Ma már itthon is kuriózum, ha egy gazda lóval és ekével szántja a földjét, kézzel feji a jószágait vagy hajnalban kaszával járja a mezőt. Noha Erdélyben még szép számban vannak, akik hagyományosan gazdálkodnak, és ezzel fenntartják az ember–állat–termőföld egyensúlyát, a legtöbben igyekeznek könnyíteni családtagjaik terhén, mert hiába tiszteletre méltó a munka, a kérgesre dolgozott kezek előbb-utóbb megsajdulnak.
Míg az idősebbek lassacskán átadják az évtizedek alatt épített családi gazdaságokat, a kicsi istállókat, amikben kötött tartású állatok élnek, a fiatalabb gazdák újfajta szemléletet hoznak. És nem csupán új
mezőgazdasági gépeket vásárolnak, hanem az állatjóléti szempontokat figyelembe véve nagyobb és komfortosabb istállót építenek, közben fóliasátrakban termesztenek mindent, ami bio, és gazdaságukat céggé, kisvállalkozássá gyarapítják. Köszönhetően annak, hogy az Európai Unió a fiatal és kezdő gazdálkodók igényeire támogatási intézkedéseket tett elérhetővé, mert a mezőgazdaságban alapfeltétel a generációs megújulás. De itthon még így sem könnyű gazdának lenni, bőven akadnak nehézségek, hiszen az európai uniós gazdatámogatásoknak a rengeteg előny mellett árnyas oldalai is vannak.
GAZDÁNAK LENNI ERDÉLYBEN NEM IS EGYSZERŰ
EGYSZERRE ÁLDÁS ÉS BOSSZÚSÁG AZ EU-S AGRÁRTÁMOGATÁS
közösen
Robottal fejik a teheneket Miklósváron ,,Parasztnak” lenni nem egyszerű
A miklósvári Brassai Klaudia és férje, Attila szerint mezőgazdasági támogatások nélkül nehezen haladhat előre a gazda. A fiatal házasok Klaudia édesapjától vették át a farmot, ami 27 éven át kétkezi munkára épült. Komfortos istállót építettek, a 70 szarvasmarha helyett ma 150-et fejnek, méghozzá fejőrobottal. Robotizált gazdaságuk szinte egyedülálló Székelyföldön, a napi 500 liter tejet 2200-ra duzzasztották „egyetlen gombnyomással”. Eddig minden beruházásukat banki hitel és saját tőke segítségével oldották meg, de nemrégiben benyújtották első EU-s pályázatukat, mert a fejlődéshez, a takarmány-előállítás könnyítéséhez, egy újabb istállóhoz és a következő fejőrobot megvásárlásához már szükséges „egy mankó”, amire támaszkodhatnak.
Bányász József gyergyóújfalusi gazda szerint „parasztnak lenni nem egyszerű”, gazdasága az ember–állat–föld kölcsönös tiszteletén alapszik. Tehenei nem ismerik a láncot, a kétkezi munkát gyermekeivel közösen végzi. Jómaga nem hisz a gazdatámogatások biztonságában. „Káprázat” – mondja, és úgy véli, amíg az EU mezőgazdasági költségvetésének nagy százalékát az agrárbürokrácia éli fel, addig nem tud hiteles lenni a rendszer. Másrészt a támogatási tételek jelentős része az ipari agrárium területén landol az agrárlobbi, „azaz legalizált korrupció” következményeként. „Sokan kitaníttatták gyermekeiket, hogy ne maradjanak a tehén fara mellett, ezzel viszont a meglévő gazdálkodás a természet kizsákmányolására, állatkínzásra épült, egyszóval iparrá vált.”
A testvérpár közös küldetése a családi hivatás, még akkor is, ha a gabonatermesztés ma áldatlan feladat
Az ukrán gabona miatt nehezebben adják el a terményüket
Együtt könnyebb –Gyimesközéplokon szövetkezetbe tömörültek a gazdák
A gyimesközéploki Tatros Tejfeldolgozó és Értékesítési Szövetkezet megmaradása szorosan összefonódik az EU-s pályázatokkal. Tankó Péter gazda elmondása szerint a szövetkezet 2011-ben 89 taggal indult, mára viszont 110 tagot számlál. A gazdák együtt, szoros összefogásban dolgoznak, hogy a község saját tejtermékét előállíthassák. Fontos volt egységgé alakulniuk, mert nem volt üzem, ami felvásárolhatta volna a nyersanyagot a gazdáktól, hivatásukat pedig nem akarták hagyni. Kezdetben nyers alapanyagként értékesítették a tehéntejet, közben önerőből felújították az épületet, majd az első nyertes pályázatból korszerűsítették a berendezést, technológiai gépsorokat szereztek be, így 2018-tól már feldolgozzák a tejet: kicsi szövetkezetük, amelynek jelenleg 18 alkalmazottja van, messze földön híres a sajtjairól.
Az érmihályfalvi Horváth Attila testvérével, Sándorral közösen ipari haszonnövényeket termeszt. Ők szintén a családi gazdaságot mentették át a rendszerváltás után, és a gazdatámogatásoknak hála ma egy egész cégcsoportot működtetnek Bihar megyében: a kezdeti 200 hektár helyett jelenleg 2000 hektáron gazdálkodnak. Úgy vélik, az agrártámogatás hozhat áttörést a gazdaságokban. Ők ebből vásároltak modern gépeket, egészítették ki dolgozóik jövedelmét. Noha teljes mértékben visszaforgatják vállalkozásukba a pénzt, nehézségeik még így is akadnak: jelenleg az ukrán gabonaáramlás miatt itthon és külföldön egyaránt gondot okoz megtermelési áron értékesíteniük a terményt.
A Németi házaspár két gyermekének adja majd át a stafétát. A Boglar Champ mára Románia
A tanárból lett gazda a semmiből épített pincészetet
Tanárból lett szőlős gazda
Szoboszlai Attila Kémeren, a Szilágyság egy eldugott településén gazdálkodik, immár 2003 óta. Hagyományos gazdálkodással kezdett, de 2012-ben 27 hektár szőlőt telepített, ami azóta is gyarapszik, ma már közel 40 hektárnyival foglalkozik. Mindezt a gazdatámogatásoknak köszönheti: a szőlőtelepítés beruházásától kezdve a pincészet kialakításáig mindenre pályázatot nyújtott be, még a meglévő felszerelést is EU-s pénzből korszerűsítette. Ennek hála, most közel 900 hektáron zajlik a munka: a szőlészet mellett fenyőfatermesztéssel is foglalkozik, és a hagyományos mezőgazdaság egy kis szelete is megmaradt a tanárból lett gazda örömére, aki a jövőben is tervezi megragadni a támogatási lehetőségeket, „mert a pályázatok ösztönzik az embert, a gazda már csak a kötelesség miatt sem száll ki”.
Siposéknak köszönhetően Magyarlapádon 2015 óta a szórványkollégiumban mintegy félszáz gyermek tanulhat magyarul.
Sipos Ferenc egy személyben vállalkozó, közösségszervező, a népzene és néptánc ápolója, hegedűs.
Mérnök, közösségszervező, prímás – mindez egy személyben Sipos Ferenc, aki Magyarlapádon tejfeldolgozó üzemet vezet, és közben a helyi szórványkollégiumra is gondja van, a népzene és néptánc ápolója, és a Pirospántlikás zenekar hegedűse. A néhány fejőstehénnel induló farm mostanra közel 500-ra bővült állatállománnyal rendelkezik. Sipos Ferenc testvérével együtt, Sipos Árpáddal közel három évtizede indította el a farmot,
A GOMBÁK FÖLDJE
Az erdélyi konyhákban vélhetően mindenhol felszolgáltak már legalább egyszer Szilágynagyfaluban termesztett gombát. A Boglar Champ történetét Németi Gergely és felesége, Németi Anna közösen írta. 2002-ben, néhány év magyarországi vendégmunka után hazatértek szülőföldjükre, és elindították a családi vállalkozást. Rengeteg munkával, következetességgel, vízióval mára Románia legnagyobb, legdinamikusabban fejlődő gombatermesztő cége lett. 450 ember erősíti a cégcsapatot, mindannyian szilágyságiak. Havi 1200 tonna csiperkét és laskagombát termelnek, amelynek 90 százaléka a romániai emberek asztalára kerül, és a fejlődésben nincs megállás. Németi Gergely azt vallja, hogy nem szabad feladni, a kitűzött célokért küzdeni kell, és a siker is jönni fog. Olyan vállalkozást építettek föl tégláról téglára, amit büszkén átadhatnak majd a két gyermeküknek, hogy továbbvigyék az örökséget.
Jó egy csapathoz tartozni.
amelyet folyamatosan fejlesztenek európai uniós forrásból. A vállalkozás közel 150 családnak biztosítja a megélhetést. Naponta négyezer liter tejet maguk termelnek, további 10 ezret összegyűjtenek a többi farmról a Maros és Kis-Küküllő mentéről, valamint a Mezőségről. Ebből készülnek az ország nagy áruházainak polcain is megtalálható finom sajtok, túrófélék. A testvérek azt csinálják, amit szeretnek, és amit gyermekként a szülőktől, nagyszülőktől
láttak és tanultak. A Sipmilk farm egy igazi sikertörténet. Nekik is köszönhető, hogy Magyarlapádon elindulhatott 2015-ben a szórványkollégium, amely nélkül az a mintegy félszáz gyermek talán ma nem tanulhatna magyarul. Sipos Ferenc és testvére számára motiváló erő a helyi közösség és a család, azon dolgoznak, hogy a következő nemzedék számára nemcsak a vállalkozást, a tudást, hanem a nemzet iránti szeretetet és elkötelezettséget is átadják.
ŐK A MAGYAROK ELLENSÉGEI
MIHAI TÎRNOVEANU
„A barbár magyarok rablási szándékkal érkeztek vidékeinkre 1290-ben.” 2023. október 22.
GEORGE SIMION
„Székelyföld nem létezik.”
„Úzvölgye
„Nincs székely zászló.”
2019. május 18.
DIANA ȘOȘOACĂ 2023. november 13. Most már egy évtizede pereli a közösségünket, mert használjuk az anyanyelvünket, kitesszük a kétnyelvű feliratokat, a magyar zászlót és a címert.
DAN TANASĂ
Több uniós pénz kell a fiataloknak és a fiatal vállalkozóknak, munkahelyteremtésre és start-up cégek támogatására.
Az Európai Unió vállalja fel a családok, gazdák és vállalkozások terheinek csökkentését!
Románia TILTJA a magyar nyelv és közösségi szimbólumaink használatát. Ez megengedhetetlen.
FARCÁDI BOTOND
NE a bürokraták irodáiban döntsék el, mi legyen az Európai Unió jövőjével!
Véget kell vetni a kettős mércének, el kell érni a teljes körű schengeni csatlakozást.
Nem csak a németországi szétszaggatott póniról, hanem a medvék által halálosan megsebesített székelyföldi emberekről is tudomást kell vennie az Európai Bizottságnak!
A harag ideje nem most van
Jogos, érthető – ugyanakkor mégis aggasztó, hogy az emberek haragszanak az Európai Unióra. A harag ugyanis rossz tanácsadó, a haragnak nem most van az ideje, ráadásul higgadt elemzés nyomán hamar kiderülhet, hogy a harag célpontját is tévesen választjuk meg.
Az elmúlt időszakban rengeteg olyan európai ügy került előtérbe, amely bosszantó, és veszélyeket hordoz. Itt van például a medvekérdés, melynek védelméről olyanok döntenek, akik csak rajzfilmen láttak ilyen állatot, akik számára aranyos plüssmaci, nem pedig terményt dézsmáló, háziállatot pusztí-
tó, emberre veszélyes vad. Bosszantó az is, hogy az 50 milliós őshonos nemzeti kisebbségek jogainak védelmétől úgy ódzkodik az Európai Unió, mint ördög a tömjénfüsttől. Frusztráló, hogy évek óta csúszik Románia schengeni csatlakozása, miközben migrációs kérdésben jóval befogadóbb Brüsszel. Dühítő és rengeteg hazai gazda számára okoz fejtörést a hazai termények árát leverő ukrán gabonadömping. Kérdéseket vet fel a mezőgazdasági támogatások ügye, a vegyszercsökkentést célzó átgondolatlan intézkedés, sokszor az a benyomása támadhat az embernek, meg van mindenki bolondulva Brüszszelben, a haragban pedig megfogan a gondolat, hogy hagyjanak minket békén az EP-választással, egyáltalán: nem lenne-e jobb nekünk az Európai Unió nélkül?
Nem árt azonban tudatosítani: e sok idegesítő dolog az éremnek csupán az egyik oldala. Ha az összképet nézzük, a Monty Python társulat által rendezett Brian élete című ikonikus film jelenete villan be, amikor a kérdésre, hogy mit adtak nekünk a rómaiak, csak úgy záporoznak a válaszok: vízvezetéket, csatornázást, utakat, öntözést, gyógyászatot, oktatást, bort, fürdőket – jószerével mindent, ami a civilizált élethez tartozik. Nem szabad tehát szem elől tévesztenünk, hogy – megannyi elhibázott döntésével, megannyi tehetségtelen, rossz vezetőjével együtt – mit adott nekünk az Európai Unió. Egyebek mellett a lehetőséget, hogy oda utazzunk, ahová akarunk, ott dolgozzunk, ahol nekünk megéri, ott tanuljunk, ahol szeretnénk. Infrastrukturális fejlesztéseket: utakat, hidakat, vízvezetéket, csatornarendszert
– jószerével mindent, ami szükséges ahhoz, hogy civilizált körülmények között élhessünk. Békét.
Végül pedig azért sincs itt a harag ideje, mert a felmérések szerint masszív román részvétel mellett zajlanak majd az EP-választások: a bukaresti pártok erőpróbának tekintik azt az ugyancsak idén rendezendő parlamenti és elnökválasztás előtt, az AUR pedig rengeteg olyan szavazót mozgósít, aki a korábbi években nem ment el szavazni. Ilyen körülmények között nem lesz könnyű elérnie az 5 százalékos küszöböt az RMDSZ-nek. Márpedig, ha bejut a magyar szervezet, ha nem, a testület padsorai úgyis megtelnek – csak az egyik széken mondjuk nem Vincze Loránt vagy Winkler Gyula ül majd, hanem például a szolgálatos feljelentő Dan Tanasă.
WINKLER GYULA
VINCZE LORÁNT
Milyen Európát akarunk?
Az RMDSZ 10 pontja
Többet és mást vártunk az Európai Uniótól. A csatlakozásnak egyértelmű előnyei voltak és vannak, de ma már a hibák és a rossz döntések is világosak mindannyiunk számára. Sokan és sok mindenben csalódtunk. A nyugat-európai országok vállalkozásaikat idehozzák, a fiatal munkaerőt elviszik. Mi pedig órákat állunk sorban a nagylaki határátkelőn 2024-ben, 17 évvel Románia
uniós csatlakozása után. Az Európai Unió sajnos nem értékteremtő közösségként, hanem olcsó
munkásként és jó fogyasztóként tekint ránk.
AZ EU-NAK VÁLTOZNIA KELL! MI OLYAN UNIÓT AKARUNK, AMELY:
a külső határait védi az illegális bevándorlóktól, nem pedig a nagylaki határátkelőt az Unió polgáraitól; 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
megszünteti a kettős mércét és a gáncsoskodást Romániával és Magyarországgal szemben is;
tiszteletben tartja kultúránkat, szokásainkat, a másokét pedig nem akarja ránk erőltetni;
háborús helyzetben sem feledkezik meg az alapvető emberi és kisebbségi jogokról;
megvédi és jobban támogatja őshonos kisebbségeit;
a demográfiai problémáit hatékony családtámogatási programokkal kezeli, nem kizárólag az illegális bevándorlók befogadásával;
több pénzt ad a lemaradt régióknak, a gazdasági felzárkózást gyorsítja, nem pedig a bürokráciát duzzasztja;
segít munkahelyeket teremteni itthon a fiataljainknak, nem arra ösztönzi őket, hogy külföldön keressék a megélhetést;
az erdélyi magyar gazdákat és a helyi termékeket támogatja, nem az ukrán gabonát;
a szélsőséges nacionalista kirohanásokat korlátozza, nem a disznóvágást.
Az Európai Unió vezetése eddig nem volt ezekre képes. A mi helyünk és jövőnk Európában van, mi itt akarunk boldogulni, de az Uniónak új vezetésre, új szemléletre és új lendületre van szüksége.
Mindannyiunk felelőssége, hogy milyen lesz a következő évtized Európája, és benne a mi sorsunk is. Június 9-én európai paralamenti választást tartanak: mi is beleszólhatunk abba, hogy jó irányba változzon az Unió. Azért kell elmennünk szavazni, hogy a magyarok – itthon, Erdélyben, és az egész Kárpát-medencében – nyertesei, ne vesztesei legyenenk a 2024-es év nagy változásainak.
Ha egyetlen dolgot olvasol el június 9-ről, EZ LEGYEN AZ!
Kelemen Hunor
Június 9-én aki az RMDSZ-re szavaz, az a magyar összefogásra és a magyar emberekre szavaz. Hangunk kell legyen Európában, és erőnk kell legyen Erdélyben. Mert csak mi tudunk kiállni a magyarokért és jogainkért Brüsszelben. Mert csak nekünk fontos, hogy épüljön Erdély, fejlődjenek városaink és falvaink, hogy a magyar intézmények és vállalkozások pénzt kapjanak.
Kiss Regina Nálunk Temesváron nincs magyar polgármesterjelölt, nem tudok szavazni az RMDSZ-re...
Kelemen Hunor
Dehogynem, június 9-én mindenhol lesz RMDSZ-lista. Ha meg is vagyunk elégedve a polgármester munkájával, nagyon fontos, hogy az európai parlamenti listán az RMDSZ-re szavazzunk.
Kovács Imre Szentgyörgyön úgyis győz a polgármester
Kelemen Hunor Antal Árpádnak nincs félnivalója, de ezúttal egyáltalán nem mindegy, hány szavazatot kap az RMDSZ június 9-én. Most országosan is meg fognak mérni bennünket, és az is biztos, hogy a románok közül sokan el fognak menni szavazni. Nem maradhatunk alul.
Nagy Irénke
Engem nem érdekel az európai parlamenti választás...
Kelemen Hunor
Attól, hogy az európai parlament messze van, az ott hozott döntések hatásait nagyon is érezzük a mindennapi életben. Az élelmiszerek árában, a fizetéseken, a településünk tömegközlekédésén, az utak minőségén. Ezeket mind az uniós döntések alakítják, befolyásolják.
Nagy Irénke
Értem én, de néhány erdélyi magyar képviselő mit tud ott elérni?
Kelemen Hunor
A két képviselő több a semminél! A két képviselő a szövetségeseinkkel együtt szót tud emelni Erdélyért, harcolni tud sérelmeink és a magyarok ellenségei ellen. A kisebbségvédelmi kezdeményezést elvittük Európába, és az európai kisebbségvédelmi szabályozás elfogadásáért is csak az RMDSZ fog dolgozni partnereinkkel.
Kádár Sanyi
Most tényleg nincs jobb ötletetek annál, mint hogy folyamatosan az AUR-ról beszéljetek?
Kelemen Hunor
Nem kell óvatoskodni, ők a magyar közösség ellenségei. Láttuk, hogyan táncoltak nagyapáink sírjain az Úzvölgyében, és azt is, hogyan támadják zászlóinkat, szimbólumainkat, anyanyelvünket. Sajnos nem fognak leállni, mert ők ebben hisznek. Biztos, ott lesznek az Európai Parlamentben, és az önkormányzatokban is megerősödve folytatják magyarellenes munkájukat. Csak mi fogjuk felvenni velük a harcot, más nem, ezért kell nekünk is ott lennünk, és bátran kiállnunk az igazunkért.
Miklós Izabella Hajrá RMDSZ!
Kelemen Hunor
ERŐS ÖNKORMÁNYZATOK,
Sepsiszentgyörgy
a bajnokok városa
Hajrá, Szentgyörgy! – zúg több ezer torokból a Sepsi OSK Stadionban, a lelátók csordultig telve, pattanásig feszül a pillanat, megáll a levegő, kapura lő… és GÓÓÓÓL!!! Szenzációs győzelem, fergeteges hangulat, történelmi siker, megvan sorozatban a második Román Kupa, a második Szuperkupa – futnak
a szalagcímek az újságokban, hírportálokon, a sepsiszentgyörgyiek szívét pedig mérhetetlen öröm és büszkeség tölti be, hiszen a kedvenc futballcsapatunk alig néhány év alatt a harmadik ligából az elsőbe, majd az élvonalba jutott. Mert Diószegi László, egy helyi pékség vezetője mert nagyot ál-
modni. És megcsinálta. Együtt megcsináltuk. Gyakran vereség és csalódás, sok veríték, de még több kitartás és kemény munka árán jött minden győzelem. Merész álomból valóság, sepsiszentgyörgyi sikertörténet több is van, de a Sepsi OSK-éra dobban együtt talán a legtöbb szív. Hajrá, Szentgyörgy!
SEPSI ARÉNA
TENISZPÁLYÁK
SEPSI
A közel egy kilométer hosszú híd terhelési tesztje 2023 decemberében. Egy héttel az átadás előtt.
19 hónap munka 650 tonna betonvas 80 betongerenda
Híd, ami összeköt
Tizenkilenc hónap, 650 tonna betonvas, 80, Európa legnagyobb betongyárában gyártott gerenda – ez kellett hozzá, és egy jó csapat, amely meglépte az elmúlt ötven év legszebb mérnöki és építészeti bravúrját. 2023-ban szenteste előtt két nappal megnyitották a csíkszeredai vasúti felüljárót, amelynek a Ligat híd nevet adták, ezzel utalva az építménynek a székely város életében betöltött fontosságára, gazdasági jelentőségére, a közösséget összekötő erejére. Ligat ugyanis a város hídon túli része, ahol a számos működő vállalkozás mellett igen öszszetartó közösség él.
Korodi Attila polgármester és Bors Béla alpolgármester ambiciózus tervének sokan szurkoltak, de voltak olyanok is, akik az elbukást jósolták, néhányan perrel akarták a várost térdre kényszeríteni.
Szép összefogás eredménye ez a híd, amelyet az Európai Unió és a kormány finanszírozásával, az RMDSZ közreműködésével és a csíkszeredai adófizetők hozzájárulásával építettek. Így is lehet.
Június 9-én nemcsak azért szavazunk, hogy legyen hangunk Európában, hanem hogy legyen erőnk itthon, Erdélyben is. Csak az RMDSZ-nek fontos, hogy épüljön Erdély, fejlődjenek városaink és falvaink, a magyar intézmények és vállalkozások pénzt kapjanak.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Diószegi László, a Sepsi OSK tulajdonosa
Roncsok helyett elektromos buszok
A vásárhelyi buszok nem csak megbízhatatlanok voltak, de néha ki is gyulladtak pár évvel ezelőtt. Nem véletlen tehát, hogy Soós Zoltán és csapata első számú feladatnak a közszállítás megújítását tűzte ki.
Az elhatározást tettek követték, mára a buszpark nagyrésze megújult. Az elmúlt két évben 126 új autóbusz érkezett, a legkorszerűbb elektromos, hibrid és alacsony kibocsátású dízel járművek szelik át a várost egységes (és díjnyertes!) kék-fehér arculattal, azaz Marosvásárhely színeiben pompázva. Mindez nem jöhetett volna létre európai uniós források nélkül. Soós Zoltán polgármestersége alatt elképesztő mértékben, hétszeresére nőtt a sikeres uniós pályázatok volumene. Ma minden marosvásárhelyi lakosra
1675 lej uniós támogatás jut a korábbi 237 lej helyett. A tavasz kezdetére felújítják a buszmegállókat, és még ebben az évben bevezetik a digitális buszjegyet (e-ticket). A nagy útfelújítások nyomán a főutakon külön buszsávok lesznek, és a forgalomirányítási rendszer is megújul. A környéken élőket pedig hamarosan korszerű buszok szállítják a városba. Két lépésből nem lehet átugrani a szakadékot, tartja a mondás. Marosvásárhely közszállítása egy nagy ugrással érkezik meg a 21. századba idén tavasszal.
Kiégett buszok Soós Zoltán polgármester megválasztása előtt
FEJLŐDŐ KÖZÖSSÉG
Ahol jó gyermeknek lenni
Szatmárnémeti nem egy világváros, annál sokkal több. Egy olyan kincs, amely csak keveseknek van a birtokában: egy város és egy közösség, amely otthona mindazoknak, akiknek fontos, hogy biztonságban és polgári környezetben nevelhessék fel gyermekeiket. Mi azon dolgozunk, hogy Szatmárnémetit egy családbarát várossá tegyük. Európai uniós projektekből új közösségi tereket építettünk, a zöldebbé tett parkjaink és a felújított városközpont csak arra vár, hogy gyerekzsivajtól legyen hangos, az új bicikliutakon és az új gyaloghídon biztonságban bringázhatunk át a városon. És mi mindenünk
A sport az első – a fedett uszodát 3 éve használhatja a közösség
van még? Felújított óvodák, iskolák és több száz új bölcsődei hely várja a legkisebbeket, a nagyok számára pedig olimpiai bajnokokat adó sportklubok, tehetséggondozó központok és nemzetközileg is elismert, színes kulturális rendezvények gondoskodnak arról, hogy Szatmárnémetiből magabiztos, tanult és legfőképpen boldog fiatalok repülhessenek majd ki a nagyvilágba. Egy olyan világba, ahonnan mindig büszkén térhetnek majd haza szülővárosukba. Mert Kereskényi Gábor és csapata ezért dolgozik. Egy családbarát várost építünk, ahol jó gyermekként felnőni, ahova jó felnőttként hazatérni!
A falut 60 ezer tulipán és 15 ezer rózsa szépíti
A megyében elsőként itt lehet csak egész évben korcsolyázni
A BEZZEG KÖZSÉG
Van egy hely Kolozs megyében, ahol egy kicsit minden másképp és jobban működik. Az irigyek mini-Svájcként emlegetik, Póka András György polgármester pedig nemes egyszerűséggel azt állítja, mindent úgy ért el, hogy jó csapata van, akikkel mernek nagyot álmodni és EU-s pénzeket megpályázni. Így valósult meg Kalotaszentkirályon a megyében az egyetlen fedett műjégpálya, ahová nemcsak a falubéliek, de egész Kolozsvár is szívesen jár, fedett uszoda, multifunkcionális sportpálya, az iskola mellé kollégium, étkezde, sportterem, az egykori vasúti pálya helyére kerékpárút. Erdei utakat aszfaltoztak és mezei utakat köveztek. Azért, hogy a fiatalok helyben szerezzék meg a tudást és
a turizmus és az elektronikai szakirány is az Ady Endre iskolában.
Rend és fegyelem van, és rengeteg virág – faluszépítés és turistacsalogatás céljából 2 évvel ezelőtt 60 ezer tulipánhagymát ültettek a több mint 15 ezer rózsatő és az ezer cserepes futómuskátli után. És ez is bevált. A község minden utcáját leaszfaltozták, kiépített víz- és szennyvízhálózatuk van, jelenleg a gázhálózat kiépítése zajlik. Sosem állnak meg: tervben van 4 töltőállomás elektromos autók számára, okospadok és információs kapuk felszerelése és a napelemrendszer bővítése is. Az új kultúrközpont építése is a végéhez közeledik.
Menjenek, győződjenek meg róla saját szemükkel, hogy Kalotaszentkirály milyen
Szalacson kézilabda-szupersztárok élnek. Közel egy évtizede minden évben a szalacsi diákok nyerik az amatőr kézilabdakupát, pedig eddig nem szupersztárokhoz illő körülmények között edzettek. Júniusban avattuk fel az új sporttermet, amelynek felépítésére az RMDSZ szerzett pénzt, amikor kormányon voltunk. Most már minden körülmény adott a következő bajnokság sikeréhez, felszerelt, fűtött, korszerű teremben, és a család minden tagjának helye van a lelátón, hogy együtt ünnepeljük a gyermekeket! Együtt ünnepel ilyenkor az egész község. Hajrá, gyerekek!
Március 31-től Szatmárnémetiben hétfő kivételével minden nap 10 és 21 óra között látogatható a 45 méteres Tűzoltótorony
NAGYBÁNYAI SIKERSZTORI
A festőiskola alapítóival szelfizhetnek a turisták
A helyieket is hívogatja a szoborcsoport
ÚJ SPORTTERMET KAPTAK
Egy politikus, polgármester alapjáraton nem ír verseket, nem fest képeket, nem komponál zenét, de befolyásolhatja azt, hogy egy városban, egy adott közösségben milyen kultúrát fogyasztanak az emberek. Ezt tette Turman Olivér Nagybányán 1896-ban, amikor fogadta és támogatta Hollósy Simont és művésztársait, és ezzel elindult a modern magyar festészetet megteremtő nagybányai festőiskola. Annyira hozzánőtt a város identitásához, hogy tízből tíz embernek biztos a festőiskola is eszébe jut Nagybányáról. Csodálatos örökség!
Pap Zsolt István és Pintér Zsolt közösségi vezetők ennek az örökségnek állítottak emléket közel egy évvel ezelőtt. Ápolják a közös emlékezetet azzal, hogy szoborcsoport felállítását kezdeményezték Nagybányán. Hollósy Simon, Ferenczy Károly, Réti István, Thorma János, Iványi-Grünwald Béla alapítók szobrát úgy támogatta a város, hogy az önkormányzatban alig két magyar tanácsos van. Ez egy sikertörténet a szórványban! a szalacsi kézilabda-szupersztárok
Igényelje az anyasági támogatást és babakötvényt segítségünkkel!
Családi támogatások
erdélyi magyar állampolgároknak
Sok kisgyerek karddal játszik, katona szeretne lenni, hogy védje a hazát, vagy csak azért, mert nagytatája is baka volt a háborúban. Így nem csoda, hogy elámulnak, amikor március 15-én a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület néhány tagja talpig huszárviseletben az osztálytermükbe lép, miközben a forradalom és szabadságharc közismert nótáit dalolja. Rendhagyó történelemórát tartanak ilyenkor a huszárok, immár 15 esztendeje szinte minden évben, amelyekre az iskolák és óvodák előzetesen jelentkezhetnek. Népszerű esemény ez Csíkszéken, hiszen az aprósá-
gok megtanulják, hogy miért érdemes „Erőt, tisztességet!” köszönni, és harsogják is egész évben, ha huszáremberrel találkoznak – mondja Szőcs Elek, az egyesület kapitánya, hangsúlyozva, hogy volt év, amikor 350 gyermeknek tanítottak múltról és megmaradásról.
Ezeken az alkalmakon a kisgyerekek megismerik a valamikori elit katonák életmódját, megtanulják róluk, hogy mindennél jobban szerették a lovaikat, hiszen az állatnak köszönhették az életben maradásukat, és dördülhetett ágyú vagy puskacső, a paripák sem tágítottak a vitézek mellől.
„Valahol a nemzeti öntudatot a kicsi lelkekben el kell ültetni, és így lehet a legjobban a magyar virtust továbbadni. A huszárok mindig is felkiáltójelek voltak. Ennél nemesebb küldetése ma egy huszárnak nem is lehet.”
A gyerekek kezébe kardot, kobakjukra csákót tesznek március 15-én
ahuszárok
Iskolásoknak tanítják a huszárbecsületet
A csatában viseletük is védte a huszárokat, páncélként szolgált a háborúban – erről is tanulhatnak az apróságok, akik a rendhagyó történelemóra végén kezükbe vehetik a kardot, míg a huszárok csákójukat kobakról kobakra adogatják. Ez a nap fénypontja – lelkendezik a kapitány, majd hozzáteszi, „valahol a nemzeti öntudatot a kicsi lelkekben el kell ültetni, és így lehet a legjobban a magyar virtust továbbadni. A huszárok mindig is felkiáltójelek voltak. Ennél nemesebb küldetése ma egy huszárnak nem is lehet.”
A felhők felett jó, de a legjobb itthon
Sok kisfiú álmodik arról, hogy pilóta lesz – a nagyváradi Pásztor Örs ezt sosem merte remélni. Légiutas-kísérőként kezdte a WizzAir társaságnál, majd tíz év után, 34 évesen Erdély egyik legfiatalabb pilótája lett. A munkájában azt szereti a legjobban, hogy rengeteg emberrel és kultúrával találkozik, de a hajnali 4 órai kelés azért őt is megviseli. Igazi példakép, aki már a középiskolában is kitűnt, mindig többet akart: cserediákként utolsó évét az Amerikai Egyesült Államokban végezte, ott is érettségizett, ezután évekig minden nyáron visszajárt oda dolgozni, egyetem után pedig egy floridai hotel gyakornoka volt egy évig. Sokan mondogatták neki, hogy úgyis
„kint” ragad, de ő hazajött, mert tudta, Erdélyben érzi magát igazán jól, itt akar karriert építeni. Sok lemondást, kitartást és anyagi terhet jelentett neki a pilótaakadémia, amely kedvéért évekre Nyíregyházára költözött, akkor éppen 28. alkalommal cserélt otthont. Bárhol is járjon a világban, a családja és a barátai miatt mindig hazavágyódik.
Terve az, hogy átüljön a repülő bal oldali vezetőszékébe, és kapitány lehessen. Ehhez 3000 óra repülővezetői tapasztalatra van szüksége, ami 4 évnyi munkának felel meg. Biztosan hallani fogunk még róla!
Ha találkoznak vele a felhők felett, köszönjenek oda neki.
A közös álomért bármit: a házaspár néha taxitársaságtulajdonos, máskor taxisofőr.
Pásztor Örs Erdély egyik legfiatalabb
ITTHONRÓL NYUGATRA, MAJD HAZA
Virágzik a Gyimesi Taxi, amire külföldön gyűjtött pénzt férj és feleség
Fülöp Zoltán és felesége, Enikő 2 éve épített virágzó vállalkozást a Gyimes-völgyében: taxitársaságot hoztak létre, amely a 15 ezer lelket számláló Patakországot nemcsak fuvarral szolgálja ki, hanem figyelemmel is. Vasárnaponként idős embereket szállítanak templomba, ha kell, bevásárolnak vagy a reptérig viszik klienseiket. Noha a 3 településen sosem volt divatja a fuvarozásnak, mert lakói gyalog, szekérrel vagy busszal közlekedtek, ma már el sem tudnák képzelni mindennapjaikat a szolgáltatás nélkül. És a sofőr-házaspár sem, akinek minden vágya volt itthon letelepedni,
családot alapítani és megélhetést teremteni.
Zoltán és Enikő az egyetemen ismerkedett meg, majd sok fiatalhoz hasonlóan külföldre ment dolgozni, hogy tőkét kovácsoljon a közös nagy álomhoz. Az angliai munka után három autóval indították el vállalkozásukat szülőföldjükön, ami kezdetben havonta megkétszerezte a forgalmát. Ha krízis volt, megoldották. Autótisztítót, tabletes hívásfogadást működtetnek, ez utóbbit több taxitársaságnak is eladták. Nem hagynák az otthonukat, mert úgy érzik, Erdélyben jó vállalkozónak lenni, gördülékenyebb az élet, mert „itt van a helyünk, itt van feladatunk”.
Aszalt szilvás-almás leves füstölt csonttal
Hozzávalók
80 dkg füstölt oldalasnyula (az oldalas vége)
1 fej fehérhagyma (vöröshagyma)
20 dkg aszalt szilva
10 dkg aszalt vörös áfonya
2 nagy alma citromlé
só
Az eresztékhez (habaráshoz):
2 tojássárga
25 dkg tejföl
Elkészítése
A füstölt oldalasnyulát 2 órán át hideg vízben áztatjuk, majd feldaraboljuk, és egy nagy fazékban, kb. 3 l vízben a hagymával együtt odatesszük főni.
Amikor megfőtt, átszűr jük egy másik fazékba, hogy szép tiszta legyen a leves. Az átszűrt lébe beletesszük az aszalt gyümölcsöket és a vékony szeletekre vágott almát, visszarakjuk a húst, majd lassú tűzön kb. 4-5 percig főzzük, amíg a gyümölcsök megpuhulnak. Ezalatt a tojássárgákat csomómentesre keverjük a tejföllel és kevés forró levessel, majd sűrítjük az ételt. A végén megkóstoljuk, sózzuk, ha szükséges, illetve citromlével ízesítjük. Az ízletes levest forrón tálaljuk.
egy, a sepsiszentgyörgyi Park Hotelben szervezett főzőversenyen komoly elismerést kapott. Annyira ízlett mindenkinek, hogy többen is akadtak,akik megkóstolták volna, de sajnos már nem jutott.
Székely bácsi komor arccal vacsorázik az étteremben: zavarja a zenekar hangos játéka. Odahívatja a pincért: - Mondja, főúr, meg lehet kéri a zenekart, mit játsszanak?
- Igen, uram. Mi volna a kívánsága?
- ... (poén a rejtvényben).
Fejtse meg a rejtvényt, és küldje el a szelvény adatait a 0737296473 telefonszámra whatsappon, a szelvény fotójával. Postai úton is elküldheti a kivágott szelvényt: a 400489 Kolozsvár, Majális utca (Republicii), 60. szám -ra. Beküldési határidő: május 15 (az utolsó postai feladás napja).
A helyes megfejtők között kisorsolunk egy 2 éjszakás hétvégét, teljes ellátással az Ensana Sovata szállodába. Minden telefonszámról egy megfejtést fogadunk el. A nyereményt június 10. – augusztus 20. között lehet felhasználni. Sorsolás: május 24-én.
A POÉN 1 RÉSZE APRÓFA DARABOK! EGYMÁS-
A PARTRA VISZ A VÍZ HOZZÁM TASZÍT UDVAR MÖGÖTT VAN KOPASZ EMBERNEK NINCS! OXIGÉN VEGYJELE GRAMM GRAND PR X (RÖV ) S
KÉTLOVAS BÉRKOCSI ÖTLET NAGY ÜTÉS PAMELA BECÉZVE KONYHAI TÁRGY
A CSÓKOLÁS SZERVE PITT; SZÍNÉSZ A POÉN 2 RÉSZE
NÉVELŐ
FÖLDFORGATÁS
DOLGOZIK A MOZDONY
SEŃOR (RÖV )
SZEKUNDUM JELE RÉSZEG SÁNC
ILYEN TOJÁS ÉS FOG IS VAN!
NAGYON CSINTALAN LAKE CITY
SVÁJCI ÓRAMÁRKA
ÉLŐSKÖDŐ ROVAR
BOZÓTOS TERÜLET CIPÉSZSZERSZÁM K NOS KEZDET! KÉT TÖRPE!
KÁB TÓSZER ZÁSZLÓT VISZ
CSAL; RÁSZED A FÖLDIG LÓG
VIRÁGPOR
HÚSPOGÁCSA
ZENESZERZŐ (FERENC) GAZDASÁG
HŰS RÉSZ! KOPPENHÁGAI
BÁNSÁGI VÁROS ANNOTUSKÓT HASÍT K SKORÚ (RÖV )
CSUKLYÁS KABÁT A
KÉT LIBA! KERÉKPÁROS (ATTILA)
CSIR Z TELJESEN ELTAKAR ÉSZAK PRÉMES RAGADOZÓ
TÖRÖK FŐTISZT SÁRGA NÉMETÜL ROCK ROLL NYUGALOM
NYELES ESZKÖZ A 3 HATVÁNY
VIZSGAKÉRDÉS NÁTRIUMKLORID NAGYON NAGY A MÁSOD K BETŰNK
VILÁGOS LÓSZÍN KILO-
Impresszum:
Kiadja: az Eurotrans Alapítvány 2024 márciusában
Szerkesztette: az RMDSZ Kommunikációs Igazgatósága, Kolozsvár
