább használja a határon túli románok védelmére és segítésére.
KormányON
TÁNCZOS BARNA
Ledöntöttük a „nem lehet” falat
Ez
is a mi eredményünk
65 milliárd lejes közművesítési
program: UTAK, VÍZ- ÉS CSATORNAHÁLÓZAT TELEPÜLÉSEINKEN
Az országos bölcsődeépítési program: 255 korszerű és környezetbarát bölcsőde
Az építkezési reform: gyorsabb és biztonságosabb építkezés
A betétdíjas rendszer: 7 milliárd palackkal kevesebb a természetben
VADÁSZHATÓ A BARNA
MEDVE: MEGVÉDJÜK AZ EMBERI ÉLETET
8 milliárd lej közvetlen támogatást a családoknak a környezetvédelmi programokból 370 millió euró támogatás a gazdáknak és gazdálkodóknak
Az energiaárak befagyasztása: MEGVÉDTÜK a családokat és a vállalkozásokat
Az új tanügyi törvény: bővített kisebbségi jogok
„Nu se poate, domnule ministru” – nem lehet, miniszter úr. Mandátumom elején így reagált bukaresti kollégám arra a tervre, hogy a több méteres hóban gyalogosan menjünk fel az Omu-csúcsra. Pár nap múlva ott voltunk 2505 méteren, és a meteorológiai állomás felújításáról egyeztettünk.
A következő két évben minden nap ledöntöttük a „nem lehet” falat. Mentalitásváltást indítottunk el a környezetvédelemben, olyan reformokat, amelyek túlmutatnak a politikán. Visszaszorítottuk az illegális fakivágást, és több tíz millió lejből indult el az újraerdősítés Székelyföldön. Új iparágat
CSEKE ATTILA
hoztunk létre a napelemes programmal, vállalkozásokat és közel 80 ezer családot támogattunk. Bebizonyítottuk, hogy el lehet indítani a betétdíjas rendszert, és már ma is tisztább a környezetünk.
Egyetlen dologról viszont mi mondtuk azt, hogy nem lehet. Nem lehet fontosabb a medve, mint az ember. Mára ezt a többség is megértette. Van eszközünk a veszélyes medvék ellen, és vadászattal tudjuk visszaszorítani a túlszaporodást.
A közösségért dolgozni küldetés, és az eszközeink akkor a legjobbak, ha az RMDSZ kormányon van. jövőt
Amikor márciusban az új kézdivásárhelyi bölcsőde avatóján voltam, már jól ismertem az udvaron álló óriás zsiráfot, a színes homlokzatot, hiszen az épület makettje mandátumom alatt ott állt a miniszteri irodámban. Mégsem az ismerős épületnek örültem, hanem a vidám, éneklő-nevető kisgyerekeknek, akik megtöltötték azt. Értük dolgoztunk az elmúlt négy évben. A családokért, a gyermekvállalás bátorításáért építünk 255 új bölcsődét országszerte az RMDSZ bölcsődeépítési programjában.
Számomra a fejlesztési miniszteri munka 905 napot jelentett a helyi közösségek fejlődésének szolgálatában. A helyreállítási
Nem csak betont,
építünk
alapból minden rendelkezésre álló pénzt odaítéltünk az önkormányzatoknak, és rekord összegű közművesítési programot indítottunk. Ebből újulnak meg az utak, épül a víz- és csatornahálózat Erdély-szerte. Csak Bihar megyébe 1 milliárd euró beruházást hoztunk haza a fejlesztési minisztériumból. Ez iskolákat, lakásokat, uszodákat, felújított utakat, megújult műemlékeket jelent, vagyis jobb életkörülményeket az itt élőknek. Ezeket az eredményeket is meg kell védenünk, és biztosítanunk kell, hogy a magyarok nyertesei legyenek a közigazgatási átszervezésnek. Erre az a legjobb garancia, ha az RMDSZ visszakerül a kormányba.
Aki ismer, tudja, többször is futottam már maratont. Szeretek szaladni, de nem megfutamodni. Mostanra tudhatják ezt a bukaresti parlamentben hangoskodó szélsőségesek is, akik az elmúlt négy évben minden eddiginél erősebben sértegették és támadták közösségünket.
Az RMDSZ parlamenti munkája sokszor a magyar közösség védelméről szólt az elmúlt négy évben. Mert velünk ordítozott George Si mion a parlament folyosóján és az ülésterem ben, de valójában a magyarokat támadta. Ezért sokszor el kellett mondanunk: büszkék vagyunk szimbólumainkra, és több tiszteletet kérünk, mert ebben az országban mi, magyarok értéket képviselünk.
Nemcsak hadakoztunk, építkez tünk is. Amíg az RMDSZ kormá nyon volt, megvédtük a családokat az elszabaduló energiaáraktól, kibővítettük a kisebbségi okta tásról szóló jogokat az új tanügyi törvényben, és növeltük a gaz dáknak járó támogatásokat. Nem kérdés, továbbra is olyan törvénytervezeteket nyújtunk be, amelyek a közösségünk érdekeit szolgálják, de nem mindegy, hogy ellenzékből vagy többségből tesz szük ezt.
FUTNI, DE NEM MEGFUTAMODNI
MÁRÓL
HOLNAPRA
Amikor a jó jobb, mint a legjobb
Ha van választás Romániában, amelyen nem mindenféle bölcs kompromisszumot szem előtt tartva, a különféle listákon szereplő jelöltek némelyike fölött kissé kényszeredetten elnéző nagyvonalúsággal szemet hunyva vagy éppen bonyolult politikai számítások következményeként, többé vagy kevésbé indokolt érzelmi ráhatásnak engedve szavazhatunk, hanem szabadon, nyugodt lelkiismerettel, az az elnökválasztás első fordulója. Szabadon, nyugodt lelkiismerettel, hogy nemcsak a „kínálatból” a legjobb, hanem egyszerűen egy jó jelöltre szavazhatunk.
Mert Kelemen Hunor, bizony, jó jelölt – és ez esetben az alapfokú melléknév, a „jó” erősebb, mint a felsőfokú, a „legjobb”. A legjobb kifejezés ugyanis feltételez valamiféle öszszehasonlítást – ha pedig Kelemen Hunort a többi romániai államelnökjelölttel vetjük össze, olyan egyértelmű a helyzet, hogy nem is érti az ember, miért rendeznek egyáltalán elnökválasztást Romániában.
Szerepel ugyanis e kínálatban bukott elnökjelölt, Mircea Geoană, a bukaresti politikai iszapbirkózásban harcedzettnek minősülő szociáldemokrata politikus, Marcel Ciolacu, aki semmilyen idegen nyelvet nem beszél, és akinek az egyetemi oklevél megszerzése is komoly kihívást jelentett. Vagy ott a tábornok, Nicolae Ciucă, aki a katonai egyenruhát még le tudta vetkőzni ingre és nyakkendőre – parancsot teljesí-
Farcádi Botond
tő habitusát azonban nem: kérdés, hogy államelnökként vajon kinek engedelmeskedik majd. Ott van még a visítozó botrányhős Diana Şoşoacă, a habzó szájú soviniszta George Simion, a népviseletbe öltöztetett volt televíziós műsorvezető Elena Lasconi – a többiekre kár szót vesztegetni is, ebben a mezőnyben Kelemen Hunor messze a legjobb.
És nem csak a legjobb, hanem egyszerűen jó jelölt Kelemen Hunor, mert olyan, amilyennek egy államelnöki tisztségre pályázó politikusnak lennie kell. Képzett, művelt, igazi értelmiségi, író ember, akinek nevéhez nem fűződik plágiumbotrány, aki két egyetemet elvégzett, aki minden nyilvános felszólalásában az oktatás és a képzés fontosságát hangsúlyozza, és ezt saját élete is példázza. Jó jelölt, mert kiegyensúlyozott, higgadt, képes kulturáltan vitatkozni, hajlandó az ország számára fontos témákat felvetni annak ellenére is, hogy tiktokosodó világunkban egyre kevesebb igény mutatkozik az értelmes, elmélyült párbeszédre.
Kelemen Hunor mind viselkedésével, mind diskurzusával „kilóg a sorból”, és ezzel valamiképpen kiemeli e nívótlan szürkeségből a magyar közösség egészét is: azt a benyomást, azt a képet erősítheti, hogy a magyarok komolyak, képzettek, civilizáltak. Ezzel pedig minden Romániában élő magyar csak nyerhet.
Forrás: Háromszék napilap
GEORGE SIMION
GYŐZZÖN A JÓZAN ÉSZ!
Milyen lenne Kelemen
Hunor Románia elnökeként?
(Nem az esélyeit latolgatom…) Bizonyára józan, mérsékelt, kiegyensúlyozott, megbízható. A lakosság érdekeit, az összes Romániában élő etnikai csoport teljes egyenjogúságát, a kulturális értékek megőrzését, a hagyományok ápolását és továbbgondolását, az oktatás tudás- és műveltségalapú reformját igyekezne szolgálni. És nyilvánvalóan több pénz jutna a színházakra is – egy használt Leopárd 2-es árából száz nemzetközi fesztivált lehetne finanszírozni!
Tompa Gábor
a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója
Egy csapatban játszunk! Álljunk ki közösségünkért.
Diószegi László
a Sepsi OSK labdarúgócsapat tulajdonosa
A hosszú évek közös munkája azt bizonyítja számomra, hogy Erdély és Székelyföld magyarságának identitásőrző érdekképviseletére Kelemen Hunor személye a garancia, ezért támogatni kell abban a törekvésben, hogy a jövőben is elhivatottsággal, bátran és hűen védhesse az Erdélyben és Székelyföldön élő milliónyi honfitársunk jövőjét szervezeti és kormányzati szinten, ezzel is segítve a magyarság megmaradását.
Mága Zoltán
hegedűművész
Amíg a magyarok testvérek velünk, addig mi is testvérek vagyunk a magyarokkal. Amíg ők nem szégyellnek minket, mi sem szégyelljük őket.
Lali
WhatsApp-interjú
Kelemen Hunorral
Aki ismer, tudja rólad, hogy hosszú mondatokban beszélsz. Megnézzük: rövidebben írsz-e, mint beszélsz?
Csináljuk!
Ma hova mész?
Csernátonba, búzaösszeöntésre.
Negyedszerre vagy elnökjelölt. Van még kihívás ebben?
Hogyne! Az elnökválasztásnak tízévente van igazán súlya, ilyenkor mindenki erre figyel. Amit ebben a kampányban mondok, azt meghallja az ország.
Ezért a magyarok üzenetét fogom elmondani, és azt, hogy vissza kell állnia a rendnek: a polgárnak van állama, és nem az államnak polgára. Ezekről csak én beszélek.
Iohannis elnök is valami ilyet mondott: az állam kudarcot vallott...
Igen. De azóta is hallgat.
... miközben háború van a szomszédban, aszályok nyáron, árvizek ősszel, tragédiák a kórházakban, drogok az iskolákban, és sorolhatnám.
És a kormány mit tesz ez ellen?
Mondok is egy példát: a pénzügyminiszter pénzügyi amnesztiával akarja elengedni azoknak a tartozását, akik eddig nem fizettek adót. Én pont az ellenkezőjét mondom: aki fizeti az adóit, azt támogatni, aki nem fizeti, azt büntetni kell. Semmit. Vagy éppen rosszat.
És az is feladat lenne, hogy amit elkezdtünk: a bölcsődeépítést, a családok támogatását ne eltörölje, hanem folytassa a kormány.
Az elmúlt hetekben rólad szólt a vita a román médiában: szabad-e rád szavazni, vagy sem...
Látva, kik a jelöltek, és miről (nem) beszélnek, ez nem meglepő! Számolok azzal, hogy egyre többen lesznek, akik kimondják: csak én képviselem a józan észt, és az ország valós problémáiról is csak én beszélek.
De lesz ebből román szavazat is?
Egyre több! Sok román ember állított meg az utcán, a benzinkútnál, többen írtak személyesen: újságírók, véleményformálók, hogy engem támogatnak.
De eddig nem igazán volt ilyen kiállás...
... de semmi ördöngösség nincs benne. Csak azt csinálom, ami a dolga egy államelnökjelöltnek.
És hogyan éritek ezt el?
És visszakerül a józan ész is a döntéshozatalba. Úgy, hogy visszamegyünk a kormányba. Sosem titkoltuk, hogy ez a tét: a közösség döntési pozícióba jusson. Ha az RMDSZ ott lesz a kormányon, közösségünk érdekei visszakerülnek a napirendre.
Ezért bátran szavazzon ránk, aki azt akarja, hogy többet kapjon a polgár: több lehetőséget, több tiszteletet. És
Nagyothall a gróf
A POÉN 1 RÉSZ E RENDET CSINÁL
Az idős, nagyothalló gróf késő este érkezik haza. A komornyik halkan megkérdezi: – Na, mi van, te vén piszok? Már megint a kocsmában voltál és vedeltél? – ... (poén a rejtvényben)
BÉREL Ő! HÍZ ÓMARHA, ÖKÖR T OBZ ÓDÁS G BŐVEN VAN EGYENL Ő L ESZ ÁRMAZ OT T ŐSHÜLL Ő BECÉZ VE ROHAM
A SZ ÉL EKRE HOZ ! L ET OL KORHOL JOHN; ÉNEKES
ÁR F RANCIÁUL DUDVA, GYOM T ENGERI HAL DIDAKT IKUS SERT
ETNYIL VÁNT ART ÁS
DOL GOT MÉRL EGEL POKRÓC ISKOL ÁZ OTT , MŰVEL T
AZ ACF ÉL E VÉDŐ T ART Ó
ORVOS (B Z ) RÓMAI CSÁSZ ÁR PÁL YAJELZ Ő SZ IVARRAL KOSZ OL
ÁB KÖZ
L Ő; MELL ÉF OG KIHAGYÁS (RÖV ) SZ ŐL ŐF AJT A EL ŐJEL INT Ő JEL
SEPSISZ ÉK F AL U IMPORT KŐOL AJ KÉT KÖL NI! VEGYEL EMZ ÉST VÉGEZ BÉKEBEL PAT NÁS HÁT RAF EL É HAL ADÓ AQUA ; ÉL ET VÍZ L ASSAN SÜL Ő DICSÉRET OL ASZ UL ÜRES M NARET ! MODERN
Kiadja: az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége 400489 Kolozsvár, Majális utca 60. szám tel/fax: 0264 590 758 office@rmdsz.ro • rmdsz.ro
ÖSSZ ET ART OZ
Szerkesztette: az RMDSZ Kommunikációs Igazgatósága 2024 októberében
Fotók: Gönczy Tamás, Kiss Gábor